KÖRNYEZETI DEMOKRÁCIA KÖRNYEZETI DEMOKRÁCIA ÉS CIVIL SZFÉRAÉS CIVIL SZFÉRA

dr. Antal Attila(egyetemi tanársegéd, ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet)

1

TémakörökTémakörök

I. A környezetvédelemre berendezkedett demokrácia:1. Mit jelent a környezeti demokrácia?2. A környezeti demokráciaelmélet;

II. A magyar környezeti demokrácia jogi alapjai:1. Jog és környezetvédelem;2. A magyar környezetjog;3. A magyar Alkotmány és a környezetvédelem;

III. A civilek mint a környezeti demokrácia társadalmi alapjai:1. Környezetvédelem és rendszerváltás;

2. Környezetvédelmi szervezetek az európai és a tagállami döntéshozatalban;

IV. A környezeti demokrácia jövője:1. Az alkotmányozás;2. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvétel;3. A civil lehetőségek korlátozása;

V. Következtetések.

2

„Ahogyan a demokratáknak el kell ítélniük azokat, akik más embereket elhallgattatnak, ugyanúgy kellene elítélniük azokat is, akik a természetet hallgattatják el azáltal, hogy elpusztítják.”

(Dryzek, 2009)

I. A környezetvédelemre I. A környezetvédelemre berendezkedett demokráciaberendezkedett demokrácia

3

1. A környezeti demokrácia jelentése1. A környezeti demokrácia jelentése

A környezeti demokrácia hagyományos jelentése: Hozzáférés a környezeti információkhoz; Ennek alapján részvétel a politikai döntéshozatalban; Állami garanciaként az utóbbiak peremfeltételeinek

megteremtése (azaz a részvételre képesítés) Ezekhez kapcsolódóan az igazságszolgáltatáshoz való jog

biztosítása.

Manapság: környezetvédelemre „berendezkedett” demokrácia.

4

2. A környezeti demokráciaelmélet2. A környezeti demokráciaelmélet

Demokráciaelméletek

Paradigma A paradigma jellege Elmélet Fő motívum Az elmélet jellege

Hagyományos demokrácia-

elméletek

Képviseleti paradigma

Antropocentrikus

Képviseleti elméletA legjobb döntés meghozás a legjobb eljáráson keresztül

Elsősorban cselekvéselmélet;

Instrumentális racionalizációDirekt paradigma

Részvételi elméletAz egyenlő befolyásolás lehetősége

Közvetlen elméletAz intézmények szerepe

Deliberatív elméletNyilvános vita, konszenzusos-közösségi döntéssel

Új demokrácia-elmélet(ek)

Öko-paradigma

Differenciált , ökocentrikus megközelítés (ember és a természet)

Környezeti demokrácia

Környezeti értékek; megértés; interakció; kommunikáció

Elsősorban értékelmélet;

Reflexív elmélet;

Kommunikáció-elmélet;

Kommunikatív racionalizáció

5

2. A környezeti demokráciaelmélet2. A környezeti demokráciaelmélet6

A környezeti demokrácia nem szakad el a korábbi elméletektől (leszármazási viszony);

A liberális-demokrata politika és az általa biztosított cselekvési tér adja az ökológiai politikai tevékenység mozgásterét;

Az elmélet egyik legfontosabb eleme a kommunikáció: a természeti világból érkező jelekre ugyanolyan figyelmet fordítunk, mint azokra amelyek az emberektől érkeznek, és ugyanolyan gondosan értelmezzük őket;

A civilek, mint közvetítő mechanizmus; A „demokrácia evolúciója”.

II. A magyar környezeti demokrácia II. A magyar környezeti demokrácia jogi alapjai jogi alapjai

7

1. Jog és környezetvédelem1. Jog és környezetvédelem

A szabályozás szintjei:

8

1. Jog és környezetvédelem1. Jog és környezetvédelem

A hagyományos környezeti demokrácia megjelenési formái: Az Aarhusi Egyezmény bővülő rezsimje; Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve a

környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről; A részvételi aspektust szabályozó 2003/35/EK irányelv; Az Aarhusi Egyezménynek a közösségi intézményekre

történő alkalmazásáról szóló 1367/2006/EK rendelet.

9

2. A magyar környezetjog2. A magyar környezetjog

Környezetről való gondolkodás az 1960-as évektől; Széttagolt szabályozás, a környezeti szempontok második

helyen; Egységes szempontrendszer kialakulása: 1976. évi II. törvény

az emberi környezet védelméről; Azonban a törvény nélkülözte a közvetlenül alkalmazható

rendelkezéseket; Egységes környezetpolitika hiánya.

