1
Tartalmi feltárás
bevezetés
2
könyvtár
dokumentum dokumentum dokumentum
dokumentumok gyűjtése
dokumentumok rendszerezése
felhasználó
információ
feldolgozás / feltárás
könyvtári szolgáltatás
3
a feltárás célja:
nyilvántartása rend(szer)ezése
megtalálásának biztosítása
dokumentumok
információk
4
bibliográfiai tétel
a leírás tárgyát képező dokumentum összes feltárt ismérve
leíró (bibliográfiai) adatok besorolási adatok tartalmi jellemzők
5
feltárás
formai bibliográfiai feltárás, címleírás
tartalmi tartalmi feltárás / osztályozás / szakozás
!!nem különíthető el teljesen egymástól!!
6
rendszerezés / formai feltárás
a dokumentumok formai jellemzőit emeli ki
a legalapvetőbb rendezési mód – a betűrendbe sorolás - alapja
7
rendszerezés / formai feltárás
rendszó: a besorolás alapjául szolgáló szó
a mű szerzőjének (szerkesztőjének, egyéb közreműködőjének) a neve
a mű címe a közreadó intézmény neve
betűrend: könyvtári katalógusok (betűrendes / tárgyszó) lexikonok, enciklopédiák, szótárak
tárgy- és névmutatók
8
rendszerezés / tartalmi feltárás
tartalmi ismérvek, ismertetőjegyek megállapítása
szakozás, osztályozás: csoportképzés az azonos tulajdonságok
alapján csoportok megkülönböztetése a
különbségek alapján eszköze az osztályozási
(információkereső) nyelv
9
osztályozási nyelv
rendszer a dokumentum / információ tartalmának
meghatározására a dokumentumok / információk ismertetőjegyek
szerinti rendszerezésére alapja:
az ismeretek fogalmi felosztása (tudományfelosztás)
a köztük lévő kapcsolatok feltárása (ETO, tezaurusz)
az ismeretek szervezésének egyik módszere
a dokumentumtárolás része
10
osztályozási nyelv
szavai: szövegszó címszó kulcsszó: tartalmi feltárásra alkalmas
szövegszó tárgyszó: szabványosított kifejezés deszkriptor (- nemdeszkriptor):
információkereső nyelvi kifejezés szimbólum
11
rendszerezés / tartalmi feltárás
lehetővé teszi a dokumentumok tartalmuk alapján való
visszakeresését egy témával kapcsolatos dokumentumok
összegyűjtését azonos témájú dokumentumok csoportosítását a kialakított dokumentum-csoportok rendezését egyedi tartalmi informácók leírását szisztematikus katalógusok szerkesztését a lekérdezést, böngészést
12
osztályozáselméleti iskolák
1. tudományfelosztáson alapuló2. nyelvészeti3. statisztikai
13
osztályozáselméleti iskolák 1. tudományfelosztáson alapuló osztályozások
jellemzőik: filozófiai tudományfelosztás + természetes
logika (a klasszikus logika szabályai szerint) szerkezetük hierarchikus
Dewey tizedes osztályozása, Cutter kiterjesztő osztályozása, Egyetemes Tizedes Osztályozás, Library of Congress rendszere, Ranganathan rendszere stb.
egy adott kornak a dokumentumokban megjelenő ismérveit tükrözik
14
osztályozáselméleti iskolák 1. tudományfelosztáson alapuló osztályozások
korlátaik: szigorú logikai elvek határozzák meg nem lehet átfedés:
!! egy tudományág : egy hely
egy könyv : egy hely !! nehézkessé válhatnak /nehezen
fejleszthetőek
15
osztályozáselméleti iskolák 2. nyelvészeti irányzat
információkeresõ nyelvek: 20. század elejétõl szavaik:
szövegből vett szavak címszó kulcsszó: az információ lényegére jellemzõ, a tartalmi
feltárásra alkalmas tárgyszó: a tartalmat röviden, egyértelmûen kifejezõ,
természetes nyelvű szó deszkriptor: a legáltalánosabb információkeresõ
nyelvi kifejezés nemdeszkriptor: az információk feldolgozására és
keresésére közvetlenül nem használható kifejezés osztályozási táblázat, tárgyszójegyzék, tezaurusz: az
információkeresõ nyelvek szavai rendszerezett jegyzéke, vagy listája („szótár”)
16
osztályozáselméleti iskolák 3. statisztikai irányzat
matematika szűkebb területeinek felhasználása elméletben és gyakorlatban
elvei: alapja a természetes nyelv ennek statisztikai törvényszerűségeit állapítja meg ezek alapján hozza létre osztályait, a klasztereket.
