1 · Web viewAz irodalmi anyag változatos repertoár, amelynek gerincét a magyar népmesekincs...

Helyi Nevelési Program

2010.

Készítette: Kertvárosi Óvoda Nevelőtestülete Pécs M.J.V. Önkormányzata

Polgármesteri HivatalHumán Főosztály7621 Pécs, Széchenyi tér 1.

TARTALOM

BEVEZETŐ..............................................................................................................................................................2

1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI, A HELYI NEVELÉSI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK TÖRVÉNYI HÁTTERE....................................................................................3

2. AZ INTÉZMÉNY KÖRNYEZETI SAJÁTOSSÁGAI – HELYZETKÉP................................52. 1. A családok szociokulturális helyzete, szülői igények, elvárások......................................52. 2. Az óvodák sajátos arculata............................................................................................................62. 3. Személyi feltételeink.......................................................................................................................82. 4. Tárgyi feltételeink............................................................................................................................9

3. AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI HITVALLÁSA..........................................................................103. 1. Gyermekképünk...............................................................................................................................113. 2. Óvodaképünk....................................................................................................................................11

4. ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK...............................................................................12

5. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI................................................................................................135. 1. Egészséges életmód.......................................................................................................................135. 2. Érzelmi nevelés – szocializáció.................................................................................................155. 3. Anyanyelvi nevelés, értelmi fejlesztés.....................................................................................17

6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE, A TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZETI KERETEI...........................................................................................................................................................19

6. 1. Napirend minta.................................................................................................................................20 6. 2. Hetirend minta..................................................................................................................................22

6. 3. Az óvodai nevelőmunka tervezése.............................................................................................23 6. 3. 1. Tanulási tartalmak tervezése.........................................................................................24 6. 3. 2. Gyermekek egyéni fejlesztési terve, az egyéni fejlesztés tervezése..................25

7. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE.....................................................................................................29

8. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI.............................................................................36 8. 1. Játék..................................................................................................................................................36 8. 2. Vers – mese, dramatikus játék..................................................................................................38 8. 3. Ének – zene, énekes játék...........................................................................................................40 8. 4. Rajzolás, mintázás, kézimunka.................................................................................................42 8. 5. Mozgás.............................................................................................................................................44 8. 6. Külső világ tevékeny megismerése.........................................................................................46 8. 6. 1. Környezet megismerése................................................................................................47

8. 6. 2. Matematikai tartalmú ismeretek.................................................................................48 8. 7. Munka jellegű tevékenységek....................................................................................................51

8. 8. Tevékenységben megvalósuló tanulás.....................................................................................53

9. ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA..............................................................................................559. 1. Integrált nevelés...............................................................................................................................559. 2. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés – specifikus fejlesztésének céljai és feladata................................................................................................................................................58

9. 3. Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, migráns gyermekek integrált nevelése, differenciált fejlesztése..............................................................................59

9. 4. A kiemelkedő képességű gyermekekkel való egyéni foglalkozás....................................60 9. 5. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek......................61

10. ÜNNEPEK, ÜNNEPÉLYEK, JELES NAPOK, HAGYOMÁNYOK.....................................64

11. AZ ÓVODA SZOLGÁLTATÁSAI.......................................................................................................68

12. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE.............69 AJÁNLOTT SZAKIRODALOM..........................................................................................................72KERTVÁROSI ÓVODA Helyi Nevelési Program 2

„Mottó”Egynek minden nehézSoknak semmi sem lehetetlen /Széchenyi István/

BEVEZETŐ

Pécs Megyei Jogú Város 188/2007-es (04. 20.) számú Közgyűlési határozata rendelkezett az óvodák működésének átszervezéséről. A Közgyűlés a Kertvárosi Óvodát jelölte székhelyóvodának, amelyhez hét óvodát csatolt.

Az összevonásból adódóan szükség volt a tagóvodák nevelési programjainak felülvizsgálatára, közös cél és feladat meghatározására, helyzetelemzésre.

Az intézmény alapító okirata minden tagóvoda esetében feladatellátásként határozza meg a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelését.

Ennek megfelelően meghatároztuk az integrált neveléssel kapcsolatos célokat, feladatokat, a fejlesztés módját, területeit, az integrált nevelés tárgyi – személyi feltétételeit. Az óvodák az említett változásokat figyelembe véve továbbra is a 2004-ben elfogadott és jóváhagyott programmal dolgoztak. A nevelési programot a fenntartó, 2008 – ban hagyta jóvá.

A 255/2009 (XI. 20.) kormányrendelet, amely az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról szóló rendeletet módosította [137/1996 (VII. 28.)] ismét új feladat elé állította a nevelőtestületet. Feladatunk volt, hogy a kormányrendelet módosításait figyelembe véve a programunkat kiegészítsük. A programmódosítás folyamatában az intézményvezetés megtervezte az operatív feladatokat, biztosította a nevelőtestület motiváltságát. A módosítás eredménye egy új közös nevelési program, amely megfelel a hatályos törvényeknek, rendeleteknek és hosszabb távra iránytűje lesz a Kertvárosi Óvoda és tagóvodáiban folyó nevelőmunkának. Helyi nevelési programunk biztosítja intézményünkben a szakmai önállóságot, megjelennek a programban a helyi igények és specialitások, érvényesülnek a különböző innovatív törekvések. (Veronika zeneprojekt, kompetencia alapú nevelés stb.) A módosítás során arra törekedtünk, hogy programunk bizonyító erejű legyen a közvetlen és közvetett partnereink számára, és a gyakorlat azonos legyen a nyíltan hirdetett programmal.

KERTVÁROSI ÓVODA Helyi Nevelési Program 3

1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI, A HELYI NEVELÉSI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK TÖRVÉNYI HÁTTERE

AZ INTÉZMÉNY NEVE: Kertvárosi Óvoda SZÉKHELYE: 7622 Pécs, Siklósi út 18.

TAGINTÉZMÉNYEK TELEPHELYEI: Anikó Utcai Tagóvoda7632 Pécs, Anikó u. 3.Bimbó Utcai Tagóvoda7632 Pécs, Bimbó u.1.Enyezd Utcai 1.sz.Tagóvoda7632 Pécs, Enyezd u. 1.Enyezd Utcai 2.sz.Tagóvoda7632 Pécs, Enyezd u. 3Melinda Utcai Tagóvoda7632 Pécs, Melinda u. 23/1Németh László Utcai Tagóvoda 7632 Pécs, Németh László út 6/A.Testvérvárosok Téri Tagóvoda7632 Pécs, Testvérvárosok tere 1-3.

JOGSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTT KÖZFELADATOK:

Közoktatás

A FENNTARTÓ SZERV NEVE és CÍME:Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata7621 Pécs, Széchenyi tér 1.

Keszü Község Önkormányzata7668 Keszü, Petőfi u. 24.

Kökény Község Önkormányzata7639 Kökény, Petőfi S. u. 2.

AZ IRÁNYÍTÓ SZERV NEVE és SZÉKHELYE:

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése7621 Pécs, Széchenyi tér 1.

AZ INTÉZMÉNY ÁLTAL ELLÁTOTT FELADATOK:

Három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb hét éves korig a gyermekek óvodai nevelése. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése.

ÓVODAI CSOPORTOK SZÁMA: 39

A PROGRAM BENYÚJTÓJA: Az intézmény vezetője és az intézmény nevelőtestülete


A HELYI NEVELÉSI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK TÖRVÉNYI HÁTTERE

A helyi nevelési program módosítását és kiegészítését az alábbi jogszabályok, törvények, rendeletek figyelembevételével készítettük el:

1993 évi LXXIX. törvény a közoktatásról és módosításai

1999 évi LXVII. törvény 47. §

2003 évi LXV. törvény

1992 évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, valamint ennek módosításai

1997 évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

137/1996 (VIII. 28.) számú kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról

23/1997 (VI. 4.) MKM. Rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei

11/1994 (VI. 8.) MKM. Rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről

138/1992 (X. 8.) Kormányrendelet

3/2002 (II. 15.) OM Rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról

255/2009 (XI. 20.) Kormányrendelet óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet módosítása


2. AZ INTÉZMÉNY KÖRNYEZETI SAJÁTOSSÁGAI – HELYZETKÉP

A Kertvárosi Óvoda az egyik legnagyobb óvodai intézmény Pécsett, amely az alábbi szervezeti egységekre tagolódik:

Ssz. Óvodák neve, címe: csoportszám:

maximálisan felvehető gyereklétszám:

férőhelyek száma:

1. Kertvárosi Óvoda /Székhelyóvoda/7622 Pécs, Siklósi út 18. 5 148 123

2. Anikó utcai Tagóvoda7632 Pécs, Anikó utca 3. 6 173 144

3. Bimbó utcai Tagóvoda7632 Pécs, Bimbó utca 1. 4 120 100

4. Enyezd utcai 1. számú Tagóvoda7632 Pécs, Enyezd utca 1. 5 150 125

5. Enyezd utcai 2. számú Tagóvoda7632 Pécs, Enyezd utca 3. 6 180 150

6. Melinda utcai Tagóvoda7632 Pécs, Melinda utca 23/1. 2 60 50

7. Németh László utcai Tagóvoda7632 Pécs, Németh László utca 6/A. 5 144 120

8. Testvérvárosok Téri Tagóvoda7632 Pécs, Testvérvárosok tere 1-3. 6 180 150

Összesen: 39 1155 962

Intézményfenntartó Mikro-társulás keretében, az intézményhez tartoznak Keszü, Kökény települések.

2. 1. A családok szociokulturális helyzete, szülői igények, elvárások

Intézményünket igénybe vevő családok a társadalom széles rétegét képviselik, nagy többségük átlagos jövedelmi viszonyok között él, de sajnos egyre több család szociokultúrális helyzete kedvezőtlen. Változó arányban de minden óvodánkban nevelünk hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű gyermeket illetve nevelési vagy egészségügyi problémával küzdő gyermeket. Velünk szemben a szülők - mint közvetlen partnerek, igényként fogalmazzák meg:

- Nyugodt, bizalomteli, szeretetteljes óvodai légkört- Gyermekeik sokoldalú személyiségfejlesztését- Nevelő partneri viszonyt gyermekeik óvónőjével, dajkával- Igényes kulturális és egyéb rendezvényeket, szolgáltatásokat- Nevelési időn túl szervezett szolgáltatásokat- Jól felszerelt tiszta, esztétikus környezetet- Betekintési lehetőséget az óvoda életébe- Nyitott óvodai programok- Iskolai életmódra való igényes felkészítést

2. 2. Az óvodák sajátos arculata

Az óvodáink egyéni arculatát a következők jellemzik

Kertvárosi Óvoda /Siklósi út 18./

1999 óta SNI gyermekek integrált nevelése, amelyhez a személyi feltételek biztosítottak

Speciális mozgásfejlesztés (játékos láb- és tartásjavító torna)

„Veronika” zeneprojekt zenepedagógiai módszereinek alkalmazása a különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelésében

Anikó utcai Tagóvoda

Kompetencia alapú nevelés beépítése a nevelési folyamatba

Közlekedésre nevelés

Környezetvédelem, egészséges életmód

Mozgáskultúra fejlesztése sokszínű formában

Óvoda - iskola átmenetét segítő program megvalósítása

Bimbó utcai Tagóvoda

Kommunikáció, kooperáció

Egészséges életmódra nevelés

Speciális mozgásfejlesztés, gyógytestnevelés

Néphagyományok ápolása

Enyezd utcai 1. számú Tagóvoda

Népi gyermekjátékok, aprók tánca, néphagyományok ápolása a jeles napok tükrében

Családközpontú nevelés – a Lépésről lépésre program elemeinek felhasználásával

Egészséges életmódra nevelés

Enyezd utcai 2. számú Tagóvoda

Egészséges életmód, környezettudatos nevelés

Gyógytestnevelés, prevenció

Néphagyományok ápolása

Zenei nevelés

Melinda utca Tagóvoda

Közlekedésre nevelés.

Környezetvédelem, egészséges életmód.

Tűzvédelmi nevelés.

Mozgáskultúra fejlesztése a népi gyermekjátékok által.

Németh László utcai Tagóvoda

Környezetvédelem, a környezet értékeinek megőrzése, népi hagyományok ápolása. Termésünnepi kiállítás

Egészségvédelem /só-terápia/

Testvérvárosok terei Tagóvoda

Egészségvédelem, prevenciós egészségügyi program

Környezetvédelem a jeles napok, hagyományok tükrében.

A tagóvodáink sajátos arculata, nevelési pedagógiai hitvallása a nevelőtestület egységes szemléletében rejlik.


2. 3. Személyi feltételeink

Helyi nevelési programunk megvalósításához személyi feltételeink megfelelőek. Intézményünk valamennyi dolgozója rendelkezik a törvény által előírt, munkakörének betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel.

Óvodapedagógusaink szakmailag felkészültek, igényesek, rugalmasak, megfelelő modellt és mintát mutatnak a gyermekeknek.

Óvodai nevelésünkben dolgozóinknak összehangolt munkájára van szükség, ahhoz, hogy sikereket, eredményeket érjünk el.

A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyerekeket nevelő pedagógusok feladata, lehetőséget teremteni arra, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.

Az alábbi táblázat összefoglalja az intézmény álláshelyeinek számát.

KERTVÁROSI ÓVODA(álláshelyeinek száma)

Ssz. Óvodák neve Óvoda-pedagógus

Logo-pédus

Gyógy-ped

Gazd.dolgozó Dajka Karban-

tartó Össz.

1. Kertvárosi Óvoda 11 0,5 1 2 7 1 22,5

2. Anikó Utcai Tagóvoda 13 0 0 1 7 1 22

3. Bimbó Utcai Tagóvoda 8 0 0 0 5,5 1 14,5

4. Enyezd U. 1. sz. Tagóvoda 10 0 0 1 6 1 18

5. Enyezd U. 2. sz. Tagóvoda 12 0 0 1 7 1 21

6. Melinda Utcai Tagóvoda 4 0 0 0 3 0,5 7,5

7. Németh L. Utcai Tagóvoda 10 0 0 1 6 1 18

8. Testvérvárosok Téri Tagó. 13 0 0 1 7,5 1 22,5

Összesen: 81 0,5 1 7 49 7,5 146

Intézmény pedagógusainak, dolgozóinak hitvallása, hogy tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyben a minőségi munkavégzés, az elkötelezettség és a csapatmunka különös hangsúlyt kap.


2. 4. Tárgyi feltételeink

Intézményünk tagóvodái rendelkeznek a nevelési programunk megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel.

A csoportszobák, kiszolgáló és egyéb helységek tágasak, világosak, jól felszereltek, lehetőséget biztosítanak a megfelelő munkakörülményekre, a gyermekek komfortérzetének kielégítésére, valamint a szülők fogadására.

A tornaszobáink kiválóan alkalmasak a speciális mozgásfejlesztésre, torna- és mozgásfejlesztő eszközökkel kiválóan ellátottak.

Óvodáink tárgyi eszközeit, berendezéseit a célszerűség, az esztétikusság, valamint a biztonságos kivitelezés jellemzi.

A célszerűség mellett fejlesztéseink során előnyben részesítjük a természetes anyagokat. Hangsúlyt fektetünk a minőségre, igényességre, tartósságra. A tárgyi felszereléseket a gyermekek számára hozzáférhető módon, biztonságosan helyezzük el.

Udvaraink parkosítottak, részben füves, részben beton burkolatúak. Csoportonként homokozók, mozgásfejlesztő játékok, kerékpárok, nyáron pancsoló medence áll a gyermekek rendelkezésére.

Az eszközök beszerzése folyamatosan történik, amelyeket az intézmény óvodái pályázatokon nyert összegekből, illetve alapítványi és költségvetési forrásból finanszíroznak.


3. AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI HITVALLÁSA

„A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítsünk a gyermekeknek valóra váltani lehetőségeit”

/Erich Fromm/

Óvodánk a másságot elfogadó, játékban nevelő és tanító óvoda, ahol a gyermek egyéni fejlődésének és érésének ütemében alkalmassá válik a rugalmas, fejlettség szerinti iskolakezdésre.A gyermekekhez, mint egyedi, mással nem helyettesíthető individuumokhoz és szociális lényekhez, az életkori sajátosságok és az egyéni szükségletek különbségeinek ismeretében közelítünk. Célunk: a világban jól eligazodó nyitott, az eredményeknek örülni tudó kiegyensúlyozott gyermekek nevelése.

Legfontosabb feladatunk: Szeretetteljes, családias légkörben neveljük és fejlesztjük

gyermekeinket, ahol elsődleges tevékenység a szabad játék A gyermek feltétlen őszinte szeretete Segítő nevelői attitűd Humanizmus, pedagógiai optimizmus Tisztelet, mások megértése, másság elfogadása Nevetés, felfedezés, csodálkozás Gyermekeket megillető jogok tiszteletben tartása Az egyenlő hozzáférés biztosítása

Valljuk, hogy gyermekeink személyiség fejlődését az egyéni képességeik kibontakoztatását spontán és szervezett élethelyzetek megteremtésével tudjuk lehetővé tenni, elősegíteni.

Hiszünk a gyermekközpontú életszemléletben.Hisszük, hogy a minőség tőlünk a pedagógusoktól ered.

A minőséget, mint értéket nekünk kell átadni a gyermekeknek.A minőségi munka a jövő nemzedékén mérhető le, akik tovább viszik azt, amit mi értékként átadunk.


3. 1. Gyermekképünk

Filozófiánk kiindulópontja, hogy minden gyermek egyedi, önálló, fejlődő személyiség.

Gyermekközpontú, befogadó óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.

Nagy hangsúlyt fektetünk az érzelemben gazdag, szeretetteljes, biztonságot nyújtó légkör megteremtésére, ahol a gyermekközpontúság által a gyermek önálló, boldog kiforrott egyéniséggé válhat.

A spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatásokkal segítjük, hogy kiegyensúlyozott, magabiztos személyiséggé váljanak, amely alapul szolgál testi, értelmi és szocializációs fejlődésükhöz.

A gyermeki személyiség kibontakozása során figyelembe vesszük az életkori és egyéni sajátosságokat, valamint a gyermekek eltérő fejlődési ütemét.

Nevelőmunkánkat akkor tartjuk sikeresnek, ha gyermekeink tudnak örülni, felfedezni, rácsodálkozni az őket körülvevő világra. Képesek önmaguk és mások elfogadására, az együttműködésre. Jól tudnak alkalmazkodni környezetükhöz, jól érzik magukat, a gyermekközösségben.

3. 2. Óvodaképünk

Intézményünk a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, az óvodáskortól az iskolába lépésig.

Biztosítjuk az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, valamint az iskolai közösségbe való beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások fejlődését.

Intézményünk tevékenységi rendszere és tárgyi környezete segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását.

