qa,

,*- qF-*:g4f-* t"l'F-.;*€ tr*,

100&sző

i ó,:,t i.'t

Hatodik kiadás

': _:-;"::-:j

.,=+,.,_:.r=.,;i5j,: "]j:.i:.i].

". a---'] ] :

'l -]

'_]1_.''_].::

. ]_ .]:'_.

' -..:a...,.,,

a a_.. :

!'.t ":

'

t-:,:_: \

L-a _ -'

:.,' 'i! ,., ,

'Iek' .',. .'ek

ruh zá?v ÁB

Vl d,utcezés,hiízl,ÁB

'záIl

'Z' u'tke

'rull

?y

I4I5l617.

9' i2't8

. i1; :_] :.,

25,3037,42

5l,, . '

54 .],

-57 -,.,,

ffi.. -

1-;.1

:

tffi.167 ;

a;Poliiika oodo l99-b) Ipar, mezoga zdaság,, kereskede-

lem .1,rr...., . ,2Ct

A hgfontosabb olvasási és kiejtési,ríbalyok..,.].... oirr 2O9

Nyelvtaniuárlut ..d. ...., 22lM:agyar-francia zótár , . .,,'. . -.'j . .'..:, 247.

,:'.1i";i:írátéía,ésama ym nyéIvr l. - -

.,;;,36r,' 5ftiheíny .szó' Magya irsiztíg'Fól . .

l74179t84188 .

192

,*

!:

\

i,. :,.*!uá ry,_Sonrv* :r*r' 1sry1". 1 e .rrya"mtt*l"n r*",rr,;:* t,!tq-s!!i:S.ff

p. - , vítetttiadásánaka-gondolata. .-,,. :,;--,,a,':'.a

i ,,Binek,á3*Pttlnivnelc eredéti vrangzaia.l956 szpptembtre,bcn r*,ourt;:*t,liii*aá, ,]ts} :' ', lEiB3z*njeknt meg. .Turistát s 8i!9g ifj ,ígi takálko;ók ngszrlcvoí sz*rrrriá *rvi*,'ifo1 ,F:{,iTi : ;

-'t8e,t nyújtani, de ttibbévq.kcre zsl ennek a |iadványsorozatnar á tematitiálri *i+:-*+.,.; '. hff3glií:ó is l957 mál:,i,tjsában:mecindított'rryrryatl ryetvlectelücntÉ}ainfua.ffirii

l ''l ' ;-';;ffi;; akkori rncgjelerréF id Jén nirnoratin is kevés *ort u.x"ontni-neEfl.#*ffií : , Y.ánh dc a neneétk zi érintkczések egyre gyakoribi válása kiiwtkáÉó.,r. rdicn,ÍSffiil-' .., ryPTf.Td_t"k a kisebb-nagyobb kutr nféte rendettetesii otitonyvet.:l* loesgfuqnÉtdi*tffF'' *P.Í,!*9. ]oh.a

nel látottmeíeteketiilt tt,ígymerultfelerégiki { nyr;uy1ocffi]

!,,j,,.-.,', .:tém g'i$4!tünk.,&:6pl.',auti -.,-'],...:,'rri- Xa#*r*i--I- áo'''-*t]**..;a

ét,r${lt*nk..b ](pl.'ailrtósok,.cxrnping,.,orvo ; divet,,,ABCd*m*:*t *1;_ $L_:P::.' {gfffi,$:t,i*ó*l.a,ffi;á_:.ffiffi É6óiffi*#|; .. ***erg*qett+r,.Át*,,aÉ*áiaiel-rJ:ióái",iiffi,*i ffir'i,l': 4z,_'o 4qrnány9tc-utáni szószedctet kíhagytuk, hogy hetpÉ'a!.[ünt rg,'6l:mya t***H|j,l,," 4r,_,el4 _í,l,i{y9l-utáni szószedctet tihagytuk, hogy helrÉ ad.Bunt .sa É.:ey& ffiíé' Á.&@vtctjcdelmét nem akart*n vetni, hiijén egril} ., k n$ekiof4*&fuLffimi.i,

,, .]f*. *_P.].aí.:::::;i:ry=:l!la 1 lr rrll .tllltftti+í_ Fl{J,-VgEti.ni U n, gf'ttrY ll :KOny

'-'--",',,',..: ja..:_,-,

ij'*jijui1+'a: ;:i -': .i. ,,.-,, '_

,.,__= ,,_,,,'_', ;..;''"1:ia,,::. ,::,,,,,,;,,:'..,

jl:#i!,:a:;:-, ,É:i:.,.*..],.,. _..:J.i_1...._.; i;n**"=;;*íán! *ásiti,*r .,.* _u;1,,i' ::"',1.';iii. i-l

'_ . _:.

too'rr.tl" fér.-i"íoghagytuk a i<inyv végén a ,,Kiejtési szabályokat",,a_ ,,Nyelvtani váz;

láili]|;o;;"n"iii-tiriln"at, ,ne.t, has"nátatának magyarázata nagyobb terjedelmet igé:'

"**'"l,r"ai?o ,,r"r*"u._r.incia szótárt,,, amely a táisalgiísi témák sókincsének z mét ,

'ii,,,urr"'á]ic*i.-óffi;*;;;k nincsenék Lenne, arnelyek nyilvánvatóan egy-egy témához

;;ffi;i.;i,bb;"használatosak,pl.egy.egyautóalkatrésznevestb.)'.- ;;;;ilé"a'u"n i helyen is fethívni a figyelÁet á ,,Ki".;tési szabályokra". Az átírásban

*ár;há;;hemzetkozi jórct hasmáltunk, Áert egy népszer kiadvány olvasását csak nehe_

ÍÉó.ilh" minduo tring t<iejtesenek tudgmányos jelzése. Kiilon is hangsriíyozzuk, hogY-

.,:_Á ;;;;*","i.uiiitus. ez tooo szó nem pontosan ezret jelent, hanem a4 4legmini-*áfia-Ó'";6kt;;;ij.iáii,;;ellyel már beszélni lehet. Jel n esetben ez kb, l50O lexikai egY.,ffi'X;d;".; ;-Éi'rir"uo szókincsíi írója: Racine, ennyi szó felhasználásával lrta meg

i::..a;, Mur dnkat tiira az elsó kiradás ;,Bevezetés".ének soraival zeretnérrk ritjára bq átani: '

+., .. ..ni" ti* ionyv esak arra jo, hoey t lutaljon tinmagán: miután át egítette az olvasót az

,,' - él.B;il;;;Ér,1.*uti .áye66 nyelvtánulísra szeretné tisztiin zni, tnszen azemberi-

r*.,.::.rgff*iift6ii*e"é6riiátutOkicsupiuezékbenatípu moídatokban,Azqob}Qn}v,r{ia\ja-

tl.. ai*rrr".o*" iárut. zta aóyigát, e korlátai lttenere is azzal.a .kivtT.ás9T T:rál-.,:;.iq4 ,rila.a hogy legyen más népek megismeresének eszkiize,anépek barátkoásáinakbuz,

-.,t1,!s,

:

I

\

\

].,TÁRSAIGÁSI TÉMÁK

I ,, Kijsztintés, megszótítás ok. ,. :

Bonjour !

, Bonsoir !

, ,Mesdames!

Mademoiselle !

}víesdemoiselles ! \

Camarade! , : "

Mon ami !', Mes amis.! :

Chers amis !.

n;{

ii

,n

Jó napot,! ,(v. Jó reggplt!),Jó',estét,! --,

J éjszakát tUram | '

Uraim !

Asszonyom I

_Hoteyeim!Kisasszony !

KisássiQnyok !

. Elv,társ!,{ lvtársn !)Barát,ona !

Barálaim ! .

kedves barátaim !' ,I rl, a szonyorn.

b zsur,tb szpár !

bon nQi!maszlti !

a . .. ameszlo !,A.

mádám !

rnédám !mádmpázellmédrngázel!mészio,,,dám,!kámárád !

mon_ámi !

méz_ámi !

ser ámi !

serz_ámi !

pi mádárn.

Monsietir-,lp,,,doc,teur !. ,, ,-. -

ornment .9p y3 ! ,,,, .'] , , , ., . ,

,Mercí, trés,bien, ' .". j

Merci, a va bien.

Merci,'á,mervei[le,.,, .', ; _:lMalheureusernent, Ea qe va

p_4s tlés bien1 ,, , ] ., "Jg ne me en pa, ],t{ bjg-n.'

_

:... j

Co,mment, ya,,ton'{rni ?.. ],,,:.,

Comment va votre arni? ,

Comnren,t va.M n ib-ur' ,

i'- ,,' -," -i-, Vt rne}i? .., ,:-, ,- , .

]

,\

]

\

't

-,^ ,Mi rijsáB? ;]'

.''

örul. k, hory átt"r, , '.

;,, ,,Vi zontlátásra! , ]

:_ ,. -A mielóbbi viszontlátásra!viszontlátásra nía este !*:- Viszontlátásra holnap !

' '

viszontlátásra kedden !. zerencsés utat !

Jól egészsé8et !,Egészségére !; Üdvoztetem. Üdvozollek.Mindenliit tidvozlok.

. Péter'rrlegkért, hógy adjam. át-.iid_vtiz leté.t .

ücvozlom családodat

Quoi de neuf ?

Qu'y a-t-il de nouveau ?Qu]est-cequ'il yade

niruveau ?' n

Encharrté de te voir.Enchanté de vous voir.Au revoir! ,"

A bient t !

A ce -soir ! "

A demain !

A mardi!Bon voyage!Bonne santé !A ,votre santé !

Salut ! ' :

alut á tout le monde !

Pierre m'a prié de vous dire(de te dire) bonjour de sapart.

Mes complirnents 'á ta Ta-mille (á votre farnillé}.

.t-

'..'

, .,- ]'. !

'i

kiátildenuvó? :.,:, ,

keszkiliá da nuvó ?.

ásáté de ta vgár. ,-; .

ásáté da vu vgár. ' ,' '

á biéto !

ádamé! .i'- ' -,'á márdi !

b vpájázs!! ,

bon száté !

á votr száté,!

szálüátu'lem d! ],'.

pier má pr!é da vu dif (daliedir) b zsur da szá pár.

]mé koplimáz*á tri fárnrj(á votr fámij).

*11 ,"

.: .!

.'

' .:. .]:-.i;.

,, _ ",:

':.. |:.a)

?ierré .

,Paut '

JosephMichpl

-Étiennetsrí}íl ots

ugéneCharles

, zsa,*z i zs kgváes.

pol , ' , ,-.",,'

. zsozefmisel , ,] ' :

étyien f _IraszHaozsensárl '"

.

átgánálekszádrgábLielzstil

Iui'-lJ

aOrenikolá i

, ,zsa'sz[iz;ev balog, ,

AntoineAlexandre

_ Gabriel ,- ' ',

.

Jú|e ., ,

Guillaume

André, , ,:-".,

NicolasGeorgeJe suis Eve Balog.

.:,:.'Héíétte ,tMarie'Aiine

charlotteSusanneJulietteMadeleineIr ne

catherineJe m'appelle Madame

Kovács. t

Mon nom est MadarnKovács.

}e suis ouvrier;

Je suis cultivateur;chauffeur;montell*f i.,,, .; .

', .,.,',

'rnéca:ic'íéa; ' .'-,'''-

E$.,*,,:.'iil,), , i_,

._,li}.i-

couturiére;tailleur;modiste;

, instituteur (institutrice) ;a , '. - ', '..".lngenleur;n.édecin ; .

dentiste ;

avocat;chimiste;

1 physicien ; '

journaliste; :. :

écrivain;peintre;musicien ;

arttste l

acteur (actrice);chan'teur (chanteuse) ;

Louis'est rnétallurgiste l

minor ikut[irier; ".:,,tájor;

énstitiitor (észtittitrisz) ;

médszé ;dátiszt ;

fármász!é;ávoká; ] ., .

simiszt;

zsurnáliszt;eKrlve;

,? _muzlSZle;

ártiszt;áktor (áktriszX

lqi e métáltirzsiszt; '-

peintre en bátirnent;,tapissier; , _

relieur;horloger;otrvfi f'du bátiment;. l.', .

JarcInler;employé;rapporteur ;

opérateur;chef-comnlabt9,i,,'',.,,,,

_ c_srre pondaneiér; . , 'gerant;admlnistpateui,Éiérau t ; :,

administrateur géraot

foruelé de pouvoir;

secrétaire.,Marie est employée; ,

sténo-dactylo;

rapporteuse ;

opératrice;correspondanci re;coiffeuse,

.

Pierre est étudi4nt;écolier. ,

Eve est é,tudiante;.

J'habite Budapest.J'habite Paris,,

le sixiéme arrondisse,

ádrninisz,trátiir .méráádzsgé;

l

:

É

:

.!I

i

*ni,

'

í6

., .,, 4onip4rnasse utca]]i7.

András szállodában lakik,l

Diákszállóban lakom.

Pái egy családnál lakik. :

Ó vállalatnál dolgozik.

l948-ban sztilettem.

28 éves vagyok.1953-ban sztilettem.

]':,... ]' ,

Iíázas vagyok. N s vagyok.Férjnél vagyók. -

i

N tlen vagyok.Férjem mérnok.

2 Lffi szó franciául - 5683

:

dix-sept.rue Mont-patrnasse.

André demeure á l'h tel,dans le deuxiéme ar-rondissement.

Je demeure dans un foyer

paul demeure chezunefamille.

Il travaille dans uReentreprise.

Je suis né en dix-neufcent quarante huit.

J'ai vingt-huit an .

Je suis né en mil neufcent cinquante' trois. j

J'ai quatorze ans.Je suis marié.Je suis mariée.Je suis célibataire.Mon mari est ingénieur.

diszet,rii nr párná z. .

.

ádré damtir'á lotel, ,

dá te dciziem ár diszmá.

zse dem<ir dáz- fpájé '-,,

déttidiá., : l . I

pol derncir séz._rin famij.

il tr áv áj dáz_iin_átrápriz.

zse sz i né á diznof szákárát h it.

zsé vét it_á.zse sz[i né á mil nof szá

székát trpá.

_]{

,.l

1

l1

zse kátorz á.zse sz[i máriézsa szfii máriézse sziii szélibát r. , - , ,l;

- -

m mári et_ z_sénleir. , _' "

Mon fil a doqz , &n .

Ma fille a cinq ans. má fij á saéké.

tsr, uf" tJ,Jev u pr*pnte] _{ougi,o,

Pierrb Nagy.Je suis journaliste, l

" - Etcs-yoü' rxr3fol*,? j.

Nous omgr s amis.

Qui éte ,ygus,?

l' :,::: . .._.;,, i .. ,-,,_ .

?

z o vu ptétÁt mszipier nagy.

et yu,,6sr á? _, ,,

kietvu? , _ ._,:-

ff&

,i,,' Dubois-né vagyok.Férjern,,francíá.: ,

Én nem vagyok franciaar,oo, en rnagyar vagyok

Oroszok vagyunk.őt mtivészek.Ki vagy te ?Ön fran cia?Nem, as zonyofr, svájci

vagyok.Ki 9z a h lgy ott?'Egyangol'n.',i,'''Ez az rir nérnet ? ,)

Nem, utrarn, iámérikai.,1

ki ez az r az ablaknál ?] ' u'

Egyojasz.,',;,," -]

Mi a neved ?.rJ3

' Je siris Madame D'ubois.Mon mari est Frangais.:Jé ne suis pas Franiaise,

, je suis Hongroise.Qui'étes-vous ? : ''

Nous soínmes Russes.Ce sont des, artistes.Qui es-tu ?Étes-vous Frangais ?Non, Madame, je suis

' ; ', '' Suisse. '

Qui est cette dame-le ?C'est une Anglaise.Ce Monsieur; est-il :'

Allemand ?Non, Monsieur, il est

Américain. , j ]- :

Qui est ce monsieur devantla fenétre ?

C]est un'Italien.Quel est ton nom ?

'

,'','-

zse sz i mádám',dtibpá. ,

zs ne sziii pá'frászgz,zse z$i grgáz.

kietvu? 'inu zom'rii z;, . . ,' 1

ki e tti?et yu frásze ?n mádárr1 zse szfi

sziiisz.ki e szet dám la ?szet tin _áglez.

''sze ma zio et_íl'álni ,? ]'

n , mCsziii,'il et_áméfiké.]':_l:

ki q ze mgsziii dává ,,|{ -''

fenetr ?szet_ itátia , . ,, , 'r, ,., ,

kel'et n ? ,",',., ,

.]19

'., Q*rc,est vp ,prafession?'- Qtrel,,est, vqtre métieí?

Qui étes.vous ?Éies-vous Américaine,

Non, Monsieqr, je ne slis:'- ]pas Américaine, iq suls

Frangaise.Qui étes-vous, Mesdamps?Étes,-vous F,spagnoles ou

Anslai$es ?

Qui sont:ils? ont-lls

Oui, Moqsieur, ils sontAtlénand. ,,, , _,_,.,

Qgí sont-elks?' ont-ell, , : All*mandes,.! ,. _. ., :

': N9,4, Monsiéu,r- 9I1w pe

Oir travailles-tu ?

' -] . ' . , ' ' _ ,_... ' '-.,I

ket]e votr n,6 ?.^ ,"., .,-_

kel,e yotr métyié? '

et _vuz=lTériken mádám

n masziQ, zsa ita gzijipál_áóériken, Éá szlii ,

frászez., ',,.,..-., .

eí vuz3sryányol u

ki sz t_il? ót,il,álmá?- '" ---: -

pi maszió, it z t_álmá;

ti:rlOt*t? sz t_elám {?' ió moaai. .r, el,n a '9áz,-

álmad. ,

u trávfi t ?a.. ] _

/

1,I}I

_1

ií,t

},!,

,,a.á-,]

...,=

,. 8 Telimpe1.:'vrltlatatnál ;l ,3rnrel sz vetkezetben.

,Hol dolgozik tin ?Mi a(' ón} fo,glalkozása ?

i

Je travaille á l'usine: Csepel,; ' .. " ,

- __á ia',fabrique de , ,'

conserYes;á l:entreprise Terimp x;á une coopérative

Je suis ernployé db, ' ,

bureau.O travaillez-vous? ' '

Q_uel est votre rpétier ? ",

Quel est ta profession ?'Quel est ton métier? i"Quellé''e t sa profession?- .

Quel es_t son métier ?-

: Quelle ésr t9ur. piofessi-on ?Q el est leur métiEr ?

'Quel est le poéte que vou-occupez ?

a,a.

Mi a(z on) mestersége ?.Mi a foglalkozásod ?Mi a mesterseged ?Míl az tí ,foglalkoiása ?Mi az ri mestersége ?:Mi az- foglalkoiasuk ?ftli.,*e , 'II3E tersestik ? ,|

Mifué"*llást't lí f -"

; , :a bányászszak zer--' '.', vezgtnek;", ' ' :

Etes-vous mer,nbre del]Union de la'íéunessÉ?

A quetle brganis-ation '' ,

soci até appartenez-vous ?Je suis 6961 16-,"': ", ", ]

du Syndicat des

du Syndicat des mineurs;

du Syndicat des ouvriersdu bátiment idu Syndicat des

' íiédagogueS; " ''

d'un club sportif.Etes-vous mombre du'

Parti communiste? ,

Quelle fonction occupez-, ,vous dans td parií ? ,

dansfunidn?" | '

Je suis secrétaire général.

O demeutes-tg,!, "; , ,,"'

et vu mábr da tiin! da láítz onesz !

á ket orgánizászi 'szosz!ál,ápártené vu ?

d i szédiká dé médszé;

d szédiká dé minor;

dii szédiká déz_uvr!é dii

d sz diká dé pédágog;, ":

d 'kl b szportif; ' ''' ,

et vu m br dii párti

dá ltin! ?zse sztii'szekréter zsénérál.u dem r't ?'

.ni.']i

.:,", .,'1agja n az itíriságiszeryezetnek ? -

..' _, '- Milyen társádqlrfri 3zer..;

:' ],. vezethez tarigzik,3n,?,'-,:"' , T,,agja viig}ok az oíVos-] ''-,,u;., szák$zervezetnek;

';]i-],,*rdl.. , ;] ': '

azépít munkás-szakszer-

,,-a pedagó ll - zak zerye-zetnek,;

] ' By sportklirbnak.Tagia on a

-, , kgmmunista pártnak ?Milyen funkciót t lt be "

,'apártban;-' ' _,

Hol laksz?,;.;

, _] ,,. *, _ -.' - ' ,, -;'__*+ "' '' _"; ,l"'_,-,,_,

, i. .: -,:_,j..] .:.', .. _':a _ ;i.i:.' :.-',-,'--=' :',

Quelle e t ton adresse ?_Dix, rue de l'Opéra.Dans quelle rue

Dans quel arrondi sement. , demeulés_tu?,. j ,,'A quel étage demeurez-

' Nous demeurg*s.su, ', .

' ,,prernier:' tágé; , ,.,. . ,

au deuxiéme (au second);aU tr$i iétnc;. , _, ]l ,-,i .

,QU t-,es9.éyeZ..votls,? .:l, _ ,, ,.,

J'ai vin_gf:ciil ans. ,, ''

J'ai vingt et uR flíl; , ,

N ous.ssmrlr§ dtt.méme ágn.,Quel á3e q'$g_ns!é f,,,,"1 ' ,'votf -!q4gi,! ,"', ", .

di z.r.fi:d*,

{itycn'

-Fj\

1

:: ' Hán} éves a, fia?,*... " Hán} éves a leánya?--,' 'Hui -ianul

ón ? - :a:.

,'',. ' Egyetdmre , '-, ];

' (Miiegyetemre) járok.Rózgazdas á gi e gyete m re

járok.

i;. 'Ppdagógiai f iskolárajárok.

...'''.Bulcseszhallgató vagyok.:,' ',' ,61i.egf;etemre járok.

1. , ,.!.o

ellei tagozatra járok,

' , _ Htigom kozépiskolába jár.

":' :,Öcuem'álialános iskolás-

!.

.:

Engedje rneg, hogy.bemutatk azzam.

Quel áge a votre,fils?Quel áge a votre fille ?

Oir étudiez-vous ?-

Je fréqueirte l'université(' École Polytechnique).Je fréquente l'Université

des sciences économi-ques.

Je fréquente l'Institutpédagogique.

Je stris étudiant s lettres.Je suis les cours du soir-Je suis les cours par cor-

respondance.Ma soeur cadette fréquente

.l'ecole secondaire.Mon fr re' cadet fréquente

l'école primaire.Permettez-moi de-me

présenter.

].' _'

kel ázs á votr fij ?u ét idié vu ?

zsa frék** 1iilliverszité(lékot politeknik.) :

zse frékát liiniverszité

_ dé szjászz_ékonornik.

zsa frékát lésztittipédágozsik.

'' "rdiá esz letr-zse szulz_etu ^

zse sziji lé cur dti szgár.zse szífi lé 'c r páí

koreszp dász.rná szor kadet frékát lékol

szek der.mo frer káde frékát lékol

primér.permeté mgá de ma : "

ptazáté.

.

-1z

,Engedje fr 8, hogy bemu-

tassam D-ubois urat.

Nem tudnx bernu+atniLegrand kisasszonynak ?

Legyen szíves, ismételjemeg a nevét !

permettez-moi de vousprésenter MonsieurDubois.

Ne pburriez-vous me pré-senter á MademoiselleLegrand ?

Ayez la bonté'de répétervotre nom !

permeté mgá de vuprézáíé meszlo dribpá.

ne pur!é vu ma préátéá mádmyáze! legrá ?.:

éjé lá b té da répétévotr n !

szil vu ple. _ ,

zsa vu pri.merszi.merszi bié.merszi pur votr gd.vol tyié.ávek plezir.

4. udvariassági és egyéb ktjzkelet formák(minden fontosabb hely zetreegy-két kifejezés)

Kérem. S'il vous plaít.Je vous prie.

Ktiszon m. Merci.Koszon<im szépen. M;;;i bien.koszonom a segítségét. prerci ;il votre aide.Szívesen. Vnlnnti,ó,e**ii. X;*Ti;:;r.

z5

,tr-,l

;}-'1É

'.

,

, :- ..: ,17

I rz egészen bíztos.l tV ffi, egyáltalán nem.; B |eegyezem.lll.rl

F"", *, -: ,

, .1..

Parancsol ? Tessék ?Nem értettemMit akar ezzel mondani ?Ez lehetséges. : -

Ez lehetetlen. ', --. ' ',

Ez csak mese., ,. ; ,

Biztos nue ok az ellenke-

Kételkedem benne. ,

Nem hiszem.Ez igaz.Ez bizto . '

PardonJe n'ai pas compris.Que voulez-vous dire par lá ?C'est

tpossible.

C'est impossible.C'est incroyable.Ce n'est qu'une histoire.Au contraire.Je suis scrr du contraire.

J'en doute. :

Je ne le crois pas.C'est vrai.C'est sCrr.

C'est certain.Cela est ceitain., : 1

J'en suis sfrr.J'en suis certain.

Non, pas du tout.Je suis d'accord. ": ,:,..:,-

ke vulé vu dir par lá?sze poszibl.szet_époszibl.szet_ékrgájáblsze ne ktin_isztpár. ,

o k trer.zse sziji sztir dti k trer.:'

sze vre.sze sz r.sze szerté.szlá e szerté.zsá sz i sztir.zsá szili szerté.sze sztir é szerté.n , pá dti tu.zse szili dakor.

*27

_. ._ _ __ -,_ ., ;j -_] ..,

.:

,*:" 1* ,1...'. 1-i;;r.:1 _ _,,,

'ou' t.ce qüe c'est?]Qutsi.ce'que cela veut, ---

dire ?. Coinment appelle-t-otl ceci,

s'il vous plait ?F;ntrez!Attendez un peu!Oir altez;vous ? ]

Je rentre.

Je viens de chez moi.(dé chez nous) ,

Montez, s'it vou ,ptait!

Descen dez,.s'il votl píait !Sortez, s'il vous plait,! ,

Aprés yo r,, Mad&me-, 1

Que devons nou faire ?

.', . - _... ,]. - .a.. , i_

'1: . -j' ';

v$z*ávé tor., ,.' ::

keszka sze ?keszka sz|á vci dir ?

komí ápeltó szeszi szíl vuple ?

-. 'aatre !

atadez_ po !

u álé vu?

zsa v!é da sé mpá, ,

(da sé nu).m té szit vu ple!

1

dészfldé szil:vu ptrc!, ,\

, .,.: . .,,

ápre vu mádá,ú,,.' ,, ,

ke fer ?ke dev nu fer ?

,j.:

":,

:1;

.

MenjenMcpjbn,Menjen

fet.!,

Ie!.,Bl ,

,.,;,_ ,:_j_-, ].;.

Mit zól'hozzá?Mit}t vélekedik err ,[ ? ,

Ez iw remek $óndol&i.Foeadja,el eztí''*:, csekély-

Ez valószínií.

Ez nem valószínii.Ez ne-rri lep meg.Ez természetes.Lehetseges ez ?Ez lehetetlen.csodálatos.

],

r

du'en dites-vous ?

Qu'en pen ez-vous ?Yoilá.utr exCellente idée.Faites-moi le ptaisir d'ac-: eepter. ette bagateÍle.

C'est vraisemblable. :

c'est invraisemblabte.Cela ne m'étonne pas.C'est naturelFst-ce possible ?C'est irnpbssible.C'est merveilleux.

C' st admirable.. C'est bilrn triste.

C'est un grand malheur.C'est hortteux.

Vous me vexez profondé-menL

il m'ennui? e mort.

ká pászé vu? , _ ,..,

vgálá íirt ekszélát_ídé,. , ]' _., ,,,. ,,,*fet muá la plézir diikszepté ;

szét_ vreseSbtábl. :_,_,,.'- ,, , ., _ __l

szlá na méton pá.szenátíirel. i,j,.-, ,: --":_,

cisz poszibl ? ,. ' ,,_

szet _époszibl,zo mervejti.

sz,et*ádrnirábl. ,_, , ] , - ]'",'

Ez nag}6ít:: zornor dolog.Ez nagy ze{encsetlenség.

, Ez szégrenlete .Nagyon haragszom.Mélyelr

.ryg vagyok sértve.

Halálra untat. il,,mán i á mo'r.

-, '"

a,

_a

,' i-

F,7."W::.':,].- ].

.$

:,

..

kedves;eredeti. = í--

n nagyon kedvq; ','

Nagyon tirtilók, hogy

Jól néz ti. .

Engedje ffi98,, hogyelkísérjem.

Kitíírróen néz ki. ,

'|,

Nna.Tegnap.Holnap.Tegnapel tt.Holqápután.

3o:

l

Cest un homme trés ' 'i-::

. intéressant; 'trés gentil;origi,nal.

Vous étes tr s gentil.Je suis tr s cont_ent de

vous,volr.Voui avezbonne mine:'permettez-moi de vous

accompagner.', :

vous ayez une mineexellente.

5. Dátuffi, fldp, óra stb..',.,:',.:

Aujourd'hui.Hier.

Avant-hibr., ,';: ,

Aprés-demain. , "

szet_ n] om trez' , '

étéreszá;tre zsáti;orizsinál.

vuz_et tre zsáti. ' -'

zsasz itrek táde .

vu vqár.vuz_ávé bon rnin.permeté mBá de vuz_

ák pányé; ]

vuz _ávéz._tin, min ekszelát.

ozsurd i.

ier"damé.ávátyier.ápre damé.

\!

.l

?1]

}.ft

j,

.j. ]

l

I

Márdi tte mardi)- -.

Mercredi (le mercredi;.Jeudi'(le jeudi).Vendredi (le veridredi).

,Dimanche (le dimancbe).Le jour, la journée.Le jour de féte.Le jour férié. i., , .;, , t ]

,!::

La, journee de,.travail. ' ' ,r.

Le jour ouvrable.Le jour de congé.Les vacances.

La demi-journee;

Il est midi;Aprés-midi.Le soir. ,,

., i,,,.: .",, ;."-,.

lá d*mi z ,urné" ,]la máte.

a a a.a mldlil e midi.ápre mi.di.- , . ,,,,

-

le szgár. ' , |,l, .

,], ] ],

-:

-á;elrnappal. .,

,'Éj,félkor. :

Korán reggel. |.:_.

,.Alkonyatkor.M lt hétfón.

\

, Jov hétf n.Ézen a héten.A m lt héten.A jov héten.

, Egy,hét mrilva.,

Jour et nuit.

De grand matin, (á l'aube).De bonne heure.Dans ía matinée.Au crépuscule.Lundi passé.Lundi prochain.cette semaine.La semaine passée.La semaine prochaine.Dans huit jours.Dans une semaine.Il y a huit jours.Il yaunesemaine.D'aujourd'hui en huit.Le mois.Janvier.F,trevrlerMars.Avril

',: r .,. __,j_.:.::::\1,L

zsur é n|ii: ", ,,.a mlnul.da grá rnát (á lob).da bon or.dá lá mátiné.o krép szktil.l di pászé.l di prosé.szet szmen.lá szrnen pászé.lá szmen prosen.dá iii zsur.

A

dáz_tin szmen.iliá Ui zsur.iliá tin szmen.dozsurd{i á iii.

:

la mpá.zsáv!é.févr!é.,mársz.

ávril.

: ",-,

,, ' ,Egy héttel ezelótt,

.,,,, ,- N{ához e;gy hétre.Hónap.

:,,.i' Február.Március.Április.

32*

_.. '!

,-.,I

i**:--:

rl_

|."r

t

Május.J uni us.Jrilius.Augusztus. --:.

Szeptember. "

Október.November.December.Ebben a hónapban.

A mritt,hónapban.A jtivo hónapban.Március hónapban.Tavasszal.,Nyáron.Ősszel,Télen.Ebben az évszakban.Ebben az évben.A m lt évben.A jov évben, jovcíre.

3 IOQO szó franciáut - 5683

Mai.J uin.Juillet.Ao t.epternbre.

Octobre.Nove mbre.Décembre.Ce mois-ci.Dans ce mois.

' Le mois passé.Le mois prochain.Au mois de mars;Au printemps.En été.En automne.En hiver.Dans cette saison.cette année.J-'année passée.'L'année prochuiT.

me.zstié.zstije.u.szeptábr.oktobr.

. novábr.dészábr.sze mqá szi.dá sze mHá.le mgá pászé.le mlrá prosé.o mpá de mársz.o prétá.an_été.an_oton.an_iver.dá szet szez .

szet áné.láné pászé.láné prosen.,

*,33

Il"'y a d ux &as. :]

Dans ce,siécle,Au si cle passé-

Au si&le próchain. .

I,e iournant du siecle,Au début du siecle i

Yers le mitieu du si cle;A la fin du si cle.

Avagt notre ére. :

Apr s notre ér . _, ,

Le combien sommes nousaujourd'hui ?

Qtlelle -date sQmíI} nouaujourd'hui?

Aujourühui trou ofilítle- -, le prernier juillet, :

dix,netrf cent soixantesept.

Nous omrne !9 dluxlo t,

Quand? A quc-trle date? :,

L trois juillet.

dá sza sziekl; '

._,, i 1

o sziekl pászé. ; 1

o szlekl prosé, , , :,

Ia turná du szic}ll ,, . i,

ver,le mil,Iii dür sziekl; , ;

' á lá fé dii sziekl. . , ",

,

ává notr er.ápre notr ér.la k bié zoí1,1 nuz.J ,. l,,,, _],

. ozsurdlii ?

kel dát szom nuz_ozsurdiii ?

ozsurdtii nu szom .

le pram!é zsqig' ' _

diz_niif szá szgászát 1

szet.nu szom la d u.ká? á kel dát?te trpá zstije.

], ,,F-

J lius 2-tül.

J lius 2. felé,

Jrílius 2.vtán.Mikor van a.névnapod?Mikor \ran a névnapju r

(onnek)Mikor van a sz letés

napod? , .',

Mikor van a sz, letésnapja ?(cinnek)

Hány ra?

Egy ía.Két óra. ,,, ..

Tizenegy óra. , , -. ,,-

Reggel hét óra. | , .j

Ejret van.Két óra m lt 5 perccel.

3r

]

a

(A partir) du 'deux juillet.(Jusqu') au deux juillet.Vers le deux juillet.'Avant le deui juillet.Aprés le deux juillet.Quand ,as-tu ta fOte?Quand avez-vous votre

féte ?Quand as.tu tgn annniver-

saire ?Quand avez-vous votre, anniversaire ?Quellb heure est-il ?trl est midi.Il est une-heure.Il est deux heures.Il est onze heures.Il est sept heures du matin.,Il est sept heures du,soir.Il est minuit,Il est deux heures cinq. :

(á pártir) dii dci zstije. -,

(zs szk) o do zstije.ver la do zstije.ává le do frtije.áprele do zstije.kát_á tti tá fet ?k t_ávé vu votr fet ?.

kát_á t ton*ánivers zet,?, " .

kát_ávé vu votr ánivers,zer-?,

kel or etil ?il e midi.il et_tin tir. .,,', ,-,

il e doz_ r.il et_ z or.il e szet or díi mat . :

il e szet or dii szpár..l

lt e mlnPl.il e dciz or szék.

35"

-' 11' est,'deu8' re_s.. et; quart,

n est deux heures et,demie-,,

Il est troís heures] , *oillg,(l9) qaart.

' , 11 est trois heuf s mojnsa.

ctn{l.], , 11 est diri heures p*écises.

Il est dix 'héure pas#s,Nous partons dans cinq

minutes.' J' tl 'gi encore po r deux

, Il est tard. l ,

Il est t t.Il est dix heures selon

lnheure,de-Páris;de Londres;de Moscou.

] Toute la journ&.

]._

, kár.: ,ilediiz réited ziiréd+mi. ,:_'

il e trqáz or mll szék.

il e diz_tir présziz., .il,e diz-Or' p*sréi:

nu párt dS szé mintit.

rsá é ákor-pur d{' mintit, i

:.

il e tár.

it e diz- r,szel '1 r -'

dg pári;

" ds mo rku-' ' ' j,.

'

Megállt az rám.Az <ia,órÉ pon ós?A.u1i ór{ tq pontos.

..,l...'

Ma montre marche bien., Ma rnontre,est á lrheure:

-, , '

Vgtre moRtre retarde.

cinq minutes).Ma montre s'est arrété.Votre montre est-elle exacte ?Notre montre est exacte

fiuste).,''.,,]...6. Napirend

Bonjour !

Quelle heure est-il ?Oui, il est temps de se lever.

Je fais ma toilette.Je m'habille.:Jo,ffie lave lq mains. ,

.

,a

b zsur !

. fotit dézsá ze levé ?

pi, il e tá de sze lavé.

, -Ki yaa,a ftirddszobában?

,A víz nagyon meleg; =

nagyon hideg; :]

;; ,, langyop,,'' -' zéretnék reggelizni

:Készgn va3 ?Készen vaqnak?Fét, óra ,rn lva készen va- ,

.gY.Unk. , ,'

Egy p Tcen qéril kész va-gyok.

Hogy aludtál?Hogyaludt?,, , ,..,Kiisziinoffin nagyon jól.

' Jól,aludtam. : :

38

:.

Qui ,est dans la salle ,,de

L'eau es trop chaude;;trop froide;tiéde.

Je voudrais prendre mon, petit déjeuner.

Es-tu prét (préte) ? ifr

Étes-vous pr t (préte) ? ,

Étes-vous préts (prétes) ?

Nous seron pr ts dans une

demi-het}re.Viens prendre. ton petit

déjeuner!Je suis prQt dans une

minute.

comment avez-vou dormi ?

Merci, trés bien.J'ai trös bien dorrni- :

J'ai mal dormi.

ki e dá lá szál da bö?l

ló e tro sód;tro frgád;ty[ed.

zsa vudre prádr mpti,,dézsoné.

:' ,t i pre (pret) ?

et vu pre (pret) ?

et vu pre (pret) ?

nu szer pre dázjindami or.

vié prádr t ptidézsoné !

zsa sz i pre d z_iinminiit.

komá á tii dormi ?

komá avé vu dormi?,merszi tre bié.zsé tre bié dormi-zsé mál dormi.

\\,*

b,

1

]

l

\\t

I:

,ii ,,,a

1sI

.

}I

..

il!t

{xí-t

\at$

"Z l{

keveset aftldtarn.Reggqli, 'után setálok a

l*

A posta keizel'van, gyalog

A ínrizeum rne sze van,villamossal megyek.

Reggeli után. 'Pet.. egy,eltíadást fog meghall.

vJ

gatni.zép idónk lesz, lehet'kirán-dulni.

Fáradt vagyok.Szép id van.

taflap, .,,- Nagyon s it a nap,

Nagyon n1 lee,van.Menjíink az árnyékba.

Aprös le petit déjeuner jefurai une promenade *n

, ville.La poste es$ toirt prés d'ici,

j'y vais á pied.Le musée est loin, je prends

le tramway. -

Aprés le petit déjeunerPierrb' va assister 'a' uneconférence.

Il fera beau, nous pourronsfaire une excursion.

Il est temps de se reposer.Je suis fatigué (fatiguée).Il fait beau.Il fait du soleil.Il y a trop de soleil.Il fait trös chaud,Pas gns ir l'ombre. .

-],' , -\ , ]

,i

1":""

_i-.

zre po dormi.ápre la pti dézsoné.]

fré, iin promnád á irii:'

t

' t -___ .. : . ],], -

lá posut lu pfe ,disii', zs.a.:vez_a ple.

la miizé e lpé, zsa prá' ] ,

le trámpe. .- :, - ,,, "- ,},. .

ápre la pti dézstiné pier váasziszté á tin k ,férász:; -

il fará bó, nucksZkiir zi ,

pur fer

iI e tá de sza reépozé.'Z e' SZtii fátigé:' : ]''

il fe bó.it fe d szotr:j :.' i :

illa tro de szolej;il fe tre só.pász z_ál br.

P::').:

'

,.: Mit láttál délelót1:

,- ' Kítpott (on) leveletJ,,Kaptál táviratot ? ' ,- ,

",,,Két:,levelet,kaptam|,,,, .: Édesanyám irt.

: "''le,velet.Ehes vagyok.' Hol vacsorázunk ?

" Te mindig éhes v&gy,

., , ilké*tink a szin|lázból,

,:.. Ma"szinházba megytink,

'|,,', Hotnap moziba megytink,

' ., "' Színház után táncolunk

. ], .] {táncolni megyiink),

Qu'est-ce que tu as, vu cematin ?

Avez-vous re u une lettre ?

Ag-tu reeu un,télégramme?J'ai regu deux lettres,Ma mére m'a écrit.C'est mon ami qui a écrit

l'autre,lettreJ'ai faim.Ou allons-nous diner ?

Toi, tu as toujours faim,Mangeons plus vite, parce

que nous arriverons en

retard au théátre.Aujourd'hui nous irons'au

théátre.Demain nous

cinémairons , au

Aprés le spectacleirons danser.

keszka sz;a nráté ?

\-,

ávé vu raszii iin letr ?

á tti raszti télégrám ?

zsé raszti d letr.má mer má ékri.,sze mon-ámi, ki á, ékri

lotr letr. ],, :,, f-

zse Ie.

tqá, tii á tuzsur fé.mazsO plti vit párszka

nuzjriver á r:gtár otéátr. ,

ozsurdiji nuz_ir T._o téátr,

dem nuz*ir z:_o szinérná,

tti á -vti

nous ápré le szpektákl nuz,irdászé-

]

IY,;

r&4

40*

l,

I

t|"

l

Sétálunk egyet, és nézztlka csillagokat.

Máí nagyon-kffi van.Van id nk.Álmos vagyok.Fektidjetek le !

5 perc m lva lefeksztink.

Hol a (villally)kapcsoló ?

Balra.Jobbra.Az ajt mellett.oltsátok el a lámpát !

J éjszakát !

Nous ferons un petit touret nou regarderons lesétoiles.

Il est déjá trös tard.Nous avons le temps.J'ai sommeil.Allez-vous coucher !

Nous nous couchons danscinq fitinutes. ,

Ou esi l*nterrupteur ?Ou essle bouton ? :

A gauche.A droite.Prés de la porte.Éteignez la lampe, s'il vous

plait !

Bonne nuit !

nu fr z_ pti , tur é nuragardar léz_étqál.

il e dézsá tré tár.. nuz_av la tá.zse szomej.álé vu kusé !nu nu ktís dá szé mintit;

u e létertiptór? :_ ,

uelabut ?á gós.á drpát.pre de lá port.étenyé lá láp, szil vu ple !

ta

l)rl}

-*41

j

t

'Atl$

-§:,t

!

\

a;:,:

,i;lfo

z é tuzsur dslzi}é vgár' ,lá,

kápitál da lá frász;

léz_á|pi ,, ,.

, 1é'vil szélebr de_ 1á sz$isz:

ká párté vu?nu párt damé.á kel ,tir párt nu damé'?

kel tré prádré vu ? " , ,,.-'_

ise vo,prádr le trén__omnr,, b sz-da it_ r dti máté;

le trcn-ekszpresz; " "-

kgmát_ávé vu dormi?

Nagyon .iól á{udtam.Nem aludt3m jól.korán kelte.md

- ,a,-,

Elkészítette niái a csomag-jait ?

Mlt elkuldtem a csomag-jaimat az állomásra.