számítógépek megjelenése lehetőség szöveges információk nagy tömegének kezelésére automatikus osztályozás
17
1. az alkalmazott nyelv2. módszerek3. mélység4. szerkezet5. tartalom6. az automatizálás mértéke7. a felhasználás célja
az információkereső nyelvek csoportosításának
szempontjai:
18
információkereső nyelvek csoportjai 1. szempont: az alkalmazott nyelv
természetes nyelven alapulók szabályozott nyelvű: tárgyszavas,
deszkriptoros rendszerek mesterséges nyelvű: ETO
19
információkeresõ nyelvek csoportjai 1. szempont: az alkalmazott nyelv
természetes
adott dokumentum eredeti szövegéből való kifejezések, ill.
ezek egységesített formája
20
információkeresõ nyelvek csoportjai 1. szempont: az alkalmazott nyelv
természetes
kulcsszó: átmeneti elem a formai és tartalmi feltárás
között (pl. címek tartalmilag releváns szavai)könyvtári rendszerekben: címekben, szerzőségi
közlésben előforduló szavaktágabb értelemben: tartalmi feltárásból
(alcímek)
Peter Luhn: Key-Word-In-Context: a jellemző kifejezések előfordulnak /annál többször, minél lényegesebbek
21
információkeresõ nyelvek csoportjai 1. szempont: az alkalmazott nyelv
szabályozott
természetes nyelvű kulcsszavak szabályozása: szóalakok összevonása homonímák megkülönböztetése szinonímák elemzése
tárgyszó: egy tárgykört vagy annak részletét a legrövidebben megfogalmazó kifejezés
szabványosított természetes nyelvű a dokumentum tartalmi jellemzésére felhasználható lehetővé teszi a tárgyi alapú visszakeresést
22
információkeresõ nyelvek csoportjai 1. szempont: az alkalmazott nyelv
szabályozott
információs tezaurusz :
az osztályozási kifejezések egymás közti (nyelvi/logikai) kapcsolatainak szabályozása fogalmi összefüggéseik feltüntetésével
a lexikai egysége a deszkriptor: az információk feltárására és keresésére
közvetlenül alkalmazható, tartalmilag kitüntetett kifejezés
23
információkeresõ nyelvek csoportjai 1. szempont: az alkalmazott nyelv
mesterséges információkereső
a dokumentumok tartalmát kódokkal, szimbólumokkal írja le
pl. számokkal: Dewey, ETO
24
információkeresõ nyelvek csoportjai 2. szempont: az osztályozás módszerei
mellérendelő alá/fölérendelő
25
információkeresõ nyelvek csoportjai 2. szempont: az osztályozás módszerei
mellérendelő
a nyelv fogalmai
önállóak (kulcsszó, tárgyszó) egymástól függetlenek természetes nyelvűek egy-két szintig bármely kapcsolatot
ki tudnak fejezni
26
információkeresõ nyelvek csoportjai2. szempont: az osztályozás módszerei
hierarchikus
az osztályozandó fogalmak: egyetlen egész hierarchia: a legáltalánosabb fogalomtól lefelé alapjuk: filozófiai tudományfelosztás további bontás: természetes logikával a fogalmak közötti alá/fölérendeltségi
összefüggések kifejezése az alá- és fölérendeltséggel kialakított
hierarchia-szinteket terminológiailag is megkülönböztetik egymástól:
ETO: főosztály, osztály, alosztály, szakcsoport stb.
27
információkeresõ nyelvek csoportjai 2. szempont: az osztályozás módszerei
hierarchikus
újabb szintek beillesztése megoldható az egyes fogalmak részletezhetők a bontások döntési pontok: csak egy felosztást
lehet a további bontás alapjának tekinteni merevek
a dokumentumok tartalmának differenciált feltárására nem alkalmasak
nem kedveznek a visszakeresésnek
28
információkeresõ nyelvek csoportjai 3. szempont: az osztályozás mélysége
generalizáló: átfogó problémák leírására szolgáló
rendszerek osztályozási fogalmaik általánosak
deduktív(nemzetközi információcserében, szakterületek speciális
információkeresõ nyelveinek összefogásában) individualizáló:
mély tartalmi feltárást biztosítanak egyedi információkat írnak le induktív
29
információkeresõ nyelvek csoportjai4. szempont: szerkezet
prekoordinált posztkoordinált
30
információkeresõ nyelvek csoportjai4. szempont: szerkezet
prekoordinált:
meghatározott az osztályok sorrendje kapcsolatrendszere az osztályozási fogalom helye
független a dokumentum tartalmától osztályozási folyamat
valamely jelzethez való besorolás a jelzetelemek meghatározott szabályok szerinti
összekapcsolása
ETO
31
információkeresõ nyelvek csoportjai4. szempont: szerkezet
posztkoordinált:
a lexikai egységek a dokumentum tartalmától függõen rendelhetõk egymás mellé
fogalmak sorrendje elõzetesen nem szabályozott
nem kapcsolja össze az ismérveket nincs jelzetalkotás az elemek összekapcsolása a keresés
szakaszában jön létrepl. tárgyszavazás
32
információkeresõ nyelvek csoportjai 5. szempont: tartalom
egyetemes speciális
33
információkeresõ nyelvek csoportjai 5. szempont: tartalom
egyetemes
felölelik az emberi tudás egészét a különféle szakterületek fogalmait
összehangoltan rendezik el.
