Mezőgazdasági Üzemtan I.
Takácsné György Katalin CScSzent István EgyetemVállalatgazdasági és Szervezési Intézet
2007/20082007/2008
takacsne.gyorgy.katalintakacsne.gyorgy.katalin@@gtk.szie.hugtk.szie.hu
MezMezőőgazdasgazdasáági gi ÜÜzemtan Izemtan I• vállalatgazdasági alapok,• döntési elvek,• vállalati erőforrások, • mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana és szervezése:
növénytermesztés
MezMezőőgazdasgazdasáági gi ÜÜzemtan IIzemtan II
• mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana és szervezése: állattenyésztési ágazatok,
• vállalatok irányítási, tervezési ismeretei
Vállalkozásmaga a gazdasági tevékenység folytatása
GazdasGazdasáági tevgi tevéékenyskenyséégg
bevétel szerzés érdekében, rendszeresen folytatott értékesítés, függetlenül annak eredményétől
VVáállalatllalatszervezeti keret, amelyben a vállalkozást folytatják
SzervezetSzervezetvalamely gazdasági rendszerben működő emberek együttese, ahol a rendező elv a vállalati érdek
A vállalkozás során elsődleges cél
• a piacon létező, vagy ott megjelenni vélt fogyasztói igény kielégítése
• a vállalkozási érdek, az eredmény elérése
A fogyasztA fogyasztóói igi igéény valamely termny valamely terméék, vagy szolgk, vagy szolgááltatltatáás irs iráánt nt akkor minakkor minőőssüül tl téényleges ignyleges igéénynek, ha fizetnynek, ha fizetőőkkéépes kereslettel pes kereslettel
jjáár egyr együütt!tt!
⇓
Vállalati rendszer rendező elve
a vállalati érdek, amely a vállalati célban nyilvánul meg
VVáállalati cllalati cééll••eredmeredméényes mnyes műűkkööddééss
••stabilitstabilitáás (tarts (tartóós fennmarads fennmaradáás a piaci szerepls a piaci szereplőők kk köözzöött)tt)
Vagyon nVagyon nöövelveléés, vagyons, vagyonéérdekeltsrdekeltséégg
⇓
Határozatlan időre létesített vállalat célja
hosszabb időtáv átlagában az időegység alatt elérhető, vállalati célra felhasználható eredmény nagyságának a maximalizálása
HatHatáározott idrozott időőre lre léétestesíített vtett váállalat cllalat cééljalja
adott projekt elvégzése és a projekten elérhetőeredmény maximalizálása
VVáállalatllalat
TTőőkebefektetkebefektetéés cs cééljalja
VVáállalkozllalkozáás ls léényegenyege
• jelenlegi értékben meglévő tőkéről kell lemondani
• elmaradó haszon kérdése
• jelentős kockázattal jár
⇒ tőkebefektetés
⇒ profit elérése
(tőke értéknövekmény)
A vállalkozások működőképességének feltételrendszere
• önállóság• hosszú távú nyereséges működés• kockázat vállalás• valódi piaci megmérettetés
Rendszer
• elemek integrált egésze• az elemek egymással valódi kölcsönhatásban vannak• rendező elve révén új tulajdonság, eredmény, tárgyi jellegű
objektum jön létre
GazdasGazdasáági rendszergi rendszer
• gazdasági tevékenység folytatására képes rendszer
GazdasGazdasáági rendszergi rendszer
GazdasGazdasáági hatgi hatéékonyskonysáágg
input transzformáció output
output érték
intput érték> 1
GazdasGazdasáági rendszer alapelemegi rendszer alapeleme
az a legkisebb rész, amelyik még rendelkezik a rendszer egészének általános tulajdonságaival, önmagában képes gazdasági tevékenységet folytatni (eredménye mérhető)
VVáállalat, mint gazdasllalat, mint gazdasáági rendszer alapvetgi rendszer alapvetőő alrendszereialrendszerei
• reál (anyagi) folyamatok alrendszere
• pénzügyi folyamatok alrendszere
• irányítási folyamatok alrendszere
A vA váállalkozllalkozáás ls léényegi elemeinyegi elemei