Hol a feltilt je ?Siesstink !

Milyen ktizlekedési eszkci-zcik vannak ebben avárosban ?

Vasrit.Villamos;Autóbusz.l axt.Foldalatti.G zhajó.Menj taxiért !

J'ai tl.és bien dormi, merci.Je n'ai pas bien aormi.Je, me suis levé de bonne

heure .

Avez vous déjá fait vosmalles ?

J'ai déjá envoyé mes mallesá la gare.

Oir est votre pardessus ?Dépéchons-nous !Quels moyens de com-

munication y a-t-il danscette ville ?

Le chemin de fer.Le tramway.L'autobus.Le taxi.Le métro.Le bateau ir vapeur.va chercher un taxi.

zsé_ tre bie dormi, merszi izse né pá ble dormi. :

zse me sz i lavé da bon_or,

ávé vu dézsá í'c vo niál?

zsé dézsá áv ájé' nré], .,málz_á lá gár.

u e votr párdaszti ?dépes nu !

kel mqáj de konriinitasiiO!átil dá szet vil? 'i'

la smé dg fer.le trámpe.lbtobíisz"

la bát á'vápór.

l

lr| .,.

i..---I

*43

hoI

,ITl&::

gy, r

Pouvez;xpus me dire, tl setrouve .la gare;

,,ie' .bureau de renseigne-ments;

l' enregistre me nt- - de s

bagages;la consigne;la. salle dla{tente?

Oir soat vendus,les billets ?

O e procure-t-oni les

O sont les guiche-ts des

grandes lignes ?_ _ .

Quát est le prix d'un,billetde deuxiéme;d'un bi st de retour ? :

Marseille, rapide dir*t, tt,i1', tícuxiéme, s'il ious plait!

- ] ."' ,_ 'i': !!,:_1 ]- ._, :]'-.':-:.i ,_,;.;:__.:,i

zse] dázir,álé á lá g&t,, ,:,-:"

: | .

,,,l

. , "- -', .-

puvé vu ma dir u sze truvM sar;i; iró de r szenyma;,

,, la,gisel ,-] ,_,

lárázsi ztremá dé bágázs;

lá k sziny;lá sál dátát? ,_ _ : ,,-"-,

,

u sza prok rt lé tike da ké ?

:u sz , lé gise dé grád liny?

keí e la pri-d' ,bije de. dóaiem;d Uije da ratur ? , , ,

]rirárszej rápid] direkt; , truá'diiziefili zil vu ple!

, Adjon:kérern esy(qgYsz"r )másodosztályri :lJáyJ- --'

, -,-ba_; a,-*,l ,.98Y. m*boaoi}tály rettir

Meddig érvényes ez a jesy ?.'.''.

Hányszor szakíthatom meg

Mennyibe ker l egy els -' , OsztáIyti, jp,glt',..-d&;

egy mersékett árri jegy;

. ' 8y week-end jesy ?

szeretnérn feladni ezt acBomagot o o. ba.

sreretném biztosítaniesomagjaimat. ,

'] .] ,J _,,._ _.,

:',---.-,,_

,. Detrx, biltets. p ur gafants,Donnez=mói *il vous plaít,.un bíllet:, (simple}'] . deseconde pour... ;un bi}let d'aller et retour(de) seconde l}our.-.Jusqu' quand ce billetest-il valable ?

Combien de fois puis-jeinterrompre Ie uóyas" t

combien coirte un -billet

de premiére pour... ;un billet á prix réduit-.pour... ;

un billetl de,week- nd,pour... ?

Je désire faire enregistrerce bagage Bour...

Jp désire faire a surermes bagagies

:_

c oma-

helyet (a

(tn

l'*-

Il marique une petite'valise,

Voili le,bulletin:d'en,registrement.

Porteuro portez cette valisaau train pour. . .

, cherchez-nioi une bonneplace (de,deuxiéT") t

poriez cette valise la

Combien Vous dois-je?D'oir part le train pour", ?

Quand ai-je un train pour", ?

Quand part le prochain-express pour...? +

Quana part le premier(le ]dernier), train pour", ?

Sur quelle ,voie part- le, train pour. - - ? ':

,

Allons-y !

vpalá le btilté^dár"zsisztramá,

portor, , porté ,szet uái|iz

o tré pur. . .

sersé-mqá iin bon plász

porte szet válii e 1á k sziny !

' du pár le tré pur", ?

ká par le,prosen_ek zpreszpur... ?

ká pár le prem!é (la dernié)

sziir kel ,vpá pár le 'tré :

pur...íál z_i!

}\t

\r

,',.l-':

.l

Qn ne pcutmonter.

En voiture!

,.::'- ; -,_,-:

ét.Bgth lehet P&S gJlCOíe , ,na; p pázjkor

Yan tires hély ebben afíilkében ?

Ez a hely foglalt.Ez a liely szabad.Ez nern dohányzó kocsi ?

., ,J a

Hol a,hálókclcsi? :

Mária az étkezokocsibanebedel.

Hot,a mo dó,? :

Hol a veszfék ?

Dépecnon -nous pour nouassurer de bonnes places.

Quelle est notre voitire r -'

Quelle est notre wagon ?Quel est notre aorrr'p"r-

timent ? 5 ---

Y a-t-il une, place libre

^ dan compartiment ?

Cette slace est prise.Cette place est libre.Est-ce que c'est une voiture

Oir est le,wagon-|it?,Marie prend Ie déjeuner

au wagon-restaurant.oir est le lavabo ?o est le frein d'alarrne ?

kel e notr k párttrnf, ?.,",-* l,

tr=,.]:},],'j:,|+.,.

l

l Nyiss4. -ki, kéi m, " nz

,,,,' ablakot ! '',,.

" Mggengedi, hog}, \ipyis-". ., satn ,az :ablakot ? =1 :',' ,rr l az oldalról ffij a szél,

-fiilkébe.

CYirjaa mG , kérem alámpát!

Oltsa el, kéiem a lámpát!

;T,'

Ouvrez la fenétre, s'il vousplait!

Ml permettez-vots dlouvrirla fenétre ?

Le vent vient de ce c té

et chasse ia fumée clans

le compartiment.Allumez la larnpe, s'il vous

plait !

É,tlignee la ltrmlére, s'ilvous plait !

La locomotivo siffle, le

train part.Me pcrmettez-vou , Mada-

me de fumer une clga-rette ?

Combien d'herrre pour aller

de Paris á Bruxelles ?

O nous a'rrétons-nousmaintenant?

uvré lá fnetr, szil , vu , p'le !

ma permeté vu duvrir , láfnetr ?

Ia vá vié da sze koté ésász lá ftimé dá lak pártimá.

álumé lá láp, szil vu ple!

étenyé lá ltimler, szil yu

ple !

lá lokomotiv szifl, la tré pár,

ma permeté vu, mádámda ftimé iin szigaret ?

k mb!é da zsur (dtir) pur

álé da pári á brtiszeI?

u nuz_árét nu m tná ?

F tytil a ,mozdooyr indul a

vonat." Meg ngedi a szony m,

,.=hogy rágy,iljtsak ?

,- t{ánY óra az irt Párizst l

,",Hot átlunk meg most ? ,

I1

48

, ":,:J,

Mi a kovetkéz állomás ?Mennyi ideig áll a vonat a

pályaudvaron ?Mennyi késéstink van

eddig ?Van-e késése .a ...-ból

f i ,,érkezó vonatnak ?Egy rát késik.Át kell-e szállnunk ?

Mennyit állunk ?

Hol kell átszáltni ?

Nem kés ink le a csatlako-zásról ?

Az Északi pályaudvaronfogunk nsánni;a Déli pályaudvaron;a Keleti pályaudvaron;a Nyugati pályaudvaron.

4 1000 szó franciául - 5683

Quel est l'arrét suivant ?Combien de temps le train

reste-t-il en gire ?combien de retard avons

nous déjá ?Le train venant de...

a-t-il du retard ?

Ne manquerons-ílous pas lacorrespondance ?

Nous descendrons laGaie du Nord;á la Gare du Sud;á la Gare de l'Est;á la Gare de l'Ouest.

kobié de tá la tr 'reszte

til á gár?kobié da ratár áv nu

dézsá?la tré vaná da. . . átil dti

ratár?

ne máker nu pá lákoreszp dász ?

.nu dészádr z_á lá gár diinor;á lá gár dri sz d;á tá gár da leszt iá lá gár da lgeszt.

Il a une heure de retard. il a tin r da retár.Devons-nous changer de dav nu sázsé de tré ?

train ?combien de temps d'arrét k bié da tá, dáre áv nu ?

avons-nous ?oür faut-il changer de u fot-il sázsé da tré ?

train ?

í-,!

7b._

l

49

Préparez y - valises!

Nous voil arrivés

Yisite des passoports.Montrez votre passeport,

s'il vous plait !

O, a lieu , la visite desbagages ?

oir a lieu la visite

Avez-vous quelque choseá deelarer ?

N'ayez-vous rien, ádéclarer ?

Je n'ai que des effgtsd'usage.

Ouvrez vo ulli56, 51ilvorlsptait! . ,

Quels obje* entrent Bn

franchise?

nu vpálá árivé

vizit dé pászpor.m tré votr pászpor, szil

vu ple!u á li lá vizit dé bágázs?

u á liti 1á vizit,,dpánier ? ,

ávé -y :,_ ketka soz. á dék-láré?

návé vu rien*á dékl áté?

zsa né kadéz*efe d zázs.

uvré vo.váliz, szil vu, Ble!

kelz,obzse átr á frásiz?

F...

II

l

r

'. ..."i_ * i:-

Milyen tárgyak esnek elvá-molás atá3

Mennyit kell-fizetn nk ?,,_

Mehetnek. ,

Quels] objets sont soumisaux droits de douane ?

combien devons-nouspayer ?

Vous pouvez passer.

8. Rep I gépen

As-tu deja fait un voyageaérien ?

J'ai déj fait, un vol deBudapest á Moscou.

J'ai déjá fait le trajetBudapest-Moscou enavion.

Combien de temps dure letrajet -Budapest-Praguepar avion ?

Il dure une heure.

kelz_obzse sz szumiz_odrpá de dgán ?

k bié dav nu péjé ?

vu puvé pászé

á tl,i dézsá fet_ vpájázsáér!é ?

zsé dézsá fet_6 vol 'd'o

btidápeszt á noszku. :

zsé dézsá fe le trázsebtidapeszt moszkuan_ávi .

k bié de tá dtir Ie trázsebtidapeszt prág pár áv! ?

Üttet már repiil ,gépen ?

'IVíár reptiltern, Budapestr lMoszkvába.

Mennyi ideig tart a légi t

Egy óráig tart. , :

,<

5I

.és hányrep l gép

i,.'.,"..iiá$ yászt] vihet magával

Jc.voud'rais, aller ál'aéroport.

Accom pagnez-moi, s'ilvous plait, á l'aéroport!

Je vous en remercie il'avance (d'avance). "

.

Q,uels sont les jours et lesheures de départ desavions pour Paris ?

L'ayion part p ur ,Paris''

mercredi dix,heures. '

Dgnnez-moi. un billet pourmercredi prochain,!

Quel-est lp poids du bagage. qu'on peut emporter

ave oi?-Je pars n-avion i truit

Quand' erons-nous xp, "

] .

pelés ?

zsa vudr,er_áté],á , , , ,-:,:, _,' ,

láéropor.-iik pányé mgá,, szil,vu ple

á láéropo,r!, ' ' '

zse vuz_í ramerszi á' lávász (dávász).

kel sz lé zsur ,é léz_ór dadépár déz_ávi purpári ?

lávi " pár pur pári ,:

merkradi á diz_tir-doné muá bije pur

merkredi prosé! ,

ket"e la pri d büe? . ,

kel e Ie pllá dii, tÉgázsk póLáporté ávek szqá ?

zsa pár an_ávi e ilit;tirpur...

ká szar nuz_apalé?

JtlI

I

in

k.,

l"

i,- ,

lt

t.l:l.,r

: ,fog:,retszáltni? ,

Á ..;-ba indutó] gép felszál-lrisra kész áfuttes számtikifutópályári., -

Kérjtik az utasokat, hogy,, fáradjanak a kijárathoz.Kérem, hogy csatolják fel

az oveket.Kérjiik, hogy, hagyják

abba a dohányzást._ Milyen magasságban

vagyunk ?Hol sállunk le legkoze-

lebb ?Hogy érzi magát ?

Nehezen bírom a reptilést.Adjon kérem ásványvizet

vary konyakot.

_:"

L'avion', décolje-t-il *'

{pa,rt-il} á l'hCure ,fixée ?Ltavion pour... est prét au

départ: ur la piste nu-méro deux.

Les p& ag rs sont priésde se rendre á la sortie.

áttachez les ceinturesr.s'il vous plait !

On est prié de cesser .

de fumer.A que}te altitude omme -.

nous ?

Quelle era, l'escalesuivante ? :

Comrnent vous,sentez-vous ?

Je upporte mal l'avion.Donnez-moin s'il vou

plaít,. de l'eau minéráleou du cognaco

ry_-

'Már jobban érzem magam.Ivíilyen gyonyoríí tájak.Mikor szállunk le ?

Tíz perc m lva lesállunk.

Kérem, maradjanak iilve..Várjanak, kérem, ameddig

az ajt kinyílik.

Menjiink a kikot be!Menjiink a rakpartra !

Mikor indul a hajó ?

Mikor érkezik a hajó ?Melyik a legjobb hajó ?

Milyen napokon és hány

Je me sens déjá mieux.Quels beaux paysages !

Quand. atterrissons-nous ?

Nous atlerrissons dansdix minutes.

Restez assis s'il vous p[ait.Attendez jusqu'á ce que la

porte soit ouverte, s'ilvous plait.

9. Hajón

Allons au port I

Allons sur le quai !

Quand part le bateau ?

Quand arrive le bateau ?

Quel est le meilleurbateau ?

Quels jours et ár quelles

zsa me szá dézsá mio. , ]

kel bó péjzázs!

nuz_áterisz dá di mintit.

resztéz _aszi, szil vu ple.átá é zstiszká szka lá portszpátjvert, szil vu ple.

ál z_o por!ál sziir le ké !ká pár la báto ?

ká áriv la báto ?

kel e le mejor báto ?

kel zsur é í kelz_orpárt*il?

Kérek egy] turístajegyet(helyet) ...-ba i

..-, egy kétágyas kabinba.

Hány napig tart az átkelés?

Hol a kapitány ?Itt a kormányo ;

a tiszt;az altlszt

A matrózok horgonyt vet-nek.

A matr zokfelszedik ahorgonyt.

!,

Quand devons-nous, étrebord ?

Oii] 5e procure.t-ori les .

billets ?peut-on obtenir les

billets i bórd ?Je déiire une place

touriste pour ... ;

... une cabine e deux litspour...

Combien de jours dure latraversee ? '

O r est le capitaine ?Voili le pilote;

l'officier;le .sous-officier.

Les matelots jettentl'ancre.

Les matelots l ventl'ancre.

ká dav nuz3tr á bor?'': "- -',,:""- ",",

u sze proctirt Ié bijé 1, 1 ] '

] , .. __

pcit_ obtenir Ié büe á bpr? , :

.' " '..' ,.... .: , ,'r, ,} ,-.

' a, ,zsa dézir tin plász turisztpur,.,; ' '"

]

tin kabin á do lit purt.. ', -,.',_.']',.i,

c bié de zsur diir látráverszé ?u e la kápiten ?vgálá la pilot; ;

tofisz!é;lg szuzofisz!é. ,

te mátlo zset ^lákr.

lé mátlo lev lákr.

Az' utasok g fedélzetenvannak. '

]-

Mutas a meg kérem akabinomat ! ; =:_

Hol az étterern ?Hol a szalon ?

Hol a sétafedélzet ?Er s a szél.Ellenkez irányból f j

a szél.Viharos a tenger.Nyugodt a tenger.yezessen kérem,vis za a

kabinombaNem éí,zemjól rnagam-

- Van valami orvossága| , tengóri betegség. ellen ?

Leadhatok egy rádió-gramot ?

Hol a menótiv?

56

Les voyageurs se trouvent' sur lé pont.Montrez-moi ma cabine,, s'il vous plait !

otr est le restaurant ?O - est le salon ?Otr est le pont-promenade ?

Le vent est fort.Nous ayons le vent

contraire.La mer est,houleuse (grosse).

La mer est calme.Reconduisez-moi á ma

cabine, s'il vous plait !

Je ne me sens pas bien.Avez-vous un rem ,de

contre le mal de mer ?

Puis-je expédier unradiogramme ?

otr est la ceinture desauvetage ?

lé vgájázs r ze truv sztirlep.

m tré m9á má kábin,szil vu ple ! ;

u e la resztorá ?

u e le p -pro{renád ?

la vá e for.nuz_áv la vá kótrer,

lá mer e uloz (grosz).lá mer e kálm.rek dliizé mgá á má kábin

szil vu ple !

zse ne ma szá pá b!é;avé vuz_ ramed k tr

le mál de mer ?

p[izs ekszpédiéradiográmm ?

u e lá széttir de szovtázs?

tl

J

},

\|.

\

,)

)

.in

. :.:: .

Hol a m ntticsónak?

Mikor kotunk ki ?Ki lehet szállni?-__Milyen kozbees kikot k-

ben fogunk megáltni ?partra lehetrszállni

...-ban ?Megérkeztrink.Kérjuk, hogy a látogatók

hagyják el a hajót.

Villamos.Trolibusz.Foldalatti.SzemélyautóAutóbusz.Teherautó.

otr est le canot desauvetage ?

Quand débarquons-nous ?Peut.on descendre ?Dans quels ports faisons-

nou escale ?peut-on descendre terre

... ?Nous voil arrivés.Les visiteurs sont priés de

quitter le bateau.

I0. Utazós villamoson, autóbuszon, taxin

Le tramway. Le tram.Le trolleybus.Le métro.La voiture. L'auto.L'autobus.Le camion.

u o la káno da szovtázs ?

ká débárk nu?

dá kel por foz nuz_eszkál ?

pot_ dészádr á ter á...?

nu vurál á árivé. :

lé vizitor s prié de kitéle bátó.

Ie trámpe. le tram.le troléjbtisz.la métro.1á vgátiir. loto.lotobtisz.le kám! .

57

,,\

,, Hova megy aa.busz?

, Nemzetí zíÉtr$zig;a stadionig ?

., Hol á buszmegállótHol kell felszállni ?

i '_ ' / .:

Hot kell leszállni ?

Át kell:e száltni ?Hol kell átszállni ?Mondja meg kérem,

,: '

. mikor kelt leszállni ?

_'.Mik keriil a víllamo ,iegy ?

Koszónom a figyelmessé-," géL, Idol találok egy taxit ?

.',Leg n: zívq , hajtson asállodába;

, a pályaudvarra.

Le taxi.oir va cet autobus ?

Quel autobus va auTheátre National;

au stade ?Oii est l'arrét d'autobus ?Oii faut-íl prendre l'auto-

bus ?Oir faut-il descendre?Faut-il changer ?Oir faut.il changer ?

Dites-moi, s'il vous plait,quand il faut descendre ?

Quel est 1e prix d'unticket de tram ?

Je vous remercie de votreobligeaí}ce.

O puis-je trouver un taxi ?

Conduisez-moi i I'h tels'i[ vous,plait;á,Iia gare.

la tákszi.u vá szet3tob sz? '

kel otobíisz vá o téátr

o sztád?u e láre da lotobtisz ?

u fot_il prádr lotobtisz?'

.1.

u fot _il dészádr ?fot _il sázsé ?u fot_il sázsé?dit mgá, szil vu ple,

kel e le pri d tike detrám ?

zse vu remerszi de votroblizsász.

u pliizs truvé táxi ?

k diiiz m*á á lotel, szilvu ple;áL |í gát

!'

'':,.

Tessék a poggyászom és acsomagjaim.

Tegye be ket a kocsibelsejébe ! i,}_

Folosleges fizetri'i ezekérta kis csomagokért.

Adja ide hát ezt a csoma-got, az olembe veszem.

Hajtson gyorsabban,kérem ! "

Áttjon írro , kérem !

Mennyit mutat a taxióra ?

Tessék, ez a magáé.

prenez ces valises et cespaquets.

Mettez-les i l'intérieur !

Il est'inutile de payerpour ces petits bagages.

Passez-moi donc ce pa-quet, je le mettrai'surmes genoux.

Allez plus vite, s'ilvous plait !

Arrétez-vous, s'il vousplait !

Combien y a-t-il aucompteur ?

Tenez, voici pour vous.

prané szé váliz é szé páke.

meté léz _á létérlor !

il et_iníitil da péjépur szé pti bágázs.

paszé mHá d k sza páke,zse la metré sztir mé zsnu.

álé plti vit, szil vu ple!

árété vu, szil vu ple !

kobié iátil o k tcir ?

tané, vpászi pur vu.

59

J|. Áutósók, rtgyelem!

Quette belle auto !

Queltd.belle voiture!J'en ai une cinquante

cheva x six cylindres,

quatre places.combien de kilom tres

faites-vous á l]heure ?

Jusqu' cent quarantekilométres;

c chauffeur conduittrös bien.

[r garage est-it loin ?, Est-ce que chez yous

aussi on tient- sa droite ?

Attention !

Tout droit.vers la droite.Vers la gauche.

ket bel oto !

kel bel vpát rr !

zsan_é tin székát svoz_ászi szilédr.

zsé nvgát rákátrplász.

k bié de kilometr fet

zs szká szá káÉt kilo-metr.

szasofórk d itrebié.

la gárázs et_il 19é?eszke é vuz,oszi

tyié sá drgát ?átász! I

tu drgá.

ver lá go .

,a

._ ]

..o

Tilos irány.--:,:- - . -, '

Tilos a parkolás.

Ijtkeresztez dés.Vas t.

Autón megy tnk.Az n kocsija gyor an

(lassan) megy;gyorsabban, mint amienk.

Megy nk Párizs felé.Melyik a tegjobb rit

Párizsba ?Eizaz'ittjó állapotban van? -

Balra kelt tartanom (iobb-ra) ?

gns;obtigatoiiej " =,

sens interditParcage interdit.

Défense de doubler.croisement.voie ferrée.Virage dangereux.Nous roulons en auto.votre voiture roule vite

(lentement);plus vite que la n tre.

.!

Ngus allons ver Paris.Quelle est la meilleur-

ioute pour Paris ?cette route est-elle en bon

état?,Dois-je me tenir á gauche,

( droi9 ?

zász obligátuár. - :,

szász éterdi.párkázs terdi.párkázs otorizádéfász da dublé. _

afKruazema.vtsá feré.virázs dázsarci.nu rol an_oto.votr vgát r rul vit

(látamá);pl ,vit ka Iá nótr.

kel e lá mejor rut purpíri ?

szet rut et;el á bon_étá ?

dgázs Inadrpát) ?

tenir á

Hár*y kilomgerPárizsig? , ", _

(a legkozelebbi

, ;,:'}'

'a.van meg

városig ?)

Párizsban vagyunk.Van garázs a szállonk koze-

lében ?,Van egy szabad boxa,?

Megfelet a kozos garázs is.]_

Garázsba,tehetem Önotneti a kocsimat;] (u motorbiciklimet, 4

robogómat,,ezt a teherautót, -,

, ,az autóbuszunkat) ?

l'Fiol hagyhatom ? kocsit ?

62*

/

l

Combien de kilométres ya-t-il jusqu'á Paris ? ,

(jusqu'á la prochaine ville ?)

***

Nous voilá á Paris.Y a-t-il un garage pres de

notre h tel?Avez-vous un box séparé

libre ?Il me suffit un garage com-

mun.Puis-je garer ma voiture

chez vous;(ma motocltlette, monscooter,c tte camionnelte;notre autobus) ?

Oir puis-je laisser la voiture ?

kobié da kilometr : latllzs[rszk á pári?

(zstiszk á lá prosen vil?)

,

nu vqálá á pári.

iatil gárázs pre da notrotel ?

avé vu box szépáré libr ?

il me sztifi gárázs kom .

pifizs sáré má vgát ir sé yu;

"{má motosziklet, mszkuter,szet kamionet;notr otobiisz) ?

u p izs leszé lá vpáttir ?

l1

fJolnap réggel jtiv k a ko-csimért.

Holnapután tíz órakorfolytatjuk utqg&at.

-:.' a

zeretném kihozni a kocsi-mat a garázsból.

Mennyivel tartozom ?tvtennyiUe keriil a garázs, két,' naPre ?

i_ :,.Legyen:slives temosni a

, kmsitMossa te *.érem, az ablako-

kat, és takarítsa (tisztítsa)ki a kocsi belsejét is.

Je viendrai cherchgr lavoiture demain matin.

Nous continuons notrevo}age aprés-demain ádix'heures.

Je voudrais ortir nra voi=ture du garage.

Combien je vous dois?Que coilte le garag pour, deux jours ?,-

. ***

voulez-you laver la voi-ture ?

Lavez les vitres, s'il vouplait, et nettoyez aussi}'intérieur de la voiture !

z e viédré sersé [á -v*át ldamé mát . -'

,np -kbtiníi notr vpájázsápredam é á diz._or.

a

zsa vudre zortir má vpát r.

diigiirázs. , -

k biéz3vudpá?,]. _,"

ke kut la Eárázs pur dt'

:

lávé lé:vitr, szil vu ple, énetpájé oszi létéricir delávpáttirt ",

"

**,r

Motordefektem van ':'i

(gumidefektem).Segítsen, kérem.Kiildjon egy szeiel t a leg-

kozelebbi várósbot t

Legyen szíves elvontatnia kocsimat.

Tud átengedni(kolcson adni) egy kisolajat (benzint) ?

Van a kozelben javítómíi-hely ?

A motor jó,állapotban van ?

A legsziikségesebb javítá-sokat csinálja

Az onindító nem mííktidiki

Vizsgálja még,kérem a féke-ket !

5 1000 szó francíául - 5683

J'ai une panne de moteur(panne de pneu).

Aidez-moi, s'il vous plait.Envoyez-moi un mécanicien

de la ville la plus proche!Voulez-vous remorquer ma

voiture ?pouvez-vous me céder

(préter)- un peu d'huile(d'essence) ? ,

Y a-t-il ici á proximité unatelier de réparation ?

Est-ce que le moteur est enbon état ?

Faites les réparations in-dispensables !

- Le démarreur ne marchepas.

Vérifiez les.freins, s'il vousplait.

zsé iin pán da motor(pán da pno)

edé mg á, szil vu ple.ávpájé muá t' mékanisz!é

da lá vil lá plu pros! ,

vulé vu ramorké má vpáttir?

,puvé vu m szédé (preté)po diTil, (deszász) ?

,iátil iszi á prokszimitéon _átelié darép árász! ?

esz ka le motor et_ábon _étá?

fet lé répárász! z_édisz-pászábl !

ta démárrjr na rnárs pá.

vérifié lé fré, szil vu ple.

65

É+j.,i-

Hol van a legkozelebbi ben-zinállomás? . ,

] Adjon nekem rendes ben-zint. : :1-

Tíz liter kiváló minO.eg tkérek.

Toltse ffieg, kérem.Ellen rízze kérem az olaj-

szintet !

Cseréljen olajat.

'Elég víz van még á híit ben ?

..r,tes kemények még a gu-

, mik?(a gumik nyomása kielé-

gít ?)

Pumpálja fél kérem a kere-keket.

Vulkanizáltasson egy gu-mit.

64

Oür se trouve le poste d'es-sence le plus proche ?

Donnez-moi de l'essenceordihaire.

Dix litres de super, s'il vousplait.

Faites le plein, s'il vous plait.Contr lez le niveau d'huile,

s'il vous plait.Changer l'huile s'iI vous

plait.Est-ce que j'ai encore assez

d'eau dans mon radiateur?La pression dans les pneus ,

est-elle encore suffisante ?

Gonflez les pneus s'il vousplait.

youlez-vous faire vulcaniserun pneu?

u sze truv la poszt des2 szle pl{i pros ?

doné mpá da leszász ordiner.

di litr de sziiper, szil vu ple.

fet la pIé, szil vu ple.k trolé la nivo d il, szil

vu ple.sázsé l il, szil vu ple.

esz ka zsé áko r ászé do dám rádiátcir ?

W preszi dá lé pno etelákor sztifizát ?

g flé lé pno, szil vu ple.

vulé vu fer v ilkáni zé pno ?

,, A. sebességvált nem'míi-

A világít berendézés nincs'l': rendbel}., "

--

_.=,'*;kolmányom elrornlott; .

-' ,_Et *szlt ttem a, ku,lcsornat,,." . ,' tudna csinálni egy j

, kulcsot ?

.' se#ljeh" egy gyerty,át ké=

rem !

-. =,, ''Nézze meg, trogy a porlasz-

!

]

:

, ] '] ",- i

Rechargez la batte ie,,' snit

vous plait. j .,,

Le changernent ,de vitesse

La lumiére ne marche pas.

La,direction e t déré3[ée,J'ai ,per,du .la .clé de iífiíl

voiture, pouvez,you. faire, tlltr . nouvelle clé ?,,'" . '

,

Changez, ,une bougie, s:itvous plait.

Regardez si, ,,le carbufateurest, bien réglé!, :, ,: _

Quand puisrje avoir, ,la

voiture? ,:, | .

resárzsé lá,tátri,.szil :v pl

la sázsmá da vitesz ne.ntárs *,pa.

m iumiler ne,márs pá.

lá diqekszi e déréglé.lsé perdii lá klé da, má

vgáttir,' puvé.:vu ,fer nnuvel klé ?

,Élsázsé rn buzsi, szil vu p[e.

ragárdé, sZi le kárbiirát r eb!é réglé !

.,j

ká pliizs avqár la vpátiir ?

:._*".--

:

* ,1.* *_

],}

karambolom volt.A vezet és két utas meg-

sebestilt.Hol van orvos ?Adja meg az (Ön} nevét és

címét !Itt van a forgalmi engedély,

a hajtási igazolványom és, az tlevelem.

Ertesíteni kell a rend rséget.Hol van a rend rhivatal ?

A fék nem mííkodott.Jobbról jottem, és enyém

volt az elstíbbség.Az tin kocsija a kanyarban

el zott.Az on kocsija megrongálta

a sárhányómat (a lámpái-mat, d kocsim ajtaját).

5r

J'ai euluíl ,ílCCident. i.

Le conducteur et deuxvo}íl urs sont blessés.

O y ,a-t-il un médecin ?Donnez-moi votre nom

et adresse, s'il vous plait.Voilá la- carte gr,ise, mon

permis de conduire etmon passeport.

On doit informer la police.ou est le commissariat

de police ?Le frein íloa pas marché.Je suis venu de droite et

jiavais priorité. ]

votre voiture a doublé dansle virage.

Votre voiture a endommagé'rnes garde-boue (meslampes, la porte de mavoiture).

zsé ti tin,ákszidá:,la k dtiktor é do vpájázsor

sz bleszé.u iátil médszé ?doné muá votr n é ádresz,

szil vu ple.vpálá lá kárt griz,, m permi

dek diiir,ém pászpor.

dgátjformé lá polisz..u e la komiszáriá da potisz?

la fré ná pá mársé.,zse szli venu de drpát é

zsáve priorlté.votr vqáttir á dublé de la

virázs.votr vgáttir á ádomázse .

mé gárd bu (mé láp, láport da má vuáttir).

.j

j,l

*6:1

(bizto-a kO-

tanris-

Je vais demander le rem-boursement des do{n,

Auprés de quelle . sociétévotre voiture est-elleassurée ?

Je vous remercie de ce quevpu m'avez servi detémoin!

12. PénlnóItá

Pardon, Monsieur (Mqre)pour alter e la BanqueÁa'\lV. o. i

Oir y a-t-il une banque ici ?' Oir est la Ba9gue Natio-' nale ?Je voudrais changer de

l'argent. ,,

,z e'\ig damád,é *o rábu5szmádé. domá.g;s. , :

opre da kel szosz!été votrvgátírr et,el'ász iré?

z e vu ramer zi da sze ka' ' lzetvi da tému !Yu mave í á__ _

l

pard, masz!ó'(mádám),pur á|é eW bek da..- ?

>

u iátil n bák iszi ?u e lá bák nászlonál ?

zsa vudre sázsé da lárzsá.

el

-Hot],'Iehet

Mennl,it akar__yáltani ?i *,?

Mennyi ma a itant< árfo-.lyama ?

Ez a hivatalos árfolyam ?A dollár (értéke) lement

(felment).Hány frankot kapok 50

doltárért ?,

: szeretnók tw frankot már-kára váltani.

A magyar pénzegység aroriní.

Egy forintban l,ffi fitlér van.

,l0, .20, 5 és, 100 forintospapírpénz.

O peut-on changeri l!ar8 nt ? :

combien voulez-vou'chánger? : ,

Quel ' est '.aujourd'hui ,.'le

cours du franc ?Est-ce le cohrs officiel ?Le dollar a baissé (monté).

Combien de francs puis-jeobtenir pour cinquantedollars ?

" Je désire changer centfrancs en marks.

L'uni.té de monnaie hon-groise est le forint(florin)

Dans un forint il y a centfillérs.

Un billet de dix forints;de vingt forints;

pot sázse de

k bi vulé vu sázsé ?

kel et_oz urdlli , lsfrá?

esz lo kurla dolár á

kobie da frápour székát

zse dézir sázsemárk.

l nité de moneforint (fforé).

Ira a-. 1

élg

dáz_ forint iliá filI r:

bije da'di forint;de vé forint;

'.':,"'"l de cinquante forints; da székát forint;

de cent forints: de szá'forint,l0, 20, 50 fiIlJiésaprópénz. Une ,piéce de dix frllérs; íin plesz_dadi fillér;

---:' ,de cihquante fillérs, de székát fillér,_,_ -....---..-, ...,:::..

Aprópenzt kérek. De .t1 .monnáie, ,s,il vous do lá mone, szil vu ple!

plait ! ]

Elég lesz tit frank apróban, , J,ji assez de cinq irancs zsé ászé da szé. frá de mone,-,ittitut (kéreriri,papir- de monnaie, le reste en larezt[büé,szilvuple.: pénáen. billets, s'il vous plait.

'Ván]"eY,'*. niik bankjá- J'ai une lettre de crédii sur 'zsé iin.letr de krédi sziirnak':szóló hitellevetem. votre bánque. votr bák,

,er"tném b"váttani ezt a ,Je désire.encais er ce zsa dézir ákeszé sze sek,: csekket, chéque,

Van pen, a számomra? y a_t-it de |,argent rentré iati1 da lárzsá, rátré, purpour moi? mgá? ^ :

,Milyen iisszeg? , Quelle somme? kel szom?il;i;;;.,;émélyi igazol- Montrez.moi,s,ilvousplait, montré !r;á,_szil vu plq"'rá""ar,

ter.*. '

votre piécé d,identité. votr piesz,d_idátité.

iri"-"' " rraii"p."r Signez au _verso! szinyé o verszo!

,vfu-.ár"ape"it eJ_tu de l,argent s r toi? á-tudelárzsásziirtgá?

Yan nálam aprópéne.V,an iinnél áprópénz?', ; ,

Adj kólcstin lq frankot,csak e y-,lqq fr.anko omvan.

Csak nagy pénzem van.rfáltson fel,eg}a lO0 frankost

francia pénzre.

Legyen szíves 50 frankotmagyar pénzre Váltani.

Hol sállunk meg?Tud nekem egy nem t l, dfága saáIlodát ajánlani ?

J'ai de la monnaiQ ur ínoi.Avez-vous de la monnaie

ur vous?vetix-tu rne préter dix

francs, je n'ai qu'un billetde cent francs ur moi.

Je n'ai qu'un gros billet*Veuillöz changer 'un billet

de cent franJs en monnaiefrangaise.

Veuillez me changer cin-quante francs en monnaiehongroise.

'-I3. SzáIIoda

Oir descendons-nous ? }

Pouvez-vous íne recom-manderu h telpas,tropcher ?

zsé de lá mone sziir mgá,ávé vrr de 'lá mone sztir vu t

vo t me pre!é di fi r. zsané k bije da szá frá sz r

zse né k gro bije.vójé sázsé bije ds, szá,fré

á rnone, frászez. _. ,

vojé ma sázsé szék6t, ftá ámone gtt7áz.

....',.''.,-

u deszád nu? ];

puvé vu n1a rekomedéon _otel pá .tro ser,?

'

, : --,:_,.::, .i

*!:,,)

-_: ,

A csatádi penziók olcsób-

zeretnék egy sáJlodát ta-lálni szerényen=_trérende-

'rett, , de nagyon tiszta

szobákkal.Itt van egy a kozelben, de,',fiindig tele van.

Van,iires szobájuk ? ,

_._, -.,.1.

.

Adjon, kérem, egy kétágyas

háromágya szobát" ',Tudna nektink adni egy

kétszemélyes szobát.

Van egyágyas szobájafíird szobával ?

11lL

.

ts pensions de, famillessont moins chéres que lesh tels.

Je voudrais trouver unh tel i chambres mode -tes, mais bien propre .

ll y en a un tout pr.ös d'ici,mais il est , toujours aucomplet.

Ayez-vou des chambreslibres ?

Donnee-moi, s'il yous, plait,une chambre deux tits;,une chambre á trois lits.

pourriez-vorr notr donnerüít chambre pour deuxpersonnes ?

Avez-vous un chambre,'áun lit avec salle de bain?

lé,pászi da rámij s m9éser ke léz_otel;

zse vudre truvé otel ásábr modeszt me biépropr.

ilian_á tu pre diszi, me iletuzsurok ple.

ávé vu dé sábr libr ?

doné mpá, szil vu ple,iin sábr'á dii li;,tin sábr á trpá li.

pur!é vu nu doné n sábrpur do perszon ?

ávé vuz, n,sábr á li ávekszáL da bé ? ]

!

/

\;*

\-l

:

1ld

1

A,djon, kérem, egy szobát

a második emeleten;a har,madik ái{pleten.

Nincs iires szobájuk a szál-loda eltils részén ?

:

Pillanatnyilag minden fog-lalt.

Egy hete triviratilag lefog-laltattam egy szobát.

A hatodik emeleten tartot-tunk .fenn onnek egyszobát.

Nem il88y., de szép világos.

Donnez-íT}oi l s'il, vous, plait;,.,uo .-chambre au premierétage ;

au deuxiéme étage;au:troisi me étáge;,

N'ayez-vou pas de cham-bres libres sur le devant

En ce moment tout est oc-cupé.

Il, y ,. huit jours, j'ai faitretenir une chambre ,par

Nous, v.o s ,avon réservé,une chambre au sixiéme.

Elle :n'est pa grande, maisjolie et claire. ,",

ElIe donne sur un petit

doné, rDFá,,szil vu 'ple; tinsábr o premler_étázs;

o doziem étázs; , -.. :

o trgáziem étázs.návé vu pá da sábr libr sziir

le davá de lotel ?

á sze momá tut et_oktipé.

illa {i zsur, zsé fe ratanir- tinsábr pár télégrám.

_::j'

nu vuz_áv rézervé unsábroszizlem. ,''.:,

el ne " pá grád, me zsoli ékler.el don sztir - oli zsárdé.

73

]

Tánt mieux, au mgins glleest ealme. - -1:

Je préfére unq chambredonnant sur la coür.

Jusqu'á. quelle daJe restez-

,vous ?

Combien de temps avez-vou l'intention de rester ?

Je reste trois {ours (trgissemaines).

Nous restons], uíle semaineau moins, _peut-étre une

Je ne saurais vous le dired'a-vaílCQ.. : l ]

pouvon -nous monter voirla chambre ? .

Cette chambre ne me plaitpas. .

oir donne cette fenétre ?Sur la rue.

tá m!ó, o mgé. ei kálm

zs préfer rn sábr doná.sz rr lá kur.

zsíiszká kel dát reszté vu ?

kob!é da tá ávé vú létász!

zse r , zt trpá zs.ur (trpászmen).

nu reszt ürn szmen o mgé,potetr tin kézé de zsur.

]

zse ne szore vu le dir dávász.

puv nu m té vgár lásábr ?

szgt sábr ne me ple pá. ,

u don szet fnetr ?-

a'szur la ru.

Az udvirra. - jio

A Szajn ára:A folyóra. -

Mi az ára ennek a szobá-nak? :=:

A kiszolgálás beieértve ?Nem uram, a szoba árához

la9/"-ot =kell számítania kiszolgálásért.

Ez a szoba nagyon drátga.Kemény az ásy.A fíítés nem míikodik.

Jobban szeretem ezt a szo-bát.

Mi az ára?Mibe kertil ez a szoba ?

tlr la cour. '

Sur Ia Seine.sur la fleuve.Quel est le prix

chambre ?Le service est-il compris ?Non, Monsieur, au prix des

ghambres il faut ajouterdix pour cent pour leservice.

cette chambre est trés chére.Le lit est durLe chauffage ne fonctionne

pas.J]aime mieux cette chambre-

ci.Quel en est le prix ?combien cofite cette

chambre ?

sitir lá]kur.zur lá szen. ..: ztir la fltiv.

de cette kel e la pri de szet sábr ?

la szervisz et_il kópri ?o , maszio, o pri dé sábr

il fot_azsuté di pur szápur la szervisz

la li e diir.la sofázs ne f kszion pá.

zsem mio szet sábr szi.

kel an_e la pri ?kobié kut szet sábr ?

*75

,- '

i ben,de,-kellík -fi

orni' ká

szÍvelá}lot

esaktsog

helv.,

, ]., ..

-. L.

nfogllltatik aza kisigtsálást

ktr t.na$on'ta a fait trente-, 'cinq 'francspar jour, y compris lepetit déjeuner l

I-e petit déjeuner est com-pris dans le prix, mais leservice se paye 'á part.

Les chambres sont-elles avecou sans salle de bain ?

Je retiens cette charnbre.Veullez remplir ce bulletin,

s"il vous plait.

szá: fe-irát szé fre pár-z utr,

i k pri le pti dézsoné., ., ,

la pti dézstiné e kópri d lapíi, me la szervisz sze pejá pár.

lé sábr sz t_el .ávek u szásáldab ?

zsa retié szet sábr.vojé riptir zá biilté, szi!

vu ple.vulé vuz,avgár loblizsász

da ráplir.z t fis (dotel).

vuajó: nó... prén... pto=

feszi ... domiszil... ná-- szionálité liti é dátda nészász ádreszperrnánát ...,szinyáttir...

sze b!é kom szá?

/

]

;li-,K

lai)

;"',,}

latk

iherkcí

ell :

lu],

1zt{ilYelodr

ak;oglr

Y...,eI, la]

,?

a

_zlYe ",

á}lo$É

esak; .

Foglarely. .. '

letési líó lak

gy?

fizetni:. '

rd szobá ák ?

ezt a sZobát.,kérem, ezt az ttr-

kit tténi ezt Voulez-vou avoir l'obli,bejelentii . 8eancio,X";rii,To''. e" tt

Név... ,Et - Voyons: Nom... Prénomlkozás. ,. ... Profession., .' Dornicile

... Nationatité... Lieu etdate de naissance. . . Ad-re permanente ... i-gnature. . .

C'est bien comme a ?

Nemzetiséghely és id ...