34
információkeresõ nyelvek csoportjai 5. szempont: tartalom
speciális
szakterületi osztályozási rendszerek: egy-egy tudományterület / szakterület /
ágazat ismereteit tartalmazzák szakemberek, kutatók sajátos igényeit is
figyelembe vehetik
35
információkeresõ nyelvek csoportjai 6. szempont: az automatizálás mértéke
nem automatikus: nem használ gépi megoldásokat
félautomatikus lexikai egységek megállapítása intellektuális
úton rendezés és a szelektálás számítógéppel
automatikus: géppel történik az osztályozási fogalmak meghatározása csoportosítása
36
információkeresõ nyelvek csoportjai 7. szempont: a felhasználás célja
tudományokat osztályozók (filozófiai, történeti stb.)
ismeretközvetítők (könyvtári, bibliográfiai, dokumentációs stb.)
ismeretszervezők (kutatási, irányítási stb.).
37
az osztályozás szintjei:
regisztráció formai leírás adatai alapján határozza meg a tartalmat
tartalmi feltárás a dokumentum formai jegyeinél mélyebb
referálás tartalmi kivonat tömörítés minden lényeges tartalmi elemet
tartalmaz (helyettesíti a dokumentumot) analitikus-szintetikus feltárás több, hasonló
témával foglalkozó dokumentum tartalmi szintézise
(pl. szemle, trendtanulmány, döntéselőkészítő prognózis)
38
osztályozási fogalmak
fogalom: tárgyakról szóló tudásrendszer
fogalom tartalma: ismertetőjegyek együttese
fogalom terjedelme = a fogalommal általánosított objektumok összessége
FORDÍTOTT
VISZONY
39
osztályozási rendszerek 1. hierarchikus rendszerek
Bacon
1605: Instauratio magna (The two books of Francis Bacon on the proficience and advancement of learning divine and human):
a tudományos megismerés alapja a tapasztalat az emberi értelem feladata a tapasztalatok feldolgozása,
általánosítása három forrás három emanáció:
emlékezet történelem képzelet költészet értelem bölcsészet
40
osztályozási rendszerek1. hierarchikus rendszerek
Nathaniel B. Shurtleff
19. század első fele: először használja az osztályozásban tízes
számrendszert
41
osztályozási rendszerek1. hierarchikus rendszerek
Dewey
1885 Dewey Decimal Classifiation = DDC (Tizedes Osztályozás)
alapja: filozófiai tudományfelosztás jelzeteit gyakran összekapcsolják a Kongresszusi
Könyvtár tárgyszavaival (LCSH) és osztályozási jelzeteivel (LCC)
30 nyelvre fordították le 2000 elején 22 keresőszolgáltatás használta
42
osztályozási rendszerek1. hierarchikus rendszerek
Dewey
jellemzői: gyakorlati jellegű jelzetelés, tizedes törtek használata a tízes számrendszer merev keretei
között mechanikus:
tíz főosztály
tíz-tíz osztály
tíz-tíz alosztály
43
osztályozási rendszerek1. hierarchikus rendszerek
Dewey
tudományfelosztás és jelzetek: 100 philosophy and related disciplines 200 religion 300 social sciences 400 language 500 pure sciences 600 technology (applied sciences) 700 arts 800 literature and rhetoric 900 general geography, history, etc
44
osztályozási rendszerek1. hierarchikus rendszerek
Dewey
közös alosztások: formai, nyelvi, földrajzi, irodalmi műfajok (nullával kezdődő számjegyek)
a nyelvek jelölése a nyelvészet és az irodalom osztályaiban megegyező számjegyekkel
a földrajzi helyek jelölésére külön függelék a hierarchikus táblázat mellett betűrendes
mutató (relatív index - a szakrendszer szerves része)
45
osztályozási rendszerek1. hierarchikus rendszerek
Egyetemes Tizedes Osztályozás
a fogalmak hasonlóságán és különbözőségén alapul fogalmak alá- és fölérendeltségét fejezi ki mindig a tágabb fogalom alá rendeli a szűkebb
