LOVASBERÉNYI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA ÉS KONYHA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013.

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezető

Pedagógiai Program jogszabályi háttere

1. Helyzetelemzés1.1. Az óvoda bemutatása, a nevelőtestület pedagógiai hitvallása

2. Az óvodai élet megszervezése2.1. Személyi feltételek2.2. az óvoda működésének tárgyi, dologi feltételei

3. Helyi nevelési program célja, feladatai3.1. Program célja3.2. Nevelési elveink, fejlesztő munkánk irányai

3.2.1. Munkánkat meghatározó elvek3.2.2. Fejlesztő munkánk iránya

3.3. A nevelés alapvető keretei3.3.1. Egészséges életmód kialakítása3.3.2. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása3.3.3. Értelmi nevelés3.3.4. Anyanyelvi nevelés

3.4. Az óvodai élet megszervezése3.4.1. Az óvodai élet működési rendje

4. Az óvodai élet tevékenységi formái4.1. A játék4.2. Vers-mese4.3. Ének-zene, énekes játékok4.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka4.5. A mozgás4.6. A külső világ tevékeny megismerése

4.6.1. Környezetvédelem4.6.2. Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései

4.7. Óvoda munkajellegű tevékenységei4.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

5. Az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényei

6. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése

2

6.1. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítése, szociális hátrányok kezelése

7. A sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása, fejlesztése

8. Az óvoda kapcsolatrendszere

9. Gyermekvédelem az óvodában9.1. Kompetencia szintek

10. A program alkalmazásának feltételrendszere10.1. Az óvodában folyó nevelő munka funkcionális szerkezete10.2. Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes feladatai a menedzsment

szerint10.3. Óvodapedagógusok feladatai10.4. Programellenőrzés, értékelés10.5. Az óvoda szakmai dokumentumainak egymásra épülése10.6. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére10.7. Az óvodába lépés feltételei

11. Összegzés

Intézmény elnevezése:

3

Lovasberényi Napközi Otthonos Óvoda és KonyhaLovasberényVörösmarty u.2.

OM azonosító: 030015Tel.: 22/456-017

Óvoda fenntartója: Lovasberény Községi Önkormányzat

LovasberényKossuth u. 62.Tel.: 22/456-024

Óvoda működési engedélyének száma, kelte: 1991.01.01.

Óvoda vezetője: Dr. Szendrei Attiláné

Dokumentum jellege: Nyilvános / megtekinthető az intézményben www.lovasbereny.hu /

Érvényes: 2013.09.01.

4

Bevezető gondolatok

Megváltozott világunkban, napjaink igényeinek megfelelően új értékek születnek. Ezen

értékek megalapozásához és mindennapi életünkbe történő beépüléséhez megfelelő háttérre,

megfelelő fogadó közegre, megfelelő közvetítő pedagógusokra van szükség. Ahhoz, hogy ez

hatékonyan, törvényesen és eredményesen működhessen, minőségi munkára van szükség. A

minőség nem más, mint az óvodai feladatok komplex ellátását biztosító tervezési, szervezési,

mérési, értékelési, döntési rendszerekben, eljárásokban, intézményi folyamatokban megjelenő

jellemzők összessége.

A pedagógiai program alappillérjei:

egyén és a közösség kapcsolata, hatásai

a nevelőközösség pedagógiáját meghatározó nevelési környezet bemutatása

családokkal történő együttműködés kiemelt szerepe

Mindezek megvalósításáért felelős az óvoda vezetése és minden egyes dolgozója. Törekszünk

arra, hogy településünk óvodás gyermekeinek és családjainak, valamint fenntartónk

elvárásainak megfeleljünk. Minden eljárásunkban, döntésünkben érvényesüljön

minőségpolitikánk, a törvényesség és szakszerűség mellett gyermekközpontú, humánus és

kreatív legyen az óvoda minden dolgozója.

„ A pedagógus nem lehet elkeseredett,

Megtorpant ember, mert a pedagógusnak

Egyetlen karizmája van:

A jövőbe vetett hit optimizmusa.”

/ Karácsony Sándor dr. /

5

Pedagógiai Program jogszabályi háttere

A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény

A kormány 363/2012.(XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos

alapprogramjáról

20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos igényű gyermekek óvodai nevelésének

irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

2003.évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

előmozdításáról

2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól

1997.évi XXXI. tv. a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról

Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségek

biztosításáról

Az óvoda hatályos Alapító Okirata

Lovasberény Község Önkormányzatának oktatási tervei

Nevelőtestület pedagógiai-nevelési elképzelései, hitvallása

6

1. Helyzetelemzés

1.1 Az óvoda bemutatása, a nevelőtestület pedagógiai hitvallása

Lovasberény Fejér megye középső részén, Székesfehérvártól 20 km távolságra fekszik.

Óvodánk kedvező természeti adottságokkal rendelkező környezetben, a Cziráky kastély és

park szomszédságában helyezkedik el. A park, a környező erdők, a falusi környezet

lehetőséget biztosít a gyermekeket körülvevő külső világ tevékeny megismerésére,

tapasztalatszerzésre, az itt élő emberek, néphagyományok, szokások megismerésére.

Felfedezhetik a tárgyi kulturális értékeket, megtanulják ezeket szeretni, megvédeni.

Az óvoda épülete több, mint 100 éve épült. 1949-től vált a gyermekek birodalmává. 1960-ban

4 csoportszobát alakítottak ki. Sajnos ehhez csak egy vizesblokk tartozik, amely nagyon

kevés a négy csoport számára és emiatt a napirend megszervezése fokozott odafigyelést

kíván.

1986-ban a konyha melletti szolgálati lakást csoporttá alakították át, melyhez öltöző és

vizesblokk is tartozik. Így az öt csoportossá vált intézmény 120 gyermek biztonságos

elhelyezését tette lehetővé.

Az 1999-ben történt óvónő és dajka leépítés csoportösszevonást eredményezett. Így lehetőség

adódott arra, hogy a felszabadult csoportszobát fejlesztő szobává alakítsuk át.

Helyi pedagógiai programunk kialakításánál figyelembe vettük mindazokat az alapelveket,

melyeket az "Óvodai nevelés Országos Alapprogramja", " Néphagyományőrző Program " és a

" Komplex Prevenciós Program", valamint a Kulcsár Mihályné féle mozgásterápiás program

tartalmaz.

Pedagógiai hitvallásunk, hogy a gyermeki személyiség egyéni fejlődési ütemét, egyéni

képességeit figyelembe véve játékos, komplex, a néphagyományok tiszteletére nevelő,

iskolára felkészítő nevelő-oktató munkát tervezzünk. Ugyanakkor döntő szerepet játszik

munkánkban a másság elfogadása, mert minden gyermek egyszeri, egyedi és

megismételhetetlen. A gyermek mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai

értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Fejlődő személyiség, mely

fejlődést genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, spontán és tervszerűen

alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A személyiség szabad

kibontakoztatásában az őt körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó.

7

Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, minden gyermek számára biztosítja az

egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést, mellyel elősegíti, hogy a meglévő

hátrányok csökkenjenek. semmi féle előítélet kibontakoztatásának nem ad helyet!

Sokoldalú nevelőmunkára van szükség, melynek át kell fognia a nevelés valamennyi területét.

Az emocionális biztonság megszilárdításával testi, értelmi, közösségi nevelés biztosítása a

gyermekek számára.

Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik:

a gyermeki szükségletek kielégítéséről

az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkör megteremtéséről

a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról

a gyermeki közösségekben végezhető sokszínű tevékenységekről

kiemelt figyelmet fordít a mással nem helyettesíthető játékról

a tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó

műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítéséről

a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi

környezetről.

A nemzetiséghez tartozó, a hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekei számára

biztosítani kell az óvodai nevelésben hagyományaik megőrzését, ápolását, kultúrájuk

erősítését az integrációs nevelési lehetőségeken keresztül.

Nevelőmunkánkra tudatos, folyamatos, szervezett tanulással és önképzéssel készülünk.

Programunk megvalósításának színvonalát, minőségét, eredményességét az óvónők

személyisége, a nevelőtestületben uralkodó légkör, a nyitottság, kreativitás, a tolerancia és a

jelenségek komplex átlátása biztosíthatja.

Mindezek együttes erővel segítik gyermekeink sokrétű fejlődését, iskolára, a társadalmi

elvárásokra való felkészülését.

" A gyökerek persze nem látszanak,

De tudod, azok tartják a fát! "

/görög költő/

2. Az óvodai élet megszervezése

8

2.1. Személyi feltételek

Az óvoda dolgozóinak létszáma: 21 fő Felsőfokú végzettségű főállású óvodapedagógus: 9 fő

Pedagógiai munkát segítő főállású szakképzett dajka: 4 fő

Pedagógiai asszisztens: 2 fő négy órában

foglalkoztatott

Óvodatitkár: 1 fő

Élelmezésvezető: 1 fő

Szakácsnő: 1 fő

Konyhai kisegítő: 3 fő

Két szakvizsgával rendelkező pedagógusunk van, egy fejlesztő pedagógus és egy közoktatási

vezető szakon végzett kolléga, akik aktívan használják ismereteiket napi tevékenységeik

során.

Heti két alkalommal logopédus foglalkozik a gyermekekkel, valamint gyógypedagógus látja

el a sajátos nevelési igényű gyermekeket. A beilleszkedési, tanulási, magatartási problémával

küzdő gyermekek fejlesztését fejlesztőpedagógusunk és gyógypedagógusunk összehangolt

munkával végzi. A csoportban történő fejlesztéseket a szakemberekkel egyeztetve minden

óvodapedagógus saját keretein belül végzi. Alkalomszerűen és igény szerint szakértő,

szaktanácsadó segíti az óvodai nevelő-oktató munkában adódó problémák megoldását, a

folyamatos, hatékony fejlesztést.

Az elmúlt években minden kisgyermeket, aki óvodánkba jelentkezett fel tudtunk venni. A

felvett gyermekek között vannak két és féléves gyermekek is, ahol a szülő munkába állása

miatt szükség volt a felvételre, mivel falunkban bölcsőde jelenleg még nincs. Csak így tudunk

segíteni a családokon.

A gyermekekkel szakmailag jól felkészült, az újra fogékony, gyermek-centrikus

óvodapedagógusok foglalkoznak. Az óvónők többsége több évtizede dolgozik együtt,

valamint az elmúlt időszakban kollégák nyugdíjba menetele miatt fiatalabb kollégákkal

frissült nevelőtestületünk.

9

Az együtt töltött évek alatt összegyűlt tapasztalatok, közös élmények, szakmai kihívások

szorosan összekapcsolják kis közösségünket, melynek fiatal kollégáink is aktív tagjaivá

válnak.

Az óvodapedagógusok rendszeresen járnak továbbképzésekre, információs napokra,

gyakorlati bemutatókra, melyek tapasztalatait beépítik mindennapi nevelőmunkájukba, illetve

megosztják ismereteiket a nevelőtestülettel. Havonkénti rendszerességgel megbeszéléseken,

rendkívüli értekezleteken az éppen aktuális nevelési, pszichológiai problémák megbeszélése

során a tanfolyamokon, továbbképzéseken szerzett új ismereteket, lehetőségeket beépítjük a

konfliktusok, problémák kezelésébe, megoldásába. Az elmúlt években olyan akkreditált

továbbképzéseken vettünk részt, melyek módszertani megújulásra adnak lehetőséget,

valamint a másság kezelésében, egyéni fejlesztésekben, konfliktuskezelésekben,

felzárkóztatásban nyújtanak nagy segítséget. A továbbiakban is szeretnénk házi

továbbképzések, hospitálások keretében is segítséget nyújtani egymás munkájához, még

jobban bevonni a dajkákat a nevelési folyamatokba, kihasználni minden olyan lehetőséget,

melynek eredményeit gyermekeink javára fordíthatjuk. Az óvodapedagógusok munkáját négy

szakképzett dajka segíti, akik társak a nevelőmunkában, megbízható, figyelmes,

gyermekszerető emberek. Rendszeresen gondoskodunk arról, hogy a dajkák is legalább egy

évben kétszer részt vehessenek továbbképzéseken, megismerhessék más óvodák napi életét.

Konferenciákon szakemberektől tájékoztatást kaphatnak a megváltozott rendszerekről,

törvényi előírásokról, kérdéseket tehetnek fel az őket érintő problémákról.

A helyi program megvalósításához hatékony segítséget nyújtanak pedagógiai asszisztenseink,

akik napi négy órában, kötetlen munkaidőben állnak rendelkezésünkre segítve mind az

óvónők, mind pedig a dajkák munkáját is.

A szakképzett élelmezésvezető és a konyhai dolgozók összehangolt munkája biztosítja a

gyermekek számára az egészséges, változatos táplálkozás lehetőségét. Élelmezésvezetőnk is

rendszeresen részt vesz konferenciákon, továbbképzéseken, melyek ismereteit beépíti napi

munkájába. A továbbiakban is részt kívánunk venni a Mintamenza programban, mely

segítséget nyújt a minél egészségesebb étkeztetés megvalósításában.

2.2. Az óvoda működésének tárgyi, dologi feltételei

10

Óvodánk több, mint l00 éve épült, melyet az évek során bővítettek, átalakítottak. Az óvoda

játszóudvara területileg nem elég a négy csoport zavartalan tevékenységéhez. Ezért napi

rendszerességgel szervezünk kirándulásokat, felfedező túrákat a gyermekeknek a közeli

erdőben, a falu közeli pontjain, ahol szabad játékra, a természet felfedezésére van lehetőség.

Ugyanakkor az udvarhasználat beosztása úgy történik, hogy minden kisgyermek ott is

játszhasson a nap folyamán.

Az udvar felszereltsége egy hatalmas átalakítási munka után, melyet szponzorok segítségével

tudtunk végrehajtani szabványnak megfelelő, biztonságos játszóterületet biztosít az óvodások

számára. Rendelkezünk fix telepítésű játékokkal, de több olyan játékunk, fejlesztő szerünk is

van, melyet csak alkalmas időben használunk az udvaron. A térköves és gumilapos felületek

most már lehetővé teszik, hogy több olyan eszközt is igénybe vegyenek a szabad levegőn a

gyerekek, amit eddig csak a csoportokban, fejlesztőszobában használhattunk. Az ügyességi,

mozgásfejlesztő játékszerek is megfelelnek a korszerű követelményeknek és az óvoda helyi

programjában foglaltaknak. Az átalakítások miatt sajnos néhány öreg, korhadt fától meg

kellett válnunk, de facsemeték kerültek a helyükre, melyek idővel lombos fákká fognak

cseperedni. A zöld füves területek, mászókák, homokozó, babaház, hinták, különböző

tornaszerek, a mászó-vár biztosítják a gyermekek jó közérzetét.

Az óvodában négy csoport működik, ahol a gyermekek napi tevékenységét szervezik az

óvodapedagógusok és a dajka nénik. A csoportok jól felszereltek, fejlesztő, építő, konstruáló

játékok a lehetőségek kimeríthetetlen tárházát nyújtják a gyermekeknek. Pedagógiai

programunk nem igényel speciális felszereléseket, de megragadunk minden lehetőséget,

amellyel játéktárházunkat, eszköztárunkat bővíthetjük a kisgyermekek igényeinek,

szükségleteinek megfelelően. Tornaszobánk nincs, de heti két alkalommal a két nagyobb

csoport igénybe tudja venni a falu sportcsarnokát, illetve a kisebbek a fejlesztő szobában

bontott csoportokban vesznek részt a testnevelés foglalkozásokon, illetve az egyéni és

kiscsoportos fejlesztéseken.