íIl ..; Al.á,

,:;rj.,i1lia.t}-ffi:a"- ]i ] -=,,:,..

-:5. -',, 1,.,,,,,' :,. .

r-, , : , , :"i ''.: ."] ,, :

i ,- l n ,,Ér _!_t Nasyon"jó.jK z n m. -: Trés bien. Merci,- Te ék a kglcsa. Voici votre ctef.

i Hotalift?', O estl'ascenseur?l A bory felkíséfi _qnt. . , It, ehasseur *a vou , coll.j 'l - ''-- duire.r,"

o. ]-

, , !n|

l Vitesse fel, legyen szíves, Faite monter mes bagag s,

_ a csomagjaimat. s'il vou plait.',, _ Csomagiait liften viszik fel Vos bagáges seront tout deI azonnal. :suite montés par &sC o-:r seur.t Hol a f rd zoba ? O est la salle de bain ?.

. Szeretnék megfiirodni. Je voudrais prendre un bain.

;, zeretnék tussolni. Je voudrai , prendre une: j douche.F'='-

. ' Átalttiztim, mietdtt leme- Je. me change avant de

i Hol a W,C. ? Oir sont les cabinets ?

|,'..,, A folyosó végén. Ils sont au bout du corridor.F Hogy hívják a kiszolgálót ? Comment s'appelle le

gargon?

,:'. l-t---:,t

.j

de..]. , ','*o_

Hogy hívják a. szobalrinyt ?

-j ltt a szobalányt Éiyó c ng .

-,:,;., }t8 a fehérnemíij&:akarja

' ', mosatni, szóljon esak ne-.: kem, ,kérem.'

--' Mosassa ki,'kérem, az inge-imet;

.,,,,,", ,, , ' aZ alsónadrágjaimat;, -, & zoknijairnat;

a zsebkend imet.

., i: , Vasaltatni vagy tisztíttatni, ]' , is átadhatja a ruháit.

i!

,,-, ,:, .,V&saltassa ki, kerem a kosz-

, '1 a ruhámat;. "

,'l ,- a szoknyámat ,

Comment s'appelle lafemme de chambre ?

Voici le bouton d'appelde la"femme de chanrbre.

Si vous avez,bosoin, do fairelaver votre linge, dites-lemoi, s'il vous plait.

voulez-vous donner méschemises á, blanchir;mes calegons;,mes chaussattes;mes bas;me mouctloirs. ,

Vous pouvez aussi donnervos

-v tements ir repa sor

ou ár nettoyer,voulez-vou donner mon

(costume) . tailletrr ,ái

repasser;ma robe;ma jupe;

komá szápel lá ., fámsábr ?

vqászi la but dápellá fám de sábr.

szi vuz jvé bazgé de ferlávé votr lézs, dit la m*á,szil vu ple.

vulé vu doné . mé sm,izbtásir;mé kálsz ;

mé soszet;mé bá;mé muspár.

vu puvéz_oszi doné vovetm z,á rapászé u ánetr;ájé

vulé vu doné m (kosztiim)tájor á rapászé;

má zstip;]

':

'.,.' ], 78

.=,í

B[',

,:, .

t.

:.

. : ; .9",: ]

a,

a bl zom4t;az ltonlilmet; , :

.. a zakómat-'-' ._ ' '

Holnap reggbt dutazom.Délben:utazom. ' '

É;re*or utazom.Ma este utazom.Legyen szív s, készítse, el a

számfáírrat. ,'

Legyen szíves a pénzíárnát

A csoport vezet je fizetia számlát

A kuld tt Eg vezet je.Fizetett on ?rgen, minden rendezve,van.Koszontim a segítségét ;

a fáradsá gát.

Szívesen, a szonyom.'

,

, mon pantalon;mon veston.

Je pars demain matin.Je pars midi.Je pars ár minuit.Je pars'ce soir. , ''

Voulez-vou pfépárer fnanote.

Voulez-voús ]'payeri, á :lacaisse, s'il vous.plait. '

Le chef du groupe réglera' la.'note. ; , ,, ;' ',

Le chef de la délégation.Avez-vous payé ?Ou| tout est réglé.Merci, pótrr. votre aide;

je vous remercig de,votrepeine. " ] , -'

A votre service, Madame.

m k ple;

mo Yesztó.zsa pár dgm mát . ' '.,;:,

zsapárámin i, , 1 i

zsa pár sza szuár.vulé vu prépáré má not. .

,: . , .,

', _.,

vulé vu péjé a''l* ke a} ,síiilvu ple. - ,

.1.!-:.,,.'-

Ia sef da_Iá délégászi .

merszi pur votr ed;zs3 vu remerszi dePen. ,,',],".

á votr szervis4, mádárn

-!,_ ,

i

Ir

ll

]i_ :,;-Ez nag.yon forgalmas'titca.

Egy kicsit-setálunk a ktir-ton.

Sétáljunk a k& ton !

Akarsz sétálni ?Órrajt on sétálni ?

szereti on nézni a kiraka-tokat ?

szeretem nézn i az áruházakkirakatait.

trtt egy szép kalap ebbena kirakatban.

Álljunk ffi 8, nézzuk megezt a kalapkirakatot.

Átryunt< ffi 8, csodáljuk megezt a remek éptlletet.

Itt egy gyonycir szobor.

6 t000 szó franciául - 5683

c'est une rue trös mouve-mentée

Nous nous promenons: p tl sur le boulevard.

Promenon -ooUs sur le.boulevard !

Veux-tu te promener ?Désirez-vous vous prome-

ner ?Aimez-vous regarder les

étalages, les devantures,les vitrines ?

J'aime regarder les étalagesdes grands magasins.

Voici un beau chapeau danscette vitrine.

Arrétons-nous 'p,our voir|'étalage de cette modiste.

Arrétons-nous pour adrnirercet édifice' splendide.

Voici une statue magnifiqug.

szet_iin r,ti tre muvmáté.

un nu nu promen z_ po sztir

promen nu sztir la bulvár !

vo tii ta promané ? ]

déziré vu vu promené ?

émé vu ragá rdé léz_étálázs,lé daváttir, lé vitrin ?

zsern regárdé léz.étálázs dégre mágázé.

vgászi bó sápó dá szetvitrin.

árét nu pur vpár létálázs

árét nu pur ádmirészet_édifisz szpládid.

vr;ászi iin sztátti mányifik.*8l

i.{*t.*:,Li vrg.,:-,l -;: ,,

il nk,' át ezen. a hídon.

i Xeueet**. , cet a g}onyóríi,, szekesegyházat. ,*,}_

:.',,!$ily*n' riép em lékmii r, --,*obbra a Nagykor t. ,

,-'.:,-

_*',;Voita le Louvre.Traversons ce pont.Regardez cette cathédrale

magnifique.Quet be.au'ínonument!A droite les Grands Boule_

vards. ] ', :,,

A gauche le Quartier Latin.A gauche le quartier le plu 'l

riche.Devant nous un musée.Derri re 'nou ]une église;C"ést le centiö de Paris- "

voici le centrc de paris;

Entfe c,ette ayenue etle bou-levard s ''trouve_la ru ... '

De ce c té-Ci, c'est la Co;.''diédie' Frangaise. _.'" "

De l'autre c té dé{'aVenúer,nous vo}tstation) du métro.

-:

vpalá la luvr.tráverszó sza pó.

mányifik.kel bó mon{lmá!

á gós le kárt!é láté.a iOs la kártié le ptii ris,

davá nuz; mtizé. , ,

derier nuz jin égliz. ,

sze la sátr da pári-vrtászi le sátr da pári.

,.'átr sz t ávan é la'buMrze'truv'tá r ....-'., ,l,

da , z3 koté-szi, ze,, 'lá,koméói frászez.

da lotr koté 'da-]áVan[i' nuv*ájó !á bus (1á ,sztaszi )dü métro.

$, éiid,Ffbaqaisfl ].ui:- ,-,iugárirt másilc old1l|ni,=;'..I*thatjuk a íótdalatti'ál:

r, '*-, :

] .*''. ';

Ho[ a Szepmíivészetizeum ? _'

Jobbra . " ,+

Hol a KozÍekgdési Mrize-um? ;:-

Hol a Mez gazdasági M -zeum ?

Itt mindjárt.Messze.El ttilnk. Szemben.Mogott ink.Menjen egyenesen, kérem.

Hol az ón lakása ?Hol a gyár, ahol on dolgo-

zik?Hol van az uzem, amelyben

on dolgozik ?

6i

Oir'est Ie Musee des Beaux-Arts? ] :

A droite.Ou est le Musée des Com-

munications ?

O est le M usée de l'Agri-culture ?

Tout prés d'ici.C'est loin.Devan.t nous. En face. ,

Derriére nous.Allez touí droit, s"il vous. plait.

.

Oir est votre logement ?Otr est votre fabrique ?

o est l'usine oir voustravaillez ?

oir est votre usine ?

e la mtizé dé b zar?

d rgát.e lg mtizé dé komiiniká-sz! ?gós. i ..,

e le miizé da lágriktilttir?

sze lgé.devá nu. á fász.,derier nu.álé tu drpá, szil vu ple.

u e votr lozsmá ?u e votr fábrik ?

a..ueIizinuvutrávájé?

u e votr tizin ?

'ftri-u

au

aLL

F]

l.l

i

?

l

Ih_._r- ,*

L,r

I

t}

Á

!}

a

83

hol bit -qoi, s'.il,] voys plait,.oir est te bureau de'postQ?

Dites-rnoi" s,lil ,vous plait,oir est la boite aex lettrgs;oir est' le ,restaurant leplus prrche;o est le café le plusproche;Oit 9 t la station demétro la plus proche;oir est l]arrét d]autobusle plus próche;o est l'arrét de tramway:' b plus proche;o r est la station dd taxisla plus proche ? :

Oir y a-t-il une cabinetéléphonique ?

Je voudrais aller au cinérna.Jé voudrais atrler au musée.

dit. mgí szii vu Fíe, u e i"birro de,poszt? i

dit mgá; szil vu pte, u e labpát o letr;u e , la resztorá le pliipros;u e la káfé la plti pros;

u e lá sztaszi da métrolá plti pros; .

u e láre dgtobiisz la plpros;u e láre da trámge laplti pros;

u e |á sztasz! da tákszi

u iátil rn kábin téléfonik ?

zsa vudrez _álé o szinémiLzsa vuil rez _álé o mtizé.

l*

1'

Idegen vagybktIdegenek vagy_ryk.

':- l

Eltevedteín.Eltévedtíink.

Elszakadtam a : csoportom-tól.

,Flszakadtunk a c opor-

Milyen villamossal menjeka szállodámba ?

Meg tudná mondani, hogy, kell a szállodába menni ?Elkíserem, ha megengedi.

Erre menj nk,,itt a kijelott,átjáró.

Sziik a járda..

'," :

_,]_

Je voudraís aeheter quelquechose.

Jé suis étranger (étransir )Nous sommes étrangers.

(éiran8éres).Je me suis égaré (égaree).Nous nous' ommes égarés

(égarées).J'ai perdu,mon groupe.

Nous avons perdu notregroupe.

Quel tram dois-je prendrepour aller á mofi h tel ?

Pouvez-vou me dire, ColT}-ment aller e l'h tel?

Je vous accompagn , si voJs'|e permettez.

Par icin voici le, pa ageclouté (zébré).

Le trottoir est étroit.

zse vudrez_ásté

zsa sziiiz_.étr-áisénu szomz_étrázsé

(étrázser).

,, -: ,: ".:

Miben ''szélés

Milyen' , zéles,,: Áttj!

j:" ]'"

tte t?

rlttest !

,t

. fi flanciáknak három fétkezésiik van:a reggeli,az ebéd ésa vacsora.'"A f étkezés az estebéd,

' amelyi megfelel a, magyar' ', vac orának.-A 'gyerekeknek van egy

.: ,az'uy onna.

, ,H{ny órakor reggelizik, (t'll)?

- -,jt :- Quelle:est la largeur de la

chaussée?-Que-Ia chaussée est large!

Halte!,,i

I5 . É*ezések,,ételek

' Les Frangais-ont trois repasprincipaux:'le petit déjeuner,le déjeuner etle diner.

Le repas principal est le'diner qui corfespond ausouper hongrois.

Les enfants ont un repasparticulier, c'est legoitter.

A quelle heure prenez-vouvotfe petit déjeuner ?

ket e lá lárzsor da 1á soszé ?

ka lá soszé e lárzs !

ált !

lé frásze trpá rcp ta,preszlpo:

la pti dézsoné,le dézsoné éla diné.

le rap prészipál e la dinéki koreszp o szupé

gryá.léz_áfá t_ rcpá

pártikíi[é, sze le guté.

á kel iir prené vu votr ptidézs né ?

?7;'

:.aL

,:_._j:'

", :86

Mit eszik (ón) ,rg_sgel ? e

Fz attóí ffrgg.' Télen numos' teát' irro*pirított kerryÉrrel, vajjalés dzsemnnel vagy mézzel.

- Nyáfoíl , inkább egy csészefriss tejet iszom vagyegy tejeskávét vajas k;-nyérrel és két kiflivel.

Szomjas vagyok.Éhesek vagyunk, mint. a] farkások.

Tejeskávét yagy teát iszik ?

Reg el egy csesze citromosteát iszom;egy csésze csoko.Iádét;

Qulest-ge. que vous preil z;le matin'?, ,, -

]

Cela dépend.En, hiver, j prends du

thé au rhum aveg du paingrlllé, du beurre et de laconfiture ou du miel;

En été, je préfére unetagse de lait bien, fraisou ttn cafe-créme avecune tartine de beurre

. et deux croisBants.

Nous avon _une faim deloup,

Prenez-vous dg café.au lait

Le matin, je prends uotasse de thé au citron;une tasse , de chocolat ;

., _ - _ ,_1,'keszka vu prené la

szlá dépá.an_iver zsa prá d té o rom

da lá k fit r u dü miet,-.'.

an-étézsapréfer n '."'tász de le bié fre u ' '

káfé-krem ávek tin trirtinda bór é d krgáiz .: ,'

..,'...zse fé.zsé szpáf.nuz_áv z_tin fé de lu.

prané vu d káfé,,o,,É udii té? , ,,., _,.],-,

la rnrité zse prá n tász deté o szitr, .;

_'' , , ], i ,, ., .

tin tász da sokolá;*T='

egy presszó iláuet.Hogy szereti a káv_é1? ,

. ._, "-,:' --' ' '

Nem szeretem nagyonédesen a kávét.

cukrosan szeretem a kávét-E,r sen vagy gyengén ?,

Er s duplát iszom.Forrón vagy hidegen ?

Diétázom.Hazzon egy csészé tejes

kávét.' ,Habbal vagy sztlrve ?

H,azzon nekiinktejet i .

aludttejet;tejszínt;

vajat;

&8

''4,.

' "' un café á la'.turque;(un moka) ,

un café expresscomment désirez-vous le

café ?Je n'aime pas

sucré.J'aime le caféFort ou faible ?Je prends un café bien erré.Chaud , ou froid ? "Je,suis au régime. - ., ,

Apportez-moi une tasse de

Avec de la:créfire ou passé?Apportez-nous

du lait;du yogourt; , ,.. :

de la cr me ;

de,!a cr me fouettée;du beurre;

: :-' .,_

( moká)káfé ekszpresz. :,

komá déziré vu la káfé ?

zse nem pá ,la káfé troszukré.

zsem la káfé bi sztikré. :

for u febl ? \

zse prá kafé bié szeré.só u frpá ?

zsa,sz iZ,z,o rézsim. ,

áporté-muá iin tász dekáfé o le.

ávek: ,da lá krem u pászé ?

áporté-nud[i le;dii jogurt;da lá krem;de lá krem fgeté;

l ..du bor;

..

le café,,,trop

bien, sucré,

,-1

rl

l

t

li,

i?

sajtot; , : ,*,:

sonkát; '

szalámif; .-

tormás virslit;láey tojást; ; :,kemény tojást;rántottát.

Tudna ajánlani egy jóvendégt t ?

Párizsban, mint Buda-pesten, csak, választaninehéz.

van minden izlésnek és: minden pénztárcánakmegfelel .

Eey luxus étterem tril dráganekem.

Legolcsóbbak :, az tinkiszol-gáló éíter.mek,

Ebédeljtink egytitt.

du ftornage; 1 .

du jambon;du salami ;

des saucisses au raifort;des oeufs á la coque;des oeufs,durs:;une omelette.

Pourriez.VOUS, .me recornJmander un .bon restau-rant ?

A Paris, comme á Budapest,vous n'avez que l'embar-

,:ras de choix. ,"

Il y en a pour tous'les goíltset pour.toutes lesbourses

un restaurant de luxe esttrop cher pour moi.

Les moins chers sont les, í títurants,rself-service".

Allons déjeuner en ernble.

dii fromázs; :

t.. -a -ou zsaDo;du szálárni; , '.dé szoszisz o réfor; ,

déz_ti á lá kok,:déz_o dtir;tin omlet.

purié"vu me rekomádé bresztorá ?

á pári korn' á biidapesztvu návé ke lábárá da suá.,' ,, , ],,

i,l!an_á pur tu lé gll g.purtut lé bursz. ,

, ' -. .,''

nc' resztorá da l{iksz e tro: í PUr mgá.

a' _ lIé rnqé ser sz lé resztorászelf szervisz,

áló dézsoné ászábl.

*89,

ffiTt=.,ii:":'...-,-:=,,§1-.,,.'',,,''"',r.l'.-,"... =i.,::=],:':]:..";:' .i:§11 ',1.:

k::.,-, ' ' ",,,',,: . ,]};]i'._.- _. il:,.J'^,-}l*ebpsariql€bédetunk*Aujourdlrui nors déjeune, ozsurd§i nu dég§önrö á,lá

§'._arat"e o u áioar c"ti"-t"ur.:áúle tibre? szet tábl,et_pllibt?í',-.ffiil*- ;rú.,a. @t.az . Je,regüte, Monsizur, mais zse rarre!, m3gz!ö, me szetjr; affiii-rn*t Todfu* r" cette taUte-ci vi91l d'étre tábl-szi.vié d€tr retenü

Í' . telefonon . fetenue par téléphone. pár tércror,

:.- iö."u ._u"a. c.tl+,lá" li_bas, est libre. szellá,lábá9.tiu.1, _.

Fl: it}.*=itr"űliszeretttnk Domrrrago, aou9 désiriorrs dlormázs, nu déaidöz_otr pre

i, ,,:"jio; 6ro'. étre pr-úde la fenétre, da lá fnetr,.. ,

§:..,,,Urinot Ű , Mettons-nous ici! metö nu1-!s1!

r":..ffi{ il;m az étlapoai Garcon,_l",!"1", s'il vous ,gárczö, l{ kért, szil vu ple

#;.,*u",*,, -:,

.f§f,;ffi"rl?:" , , jT&lá?' ,',

L: ,fri;iÉJútOoOr Oü est laiprwrrse? u c lá szcrvöz?

;*:;,,rífritóhaitanak? / ói""ae.ia_";űi' , t" dézir&vu? . |_. ._ _ .

E.,,.,§i;;Jini]ú"i"*i ölsrá_"-ú' mangér i: la, oezir§ v.u_pe_ge ,Á tá {árt .

fi ',6iTö.il"ni p".*- carte ou ö prix fixe? ,, u á pri fiksz?

;:.,,: csolnak?í , Mirrdir-mcnüt eszcm, mert , Je mange toujours i prix' "sa Te"§ tuzsur á pri,fiksa,

i4' :?liői,i;- :- -.'- fixe, -car c,est rrreillpur kár sze mejör mársé,

*i§, 1 . . ':. ,.,- , ". nqcbe, ", ,,, _"i, 90 :f-. .,'-=í;,- ,É.,: ",

.

F.J;i],',-..i.-.'.]-...-

I

, , .',' _,,:-::i_-

Milyen men jíik rran ? "r"'Kétféle vaíÍ: 7 és 10 frankos,:" / -

Mi a ktilonbség kozotttik ?-,,---

7 frankért levest, f zeléket,síiltet szölgátunk fel bur-gonya korítéssel éssalátával.

10 frankért s teményt isádunk, és nagyobbak azadagok.

Mit rendel, kedves,barátom ?

Milyen levest eszik ?:

H.ozzonegy h slevest;egy er levest;tytikhtlslevest;

Quet est votre prix fixe ?Nous en avons .deux:

á sept et dix francs.Quelle est la différence

entre les deux ?Pour sept francs on sert

qn potage, des légumes,un r ti avec des pommesfrites et de la salade.

pour dix francs nous ser-vons aussi un des ert,et les' portions sont plus

. grandes.

Qu'est-ce que vous prend-tez, cber ami ?

Que prenez-vous commepotage ?

Apport z-Dousun bouillon;un consommé;du consommé de volaille;

kel e'votr pri fiksz,?nllz_á áv dci: á szet é á di

^-tra.kel e tá difér ász átr lé do ?

pur szet frá szer potázs,dé légüim, roti ávekdé :pom frit é da tá szá-lád.

pur di frá nu szerv oszideszer é lé porszi sz

plu grád. ..'.keszke vu prádré, er

ka prené vu kom potázs ?

áporté nufiro DuJo;k szomé; ''-

dti k szomé da voláj;, .9i

un p lage purée; : .?,

une oup , ,au p6isson;ne bouillabaisse;

1 : *sy tavasej zó_ldséglevest. ] un. goiase iulienne. ,

*i.:',. Éíbn in*áuu eltiételt A midi, je préfere un hors_

d'oeuvre á un potüge.Prenons

des huitres;ttvlrlaa! },

kot); ' 'du homard á la filíl}oíl;

anal e;, :

des sardines á l'lruile;des filets de harengs; ,

de la salade russe;

Oui, tout était bon,Non, j'ai á me plaindre:

la soupe étaittrop épicee:

iin zup piire; ' . ,

potázs p ré;n szup o pgász ;

n bujabesz;

potázs zstilien.á rnidi zse préfer n_ordtivr

á potázs,pren

déz_iiitr,du omár e lá májonez;

dé szárdin á liiit;dé file da árá:da lá szálád í *z;dé rádi roz.

maszio etil k tá ?

9i, tut_éte bó.il ,. zsé á ma plédr:

lá szup ététrop_épjsze;

- ,nagygn] 'ós, vott. -,. '-- - "

Melyik kenferet szeretijobban ?

,Á íbhér&.uvé.@ zeretem.,. A _hossztl fehér :kenyeret

zeretem.

A .barna kenyeret, qzeretem.A pfuizsi éttermekben a ke-

'nyeret tetszés szerintimennyisegben, ingyenfogyasztja az ember. -

Mit esz nk leves után ?

F zeléket és h st.Mityen hrist szeret ?

Fótt htist vagy

trop.atée. : .,

Quet paiu , preféte,z-vous ?i

Je préfére le pain blanc.Je préfére Ia flitte.

C'est une specialité fran-gaise.

Je préfére le pain bis.Dans les restaurants de

Paris, on a le pain ediscrétion. ,

Qu'est-ce qu'on prend aprésle potage ? (la soupe ?)

Des légumes et de la viande.Quelle viande préférez-

zse préfer le p bi.dá lé resztorá da pári frl_á

tro fád;tro szálé.

kel pé préféré vu ?

zse préfer la p ble.zse préfer la fltit.

szet n szpéseiáti,téfrászez.

lá viád buji u le roti ?:

' l

-,]';'

_ltyCIus?

:

hrist ? La viande bouillie ou le:

',';.'', ,j:l

h féle,ik .vannak ?, Qu'est-ce . 'que vous-avezcomme viancle ?

Quelle viande ayez-vousaujoufd'hui ?

-Nous avbns du porc;du veau;du boeuf;du mouton;de la volaille;du poisson;du gibier;du liévre;de la viande fumée;de la viande hachée;de la viande grillée.

Apportez-moi un r ti, deporc garni;une scalope ár laparisienne;

, une escalope ár laviennoise;

keszka vvz_ávé kom viád?

kel viád ávé vuz_ozsurd i ?

nuz_áv dti por;aú

'ou vo;du bof;dti mut ;

da lá voláj;du ppász ;

dti zsibié;dti lievr; )

da lá viád ftimé ide tá viád ásé;da 1á viád grijé.

áporté mBá roti dapor gárni;tln eszkalop, á Wpárizlen;,tin eszkalop á 1á

vlenr;áz;' bécsi, szeletet i

94_:

:'..-:',;i;l..*." .' =.','.i.

i?i;,_.i,,-.i,,,.,.',"'{;":, -.........:.:..'::;-..j"':-.{::..'1....'....:.

i ;,, ,,ili*], .-,.'

' sírgolo*..- ifsztgket,; . ,.- o-

jól kisuttitt bifszteket;bifs'deket i6seibn ival-; . :

roston stilt táájt;tirticornbot;

toltottcsirkét;,,, ,,

kacsasriltet; .

gesztenyés pulykát i, :'-. ]

stilt halat; , ,1 .

gombátA kovér ya y a sovány hrist

zereti jobban,?.,,,,,,

A sovány hrist, zeretem,nem akarok hízni.

Milyen f zeléket" egytink ?

ün, bifteck saignant;un bifteck bien cuit; ,

] un bifteck aux ,pomme,frites

iune c telette grillée;du gigot de ffioüton; : ,

du poulet r ti idu pou_Iet farci; ; , :

du canard r tii" ,

de la dinde ,farcie a,uxmarrons;du poisson frit;des champignons. ,

Préférez-vo$ lá viand .].,

gr{sse,'oü:, la : viande. , ,maigre ?; -, ',

", , , -l :

Je préfére la viande maigre,je fl ;v Ux. pas grossir.

Qu'est-ce que nous prenonscomme, légurne,} . ,. ,:-|

biftek bié kui ;

biftek 6:poíll frit; ,', ', - ,

tin kotlet grijé;dti zsigo de mut ; .

du pule roti ; :

d i kánár roti;da lá déd fárszi o már ;

dti ppász fri;- désápiny. ,-,__|"préféré vu lá viád- .grá z

u lá viád megr? :,; - - , .,-:,

, ._ i

zse préfer ta viád megr,z a ne vo pá.grosiir., , ' .' , |-

keszka nu pran komlég m?

iliá

1}+,_

ztildbab, -'. _

karfiol, = ,.

articsóka, = }_

káposzta,\savanyri káposzta.

Esytik kiil n a salátát,' rnint a franciák.

Milyen salátákat szeretnek}- a franciák ?

A fejes zold salátát,a fodros salátát,az endivia salátát,az ecetes uborkát,az uborkasalátát,a paradicsomsalátát,a zellersalátát,a céklát,a voros káposztát.

96

des haricots verts,des choux-fleurs,des artichauts,des pommes de terre aubeurre,des choux blancs,de la choucroute.

Mangeons la salade á part,comme les Franqais;

Quelles sortes de saladespréférent tes Frangais ?

La laitue,la chicorée frisée,les endives,les cornichons au vinaigte,,la salade de concombres,

de tomates,de célefi,

la betterave rouge,le chou rouge.

dé pti puá.dé áriko ver,dé suflor,déz _ártiso,dé pom de ter o bor

dé su btá,da tá sukrut.

mázs ,lá szálád á pár, komlé frásze.

Kel szort da szálád préferlé frásze ?

lá letii,lá sikoré frizé,léz _ádi'v,lé kornis z_o vinegr,lá szálád de k k br,

de tomát,da szélari,

lá betráv ruzs, t

le su ruzs.

Kérek sót :

L

ecetet,mustárt ) :paprikát, -

borsot,toimát.

Ny jtsa ide, kér ffi, a sótar-tót.

hz adagok kicsik voltak,de'a h,is jól volt elké-szítve .

A hris kemény volt, ehetet-len-

Mit parancsol a htis után ?

S temétryt,cukrászstiteményt,f tt tésztátiléil;;-''gombócot.

7 lmO só franciául - 5683

\

Donnez-moi du sel, s'il vous doné mpá dti szel, szil vuplait pledu vinaigre, dti vinegr,dé la moutarde, de lá mutárd,d piment rouge, dii pimá ruzs,dupoivre, dippávr,du raifort. dii refor.

Passez-moi la saliére, s'il pászé-mpá lá száller. szilvous plait. vu ple.

Les portions étaient petites, lé porszlo éte ptit, me lamais la viande était bien viád éie blé prépáré.préparée.

La viande était dure,immangeable.

Que dé.irez-vous apr s laviande ?

Des gáteaux,de la pátisserie,des pátes,des nouilles,des boulettes.

lá v!ád éte dtir, 'mrnázsábl.

ka dézi ré vuz jpre 1á viád ?

dé gátó,de lá pátiszri 9 , :

dé pátdé nuj,dé bulet.

,L.-

l

97

:.-:1:_ft;i1] ,:-,,,:.., " - . :

=.t?

Desirez-vousde la compote,,de la glace,du cá.fé gtacé ? -

. des fruits: ::

des orang s,

des bananes,

. des pommes,de la pastéque

des abricots,des péches,du raisin,du melon,des prunes,

des cerise5,

lJ . ,déziré-vude lá k pot,da lá glász,

. áporté-nudé fr i:déz..orázs; ( :

dé mádarin,,dé bánán, :

dé poffi,_. de lá pásztgk,', ,

:

dé pgár,déz_ábriko,dé pes,

a..

' -,cu reze

dii mal ,

dé pr in,dé frez,dé szriz,dé griot.

\

.1 -fa

"qa

'

, ',]

] -j: :

.

, ,.a]ib

' ,Hozzon két adag gytimtifcs-

- Milyen italt ,Barancspl ?

,.+Milyen. italt $francsoisz ?

Mit óhajt cin inni ?HLozzon 3 pohár stirt;

3 korsó scirt. ,

Milyen sort szeret jobban,a barnát vagy a világosat ?Hozzon egy tiveg; fehér

, bort !

Akarsz fehér bort ?Voros bort parancsol vagy. fehéret ?Nern iszom alkoholt.

, ' Hrozzai,n nekem egy vggásványvizet,zódav,izeb ,, .:,,, :,,

almabort1,

7.

i , -_.

Apportez-nou deux por-. ',tions de salade de fruíts.Que prendrez-vou coínme

bbisson ?Que'prends-tu comme

boisson ?Que désirez-vou boire ?Apportez-nou,trois bocks;

trois demis ,de biérc;Quelle biére préférez-vou ,

la brune ou la ' blonde ?Apportez-ílous une bouteil-

le de vin blanc.Veux-tu du vin blanc ?Voulez-vous du vin rouge

ou du vin blanc ?Je , ne prends pas d'alcool.Apportez-moi une bouteille, d'eau minérale,

d'eau de Seltz, ,; .

de cidre

:,:"".|],

áportéinu d porsz! deszálád da fr i. , , , -:

ke prádré vu kom bpászd ?,, -."

ka pr t kom bpász ?

ka déziré vu bgár?,. áporté nu tr,gá bok; .]'

1 trgá derni de bier. .

. kel bier préféré vu,.tá br n,ulábl d? ,:

-, áporté nue_fin butej de

vtit duv blá?, ], - :

vulé vu d vé ruzs u dti vblá?, ,.,._.-_],,,.._

.zse ne prá pá dálkol.áporté mFá n butej ,,.

:do minérál, " ,,

-

do de szelc,da szidr.

9,9

-,,,'l]'

*a gós italirk*t.meg nnek?

ApÉffiez-notd'eau,de limonade.

Appoltez.., ous deux petitverrdeau de vie,de liqueur,de cognac.

,,}t,bois du Éisky.--VóuPz.vo ,du iham- ,

,Fá§c?,, . " i"

Jigirre les bois ons fortes-Puis-je v ul en yenier

'- ' ',eiiicr t,,, ',, ., ,,,{" : ,- . l] , ,|

Permettg-,noi d -vous crl",: -',Ver er. Ot . . ,, ,]=

A votre santé !A la v tre!O "est,,]tre,.g$rgon, ui fait

, " ,,,,]f,additi íl?, '],'-.:":-^'' _.,,_. .

,Oit. ! 3e rnaitr9 dllx6eí-?,

. ; t da]limonád.

ver

z a b*á'dti viszki. é ,

vulé vu dii sápány ?

zsem lé b ász fort.píiizs vtnz_á, verszé ákor?

',,pe meté mgá da vuz-{,, 'yerszé.,ákgt: ",,' i,_:,_

ávotr száté!,á lá votrl

, ] u, Ia,$rsz -ki fe . , "' "

ládizi ? , , - ,

u e le metr dotel? :

J. ppye pouf ,toi; '. ,,

,,,fet"sqfu_y.l r í.Iaolszlo,

:Ma.,,i*Élut*r-_,." glrek; . ,

*Á'*á! báil & ..1i.i...' -, , ut ában y&3i] . ],.,,

Ma5,.@f*té,tt-I:

il{it várnak a pincérck?,-pour eux.,

Qu,'e5.f.ce que,l 1 ffí orlsattendent ?

' Le,f t8' st,ppur v,oll . .

L'apr s-midi je serai aucatá' Cet aprös.midi, j'y,iai

,,

nnoi aussi.

la rue .. e .. . .... .]..

Aujourd'hui, j'y seraiyers (les) cinq heures.

Nous_allons cauwr un l}gu.Nous díscuteron le

npu,velles. , ,i* :

le

\

Átnézz,tik a francia jsá-

,Yannak ott hetilaPok és] , havi folyóiratokl:

.. Negyáruház;Bejárat.

' 'Osztály (áruházban). :

',,,, Venni.'

Eladó.Pénztár.

, Kijárat. :

:

Mtt pararlcsoln asszonyom?

!o2\_

Nous consulterons lesjournaux frangais.

On y trouve des revueshebddmadaires et men-suelles (des hebdoma-daires et des mensuels).

16. Áryházban.-!-e g:taad magasin.L'entrée.Le rayon.Acheter.L'acheteur.Vendre.Le vendeur.

_La caisse. Le guichet.Le, service :de l]ernballage-

, La sortie.Vous désirea Madame ?

^dIrasze"on_i truv dé ravti

ebdomáder é mász[el,(déz_eb{omader é démász$el).

la grá mágázé.l'átré.a ,.-le reJo.ásté.lástor.vádr. '' .,

la vádor.lá kesz. le gise.

le, szervisz de lábálázs.lá szorti.vu déziré, mádám ?

!-:.

\t

',T\

t,i:

\

- '_,'_1',,\ \_.,\,,]l,

.._,j, .

Sz kségemv&n........, Jobb ]rriin sés&L szeretne ?'

Mibe ker l métere ?Ez tril drága.Legyen szíves, vágjon le

3 m] sz vetet;olcsóbb szovetet mutás-. sonIMutasson valami olcsob-

batl lMi az utolsó ára?szabott fuaink vannak.

-', MOntrezr.moí l..]. i...-. : .

Donnez-moi.........J'ai besoin o . . . i .. .. o .

Désirez-vou une rneilleurequatité ?

C'est de premiére qualité.C'est ung qualité excellente.C'est bien, je le prendrai.cela co te combien ?Combien 9a co te ?Quel en est le prix ?Connbien le rnétre ? . ,:

C'est trop cher.Coupez-rnoi trois métres

de tissu, s'il vous plait.Montroz-moi une etoffe

moins ch re I

Montrez-moi quelque cho ede moins cher!

Quel est Yotre dernier prix?Nous ayon des prix fixe .

-- Kérem :a blokk'ot. (a jegyzéket',, számlát)!

,,., ,. Itt a blokk. , "

,

' Tessék a pénztárnál_fizetni.

' lrgyenszíves becsomagolni,amit vetterrr

' ,| Csomagolja egybe, kérem-

", ,, - Hol yan a cip osztály ?

' Ho] vail ,& , készruhaosz-tály ?

.:|' Hol :van a fehérnemíío z-tály ?

Hot van a rovidáruosz-tály ?

. , ' Hol az élelmiszerosztály ?

'.., '' Hol a f szerosztály ?Kérek

104

La note, s'il vous plait.

voici la note.Vous payez la cais e.

voulez-vous emballer mesachats.

Faites un seul paquet, s'ilvous plait.

Otr est le rayon des chau su-res.

Oir est le rayon des confec-tions ?

Oirest le rayon de la lin-gerie ?

Oir est le rayon de la bon-neterie ? (de la mercerie ?)

Oir est le rayon de l'alimen-tation ?

Oir est le rayon de l'épicerie ?Donnez-moi

lá not, szil vu ple.

vpászi lá not.vu péjéz_á lá kesz.

vulé' vuz_ábálé mét, _ásá.

fetz_ stil p;$g-srrlxu Ple. *,*,9*

u e la réj dé sosziir.

u e la réj dé k feksz! ?

u e Ia réj de lá lézseri ?

u e la réj de l L bonetri ?

(da lá merszeri ?)

u e la réj da lálimá-tászi ?

u e la réj de lépiszri?doné mpá

{

_ji_

[,th-

l,Y

F;.,.

r,

+*l-

1 kiló alm-át, ,

'2 kiló nafancsot,Y2 kilr datolyát,

-;.-:*

Y4 kil ftigét,' "

10 banánt,l2 tojást,1 doboz szardíniát,10 dkg csokoládét.

Adjon, kérem, 3Y2 m sely-met.

Kérek egy párfekete cip t,barna félciptit,kivágott lakkcip t.

Hányas számrit ?Ez a cip tril nagy.

un kilo de pommes,deux kilos dnoranges,unó livre (un demi-t ilo;de,dattes,une demi-livre (deux centcinquante grammes) defigues,une dizaine,de bananesune douzaine d'oeufs,une boite de sardines,cent grammes de chocolat.

Donnez-moi trois métres etdemi de soie.

Donnez-moi une pairede chaussures noires,de souliers marron,d'escarpins vernis.

Quelle pointure ?Ces chaussures sont trop

grandes.

kilo de pom,do kilo dorázs,tin livr ( dmi kilo) dadát,n dami livr (do szá

szekát grám) de fig,

tin dizen da bánán, ,

tin duzen d ,un bpát de szárdin,szá grám de sokolá.

doné mpá trgá metr é damida szpá

doné mpá tin perde sosztir npár,da szul!é már ,deszkárpé verni.

kel ppét r ?szé sosztir sz tro grád.

l05

v-aonak m{veszlemezeik? Avez-vous des disques de ávé vu dé diszk de mbzikmusique classique? klászik?

Szeretnék e8y /tingynyak- Je vorrdrais ""rr.t".

un ,..--uuái"",arté kotié.éket venni, collier.

egy,fiagnószalagot, ,,

:-1_egy népdallrffi-ezt,

!

egy operalemezt,egy mikrobarázdás le-.,mezt.

egy kétsoros gyongyot,fíilbevalót,egy gyÍiltíit,két jegygyííríít,egy q lltÚt,egy láncot,egy karkot t,egy kar rát,

ll

une bande de magnéto-phone,un disque de musique dedanse,un disque de chansonspopulaires,un disque d'op éra,un disque microsillon.

deux rangs de perles.des boucles d'oreilles,une bague,deux alliances,une broche,une chaine,un bracelet,une montre-bracelet,

iin b C'de máíryétofon,

diszk de miizik de,dáSz, ,;

diqzk da sász

diszk mikroszij .

t

do rá de perl.dé bukl dorej,tin bág, B

d z ál!ász,

iin sen,brászle,

tgl

, .|,, $4.p,ortgl$rry!fi?í r-. ,

,. ::tlQ. & r ain,. ', i,unp $e-cigarettes.,-

youlez-vous me donner

= ,trn boite de po,gdre; . ,

C_otogile, ,, :

, Une p&ts defitifri Éi,, .,. uá ,bre .,*,dóntSr "

1.,. .n9 troti T;. 51se*, _.,._", .' :

, 'un ra [r électriqu , ,

flíl,,b*á{. da,pudq l_ ...,;, ,,,

flako+,do da k lq J,

, n pat dátifrisz, = i' iitr brosz, á da',., - ],, .,,

n tr Z á i& r'.,i , ,i'-, rázgár ét+k,trik,, = ]

,buke da ffór. .,. -.",,,,, ',,,

. ,QglÉst- u c' t,,:

que c ínagasin-li ?Je vois sur l'enseigne-

] 'luminéu é: :ABC. -, '-,

, :. '" .- ,-, ]'' .'

keszke. z ká ze ,,,, .

mástré W?zsa vpí sz r lászeny

L,t$ingz: á bé. s7é.

|.ii. ,:ii,:,

- .ASC aa& jclenti, hogy ott , .ABC signifie que vous y á bé sz: ._' . ,. - - ]: 1 _

tás pq-;' k& Els or,báo, .,, "e't :'Br,emiir li u dps

Pekárut ? O Pui -je trouver Ia bou- u piiizs truvé lá bulái:rari? ,]

..vacsoráfa..Yq1ry- ezt a' ko+&rat,

"bl*lom a

A" végÉn, !ízembeil. .

Friss ez, a zsemlye ?

,Te ,,,,,'héf-ori|szor-.,.-q'lia aapoa_ta,' -,': '.

,V_cry,S*k,2 ,Ék ,.sgfilriit, é' , ,l, 'dkg.Sra.t4mi.t a hentcs"

,' '', ' lan8 rie? ' ' ,

C'ett au bout, e.n,face.Est-ce que ces petits

'paínsiO*t bien frars? ' __ ., f

,

-' .--,'---].:':,..'..:-..'. ,'.

_,, , Nat$retlemerrtr.]a6usén're i nát relmá ]nuz-,* ,]iievons trois fois par jour. trgá frá pár isur., ] ,

' ._..

Actretons deux cents grlm- ást dti izá grám de asÉffi =:r ]

,', mes:.de, jarnbon et óént e sze grám, di. ieáh

,_ i_ ':i

.'

":.,Expgftál un,k belóle;d vi lágrninden részébe. ,,, )

:. Menjtink ] a tejtermékekhez !

.ia,, Adjohn , ,kérem,' 10 , deka, .

,ir

i.*a -

,, Vous savez que lé3'salamihongrois ont ne renom-

i mee ryondiale.,No.us en exportons danstöutes . les parties ' dumonde.

Passons , á la crémerie !

Donnez-moi, s'i'l''Vous plait,cent grammes de' beurre.

Et avec aa, Madame ?

Ne désirez-vous pás dufromage ?

Le choix n'est pas si grandqu'en France.

'DonRez-nous cent cin-quante grammes de fro-mage maigre, s'il vousplait.

Nous. ne voulons- pasgrossir.

:

.-..

v szávé,, ka lé szálámigrpá t_tin renomé ''

m diál. l

nuz_á ekszport dá tut lépárti di m d.

pász ,z _á á kremri !

done-mgá, szil vu ple, szá

e ávek szá, mádám ?' ."

na déziré vu pá dti'fromázs?

la spá ne pá szi grá ká"frász.

doné nu ' zá' szekát grámda fromázs megr, szil

nu ná Vul ,,Fá,gíoszir.

. ,, . ,nrirTt ,-Franciaországb,an., ., fidjon nektink 15 dkg

sovány sajtot.*.:': - , ,

r:

l1,0

Van. mindén évszakban.Most'a .ftildigpgi; szelonja

yall. *. ;

Nagyon gusáusósak.'. -..:- _: . ' , , . ,,,,

Adjon, kérem,-egy kb.félkilós dobo zzal.

És végu! ne, felejtkerii,nkmeg az italr l,

A sáraz fehér borillik, a.,legjobban a hidCgvacsoránkhoz.