Biztosítjuk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, valamint a migráns gyermekek önazonosságának megőrzését, ápolását, nyelvi nevelését, a múlti, - interkultúrális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

Óvodáinkban építünk a gyermek kíváncsiságára, kezdeményezése. Legfőbb értéknek tartjuk a szabad játékot, amelynek során a legtöbb ismerethez jut a gyermek.


4. ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOKAlapelveink

A gyermeknek joga van az életkorának és fejlettségének megfelelő óvodai életrendhez, biztonságos, egészséges környezethez, a szabad játékhoz. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, inkluzív, a családi nevelést kiegészítő, a szülővel együttműködve, a gyermeket óvja, védi, elősegíti harmonikus

fejlődését, személyiségének kibontakozását. Biztosítja az egyenlő hozzáférést a nemzeti, etnikai kisebbségnek, valamint a migránsszülők gyermekeinek.

Az óvoda, felelős a gyermek testi, érzelmi, erkölcsi, anyanyelvi, értelmi fejlődéséért, a szociálisan hátrányos,- és halmozottan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatásáért, elősegíti kiemelkedő képességű gyermekek tehetségének kibontakoztatását.

Megteremti a sérült gyermekek integrált óvodai nevelését, a másságot elfogadó környezetet, a sérülés specifikus személyi, tárgyi feltételeket, amelyek elősegítik a harmonikus személyiségfejlődésüket.

Céljaink Feladataink Minden gyermeket érzelmi biztonságban egészséges körülmények

között, önmagukhoz képest fejleszteni, a sikeres iskolakezdés érdekében

Biztosítani a szeretetteljes inkluzív, bizalommal teli, a gyermek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó óvodai nevelést a pozitív szocializációs folyamat kialakulását

Tanítás-tanulási folyamat játékban érvényesüljön, s ezt úgy kell megszervezni, hogy domináljon az életszerűség a természetes helyzet, érzelmi megközelítés.

A gyermekek egyéni differenciált fejlesztése, az SNI gyermekek szocializációja, a HH és HHH gyermekek felzárkóztatása, a kiemelkedő képességű gyermekekkel való egyéni foglalkozás

Közvetlen és közvetett partnereinkkel előremutató, jó kapcsolat kialakítása

A „mássággal szembeni tolerancia és segítő szándék belsővé tétele

A speciális nevelési szükségletekhez, életkori sajátosságokhoz igazodó segítség adása annak érdekében, hogy az SNI gyermekek és átlagos képességű gyermekekhez minél jobban közelítő személyiséggé váljanak

Tagóvodáink sajátos arculatának megőrzése

Megteremteni azt az inkluzív miliőt, melyben minden a gyermek biztonságban, felszabadultan tevékenykedhet, egészségesen fejlődhet

A szabad játék folyamatosságának biztosítása a folyamatos életszervezéshez, és tevékenységekhez szükséges eszközök, körülmények megteremtése – napirend rugalmassága

Meghatározni, hogy milyen szervezeti keretben tudjuk biztosítani az ismeretnyújtást, a készség képességfejlesztést

A gyermek szükségleteinek megfelelő egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés átfogó tervezése, gyermekek megismerése, fejlesztése. Személyi feltételek biztosítása

A gyermekvédelmi munka hatékonyságának növelése. Pedagógiai szakszolgálatokkal való kapcsolat erősítése

Jó képességű gyermekek fejlesztése egyéni fejlesztő program alapján Partneri igények ésszerű megvalósítása. Szülői igények, elvárások felmérése Bölcsőde-óvoda, óvoda – iskola átmenet zavartalan biztosítása. Az intézmény jogszerű, törvényes, gazdaságos működtetése. Figyelembe venni a szülők, gyermekek szociális, társadalmi helyzetét, a

környezeti elvárásokat


5. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI5. 1. Egészséges életmód

Célunk Feladatunk Tartalom A fejlődés várható eredménye Sikerkritérium

A gyermek egyéni sajátosságainak figyelembevételével kialakítsuk a belső igényt, az egészséges életmód természetes befogadására és követésére, amely a gyermekek optimális testi és lelki fejlődésének egyik alapfeltétele.

A szülővel pozitív töltésű nevelőpartneri viszonyban megalapozzuk gyermekeink környezettudatos magatartását SNI, hátrányos, és és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeink önmagukhoz viszonyított önállóságának elérése

- A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, testi képességeinek elősegítése, prevenció, korrekció

- A gyermek egészségének megőrzése, edzése, óvása, védelme, betegség megelőzés szokásainak alakítása- A gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése

- Sajátos nevelési igényű gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése, a fejlesztés az egész napi folyamatba való integrálása - -differenciálása- Megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve, speciális, egyénre szabott nevelési feladatok ellátása

- A környezet védelemmel és megóvásával kapcsolatos szokások kialakítása

Helyes életritmus kialakítása

- Rugalmas napirend, ismétlődő tevékenységek

Gondozás Testápolás Öltözködés Étkezés

Testi nevelés Testi szükségletek: - Mozgás - Levegőzés - Pihenés - Egészségvédelem - Edzés

- A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek

- A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyükre teszik azokat, zsebkendőjüket önállóan használják

- Ismerik és alkalmazzák a kulturált étkezés szokásait, szabályait, esztétikusan terítenek, kultúráltan étkeznek- Készség szinten használják a kanalat, villát, óvodáskor végére a kést- Önállóan döntik el, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek folyadékot

-Teljesen önállóan öltöznek, tudják ruhájukat ki-be gombolni, cipőjűket befűzni, bekötni, ruhájukat esztétikusan összehajtani helyükre tenni- Ügyelnek saját külsejükre

- Szeretik és óvják környezetüket, igyekeznek benne rendet tartani

- Hozzászoknak az óvodai elvárásokhoz, az elemi szokások és szabályok betartására törekszenek

- Mozgásuk összerendezettebbé, harmonikusabbá


válik

A megvalósulás folyamata, a feltételek megteremtése

A helyes életritmus kialakítása

- Folyamatos és rugalmas napirend kialakítása, az ismétlődő tevékenységek biztosítása, különös tekintettel a gyermek élettani szükségleteire, valamint az intézmény nyitva tartására.- Nyugodt biztonságos légkörben történő, a gyermekek életkorához igazított szokás – normarendszer felállítása, figyelembe véve a gyermek egyéni fejlettségét.

Gondozás

- Testápolás- Öltözködés- Életmód

- Bensőséges, inkluzív, bizalmas kapcsolat kialakítása gyermek – óvónő, gyermek – dajka között.- A gyermek testi komfortérzetének kielégítése.-A korosztályoknak megfelelő szinten szokások gyakoroltatása testápolás, öltözködés, kulturált étkezés, önkiszolgálás területén.- A személyi és tárgyi feltételek folyamatos biztosítása – felügyelet és segítségnyújtás a gyermekek higiénikus környezete érdekében.- Egyéni sajátosságok megismerése, rendszeres súly és magasságmérés elvégzése.- Öltözködésnél az egyéni tempó figyelembevétele, a praktikus, ízléses ruházat kihangsúlyozása.- Étkezésnél lehetőség szerint a folyamatosság, önkiszolgálásra nevelés biztosítása, a kulturált étkezési szokások kialakítása, rögzítése.- A gondozás minden területén az egyéni adottságok, életkori sajátosságok figyelembevétele.- Egészségmegőrzés, egészségvédelem, betegségmegelőzés feltételeinek biztosítása /vitaminnapok, szakemberek bevonása/.

Testi nevelés

- Mozgás, edzés- Levegőzés- Egészségnevelés - Pihenés

- A gyermek testi szükségleteinek, természetes mozgásigényének kielégítése, harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítése, egészségük védelme, edzése, pihenésük biztosítása.- A testi szükségletek és a természetes mozgásigény kielégítését a gyermek fejlettségének, sérülés-specifikumának megfelelően, mozgásra inspiráló biztonságos környezetben végezzük.- Lehetőség nyújtása a biztonságos, mindennapos mozgásos tevékenységre szabad és kötött formában egyaránt. - Az évszaknak megfelelően, az időjárás függvényében a szabadlevegőn való tartózkodás – lég, - nap,- vízfürdő, biztosítása, a csoportszobák rendszeres szellőztetése.- Az óvoda helységeinek kifogástalan tisztaságának biztosítása, az eszközök, használati tárgyak folyamatos ellenőrzése, karbantartása, balesetforrások elhárítása.- A gyermekek pihenése érdekében nyugodt légkör és alvásidő biztosítása, halk zene és mese, testi kontaktus lehetősége.


5. 2. Érzelmi nevelés - szocializáció

Célunk Feladatunk Tartalom A fejlődés várható eredménye Sikerkritérium

- Szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó, nyugodt légkörben a gyermekek erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságaik fejlesztése.

- Gyermekeink közösségi életre való felkészítése

- Különbözőségek elfogadására nevelés

- Inkluzív pedagógia megvalósítása

- Szülőföldünkhöz való kötődés megalapozása, a szűkebb és tágabb környezet gyermekközeli, érzelem-dús megismertetésével.

- Derűs alaphangulat megteremtése- Érzelmi kötődés kialakulásának elősegítése és fenntartása- Egymás közötti bizalom, pozitív attitűd kiépítése: /óvónő – gyerek, gyerek – gyerek, óvónő –szülő, gyerek – dajka/- Közös élményre épülő, közös tevékenységek megszervezése- Egymás iránti tolerancia, empátiakészség kialakítása, különbözőségek elfogadása, tisztelete- Alapvető viselkedési normák, szokás, normarendszer kialakítása.- Gyermekeink szociális érzékenységének, ezen belül éntudatának fejlesztése, önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek támogatása- A gyermek önálló személyiségének elfogadása differenciált fejlesztése - A szociális viselkedéshez szükséges kompetencia erősítése (szükségletek, hajlamok, attitűdök, rutinok, meggyőződések,) minták, készségek, ismeretek erősítésével- Modellértékű legyen az óvodapedagógus, dajka, az óvoda minden dolgozójának kommunikációja, bánásmódja, viselkedése- Hazához, lakóhelyhez, kultúrához való kötődés, értékek megismerése és

- Napirend szerinti: Szabad játékban, tevékenységekben megvalósuló tanulásban

- Beszoktatás, befogadás folyamata /igény szerint a szülők bevonásával/

- Sajátos nevelési igényű, hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, migráns gyermekek egyéni fejlesztése, szocializációja, szükség szerint szakember bevonásával- Tehetséges, kiemelkedő képességű gyermekekkel való foglalkozás, tehetséggondozás - Sok közös élmény lehetőségének megteremtése /programok, jeles napok, hagyományok,

- Gyermekek szívesen jönnek óvodába- Aktívan, örömmel vesznek részt az óvodai életben- Kialakul náluk a szeretet, kötődés képessége- Kapcsolataikat őszinteség jellemezi

Képessé válnak: - alapvető viselkedési normák és a közösségi élet szabályainak elfogadására- önálló döntéshozatalra- konfliktusok kezelésére- együttjátszásra, feladatvégzésre, kitartásra- különbözőségek elfogadására- kialakulnak társas kapcsolatai

- Kialakul a szokás- normarendszeréhez való elemi alkalmazkodóképességek, így az SNI. HH, HHH gyermek a lehetőségekhez képest vidám, öntevékeny, a közösségben beilleszkedő, toleráns személyiséggé válik- Megismerik szűkebb és tágabb


megbecsülése ünnepek/ környezetüket

A megvalósulás folyamata, feltételek megteremtése

Biztonságos, inkluzív nyugodt légkör megteremtése óvodáskor végéig, amelyben napi szinten gyermekeink nyitottságára építve neveljük óvodásainkat a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre, szülőföldünk szeretetére, megbecsülésére.

A beszoktatás folyamatosan és fokozatosan történjen, legyen lehetősége a szülőnek az együttes beszoktatásra.

A beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek különleges támogatása a családi háttér ismeretében, a személyiségjogok tiszteletben tartásával.

Nevelőmunkánkban motiváló erő legyen a dicséret, buzdítás, az érintés varázsa.

Az óvodai dolgozók pozitív, következetes mintaadása, szeretetteljes, türelmes elfogadó dolgozói attitűdje.

Egyéni differenciált nevelés, kivárás pedagógiája, a különbözőségek elfogadása.

A csoport életritmusának, szokás-normarendszerének alakítása, a gyermek egyéni sajátosságait figyelembe véve, rugalmas napirend segítségével történik.

Napi kapcsolatunk a szülőkkel folyamatos, csoportlégkörünk derűs, családias érzelmi biztonságot adó.

A nehezen szocializálható, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése, fejlesztése érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk fenn a megfelelő szakemberekkel.


5. 3. Anyanyelvi nevelés, értelmi fejlesztés

Célunk Feladatunk Tartalom

- Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése

- A magyar nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal megalapozzuk a gyermek biztonságos önkifejezését, gyarapítjuk aktív és passzív szókincsét az óvodai élet minden tevékenységében

- Az óvodai nevelés és a családi nevelés eredményeként a gyermek belső érésének elősegítése önmagához viszonyított fejlesztése

- Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi színt elérése

- Az óvodai nevelőtevékenység egészében biztosítanunk kell a kommunikáció lehetőségét, helyes mintaadással, szabályközvetítéssel, beszélő környezetben

- Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságaira, valamint meglévő tapasztalataira és ismereteire építve további élmények biztosítása különböző tevékenységekben és ezek élethelyzetekben való gyakorlása

- A teljes óvodai élet keretében – különösen a játék tevékenységen belül spontán és irányított ismeretnyújtás, az intellektuális tanuláshoz szükséges kognitív képességek fejlesztése (megfigyelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás, kreativitás)

- Differenciált egyéni képességfejlesztés, egyéni fejlesztési terv alapján- Figyelem-összpontosításra motiválás- A kiemelkedő képességű gyermekek egyéni fejlesztése- A család megismerése, a beszéd fejlesztése, egyéni sajátosságok, nemzeti hovatartozás figyelembe vételével- Hatékony közös munka fenntartás a logopédussal

Szabad játék, mindennapi folyamatos kommunikációMunka jellegű tevékenységek

Tevékenységekben megvalósuló tanulás: - Vers, mese - Ének-zene – énekes játék. - Rajzolás, mintázás, kézimunka. - Mozgás. - Külső világ tevékeny megismerése - Matematikai tapasztalatok gyűjtése

Anyanyelvi nevelés: - Nyelvi képességek fejlesztése:

o Légző gyakorlatoko Artikulációs gyakorlatoko Nyelvtörőko Ritmusgyakorlatoko Hangerőgyakorlatoko A beszéd képi megjelenítése, (írott

szöveg) - Irodalmi művek - Mondókák, mesék, versek - Dramatizálás, bábozás - Könyvek, folyóiratok - Képolvasás - Színházi élmények - Meseládikó, (Anikóban) - „Mi a manó” számítógépes program (Anikóban)


Megvalósulás folyamata, feltételek megteremtése Derűs, nyugodt csoportlégkör, hely és idő biztosítása a mikrocsoportos tevékenységekhez, differenciált fejlesztéshez, valamint a szabad

kommunikációhoz. Beszédhelyzetek, kommunikációs helyzetek teremtése, beszédkedv felkeltése, (szükség esetén logopédus bevonása). Az anyanyelvi nevelés, értelmi fejlesztés az óvodai élet minden területén jelen van. Észrevetetjük és megismertetjük a gyerekekkel a természet és

társadalmi környezet jelzéseit, nonverbális közléseit. Építünk a gyermek kíváncsiságára, figyelembe vesszük egyéni érdeklődéskörét. Törekszünk arra, hogy az SNI gyermekek számára minél több szociális kontaktus, kötődés, kommunikáció valósuljon meg. Életkoruknak megfelelően komplexitásra épülő tervszerű és spontán szerzett ismeretek rendszerezése, bővítése, különböző élethelyzetekben való

gyakorlás. Változatos, sokoldalú tapasztalatszerzést biztosítunk, amely a későbbiekben élményként előhívható. A különböző tevékenységek során a gyermek fejlettségére alapozunk, különös hangsúllyal a hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, migráns valamint a kiemelkedő képességű gyermekek megismerésére, fejlesztésére Értelmi nevelésünk fontos kritériuma a tudatos tervezés, a pozitív megerősítés, és a szituáció érzékeny óvónői magatartás állandó jelenléte. A pszichikus képességstruktúrák fejlődését egyénileg nyomon követjük, a szükséges fejlesztési feladatokat megtervezzük és beépítjük a gyakorlatba. Az értelmi nevelés 7 tevékenységközpontban valósul meg az Enyezd 1. sz. Tagóvodánkban. Családszituáció szerepjáték, építő játék, művészeti,

manipulációs, mese - vers – ének – zene, homok – víz, természetismereti tevékenység központok. A fejlődés várható eredményei - sikerkritérium

Korának és fejlettségnek megfelelően kialakul a pontos érzékelése, észlelése. Képes vizuális, auditív differenciálásra, térbeli viszonyok felismerésére, megnevezésére. A keresztcsatornák működése korának megfelelő. Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is. Figyelme korához képest tartós. Gondolkodására és problémamegoldásra törekvés, és kreativitás jellemző. Helyesen, tisztán, érthetően beszél. Kérdésre minimum egyszerű mondattal válaszol. Szókincse korának megfelelő. Jól használja a metakommunikációs eszközöket, bátran szívesen kommunikál társaival és a felnőttekkel. A közölt információt megérti. A

kommunikációt kapcsolatfelvételre is használja. Bátran kérdez. Verbális emlékezete korának megfelelő. Egyszerűbb történetet, mesét képes önállóan is elmondani. Élményeit és gondolatait is el tudja mondani.

Ismeri és használja az udvariasság szavait. Tud szemkontaktust teremteni és tartani. A migráns kisgyermek is megérti az óvodai élethez szükséges kifejezéseket, és képes magát megértetni. Minden gyermek a saját képességéhez és önmagához viszonyítva fejlődik, beszéd és a kognitív képességének maximumát éri el, rugalmas

beiskolázással a megfelelő intézménybe kerül.


6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE, A TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZETI KERETEI


- A gyermekek életkorának és egyéni sajátosságainak megfelelő életritmus és az ebben foglalt szokások, normarendszerek fejlesztő tevékenységek rugalmas napirendi keretek közötti megvalósítása

- Az integrált nevelésben a rugalmas napirend előnyeire építve, a szokás – normarendszerhez való elemi alkalmazkodási képességeinek kialakítása

- A gyermekek szükségleteit, igényeit figyelembe véve a stabilitás, folyamatosság, rugalmasság jegyében szervezett napirend, hetirend kialakítása- A gyermek komfortérzetéhez szükséges optimális körülmények biztosítása

- Folyamatos szabad játék lehetőségének megteremtése- A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása- A gondozást kiemelten kezeljük, mivel az óvodapedagógus a gondozás során nevel, építi kapcsolatait a gyermekkel, segíti önállóságának fejlődését együttműködve a dajkával- A tevékenységbe ágyazott komplex készség és képesség fejlesztés feltételeinek megteremtése (hely, idő, eszköz)

Csoportszervezés elveiAz óvoda és a gyermek érdekének megfelelően a felvett gyermekek életkorának függvényében homogén és / vagy heterogén csoportok kialakítása- Az óvónő által szervezett tevékenységek szervezeti keretei:

o kötetlen jellegűo kötött jellegű

- Fejlesztési tartalmak szervezeti formái:o egyéni, pároso mikrocsoportoso frontális

Megvalósulás folyamata, feltételek megteremtése

- A szervezett mozgásfejlesztés (testnevelés) kis – középső - és nagycsoportban egyaránt kötött formában történik. - Minden más tevékenység párhuzamosan folyik, a gyermek vagy az óvónő kezdeményezésére.

