Post on 29-Oct-2021
A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEKM·ZA
IKB
IOLÓ
GIA
AZ
EM
BE
RÉ
LET
MÛ
KÖ
DÉ
SE BIOLÓGIA10
AZ
EM
BE
R É
LET
MÛ
KÖ
DÉ
SEA
Z Ö
RÖ
KLÕ
DÉ
S A
LAP
JAI
M·ZAIKwww.mozaik.info.hu
M·ZAIKwww.mozaik.info.hu
10
Mozaik Kiadó · 6701 Szeged, Pf. 301., Tel.: (62) 470-101E-mail: kiado@mozaik.info.hu; WEB: www.mozaik.info.hu
MS-2622T
KÉMIA
A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEK
M·ZAIK
11-12
KÖ
ZÉ
P-É
S E
ME
LT S
ZIN
TÛ
É
RE
TT
SÉG
IRE
KÉ
SZÜ
LÕK
NE
K FELADATGYÛJTEMÉNY
A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEK
BIOLÓGIA
M·ZAIK
11-12
KÖ
ZÉ
P-É
S E
ME
LT S
ZIN
TÛ
É
RE
TT
SÉG
IRE
KÉ
SZÜ
LÕK
NE
K FELADATGYÛJTEMÉNY
A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEK
M·ZAIK
BIOLÓGIA9
AZ
ÉLÕ
LÉN
YE
K T
EST
EÉ
LET
E É
S K
ÖR
NY
EZ
ET
E
FÖLDRAJZ9
TE
RM
ÉSZ
ET
FÖ
LDR
AJZ
IK
ÖR
NY
EZ
ET
ÜN
K
A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEK
M·ZAIK
KÉMIA9
ÁLT
ALÁ
NO
S K
ÉM
IA
A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEK
M·ZAIK
FIZIKA9
MO
ZG
ÁSO
K ·
EN
ER
GIA
VÁLT
OZ
ÁSO
K
A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEK
M·ZAIK
A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEK
M·ZAIK
BIOLÓGIA10
AZ
EM
BE
R É
LET
MÛ
KÖ
DÉ
SEA
Z Ö
RÖ
KLÕ
DÉ
S A
LAP
JAI
FÖLDRAJZ10
TÁ
RSA
DA
LOM
FÖ
LDR
AJZ
GLO
BÁ
LIS
PR
OB
LÉM
ÁK
A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEK
M·ZAIK
FIZIKA10
ELE
KT
RO
MO
SSÁ
GT
AN
HÕ
TA
N
A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEK
M·ZAIK
KÉMIA10
SZE
RV
ES
KÉ
MIA
A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEK
M·ZAIK
A TERMÉSZETRÕLTIZENÉVESEKNEK
TERMÉSZETISMERET · BIOLÓGIA · FIZIKA · KÉMIA · FÖLDRAJZ
Hundidac ’97 Arany-díjSzép Magyar Könyv ’97 OklevélV. Budapesti Könyvfesztivál DíjSzép Magyar Könyv ’98 Oklevél
Szép Magyar Könyv ’98 KülöndíjHundidac ’99 Arany-díj
Hundidac 2001 Arany-díjSzép Magyar Könyv 2001 Díj
Hundidac 2003 Arany-díj
10bio_tk.qxd 2013.05.22. 10:23 Page 1
10
A TERMÉSZETRÕL TIZENÉVESEKNEK
Az ember életmûködése Az öröklõdés alapjai
BIOLÓGIA
TIZENKETTEDIK, VÁLTOZATLAN KIADÁS
MOZAIK KIADÓ – SZEGED, 2013
Szakközépiskolák 9-10. osztálya számára
MS-2622T_biol10szk_2013.qxd 2013.05.06. 14:39 Page 3
I. fejezetA SEJT FELÉPÍTÉSE, MÛKÖDÉSE
ÉS AZ ÖRÖKLÕDÉS ALAPJAI
II. fejezetAZ EMBER TESTE
ÉS ÉLETMÛKÖDÉSEI I.
III. fejezetAZ EMBER TESTE
ÉS ÉLETMÛKÖDÉSEI II.
IV. fejezetÁLTALÁNOS EGÉSZSÉGÜGYI
ISMERETEK
MS-2622T_biol10szk_2010_9kiadas.qxd 2010.05.12. 15:32 Page 5
TARTALOMMIT TANULTUNK AZ ELÕZÕ ÉVBEN? ............ 9
A SEJT FELÉPÍTÉSE, MÛKÖDÉSE ÉS AZ ÖRÖKLÕDÉS ALAPJAI
A sejt anyagai I. ............................................................. 14
A sejt anyagai II. ........................................................... 17
A sejt anyagai III. .......................................................... 19
Megfigyelések, vizsgálódások – A sejt anyagai .... 22
A sejt határhártyái és anyagforgalma ...................... 24
A sejtanyagcsere ............................................................ 26
Az örökítõanyag mûködése ........................................ 29
A sejt életszakaszai ....................................................... 32
A kromoszómaszám és a számfelezõ sejtosztódás ...................................... 35
A mutáció ........................................................................ 38
Az öröklõdés törvényszerûségei ............................... 41
Az öröklésmenetek sokfélesége (kiegészítõ anyag) ......................................................... 44
Az emberi jellegek öröklõdése .................................. 47
A nemhez kötött öröklés és az örökléstan lehetõségei ....................................... 50
Összefoglalás .................................................................. 53
AZ EMBER TESTE ÉS ÉLETMÛKÖDÉSEI I.
A bõr és a bõrelváltozások ......................................... 56
A csontvázrendszer ....................................................... 59
Mozgás és egészség ...................................................... 61
Ételed az életed! ............................................................ 64
Az emésztõrendszer és egészségvédelme .............. 67
A légzõrendszer és betegségeinek megelõzése .... 70
A keringési rendszer mûködése és védelme .......... 73
A nyirok és a vér ........................................................... 76
Az immunrendszer ........................................................ 79
A kiválasztórendszer és egészsége ........................... 82
MS-2622T_biol10szk_2010_9kiadas.qxd 2010.05.12. 15:32 Page 6
TARTALOMMegfigyelések, vizsgálódások .................................. 85
Összefoglalás .................................................................. 87
AZ EMBER TESTE ÉS ÉLETMÛKÖDÉSEI II.
