A szociális epidemiológia kialakulása

Post on 17-Jan-2016

48 views 0 download

description

A szociális epidemiológia kialakulása. Dr. Sárváry Attila. Az egészségünket befolyásoló tényezők. A népesség egészségi állapotát befolyásoló főbb környezeti tényezők. FIZIKAI KÖRNYEZET - lakás/lakóhely - munkakörülmények/munkahely - természeti környezet TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÖRNYEZET - PowerPoint PPT Presentation

Transcript of A szociális epidemiológia kialakulása

A szociális epidemiológiakialakulása

Dr. Sárváry Attila

Az egészségünket befolyásoló tényezők

A népesség egészségi állapotát befolyásolófőbb környezeti tényezők

FIZIKAI KÖRNYEZET- lakás/lakóhely- munkakörülmények/munkahely- természeti környezet

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÖRNYEZET- jövedelem- iskolázottság- munkanélküliség- szociális háló

Társadalmi,Gazdaságikörnyezet

ÉletmódTársadalom-

politika

Jóléti rendszerSzociális hálóCivil szerveződések

A népesség egészségi állapotánakegyenlőtlenségei

- Egészségkárosodás- Morbiditás- Rokkantság- Mortalitás

A születéskor várható átlagos élettartamalakulása régiók szerint (1925-2050)

A születéskor várható átlagos élettartam és a jövedelem

összefüggése

A szociális epidemiológia megjelenése Az első ilyen jellegű tanulmány a XIX. sz.-ban jelent meg

(Louis René Villermé) Tudományos cikkben először 1950-ben jelent meg ez a

kifejezés (Alfred Yankauer; American Sociological Review)

„A legjobb egészségi állapot elérését lehetővé kell tenni mindenki számára fajra, vallási, politikai meggyőződésre és gazdasági, társadalmi feltételektől függetlenül” (a WHO Alkotmánya)

1978 Alma-Atai Nyilatkozat az egészségi állapot egyenlőségének fontossága az egészségi állapot társadalmi tényezőinek

meghatározása

The Black report – 1980

Egyértelmű bizonyítékkal szolgált arra, hogy a társadalmi pozíció, a szegénység befolyásolja az egészségi állapotot.

I. Diplomások (pl. orvos, jogász)

II. Főiskolát végzettek (pl. tanár)

IIIn. Szakképzett nem fizikai (pl. hivatalnok)

IIIm. Szakképzett fizikai (pl. gépkocsivezető)

IV. Betanított fizikai munkás (pl. portás)

V. Segédmunkás

Forrás: Occupational Mortality 1970-72 HMSO 1978.

Halálozás kor és társadalmi osztályok szerint Nagy-Britanniában (1978)

SH

HS

HH

Halvaszületettek 1-14 éves gyermekek

Csecsemőhalálozás 15-64 évesekSocial Class Social Class

Social Class Social Class

Forrás: Occupational Mortality 1970-72 HMSO 1978.

Gyermekkori halálozás (0-14 év) alakulása Nagy-Britanniában nem,

társadalmi osztályok és halálok szerint (1978)

SH

H

SH

HS

HH

SH

H

SH

H

ÖsszhalálozásFertőző bet. Daganatok

Veleszületett rend.Légzőr. bet. Külső okok

Social Class Social Class Social Class

Social Class Social Class Social Class

SH

H

Forrás: Occupational Mortality 1970-72 HMSO 1978.

A csecsemőhalálozás alakulása Nagy-Britanniában nem, társadalmi osztályok és halálok szerint (1978)

I II IIIn IIIm IV V I II IIIn IIIm IV V

Social class

Egészséget mindenkinek 2000-re- Az országok közötti és a csoportok közötti

egészségi állapotbeli különbséget 25%-kal kell csökkenteni a hátrányos nemzetek és csoportok egészségi állapotának javításával.

1990-ben a WHO Európai Régiójának Hivatala két technikai dokumentumot jelentetett meg a politikusok és a gyakorló szakemberek részére: The concepts and principles of equity and

health (Whitehead,1990), Ezt követte egy a politikákról és

stratégiákról szóló dokumentum (Dahlgren & Whitehead, 1992).

2002-ben az WHO Európai Régiójának Hivatala megerősítette annak a politikának a képviseletét, mely az egyenlőség elérését segíti elő az „Investment for Health and Development”-ben (the WHO Venice Office)

WHO dokumentumok Closing the Health Inequalities Gap: An

International Perspective (Crombie, Irvine, Elliott, Wallace, 2005)

Levelling up (part 1): a discussion paper on concepts and principles for tackling social inequities in health (Whitehead and Dahlgren, 2006)

Levelling up (part 2): a discussion paper on concepts and principles for tackling social inequities in health (Whitehead and Dahlgren, 2006)

Addressing the socioeconomic determinants of healthy eating habits and physical activity levels among adolescents (2006)

Health 21 (1999): 2020-ra az Európai Unió minden országában 25%-kal csökkenteni kell a társadalmi csoportok egészségi állapotában meglévő különbségeket a hátrányos helyzetű csoportok egészségi állapotának javításával.

Célok az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentésére

Célok az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentésére

USA: az összes egészségi állapotban meglévő különbség megszüntetése 2010-re

Más országokban bizonyos csoportok egészségi állapotában meglévő különbségek 10-50%-os csökkentését tűzték ki célul.

„Számunkra az Európai Unióban az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentése a társadalom közös európai értékének központi része, amely annyira alapul a szociális igazságosságon, mint a gazdasági sikereken…Az egészségi állapotban mutatkozó különbségek szűkítése és a jó egészségi állapot elérésének lehetővé tétele mindenki számára alapvető, ha egy jól prosperáló és szociális igazságosságon nyugvó Európát akarunk építeni.” (Hewitt, 2005)

„Azok a társadalmi feltételek, amelyekben az emberek élnek nagymértékben befolyásolják az esélyeiket az egészséges életre. Ezek a tényezők – mint a szegénység, a diszkrimináció, a társadalmi kirekesztés, a rossz lakáskörülmények, az egészségtelen koragyermekkor, az alacsony foglalkozási státusz - fontos meghatározói a legtöbb betegségnek, halálozásnak, az országok közötti és országon belüli társadalmi egyenlőtlenségeknek.” (WHO, 2004)

Az egészséget befolyásoló társadalmi tényezők

• Jövedelem• Iskolázottság• Foglalkozás

• Társadalmi pozíció/autonómia• Egyenlőtlenség