10

2. A magyar környezetjog2. A magyar környezetjog

A környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény;

Integrált környezetpolitikai szemlélet: „A környezetvédelmi szabályozás megújítása elsődlegesen a környezetbarát jogrendszer fogalmával jellemezhető. E fogalom lényege, hogy a törvényalkotás ill. törvényszerkesztés tekintettel van a környezet védelmének érdekeire. Nem születhet a jövőben jogszabály úgy, hogy az nem harmonizál a környezetvédelem alapvető célkitűzéseivel, sőt a hatályos joganyagot is felülvizsgálatakor, és a környezetvédelmet érintő meglévő jogszabályokat is a fentieknek megfelelően módosítják.” (A környezetvédelmi törvény indokolása)

11

2. A magyar környezetjog2. A magyar környezetjog

„Nem túlzás azt állítani, hogy a környezetvédelem a demokrácia gyakorlásának kulcsterülete lett, de azt sem, hogy a demokratikus játékszabályok épp ezen a területen a legkidolgozottabbak (működésük értékelése már más kérdés).”

(Fodor László, 2006)

12

3. A magyar Alkotmány és a 3. A magyar Alkotmány és a környezetvédelemkörnyezetvédelem

I. fejezet Általános rendelkezések: „18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.”

XII. fejezet Alapvető jogok és kötelességek: „70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabbszintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.”

13

3. A magyar Alkotmány és a 3. A magyar Alkotmány és a környezetvédelemkörnyezetvédelem

Az Alkotmánybíróság gyakorlata alakította ki a környezethez való jog értelmezését (28/1994. AB határozat);

Probléma volt: az alapjogi fejezetben nem szerepel a környezethez való jog, ezért elvileg nem lehet rá alanyi jogként hivatkozni, vagyis nem kikényszeríthető;

Az AB-nak egy bonyolult konstrukciót kellett kidolgozni, hogy a környezethez való jogot „közelebb vigye” az alanyi jogokhoz: önmagában vett és önállósult intézményvédelem;

Az állam kötelessége szervezeti garanciák nyújtása; A környezethez való jog levezethető az élethez való jogból.

14

3. A magyar Alkotmány és a 3. A magyar Alkotmány és a környezetvédelemkörnyezetvédelem

Az AB „vívmányai”

15

3. A magyar Alkotmány és a 3. A magyar Alkotmány és a környezetvédelemkörnyezetvédelem

Problémák és dilemmák Az Alkotmány hiányosságait az AB értelmezése pótolta, amely sok dogmatikai

vitát eredményezett;

Valóban levezethető-e az általános (azaz mindenkit terhelő) környezetvédelmi kötelezettség a mostani Alkotmányból?

Mivel védelmi szinttől el kehet térni, ha más alapjog vagy alkotmányos érdek érvényesítéséhez elkerülhetetlen, ezért a környezethez való jog hatókörét nem maga az Alkotmány, hanem a jogalkotó határozza meg külön törvényekben;

Vagyis a környezeti demokrácia központja jelenleg nem az Alkotmány (épp az általános környezetvédelmi kötelezettség kimondatlansága miatt) hanem az alacsonyabb jogszabályi szint;

Az Alkotmányban nem jelennek meg önállóan a környezeti demokrácia eszközjogosítványai, azokat az alacsonyabb jogszabályok jelenítik meg.

16

„A modern technológiai társadalom demokratizálódása megköveteli, hogy a ’laikus’ állampolgárok jogot kapjanak a fejlesztési irányok befolyásolására.”

Pataki György, 2007)

III. A civilek mint a környezeti III. A civilek mint a környezeti demokrácia társadalmi alapjaidemokrácia társadalmi alapjai

17

1. A környezetvédelem és a civil 1. A környezetvédelem és a civil szervezetek szerepe a rendszerváltásbanszervezetek szerepe a rendszerváltásban

A rendszerváltás és a civilek; Kibontakozó zöld mozgalmak (Duna-mozgalom); Ügyek mentén való szerveződés (pl. Bős-Nagymaros); A rendszerváltás egyik „zászlóshajója” a zöld ügy; A zöldek és a pártok; A rendszerváltás „ökológiai magja”.