fogalmakat Magyarországon a legelterjedtebb osztályozási
rendszer a természetes nyelvektől független jelzetek:
számjegyekből, írásjelekből, betűkből a tizedestörtek rendszerének szabályai szerint épül
fel
46
osztályozási rendszerek1. hierarchikus rendszerek
Egyetemes Tizedes Osztályozás
átfogó osztályozási rendszer 60 000 osztályból és
segédtáblázatokból áll teljes kiadás négy, rövidített 20
nyelven internetes szolgáltatásokban is
alkalmazható
47
osztályozási rendszerek1. hierarchikus rendszerek
Egyetemes Tizedes Osztályozás
kereshetősége a számformátumú jelzeteknek
nincsenek nyelvi korlátaik nem felhasználóbarát osztályozó
rendszer: fogalmaira az ETO-számok természetes
nyelvű feloldásait ismerve lehet keresni a központozások / mellékjelek használata
bonyolult
48
osztályozási rendszerek2. mellérendelő (tárgyszavas) osztályozás
tárgyszó: nyelvtanilag szabványosított formájú, természetes nyelven alapuló kifejezés a dokumentum, információ
lényegének, leírására alkalmas rövid, tömör, egyértelmű
49
osztályozási rendszerek 2. mellérendelő (tárgyszavas) osztályozás
tárgyszóként használhatók: tudományszakok, tudományos elméletek,
tudományos problémák, eljárások neve, tudományos szakkifejezések
objektumok, élőlények, dolgok nevei tartalmi és formai tulajdonságok megnevezései intézmények, szervezetek, testületek nevei események nevei földrajzi nevek korszakok, időpontok és időtartamok nevei személynevek, alkotások nevei közismert rövidítések
50
osztályozási rendszerek2. mellérendelő (tárgyszavas) osztályozás
a tárgyszavak formai szabályai: előnyös, ha főnév jelzőt csak szerkezetben lehet használni lehetőleg egyes számban használjuk
(kivéve csoportok, gyűjtőfogalmak neveit és a plurale tantum-okat)
tárgyszóalkotásnál figyelembe kell venni: a szinonimákat (a rokon értelmű fogalmakat) homonimákat (azonos alakú, de különböző
értelmű szavakat)
51
osztályozási rendszerek 2. mellérendelő (tárgyszavas) osztályozás
a tárgyszavak tulajdonságai: pontosan leírják a dokumentumokat egymást szoros betűrendben követik a
formailag hasonló fogalmak kerülnek egymás mellé
(lexikonok, szótárak, tárgyszavas könyvkatalógusok)
tárgyszókatalógus: a tárgyszavak alapján létrehozott betűrendes katalógus
52
osztályozási rendszerek 2. mellérendelő (tárgyszavas) osztályozás
rendszerező tárgyszavas rendszer: átfogó fogalmak altárgyszavak az azonos témakörökkel foglalkozó
információk egy helyen találhatók rendszerező tárgyszókatalógusok: egy-egy
csoporton belüli bontás formai földrajzi időbeli tárgyi szempontok alapján
53
osztályozási rendszerek 3. tezaurusz
a rendszerező tárgyszókatalógusok továbbfejlesztett formái
természetes nyelven kifejezett fogalmak szótára
tartalmilag szabályozott szükség szerint változtatható a legfontosabb fogalmi
összefüggéseket is tartalmazza hierarchikus
54
osztályozási rendszerek3. tezaurusz
egy-egy szakterület fogalmai szótár formában adott szókészlet felhasználásával
alkotóelemei a deszkriptorok: szabványos nyelvi formában
megfogalmazott tárgyszavak tágabb, szűkebb, valamint rokon fogalmaik
vannak
55
osztályozási rendszerek3. tezaurusz
tezaurusz részei főrész
lexikai egységei deszkriptorcikkek (tezauruszcikkek), nemdeszkriptorcikkek
vezérdeszkriptor: meghatározza a deszkriptorcikk helyét rá vonatkoznak a deszkriptorcikkben
meghatározott relációk szinonimák (H : helyette, helyettesít,
helyette is) szakcsoportos / szakrendi részek lexikai egységek betűrendes mutatója
Top Related