A fejlesztőszobává átalakított üres csoportszobában történnek a logopédiai, a szenzomotoros

és egyéni fejlesztések, valamint próba jelleggel pszichológus is foglalkozik a rászoruló

gyermekekkel és szüleikkel. Amennyiben igénylik a szülők a pszichológus segítségét, a

későbbiekben szeretnénk egy nyolc órában foglalkoztatott óvodai pszichológussal bővíteni

dolgozóink létszámát.

Az évek folyamán pályázatok és adományok révén az óvoda tárgyi feltételeit, szakmai

eszközeit, berendezési tárgyait sikerült a kor követelményének megfelelően lecserélni és

11

kibővíteni. A szülők, óvodapedagógusok, dajkák, óvodai dolgozók segítségével a felújításra

szoruló épületet és játékokat rendszeresen javítjuk, szépítjük. Szakmai eszközök gazdagítása,

bővítése az óvónők által készített fejlesztőjátékokkal is történik.

Az intézmény kollektívája mindent megtesz a modern, esztétikus külső és belső biztosítása

érdekében, hiszen karbantartásukra, bővítésükre folyamatosan szükség van a kor, a

gyermekek, a szülők, a dolgozók igényeinek megfelelően. Igyekszünk mindent megtenni

azért, hogy az intézmények kötelező minimális eszközei és felszerelései minél előbb a

rendelkezésünkre álljanak, maximálisan megfelelhessünk a törvényi előírásoknak. Mindehhez

folyamatosan figyelemmel kísérjük a kiírt pályázatokat, az önkormányzat segítségét kérjük,

valamint óvodánk alapítványára évről évre gyűjtött pénzből pótoljuk a hiányosságokat.

3. A helyi nevelési program célja, feladatai 3.1. Program célja:

12

A gyermek egyéni érési folyamatához igazított sokoldalú harmonikus fejlesztés az életkori

sajátosságok figyelembevételével, a természetóvás a néphagyományok eszközeivel. Falusi

környezet, természeti adottságok lehetővé teszik, hogy a gyermek közel kerülhessen a

természethez, megismerhesse a népművészet értékeit, hagyományait (kosárfonás, fafaragás,

fazekasság, jeles napok). A különböző tevékenységi formákon keresztül a gyermek

személyiségének sokoldalú fejlesztése, készségek, jártasságok megszerzése a szomatikus és

pszichés funkciók fejlődésével.

Nagycsoportos kor végére a gyermekek olyan fejlettségi szintre érjenek el, hogy

rendelkezzenek az iskola megkezdéséhez szükséges ismeretekkel, képességekkel. Fejlődjön

problémamegoldó képességük, legyen igényük társas kapcsolatokra, kommunikáljanak

környezetükkel. Legyenek képesek alkalmazkodni a követelményekhez.

Mindezek váljanak valóra a gyermeki szabadság tiszteletben tartásával, a játékos, komplex

tanulás, megismerés kötött és kötetlen megnyilvánulási lehetőségeiben a tanulási képességek

célzott fejlesztésével.

3.2 Nevelési elveink, fejlesztő munkánk irányai

Az óvodai nevelés legfontosabb feladata az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés, a

sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség játékos, sokrétű

kifejlesztése.

3.2.1. Munkánkat meghatározó elvek:

Meghatározó az óvodapedagógus személyisége, példaadó magatartása.

Biztonságot sugárzó felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolat pozitív

megerősítésekkel.

A gyermeki autonómia tiszteletben tartásával a szokás és normarendszer

megalapozására törekvés.

A gyermek fejlődésének segítése az esélyegyenlőség biztosításával, önállóságra

nevelés

Az együttműködésre, kölcsönös tiszteletre, gyermeki aktivitásra, önkifejezésre épülő

nevelés.

13

A gyermek egyéni fejlődési ütemének figyelembe vétele, időt adva és hagyva

mindenkinek a folyamatban történő fejlődéshez.

A szülőföldhöz való kötődést segítő pedagógiai attitűdök erősítése.

Az óvodapedagógus modellértékű kommunikációja, bánásmódja, viselkedése.

Bizalom, segítőkészség, együttérzés a gyermekekkel és egymással szemben.

A szülőkkel együttműködő partnerkapcsolat kiépítése az óvoda minden dolgozójának

részvételével.

Egymás munkájának megismerése és megbecsülése, kölcsönös segítségnyújtásra

törekvés.

Az alkotás, a közvetlen, változatos tapasztalatszerzés feltételeinek a megteremtése,

biztosítása.

Közös tevékenységek során a gyermekek érzelmi, értelmi és testi nevelése.

A közösségi szabályok, a másokkal való együttműködés magatartásformáinak a

betartása, betartatása, elsajátítása.

A pedagógus az intézmény céljaival azonosulva érdeklődési körének és tehetségének

megfelelően képezze magát, legyen nyitott az újra, keresse az innovációs

lehetőségeket.

3.2.2. Fejlesztő munkánk irányai:

A tárgyi világot a gyermekekhez közelálló tevékenységeken keresztül ismertetjük

meg, segítjük a történések feldolgozását.

Az emberi környezet nyújtotta információkat a játékon, a meséken, a

szerepjátékokon, a közösségi eseményeken keresztül értetjük meg a gyermekekkel.

A logika és a matematika világát játékos szituációkban mérésen, összehasonlításon,

számláláson, sorba rendezésen, csoportosításon keresztül mutatjuk be.

A nyelvi kifejezéseket, a beszédet a rajzoláson, dramatizáláson, mesehallgatáson,

versmondáson keresztül tesszük érthetővé számukra.

Testi fejlődését a nagy és kismozgásokon, társas és érzelmi fejlesztésüket konfliktus

helyzetek feldolgozásán, megoldásán keresztül, egymás tiszteletben tartásával és

elfogadásán, a közös, kollektív munkákon keresztül fejlesztjük, mely fejlődés

alapvetően befolyásolja egész személyiségük fejlődését.

14

A gyermekek elég időt kapjanak környezetük felfedezéséhez, egy-egy téma

sokoldalú megközelítésére, megismerésére, választhassanak a megoldási lehetőségek

között, fedezzék fel saját határaikat és megoldásokat kereshessenek a konfliktusok

kezelésére.

Ugyanakkor a nevelés oktatás feltételeinek oly módon történő megszervezése, melyekkel az

iskolai potenciális zavarok megelőzhetők. Mindezek megvalósítása az egészséges életmód, az

érzelmi nevelés, az értelmi fejlesztés, a szocializáció keretein belül történik. Mindezektől

elválaszthatatlan az anyanyelvi nevelés az óvodai élet minden pillanatában. Alapvető feladat

még a népi hagyományok, jeles ünnepek, a népi kultúra a gyermekek korának, fejlettségének

megfelelő szinten történő beillesztése a mindennapi életbe.

3.3 A nevelés alapvető keretei

3.3. l. Egészséges életmód kialakítása

Az egészséges életmódra nevelés célja, hogy a gyermekben megalapozódjanak azok a

magatartáskészségek, szokások, amelyek az egészséges életvitelhez elengedhetetlenek.

Minden gyermek testi fejlődését döntően befolyásolják a veleszületett adottságok, a biológiai

érés sajátosságai, a környezet hatásai. Az óvoda feladata annak a biztonságérzetnek a

fokozása, melyet a gyermek már a családban megszerez, és amely egyéni érési folyamatának

az alapja. Mindehhez alapvető feladat az egészséges, barátságos óvodai környezet kialakítása,

melyben megvalósulhat a 3-7 éves gyermekek lelki és testi szükségleteinek kielégítése.

Ezek a területek:

higiénés szokások kialakítása, betartatása

esztétikai szokások

táplálkozási szokások

a pihenés-alvás szokások

öltözködés

testi nevelés, testedzés, testmozgás / spontán, tudatosan szervezett,

mindennapos szervezett mozgás

egészségvédelem,

15

A szokások kialakítása során szükség van a felnőtt gondoskodó, simogató szeretetére, az

önmagát kipróbáló gyermek segítésére, támogatására. A testápolás, öltözködés, étkezés,

önkiszolgálás közben természetes módon fejlődik és fejleszthető a gyermek. Minden

tevékenysége állandó megerősítést igényel, és elegendő időt kell biztosítani ahhoz, hogy

mindez nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben valósulhasson meg. Mindezek fokozzák a

gyermek biztonságérzetét, a szokások elsajátításával készségeket, jártasságokat szerez,

felismeri testi szükségleteit, és jelzi azokat. Megtanulja az önálló öltözködést, higiéniás

szabályokat, esztétikus étkezési szokásokat. Segít társainak, a kialakult problémákat igyekszik

önállóan megoldani. Igényévé válik környezetének tisztántartása, rendberakása. Megfelelő

teherbírással, állóképességgel rendelkezik, mozgása összerendezetté válik. Ezek a fejlesztések

akkor eredményesek igazán, ha az óvoda és a család egymást segítve valósítja meg azokat.

Közös mozgásos programok szervezésével mintát adhat az óvoda a szülőknek. A mozgás

fontos szerepet tölt be a gyermek életében, befolyásolja az egész szervezet fejlődését,

működését. Megfelelő mozgásos játékokkal, edzéssel biztosítjuk a testi képességek fejlődését.

A mozgáshoz alapvető feltétel a jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezet, melyet az óvoda

földrajzi elhelyezkedésénél fogva biztosítani tud. Törekedni kell arra, hogy a nap folyamán

lehetőség szerint több tevékenység a szabad levegőn történjen.

A pihenéshez nyugodt légkörre van szükség, melyet halk zenével, mesével tovább

fokozhatunk. Figyelembe kell venni a gyermekek egyéni alvásigényét.

A gyermekek egészségének megóvása érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni a higiénés

szokások betartására, valamint biztosítani kell a teremben a folyamatos levegőcserét,

megfelelő páratartalmat. Ezekkel megelőzhető különböző betegségek kialakulása, és erősödik

a szervezet védekezőképessége. Fontos feladat az előforduló betegségek regisztrálása,

figyelemmel kísérése. Éves rendszerességgel kerül sor orvosi, fogorvosi, havonként pedig

védőnői szűrésre. Az orvosi, fogorvosi vizsgálatokra a rendelőintézetben kerül sor előre

egyeztetett időpontban. A védőnői szűrések az óvodában, a gyermek megszokott

környezetében történnek, ahol az óvodapedagógus megteremti azt a bizalmas légkört, ami a

védőnő-gyermek kapcsolat kialakításához szükséges.

Fontos a gyermekek biztonságának érdekében a játékeszközök, használati tárgyak folyamatos

karbantartása, ellenőrzése, bevizsgáltatása.

Az óvoda egészségvédő programjának megszervezése, betartása és betartatása minden

óvodapedagógus és dajka elengedhetetlen feladata.

Elengedhetetlen feladataink:

16

megteremtjük a gyermekek egészséges testi, lelki fejlődéséhez, biztonságához

szükséges belső és külső környezetet

napirendünkkel törekszünk a helyes életritmus kialakítására

szoros kapcsolatot tartunk egyébiránt azokkal a családokkal, akiknek gyermeke

krónikus betegségben szenved, biztosítva nekik is az óvodai nevelés lehetőségét

figyelemmel kísérjük a gyermekek testi, lelki állapotát és amennyiben

rendellenességet tapasztalunk, közöljük a szülővel és szakember segítségét kérjük

kialakítjuk a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokásokat

a szülők segítségével rendszeresen gyümölccsel, zöldséggel egészítjük ki a gyermekek

napi étkezéseit

segítünk kialakítani a gyermekekben a gondozással kapcsolatos intim szokásokat,

valamint azt az érzést, hogy intim gondjait bátran elmondja a felnőtteknek

megteremtjük a kulturális étkezés feltételeit, a szabályok betartására neveljük a

gyermekeket és mindezeknek derűs légkörben történő lebonyolítását figyelembe véve

az egyéni szükségleteket is

a tízórait, ebédet, uzsonnát a csoportoknak helyi lehetőségeinket tekintetbe véve

igyekszünk közel azonos időben biztosítani a gyerekeknek

a szülők bevonásával igyekszünk biztosítani, hogy a gyermekek kényelmes, célszerű,

réteges ruházatban vegyenek részt a napi tevékenységekben

a gyermekeknek mindig annyi segítséget adunk, amennyire szüksége van támogatva

önállósulásuk fejlődését

biztosítjuk a mozgás, levegőzés, edzés gyakori lehetőségeit, valamint napi

rendszerességgel a Kulcsár Mihályné féle mozgásterápiás tornát tartjuk

korcsoportoknak megfelelő szinten 15-20 perces időtartammal

speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatokat valósítunk

meg a heti egy alkalommal, külső szakember által megtartott szenzomotoros tornával,

valamint a négy órában foglalkoztatott pszichológiai végzettségű szakemberünkkel

a játszóudvar átépítése során törekedtünk arra, hogy legyen napos és árnyékos rész is

egyaránt

az udvar rendszeres gondozásával, valamint új játékok telepítésével, a régiek

felújításával biztosítjuk a gyermekek számára az esztétikus, biztonságos környezet

kialakítását

17

a csoportszobák berendezési tárgyait igyekeztünk úgy elrendezni, hogy minél nagyobb

terület maradjon a gyerekeknek a szabad mozgásra, játékaikat tetszés szerint

cserélgethessék és biztonságosan hozzáférhessenek

Mindezek alapján elmondható, hogy az egészséges gyermek vidám, aktív, érdeklődő, és ezen

tulajdonságok személyiségének formálását, fejlesztését segítik elő. Így kialakul igénye

önmaga és környezete tisztasága, rendje, valamint az egészséges életvitel, a betegségek

megelőzése, az egészség megőrzése, megóvása iránt.

3.3.2. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása

Az óvodás korú gyermek legjellemzőbb sajátossága, hogy magatartását elsősorban érzelmei

vezénylik. Ezért elsődleges feladat már az óvodába lépéskor a mély, őszinte, megerősítő és

elfogadó, megértő, biztonságot nyújtó kapcsolat gyermek- felnőtt között. A gyermek

természetes megnyilvánulására, teljesítményére adott konkrét és főként pozitív megerősítés az

énkép, az önértékelés, önismeret fejlesztésének alapköve. A változatos cselekvések során a

gyermek érzelmeit vállalja, kiegyensúlyozottá válik, érzékenyen reagál az emberi és

természeti környezet személyiségformáló hatásaira. A hagyományőrzés és a természetóvás

motiváló hatásával olyan normákat alakítunk ki, melyek tartalmazzák a társas együttlét

alapvető szabályait. Erősíti a jó megoldásra ösztönző belső igény, motiváció kialakítását. Így

megalapozódhatnak a szocializációhoz szükséges erkölcsi, akarati tulajdonságok, a kulturált

viselkedés iránti igény, egymás segítése. Ahhoz, hogy eredményes legyen, állandóan

gyakorolni kell ezeket a megnyilvánulási formákat.

Mindezek megvalósításához szükség van arra, hogy ismerjük a gyermek óvodáskor előtti

testi, lelki fejlődését. Ezt segítik elő a korai családlátogatások, személyiséglap készítése,

melyekkel információkat kaphatunk az anya- gyermek, család-gyermek kapcsolatról. A

gyermek elsőszámú példaképe az óvodában az óvodapedagógus, aki szervezi életét,

tevékenységét. Ezért is kiemelkedő fontosságú az óvónő empatikus, elfogadó, szeretetteljes,

de következetes személyisége, pedagógiai, szakmai képzettsége. Olyan közös élményeket kell

biztosítani a gyermeknek, mely során az együttérzés, önzetlenség, figyelmesség, valamint az

önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat fokozatosan, játékosan válik a gyermek

természetes igényévé. A velük szemben támasztott követelmények, igények azonos elvek

szerint valósuljanak meg.