Az életfolyamatok szabályozása ............................... 90
A központi és a környéki idegrendszer ................... 94
Vegetatív idegrendszer ................................................. 97
A titokzatos agymûködés (olvasmány) .................. 99
Reflexmûködések .......................................................... 101
A tanulás idegrendszeri alapjai ................................. 104
A látás ............................................................................... 106
Megfigyelések, vizsgálódások – A látás ................ 109
A hallás és az egyensúlyérzékelés ............................ 111
Lelki egészségünk ......................................................... 114
Hormonrendszer ............................................................ 116
Az idegrendszer és a magatartás (olvasmány) ..... 119
A férfi és a nõ ................................................................. 122
Szerelem és szexualitás ............................................... 125
A nemi élet veszélyei ................................................... 127
A fogamzástól az elmúlásig ....................................... 129
Összefoglalás .................................................................. 133
ÁLTALÁNOS EGÉSZSÉGÜGYIISMERETEK
A kórokozók és a szervezet harca ............................ 136
Mondj nemet a drogokra! ........................................... 139
A környezetszennyezés hatása az egészségre ....... 142
Az életmód hatása az egészségre (olvasmány) .... 145
A családtervezés ............................................................ 147
Elsõsegélynyújtás a mindennapokban .................... 149
Összefoglalás .................................................................. 153
MIT KELL TUDNI A TANÉV VÉGÉN? ............. 155
ÚJ SZAKSZAVAK JEGYZÉKE .............................. 157
MS-2622T_biol10szk_2010_9kiadas.qxd 2010.05.12. 15:32 Page 7
„Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belõle több és most sem él, s mint fán se nõ egyforma két levél,a nagy idõn se lesz hozzá hasonló.”
Kosztolányi Dezsõ
KEDVES DIÁKOK!Biológia tankönyvetek az elõzõ évhez hasonlóan azáltalános iskolákban tanultakra alapoz. A meglévõ isme-retek kibõvítésével összegzésre törekszik. Segítségévelmegismerhetitek a természet törvényszerûségeit, az emberitest felépítésének és mûködésének alapjait. Feltárul elõt-tetek az ember szervezete, környezete és egészsége közöttikapcsolat.
Az életet a maga teljességében és bonyolultságábancsak akkor érthetjük meg, ha tudjuk, mi megy végbe a sej-tek és a molekulák szintjén. Az idén meglátjátok, mikéntszervezõdnek az anyagok és hozzák létre a sejt szerkezetét,megismeritek, hogy a felépítés hogyan határozza mega sejt mûködését. Feltárulnak elõttetek az öröklõdés rej-telmei és az örökléstan (genetika) tudományának szédítõtávlatai. Napjaink kutatásának eredményeként a jövõbenremélhetõen csökkenthetõ a világ élelmiszerválsága,megelõzhetõk, hatásosan kezelhetõk a ma még gyógyít-hatatlan betegségek. Olykor a genetikai kutatások a társa-dalmi viták kereszttüzében állnak, mert vannak, akik úgygondolják, hogy a tudomány eredményei veszélyeztethetikaz emberiség jövõjét.
A tanév során felelevenítitek és kibõvítitek az embertestfelépítésérõl, életmûködéseirõl, egészségtanáról tanul-takat. Tudatosul bennetek, hogy a legfõbb érték az egész-ség. Segítséget kaptok ahhoz, hogyan kell kialakítanikörnyezeteteket, életviteleteket, hogy megelõzhetõklegyenek a betegségek. Nemcsak magunk egészségéért, demásokéért is felelõsséggel tartozunk. Ezért fontos azelsõsegélynyújtás elemi szabályainak ismerete.
Bízunk abban, hogy a megszerzett tudás megalapozzakorszerû biológiai alapmûveltségeteket, és hozzájárulahhoz, hogy egészséges, boldog emberként éljetek.
Ehhez kívánunk sok sikert!
A szerzõk
HOGYAN HASZNÁLJUKA TANKÖNYVET?
A tankönyv az ismereteket szövegben, áb-rán és képen jeleníti meg. Az eredményestanuláshoz együttes használatuk szüksé-ges. A legfontosabb ismereteket vastagbetûs szedés jelöli.
A tankönyv szövegében *-gal jelöltek azérettségi követelményeket jelzik.
Az apró betûs részek érdekességeket,kiegészítéseket tartalmaznak. Ilyene-ket magatok is gyûjthettek más köny-vekbõl, információhordozókból, éselõadhatjátok az órán.
JÓ, HA TUDOD!
Ismeretei hozzájárulnak a tananyag min-dennapi életben való alkalmazásához,hasznosításához.
KUTASS! KÍSÉRLETEZZ!
Kérdései, feladatai ismeretek bõvítéséreösztönöznek. Útmutatást adnak a vizsgá-lódások, kísérletek elvégzéséhez, a ta-pasztalatok megszerzéséhez. A kérdésekmegválaszolását természettudományoskiadványok és az internet segíti.
GONDOLKOZZ ÉS VÁLASZOLJ!
Itt olyan kérdések, feladatok találhatók,amelyekhez tovább kell gondolni a lec-kében tanultakat. A választ, a megoldástönállóan kell megfogalmazni.
ELLENÕRIZD TUDÁSOD!
A tananyagot kérdések zárják. Segítsé-gével kipróbálhatod, sikerült-e megérteni,elsajátítani a tananyagot.
MS-2622T_biol10szk_2010_9kiadas.qxd 2010.05.12. 15:32 Page 8
MS-2622T_biol10szk_2010_9kiadas.qxd 2010.05.12. 15:32 Page 13
26 A SEJT FELÉPÍTÉSE, MÛKÖDÉSE ÉS AZ ÖRÖKLÕDÉS ALAPJAI
A szervezet sejtjei csak úgy képesek életben ma-radni, ha környezetükbõl anyagokat és energiátvesznek fel. A felvett anyagokat átalakítják,majd a felesleges anyagot és energiát környeze-tükbe leadják. Ezeknek a sejtben zajló folyama-toknak az összességét anyagcserének nevezzük.
AZ ENZIMEK SZEREPE
A különbözõ biokémiai átalakulások önmaguktól(spontánul) csak nagyon lassan, vagy egyáltalánnem játszódnának le. Ugyanis a reakciók elindu-lásához sok energiára, ún. aktiválási energiára*van szükség. Ezen a helyzeten a sejt fehérjeter-mészetû anyagai, az enzimek* segítenek. Az en-zimek az élõ szervezet katalizátorai. Lecsökkentikaz aktiválási energiát, így elõsegítik a reakciókvégbemenetelét (26.1.). Mûködésükhöz megfelelõkörülményekre (hõmérséklet, pH) van szükség. Azenzimet a reakció maradandóan nem módosítja,így készen áll a további molekulák megkötésére.