• új és értékes dolog előállítása (fogyasztói igény kielégítésére)• folyamat (egymásra épülő cselekvéssorozat)• idő és erőfeszítés kifejtése• kockázat vállalása• megelégedettség
A vA váállalkozllalkozáás alapvets alapvetőő gazdasgazdasáági szerepeigi szerepei• fizetőképes kereslet kielégítése termelés vagy szolgáltatás révén • munkaalkalom teremtése a vállalkozónak, családjának és a
munkavállalóknak • adófizetés, társadalmi és egyéni jövedelem létrehozása • hozzájárulás különböző szociális és kulturális feladatok
ellátásához
GazdasGazdasáági rendszer mgi rendszer műűkkööddéésséének folyamatainek folyamatai
• létesítési (és működtetési) pénz biztosítása
• tartós működési feltételek biztosítása, eszközök beszerzése
• folyamatos ráfordítások beszerzése, készletezése, előkészítése
• ráfordítás felhasználás
• működési feltételek fenntartása, karbantartása, ellenőrzése
• hozamok kezelése, érték megőrzése, készletezése
• hozamok értékesítése és az értékesítés pénzügyi realizálása
VVáállalkozllalkozáás szs szüükskséégessgesséégege
• egyén oldaláról: jövedelem - önmegvalósítás
• gazdaság oldaláról: élénkítés, hatékonyság növelés
• társadalom oldaláról: munkahely teremtés (önfoglalkoztatás is)
⇓
MiMiéért krt küüllöönnöösen fontos a mezsen fontos a mezőőgazdasgazdasáági gi tevtevéékenyskenysééget folytatget folytatóó vváállalkozllalkozóó??
A vA váállalkozllalkozáás ls léétrejtrejööttttéének indnek indííttéékaikai• egyén szempontjából akkor jön létre, ha
üzleti lehetőség felismeréseéletforma (stílus) váltási kényszercsaládi hagyomány kedvező környezeti feltételek a vállalkozóvá váláshoz
• piac oldaláról akkor jön létre, haüzleti lehetőség megléte az ötletre (fizetőképes kereslet)elegendő vállalkozói tőke
saját forrás (család)hitel felvétel lehetőségetámogatás (mezőgazdaság: fiatal gazdák speciális támogatása)
jövedelmezőségi kilátás és a vállalkozó befektetései közötti arányosság
A piac lA piac léényegi elemeinyegi elemei
• kereslet• kínálat• ár• jövedelem
Többlet
Hiány
KÍNÁLATKERESLET
Egyensúlyi ár
Értékesítési ár(Ft/db)
Egyensúlyimennyiség
Mennyiség (db)
Kereslet-kínálati függvény
A vA váállalkozllalkozáások msok műűkkööddéésséét befolyt befolyáásolsolóó ttéényeznyezőőkk
a társadalom megítélésea helyi lakosság megítélése a kormányintézkedések a tulajdonosok a versenytársak a vásárlók a szállítók az új vállalkozás belépése a helyettesítők az alkalmazottak a bankok
Rendszer kRendszer köörnyezetrnyezetkülső környezet• makrokörnyezet
→ politikai környezet→ gazdasági környezet (állam)→ társadalmi és szociális környezet→ tudományos, technikai környezet→ természeti, ökológiai környezet
• mikrokörnyezet – vállalkozás működésének érintettjei→ fogyasztók→ szállítók→ versenytársak→ szövetségesek
belső tényezők – vállalkozás belső érintettjei (stakeholders)→ tulajdonosok ⇒ tőkejövedelem→ munkavállalók ⇒ munkajövedelem→ menedzserek ⇒ stabilitás
Vállalati belső érintettek érdekellentéte
tulajdonosoktőkejövedelem
(képződött eredmény felosztása, felélése)
menedzserekmunkajövedelem
tőkejövedelem
hosszú távú stabilitás
munkavállalókmunkajövedelem
(költség, csökkenti az eredményt)
A mezőgazdasági rendszerek struktúrája és jellemzői(a termelés erőforrás rendszere és a befolyásoló környezeti kapcsolatok)
Biológiai erőforrások alrendszerének komplexuma
Természeti erőforrások alrendszere
Termelőeszközök
alrendszere
Növényi szervezetek alrendszere
Állati szervezetek alrendszere
A termelés és irányítás
emberi tényezői
Növényökológiai környezet
Társadalmi, gazdasági környezet
Állat-ökoló-