Hetirendünkben határozzuk meg a domináns tevékenységek sorát. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, aki a teljes nyitva tartás alatt foglalkozik a gyerekekkel. A hetente ritmikusan visszatérő tevékenységek rendszere biztosítja a különböző fejlesztési tartalmak harmonikus egyensúlyát. A heti rendben meghatározott domináns tevékenységek, az aktualitástól, spontaneitástól a szituációktól a gyermekek igényeitől , illetve az időpontokhoz kötött gyermekprogramoktól függően változhatnak. Szem előtt tartjuk a komplexitásban rejlő lehetőségeket, valamint a szabad játék kitüntetett szerepét.Heterogén csoport összetétel esetén a gyerekek életkorának és fejlettségének függvényében alakul a választható tevékenységek aránya.

Napirendünk biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységekhez.- Rugalmassága a gyermek szükségleteihez igazodjon – különös tekintettel a SNI, HH, HHH, migráns gyermekek igényeire.


6. 1. Napirend minta

3 – 4 évesek → kiscsoport

Idő Tevékenység

(5) - 6 - 7 Folyamatos érkezés, szabad játékSzékhelyóvodában pihenés: 5 órától - 6 óráig

7 - 1030

Párhuzamos tevékenységek: szabad játék, szabadon választotttevékenység, tízórai, óvónő által kezdeményezett tevékenység.Mindennapi testnevelés, kötelező testnevelés heti egy alkalommal

1030 - 1130 Öltözködés, udvari játék, levegőzés

1130 - 1230 Öltözködés, mosdóhasználat, ebéd

1230 - 13 Előkészület a pihenéshez

13 - 15 Pihenés, egyéni szükséglethez igazodó ébredés

15 – 17Párhuzamos tevékenységek: átöltözés, mosdóhasználat, uzsonna, szabad játék, szabadon választott tevékenység, óvónő által kezdeményezett tevékenység

4 – 5 évesek → középső csoport

Idő Tevékenység


7 - 1030

Párhuzamos tevékenységek: szabad játék, szabadon választotttevékenység, tízórai, óvónő által kezdeményezett tevékenység.Mindennapi testnevelés, kötelező testnevelés heti egy alkalommal

1030 – 1145 Öltözködés, udvari játék, levegőzés

1145 – 1245 Öltözködés, mosdóhasználat, ebéd

1245 - 1315 Előkészület a pihenéshez

1315 - 15 Pihenés, egyéni szükséglethez igazodó ébredés



5 – 6 – 7 évesek → nagycsoport

Idő Tevékenység


7 – 1045

Párhuzamos tevékenységek: szabad játék, szabadon választotttevékenység, tízórai, óvónő által kezdeményezett tevékenység.Mindennapi testnevelés, kötelező testnevelés heti két alkalommal

1045 – 1215 Öltözködés, udvari játék, levegőzés

1215 - 13 Öltözködés, mosdóhasználat, ebéd

13 - 1445 Előkészület a pihenéshez, pihenés, egyéni szükséglethez igazodó ébredés


Heterogén csoport esetén az adott korcsoporthoz közelebb álló napirendet valósítjuk meg

Nyári napirend (június 1.-től, augusztus 31.-ig)

Idő Tevékenység


7 - 12Párhuzamos tevékenységek: játék a szabadban, tízórai, fürdés, napozás, egyéb szabadon választott tevékenység, óvónő által kezdeményezett tevékenység, mosdóhasználat

12 – 1230 Előkészület az ebédhez

1230 – 13 Ebéd

13 - 1445 Előkészület a pihenéshez, pihenés, egyéni szükséglethez igazodó ébredés

1445– 17Párhuzamos tevékenységek: mosdóhasználat, uzsonna, játék a szabadban, szabadon választott tevékenység, óvónő által kezdeményezett tevékenység


6. 2. Hetirend minta

Csoport Kötetlen tevékenységek Heti alkalom Kötött tevékenységek Heti alkalom

Kis

Vers – mese Mindennapi testnevelés Ének - zene, énekes

játék (Zenevarázs – Anikóban)

Rajzolás, mintázás,kézimunka

Külső világ tevékeny megismerése

NapontaNaponta

1

1

1

Mozgás 1

Középső

Vers - mese Mindennapi testnevelés Rajzolás, mintázás,

kézimunka Külső világ tevékeny

megismerése Matematika tartalmú

tapasztalatok Ének – zene, énekes


NapontaNaponta

1

1

1

1

Mozgás 1

Nagy

Vers –mese Mindennapi testnevelés Rajzolás, mintázás

kézimunka Külső világ tevékeny

megismerése Matematika tartalmú

tapasztalatok Ének – zene, énekes


NapontaNaponta

1

1

1

1

Mozgás 2

Az óvodás gyermek számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkozási forma, amely biztosítja számára a szabad játékot, a tevékenységek szabad megválasztását.

Az óvodapedagógus tudatosan és tervszerűen biztosítja a fejlődéshez szükséges, differenciált tevékenykedtetés feltételrendszerét. Minden nap egy kiemelt nevelési terület köré csoportosítva valósítjuk meg a komplex ismeretnyújtást.

A gyermeki tevékenység változatos formája valósul meg: egyéni, páros és mikrocsoportos szervezéssel.

A tevékenységek közül, egyedül a mozgásfejlesztést célzó testnevelést szervezzük kötött formában.


6. 3. Az óvodai nevelőmunka tervezése

Célunk: A tervezés módja és formája és tartalma koherens legyen a programban megfogalmazott általános célokkal, feladatokkal.Feladatunk: Pedagógiai tervezés struktúrájának kialakítása, elvek meghatározása.

PEDAGÓGIAI TERVEZÉS DOKUMENTÁLÁSÁNAK STRUKTÚRÁJA

KERTVÁROSI ÓVODA Helyi Nevelési Program

KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY

ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS

ALAPPROGRAMJA

HELYI NEVELÉSI PROGRAM

ÓVODAVEZETŐI MUNKATERV

CSOPORTOK NEVELÉSI, FEJLESZTÉSI TERVEI,

ÉRTÉKELÉSEI

EGYÉNI FEJLŐDÉS DOKUMENTUMAI (óvodapedagógusok)

GYÓGYPEDAGÓGUS EGYÉNI FEJLESZTÉSI

TERVE (gyógypedagógus)

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

SNIIRÁNYELVEK

24

6. 3. 1. Tanulási tartalmak tervezése

Cél Feladat Tartalom Megvalósulás folyamata

Hároméves feladatterv elkészítése az 5 fejlesztő tevékenységhez/kis – közép - nagycsoport/

Hároméves feladatterv bontása heti- kétheti hálóterv

A feladatterv tartalmazza azoknak az ismereteknek a körét amelyekkel az óvodában az óvodai élet alatt, minden gyermeknek találkoznia kell.

A módszereket, konkrét témákat, /a nevelés fejlesztési ütemét, eszközeit szabadon megválasztva, a kialakult szituációkat figyelembe véve/ az óvodapedagógus választja meg

Csoportok nevelési terve és értékelése

Cél Feladat Tartalom Megvalósulás folyamata

A csoportok nevelési, terve tartalmazza az óvodapedagógusok tervező munkájának elvét, ellenőrző és értékelő dokumentumok, módszerek tartalmát

A helyi nevelési program, a minőségirányítási program, az éves vezetői munkaterv, a feladattervek alapján a csoportos óvónők készítik el

- Egészséges életmódra nevelés- Érzelmi nevelés, szocializáció- Anyanyelvi nevelés, értelmi fejlesztés- Szabad játék- Tevékenységben megvalósuló tanulás- Munka jellegű tevékenységek- HH, HHH, SNI, migráns, kiemelkedő képességű gyermekek nevelésével kapcsolatos feladatok- Partnerekkel való kapcsolattartás

Helyileg elkészített csoportnapló, amely tükrözi óvodáink sajátos arculatát, a helyi nevelési program általános feladatainak éves tartalmát, tevékenységek rendszerét

Féléves tervezés, értékelés

Komplex ismeretnyújtás tervezése projektekkel tevékenységközpontokra


- Gyermekvédelmi munka- Óvodai hagyományok, ünnepek, jeles napok, rendezvények

bontva (Enyezd 1.)

6. 3. 2. Gyermekek egyéni fejlesztési terve, az egyéni fejlesztés dokumentumai

Cél Feladat Tartalom Fejlesztés folyamataÉrtékelés,

pedagógiai tervezés rögzítése

A gyermekek személyiség- fejlődésének

nyomon követése

SNI, HH, HHH,

migráns, kiemelkedő képességű

valamint az egyes

gyermekek differenciált

nevelése, fejlesztése

Részképesség zavarok feltárása

a korrigálás

- A gyermekek aktuális fejlettségi állapotát tükröző személyiségjegyekre kiterjedő megfigyelés

- Nevelési fejlesztési feladatok rögzítése minden gyermeknél

- A HH, HHH, migráns, fejlődési zavarral küzdő, SNI, kiemelkedő képességű gyermekek számára szükség szerint fejlesztő program készítése

- 5. életévet betöltött gyermek célirányos mérése

- Szülők kérésére fejlesztési javaslatot

- Adatlap

- Megfigyelőlap - Fejlesztő program készítése,

- Fejlesztő program értékelése, - Sajátos nevelési igényű

gyermekek egyéni fejlesztési terve

- Szakvélemények /Éltes EGYMI Nevelési Tanácsadó

- Óvodával való ismerkedés szakasza /beszoktatás/ beilleszkedés- Fejlesztés nyomon követése- A fejlődés áttekintése 5 éves korban

↓Feladat

Diagnosztikai eljárás - kontrollálni a gyermekismeretet (rövid differ, Sindelar, HEFOP mérési anyag)Szükség esetén szakember bevonása

Beiskolázás 6-7, indokolt esetben 8 éves korban

↓Feladat

A gyermeki fejlettség elemzése, értékelése az óvodáskor végére elérendő fejlődési jellemzők a gyermek önmagához viszonyított fejlődésének

Féléves tervezés-értékelés

- Egyéni fejlesztési napló

- Gyógypedagógiai fejlesztési napló /Kertvárosi Óvoda/

- Gyermekvédelmi terv

- Csoportról szóló bejegyzések


érdekében tartalmazó dokumentum elkészítése, átadása11/ 1994. MKM-rend.20/B§

Szakértői Bizottság,/

figyelembevételévelKonzultáció – tanítónőkkel, Szakszolgálat szakembereivel

Személyre szóló egyéni megfigyelési szempontok a gyermek fejlődésének megítélésében

Differenciált nevelés,Egyéni bánásmód gyakorlata

Befogadás, beilleszkedés alatti tapasztalatok- Gyermek családban elfoglalt helye- Családlátogatás tapasztalatai

A gyermek mozgásfejlettsége- Nagy mozgások - Finommotorika, téri tájékozódó képesség- Egyensúlyérzék- Mozgás koordináció

Társas kapcsolatok szintje - Gyermek közösségben elfoglalt helye, szociális érettsége- Szokás, szabályrendszer betartása, viselkedéskultúra

Gyermek ismeretkörének tartalma- értelmi képességek, mennyiségi fogalmak, gondolkodási szint- grafomotorika fejlettsége, rajzkészség

Játéktevékenység fejlettsége

Kommunikációs képesség- beszédkészség, szókincs, beszédhibák, mondatszerkesztés

1. Probléma észlelése, tudatosítása

2. A probléma megfogalmazása

3. Tényfeltárás 3.1. Különféle módszerekkel /családlátogatás, megfigyelések, szociometria, gyermekmunkák/3.2. Különféle területekről, mozgásfejlettség, társas kapcsolat, gyermek ismeretkörének tartalma, kommunikációs képesség3.3. Különféle tevékenységben /gondozás, játék, munka, tanulás/

4. Az egyes tényfeltáró módszerek által kapott adatok elemzése

5. A vizsgálatok eredményeinek összegzése

6. Differenciálás területének kijelölése

7. Differenciálás, bánásmód tervének összeállítása

8. Eredmények értékelése


9. További teendők megfogalmazása

EGYÉNI FEJLETTSÉGMÉRŐ LAP ……./……. I. félév

Fejlesztési terület - Mit fejlesztünk?

Módszer – Hogyan?

Eszköz – Mivel? Eredményesség

Megjegyzés:

EGYÉNI FEJLETTSÉGMÉRŐ LAP ……./……. II. félév

Fejlesztési terület - Mit fejlesztünk?

Módszer – Hogyan?

Eszköz – Mivel? Eredményesség


Megjegyzés:

GYÓGYPEDAGÓGIAI EGYÉNI FEJLESZTÉSI NAPLÓ

TartalomHaladási napló

Sorszám Dátum Foglalkozás anyaga

- A gyermek adatai

- A tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság illetve a Nevelési Tanácsadó címe és a Szakvélemény száma

- A gyermek állapota a foglalkozás megkezdésekor

- A gyermek fejlődésének értékelése az I. illetve a II. félévben


7. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE

Cél Feladat Tartalom

A közvetlen és közvetett partnerek igényeinek és elvárásainak való megfelelésa minőségbiztosítás eredményeinek figyelembevételével

- Az elvárások, igények folyamatos figyelemmel kísérése (mérés, értékelés)- A változások nyomon követése- Jó munkakapcsolat kialakítása és fenntartása- Folyamatos kapcsolattartás- Információcsere- Konzultáció- Közös programok- Nyitott óvoda- Segítségnyújtás a családok sajátosságainak figyelembevételével

Közvetlen partner Közvetett partner

- Gyermek- Szülő-család- Munkatársak- Fenntartó- Bölcsőde- Általános iskola- Szűrővizsgálatokat ellátó szakemberek- MEVID Rt.

- Szakszolgálatok

- Szakmai szolgáltatók

- Művelődésügyi intézmények

- Szponzorok, támogatók

- Felügyeleti szervek

- Kisebbségi szervezetek


Megvalósulási folyamat az óvoda és közvetlen partnerek kapcsolatában

Közvetlen partner Célunk Feladatunk Kapcsolattartási formák

Gyermek

- Meleg töltésű érzelmi kapcsolat kialakítása és ápolása: gyermek – felnőtt, gyermek – gyermek viszonylatban

- Örömteli, sikeres tevékenységben gazdag óvodai mindennapok biztosítása, a gyermek pozitív énképének megalapozása

- SNI, HH, HHH, migráns gyermekek fejlődésének kiemelt figyelemmel kísérése

- Derűs, nyugodt, otthonos légkör kialakítása, (elégedettség mérés)- Minőségi munkavégzés- Meleg, szeretetteljes attitűd az óvónő állandó jelenlétével- Befogadási időszak zökkenőmentes megszervezése- A gyermeki biztonságérzet kialakítása- Családlátogatás, igény, szükség szerint- A gyermeki jogok tiszteletben tartása- Egyéni sajátosságok figyelembevétele, egyéni bánásmód alkalmazása minden gyermek esetében- Tevékenységformák változatos, színes megszervezése, szabad játék biztosítása- Közös élmények, rendezvények

- Nyílt napok, játszóházak (ismerkedés)

- Befogadás

- Családlátogatás, igény és szükség szerint

- Az óvodai élet mindennapos és különleges tevékenységei alatt való együttlét:

Egyéni differenciált fejlesztés

Közös ünnepeken, ünnepélyeken való részvétel Jeles napok,

hagyományok ápolása Programok, séták,


biztosítása- Egészségmegőrzés

kirándulások szervezése



Szülő-család

A szülői ház és az óvoda kapcsolatában az egyenrangú nevelőpartneri viszony kialakítása, fenntartása

Családok sajátosságainak figyelembe vétele, intervenciós (segítségnyújtó) gyakorlat megvalósítása

- Szülői értekezlet keretében a szülők maximális tájékoztatása az óvoda helyi nevelési programjáról - A szülők elvárásainak, igényeinek megismerése, ezekhez való rugalmas alkalmazkodás - MIP működtetése - A gyermekhez fűződő meleg érzelmi viszony és biztonságot árasztó, befogadó légkör kialakítása- Nyitott óvónői hozzáállás, amely

lehetővé teszi a szülő számára a betekintést- Információáramlás lehetőségének

biztosítása, megvalósítható szülői javaslatok támogatása- A szülők által kezdeményezett alapítványok gazdaságos és sikeres működtetése- Szülői Szervezettel való hatékony együttműködés

- Befogadási időszak- Családlátogatások, igény és szükség szerint (problémás gyermek esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kíséretében).- Pedagógiai- pszichológiai- egészségügyi előadások szülőknek, óvónőknek, szakemberek bevonásával- Közös kirándulások, kultúrált együttes kikapcsolódások, programok:

Nyílt ünnepek, ünnepélyek. Nyílt napok, betekintés

biztosítása Munka délelőttök,

munkadélutánok, játszóházak

Szülők Klubja Fogadóóra, előzetes

időpont egyeztetés alapján Egyéni beszélgetések,

problémamegoldások a mindennapi találkozások során

Szülői Szervezet megbeszélése,

szülői értekezletek


Munkatársak - Megfelelő munkafeltételek


- Óvodapedagógusok- Dajkák- Gazdasági dolgozók- Kisegítő - Karbantartó

Pozitív, derűs munkahelyi légkörben összehangolt, hatékony, magas színvonalú munkavégzés

Segítőkész, együttműködő összetartó munkahelyi közösség

megteremtése- Anyagi-erkölcsi megbecsülés- Szakmai továbbfejlődés biztosítása- Egymás tiszteletben tartása- Empátia, tolerancia- Korrekt ellenőrzés-értékelés- Arányos munkamegosztás – vállalás- Tisztességes, becsületes, egymást

segítő magatartás- Megfelelő információáramlás biztosítása- Pontos, precíz munkavégzés

- Mindennapos munkahelyi találkozások- Nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletek- Megbeszélések- Beszámolók- Munkaközösségi találkozók- Ellenőrzések, hospitálások- Külső-belső továbbképzések- Közös ünnepek, hagyományok, programok

FenntartóA színvonalas nevelőmunka végzése, szakmai munkánk pozitív fenntartói értékelése

- Jól működő intézményi struktúra fenntartása- Gazdaságos, törvényes működés- Pontos adatközlés, határidők betartása

- Állandó információcsere a fenntartó és az intézményvezető között- Beszámolók írásban, szóban, e- mailben- Ellenőrzés, értékelés, betekintés

Bölcsődék

- Németh László - TVT.