Menjunk most a pénzterhoz,,ahol,,géppel végzik el azsszeadást.

'

Fizess nk és manj ink !

Ne felejtse el távozlskorleadni kifizetett blokkjrit !

cornme , dessertr, pr non_ des fruits.

Il y en a en chaque saison.En c moment, c'est la

Elles sont bien appétis-antes.

Donnez m'en une boited'environ une livre.

Et enfin, n'oublions pas laboisson.

Un vin blanc, ec, convientle mieux á notre díner

. froid.passons maintenant .l. la. .cais e ott on fait l'addition

la machine.Réglons la sote et sortons ! !

N'oubliez Bas de remettrevotre fiche acquittée i tasortie !

kom, deszer, p13nq

i[an_á á sák zez .a ze momá ze lá

dé frábpáu.

tádiszi áWmásin. , -,:' ,,, ..

régl lá not é szort .

nub[é pá da remetr votr fisákitée szortil:-,, ','

..; 1 ..:!:

, ;#-,' ,:ít-

:

. :''. 'i ] : a.,

Tud nel<em néhány divat-lapot mutatni ? ?,,.

Mit hordanak az idén ta-vasszal ?

Milyen sr,ínek divatosak ?

:'

A r zsaszín és a halványlila., zeretnék magamnak egy, tavaszi kabátot csináltat-

nl.Az egyenes vonalat vagy a

svájfolt ruhákat szereti.?Ort etég karcs ahhoz, hogy

róvid, sziik ruhákat hord-

Jon., Í'me egy nagyon csings kosz,

tiim tavaszra és zre.

l12*

,

I8. Néhány s2ó a dívatról

pouvez-vous me montrerquelq es journaux demodes ?

Qu'est-ce quoon porte ceprintemps ?

Quelles couleurs sont en

vogue ?

Le rose et le lilas pále.je voudrais me faire faire un

manteau de printemps.

Préférez-vous la ligne droite, ou le robes cintrées ?

Vous tes assez svelte pourporter des vétementscourts assez collants.

Voici un (costume) tail-leur tr s chic pour leprintemps et l'automne.

puvé vu me m tré kelkazsurno de mod ?

keszk port sza prétá ! ?

kel kulor sz t á vog ?

le roz é la lilá pál.

zse vudre me fer fer n mátoda prétá.

préféré vu lá liny drqái u lérob szétré ?

vuz_et ászé,,szgelt pur portédé vetmá kur ászé, kolá.

Vgászi (kosztiim) tájortre sik pur le prétá é lo-ton.

Tiszta gyapjti ?Ez gyapj "szovet miíanyag-

gal keverVe.

Nem szerete írr a miniszok-nyát, mégha olyan diva-to is.

A rovid kosztiimkabát jóláll onnek.

zeretnék egy gyíírhetetlenszoknyát venni.

Vegye ezt a fehér bl zt is,amely konnyen mosható.

Koszonrim n jó tanácsot.Mit ajánl nekem nyárra?

Ime egy konnyíí, egyszeríí,de elegáns ruha.

Felvehetem estére is ?

8 1000 szó franciául - 5683

- C'ést de la laine pure ?c'est un tissu de laine mé-

langé de matiére synthé-tique.

Je ri'aime pas les minijupes,, méme si elles sont telle-

ment en vogue (á la mo-de).

La jaquette -tailleur courtevous va bien.

Je voudrais acheter une jupeindéfroissable .

Prenez ce corsage blanc quise lave facilement.

Merci pour le bon conseil.Qu'est-ce que vous me

recommandez pour I'été ?Voici une robe légére,

simple, mais élégante.Puis-je la mettre pour sortir

le soir ?

sze de lá len piir ?szet_ , tiszti da len méIázséde mátyler szététik.

zse nem pá lé minizsup,mem szi el sz telmá ':

á vog (á lá mod).

lá zsáket tájcir kurt vu vábié.

zso vudrez_ásté tin zstip

prené sze kor százs bIá kisze láv fászilmá.

merszi pur la b,5 k szej.keszka vu me rekomádé pur

lété?vpászi tin rob lézser, szépl,

me élégát.pr[izs lá metr pur szortir le

szgár.

, ' .'"!!-

#:

tt

l13

AlqrS pren z,ptru! t ce] deux-pieces: ír soio pu,re.

Avez-vous des maillots de

Nous en avoíls.-Uíl_,sranchoix.

Sánt-ils bon teint ? , ], ,

Ils sont garantls bon-teint,Je voudrais essayer celui-ci.Assistons á une re_vue de

mode, pour voir [a mode

En général, c'est la saisondes, cot"lleuls 19

rnbres.

Montrez-moi, s'il vous plait,

un manteau d'hiver der-

nier cr.i.

Aveg ou sáns fourrure ?

- :- i. : 'l: , :'-_

:

.

álor prané _. pltlto. sze, d -

i

áyé vu dé májó dg bé?

:nuu,an avó. ó grá sgáj

sz til b té?il sz gáláti. b t ?

z_se. v ud rez._eg_zul;ié sza!*i szi ;ásziszt z _á n revii da mod

á zsénérál sze lá szez dé

kulor sz br.mótré tnpá, szil vu ple

mátó diver dern!é kri-.:

ávek u sá furiir ? ,,

rJít

.é

van

színek

*L_**á*:-.*_ 'j

l

La fourrure est trés eni

vogue, cette année.Je , suis frileuse, je préfére

un ,manteau doublé defourrure.

Les horirmes ont moinsfrileux que les femmé .

Montrez-rnói des pulloversde couleurs diveises.

En hiver, je porte des col-lants.

Les ]bas nylon et les bas_ dentelle me plaisent]mleux

J'ai besoin d'une gainé et. d'un bon soutien-g.orge.

,i

Entrons dans ce magasin dechaussures. :

,-{ ll talage, j'ai vu de trésbelles chaussures.

tot.

lá furtir eáné.

zsa sz i friloz, zse prefermátó dublé da furtir.

_ _i, -.

._':- _.':1.

léz_om sz mpé rrílO ke Ié :

m tré mpá dé ptilover] de :

kul r diversz. ": *: : .- - :

an_iver zse port dé kolá.

lé bá nil é le bá dátel ma_-.l - -prcz m!o.

' : '-" ,,,

zsé bazué diin gen ''é "d '.b \

Szuty!'goffi., , ,',:, ,.

:átr dá tá._m;;ágáz dá- *. ' 'sosztir.

á létátázs zsé vri da tre belsosztir.

' A férfiak ' kevésbé fázéko-nyak,mintan k.

Mutasson nekem ktilonféleszínii pulóvereket.

Télen nadrágharisnyát hor-

' ,] 'A' nylon' harisnyák és .acsipkeharisnyák jobbantetszenek nekem.

ztlkségem van egy gumi-- l.ra ,r.f z te és egy jó mell-

,tart ta. 'r

,1 :Menj,{ink' be 'ebbe a cip -'. tizletbe.]A kirakatban, nagyon szép,: cip két láttam.

8. I15

.....'.:.'ij.:l.*-:].l.:]a....-.l.]

, A*e*rrous essi i r** =

,b,u,r ?.

div,itri,, .

- 'iond ?. ,]_,-;i ,*:,

, L ,talgn alttím ttes_ n:e

, Et'les accessojresde la qgde ,

', féminine? ,]j-',.'_, .

, [l-'''y *"* irn-Bján$,,choiX.',Des chapeg x def iar ]

,,

, , , 6:1.i, de. paiíle tI ,: ,,,_ ' , ,

de feutre, ;

: .des gants en cuir ou

:.: ,, íl, rnati te synihétiques,'.i,.,

93 sáés á!.ngain, '"]'\

4es trotrsses de soir,.

",des, p;aragluia+,*_:,@$e_h,,,

longrre, te.,, - Ntffions,pas,,le,bi;sux. :

1é ,tát z_ál met na, z ,,,],

é lé!;ákszeszgár, d*-1á ryod

ilian*á S, íá, gá-", :

dé sápo,óer*r!é - ,- - ,

,kri,d*,páj u. _ .-'- ,

,í t ,.]...,. 1 ,,. -,.: ,

..'. '

dé gá, :kiiir".,fi . " ", ,-! -

á mátyier szététik,' dé SZá'k á,mér, "__

, ,_

, ,dé trusz de:szgáf,-, ,-:

"dé,,párápryi' á'-más -{ g,

:, ,"et zetera; ,

nubli pa,Ié{-

1á bir $tri táplása d*,pl, a_á]

.- :i

Vous,n!.ay * que I'embafla ,

., .des boucles dlgreitrles,des clips, .

aussi, mais pas si vite queIa mode féminine.

qu'ilyatroisaíLs.Je voudrais me faire faire un

- í-e ,, mánteaux, ,ct"r. lg ,paf...dessus sont plus courts

Il

.ii ..--)

&

\

.\.

,:

'\

. 4''

>

_!\ .] j

i;,.i: ];,*:.

,,.

.a'

:-'l

,a:.a1.

ságosan.;, Csináttathatja ruháit rnér-

ték után.vannak készruháik ?

', Felpróbálhat keszruhákat, ]i .,, vann.ak kiváló min -

' -,lqOzZe meg ezt ? divatlapot.

']."'Vannak egy oro _ zakóki., ' ,]vagy kétsorosalcxi11,_,-Az, ltonynek melléirye van.

,'_. Á nádrág sztik,.de nem t t-

consul tez,&ette revue demode.

Il y a $es veston droitsou á double rangée.

Le complet a un gilet.

Le pantalon est étroit, maispas trop.

Vous p.ouvez faire faire vosvétements sur mesure.

Avez-vous des vétementspréts á porter ?

Vous pouvez essayer desvétenients eonfectionnés,il y en a de qualité excel,lente.

.Nous avons rnéme des véte-' ments demi-confection-nés qu'oti vous ajuste surmesure

Et avec a encore, its ne sontpas chers.

k sztilté szet revti da mod-

iliá dé veszt drr;á u á dublrázsé.

lak pleá zsile.'la pátaló et*étrgá, me bá

tro.vu puvé fer fer vo vetmá

ávé vu dé vetmá prez _áporté ?

vu puvéz_ észéjé dé vetmák fekszioné, illaná da

kálité ekszelát.

nuz._áv mem,dé vetmá de-mi-k fekszloné ko vuz_ázs iszt sziir meziir.

é ávek szá ákor, il na sz pá

ser.

, segtíek,

De vannak félkész ruháink

' ii,,amelyeket méretre iga,zítanak.

.IÉs',még így em drásák.

. , ],- -'".,-. . '] 19.:-

szeietnék vá árolni-franciá kQngWret, - .

, német konyVtiket, ' ,

ahgol ,k nyveket. ,.,

Hol,vaft._egy konyvkereske-dés ?

Talál ott klasszikus és mo-, dern .ín veket egyaránt."

Melyik negyedben vannaka7, antikváriumok ?

zeretnék egy" francia re-

rnagyar verseket francia for.dításbaíl.

Adjon riekem, kérem, e8y

Ktinyv- é pa,pírkereskedésben

-Jb-voudrais acheterdes livres frangais,des lívres állémands,des livres anglais. :

Ou y a-t-il une librairie ?

Dans cette' rL} -' ]

Vous y trouverez des oeu-vre - classigues et lTlo-dernes.

Dans quel quartier se trou-vent- les bouquinistes ?

II me faut un rcimanfrangais ,

des] pqe ies hongroises entraduction frangaise.

Donnez-Inoi,. s'il yous plaít

zse vud rez _ástédé livr frásze,dé livr álmá,dé livr ágle.

u iátil. iin iibreri tdá szet rti.

vuz_i truvré déz* vrklaszik é modern.

dá kel kártié szebukinis zt?

il ma fot_ r,omá

, -dé ,poézi gry áz á.

trádrikszi frászez.doné mHá, szil vu

-:' ,

,i :._

n, lEa.]'

i

, ., francia:ánBol szótárt,.'

,. ,, , eg} zsebszótárt. :,:1,

, ' ] Kaphatok képes fibtilapo-kat ?' ' Nem uram, jságok és

', , folyóiratok ?z , rijságos-': bódéban kaphatók._',,, Ki a szerz je ennek a,a] ., konyvnek ? . ,,|,' 'Mégvannak ... osszes míi-

vei ?

Parancsoljon, két kotetben.

, ' Mutasson, kérem, néhány

_]' ' ' jonnan megjelent míi-:." : szaki konyvet..'É

Van pári-si titi kalauzuk ?

"]l2o

un dictionnaire franqais-anglais, , t

un dictionnaire de poc{re-

Avez-vous des hebdomadai-res illustrés ?

Non, monsieur, les journauxet les rev_u s se vendent au

kiosque (de journaux).

Qui est l'auteur de ce livre ?

Avez-vous les oeuvres corn-plétes de... ?

Les voici en deux volumes,Chez quel éditeur ont paru

ces livres ?

Montrez-moi, s'il vous plait,quelques ouvrages tech-

niques nouvellement pa-

ruS.Avez-vous un guide de

Paris ?

dikszloner frászeágle,

dikszloner da pos.

ávé vu déz _ebdomaderz _

illtisztré ?íl , masz! , lé zsurno é lé

ravii sza vád o kloszk (da

zsurno).ki e lotor de sza livr?

ávé vu léz_ovr k pletda ... ?

lé vpászi .á dö voltim. .

sé kel éditor párti szi livr ?

m tré mqá, szil vu ple,

kelkaz_uvrázs tekniknuvelmá párti.

ávé vuz- gid de pári ?

l.-*:*,

r.,r

V}i

L

i!.

t'

?

Vannak kepes ti kalau-zaik? :.

Sok francia konyvet szeret-nék venni, spt_ zenemtí-vet. :| '

Milyen nyelvre van lefordít-va ez a konyv ?

: Mibe keriil ez d konyvdíszkotésben,b rkotésben,vászonkotésben,ftizve?

Ez a leg jabb kiadás ?Ez' a konyv nagy példány-

számban jelent meg.Gratulálok nagyszeríi kiad-

ványaikhoz.Hol van a legkozelebbi

papírkereskedés ?Adjon, kérem,

Avez-vous des guides, illus-trés ?

Je voudrais acheter beau-cotrp de livres frangais,beaucoup de morceaux demusique.

En quelle langue ce livre est-il traduit ?

combien coirte ce livreen reliure de luxe,

a. , . /relle culr,relié toile,broché ?

Est-ce la derniöre édition ?C'est un livre á fort (á gros)

tirage.Je vous félicite de vos ma-

gnifiques éditions.Oir est la papeterie la ,plus

proche ?Donnez-moi, s'il vous plait,

ávé vu dé gid_z_iltisztré ?

zse vudre4_ásté boku delivr frásze, boku da mor-szo de mtizik.

á kel lág sza livr ei_il trádili ?

k bié kut sze livrá ral! ir de ltiksz,ral!é kr[ir,rel!é tgál,brosé ?

esz lá dernler édiszi ?szet_ livr á for (á gro)

tirázs.zse vu féliszit de vo má-

nyifikz_édisz! .

u e lá pápatri lá pl i pros ?

doné m*á szil vu ple,

I2I

l

kék tintát,,,]-.- f kste tintát,

vortis tintát.

du papier bro-uillon;du papier ministre,du papier carbone,du papier á lettres,des enveloppes,du papier buvard,du papier d'emballage.

Montrez-moi des sty.los, s:ilvous plait,

-Donnez-mpi une bouteiltéd'encre, 'il vous plai1,

de l'encre bleue,de l'encre noire,de l'encre rouge,

Je voudrais acheteruR crayon,rouge,un.crayon blqu,un eray n,noir, "

un stylo-mine(trn porte-rnine),

d i papié minisztr,

dti pápié á letr,déz_ávelop,dti pápié bifvár,du pápié dábálázs.

m tré m á dé sztilo,szil vu ple,dé sztiloz_á bij. ,

doné mHá tin butejdákr, szil vu ple,de lákr blo,da lákr ngár,da lákr ruzs.

zse vudrez_ástékréj ruzs,

- kréj bl ,

kréj ngár,sztilo,min,

( port-min),

tintát,

.- ieretnék venni,piros ceruát,

: ,,, ..kék ce.r Záil, fekete ceruát,1 t ltóceruzát,

, ,.,

. - ..:- i,

4 szinií toltoceruzát,.: |:

egy doboz szfuesceruzát, i.':_egy jegyzetf,uhétet,egy zsehnaptárt.

,',t*

Kaphatnék .levelez lapot,, ']

képeslapot ?

Esy csomag cigaretta.Egy csomag gyufa.Egy doboz gyufa.Fustszíír s cigaretta.' ,

, Ftistszíir nélktili eigaretta., Cseréppipa,

ngy jtó.

un stylo-mine de quatrecouleurs,

uílo;boite de crayonsdo couleurs,un bloc-notes,un calendrier de poche.

Avez-vous des cartes pos-tales,des cartes postales illu-strées ?

, _ ,

' ,.

'' ._

' ]a

]

sztilo-min da kátr kulor

tin bqát da kréjó da , ," _A

kul r,blok not,)káládrie da pos. t

ávé vu dé kárt posztát,

dé kárt p,osztálz_iltisztré ?

Un paquet de cigarettes.Un paquet d'allumettes,Une' boite d'allumettes.Une cigarette avec filtre.Une cigarette sans filtre.Une pipe en terre cuite.Un briquet.

páke da szigáret.páke dáltimet.

tin bgát dáltimet.,. ,iin szigáret avec filtr.iin szigáret szá filtr. ' ,

dtin pip á ter kiiit.brike.

-i,. 1

:., 1

]

*I23!..]:-':

Uné9ier-r,e.e.ü,Thu tn' -,_.,. ^','

De'I'es é-n en,s'il vous'Blait-]Youdrig2.vijus me remplir,- ,

] , le briquet; s'il vouslplait.tsurner. ,. . ,,, :_,

Quelles cigarettes fumez-vous ?

Des cigarettes fortes.Des eigarettes douces.Mon arni fume 1a'pip ,.. ,_

Mon p ie fu,me parfois des,elga're ., ]'-, ;:]. i ,,: ,_ , ,

.:,

_ Tu fu,mes-]des cigarettes si,',, .],,..',., , , Ph r_Qq?' . , , 'gy.tti;_ ] Avez.vous des'cigarettes', ": egyptieuhes,"oulurgues?

íin pier,i brike. ., . i

de,:leszász, szil vu p.le-

vudrjé,,Vu me ráplir_ labrike; szil vu ple.-- , ,

ket seigáret f rné' vu?" '-, . ,

dé szigáret fort.

--,,,,- Co,mbien coi*te ceci?

ádni! Veuiltez íne dorrner du feu;'il'vou plait. ,,,

', ávé vu dé szigáret Ézsips.ziep : ,-

],

u t irk?kóbi kut sraszi?vójé rne doné, d&,,fó,.szil -vu

, Avez*vou de o cigarettes' ,b gt certohrré? .

,Ple! ,

ávé vu- ,dékárton.é ?,

:

szigaretl, ,: bttr. ''

'''.,, , Ciílquente. ,;*ilyen so- Ce dest pas étonnant que

a:.ltoeelfu

' {u sois si maigfe. , , .;

C,'est tropf,,. ., ' ,.,.,:: , , 2r: rodraszmtt .

. .,_.' , :.:,1_-E t-ce; qrr?i[}a un.,c ffieurtout pre d]ici (un salonde coiffure) ?

Dans c}ette f ug; tout prm d?ici,, ,, ,íI y.*,nn s*to*á*coiffllre, .: .. "_:-, -. :

Saitq-rnoí ,Iil barbe, mais

,,' , ,gyfuzon,:,m9r! p, btironr, ''.' nagyon érzéBeny_!

,,,.; , djon.kerem alkeblt!:," -

Adjon kérem kotnit !

] ]'].,- ,

,, .,Ridpít'rlem kérek. ., , ,,/

, 'Igazitsa meg a bajuszomat,. ,is, ké,rQm !

, '' Mgg van'egy kis id m, nyír-t-. _iorl

|s ,rr,les,

,kérenr!

,. e n&8yon,],rtividre, e na-

; ]. ,.;gyon hossztira.. ,

, veuillei flir3. attention,parce que j'ai la peau tropsensible.

Donnéz-moi de l'alcool, s'ilvous'plait !

Donnez-moi de l'eau deCologne; s'il vous plaít.

Je ne ,veux, pas ,de poudre.Rafraíchissez-moi la mous-

tache aussi, s'il vous plait !

J?ai encore un peu de temps,

: coupez-moi les cheveuxaussi, s'il vous plait.

Ni tróp court, ni trop long.

- O-tr désirez-vous ,Ia raie ?Dg c té. Au milieu.veuillez me laver la téte.

Mettez-moi sur les cheveuxun peu d'huile (de pom_made).

<

átászi , párszke zsé lá potro sászibt.

doné mBá da lálkol, szil vuple !

doné mBá do lo da kolony,,szil vu ple!

zse nö vo pá"d3lpudr. : ,:.. ," ,,rafresiszé mqá ,,lá musztás

osii, szil vu ple !

zsé ákor ptl de tá, kupémtiá lé svoz.,oszi, szil vuple.

ni tro kur, ni tro l .

,udézirévuláre? ,.', ,

da koté, o militi.vójé ma Iávé tá tet.meté mBá sztir le svoz* pti

d,iii} (de pomád}.

,.-j,,

i=_']'-.

,:

':. -

(Combien cela co te ?)

Qu'e t-ce gue je , vousdois ?

ou est le salon de coiffure u e la sál da kpáfur purpoirr dames ? dám ?

-- x--- -- r -'":

Megyek a fodntsznohóz.,] , . ielnem kell, .' ,

okáig kell várnom ?önon a sor.

,' uit- hajt ? ,

-]-

Váeja [e egy kicsit a hajam,kérem l

:l ,, z retném. befestetni a ha-jam(sotétszoke, vi lágoss ziilke,

Je me rends chez la coiffe,use.Je suis presse(e).Dois-}e attendre longtemps ?C'est votre tour.Que désirez-vous ?Une permaflente, s'i[ vous

plaít. ;,

Je désire, une mise en plis.Coupez-moi un peu,, les

"cheveux, s'il vous Plait ! _

Un lavage (shampooing),s'il vous ptaít. j' .

Le séehoir est trop ehaud.Je désire me faire teindre les

cheveux.(btond foncé, blond clair,

z e me rá se lá kgáfoz.,

dpázs átádr lótá ?sze votr tur.ka déziré vu ? ;

'r-n pérmánát, szil vu -ple,

zse dézir ti.rr miz_á- pli.kupé mriá pO lé svti;.,,st}},

vu ple I

láyázs (sápu ), szil vu plé. ''

la széspá, a 'ao

SOi*... ,,,,' '

zsa dézir rna fer,tédr lé,svti. , '

{bJ f szé, bl , kler'* *.Árn

li, ;"_]',

.j:,-

L-;j-r---;.J _:]

' ::É.., ',?{'

geszten yebarn a, rézvo ros) -

Csináljon egy gyszeríi frizu-rát.

Amíg a feleségem 4_ kozme-tikai szalonbanffin, rend-be hozatom a kórmeimet.

pedikíirt kéiek.

Levél.Ajánlott levél.Levelez tap (képes).Expressz levél.Expressz levé[.Nyomtatvány.Minta érték nétkiil.Belfóldi levelez tap.

L28

brun-maFron, roux).Faites-mci une coiffure

simple.Pendant le temps que ma

femme est au salon de

, beauté, je me fais faireles ongles.

La pedicure, s'il vous plait-

22. LevéI, telefon

La lettre.

fet mpá tin kpáftir szépl.

pádá la tá ka má fárn et_oszálö da boté , zse ma' fefer léz_ gl.

:

lá pédiktir, szil vu ple.

lá letr.

La lettre recommandée. lá letr rakomádé.

La carte postale (itlustrée). |á kárt posztál (iltisztré).

La lettre tirgente. lá letr tirzsát,La lettre per exprés. lá letr pár ekszpre.

L'imprimé. lépriméL'échantillon sans valeúr. lésátijo szá válor.

La carte postale pour l'inté- lá kárt posztál pur létérior.

rieur.

,a

:.

. .ryi

Ktilfdldi levél ,(ktilf ldrek ildend ).

Légiposta. '?*

Lé gipost a-k ti tdéqxán y.Pénzesutalvány.._ rszeretnék levelet írni.Hol lehet levélpapírt venni ?

Hol lehet borítékot venni ?

Hol lehet bélyeget venni ?

Adjon kérem tollat és tintát.

Van tolt tolla ?Pontosan irja fel a címet !Pontosan írja fel a feladó

címét !Hol van a postaláda?'Merre van a posta ?

9 IOOO szó fra4ciául - 5683

La tettre pour l'étranger.

La poste aérienne.L'envoi par avion.Le mbndat poste.Je voudrais écrire une lettre.Oür peut-on acheter du papi-

er á lettre, s'il vous plait ?Oir peut-on aclreter des

envelopp s, s'il vous plait ?O peut-on acheter des

timbres, s'il vous plait ?Donnez-moi une plume et

de l'encre, s'il vous plait.Avez-vous un stylo ?Éerivez l'adresse exaéteEcrivez l'adresse exacte de

l'expéditeur.Oir est la b.oite aux lettres ?Dans quelle directíon se

trouve la poste ?

lá 'letr .pur létrázsé. \

Á poszt áér!en.lávpá pár áv!le mádá poszt.zse vud.rez_ékrir tin letr.u pot_on_ásté dii pápié á

letr, szil vu ple ?u pot;on ásté déz_ávalop,

szil vu ple ?u pot_on ásté dé tébr, szil

vu ple ?doné mHá tin plrim é do, lákr, szil vu ple.ávé vuz_ sztilo ?ékrivé ládresz egzákt.ékrivé ládresz egzákt da

lekszpéditor.u e lá bpát o letr ?dá kel direkszi sza truv lá

poszt ?

I29

Je voudrais expédier unelettre.

Quet est le guichet pour(les), lettres recom-

, mandees ?

O,üi est le guichet pourles télégrammes,

les versements,la poste aérienne,les petits paquets,

Pésee cette lettre, s'it vousplait I

űette tettro a du surpoids-

Y a-til de la cofre -, por,ldarrc * ce =nom ?

Oui, il y en a,Faites suivre ma corres-

pondance cette adresse,s'il vous plait.

zsa,vudrez;ekszpédié tií,",',letr.

ket e la gise pur (lé) letr

u e la gise pur .-,,. '-

lé verszamá,lá poszt éérien,lé pati páke,lé letr posztresztát ? :

pazé szet letr, szil vu pI !

szetletrád szirrppá.'t

iatit da lá koreszpódászásza n ?

qi, illaná.fet szpivr ma ,kqreszp dász

á szet ádresz,szil vu ple.

.l

:

,.r,l.j,_ ,',-,,r"'':', '.,'..,'i', ,,, ,.'],. .,]. _:_

":',-

-Ktilf ldie szeretném {frt-deni ezt á levelet.

1 Nern akarsi'b.g,|reset venni?. ':':

Nem akarsz jtÉíieumibélyeget,yenni? ,,

-Kérek egy l0 frankos bé-Iyeget.

M.utassa a bélyegkatalógr.r-...sát. . ,..,,|

_"':.-. On is bélyeggyííjtt1?,

.

Kérek egy táviratblanket-tát.

zeretnéln ezt a táviratotfeladni.

,Mennyibe ker il ,ggy ,egy-szeríí távirat kiilfóldre ?

9l

!

Je ,voudrais , envoyer cette

lettre á l'étranger.Ne veux-,tu pas acheter des

tímbres ? :

Ne v'eux-tu pas acheter desti mbres commémoratifs ?

Un timbre de dix francs, s'ilvous plait.

Montrez-moi votre ,cata-logue de-timbres, s'il vousplaít.

Etes-vous aussi philatéliste ?É,tes-vous'aussi collection-- neur de timbres-poste ?,Une formule de télégram-

me, s'i[ vou plait.Je voudrais expédier ce

télégramme.Combien.,co te, u l, télé-

gramm , ordinaire pourl'étranger ?

,l

zse :vudrez;ávqájé' szet, letrá létrázsé.

ne vo tti páz_ásté dé'tébr? :

ne vci tti páz _ásté dé tébrkomémorátif ?tebr de di frá, szil vu ple.

..m tré mHá votr kátálog

et vuz_oszi filátéliszt ?et vuz _oszi kolekszloncir

da tébr poszt ?, _ :,

tin formiil da télégrám, .

zsa,yydr z_expéd!é szetélégrám. :

ordiner pur létrázsé ?

..i

]

]

13t

, p}ti prq ? ,, '..

.á lá poszt.dászet,fti..] ' ,.,sziir szet plász lá.dá szo resztorá lá.

,dá sza káfé.szi.kel e lá tákszl, , e,. lá. tá

nikászi 1sp! ?.a.

dá Ia rézo lokál o péj ...frápur n kolr*3 rdká zi "' .

p rté le részeqt r, ,{

Dans c.e re taura,nt*lá!], -,,.

Daní ce caférci.i :, , .., .

_communicatiotT.: ,',,,... " , _

'+n. rhaine, ,dc-. ,_:,.1á,.,,

Avez-v,gg . l _,.téle.p,!iaír .. :

chez vous ?

Ha a kért szán;clentkezik,_t', ,t. ,=!4- Quand -trel numéro deinandé' ká

tetefondíjhavonta ? t

@ Ft-ot fizetíink hayonta.É rititt

Ki beszé' lti yan ott ?)

Nem értem.Quí e t,*,}i3pp;arcil!Ie:ae cortrprd 'pa,

.

de camrn*iiimtíon..,*arlde 'plus' haut, s'il vo{r , párlé pt o;szi}:*ipltiJ-"',:-".'i'i,.,

plait !

'Tartsa a.vonalál?;í{ívja ,a ,telefonhóz _a tol-.'mácsot, 1.-

tlivja a telefonhoz'a ktil,l. dtittség vezetójét.ide,-',tudja adni a telefon-

Halló, ki van á készulék-nél ?

Dupont rir nincs otthon ?

'- i,,\' At tudna neki adni,, vala-!

mit ?': ,

- , né zakítsa szét

'.'.

s'il vous plaít !Ne quittez pas !

Appelez. l'interpréte ál'appareil.

Appelez le chef de ladélégation á l'appareil.

pourriez-vous me donnerl'annuaire destéléphones ?

All , qui est á l'appareil ?

Monsieur Dupont n'est-il' pas chez,lui ? :-

Pourriez-vou , lui ,

, transmettre quelquechose ?

Nous parlons encore,n]interrompez F&s,s'il vous plait.

pászé m*á maszio X, szilvu ple !

ne kité pá !

áplé léterpret á lápárej.

áplé le sef da lá délégászia a, , .a lapareJ.

purié vu me doné lárruer détéléf,on ?

ál , ki et_á lápárej ?

maszio Jtip netil

purié vu llii trászmetrkelke soz ?

nu parl z_ákor,- néterópé pá,'

szil vu ple.

hór!'ÉPasséz-moi Monsieur Xurat a telefon

pá sé liii r

Rossz id vari.Meleg van. :'':-

.Hides Van-. , '', , ", ,:

Esik az es .

Zahog.Siit a nap.Szél van.Havazik,tsagy.

,.Jé5,egi .,, ,

Kod.van!Nedves az idó.Nyomott a levegó.Vihar késziil. }'

Láttad ezt a villámot?Flallod a menRydorgést ?Becsapott a villám.Kezd sz nni az'e .

Il fait beau.Il fait mauvais.Il fait chaud.Itr fait froid; ; -

.

l l pleut. .

Il fait du soleil. ,

ll fait du vent.Il neige.Il gle. - /,

Il fait du brouillard.Le témps est htrmide ,' .,

Il fait lourd.Le temps est á l'orage.As-tu vu -cet eclair ? ],.

Entends-tu Je tonnerre?La foudre est tornbee.La pluie comín nce i ce ser.

it fe move. , 1 ,, .",' ,

=,=;;

il fe so. :., ..',_,,_ ! ..;

il fe frgá. " , ,

il pl t_á versz.i l fe_ d u' zolej. '"i ',,, _: _

,;

il fe dti vá.ilnezs. :i - '

il zsel. - ,_ ,, _1;. "','--il grel , i :: ']

la tá et_ mid. ] .: -,,-

il fe lur. -.

!e tá et _* lorázs. ' , ,' =,_,á tti vti szetrékler?

,

etá t la toner ? y:-..

lafudret bé.. ]' , :la pl$i komász á szészé. ,' ' = 'j',

ffif-,.,.., )

". Megszíint az e ii.Világosodik. .'Né;d azt a nágyszerií

..A tavasz az év lee íebbszaka.

Én jobban szeretem a

nyarat, mert ak,kor lehetfrircidni.

, Micsoda- forróság !

Csurog rólam a veríték.Holdvilág van.

. Nézd, hogy ragyognak maeste a csillagok.

,'Ő zel , rijra meg íbglak'- látogatni.Jó lenne télen egyiitt tol-, teni egy hetet valamelyik

tiduloben.

Hány fok van ?

136

'*,+, ll a cesse de pleuvoir.Le temps s'éclaircit.Regardez le magnifiqr.re

arc-e.n-ciel!Le printemps est la plus

belle saison de l'année.Moi, je préfére l'été,

car'alors on peut sebaigner.

Quelle chaleur !

il á szeszé de plovgár.la tá széklerszi.ragárdé la manyifik

árkászlel !

la prétá e lá plu belszez do láné

m|rá, zse préfer lé,té,

kár álor po szabényé.

kel sálor !,

Zsa szti á grosz gut. ,

il fe kler da ltin.ragárd, kom léz _étqál brij

sze szgár.an ,oton zsiré da nuvo

te vgár.an,iver il szre b da pászé

un szmen ászábl dákelke mez da rapp.

kobié da dagré iátil ?

Je sue á grosses gouttes.Il fait clair de lune.Regarde, comme les

étoiles brillent ce soir.En automne j'irai de

nouveau te voir.En h iver, il serait bon de

- passer une semaine en-senrble dairs quelquemaison de repos.

Combien de degrés y a-t-il ?

l"-

30 fok (O "felett). , á'.;

Télen nálunk -20 fpk isszokott lenni.

-}Azi hiszem, rnóg rog változ-

ni az id .

Nálatok nagyon változ azid járás.

Mit mond a meteorológiaiintézet, esni fog holnap ?

Holnapra keduez id tjósolnak.

" Holnapra kedvez tlen idótjósolnak.

Milyen nagy felh kvannak az égen!

Havazni fog.

Trente degrés (au-dessusde zéro).

En hiver, il y a chez nous.parfois vingt degrésau-dessous de zéro,

Je pense que le temps vachanger.

Chez vous le temps est bienchangeant.

Que dit l'Office nationalmétéorologique, pleu-

Le pronostic du temps estfavorable pour demain.

Le pronostic météorolo-gique est défavorablepour demain.

Qu9 de grands nuages auciel !

Il va neiger.

trát degré (o dasz , dezero).

an_iver iliá' sé nir párfpávé degré odszu da zéto.

zse pász ke le tá vá sázsé.

sé vu le tá e bié sázsá.

météorolozsik, -

plovrátildemé ?

le pronosztik d i tá efávorábl pur demé.

le pronosztik météorolo-zsik e défávorábl purdemé.

ke de grá ntiázs o sziel !

il vá nezsé.

t37

iti1

szoktál kinín-

Aimez:vous faire des, ex ursions? ..

a,, X llfsions? i

En été nou faisons des,excursions "de plusierys

Oii irezlvou demain ?

Quand est-cc.'que la._ :

directi,oq organisera :

une excursion d'trnod,emi-journee au moins ?

oir ferons-nous desa

excursions ?Au bois.

szl ?fe t szuvá déz_ekszk r- _

szi ?anjté nu fez déz_

,ekszktir zl , d9 Bl izitirzsur.

u iré vu dem ? , -] ],", _ ,. _.

organiziá tn ekszk r z1

f.r nu déz_ekszkiirszi !'

o bgá.

\

A hegyekbe.A tengerpartra.Egy kozefi k!9városba.

A fóváros k rflyékére.

Tanulmányi kirándulástterveztink.

Van rnegfelel cip tok ?"',Ne feledke zzetek el az

elemózsiáról !

van hátizsákotok ?

Turistabot nem sztikséges.

Jó turistafelszerelésiin k van.

Ismeri jó| a turistautakat ?

Dans les montagnes. :

Au bord de la mer.Dans une petite ville des

environs.Aux envi.rons de la

capitale.Nous projetons une ex-

cursion d'étude.Avez-vous des chaussures

convenables ?N'oubliez pas les ptovi-

sions !

Nous avons un bon,équipement de tóuriste.

connaissez-vous bien leschemins pour touristes ?

_ '.,- ,,,\

obordalárner.,' ' "-

daz,,tin ptit vil déz._ávir .

oz_ávir da lá kápitál. ,1

nu prozst tin ekszk ir zi

ávé vu dé sosztir k vanábl ?

nubl!é pá I;é proviz!, l '- ,'

nuz_áv ,: bort_ékipmá deturiszt.

koneszé vu bié lé smé pur'turiszt ?

Avez-vous des sac de ávé vu dé szák da m tány

Une canne alpine n'est pas tin kán álpin ne pá né-nécessaire. s zeszer.

álor á damé máte t

lá piszin.lá plázs

:

, iá,piszin,.kuveít,j ,,-,:, :, ],,, :,

lá kesz. la gise.

lá kábin.lárrnr;ár de vesztyier,la dra. , ,

lá szerviet de tqálet.lé kábin pui dárn. , j

lé kábin pur omlá koszliim dá b . ],

']"

' la nlájo cl+ bé; :'

_:,.;' .:-

" ... .,|._ ..,..i..a

A hegyekbe.A tengerpartra.,Egy koze li -*isvárosba.

,:

Tanulmányi kirándulásttervezunk.

Van megfelel cip tok ?

Ne feledkezzetek el azelemózsiáról !

van hátizsákotok ?

Turistabot nem .sztikséges.

,Jó turistafel szereléstin k van.

Dans les montagnes. :

Au bord de la mer.Dans.une petite ville des

envtron .

Aux environs de lacapitale.

Nous] projetons une ex-cursion d'étude.

Avez-vous des chaussuresconvenables ?

N'oubliez pas les provi-sions !

Avez-youS des sac demontagne (sac á dos) ?

Une canne alpine n'est pasnécessaire .

Nous avons un bon

: : '-' ' ,

\'\de lé niotány.

daz_,tin ptit vil déz_ávir..

nu prozst tin ekszk urszi6

ávé vu dé sosztir k vanábl ?

nubl!é pá lé proviz! !

ávé vu dé szák da m tány

un kán álpin ne pá né-

nuz_áv ,3 bon_ékipmá daturiszt.

koneszé vu bié lé smé pui'turiszt ? '

*,l39]'-

'..'

i -i&ilí"\''

i

Ft,

Y

IFY

lP:ts,l

i,;. ,

}

l,<''

bw,

l. ]

i-

ran.tarrí Aa' +,'ll

lsmeri jó| a turistautakat ? c.'#;|r'r3:*":" J,:l'",:;, chemins pour touristes ?

i--

íifuiati álor, á:,

darné mát ,!

lá piszin kuvert.,lá kesz. la gise.

lá kábin.' lórfi-Bár ,de, veszty! .f .,; ,

le dra, , ,i

lá szerviet de tqálet.lé kábin ptlr dám

..Iékáb-inp r".oíD., ], "la koszttim dá bé.la nrájo da bé.

lá krcm|. '

te li da rqpo.lá dus.prádr tin dus.názsé.o prof d.pur názsór sztilrná.lá mer"Iá fftivr-_Iá rívier '. , ,, ,

le lák.le bé da,váp r. "- -

ta b de bu.

É- - '-' '',. :. i:_:]:*,:',j:_.. i,

] ,,

],

,-' .

-;,,:-., 'r' ' - -}

ij,., ", , ', íttel}jtlnk ki á" Srandra. ,

: ', M.9r,_sz a yiz alá meÉfrri ?Van riszósapkád ?

i',_' ,.}tg! hagYtad a f rdti-

?: , *,,strandon lehet

, kolcsonvenni., j,'] ], zeretnék bérelni,

egy'kabint,.;;. egy nyugágyat,

ia,*' ,.r; gy napozókosarat,,:;,,_.._

.'. }gY naPgrnY t.

, , napra ?

" ,' ,-.Á víz hideg ? , ,

A viz meleg ?

!ri'+ La buvette.Aujourd'hui il ,fait

, beau, allons á la plage.Sais-tu nager ?

Oses-tu plonger ? |:

As-tu un bonnet de bain ?

Ot, as-tu laissé ta bai-gneuse ?

N'as-tu .pes dq, maillot ., ], (costume) e bain ?

]

On peut en emprunter

Je désire louer,

, un transatlantiqu.e,u{t , guérite de plage,

Combien, cela co te:t-il

L'eau est-elle ctrauCe t

ozsurdli il fe bo, _-

al z_álá plázs.sze tii názsé ?oz tti pl zsé ?

á tti boné de bé ?u á tíi leszé tá bpnyóz?

ná t i pá de májo (koszttim)da bé?pot_an_ápr té á lá plázs.

zse dézir luéiin kabin,

trázátlátik,tin gérit d? , pláZs,

párászol.k bié szelá :ku{atil pur

zsur ?lo et_el frpád ? ,

.

lo et_el sod?

.\

A viz mőy?Milyen mély a víz?

Egy méter 2O,centi mély.

Van-e sodrása a víznek ?Nem veszélyes ez

a gyerekeknek?Milyen távolságra lehet

riszni ?Nem fogok fürdeni, csak

napozni.

Péter nagyon jól tud mellenúszni.

katalin kiválóan tud hátonúszni.

Pillangóriszás.Távúszó.Búvárúszás.Fejesugrás.

L'eau est-elle profonde?Quelle est la profondeur

de l'eau ?EIIe a un métre vingt

de profondeur.Y-a-t-il des courants?N'est-ce pas dangeureux

pour les enfants?Jusqu'ö quelle di§tance

peut-on nager?Je ne me baignerai pas,

je prendrai seulement unbain de soleil.

Pierre sait trés bien nagerö la brasse,

catherine fait trés bienla planche.

La brasse papillon.Le nageur de fond.La nage sous eau.Le plongeon.

lo etj proföd?kel e lá profödör de lo?

el á Ő metr vé de profödör.

iátil dé kurá?nesz pá dázsörö pur 1éz_áíá?

zsüszká kel disztászpöt_ö názsé?

zs3 ne ma benyré pá,zse prádré szölmö 8 béda szolej.

pier sze tre biö názsé á lábrász.

kátrin fe tre b!é lá plás.

lá brász pápijö.le názsör da fö.lá názs §zujz_o. '

la plözsö.

143

Cyorsúszó. Le nageur de vitesse. la názsör da vitesz.

Görcs. La crampe, lá kráp.tswán részt vesz ' Etienne prendra part etlen prádrá pár o kókur. j

a versenyen. au concours.Te is részt veszel '-:, Est_ce que tu prendras eszke tü prádrá pár, tr]á

a versenyen? part, toi aussi, au oszi, o kökur?concours ?

,János hires versenyző. Jean est un champion zsan et_ő sáp!ó konü,iconnu.

Ilona világbajnok. Héléne est championne élen e sápion dü mód,du monde.