giai kör-nyezet
Természetföldrajzi környezet
Ipari és műszaki
környezet
Ráfordítás – hozam kapcsolatok
input transzformáció
hozamráfordítás transzformáció
output
költség transzformáció termelési érték
kiadás transzformáció bevétel
Alapfogalmak
Input (hasznos dolog) ⇔Output (minden, ami kikerül
a rendszerből)
Ráfordítás (gazdasági érték; döntéshozó befolyásolja;
természetes mértékegység)⇔
Hozam (gazdasági érték; természetes mértékegység)
Költség (felhasznált ráfordítás pénzben kifejezett
értéke)⇔
Termelési érték (pénzben kifejezett hozam; teljesítmény
érték)Kiadás (a szükséges
inputokért és a működési feltételek biztosításáért
kifizetett pénz)
⇔Bevétel (gazdasági és nem
gazdasági szervezettől kapott pénzösszeg)
Eredmény mérés
alapja a vállalati mérleg
+ Pénzbevételek
− kiadások
± eszköz (készlet) növekmény/csökkenés
+ nyereség vagy − veszteség
Eredmény mérésre szolgáló kategóriák (1)Tervezési folyamatban (általában):
Fedezeti hozzájárulás = Termelési érték – változó költségFH = TÉ – Kv
Nettó jövedelem = Termelési érték – összes költség
NJ = TÉ – Kö
Bruttó jövedelem = Nettó jövedelem + munkabér
BJ = TÉ – Kö + munkabér
Eredmény mérésre szolgáló kategóriák (2)
Lezárt gazdasági (év) ciklus után:Üzemi tevékenység eredménye
± Pénzügyi műveletek eredménye= Szokásos vállalkozói eredmény
± rendkívüli eredmény= Adózás előtti eredmény
-adó= Adózás utáni eredmény
-osztalék= Mérleg szerinti eredmény
A mezőgazdasági rendszerek sajátosságai (1)
specifikus alrendszerei is vannak természeti erőforrások alrendszernövényi szervezetekállati szervezetek
vertikális (időbeli) struktúra, amely az egyes részfolyamatok meghatározott időbeli sorrendjét jelenti
nagyobb kötöttség (megszakíthatatlanság)nagyobb kockázat
A mezőgazdasági rendszerek sajátosságai (2)
idényszerűségidőszakos maga a termék előállítás (készletezés, tartósítás; ez kockázatot növel és veszteséggel jár)az egyes erőforrások működése is időszakos a termékértékesítés is időszakos (bevétel keletkezés) szemben a folyamatos ráfordításokkal ⇒
finanszírozáskapcsolódó feldolgozó tevékenységek is időszakosak munka- és folyamatszervezési nehézségek az idő előrehaladtával egyre csökken a folyamat megváltoztathatóságára vonatkozó döntés lehetősége
⇓termelési szerkezet, rotáció kialakítás
termeltermeléési funkcisi funkcióókk(élelmiszer és élelmiszeripari alapanyagok; egyéb nyersanyag termelés; energia termelés; elsődleges élelmiszer feldolgozás, csomagolás, tárolás, értékesítés)
népesség megtartás és foglalkoztatás
ttéérsrséégi vagy regiongi vagy regionáális funkcilis funkcióókk
munkaerő kiegyenlítésinfrastruktúra fenntartás és fejlesztés
MultifunkcionMultifunkcionáális mezlis mezőőgazdasgazdasáági vgi váállalat jellemzllalat jellemzőői (1)i (1)
falusi turizmus elősegítése
Multifunkcionális mezőgazdasági vállalat jellemzői (2)
fföölddel kapcsolatos lddel kapcsolatos éés s öökolkolóógiai funkcigiai funkcióókktájfenntartásföldvédelemtermészetgazdálkodásbiodiverzitás megőrzés
szociszociáális lis éés kulturs kulturáális funkcilis funkcióókkvidéki életmód, hagyományok és kultúra őrzéserekreációs feltételek biztosításavidéki életközösségek életképességének fenntartása
Regisztrált vállalkozások száma összesen
1996 2000 2006
Regisztrált vállalkozás 1.067.900 1.049.196 1.309.883
- ebből működő 698.000 744.346 ~870.000
(KSH szerint nem működő: az adóbevallást be nem nyújtó vállalkozás)
A regisztrált vállalkozások 96%-a 10 főnél kevesebbet foglalkoztat!
