Post on 30-Dec-2015
description
A településfejlesztés aktuális A településfejlesztés aktuális feladataifeladatai
Jármi GyöngyiBelügyminisztérium
Területrendezési és Településügyi Főosztály
II. Plan-net Konferencia, Nyíregyháza, 2012. április 5.
2
Aktuális feladatok
• Szabályozási feladatok (Építési törvény, kapcsolódó Korm.rendeletek)
• ROP pályázati kiírások 2012-ben (AT módosítás, pályázatok előkészítése, új 4/2011. Korm.rend.)
• Felkészülés a 2014 utáni támogatási periódusra:– Integrált Területi Beruházások (ITI)– Fenntartható városok európai referenciakerete
(RFSC)
3
Szabályozási feladatok
• Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (Étv.) módosításának tervezete első olvasatban elkészült → Országos Építésügyi Fórumon 2012. ápr. 10-ig véleményezhető (ápr. 30. KIM, majd közigazgatási egyeztetés)
• Ezt követően a kapcsolódó végrehajtási rendeletek módosításainak tervezetei is felkerülnek a Fórum honlapjára
4
Felkészülés a 2014 utáni támogatási periódusra Mi várható?
• Célok: Kohéziós politika városi dimenziójának erősítése (EU2020 prioritásai!), erősíteni kell az integrált szemléletet, városok szerepét
• Európai Bizottság 2011. okt. 6-án közzétette a 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozó jogszabály-tervezeteteket (egyeztetésük megkezdődött)
• Városokat érintően: – EU2020-hoz való hozzájárulás, fókusz a 11 tematikus célra– Integrált Területi Beruházások (ITI): forrás: ERFA (5%), ESZA, mire: integrált terület-/városfejlesztési
stratégiák végrehajtása (speciális célterület), hogyan (opc.): menedzsment feladatok helyben
6
ElőzményekA városfejlesztésért felelős miniszterek döntései:
• Lipcsei Charta a fenntartható városokról (2007)– az integrált megközelítés elősegítése, kiemelt figyelem a
leromlott városrészeknek, stb.• Marseille Nyilatkozat (2008)– a Lipcsei Charta célkitűzéseinek megvalósítását segítő
eszközrendszer kidolgozása – francia kezdeményezésre „referenciakeret” létrehozásának
elindítása (MS/I mcs létrehozása)• Toledo Nyilatkozat (2010)– az RFSC első, ún. „tesztverzió” bemutatása– az RFSC tesztelése az európai városok bevonásával
7
Mi az RFSC?• „Reference Framework for Sustainable Cities - a toolkit for
integrated approach” » egy eszköz a városok számára • Interaktív webes alkalmazás • Célja a fenntartható és integrált városfejlesztésről szóló párbeszéd
elősegítése:– a városokon belül– a városok között– a városi érintettekkel– az ágazatok között– a szintek között (helyi, regionális, nemzeti, európai)
8
Eredmények, további lépések
• 2010. december: az RFSC 1. verziója elkészült, 60 európai „tesztváros” kiválasztása (tagállami koordinációval, 3 hazai város vehet részt – Szentes, Szolnok, Nyíregyháza, tesztelés nemzetközi és hazai szakértők segítségével)
• 2011. március 15-16: tesztelést indító konferencia• 2011. I. félév: RFSC tesztelése a Nemzeti Támogató Csoport
bevonásával• 2011. II. félév: tapasztalatok beépítése és anyag elfogadása, • További lépések: 2012. I-II. élév: (dán-ciprusi elnökség) fordítása és terjesztése (szakértői workshop-ok: ápr. 18. Debrecen, ápr. 26. Pécs, máj. 17. Budapest)
14
Négy fő eszköz
25 kérdés a fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatosan
• Magában foglalja az európai célkitűzéseket és irányelveket
• A kérdések a fenntarthatóság 4 pillérén alapulnak
– gazdaság– társadalom– környezet– menedzsment
Egy-egy célkitűzéshez több tevékenység tartozik
15
Gazdaság• A városok/régiók/térségek gazdasági vonzerejének növelése
• A helyi gazdaság tudás- és tapasztalatcserén alapuló fejlesztése
• A városok kapcsolódásának biztosítása, és hatékony infrastruktúra kialakítása.
• A helyi termékek fenntartható előállításának és felhasználásának, valamint a helyi szolgáltatások fenntartható igénybevételének elősegítése.
• Foglalkoztatási típusok és a munkahelyhez jutás lakossági igényekhez történő igazítása.
• Diverzifikált helyi gazdaság fenntartása vagy fejlesztése.