A legtöbb enzim nagy, gömb alakú, bonyolult fel-színû fehérjemolekula. Felületükön van egy külön-leges (speciális) mintázatú hely, az enzim aktívközpontja. Ide illeszkednek a kiinduló anyagok,amelyek aktiválódnak és átalakulnak végtermékké.Avégtermék azután leválik az enzimrõl, és a szabad-dá váló enzim új reakciópartnerhez kapcsolódhat.
A sejtben az anyagok átalakítása két egymás-sal ellentétes, de egymást feltételezõ folyamat-ból áll. Az egyik az energiát szolgáltató lebontóanyagcsere (disszimiláció), míg a másik az ener-giaigényes építõ anyagcsere (asszimiláció).
LEBONTÓ ANYAGCSERE
A lebontó anyagcsere* során a nagyméretû ésnagy energiatartalmú molekulák kisméretû és kisenergiatartalmú molekulákká bomlanak. Ezenátalakulás közben energia szabadul fel. A folya-mat legfontosabb kiindulási vegyülete a szõlõ-cukor, de más szénhidrátok (keményítõ, illetveglikogén), valamint zsírok és bizonyos fehérjékis szolgálhatnak kiindulási anyagként. A lebontóanyagcsere oxigén jelenlétében és oxigén hiányá-ban egyaránt végbemehet. A biológiai oxidációoxigén jelenlétében zajlik. A sok lépésbõl álló, en-zimek által katalizált reakciók végeredménye-ként víz, szén-dioxid és energia keletkezik.
Bizonyos sejtek képesek oxigén nélkül vagykevés oxigén jelenlétében is lebontani a szõlõcuk-rot. Ez a folyamat az erjedés*. Az így keletkezettvégtermék (tejsav vagy alkohol) még tartalmazenergiát, ezért erjedéskor sokkal kevesebb energiakeletkezik, mint az oxigénes lebontáskor (27.1.).
Tejsavas erjedés játszódik le az intenzív mun-kát végzõ vázizomsejtekben, mivel a megnöve-kedett oxigénigényt a keringési rendszer nem tud-ja fedezni. A keletkezett tejsav jelentõs része a vérútján a májba jut, ahol részben glikogénné alakul,részben elég. A vázizomban megjelenõ tejsavokozza az izomlázat.
A lebontás során felszabaduló energia egyrésze hõ formájában távozik, másik része pedigenergiatároló molekulákba épül be. A sejt álta-lános energiatároló vegyülete az adenozin-trifoszfát* vagy röviden ATP. Ez a molekulaegy bázisból (adenin), egy ribózból és három
A SEJTANYAGCSERE
26.1. Az enzim elõször összekapcsolódik az átalakulóvegyületekkel, elvégzi a szükséges átalakítást, majd akeletkezett termék leválik az enzim felületérõl
O
R
AP P P
+H O2
foszforsav ribóz adenin
26.2. Energiahordozó molekula – ATP – szerkezete
kiindulóanyagok
enzim enzim
végtermékaktív központ
enzim-kiinduló anyagkomplexe
MS-2622T_biol10szk_2010_9kiadas.qxd 2010.05.12. 15:32 Page 26
A SEJTANYAGCSERE 27
foszforsavmaradékból áll. Akémiai energia a fosz-fátok közötti kémiai kötésekben tárolódik (26.2.).Az energiát igénylõ folyamatok ezt a kémiai ener-giát hasznosítják, miközben az ATP-bõl kisebbenergiatartalmú vegyületek keletkeznek (ADP,AMP). Energiát szolgáltató reakciók során viszontezekbõl a molekulákból és egy foszforsavból újraATP képzõdik.
ÉPÍTÕ ANYAGCSERE
Az építõ anyagcserében* a sejt a kisméretû éskis energiatartalmú molekulákból nagyméretû ésnagy energiatartalmú molekulákat épít fel. Haa folyamathoz szervetlen molekulákat használfel az élõlény, akkor autotróf*, ha pedig szerves
molekulákat, akkor heterotróf* anyagcseréjû.Az építõ folyamat energiát igényel. E két élõ-lénycsoportban az építés eltérõ módon zajlik.
Az autotróf élõlények a környezetbõl szár-mazó szervetlen szénforrásból (szén-dioxid), kül-sõ energia felhasználásával építik fel energiadússzerves vegyületeiket (szénhidrátok). Energiafor-rásuk alapján két csoportjukat különböztetjükmeg. A kemoszintetizáló élõlények* a környe-zetükben található szervetlen vegyületeket oxidál-ják, és az így nyert energiát hasznosítják. Ilyenekpéldául a nitrifikáló baktériumok. A fotoszinte-tizáló élõlények* a napfény energiáját hasznosít-ják. Közéjük tartoznak a növények, a növényijellegû egysejtûek és a baktériumok egyes cso-portjai (28.1.).
kis
kis
nagy
energia-befektetés
É
P
Í
T
Õ
L
E
B
O
N
T
Ó
molekula
molekula
energia-felszabadulás
molekula
energiatartalom
TÁPANYAGOKÉPÍTÕEGYSÉGEI
SZÉNHIDRÁTOK
BIOLÓGIAI OXIDÁCIÓ ERJEDÉS
ZSÍRSZERÛ ANYAGOK
FEHÉRJÉK, NUKLEINSAVAK
SZÉNHIDRÁTOK, EGYÉBSZERVES VEGYÜLETEK
köztes termékek köztes termékek
építõegységek szõlõcukor
+ oxigén – oxigénkémiai energia(és hõenergia) energia
kémiai energia
a sejtanyagainakfelépítése
víz + szén-dioxid(egyéb bomlástermékek)
tejsav vagyetilalkoholenergiatartalom
energiatartalom
27.1. A heterotróf élõlények sejtanyagcseréjének vázlata. Írd le az oxigénes lebontás egyszerûsített kémiai egyenletét!
MS-2622T_biol10szk_2010_9kiadas.qxd 2010.05.12. 15:32 Page 27
28 A SEJT FELÉPÍTÉSE, MÛKÖDÉSE ÉS AZ ÖRÖKLÕDÉS ALAPJAI
ELLENÕRIZD TUDÁSOD!
1. Mi az építõ és lebontó anyagcsere-folyamatok jelentõsége?2. Miket nevezünk autotróf és heterotróf élõlényeknek?3. Hogyan segítik az enzimek a biokémiai átalakulásokat?4. Mi jellemzõ az anyagcsere-folyamatokra az energiaforgalom szempontjából?5. Milyen lépésekbõl áll a növények építõ anyagcseréje?6. Melyek a lebontó anyagcsere kiindulóanyagai és végtermékei?
FOTOSZINTÉZIS
A fotoszintézis elsõ lépésében a zöld színanyag(klorofill) megköti a napfény energiáját, és kémiaikötések formájában beépíti az ATP-molekulákba.Ekkor történik a vízbontás is, melynek eredmé-nyeként hidrogén válik szabaddá, és oxigén távo-zik a légkörbe.
