Mezopotámia művészete
Ókor-2
Mezopotámia művészete • I.e. III. évezredtől - I.e. IV. század
– Építészet Ó-Babilónia - agyag, égetett tégla, nád - mozaik, mázas cserép burkolat Zikkuratok (Toronytemplomok): - tömör agyagtégla építmények - legfelső szinten kisméretű templommal - rámpák - síkfödém - álboltozat- lépcsőzetesen egymás fölé helyezett téglarétegekből - dongaboltozat- kőből íves áthidaló szerkezetek, valódi boltozatok Homlokzat: - hangsúlyos kapuzat - félköríves bejárat
Mezopotámia művészete
• Új-Babilónia Városépítészet (Babilon) - négyszög alaprajz - derékszögű úthálózat - városkapuk - zománctéglából kirakott állat domborművek - Istár kapu Perzsa építészet - karcsú oszlopos támasztás - merőleges vájatsorral ellátott törzs - Bikafejes ábrázolás
Sumér Szobrászat:
- zömök testformák
- sematikus arc
- szimmetrikus szerkesztés
Asszír Istenszobrok:
- frontalitás
- egyszerű ruházat
- haj és szakáll aprólékos
- fantasztikus, stilizált formák
- kapuőrző démon
Mezopotámia művészete
• Domborművek (Relief) Téma: harci jelenetek, életképek. Babilon - erőteljes felépítésű testábrázolás - oroszlánok - bikák - kígyófejek - mázas cserepek
• Iparművészet Kerámia: - fazekaskorong feltalálása - színes, festett edények - geometrikusan stilizált díszítés -Pecsételőhengerek -ékírás. -írásbeliség, levéltárak Ötvösség - arany használati és kultikus tárgyak
Uruk romjai és rekonstrukciója • A Tigris és az
Eufrátesz folyamközének ókori története egymást váltó népek uralmát mutatja (sumérek, akkádok, asszírok, babilóniaiak, perzsák stb.)
1. Építészeti példák
a/ Fejlett városépítészet:
Ur városának alaprajza
• A sumérek városai
nagy hatást
gyakorolnak a terület
későbbi kultúráinak
építészetére
• A fallal kerített
településben
ugyancsak fal övezte
a palotát és a
templomot
Ur városközpontjának alaprajza,
templomok és paloták együttese
• A városközpontban udvarok övezték a holdistennő templomát, a zikkurátot
Ur romjai a zikkuráttal
b/ Zikkurát („toronytemplom”), Ur, i. e.
2000. előtt.
• Ur zikkurátja (akkádul
zikkuratu: „magas
templom”, sumérül
hurszag-galam-ma:
„lépcsőzetes
hegység”) a
legkorábbiak egyike
volt és a legépebben
maradt meg
Alapterülete 62,5 x 43 m, magassága
30 m körül lehetett
Aszfaltba ágyazott égetett téglából
épült
A szintek oldala valószínűleg
különböző színűre voltak festve
A szinteket termőföld borította, talán
növények nőttek rajta
7 lépcsősor vezetett fel a legfelső, kék
csempével borított szentélyhez
c/ Babiloni Istár-kapu, i. e. 570. k.
• Az újbabiloni
birodalom
virágkorában épült
kapu a város északi
kapuja volt.
• A pártázatos lezárású
építményen boltíves
nyílás vezet a város
központja felé
• A felvonulási út a
Marduk-szentélyhez
és a zikkuráthoz
(„Bábel tornya”)
vezetett
• Az út két oldalán a
királyi palota és a
híres függőkert
(Szemirámisz)
emelkedett
• A kék mázas téglával borított falakon mozaikszerűen kialakított állatok domborművei, bikák és kígyósárkányok (mushussu)
• A ma Berlinben látható kaput téglánként rakták össze a német régészek évtizedek munkájával
A kapu mögött nyíló felvonulási út két
oldalát oroszlánok őrizték
2. Szobrászati példák:
Alabástrom női fej Urukból, i. e. 2800 k.
• Sumér istennő vagy
papnő, egy templom
romjai közül került elő
• Szemöldöke bitumennel,
szemei berakással
készülhetett
• Fején paróka lehetett
b/ Gudea, Lagas királya italáldozatot
mutat be, i. e. 2120.
• Lagas városának
királya a
kiemelkedőbb sumér
királyok egyike volt
• Több őt ábrázoló
szobrot állíttatott a
templomokban
(fogadalmi szobrok)
• Diorit kő az anyaga
• Frontális, zárt körvonalú, szimmetrikus
• Festetlen (talán csak a szeme volt befestve)
• Ékírásos felirat a ruháján
Sumér ékírásos tábla, i. e. 2000. k.
c/ Lamassu (kapuőrző démon),
i. e. 8. sz.
• Az asszír királyok palotáit különös lények őrizték
• A több mint 4 m magas alabástrom szobrok, furcsa összetett lények: ember, bika, oroszlán, sas
• Az ajtófélhez
kapcsolódó szobrok
két irányból voltak
nézhetőek (előröl és
oldalról), ezért 5 lábuk
van
• Szakállas emberarcát
4 bikaszarv és tollas
fejék díszíti
• A szemek már
plasztikus
kialakításúak
Top Related