A gyermek óvodai beilleszkedésének elősegítése

- A bölcsődékkel való folyamatos kapcsolattartás- Bölcsőde –óvoda átmenet biztosítása- Leendő óvodásaink megismerése

- Betekintés- Kölcsönös látogatás (Anikó, Németh, TVT. Óvodák)- Közös rendezvények, programok- Konzultáció, játszóházak, nyílt napok



Általános iskolák

- Anikó Utcai Iskola (Anikó, Melinda Óvodák)- Árpád Fejedelem

Gimnázium és Általános Iskola (Enyezd 1. sz.

Enyezd 2. sz. Németh L. Óvodák)- Testvérvárosok Terei

Általános Iskola (TVT. , Melinda Óvodák)

Óvoda-iskola átmenet megkönnyítéseAz iskolaérettség újra értelmezése (Anikóban)

Iskoláskorú gyermekeink zökkenőmentes iskolába lépésének elősegítése

Rugalmas beiskolázás

- A gyermekek körültekintő felkészítése az iskolára- Készség- és képesség fejlettség egyénenkénti ismerete, iskolaválasztás segítése- Szükség esetén szakvélemények kérése- Óvodai szakvélemények elkészítése, beiskolázási teendők elvégzése, igény szerint fejlesztési javaslat kiadása- Jó partnerkapcsolat ápolása az iskolákkal

- Igény szerint tanítónő meghívása szülői értekezletre - Iskolalátogatás az első osztályosoknál- Kölcsönös szakmai látogatások, konzultációk- Közös továbbképzések, programok- Kulturális rendezvények- Együttműködési megállapodás

Szűrővizsgálatot ellátó szakemberek

Gyermekeink egészségügyi ellátása, egészségmegőrzése, rendellenességek kiszűrése

- A gyermekek egészségügyi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, szülők tájékoztatása- Szűrővizsgálatok lehetőségének biztosítása óvodán belül, szülői beleegyezéssel- Adminisztratív tevékenységek pontos teljesítése

- Rendszeres, kapcsolattartás az óvodaorvosokkal, védőnőkkel

- Egészségügyi szűrések

MEVID RT. Gyermekeink életkorának megfelelő, egészséges, bőséges, változatos táplálkozás biztosítása

- Jó munkakapcsolat kialakítása, ápolása- Igények, elvárások továbbítása- Étkezési díjak átvétele, elszámolása- Pontos létszámadat közlése

- Napi találkozások a szállítóval és

a konyhai dolgozóval- Létszámjelentés- Telefonkontaktus- Ellenőrzés - értékelés- Közös rendezvények


Közvetett partner Célunk Feladatunk Kapcsolattartási formák

Szakszolgálatok

- Éltes EGYMI Nevelési Tanácsadó

- Szakértői Bizottság Korai Fejlesztő Logopédiai Gyógytestnevelési Intézet

- Gyermek Ideggondozó- Gyermekjóléti Szolgálat- Családsegítő Központ- Területi Szociális Központ

- A rászoruló gyermekeink szakszerű egyéni fejlesztésben részesüljenek, beiskolázásuk a megfelelő intézményekbe történjen

- SNI, HH, HHH, migráns gyermekeink esélyeinek növelése

- A problémák, tanulási nehézségek, részképesség zavarok felismerése, kiszűrése, dokumentálása- Szakszerű jellemzések elkészítése- A gyermek irányítása a megfelelő szakszolgálathoz- Hatékony team-munka végzése a gyógypedagógussal, logopédussal és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel

- Mérések

- Konzultáció

- Szakmai napok, továbbképzések

- Intézményi látogatások

- Hivatalos megkeresés, felkérés, információcsere

Szakmai szolgáltatók- Állandó, permanens önképzés, fejlődés

- Szakmai megújulás

- Tanfolyamok, továbbképzések figyelemmel kísérése- Igényeinek jelzése és tanfolyamokra való jelentkezés határidőn belül- Szakmai napok felvállalása

- Tájékoztató- Aktív részvétel a tanfolyamokon, továbbképzéseken- Előadások nevelőtestületen belül- szakértőkkel, szaktanácsadással

Kulturális és Művelődési intézmények

- A gyermekek fejlődését elősegítő kulturális programok látogatása

- A különböző kulturális intézmények programjainak folyamatos figyelemmel kísérése- Látogatás megszervezése

- Tájékoztatók

- Programokon való részvétel


Közvetett partner Célunk Feladatunk Kapcsolattartási formák

Szponzorok-támogatók

- Területi képviselő - Civil szervezetek - Alapítványok - Kisebbségi szervezetek, önkormányzatok

- Óvodai rendezvényeink, alapítványaink anyagi és erkölcsi természetű támogatása, érdekképviselete

- Az intézményünk népszerűsítése, céljaink, feladataink, eredményeink alapján

- Színvonalas pályázatokkal anyagi támogatás elnyerése

- Kapcsolattartás

- Együttműködés

- PR tevékenység végzése

- Intézményünk széleskörű népszerűsítése

- Korrekt tájékoztatás- Problémáink feltárása

- Reális célokra támogatáskérés, megvalósítás igazolása

- Pályázati lehetőségek folyamatos

figyelemmel kisérése

- Megfelelő színvonalú pályázatok

készítése

- Személyes találkozók

- Konzultációk

- Rendezvényeinken való részvétel

- Képviselői fórum

- Média, információk

- Hivatalos elszámolás

Felügyeleti szerek - A törvények, rendeletek betartása

- Az intézmény működtetése a törvényi előírásoknak megfelelően

- Pontos adatközlés, határidők betartása

- Információcsere

- Ellenőrzés

- Értékelés


8. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

Az óvodapedagógus feladatai8. 1. Játék

„ A játék a gyermek útja annak a világnak a megismeréséhez amelyben most élnek és amelyet tovább alakítani hívatottak.” /Gorkij/

Az óvodában a játék a gyermekek legfőbb tevékenysége a gyermek önmegvalósítása, érzelmeinek, vágyainak, lelkiállapotának önkifejezése, fejlettségének legfőbb mutatója.

Célunk Feladatunk Tartalom A fejlődés várható eredményeSikerkritérium

- A játék, mint örömforrás erősítse a gyermek pszichikumát, kreativitását, adjon élményt, járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, boldog óvodáskor megéléséhez

- A szabad játék túlsúlyának érvényesülése

- A szabad elmélyült, önkéntes, spontán játék lehetőségének biztosítása

- A játék feltételrendszerének megteremtése /hely, idő, eszköz, megfelelő csoport légkör, a gyermeki fantázia kibontakoztatását segítő anyagok/ az adott életkori sajátosságoknak megfelelően, a gyermekek egyéni fejlettségének, tapasztalatainak ismeretében- A társas kapcsolatok fejlesztése /szeretet, barátság, empátia, tolerancia, szerepvállalás/- A gyermekek számára érzelmi biztonság megteremtése /az óvónő tudatos jelenléte, indirekt irányítása, a kérdezés, a

- Gyakorló játék

- Szimbolikus szerepjáték

- Barkácsolás

- Dramatizálás, bábozás

- Szabályjáték

- Konstruáló, építőjáték

- Udvari játék

- A tartalmas játék megvalósulása érdekében óvódáskor végére a gyermekek képesek a társakkal való együttjátszásra

- Játékukban dominál a szimbolikus szerepjáték

- Képesek a szabályok, normák elfogadására, betartására, önálló szabályozására

- Tiszteletben tartják egymás játékát


beszélgetés, mozgás szabadsága/.- A kreativitást elősegítő tapasztalatszerzés

- Homok – víz asztal nyújtotta játékok


- SNI, HH, HHH, migráns gyermekek számára a szabad játék legyen a szocializáció fő színtere

- A szabad játék folyamatosságának biztosítása- A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét, hogy a szabad játék túlsúlya érvényesüljön - Az óvónői kreativitásra építve a játékeszközök folyamatos fejlesztése- Udvari játéktevékenység megszervezése: mozgásos játékok lehetőségének biztosítása az udvaron és a csoportszobában egyaránt- SNI, HH, HHH, migráns gyermekek személyiségének differenciált fejlesztése játéktevékenységen keresztül, fejlettségtől függő, fokozódó komplexitású játékok megtanítása, megszerettetése

- Ismerik és alkalmazzák az udvarias magatartás formáit a játék során

- Az óvónő egész személyisége, kommunikációja modell értékű az együttjátszás során


Jó napirend kialakításával biztosítjuk a hosszantartó, zavartalan játékidőt és a gyermekek számára a fejlettségüknek megfelelő játékeszközöket.

A gyermeki fantáziát segítő anyagok, eszköz álljanak a gyermekek rendelkezésére. A játékeszközök folyamatos bővítésére és fejlesztésére törekszünk.

Az óvónő irányító, segítő szerepe mindig a játszók igényeihez igazodjon, utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat kialakult bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad.

Az óvónő szituáció érzékenysége, segítse elő a különböző fejlettségű, és képességű gyermekek együttjátszását, a gyermekek közötti


játékkapcsolatok kialakulását. A játéktevékenységek, tevékenység központokban valósulnak meg /Enyezd 1. /


8. 2. Vers - mese, dramatikus játék


A könyv, az irodalom, a művészet iránti érdeklődés megalapozása

A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása: - a meseélményekkel - a versek zeneiségével - a bábjáték és a - dramatizálás eszközeivel

A gyermek saját vers és mesealkotása annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés módja legyen

SNI, HH, HHH, különböző szociokulturális környezetből érkező gyermekek beszédfejlesztése a különböző fejlődési szakaszokban, kommunikációs helyzetekben

- A felhasznált irodalmi anyag igényes összeállítása

- Az óvodás korú gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközeivel

- A gyermekek absztrakt gondolkodásának elősegítése, memória, intelligencia, kreativitás elősegítése, belső képvilágának fejlesztése

- Népi értékek, hagyományok, klasszikus és kortárs irodalmi művek közvetítése

- Az irodalom szeretetének meglapozása, az olvasásra nevelés elindítása

- Mondókák, dúdolók, versek, ölbéli játékok ritmusával, mozdulatok, szavak egységével érzéki-érzelmi élmény adása

- Mese, vers, mondóka, dúdoló, ölbéli játékok

- Klasszikus és kortárs irodalmi művek

- Könyvek, folyóiratok nézegetése

- Színházi élmények nyújtása

- Irodalmi élmények reprodukálása, mesekönyvek, leporellók készítése, meselemez

- Bábozás, dramatizálás

- A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat, mondókákat- Várják, igénylik a mesehallgatást- Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak egymás és maguk szórakoztatására - Megjegyeznek mondókákat, verseket, meséket- Tudnak meséket, történeteket kitalálni és azt mozgásban, illetve képben megjeleníteni- Figyelmesen végig tudják hallgatni óvónőiket, társaikat- Bővül szókincsük, fejlődik kifejezőkészségük, kialakul az összefüggő beszéd- Képessé válnak a valós és a mesevilág közötti elvonatkoztatásra - Kialakul a könyv szeretete, óvása, megbecsülése- Megismerkednek más népek irodalmi értékeivel- SNI gyermek örömmel hallgatja a mesét, szívesen ismételget verseket, rigmusokat, mondókákat, önmagához képest fejlődik verbális és nonverbális kommunikációs képessége



Megfelelő, érzelmi biztonságot nyújtó hely, amelynek hangulata magával ragadja a gyermekeket.

Kezdeményezéskor mese bevezető /pl.: gyertyagyújtás, zeneszignál, mesepárna stb./ - amely az irodalmi élmény befogadására motiválja a gyermeket.

Mindennapi irodalmi élmény biztosítása, homogén illetve heterogén csoportokban kötetlen és kötött formában egyaránt.

Az irodalmi anyag változatos repertoár, amelynek gerincét a magyar népmesekincs alkotja és bővül a világirodalom műveivel.

Ölbéli mondókák, játékok, dúdolók, versek gyakori ismételgetése egyénileg és mikrocsoportban.

Esztétikus és változatos eszközök biztosításával (meseládika – Anikó Úti Tagóvoda), segítjük elő, hogy gyermekeink megjeleníthessék képileg vagy dramatikusan irodalmi élményeiket.


8. 3. Ének - zene, énekes játék

Célunk Feladatunk Tartalom Fejlődés várható eredményeSikerkritérium

- A gyermek zenei anyanyelvének, zenei érdeklődésének, zenei ízlésének, zenéhez kapcsolódó mozgások megalapozása, formálása

- Zenepedagógiai módszerek, ritmikus mozgás, tánc, ének nevelő hatásának érvényesítése

- Az éneklés, zenélés váljon részévé a mindennapi tevékenységnek, a felnőtt minta spontán utánzásával

- Az SNI, HH, HHH, migráns gyermekek komplex, egyéni ütemű személyiség fejlesztése a dallam, a ritmus, a mozgás és a beszéd összekapcsolásával

- Az éneklés, zenélés megszerettetése

- Ünnepekhez, hagyományokhoz, jeles napokhoz kapcsolódó, szokások, dalok, zenék megismertetése, ápolása

- Más népek dalainak, zenéjének megismertetése

- Zenei képességek, ritmusérzék, éneklési kézség, szabad improvizáció, mozgás, zenei ízlés, kreatív zenei kedv fejlesztése

- A környezet hangjainak megfigyelése, közös zenei élmények biztosítása, énekes játékok, közös zenélés az óvónő éneke, vokális és hangszeres zene segítségével

- Életkori sajátosságoknak megfelelő zenei anyag választása

- Magyar népi énekes- mozgásos játékok, néptánc, népi mondókák

- Magyar népszokások, hagyományok, jeles napok, ünnepek dalai, játékai, mondókái

- Más népek dalai, gyermekeknek írt műdalok, kortárs zenei művek

- Zenehallgatás: vokális és hangszeres zene, klasszikus, kortárs, nemzetiségi, etnikai kisebbség zenei műveinek felhasználása

- Ritmushangszerek megismerése, megszerettetése, használata

- Veronika zeneprojekt módszertani elemeinek felhasználása- Hangszerkészítés (óvónő, gyermek, dajka)

- A gyermekek szívesen játszanak énekes játékokat, gátlások nélkül dalolnak- Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat- Dallammotívum alapján felismerik a dalokat, megkülönböztetik a zenei hangokat más zörej hangoktól- Érzik és alkalmazzák az egyenletes lüktetést és a dalok, mondókák ritmusát- Ismernek néhány hangszert és képesek a ritmushangszerek alkalmazására- Törekednek a tiszta éneklésre, képesek hat hangterjedelmű dalok előadására- Tudnak egyszerű tánclépéseket, ismernek néhány térforma alakítási lehetőséget- Szívesen hallgatnak zenét- Érzik a zene – mozgás – nyelv kreatív lehetőségeit- SNI, HH, HHH, migráns gyermek szívesen, felszabadultan énekel, részt vesz körjátékban, örömmel használja az egyszerű hangszereket. Fejlődik önbizalma, derűs, nyugodt



Nyugodt kényelemes hely, meghitt légkör megteremtése.

Eszközök, kellékek, hangszerek biztosítása, motivációhoz, gyakorláshoz.

Felkészülten, megfelelő hangmagasságban énekeljünk, hangszerjátékunkkal színesítsük a mindennapjainkat.

Segítsük a gyermeket az önálló feladatmegoldásban, élményszerzésben, a felnőtt minta spontán utánzásával váljék mindennapi tevékenységgé az éneklés, zenélés.

Vegyük figyelembe a gyermek fejlettségét, etnikai hovatartozását, ehhez mérten differenciáltan határozzuk meg a zenei fejlesztési feladatokat, pozitív megerősítéssel segítsük őket.

Használjuk a zenepedagógiai módszereket, különös tekintettel a különleges bánásmódot igénylő, magatartászavarokkal küzdő, valamint SNI, HH, HHH, migráns gyermekek fejlesztésében /motorikus képesség fejlesztés, kreativitás, önbizalom/.

A csoport összetételét figyelembe véve, az adott alkalomra tervezett anyag alapján lehet: - Kezdeményezés az óvónő által - Gyermekek spontán szerveződésével - Kötött tevékenységként


8. 4. Rajzolás, mintázás, kézimunka


- Gyermeki igény felkeltése az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az élmények befogadására

- Vizuális tapasztalatok nyújtása, egyéni fejlettségnek, életkornak megfelelően

- Szépség iránti vonzódás, művészetek iránti érdeklődés felkeltése, az alkotás örömének megtapasztalása

- Ábrázolókészség, kézügyesség fejlesztése, tér-forma, színképzetük gazdagítása

- SNI gyermekeknél az ábrázoló kedv felkeltése, technikák, eszközök megismertetése

- Az ábrázoló tevékenység feltételeinek megteremtése (hely, idő, anyag, eszköz)- Az egyéni fejlettség figyelembe vétele, differenciált fejlesztés, tolerancia, empátia érvényesítése- Az esztétikus környezetben igény kialakítása az alkotásra, az esztétikai élmények befogadására- A gyermek ábrázolásbeli fejlődésének figyelemmel kisérése, a gyermekmunkák elemzése- Népművészeti elemek felhasználásával hagyományápolás a környékbeli kézműves tevékenységek megismertetése- A gyermekek megismertetése a vizuális technikákkal, eszközökkel, eljárásokkal- Kézmozgásuk finomítása, grafomotoros képességek fejlesztése

- Rajzolás

- Festés

- Mintázás

- Kézimunka

- Barkácsolás

- Díszítőmunka

- Képalakítás, képmozaik

- Építés

- Ismerkedés műalkotássokkal, népművészeti elemekkel, eljárásokkal, esztétikus tárgyi környezettel

- Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket

- Fejlődik képi, plasztikai valamint térbeli komponáló képességük, gazdagodik fantázia világuk

- Örömmel , bátran biztonságosan használják az ábrázolás eszközeit

- Élnek az alkotás, létrehozás lehetőségeivel

- Megismerik a népi, díszítő művészet alapjait, elemeit.- Fokozott önállósággal alkalmazzák a megismert technikákat



A gyermek életkori sajátosságának és fejlettségének megfelelően az ábrázolótevékenységének megtervezése (téma, technika, milyen tapasztalatokra épül, stb.), a szükséges feltételek megteremtése (hely, idő, anyag, eszköz).

A foglalkozások mindhárom korcsoportban kötetlenül egyéni és mikrocsoportos formában zajlanak.

A témák megjelölésénél építünk a gyermek élményeire, tapasztalataira, fantáziájára, ötletgazdagságára.

A technikákkal való ismerkedés során a fokozatosság elvét tartjuk szem előtt, biztosítjuk a változatos anyag használatát, előtérbe helyezzük a természetes anyagokat.