18

A konfliktushelyzeteket igyekezzenek igazságosan elrendezni. Az értelmes fegyelem

biztosítja a csoport nyugalmát, biztonságát. A gyermekben reális énkép alakul ki, és

természetessé válik, hogy mindenki más-más tulajdonságokkal rendelkezik, elfogadja a

másságot, mellyel segítő és tolerancia készsége fejlődik. Egyértelművé tesszük a gyermek

számára, hogy mit miért tartunk helyesnek, mit miért utasítunk el.

Kialakul az önkipróbálási vágy a gyermekben, melyhez az óvodapedagógus tudatosan

hozzárendeli nevelési módszereit, lehetőségeit. Lehetőséget adunk a gyermeknek arra, hogy

tevékenységeit szabadon választhassa meg egyéni képességeinek, életkorának megfelelően.

Bevonjuk a gyerekeket a csoportszoba átalakításába, széppé, otthonosabbá tételébe.

A csoport minden tagja egyénenként fontos. Nem erőltetjük a kapcsolatok kialakulását, de

segítjük ezeket a törekvéseket, a visszahúzódó gyermekeket bevonjuk a közös

tevékenységekbe.

A családok bevonása, a közös készülődés, az együtt töltött idő fokozzák a gyermek

örömérzetét és biztonságát. Mindezek az események, szokások idővel hagyománnyá

válhatnak, melyek az óvoda pozitív arculatának kialakulásához vezetnek. Ezeknek a

hagyományoknak az ápolása olyan biztonságérzetet, sugárzó légkört teremt, melyek a

gyermek számára rendkívül fontosak.

3.3.3 Értelmi nevelés

Az értelmi nevelés célja aktív cselekedtetéssel, érzelmi hatások felerősítésével eljuttatni a

gyermeket a tapasztalatokon alapuló gondolkodásig, mely fogalomalkotáshoz vezet. A

gyermek olyan tapasztalatszerző tevékenységeket folytat, melyek fenntartják állandó

érdeklődését. Ezek végrehajtása során kompetensnek érzi magát, ami sarkallja újabb és újabb

problémák megoldására, megismerésére. Ezek a sémák indítják el a tanulás folyamatát.

Kiemelkedő szerepe van az óvodapedagógusnak az optimális feltételrendszer

megteremtésében. Játéktevékenységén keresztül meg kell ismernie a gyermek érdeklődési

körét, értelmi fejlettségét, azt hogy milyen tapasztalatokkal rendelkezik.

Kiegészíti a játékot a néphagyomány motívumaival oly módon, hogy a gyermek természetes

környezetében előforduló tevékenységi formákat csempészi be az óvodai életbe.

Gyakoroltatja, és mindezt érzelmi ráhatással erősíti meg. Lehetőségeket teremt, ahol a

gyermek önmaga vizsgálódhat, felfedezheti az ok- okozati összefüggéseket, és ezeket

megbeszélheti. A motivációs helyzetek kialakításánál figyelni kell arra, hogy a fejlesztő

19

tevékenységeket alkalmazva önbizalmát növelő pozitív megerősítést kapjon a gyermek.

Jusson minél több ismerethez az őt körülvevő világból, szerezzen tapasztalatokat, ezáltal

kifejezőkészsége, problémamegoldó képessége alakuljon, gondolkodása fejlődjön.

Differenciált bánásmóddal az óvodapedagógus juttassa el a gyermeket saját értelmi

képességeinek legmagasabb szintjére. Biztosítson olyan ösztönző környezetet, amelyben

valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás kap elsődleges szerepet.

3.3.4. Anyanyelvi nevelés

Az anyanyelvi nevelés az óvodai élet minden pillanatát áthatja, és az óvodai nevelő

tevékenységben kiemelt fontosságú. Célja a beszédkészség fejlesztése, olyan oldott, derűs

légkör megteremtése, melyben a gyermek közlési vágya, kommunikációs készsége fejlődik.

Az egyéni fejlődéshez szükséges a személyes példaadás, odafigyelés, meghallgatás,

szókincsbővítés," beszélgetős " helyzetek teremtése, pl.: mese, vers, bábelőadás segítségével.

Az anyanyelv jelrendszerét a gyermek utánzás során sajátítja el. Ezért nagyon fontos, hogy az

óvodapedagógus is törekedjen beszédkultúrájának csiszolására.

A játékban, tevékenységekben lehetőség adódik differenciált fejlesztésre. A nap folyamán

mindig van alkalom egy-két új kifejezésre, szólásra, régi népi mondásra, ami bővíti a

gyermek szókincsét. Nagyon fontos, hogy a gyermek számára hiteles, érthető és elfogadható

legyen a felnőtt mondandója.

A gyakori mondókázással eljuttatjuk a gyermeket az anyanyelv ritmusának megérzéséhez.

Elérjük, hogy bátran fejezi ki magát, ugyanakkor másokat is képes meghallgatni. Képes

elmondani élményeit, koncentrál mondandójára.

Az óvónő munkája során felfigyel azokra a gyermekekre, akiknek problémát jelent a beszéd.

Felfedi az esetleges beszédhibákat. Ezek javítására logopédus áll rendelkezésre, aki külön

foglalkozik a beszédfejlesztésre szoruló gyerekekkel. Heti két alkalommal egyéni, vagy

kiscsoportos foglalkozás keretében fejleszti a beszédhibás óvodásokat.

3.4. Az óvodai élet megszervezése3.4.1. Az óvodai élet működési rendje

Az óvoda nyitvatartási ideje: 6.oo - l7.oo-ig

Óvónői felügyelet: 6.3o - l6-3o-ig.

20

16.30-tól csak dajkák tartózkodnak az óvodában.

Jelenleg négy csoportban 8 óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel hetenkénti váltással.

A nevelői munkát pedagógiai asszisztensek segítik, egy négy órában foglalkoztatott

asszisztens és egy négy órában foglalkoztatott pszichológus. A csoportok összetétele a

nevelőtestület döntése alapján részben osztott csoportok, csak két korosztály tölti fel a

létszámot. Azért ragaszkodik a testület ehhez az elosztáshoz, mert a falu adta lehetőség /egy

iskola, egy óvoda/ módot nyújt az iskolakezdés megkönnyítésére azzal, hogy egy

összeszokott, egymást jól ismerő csoport induljon az iskolába. Ugyanakkor egyre több

gyermek érkezik hátrányos helyzetű, vagy csonka családból és a gyakorlat alapján e

gyermekek felzárkóztatása, differenciált fejlesztése eredményesebb az azonos életkorú

csoportokban.

A napirend a helyi adottságoknak megfelelően tartalmaz pontosan betartandó időpontokat

/ étkezések, pihenőidő /, melyet a megfelelő számú mosdó hiánya tesz szükségessé.

Az egyes tevékenységi formák a játékon keresztül, komplexen valósulnak meg. Az

óvodapedagógus döntheti el a rugalmas napirendben és a tevékenység témájának

megfelelően, hogy kötött, vagy kötetlen foglalkoztatási formát választ. Törekedni kell a

napirend minél folyamatosabb megszervezésére, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az

elmélyült ténykedéshez és minden gyermek betudja fejezni az elkezdett tevékenységeket,

játékot.

A napirend és a heti rend biztosítja a gyermekek egészséges, tevékenységekben

megnyilvánuló fejlődését. A napirend igazodik a gyermekek egyéni szükségleteihez, a

különböző tevékenységekhez, a helyi szokásokhoz érzelmi biztonságot teremtve a

gyerekeknek. A játék kiemelt szerepet játszik a napi tevékenységek között, melyhez

folyamatosan és rugalmasan kapcsolódnak az egyéb tevékenységek.

Napirend felosztása:

6.30- 11. 30. Játék a szabadban, csoportszobában

Játékban folyó kötött és kötetlen komplex tevékenységek

21

Séta, kirándulás, udvari játéktevékenység

Készülődés az ebédhez

ll.30 - l2.30. Ebéd

l2.30-14.30. Készülődés az alváshoz, mese, pihenés, alvás

l4.30- l6.30. Egyéni alvásigényüknek megfelelően ébredés

Készülődés az uzsonnához

Uzsonna

Játék, illetve a délelőtt megkezdett tevékenységek folytatása

Hazamenetel

A heti rendben állandó napot igényelnek a szervezett mozgástevékenységek, mert hetente

kétszer vehetjük igénybe a falu sportcsarnokát erre a célra a két nagyobb csoportban. A

kisebb csoportokban a szervezett mozgástevékenységek a csoportszobákban, vagy az

időjárástól függően az óvoda udvarán történnek. A többi tevékenységi formánál az

óvodapedagógusnak lehetősége van, hogy a tevékenységeket rugalmasan kezelje.

Alkalmazkodnia kell a többi csoporthoz is, de főként a gyerekek hangulata, érzelmi állapota,

motivációja határozza meg az aznapi programot.

A nevelő munkához éves kerettervet készítenek az óvónők, melyet a környezeti nevelés

témáinak megfelelően, havonkénti lebontásban rögzítenek a többi tevékenységi forma

komplex hozzárendelésével. A havi tervezés hetenkénti bontásban kerül megvalósításra.

A napi tevékenységeket csoportnaplóban rögzítik az óvónők.

A gyermekekről óvodába lépéstől fejlődési napló készül, melyben nyomon követhető a

gyermek fejlődése az óvoda befejezéséig. Évente két alkalommal fogadó óra keretében

megbeszéljük a naplóban rögzítetteket a szülőkkel, valamint amennyiben szükséges a kívánt

eredmény elérése érdekében fejlesztési tervet készítünk otthoni gyakorlásra is. Ha olyan

fejlesztésre van szükség, amelyre a kisgyermeknek szakértői vélemény alapján van szüksége,

a fejlesztőpedagógus, a gyógypedagógus és a pszichológus külön egyéni foglalkozás

keretében valósítja meg. Az eredményekről folyamatosan tájékoztatják az

óvodapedagógusokat és rendszeresen megbeszélik a csoportban alkalmazandó módszereket,

lehetőségeket is.

A munkarendet a nevelőtestület rugalmasan kezeli, fenntartva a menet közbeni változtatás

lehetőségét, nem riadva vissza a többletmunkáktól sem.

4. Az óvodai élet tevékenységformái

22

A nevelési program komplex tevékenységrendszerének elemei, ezek tartalmi felosztása,

gyakorlati megvalósítása egységes egészet alkot, ezért nem különíthetők el egymástól. Az

óvodai nevelés a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető

meg a pedagógusok, pedagógiai asszisztensek, dajkák elengedhetetlen jelenlétében és

közreműködésével. Az egyes tevékenységi formák megvalósítási színterei igen változatosak.

Amennyiben az időjárás és a körülmények engedik, igyekszünk minél több nevelési,

fejlesztési tevékenységünket a szabad levegőn, természetes környezetben megvalósítani. A

csoportokban kialakított helyszínei vannak az ábrázoló foglalkozásoknak, a vers-mese

kezdeményezéseknek kialakított meseszőnyegek, sarkok, melyeket természetesen rugalmasan

változtathatunk a gyermekek igényeinek megfelelően. A dajkák az óvodapedagógusok

meghosszabbított kezei, hiszen besegítenek a programok technikai lebonyolításában,

előkészítésében, és minden tevékenységbe, amely a gyerekcsoport mindennapjaira jellemző,

amit a napirend takar. Nagyon fontos, hogy az egyes csoportokban dolgozó felnőttek

egyeztessék nevelési elveiket, a feladatokat, a napi eseményeket, hiszen csak így tudnak kerek

egészet alkotni a gyermekek életében. Bízzanak egymásban, társként, partnerként kezeljék

egymást, számíthassanak egymás önzetlen segítségére.

4.1. A játék

".....nincs a gyereknek olyan élménye, - legyen az kínos vagy kellemes, amely ne

válhatnék bármikor egy játék kiindulásává."

/ Mérei Ferenc/

A játék a gyermek legfontosabb, önként, szabadon választott tevékenysége. A játék

örömforrás, mely óriási információhalmazt tartalmaz, amelyből a gyermek mindig azt az

egységet választja ki, amelyre az adott játék során szüksége van.

A játék célja maga a játék. Örömet okoz maga a cselekvés, manipuláció, elképzelés,

különböző funkciók gyakorlása. A játék öröm, a kellemes élmény újra élése, feszültségek

levezetése. A kisgyermek játék közben ismerkedik a világgal, a véletlen és a valószínű

törvényszerűségeivel. Kíváncsisága belső indíttatású, tapasztalatokat szerez, élő és élettelen

környezetével ismerkedik. Térben egyre biztonságosabban tájékozódik, sokféle mozgásban

kipróbálja az erejét, ügyességét. A játék állandó erőforrás, az érzelmek megjelenésének

domináns tere. A játékban az élményeknek meghatározó szerepük van. A gyermek átalakítja a

23

valóságot, az élményeket, kívánsága a játékban mindig beteljesül. A gyermek belső énjéből

fakadóan érez késztetést a játékra. Neki nem a végeredmény a fontos, magáért a folyamatért

játszik és a cselekvésben rejlik jutalma is.

Az óvodáskorú gyermek társakra vágyik, az együttjátszás kreatív együttműködést alakít ki. A

játék közben a konfliktusok, ellentétek birtoklási vágyból, önérvényesítési törekvésből

fakadnak. Ez természetes jelenség, melyen belül gyakorolható a konfliktushelyzetek kulturált

megoldása (megbeszélés, meggyőzés, kompromisszum kötés).

Az erős "Én" tudat mellett megjelenik a "Te" és a "Mi" fogalma. A közös játékot áthatja az

összetartozás érzése is. Ez az a motiváló erő melynek hatására a gyermek képessé válik a

játékhoz szükséges szabályok betartására. A játék megalapozza a későbbi tevékenységi

formákat, így a tanulást és a munkát is.

A játék feltételrendszere:

nyugodt és biztonságérzetet keltő légkör, amelyben szabadon szervezik meg

játékukat a gyermekek, önállóan választják meg társaikat, eszközeiket, a helyet

a csoportszoba játéktereit a gyerek az óvónővel együtt alakítja, ahogy a közös

játék megkívánja

az udvaron kialakuló játéktevékenységek szabályait a gyerekek is tiszteletben

tartják

az óvodán kívüli játszóhelyeket csoportonként, felváltva látogatják

a napirend nem teszi lehetővé a folyamatos játékot, de igyekszünk úgy befejezni

azt, hogy bármikor folytatható legyen

a játékeszközöket úgy válogatjuk, hogy a gyermekek életkori sajátosságainak

megfeleljenek

igényünk van arra, hogy a játékeszközök esztétikusak, biztonságosak legyenek

fejlesszék a gyermek gondolkodását, fantáziáját, problémamegoldó készségét

a dramatikus játékeszközök ösztönzik a gyerekeket fantáziájuk szárnyalására

(színes leplek, koronák, fátyol stb.), elindítói lehetnek egy-egy szerepjátéknak,

mese dramatizálásnak. A gyermek önkifejezési módjait a bábozás eszközei

kiteljesítik. Fontos a báb és a dramatikus eszközök állandó helye és jelenléte.

a népi hagyományokat őrző játékokban is szívesen vállal szerepet a gyermek, így

megismeri a régi szokásokat.

