A tanulási zavarok jelenségének elméleti megközelítése
Hallgatóknak összeállított emlékeztető diasor
Tanulási zavarok korai felismerése és terápiája
Torda Ágnes
• Jelentős mértékben megnőtt az utóbbi évtizedben azoknak a gyerekeknek a száma, akik tanulási zavart mutattak. Így számos szakember érdeklődését felkeltve több tudományág elkezdte a részletes tanulmányozását. Ezt megkísérelve nagyon szétágazó próbálkozások, definíciók, elnevezések és elméletek láttak napvilágot.
• A tanulási zavar különféle nézőpontjainak értelmezésével elmondható, hogy ez olyan multikauzális ok-okozati jelenségek gyűjtőfogalma, amelynek a legfőbb jellemzője a tanulási képesség és a tanulási siker diszkrepanciája (lényegbeli különbség egyenetlenség), melyre jellemző, hogy az intelligenciaszint alapján az elvárhatónál sokkal alacsonyabb a teljesítmény.
A tanulási zavar jelenségének értelmezései
Intellektuális és más képességzavarok
Tanulási képesség és intelligencia viszonyát illetően kétféle megközelítéslétezik: • Normalitáselvű megközelítés esetén a 70-130 IQ övezetbe tartozó
tanulóknál lehetséges tanulási képességzavar. A tanulási zavar nem mentális deficit következménye, hanem szenzomotoros, kognitív folyamatok és egyéb pszichikai tényezők hiányos szerveződése következtében alakul ki. „ép intellektusú, ép értelmű” gyermek sajátos fejlődési zavara lehet.
• Különbségelvű megközelítésnél a fogyatékos fejlődésmenetre is jellemző lehet a tanulási zavar. A tanulási zavar ebben az értelemben kognitív, emocionális és szociális folyamatok fejlődében bekövetkező eltérések következménye, változatos tünetek formájában jelenhet meg észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, nyelv és viselkedés területén. A képességek sokféleségét, köztük lévő viszony előnyeinek és hiányosságainak a kapcsolatát veszi alapul, függetlenül az egyén intellektuális összteljesítményének színvonalától. E szerint a tanulási zavar az ép és fogyatékos fejlődésmenetre egyaránt jellemző lehet.
A teljesítmény alapja a pszichikus funkciók komplex működése
A gyermek teljesítménye komplex pszichikus funkciók együttes működésének következménye, mely egyszerűbb elemek sorozatából épül fel a környezet és a fejlődő szervezet interakciójában alakulva.
Ezen tényezők bonyolult egymásra hatásának és egyenkénti fejlettségének mérése a pszichometria eszközeivel csak korlátozottan lehetséges.
A hatvanas évektől kezdődően a figyelem a tanulás sikeressége felé fordult. Ekkor nevezik meg azokat a tényezőket, melyek a gyermektől függetlenül alakulnak, mégis a gyermekre hatva befolyásolják az eredményességet.
Tanulási Zavarban Szenvedő Gyermekek és Szüleik Kanadai Szövetsége (1981)
A tanulási zavar elnevezés egy általános fogalom, rendellenességek heterogén csoportjára vonatkozik, amely a központi idegrendszer nem pontosan megállapítható diszfunkcióinak tulajdonítható.
A korai fejlődés késleltetett voltában, illetve egyes területeken mutatkozó nehézségekben manifesztálódhat: figyelem, emlékezet, gondolkodás, koordinálás, beszéd, olvasás, írás, betűfelismerés, számolás, szociális kompetencia, emócionális érettség.
A tanulási zavar az egyén belső lényege, amely befolyásolhatja bármely potenciálisan átlagos vagy átlag feletti intelligenciájú egyén tanulását és magatartását.
A tanulási zavar nem tulajdonítható elsődlegesen vizuális, hallási vagy motoros sérülésnek, mentális retardációnak, emócionális zavarnak vagy hátrányos környezetnek, de bármelyikkel együttjárhat.
A tanulási zavar származhat genetikai variációkból, biokémiai faktorokból, a pre-, illetve perinatalis periódus eseményeiből vagy bármely neurológiai sérülésből következő későbbi eseményből.
A tanulási zavarok jelenség meghatározásának nehézségei
a tanulási alulteljesítéssel jellemezhető csoport nagyfokú heterogenitása; az etiológiai faktorok különbözősége; az IQ függőség eltérő értelmezése; az egyes szaktudományok eltérő közelítése, eltérő terminológiák gyakorlata; annak tisztázatlansága, hogy a hagyományos fogyatékossági kategóriák
mellett – tekinthető-e önálló csoportnak a tanulási korlátok problémakörén belül.
A tanulási képesség genetikailag, a központi idegrendszer és más szervek működése által, továbbá a környezet (óvoda, iskola, család) által meghatározott.
E három tényező bármelyikének hiányossága eredményezhettanulási teljesítményzavart, mely egy része már a fejlődés igen korai szakaszában megnyilvánul.