A második szakaszban a vízbontásból szárma-zó hidrogénbõl és a szén-dioxidból nagy ener-giatartalmú szõlõcukor keletkezik. Ez a folyamataz ATP-molekulákban kötött energia segítségéveljátszódik le.
A fotoszintézis egyszerûsített kémiai egyen-lete a következõ:
napfény energiája↓
6 CO2 + 6 H2O C6H12O6 + 6 O2szén-dioxid + víz
⇒szõlõcukor + oxigén
↑zöld színtest
(kloroplasztisz)
A szõlõcukor késõbb összetett szénhidrátok(keményítõ, cellulóz), fehérjék és zsírszerû anya-gok létrehozásához szolgál kiindulópontul. (28.1.)
Az így keletkezett szerves vegyületek szolgál-nak táplálékul a heterotróf élõlények számára.Szervezetükben a felvett óriásmolekulák építõ-egységekre esnek szét, amelyek a felszívódásután bekerülnek a sejtekbe, ahol átalakulnakenergiadús, saját szerves vegyületekké. Az építõ-folyamatokhoz az energiát a lebontó anyagcsereszolgáltatja (27.1.). A heterotróf élõlények közé so-roljuk a baktériumok nagy részét, a gombákat,az állatokat, illetve az embert.
Az építõ anyagcserével elõállított fehérjék,szénhidrátok, lipidek és nukleinsavak részt vesz-nek a sejtek felépítésében és mûködésében. Álta-luk növekszik, fejlõdik a szervezet.
É
P
Í
T
Õ
VÍZ + SZÉN-DIOXID
CUKOR + OXIGÉN
fényenergia
kémiai energia
zöld színanyag
kis
nagy
energia-befektetés
molekula
molekula
energiatartalom
energiatartalomSZÉNHIDRÁTOK
LIPIDEK
FEHÉRJÉK
a sejtanyagainakfelépítése
fotoszintézis
LEBONTÓ ANYAGCSERE
28.1. A növények építõ sejtanyagcseréjének vázlata
GONDOLKOZZ ÉS VÁLASZOLJ!
Miért lassú égés a biológiai oxidáció?
MS-2622T_biol10szk_2010_9kiadas.qxd 2010.05.12. 15:32 Page 28
MS-2622T_biol10szk_2010_9kiadas.qxd 2010.05.12. 15:33 Page 55
MOZGÁS ÉS EGÉSZSÉG 61
A csontok felszínéhez harántcsíkolt izomszövet-bõl álló vázizomzat kapcsolódik. Vázizomzatunkkb. 640 kötõszövettel körülvett vázizomból* áll.Ezek alakja nagyon változatos. A testnyílásokongyûrû formájú, a törzsön lapos, a végtagokonorsó alakú izmok helyezkednek el. (61.2.)
A VÁZIZMOK FELÉPÍTÉSE ÉS MÛKÖDÉSE
A vázizmok izomrostokból épülnek fel. Az egy-más mellett párhuzamosan futó izomrostok kötõ-szöveti hártyával körülvett izomrostkötegekberendezõdnek. Sok izomrostköteg együtt alkotja azizmot, amit erekben és idegekben gazdag kötõ-szöveti pólya burkol (61.1.). Vázizmaink akara-tunkkal irányított mozgást végeznek.
Az izmok inak segítségével rögzülnek a cson-tokhoz. Némely izom a bõr szöveteihez kapcso-lódik, mint például az arcjátékért felelõs mimikaiizmok*. Egy-egy mozgás végrehajtásában álta-lában több izom vesz részt, ezek részben egyirányban, részben ellentétes irányban mûködnek.Ellentétes hatású izmok végzik a végtagok moz-gatását. Amikor például az alkar hajlítóizmai*összehúzódnak, vagyis rövidebbek és vastagab-bak lesznek, akkor a feszítõizmok elernyednek.Ez az alkar felemelését eredményezi. A feszítõizmok* összehúzódása és a hajlítók elernyedéseaz alkar leengedését idézi elõ. (61.3.)
MOZGÁS ÉS EGÉSZSÉG
feszítõizom
(a csontokattávolítja)
ín
hajlítóizom
eredés
tapadásfeszítõizom
hajlító izom (a csontokat
közelíti)
61.2. A test elülsõ oldalának fontosabb izmai. Milyengyakorlatokkal fejleszthetõ a bicepsz?
kötõszövetipólya
izomrostköteg
izomrost
kötõszövetihártya
erek
mimikai izmok
fejbiccentõ izom
szem körüli izom
száj körüli izom
nagymellizom
bicepsz
négyfejû combizom
sípcsontizom
szabóizom
ferde hasizom
egyeneshasizom
61.1. A vázizom felépítése. Ismételd át a vázizomszövetjellemzõit! Modellezd hurkapálcák, színes papírok és pirosfonalak segítségével a vázizom felépítését!
61.3. A felkar feszítõ és hajlító izmai. Végezd el te is aképen látható mozgásokat, közben tapintsd meg a felkarizmait! Mondd el a tapasztaltakat!
MS-2622T_biol10szk_2010_9kiadas.qxd 2010.05.12. 15:33 Page 61
62 AZ EMBER TESTE ÉS ÉLETMÛKÖDÉSEI I.
SEJTSZINTÛ IZOMMÛKÖDÉS
Izommûködéskor az izomrostokat felépítõ izom-fonalak – az energiahordozó molekulák (ATP)lebontásából származó energia felhasználásával –megrövidülnek, elcsúsznak egymás mellett, azazaz izom összehúzódik. Az összehúzódás erejemozgatja a testrészeket. Elernyedéskor az izom-fonalak visszacsúsznak eredeti helyzetükbe.Intenzív munka során a vér által szállított cukorlebontása nem elegendõ az ATP molekulák kép-zéséhez, ezért ilyenkor az izomsejtekben raktá-rozott glikogén is felhasználásra kerül.
A MOZGÁSRENDSZER ELVÁLTOZÁSAI
Napjainkban a sok ülõmunka és a mozgáshiánymiatt az emberek izomzata fejletlen marad,elsatnyul, ezáltal csökken az izomerõ.
Serdülõkorban nagy gondot jelent, hogy a test-magasság és a testtömeg jelentõs mértékben gya-rapszik, de a megnövekedett fizikai terhelésnek
a gyenge izomzat nem tud eleget tenni. Ezért agyermekekben gyakran alakulnak ki mozgás-szervi elváltozások.