24

A játék személyiségfejlesztő hatása:

A játékban a gyermek egész személyisége fejlődik. A játéknak az értelmi képességekre

gyakorolt hatása jól mutatkozik az érzékszervek működésének fontosabbá válásában. Fejlődik

az észlelés, a megfigyelőképesség, az önkéntes és szándékos figyelem, az emlékezet és

felidézés, a képzelet működése, a gondolkodás. A játék közben felmerülő nehézségek

leküzdése alakítja a gyermek intellektuális tevékenységét. Fejlődik beszédkészsége,

problémaérzékenysége, helyzetfelismerő képessége. Sokoldalúan fejlődik

Újfajta mozgásokat tanul, alakul térérzékelése, fejlődik nagymozgása és szenzomotoros

kézügyessége. A kisgyermek a játék során ismeri fel, tanulja meg az erkölcsi szokásokat.

Formálódik erkölcsi ítéletalkotása, alakul illembeli viselkedése. Erkölcsi fékrendszerek nem

épülnek be, ha nem előzte meg egy érzelmi átélés. Az ismereteket tapintatosan eléjük tárjuk

és hagyjuk, hogy mozgásba hozza őket. Az erkölcsi érzelmek eredendően ott vannak minden

kisgyermekben. Ott van a szeretet, együttérzés, káröröm, féltékenység és még a félelem, mely

rokon a veszélyérzettel, ezért sok cselekvést szabályoz.

A mi feladatunk, hogy tudatosan, pedagógiailag átgondoltan megtanítsuk velük érzéseik

kezelésének mindkét fél számára megnyugtató módját.

A játékkörnyezet derűs harmóniája, áttekinthető rendje ösztönzi a gyermeket a játékrend

betartására. Mindezek hatására alakul a fegyelem, ami nem csupán játékfegyelem. Az

"ösztönös én" működését a "felettes én" működése váltja fel, ami a gyermeki gondolkodás

következő, iskolához közelítő lépcsőfoka.

4.2. Vers-mese

A régi időkben a családokban az altatók, dúdolók, hosszú mesék, történetek mindennaposak

voltak, végig kísérték a gyermekkort. A gyerekeknek a mese hallgatás lelki szükséglet.

Manapság a televíziók, videók, számítógépek időszakában egyre kevesebb idő jut arra, hogy a

szülők meséljenek. Ezért kiemelt feladat és nagyon fontos, hogy ezt a hiányt az óvoda

pótolja.

A mese-vers az óvodában az érzelmi nevelés és az anyanyelvi nevelés legfontosabb eszköze.

A gyermek szívesen hallgatja a mondókákat, verseket, meséket. A legkisebbeknél egy jól

megválasztott mese, mondóka, hintáztató, altató, érzelmi biztonságot nyújt. Ezek a mondókák

mozgással is lejátszhatók, minden nap előkerülnek, ismétlődnek, segítséget nyújtanak a

gyermek mozgásfejlődéséhez, térérzékeléséhez, testük, érzékszerveik megismeréséhez.

25

Az óvodás gyermekeknek napi tevékenységük során szükségük van olyan időszakokra, mikor

csend veszi őket körül. Erre a legalkalmasabb a mese-vers kezdeményezés. Ezek segítségével

a gyermek képzeletvilága kapcsolódik a valósággal. Megismerkedik a kézzelfoghatón túl lévő

dolgokkal. Ez az egyetlen olyan terület, ahol erről beszélhetünk. Mesén, versen keresztül

fejlődik a gyermek érzelemvilága, képzelete, olyan önkéntelen tartást, figyelmet vált ki, mely

később más nevelési területeken is nagyon jól felhasználható. Az irodalmi élmény csendben,

nyugodtan történő végighallgatása komoly önfegyelmet is követel a gyermektől.

Az irodalmi tevékenységek legnagyobb jelentősége az anyanyelvi nevelésben áll. Az óvodába

kerülő gyermekek többségénél megfigyelhető, hogy szegényes szókinccsel rendelkeznek, nem

tudják megfelelően kifejezni magukat, vagy egyszerűen nem is állnak szóba senkivel.

Ezeknek a gátlásoknak a feloldásához, beszédkészség fejlesztéséhez a mese-vers kifejező

előadásával, bábozással, dramatizálással, új szavak, kifejezések megismertetésével, szókincs-

bővítéssel nagymértékben hozzájárulhatunk. A gyerekek szívesen gyakorolják, ismétlik a már

ismert verseket, meséket, sőt később maguk is kitalálnak történeteket.

Nagyon fontos a jó mese kiválasztása, melynek igazodnia kell az adott csoport fejlettségi

szintjéhez, gyermekekhez közelállónak, eseménydúsnak, anyanyelvileg fejlesztőnek kell

lennie. Alapvető forrásaink a magyar népmesék, népi mondókák, gyermekmondókák,

ugyanakkor helyet kapnak más, gyermekekhez közelálló mesék, versek is.

A népmesék hagyományos elemekre épülnek, a jó és a rossz, a szép és a csúnya, a sárkányok,

boszorkányok és a velük való küzdelem bátorságot, magabiztosságot adnak a gyermekeknek.

Beleélve magukat az egyes szerepekbe, szorongásaik, félelmeik felszínre kerülnek és

lehetőség nyílik a gyermeki személyiség alapos megismerésére. Így alkalom adódik a

pedagógus számára a segítségnyújtáshoz, majd sikerélményhez juttatáshoz, mely pozitívan

befolyásolja a gyermek emocionális fejlődését. Ugyanakkor a szerepjátszás során fejlődik a

gyermek beszédkészsége, akaratlanul gyakorolja a már elsajátított beszédfordulatokat.

Szervezés: az alkalomtól függően az óvodapedagógus dönti el, hogy kötött vagy kötetlen

formában, mikró, makró csoportban, vagy egy gyermeknek mesél és versel.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

a gyermek nyitott és érdeklődő az irodalom iránt

szívesen mondókázik, versel

önálló mesemondásra, bábozásra, dramatizálásra vállalkozik

ismer lo-l4 mondókát, 6-8 verset, lo-2o mesét

26

tud meséket, történeteket kitalálni, elmondani.

érthetően, folyamatosan kommunikál, gondolatait, érzelmeit bátran kifejezi

közlékeny, tisztán beszél

a tanulás alapját képező szándékos figyelem tartalma, terjedelme az irodalmi

élmények hatására fokozatosan növekszik

4.3. Ének-zene, énekes játékok

A zenei nevelés célja az óvodás gyermekek érdeklődésének felkeltése a zene iránt, valamint a

zene befogadására való képesség kialakítása. Az óvodai zenei nevelés anyaga a népdal,

népzene, népi gyermekdalok, mondókák, kiszámolók és a népi dalos játékok. Ezek az

emberek mindennapjaihoz, szokásaihoz kapcsolódnak. Így a gyermekek a dalok éneklése

közben nem csak a közös éneklés örömét fedezik fel, hanem fejlődik ritmusérzékük, zenei

hallásuk, mozgásuk és ezen kívül megismerkednek a népi tevékenységformákkal,

megtanulnak eligazodni az emberi kapcsolatokban. Éneklés közben új szavakkal ismerkednek

meg, melyek megértését a játékszituáció segíti.

Énekes játékoknak feszültségoldó hatása is van, mert közben dolgozik képzeletük, fejlődik

esztétikai, viselkedési és magatartás kultúrájuk. A hangszerekkel való ismerkedés,

mindennapos használatuk fontos szerepet játszik a zenei készség fejlesztésében. Különleges

izgalmat és élményt jelent a gyerekeknek, mely a muzsikához köti őket, ezt erősíti az óvónő

hangszeres zenéjének tisztelete.

A zenei készségfejlesztés elemei közé soroljuk a tiszta, csengő hangképzést, egyenletes

lüktetést, dallam és ritmusmotívumok visszaadását, tempó, dinamika és hangmagasság

érzékeltetését, éneklését és a zenei hangsúlyok kiemelését.

Az óvónő napközben gyakran énekel népdalokat, melyeknek hangulatfokozó szerepe van.

Ezek kapcsolódhatnak spontán kialakult játékhelyzetekhez, egy- egy speciális mozgáshoz. Az

ünnepek hangulatának előkészítését énekléssel, zenéléssel segíthetjük elő.

A tánc, néptánc az óvodában a gyermek fejlettségi szintjének megfelelően egyszerű

tánclépéseket, forgásokat jelent. A játékos mozdulatok fejlesztik a gyermek ritmusérzékét és

mozgását. A mindennapi tevékenységekhez, játékokhoz és évszakokhoz kapcsolódó énekeken

kívül a gyermekek megismerkedhetnek olyan dalos játékokkal, amelyek egy-egy jeles naphoz

kapcsolódnak (Lucázás, szüret, pásztorjáték, pünkösdölés, lakodalmas).

27

Az óvónő lehetőséget biztosít a gyermeki improvizációs megnyilvánulásoknak mind

szövegben, mind ritmikus mozgás terén. Szerepjátszás közben a gyermekek érzelmi kötődése

erősödik. Az igazságos döntést és a konfliktusok megelőzését segíti a kiszámolók gyakorlása.

A nemi hovatartozás, fiúk küzdőszellemének, lányok szép mozgásának- kialakulásában fontos

szerepe van a dalos játékoknak. Fegyelmezettséget és a mozgás összerendezettségét a zene

belső lüktetése biztosítja, amely a harmonikus mozgás kialakulását készíti elő.

A zene elősegíti a gyermekek biztonságérzetének erősödését, gátlásaik feloldását, fegyelmük,

közösségi érzésük és magatartásuk kedvező alakulását. A művészet, a kultúra

megismerésének alapját az egyes témákhoz választott ének-zenei anyag adja. A gyermekek

érdeklődésére, kíváncsiságára alapozva gazdagítja érzelmi életüket. A zenei nevelés során is

figyelembe kell venni a gyermekek életkori sajátosságait, olyan zenei anyagot kell biztosítani,

amely felkelti a gyermekek érdeklődését, megszeretteti a zenét, énekeket, zenei ízlésüket

formálja.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

örömmel játsszák az énekes játékokat

egyedül is szívesen énekelnek

élvezettel hallgatják a zeneműveket

felismerik a zenei fogalompárokat

megkülönböztetik az egyenletes lüktetést és az adott dal, játék ritmusát

hangszereket szívesen használják

tapssal, járással, játékos mozdulatokkal hangsúlyozzák a zene ritmusát

visszaadják az egyszerűbb zenei motívumokat

dallam, ritmus, mozgás összhangjára törekednek

néptáncok, népi játékok segítségével ismerkednek a hagyományokkal

4.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

A vizuális tevékenységek során a gyermekeket körülvevő természetes és alkotott környezet

elevenedik meg a különböző technikák alkalmazásával. A tér, szín, forma viszonyának

megláttatásával lehetővé teszi az alkotás örömét, a kreativitást, az önkifejezést a

megvalósítási lehetőségek sokféleségével. E tevékenységek szorosan kapcsolódnak az ének-

zenei és az anyanyelvi neveléshez.

28

Célunk a vizuális észlelés, emlékezet, képzelet, az íráshoz szükséges készségek kialakítása.

Alakuljon kézügyességük és alkotó készségük, esztétikai érzékük. Ismerjék meg a régi

gyermekkori játékkészítő és népi kismesterségeket őrző technikákat, eszközöket.

Óvodánkban a manuális tevékenység sokszínű, magában foglalja a különböző technikákat

(montázs, papírdúc, batikolás, festés, mintázás, varrás stb).

Ezek a tevékenységek nagyon fontosak a gyermek személyiségének kiterjesztésében. A

gyermek ábrázoló tevékenységének célja: maga a cselekvés. Az óvónő feladata, hogy

inspirálja a gyerekeket minél több manuális tevékenységre, mindig legyen lehetősége

kreativitásának kibontakoztatására. Az óvónő személyes példája segíti a vizuális készségek

fejlődését. A gyermek saját képzeletére hagyatkozhasson, de bármikor kérhessen útmutatást

az óvónőtől.

A szülők részt vehetnek az ünnepi készülődésben, kaphatnak a gyermekek által készített

ajándékokat, örülhetnek a szépen díszített csoportszobának. Mindezek által értékelhessék a

vizuális nevelés fontosságát.

Előtérbe helyezzük a természetes anyagokat (termések, csuhéj, nád, sás, szőlővessző,

textíliák, fonalak, kagylók), de ezen kívül a hagyományos ábrázolási eszközökből is elegendő

található a csoportokban (színes zsírkréta, gyurma, festék). Ezeket az eszközöket

folyamatosan bővítjük és biztosítjuk a lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy nap folyamán

bármikor elérhetőek legyenek számukra.

Feladatunk, hogy a gyermek újra alkothassa az őt körülvevő tárgyi világot.

Ennek kibontakoztatásához minél több élményre van szüksége. Lehetőséget kell adnunk a

különböző technikák gyakorlására, pontosítására. A fejlődés mozgatórugója az önfejlesztés,

mert a gyermek arra törekszik, hogy minél pontosabbak, életszerűbbek legyenek az alkotásai.

Akkor segítünk, irányítunk, ha a gyermeknek szüksége van rá. Minél több sikerélményhez

juttatjuk, annál inkább motivált lesz az újraalkotásra.

Az óvodai tevékenységi formák mellett a természetes anyagok felhasználásával ismertetjük

meg a gyermekeket a néphagyományokra épülő technikákkal, megvalósítási lehetőségekkel

(csuhéjból babakészítés, karácsonyfadíszek készítése, csutából kuckókészítés, adventi koszorú

készítés, tojásfestés, mézeskalács készítés, tojásfa készítés, varrás, krumpli-nyomat készítés,

terítő készítés, kócfonás).

Az ábrázoláshoz szükséges eszközök elérhető helyen vannak a gyerekek számára, látványuk

önmagukban is motiváló hatásúak. A kevésbé jó vizuális képességű gyermek is önbizalmat

29

szerezhet, ha saját maga választja ki, hogy mit szeretne alkotni. Megerősítő, bátorító

légkörben a gyermek szívesen dolgozik és tevékenységének eredményei személyiségének

fejlődését mutatják.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:

Arra törekszünk, hogy a gyermekek, mielőtt elkezdik a tevékenységüket, tervezzék meg az

asztalok elrendezését, készítsék elő az eszközöket, vegyék fel a védőruhát.

A tevékenység befejezésével legyen igényük a rendrakásra, a csoport szép, esztétikus

elrendezésére. Lehetőség szerint képkiállításokra, népi díszítőművészeti kiállításokra visszük

a gyerekeket.

A vizuális tevékenységek során formálódik a gyermekek alkotó képzelete, ábrázoló készsége,

önkifejezésmódja, problémamegoldó készsége. Fejlődik a gyermek önbizalma,

finommotorikus készségei, szín, alak, formaészlelése, fantáziája, képszerű gondolkodása.

Nagycsoportos kor végére a gyermek:

ritmikusan ismétlődő sormintát tud alkotni

eszközöket készségszinten kezeli

térlátása kialakult

színhasználata ötletes

emberábrázolása részletes

vizuálisan ki tudja fejezni érzelmeit

technikája nagy részben önálló

képei dinamikusak

4.5. A mozgás

Az óvodáskorú gyermek egyik legalapvetőbb életkori sajátossága a nagyfokú mozgásigény.

Ez kihat élete minden területére. Amennyiben ez az igény nem elégül ki kellőképpen,

általános nyugtalanság, ingerlékenység, dekoncentráltság, esetenként agresszió jelentkezik a

gyermek viselkedésében. Ugyanakkor gyengül az állóképessége, mozgáskoordinációja

lelassul, mozgása szögletessé válik.

