Családban mozdul a szóKészítette: Ácsné Gergely Katalin

okl. gyógyped.- logopédusBudapest XVIII. KerületiPedagógiai Szakszolgálat2013. november 6.

Kettős értelmezés

Családban mozdul a szó A beszédfejlődés a családban indul, a szülők a

csecsemő első hangadásának tanúi. A sírás egyfajta kommunikáció, a gőgicsélés során

előforduló hangok széles skálája a hangképző szervektréningjét szolgálja.

Családban mozdul a szó Az aktívan beszélő környezet nyújt megfelelő mintát

az anyanyelv elsajátításához. A szeretetteljes családi légkör ösztönzően hat a

gyermek beszédfejlődésére.

Beszédfejlődés a családban Az emberi beszéd kialakulása bonyolult fejlődési

folyamat. Több feltétel egyidejű megléte szükséges, úgymint:

- a beszédszervek,- a hallás,- és az idegrendszer épsége- valamint az aktívan beszélő emberi környezet(Kovács,1992).

Tiszta beszédet a beszédszervek összehangoltműködése eredményez, melyet a központi idegrendszeragykérgi és kéreg alatti központjai vezérelnek.

A beszédfejlődés szakaszai: a kiáltozások szakasza, a gagyogás időszaka, az utánzás időszaka, a beszédmegértés szakasza, az önálló beszéd időszaka. (Montágh, Montághné,

Vinczéné, 1993) A hallásnak fontos szerepe van a beszédészlelés és a

beszédhangok azonosítása és utánzása során. Egyéves kor körül kezd kialakulni az anyanyelvi

percepciós bázis.

Mozgásfejlődés a családban Mozgás: általában a testhelyzet megváltoztatását,

helyváltoztatást jelent, ugyanakkor a szemizmok, amimikai- és rágóizmok, a beszédszerveket mozgatóizmok, és a kéz finom mozgásai is ide tartoznak(Mészáros, 2012).

A csecsemő és a kisgyermek mozgásfejlődéséneküteme az idegrendszer érési folyamataival szorosösszefüggésben van.

A gyermekek eltérő fejlődési üteme egyrésztörökletesen meghatározott, másrészt a környezet ishatással van a fejlődésre.

Nagymozgások A kúszás, mászás, fölállás, járás a gyermek

mozgásfejlődésének fontos állomásai. A kimaradó mozgásformák problémát okozhatnak az

anyanyelvi fejlődésben. Finommozgások Ezek a mozgások vizuális kontroll alatt állnak. Az apró tárgyak megfogását a hüvelykujj oppozíciós

mozgása biztosítja. A manipulációs készség kialakulását az értenyúlás, a

megfogás és az elengedés lépései teszik lehetővé(Farmosi, 2011).

A mozgás és a beszéd összefüggései A gyermek lételeme a mozgás, ezáltal ismeri meg és

alkalmazkodik szűkebb és tágabb környezetéhez. A zavartalan mozgásfejlődés lehetővé teszi az

alapvető mozgásminták elsajátítását és gyakorlását. „A mozgásmintákból épülnek fel a motoros

készségek, amelyek az ismétlődés révén jólbegyakoroltak, pontosak és célszerűek lesznek”(Huba, 1993, p.73.).

Az összehangolt nagy- és finommozgások, így abeszédmozgások kivitelezéséhez is mozgástervezés(praxia) szükséges.

Praxia: egy cselekvéssorozat tervezett megvalósítása,melynek kialakulásában a korai életkortól kezdődőenfontos szerepet játszik a tapintás (Huba, 2011).

Diszpraxia: „ a tanult komplex mozgásfolyamatoktervezésének és kivitelezésének (enyhébb fokú)zavara” (Mesterházi, 2001, p.74-75.)

A diszpraxiás gyermek az egymás után következőmozgásokat nem tudja szervezni, ez különösen újcselekvések tanulása során nyilvánul meg (Huba,1993).

Apraxia: a mozgástervezés súlyosabb zavara, mely amozgásos tapasztalatok felhasználásának hiányát,illetve elvesztését jelenti (Mesterházi, 2001).