A helytelen testtartás miatt például túlzott hátivagy ágyéki gerincoszlop görbület alakulhat ki.Ezek mellett gyakori a gerincoszlop oldalirányútorzulása, a gerincferdülés*, továbbá a lábbol-tozat lesüllyedése, a lúdtalp*. Ezek az elválto-zások fáradékonyságot, izomfájdalmat okoznak.Kezdetben e rendellenességek még javíthatók, dekésõbb már nem korrigálhatók. (62.1., 62.2.)
A MOZGÁS HATÁSA A SZERVEZETRE
A megelõzés, illetve a további romlás megakadá-lyozásának legjobb eszköze a rendszeres test-edzés*. Az edzés hatására nõ a csontok szi-lárdsága, fejlõdik az ízület, erõsödik a vázizom-zat. (62.3.)
A sportolásnak a mozgásszervek karbantar-tásán túl további elõnyös hatásai is vannak. A ke-ményen dolgozó izmoknak több oxigénre van
62.1. Helyes és helytelen testtartás 62.3. Rendszeres testedzés hatása az izmokra
nagy ágyékigörbület
beteglábboltozat
egészségeslábboltozat
fokozott hátigörbület
normálisgerinc
nyakihomorulat
hátidomborulat
keresztcsontidomborulat
ágyékihomorulat
gerincferdülés
62.2. Mozgásszervi elváltozások. Miként lehet megelõzni e betegségek kialakulását?
MS-2622T_biol10szk_2010_9kiadas.qxd 2010.05.12. 15:33 Page 62
MOZGÁS ÉS EGÉSZSÉG 63
ELLENÕRIZD TUDÁSOD!
1. Jellemezz egy vázizmot felépítése és mûködése szempontjából! 2. Miért fontos figyelni a testtartásra állás, fekvés, ülés közben?3. Milyen összefüggés van a testedzés és az egészség között?4. Hogyan befolyásolja a sportolás a keringési- és légzõrendszer mûködését?5. Milyen követelményeket kell testedzéskor betartani?
JÓ, HA TUDOD!
Serdülõkorban a percenkénti pulzusszám értéke80–85. Akkor megfelelõ a terhelés, ha a pulzus-szám 20-30 percen keresztül 40%-kal megemelkedik.Terhelés után néhány perccel a pulzusszámnakvissza kell térnie az eredeti értékre. Az edzett szer-vezet pulzusa nem nõ túlzottan, és hamarabb térvissza a nyugalmi értékre.
63.1. Úszás: a legegészségesebb sportok egyike
szükségük, ezért a tüdõnek és a szívnek is seré-nyebben kell dolgoznia. A fokozott munka erõsítia szív izomzatát és a légzõizmokat. Az edzettemberek nagyobb megterheléskor nem a légzés-számot és a szívverést, hanem a légzés mélységétés a szívösszehúzódások erejét növelik.
Nyugalmi állapotban a szervek hajszálereiközül általában csak kevés van nyitva. Mozgáskorazonban ötvenszer annyi nyílik meg. A testszö-veteken átáramló bõséges vér elszállítja az ottfelhalmozódó bomlástermékekeket, mérgeket.A megfelelõ oxigénellátás hatására javul a szel-lemi teljesítõképesség is.
Elegendõ mozgással, valamint megfelelõmennyiségû és minõségû táplálkozással megõriz-hetjük ideális testsúlyunkat.
A rendszeres izommunka csökkenti a vérbena zsírszintet, ami hozzájárul az érelmeszesedés,és ezáltal a szívinfarktus megelõzéséhez.
A mozgás azonban nemcsak élettani, hanemesztétikai szempontból is fontos. A feszes és ki-dolgozott izomzatú embereknek elõnyösebb amegjelenése, szebb a testtartása, harmonikusabba járása.
A gyermekkorban elsajátított változatos moz-gásformák segítenek a váratlan helyzetek és a
mindennapi tennivalók gördülékenyebb meg-oldásában. Végül a mozgással színesített változa-tos életmód megszünteti a szellemi fáradtságot is.
Az elterjedt sportágak közül a legjobb hatásaaz úszásnak (63.1.), a futásnak (kocogásnak), a kerék-pározásnak, a gyaloglásnak, a görkorcsolyázásnak,az aerobiknak és a túrázásnak van. Fontos, hogyhetente legalább 3-4 alkalommal, megfelelõ erõ-bedobással történjen a gyakorlás, vagyis a pulzus-szám 20-30 percen keresztül elég magas legyen.
A mozgásban a rendszeresség elve mellettfontos a fokozatosság is. Ha nincs hozzászokvaa szervezet a megterheléshez, akkor csak lassanszabad emelni az izommunka mennyiségét. Mindenedzést bemelegítéssel kell kezdeni, és levezetésselbefejezni. Így csökkenthetõ a sérülés veszélye.
Edzetlen izmokban megerõltetõ munka hatásáraizomláz* alakulhat ki. Ilyenkor az izomszövetbenbomlástermékek (pl. tejsav) szaporodnak fel, amifájdalmat okoz. Az izomláz fokozatos terhelésselés megfelelõ bemelegítéssel megelõzhetõ. Megszün-tetni finom bemozgatással, masszírozással lehet,ekkor ugyanis javul az izom vérellátása, így a vérgyorsabban elszállítja onnan a bomlástermékeket.
Futás közben néha szúr a mellkas alsó-oldalsórésze. Ennek oka, hogy a mûködõ izmoknak többvérre van szükségük, amit a lép juttat a keringésbe.A tartalék vér kipréselésekor a lép összehúzódik, ésez okozza a szúrást. Ez fokozatos bemelegítésselelkerülhetõ, rövid pihenéssel megszüntethetõ.
MS-2622T_biol10szk_2010_9kiadas.qxd 2010.05.12. 15:33 Page 63
MS-2622T_biol10szk_2010_9kiadas.qxd 2010.05.12. 15:33 Page 89
106 AZ EMBER TESTE ÉS ÉLETMÛKÖDÉSEI II.
Minden élõlény, így az ember létének is alapve-tõ feltétele az alkalmazkodás. Szervezetünk csakakkor képes alkalmazkodni a környezethez, ha ér-zékeljük annak változásait. A külvilág ingereita receptorok fogják fel, melyek fõként az érzék-szervekben csoportosulnak. A különbözõ érzék-szervek más és más ingerekkel szemben érzéke-nyek. A külvilágból áramló információkat a re-ceptorok elektromos jellé, ingerületté alakítják.Az ingerületet érzõidegek továbbítják az agyké-regbe, ahol tudatosulnak, érzetté* válnak (106.1.).Így játszódnak le érzékelési* folyamataink: a látás,a hallás, az ízérzékelés, a szaglás és a bõrérzé-kelés.