A mozgásfejlesztés célja, feladatai:

30

természetes mozgáskészségek fejlesztése, stabilizálása,

mozgáselemek beépítése a szabad mozgások sorába,

egészséges testi fejlesztés lehetőségeinek biztosítása.

a gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése

egészséges életvitel kialakítása

testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése

mozgáson keresztül értelmi és szociális képességek kialakítása

A mozgás két területen valósul meg: szabad, spontán mozgás és szervezett testnevelés. Az

eszközök és a tevékenységek kiválasztásánál igazodni kell a gyermekek életkorához,

fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez. A csoportszobák és az óvoda udvara

alkalmat ad a gyermeknek arra, hogy a természetes mozgáskészségeket állandóan gyakorolja.

Úgy alakítjuk a napirendünket, hogy biztosítsuk számukra a megfelelő helyet és eszközöket

(pl.: mozgásos népi játékok, ugróiskola, kidobós stb.).

A közeli park lehetőséget ad a gyermekeknek arra, hogy különböző terepeken kipróbálhassák

ügyességüket, erejüket mindenki saját temperamentumának megfelelő szinten. Megtanulják

az egymáshoz való alkalmazkodás szabályait, az alapvető viselkedési normákat. (egymás

segítése, bíztatása fáramászásnál, patakon átkelésnél stb.).

A szervezett testnevelési foglalkozások életkortól függően heti egy-két alkalommal történnek

a sportcsarnokban, illetve a tornaszobában, vagy az óvoda udvarán. Ezek tartalmát a járás,

futás, ugrás, dobás, mászás, kúszás, emelés-hordás, egyensúlyozás, mozgásos játékok

alkotják. A gyermekek komplex testi fejlesztéséhez szükséges nagymozgások, finom-

motorika, szem-kéz koordináció fejlesztése. A nagymozgásokat igénylő tevékenységeket

(futás, ugrás, labdajátékok) lehetőleg a szabadban végezzük. A gyerekek számára megfelelő

nehézségi szintű gyakorlatokat kell kiválasztani. A feladatok végrehajtásánál nem a

tökéletességre kell törekedni, hanem a készségek fejlesztésére.

A szervezett mozgásos tevékenységek során figyelünk arra, hogy minél gyakrabban

használjuk az eszközöket, kézi szereket. Így a gyermekek számára a mozgásélmény még

érdekesebbé válik. A szervezésnél fontos a minél kevesebb várakozási idő, lehetőség szerint a

gyermekek folyamatosan mozogjanak.

Kisebb korban elsősorban a nagymozgásokat kell fejleszteni. Középső és nagycsoportban a

finommotorikára, a szem-kéz koordinációra és a tér mozgásos megismerésére kell nagyobb

31

hangsúlyt fektetni. Sok irányváltoztatással járó feladatot tervezünk. (padok játékok

kerülgetése, hullámvonalban történő mozgások, előre - hátra mozgások stb).

Szem-kéz-, szem-láb- koordináció fejlesztéséhez fontosak a labdajátékok, különböző ugrások,

tornaszereken való gyakorlatok, amelyek az egyensúlyérzéket is fejlesztik.

Szorosan ehhez hozzátartozik:

testséma fejlesztés (testrészek ismerete, ezek koordinálása)

percepció fejlesztés (környezeti ingerek érzékelésével az érzékszervek működésének

finomítása,

térpercepcióval a rendelkezésre álló tér megfelelő kihasználása, térirányok

gyakorlása)

verbális fejlesztés, amely az előző két fejlesztési formát tudatosan kíséri (testrészek

megnevezése, ruhadarabok, használati tárgyak megnevezése, ismerete).

Ugyanezek a mozgásformák a napi szabad mozgás-tevékenységben is jelen vannak,

amelyeket az óvónő tudatosan használ fel a gyermekek differenciált fejlesztéséhez. A napi

tevékenységek folyamán számos alkalom kínálkozik a testséma fejlesztésére. A teljes alakos

tükörben megfigyelheti saját magát, mondókákkal, utánzós játékokkal megismeri testrészeit.

Az oldaliság kialakításához különböző játékos, mozgásos feladatokat végeztetünk a

gyermekkel (jobb-bal kéz.) Különböző gyakorlatokat alkalmazunk az egyes testrészek

fejlesztésére, elősegítve ezzel a testfogalmak kialakulását (fej, törzs, karok, lábak stb.).

Ugyanakkor a tapintásos és hallásos észlelés nagymértékben fejleszthető a szembekötősdi,

fogócska játékokkal.

A tornaeszközök folyamatos csoportszobában tartása lehetőséget nyújt a játéktevékenységek

gazdagítására (célba dobás, függeszkedés, labdagurítás, egyensúlyozó játékok, sportos népi

gyermekjátékok stb.). Mindehhez körültekintő szervezés, játékos hangvétel szükséges.

Az óvónő pozitív megerősítést ad a gyermeknek saját mozgásmintájával. A gyermekek

mozgáskedvét tovább fokozzák a szülőkkel töltött mozgásos, játékos napok. Törekszünk arra,

hogy ezeken a napokon minél több szülő vegyen részt, ahol az együttjátszás mozgásöröme

fokozza a gyermekekben az egyes mozgástevékenységek iránti érdeklődést. Bátorítja őket

újabb és újabb kihívások leküzdésére. A mozgásos játékformák segítik kialakítani az

együttműködés készségét, és hozzájárulnak az egészséges versenyszellem kialakulásához,

erősítéséhez.

32

A mozgás örömélmény, általa fejlődik a gyermek értelmi, érzelmi és szociális képessége,

harmonikus mozgása hat gondolkodás-fejlődésére, találékonyságára és kombinatív

képességére.

4.6. A külső világ tevékeny megismerése

A gyermekek különböző szemlélettel, viselkedéskultúrával rendelkeznek, különböző módon

viszonyulnak a természeti és társadalmi környezetükhöz. Ennek az értékrendnek az alakítása

az óvodapedagógus feladata is.

Az óvónő környezethez, természethez fűződő viszonya, személyisége minta a gyermek és a

szülő számára.

Az óvónő kezdeményezője a családokkal együtt történő munkáknak, ami pozitívan alakítja a

környezetet (pl.: társadalmi munka az udvaron), a környezet esztétikájára törekszik, és erősíti

a hovatartozás érzését a gyermekekben (közös családi-óvodai kirándulások).

A környezet megismertetésénél a természetes anyagokból készült eszközöket tartjuk

fontosnak. Törekszünk arra, hogy a gyermek a valósághű környezetben szerezzen

tapasztalatokat, amelyre lakóhelyünkön sok lehetőség van (erdő, növény- és állatvilág).

A külső világ tevékeny megismerésének célja, feladatai:

a gyerekek pozitív érzelmi viszonyulásának megalapozása a természethez és a

szűkebb lakókörnyezethez,

az élő és élettelen világ felfedeztetése és megszerettetése,

a gyermekek minél több élményt, tapasztalatot szerezzenek az őket körülvevő

miliőből,

alakuljanak ki azok a viselkedési formák, készségek, jártasságok, melyek segítik őket

a mindenkori környezetben eligazodni.

Személyes példaadással, neveléssel buzdítjuk a gyerekeket arra, hogy figyeljenek

környezetük tisztaságára, esztétikájára.

Az élővilág sokoldalú megfigyeltetésével, óvó, védő, természetszerető tevékenységünkkel

eljuttatjuk a gyerekeket érzelmileg olyan alapokra, hogy igényükké váljon a

környezetvédelem.

33

Miután falusi óvoda vagyunk, a hagyományőrzés alapvető feladatunk, amit a különböző

tevékenységekben a gyermekek is átélnek. Az ünnepi készülődés, hangulat gazdagítja

érzelemvilágukat.

A gyermekek az ismereteket egy sajátos rendszerben szerzik meg a természeti, emberi, tárgyi

világról, amelyet különböző témakörökre osztottunk. Ezek a témakörök minden évben

visszatérnek, beszoktatástól iskoláskorig folyamatosan bővülnek életkori sajátosságaiknak

megfelelően.

Témakörök:

család, óvodai környezet

foglalkozások

közlekedés

emberi test

napszakok

évszakok

állatok

növények

gyerekek

Az ember és a természet kapcsolatát tevékenységeken keresztül ismerhetik meg a gyermekek,

melyeket beépítünk napirendjükbe. Ezek lehetnek:

az évszakokhoz kapcsolódó megfigyelések

természetjárás (bogyók, termések gyűjtése)

falusi munkák, kerti munkák (palántázás, gereblyézés ismerős családnál,

kukoricaszedés)

állatok mindennapi gondozása (pl. akvárium gondozása és a madarak téli etetése)

környezetmegismerő séták, kirándulások

jeles napokra való felkészülés

a családhoz való tartozás megerősítése (fényképek nézegetése, beszélgetések)

helyes közlekedés megismerése, gyakorlása

folyamatos és alkalomszerű megfigyelések (pl.: évszakok, időjárás, növények)

alakuljon ki a testséma-képük, igazodjanak el térben, időben

34

4.6.1. Környezetvédelem

" A földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön"

(indián közmondás)

A következő generációk jövője függ attól, hogy hogyan viszonyulnak a természethez. Ezért

fontos, hogy a gyermekeket a környezet védelmére neveljük. Sokrétű tevékenység során

láthatják munkájuk eredményét, az állatok gondozásával pedig érzelmileg kerülnek közel a

természethez. A sok séta, kirándulás, a természet szépségeinek felismertetése, sok apró

élőlényre való rácsodálkozás, a növények megfigyelése pozitív érzelmeket és sajátos élményt

jelent a gyerekeknek. Ez segít abban, hogy személyiségük kiteljesedjék, és a természetet

később is becsüljék és óvják.

4.6.2. Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései

A megismerő tevékenységek rendszerébe beilleszkedik a matematikai jellegű, játékos

tapasztalatszerző tevékenység. A gyermekek a tárgyak, jelenségek formai és mennyiségi

jellemzőiről ismereteket szereznek. A matematikai összefüggések szinte minden

tevékenységükben megjelennek. A mi feladatunk az, hogy felkeltsük ezen összefüggések

iránti érdeklődésüket, megértsék, felfedezzék az alapvető ok-okozati összefüggéseket. Ezáltal

a logikus gondolkodás alapjait megteremtsük. Ennek érdekében ösztönözzük a gyermeket a

gondolkodásra. Érdekes probléma helyzeteket teremtünk, ami a gyermek figyelmét felkelti. A

módszer és foglalkoztatási forma megválasztásában az óvónő szabadon dönt arról, hogy a

soron következő témát milyen tevékenységi formában fogja megvalósítani. Természetesen

figyelembe veszi a gyermekek érdeklődési körét, fejlettségét, ismereteit. Nem oldjuk meg a

feladatot helyette, de ha szükséges, rávezetjük a helyes megoldásra.

A gyermekek:

halmazokat képeznek

megismerik a mennyiségeket

35

összehasonlítják a méreteket

sorba rendezik a tárgyakat

tapasztalatokat szereznek síkbeli és térbeli dolgokról

ismerkednek a tükörképpel

gyakorolják a térben és síkban történő játékokat.

Ezek a témakörök minden évben visszatérnek, beszoktatástól iskoláskorig folyamatosan

bővülnek életkori sajátosságaiknak megfelelően.

A külső világ tevékeny megismerésének várható eredményei:

képessé válnak elemi problémák felismerésére és megoldására

fejlődik kommunikációs készségük, emlékezetük, ítélőképességük

felébred bennük a felfedezés tudás öröme

fejlődik emlékezetük, önfegyelmük, akaratuk

tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását

saját születési helyüket és idejüket

ismerik az évszakok és napszakok főbb jellemzőit

ismerik a testüket, testrészeiket

ismerik a környezetükben gyakori növényeket

felismerik a háziállatokat, madarakat, bogarakat, vadállatokat

megnevezik a közlekedési eszközöket

elsajátítják az alapvető viselkedési szabályokat

legalább tízig tudnak számlálni

összehasonlításokat végeznek mennyiség, nagyság, szín, forma szerint

ismerik a névutókat, irányokat

bátran tisztán beszélnek, teremtenek kapcsolatokat

kialakul önálló problémamegoldó képességük.

4.7. Óvoda munkajellegű tevékenységei

A gyermekek mindennapi tevékenységéhez hozzátartoznak a munkajellegű tevékenységek,

amelyek az egész óvodai életet átfogják. Ügyelni kell ezeknek a megszervezésénél az

36

életkori sajátosságokra, egyéni fejlettségi szintre, hogy minden gyermek olyan feladatot

kapjon, amely nem megterhelő számára. E tevékenység akkor fejti ki fejlesztő hatását, ha

minden gyermek önként vállalja és örömét leli benne. A munka nem más, mint önként

végzett, játékos tevékenység, mely a tapasztalatszerzésnek, a munkavégzéshez szükséges

képességek, tulajdonságok alakításának fontos eszköze. A gyermeki munka nem kötelező és

sikertelen végrehajtása nem von súlyos következményeket maga után. Egyre több

információhoz, tapasztalathoz jut, megtanulja az eszközök használatát, önbizalma,

biztonságérzete megnő, körvonalazódik önbecsülése, énképe.

Munkajellegű tevékenység az önkiszolgálás, a közösségért végzett tevékenységformák,

naposi munka, állandó és alkalomszerű feladatok.

Az óvónő a munkához való viszonyával példát mutat, ha jókedvű igényesen dolgozik és

megfelelően szervezi tevékenységét.

A gyermekben kialakulnak olyan alapvető készségek, melyek segítik abban, hogy munkáját

elvégezze, megbecsülje saját és mások munkáját, felelősséget érezzen a rábízott feladat

elvégzéséért. A környezetében lévő felnőttek munkavégzése meghatározója későbbi

munkához való viszonyának.

4.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

A tanulás olyan folyamatos, spontán és részben utánzásos tevékenység, melyet a változatos

cselekvések gyakorlása közben sajátít el a gyermek. Új ismereteket, készségeket,

jártasságokat szerez, gyarapítja tudását.

A gyermeki tevékenység mozgatója a játékkedv, a mozgásigény, melyek aktivitásra késztetik.

Mindezeket megerősíti a felnőtt elfogadó, segítő, értékelő viselkedése, mely motiváló hatású

akkor, ha sikerélményhez juttatja a gyermeket. Nem verbális módon, hanem egyéni

tapasztalatszerzéssel, logikai és technikai konstrukcióval, szabad akarattal, mesével, verssel,

mondókával, énekkel és mozgással szolgálja legjobban a pedagógus a gyermek fejlődését.

Tudatosan is használja a napi tevékenységeket a spontán, a szervezett és utánzásos tanulásra.

Biztosítja a sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségét. A tanulás az egésznapi

óvodai tevékenység folyamán adódó helyzetekben, természetes vagy létrehozott

környezetben, kirándulásokon, az óvoda pedagógusai által kezdeményezett foglalkozásokon

és időkeretben valósul meg. Az óvónő épít a gyermekek kérdéseire és az arra adott

37

válaszokra. Kihasználja a gyermekek érdeklődését a problémafelismerő és megoldó

képességük fejlesztésében.

A tanulás a gyermeki tevékenység velejárója, a tanítás az óvónő részéről céltudatos

tevékenység a tanulási képességek megalapozására. A tevékenységi formákon keresztül

követhetjük a gyermek ismereteinek gyarapodását, készségek, jártasságok kialakulását,

melyekkel fejlődik értelme, intelligenciája.