Beszédapraxia: olyan zavar, melyben sérül azartikulációs mozgások tervezése és megvalósítása.

A gyermekek beszédfejlődése szorosan összefügga motoros tervezéssel, ugyanis a diszpraxiás gyermekgyakran küzd szótalálási nehézségekkel, amelymegnehezíti a környezettel való akadálymenteskommunikációt (Huba, 1993).

Hazai és nemzetközi vizsgálatok

Hazai és nemzetközi kutatások vizsgálják a száj- éskézmozgások koordinációjának összefüggéseitóvodáskorú gyermekek esetében. A hazai kutatásokirányítói: Dr. Lukács Ágnes és Kas Bence, az MTANyelvtudományi Intézetének munkatársai.

Feltételezik, hogy a mozgástervezési nehézségek(apraxia) az artikulációs mozgásokban és a kézfinom mozgásaiban egyidejűleg jelentkeznek.

Newmayer vizsgálati eredményei azt mutatják, hogyneurofiziológiai összefüggés van a finommozgásokés a beszédmozgások tervezése között (Newmayeret al., 2007).

Vizsgálat 5-7 éves korú artikulációs zavarral küzdő, és a

kontrollcsoportot képező ép beszédű fiúgyermekekszáj- és kézmozgás koordinációjának vizsgálata.

Vizsgálati módszerek: PPL – Nyelvfejlődési szűrővizsgálat Fingertip Tapping teszt –ujjbegyérintés és ujjzongora Berges-Lézine ujjeupraxia-teszt - kéztartás utánzása Manual Motor Sequences (MMS) teszt – kézmozgás-

sorok utánzása Imitating Hand Position teszt - kézpozíció utánzása Oromotoros teszt – értelmetlen szótagok ismétlése Szájmozgás teszt (8 próba) – utánzás és utasítás

p<0,05 p<0,05

p<0,05

p<0,05p<0,05

p<0,05

p<0,05

p<0,05

p<0,05

p<0,05

p<0,05

p<0,05

Beszédhibás gyermekek logopédiai terápiája

Beszédhiba:„általában a beszéd fonetikai szintjénektorzulását jelenti” és a hang-, a beszéd- és a nyelvizavarhoz hasonlóan „gátolja az egyén és környezeteközötti interakciót és az alkalmazkodást”(Mesterházi, 2001, p.68.).

A logopédiai terápia akkor eredményes, ha sikerülmegnyerni a szülőt, és partnerré válva együttdolgozunk a tartós eredmény, a tiszta beszéd elérésecéljából.

Fontos feladat a beszédhibák óvodáskorban történőkijavítása annak érdekében, hogy a gyermek sikeresentudjon eleget tenni az iskolai elvárásoknak.

A logopédiai terápia egy komplex terápia.

Az anyanyelvnek megfelelő helyes kiejtés kialakításamellett „a figyelem, az emlékezet, az észlelés és amozgás fejlesztése szükségszerű részét képezi apöszeség javításának”(Mesterházi, 2001, p.141.).

Bibliográfia

Farmosi István (2011): Mozgásfejlődés, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs.

Huba Judit (1993): Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában I.,Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Kovács Emőke (1992): Logopédiai jegyzet I.,Tankönyvkiadó, Budapest.Dr. Mészáros Éva (2012): „Afázia és dizartria” tanegység előadásainak

jegyzetei. 2012 december.Mesterházi Zsuzsa (szerk.) (2001): Gyógypedagógiai lexikon, ELTE-BGGYK,

BudapestMontágh Imre, Montághné Riener Nelli, Vinczéné Bíró Etelka (1993): Gyakori

beszédhibák a gyermekkorban, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.Newmeyer A.J., Grether S., Grasha C., White J. et al., (2007): Fine Motor

Function andOral-Motor Imitation Skills in Preschool-Age Children With Speech-SoundDisorders, Clinical Pediatrics, 46(7), 604-611.Forrás: http://cpj.sagepub.com/content/46/7/604Letöltés ideje: 2013.02.14.

Köszönöm a figyelmet!