Milyen hosszú a medence? Quelle est la longueur de la kel e lá lögör de lá piszin1 ,

piscine ?

Elkészülni ! Kész ! Préts ! pre !

Fej fej melletti küzdelem. Une lutte bord ö bord. ün lüt bor á bor, a

Péier győzni fog! Pierre l'emportera! pier láportrá!

**t

144*

t Itt nem lehet leállni. Ici on n'a pas pied. iszi ó ná pá pié.Valaki fuldo\lik. Quelqu'ún est en train de kelkő et_á tré de sze ngájé., se noyer.

) Igyunk egy pohár bort erre prenons un verre de vin prenöz_ö ver de vé áprei a nagy ijedtségre! apréscettegrandefrayeur! szet grád frejör!

Menjünkelóbbzuhanyozni! Allons d'abord prendre une álö dábor prádr ün dus!

1 douche!' Menjünk csónakázni! Fai§ons une partie de fözöz_ünpártidekánotázs!. canotage!. Milyen csónakod van? Commentesttoncanot? komát-e tö káno?, Kétpárevezős, C'est un canot ö deux szet-Ő káno á dö rámör ál négyszemélyes. rameur§ en couple, pour kupl pur kátr perszon,I quatre personnes.

)

'. 26. Sport

Sport. Le sport. le szpor.Sportolni. Faire du sport. fer dü szpor.

1 Sportoló. Le sportif. La sportive. le szportii lá szportiv.

| 10 1000szó franciáuI - 5683 I45

.

I

Stadion.Versenyt nyerni,Veszteni.

Korcsolyapálya.Sípálya,§portegyesület,Gól.Gólt lőni.szeretsz futballozni?szereti a futballmeccseket ?

Milyen csapatok játszanakma?

Kik a tegjobb játéko§ok ?

t(i lesz a biró?Ki rúgta ezt a gólt ?

Szabadrúgás.Mennyi az eredmény?3:0, 3:l, 3:2.

l46*

Le stade.Remporter le championnat.Perdre.Le coui"t.La patióoire. La glace.La piste de ski.La société sportive.Le but.Marquer un but.Aimes-lu jouer au íootball?Aimez-vous les matchs?

Quelles équipes jouentaujourd'hui ?

Qui sont les meilleursjoueurs ?

Qui sera l'arbitre?Qui a marqué ce but?Un coup franc.Quel est le résultat?Trois á nul, trois á un,

trois á deux.

la sztád.ráporté la sáploná.perdr.le kur.lá pátingár. lá glász.lá piszt da szki.lá szosz!été szportiv.la büt.marké ö büt.em tü zsué o futbol ?

emé vu lé mács?kelz_ékip zsu ozsurdiji?

ki szö lé mejör zsgör?

ki szrá lárbitr?ki á márké sza bü?ö ku frá.kel e le rézültá ?

trgá á nül, trgá á ö,trqá á dö.

Félidő: l :0.Kinek a javára?A magyar csapat javára.

Döntetlenül játiiani.Jó| véd a kapus.

A védők nem dolgoznakjól.

Az a kÖzépfedezet nagyondurván játszik.

A csatárok nagyon frissek.

Középcsatár.Balösszekötó.JobbösszekötőBalszélsó.Tud ön teniszezni?.van teniszfelszerelése ?

Játsszunk egy partit!

lo.

Mi-temps: un á nr.rl.En faveur de qui?En faveur de l'équipe

hongroise.Faire match nul.Le gardien du but défend

bien.Les airiéres ne travaillent

pas bien.Ce demi-centre joue trop

brutalement.Les avants sont trés agiles

(vifs).L'avant-centre.L'inter-gauche.L'inter-droit.L'ailier gauche,Jouez-vous au tennis?Avez-vous un équipement

de tennis ?Jouons une partie!

mitá: ön_á nül.á favör de ki ?á fávör da lékip őgryáz,

fer mács nül.la gárd!é dü bü défá bié.

lez,arier na tráváj pá bjé.

sza demi §zátr zsu trobrütálmá.

léz_áva szö trez_ázsil (vif).

|ává_szátr.|éter gos.léter drqá.lel|é gos.zsgé vuz,o tenisz?ávé vuz_ön_ékipmá da

tenisz ?zsgöz_ün parti !

*l47

Mit gondolsz, ki lesz azelsó ?

Úgy gondólom, hogyX lesz az elsó,_Y'a második:]éaz aharmadik.

Győztes.Győztes csapat.Feltétlenül csapatunk fog

Eyőzni.

Nem hiszem, hogy gyöznifog a csapatunk.

János világbajnok vagy. olimpiai bajnok?

Világrekord.Magasugrás.Távolugrás.Rúdugrás.

Qu'est-ce que tu en,penses,qui sera le premiei?

Je pense queX sera le premiery'le deuxiéme etz le troisiéme.

Le vainqúeur.L'équipe victorieu§e.C'est sür que notre équipe

remportera le prix(notre équipe l'emporterasur l'autre).

Je ne crois pas que notreéquipe remporte le prix.

Jean est-il champion dumonde ou championolympique?

Le record du monde.Le saut en hauteur.Le saut en longueur.Le saut á la perche.

keszke tü á pász,ki szrá le prem!é?zse pász ke

X szrá la pram!é,Y le dözlem éZ la tryáziem.

la vékör.lékip viktoriöz,sze szür ké notr ékip rá-

portrá le pri (notr ékipláportrá szür |otr).

zse na krgá pá ke notr ékipráport la pri.

zsan_et,il sápiö dü mödu sáplon_olépik?

le rakor dü möd.la szot,á otör.le szot_á lögör.le szot_á lá pers.

*149

Most vonulnak fel a szovjetsúlydobók. ]

Most következnek adiszkoszvetők, _ _

a gerelyvetók.Végül itt_ vannak a súly-

emelők.stafétafutás.stafétabot (Tanú).Ez a kiváló versenyző fogja

elnyerni a kupát,az araayérmet,az ezüstérmet,a bronzérmet.

A boxolást nem §zeretemnézni, de annál jobbanszeretem nézni a birkó-zást.

150

Voici les lanceurs de poidssoviétiques qui,défilent.

Maintenant ce §ont leslanceurs de disque quisuiveírt,les lanceurs de javelot.

voici enfin les athléteshaltérophiles.

Le relais.Le témoin.Ce champion excellent

remportera la coupe,la médaille d'or,la médaille d'aigent,la médaille de bronze.

Je n'aime pas la boxe, maisj'aime d'áutant mieuxa§§i§ter ö des luttes.

vgászi lé láször de pgászov!étik ki défil.

métná sze szö lé láször dadiszk ki sziiiv,

lé láször de zsávlo.vqászi áfé |éz,átlret áltérofil.

le rale.le témqö.sza sápiö ekszelá ráportrá

lá kup,1á médáj dor,lá médáj dárzsá,1á médáj de bröz.

z§e nem pá 1á boksz, mezsem dotá m|ö ászisztéá dé lüt.

:

!

ön nagyon jó jótékos.

Köszönöm a játékot.

Gratulálok! '

::

Holnap egy nemzetközi at-létikai verseny lesz.

Vegyek jegyet neked?

Vegyél kérlek.Angol hosszrltávfutókat

láthatunk.Maratoni futókat

láthatunk.Ott lesznek a magyar kö-

zéptávfutók is,Akadályverseny

következik.

148

Vous étes un joueurexcellent.

Merci pour le jeu! (pourla partie).

Je vous félicite.Demain aura lieu un

championnat d'ath-létisme (un match d'ath-létisme),

Veux-tu que je prenne unbillet pour toi?

Prends-eli, s'il te plait.Nous pouvons voir des

coureurs de fond anglais.Nous verrons des coureurs

de marathon.Les coureurs de demifond

hongrois seront lá aussi-Suit une course d'obstacles.

vuz_etz_Ő zsgör ekszelá.

merszi pur la zsö! (pur 1á

párti).zse vu féliszit.demen,orá l!ö Ö sápioná

dátlétizm (ö mács dátlé-tizm).

vö tü ka zsa pren Ö bijepur tgá?

práz_á, szil te ple.nu puvö vgár dé kurör da

fö ágle.nu verö dé kurör de

márátö.1é kurör da domi fö ögrgá

szrö lá oszi.sz§it-ün kursz dobsztákl.

Jobban §zeretem a görö§-római stílusú, mint aszabadlogiisú birkózást.

Milyen téli sportot űzöl?

sizni szoktam.A gyermekeim szeretnek

szánkázni.A feleségem nagyon §zeret

korcsolyázni.Van a városukban műjég

(pálya) ?

A nyári pihenés legjobbmódja a turisztika.

Je préfére la lutte greco-romaine ö la lutte libre.

Quel. sport d'hiver fais-tu(pratiques-tu) ?

Je fais du ski.Mes enfants aiment faire

de la luge.Ma femme aime beaucoup

patiner.Y a-t-il dans votre ville une

patinoire de glace artifi-cielle (de la glace arti-ficielle) ?

27. Camping

Le meilleur moyen de sereposer en été c'est defaire du tourisme.

zsa préfer lá lüt gréko_romen á lá lüt libr.

kel szpor diver fe tü(pratik tü)?

zse fe dü szki.méz_áfáz_em fer de 1á lüzs.

má fám em boku pátiné,

i átil dá votr vil ün pátingárde glász ártifiszlel(d,a 1á glász ártifisziel) ?

le mejör mlájé de szerepozé an_été sze da ferdü turizm.

151

Hol tölti a szünidőt ezena nyáron?'

Hová megy,szívesebben:a tengerpartía _yagy ahegyekbe? 1 ::

Hány napi szabad§ága van ?

Fog-e . tiborozni (campin-gezni) ezen a nyáron?

Megcsinálta-e már az 'úti-

tervét ?Persze, mintegy tiz napot

töltünk a ...... tó partjánés néhány,napot a he-gyekben.

Nagy kirándulásokat ren-dezünk.

Kora reggel indulunk, háti-zsákkal, térképekkel ésiránytűkkel felszerelve.

l52

Oü passez-vous vosvacances cet été?

Préférez-vous aller á 1a merou,dans les-montagnes?

Combien de jours de congéavez-vous ?

Ferez-vous du camping cetété?

Avez-vous déjá élaboré l'i-tinéraire ?

Bien sür, nous passeronsune dizaine de jours aubord du lac,..... et quel-ques jours dans lesmontagnes.

Nous ferons de grandesexcursions.

Nous partirons au petitjour, sac au dos, munisde cartes et de boussoles.

u pászé vu vo vákász szet,été?

préféré vu álé á lá mer udá lé mötány?

kób|é de zsur de közsé ávévu?

feré vu dü kápi szet_été?

ávé vu dézsá élaborélitinérer ?

bié szür, nu paszrö ün dizenda zsulo bor du lak . .. .. .

é kelke zsur dá lémötány.

nu ferö de grádz_ekszkür-sz!ö.

nu partirö o páti zsur, száko do, müni de kart é dabuszol.

Viszünk élelmiszereket'-isés mindent, ami szükségesa szabadban való fózés-hez.

--:-

Hol a legközelebbi tábor-|ely ?

Lehet itt táborozni?

rjjel-nappal őrzik atáborhelyet ?

HoI a felügyelő(a gondnok)?

Mennyi négy napra a tábo-rozás díja?

Mennyivel tartozom aparkolásért ?

Nous emporterons aussides vivres et tout ce qu'ilfaut pour faire la cuisineen plein air.

***

Oü est le terrain de campingle plus proche?

Est-ce qu'on peut camperici ?

Le terrain est.il gardé jouret nuit ?

Oü est le,surveillant?

Quel est le tarif du campingpour quatre jours?

Combien je vous dois pourle parcage ?

nuz_áportrö oszi dé vivré tu sze kil fo pur fer lákijizin á plen_er.

u e ia téré da kápi le plüpros ?

esz kö pö kápé iszi?

le téré et_il gárdé zsur-énii ?

u e le szürvéjá ?

kel e la tárif dü kápi purkátr zsur?

köb!é zse vu dgá pur lepárkázs?

153

Hol lehet főzni?

Hová tehetem a: slemetet?

Hol lehet kimosni, kivasalnivalamit?

Hol van ivőviz?

Hol lehet mosdani,fürödni ?

Kölcsönözzön, kérem,egy sátort,egy nyugágyat,két gumimatracot,

sportszereket,ágyneműt,

L54

Oü est-ce qu'il y a unendroit .pour faire lacuisine ?

Oü puis-je mettre lesordures ?

Oü peut-on laver et repasserquelque chose?

Oü est-ce qu'il y a de l'eaupotable?

0ü peut-on se lavern.

se baigner?

***

Prétez-moi, s'il vous plait,une tente,un transatlantique,deux matelaspneumatique,des accessoires de sport,du linge de lit,

u esz kil!á ön,_ádrgé purfer lá k{izin?

u plizs metr léz_ordür?

u pöt_ö lávé é rapászé kelksoz ?

u esz kilia delo potábl?

u pöt_ó szalávé, sza benyé?

preté mgá, szil vu ple,ün tát,ő trázátlátik,dö máttá pnömátik,

déz_ákszeszpár da szpor,dü lézs de li,

egy vasalót,egy petróleumfőzőt,egy propángázÍŐzőt,egy biztonsáEi zárat.

Holnap reggel ütazom.Készítse el a szárilát,

kérem!Ez az öné (borravaló).Kitűnően éreztúk magun-

kat önöknél.

Rosszul érzem magam,tudna ajánlaniegy jó orvost?

un fer á repasser,un réchaud á pétrole,un réchaud i gaz propaneune serrure de süreté.

Je_ pars demain matin.Piéparez-moi la note, s'il

vous plait.C'est pour vous,Nous nous sommes portés

á merveille chez vous.(Nous étions merveilleu-semelrt bien chez vous.)

28. Orvosnól

Je me sens mal,pourriez-vous merecommander un bonmédecin ?

ö fer á rapászé,ő réso á pétrol,á gáz propán,ün szerür da szürté.

zsa pár demé máté.préparé mgá' Iá not, szil

vu ple.sze pur vu.nu nu szom porté á mervej

sé vu.(nuz_étyiö mervejőzmábié sé vu.)

zse me szá mal,pur!é vu merekomádé ő bö médszé?

l55

Rossz színben_ van ma, mivan önnel?

Feküdjön áeyba,,=snindjárttelefonálok egy'jó orvos-nak.

Jó napot doktor úr, néhánynapja nem vagyok jól.

Mi baja van?Megfáztam.Meghűltem.Sokat köhögök.Mindenütt fáj:

fáj a fejem,a torkom,a hátamés a gyomrom.

156

vous avez mauvaise mineaujourd'hui, qu'avez-vous ?

Mettez-vous au lit, je vaistéléphoner á un bonmédecin.

***

Bonjour docteur, je ne vaispas bien depuis quelquesjours,

Qu'y a-t-il donc?'J'ai pris froid.Je suis enrhumé.Je tousse beaucoup.J'ai mal paítout:

j'ai mal á la t€te,mal al la gorge,mal au dos et mal irl'estomac.

vuz_ávé movez minozsurdli, kávé vu?

meté vuz_o li, zsa ve téléfonéá ö bö médszé,

bózsur doktor, zsá ná vepá bié döpiii kelke zsur.

kiátil dök?zsé pri frgá.zse szlii_árümé.zse tusz boku.zsé mál pártu:

zsé mál á |á tet,mál á 1á gorzs,mál o do émál álesztomá.

Nincs étvágyam.Egy kis lázam varl.Fájdalmaim vannak az

oldalamon, és nehezenlélegzem.' '. :

Áhatlanságban szenvedek.Hánytam.kificamítottam a lábamat,Megrántottam a karomat.

Leestem.Látási és hallási zavaraim

vannak.Elvesztettem az eszmélete-

mét, de néhány percmúlva visszanyertem.

Epegörcsöm van.Vesegörcsöm van.

vesehomokom van.

Je n'ai pas d'appétit.J'ai un peu de fiévre.J'ai des doileurs dans le

cöté gauche et j'ai de lapeine d respirer,

Je souffre d'insomnie.J'ai vomi.Je me suis foülé le pied.Je me suis luxé (démis) le

bras.J'ai fait une chute.J'ai des troubles de la vue

et de l'ouie.J'ai perdu connaissance,

mais quelques minutesaprés je l'ai repris.

J'ai une colique hépatique.J'ai u.ne colique

néphrétique.J'ai du sabie urinaire.

zse né pá dápéti.zsé ő pö de fievr.zsé dé dulör dá la koté gos

é zsé da lá pen áreszpiré.

zse szufr dészomni.zsé vomi.zse ma szli fulé la p!é.zse me szli lükszé (démi)

le brá.zsé fet_ün süt.zsé dé trubl de lá vü é da

lui.zsé perdü koneszász, me

kelke minütz_ápre zsálé repri.

zsé ün kolik épátik.zsé ün kolik néfrétik.

zsé dü szabl üriner.

t57

Az orvos mondja:Mutassa meg,a _nyelvét!Vetkózzön le, meg fogom

Meg kell röntgendztétni.

Ágyban kell maradnia leg-alább három napig, ésnaponta négyszer kellszednie a gyógyszert,,

Mérje a lázát napontakétszer !

Enyhe diétát kell majdtartania.

Szigorú diétát kell tartania.

Sajnos, ez nagyon súlyosdolog, kórházba kell öntszállítani.

158

Le docteur dit:Faites voir votre langue!Déshabillez-vous, je , vais

vous,ausculter.vous dévez étre

radio$aphié.Vous devez garder le lit

pendant trois jours aumoins et prendre lemédicament quatre foispar jour.

Prenez votre températuredeux fois par jour!

Il faudra suivre un petitrégime.

vous devez observer unrégime sévére.

c'est malheureusement trö§

sérieux, il faudra vousemmener e l'höpital.

la doktör di:fet vgár votr lág!dézábijé vu, zse ve

vuz,oszkülté.vu devéz,étr rádiográf!é.

vu devé gárdé le li pádátrgá zsur o mgé é prádrla médikámá kátr fqápár zsur.,

prené votr tápérátür döfgá pár zsur!

il fodrá sz§ivr ő pati rézsim.

vu davéz_obszervé ő rézsimszéver.

sze málörözmá tre szériö,il fodrá vuz_ámné álopitá1.

§zerencsére ez nem súlyosdolog, hamar meg foggyógyulni.'

:_:

Fáj a fogam..Ez a fogam fáj.Be ketl tömni a fogát.Ki kell ölni az ideget.Ki kell húznom ezt a fogat.Egy koronát kell tenni erre

a fogra.

Itt egy recept.Mikor lesz kész?Megvárhatom ? '

Heureusement ce n'est pasgrave, vou§ serez trés viteguéri.

' * * *.

J'ai mal aux dents.cette dent me fait mal.Il faut plomber Ia dent.Il faut tuer le nerf.Je dois extraire cette dent.Il faut une couronne sur

cette dent.

{.**

voilö une ordonnance.Quand sera-t-elle préte ?Est-ce-que je peux

l'attendre ?

örözmá, sze ne pá gráv, vuszaré tre vit géri.

zsé mál o dá.szet dá ma fe mál. iil fo plöbé lá dá.il fo tüé le ner.zse dgáz_éksztrer szet dá.il fot,ün kuron szür szet dá;

vgálá ün ordoná§z.ká szarátel pret ?eszke zsa pö látádr?

159

Adjon, kéremi egy nyug-tatót (egy att4tót).

Kérek valamit torokfájá§,

;" _:köhögés,fogfájás,1áz,hasmenés ellen.

Ez a gyógyszertár éjjel-nappal nyitva van?

Hol van az ügyeletesgyó8yszertár ?

Donnez-moi, s'il vous plait,un sédatif (un dormitif)!

Jé désire quelque chosecontré ,le mal de gorge,

la toux,le mal de dents,la fiévre,la diarrhee.

***

Cette pharmacie est-elleouverte jour et nuit?

Oü est la pharmacie deservice ?

doné mqá, szil vu ple, őszédátif (ő dormitif)!

zsa dézír kelkg soz kötr lemál de gorzs,1á tu,le mál de dá,lá fievr,1á dióré.

szet fármíszi etel uvertzsur é n§i?

u e,lá fármászi daszervisz ?

Mi a programja ma estére?

160

29. Színház

Quel est votre piogramme kel e votr prográa p*rr,

pour ce §oir? sze szpár?

Fl

,nMi a programod ma estére?

Szeret színházba járni ?

Mi van műsordn1Érdemes-e odamenni?

Mikor kezdődik az előadás ?

Mit játszanak nla aComédie Frangaise-ban ?

A fösvényt.Ez egy ölfeÍvonásos darab.

Milyen színházak vannakPárizsban ?

Mit adnak ma a többi szín-Itázban?

ll l000 szó franciául - 5683

Quel est ton programmepour ce soir?

Aimez-vous aller au thé-átre ?

Qu'y a-t-il au programme?Cela var,rt-il la peine d'y

aller ?

Quand commence lareprésentation ? -

Qu'est-ce qu'on joueaujourd'hui á la ComédieFrangaise ?

L'Avare.C'est une piéce en cinq

actes.Quelles sortes de théátres

y a-t-il á Paris?Qu'est-ce qu'on donne

aujourd'hui dans lesautres théátres?

kel e tö prográm pur §zeszpár ?

emé vuz_álé o téátr?

kiátil o prográm?Szelá votil lá pen di álé?

Ká komász lá reprézÁ-tász!ó ?keszkó zsu ozsurd{i á lákomédi frászez?

laVar,szet ün plesz á szök,ákt.

kel szort da téátr !átilá pári?

keszkö don ozsurd{i dá\éz_otr téátr?

|,

l,.. '!a

'"::

i.]]F.l

l6l

Mit adnak az'Operában?

Ez tragédia vagy vígjáték?

Nagyon szeretek nevetni,Miért akarsz ebbe a szín-

házha menni?Miért akarsz a comédie

Franqaise-ba menni?M€rt ott lehet a legszebb

írancia beszédet hallani,Mert ott játszanak a legjobb

színészek és színésznők.

Hol játszanak moderndarabokat ?

Mit láttál tegnap?Sikere volt a darabnak?

Jó1 mulattatok?

L62

Qu'est-ce qu'on donne á

1'Opéra?Est-ce une tragédie ou une

comédie ?.l'aime beaucoup (á) rire.Pourquoi veltx-ttl aller á ce

théátre ?Portrqltoi veux-ttl aller á la

Comédie Franqaise ?

Parce qu'on y entend parlerle nreilleur franqais.

Parce que les meilleursacteurs et actrices jouent

lá.Oir joue-t-on des piéces

modernes ?

Qtr'est-ce que tu as vu hier?La piéce a-t-e lle eu du

srrccös ?

vous étes-vous bienamusés ?

keszkö don á lopérá?

esz ün trazsédi u ün ko-médi?

zsem boku (á) rir,purkqá vö tü álé á sze

téátr ?purkqá vö tü álé á lá

komédi frászez ?párszkon,i átá párlé ls

mejör frásze.párszka lé mejörz,áktör é

áktrisz zsu Iá.

tt zsutö dé plesz modern?

keszka tü á vü ler?lá plesz átel ü dü szüksze?

vuz_et vu blen_ámüzé?

]^

l

Flti. _,

Ft-I

ta

t

i

I

l]l],

Jól mulattál?Nagyon:iól.Nem mulattam jó|, mert

rossz helyerrr volt.

.Tetszett neked ez a darab?Tetszett önnek ez a darab?Nekem nem tetszett,Egyáltalán nem..Vannak még jegyek holnap

estére ?Hol van a jegypénztár

űegyeladás) ?Mikor kezdődik az elővétel ?

Legyen szíves féIretenninégy jegyet holnapra.

Két jegyet (helyet) kérekközépre.

Péter és Mária jó helyenüInek.

lI*

T'es-tu bien amusé?Fort bien.Je, ne me suis pas bien

amusé, parce que j'étaismal placé.

Cette piéce t'a-t-elle plu?Cette piéce vor"rs a-t-elle plu ?Elle ne m'a pas plu.Pas du tout.Y a-t-il encore des billets

pour demain soir?oü ,se trouve la vente des

'billets ?

Quand commence la loca.tion ?

Voulez-vous réserver quatreplaces pour demain.

Je désire deux places aucentre.

pierre et Marie sont bienplacés.

te tü blen_ámüzé?for b!é.zsa ne me szSi pá bien _

ámüzé párszke zsété málplászé.

szet pjesz tátel plü?szet plesz vuz_átel pIü?el no má pá pIü.fá dü tu.iátil ákor dé bijé pur demé

szuár ?u sze truv lá vát dé bijé?

ká komász Iá lokász!ö?

vulé.vu rézervé kátr plászpur demö?

zse dézir dö plász o sátr.

pjer és márí szö bié plászé.

163

Mibe kerül egy zenekariülés ?

János páholyt vett. , __

En az erkélyre veszekjegyeket.

Júlia egy erkélypáholyt vett,

Te a második emeletre(karzatra) veszel jegyet?

Milyen szép épület!Siessünk !

Elkéstünk.Hol a ruhatár?Lehet bérelni látcsövet ?

Mutasd meg a jegyet ajegyszedónek;a jegyszedónónek.

Adj neki borravalót,Tilos a terembe lépni

a harmadik csengetésután.

164

Quel est le prix d'un fau-teuil d'orchestre?

Jean a pris une loge.Moi, je , prends des fau-

teuils de balcon.Juliette a pris une loge de

balcon.Est-ce que tu prends des

billets de seconde galerie ?

Quel bel édifice!Dépéchons-nous !Nous sommes en retard.Oü est Ie vestiaire?Puis-je louer des jumelles ?

Montre les billets au

contröleur (á l'ouvreur) ;

á l'ouvreuse,Donne-lui un pourboire,L'accös de la salle

est interdit aprés latroisiéme sonnerie.

kel e 1o pri dö fotöjdorkesztr ?

zsan_á pri ün lozs.mgá zsa prá dé fotöj dá

balkö.zsüliet á pri ün lozs de

bálkó.eszke tü prá dé bije da zgód

gáleri ?

kel bel édifisz!dépesó nu!nu szomz_á retár.u e la vesztyier?oüizs lué dé zsümel?'Átr lé bije o kötrolör

(á luvrör);á luvröz,

don liji ö purbgár.láksze de lá szál et_

éterdit_ápre lá tryáziemszonri.

Bocsásson meg, hogyelkéstem.

Kár, hogy elkésett, nagyonszép az elsó-felvonás.

A második felvonásban vanegy szép (hires) jelenet.

Ki játssza a főszerepet?

Egy elragadó színész.Egy eIragadó színésznó.Egy érdemes művész.

Nagyon tetszenek a kosz-tümök.

Nagyon tetszenek a díszle-tek.

A díszletek elsőrangúak.

Nem tetszenek a kosztü-mök.

Excusez-moi d'étre enretard.

Il est donrmag€ que vous§oyez en retard, lepremier acte est trés beau.

Dans le deuxiéme acte ily a une scéne célébre.

Qui interprétc le röleprincipal ?

un acteur ravissant.une actrice ravissante.un artiste émérite de la

république.Les costumes me plaisent

beaucoup.Les décors me pláisent

beaucoup.Les décors sont de premier

ordre.Les costumes ne me

plaisent pas.

ekszküzé mgá detr áretár.

il e domázs ke vu szuájez_áratár, Ia pramiér_ákt etre bó.

dá le dözlem ákt iliá ünszen szélebr.

ki éterpret le rolpröszipál ?

ön_áktör ráviszá.ün,áktri§z ráviszát.ön*ártiszt émérit da lá

répüblik.lé kosztüm me plez boku.

lé dékor me plez boku.

lé dékor szö da premler_ordr.

lé kosztüm ne me plez pá.

l65

kiváló énekeseik vannak,

Kiváló énekesnóik:vqnnak,

,A legjobb táncosokatláttuk.

Miavéleményeakon-certmesterről?

Meddig tart a szünet?

Sokat tapsoltunk,

A büfében ,találkoztam egy

honfitársammal, akit két

éve nem láttam.A büfében találkoztam egy

külföldi barátommal,

vous avez des chanteursexcellents.

vous avez des cantatricesexcellentes.

Nous avons vu lesmeilleurs danseurs.

Que pensez-vous dumaitre de concert?

Combien de temps dure|'entr]acte ?

Nous avons beaucoup ap-

plaudi.Au buffet j'ai rencontré un

compatriote que je n'aipas vu depuis deux ans,

Au buffet j'ai íencontré un

ami étranger,

vuz_ávé dé sátörz,ekszelá,

vuz,ávé dé kátátriszekszeját.

nuz,ávö vü lé mejördáször.

ke pászé vu dú metr de

köszer ?

,köb!é da tá dür látrákt?

nuz_ávö boku áplodi.

o büfé zsé rákötré ő

köpátriot ka zse né pá

vü dspli döz_á.o büfé zsé rákötré ön*ámi

étrázsé,

l*

l66

l

t

lt

l

ta

Filmelöadás.

szélesvásznú film.szabadtéri mozi.Nyitott tetejű mozi.plasztikus film.Térhatású vetítés.Térhatású hang köz-

vetítése.Lassított vetités.Hiradó.Reklámfilm.Dokumentumfilm.Bűnügyi film (krimi).Rajzfi|m.Rövidfilm.Nagyfilm.A vetítővászon.A vetítófülke.

30. Mozi

La, représentationcinématographiq ue,

Le cinémascope.Le cinéma de plein-air.Le cinéma á toit ouvrant.Le cinérama.La pro|ection panoramique.La reproduction stéréo-

phonique.La projection au ralenti.Les actualités.Le film-publicitaire.Le film documentaire,Le film policier.Le fiIm de dessins animés.Le couft:métrage.Le long-métrage.L'écran.La cabine de projéction.

lá raprézátasz!ö szinémá-tografik.

le szinémászkop.la szinéma de plener.lá szinémá á tgát_uvrá.la szinérámá.lá prozseksziö pánorámik.lá raprodüksziö sztéréo-

lonik.lá prozseksz!ö o ráláti.|éz_áktüalité.la film püblisziter,|e film dokümáter.la film poliszié:le film da deszéz_ánimé.le kur-métrázs.la ló_métrázs.lékrá.lá kábin de prozseksz!ö.

*167

A vészkijárat. -- .

Moziszínész.,Moziszinésznő. .--Mozicsillag (sztár),lRendező.szereted a mozit?Gyakran jársz moziba?Gyakran jár moziba?

kétszer hetenként.Milyen filmeket szeretsz?A színes,. művészi

filmeket.Az isníeretterjesztő

filmeket.A vígjátékokat.Milyen nyelven beszélnek

ebben a filmben?Franciáu1 beszélnek.Eredeti változatában

megy a film'!

168

La sortie de secOurs.

L'acteur de cinéma.L'actrice de cinéma.La vedette de cinéma.Le metteur en scéne.

Aimes-tu le cinéma?vas-tu souvent au cinéma?Allez-vous souvent au

cinéma?Deux fois par semaine,

Quels films préféres-tu ?

Les films artistiques en

couleurs.Les films de vulgarisation

(scientifique).Les comédies.Quelle langue parle-t-on

dans ce film?On parle franqais.Le film passe-t-il en

version originale ?

lá szorti de szekur.láktör de szinéma.1áktrisz de szinémá.1á vadet da szinémá.le metör á szen.em tü le szinémá?vá tü szuvá o szinémá?álé vu szuvá o szinémá?

dö fgá par szmen.kel film préfer tü?1é filmz,ártisztik á kulör,

lé film de vülgárizász!ö(sziátifik).

1é komédi.kel lág párltó dá sza film?

ö párl frásze.la film pásztil á versz!ö

orizsiná1 ?

Ez egyfilm.

I\íagyar feiiratos a film?

mágyarul beszélii:" :,

Látott már magyarfilmet ?

Ho8y tetszett ?Van néhány jó rendezőnk.

Mikor kezdódnek azetöadások ?

(Jegyváltást stb. lásd

Le film a-t-il des sous-titres hongrois ?

ce,film est doublé enhongrois.C'est un film synchro-nisé en hongrois.

Avez-vous déjá vu unfilm hongrois ?

Comment vous a-t-iI plu?Nous avons quelques bons

réalisateurs.Quand commencent les

spectacles ?

lo film atil dé szutitrögrpá ?

sze film e dublé á ögrgá.

szet_ő film székronizéá ögrpá.

ávé v.u dézsá vü ő filmögrpá ?

komá vuz_átil plü?nuz_ávő kelke bö

réálizátör.ká komász lé szpektákl?

le köszer.lá szál da köszer.

a színházról szóló fejezetben,)

Hangverseny.koncertterem.

3l. Hangverseny

Le concert.La salle de concert.

l!

169

Hegedű.Zenekar.Frlvószenekar.vonószenekar.kamarazene.Szimfonikus ,zene.

katonazene.Népdal.Bölcsódal.Oratórium.Szerenád.Szonáta.Szimfónia.Hegedű-(zongoral)

ver§eny.Duett.Trió.Kvartett.Kvintett.Dúr.

17o

Le piano.Le violon.L'orcheslre. (hn)L'orchestre (hn) ö vent.L'orchestre á cordes.La musique de chambre.La musique symphonique.La musique militaire.La óhanson populaire.La berceuse,L'oratorio. (hn)La sérénade.La sonate.La symphonie.Le concerto pour violon

(pour piano).Le duo.Le trio.Le quatuor.Le quintette.Le mode majéur.

la p!áno.la violö.lorkesztr.lorkesztr á vá.lorkesztr á kord.lá müzili da sábr.lá müzik széfonik.1á müzik militer.1á sás2ó popüler,1á berszöz.1orátorlo.lá szérénád.lá szonát.lá széfoni.le köcserto pur v!olö,

(pur piano).Ia düo,la trio.le kr;átüor.le kgötet.la mod mázsör_

Moll.l(oncertmester.

Karmester.Vezényel.

Le mode mineur.Le premier violon

(le violon solo),Le chef d'orchestre.Il dirige. (L'orchestre est

placé sous la directionde...)

Il joue. Elle joue.Le soliste.[,a soliste.Il chante. Elle chante.L'accompagnateur; (hn)

l'accompagnatrice. (nn)Le ténor.La basse (la voix basse).Le baryton.La soprane (le soprano).Le contralto.Quel instrument jouez-

vous ?Je joue du violon.

le mod minör.te pröm!é vlolö

(la violö szolo).le sef dorkesztr.il dirizs. (lorkesztr e plászé

szu lá direkszjö de...)

il zsu, el zsu.la szoliszt.lá szoliszt.il sát, el sát.láköpányátör;

láköpányátrisz.le ténor.lá bász (Iá vgá bász).le báritö.lá szoprán (le szopráno).la kótráIto.kel észtrümá zsué vu ?

zsa zsu dü v!olö.

Játszik.Enekes.Enekesnő.Enekel.rr.,sérő.

Tenor.Basszus.Bariton.Szoprán.Alt.Milyen hangszeren

játszik?Hegedülök.

17I

A húgom zonprázlk.

A barátom nem szeretia zenét. . -:

Szeretnék ma este hang-versenyre menni.

Mi lesz műsoron?

A szimfonikus vagya kamarazenét szeretijobban ?

Én a tánczenét szeretem.

Verdi egyik operájának a

nyitányát fogják hallani,

Egy lrancia zongoristaBeethoven-szonátátjátszik.

172

Ma soeur (cadette) jouedu piano.

Mon ani n'aime pas lamusique.

Je voudrais aller ce soir au

concert.Quel est le programme?(Qu'est-ce qu'il y aura auprogramme ?)

Quelle musique préférez-

vous: la musiquesymphonique ou lamusique de chambre?

Moi, je préfére la musiquede danse.

vous allez entendrel'ouverture d'un opérade Verdi.

Un pianiste frangaisexécutera une §onatede Beethoven.

má ször (kádet) zsu düp!áno.

mon_ámi nem pá lá müzik,

zse vudrez_álé sze szqár o

köszer.kel e la prográm?(keszki1 iorá o prográm ?)

kel müzik préféré vu:lá müzik széfonik u

lá müzik de sábr?

mla, zse préfer lá müzikde dász.

vuz,áléz _átádr luvertür -

dön,opérá de verdi.

Ö p!ániszt frásze egzékütráün szonát de bétoven.

Hallotta már Bartókconcerlóját ?

Azt nem ,,hallottam, detegnap játszoíták a rádió-ban a IIL vonósnégyesét.

Hány órakor kezdódik akoncert ?

Hallotta párizsban aMagyar Népi Egyúttest?

Látta őket?Egész Párizs el volt

ragadtatva tőle_Nagyon tetszik a bolgár

népi muzsika.

Ez az orosz kórus csodála-tos volt.

Vége.

Avez-vous déjá entendule Concerto a" nu.tJt Z

Je n'ai pas encore entenducelui-|á, mais hier il yavait une émission de sonquatuor á cordes numérotrois.

A quelle heure Ie concertcommence-t-il ?

Avez-vous entendu áParis l'Ensemble po-pulaire hongrois ?

Les avez-vous vus?Tout paris en était

enchanté.La musique populaire

buIgare n-re plaitbeaucoup.

ce choeur russe étaitadmirable (épatant).

C'est la fin.

ávé vu dézs;á átádü lsköcserto da bartók?

zsa né páz_ákor átádü szellilá, me ier il!ávet*ünémisziö de szö kuátüorá kord nüméro trqá.

á kel ör le köszerkomásztil ?

ávé vuz*átádü á párilászábl popüler .ögrgá?

léz_ávé vu vü?tu pári á étet,ásáté.

lá müzik popüler bülgárme ple boku.

sze kör rüsz étet_ádmirábl(épátá).

sze lá fé.

l73

Valóban sohasem hal-lottam ennél'szebb zenét.

Szeretnénk megtekinteni avárost.

Milyen múzeumaik van-nak ?

Nézzük meg a Széprnűvé-szeti Múzeumot, a Nem-zeti Múzeumot.

A szomszért utcában van,az lrodalmi Múzeum.

Van Növénytani Múzeumo-tok is?

Állattani Múzeumotok?Biológiai Múzeumotok?

174

':

32., Múzeum,, kiáltítós, és könyvtárlátogatás

En effet, je n'ai jamaisentendu de musique plus

belle. ,

Nous voudrions visiterla ville.

Quelles sortes de musées

avez-vous?Allons voir le Musée des

Beaux-Arts, 1e MuséeNationa|.

Dans la rue voisine se

trouve le Musée des

Lettres.Avez-vous aussi un Musée

Botanique,un Musée de Zoologie,un Musée de Biologie?

an éfé. zsa né zsámeátaati da müzik plü bel.

nu vudriö vizité lá,vil, ,

kel szort da müzé ávé vu?

álö vqár la müzé débóz_ár,le müzé nászionál,

dá lá rü vgázin sze truvla muzé dé letr.

ávé vuz,oszi ő müzébotánik,

ö müzé de zoolozsi,6 müzé da biolozsi?

Szeretném megtekinteni aLouvre:t.

Mennyi idő aIatt tekint-hetjük meg ezt a műzeu-nrot ? '

Mikor építették ezt az épü-letet ?

Le tudod fordítani a fel-iratot ?

Hol lehet belépőjegyet vál_tani?

Adjanak egy vezetőt.

K i festette ezeket a képeket ?Kié ez a portré?Kit ábrázol ez a portré?

Gyönyörű ez a csendéIet.

Nagyon szeretem a tájképe-ket.

Je voudrais visiter leLouvre.

combien de temps faut-ilpour visiter ce musée?

Quand a-t-on beti cetédifice ?

Est-ce que tu peux metraduire l'inscription?

Oü peut-on prendre desbillets d'entrée ?

Donnez-nous un guidepour nous accompagner.

Qui a peint ces tableaux?A qui est ce portrait?Qui est représenté sur ce

portrait ?cette nature morte est

merveilleuse.J'aime, bien les pay§ages.

zse vudre vizité la luvr.

kóble da tá fot_il puryizité sza müzé?

kát_átö báti szet_édifisz ?

eszke tü pö ma trád[irlészkripsziö ?

u pöt_ö prádr dé büedátré ?

doné nuz_ö gid purnuz_áköpányé.

ki á pé szé tábto?á ki e sze portre?ki e reprézáté ,szür

szeportre ?

szet nátür mort e mervejöz.

zsem b!é lé peizázs.

1?5

kinek a műve ezl,a szobor?Nagyon szeretnék karika-

túrákat 1átni.Milyen erős színei Vánnak

ennek a festőnek!Az akvarell nagyon nehéz

műfaj.

A szomszéd épületben vanaz ország legnagyobbkönyvtára.

Mindenféle könyvet találhatbenne.

A szépirodalom iránt érdek-1ődünk.

Mutassa .meg a legújabbfizikai, kémiai, biológiai,pedagógiai könyveket,

l76

Qui a fait cette statue?.Ie voudrais bien voir des

caricatures.Que ce pgintre a des ,cou-

leurs vives (éclatantes),

L'aquarelle est un genre

difficile.

***

Dans l'édifice voisin se

trouve la plus grande

bibliothéque du pays,

Vous pouvez y trouver des

livres de tout genre,

ce sont les belles-lettresqui nous intéressént,

Montrez-moi les livres les

olus récents de physique,ie chimie, de biologie, de

péda8ogie.

ki á fe szet sztátü?zsa vudre b!é vgár dé kári-

kátür.ka sza pétr á dé kulör viv

(éklátá0.lákuárel et,ó zsár difiszil,

dá lédifisz vgázé sza truvIá plü grád bibliotek dú

oéi.vu puvez_i truvé dé livr da

tu zsár.sze szö 1é bel,letr ki nuz,

étéresz.mötré mgá lé livr lé plü

részá dJ fizik, da simi. da

biolozsi, de pédágozsi,

I

lI

tI

7

l

:,

I

I

l

Hol van a katalógus?Hogy kell kitolteni a kérő-

lapot ?Ide írja az olvasó_nevét, oda

a könyv ciÁéi, szerzőjé-nek nevét és a könyvszámát.

Hol van az olvasóterem?Mikor van nyitva az olvasó-

terem ?Meddig lehet olvasni az

olvasóteremben ?Hol őrzik a ritka könyve-

ket ?

Mutas§on valami érdekeskiállítást.

12 1000 szó franciául - 5683

Oü est le catalogue?Comment est-ce qu'on

remplit la fiche?Ecrivez-ici le nom du lec-

teür, lá le titre du livre,le nom de son auteuf et lacote du livre.

oü est la salle de lecture?Quand la salFe de lecture

est-elle ouverte?Jusqu'á quand peut-on lire

dans la salle de lecturé?Oü sont gardés les livres

rares ?

u e !a kátálog?komá eszkö rápli 1á fis?

ékrivéz,iszi le nó dü lektör,lá la titr dü livr, la nö deszon_otör é lá kot dülivr.

u e Iá szál de lektür?ká lá szál de lektür et_el

uvert ?zsüszká ká pöt,ö lir dá lá

szál de lektür?u szó gárdé lé livr rár?

***

Montrez-moi une exposi-tion intéressante.

mötré mqá ün_ekszpozi-szjón étéreszát.

177

Szeretnénk látni az új iparikonstrukciókat.

Mennyi ennek a gépnek azenergiafogyasztása ?

Hol tudják ezt a gépet hasz-nálni ?

Hol gyártják ezeket agépeket ?

Rendeznek önök mezőgaz-dasági kiállitásokat is ?