5. Az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényeiOktóber hónapban:

Idősek napi ünnepség községi szintű, nagycsoport részvételével

38

December hónapban: Mikulás óvodai keretek között, csoportonként

Karácsonyi készülődés szülők részvételével, csoportonként

Karácsony óvodai keretek között, összevont rendezvény

Február hónapban:

Farsang óvodai keretek között, csoportonként

Télűző mulatság óvodai keretek között, összevont (kiszebáb égetés)

Március hónapban: Március 15-e óvodai keretek között, összevont (emlékmű

látogatás)

Víz világnapja óvodai keretek között, csoportonként

Április hónapban:

Húsvét óvodai keretek között, hagyományőrzés,

csoportonként

Május hónapban: Majális óvodai keretek között, összevont

községi szintű, nagycsoport részvételével

Anyák napja szülőkkel együtt, csoportonként

Kirándulás szülőkkel együtt, csoportonként

Nagycsoportosok búcsúztatása óvodai keretek között, összevont

Ballagás és előkészületei szülőkkel együtt, nagycsoport

Június hónapban:

Gyermeknap, évzáró óvodai keretek között, összevont

Egyéb rendezvényeink:

Gyermekek születésnapja csoportonként, időpontnak megfelelően

Nyílt napok szervezése csoportonként tavaszi hónapokban

39

Szakmai egyesületi rendezvények óvodavezető, óvodapedagógusok

alkalomszerűen

Nevelési értekezletek évente két alkalommal, illetve szükség szerint

óvodapedagógusok,dajkák

pedagógiai asszisztensek

Szakmai kirándulások óvodai dolgozók

Továbbképzések továbbképzési terv szerint

Szülői értekezletek összevont és csoportos , évente két alkalommal

Fogadó órák szülőkkel, csoportonként havi rendszerességgel

Munkatársi értekezletek óvodai dolgozók, évente két alkalommal

Megbeszélések óvónők, dajkák, technikai dolgozók, havonta

6. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése.

40

Kiemelt fejlesztési célunk, hogy az iskolakezdés időszakára, a fejlesztési időszak végére

minden gyermek eljusson az elérendő kompetenciák szintjére mind a tevékenységek, a

készségek, a képességek, a magatartásalakítás, az ismeretek és azok alkalmazása szintjén.

Az óvodáskor végére a gyermekek belső érése, valamint a családi és az óvodai nevelés

eredményeként hat-hét éves korra a gyermekek többsége eléri az iskolai élet megkezdéséhez

szükséges fejlettségi szintet, illetve szükség esetén lehetőség van a fejlettség szerinti

beiskolázásra is. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni, differenciált fejlesztését

fejlődésük segítése érdekében fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus segíti. A

beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek fejlesztése csoportban és

egyénileg is történik. A csoportban történő fejlesztéseket az óvodapedagógusok és a

pszichológus, az egyéni, vagy kiscsoportos felzárkóztatást pedig a fejlesztőpedagógus a külön

e célra kialakított szobában végzi. A logopédus a pszichológussal együtt speciális

fejlesztésben részesíti a rászoruló gyermekeket, akiknek a száma sajnos az utóbbi években

megemelkedett.

A kivételes képességű gyermekek differenciált, fejlettségi szintjüknek megfelelő feladatokat

kapnak. Lehetőségük van képességeik kibontakoztatására. Érdeklődésüknek, fejlettségi

szintjüknek megfelelően választhatnak nehézségi fokban is különböző tevékenységi formák

közül.

6.1. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének

elősegítése, szociális hátrányok kezelése

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében tapasztalataink alapján

kiemelt figyelmet kell fordítanunk az érzelmi nevelésre és a szocializációra. Minden gyermek

első és meghatározó élettere a család, mely átadja kultúráját, szokásait, szabályait, viselkedési

normáit. Ám igen sok családban mindezek a normák igen eltérnek a közösségi életben

elfogadott normáktól, vagy szinte csak minimálisan léteznek. Éppen ezért ezeket a hiányokat

nekünk kell pótolni az óvodában, felhívva a szülők figyelmét ezekre.

Megismertetjük velük az otthon is alkalmazandó közösségi viselkedési formákat, higiéniai

szabályokat, egészségügyi szabályokat, együttélési tendenciákat.

41

A szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon tájékoztatjuk a szülőket az

óvodában folyó munkáról, az óvodai elvárásokról, a közösségi szabályokról, gyermekük

munkájáról, fejlettségi szintjéről.

Az érzelmi nevelés, a szocializáció területén megjelölt feladataink megvalósítása ezeknél a

gyermekeknél fokozottabb odafigyelés igényelnek, valamint többszöri egyeztetést a szülővel,

a családdal.

A kooperatív megismerési, tanulási technikák elsajátítása nagyon fontos. Egymás segítése, az

egymásra utaltság végig kíséri a gyermekeket iskolai életük, valamint később, a

munkavállalás során is. A szociális hátrányokat, amelyekkel a gyerekek az óvodába érkeznek,

nekünk kell leküzdenünk az óvoda keretei között, ránk hárul ez a nehéz feladat.

A családok szerkezete nagymértékben megváltozott. Nagyon sok falunkban is a csonka

család, a munkanélküli szülő, nagyon sokan járnak vidékre dolgozni. A külvilág felé

zárkózottak a családok, nehezen nyílnak meg, anyagi helyzetük nagyon sok esetben válságos.

A gyermekekkel való foglalkozásra nagyon kevés idő jut, a televízió, számítógép veszi át a

szülők szerepét. Mindezek túlzott használata negatívan befolyásolja érzelemvilágukat,

valóságképzetüket, a családi kommunikáció elveszőben van. mindezeket a problémákat nap,

mint nap tapasztaljuk a gyermekek viselkedésében, játékuk, beszélgetések során.

A kooperatív tanulás négy alapelve:

építő egymásrautaltság

egyéni felelősség

egyenlő részvétel

párhuzamos interakciók

Mind a négy feltételnek érvényesülni kell ahhoz, hogy a kooperatív tanulás

megvalósulhasson.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél döntő fontosságú a megfelelő minőségű és

időtartamú óvodáztatás. minden intézményvezetőnek és óvodapedagógusnak fel kell ismernie

azt, hogy nagy mértékben megváltozott szűkebb és tágabb környezetünk, egyre több

hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek érkezik óvodánkba. mérhetetlenül nagy

a felelősségünk abban, hogy ezeket a gyerekeket felzárkóztassuk, eljuttassuk olyan szintre,

amelyen biztonsággal kezdheti iskolás éveit, elindulhat az életbe. Felelősek vagyunk azért,

hogy a jövő nemzedéke miképpen foglalja el helyét a világban.

42

Nagyon sokszor azonban erőfeszítéseink nem hozzák meg a kellő eredményt, mert az óvoda

kapuján kilépve újra visszakerül a gyermek abba a miliőbe, ahol nem kapja meg a család

megfelelő támogatását. Sok függ attól is, hogy a család mennyire fogékony arra, hogy

változtatnia kell a fennálló helyzeten, az otthoni légkörön. folyamatosan segítjük a szülőket

ebben tanácsadással, otthoni feladatokkal, helyes fejlődési kép felvázolásával. A havonta

tartandó fogadó órákon lehetőség van a személyes problémák megbeszélésére, megoldások

keresésére, tanácsadásra. Amennyiben túlnő az intézményen a probléma a Családsegítő

szolgálat munkatársa jelzés alapján ellátásba veszi a családot és segíti a körülmények

rendeződését.

Kiemelt feladataink:

teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodai nevelés biztosítása

Részben osztott csoportokban a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megfelelő

arányainak biztosítása

A szülők igényeinek megfelelő nyitva tartás biztosítása segítve munkába állásukat

Az ENSZ Gyermek jogairól szóló egyezmény lehetőség szerinti betartása, különösen:

Minden államnak tiszteletben kell tartania a gyermekek jogait függetlenül a

gyermek vagy családja fajától, színétől, nyelvétől, vallásától és politikai

nézeteitől

minden szervezetnek, tevékenységnek a gyermekek érdekében kell

munkálkodnia, a gyermeknek joga van megkapni a jóléthez szükséges

védelmet és gondolkodást

Minden gyermeknek joga van:

az élethez

a lehető legteljesebb mértékben kibontakoztatni személyiséget

a szociális biztonsághoz, a szociális juttatásokhoz

az oktatáshoz

az alapfokú oktatásnak mindenki számára kötelezőnek és ingyenesnek

kell lennie

olyan oktatásban részesülnie, amely egyaránt irányul a gyermek

képességeinek fejlesztésére, valamint a béke, barátság, az egyenjogúság

és a természeti környezet iránti tisztelet tanítására

a játékhoz, pihenéshez, a szabadidőhöz, és ahhoz hogy olyan

tevékenységeket végezzen, amit a legjobban kedvel.

43

Az óvodában lehetőség van a csoportos foglalkoztatásra, mely során sok esetben sokkal

hatékonyabb a tanulás és lehetőség van az egyénre szabott, differenciált foglalkoztatásra. A

gyermekeket a feladatok felosztására, az együtt munkálkodásra, egymás figyelembe vételére

neveljük. Vegyék észre a gyengébb képességű társaikat, segítsenek egymásnak a feladatok

megoldásában. Minden kisgyermek felelős a részfeladatok rábízott részének megoldásában.

Maga a részvétel a közös munkában a megismerési folyamat szerves része. A gyermekek

akkor sajátítják el leg hatékonyabban az ismereteket, ha interakcióba lépnek egymással és

magával az ismeret-anyaggal. ahhoz, hogy mindenki egyenlő részben vegyen részt az

elsajátításban a szerepeket és a munkát el kell osztani. A gyerekek így szerepeket, feladatokat

kapnak, és ezzel hozzájárulnak a munka elvégzéséhez.

7. A sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása,

fejlesztéseIntézményünkben a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása, fejlesztése már több

évtizede folyamatosan megvalósul. Az alapító okiratban a fenntartó által meghatározott

fogyatékossági típusú sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését végezzük. Ezek a

gyermekek részt vesznek a csoport mindennapi életében, bekapcsolódnak a napi

tevékenységekbe, ugyanakkor szakirányú végzettségű gyógypedagógus végzi a

szakvéleményben meghatározott óraszámban a speciális fejlesztésüket. Ez lehet egyéni, vagy

kiscsoportos fejlesztés témától függően. A gyógypedagógus, aki egyben a logopédusunk is

szorosan együtt működik a csoport óvónőivel, valamint a fejlesztő pedagógussal, hiszen

vannak olyan fejlesztési területek, melyeket csoportban sokkal hatékonyabban fejleszthetünk.

A speciális nevelési terveket, foglalkozási terveket a szakértői bizottság által előírtak alapján

a gyógypedagógus készíti el és gondoskodik ezek végrehajtásáról.

A sajátos nevelési igényű gyermek az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság

szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság

együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók, vagy a

viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével

küzd, vagy a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem

vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd.

44

Alapelvünk:

A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének

elősegítése, hogy javuljon életminőségük, és a későbbiek folyamán könnyebben

tudjanak beilleszkedni a társadalomba

Harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a

gyermekek között a személyiségük különbözősége

Ezek a gyerekek különleges gondozás keretében állapotuknak megfelelő

gyógypedagógiai ellátásban részesüljenek

Az integrált, a többi gyermek között végzett fejlesztés a legeredményesebb

Gyermekközösségbe csak olyan gyermekek integrálhatók, akik együtt nevelhetők a

többiekkel

Minden rendelkezésünkre álló segítséget adjunk meg a gyermekeknek képességeik,

készségeik kibontakoztatásához, személyiségük fejlődéséhez, ismereteik bővítéséhez

A csoportban dolgozó felnőttek olyan befogadó csoportlégkört alakítsanak ki,

melyben a gyermekek magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos megkülönböztetés

lehetőségét

Ezen gyermekek fejlesztésében rövid távú célok megfogalmazása, mely minden

esetben tükrözze a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatát, erre épüljön.

Fejlesztés legfontosabb területei:

A kognitív funkciók fejlesztése

Alapmozgások kialakítása, a nagymozgások koordinálásának javítása, az

egyensúlyérzék fejlesztése

Manuális készségek, finommotorika fejlesztése

Minimális kontaktus, kooperációs készség, nonverbális és verbális kommunikáció

fejlesztése

Beszédszervek fejlesztése, beszédindítás, beszédmegértés, az aktív és passzív szókincs

bővítése és a grammatikai rendszer kiépítése

Játéktevékenység kialakítása, adekvát játékhasználat elsajátítása

szociális kompetenciák kialakítása, fejlesztése

Feladataink:

45

a másságot, a különbözőségeket elfogadó viselkedés és magatartás kialakítása a

gyermekközösségekben, különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség,

segítőkészség, empátiás készségek kialakítása

A sajátos nevelési igényű gyermekek terhelhetőségének figyelembe vétele a sérülés

jellege, súlyossága mértékét tekintve, valamint az adott időben a fizikai állapotnak

megfelelő terhelés

Gyermekekben rejlő kiemelkedő képességet észrevétele, ezek fejlesztése, erősítése

A sérült funkciók tudatos fejlesztése

Önálló cselekvésre ösztönzés szükség szerinti segítség adásával a napirend során

A csoportban és az intézményben dolgozó felnőttek kommunikációja, bánásmódja,

viselkedése legyen modell értékű és elfogadó a többi óvodahasználó részére is

Az óvodapedagógusok továbbképzéseken, önképzéseken bővítsék ismereteiket az

adott sajátos nevelési igényű gyermek sérüléseinek, elmaradásainak fejlesztése

érdekében

A gyógypedagógus-pszichológus-logopédos-óvodapedagógus-fejlesztőpedagógus

szoros együttműködése a gyermekek szakszerű, eredményes, hatékony fejlesztése

érdekében

Amennyiben szükséges újabb szakvélemények kérése a szakszolgálatoktól

Speciális fejlesztési tervek kidolgozása a kompetenciák határain belül és ezek

rendszeres értékelése, továbbvitele

az óvodás kor végére legalább a minimális szintet érje el a sajátos nevelési igényű

gyermek is az óvodai nevelés általános célkitűzései közül, alkalmazkodó készsége,

akaratereje, önállóságra törekvése, együttműködő készsége érje el legalább a

minimális szintet

Tárgyi feltételek biztosítása a megfelelő fejlesztési eredmények elérése érdekében

a szülői ház maximális bevonása a fejlesztés területeibe, folyamatos tájékoztatás,

kapcsolattartás, otthoni fejlesztési lehetőségek összeállítása, egyeztetés a szülőkkel,

szakszolgálatokkal

Amennyiben szükséges szociális támogatások felkutatása a gyermekvédelem

kereteiben belül, illetve ezen túlmenően a megfelelő hatóságokkal

A fejlődés várható eredményei:

46

A sajátos nevelési igényű gyermekek is szívesen járnak óvodába, közösség tagjainak

érzik magukat

Megtalálják helyüket a csoport életében, nem kerülnek perem helyzetbe, társaik

elfogadják őket

Örömmel vesznek részt az óvodai foglalkozásokon, speciális foglalkozásokon

Elfogadják a segítségnyújtást, de erőfeszítéseket tesznek az önálló munkavégzésre,

feladat megoldásra

Érzik megbecsülésüket, nyílttá válnak

Önmagukhoz mérten fejlődési tendenciákat mutatnak az óvodáskor végére

8. Az óvoda kapcsolatrendszere

47

Ahhoz, hogy az óvoda jól működhessen, külső és belső kapcsolatrendszert kell kiépíteni,

olyan kapcsolatrendszert, amelyből merít a gyermek, a család, a nevelőtestület. Szereteten és

elfogadáson alapuló testületi légkört kell teremteni, a közös célért való tenni akarás hozza

össze a dolgozókat. Igényes munkavégzésre sarkall, ezáltal mindenki az óvodai nevelés

részévé válik. A dolgozók kapcsolatrendszere példamutató legyen a szülők és a gyermekek

számára.