16
Társadalom
• A közszolgáltatások minőségének és hozzáférhetőségének javítása • A jó minőségű oktatásban és képzésben való részvétel biztosítása
mindenki számára. • Az egyenlő esélyeket szem előtt tartó, magas színvonalú
egészségügy támogatása.• A lakhatás és a lakókörnyezet minőségének biztosítása.• A társadalmi bevonás és lehetőségeinek támogatása• Kulturális és szabadidős lehetőségek és az ezekhez való hozzáférés
biztosítása mindenki számára.
17
Környezet
• A klímaváltozás hatásainak csökkentése és a városok alkalmazkodó-képességének növelése.
• A biodiverzitás megőrzése és elősegítése.• Szennyezések csökkentése• A természeti erőforrások minőségének és hozzáférhetőségének
megőrzése.• Az épített környezet, közterek és a városi tájkép magas
minőségének és funkcionalitásának megőrzése és elősegítése.
18
Menedzsment
• Integrált jövőkép kialakítása a város fenntartható fejlődéséről.• Fokozott figyelem a hátrányos helyzetű városrészekre.• A város irányítási rendszerének szervezése a fenntartható
városfejlesztés szempontjai szerint• Az integrált, fenntartható városfejlesztés finanszírozásának biztosítása,
irányítása• A folyamatok nyomon követése és kiértékelése.• Együttműködés a különböző szintű hatóságokkal.• A városi érintettek és lakosok aktív bevonásának elősegítése• A kapcsolatépítés és tudáscsere elősegítése
19
A saját stratégia/projekt kialakítása
Milyen esetekben használható?• Pontosabb kép a célokról és azok
lehetséges hatásairól• Stratégia készítéséhez• Célok teljesülésének
összehasonlítása• Új ötletek megújítandó stratégiához
A fenntartható városfejlesztési stratégia vagy projekt kidolgozása az integrált megközelítést alkalmazva
21
Az integrált megközelítés ellenőrzése
Milyen esetekben használható?• Meglévő stratégia gyenge pontjainak fejlesztése• Hatások fokozott figyelembevétele• Egy stratégia/projekt értékelése
Az integrált megközelítés ellenőrzése egy városfejlesztési stratégia vagy projekt kapcsán
23
A város fejlesztési tevékenységének javítása a leromlott városrészekben
A városfejlesztési politika javítása a hátrányos helyzetű városrészekben
Milyen esetekben használható?
• Fokozódó kihívások• Nehézségek és hiányzó jó
példák• Speciális beavatkozásokat
igénylő tématerületek
24
A folyamatok nyomon követése lépésről lépésre
A fejlődés nyomon követése
Milyen esetekben használható?
• Stratégia/projekt nyomon követése
• Indikátorrendszer vizuális bemutatása
• Stratégia eredményeinek kommunikációja
25
Hatékonyabb kommunikáció
• a fenntartható és integrált stratégiákról, projektekről
• különböző csoportok között– fejlesztési részleg a városi önkormányzaton belül– választott képviselők – tervezők, gyakorlati szakemberek és szakértők– lakosok és érintettek– helyi, regionális, nemzeti és európai szintek képviselői
• szemléltethető és alátámasztható döntéshozatali folyamatok által– az egyes alternatívák hatásainak és eredményeinek összevetése– a koordináció fejlesztése– a meghozott döntések indoklása
26
Jobb eredmények• a fenntartható fejlődést jobban szem előtt tartó városi stratégiák és projektek
készítése
• az integrált gondolkodás és cselekvés erősítése– a lehetséges szinergiák feltérképezése és tudatosítása– figyelem felkeltés a hiányosságok és ellentmondások vonatkozásában– költség-takarékosság hosszú távon
• az előrehaladás kiértékelése lépésről lépésre– a változtatások iránti szükséglet felmérése
• készségfejlesztés a város irányítása terén– tanulás lépésről lépésre, különös hangsúlyt fektetve a folyamatokra– hasznos példák és szemléltető anyagok felkutatása más városok példáján– társ-városok közti tudáscsere és tanulás
27
Közös európai platformNem bírálja és elemzi a városokat
de lehetőséget teremt a kritikus önértékelésre, tudatos döntéshozatalra
Nem célja a városfejlesztés „szabványosítása”de egyenlő feltételek állnak rendelkezésre az egyeztetéseken alkalmazható nemzeti és helyi szinten
A városokat nem mérik össze, nem rangsoroljákde a különböző megközelítéseket, eredményeket összehasonlíthatják
Nincsenek kötelezettségek a városok számára, nem előfeltétel a finanszírozási forrásokhozde a városok hozzájárulnak a közös európai célok (EU 2020) eléréséhez
Díjmentes hozzáférés, és nem kötődik hozzá pénzügyi támogatás viszont díjmentes e-tanulás, tudáscsere, és a készségfejlesztés