Szeretném megtekinteni akiállítást,a gyümölcspavilont,a virágpavilont,az állattenyésztési pavi-lont,a gabonapavilont.

Milyen fajtájúak ezek alovak;

178

Nous v-oudrions voir lesnouvelles constructionsindustrielles.

Quelle est la consommationd'énergie de cettemachine ?

Oü peut-on utiliser cettemachine ?

Oü construit-on ces ma-chines ?

Organisez-vous aussi desexpositions agricoles ?

Je voudrais visiter l'exposi-tion,le pavillon des fruits,le pavillon des fleurs,le pavillon de l'élevage,

1e pavillon des grains.De quelle face sont ce§

chevaux;

nu vudr!ö vgár lé nuvelkösztrüksz!öz _édüsztrle1.

kel e lá köszomász|ö dé-

nerzsi ds szet másin ?

u pöt_ön,ütilizé szetmásin ?

u kösztriit_ö szé másin?

o1gánízé vuz_oszi déz_ekszpozisziöz,ágriko1 ?

zse vudre vizité lekszpozi-sz!ö,le pavijö dé lr{i,le pávijö dé flór,la pávijö de lélvázs,

le pávijö dé gré.de kel rász szö szé svo;

ezek a tehenek;ezek a §ertések ?

Hány liter' tejet ad ez atehén? .._

Hány kiló gyapiút ad, ez abirka ?

Mennyi a sú|ya ennek a ser-tésnek ?

Szereti hallgatni a rádiót,vagy jobban szereti néznia televíziót?

Nem vagyok televízióelle-nes, de a gyakorlatbannem szeretem, mert ritkánvannak igazán jó adások.

12,

ces vaches;ces porcs?

combien de litres de laitdonne cette vache?

combien de kilos de lainedonne cette brebis (cemouton) ?

Quel est le poids de ce porc ?

33. Rádió, televízió

Aimez-vous écouter Ia radioou préférez-vous regarderla télévision ?

Je ne,suis pas contre la télé-vision, mais je ne l'aimepas en pratique, car lesémissions vraimentbonnes sont rares.

szé vás;szé por?

köb!é de litr da le don §zetvás ?

köb!ö de kilo de len donszet bröbi (sza mutó) ?

kel e le pqá de sza por? .

emé vuz_ékuté lá rádio upréféré vu ragárdé 1á1616yiziö ?

zsa ne §zli pá kőtr lá télé-viz!ö, me zsa no lem páz,á prátik, kár .léz_émisziövremá bon szó ráí.

179

Milyen típusú rádiója van?

Egy hatlámpás és négy hul-]ámsávos készülékem van(hosszú, közép, rövid ésultrarövid).

Ez a rádiő fogja egész Euró-pát.

Fogja Amerikát is.

sőt az ázsiai és afrikai állo-másokat is jól fogja.

Jó a hangszórója?

A barátomnak van egy...készüléke.,. Egészen új,,és félvezetőkkel műkö-dik, egy elem táplálja.Az elem hat hónapig

180

Quel type de poste de,radioaVeZ-VOUS?

J'ai un poste ö six lampeset á', quatre longueursd'onde (longue, moyenne,courte et ultra-courte).

Cet appareil capte les émis-sions de toute l'Europe.

Il capte aussi les émissionsde l'Amérique.

Il capte bien méme lesémissions des stations del'Asie et de l'Afrique.

Votre haut-parleur est-ilbon ?

Mon ami a un po§te ...Il est tout récent etmarche avec des semi-conducteurs, il est ali-menté par une pile. Cette

kel tip da poszt de rád|óávé vu?

zsé ó poszt á szi láp é ákáttlögör död (lög, mgájen,kurt, é ültrakurt).

szet,ápárej kápt léz_émisziö da tut lörop. ,

il kápt oszi léz_émissziöda lámérik.

il kápt bié mem léz_émisziödé sztász!ó de lázi.é deláfrik.

votr opárlör et_il bö?

mon_ámi á Ö poszt... il e

tu részá é n-rárs ávek dészömiködüktör, il et_áli-máté pár ün pil. Szet pilfökszion pádá szi mgá, é

I

Il

működik, és azután cse-rélni kelI.

A készülékem. hordozható.

Legyen szíves, kapcsolja bea készüléket.

szívesen, de nenr tudonrszabályozni.

Forgassa a bal oldali gom-bot.

Ma este hallgathatunk egyszép koncertet;

egy sportközvetítést;egy eIőadást;egy riportot, híreket;

egy szindarabot.

pile fonctionne pendantsix mois et aprés il fautla remplacer.

Mon poste e§t portatif.

***

voulez-vous bracher leposte, s'il vous plait?

Avec plaisir, mais je ne saispas le régler.

Tournez le bouton gauche.

Ce soir nous pourronsécouter |'émission d'unbeau concert iune émission sportive;une conférence;un reportage, des nou_velles;une piéce de théátre.

ápre il fo lá ráplászé.

n]on poszt e portátif.

vulé vu brásé la poszt, szi|vu ple ?

ávek plezir, me zse ne szepá la réglé,

turné la butö gos,

sza szqrár nu puröz_ékutélémisz!ö dö bó köszer;

ün énliszjó szportiv;ün köférász;ö raportázs, dé nuvel;

ün plesz da téátr,

*l8l

A rádiózerrekar, nag;,t,lt-t tóljátszi k.

Egyrc javtrl a rátlió nliisorii.

Meli,ik h rll llinrht,sszrtn t crzia ... rtidió csti p1,ogrilll1-ját?

Lcgycn szives, kcrcssc nlcga ... Rádiót.

Mikt,r lo8 rrregjtlcnni a jöi ilhcti nidió- ós telcvizió-műsclr ?

Mi a mai progranl?

3 óra 40-kor:(Legújabb) hírck;

4 órakor: gylynlckrrtdió;

182

L'tlrchestre du stutlio jouetrés bien.

Le programme de la radit-ls'améliore constamment.

Sur quelle longueur d'onderecevez-vous le prog-ramme tle la stlirée cleRaditl ... ?

vtlulez-vtlus chercherRadio...

Quand paraitra le pr(>

gramme cle la raditl et tlela télévision pour, lasemaine prochaine?

Quel est le príJgrammepour aujor,,rd'hui?

l5 heures 4O;Derniéres nouvelles;

l6 heures: émission ptlurenfants;

ltlrkcsztr clü sztirrlio zsLt

tre bié.le nrogr,árrr ,l;r lú rli.li,l

sztinlólior ktisztánli.sziir kel lögőr dilt1 raszrl,é

vL| ll progriinr da lliszLráré cla lirdio ?

vulé vu scr5ó rlidio...

kir pilr,ctr-ii |a progrtinr cle lliriiclitl ó de lli tólóviziil pLtr

lii szanlcn prtrscn'l

kel c le prclgri'lnl ptlt,Ozstll-diii,l

küz iir kiirl-rt:dernier nr,tvcl.

szcz ör: énliszió }rur ailll;

l6 óra 20-kor: sporthíradó;

20 órakor: Élet és halál.Nagy film... .:'

főszereplésével ;23 órakor: televíziós híradó

utolsó kiadás.

Milyen a hang?Kitúnő, de a kép még egy

kicsit elmosódott.Köszönőm, most tiszta a

kép.És önnek milyen tv-készü-

léke van?Nekem egy kisképernyős..,

67-es típusú gépem van.Nagyszerűen működik.

20 heures: La vie et la nrort,Grand film avec...;

23 heures: Journal téléviséderniére édition.

***

comment est le son?Excellent, mais l'image est

encore un peu floue.Merci, á présent l'image

est nette.Et vous, quel modéle de

télévision avez-vous ?J'ai un ... 67 á petit écran,

I1 fonctionne parfaitement.

vét,ör :lá vi é lá nror.grá film ávek... ;

vé truáz*ör: zsurnál télé-vizé, dernier édisz!ö.

komá e le szó?ekszelá, me limázs et_ákor

o po flu.merszi, á prézá limázs e net.

é vu, kel model de téléviziöávé vu?

z§é ő ...... szuászát szetá petit_écrá.

il fökszion párfetmá.

l6 heures 20: Chronique szez ör vé: kronik szportiv;sportive;

183

De figyeljünk,, mindjárt kez-dődik a film.

Ez a szpíker gyö_nyörűenbeszél franciául; ,:

oroszu'l,angolul.

Előadás.

Elóadást tartanivalamiről.

Beszámoló.ülés.ülésszak.Kongresszus.A párt XXIII.

kongresszusa.Összejövetel,

184

Attention! Le film va com-mencer tout de suite.

Ce speaker parle un lranqaisadmirable,un íusse admirable,un anglais admirable.

34. Előadás, vita

La conférence.Le discours.,Faire une conférence

sur quelque chose,Le rapport.La séance, 1'assemblée.La session.Le congrös.Le vingt troisiöme

congrés du parti.La réunion.

átász!ö! le film vá komászétu de szijit.

sze szpiker párl ő frászeádmirábl,ő rüsz ádmirábl,őn_ágle ádmirábl.

lá köférász, le diszkur.

fer ün kóférász szürkelk soz.

le rápor.1á szeász, lászáblé.1á szeszlő.1e kögre.la vétrqáz|em kögre dü

párii.1á réüniö.

Vita.politikai vita.Sajtóvita.Irodalmi vita. ,

Tárgy (az előadásé).Szavazás (szavazaí).szavazzunk!Döntés.Határozat.Bevezetés.Befejezés.Az előadás ma détután

5 órakor lesz.Itt vannak az ifjúság

küldöttei.Ott ülnek a munkásmozga-

lom régi harcosai,

Ki az előadó?

La discussion.La discussion politique.La discussion sur la presse.La discussion littéraire.Le sujet.Le vote.Votons !

La résolution.La décision.L'introduction.La conclusion,La conférence aura lieu cet

aprös-midi á cinq heures.Voilá les déIégués de la

jeunesse.Les anciens militants

du mouvement ouvriersont assis lá.

Qui est le conférencier?(Qui sera le conférencier ?)

1á diszküsziö.lá diszküsziö politik.lá diszküsz|ö szür 1á presz.lá diszküsziö litérer.1e szüzse.]e vot.votó !

lá rézolüszió.lá dészizió.létrodüksziö.1á köklüziö.lá köférász ora liö szet_

ápremidi á szék_ör.vgálá lé délégé de 1á

zsönesz.léz_ász!é militá dü muv-

mát_uvr!é szöt,ászi lá.

ki e la köférás,ié?(ki szra le köférász!é?)

185

A szervezet fötitkáratart beszámolót.

A beszámoló kb.:égy óráigfog tartani.

A beszámolót vita követi.

A hallgatók kérdésekettehetnek föl az előadó-nak.

Megindül a vita.A francia küldöttség nevé-

ben a küldöttség vezetőjeszólal fel.

Előre szeretném tudni akérdéseket, amelyekettárgyalni fognak.

Megérti az e|őadót,ha franciául beszél?

186

Le secrétaire généralde l'organisation fera sonrapport.

Le rapport durera environune heure.

Le rapport sera suivi d'unediscussion.

Les auditeurs peuvent poseídes questions au confé-rencier.

La discussion s'engage.C'est le chef de la déléga-

tion qui inte[viendra aunom de la délégationfrangaise.

Je voudrais connaitre á

l'avance les problémes ádiscuter.

Comprenez-vous leconférencier s'i1 parlefranqais ?

le szakréter zsénérál delorganizásziö frá szörápor.

la rápor dürerá ávirö ün ör.

le rápor szra szlivi dündiszküsz!ö.

léz_oditör póv pozé dékeszty!ö o köférászié.

1á diszküsz!ö szágázs.sze lg sef de lá délégász|ö ki

éterviédrá o nö de lá délé-gaszlő frászez.

zse vudre konetr á lávász|éproblem á diszküté.

köprené vu la köférásziészil párl frásze?

Remélem,Forditó nem lesz?

De igen.Szót kérek.szeretnék hozzászőlni -

Ki kér szót?Szeretnék egy problémát

fölvetni.Az előad,ő válaszol a

feltett kérdésre.

A következő javaslatotszeretném tenni:

A javaslattal nemértek egyet.

Az egyik résztvevö igenértékes nyilatkozatottett.

J'espére.Est-ce qu'il n'y aura pas

de traducteur ?Mais si.Je demande la parole.Je voudrais intervenir.Qui demande la parole?Je voudrais po§er un

probléme.Le conférencier répond

(réplique) á la questionposée.

Je voudrais faire laproposition suivante:

Je ne suis pas d'accordsur la proposition.

Un des participants a faitune décIaration trésintéressante.

zseszper.eszkil nlorá pá de

trádüktör ?me szi,zse demád 1á párol.zse vudrez,étervgnir.ki demád lá párol?zse vudre pozé ő

problem.la köférászié répö (réplik)

á lá kesztyiö.

zse vudre ler 1á propo-zisz|ö szlivát:

zse ne sz§i pá dákorszür lá propozisziö.

ő dé pártiszipá á fet_ündéklárász!ő trez_étérészát.

l87

Az elnök javaslatot terjesz-tett a bizottság elé.

Részletes vita után a részt-vevők egyhangúan elfo-gadták a javaslatot;

nagy szótöbbséggel.

Az értekezlet végü1 jóvá-hagyta a módosított ja-vaslatot.

Így a határozat jogeróssévált.

Le président a présenté(fait, déposé) au comitéune proposition.

Aprés une large discussion,les participants ont unani-mement adopté la propo-sition;á une grande majoritédes voix.

Enfin, la conférence aadopté (approuvé) Iaproposition modifiée(appropriée).

Ainsi la proposition a prisforce de décision.

le prézidá á prézáíé (fe,dépozé) o komité ünpropozisziö.

áprez_ün lárzs diszküsziölé pártiszipá öt_ünánim-má ádopté lá propozi-sz|ö;á ün grád mázsorité dévPá.

áfé lá köférász á ádopté(ápruvé) 1á propozisziömodifié (áproprié).

észi lá propozisziö á priforsz de désziziö.

Beszél ön franciául?Beszélsz franciául ?

l88

35. A francia és a magyar nyelvről

Parlez-vous frangais?Parles-tu frangais ?

párlé vu frásze?párl tü frásze?

Csak keveset. beszélek. Je parle un peu. zse párl ő pö.Még nem beszélek jól. Je ne parle pas encore bien. zs3 ná párl páz_ákor bié.Érti, amit mondok ? Est-ce que volls compíenez esz kö vu kóprané sze ke zse

Sokat értek. Je comprends beaucoup. zsa köprá boku.Majdnem mindent értek. Je comprends presque tout. zse köprá preszke tu.Nem értem teljesen, amit Je ne comprends pas enti- zso na köprá páz_átyiermá

mondott. örement ce que vous avez sza ke vuz_ávé di.dit.

Megértem önt, de nem Je vous comprends, mais je zse vu köprá, me zss ns pötudok válaszolni, ne peux pas répondre. pá répödr.

Kérem, ne beszéljen olyan Ne parlez pas si vite, ne párlé pá szi vit,gyorsan. s'il vous plait. szil vu ple.

Legrand úr lassan beszél, Monsieur Legrand parle masziö legrá párl látmá,jól megértem. lentement, je le comp- zsa le köprá bié.

rends bien.Folyékonyan o1vas ön Est-ce que vous lisez eszke vu \izé kurámá á

franciául? couramment en frangais? frásze?Folyékorryan olvasok, de Je lis couramment, mais je zso li kurámá, me zsa pIo-

rossz a kiejtésem. prononce mal. nösz mál.

189

Nem rossz a kiejtése, derosszu1 hangsúlyoz.

Barálom jól tud fordítani.Könnyen beszél,- de sok

nyelvtani hibát ejt.

Mit jelent ez a szŐ?Ismered ezt a francia szőt?Hogyan ejtik ezt a szót?

Hogyan irják ezt a szót?Legyen szíves megismételni.Milyen idegen nyelven

beszél ?Németül beszélsk egy keve-

set.Húgom oroszul tanul.

Votre prononciation n'estpas mauvaise, mais vousaccentuez mal.

Mon ami sait bien traduire.ll parle avec facilité. mais

il lait beaucoup defautes de grammaire.

Que veut dire ce mot?Connais-tu ce mot frangais ?

Comment se prononce cemot ?

Comment s'écrit ce moi?Répétez cela, s'il vous plait.Quelle langue étrangére

parlez-vous ?

Je parle un peu ailemand.

I\,ía soeur cadette (ma petitesoeur) étudie la languerusse.

votr pronösz!ásziö ne pámovez, me vuz_ákszátüémál.

mon,ámi sze biö trád{ir.il párl ávek íászilité, mez_il

fe boku de fot de grámer.

ka vö dir sza mo?kone tü sze mo frásze?komá sza pronösz sze mo?

komá székri sza mo?répété szla, szil vr"r ple.kel lág étrázser párlé vu?

zso párl ö pö álmá.

má ször kádet (má ptit ször)étüdi 1á lág rüsz.

190

§okan beszéInek nálunk Chez nous beaucoup de sé ntt boku da zsá pi|rr|

angolul. gerts parlent l'anglais. lriglc.Kevesen beszélnek itt Peu de gens parlcnt ici pö clö zsá páLl iszi

spanyolu|; ,: l'espagnol. leszlliinyol.Magyarországon szeretik En Hongrie on aime le ir ögrion enl la frtisze.

a francia nyelvet. franqais.Tanítják Magyarországon Est-cc qu'on enscigne le eszkó ászcny la friszc á

a francia nyelvet ? íranqais en Hongrie ? ögri ?Igerr, a gimnáziumokban és Oui, on l'enseigne aux Lri, ó lászeny o iiszé é á

az egyetemen tanítják. lycées et á l'université, liinivcrszité.Milyen nyelva magyar? Quel est le caractére de Ia kel e la káráktcr da lá lág

langue hongroise? ögrqáz?A magyar nye'lv finnugor La langue hongroise est une lá lirg ögr9áz ct_tin lig fino

nyelv. langue finno-ougrienne. ugrlen.A magyarok áltaában az Les Hongrois appuient gé- lé ögrgá ápüi zsénérálmá

első szótagot hangsúlyoz- néralement sttr la pre- szür la pramier sziláb, lézák,afrancíáktöbbnyire miéresyllabe,lesFranEais lrisze ápüi la plü szuvaaz utolsót. appuient le plus souvent szür la dernier.

sur la derniére.Vannak francia szavak, Il y a des mots frangais iliá dé mo frásze kon_

amelyeket a magyar qu'on emploie dans la áplr;á dá lá lág

l9l

nyeivben is hasznáInak, langue hongroise, par ógrqáz, pár egzápl:pl, : exemple ;

a szezon, á koffer, a la saison, |e coffre, lá szező, le kofr,randevú, pardon. le rendez-vous, pardon. le rádévu, párdö.

Sauvageot, a párizsi Keleti Selon Sauvageot, professeur szeló szovázso, profeször

Nyelvek Fóiskolája des langues finno- dé lág fino-ugrlen á lékolfinn-ugor nyelvek pro- ougriennes á l'Ecole des dé lágz,oriátál á pári:fesszorának szavai Langues orientales á

szerint: Paris:,,a magyar férfias, ,,le hongrois est une ,,le ögrgá et*ün lág

tömör nyelv". langue virile, ferme". viril, ferm.

36. Néhány szó Magyqrországról

Magyarország Közép- La Hongrie s'étencl dans lá ögri szétá dá löropEurópában fekszik l,Europe c€ntrale, szátrál, átr lá csékoszlo_

Csehizlovákia, Ausztria, entíe la Tchécoslovaquie, váki, lotris. lá jugoszlávi

Jugoszlávia és a Szovjet_ |,Autriche, ta Ytrugoslavie é lün!ö szovjétik.unió között. et l'Union Soviétique.

l92*

Területe 93 000 kmz

Hírny lakosa van ?

Lakóinak száma 11 millió.

Milyen részekre oszlik ?

A Duna két nagytert'iletre osztja,az egyik az Alföl<l,egy hatalmas sík§ág,a másik a Dunántúl.

Ez utóbbi dombos vidék,közepén a Balatonnal.

I] l000 szó franciául - 5683

Sa sr,rperficie est de quatrc-vingt-treize mille kilo-mélres caIré§.

(El!e a rrne superficie dequatre, Vingt-treize n-ril lekilonrétre,s carlés.)

corrrbicn d'habitantsa-t-clle ?

Le nombre de ses habitantsest de onze millions.

En quelles parties est-elledivisée ?

Le DanLrbe la divise endeux grandes régions:l'une en est l'Allöld,vaste plaine, l'autrcla Transdanubie.

Cclle-ci est un paysaccidcnté, au nlilierr setrouve le lac Balaton.

szá szüperíiszi e da ktitrvé-trcz ntil kilonrctr káró.

(el á tin szűperfiszi do'kátrvötrez nril kilonletrkáré.)

köbie dábitaz_átcl?

la nöbr da széz_ábitá e daóz miliö.á kcl párti et_el divizé?

la dániib lii diviz i di)grid rézs!ó: lún i'in_elallöld, vászt plcn, lotrlá trászdánübi.

szel szi et_ö peji ákszi-dáté, o mili!ö szö truv lalák báIátö.

193

Magyarország éghajlataszárazíö|di, de érezhetőa Földközi-tenger közel-

Főként gabonát, szőlőt,burgonyát, dohányt,újabban rizst is termesz-tünk.

Foglalkoznak állattenyész-téssel is?

Gazdasági életünkbenfontos szerepet játszik azál lattenyésztés.

Vannak Magyarországnakásványi kincsei?

Igen uram, a legfontosab-bak a bauxit és a kóolaj.

194

Le climat de la Hongrieest de type continental,mais la proximité de laMéditerranée se faitaussi-sentir.

Nous cultivons (produisons)surtout des éréales, desvignes, des pommes deterre,du tabac, etrécemment du riz aussi.

Est-ce qu'on s'occupe aussid'élevage ?

L'élevage joue un röleimportant dans notre vieécomonique,

La Hongrie a-t-elle des

ressollrces minérales ?Oui, Monsieur, les plus

importantes sont: labauxite et le pétrole.

la klimá da lá ögri e datip kótinátál me lá prok-szimité da lá méditéránésza fet_oszi szátir.

nu kültivó (prodlizö)szürtu dé széréál, déviny, dé pom da ter, dütábá é részámá düriz,oszi.

eszkö. szoküp oszidélavázs ?

lélevázs zsu ö roléportá dá notr viékonomik,

la ógri átel dé reszurszminérál?

qi masziö, lé plúz_éportátszó: lá bokszit é le pétrol.

Nemrégen ledeztek feluránérc-le[őhelyeket is.

A második vilá§háborúbefejezése óta igennagyot fejlődött az ipar.

A népi hatalom kikiáltásaután napirendre tűztékaz iparosítást.

Az első ötéves tervekethatáridő elótt, tervenfelül teljesítettük.

Ebben az időszakban nagyüzemek épültek.

Il y a peu de tenlps, on adécouvert aussi desgisements de mineraid'urane,

Depuis la fin de la seconóeguerre mondialel'industrie a lait degrands progrés.

Dés la proclamation dupouvoir populairel'i nd ustrialisationfut á l'ordre du jour.

Les premiers plansquinquennaux ont étéréalisés en avance sur lesprévisions.

Dans cette période degrandes usines ont étéconstruites.

il|á pö de tá, on*á dékuveroszi dé zsizmá de minrédúrán.

dapii lá fé de lá zgöd germöd!ál lédüsztri á fe degrá progre.

dé lá proklamaszió düpuvgár popülerléd üsztrializasz|öfüt_á lordr dü zsur.

lé prem!é plá kékenoőt _éíé réalizé anávászszür lé prévizió.

dá szet pérlod de grádz_üzin öt*été kósztr!it.

l95

Néhány iparágban az országtermelése l980-ban7-szeresére íog növe-keoni l960-hoz yiszo-nyitva. : :

Melyek Magyarországtörténelmének legfonto-sabb szakaszai?

Mi magyarok a IX. század-ban érkeztünk maihazánkba.

l30l -ig az Árpád-házikirályi család uralkodott.

Később az ország sokatszenvedett a törököktőlés a Habsburgoktól.

196

Dans quelques branches del'industrie la productiondu pays en 1980 aug-mentera de sept foispar rapport á 1960.

Quelles sont les étapes lesplus importantes del'histoire de la Hongrie?

Nous, Hongrois, noussomme§ venus dansnotíe pays au neuviémesiécle,

Jusqu'á mil trois cent unc'e§t la dynastie desÁrpád qui a régné,

Plus tard, le pays abQaucoup souffert des

Turcs et des Habsbourgs.

dá kelk brás da lédüsztrilá prodüksz!ö dü peji ámil nöf szá kátr véogmtitará da szet fqrá

pár rápor á mil nöl szászrlászát.

kel szö léz_étáp lé plüz_éportát da lisztgár dala ógri ?

nu, ögrgá nu szonr vanúdá notr peji o növlenrszlekl,

zsüszká nlil trgá szát*i-i

sze lá diná§zti déz_árpádki á rényé.

plú tár, la peji á bokuszufer dé türk é déabszbur.

A török veszély elmúIásaután az ország mindenerejével igyekezett vissza-követelni f ügge,tlenségét.

Az l 84E-as §zabadságharcíontos része az akkori eu-rópai §zabadságmozgal-maknak.

1946 óía Magyarországnépköztársaság.

zászlónk szine api ros_fehér_zöld.

Dés que le péril turc eulclisparu. le pals a rev6n-diqué son indépendancede toutes ses ftlrces,

La guerre d'intlépendancetle mil huit cenl qtlara!]te-huit est tlne partie int-pórtanle clu ntotrvementq|'affranchissement del'Europe d'alors.

Depuis mil nettt'teníquarante-six 1clix rreul'cenl g(larxnte-si\) lilHongrie. est tlne Répub-Iiqtle poptrlaire.

Les coulettrs cle notre.lrapeau §ont; rouge-

blanc-vert-1Notre rlrapeau estlricolore: rotrgc-blanc-vert. )

dé ko 'la péril lürk űdiszparü, la péji áravidiké szon édépá_dász da tut szé íorsz.

lá ger dédépádász da milüi szá kárát uir et ünpárti éportát dü ntuvmirdálliisiszmá da lörop dá-lor.

dopiii nril nöf szá kárátszisz (diznöf szE káratszisz) lyi ögli et ünrépiiblik popüler,

lé kulör da notr dráposzö: ruzs blá ver.

notr drápo e trikolorruzs blá vcr.

*197

Mi az ország fóvárosa?

Magyarország fővárosaBudapest.

Fekvése idegenek' tanúságaszerint is csodálatos.

Gyönyörú hidak kapcsol-ják össze a Duna kétpartját.

Nagy- Budapest lakóinakszánra nregközelíti a2 milliót.

Fővárosunknak sok gyógy-fürdóje és hőforrása van,valamint számos szépközépülete.

Qr.relle est la capitaledu pays ?

La capitale de laHongrie est Br.rdapest.

son site est merveilleuxménre au témoignage<les étrangers.

Les deux rives du Danubcsont jointes par desponts magnifiques.

Le Grand-Budapest aapproximativement deuxmillions d'habitants.

Notre capitale a beaucoupde bains thermaux et desources thermales. ainsiqu'un grand nombre debeaux édifices publics.

kel e lá kápitál dü peji ?

lá kápitál da lá ógri e

büdápeszt.szö szit e nlervejö menr

o témlányázs déz_étrázsé.

lé dö riv dü dánüb szözsuét pár dé pömányifik.

la grá büdapeszt ááprokszimátivmá dömilió dábitá.

notr kápitál á boku da bétermo é dg szursz termál,észi kö grá nöbr da boz,edifisz püblik.

l98

a) Politika

OrszágÁlIamÁllamformaKöztársaságNépköztársaságNépi demokráciaSzovjetunióDemokratikus országokKapitalista örszágokNyugati országokKormányParlamentOrszággyűlésMinisztérium

pÜccBrBr

Szócsoportok

Le paysL'État ihn;La forme d'EtatLa républiqueLa république populaireLa démocratie populaireL'Union SoviétiqueLes pays démocratiquesLes pays capitalistesLes pays occidentauxLe gouvernementLe parlementL'Assemblée nationaleLe ministére

le pejilétálá form détálá répübliklá répüblik popülerlá démokrászi popülerlün!ö szoviétiklé peji démokratiklé peji kápitáliszt1é pejiz_okszidátola gouvernemála párlemálászáblé nászionálle miniszter

l99

MiniszterPártKülpolitikaBelpolitikaA felszabadulás ótaAlkotmányM unkás-paraszt szövetség

É,rtelmiségIfjúságTanácsok

,d szocializmus építése

Helyes gazdaságpolitika

Terv(ek)Országos TervhivatalTervteljesitésA gazdaság iejlesztése

200*

Le ministreLe partiLa politique extérieureLa politique intérieureDepuis la libérationLa constitutionL'alliance ouvriére et

paysanneLes intellectuelsLa jeunesseLes conseils (hn), les

soviets (hn)L'édification du socia-

lismeLa politique économique

justeLe plan (les plans)L'Office Nationa| du PlanL'accomplissement du planLe développement de

l'économie

le minisztrle pártilá politik eksztér!örlá politik étériördap{i lá libérász!ölá kósztitüsz!ölál!ász uvr|er é pejzán

léz_ételektüellá zsöneszlé köszej. lé szovjet

lédifikász!ö dü szo-sz!álizm

lá politik ékonomik zsüszt

le plá (lé plá)lofisz nászlonál dü plálaköpliszmá dü plále dévlopmá da lékonomi

Népgazdaság (Nemzet-gazdaság)

Az életszínvonal javul(süllyed)'

A külpolitikai lre.lyzetjavLrl; '

ronrlik (romlott).

b ) Ipar, nc z(íga zclastig, k ercsk ede le nt

NchéziparKönny[iiparIpariIparositás (iparosodás)GyárüzemKombinátMíihelyMunkás, mr.rnkásnóBrigtid

L'éconontie nationale

Le niveau de vie s'éléve( ba isse )

La sittration de poliriqueextérieu re s'amél iore :

s'aggrave {s'est aggravée).

L'industrie loLrrdcL'industrie légéreIndustriel, industrieIleL'ind ustrialisationLa fabriqueL'usineLes usinesL'atelierL'ouvrier, l'ouvriéreLa brigade

l,ekonomi nászlonál

Ia nivo da vi szélev(besz)

lá szitüásziö da politikeksztér!ör számé|!or;szágráv (szet _ágrávé).

lédüsztri lurdlédüsztri lézseréd üsztrlelléd üsztr!álizasz!ólá fábriklüzinléz _üzinlátaliéluvrié, luvrierlá brigád

20l

BrigádvezetőMunkaverseny,TermelésTermelóNyersanyag .,.MezőgazdaságMezógazdaságitlenJaroGépesítésGépesíteniszövetkezetTermelószövetkezet

Állami gazdaság

FöldmúvelésGabonaGabonafélékBúzaRozsÁrpa

202

Le cheí de brigadeLa compétition de travailLa productionProducteur, productriceLa matiére premiéreL'agricr,rltureAgricol, agricoleAvancé, avancéeLa mécanisationMécaniserLa coopérativeLa coopérative agricole

de productionL'exploitation agricole

d'Etat!'agricultureLe bléLes céréalesLe íromentLe seigleL'orge (nn)

Ia sef de brigádlá kópétisz!ó da trávájIá prodüksz!óprodüktör, prodüktriszlá mátler pramierlágrikültürágrikolávászélá n-rékánizásziömékánizélá koopérativlá koopérativ ágrikol de

prodúksziölekszpl qrátászlon _ágrikol

détálágri k ültür.la blélé szér€álla fromitla szegllorzs

ZabBurgonya '

KukoricaÁIlattenyésztésLó .:TehénSertésJuhKutyaMacskaLibaKacsaTyúkCsirkeKakasBelkereskedelemkülkereskedelemNemzetközi kereskedelemszerződésEgyezményAláírni

L'avoine (nn)La pomnre de terreLe maísL]éleva8eLe chevalLa vacheLe porcLe moutonLe chienLe chatL'oie (nn)Le canardLa pouleLe pouletLe coqLe commerce intérieurLe commerce extérieurLe commerce internationalLe contratL'accord (hn)Signer

lávgánlá pom ds terla máiszlélvázslo svallá vas|a porla mutóle siéla saluála kánárlá pulla pulela kokla komersz étér!örla konrersz eksztér!örla komersz éternászlonálla kötralákorszinyé

203

KötniszállítaniCserébeKereskedelmet foIytatni

vkivel :

Kemény valutapuha valutaÁruPiacÁrVilágpiaci ár

Közös piacSzállitmány, küldeményExportImportNyersanyagI<észtermékÁrucserekulturális érintkezésA népek barátsága

204

ConclureFournirEn échangeFaire du commerce avec

quelqu'unLa devise forteLa devise faibleLa marchandiseLe marché, le débouchéLe prixLe prix du maI,ché

mondialLe marché communLa livraison, l'envoi (hn)

L'exportation (nn)L'importation (nn)

La matiére premiére,Le prodrrit finiLes échanges (hn)Les relations culturellesL'anritié (nn) des peirples

köklürfurniran _ésázsfer dü komersz ávek

quelkőlá daviz fortlá deviz febllá mársádizla mársé, la débuséla priIo pri dü mársé möd!ál

la mársé komölá livrezö, lávqálekszportász|öléportász!ölá máty|er pramlerle prodi,.1i finiléz,ésázslé relász!ö kiiltiirellánrityié dé pöpl

Békés együttműködésBékében akarunk élni.

c) A mozgalmi éIgt

szervezetAlapszervBizottságVezetóségKözponti VezetóségKerületi bizottságMegyei bizottságAlapszervi vezetőség

CsoportTitkárszervező titkárAgit-prop. felelős

La coopération.pacifiqueNous voulons vivre en

paix.

Organ isat ionOrganisation de baseLe comitéLa directionLe Conlité CentralLe comité régionalLe comité départementalLa direction d'une orga-

nisation de baseLe groupeLe secrétaireLe secrétaire organisateurLe responsable de

I'agitation et de lapropagande

Iá koopérásziö pászifiknu vuló vivr á pe.

orgánizász|óorgánizász!ő d,a bázle komité.lá direksz!öla komité szátrállá komité rézsionálle komité dépártmátállá direksziö dün orgáni-

zászlő da bázla grupla szekréterlg szakréier orgánizatörle reszpöszábl de lázsi-

tasziö é de lá propágád

205

Gazdasági felelős

kultúrfelelős'

Sportfelelős ': I

InstruktorTagGyűlésTaggyűlés (pártgyúlés)MegbeszélésválasztásTagtoborzás

Tagokat toborozniTagdíjKapcsolatEgyüttműködéskultúrteremSzínjátszó csoport

(műkedvelő)

Le responsable desaffaires économiques

Le responsable desaffaires culturelles

Le (la) responsable desaffaires sportives

L'instructeurLe membreLa réunionLa réunion du partiLa discussionL'électionL'engagement des

membresEngager des membresLa cotisationLe contactLa coopérationLa salle culturelleLe groupe théátral

(amateur)

le reszpöszabl déz _áíerz,ékonomik

la reszpöszabl déz,áíer-kültürel

le (lá) reszpöszáb| déz,áfer szportiv

Iésztrüktör|a mábrlá réún!ólá réüniö dü pártilá diszküsz!öléleksz!ölágázsmá dé mábr

ágázsé dé mábrlá kotizászióla kötáktlá koopérász!ölá szál kültürelle grup téátrál

(ámátör)

206

Tánccsoport

Énekkar

Próba ' '.Fellépés

Kultúrverseny (kulturálisseregszemle)

Spórtterem (tornaterem).

L'ensemble de dansepopulaire

Le choeurLa soiréeLa répétitionLa représentationLa compétition culturelle

(la revue culturelle)La salle de gymnastique.

lászábl da dász popüler

la körlá szgárélá répétisz!ölá raprézátász!ólá köpétiszió küItürel

(lá revü kültürel)lá szál de zsimnasztik.

m7

A LEGFONTOSABB OLVASÁSI ES KIEJTBSr SZABÁLYOK

Betű v.betűcsoport Kiejtés, ill. jelölés

a

aaiayain, aimail, ailleauan, am

á (rövid)

áeejé (orrhangzó)ájoá (orrhangzó)kettőzésnél v. magánhangzóelőtt nincs orrhangzó

la, Marie, ami (lá, mári, ámi)gáteau, bátiment (gáto, bátimá)chaise (sez)crayon (krejö)main, faim (mé, fé)travaille (tráváj)aussi (oszi)dans, lampe (dá, láp)télégramme, ami (télégrám, ámi)

A betűk vagy beiűcsoportok kiejtése

i4 l000 szó franciául - 5683

Betű v.betúcsoport

Kiejtés, ill. jelölés Példa

k

sz (e vagy i elótt)sz (a, o, u elótt fordul elő)

s

encore, docteur (ákor, doktör)

ce, merci (sza, merszi)gar§on, frangais, (gárszó,

frásze)chambre, acheter (sábr, ásté)

er, ezeé

a (szótag végén nagyon rövidenejtett ö-féle hanB)

sokszor egyáltalán nem ejtjük,fóleg szó végén.

e (zárt szótagban)é (szó végén)ée

210

se, lever, je (sza, levé, zsa)

chambre, acheter (sábr, ásté)

service, certain (szervisz, szerté)parler, chez (párlé, sé)

médecin, déji (médszé, dézsá)pére, premiére (per, premler)

Betű v.betűcsopoft Kiejtés, ill. jelölés Példa

éeueauen, emien, éen

eöóá (orrhangzó)ié, éé (az i félhangzó, az é

orrhangzó)

fenétre, prét (fnetr, pre)neuf, heure (nöf, ör)tableau, beau (tábló, bó)encore, empofter (ákor, áporté)bien, européen (b!é, öropéé)

zs (e, vagy i előtt)

ny

cigarette, langue (szigáret, lág)argent, manger, gigot (árzsá,

mázsé, zsigo)magnifique, cologne (mányifik,

kolony)

Kiejtés, ill. jelölésBetű v.betűcsoport .

h l'homme, s'habiller (lom,szábüé)

la Hongrie, huit (lá ögri, iiit)

hérna, a szót tlgy ejtjük, minthamagánhangzóval kezdődnék,tehát van hangkötés;

a kiejtésben nem halljuk, dea szót mégis úgy ejtjük,mintha mássalhangzóvalkezdődnék, tehát ninc§hangkötés

t

i (magánhangzó előtt félhangzó:i és j közötti hang)

i

il, merci (il, merszi)bien, portion (bié, porsz!ö)

diner (diné)

Betű v.betűcsoport Kiejtés, ill. jelölés Példa

eil, eill

in, im

eJ

é (orrhangzó)

conseil, meilleur (kószej,mejör)

indirect, impossible (édirekt,époszibl)

J bonjour, jeudi (bözsur, zsödi)

lill

o

ooi

lampe, il (láp, il)

famille, habiller (fámij, ábijé)

o

ouá (az u félhangzó)

porte, votre (port, votr)

röti, cöté (roti, koté)voilá, noir (vpálá, npár)

213

Betű v.betűcsoport

Kiejtés, ill, jelölés

214*

oln

on, on1

ououioy

Qé (az u félhangzóaz e orrbangző)

ó (orrhangzó) kettózésnél v.

magánhangzó e|őtt nincsorrhangzó

uui (az u félhangzó)uáj, (az u félhangzó)

sz (szó elején v. mássalhangzóval)

z (két magánhangzó között)szó végén nem ejtjük

loin, nroins (luö, mué)

bon, l'ombre (bö, löbre)bonne, mon ami (bon, monánri)

vous, bonjour (vu, bözsur)oui, Louis (qi, lqi)voyons, croyons (vuájó, kruájö)

qui, quatre (ki, kátr)

soir, rester (szgár, reszté)

maison, chose (mezö, soz)repas, précis, (repá, prészi)

Betű v.betűcsoport Kiejtés, ill. jelölés

tszó végén nem ejtjüksziő (az i félhangzó, az o oír-

hangzó)

ü

üi (az'ü féthangzó)ö (orrhangzó)

kettőzésnél v. magánhangzóelőtt nincsorrhangzó

ulun, um

table, monter (tábl, möté)petit, complet (pti, köple)portion, fonction (porsz!ö,

föksz!ö)

Példa

tu, sur (tü, szür)

huit, suis ({it, sz!i)lundi, un (lődi, ö)

lumiére, une (lüm!er, ün)

Betű v.betűcsopoít

Kiejtés, ill. jelölés

(mássalhangzó elött)gz (magánhangzó előtt)z (két magánhangzóközött ritkábban: k)szó végén általában nemejtjük

Pétda

exporter (ekszporté)exécuter (egzeküté)deuxiéme (döziem)

heureux, deux, (örö, dö)

hydravion, lycée (idráv|ö, liszé)

syndicat, symphonie (szédika,széfoni)

i (idegen szavakban)

é (orrhangzó)

Az átírás általában a magyar ábécé betűivel történik. MindÖssze háronr olyan jelet

használunk, amelyek a magyarban ismeretlenek, Ezek:e (alig ejtett ö féle hangjelolésére szolgál, szótag, ill, szó végén);

Pl.: se lever (sze levé)

216*

á, ö, ö, ö (orrhangzókatjelölnek, amelyek kiejté§énél egy n-féle hang olvad egybe a magán-|angz9yal); kb. olyan mint a,,hang'' szó n-je. pl.: dans (dá).! q, 9 (félhangzók jelei, amelyeknél i és j, u és

", itt. ti e. j közötti hangot ejtünk).

, A, magYartól teljesen eltérő fuancia r hangot nem jelöliük krilon azZtírásban, mert ennekel.ujátitása csak:hosszas gyakoilattal és haliás után iehetséges. A magyar r-et a nyelv hegyé-nek pergetésével, a francia r-t a nyelvcsap pergetésével képeizük.

EgY kifejezetten népszerű kiadásban ennél több tudományos jel használata szinte 1ehe-tetlen volna. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy az átirás ciak megközeliti a kiejtést,de mindenkinek az életben kell megfigyelnie a francia szavak valóságo. ti"lté.ét,

Az átírásban az á és az é hangokat a magyar ékezettel jelöltük, hingsúlyozni szeretnénkazonban, hogy ez az ékezet itt nem jelöl hosszúságot. A francia a hang ugyanis nem azonos?.*?F,yu, a-val (ilyen hang a franciában nincs is), hanem a magyar á-hoz hasonló hang, deáltalában rövid (mint a palócok á-hangja). ugyanígy az éhanggal átirt francia hang is alegtöbbször röviden ejtendő é-szerű hang.