Az óvoda-család kapcsolataA gyermekek fejlődése szempontjából egyaránt meghatározó tényező a család és az óvoda. A

mai világban az óvoda családpótló szerepe sajnos megnő. Hároméves kortól iskolába menésig

az óvoda veszi át döntő mértékben a gyermekek személyiségének, egyéniségének fejlesztését,

melyet szervesen ki kell, hogy egészítsen a család és az ottani értékek.

Elfogadó, barátságos kapcsolatot, meleg, őszinte légkört kell kialakítani a pedagógus-szülő,

gyermek-pedagógus között. A szülők igényeit az óvoda lehetőségeihez mérten teljesíteni kell.

Nyitott, segítőkész testület fogadja a szülőket, egyenrangú partnerként kezeljék egymást. A

pedagógiai etikát a legmesszebbmenőkig minden óvodai dolgozónak be kell tartani!

Kapcsolattartás lehetőségei:

évente két alkalommal közös és csoportos szülői értekezletek vendégelőadókkal,

valamint tavasszal a leendő tanító nénivel

szülői közösség működtetése

havonta fogadóórák szervezése

nyílt napok, hetek szervezése, valamint előzetes egyeztetés alapján bármikor

meglátogathatják a szülők a csoportokat

játszódélutánok, közös ünnepi készülődések

nyitott ünnepek szervezése

óvodába lépés előtti családlátogatások, amelyek nyújtsanak a gyermekeknek

maradandó emléket

környezet, óvodaudvar közös szépítése, tisztítása társadalmi munka keretében

szülők javaslattevő, véleményező és kezdeményező szerepének érvényesülése

lehetővé kell tenni a naponkénti rövid, lényegre törő párbeszédet

részletes tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről és azonnali tájékoztatás a felmerülő

problémákról a segítő szándék hangsúlyozásával

48

helyben működő konyha lehetőséget biztosít az allergiás problémákkal küzdő

gyermekek felvételére is

folyamatosan keresni kell a kapcsolattartás bővítésének lehetőségeit

Együttműködés formái:

Együttes tevékenység az óvodakezdés folyamatában:

Az óvodai közösségbelépéskor a beszoktatás alkalmával lehetőséget biztosítunk a

szülőnek, hogy néhány napot együtt tölthessen gyermekével az óvodában,

megismerhessék az intézmény rendjét, szokásokat. így könnyebbé válhat az elválás, a

szülők biztonságban érezhetik gyermekeiket és nem jelent akkora traumát a reggeli

elválás sem a gyermeknek, sem a szülőnek.

Család-látogatások:

A gyermekeket óvodába lépésük előtt a leendő csoportos óvó nénik és dajka néni

meglátogatják otthonukban. Megismerkednek a családdal, lehetőség van a bensőséges,

őszinte beszélgetésre, a gyermek anamnézisének elkészítésére. amennyiben a szülő

nem szeretné a családlátogatást, természetesen eltekintünk tőle.

Szülői beszélgető-kör, fogadóórák:

Közvetlen hangú beszélgetések, melyeken a gyermekkel kapcsolatos nevelési témákat

dolgozunk fel, tapasztalatokat, módszereket fejlesztési ehetőségeket egyeztetünk,

konkrét problémahelyzeteket beszélünk meg.

Nyílt napok:

Bemutató a gyermekek mindennapi életéből, napirendjéből. képet kapnak a szülők a

napi tevékenységekből, ezek egymásra épüléséből. Láthatják gyermekeiket

feladatvégzés közben, játékközben, megfigyelhetik teljesítményét, viselkedési

normáit, a gyermekek egymáshoz, illetve felnőttekhez való viszonyát. A közös játék,

együtt munkálkodás családias jellegű tevékenységekké bővültek az idők folyamán.

Óvoda - fenntartó kapcsolata

Folyamatos, rendszeres és kölcsönös tájékoztatás történik az intézmény munkájáról, illetve az

elvárásokról. A fenntartó szóban és írásban is tájékoztatja az intézményt azokról az

49

elvárásokról, amelyeket megoldását az óvodának kell megtennie, illetve az óvoda a

megvalósult fejlesztésekről, gyermekekkel kapcsolatos döntésekről értesíti az

önkormányzatot, tájékoztatást ad a változásokról.

Óvoda - iskola kapcsolata

A folyamatos együttműködés nélkülözhetetlen. Kölcsönösen nyitottnak kell lennünk egymás

munkája iránt. Nevelőpartneri viszony, amely egymás munkájának megbecsülését,

egyenrangúságot jelent. Biztosítani kell a kölcsönös intézménylátogatás lehetőségét. Egymás

helyi programjának megismerése a nevelési feladatok összehangolása érdekében. Lehetőség

van arra, hogy az alsós pedagógusok ellátogathassanak az óvodai csoportokba. Ezzel is

elősegítve a minél zavartalanabb átmenetet az óvoda és az iskola között. Már hagyománnyá

vált, hogy minden év áprilisában az „Iskolanyitogató” látogatást teszünk, mely alkalmával a

tanító nénik várják a gyerekeket és a szülőket délutáni ismerkedésre, foglalkozásra.

Szeretnénk megkönnyíteni a kisgyermekek számára az iskola kezdést, vidáman, szorongások

nélkül lépjék át az iskola küszöbét.

Az előkészítés és együttműködés formái:

Az óvodapedagógusok és az iskolai pedagógusok kapcsolattartása:

folyamatos kapcsolattartás a nevelőtestületek között, nevelési elvek,

programok megismerése megbeszélése

aktuális témák rendszeres megbeszélése, értékelése

közös továbbképzések szervezése mindenkit érintő és érdeklő témák alapján

differenciált foglalkozást igénylő gyermekek dokumentációjának

megismertetése, nyomon követése, lehetséges továbblépési tendenciák

megvitatása

iskolába készülő gyermekek szakvéleményének, fejlődési naplójának

megtekintése, átértékelése

játékos „ Iskolanyitogató „ napon történő részvétel a leendő elsősökkel együtt

óvónők őszi-tavaszi nyílt napon történő látogatása az iskolában, mely során

figyelemmel kísérhetik a gyerekek fejlődését

leendő első osztályos tanító nénik látogatása a nagycsoportban, foglalkozások

megtekintése, közös játéktevékenységek kezdeményezése

tanítónők látogatása az óvodai nyíltnapokon

50

a leendő elsős tanító néni szülői értekezletet tart az óvodában az elsős

szülőknek, segítséget nyújtva az iskolai program, tanterv, napirend

megismeréséhez, valamint eszközlistát ad az őszi iskolakezdéshez szükséges

felszerelésekről

a tanító néni iskola kezdés előtt családlátogatást tesz a gyermekeknél

Óvoda – Pedagógiai Szakszolgálat kapcsolata Nevelési Tanácsadó

Folyamatos kapcsolattartásra törekszünk a Nevelési Tanácsadóval a részképesség

problémával küzdő gyermekek szakértése, valamint az iskolaérettségi vizsgálatok lefolytatása

érdekében. Törekszünk a hospitálásos vizsgálati rendszer visszaállítására, hiszen így

kaphattak a tanácsadó munkatársai teljes képet egy-egy gyermek állapotáról, fejlettségi

szintjéről. Előzetes időpont egyeztetés alapján a szülő viszi a vizsgálatra gyermekét és a

szakvéleménnyel tér vissza. Szakvéleményt, vizsgálatot kezdeményezhet a szülő is, de a

tapasztalatok alapján az óvoda kezdeményezésére történnek a vizsgálatok különöse a

beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarok gyanújával küzdő gyermekeknél, vagy

pszichés éretlenség gyanúja miatt. A kapott szakvélemény alapján az intézmény

fejlesztőpedagógusa és a csoport óvónői közösen végzik a gyermekek fejlesztését,

felzárkóztatását.

Tankerületi Szakértői Bizottság

Eltérő fejlődésű gyermekek vizsgálata az óvodapedagógusok és a gyermekorvos közös

véleményezése alapján történik. A sajátos nevelési igényű, valamint az iskolába induló,

óvodában tovább már nem maradható gyermekek vizsgálatát végzi, és a speciális

intézményekhez való irányítást kezdeményezi a bizottság. A szakértői véleményben foglaltak

alapján gyógypedagógus foglalkozik a rászoruló gyermekekkel, akinek a munkáját a négy

órában foglalkoztatott pszichológus segíti.

Logopédiai ellátás

Óvodánkban állandó logopédus van, aki hetente két alkalommal négy-négy órát foglalkozik a

rászoruló gyermekekkel. Minden év elején felméri a beszédhibás gyermekeket, és az

intézményen belül végzi a fejlesztéseket a külön erre a célra kialakított szobában.

51

Logopédusunk egyben a gyógypedagógusunk is és így a helyi szakemberek az óvónőkkel

szoros együttműködésben, egymás munkáját kiegészítve végzik a fejlesztő munkát.

Sajnos egyre több kiejtési problémával, beszédhibával, részképesség problémával küzdő

gyermek érkezik óvodánkba. Szenzomotoros terápiás tornát szerveztünk terapeuta

irányításával heti egy alkalommal a rászoruló gyermekeknek, valamint pedagógiai

programunkba beépítésre került a Kulcsár Mihályné mozgásterápiás fejlesztő tornája, melyet

napi rendszerességgel gyakorolnak minden csoportban a gyermekek.

Óvoda - Egészségügyi szakszolgálatok kapcsolata

A gyermekorvosi szűrővizsgálatok már az orvosi rendelőben történnek éves rendszerességgel.

Évenkénti fogászati szűrővizsgálaton vesznek részt a gyermekek a falu fogászati

rendelőjében.

Védőnői tisztasági ellenőrzések havonkénti rendszerességgel történnek, valamint rendkívüli

esetben azonnal, telefonhívásra elvégzi a szükséges vizsgálatokat.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat időszakosan tart vizsgálatokat,

ellenőrzéseket mind az óvodai részen, mind pedig a főzőkonyhán. Ezek az ellenőrzések

általában az Állategészségügyi Szakszolgálattal együtt történnek.

Óvoda - Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat kapcsolataA Családsegítő Szolgálattal napi rendszerességgel kapcsolatban vagyunk, hiszen a mai

világban egyre több család kerül olyan helyzetbe, hogy problémáik megoldása messze túl nő

az óvoda keretei fölött. több éves munka eredményeképpen a szülők már bizalommal

fordulnak kapcsolattartónk felé és keresik, kérik segítségét. Részt vesz a szülői

értekezleteken, lehetőségeket tár a z érintettek elé, egyéni fogadó órákon lehetőség van a

teljes titoktartásban történő problémamegoldásra. Kiemelt fontosságú, hogy a rászorulók

minél előbb segítséget kaphassanak. A szolgálat adományokat is gyűjt, és adományokat is ad,

segít eligazodni a törvények útvesztőiben, segít a hivatalos ügyintézésben. minden hónap első

hetében ingyenes ruhabörzét tartanak, ahol gazdát cserélhetnek a kinőtt, megunt ruhadarabok,

felszerelési tárgyak is.

Közalkalmazotti Tanács

A közalkalmazotti tanács véleményét és döntését mindenkor figyelembe kell venni a

pénzügyi, valamint a vitás munkáltatói és munkavállalói kérdésekben.

52

Más szervezetekkel való kapcsolat

Városkörnyéki Óvodavezetők Közösségének már 18 éve tagja óvodánk. Az óvodavezetőkön

keresztül az intézmények dolgozóinak továbbképzési lehetőségeket biztosít az egyesület

elérhető árakon, valamint szaktanácsadók segítik a vezetők munkáját. Lehetőség van a

problémák megbeszélésére, közös megoldások keresésére, ötletek, tapasztalatok, módszerek

átadására intézmények között

Közművelődési intézményekAz óvodás gyermekekkel rendszeresen látogatjuk Székesfehérvár múzeumait,

jellegzetességeit, kirándulások alkalmával ismerkedünk környezetünkkel.

Rendszeresen fogadunk előadókat is az óvodában, hogy ismerkedhessenek a gyermekek az

egyes művészeti, előadói területekkel, újabb és újabb élményhez juttatva őket a kultúra

területén.

Szintén rendszeres kapcsolatot tartunk a helyi könyvtárral, ahová már több kisgyermekünk is

beiratkozott. Megismerkedhetnek a gyermekek a könyvtár helyes használatával, az ottani

viselkedési normákkal, a könyvek elhelyezkedésével, rendszerezésével.

9. Gyermekvédelem az óvodábanAz intézmény gyermekvédelmi tevékenységét a Gyermekek védelméről és a gyámügyi

igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításának 17.§-a határozza meg.

53

Minden óvodapedagógus és gyermekvédelmi felelős alapvető feladata:

minden gyermekeket érintő döntésben a gyermekek mindenek felett álló érdekeit kell

figyelembe venni, azt más érdekek nem előzhetik meg

a gyermekek jogait fajra, nemre, vallásra, származásra tekintet, megkülönböztetés

nélkül érvényesíteni kell

a gyermekekről csak személyiségi jogokat nem sértő, meghatározott célból és

kötelezettség teljesítése érdekében szabad csak adatokat kiadni, ezen túlmenően a

szülőt mindenképpen tájékoztatni kell

hátrányos megkülönböztetés nem érheti a gyermeket

a gyermekeknek joga van derűs, szeretetteljes légkörben, biztonságos és egészséges

környezetben, oktatási intézményben nevelkedni

fizikai, lelki erőszakkal szemben a gyermekeket mindenképpen védeni kell

a sajátos nevelési igényű, különleges, differenciált bánásmódot igénylő gyermekekkel

kiemelten kell foglalkozni az óvodapedagógusoknak

Célunk:A prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, veszélyeztetettség

kialakulásának megelőzése, illetve szükség szerinti segítségnyújtás, együttműködés a

különböző intézményekkel és szakemberekkel. Szoros kapcsolatot alakítunk ki a családokkal,

különösen azokkal, akik segítségre szorulnak. Erősítjük a családi nevelés fontosságát,

mindezek mellett tiszteletben tartjuk a családok szuverenitását.

Figyelembe vesszük a migráns, valamint az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek

kultúráját, az ehhez kapcsolódó szokásokat. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel

kapcsolatos elveinket maximálisan szem előtt tartva segítjük fejlődésüket, felzárkóztatásukat.

A másság figyelembe vételével a differenciált foglalkoztatás adta lehetőségeket egyénre

szabottan biztosítjuk, valamint a kisgyermekeket bevonjuk a közösség életébe. Elfogadó,

barátságos légkör kialakítására törekszünk, valamint arra, hogy biztonságban érezze magát

minden nehéz sorsú kisgyermek.