Hazai kutatások
1980. Nagy József kutatásai: a „kedvező időpont elve, temporizációs elv”, a korrekciós nevelés elméleti alapvetése.
Lemaradók csoportja: vagy érési ütemük volt eltérő, vagy a fejlődés külső körülményei kedvezőtlenek voltak számukra.
Javaslat: időben kell felismerni a lemaradást, időben kell alkalmazkodni a gyermek fejlődési igényeihez, megfelelő pedagógiai módszereket kell alkalmazni, egyénre szabott programokat kell kidolgozni, érvényesíteni kell a korrekciós/kompenzációs beavatkozást.
Kompenzáció
A gyógypedagógiai nevelési folyamatban a nehezen fejlődő illetve a sérülés következtében nem megfelelően működő pszichikus folyamatok helyett az épen működő folyamatokra támaszkodva lehetővé válik a személyiség fejlődése.
Beavatkozások
Korrekció: a működési hiba, hiányosság, eltéréskijavítása.Prevenció: a szenzitív szakaszban támasznyújtás, az éppen fejlődő pszichikus struktúrák erősődésének elősegítése.Kompenzáció: a tanulók között különbségek kiegyenlítése. A kompenzáció mint stratégia szükségessé teszi:a speciális segítő személyzet, speciális osztályok, speciális szolgáltatások rendszerét.
Depriváció megszüntetése
Beavatkozás és változás elérése a deprivációt létrehozó gazdasági, társadalmi és pedagógiai környezetben.
A depriváció okának megszűntetése. A depriváció megszüntetése.
A társadalmilag hátrányos helyzetűek deprivációját az oktatás önmagában nem tudja kiegyenlíteni.
Hallgatói önállómunka
Páros munkában: olyan tényezők gyűjtése (megnevezése, leírása) melyek a gyermek belső világától függetlenek, mégis alapvetően befolyásolhatják a tanulási teljesítményüket.
Például ilyenek a haladási tempó, a tananyag mennyisége, a csoportlétszám, a módszerek megválasztása, a konkrét tananyag kijelölése, a tanulásra rendelkezésre álló idő, a pedagógus felkészültsége, frontális vagy kooperatív oktatás stb.
Hazai definiciók
Palotás Gábor (1990). Parciális teljesítményzavar fogalma: audutív részképességzavarok;vizuális részképesség-zavarok a finom illetvegrafomotorika zavarával együttjáróan;tér-helyzet működési zavara, taktilis-kinesztéziás zavarokkal együtt előfordulóan;programszabályozás vagy kivitelezés zavara.
Tanulási zavar hazai átfogó definiciójaSarkadi Kamilla-Zsoldos Márta (1994)
Tanulási zavarnak tekinthetjük azt az -intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen- alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely gyakran neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünetegyüttessel.
Ezek a részképesség zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását. A teljesítménykudarcok gyakran másodlagos neurotizációhoz vezetnek.
A tanulási zavar a legkoraibb időszakban alakul ki és tünetei felnőtt korban is fellelhetőek. Kognitív és tanulási terápiával jól befolyásolható. Társuló tünetként megjelenhet különböző fogyatékosságoknál.
• Jelen esetben a tanulási sikertelenségeknek elég jelentős része a funkciózavar területén jön létre, sajátos megismerő pszichológiai tünetegyüttessel, melynek hátterében a kölcsönösen egymásra épülő részképességek zavara, fejlődésbeli elmaradása áll (Sarkady, Zsoldos,1992):
• perceptuomotoros szerveződés eltérése• auditív és vizuális percepció gyengesége• motoros kivitelezés nehézsége,• lateralitás, a saját testen, térben való tájékozódásnak
akadályozottsága,• emlékezetgyengeség,• fogalom-, szimbólumalkotás, nyelvi szerveződés különböző
szintjeinek (pl.: a fonológiai tudatosság zavara),• szeriális és integrációs teljesítmények eltérő fejlődése.
Sarkady-Zsoldos kutatásai(1993)
Egy modern hazai definició
A „részképesség-zavarok a tanulási zavarok egy speciális alcsoportját jelentik, azoknak a tanulási problémáknak a kifejezésére, amelyek a kognitív folyamatok eltérő fejlődése következtében lépnek fel, neuropszichológiai diszfunkción alapulnak és iskolai teljesítményzavarok, szociális viselkedési zavarok formájában működnek, zavarják az emocionalitás és az alkalmazkodóképesség működését – gyermekeknél és fiataloknál, minden életkori csoportban és intellektuális szinten.” (Gerebenné, 1998. 30. o.)
Nemzetközi adatok
• Átfogó kutatás Mannheim 1979-1981 között 399 fő nyolcéves tanuló komplex vizsgálata alapján 16,2 %-ában tanulási és viselkedészavart találtak. Homogén cerebrális diszfunkciót nem tudtak igazolni.
• Gaddes (1985) az általános iskolások 15 %-ánál található alulteljesítés. Ebben azonban szerepelnek az agyi zavarokból következő mentális alulteljesítések, a tanulási zavarok, részképességzavarok, a kedvezőtlen környezet, a rosszultápláltság, a motiválatlanság, környezeti eredetű tanulási nehézségek.
