Munkavédelem kialakulása
Kézművesség Első gőzmozdony: 1815 1872 évi ipartörvény Országos Iparegyesület: 1875 gróf Batthyány
Lajos elnök 1893. évi XXVIII. törvény az ipari és gyári
alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről
OTI létrejötte:1925. évi XXXIV. , 1927. évi XXI.., és 1928. évi XL. törvénycikken alapult
Munkaidő
1888: 12 éven aluli gyerek 12 ó, 12- 14 év 12- 13 ó. 8 órai munkaidő összes gyár 0,4 %
1905 év: 9,5 – 10 óra Első sújtólégrobbanás: Tokod 1871
18 halálos áldozat
Kockázatok, veszélyek
Világ Évente 120 millió
baleset, Ebből 200 ezer fő
halott, 750 ezer fő hal meg
közúti baleset következtében
Magyarország 150 fő sérül naponta, Minden második
napon halálos mb., Évente 2000 fő hal
meg közúti baleset következtében
Magyarországi vezető halálokok
Szív és érrendszeri megbetegedések, Daganatos megbetegedések, Balesetek, Légzőszervi megbetegedések, Emésztőrendszeri megbetegedések
Kockázat
Eltűrhető kockázat:10 mikrorizikó Egy mikrorizikó: ha 1 millió embert 1
mikrorizikó kockázatnak teszünk ki, akkor egy halálos áldozat várható
2000 km utazás repülőgépen, 65 km szgk-val
Kalifornia: Ismeret joga törvény 1978
Munkavégzési kockázatok, HBGY
Vegyipar: 4-5 Szénbányászat: 14 Mezőgazdaság: 10 Acélipar: 8 Utazás személygépkocsival: 60 Utazás motorkerékpárral: 660 Utazás kerékpárral: 96
HBGY: halálos baleseti gyakoriság 100 millió tevékenységi órára
Munkahelyi kockázatok értékelése
Kockázatok minőségi, ill. mennyiségi értékelése (megalakulástól egy év, éves felülvizsgálat),
Elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenység,
Dokumentálás
Kockázatértékelés folyamata
Van-e kockázat? Kiket érint ? Elfogadható-e? Kezelési stratégia (elkerülés, kiváltás,
csökkentés) meghatározása, Kockázatkommunikáció
Mennyiségi kockázatértékelés Eltűrhető kockázat: 10 mikrorizikó
Légszennyezők határértékei pl. benzol
5 mg/m3
mért érték: 4 mg/m3 , 4:5=X:10
x= 8 mikrorizikó
Fogalmi rendszer
MUNKAVÉDELEM: szervezett munkavégzésre vonatkozó
munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá az Mvt. céljának megvalósítására vonatkozó törvénykezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása.
Mvt.:Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv
Munkabiztonság
Célja: műszaki biztonsági, megelőzési követelmények (tárgyi, személyi, magatartási feltételek), amelyek célja a munkabalesetek megelőzése.
Tárgya: veszélyek megelőzése, illetve kezelése (elfogadható mértékűre csökkentése)
Munka-egészségügy
Cél: munkahigiéne és munka-egészség révén a munkát végző egyén egészségének megóvása
Munkavédelem= munkabiztonság+ munkaegészségügy
Munkaegészségügy= munkahigiéne + foglalkozás-egészségügy
Munkavédelem fő területei
Munkabiztonság
Cél: balesetek megelőzése
Munkaegészségügy
Cél: foglalkozási megbetegedések megelőzése
Munkavédelem eszközrendszere
Műszaki higiénés eszközök, Jogi igazgatási eszközök, Oktatási, nevelési eszközök
Baleset
Munkabaleset
Cél:megelőzés
Jelentési kötelezettség
Üzemi baleset
Cél:megkülönböztetett ellátás
Jelentési kötelezettség
Baleset
Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
Munkabaleset
Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
Foglalkozási megbetegedés
A munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás amely
a.) a munkavégzéssel, a foglakozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve,
b.) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének következménye.
Kockázat
Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása.
Pszichoszociális kockázat
Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.
Szervezett munkavégzés Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, a közszolgálati, a
közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.
Top Related