VVáállalkozllalkozáások csoportossok csoportosííttáásasa• profit orientáltság
profit orientált – non-profit orientált• tulajdonforma
magán – állami és önkormányzati - szövetkezeti• tevékenység jellege
termelő - szolgáltató• méret
nagy – közép – kis - mikro• működés jogi kerete
egyéni vállalkozástársas vállalkozás• gazdasági társaság• szövetkezet
VVáállalkozllalkozáás forms formáák (2006. 6. 30.)k (2006. 6. 30.)• egyéni vállalkozás (710.547; 53,9%)• társas vállalkozás (508.087; 38,5%)
⇒ gazdasági társaságokjogi személyiség nélküli (259.344; 19,6%)
• közkereseti társaság (7.371; 0,6%)• betéti társaság (221.731; 17,0%)
jogi személyiséggel rendelkező (248.743; 16,8%)•közös vállalat (73; 0,1%)• korlátolt felelősségű társaság (232.506; 17,6%)• részvénytársaság (4.332; 0.3%)
⇒ szövetkezet (6.026; 0,5%)⇒ költségvetési szervezet (15.130; 1,2%)⇒ non-profit szervezet (73.484; 5,7%)⇒egyéb (5.663 0,1%)
VVáállalkozllalkozáás jellemzs jellemzőők (1)k (1)
• egyéni vállalkozásegy személy adja a tőkétegy személy a döntéshozó és végrehajtóegy személy, a tulajdonos dönt az eredményrőlfelelőssége korlátlankockázatot vállallétesítése, megszüntetése a legegyszerűbb
EgyEgyééni vni váállalkozllalkozáássELŐNYÖK HÁTRÁNYOK
-a szervezet egyszerűsége-nincs kötött tőkeigény-a vállalkozó egymaga tartja kézben az egész vállalkozást-változatos foglalkoztatási lehetőségek-a könyvelést nem kell felülvizsgáltatni-könnyen megszüntethető-rövidtávon előnyösen adózik-az özvegy, az örökös vagy a törvényes képviselő által folytatható
-a vállalkozó képességeinek, gyakorlatának hiánya-nehézségek a tőke növelésénél-a vállalkozás eladása nem lehetséges-a vállalkozó teljes és korlátlan felelőssége
VVáállalkozllalkozáás jellemzs jellemzőők (2)k (2)
• gazdasági társaságoktöbb személy adja a tőkételkülönülhet a tulajdonos és menedzsmentmás személy a döntéshozó és végrehajtóelsődlegesen a tulajdonos dönt az eredményrőlfelelőssége korlátlan (bt, kkt) vagy a társaság vagyonának erejéig korlátozott (kft, rt)
kockázatot vállallétesítése, megszüntetése jogilag szabályozott, bonyolult
VVáállalkozllalkozáás jellemzs jellemzőők (3)k (3)
• szövetkezetnon profit orientáltság (cél: a tagok egyéni érdek érvényesítése)
tőkéje több személy tulajdonát képezia döntést közösen, a tagok együttesen hozzákaz eredményt nem oszthatják fela vezetési feladatokat is (általában) a szövetkezet tagjai végzik
a tagok személyesen közreműködnek
(nem tőkehasznosítás a cél)
KKüüllöönbnböözzőő vváállalkozllalkozáás forms formáák k öösszehasonlsszehasonlííttáássáának knak kéérdrdééseisei
Milyen tevékenységet tervezünk végezni?Ki bocsátja rendelkezésre a szükséges tőkét?Ki és milyen mértékben viseli a kockázatot?Ki és milyen mértékben viseli a felelősséget?Ki jogosult a döntéshozatalra? Több személy esetén hogyan oszlanak meg a döntési jogosítványok (hatáskörök)?Kit és milyen mértékben illet meg a vállalkozás eredménye?Milyen mértékű közreműködést igényel a vállalkozás működtetése a vállalkozótól?
Működő mezőgazdasági vállalkozások száma(2005. 3. 31.)