A SZEM* ALKOTÓI ÉS MÛKÖDÉSÜK
A környezetbõl származó információk közel két-harmadát látószervünk közvetíti. Két szemgolyónka csontos szemüregben helyezkedik el (106.2.).A külsõ hatásoktól a szemhéjak és a kötõhártyavédi (106.3.).
Szemgolyónk legkülsõ rétege az ínhártya.Erre tapadnak a szem sokirányú mozgását biz-tosító szemmozgató izmok. Az ínhártya elöl azáttetszõ szaruhártyában folytatódik. Az ínhártyaalatt húzódik a hajszálerekkel dúsan átszõtt érhár-tya, melynek elülsõ része a szivárványhártya.A benne felhalmozódott festékanyag határozza megszemünk színét. Ha sok a festékanyag (melanin),a szem barna, ha kevesebb, kék vagy zöld színû.A szivárványhártya középsõ kerek nyílása a pu-pilla, mely a szembe jutó fény mennyiségét sza-bályozza: sötétben tágul, míg világosban szûkül.
A LÁTÁS
106.1. Az érzékelés folyamata
INGER
INGERÜLETKELETKEZÉSE
RECEPTOR
INGERÜLETVEZETÉSE
ÉRZÕ-IDEGROST
ÉRZETKELETKEZÉSE
AGYKÉREGÉRZÕ-
KÖZPONTJAI
106.4. A szem részei. Mi az egyes részek mûködése?
106.2. Csontos szemüreg a szemgolyóval
106.3. A szem védõkészülékei. A szemhéjak pislogáskorszétkenik a könnymirigy váladékát a szaruhártyán, és eltá-volítják az idegen anyagokat, megóvják azt a kiszáradástól
csontos szemüreg
zsírszövet
szemmozgató izmok
szemöldökkönnymirigy
szempilla szemhéj
szempilla
szemhéj
kötõhártya
szemgolyó
sárgafolt
vakfolt
látóideg
szemmozgató izom
érhártya
ideghártya
szemlencsecsarnokvíz
üvegtest
ínhártya
szaruhártya
szivárványhártya
pupilla
MS-2622T_biol10szk_2010_9kiadas.qxd 2010.05.12. 15:33 Page 106
A LÁTÁS 107
A pupilla mögött rögzül a kétszeresen domborúszemlencse. Alakja az õt mozgató izmok segítsé-gével változtatható, ennek folytán változik a szem-lencse fénytörése is. A szemgolyó legbelsõ rétegeaz ideghártya, a fényérzékeny receptorok, a csa-pok és pálcikák helye. A csapok, a színlátásreceptorsejtjei csak erõs megvilágításban mûkö-dõképesek; a legnagyobb számban a sárgafoltoncsoportosulnak. Ettõl távolodva a csapok számacsökken, helyüket a pálcikák foglalják el. A pál-cikák gyenge fényingerre is reagálnak, de csaka fekete és fehér színt különböztetik meg (107.2.).Az ideghártyának az a része, ahol nincsenekreceptorsejtek, a vakfolt. Ez a látóideg kilépésihelye. (106.4.)
A LÁTÁS
A fény áttetszõ közegen keresztül éri el az ideg-hártyát. Áthatol a szaruhártyán, a pupillán, majda szemlencsén és a kocsonyás üvegtesten. Amikora fény eltérõ sûrûségû közeg határához érkezik,megtörik. A szem fénytörõ közegei a szaruhár-tya és a szemlencse, melyek a különbözõ szög-ben érkezõ fénysugarakat az ideghártyára vetítik.Valódi, fordított, kicsinyített kép keletkezik (107.3.).
Környezetünket csak akkor látjuk élesen, haszemünk alkalmazkodik a tárgyak távolságához.Közelre nézéskor szemlencsénk domborúbb,fénytörése nagyobb; távolra nézéskor lapo-sabb, fénytörése kisebb (107.1.). Szemlencsénkalkalmazkodása teszi lehetõvé, hogy a különbö-zõ távolságról érkezõ fénysugarak a sárgafolton– az éleslátás helyén – egyesüljenek.
107.1. A szemlencse alkalmazkodásai. Miért látjuk a felsõ képen élesen, az alsó képen homályosan a közeli tárgyakat?
KÖZELRE NÉZÉS
TÁVOLRA NÉZÉS
A külvilágból érkezõ fénysugarak energiájátaz ideghártya receptorsejtjei alakítják ingerület-té, melyet a látóideg vezet az agykéreg látóköz-pontjaiba. A jobb és bal szemünkkel a tárgyakateltérõ szögbõl látjuk. A két kép közötti különb-ség, valamint életünk során szerzett tapasztalatokfelhasználásával agyunk megalkotja a tárgyak
107.2. Az ideghártya szerkezete. Keress szempontokata pálcikák és csapok különbségeinek megállapításához!
látóideg
a fény útja
csap(receptor)
pálcika(receptor)
107.3. Fordított, kicsinyített kép keletkezése az ideghártyán
tárgy
a fény útja
óra szemlencse
ideghártyatoll
óra szemlencse
ideghártyatoll
MS-2622T_biol10szk_2010_9kiadas.qxd 2010.05.12. 15:33 Page 107
108 AZ EMBER TESTE ÉS ÉLETMÛKÖDÉSEI II.
ELLENÕRIZD TUDÁSOD!
1. Rajzold le a szem metszeti képét! Nevezd meg a részeit! Melyek a szem fénytörõ közegei?2. Rögzítsd folyamatábrán a látás fõbb szakaszait!3. Hogyan alkalmazkodik szemünk a tárgyak távolságához és a fény mennyiségéhez?4. Miben különbözik egymástól a zöld és a szürkehályog?
KÍSÉRLETEZZ! VIZSGÁLÓDJ!
Tégy a szemedtõl 15 cm távolságra egy ceru-zát. Nézz a távolba! Milyennek látod a ceruzát?Ezt követõen a ceruzát nézd! Milyennek látoda távol lévõ tárgyakat? Adj magyarázatot ajelenségre! Kérd meg a társad, nézzen a távol-ba, majd tarts egy ceruzát 15 cm-re a szeme elé!Figyeld meg a szemgolyók mozgását és a pu-pilla változását távolba és közelre nézéskor.Milyen különbséget tapasztalsz?
A közeli és távoli tárgyak képe az ideg-hártyán azonos méretû. Mi alapján tudjukmégis megkülönböztetni, melyik tárgy vantõlünk távolabb, melyik közelebb?
háromdimenziós képét. A látás a tárgyak alakjá-ról, színérõl, térbeli helyzetérõl, távolságáról tá-jékoztat. Bár mindezek a tulajdonságok a látóköz-pontok különbözõ részein tudatosulnak, agyunkegyetlen látási élményben egyesíti ezeket.