Hangkötés

Ha egY szó magánhan gzőval vagy néma h-val kezdódik, akkor a kiejtésben az előtte á|lőszó utolsó - többnyire néma - mássalhangzójával legtöbbször egybóolvassuk. Ilyenkor

a szó végi x-et és s-t z-nek,a d-t t-nek,

2l7

az f-et v-nek,az orrhangú m-et és n-et rendes m-nek, ill, n-nek ejtjük,

Az átírásban a hangátkötésmiatt kiejtett mássalhangzót félkövérbetűvel jelöltük, pl,:dix

"ri";i. tJüfáj les h-eures (léz_ör), quand allez_vous ? (kát,álé vu ?), lTeuf heures (növ_ör),

Hangsúly ira esik: principal, conférence, Az elsó

A hangsúly általában a szó utolsó kiejtett szótagit

szótag is-lehet hangsúlyos, ha orrhangót vagy hosszú magánhangzót ta_rtalmaz: penser,

A mondathangsrily álta'lában az uiolsó szón van: Héléne demeure chez une famille,

lirtelmileg és érzelmileg fonto. sravakat azonban a mondaton beltil bárhol hangsúlyoz_

hatunk: Il n'a rien dit.A hangsúlyt az átírá§ban nem jelöIjük,

A könyvben hasznáIt rövidítések

e.hnkb.l.névm.nnNyt,

2l8*

esethímneműkörülbelüllásdnévmásnóneműNyelvtan

qchqunrészeshat.szem.szenv.Ttb.

quelque choseqttelqu'unrészeshatározószenrélyszenvedő szerkezettárgyesettöbbes szám

tl. tudniillik vki valakiv. vagy vmi valamivnrennYi valamennyi inf. főnévi igenév

II

219

NYELVTANI VÁZLAT

. : Á főnév

A francia fónevek nem szempontjából két csopoítra oszlanak: him- és nőneműek. A hím-nemű főnevek határozott névelője: le, a nóneműeké: la; magánhangzóval kezdódő főnévelőtt mindkét nemben: l'; határozatlan névelőjük hímnembin: un, nőnemben: qne. PL:Iejour, la rue, l'institut (hn), l'usine (nn); unjour, une rue, un institut, une usine,

A többes számjele - s (amely a kiejté§ben nem okoz változást), de: a) az-s, -x, -z végűeknem kapnak ragot: le Frangais - les Frangais , b) az -au, -ou, -eu végűek -x-et kapnak : lechapeau-leschapeaux,c)az-alvégűekkevéskivétellel,az-ail végűiknekpedigégyrésze-aux-re végzódik: le cheval - les chevaux, le travail - les travaux (de: Ie festival, - lesfestivals stb.).

Ragokat a főnév nem kap. Alany- és tárgyesetben egyforma, a birtokos esetet a de,a részeshatározó esetet az á elöljáró fejezi ki. E két elöljáró a le, ill, les határozott névelővelösszevonódik du, au, ill. des, arrx-vá. Tehát a íőnév ragozása a következő:

22l

Határozott névelővel

AlanyesetTárgyesetBirtokos e.

Részeshat. e.

le jour (a nap) |

te jour (a napot) |

du jour (a napnak a)I

au jour (a naonak) |

Egyes szám

la ruela ruede la rueá la rue

l'institutl'institutde l'institutá 1'institut

l'usinel'usinede l'usineá l'usine

Többes szám

Alanyeset

Tárgyeset

Birtokos e.

Részeshat, e.

les jours(a napok)

les jours(a napokat)

des jours(a napoknak a)

aux jours(a napoknak)

les rues

les rues

des rues

aux rues

les instituts

les instituts

des instituts

aux instituts

les usines

les usines

des usines

aux usines

Határozatlan névelővel

Egyes szám

AlanyesetTárgyesetBirtokos e.Részéshat. e.

un jour (egy nap)un jour (egy napot)d'un jour (egy napnak a)á un jour (egy napnak)

une rueune rued'une rueá une rue

un institutun institutd'u:r institutá un institut

une ustneune usined'une usinea une uslne

Többes szám

AlanyesetTárgyesetBirtokos e.Részeshat. e.

des jours (napok)des jours (napokat)de jours (napoknak a)á des jours (napoknak)

des institutsdes institutsd'institutsá des instituts

des usinesdes usinesd'usinesá des usines

des ruesdes ruesde ruesö des rues

A birtokviszony fordított: a birtokot előre tesszük, a birtokost utána.Van a franciában Ún. anyagnévelő is, amelyet akkor használunk, arnikor az egésznek csak

223

egy(mennyiségileg)meghatározatlanrészéről,iltetvemagárólazanyagtólvanszó.Ama-gyarban ilyenkor nem használunk névelőt.

Azanyagnévelóahímnemben:du,anónemben:dela,magánhangzóvalkezdódőfőnévetott mindt<ét nembe,n: tte l,. Pl.: Je demande du pain, de la viande et de l,eau, (Kenyeret,

húst és vizet kérek.)Mennyiséget kifejező szavak és mértékegységek után csak de (d') áll, Pl,: Je demande

beaucoup de pain, un morceau de viande et un verre d,eau. (sok kenyeret, egy darab húst

és egy pohár vizet kérek)A tárgy tagarlásánál szintén csak rle áll.

Tu prends du café.(Iszol kávét.)prenez de la viande.(Vegyen húst!)Il a de l'argent.(Van pénze.)J'ai regu des lettres.(Kaptam levelet)

Tu ne prends pas de café.(Nem iszol kávét.)Merci, je ne prends pas de viande.(Köszönöm, nem eszem húst.)

Il n'a pas d'argent.(Nincs pénze.)Je n'ai pas regu ile lettres.(Nem kaptam levelet.)

224

Melléknév

A íranciában,a melléknév megegyezik a vele kapcsolatos fónévvel nemben és számban.A nőnemű alak végződése -e, amely a hímnemű alakhoz járul, és gyakran befolyásolja

a kiejtést, pl.: peti[ - petite (pti - ptit), íran9ais - franqaise (frásze - írászez).

Eltéréseka) Megkettőződikaszóvégi nlássalhangzóaz-evégződéselóttalegtöbb-l,-n,-tvégű

melléknévnél, továbbá az -s végűek egy részénéI, pl.: bon - bonne, ca<let - cadette,gras _ grasse.

b) A nőnemű alak képzésénél gyakran megváltozik a szó végi nlássalhangzó; c - ch(blanc- blanche), f v (vif, - vive), x -s (heureux - hettreuse).

c) Az-ervégződésbőlanőnemben-örelesz,pl,:cher,chére;ennckanrintájáraképezzüka premier sorszámnév nőnemét is: premiére.

d) Van néhány olyan melléknév, ame|yiknek a hínlnembcn, egyes számban két alakjavan, a másodikat magánhangzóval vagy nénla h-val kezdódő szó előtt használják.Ilyenek pI.:

beau, bel (hn) - belle (nn)nouveau, nouvel (hn) - nouvelle (nn)vieux, vieil (hn) - vieille (nn)

I5 l000 szó íranciául - 5683 225

A melléknév többes számát ugyanúgy képezi, mint a főnév (l. ott). A fokozás kÖrÜlirással

történik. Fokozhatunk fölfelé vagy lefelé.Alapfok

Felfelé fokozás: grandgrande(nagy)

Lefelé fokozásl

Középfokplus grandplus grande(nagyobb)

moins grandmoins grande(kevésbé nagy)

Felsófokle plus grandla plus grande(legnagyobb)

le moins grandIa moins grande(a legkevésbé nagy)

Rendhagyó fokozású melléknév pl.:bon (jó) meilleur (jobb)bonne meilleure

le meilleur (legjobb)la meilleure

A melléknév többnyire a fónév után áll, A rövid melléknevek gyakran kerÜ'lnek a főnév

elJ, a színt és a népi itb. hovatartozást jelentők viszont mindig a főnév után állnak; pl,:

le grand livre - le livre bleu, le livre frangais.

226

Á számnév

Tőszámnevek0 zéro1un2 deux3 trois4 quatre5 cinq6 six7 sept8 huit9 neuf

10 dixl 1 onzel 2 douze13 treize14 quatorze15 quinze1 6 seize1 7 dix-sept

l5,

l8 jix-huitl 9 dix-neuf20 vingt2l vingt et Lrn

22 vingt-clcirx23 vingt-trtlis24 Vingt-qtlatrc25 vingt-cinq26 vingt-six27 vingt-scpt28 vingt-htrit29 vingt-ncul30 trente3l tlente et un32 trente-deux33 trente-trois34 trente-quatre35 trente-cinq

' 36 trente-six37 trentc-sept38 trente-huit39 trente-ncul40 qr.rarantc50 cinqtrante '

ó0 s<lixantc70 soirarrtc-dix80 qtratrc-vingts90 qtratrc-vingt-clix

l 00 ccntl0[ cent unl l0 ccnt <jix

l 90 cent qtratrc-vingt-tiix200 deux cents2"l4 deux cent soixante-quatorze300 trois cents

1000 mille (keltezésben: mil)

221

2000 deux mille 10000 dix mil|e465l quatre mille'six cent cinquante et un 1 millió un million

1. premier, premiére " 2t. vingt et uniéme2. deuxiéme: second(e) 30. trentiéme

(kettó közüt a második)3. troisiéme 70, soixante-dixiéme4. quatriöme 100. centiéme5. cinquiéme 520. cinq cent vingtiöme.

A sorszámnevek képzóje - az l. kivételével - -iéme,

Keltezés

A franciában a keltezés kilejezésére tőszámnevet használunk, kivéve az elsejét, amely sor-

" számnév. Az év - hónap sorrendje fordított : nap - hó - év. Pl. : le dix octobre mil neuf Cent

§oixante-sept (l967. október l0.), le premier mai (május elseje).

A névmdsok

A franciában a névmásoknak hangsúlytalan és hangsúlyos változatai vannak,

228

7i

l;

t

Személyes nóvmás

a/ Hangsúlytalan alak: csak igével fordul eló és a kérdó alak kivételéve l az ígeelótt álI

Egyes szám Többes szám

Alanyg591TárgyesetBirtokos:e.Részeshat. e.

Je trtnle tc

nr'e te

notls vous ils, ellesnolls votls ]es

ll oLls Votls lctt r

én, te, ő stb.engem, téged, ót

nekem, neked,neki stb.

Ó,) Hangsúlyos alak: ige nélkül áll és kicnreló szcrkezetben vagy elöljárószókkal fordulelő. PL: C'est á toi qtre je parle. (Neketl beszélck.) Viens avcc moi au théátre!(cyerevelem színházba!)

229

AlanyesetTárgyesetBirtokos e.Részeshat, e.

moi toimoí toi

de moi de toiá moi á toi

Egyes-szám

lui ellelui elle

de lui d'elleá lui á elle

Többes szánr

nou§ vous eux ellesnous vous eux elles

de nous de vous d'eux d'éllesá nous á vous á eux ir elles

A hangsúlyos névmásjelenté§e ugyanaz, mint a hangsúlytalané (én, te, engem, téged stb.)

230

Birtokos névmás

a/ Hangsúlytalan alak: csak főnévvel együtt fordul elő, és soha sem állhat előtte névelő.

Egy birtokhímnem I nőnem

Több birtok

egy birtokos

több birtokos

l. szem.2. szem,3. szem.

l. szenr.2. szem3. szem.

montonson

matasa

mestesSeS

nosvosIeurs

231

-óJ Hangsúlyos alak: birtokos névnrással ellátott lőnevet helyettesít,

Egy birtok Több birtokJelentése

hímnenr | nOn"nl hínrnenr I nOn.nl

egy birtokos

több birtokos

l. szem.

2. szenr.

3. szenr.

1. szem.

2. szem.

3. szem.

le nlien

le tien

le sien

lamiennelatiennelasienne

lesmienslestienslessiens

les nötres

1es vötres

les leurs

lesmienneslestienneslessiennes

le (la) nötre

le (la) vötre

le (la) leur

232

az enyémaz enyéima tied,a tieidstb.

a mienk,,a mieink,a tiétek,a tiéitekstb.

Mutató névmós

a./ Hangsúlytalan:csakl::í:._'.*lütt fordul elő. A himnemben két alakja van, a má-sodikat magánhangzóval vagy nema l-val kezdődő ,ro .ro* r,u.r*iliáil

Egyes szám

ce, cet cette ez a, ezek a

HangsúIyos: mutató névnrással eIlátott főnév helyett áiI.

Egyes szán-r Többes számhímnen-r nonem himnenr I nönem

Jelentése

celui-cicelui-Iá

cel Ie-cicel le-Iá

ceux-ciceux-lá

celIes-cicelIes-lá

ez itt, ezek ittaz ott, azok oít

Aceciéscela(rövidítve:ca)eddigmégmegnememlítettdolgokravagyegészmondatravonatkozik, pl.:,Ecoutez .""ií trrurÉu..a' meg ezt;. §a m,est égal. (Az nekem mindegy,)

A vonatkozó névmás''

Leggyakrabban előforduló alakjai :

qui (aki, amely, ami, akik,. amelyek, amik)qu" iutit, amélyet, amit, akiket, an-relyeket, amiket)

dont'(akinek a, aminek a, akiknek a, amiknek a)

A kórdő névmüsok

Leggyakoribb alakjai:

qui? (ki? kit? személyekre vonatkozik)que? (mi? mit? nem személyekre vonatkozik)

Óuoi?'(elóljárószóval que helyett; de quoi, avec quoi stb,)

Körülírással kifejezett

qui est-ce qui? (ki?)qu'est-ce qui? (mi?)

234

ké.dó névmások:qui e§t-ce que? (kit?)qu'est-ce que? (mit?)

Áz en és y határozói névmások

Az en névmás de eIö|iárós főnevet helyettesít, s így mint,azt kifejezheti, amit a de elöljáró-,.." ..

l11 : 1 "::,ron y t,

.h e l y h a t á ro. ó t s t b. i i.- E Ül j ;r,5"r;ó k ).Jzemelyt .;elentő főnevet nem helyettesít.

J'ai visité Paris, j'en connais tous les musées. (Meglátogattam Párizst, ismerem összesmúzeumát, ti. annak). Parlez-nous.de uot." uá-ű.'ij'en ai déjá parlé plusieurs fois, (Beszél-§i,áíiilá';jlrfi;.]oo*o'.beszéltem,oral.'Ci-Üien o".iyri. u.-i"i}:""

"i un. (Hány

Az y névmás á elÖliárós, legtöbbször helyhatározőt kifejezőfőnevet helyettesít. Részes_határozó nem lehet. Mint heljhatá."r; h;ú;;;;iü-"t uronbun elöIjárós főnevet is. Az y ismindig a íagozott ige előtt áll.Allez-vous á l'hótel? J'y vais aussi. (A szállodába megy? Én is oda megyek.) Notre ami

H:ll!.lffi sa chambre, Il y restera jusq";J -Üi. rs"iitunt u ,ioűa;á-u"J,i'iolgorlt. ott

235

,\,ia

Az ige

A frun.iu igéLet a főnévi igenév végzódése alapján három igeragozási tíPusba soroljuk: .,

I. ragozás (-er, végri igék): parler\II. ragozás (-ir végű igék): finir

III. ra-gozás (-re végű igék): vendre\

Ielen idő

A főnévi igenév -er, -ir, -re végzódését elhagyjuk, és a megmaradó töhöz a következő

ragokat tesszük:

I. ragozás IL ragozás ItL ragozás

-^nc-e -ons -is -issons -s -ons

,es ,ez -is -issez -S ,ez

-e -ent -it -issent -t -ent

236

parler (beszélni) rinir (bevégezni) venrlre (eladni)a"tő: parl- a tő: fin- a tő: vend-je parle (beszélek) je finis (bevégzem) j";il; -

J.u narles (beszélsz) tu finis (bevégzed) iu vendsil parle stb. it finit stb. i[ vend(elle) (elle) (elle)nOuS Parlons nous finissons nous vendonsvous parlez vous finissez vous vendezils parlent ils finissent ils vendent(elles) (elles) (elles)

A többes szám 2. személyű alak a magázást is kifelezi, egyes és többes számban. pl. vousparlez_(beszéltek, ön beszél, önök beszéInek).

...A-z.általános alanyt az on névmás fejezi ki, utána egyes szám harmadik személyű igealakáll. Pl.: on parle (beszélnek, ti. az emúerek.)

Folyamaíos múltA jelen idő többes szám l- személyéből elhagyjuk az -ons ragot, és a tőhöza következóragok járulnak mindhárom igeragozásban: ]

-ais-ais-ait

-lons-iez-aient

23?

\'

je parlaistu parla,isil parlaitnous parlionsvous parliezils parlaient

je finissaistu finissaisil finissaitnous finissionsvous finissiezils finissaient

je vendaistu vendaisil vendait

. nous vendionsvous vendiezils vendaient

Á folyamatos múlt olyan (befejezetlennek tekintett) múltbeli cselekvést fejez ki, amelynél

a cselekvésnek sem a kezdete, sem a vége nincs megjelölve,

összetett múlt

Aleggyakrabbanhasználtmúltidó,amelynélazavoirvagyazötresegédigétjelenidóben,ueirir;i, afőigét pedig múlt idejű melléknévi igenévi alakban tesszük utána,

-e mritíiaejii meiéknévi igenév végződése

ari. iagozáibarr,.,é - a II. és a IIL ragozásban: -i, ,u, -s vagy -t

parlé fini, lu, mis, ouvert

Az igék nagy többségét avoir segédigévei. ragozzuk, étre_rel csak kb, 15 tárgyatlan igét,

Ezek kiizül a fontosabbak:aller (menni), partir (elutái), sortir (kimenni, elmenni), venir űönni), arriver (megérkezni),

entrer (belépni), monter aiáil;;;ir"e"scendie (lemenni), naitre (születni), mourir (meg_

halni).

238

tf

..Az étre-rel ragozott igéknél a múIt idejű melléknévi igenév nemben és számban megegye-zik az alannyal.

Avoíí*al ragozott ige:j'ai parlé (fini, vendu)tu as parléil a parlé

nous avons parlévous avez parléils ont parlé

Etre-rel ragozott ige:je suis allé (allée)tu es allé (allée)il est allé,elIe est alléenous sommes allés (allées)vous étes alles (allées)ils sont alléselles sont allées.

Jövő idő

..A.főnéviigenévhez(aIII.ragozásná|az-eelhagyásával)hozzátesszük azavoirigevégző-déseit:

pl. (parler) -al -ons-as -ez_a -ont

239

je parleraitu parlerasil parlera _--_

nous parlöronsvous parlerezils parleront

Feltételes mód

A főnévi igenévhez (a III,múlt'ragjait.

je parleraistu parleraisil parleraitnous parlerions

, vous parleriezils parleraient

je finiraitu finirasil finiranous finironsvous finirezils finiront

ragozásnál az -e elhagyásával)

je finiraistu finiraisil finiraitnous finirionsvous finiriezils finiraient

je vendraitu vendrasil vendranous vendronsvous vendrezils vendront

hozzáillesztjük a folyamatos

je vendraistu vendraisil vendraitnous vendrionsvous vendriezils vendraient

240

7-.-

FeIszólító mód

A jelen idő egyes szám 2. személyéből és a többes száma személyes névmást. Az I. ragozásnál az s-t is.

l. és 2. személyéből ethagyjuk

vends !

vendons !

vendez !

parle ! :

parlons !

parlezI

finis !

finissons !

finissez !

Eltérések az -er végű igék ragozósában

1. A,,lever" tipusú igéknél, vagyis ahol a tő uto|só szótagjában néma -e van, ez a néma-e tompa ékezetet kap a néma -e-t tartalmazó ragok előtt: je léve, t'u léves, il léve, ilslévent, (de: nous levons); je léverai stb,

2. A ,,préierer" típusú igék a tó utolsó szótagjában levő -é-t -ö-re változtatják a néma-e-t tartalmazó ragok előtt: je préfére, il préfére, ils préférent. (Csak a jelen időben !)

3. Az -eler és -eter végű igéknéI az l, illetve a t néma -e-t tartalmazó ragok előtt megkettő_zödik: j'appelle, tu appelles, il appelle, ils appellent; je jette, tu jettes, il jette, ils jettent,de: nous jetons.

4. Az -oyer, -uyer végű igék néma -e előtt az y-t i-re változtatják: j'essuie, tu essuies, ilessuie, ils essuient.

16 1000 szó franciául - 5683 24l

5. A -cer és -ger véEű igék -a vagy -o-val kezdődő ragok elótt a tő végi c-t §-re, a tóvégig-t ge-re változtatják: nous commen§ons, nou§ mangeons; je commengais, je mangeais.

Eltérések az -ir végű,igéknél

l. Az ,,ouvrir" típusú igék jelen időben az első ragozás szerint ragozódnak: j'ouvretu ouvres, il ouvre, nous ouvrons, you§ ouvrez, ils ouvrent,

Szenvedő múlt idejű melléknévi igenevük: -ert-re végződik: ouvert, ouverte. Tehát az \összetett múlt idejtik: j'ai ouvert, tu as ouvert, il a ouvert stb.

2. A,,partir,, tipusú iget a III. igeragozás szerint ragozódnak ajelen idöben, de az egyesszámban kiesik a tő végi utolsó mássalhangzó: je pars, tu par§, il part, nous partons, vouspartez, ils partent, A többi alak szabályos

3. Az -oir végű igéket a rendhagyó igék közé soroltuk. A rendhagyó igék fontosabb alak-jait helyszűke miatt csak az ABC-szótárban közöljdk.

Á visszaható ige

á visszaható igét a francia nyelv visszaható névmás segítségével fejezi ki. Ez a névmásközvetlenül a ragozott ige elé (összetett múlt időben tehát a segédige elé) kerül. A visszahatónévmások a következők:

me, te, se, nous, vous, se,

242.

Magánhangzóval vagy néma h-val kezdődö ige előtt az -e-végű névmások végén az e

helyett ' van: m' t' s'.A visszahaió igéket ötre-rel ragozzukl

' , se réveiller (felébredni)

je me réveille je me suis réveillé (réveillée)

tu te réveilles tu t'es réveillé (réveillée)il se réveille il s'est réveillé(elle) elle §est réveilléenous nous réveillons nous nous §ommes réveillés (réveillées)

vous vous réveillez vous vous étes réveillés (réveillées)

ils se réveillent ils se sont réveillés(elles) elles se sont réveillées

A szenvedő szerkezet

A szenvedő §zerkezetet,a francia nyelv úgy fejezi ki, hogy az étre igét íagozza a megfelelőidóben, és a fóigét a szenvedő múlt idejű melléknévi igenév alakjában teszi utána. Ez a mel-léknévi igenév természete§en megegyezik az alannyal nemben és számban, mert étre-relragozzttk. Szenvedó alak csak tárgyas igéből képezhető.

t6| 243

j'lnvite je suis invité (invitée)j'ai invité j'ai été invité (invitée)j'inviterai je serai invité (invitée)(meghívok, meghívtam (meghívattam - engem meghívtak stb.)

srb.)

Cselekvő mondat átalakítása szenvedő szerkezetté úgy törlénik, hogy a cselekvő mondattárgya lesz a szenvedő szerkezet alanya,azállírmánya megl'eleló szenvedő szerkezetű alakbakerül, a régi alany pedig (ha volt ilyen) par vagy de elöljárós határoző lesz.

Mon ami m'a invité.La mére habille l'enfant.

Je suis invité par mon ami,L'enfant est habillé par la mére.

Á kérdő alak

A kérdó alakot fordított szórenddel akkor fejezzük ki, ha az atany személyes névmás.Ilyenkor, ha az egyes szám harmadik személy magánhangzóra végződik (az I. ragozásúigéknél és jövő időben mindhárom ragozásban), a magánhangzó-torlódás elkerÜlésére t-tiktatunk be: Parle-t-il? Finira-t-elle la lettre? (Be fogja fejezni a levelet?)

Ha az alany lőnév, az állítmány előtt marad, de az állítmány után megismételjük az

alanyt személyes névmás formájában: André pdrtira-t.il demain? (Elutazik hoinap And-rás ?) (Alanyismétlő szórend.)

244

Bármely mondatot kérdő mondattá változtathatunk anélkül, hogy a szórendjét meg kel_Iene változtatnunk, ha az est-ce que kérdó kifejezéssel kezdjük a mondatot: Est_ce que

i Pierre partifa demain? (Péter eIutazik holnap?) (Egyenes szórend.)

:j

, A ragadó alak

A tagadó alakot általában tagadó szópárokkal képezzük, amelyek az ige ragozott részétfogják közre: ne... pas, ne...rien, ne...point stb.

I Je ne vais pas au théetre. (Nem megyek színházba.)_ Il n'a pas bien dormi. (Nem aludt jól.)

Az elöIjárószók

Az elöljárószók közül csak a két legváltozatosabb jelentésűt soroljuk itt föl, a többita szótárban közöljük, E két elöljárószó ade és azá.

A de elöljárószó kifejezhet:birtokviszonyt: le sac de Paul (Pál táskája).helyhatározót: ,,honnan ?" kérdésre: -tól, -től, -ból, -ből jelentéssel: I1 arrive de Paris. (Párizs_ból érkezik.) Nous venons de l'usine. (Az üzemből jövünk.)

245

T.

,,közül" ielentéssel kiemelést: Í'un des camarades (egyik elvtárs) le plus beau des monuments(az emlékművek legszebbike).anyagnévelőt l. a 224. lapon

Az ir elötjárószd- kifejezhet:részeshatározót: Donne ce billet ir ton frére : (Add ezt a jegyet a fivérednek.) ;

helyhatározót:,,hol?" kérdésre: ir Paris, á l'usine (Párizsban, a gyárban);id6határozót: ,,mikor?" kérdésre: á midi, au printemps (dé|ben, tavasszal).

Gyakran fordul elő mindkét elöljáró ige vagy melléknév vonzataként, az ilyen vonzato-kat a szótárban jelöltük.

246

MAGYAR-FRANCIA SZÓTÁR

(A rendhagyó igéknél a jelen idő egyes szám 1., többes szám 1. és 3. személyét, az összetettmúlt idő és a jövő idő egyes szám 1. személyét adtuk meg. Azigék utáni római szám aragozási típust jelenti.)

A

abbahagyni cesser I. de * főnévi igenévablak la fenétreablakűveg la vitreadag la portionadni donner I.ajánlani recommanderI.ajánlat Ia proposition, l'offre (nn)ajtó la porteakarni vouloir: je veux, nous voulons

ils veulent; j'ai voulu, je voudraiaktatáska la serviette

alacsony bas, bassealatt sousalatta vminek au-dessous de qchaláírni §igner I.alámerülni plonger, faire le plongeonalkalmazott l'employé (hn),

l'employée (nn)alkohol l'alcool (hn)alma la pommealsónadrág le caleqonaltató le dormitifaludni dormir: je dors, nous dormons,

ils dorment; j'ai dormi, je dormirai,-I

l 247

.aludttej le lait cailléamerikai américain, -eangol anglais,,-eannál jobb tant mieuxanya la mére . :

antikvárius lebouQuinisteapa le péreaprópénz la monnaiearanyérem la médaille d'orarc (kifejezés) la minearticsóka l'artichaut (hn)asszony la femme, la danleasztalos le menuisierautó l'auto (nn), la voitr.rrcautógumi le pneuazonnal tout de suiteazután ensuite

Á

ábrázolni (bemutatni) représent€r I.ásy |e litágyban maradni garder le lit

248

ágynenrű le linge de litálIandóan constammentállapot l'état (hn)állaitenyésztés l'élevage (hn)állás l'emploi (hn), la place, le posteállomás la station, la gareálom le réveálmodni réveráltalában généralementáltalános général, -eár le prix _

árfolyam le coursárjegyzék le catalogueárnyék l'ombre (hn)árucikk l'article (hn)áruház le ma§asinásvánv le minéralásványviz l'eau minérale (nn)átadni remettre: je remets, nous ren]ct-

tons, ils remettent; j'ai remis; jcremettrai; transmettre: l. remettre

átjáró le passageátfutni parcourir: je parcours, nous

parcourons, ils parcourent; j'ai par-couru; je parcourrai

átkelés Ia traverséeátöltözni se changerátszállni changer I. de qch

B

bajnok, bajnoknő le clranrpion, la cham-plonne

bajnokság le chanrpionnatbal (oldaIil gauchebaleset l'accident (hn)balra (fordulni) (tourncr) á gauchebalra tartani lenir sa gauchebalösszekötó l'inter-gauche (hn)balszélső l'ailier-gauche (hn)bányász le mineurbarát, barátnó l'ami (hn), l'amie (nn)barna brun, -ebarna kenyér le pain bisbáj (kedvesség) la grácebájos charmant, -e

bámtrlatos épatant, -e; étonnant, :ebecsomagolni (árut) emballer

(utazáshoz) faire ses mallesbefedni couvrir: je couvre, nous cou-

vrons, ils couvrent; j'ai couvert; jecouvrlral

befesteni (ruhát, hajat) teindre: je teins,nous teignons, ils teignent; j'ai teint;je teindrai

bejárat l'entrée (nn)bekötni (könyvet) ielier I.beleegyezni consentir: je consens, nous

conseirtons, ils consentent; j'ai con-scnti: je consentirai

beleegyezem d'accordbeleszeretni vkibe tomber amoureux'

de qunbelépni entrer I.belépőjegy le billet d'entréebelső, belseje l'intérieur (hn)bemutatni présenterbemutatkozni se présenterbennfoglaltatik (étre) compris, -e

249

. benzin l'essence (nn)benzinállomás le po§te d'essenceberakás (frizuráé) la mise en plisbeszerezni vmit se procurer qchbécsi szelet l'escaldpe (nn) á la vien_

noisebélelt doublé, -e; fourré, -ebélyeg le timbrebérelni, bérbeadni louer I.bérmentesíteni affranchir Il.bifsztek (angolos) lé bifteck (saignant)(jól kisütött) (bien cuit)birta le mouton, la brebisbirkózás les luttes (nn tb.)bírni (vkinek vmüe van) avoir: j'ai,

nous avons, ils ont; j'ai eu; j'aurai(képes vmire) pouvoir: je peux. nouspoúvons, ils peuvent: j'ai pu: je pourrai

bíró (versenyen) I'arbitre (hn)bizottság le comitébiztos sür, -e; certain, -ebiztosítani assurer I.

250

blokk la note, la ficheblúz le corsagebók le complimentbonyolító, -nó l'opérateur (hn), l'opé-

ratrice (nn)bor le vinboríték l'enveloppe(nn)borjú le veauborotva le rasoirborotvakészlet le trousse á raserborotválni raser I.borotválkozni se raser I.borravaló le pourboirebors le poivrebot la canne, le bátonboy (száIlodai) le chasseurböicsészhallgató l'étudiant (hn) ös lettrcsbőr la peau, le cuirbórönd la valisebronzérem Ia médaille de bronzebúgás(telefonkapcsolás) ledóclicburgonya la pomme de terre

cceruza le crayoncédula la fichecégtábla, cégér: :l'gn5glgne (nn)cékla la betterave rougecigaretta (füstszűrós) la cigarette (avec

filtre)cigarettatárca le porte-cigarettecikk l'article (hn)cím (tevélen) I'adresse (nn)(állás, könyvcím) le titrecímzett le destinatairecipész le cordonniercipő (félcipő) les chaussures (nn tb.)

(les souliers) (hn tb.)cipőosztály le rayon des chaussurescukor le sucrecukrászsütemény la pátisseriecukros sucré, -e

cs

csaknem presquecsalád la famillecsaládi penzió la pension de famillec§apat l'équipe (nn)csatár l'avant (hn)csatlakozás la correspondancecsekélység la bagatellecsekk le chéquecsendes,nyugodt calme,tranquillecsendélet la nature rnortecsengetéS la sonneriecsengetni sonner I.csengőgomb le bouton d'appelcsepp la gouttecsésze la tassecsillag l'étoile (nn)csinálni faire: je fais, nous faisons, ils

font; j'ai fait; je feraicsinos joli, -ecsipke la dentellecsipkeharisnya les bas (hn tb.) dentelle

25l

csirke le pouletcsodálatos admirable, merveilleux, -eusecsodálkozni vmin s'étonner I. de qchcsodálni admirer I.csokoládé le choe,olatcsokor le bouqrietcsomag (postai, vásárlási) le paquet,

(útD le bagage, la valisecsomagfeladó vevény le bulletin de ba-

gages, le bulletin d'enregistrementcsomagolás l'emballage (hn)csomagoló (osztály) le service d'embal-

Iagecsomagolópapír le papier d'embailagecsónak le canotcsónakázás le canotagecsoportvezető le chef du groupecsúszós glissant, -e

Ddarab la piécedauer la permanente

252

datolya la dattedátum la datede maisdefekt la panne (de moteur)dél (l2 óra) le mididéI (égtájl lc suddélben á mididiákszálló le foyer d'étudiantsdiéta le régimediétát tartani suivre un régime: je suis,

nous suivons, ils suivent; j'ai suivi;je suivrai

diétázni €tre au régime: je suis, noussommes, ils sont;j'ai été;je serai

díj (fuvar. postai) la taxediszkoszvető le lanceur de disquedíszlet le décordisznó le porcdivatlap le journal de modedivatos (étre) en vogue; (étre) á la modedoboz (gyufa) la boite d'allr-rmettesdohánvozni fumer I.dokumentumfilm le film documentaire

7L.

dolgozni travailIer T.dolog (tárgy) la chosedrága cher, chéredurván brutalementdzsem la corÉture

E

ebéd Ie déjeunerebédelni prendre le déjeuner: je prends,

nous prenons, ils prennent; j'ai pris;je prendrai

ebédlő la salle á mangerecet le vinaigreegész tout, -e; entier, -iéreegészség la santéegyáltalán nem pas du toutegybecsomagolni faire un seul paquetegyedül seuI; -eegyene§ droit, -eegyesület l'union (nn), la sociétéegyetem l'université (nn)

egyetemi hallgató, -nó l'étudiant (hn),l'étudiante (nn)

egyetérteni étre d'accord (avec qun surqch)

egyetértés l'accord (hn)egyetlen egy un seul, une seuleegyhangúlag unanimementegyidős du méme ágeegy kicsit un peuegysoros (zakó) (le veston) droitegyszer une foisegyszerú simpleegyütt ensembleegyüttes l'ensemble (hn)ehetetlen immangeableejtőernyő le parachuteeladni 'vendre: je vends,

nous vendons, ils vendent; j'ai vendu;je vendrai

eladó (férfi) le vendeurelárusítónó la vendeuseelbűvölni enchanter I.elegáns chic, élégant, -e

253

elegendö suffisant, -eeleie (kezdete) te débuteljmi iskola

'l'ecole (nn) primaireelégedett content, _e

elfogadni accepte{,I.(adoptálni) adopter I.

erÖelaini occuper I. tenir une place: je

tións, nous ténons, ils tiennent; j'aitenu; je tiendrai

elfoglaítiág l'occupation (nn), l'emploi(hn)

elhagyni quitter I.elhelyezni placer I.elhozni apporter I.elkészíteni préparerI.elkészülni étre prét, -e (étre:lenni;

l. ott)elkísérni accompagnerI.elküldeni envoyer I., expédier I.ellenőrizni contrölerI.ellenszél le vent contraireellenkezőleg aucontraireelmenni otthonról sortir: je §or§, nous

254

sortons, ils sortent, je suis sorti;ie sortirai

elmenni vhonnan s'en aller I.elmúlt passé, -eelnök le présidenteloltani éteindre: j'éteins. nous étei-

gnons, ils éteignent; j'ai éteint; j'étein-drai

előadás la conférence, le discours(színházi) la représentation, le spec-tacle

elóadás (egyetemi) |e coursclőadó le conférencier

(vállalatnál) le rapporteur, la rappor-teuse

elóadásokra járni suivre les cours: je

suis, nous suivons, ils suivent; j'ai suivi;je suivrai

előétel le hors-d'oeuvreelőfizetni vmire s'abonner á qch, étre

abonné á qchelőhívó le révélateurelőre ö l'avance, d'avance

elótt (hely) devant(idő) avant

előzni (járművel) doubler I.elragadó ravissant, -eelsőrendű de prömier ordre

(minőségű) de premiére qualitéelsőség la prioritéelsősorban en premier lieuelterülni s'étendre III.eltévedni s'égarer I.eltűnni disparaitre: je disparais, nous

disparaissons, ils disparaissent; j'aidisparu; je disparaitrai

elutazni partir: je pars, nous partons,ils partent; je suis parti; je partirai

elvágni couper Lelveszteni perdre lII.elvinni emporter I.elviselni supporter I.elvtárs, -nő Ie camarade, la camaradeember l'homme (hn)emelet l'étage (hn)emlék- commémoratif, -tive

emlékezni se souvenir de qch: je mesouviens, nous nous souvenons, ils sesouviennent;je me suis §ouvenu; je mesouviendrai

ernlékmű le nronumentenergia l'énergie (nn)engedélyezni accorder I.enni prendre: je prends, nous prenons,

ils prennent; j'ai pris; je prendrai; man-ger I. (l. Eltérések az -er végű igéknél)

erdó la forét, le boiseredeti original, -eeredeti (váItozat) la version originaleeredmény le résultaterő la forceeróleves le consomméerós fort, -e; solideerős dup|a (fekete) le caíé bien serréerre par iciesés la chuteesni tomber I.

(eső) pleuvoir: il pleut; il a plu; il pleuvrae§ő la pluie

255

este le soiresti tagozat 1es cours du soireszköz le moyeneszteigályos le tourneurevezős le rameúi,: la rameuseexpressz levél la lettre par exprés, la

lettre urgenteezüstérem la médaille d'argent

É.

édes doux, douce,édesanya la möreég, égbolt le cieléhesnek lenni avoir íaimóhség la faiméjfél le minuitéjfélkor á minuitéjszaka la nuitékszer le bijouékszeráru labijouterieélelmiszer le comestible, les vivres (hn tb,)élelmiszerosztály lerayond'alimentation

256

életkor l'áge (hn)élenk vif, viveének ia chansonénekes, -nő le chanteur, la chanteuseépíteni betir II.eoitómunkás l'ouvrier (hn) du bátimenteblilet l'édi6ce (hn), le bátimentér vmit valoir: il vaut; il a valu; il vaudraérdekes intéressant,-eérdeklődni s'intéresser á qchérdemes (pl. művész) émériteérdemesl cela vaut Ia peineérezni §entir: je sens, nous sentons, ils

sentent; j'ai senti; je sentiraiérme le jetonérteni comprendre: je comprends, nous

comprenons, ils comprennent; j'aicompris; je comprendrai

értékes précieux. précieuseérzékeny sensibleészak le nordétkezni prendre les repas

(prendre:venni; l. ott)

étkezőkocsi le wagon-restaurantétkészlet le service de tableétlap la carteétlap szerint á Ia carteétterem le restáurantétvágy l'appétit (hn)év l'année (nn), l'an (hn)évszak la saisonévszázad le siécle

F

fagylalt Ia gIacefagyni geler L (l. Eltérések az -er végű

igéknél)faj la racefajta la sortefarkas le loupfarkaséhség la faim de loupfáj (a feje) avoir mal (á la téte) (avoir:

bírni; l. ott)fájdalom la douleurfáradság la peine

l 7 1000 szó franciául - 5683

fáradt flatigué, -efáradtság la latiguefázékony frileux, frileusefecsegő loquacefedett couvert, -efedélzet le bordfedélzeten á bordfehér blanc, blanchefehérnemű le linge, la lingeriefehérneműosztály le rayon de Ia lin-

gerlefej la tétefejfájás le mal á la téte, le mal de tétefejlődés le développement, le progrösfekete noir, -efekvés le sitefeladni expédier I.í'eladó l'expéditeur (hn)felelni répondre III., répliquer Lfeleség la femme, I'épouse (nn)feleségül venni épouser I.felé versfelfedezni découvrir: je découvre, nous

257

découvrons, ils découvrent; j'ai décou-vert; je découvrirai

felhozatni faiie monter: je fais, nousfaisons, ils foni; j'ai fait; je ferai monter

felhozni monter.I;felhő le nuagefelirat l'inscription (nn)feliratos film le film sous-titréfelkelni se lever (l. Eltérések az -et végű

igéknél)felmenni monter I.felnőtt adultefelosztani diviser I.felöltő le pardessusfelöltözni s'habillerI.felpumpálni (gumit) gonfler I. (le pneu)felizabadítás l'affranchissement (hn), la

Iibérationfelszállni monter Lfelszerelni vmivel rnunir II. de qchfelszín la superficiefeltárcsázni composer I. le numérofelváltani changer I.