18

2. A környezetvédelmi civil szervezetek az 2. A környezetvédelmi civil szervezetek az európai és a tagállami döntéshozatalbaneurópai és a tagállami döntéshozatalban

A társadalmi részvétel indokai:

19

2. A környezetvédelmi civil szervezetek az 2. A környezetvédelmi civil szervezetek az európai és a tagállami döntéshozatalbaneurópai és a tagállami döntéshozatalban

A társadalmi részvétel formái – A civil szervezetek professzionalizálódása:

20

2. A környezetvédelmi civil szervezetek az 2. A környezetvédelmi civil szervezetek az európai és a tagállami döntéshozatalbaneurópai és a tagállami döntéshozatalban

A társadalmi részvétel formái – A civil szervezetek professzionalizálódása:Insider Outsider A részvétel szintjei

A döntéshozók ellátása információval, tudással (szakmai részvétel)

Európai és tagállami szinten is

Tüntetések és tiltakozások, utcai megmozdulások, bojkott, nyílt levél (társadalmi befolyásolás)

Közvetlen akciók

Aréna-váltás

A közvetlen demokrácia eszközei (népszavazás, nép kezdeményezés)

Koalícióépítés

Információ a választók preferenciáiról

A megvalósítás figyelemmel kísérése (watch dog)

Jogi útra terelés

Közvetlen részvétel a környezetvédelmi jogalkotásban, jogszabályok véleményezése (jogalkotási részvétel)

Csak tagállami szintenRészvétel egyedi közigazgatási eljárásokban (eljárási részvétel)

A részvétel egyéb, deliberatív formái

21

2. A környezetvédelmi civil szervezetek az 2. A környezetvédelmi civil szervezetek az európai és a tagállami döntéshozatalbaneurópai és a tagállami döntéshozatalban

Új deliberatív tendenciák Részvételi költségvetés; Állampolgári tanács; Konszenzus konferencia; Városgyűlések; Vitázó közvélemény-kutatás.

22

„… az Alkotmány valamennyi állampolgár közkincsévé, az állampolgári alapműveltség szerves részévé válhasson.”

(Kilényi Géza, 1989)

IV. A környezeti demokrácia jövőjeIV. A környezeti demokrácia jövője23

1. Az alkotmányozás1. Az alkotmányozás24

2. Az új jogalkotási törvény (a jogszabályok 2. Az új jogalkotási törvény (a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvétel)előkészítésében való társadalmi részvétel)

Technikai törvény és a jogalkotásban való társadalmi részvételt szabályozó törvény;

A társadalmi részvétel hatálya csak miniszterek által előkészített jogszabálytervezetekre terjed ki;

Általános egyeztetés (mindenki) és közvetlen egyeztetés (kiválasztott szervezetek);

A jogalkotó megmarad a „hagyományos” társadalmi egyeztetés kereti között (nincsenek új deliberatív tendenciák);

Nincs garancia arra, hogy ki lehet a közvetlen egyezetés alanya.

25

3. A civil lehetőségek korlátozása3. A civil lehetőségek korlátozása

Közérdekű adat közfeladatot ellátó szervtőlKözérdekű adat közfeladatot ellátó szervtől Az államháztartási törvény módosítása;

A részvételi lehetőségek csorbítása (javaslat)A részvételi lehetőségek csorbítása (javaslat) A hatósági eljárás során a társadalmi szerveztek

ügyfélképességének csorbítása: a jogorvoslati lehetőség megszüntetése;

„Az elmúlt időszakban az állam, az önkormányzatok, valamint a magánszféra által megvalósított, nemzetgazdasági szinten is jelentős beruházások során az eljárások indokolatlan elhúzódása volt megfigyelhető.”

26

„Mert a demokrácia nemcsak emberek között létezhet, hanem az embernek a természeti világgal kapcsolatos bánásmódjában is…”

(Dryzek, 2009)

V. KövetkeztetésekV. Következtetések27

KövetkeztetésekKövetkeztetések

A jövő demokráciájának mindenképp reflektálnia kell a környezetvédelemre;

Célszerű, ha ezt a legfontosabb közjogi-politikai szerződésben teszi meg;

A demokrácia új, környezetközpontú felfogása, amelyben kulcsszerepe van a civil szférának (a laikus és szakmai elemnek egyaránt);

Az alkotmányozás vissza nem térő lehetősége és egyben felelőssége;

A társadalmi részvételi formák alkotmányos és törvényes erősítése (és az ambivalens szabályozás kerülése).

28

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!29