A LÁTÓSZERV RENDELLENESSÉGEI
Az életkor elõrehaladtával a lencse rugalmassága,vele együtt alkalmazkodóképessége is fokozatosancsökken. Ezzel magyarázható, hogy az idõs embera közeli tárgyakat elmosódottan, míg a távoliakatélesen látja. Arendellenességet távollátásnak* ne-vezzük,mely domború (gyûjtõ-) lencsével korrigál-ható. A népesség körében gyakori a rövidlátás* is,melynek oka lehet a szem fénytörési hibája, vagya szemgolyó tengelyének megnyúlása. A rövidlátótávolra rosszul, közelre viszont jól lát. A látásizavar homorú (szóró-) lencsével javítható. (108.1.)
A színlátás zavarainak leggyakoribb formájaa vörös-zöld színtévesztés. A közlekedésben ésegyes foglalkozásokban kiszûrésük fontos egész-ségügyi feladat a balesetek megelõzése érdekében.
Szemünk leggyakoribb betegsége a kötõhár-tya-gyulladás. Baktériumok és vírusok melletta levegõ szennyezõ anyagai és virágporok is elõ-
108.1. A szem hossztengelyének rendellenességeibõl eredõképalkotási hibák és javításuk. Miben különbözik a tá-vollátó és a rövidlátó szem egymástól?
RÖVIDLÁTÓ SZEM
TÁVOLLÁTÓ SZEM
idézhetik. A szemhéj megduzzad, a kötõhártyakivörösödik, a szem váladékos, könnyben úszik.A kellemetlen tüneteket kamillateás borogatásvagy az orvos által felírt szemcseppek enyhítik.
A zöldhályog* (glaukóma) legjellemzõbb tü-nete a szemgolyó megkeményedése, amely a csar-nokvíz káros felhalmozódásának következménye.A megnövekedett szemfeszülés az ideghártyavérellátási zavarához és a látóideg sorvadásáhozvezethet. A betegségre a fényforrások körül ész-lelt gyûrûk, majd a fájdalom hívja fel a figyelmet.Az idejében kezelésbe vett glaukóma rombolóhatását csaknem mindig sikerül megakadályozni.
A szürkehályog* a szemlencse elszürkülése.A kezdeti látászavar a tárgyak homályos látásában,vagy kettõslátásban nyilvánul meg. Súlyosabbformájában a lencse átlátszatlanná válik, a betegcsak a fény erõsségének megkülönböztetésére ké-pes. A betegség rendszerint 50 év fölött kezdõdik.Kialakulásában az érelmeszesedés miatt fellépõanyagcserezavar játszik döntõ szerepet. A rendel-lenességet elõidézhetik a szemlencse sérülései is.A szürkehályog mûtéttel könnyen gyógyítható.
MS-2622T_biol10szk_2010_9kiadas.qxd 2010.05.12. 15:33 Page 108
MS-2622T_biol10szk_2010_9kiadas.qxd 2010.05.12. 15:33 Page 135
142 ÁLTALÁNOS EGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK
Földünkön az emberi faj létszáma kezdetbennagyon lassan, majd az 1800-as évektõl kezdõ-dõen robbanásszerûen növekedett. Ma több mint6 milliárd ember él a Földön.
Az ember úgy biztosítja magának a táplálék-forrásokat, hogy nagy tömegben termeszti a nö-vényeket és tenyészti a háziállatokat. Ennekérdekében megszüntette a természetes életkö-zösségeket, és helyette kultúrkörnyezetet alakí-tott ki. A környezet átalakítása sokszor olyanmértékû károsodást okoz, amely már az emberi-ség egészségét és létét is veszélyezteti.
A károsodás az ember élõhelyének mindhá-rom közegére: a talajra, a levegõre és a vizekreegyaránt kihat.
A TALAJSZENNYEZÉS HATÁSAI
A talaj károsodása gyakran a mûtrágyák és anövényvédõ szerek túlzott alkalmazásából fakad.Hatásukra elpusztulnak a lebontó szervezetek,így az elhalt élõlények anyagai nem kerülnekvissza a körforgásba. A földre(be) helyezett ház-tartási vagy ipari hulladékok szintén veszélyez-tetik a talajt. Ezek egy része nehezen bomlik le,másik része pedig mérget tartalmaz. (142.1.)
A növényvédõ szerek és a veszélyes hulladé-kok az ember egészségét közvetlenül vagy köz-
vetve károsíthatják. Ha a vegyszerezett élelmi-szernövények a vegyszer lebomlási ideje elõttkerülnek forgalomba, akkor közvetlen mérgezéstokozhatnak. A nehezen bomló mérgezõ vegyüle-tek a táplálékláncban feldúsulhatnak, és ily mó-don is bekerülhetnek az ember szervezetébe.
A megbomlott egyensúlyú talajok csökkentbaktériummennyisége nem tudja ellensúlyozni akórokozók szaporodását, így a talaj sokféle fer-tõzésnek lehet a forrása. A megelõzésben fontosa vegyszerfelhasználás csökkentése, a hulladé-kok újrahasznosítása, illetve környezetkímélõmegsemmisítése.
A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS HATÁSAAZ EGÉSZSÉGRE
142.2. A természetbe került szemét jelentõs része évszá-zadok alatt sem bomlik le
142.1. A talajra helyezett kezeletlen hulladék emberre, állatra, növényre egyaránt veszélyes. Mit jelent a szelektívhulladékgyûjtés? Mi a jelentõsége?
MS-2622T_biol10szk_2010_9kiadas.qxd 2010.05.12. 15:33 Page 142
A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS HATÁSA AZ EGÉSZSÉGRE 143
A LEVEGÕSZENNYEZÉS OKAIÉS KÖVETKEZMÉNYEI
Az emberi tevékenység a talaj mellett a levegõtsem kíméli. A légszennyezést okozó anyagoknakközvetlen egészségkárosító, vagy hosszabb távonéghajlat-módosító hatásuk van. A szilárd halmaz-állapotú por, korom, valamint az ártalmas gázokgyulladásos légúti megbetegedéseket idézhetnekelõ. Az ipari eredetû füst és a természetes köd ke-veréke ködkatasztrófát okozhat. A nagyvárosokfölött napokra megülõ szmog miatt súlyos hörg-hurut alakulhat ki (143.2.). A gépkocsik kipufogó-gázaiból erõs UV-sugarak hatására mérgezõ,fojtogató légszennyezés („fotokémiai köd”) kelet-kezhet (143.1.). Súlyos esetben ilyenkor a csecse-mõk és az idõsek körében gyakori a fulladás ésszívelégtelenség miatt bekövetkezõ halál.