258

felvilágosítás le renseignementfelvilágosító iroda le bureau de rensei-

8nementielvonás l'acte (hn)felvonulni défiler I.fenék le londfenntartani réserver I.festeni teindre: je teins, nous teignons,

ils teignent; j'ai teint; je teindrai; pein-dre (l. teindre)

festett teint, -efestó le peintrefék le freinfél- demi-félbeszakítani interrompre II[,

couper I.lelcipö les souliers (hn tb.)lélkész demi-conlectionné, -efél kiló (kb,) la livrefélnap la demi-journéefélret-enni réserver I, mettre de cöté (l.

tenni)fényűzés le luxe

fénykép la photofényképezőgép l'appareil (hn) photogra-

phiqueférfi- masculin, -eférfias viril, -e . .,

férfi öltözők lds-cabines (nn tb.) pourhommes

férj le mari, l'époux (hn)férjhez menni se marier I., épouser I.férjnél lenni étre nlariéefia vkinek le filsfigye|em l'attention (nn)finnugor finno-ougrien,-nefiú le garqonfiútestvér, fivér le frércfizetni payer I.fizikus le physicienfodrász, -nő le coiffeur, la coiffeusefodrászüzlet le salon de coiffurefog la dentfogalmazvány le brouillonfogfájás le mal aux dentsfogkefe la brosse á dent

17,

fogkrém la dentilricel"oglalkozás la professio4, le métierfoglalkozni vmivel s'occuper l, de qch1-oglalt prjs, -e, occupé, -e, engagé, -efogni, megfogni prendre:je p..nd.lnou,

prenons., ils prennent; j'ai pris; jeprendrai

fogorvos le dentistefogyasztás laconsommationfok |e degréloIyékonyan courammentfolyó le íleuve, la riviérefolyóirat la revuefolyosó le corridorfolytatni continuer I.fontos important, -efordítani traduire: je traduis, nous tra-

duisons,. iIs traduisent; j'ai traduit; jetraduirai

fordítás la traductionfordító le traducteurforduló le tournantforgalmas mouvementé,-e

259

íorealmi engedély la carte grise

forió (tárgy) chaud. -e, brülant, -e(folyadék)'bouiIlant, -e

fő- orincipal, -e _

főkönvvclő lechc[-comptablefoldaIátti (villanlos) le nrétroráiásrint (épi'ilctbcn) le rez-dc-chaussée

(szinházban) lc partcrrcfölösleges superfitt. -e: inutilefö|ött arr-dessus de qchfölszerclós |'équipenrent (hn)

iói"ii.t"i faire monter (faire, csinálni;l. ott)

fónök le cheffótt hús la viande bouilliefőváros la capitalefőzelék le légumeiórnl- rulr" ú cuisine (faire-,csináIni, l,

ott)francia franqais, -efrizura la coiffurefunkció la fonction

260

funkcionárius lefoctionnairefutballozni jouer I. au footballfutó le coureurlüce la figuefüÉgetlenség l'indépendance (nn)

fül l'oreille (nn)fülbevaló la bolrcle d'oreillefülke la cabinefür<leni se baigner [.

itlrdti (gyóey) le bain (thermal)fürdókijpeny Ia baigneusefür<Jónatlrág le calegon de bainfür<lőruha te nlaillot de bainl'iirdósanka le bonnet de bain|'tirt|ószézon la saison balnéairefiirrlöszoba la salle de bainsliist la ltrnrécfiistölt hús la viande fuméeiiiiii.tirO. cigaretta lacigaretteavec filtrefúszerárú |'épicerie(nn)fűtés le chauffagefütvülni siffler l,rriá (noi) la gaine

G

gabona |e giain, le blégabonafélék les_céréales (nn tb.)garázsba tenni : garer I.gazdasági écononliquegerelyvető Ie lanceur dc javelotgesztenye le marrclngesztenyebarna marroncép la machinegépész le mécanicierrgimnázium le lycéecól le butgólt lőni marquer I. Ie butgolyóstoll le stylo á billcgomba le champignongondolat l'idée (nn), la penséegondolni penser tr.

görcs la crampegörögdinnye lapastéquegőzfürdő Ie bain de vapeurgőzhajő le bateau á vapeurgratulálni vkinek féliciter I. qun

gunlirnatrac le matelas pneunlatiqucgl,Isllusos appétissant, -cgyakran souventcyapjú la lainegyár la labriquegyártani íabriquer I.; produire: je pro-

tluis, nous produisons, ils produisent;j'ai produit: jc prodtrirai

gyáltiis la labricationgyengc faible (cigaretta) doux, douccgyengélkedő indisposé, -egyere ! viens !

gyernrck l'enlant (hn, nn)gyernrekjegy le billet pour enlantgyertya la bougiegyógyszert beszedni prendre le médica-

nrent (prendre-venni; l. ott)gyógyszerész lcpharmacicn8yors rapidegyorsan vitegyorsaság la vitessegyors- és gépirónő la sténo-dactylogyorsúszó le nageur de vitesse

26l

gyorsvonat le train express, le rapidegyönyörű magnifiquesvönsvsor le collierávarőí remporter l. h prix, l'emporter I.gyOrtes victorieúr, -euse; le vainqueurgyufa l'allumette (nn)gyűjtemény la collectionsvűmölcs le fruitivtimolcssaláta la salade de fruitsÖyűrhetetlen indéfroissablegyűrű la bague

H

hai les cheveux (hn tb.)ha]mosás le champooinghajnal l'aube (nn)haió le bateauhajszárító le séchoir (á cheveux)hajtási igazolvány le permis de conduirehal le poissonhaladás le progréshalál la mort

262

halászlé la soupe au poisson,(provánszi) la bouillabaisse

hallani entendre lII.hallás |'ouie (nn)hallgató l'auditeur(hn)

(téle[on) le récepteur. l'écouteur (hn)(egyetemi) l'étudiant (hn), l'étudiante(nn)

halott mort. -ehalvány páIehamarosan bientöthamis faux, fatrssehang (gépi) le son

(emberi) la voixhangosabb, hangosabban plus hauthangsúlyozni accentuer[.hangszer l'instrument (hn)hangszóró lehaut-parleurhangverseny le concertharag la coléreharisnya les bas (hn tb.)harisnyanadrág lecollanthasználat l'usage (hn)

használni enrploycr (l. Eltérések az -ervégű igéknél;; rrtiliser l.

haszontalan inutile-hat, -het pouvoir: je per-rx, nolls pou-

vons. ils pe[lven(: j'ai pu: je potrrraihatározat la décision, le décrethatározott fermehavi íolyóirat le périodique mensuelhazanlenni rentrer I.háború la guerrehálókocsi le wagon-lithányadika ? le combien ?hányszor? combien de íois?háromszíníí tricolorehárontszor trois loishát le doshátizsák |e sac á dos, le sac de touristehátlapon all versoháton úszni laire la ptanchehátvéd l'arriöre (hn)ház la maisonházas marié, -e

háziasszony la nrénagére, la maitressc tlemaIson

háztartás le nlénagehegedű lc violonhegy, hegység la montagne...-hegy le mont ,..hely la place, le lieuhelyes juste, correct, -e, exact, -ehelyettes igazgaíő le directeur adjointhelyi local, -ehentesáru, -üzlet la charcuteriehetilap l'hebdomadaire (hn)hét la semainehétköznap le jour ouvrablehiányzik (személytelen ige) il nranquehiba la faute, |e délatrthíd le ponthideg lroid, -ehihetetlen incroyablehinni croire: je crois, nous croyons, iIs

croient i j'ai cru: je croiraihír la nouvellehíradó (film) les actualités (nn tb.)

263

h il,cs célöbrehírnév la rintlrlllrréchitcllcvól la ltttle tlc crótlithitvcs l'ópoLrr'(hn), l'ópottsc (nn)

hivatal |'ollice 1l}n). lc burcatthivataIos oíIicic|, -lehívni appelcr (l. t:ltórésck az -er vógti

igéknél)hizni grossir lI.holnap tlcrltlinholnaptrtlin uptó:-rlctttuittholt évad la nltlrtc saisotlhónap le nloishónapos rctek le radis r<lsc

honfiiárs |c ctlnrpatritltc, la ctlnrpatri<ltehonnan ? d'oü ']

hordani portcr l.hordár le porteurhorgony l'ancre (nn)hosszú long, longuehosszúság la longueurhosszútávlutó le coureur de fondhozni apporter l.

264

hozzászokni vmihez s'habituer I. á qch

h<lzzászánritani ajotrter l.h(jí'tlrrás la sourcc thernlaleh(inrérséklct latcnlpóraturchiiség la chaletrrhírg la soeltr cadettehús la viandehúslcves lc bouillonhússallrta la saladc russehiitii (autón) le radiateur

I

iticg lc nerlitlcxcn étranger, -érei.lcic il c\t temps de l lónévi igenéviLli]. irliiirirás le tcmpsitlóiárúsjclentcs lc bulletin météoroIo-

giqLrei.lóióslris le pronosticií'jabb cadet, cadette; plus jeune; moins

ágé, -eifjúság la jeunesse

il

ifjúsági mozgalom le mouvement de IaJeunesse

...ig jusqu'á....igaz vrai, -eigazság la vérite,-igy ainsiijedtség la frayeurillusztrált illustré, -eindulásra kész prét, -e au départindulni vhová partir pour qch: je pars,

nous partons, ils partent;.je suis parti,je partirai

ing la chemiseinkasszálni encaisserI.intézet l'institut (hn)ipar l'indLrstrie (nn)ipari industrieI, -Ieirány la direction, le sensiránytű la boussole, le compasírni écrire: j'écris, nous écrivons, ils

écrivent: j'ai écrit: j'écriraiíró l'écrivain (hn)iroda le bureau

irodai alkalmazott l'employé de bureau(hn)

irodalom la littérature, Ies lettres (nn tb.)ls aussliskola l'école (nn)iskolába járni fréquenter I. l'écoleismeretség la connaissanceismerni connaitre: je connais, nous con-

naissons, ils connaissent; j'ai connu;je connaitrai

ismert connu, -eismételni répéter I.iszapfúrdő le bain de boueital la boissonitatós le papier buvardivócsarnok la buvetteivóvíz l'eau (nn) potableiz, izlés le goütízetlen fadeizzadni suer I., transpirer I.

265

J

iavára en faveur delavítani réparer I., faire les réparations

(faire-csinálni; 1. ott)(írást) corriger I.

javítóműhely l'atelier (hn) de réparationsjavulni s'améliorer I.járni marcher I.játék le jeujátékszer le jouetjátékos le joueurjegeskávé le café glacéiesv le billetjeéveladás, jegypénztár la vente des bil-

lets (des cartes)jegyelóvétel lalocationlegygyűrű l'alIiance (nn)jegviieaO l'ouvreur (hn), l'ouvreuse (nn)

le contröleurjegyzék la note, la listejel le signejelenet la scéne.

266

jelenteni signifier I.- (vkinek) annoncer I., comntuniquer I.jelleg le caractérejég la glacejó bon, bonne, bonvenablejó színben van il a bonne minejobb meilleur, -eiobb(oldali) droit, -elobb oldalon közlekedni tenir sa droite:- je tiens, nous tenons, iIs tiennent; j'ai

tenu; je tiendraiiobbra fordulni tourner l. á droiteiobbra tartani tenir sa droite 1tenir- tar-

tani; l. ott)iobban mieuxjobbösszekötő l'interdroit (hn)jog le droitjoghurt le yogourtjól bienjóság la bontéiOnn-i venir: je viens, nous venons, ils

viennent; je suis venu l je viendraij övő (a jövőben) l'avenir (hn) (á l'avenir)

t

jövőre l'année prochainejuh le moutön

K:,

kacsasüIt le canai,d rötikalap le chapeaukalaposnő la modistekanyar le viragekapitány le capitainekapni recevoir: je regois, nous recevons,

ils regoivent l j'ai regu; je recevraikapus le gardienkaraj (sertés) la cötelette (de porc)karambol l'accident (hn), le carambola-

gekarcsú sveltekarfiol le chou-fleurkarkötó le braceletkaróra la montre (bracelet)kartonpapir le cartonkarzat la galeriekassza la caisse, le guichet

káposzta le chou (blanc)kár Ie dommagekár! c'est dommagekárpitos le tapissierkártérítés le remboursement des dom-

mages, les dommages-iJrtéréts(hn tb.)

kedves chéri, -e; aimable; charmant, -e;gentil, gentille

kedvezó favorablekedvezőtlen déíavorablekefe la brossekelet (égtái) l'est (hn)keleti oriental, -ekelI falloir: il faut, il a fallu, il laudra;

devoi r: je dois; nous devons, iIs doivent ;j'ai dü; je devraikellemes agréablekellék l'accessoire (hn)kenyér Ie painkemény dur, -ekeresni chercher l.kert le jardin

261

kertész Ie jardinierkerület l'arrondissement (hn)kerülni vmibe coüter I. qchkesztyű les gants (hn tb,)kevert mélangé, _-e

kevés peukezdódni, kezdeni commencer I. (l. El-

térések az -er végű igéknéI)képes illustré, -eképeslap (postai) lacarte postale illustréeképesnek ienni pouvoir: je peux, nous

pouvons; ils peuvent; j'ai pu; jepouríal

kérdés la questionkérés la demandekérni demander I.késni retarder I., étre en retard (étre

lenni; l. ott) avoir du retard (avoirbírni; l. ott)

kész prét, -ekészüIék I'appareiI (hn)kételkedni douter l, dekétrészes ruha le detrx-piéces

268

kétsoros á double rangéekétszer deux foiskétszersült le biscuitkéztör|ő l'essuie-main(hn)kiadás (pénz) la dépense

(könyv) l'édition (nn)kiadó l'éditeur (hn)kiállítás l'exposition (nn)kicsi petit, -ekitleriilni (idő) s'éclaircir I[.kidolgozni élaborer I.kiejteni prononcer [.

kiejtés la prononciationkifizetett (biokk) (la fiche) acquittéekifizetni (blokkot) régler I. (la note) (l.

Eltérések az -et végű igéknél)kifli le croissantkilutópálya(repülőtéren) la pistekijárat la sortiekikötő le portkimenni sortir: je sors, nous sortons,

ils sortentl jc suis sorti; je sortirai

kíná_Ini offrir: j'offre, nóus offrons, ilsoffrent; j'ai offert: j'offrirai

kirakat la vitrine, |'étalage (hn)kirándulás l'excursion 1nn)kirándulni faire une excursionkiszolgálás le servicekitesz vmennyit qa faitkitölteni verser l., (űrlapot; remplir ll.kivasaltatni donner l. á repasserkiváló excellent, -ekívánni ' désirer I.kocsi Ia voiture

(vasúti) le wagonkombiné la combinaisonkomoly sérieux, -eusekomor sombre ,

kor, korszak l'époque (nn)kora reggel au pel,it jour; de bon matinkorán de bonne heurekorcsolyázni patinerI.kórház l'hópital (hn)kormányos le pilotekórus le choeur

kosár la corbeillekosztüm (női) le (costume) taillerrrkosztümkabát (nói) la jaquettekozmetikai szalon le sálon de beautéköd Ie brouillardköhögni tousser Lkölcsönözni (adni) préter I.

(venni) emprunter Lköltemény la poésiekönnyedség la facilitékönnyen aved facilité, facilementkönnyű (súIyú) léger, -ére

(megtenni, megérteni) facilekönyv le livrekönyvkereskedés la librairiekönyvkötő le relieurkönyvtár la bibIiothéquekörnyék les environs (hn tb.;köröm l'ongle (hn)körömcipő les escarpins (hn tb,)körte la poirekörülbelül environ, approximativementköszönöm merci, je vous en rernercie

*269

köte'lező obligatoirekötet le volúmekötés (könyvé} la reliurekövetkező suivant, -ekövetni suivre: je suis, nous suivons, ils

suivent; j'ai suivi; je suivraikövér gras, grasse; gros, gros§eközel vmihez prés de qchközel ide, a közelben tout prés d'ici, ö

proximitéközeli proche, prochain, -eközelség la proximitéközepe le milieu, le centreközépcsatár l'avant-centre (hn)középen au milieuközépfedezet le demi-centreközépiskola l'école secondaire (nn)középiskolás l'écolier(hn),l'écoliére

(nn)közgazdaságtan l'économie

politique (nn)köigazdasági egyetem, |'Université des

Sciences Economiques (nn)

270

közlekedés lacommunicationköz|ekedési eszköz le moyen de com-

municationközös commun, -eközött (kettő között) ent!"e,

(több között) parmiközpont le centreközponti central, -eköztársaság la républiqueközvetlen (vonat, vonal) direct, -ekrém la crémekrumpli (zsírban sült) les pommes (nn

tb.) (frites)kulcs la clékupa la coupeküldemény l'envoi (hn)küldeni envoyer I. (l. Eltérések az -er

végű igéknél)küldött (delegátus) délégué, -eküldöttség ladélégationkülföldi étranger,-örekülön (box) (le box) séparékülönbség la différence

különféle divers, -eküzdelem la lutte

L

lakatos le serrurierlakás l'appartement (hn), le loge-

mentlakni habiter I. qch, demeurer I.lakóhely le domicilelakos l'habitant (hn), l'habitante (nn)langyos tiédelassan lentementláb Ie pied, [a jambelágy tojás l'oeuf (hn) á Ia coquelámpa la lampelánc la chainelány, lánya vkinek la fillelátni voir: je voi§, nous voyons, iIs voi-

ent; j'ai vu; je verrailátogatni fréquenter I.|áz la fiévreleadni remettre; je remets, nous remet-

tons, ils remettent; j'ai remis; je remet-trai

leesni tomber t.lefeküdni se coucher I.lefoglalni retenir: je retiens, nous rete-

nons, ils retiennent; j'ai retenu; jeretiendrai

legalább au moinslegutolsó divatú dernier crilehetetlen impossiblelehetséges possiblelekvár la confiturelemegy descendre: je descends, nous

descendons, ils descendent; je suisdescendu ; je descendrai

lemez le disquelenni étre: je suis, tu es, il est, nous som-

mes, vöus étes, ils sont; j'ai été; je serai,tu sefas, il sera, nous serons, vous serez,

ils serontlepedő le drapleszállni(repülővel) atterrir II.levágni coupcr I.

*271

levelezés lacorrespondancelevelező, -nö, le correspondancier, la

correspondá{rciörelevelezőlap la carte postale

(belföldi) (porrr,l'intérieur)levelező tagozat Iés cours du soirleves la soupe, le potagelevetkőzni se déshabiller I.levél (kürlföldre küldendő) la lettre (pour

1'étranger)levélpapír le papier á lettrelégi posta la poste aériennelélegezni respirer I.lényeges essentiel,-ellelift l'ascenseur (hn)lökhajtásos repülógép l'avion (hn) ö

réaction

M

ma aujourd'huima este ce soirmagasság la hauteur, l'altitude (nn)

272

magasugrás ie saut en hauteurmagnó le magnétophonemagnószalag la bande de magnétophonemagyar hongrois, -eMagyarország laHongriemajdnem pre§quemaradék le íe§temaradni rester I.marhahús le boeufmatróz le matelotmár déjámás, másik autremásnap le lendemainmásolópapír le papier carbonemeddig? jusqu'á quand? jusqu'ö quelle

date?medence (fürdö) la piscinemegállni §'arréter I.megállóhely l'arrét (hn)megcsodálni admirer I.megegyezni étre d'accord (étre:lenni;

1. ott); se mettre d'accord mettre:tenni; l. ott, de: je me suis mis)

|,"

I

I

I

megelégedni étre contont, -e (étre:lenni;1. ott)

megengedni permettre: je permets, nouspermettons, ils permettent; j'ai permis;je permettiai

megérkezni :arriver I. fie suis ar-rivé)

megéIteni comprendre: je comprends,nous comprenons, ils comprennent;j'ai compris; je comprendrai

megfázni prendre froid: je prends, nousprenons, ils prennent; j'ai pris; jeprendrai

megfelelni convenir: il convient, ils con-viennent; il a convenu; il conviendra;correspondre III.

megfelelő convenablemegfogni prendre (ragozását 1. a köv.

szőnál)megfürdeni prendre un bain: je prends,

nous prenons, ils prennent; j'ai pris;je prendrai

meggyógyítani guérirII.

l8 1000 szó franciául - 5683

meggyújtani (lámpát) allumer [.meghatalmazott (cégvezető) le fondé de

pouvolrmeghívni inviter I.megigazitani ajuster I.megismételni répéterI.megjelenni paraitre: je parais, nous pa-

raissons, ils paraissent; j'ai paru; jeparaitrai

megkettőzni doubler I.megkérdezni demanderI.megkérni prier I.megköszönni vkinek vmit remercier I.

qun de qchmegközelítőleg approximativementmeglátogatni (személyt) aller voir qun,

rendre visite ö qun(várost, múzerrmot stb.) visiter I.

meglepetés la surprisemeglepni (bámulatba ejteni) étonner I.

(egyébként) surprendre: je surprends,nous surprenons, ils surprennent; j'aisurpris; je surprendrai

273

megmérni (súlyra) peser I. ,

(l. Eltérések az I. igeragozásban)megmosakodni se laver I.megnősülni se marier I.megpróbálni essayer I.megsérteni piquer tr., offenser l.megszakítani interrompre IIL

(hirtelen vmit) couper court á qchmegszállni vhol descendre III.megtekinteni visiter I.megtelt complet, -étemegtölteni remplir II.megvitatni discuter I.még encoremeleg chaud, -emellett prés de

allons, vous allez, iIs vontl Je suis allé;j'irai

mentés le sauvetagementőöv la ceinture de sauvetagemennydörgés letonnerreménnyi ideig? combien de tenrps?merre? par oü ? dans quelle direction ?mert parce que. carmesteraég le métier, la professionmesteíséges artificiel, -ellemessze loinmezőgazdaság l'agriculture (nn)mezőgazdasági agricolemérnök l'ingénieur(hn)mérsékelt árú jegy le billet á prix

réduitmellény le gilet mérték után §ur mesuremelltaitó le soutien-gorge méz le miel*"rl,itr quei? quellJ? - mielöbb le plus töt possible..

mély profo'nd, _" mikrobarázdás (lemez) (le disque) mi_

méliség la profondeur crosillon.erietóna indicateur (hn), (fali) horaire (hn) minden tout, -e;;;i aller: je vais, tu uái,'il uá, nous mindenféle de toute sorte, de tout g,enre

2,14*

mindenki tout le mondemindig tOuioursminiszoknya laminijupeminóség la qualitéminta érték nákül l'échantillon (hn)

sans valeurmód le moyenmódosítani modifier I.mondani dire: je dis, tu dis, il dit,

nous disons, vous dites, ils disent;j'ai dit: je dirai

nrosatni faire laver(faire:csinálni ; l, ott)

mosdó le lavabomosni laver I.

(fehérneműt) blanchir Il,mosódni, mosakodni se laver I.mozdonyvezető lemécanicien'mozgalom le mouvementmozgékony agilemozi le cinémamunka le travailmunkakör la sphére d'activité

l8*

munkanap la journée de travailmunkás, -nő l'ouvrier, -iéremustár le moutardmutatni montrer Ltnúzeum le muséemű l'ouvrage (hn), l'oeuvre (nn)műanyag la matiére synthétiqueműegyetem l'école polytechniqueműfaj le genreműjég Ia glace artificielleműködni fonctionner I.műsor le programmeműszer I'instrument(hn)művész l'artiste (hn, nn)művészet I'art (hn)művészi artistique

N

nadrág le pantalonnagy grand, -enagyon bien, trés, fortnagyszerű magnifique

*2,15

nap (24 óra) la journée, le jour(égitest) le soleil

napernyö le parasolnaponta par journapozni prendre üú bain de soleil (pren-

dre:venni;1. ott)napozókosár la guérite de plagenarancs l'orange (nn)nedves humidenegyed Ie quartneÁéz (munka) ditricile; (súly) lourd, -e

nem non, ne... pasnem tetszik nekem il ne me plait pasnemzeti national, -eNemzeti Bank la Banque Nationalenemzetiség la nationaliténevetni rire: je ris, nous rions, ils rient;

j'ai ri; je rirainevezetes célébre, illustrenégyszer quatre foisnéha parfoisnélkülözhetetlen indispensablenémet allemand, -e

2,t6

nép le peuplenépdal la chanson populairenépi populairenév le nomnévnap la fétenézni regarder t.nincsigaza avoirtort (avoir:bírni; 1. ott)nő |a femme (nn)női féminin, -enői öltöző les cabines (nn tb.) pour da-

mesnős mariénőtlen célibatairenövény la plante

NY

nyak le counyakék le colliernyár l'été (hn)nyelv la languenyelvtan la grammairenyelvtani gfammatical, -e

li

I

l

t

nyilvános public, publiquenyomás la pressionnyomtatvány l'imprimé (hn)nyugat l'oüest (hn)nyugágy Ie lit de repos, Ie,lantiquenyugodt calme, tranquillenyugtató le sédatifnyugtázott acquitté, -enyújtani (hitelt) accorder I.nyúl le lapin

ooda yóhajtani désirer I.olaj l'huile (nn)olasz italien, -neolcsó bon marchéolcsóbb meilleurmarchéoldal le cötéoldalt decötéolvasmány la lecture

oly$.ry lire: je lis, nous lisons, ils lisent;j'ai lu; je lirai

olvasó le lecteur, la lectriceolvasóterem la salle de lectureolvasztár le fondeurondoláltatni faire onduleróra (idő) l'heure (nn)

(kar-, zseb-) la montre(ébresztő) le réveil(utcai) l'horloge (nn)(inga-) la pendule

órás'l'horloger (hn)orosz russeország le paysorvos le médecinorvosság le remöde, le médicamentorvostanhallgató l'étudiant (hn) en mé-

decineosztály (áruházban) le rayonosztriga l'huitre (nn)óta depuisotthon á la maison

(nálunk, nálam) (chez nous, chez moi)

transat-

277

ö

öccse vkinek le frére cadetölbe §ur les genouxöltöny le compleí.öltözék le vétemehtön vousöngyújtó le briquetönkiszolgáló,,self-service"önteni verser I.öntőmunkás le fondeuröntudat la conscience, la connais-

§anceöreg vieux, vieil, vieille; ágé, -eőrizni garder I.öröm la joie, le plaisirörülni étre enchanté, -e; etre content, ,e

(étre:lenni, l. ott)ősz l'automne (hn)őszibarack la pécheösszeadni faire l'addition (nn) (faire:

tenni; l. ott)összeg la somme, le montant

278

összekötni joindre: je joins, nous joi-gnons, ils joignent; j]ai joint; je joindrai

összerakni composer I.összes művek 1es oeuvres complétesöv la ceinture

P

panaszkodni se plaindre: je me plains,nous nous plaignons, ils se plai'gnent;je me suis plaint; je me plaindrai

papírkereskedés la papeteriepapírpénz le biIlet (de banque)paprika le piment rougeparkolás le parcageparkolóhely le parking, le parcage auto,

risépart la rivepartra szállni débarquer I.; descendre á

terre: je descends, nous descendons, ilsdescendent; je suis descendu; je des-cendrai

páholy la loge

pályaudvar la garepályaudvari ruhatár la consigne (des

bagages) ,

párisi szelet l'escalope (nn) á la parisi-enne .:

párt le partipedagógiai pédagogiquepedagógiai főiskola l'lnstitut Pédagogi_

que (hn)pedig pourtantpenzió la pension

(fé1-) la demi_pensionperonjegy le ticket de quai, le billet de

qualpék |e boulangerpékáruk, péküzlet |a boulangeriepéldául par exemplepéldányszám le tiragepéntek levendredipénz l'argent (hn)pénzegység l'unité (nn) monétairepénzesutalvány le mandat-poste, le man-

dat postal

pénztár la caissepénztárablak Ie guichetpénztárca le portefeuille, le porte-

monnaie, Ia boursepihenés le repospihenni se reposer I.pillangó le papillonpillangóúszás Ia brasse papillonpincér le gargonpipa |a pipepipázni fumer la pipeplros rougepirulni rougir II.poggyász le bagage, |a mallepoggyászfeladás I'enregistrement (hn)

des bagagespohár le verrepontos exact, -e; précis, -eportré le portraitpostahivatal le bureau de postepostaláda la boite aux lettrespuha mou, mol, molle

279

pulyka la dindepüré (Ieves) (la soupe) purée

R..:

ragyogni briller I.ragyogó brillant, -e; éclatant, -e; splen-

diderajta! al|ez-y! vas-y! állons-y!rakpart le quairádióadás l'émission (nn)rántotta l'omlette (nn)recept l'ordonnance (nn)regény le romanreggel le matinreggeli le petit déjeunerrernek excellent, -e; exquis, -e; superbe,

splendideremélni espérer I.rendbe hoini magát faire sa toilette

(faire:tenni; l. ott)(felöltözni)

rendezni organiser I.

280

(számlát) régler I. la note ( l. Eltérésekaz -et végű igéknél)

rendező le metteur en scéne, le réali-sateur

rendór l'agent (hn) (de police)rendőrség la policerepülni voler I.; faire un vol (faire:

tenni; l. ott)repülőgép l'avion (hn)repülőtér l'aérodrome (hn), 1'aéroport

(hn)retek le radisretikül le sac á mainrész la partie, la partrészt venni assister I. á qch; prendre

part á qch; je prends, nous prenons, ilsprennent; j'ai pris; je prendrai

résztvevő [e participant, la participanteriport le reportageritka iarerostonsült (la viande) .grilléerossz mauvais, -erosszul mal

a,

Iögtön tout de suiteröntgenezni radiographierI.rövid court, -e; bref, bréverövidáru la bonneterie, la merccrierövidáruosztály le rayon de la bonnete-

rie. le rayon de la mercerierövidhullám l'onde (nn) courterúd Ia percherúdugrás le saut á la percheruha le vétement

(női) la roberuhaosztály le rayon des vétements con-

fectionnésruhatár le vestiaireruházat le vétementrum le rhumrumos tea le thé au rhum

s

sajnos malheureusementsajt le fromagesaláta la salade

sapka le bonnetsarok (utca) ]e coina sarkon au coin de la ruesarok'(cipő, láb) le talonsavanyú, aigre, acidesavanyú káposzta la choucroutesárgabarack l'abricot (hn)sárhányó le garde-bouesátortáborozni faire du camping (faire:

tenni; l. ott)sebesség Ia vitessesebességváltó le changement de vitessesegiteni aider I.segítség l'aide (nn)segítség! á l'aide!selyem la soiesemmi riensertés le porcséta la promenadesietni se dépécher I.siker le succéssíkság la plainesiöltözék le costume de ski

281

sípálya la piste de skisó le selsofőr le chaufféursoha jamaissok, sokat beauco-upsokan beaucoup de mondesokáig longtempssonka le jambonsós salé, :esovány maigresör la biöre

oohár sör le bockLorsó sör le demi de biére

sötét sombresportegyesület 1a société sportivespo.toinl faire du sport (faire:tenni;

l. ott)sportoló le sportif, la sportivesiadion le stade (sportil')stafétabot le témolnstrand la plagesugárút l'avenue (nn)súly le poids

282

súlvdobó le lanceur de poidssúlr crrrctő l'haltérophile (hn)sült csirke le poulet rötisült hal le poisson fritsüit hús le röti, la viande rötiesürgős urgent, -esüt a nap il fait du soleilsütemény le gáteau, la pátisseriesvájci suissesvájfolni cintrer

Sz

szabad libreszabad! lehet! entrez!szabad ég alatt en plein airszabadrúgás 1e congészabadság la liberté

íidő) le congé.ráoodréri (*oil) (le cinéma) en plein

airszabó Ie tailleurszabott ár le prix fixe

7szakasz (út) l'étape (nn)

(vasúti) . le compartimentszakáll la!arbeszakszervezet le syndicatszalag la ban.de, Je rubanszalámi le salainiszalma la pailleszállodai alkalmazott. l'employé, -e (hn,

nn) de l'hötelszám le numéroszámjegy le chiffreszámla la note

(kereskedelmi) la factureszándék l'intention (nn)szándékozni avoir l'intention de (avoir

:bírni; l. ott)szárnyas la volailleszeg le clouszekrény l'armoire(nn)szelet la trancheszem l'oeil (hn), les yeuxszemben en faceszemély la personne

személyautó la voitureszemélyi igazolvány la carte d'identitészemélyiség la personnalitészemélyvonat le train omnibusszemét 1es ordures (nn tb.)szendvics la tartine, le sandwichszenvedni souffrir: je souffre, nous

souffrons, ils souffrent; j'ai souffert; jesouffrirai

szerda le mercrediszerelem l'amour (hn)szerelmes amoureux, -euseszerelő le monteur, le mécanicienszerencsétlenség le malheurszerep le röleszeletet 1'amour (hn)szeretetre méltó aimableszeretni aimer I.szerény modesteszerint selonszeryezethez tartozni appartenir á une

organisation: j'appartiens, nous appar-

283

tenons, ils appartiennent; j'ai appar,tenu; j'appartiendrai

szervezni orga4iser I.szerző l'auteur (hn)szégyenletes hontpux, -euseszél le vent ,

széle vminek le bordszélén au bord de qch

széles largeszép beau, bel, belle; joli, -eszépirodalom les belles-lettres

(nn tb.)szépművészetek les beaux-arts (hn tb.)szépség la beautészín la couleurszínes coloré, -e; multicoloreszínész, -nő l'acteur (hn), l'actrice (nn)szinház le théátreszíntartó bon teintszintén aussi, égalementszínvonal le niveauszipka le fume-cigarettesszivar le cigare

284

szivárvány 1'arc-en-ciel (hn)szívesen volontiers, avec plaisir, á votre

se rviceszíveskedni avoir l'obligeance (avoir:

bírni; l. ott)szívesség le service, l'obligeance (nn)szívni (dohányozni) fumer I.szó le mot, la paroleszobaasszony la femme de chambreszobor la statueszoknya 1a jupeszolgálat le serviceszolsálni servir: je sers, nous servons,

iliservent; j'ai servi l je serviraiszomjasnak ienni avoir soif (avoir:

bírni; 1. ott)szomjúság 1a soifszomorú tristeszomszéd le voisin (hn), la voisine (nn)

szomszédos voisin, -eszomszédság levoisinageszopókás cigaretta la cigarette i bout

cartonné

Tszórakozni . s'amuser r.szor,ítani (cipő) géner I., blesser I.szótag la syllabeszóíár le dictionnaireSzovjetunió 1'Uirion Soviétique (nn)szőke blond, -eszőlő leraisinszőIőtő la vigneszőrme la fourrureszövet le tissu, l'étoffe (nn)szövetség l'union (nn), la fédérationszőyő le tisseurszövöttáru 1e textile, la bonneterieszűk étroit, -eszüksége van vmire avoir besoin de qch

(avoir:bírtli; l, ott)szükséges nécessairesziiletés la naissanceszületésnap l'anniversaire (hn)születni naitre; je nais, nolts naissons,

ils naissent; je suis né; je naitraiszünet (vakáció) les vacances (nn tb.); le

congé(felvonásközi) 1'entracte (hn)

szünnap le jout de congé

T

tag le membretakarítani nettoyer I. (1. Eltérések az -er

végű igéknél)találmány 1'invention(nn)talán peut-étretanács le conseiltanár, -nő le professeurtanfolyam le courstanítani enseigner I.tanító, -nő 1'instituteur (hn), l'institut-

rice (nn); le maítre, 1a maitresse (d'éco-1e)

tanú le témointanuImány l'étude (nn)tanulmányozni étudierI.tanulni étudier I.; apprendre qch: j'ap-

285

prends; nous apprenons, i'ls appren-nent; j'ai appris; j'apprendrai

tanúság le témoignagetantusz le jetontapsolni applaudiÉ II.tarka multicoloretartani (kézben) tenir: je tiens, nous te-

nons, ils tiennent; j'ai tenu; je tiendrai(időben) durer I.

tartós hullám la permanentetartozék l'accessoire (hn)taítozíti vmihez adhérer I. á qch (1.

Eltérések az -er végu igéknél); appar-tenir: j'appartiens, nous appartenons,ils appartiennent; j'ai appartenu; j'ap-partiendrai

taitozni vmivel devoir: je dois, nousdevons, ils doivent; j'ai dü; je devrai

tavaly l'année passéetavasz le printempstaxiállomás la station de taxistaxióia le compteurtáborhely le terrain de camping

286

táj,tájkép lepaysagetánc Ia dansetánclemez le disque de danse, le disque

de musiquetáncolni danser I.táplálék l'aliment (hn), la nourrituretárcsázni composer L le numérotársadalmi szeryezet l'organisation (nn)

socialetársadalom 1a sociététávcső (színházi) les jumelles (nn)távirat le télégrammetávíróblanketta la formule de télé-

grammetávolság Ia distancetávolugrás le saut en longueurtávúszó le nageur de fondtea le théteasütemény le petit fourteáskészlet le service de thétegezni tutoyer I. (l. Eltérések az -er

végű igéknél)teherautó le camion

,.-tehén la vachetej le lait .

tejcsarnok la crémerietejeskávé té café créme, le café au laittejszín la créI4etejszinhab la breme fouettéetele vmivel plein de qchtelelon le téléphonetelefonálni téléphoner I., donner I. un

coup de téléphone á quntelefonfülke Ia cabine téléphoniquetelefonkönyv l'annuaire (hn) téléphoni-

quetelefonközpont le central (téléphonique)telep (érclelő hely) le gisementtelepfelügyelő lesurveillanttelevíziós adás la télédiffusion, la séance

de télévisiontelevíziókészülék le téléviseurteljes entier, -iöreteljesen entiérementtelve lenni étre au complet (étre:lenni;

l. ott)

templom l'église (nn)tenger la mertengeri betégség le mal de mertengerpart (homokos) la plageteniszezni jouer I. du tennisteniszpálya le court.tenni, csinálni faire: je fais, nous faisons,

ils font; j'ai lait: je feraitenni, helyezni mettre: je mets, nous

mettons, ils mettent; j'ai mis; je mettraitermelni produire: je produis, nous pro-

duisons, ils produisent; j'ai produit; jeprod u i rai

természet la naturetermészetes naturel, -elletervezni projeter I. (l, Eltérések az -er

végű igéknél)tetszeni plaire: je plais, nous plaisons,

ils plaisent; j'aierint á plu; je plairaitetszés sz(hn) discrétiontél l'hiveretér 1a placotérd les gentux (hn tb.)

287

térhatású vetítés la projectlon panorami-que

térkép, la caitg (géographique)tészta la pátetévedés l'erreur (_nn)

téves faux, fausse -

téves kapcsolás l'erreur (nn) (de com-munication)

tilos interclit, -etilos irány le sens interdittinta l'encre (nn)tiszt l'officier (hn)tiszta propre

(syapjú) (la laine) puretisziviselő l'employé (hn), 1'employée

(nn), le fonctionnairetitkár le secrétairetízfilléres une piéce de dix fillérestízforintos uíl billet de dix forintstó le lactoll la plumetolmács l'interpréte (hn és nn)tolmácsoini interpréterI.

288

tofma le raiforttormás virsli les saucisses (nn tb.) au

railorttorokfájás le mal á la gorgetovábbitani (levelet) faire suivre (faire:

tennil 1. ott)több plusieurstöbbnyire le plus souventtöbbség la majoritétöltőceiuza le stylo-mine, le porte-minetöttőtoll le stylotöltött csirke le poulet farcitömör concis, -e; compact, -e... től kezdve á partir de qchtörök turc, turquetörök kávé le calé á la turque, le mokatörténelem l'histoire(nn)törülközó la serviette de toilettetrolibusz le trolleybustucat la douzainetudni savoir: je sais, nous savons,

savent; j'ai su; je sauraiils

túlozni exagérer I. (l. Eltérések az -ervéeű igéknél)

túl sok troptűlzás l'exágération (nn)túlzott exagéré. -etussolni prendr€ une douche (prendre:. venni; l. ott)

tűsarok le talon allumettetűz le feutűzkő la pierre á briquettyúkhúsleves le consommé de volaille

U

uborka ie cornichon(ecetes-) (le cornichon au vinaigre)

udvar la courúj nouveau, nouvel, nouvelle

(időben új) récent, -eújabban récemmentújdonság ia nouveautéújonnan nouvelIement

l9 t000 §zó íranciául - 5ó83

újság la nouvelle(hírlap) le journal

újságíró lejournalisteuralkodni régner I. (l. Eltérések az -er

végű igéknél)úszni_ nager I. (l. Eltérések az -er végő

igéknél)uszoda la piscineúszó le nageur, la nageuseúszómester le maitre de natationút le chemin, la routeutas le voyageur, la voyageuse; le pas-

sager, la passagéreutazás le voyageután aprésutca la rueútitáska la valiseútikalauz le guideútiterv l'itinéraire(hn)útkereszteződés le croisement (de routes)útlevél le passeportutolsó dernier, -iöre

289

utónév (franciában előnév) le prénomútszakasz le trajet

ü

ügyeletes gyógyszertár la pharmacie deservlce

üsvvezető le gérantüéyvezető igazgatő l'administrateur gé-

rantügyvéd l'avocat (hn)ülés la séanceülni étre assis, ,e: je suis assis, -e (étre:

lenni: 1. ott)ünneD la féte, le jour de féte

(hivatalos) le jour fériéüres (szabad) szoba la chambre libreürücomb le gigot de moutonütés le coupüveg (palack) la bouteille

(ablak-) la vitre

290

üzem l'usine (nn)üzletkötő, -nó le rapporterrr, la rappor-

teu§e

vvacsora le diner

(színház utáni) le soupervad le gibier,vadonatúj (flambant) neuf, neuvevapdalt hús la viande hachéevaÉyok, vagy stb, je suis, tu es (l, étre:

lenni.1vai le beurreva'iaskenyér Ia tartine de beurreuajódi iéel. réelle; original, -e

(ékszer) (le büou) précieuxvalószínű vraisemblablevalószínűtlen invraisemblablevan il est (l. étre-lenni)varrónő la couturiörevasalni repasser I.vasaló le fer á repasservasút le chemin de fer

F-r

vágány la voievágni iouper I.válaszolni lépondreIILválasztani choisir II.választék le choix

(haj) la raié'vállalat l'entreprise(nn)váltani (pénzt) changer I. de l'argent

(ruhát) se changer I.változni changer I. (1. Eltérések az -er

végű igéknél)változó changeant, -evám la douanevámőr le douaniervámvizsgálat la visite douaniérevárni attendre III.város la villevárosnegyed lequartierváróterem la salle d'attentevászon Ia toilevegyész le chimistevenni (vásárolni) acheter I. (1. Eltérések

az -er végű igéknél)

19|

(kézbe) prendre: je prends, nous pre_nons,_ils prennent; j'ai pris;je prendrai

vendéglő le restaurantvpr§ la poésieverseny le concoursversenyt nyerni remporter I. le cham-

pionnatversenyző, -nő le concurrent, la concur-

renteveszély le dangerveszélyes dangereux, -euseveszteni perdre III.vevő .l'acheteur (hn), l'acheteuse (nn)vezetni conduire: je conduis, nous Óon-

duisons, ils conduisent; j'ai conduit : jeconduirai(ú1) mener I. (l. Eltérések az -er végűigéknél)

vezető (idegen-) le guideűárműé) le conducteur

vezényelni diriger L (l. Eltérések az -ervégű igéknél)

vezérigazgatő le directeur général

291

védeni défendre IILvédjegy la marque (déposée)vég (kelme) la piécevége vminek le bqut de qch, la fin de qch

vélekedni penser I.vészfék le frein d'alarmevészkijárat la sortie de secoursvígjáték la comédievl-iyázni faire attention (faire: tenni;

1. ott)vihar l'orage (hn), la tempéteviharos (tenger) houleux, -euse; gros,

grossevilás le mondevilálbajnok le champion du mondeviláei. vilás- mondial, -evitaÉiias ia lumiére, l'éclairage (hn)világító lumineux,-eusevilágos clair, -evilágosodni s'éclaircirII.világosság la lumiörevilágrekord le record du monde

292

villamos le tramwayvillamosjegy ie ticket de tramvayvillamosia izállni prendre le tram(way)

(prendre:venni; l.. ott)villányborotva le rasoir électriquevillanyszerelő l'électricienvillám l'éclair (hn)vinni porter I.virág ia fleurvirágcsokor le bouquet de fleursvirsli les saucisses (nn. tb.)viselni porteI I.visszavezetni reconduire: je reconduis,

nous reconduisons, ils reconduisent;.i'ai reconduit; je reconduirai

viszontlátásra! au revoir!vita la discussionvíz l'eau (nn)vízvezeték-szerelő leplombiervonat le trainvonal la lignevontatni remorquer I.

vöröskáposzta le chou rougeW.C. le cabinet, le WC

,zzakő le veston '-.':

zavar l'embarras (hn)zavarni vmit troubler I. qch

vkit déranger I. géneiI. (l. Eltérésekaz -er végű igéknél);

zászló le drapeauzebracsíkos zébré,-ezenekar l'orchestre (hn)zenész le musicien, la musicienne

zokni les chaussettes (nn tb.)zongora le pianozongorista Ie pianiste, la pianistezöIdbab les haricots vertj 6n tb.;zöldbolsó les petits pois (hn tb.)

-

zöldségleves (tavaszi) le potagejulienne

zszsák le saczseb Ia pochezsebkendő le mouchoirzsebóra Ia montrezsemlye le petit painzsöllye le fauteuil (d'orchestre)

293

Olvassaaz ldegen Nyelvi Kiskönyvtár francia köteteit:

Lectures choisiesLectures de tous les joursArr Quartier Latin, comme si

vous y étiezPetite anthologie de la

littérature frangaise

A2 erdekes tartalmú történetek egyszerű nyelvezetük miatt a nyelvtánulás minden szakaszában

alkalmasak az önállő olvasásra. Áfeldolgozást lábjegyzetek és szójegyzék kÖnnyíti meg,

A kiadásért felelős a Tar}kónyvkiadó igazgatójaFelelős szerkesztő: Molnár Agnes

Műszaki vezető: Lojd LajosMűszaki szerkesztő : sándor Józsefné

A kézirat nyomdába érkezett:1979, április, Megjelent: 1980, február,

iéldányszám: 37000. Terjedelem: 9,25 (A/' íyKészült az 1977. évi öiódik kiadás változatlan utánnyomásaként, álló filmről,

roúciós ofszet nvo mássa'. - §íá1? i;;l::?ír* " 5602-5 5 szabvá ny szeri nt

TA 3057-Cl2olb-8083

79-0844 ' Dabasi Nyomda, Budapest*DabasFelelős vezető: Bálint Csaba igazgatő