A jelenség definiálási nehézségei
Gaddes (1985): a tanulási zavar minimális vagy finom jellegű elmaradása a környezetben tapasztalható általános teljesítménytől
tünetalapú leírások a feltételezhető okokkal összekapcsolva (Kanadai Szülők Szövetsége);
szaktudomány alapú besorolások (orvosi, pszichológiai stb.) encephalopathia; MCD, POS
jogi lásd közoktatási törvény.
A tanulási zavar különféle szempontú megközelítései
• A tanulási zavar pszichológiai megközelítése attól függően, melyik irányzathoz tartozik a kutató. Az elméleti megközelítések egyes csoportjai között is lehetnek átfedések.
• Perceptuomotoros elméletek: a perceptuomotoros rendszer elégtelen fejlődése, az észlelések és modalitások hiányos összműködése, integrációs zavar áll a háttérben
• Lingvisztikai elméletek: a nyelvi képességek zavara a döntő ok.• Viselkedéslélektani elméletek: szociokulturális környezet
kedvezőtlen hatása, alkalmazkodási zavar következménye a tanulási zavar.
• Neuropszichológiai elméletek: komplex, hierarchikusan szervezett funkciórendszer egyes részeinek zavara a tanulási zavar. A neurogén eredetű tanulási képességzavarok tünetegyüttes leírása az 1940-es években leírásra került a Strauss-szindróma bemutatásával. A minimális agyi károsodás és a minimális agyi diszfunkció (MCD) leírásán keresztül jutottak el a kutatók a részképesség-zavarok fogalmának használatához.
A tanulási zavarok elméleti háttere
• A tanulási zavarok jelenségére legkidolgozottabb magyarázóelv a részképesség-modellekben látható. A részképesség-modellek a tanulási zavarok neuropszichológiai megközelítését jelentik, a neuropszichológiai és a gyógypedagógia együttműködéséből alakultak ki.
• A 70-es évektől kezdve a funkcióelv került előtérbe a tanulási zavarok értelmezésében. Ezt segítették az agykutatás legújabb eredményei, a komputertomográfia létrejötte, illetve az agyi funkciózavarok és pszichoszociális tényezők összefüggéseinek kutatása. A tüneti hangsúlyú, leíró megközelítés helyett az agyi funkcionális rendszereken alapuló specifikus teljesítményzavarokat elemzik. Holisztikus szemlélet kerül előtérbe, az agy, mint teljes egész működik, a komplex pszichikus funkciók az egyes részfunkciók összműködésén alapulnak.
Korai kísérlet átfogó definició alkotására
• Graichen (1973): „a részképesség-zavarok egy komplex alkalmazkodási feladat megvalósulásához szükséges nagyobb funkcionális rendszer bizonyos faktorainak, vagy a rendszer egy tagjának teljesítménycsökkenését jelentik.”
• Schmidt kiegészíti a graicheni részképesség-zavar meghatározást:• kevésbé jellemezhetők körülhatárolható tünetekkel, inkább
általánosságban befolyásolják a funkciórendszer működését• sokszor, mint viselkedészavarok jelennek meg, amelyeket
részképesség-zavarok idéznek elő• késleltetik a fejlődési folyamatokat• kialakulásukra anatómiai, hisztológiai, neurofiziológiai adat nincs• organikus idegrendszeri sérüléseken kívül szociokulturális tényezők,
ezek együttes előfordulása jellemző• az információfeldolgozás zavarainak döntő szerepe van
kialakulásukban
A korai definició bővítése
Egy korai definició
Kirk féle definició(1976): szakít az agysérülés koncepcióval, helyette a tanulás folyamatának pszichológiai és pedagógiai feltételeit hangsúlyozza, ezzel a TZ csoportból kizárja a mentálisan retardált, érzékszervi fogyatékos tanulókat, érzelmi sérülteket. Szűkített definicó, de nem IQ függő szemlélet.
Új szempontok a nemzetközi szakirodalomban
• Speciális tanulási teljesítményzavar, ami ép és fogyatékos tanulóknál egyaránt előfordulhat.
• De ugyanígy a hagyományos fogyatékosoknál is fennáll ez a tanulási teljesítményzavar.
• A létrehozott heterogén csoportba tartozó gyermekeknél egy vagy több pszichológiai bázisfolyamat zavara áll fenn, ami az adott tanulási teljesítményt megneheziti.
• De ez nem vonatkozik azokra a tanulókra, akiknél elsődlegesen a látás, hallás, mozgás, az intelligencia vagy az emócionalitás illetve környezeti eredetű problémák állnak fenn.
Kötelező szakirodalom
• Szemelvények a tanulási zavarok köréből /szerk.: Torda Ágnes/Tankönyvkiadó Budapest 1991. 203.p.
Gerebenné Várbiró Katalin: A tanulási zavar jelenségkörének gyógypedagógiai pszichológiai értelmezéseIn "...önmagában véve senki sem.." /szerk.:Zászkaliczky Péter/BGGYTF Budapest 1995.
Top Related