A közlekedés és a tüzelés kapcsán keletkezõnitrogén-oxidok és kén-dioxid közvetlenül ká-rosítják a légutakat, és közremûködnek a növény-pusztulást okozó savas esõ kialakulásában.
A levegõ freon típusú légszennyezõi a ma-gas légrétegekben az ózonpajzs vékonyodásátokozzák. Így az ózon nem képes kiszûrni a károsUV-sugarakat, ami a bõr rákos megbetegedéséhezvezethet.
A levegõszennyezés megelõzésében fontosaz egészségügyi normák kialakítása és betartása,a különbözõ országok együttmûködése, a környe-zetkímélõ technológiák alkalmazása, a magasgyárkémények építése, és a gyárak kitelepítésea városokból.
A VÍZSZENNYEZÉS KÖVETKEZMÉNYEI
A vizek szennyezõ anyagai vagy közvetlenülkerülnek a felszíni vizekbe, vagy a talajból szi-várognak be, esetleg a levegõbõl jutnak oda.A vizek öntisztulási képessége egy bizonyos ha-tárig kiküszöböli a szennyezõdéseket, de túlter-heléskor erre már nem képes, ezért a víz minõsé-ge romlik. (143.3.)
143.2. Az ipari eredetû füst szmog képzõdéséhez vezethet.Nevezz meg légszennyezõ anyagokat a különbözõ gaz-
dasági területekrõl és a háztartásból!
143.3. A vízszennyezés sok élõlény pusztulásához vezet-het (cianidszennyezés a Tiszán, 1999-ben)
143.1. Szmog a nagyváros felett. Miért nagyobb a váro-sok felett a levegõ szennyezettsége?
MS-2622T_biol10szk_2010_9kiadas.qxd 2010.05.12. 15:33 Page 143
144 ÁLTALÁNOS EGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK
Az ivóvíz magas nitráttartalma a nitrogén-mûtrágyák és híg szerves trágyák bemosódásakövetkeztében alakul ki. Hatására fõleg a cse-csemõkben oxigénhiányos állapot alakul ki („kékcsecsemõ”).
A nehezen bomló mérgezõ anyagok veszélyétaz adja, hogy a táplálékláncban feldúsulva mérge-zést okozhatnak.
A tengerbe eresztett higanyszennyezõdés okoztasúlyos megbetegedésre példa a Miamota-öbölbenhalakat fogyasztó japán halászok esete. A veszélyesbénulást, nagyothallást okozó kórt Miamota-kórnak nevezik.
Az ivóvíz arzéntartalmának növekedését amélyebb talajrétegben elhelyezkedõ arzéntartalmúüledék okozza. Magas arzéntartalmú víz fogyasz-tása fõként gyerekeken okoz megbetegedést.
Bár a talaj és a rétegvíz baktériummentes, deelõfordul, hogy szennyvízzel kórokozó baktéri-umok jutnak bele, ami akár járványhoz is vezethet.
AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZET
Az ember idejének nagy részét mesterséges kör-nyezetben tölti. Éppen ezért nagyon fontos, hogylakásunk, munkahelyünk a különbözõ céloknakmegfelelõ helyiségekre tagolódjon, belsõleg higi-énikusan kialakított és berendezett legyen.
A lakás és a munkahely akkor egészséges,ha száraz, levegõs és világos. Hõmérséklete kb.18-20 ºC. További fontos követelmény, hogy jóllehessen szellõztetni, tiszta, és lehetõleg csendeslegyen. Ezek a tényezõk kedvezõen hatnak az otttartózkodók közérzetére, kedélyállapotára.
A mellékhelyiségek – WC, öltözõ, mosdó –,valamint azok berendezési tárgyai a legszennye-zettebb területek, ezért szellõztetésükrõl és fertõt-lenítésükrõl fokozottan gondoskodni kell.
Az egészséges környezethez hozzátartozika megfelelõ minõségû víz, amely ivásra, fõzésre,mosásra, tisztálkodásra, takarításra egyaránt al-kalmas. Az egészséges ivóvíz tiszta, átlátszó,színtelen, szagtalan, kellemes ízû és hõfokú, nemtartalmaz baktériumokat és szennyezõ anyagokat.
SZEMÉLYI HIGIÉNE
A személyi tisztaság nem csupán esztétikai okok-ból fontos, hanem azért is, mert így kellõ idõbeneltávolíthatjuk a betegségeket elõidézõ szennye-zõdéseket, kórokozókat.
Bõrünk tisztán tartása érdekében a sminkhezhasznált festéket arctejjel távolítsuk el. Az estilangyos vizes, tisztító mosakodásnál fontos, hogytetõtõl talpig mossuk meg minden testrészünket.Különös gonddal kell megmosni a hajlatokat,a hónaljat, a végbélnyílás környékét és a nemiszerveket. Reggel a langyos vagy hideg vízbentörténõ frissítõ mosakodás ajánlott. A mosakodáslegpraktikusabb és legeredményesebb formájaa zuhanyozás.
Kezünket szükség szerint napjában többszörmossuk meg. Feltétlenül mossunk kezet:– szennyezõ anyaggal történt foglalkozás után,– WC-használat elõtt és után,– étkezés elõtt, – ha élelmiszerekkel kezdünk foglalkozni,– amikor hazaérünk.
Átlagos szennyezõdés mellett hetente mos-sunk hajat a hajtípusunknak megfelelõ sampon-nal. Ha hamarabb zsírosodik a hajunk, akkor mos-suk meg gyakrabban.
A fehérnemût, zoknit, harisnyát naponta kellváltani. Környezetünkbõl sok szennyezõdéstapad az ingre és a blúzra, ezért ezeket is napontaszükséges cserélni.
ELLENÕRIZD TUDÁSOD!
1. Melyek a talajkárosodást okozó leggyakoribb tényezõk?2. Mit jelent a mérgezõ anyagok táplálékláncban való feldúsulása?3. Hogyan mérgezhetik a növényvédõ szerek az ember szervezetét? Milyen módon károsítják
egészségünket a kipufogógázok?4. Sorold fel az ivóvíz szennyezõdését okozó anyagokat!5. Magyarázd el a következõ kifejezések közötti kapcsolatok lényegét: fûtés–üvegházhatás,
hajtógázas dezodor–ózonlyuk, közlekedés–savas esõ!
MS-2622T_biol10szk_2010_9kiadas.qxd 2010.05.12. 15:33 Page 144