Az ábrázolás eszközei egész nap folyamán a gyermek rendelkezésére áll, összefonódik a játékkal, konstruálással, más művészeti és egyéb tevékenységekkel.

Elsősorban a tevékenység, másodsorban az elkészült mű a fontos, amely felhasználható játékeszközként is.


8. 5. Mozgás

Célunk Feladatunk TartalomA fejlődés várható eredménye

Sikerkritérium

- A gyermekek harmonikus, fegyelmezett nagy- és kismozgásának kialakítása, fejlesztése, az egyéni sajátosságok, képességek figyelembevételével az összerendezett mozgás elérése, prevenció

- A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése az óvodai nevelés minden napján

- Egészséges életmód kialakítása, erősítése

Testi-lelki harmónia érdekében

- Tárgyi, személyi feltételek biztosítása- A társra figyelés, egészséges versenyszellem, természetes mozgások kialakítása, fejlesztése, ritmizálása- Az összerendezett, fegyelmezett nagy- és kismozgások kialakítása- Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése /erő, gyorsaság, ügyesség, állóképesség, egyensúlyérzék, testtartás/- A térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése- A testséma, a szem-kéz,- láb koordinációjának fejlesztése - A lábstatikai, tartási rendellenességek megelőzése- A gyermekek egyéni fejlettségéhez mérten az alapmozgások kialakítása, korrigálása, koordinációs zavarok csökkentése, a mozgás, a gondolkodás, érzékelés, észlelés együttes fejlesztése- A szociális képességek fejlesztése, az együttműködés és a társas magatartás kialakítása

Mozgás szabad játékbanFejlesztés:- 2,5-3-4 éveseknél: természetes nagymozgások,- 4-5 éveseknél: szem-kéz, szem- láb koordináció, egyensúlyérzék,- 5-6-7 éveseknél: finommotorika, térpercepció, állóképesség, társra figyelés, verseny szellem

Mozgás kötelező testnevelési foglalkozáson – szabadban, ill. tornaszobában szervezett tudatos mozgásfejlesztésFejlesztés tartalma:- Rendgyakorlatok,- Természetes gyakorlatok- Láb- és tartásjavító gyakorlatok- Gimnasztika alapformájú gyakorlatok- Talajgyakorlatok- Szergyakorlatok- Játékok , páros gyakorlatokA gyermek speciális szükségleteit szem előtt tartva a mozgást szabad játékban, balesetmentes környezetben, mindennap biztosítjuk

- A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban- Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban - Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni- Ismerik a vezényszavakat, tudnak a hallottak szerint cselekedni, egymásra figyelni- Képesek sor- és köralkotásokra- Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni- Szeretnek futni- és páros lábon szökdelni, kisebb akadályokat átugrani- Egyensúlyoznak egy lábon, különböző szereken, emelt magasságban két lábon- Tudnak labdát dobni, megfogni, gurítani, célozni, pattogtatni, vezetni- Bátran végeznek ugrásokat- Tartásuk helyesebb, lábboltozatuk egészségesebb, összerendezett mozgásuk kialakul- SNI gyermek mozgása harmonikusabbá, összerendezettebbé válik, természetes mozgáskedvét örömmel elégíti ki, félelem és szorongás nélkül



Mozgás szabad játékban Kötelező testnevelési foglalkozáson Mindennapi testnevelés

- Célunk, hogy minden gyermek megtalálja fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb mozgáslehetőséget

- Feladatunk, mozgásra inspiráló, biztonságos környezet, hely, idő, eszközök biztosítása a nap folyamán, mozgásos tevékenységekre a csoportszobában és az udvaron egyaránt valamint séták, kirándulások során

- Zene, zenepedagógiai, „Veronika zeneprojekt” módszerek alkalmazása a nap folyamán a gyermekek igényének figyelembevételével

- Mozgásos versenyprogram szervezése

- A testnevelés foglalkozások anyaga az atlétikai, torna, játék jellegű fő gyakorlatokból tevődik össze, heti egy alkalommal.- A játékot, a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a testnevelésben.- A játék egy foglalkozáson belül sokszor megjelenik, a feladattól függően, hol, mint eszköz, hol, mint cél. - Az egyes foglalkozások megtervezésénél mindig figyelembe kell venni

a csoport általános fejlettségét, a fejlődés ütemét, ennek ismeretében történjen a differenciált, egyénre szabott feladatadás, amely elősegíti, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbb mozgásos feladatokat.- A testnevelés foglalkozásokon építünk a gyermek kíváncsiságára, versenyszellemére, játékosságára.- Biztosítjuk a félelem és szorongás mentes légkört, a balesetek elkerülése érdekében ügyelünk a szabályok betartására. - A foglalkozások szervezésénél törekszünk arra, hogy a gyermekek a legkisebb várakozási idővel folyamatosan együtt mozogjanak. - A speciális láb- és tartásjavító gyakorlatokat a testnevelés foglalkozás előkészítő részébe tudatosan és rendszeresen építjük be, ügyelve arra, hogy a testnevelés ne veszítse el eredeti funkcióját. - A rendellenesség korrekcióját gyógytestnevelő láthatja el. (Bimbó, Enyezd 2., Kertvárosi óvodákban)- Mozgáskotta alkalmazása ( Anikó U. Tagóvoda)- dr. Tóthszöllősiné Varga Tünde Mozgásfejlesztés az óvodában c. szakirodalom alapján

- Az egészséges életmódot erősítő mozgásos tevékenységet teremben, vagy szabad levegőn az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára biztosítjuk

- Kezdési időpontját a szituációk adják, amelyek a gyermek mozgásigényének a fellendülését jelzik. E mozgásigény kielégítését mozgásos játékokkal, zenére történő célzott mozgással, illetve zenepedagógia módszerek alkalmazásával végezzük

- A játékokat céltudatosan a kötelező foglalkozáshoz és a korosztály számára legmegfelelőbb fejlesztési feladatokhoz igazítva válasszuk ki.


8. 6. Külső világ tevékeny megismerése

Környezet megismerése Matematika

A tevékenység célja: o A természeti és épített környezet megismertetésével sokszínű tapasztalathoz juttatás, készségek, képességek alakítása.o A természetet szerető, védő, emberi értékek, környezettudatos magatartás alakítása.o A minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztalása.o A matematikai érdeklődés felkeltése.o A logikus gondolkozás megalapozása.o Sajátos nevelési igényű gyermekeknél sokoldalú tapasztalás által elemi ismeretek alakítása, fejlesztése és rögzítése, egyéni

fejlettségnek megfelelően.

Feladat:

o Az óvodás korú gyermekeknek tervezhető hagyományos és helyi témák összeállítása a környezetük értékeinek felfedezése, és tudatos kapcsolása más nevelési területhez.

o Megismertetjük a szülőföldet, a hazai tájat, a helyi és más népek hagyományait, szokásait, tanulják meg ezek szeretetét, védelmét.o Hangsúlyt fektetünk a családi és tárgyi kultúra megismerésére, ápolására, védelmére.o Közös élményre épülő, közös tevékenységek biztosításao Természettudatos gondolkodás megalapozása.o A gyermek önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztése a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.


8. 6. 1. Környezet megismerése


- A gyermek életkorának és egyéni fejlettségének megfelelően minél több mozgásos és érzékszervi tapasztalat nyújtása az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetükből

- Az egyetemes, nemzeti a helyi kultúra értékeinek, hagyományainak közvetítése, a kultúrált élet szokásainak, a társadalmilag elfogadott viselkedési normák, a helyes érzelmi és erkölcsi viszonyok alapjainak megismertetése

- A természet szépségeinek, értékeinek megszerettetése, a környezetvédelem fontosságának tudatosítása, a környezettudatos magatartás kialakítása

- A világ megismerése iránti érdeklődés felkeltése közvetlen tapasztalatszerzéssel,

- A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, megismerési vágyára alapozott tevékenykedtetés, folyamatos és alkalmi megfigyelések biztosítása, egyszerűbb kísérletek végzése

- A gyermek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozása, rendszerezése, értelmi képességeinek fejlesztése

- A tapasztalat és ismeretszerzés lehetőségeinek biztosítása /érzelemgazdag légkör, alkalom, idő, hely, eszköz/

- A gyermeki önállóság, döntési képesség, véleményalkotás tiszteletben tartása, elősegítése

- Ismeretek nyújtása komplex módon, játékos formában, problémahelyzetek teremtésével, amely válaszkeresésre ösztönőz és sikerélményt biztosít

- A viselkedéskultúra és egészségünk védelmével kapcsolatos szokások, szabályok megalapozása

- Hagyományok megismertetése, ápolása- Környezet szeretetére, védelmére nevelés

Természeti környezetünk témái:- évszakok, napszakok, őselemek- időjárás- növények- állatok, élősarok- színek- természetvédelmi teendők- testünk- érzékszervek, homokvíz-terepasztal

Társadalmi környezetünk témái:- óvodások lettünk- ahogy növekszünk- család- az óvoda és környezete- közlekedés- emberi környezet, az emberek munkája, foglalkozások, eszközök, élősarok gondozása- tűzvédelem- egészséges életmód- egészségvédelem- ünnepek, hagyományok, néphagyományok, jeles napok


8. 6. 2. Matematikai tartalmú ismeretek


- A gyermekek a közvetlen környezetükben végzett tevékenységek során aktív cselekvőként sajátítsák el a matematikai ismereteket

- A környezet megismerése közben a gyermekek matematikai tapasztalatainak elősegítése, a mindennapi életben szerzett ismeretek tudatos rendezése

- A divergens és konvergens gondolkodás kialakítása

- A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése

- A gyermek környezetének mennyiségi-formai kiterjedésbeli összefüggéseinek

felfedeztetése, megtapasztalása, alkalmazása játékos formában

- Elemi ok-okozati összefüggések felismertetése

- Logikus gondolkodás megalapozása, fejlesztése

- Tudatos, tervszerű, differenciált egyénre szabott fejlesztés

Halmazok:- Összehasonlítás tulajdonságok szerint- Összehasonlítás becsléssel, párosítással- Számosság megállapítása (tőszámok)- Képzések (ítéletek)- Bontások részhalmazra- Elemek csoportosítása tulajdonságok szerint- Egyesítés - Tulajdonságaik változtatása

Relációk:- Mennyiségek összehasonlítása becsléssel,

méréssel- Kisebb, nagyobb, ugyanakkora- Magasabb, rövidebb, ugyanolyan magas- Hosszabb, rövidebb, ugyanolyan hosszú- Szélesebb, keskenyebb, ugyanolyan széles- Nehezebb, könnyebb, ugyanolyan nehéz- Előtte, mellette, jobbra, ballra- Mögött, fölött, alatt, között- Elemek rendezése, sorszámnév, sorozatok

Geometria:- Kör, gömb, kocka, négyzet, téglatest, téglalap- A „Logika játék” alkalmazása- Térbeli építmények- Hosszúság mérése különböző egységekkel

A tervezett és spontánszerzett matematikai tapasztalatok egymástól elválaszthatatlan, egymást


kiegészítő folyamatok


A külső világ megismerését – amelybe beletartozik a matematika tartalmú tapasztalatok szerzése – óvodai nevelésünk egészében érvényesülő folyamatként kezeljük.

Tudatos, tervszerű szervezéssel biztosítjuk a gyermek környezetével kapcsolatos gazdag tevékenységrendszert, ezáltal segítjük a gyermekeket a biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz, (alkalom, idő, hely, eszköz )

Lehetőség szerint az ismeretek nyújtása szabadban, természetes környezetben történjen. Lehetőséget biztosítunk spontán és játékos tapasztalatszerzésre, alkalmi és folyamatos megfigyelésekre (kísérletek) pl. Őselemek → Anikóban Életkori sajátosságuknak és egyéni fejletségüknek megfelelően alkalmazzuk a természettudományos kifejezéseket, amelyek először

passzív szókincsé válnak, majd beépülnek beszédükbe. Tapasztalatok szerzését irányítottan végezzük, az egyéni sajátosságokat figyelembe véve. A tevékenységeket változatos formában egyéni, páros, mikrocsoportos szervezéssel, megfelelő hely, idő, eszköz, anyag segítségével biztosítjuk. Homok-víz terepasztal → Anikó-ban, Enyezd 1.-ben, Élősarok → Bimbóban, Enyezd 1.-ben. SNI, HHH, HH, migráns gyermekeknél kiemelt jelentőségű a már elsajátított ismeretek, jártasságok, készségek állandó gyakorlása,

illetve az új ismeretekbe való beépítése. Legfontosabb az elvonatkoztatás, általánosítási folyamat segítése játékban és a szociális folyamatokban.

Természeti és társadalmi környezetünk témái óvodáinkban más-más hangsúllyal valósulnak meg. Kiemelt terület:

Egészséges életmód, egészségvédelem → Kertvárosi Óvoda, Enyezd 1. Németh L, TVT. Őselemek → Anikó Család → Enyezd 1 Közlekedés, tűzvédelem → Melinda Néphagyományok, jeles napok → Bimbó, Enyezd 1. Enyezd 2. TVT. Növény, állat gondozása → Bimbó, Enyezd 1. Termények gyűjtése – kiállítás szervezése → Németh L.


A fejlődés várható eredménye – sikerkritérium

Tudja, hol lakik, mi a pontos lakcíme, ismeri a szülei foglalkozását, óvodája nevét. Különbséget tud tenni az évszakok között. Ismeri a növény- és állatvilág gyűjtőfogalmához tartozó pár növényt és állatot. Ismeri a közvetlen környezetében található növényeket, állatokat, illetve a növénygondozás és állatgondozás egyszerűbb feladatait,

szívesen ápolja a növényeket, gondozza az állatokat. Ismeri és betartja az elemi közlekedési szabályokat, felismeri a közlekedési eszközöket. Részt vesz az elemi természetvédelmi tevékenységekben, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a

természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Szívesen vesz részt terepgyakorlaton, kiránduláson, sétákon, kiállításon, rendezvényen. Képes rácsodálkozni a természet szépségeire, ok-okozati összefüggések meglátására.

Logikus gondolkodása életkorának megfelel, problémamegoldó készsége jó. Számfogalma 10-es számkörben mozog. Képes halmazokat összehasonlítani, tulajdonság szerint szétválogatni. Helyesen értelmezi és használja az összehasonlítás megítélésének fogalmát: hosszabb-rövidebb, kisebb-nagyobb, több-kevesebb… Ismeri az irányokat, és helyesen értelmezi feladatvégzése során: jobbra-balra, előre-hátra, lent-fent, stb .. Helyesen használja a névutókat. Felismeri a sorba rendezés logikáját, azt képes jól folytatni, legalább 3 elemszámmal. Az alapvető formákat felismeri, azonosítja: kör, négyzet, téglalap, háromszög. Képes részekből az egészet kirakni. Ismeri az alapvető mértani testeket, azokat képes felismerni és megnevezni (kocka, gömb, téglatest). Van tapasztalata a tükörképről, szimmetriáról. Azonosságokat, különbözőségeket képes felismerni és megfogalmazni.

SNI gyermek az elemi ok-okozati összefüggéseket felismeri, sokrétű tapasztalatot szerez közvetlen környezetéből, abban tájékozódni tud. Megismeri a környezet tárgyait, tulajdonságait, rövid ideig feladathelyzetben tud maradni. Ismeri az alapvető viselkedési szokásokat, tud köszönni, kérni, elemi szabályokhoz alkalmazkodni.

8. 7. Munka jellegű tevékenységek


Célunk Feladatunk TartalomA fejlődés várható eredménye

Sikerkritérium

- A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, képességek tulajdonságok kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermek közösségi kapcsolatait, kötelességteljesítését, saját és mások munkájának elismerésére nevelés

- A munka jellegű játékos tevékenység legyen örömforrás, amely sikerélményt biztosít

- SNI gyermekek önállóságának fejlesztése a

fiziológiai és az értelmi fejletséget figyelembe véve

- A munka során környezettudatos magatartás, környezetvédelemre való nevelés

- A gyermek életkorának megfelelően a belső igény és a pozitív hozzáállás kialakítása, a cselekvő tapasztalás biztosítása

- A munkatevékenység játékos jellegének fenntartása és folyamatos lehetőségek biztosítása

- A munka megbecsülésére valamint a saját és mások elismerésére nevelés

Pozitív megerősítés Mintaadás (óvónő, dajka) Differenciált értékelés Munkavégzéshez szükséges

eszközök biztosítása

- Óvodapedagógus-gyermek tudatos együttműködésének biztosítása, konkrét, reális feladatokkal, amely által a gyermek magához mérten fejlődik

- Önkiszolgálás

- Naposság

- A gyermek saját személyével kapcsolatos munkák (testápolás, öltözködés, étkezés, környezetének rendben tartása)

- A csoport érdekében végzett munkák, élősarok gondozás

- Apróbb megbízatások teljesítése

- Gyümölcs- zöldségsaláta, savanyúság, szendvics, sütemény készítése, befőzés

- Munkavégzés közben fejlődik személyisége, alakul a munkához szükséges attitűdje, képességei, készségei, tulajdonságai

- A gyermekek szeretnek közösen dolgozni

- Örülnek, ha kötelességüket teljesítették

- Önállóan, igényesen végzik a munkát

- Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére

- Szívesen közreműködnek növények és állatok gondozásában

- Ismerik a szerszámok és munkaeszközök használatát és tárolási helyét

- Bizalommal fordulnak segítségért egymáshoz és az óvoda dolgozóihoz



A munkatevékenységet játéktevékenységből indítjuk, példamutatással, amelyben fontos szerepet kap az óvodapedagógus, a dajka és a karbantartó.

Korosztályonkénti szokás – szabályrendszer felállítása, következetes betartása.

Az önálló munkavégzés lehetőségeinek megteremtése, a különböző munkafajták fokozatos bevezetése.

A munka állandóságának és folyamatosságának biztosítása.

Derűs légkör, megfelelő hely, idő biztosítása.

A gyermeki önkéntesség, nyitottság, megismerési vágy, aktivitás, érdeklődés tudatos felhasználása, különös tekintettel az SNI, HHH, HH, migráns gyerekekre.

Meleg attitűdű, pozitív megerősítés, konkrét, reális, differenciált értékelés sikerélmény biztosítása minden gyermek számára.

A gyermek egyéniségének, munkatempójának figyelembevétele.

A gyermeki munkatevékenységgel összefüggő, megfelelő minőségű, mennyiségű, balesetmentes, motiváló eszközök biztosítása.