9.1.Kompetencia szintek

1. Óvodapedagógusok szintje:

az óvónők szembesülnek először a problémákkal, gyermekek és a szülők jelzéseivel

54

hátrányos, halmozottan hátrányos, vagy veszélyeztetett helyzet kiszűrése, mielőbbi

óvodába kerülésének elősegítése

kiszűrt gyermekek személyiségéhez illeszkedő differenciált és egyéni fejlesztés

gyermekeket megillető jogok érvényesülésének biztosítása, szükség esetén védő-óvó

intézkedések megtétele

problémák okainak felderítése, észrevétele, szükség esetén szakemberek értesítése

felzárkóztatás, tehetséggondozás megtervezése, megszervezése, megvalósítása,

gyermek fejlődési naplójában ezek regisztrálása

szülőkkel megfelelő, együttműködő légkör kialakítása

óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezése

2. Gyermekvédelmi felelős szintje:

begyűjti az óvodapedagógusoktól az információkat

információk alapján tanácsadás, támogatás lehetőségei

kapcsolattartás kiépítése a gyermek, a család és a családsegítő szolgálat között

év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkát az adott évre

nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket, valamint az étkezési

kedvezménybe részesülők nyilvántartásának folyamatos karbantartása

szükség szerint családlátogatások az óvónőkkel

fogadó órák alkalmával a szülők rendelkezésére áll a felmerülő problémák

megbeszélése miatt

csoportokban folyamatos információ gyűjtés, nyomon követése a rendkívüli helyzetbe

került gyermekeknek, családoknak

folyamatos kapcsolattartás a családsegítővel

3. Óvodavezető szintje:

irányítja és ellenőrzi az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát

a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítése, ennek ellenőrzése

kapcsolatfelvétel az illetékes gyermekvédelmi és családsegítő szervezetekkel

55

gondoskodik a gyermekvédelmi felelős továbbképzéseiről, beszámoltatja az

elhangzottakról

évente egy alkalommal értékeli a gyermekvédelmi munkát

a gyermekek sérelme elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén szükség szerint

segítséget nyújt a szakhatóságoknak, családoknak

írásban tájékoztatja szülőket a családsegítő és a gyermekvédelmi felelős személyéről,

elérhetőségéről

segítségére van a szülőknek a problémák megelőzésében és megoldásában

Jelenleg az óvodában nincs kiemelt gyermekvédelmi felelős. A csoportokban az óvónők

látják el ezt a feladatot. Feladatunk a családdal őszinte, barátságos, másság elfogadó, megértő

és segítő szándékú kapcsolat kiépítése. Ezáltal megszüntethetők, felderíthetők azok az okok,

amelyek hátrányosan befolyásolják a gyermekek fejlődését.

Leggyakrabban előforduló okok:

nevelési hiányosságok

erkölcstelen családi környezet

egészségügyi okok

rossz lakáskörülmények

csonka családok

rossz anyagi, szociális körülmények.

Felvilágosítást adnak az óvodapedagógusok a szülőknek a gyermekkel kapcsolatos jogaikról,

kötelességeikről, segítenek eligazodni a hivatalos ügyek intézésében, megoldási lehetőséget

keresnek a kiváltó okok megszüntetéséhez. Amennyiben a feladat túlnő a hatáskörükön,

felveszik a kapcsolatot az önkormányzat gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével a problémák

mielőbbi megoldása érdekében.

10. A program alkalmazásának feltételrendszere

10.1. Az óvodában folyó nevelő munka funkcionális szerkezete

56

Óvodavezető

Vezető helyettes Gazdasági ügyintéző

Konyhai dolgozók

Óvodapedagógusok

Nevelőmunkát közvetlenül

segítő dajkák

Közalkalmazotti Tanács

10.2. Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes feladatai a menedzsment

szerint

Pedagógiai feladatok:

nevelői munka ellenőrzése, szervezése, koordinálása

57

óvónők szakmai fejlesztése

Tanügy-igazgatási feladatok:

közigazgatás

Általános vezetői feladatok:

az intézmény folyamatos működtetése

egyéni problémák kezelése

Gazdálkodási, műszaki feladatok:

intézmény működtetése

pénzügyi feladatok, költségvetés végrehajtása

Munkáltatói feladatok:

munkajogi feladatok végrehajtása, betartása

Közéleti tevékenységek:

minőségi működtetés

a társadalmi életben való részvétel

az óvoda menedzselése

Önfejlesztés, önképzés, önértékelés:

minőségi munka javítása

a gyakorlati tudás aktivizálása

a kor követelményeinek való megfelelés.

10.3. Óvodapedagógusok feladatai

Az óvodapedagógusoknak maximálisan biztosítani kell a gyermekek alapvető szükségletét, az

érzelmi biztonságot. Nevelő, fejlesztő munkájuk során vegyék figyelembe a gyermekek

58

egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét. Segítsék a hátrányos

helyzetből való felzárkóztatást.

Meg kell ismerniük a gyermekeket és közvetlen környezetüket. Ehhez segítséget nyújt az első

családlátogatás, melyet még az óvodába lépés előtt tesznek meg az óvónők. Ettől kezdve a

szülőkkel rendszeres kapcsolattartást biztosítanak az együttműködés érdekében. Tájékoztatják

egymást a gyermek fejlődéséről, fejlettségéről.

Az óvodás korosztály számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi forma, melyben a

gyermek kötetlenül éli meg az óvodapedagógus tudatos és tervszerű nevelő-oktató munkáját.

Ugyanakkor lehetőség van a kötött foglalkoztatási forma alkalmazására is a csoport

fejlettségétől, érdeklődésétől, adott témakörtől függően. Ezek a foglalkoztatási formák az

óvónőktől folyamatos felkészülést, ismeretbővítést, valamint nagyobb szervezési, áttekintési

képességet és nagyfokú kreativitást igényelnek. Figyelni kell azokra a gyermekekre is, akik

távol maradnak a szervezett tevékenységektől, hogy sorozatosan ez ne forduljon elő.

A kötött foglalkoztatási forma alkalmazásakor törekedni kell a felszabadult, oldott légkör

megteremtésére, a régi, merev keretek feloldására.

Mindkét foglalkoztatási formát át kell hatnia a játékosságnak, lehetőséget adva a gyakorlási

lehetőségekre, melyek alkalmával korrigálni lehet a hibásan, vagy hiányosan elsajátított

ismereteket.

A szülő figyelmét fel kell hívni a kiemelkedő képességű gyermekekre is, és feltételeket kell

biztosítani a kiemelkedő képességek kibontakoztatásához. Lehetőséget biztosítanak az

óvodapedagógusok a differenciált egyéni bánásmód tudatos alkalmazására.

A fejlesztőmunka hatékonyságát pedagógiai, diagnosztikai eszközökkel ellenőrizzük. A

programunkba beépített Kulcsár Mihályné mozgásterápiás tornájának felmérési rendszerét

alkalmazzuk a gyermekek fejlettségi szintjének felméréséhez. Ezeket a méréseket középső

csoport végén alkalmazzuk. Azért ekkor, hogy legyen még elegendő idő azoknak a

gyermekeknek a felzárkóztatásához, akiknél részképesség problémát tapasztalunk.

Ugyanakkor kiderülnek a felmérés alkalmával azok a problémák is, amelyek további

vizsgálatokat igényelnek. Ilyen esetekben a Nevelési Tanácsadó és a Szakértői bizottság segíti

munkánkat az általunk beküldött gyermekek vizsgálatával.

A gyermekek fejlődésének nyomon követéséhez egyéni fejlődési naplót vezetünk. Ez a napló

végig kíséri a gyermekeket egész óvodai életükön keresztül óvodába kerüléstől egészen az

iskolába menetelig.

Ennek főbb részei:

59

család szociokulturális jellemzői

gyermek korai fejlődésére jellemző adatok

egyes képességi, készségi területeken történő fejlődés

gondozási, értelmi, érzelmi szocializációs fejlődés

mozgásfejlesztés (testséma, térbeli viszonyok, finommotorika)

nyelvi kifejezőkészség, érettség.

Ehhez hozzájárul egy megfigyelési szempontsor, amely segíti az átfogó elemzést. Mindezeket

az óvodapedagógus a gyermek egésznapi tevékenysége során játékosan mérheti, illetve

vannak olyan pontok, ahol egyéni mérésekre van szükség.

A gyermekek többsége az óvodai nevelő-oktató munka eredményeként eljut arra a fejlettségi

szintre, hogy biztonságosan elkezdhesse iskolai tanulmányait.

10.4. Programellenőrzés, értékelés

Az óvodavezető feladata a program átfogó ellenőrzése, értékelése, a munkatervben rögzítettek

szerint.

A nevelőtestület minden hónap elején megbeszéléseken értékeli az eltelt időszakot, egyeztetik

a következő hónap, évszak teendőit, ha kell módosításokat alkalmaznak. Segítik egymás

munkáját azzal, hogy a program gyakorlati megvalósításához ötleteket adnak, megbeszélik

tapasztalataikat, segítenek az adódó problémák megoldásában.

Az ellenőrzésnek mindig rendszeresnek kell lennie, értékelve az eltelt időszakot, a

továbblépés lehetőségeit fontossági sorrendbe állítva. A program lehetőséget biztosít arra,

hogy a helyi adottságoknak megfelelően bővítsük, továbbfejlesszük. A gyakorlati

megvalósítás szemléletbeli változást is jelenthet az óvodapedagógusok számára.

10.5. Az óvoda szakmai dokumentumainak egymásra épülése

Óvodai nevelés országos alapprogramja

60

Óvoda helyi nevelési programja

Óvoda éves működési és munkaterve

Gyermekcsoportok nevelési - fejlesztési programja

Egyéni fejlődés - fejlesztés dokumentumai

Ellenőrzés, értékelés

10.6. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

Az óvodáskor végére, 6-7 éves korra minden gyermek eléri az iskolai élet megkezdéséhez

szükséges szintet. Mindez köszönhető a gyermek belső érési folyamatának, a családi és az

óvodai nevelés eredményességének. Adódnak olyan esetek, amikor valamilyen oknál fogva

egy-egy gyermek nem éri el a megfelelő szintet, de lehetősége van szakvéleménnyel még egy

évig óvodában maradnia.

Az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak.

Testi változások: megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás, teherbírása megnövekedik,

mozgása összerendezett lesz, fejlettebb lesz a mozgáskoordinációja, finommotorikája

szándékosan képes kielégíteni testi szükségleteit, irányítja mozgását, viselkedését

Lelki változások:

61

nyitott, érdeklődő lesz,életkorának megfelelő pszichomotoros képességekkel

rendelkezik, megjelenik a szándékos bevésés, felidézés,megjelenik a tanulás alapját

képező szándékos figyelem, folyamatosan növekszik tartalma, terjedelme,elemi,

fogalmi gondolkodása kialakulóban van, szituációknak megfelelő verbális és

viselkedési megnyilvánulásai vannak, érzéseit, gondolatait szóban, képben meg tudja

jeleníteni

Szociális változások:

egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését,

illeszkedik családja és az óvodai közösség szokásaihoz, képes a

kapcsolatteremtésre,együttműködésre a felnőttekkel, gyermekekkel egyaránt,részt

vesz a közös tevékenységekben, igénye van egyéni tapasztalatok szerzésére,

feladattudata kialakulóban van, egyre jobban megérti a feladatokat, egyre

eredményesebben végzi ezeket.

A sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai alkalmasságát a szakértői bizottság állapítja meg.

Ezeknél a gyermekeknél speciális szakemberek segítségével érhető el ez a szint. Ezeknek az

eredményeknek az elérését igen sokrétű differenciált fejlesztés, felzárkóztatás előzi meg.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai azok, amelyeket a

befogadó intézmény elvár az oda kerülő gyermekektől.

10.7. Az óvodába lépés feltételei

Az óvodai beiratkozás szabályit a Köznevelési törvény, valamint A nevelési-oktatási

intézmények működéséről szóló EMMI rendelet és ezek végrehajtási rendelkezései

szabályozzák. Óvodánkba az elmúlt években minden jelentkező kisgyermeket felvettünk. A

településen nincs bölcsőde, családi napközi, ezért fontos szerepet kap az óvodai elhelyezés a

munkába álló szülők részéről. Már két és fél éves korban is hozhatják gyermekeiket,

amennyiben hat hónapon belül betöltik a harmadik életévüket. A tapasztalatok szerint a

szobatiszta, vagy részben szobatiszta gyermekeket hozzák óvodába, mert a szülő

munkahelymegtartása szükségessé teszi a mielőbbi munkába állást.

A beiratkozást az önkormányzat engedélyével minden év májusának első hetében szervezzük,

de lehetőség van év közbeni beiratkozásra is megfelelő indokkal.

Beiratkozásnál szükséges dokumentumok:

a gyermek és a szülő személyi okmányai

62

gyermek születési anyakönyvi kivonata

gyermek TAJ kártyája

oltási kiskönyv

orvosi igazolás közösségbe menésről

valamint amennyiben egészségügyi probléma van, erről orvosi állásfoglalás, mely

tartalmazza az óvodai elhelyezés lehetőségét, módját

Az óvodai elhelyezésről az intézmény vezetője dönt. túl jelentkezés esetén bizottság

segítségét kérik.

11. Összegzés

Az intézmény 2004-ben elfogadott helyi programjának átértékelését a személyi, tárgyi

változások, az új törvényi előírások tették szükségessé. Az intézményi minőségirányítási

program megszüntetésével a helyi nevelési programmal egységes szerkezetbe foglalva

készítettük el a programmódosítást.

63

Az új program alapvető célja a továbbiakban is a gyermekek sokoldalú, harmonikus

fejlesztése az egyéni adottságok, fejlődési ütem figyelembevételével, valamint a gyermekek

felkészítése a zökkenőmentes iskolakezdésre. A nevelői létszám kedvező alakulása, valamint

a pedagógiai asszisztensekkel történő létszámbővítés lehetőséget ad arra, hogy nevelői

munkánkat kibővítsük. Több időt tudunk fordítani az egyéni fejlesztésekre, a pszichológus

alkalmazásával nagyobb eséllyel kezelhetjük az emocionális, neurológiai problémákkal küzdő

gyermekeket, több oldalról megtámogathatjuk a differenciált fejlesztésben részt vevő

gyermekeket.

Az óvoda épületében négy csoportszoba található, de ezekből csak kettő mérete felel meg

gyermekelhelyezés szempontjából a törvény által előirt méreteknek. Éppen ezért a

későbbiekben tervezzük az óvoda átépítését oly módon, hogy a csoportszobák méretei, a

kiszolgáló helyiségek száma megfeleljen a törvényben előírtaknak. Szeretnénk egy

tornaszobát is, hogy nagyobb eseményeknek is helyet tudjunk biztosítani, valamint ha az

időjárás nem engedi a csarnokba történő kimenetelt, vagy az udvari szabadtéri testnevelést,

akkor lehetőségünk legyen ezt helyben megoldani.

Igen nagy hangsúlyt fektetünk a szabad levegőn történő mozgás, a játékon keresztül történő

komplex fejlesztés minél sokrétűbb alkalmazására.

Az intézmény helyi programjának megvalósításához külön eszközbeszerzésre, költségekre

nincs szükség, minimális anyagi ráfordítást igényel. Ugyanakkor az Oktatási Minisztérium

rendeletében foglaltak szerint a jogszabály előírja az óvodák számára kötelező minimális

eszköznormát és felszereléseket. Ezekből óvodánkban olyan dolgok hiányoznak, melyek csak

átépítéssel, strukturális módosításokkal valósíthatók meg. Ehhez azonban pályázatra,

önkormányzati támogatásra van szükség.

Önálló főzőkonyhával működő intézmény vagyunk, ahol az óvodás gyermekek étkezésén

felül az iskolások, a szociális étkezők, az önkormányzati alkalmazottak étkeztetését is

biztosítjuk. Régóta működő konyháról van szó, ahol sajnos az eszközök, berendezések egy

része már cserére, felújításra szorul. Ahhoz, hogy az egészséges életmódra nevelést tovább

bővíthessük, az étkezéseket minél változatosabbá tegyük szükséges mindezek cseréje. Ezt is

azonban csak pályázattal, illetve önkormányzati segítséggel tudjuk megvalósítani.

Ezért igyekszünk megragadni minden olyan lehetőséget (pályázatok, társadalmi munka,

felajánlások), mellyel ezen feladatok megvalósítását mielőbb lehetővé tehetjük. Ugyanakkor

az óvodában folyó nevelő-oktató munkának zavartalanul, minden gyermek igényének

megfelelően, a lehetőségekhez mérten a legmagasabb szinten kell történnie. A meglévő

64

hiányok miatt a gyermekek semmiféle hátrányt nem szenvedhetnek. Mindezeket az

óvodapedagógusoknak és a technikai dolgozóknak egyaránt biztosítani kell.

65