8. 8. A tevékenységben megvalósuló tanulás


Célunk Feladatunk A fejlődés várható eredményeSikerkritérium

- Szabad játék és a tanulás teljes összekapcsolása- Kompetens gyermek nevelése, aki képes az élethosszig tartó tanulásra- Az alap kultúrtechnikák elsajátításához szükséges készségek, képességek fejlesztése- Az ismeretek adekvált alkalmazására, felhasználására felkészítés, a gyermek kompetenciáinak alakítása- Az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének segítése- Játéktevékenységeken belüli spontán, illetve irányított tanítás-tanulás- Az ismeretlen iránti érdeklődési kedv fenntartása, a tanulni vágyás megalapozása- Élménybe ágyazott tapasztalatszerzés tudatos irányítása, amely minden esetben komplex jellegű

- Sajátos nevelési igényű gyermekek meglévő képességeinek továbbfejlődése, új ismeretek, készségek elsajátíttatása

- Változatos a gyermekek cselekvő aktivitására épülő, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségének és feltételeinek biztosítása- Gyakorlati problémamegoldásra ösztönző helyzetek megteremtése, amelyben megvalósul a tapasztalatszerzés, a gondolkodás örömével- Megismerő képességek fejlesztése- Képszerű szemléletes gondolkodás kialakulásának elősegítése- A felfedezés, kutatás lehetőségének biztosítása- Kreativitásuk erősítése- Tudatos tervező munka, csoportra tervezett féléves bontásban alkalmazott nevelési terv- Az egyéni fejlődési, érési ütem figyelembe vétele a tevékenység felkínálása során- Személyre szabottan, pozitív értékeléssel segíteni a gyermek személyiségének kibontakoztatását- Utánzásos minta és modell követés (szituáció érzékeny óvónői, dajkai magatartás fenntartása), viselkedés, magatartás, tanulás (szokásainak) kialakítása- Sajátos nevelési igényű gyermekek tevékenységben érvényesülő pszichikus, motoros tanulási folyamatok biztosítása, speciális szakemberek bevonása

- A gyermek önállóan tud konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni- Kialakult a korának megfelelő feladattudata reális énképe, figyelemkoncentrációja

- Cselekvésekben ágyazva szerzi ismereteit- Önálló megfigyeléseket, kutatásokat végez, problémahelyzetek megoldására törekszik- Felfedez konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat- Több megoldásra törekszik, kreatív- Gondolatait képes érthetően szavakba, mondatokba formálni, érdeklődő, bátran kérdez

- Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségleteinek kielégítését- Képes fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttel, gyermektársaival

- Kialakul az iskolakezdéshez szükséges testi, lelki, szociális érettség- Minden gyermek képességéne megfelelő iskolatípusba kerül

Tartalom Megvalósulás folyamata, feltételek megteremtése Szituáció érzékeny inkluzív óvónői magatartás – a sajátos bánásmód, az esélyteremtés és a differenciálás


Spontán játékos tapasztalatszerzés

Cselekvéses tanulás Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés Irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, kutatás, felfedezés Gyakorlati problémamegoldás

Kötött szervezeti forma

lehetősége minden gyermeknek jár. Biztosítjuk a lehetőséget a gyermekeknek, hogy részt vehessenek a tervezett, szervezett, kezdeményezett,

irányított játékban, tevékenységekben, és az ehhez szükséges feltételeket, a környező világ változatos anyagait, eszközeit.

Az óvónő által szervezett tanulási alkalmak játékidőben zajlanak. Programunkban az egyes tevékenységi területek cél és feladat rendszere külön fejezetben található. A napi

gyakorlatban nem határolódik el egymástól, mert komplex tevékenységek formájában történik a témakörök feldolgozása, a gyermeki kompetencia fejlesztése, naponta más-más tevékenységi terület kiemelésével.

A gyermekek egyéni fejlődési ütemének figyelemmel kísérésére legalkalmasabbnak tartjuk az egyéni, páros és mikrocsoportos tanulást, egy-egy témakör sokoldalú folyamatos feldolgozását, amelyet az óvónők heti váltása teszi lehetővé.

A nap folyamán biztosítjuk a gyermeki kérdésekre épülő ismeretátadás lehetőségét.

Problémamegoldásra ösztönző helyzetek teremtésére törekszünk, szituáció érzékeny óvónői magatartás megvalósulásával. Megfelelő személyi és tárgyi eszközöket biztosítunk.

Mozgásfejlesztés kis, -középső csoportokban , heti egy alkalommal, nagycsoportban heti 2 alkalommal valósul meg. A kötött foglalkozáson is lehetőséget biztosítunk a differenciálásra, az egyéni fejlődési ütem figyelembevételére. A gyermek, ha igényli, a foglalkozás befejezése előtt kiléphet a tevékenységből.

Heterogén és homogén csoportoknál, a tevékenységekben megvalósuló tanulás megszervezésének módja: A gyermekek kezdeményezéséhez alkalmazkodik az óvónő /szituáció-érzékeny óvónői magatartás/. Az óvónő kezdeményezésébe kapcsolódnak a gyerekek A csoport összetételének megfelelő differenciált tervezés és ennek megvalósítása. Az egész csoporttal induló foglalkozás / mozgás/, vegyes csoport esetén az eltérő korosztályok egymás mellett,

differenciált idő intervallumban és feladatadással hajtják végre a feladatokat. A cselekvéses tanulás megszervezését meghatározza a gyermekek fejlettségi összetétele. Változó szervezést

igényel, ha a kicsik illetve a nagyok vannak többségben, vagy ha SNI gyermek van a csoportban. A tanulási módok alkalmazása egyetlen csoporton belül is változik mindig a célnak és a helyzetnek alárendelve.


9. ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA

„Önmagában véve senki sem szép vagy rút, jó vagy rossz, jelentős vagy tompaszellem,

hiszen az ember értéke mindig attól függ, hisznek vagy kételkednek benne”

/Róbert Musitc – Tulajdonságnélküli ember/

9. 1. Integrált nevelés

A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, fejlesztése

Az elmúlt években Magyarországon felerősödött egy olyan nevelési szocializációs folyamat, amelynek a kulcsszava az integráció. Az integrációt tekintve, fontos megkülönböztetni két nagy csoportot. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek csoportját, akik esetében a közoktatási intézmény feladata a gyermekek szociális helyzetéből, fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozása, a gyermekek számára esélyegyenlőség biztosítása (KT 121§ 14-16).

A másik nagy csoport a sajátos nevelési igényű gyermekek csoportja. Ebben az esetben az integráció az SNI gyermekek ép társaikkal való együttnevelését jelenti. A törvény 121§ meghatározza a sajátos nevelési igény fogalmát is.

29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

a) Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos; a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

b) A megismerő funkciók vagy a viselkedésfejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

Célunk:

A sajátos nevelési igényű gyermek önmagához viszonyított fejlődésének biztosítása ép gyermekcsoport közösségében, pozitív ráhatásokra építve.

Az ép gyermekek esetében: az ember, mint érték megtapasztalása, a „mássággal” szembeni tolerancia és segítő szándék belsővé tétele.

A speciális nevelési szükségletekhez, életkori sajátosságokhoz igazodó segítség adása annak érdekében, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek az átlagos képességű gyermekekhez minél jobban közelítő személyiséggé váljanak.

„Veronika zeneprojekt” módszereinek alkalmazása az SNI gyermekek készség és képesség fejlesztésében.


Feladataink:

Befogadó, másságot elfogadó környezet biztosítása.

Különleges gondozást igénylő gyermekek ellátása.

A fokozott érzelmi igények kielégítése.

A sérülés mértékétől függő alkalmazkodó képesség, akaraterő, önállóság, együttműködő készség kialakítása.

A szokásostól eltérő fejlesztő eljárások alkalmazása

A képességek egyenetlenségéhez igazodó, sérülés-specifikus egyéni fejlesztés, különös tekintettel a kompenzációra.

Az értelmi képességek korrekciója az egész személyiség fejlődése érdekében.

Egyéni fejlesztési terv kidolgozása a felmérés alapján.

A sajátos nevelési igényű gyermekeknél a jobb teljesítményt mutató területek felismerése, gondozása, megerősítése a harmonikus pszichés fejlődés érdekében.

Kapcsolattartás a szülőkkel, pedagógusokkal, szakszolgálatokkal.

Megvalósulás módja az együttnevelés feltételének megteremtése

Az óvodai összevonások után (2007. július 1.) a Kertvárosi Óvoda mind a hét tagóvodájában foglalkoznak az óvodapedagógusok az SNI gyermekekkel, mivel az alapító okirat az összes óvoda esetében meghatározta ezt a feladatellátási kötelezettséget.

Az SNI gyermekek integrált nevelésének törvényi háttere, jogszabályi feltételek

1993 évi LXXIX. törvény és módosítása

Alapító okiratban meghatározott feladatellátás (fogyatékosság típusának megjelölésével)

Személyi feltételek biztosítása (KT. 30§)

Tárgyi feltételek (KT. 3 sz.m.)

Nevelési program módosítása

Szakértői bizottság javaslata a gyermek együttneveléséről

Szakértői bizottság intézményt kijelölő határozata

2/2005.(III.1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei

A sikeres integráció feltételei közé tartozik a pedagógusok, szülők, óvodai dolgozók attitűd váltása, innovatív szemléletmódjának kialakítása.

Amennyiben valamelyik félben nincs meg a befogadás, együttműködés szándéka, akkor nem beszélhetünk sikeres integrációról.

A Kertvárosi Óvodában (székhelyintézmény) egy fő állású gyógypedagógus foglalkozik az enyhén értelmi sérült gyermekekkel. Az SNI beszédhibás gyermekek fejlesztését logopédus


végzi. Az egyéni fejlesztésekre fejlesztő szoba áll rendelkezésre, ahol elterelő ingerek nélkül történik a fejlesztés, emiatt gyorsabban érhetők el eredmények.

A tagóvodákban a sérülés specifikus fejlesztést (érzékszervi, mozgás stb.) a Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei végzik, az óvodával kötött megállapodás alapján.

Az utazó gyógypedagógus feladatai:

A habilitációs /rehabilitációs foglalkozások megtartása, ezekről az egyéni fejlődési lap vezetése

Fejlesztési terv készítése a fogadó pedagógussal, az adott intézményben dolgozó gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal együttműködve

Rendszeres konzultáció, módszertani segítségnyújtás az SNI tanuló pedagógusainak

A szolgáltatást kérő intézmény feladatai

A fejlesztési tervben szereplő és az utazó gyógypedagógus által javasolt módszertani eljárások, feladatok megvalósítása

A fejlesztéshez helyiség biztosítása

A gyógypedagógussal való folyamatos együttműködés

Minden egyéb tevékenység normál óvodai foglalkozások keretében történik. Hangsúly az együttes tevékenységen, közös játékban, kölcsönös kommunikációban van.

A nevelés hatására fejlődik a gyermekek alkalmazkodó képessége, akaratereje, önállósága, együttműködési készsége. A sikerkritérium minden esetben a gyermek beilleszkedése, önmagához képest való fejlődése.

Az eredményes integráció egyik legfontosabb eleme a megfelelő csoportlétszám. Az integrációt csak megfelelő csoportlétszám mellett lehet felvállalni. (20-21) A KT. 3. sz. melléklete rendelkezik a csoportok szervezéseiről, a létszám számítására vonatkozó szabályokról a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében.

A sikeres fejlesztés érdekében fontosnak tartjuk a szakmai kapcsolatok kiépítését, amelyek egyrészt segítenek a pontos differenciált diagnózis felállításában, másrészt bővítik a terápiás lehetőségek körét, a sérülés jellegének megfelelően. (Utazó gyógypedagógiai hálózat, Éltes EGYMI szakszolgálat)

Az integrált neveléshez szükségesek az alapvető tárgyi eszközök. A 11/1994. (VI.8) MKM rendelet 7. sz. melléklete alapján folyamatosan bővíteni kell a fejlesztéshez szükséges eszközöket.

A tagóvodákban a Pedagógiai Szakszolgálatok feladata a sérülés specifikus tárgyi eszközök biztosítása, valamint javaslattétel az óvoda pedagógusainak a speciális eszközök beszerzésére.


9. 2. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés-specifikusFejlesztésének céljai és feladatai

Sérülés típusa Célunk FeladatunkOrganikus okokra visszavezethető

Testi fogyatékos gyermekek.Az önmagával kapcsolatos mozgásformák lehető legmagasabb szintű elérése

Akadálymentes környezet biztosítása. A megváltozott mozgásos tapasztalatszervezés által minél több ismeret gyűjtése, jártasság, készség kialakítása és gyakorlási lehetőség biztosítása

Érzékszervi fogyatékos gyermekek

Látásfogyatékos gyermekek.

A sérülés mértékétől függően az általa megismert mikro- és makro környezetben biztonságos mozgás elérése

A sérülésének megfelelő akadálymentes környezet és jól tapintható eszközök biztosítása

Hallássérült gyermek.A kommunikáció azon fokának elérése, amelynek során kölcsönös interakcióba kerülhet környezetével

Kommunikációra ösztönző környezet kialakítása

Értelmi fogyatékos gyermekekA kognitív funkciók fejlesztése egyénre szabottan, amely által közelítsen az életkori átlaghoz

Az értelmi képességek fejlesztése a Szakértői Bizottság véleménye alapján egyénileg és csoporton belül

Beszédfogyatékos gyermekek A nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése

Az egyenetlen képességprofil közelítése az átlaghoz. Intenzív, jól strukturált és a meglévő töredékkészségek használata az egyéni motiváció megteremtése, speciális módszerek alkalmazása

Autista gyermekek A kommunikáció azon fokának elérése amelynek során kölcsönös interakcióba kerülhet környezetével

A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének zavara (hiperaktivitás, az aktivitás és a figyelem zavarai…) A közösségbe való beillesztés, az ott

érvényes szabályok elfogadtatásaOrganikus okokra nem visszavezethetőA megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének zavara (magatartási zavarok)

Amennyiben a gyermek sérülése specifikus, az egyéni fejlesztést gyógypedagógus terapeuta végzi. Az általuk elkészített fejlesztési terv alapján tesznek javaslatot az óvodapedagógusoknak a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakításra és fejlesztésre.


9. 3. Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, migráns gyermekek Integrált nevelése, differenciált fejlesztése

Célunk Feladatunk TartalomA fejlődés várható eredményei

Sikerkritérium

- Az intézménybe járó hátrányos helyzetű gyermekek részére biztosítani tudjuk a megfelelő képzést, fejlesztést, felzárkóztatást

- Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása

- Teljeskörű óvodáztatás biztosítása

- Ingergazdag érzelmi biztonságot nyújtó környezet megteremtése- Kapcsolat felvétel a családokkal, a szociokulturális háttér felderítése- A szülők nevelő partnerként való elfogadása- Az intézményekkel szemben felmerült szülői igények felmérése- Hátrányos helyzetű gyermekek közösségbe való beilleszkedésének elősegítése- Másság elfogadtatása a szülőkkel, dolgozókkal- A fejlesztés, felzárkóztatás feltételeinek megteremtése

- Környezettanulmány, /családlátogatás/- Szülőkkel partneri viszony kialakítása és fenntartása - A gyermekek egyéni képességeinek felmérése- Egyéni fejlesztési terv készítése

- Kapcsolat kialakítása : - Családsegítő Intézményekkel- Pedagógiai Szakszolgálatokkal- Korai Fejlesztő és Integrációs Központtal- Pedagógiai Tanácsadó Szolgálattal (SNI)

- HH, HHH, migráns gyermek a szokások, szabályok, normák elsajátítása által a közösség egyenrangú tagjává válik

- Értelmi, érzelmi, mentális és szociális érettsége korosztályának megfelelő

- Hiányzás csökkenése, iskolakezdés megfelelő időben- Iskolaérettség elérése - SNI minősítés csökkenése


A gyermekek óvodába érkezése idején érzelmi biztonság megteremtése, az új óvodai környezet megismerése. Az integrációt elősegítő csoport kialakítása.

A gyermekek beilleszkedési nehézségének, szorongásának feloldása. A hátrányos helyzetű gyermekek gyakori csúnya szóhasználatának megszüntetése, beszédértésének és szókincsének fejlesztése. Könyv és információ hiány miatt fogalomalkotásuk fejlesztése, a beilleszkedési kudarcok csökkenése. A gyermekek önkifejezésének fejlesztése játékon, bábjátékon, mesén, kreatív tevékenységen keresztül. Alkalmazkodó készség növelése /énekes játékok, népi játékok, néptánc/, „Veronika zeneprojekt” módszereinek alkalmazása a

felzárkóztatás érdekében. Az iskolakezdéshez szükséges képességek (pl.: figyelem, kitartás, ritmusérzék) fejlesztése. A gyerek fejlődésének nyomon követése az általános iskola első évében.


9. 4. A kiemelkedő képességű gyermekekkel való egyéni foglalkozás

Célunk Feladatunk

A tehetségígéretes gyermek felismerése, továbbfejlesztése

Megfelelő környezeti feltételek megteremtése, derűs, nyugodt inkluzív óvodai légkör biztosítása.

A fejlődés feltételeinek biztosítása (eszköz, anyag, hely, idő), speciális szükségletek kielégítése

Biztatás, támogatás, tevékenységek biztosítása. Intellektusuk és kreativitásuk ösztönzése, különbözőségek elfogadása A tehetség és megjelenési formájának felismerése:

Intellektuális képességekben (szókincs, emlékezet, gondolkodás, kreativitás) Speciális képességekben (zenei, ábrázoló, matematikai, pszichomotoros,

szociális) Viselkedés jegyekben (intenzív érdeklődés, erős akarat, energikusság,

érzékenység) A szülő segítése gyermeke nevelésében

Megvalósulás folyamata, feltételek megteremtése

Differenciált feladatátadással egyéni, páros és mikrocsoportos foglalkoztatási formában az egyéni képességek fejlesztése. Kiemelkedő képességű gyermekek számára fejlesztési terv készítése, a tehetséges gyermek „erős oldalainak” megerősítése, a fejlesztési

eredmények rendszeres értékelése. Pozitív értékeléssel (óvodapedagógus, gyermek, szülő) sikerélmény biztosítása.

A fejlődés várható eredményei, sikerkritérium

A gyermek igényli kiemelkedő képességeinek fejlesztését, azt örömmel éli meg, belső motivációja a fejlődés. Megtalálja kiemelkedő képességének megfelelő tevékenységet Képes önálló, látványos és színvonalas produktumok létrehozására.


9. 5. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek

Céljainkat, feladatainkat az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, (Gyvt.) valamint az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény. A Szociális igazgatásról és Szociális ellátásáról (Szt.) szóló törvények, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet alapján határoztuk meg.

Célunk:

A kedvezőtlenebb helyzetű társadalmi réteg tagjainak gyermekei számára az életben való boldogulás érdekében esélyegyenlőség biztosítása – 1993. évi LXXIX. tv. (Ktv.).

A családi környezetben bármely okból fejlődésében akadályozott, hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, illetve sajátos nevelési igényű gyermekek védelme, nevelése.

A kiemelkedő képességű gyermekek nevelése, tehetséggondozása. Gyermekközpontúság, gyermeki jogok, - mint alapérték – érvényesülésének, az egyenlő

hozzáférés lehetőségének biztosítása. Integráció. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti

meg.

Feladatunk:

Általános feladataink:

Az intézménybe járó gyermekek problémáinak felismerése, kezelése, esetek feldolgozása, orvoslása.

Megfelelő intézkedéssel megelőzni, enyhíteni, elhárítani a gyermeket érő károsító hatásokat.

Olyan óvodai nevelés biztosítása, amely a gyermekek számára lehetővé teszi az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, segíti az előítéletek megszüntetését.

Konkrét feladataink:

Prevenciós feladatok: Veszélyeztetett, vagy hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülésének

elősegítése, óvodába járásának figyelemmel kísérése. Gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása intézményen belül és családban,

szükség esetén javaslat, óvó – védő intézkedésre. A család szociokulturális hátterének felderítése.


Prevenciós és korrekciós feladatok: A problémával küzdő gyermekek esetében az okok felismerése szükség szerint

szakemberek bevonása. A tanköteles korú gyermekek óvodába járásának figyelemmel kísérése,

szükség esetén jelzések megtétele.

Óvó – védő feladataink: Szociális szolgáltatások megszervezése, ellenőrzése. Egészségügyi szűrővizsgálatok megszervezése, előkészítése.

Balesetvédelmi feladatok: Baleset-megelőzés teendői.

Szociális feladatok: Szociális kedvezmények biztosítása. Szociális ellátások nyújtása.

Korrekciós feladatok: Felzárkóztatás érdekében fejlesztési feladatok meghatározása,

fejlesztési terv alapján – egyéni fejlesztés, egyéni bánásmód szerint. Szülőkkel megfelelő partnerkapcsolat kialakítása, szükség esetén tanácsadás.

Speciális feladat: Partnerkapcsolat kiépítése, fenntartása gyermekvédelmi szervekkel,

személyekkel. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának elősegítése. Kiemelkedő képességű gyermek nevelése (tehetséggondozás).

Baleset-megelőzés feladatai, pedagógiai tevékenység tartalma:

A gyermekek részére az egészségük, testi épségükhöz szükséges ismeretek átadása, magatartási szabályok tisztázása, balesetek elkerülésének megelőzése.

Gyermekbalesetek esetén a szükséges intézkedések megtétele, felelősök kijelölése Kirándulások előtt szülők beleegyezésének kikérése, aláírással hitelesítve. Mozgáshoz használt eszközök, játékszerek és más tárgyak állapotának folyamatos

ellenőrzése. Veszélykerülő magatartási formák, technikák megtanítása a gyermekeknek (szülők

bevonásával).

Intézményvezető, tagóvoda-vezetők gyermekvédelmi feladatai:

Törvényi előírások figyelemmel kísérése és betartása, az érvényesülésének biztosítása Óvó – védő intézkedések meghatározása, személyi felelősség kérdésének rögzítése,

Házirendben, SZMSZ-ben. Gyermekvédelmi munka összehangolása, gyermekvédelmi felelősök munkájának

ellenőrzése. Évenkénti egészségügyi vizsgálatok megszervezése. Egészséges életmód biztosítása érdekében az étkeztetés körülményeinek,

minőségének, mennyiségének ellenőrzése.


Esélyegyenlőség érvényesülése érdekében tankötelezettség teljesítésének elősegítése, figyelemmel kísérése.

Benyújtott segélyek elbírálása. Gyermekekkel kapcsolatos adatok: - nyilvántartás vezetése

- házirend, adatvédelem készítése.

Gyermekvédelmi felelős feladatai:

Veszélyeztetett vagy hátrányos helyzetű gyermekek felkutatása. Gyermekvédelmi munkaprogram elkészítése évenként. Szülők tájékoztatása az elérhetőségről, annak módjáról, segítő szervek nevéről. Félévenkénti beszámoló szóban és írásban. Kapcsolattartás Nevelési Tanácsadóval, Gyermekjóléti Szolgálattal, óvoda orvosaival,

védőnőkkel, valamint egyéb segítőkkel. Gyermekvédelmi tevékenység összehangolása óvodán belül az óvónők között,

segítségadás, tájékoztatás. Nyilvántartás vezetése hátrányos és veszélyeztetett gyermekekről és a megtett

intézkedésekről. Szükség szerint jelzés a Gyermekjóléti Szolgálatnak illetve családlátogatás végzése,

vagy környezettanulmány készítése.

Csoportos óvónők kiemelt feladatai:

Felkutatás feladatai:

Gyermekvédelemmel kapcsolatos célok és feladatok figyelemmel kísérése és azok megvalósításában aktív részvétel: jelzések fogadása, okok feltárása, kezelése, felzárkóztatás módjának, menetének meghatározása.Családlátogatások elvégzése, környezettanulmány készítése indokolt esetben.

Fejlesztés feladatai:

Fejlesztési terv alapján – a fejlesztési területek figyelembevételével - egyéni fejlesztés, differenciálás: szociális érés elősegítése, kognitív képességek fejlesztése.

Megelőzési feladatok:

Balesetek elkerülése érdekében magatartási szabályok elsajátíttatása, megfelelő ismeretek nyújtása – csoportnaplóban való rögzítése.


10. ÜNNEPEK, ÜNNEPÉLYEK, JELES NAPOK, HAGYOMÁNYOK

Célunk: Az ünnepek, ünnepélyek, jeles napok, hagyományok emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból, mint külsőségében, mint belső tartalomban. A nevelőmunka hatékonyságának növelése, közös élmények nyújtása.

Feladatunk: A szülőföldhöz való kötődés megalapozása. Ünnepek, ünnepélyek, hagyományok és jeles napok értékeinek megóvása, méltó ünneplésének megszervezése csoportszinten, óvodaszinten, különös tekintettel a migráns, HH, HHH, SNI gyermekek személyiségére, sérülésspecifikumára, szociális képességeire, szükségleteire. Hangulati előkészítés.

A megvalósulás folyamata

Mikulás → Ünnepvárás, készülődés, élménynyújtás

Karácsony → Ajándékkészítés, adventi hangulat megteremtése, sütés, adventi koszorú készítése, karácsonyfa állítása, betlehemi játékok, ajándékozás

Farsang → Teremdíszítés, beöltözés, versenyjátékok, tánc, farsangi lakoma

Húsvét → Tojásfestés, locsolkodás, ajándékkészítés, hagyományok felelevenítése

Anyák napja → Ajándékkészítés, ajándékozás, vers, ének, köszöntő, meghitt légkör

Évzáró, ballagás → A nevelési év során tanultakból műsor bemutatása, iskolába menők elbúcsúzása

Gyermeknap → Játékos vetélkedők, versengések, jó hangulat, kirándulás

Természettel összefüggő ünnepek, népszokások. Népi hagyományőrzés. Jeles napok megtartása. Nemzeti ünnepünk, megemlékezés.

Példaértékű minta nyújtása az óvodában dolgozó felnőttek részéről.Az SNI gyermek számára rendkívül fontos a közös élmény megtapasztalása ép társaival. Személyiségétől és sérülés-specifikumától függ, mennyire képes azonosulni a különleges helyzettel, abban, hogy érzi magát, mennyire tudja elfogadni a szervezés szabályait. Minden esetben az óvónő felelőssége, hogy a különbözőségeket a gyermekeknél megfelelő empátiával és toleranciával kezelje a közös programokon.


A fejlődés várható eredménye – sikerkritérium

A gyermekek aktívan részt vesznek az óvodai élet mindennapjaiban.

Megalapozódik a szülőföldhöz való pozitív kötődés, hazaszeretet.

Ragaszkodnak egymáshoz, kortárs kapcsolataik fejlődnek

A csoportban, óvodában dolgozó felnőtteknek kinyilvánítják érzelmeiket.

Megalapozódik szokás és normarendszerük, bíznak saját képességeikben.

Örülnek az ünnepeknek, az ajándékozás örömének, aktívan részt vesznek az előkészületekben, öltözetükkel, megtisztelik egymást és az ünnepet.

Kialakul az ünnepekhez szükséges megfelelő magatartásforma.

A jó hangulatú, közös örömet jelentő ünnepek, hagyományok, jeles napok megtartása erősíti a gyermekben, felnőttben az összetartozás érzését, jó közösségé kovácsolja a csoportot, az egész óvodát.

Egyéni és közösségi tulajdonságok alakulnak ki.

Megismerik a legfontosabb jeles napjainkat, népi hagyományainkat.

SNI gyermek, érdeklődéssel, örömmel vesz részt az ünnepségeken, számára teljesíthető szerepet vállal, és sikerélményhez jut. A szülők elégedettek, büszkék gyermekeikre.


Tartalom

KertvárosiÓvodában →

Óvodán belüli ünnepek/betekintési lehetőséggel/ Nyílt ünnepek Hagyományok,

Jeles napok

MikulásMárcius 15.Húsvét

Karácsony FarsangAnyák napi köszöntőÉvzáró ballagás

Születésnapok, névnapok ünnepléseMunka-délelőtt Mikulás előtt a szülőkkelNyílt napok, JátszóházSzülői értekezlet tartása meghívott előadókkalAlapítványi bál, Iskolalátogatás, karácsonyi hangversenyGyümölcsnapok, befőtt, savanyúságok készítéseÉv végi kirándulások a szülőkkel, Gyermeknap

Anikó U. Tagóvodában →

MikulásKarácsonyMárcius 15.Húsvét

FarsangAnyák napi köszöntőÉvzáró, ballagás

Születésnapok, Nyílt napok, Játszóház, Munkadélután,Gyümölcsnapok, befőtt, savanyúságok készítése, Könyvtárlátogatás,Szülők – Nevelők bálja,Iskola – óvoda, bölcsőde – óvoda közös programok,Kirándulások, Majális,

Bimbó U. Tagóvodában →

MikulásFarsangMárcius 15.Húsvét

KarácsonyAnyák napi köszöntő(apukák bevonásával)Évzáró

Születésnapok, Évszakonkénti kirándulásNyílt napok, JátszóházGyümölcsnapok, befőtt, savanyúságok készítéseIskolások ünnepi műsora, Könyvtárlátogatás,Márton nap, Víz világnapja, Madarak és fák napja,Gyermeknap – ballagó óvodások búcsúztatása

Enyezd U. 1. sz. Tagóvodában →


Karácsony FarsangAnyák napi köszöntőÉvzáró ballagás

Születésnapok, Nyílt napok, JátszóházSzülői Klub, Jótékonysági csereakcióIskolások ünnepi műsora, Iskola-könyvtárlátogatás,Gyümölcsnapok, befőtt, savanyúságok készítéseKirándulások a szülőkkel, sportnap - sportvetélkedőMárton nap, Luca nap, Madarak és fák napja, Majális,


Tartalom

Enyezd U. 2. sz. Tagóvodában →

Óvodán belüli ünnepek/betekintési lehetőséggel/ Nyílt ünnepek Hagyományok,

Jeles napok

MikulásMárcius 15.FarsangHúsvét

KarácsonyAnyák napi köszöntő(apukák bevonásával)Évzáró, ballagás

Születésnapok, Nyílt napok, Játszóház, Munkadélután,Gyümölcsnapok, befőtt, savanyúságok készítése, Könyvtár, iskolalátogatás, Szülők bálja, Szülői Fórom,Iskolások ünnepi műsora, Kirándulások, Luca nap, Víz világnapja, Föld világnapja, Madarak és fák napja, Gyermekhét,

Melinda U. Tagóvodában →


KarácsonyFarsangAnyák napi köszöntőÉvzáró, ballagás

Születésnapok, Nyílt napok, Játszóház, Munkadélután,Gyümölcsnapok, befőtt, savanyúságok készítése,Iskolások ünnepi műsora, Könyvtár, iskolalátogatás,Népzene világnapja, Luca nap, Víz világnapja, Föld napja, Madarak és fák napja, Természetvédelmi világnap, Gondolkodj Egészségesen, Gyermekhét, Majális,

Németh László U. Tagóvodában →


FarsangAnyák napi köszöntőÉvzáró– ballagás

/Kis- középső-nagy cs/Homogén kiscsoport-anyáknapi műsor

Születésnapok, Nyílt napok, Játszóház, Kirándulások,Gyümölcsnapok, savanyúságok készítéseKönyvtár, iskolalátogatás,TerméskiállításIskolások ünnepi műsora, karácsonyi hangverseny,Bölcsődések vendégül látása, beszoktatása a gondozónőkkelGyermeknap

Testvérvárosok Téri

Tagóvodában →


FarsangAnyák napi köszöntőÉvzáró, ballagás

Születésnapok, Nyílt napok, Játszóház, Kirándulás,Gyümölcsnapok, befőtt, savanyúságok készítése,Iskolások ünnepi műsora, karácsonyi hangverseny,Könyvtár, bölcsőde, iskolalátogatás,Szülők bálja, Közös interaktív játékos tanulás a Rendőrség – BIOKOM szervezésével, Állatok világnapja, Márton nap, Víz világnapja, Föld napja,Madarak és fák napja, Kihívás napja, Gyermeknap,


11. AZ ÓVODA SZOLGÁLTATÁSAI

Célunk: A gyermekek életkori sajátosságainak, fejlettségi szintjének megfelelően a szülők igényeinek kielégítése, a gyermekek intenzív fejlesztése külön foglalkozásokon.Feladatunk: A foglalkozások zökkenőmentes megszervezése, személyi felügyelet, szakember biztosítása.

Tartalom

Óvodák Nevelési időn belül Nevelési időn túl

Kertvárosi ÓvodaÚszás (önkormányzati és alapítványi támogatásból)Ingyenes kirándulások szervezése, hitoktatás,logópédiai fejlesztés

Idegen nyelvoktatás, gyermektorna, zene – mozgás – kommunikáció, játszóház, báb és mese színház

Anikó U. Tagóvoda Úszás (önkormányzati és alapítványi támogatásból)Ingyenes kirándulások szervezése

Idegen nyelvoktatás, gyermektorna,báb és mese színház

Bimbó U. Tagóvoda Úszás (önkormányzati és alapítványi támogatásból)Ingyenes kirándulások szervezése

Néptánc, idegen nyelvoktatás, báb és mese színház

Enyezd U. 1 sz. Tagóvoda Úszás (önkormányzati támogatásból)Ingyenes kirándulás szervezése

Hitoktatás, gyermektorna, népi gyermekjátékok, báb és mese színház

Enyezd U. 2 sz. Tagóvoda Úszás (önkormányzati és alapítványi támogatásból)Ingyenes kirándulások szervezése

Zeneovi, gyógytorna, néptánc, idegen nyelvoktatás, báb és mese színház

Melinda U. Tagóvoda Úszás (önkormányzati támogatásból)Ingyenes kirándulás szervezése

Néptánc, idegen nyelvoktatás, báb és mese színház

Németh l. U. TagóvodaÚszás(önkormányzati és alapítványi támogatásból) só terápia, hitoktatás,Ingyenes kirándulás szervezése

Idegen nyelvoktatás, gyermektorna, zeneovi,báb és mese színház

Testvérvárosok Téri TagóvodaÚszás (önkormányzat és alapítványi támogatásból) hitoktatás,Ingyenes kirándulás szervezése

Idegen nyelvoktatás, gyermektorna, néptánc, kézműves foglalkozás, báb és mese színház


12. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

Rajzolás, mintázás, kézimunka eszközei

Színes ceruzák, grafit ceruzák, zsírkréták, filctollak, kréták, Beroll, tempera – víz – ruha - üvegfestékek, ecsetek, ecsettálak, szívószál, Ragasztók, ragasztópisztolyok, patronok, rajzlapok, színes kartonok, fotókartonok, hajtogató papírok, krepp – papírok, hullámpapírok,

celofánok, pauszpapírok, Természetes anyagok, textilanyagok, fonalak, rafiák, agyagok, viaszok, gyurmák, gipszek, gipszöntő formák, bőr, hurkapálcikák,

gyöngyök, tűzőgépek, drót, tinta, Tűk, cérnák, madzag, gombok, ollók, gumik, szalagok, damil, szövetek, selymek, filcek, varrógép, eszköztartó kosarak, állványok, Asztalterítők, kötények, rajztáblák, szövőkeretek, ceruzahegyezők, rezsók, tűzhelyek, fénymásolók, homok – víz asztal, tepsik, Szakkönyvek, stb ….

Mozgás eszközei

Labdák (marok – lég - kosár - füles – nagy – futball – medicin – tüske – roll -labdák), tornapadok, babzsákok, karikák, botok, szalagok, gyűrűk, hinták, ugrókötelek, bordásfalak, mászókötelek, húzókötelek, körkötelek, bóják,

Greis Waldok, Tini kondik, BADY ROLL hengerek, talp – kézformák, WESCO lejtők, téglák, Tücsök – szettek, Rotikumok, Delacato mozgásfejlesztő eszközök, Érzékelő ösvények, korongok, Mozgáskotta, Tini – kondi,

Ugrószekrények, zsámolyok, dobbantók, tornaszőnyeg, filcszőnyegek, trambulinok, Tornalapok, állványok, bújókészletek, kosárlabda gyűrűk, bordásfalak, Ejtőernyő, Nyári sí, lépegetők, lépegető kavics Egyensúlydeszkák, gördeszkák, billenő rácshinták, Kapuk, kosárlabdapalánkok, Több funkciós fajátékok, óriáskerekek, KRESZ – parkok, rollerek, kerékpárok, motorok, Udvari medencék, CD – DVD lejátszók, magnók, kazetták, CD, DVD, Szakkönyvek, stb …


Környező világ, matematika eszközei

Szemléltető, applikációs képek, diafilmek – diavetítő, Tv, videó, hangkazetták, CD, DVD, projekttorok, vetítő vásznak, laptopok, Emberek – állatok – növények - közlekedés világa, házi – erdei – vadonélő állatok (játék), MINIMATT készlet, érzékszervi játékok,

LOGIKÓ, mágneses lapok, mágnesek, Madáretetők, földgömbök, homok – víz asztalok, nagyítók, akváriumok, kis állat ketrecek, metszetek (fa, virág …) Közlekedési park – kerékpárok, rollerek, közlekedési táblák, Kerti szerszámok, homok – víz asztalok, kísérletezéshez üvegcsék, kémcsövek, edények, cserepek, MINIMATT készletek, játéklapok, munkalapok, tálcák, tálak, mágneses lapok, logikai készletek, geometriai készletek, szám rudak, RAVENSBURGER képességfejlesztő játékok, Szakkönyvek, természeti, ismeretfejlesztő könyvek, filmek, stb…

Mese, vers, dramatikus játék

Mese – versgyűjtemények, mesekönyvek, verseskönyvek, anyanyelvi játékok, képsorozatok, mesepárnák, meseszőnyegek,

Meseláda, Bábparavánok, bábok (újbáb, síkbáb, kesztyűbáb, marionett báb), fejdíszek, jelmezek,

Videók, diafilmek, diavetítők, CD-k, lejátszók, mesekazetták, DVD, projekttorok, vetítővásznak, laptopok,

Szakkönyvek stb…

Ének – zene, énekes játék

Ritmikus hangszerek fémből, fából, természetes anyagokból (dobok, cintányérok, xilofonok, triangulumok, metalofonok, kókuszdiók, kövek stb.), más – más hangszínű és méretű csengők, csörgők, kasztanyetták, rumbafák,

Furulyák, pianínó (TVT-ben), hegedűk, néphagyományok kellékei,

Magnetofonok, CD – lejátszók, kazetták, CD, DVD lemezek, hanggyűjtemények,

Szakkönyvek, kották, Zenevarázs hanganyag stb…


Játéktevékenység eszközei

Építő – konstruáló játékok, gyakorlójáték, szerepjátékok eszközei, kellékei,

Különböző képességfejlesztő játékok, számítógépes játékok, (logika, problémamegoldó gondolkodás, memória, érzékelés, színérzék, kézügyesség, stb.), számítógépek,

Különböző társasjátékok, kreativitást fejlesztő eszközök és játékok

Puzzle játékok

Galériák, térelválasztók, anyagok, jelmezek, kellékek,

Gyógypedagógia és logopédiai fejlesztéshez szükséges eszközök – kertvárosi óvoda

Mozgásfejlesztést segítő eszközök: gördeszka, füles – labda, Bobath – labda, AYRES – eszközök, WESCO – eszközök

Finommotorika fejlesztést segítő játékok, speciális eszközök, anyagok

Kognitív képességet fejlesztő játékok, eszközök

Logopédiai eszközök


AJÁNLOTT SZAKIRODALOM

1. Játék:

Mérei Ferenc: Gyermeklélektan - /1985./ Perlai Rezsőné: Az óvodáskor fejlesztőjátékai Kabainé Huszka Antónia: Gyermekeink játékai D. B. Elkonyiné: A gyermeki játék pszichológiája Hegyi Ildikó: a. Fejlődési lépcsőfokok az óvodában

b. Siker és kudarc a pedagógus munkájában Nagy Jenőné: Óvoda tükör /2001./ Buda Béla: Az empátia – a beleélés lélektana /1978./ Takács Bernadett: gyermek – játék terápia /2001./ Kovács György – Bakosi Éva: Játék az óvodában /1997./ Tunyogi Erzsébet: Gyógyító játék /1990./ Fehér Anna: Játszunk? Természetesen! Óvodai Nevelés Kompetenciaterület: Elméleti alapvetések Bekker Zoltánné- Kocsis Csilla- Kongyikné Kis Klára-Zeveczné Komáromi Katalin:

Kiegészítő segédlet a komplex fejlesztési tervekhez Székely Andrea: Bábjáték Székely Andrea: Játékok bábokkal, játékok a meseládikóval Székely Andrea: Varázseszközök az óvodában (Érzelmi, erkölcsi kompetenciák

alakítása játékkal, versel, mesével) Dr. Tóth Tiborné: Néphagyomány Túri György: Játék- Tánc- Élet

Deliné Dr. Fráter Katalin: Lépésről Lépésre Óvodafejlesztő Program 1997 Hajdúböszörmény

2. Anyanyelvi nevelés:

Mérei Ferencné: Beszédhibák megelőzése – javítása az óvodában /1983./ Montágh Imre – Montághné Riener Nelli – Vinczéné Bíró Etelka: Gyakori

beszédhibák a gyermekkorban /1990./ Montágh Imre: Mondd ki szépen! /1995./ Gereben Ferencné – Laczik Imréné – Vinczéné Bíró Etelka: Gyakorlóanyag a

pöszeség javításához /1985./ Göncző Ferencné: Beszédfejlesztés és anyanyelvi nevelés – Segédanyag

óvodapedagógusoknak - /2002./ Göncző Ferencné: Játékgyűjtemény – Az óvodás gyermek beszédfejlődésének

elősegítésére - /2002. / Dankó Ervinné: Nyelvi – kommunikációs nevelés az óvodában


Fülöpné Ferenc Zsuzsanna – Rédey Etelka: Gyere beszélgessünk (logopédiai anyag) Malholm Peel: Kommunikációs képességek fejlesztése /1995./ Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam /1987./ Pólya Miklósné: Anyanyelvi játékok Gyűjteménye óvodásoknak /1989./

Kovács Lajosné: Vigyázok Rád

Óvodai Nevelés Kompetenciaterület:Elméleti alapvetések

Bekker Zoltánné- Kocsis Csilla- Kongyikné Kis Klára-Zeveczné Komáromi Katalin: Kiegészítő segédlet a komplex fejlesztési tervekhez (dramatikus elemeket tartalmazó játékok)

Székely Andrea: Bábjáték

Székely Andrea: Játékok bábokkal, játékok a meseládikóval

Székely Andrea: Varázseszközök az óvodában (Érzelmi, erkölcsi kompetenciák alakítása játékkal, versel, mesével)

Zóka Katalin: Kóstolgató

Dr. Tóth Tiborné: Néphagyomány

Tématerv-javaslatok: LEVEGŐ, TŰZ, VÍZ, FÖLD

3. Egészséges életmódra nevelés:

Az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (viii.28) kormányrendelet

Az óvodai nevelés országos programja Óvodai Nevelés Kompetenciaterület: Elméleti alapvetések

4. Érzelmi nevelés, szocializáció:

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Animációs élmény, Érzelmi nevelés (Hollós Róbertné) /1979./ Dr. Lázár István – Magyar Óvodapedagógiai Egyesület Elnöksége: Az alternatív

óvodapedagógiai törvények Magyarországon - /1991./ Frans Carlgsen – Waldorf – Pedagógiai Alapítvány: szabadságra Nevelés /1992./ A személyiség alakulása /1980./ Buda Béla: Az empátia – a beleélés lélektana /1980./ György Júlia: Az antiszociális személyiség /1967./ Kósáné Ornai Vera – Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Neveléslélektani vizsgálatok

/1984./ Mérei Ferenc – Binét Ágnes: Gyermeklélektan /1981./ Óvodai Nevelés Kompetenciaterület: Elméleti alapvetések Székely Andrea: Varázseszközök az óvodában (Érzelmi, erkölcsi kompetenciák

alakítása játékkal, versel, mesével)


5. Vers – mese – dramatikus játék:

Mészáros Vincéné: Óvodai bábjátékok /1987./ Granasztói Szilvia – Magyari Beck Anna: Ünnepsoroló /1979./ Kis Éva: Találjuk ki együtt! /2001./ Kis Éva: Szólások és közmondások - Óvodás és kisiskolás gyermekekhez szóló

szólások és közmondások gyűjteménye - /2001./ Bauer Gabriella: Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény /1981./ Zilahi Józsefné: Mese – vers az óvodában – szöveggyűjtemény - /1991./ Zilahi Józsefné: Nevelés az óvodában verssel, mesével /1989./ Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével – Elmélet és módszertan I. – V. –

Ősz, Tél, Tavasz, Nyár /1996./ T. Aszódi Éva: Cini – cini muzsika – óvodások verseskönyve - /1982./ Psenákné Gregor Klára: Kötetlenül, komplexen, naponta mesével – Óvodai módszer

gyakorló óvónők számára - /1995./ Psenákné Gregor Klára: Mesélj nekem! – szöveggyűjtemény - /1955./ Timkóné Sebestyén Izabella: Hadd nézzek kis tenyeredbe! – Népszerű mondókák,

versek találós kérdések - /1998./ Sebestyén Endréné – Szigeti Piroska: Tücsökbál – Mondókák, versek, mesék

gyerekeknek - /2002./ Kis Éva: „Peregnek, porolnak csöppnyi levélhadak…” – Óvodásokhoz szóló őszi

témájú irodalmi alkotások gyűjteménye - /2001./ Kis Éva: „A tél csengői csengenek…” – Óvodásokhoz szóló téli témájú irodalmi

alkotások gyűjteménye - /2001./ Kis Éva: „Tavasz van, gyönyörű…” – Óvodásokhoz szóló tavaszi témájú irodalmi

alkotások gyűjteménye - /2001.

Óvodai Nevelés Kompetenciaterület: Elméleti alapvetések

Bekker Zoltánné- Kocsis Csilla - Kongyikné Kis Klára - Zeveczné Komáromi Katalin: Kiegészítő segédlet a komplex fejlesztési tervekhez (dramatikus elemeket tartalmazó játékok)

Székely Andrea: Bábjáték

Székely Andrea: Játékok bábokkal, játékok a meseládikóval

Székely Andrea: Varázseszközök az óvodában (Érzelmi, erkölcsi kompetenciák alakítása játékkal, versel, mesével)

Zóka Katalin: Kóstolgató


Tématerv-javaslatok: LEVEGŐ, TŰZ, VÍZ, FÖLD

6. Ének – zene – énekes játék:

Baranya megyei Pedagógiai Intézet: Az óvodai zenei nevelés továbbfejlesztése /Pécs, 1993./


Falvay Károly: Ritmikus mozgás, énekes játék – óvodásoknak, kisiskolásoknak - /1990./

Forrai Katalin: Ének az óvodában /1991./ Gryllus Vilmos: Dalok /1992./ Gryllus Vilmos: Dalok 2. – óvodásoknak és kisiskolásoknak - /1998./ Forrai Katalin: Európai gyermekdalok I. II. /1966./ Óvónők könyvtára: Csillagnak teremtője /1993./ Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában – Dallamgyűjtemény óvodánk számára -

/1982./ Ludánszkiné Szabó Éva: Óvodai zenei hagyományápolás – népszokások – Folklór és

Zenepedagógiai ismeretek pedagógusjelöltek és óvodapedagógusok számára - /1995. / Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola Programfüzete I: Népszokások és az óvodai

nevelés – Kézirat - /1991./

Az óvodai nevelés programja (OPI – 1989)

Reikort Ildikó: Zenevarázs (Új utak az óvodai nevelés zene- és mozgásvilágában)


Túri György: Játék- Tánc- Élet

Hangoló I: Hangok gyorsan ébredjetek

Hangoló II: Megy a vonat

Hangoló III: Gyümölcskenyér

7. Rajzolás – mintázás - kézimunka:

Bessenyei Antal: Praktikus ábrázolás az óvodában /1992./ Báron László – Juhász Antal – Zsáky István: Rajz és kézimunka /1979./ Szappanos István: Rajzolás, festés, tárgyalakítás /1983./ Szappanos István: Ábrázolás és kézimunka módszertana Baranya megyei Pedagógiai Intézet: A természetes anyagok feldolgozása az óvodában

és az iskolában – Szakmai – módszertani füzetek 17. - /1993./ Pető Éva: Csutkanépek /1992./ Szabó Gyuláné: Csuhévilág, terményvilág /1992./ Kékes István: Papírjátékok /1983./ Zülal Aytüre – Scheele: Hobby Origami – papírhajtogatás kicsiknek és nagyoknak -

/1992./ Fábián Zsolt: Origami – papírhajtogatás alapfokon - /1990./ Szandi Györgyné: Ötlettár – kézügyesség fejlesztéshez - /1992./ Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Dr. Tóth Tiborné: Néphagyomány Tématerv - javaslatok: LEVEGŐ, TŰZ, VÍZ, FÖLD Óvodai Nevelés Kompetenciaterület: Elméleti alapvetések


8. Mozgás:

Dr. Oszetzky Tamásné: Testnevelés az óvodában /1983./ Dr. Oszetzky Tamásné: Mindennapi testnevelés az óvodában - jegyzet - /1983./ Dr. Oszetzky Tamásné: Testnevelési játékok az óvodában /1983./ Becsi Bertalan Sarolta – Kunos Andrásné: Az óvodai testnevelés mozgásrendszere és

feldolgozása – Kézirat - /1990./ Kunos Andrásné: Gimnasztika az óvodában – Kézirat - /1985./ Kunos Andrásné: Az óvodai testnevelési foglalkozások módszertana – Kézirat -/1990./ Dr. Tóth János: Játékos lábtorna és tartásjavító torna – Kézirat - /1987./ Kemény Gáborné – Dr. Tóthné Szabó Klára – Dr. Tóth János: Segédanyag a játékos

láb- és tartásjavító tornához – Kézirat - /1985./ Baranya megyei Pedagógiai Intézet: Temesi Ferencné – Végső Pálné: Játékos láb- és

tartásjavító torna az óvodában Várkői Ferenc: Tornázzunk együtt! Demeter Rózsa: Kisgyermekek játékos tornája /1976./ Dr. Krizsaneczné Németh Edit: Játékos gyermektorna /1984./ Bakonyiné Vincze Ágnes – Nagyné Kasza Ilona: Mozgás – öröm a szabadban /1989./ Berczik Sára: Mozgásfejlesztő és tartásjavító gimnasztika /1992./ Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában /1994./

Dr. Hamza István – Fodorné Dr. Földi Rita – Dr. Tóth Ákos: Játék, egyensúlyozás, vízhez szoktatás /1995./

Fővárosi Pedagógiai Intézet: Kiegészítő torna készlet mozgásanyaga – gyakorlatgyűjtemény - /1991./

Fővárosi Pedagógiai Intézet: Tér- és helyzetértékelést fejlesztő gyakorlatok óvodás- és kisiskoláskorú gyermekek részére /1994./

Bekker Zoltánné- Kocsis Csilla- Kongyikné Kis Klára-Zeveczné Komáromi Katalin: Kiegészítő segédlet a komplex fejlesztési tervekhez (mozgásos elemeket tartalmazó játékok)

Magyar Gábor: Magyar Mozgáskotta módszer (Komplex, mozgás- és személyiségfejlesztő program 3-7 éves gyermekeknek)

Magyar Gábor: Magyar Mozgáskotta módszer (Komplex, mozgás- és személyiségfejlesztő program 3-7 éves gyermekeknek)

Óvodai Nevelés Kompetenciaterület: Elméleti alapvetések

9. Külső világ tevékeny megismerése:

Schantlné Farkas Julianna: Játékos természetvédelem /1994./ Dr. Franyó István – Dr. Lénárd Gábor: Nyisd ki ezt a kiskaput! – A természet játékos

megfigyelése az óvodában - /1983./


Balázsné - Szaitzné: Szabadon, játékosan, örömmel – A komplex foglalkoztatás kézikönyve - /1998./

Dr. Kuti István: Körlánc – Környezeti nevelés az óvodában - /1976./ Pedellus Bt. - Napról napra a mi kalendáriumunk Csörgő Anikó – Füzesi Zsuzsa: Csodaország I. II. III. Liszka József: Ágas bogas fa Dr. Tóth Tiborné: Néphagyomány Tématerv-javaslatok: LEVEGŐ, TŰZ, VÍZ, FÖLD Kanczler Gyuláné DR: Felfedezések a természetben Bekker Zoltánné- Kocsis Csilla- Kongyikné Kis Klára-Zeveczné Komáromi Katalin:

Kiegészítő segédlet a komplex fejlesztési tervekhez Óvodai Nevelés Kompetenciaterület:Elméleti alapvetések

10. Matematikai tartalmú ismeretek:

Perlai Rezsőné: Matematikai nevelés – gondolkodásfejlesztés az óvodában /1990./ Perlai Rezsőné: Matematikai játékok óvodáskorban /1999./ Villányi Györgyné: Játék a matematika? – Matematikai játékok gyűjteménye

óvodapedagógusoknak - /1995./ Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola Programfüzete II. Az óvodás gyermekek

matematikai nevelésének fejlesztési programja – Kézirat - /1991./ Játékos matematika, matematikai játékok az óvodában - Országos Pedagógiai Intézet

Pedagógus Továbbképzés Könyvtára, Budapest - /1983./ Tématerv - javaslatok: LEVEGŐ, TŰZ, VÍZ, FÖLD

11. Munka:

Óvodai Nevelés /1989./ Óvodai Nevelés Kompetenciaterület: Elméleti alapvetések

12. Gyermek és ifjúságvédelem:

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról /Gyvt./ 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról /Szt./ Szőlősi Gábor: Szociális és gyermekvédelmi jog Dr. Filó Erika – Dr. Csiki Ottó: Családjog I-II. Vetró Ágnes: Gyermek és ifjúság pszichiátria /1994./ Dr. Szilvia Franz: A hiperaktív gyerek /1998./ Baranya megyei Pedagógiai Intézet: Útmutató a gyermekvédelmi munkához Nagy Jenőné – Rauschburg Jenő – Szakács Mihályné – Tárnokiné Joó Ildikó: Óvodai

Vezetési Ismeretek Óvodai Nevelés Kompetenciaterület: Elméleti alapvetések


13. Sajátos nevelési igényű gyermekek:

Kulcsár Mihályné: A tanulás öröm is lehet (Delacato módszer alapján) /2002./ Fodorné Dr. Földi Rita: Hiperaktivitás és tanulási zavarok Bárczi Gusztáv: Zene és terápia /1996./ Országos Pedagógiai Intézet: Fejlődést elősegítő foglalkozások az óvodában /1986./ Horváth Judit – Horváthné Csapurcha Klára – Dr. Rónáné Falus Júlia: Amit az

óvónőnek észre kell venni /2002./ Vetró Ágnes: A mentális és szociális fejlődés zavarai Rózsáné Czigány Enikő: A fejlesztés lehetséges módszerei az integrációs

nevelésben /Spec. Ped. 1995. 3. sz./ Rózsáné Czigány Enikő: Pszichopedagógia Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában /1992./ Várkonyi Ágnes: A szenzomotoros fejlődés zavarainak felismerése /1997./ Huba Judit: Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában Zsoldos Márta – Ringhoffer Jánosné: Óvodáskorú és iskolát kezdő gyermekek korai

fejlesztése Óvodai Nevelés Kompetenciaterület: Elméleti alapvetések Dr. Bakonyi Anna: Az óvodás gyermek mérési- értékelési rendszere


LEGIMITÁCIÓS ZÁRADÉK

Külső szakértőként, szaktanácsadóként részt vett a program kidolgozásában

…………………………………………………………………

Pécs, 2010. ……………

1. VÉLEMÉNYEZTE:………………………………………………………. Szakértő

2. EGYETÉRTÉSÉT NYÍLVÁNÍTOTTA: Szülői Közösség

Pécs, 2010. május 31.

3. ELFOGADTA: Nevelőtestület Pécs, 2010. június. 04.

4. JÓVÁHAGYTA:……………………………………………………………. Önkormányzat

5. TÁJÉKOZTATÁSUL MEGKAPTÁK:

………………………………………. Pécs, 2010. ……………………..

………………………………………. Pécs, 2010. ……………………..

………………………………………. Pécs, 2010. ……………………..

6. IRATTÁR SZÁMA: ……………………. Pécs, 2010. ……………………..


1 · Web viewAz irodalmi anyag változatos repertoár, amelynek gerincét a magyar népmesekincs...

Documents

Transcript of 1 · Web viewAz irodalmi anyag változatos repertoár, amelynek gerincét a magyar népmesekincs...