Rt 332szövetkezet 1.640kkt 138
bt 4.332
egyéni vállalkozás (igazolvány) 20.572
őstermelő ~900-950.000
kft 6.478
Döntésjövőre vonatkozóan alternatív cselekvési lehetőségek közötti
választás valamilyen kritérium szerintGazdasGazdasáági dgi dööntntééss
gazdasági tevékenységként megvalósuló alternatív cselekvési lehetőségek közötti választás gazdasági kritérium szerint
fedezeti hozzájárulás maximalizálás
költség minimalizálás (változó)
Döntési probléma elemei
alternatív cselekvési lehetőségek
események
az események valószínűségei
a döntési kritérium
a döntés várható következményei
Döntési folyamat
információ gyűjtés, elemzés, probléma felismerés és megfogalmazás
alternatívák kidolgozása és elemzése
döntési kritérium meghatározása
döntéshozatal (a döntéshozó számára optimális alternatíva kiválasztása)
a döntés végrehajtási utasításokba foglalása
végrehajtás
ellenőrzés (következmények mérése)
elemzés
Normatív döntési szabályokmilyen módon és hogyan kellene dönteni, ha a döntés minden körülménye pontosan olyan lenne, mint az elméleti szabályok kidolgozásakor volt
Egyszerűsítő feltételek minden alternatíva és azok eredménye előre ismert
racionális viselkedést várunk el a döntéshozótól
a múltbeli ismeretek, tapasztalatok befolyásolják a döntéshozót
döntés során valamilyen cél optimalizálása történik
egy problémában csak egyféle döntés hozható
a döntést befolyásoló tényezők, környezeti hatások folytonosak és csak lassan változnak
a döntéshozók ezekre a változásokra reagálnak
a változásokra azonnal, időbeli eltolódás nélkül történik a reagálás
a döntés meghozatala, végrehajtása a rendszer szempontjából külön gazdasági áldozattal (költséggel) nem jár
a döntést nem befolyásolja az adott vállalkozás szervezeti struktúrája
Gazdasági döntések típusai
Célszerű-e a tevékenység/vállalat létesítéseNJ0 = FH0 – B0 > 0 (gazdasági hatékonyság)
Működő tevékenység/vállalat fenntartásaFH = TÉ – KV > 0
Tevékenység/vállalat megszüntetéseFH = TÉ – KV – kivonható tőke elmaradó haszna < 0
Döntési problémák működő vállalatoknálMeddig érdemes valamely ráfordítást növelni?Mi az erőforrások optimális összetétele?Mi a korlátozott erőforrás optimális szétosztása?Meddig tartson (időben) egy gazdasági folyamat?
azt kell megvizsgálni, hogy a döntés milyen változás(oka)t eredményez egy korábbi állapothoz képest
gazdasági előny: termelési érték növekedés
gazdasági hátrány: termelési költség növekedés
ÖÖkonkonóómia alapelvemia alapelve
⇓
fedezeti hozzájárulás
A termelési függvény
Potenciális output
Tényleges output
Az elégtelen technikai hatékonyság következménye
Input időegység alatt
Output időegység alatt
Meddig érdemes növelni egy vagy több, de fix arányban adagolt ráfordítást?
DDööntntéési problsi probléémama
H = f(R) vagy H = f(R1, R2, … Rn)
RRááfordfordííttááss nagysnagysáággáának meghatnak meghatáározrozáásasa
átalakítórendszer
Hozam (H)Ráfordítás (R)
FH = TÉ – Kv, azaz FH = H · ÁH – R · ÁR maximális
DDööntntéési kritsi kritéérium:rium: FHFHmaxmax
RRááfordfordííttáás nagyss nagysáággáának meghatnak meghatáározrozáásasa
egy függvény szélsőértéke ott van, ahol az első deriváltja zérus (R szerinti)
0ÁdRdRÁ
dRdH
dRdFH
RH =•−•=
RRááfordfordííttáás nagyss nagysáággáának meghatnak meghatáározrozáásasa
R
H(hozam függvény: a hozam ráfordítás nagyságától függő változását írja le)
H = f(R)
RRááfordfordííttáás nagyss nagysáág optimalizg optimalizáálláása (Rsa (Roptopt ?)?)
⇓
a ráfordítás felhasználás optimuma
addig szabad növelni a ráfordítást, amíg a ráfordítás növelés többletköltsége (MK) még nem haladja meg a vele
előállított értéktöbbletet (MTÉ)
MTÉ = MK
MTÉ ≥ MK; MTÉ ≥ ÁR
Költség fedezeti diagram
Termelési érték (árbevétel)
állandóköltség
változóköltség
összköltség
Fedezeti méret
Fedezeti pont
nyereség
veszteség
• mindazon megfontolások, tevékenységek és intézkedések, amelyek a szükségletek kielégítéséhez szükséges erőforrások beszerzésére és felhasználására irányulnak
hogy a vállalkozás meglévő erőforrásainak működtetetésével, tevékenysége maximális eredményt hozzon, vagy
meghatározott eredményt (feladatot vagy tevékenységet) a legkisebb erőforrás felhasználás mellett igyekszik teljesíteni
.
Gazdálkodás
beszerzés (javak és erőforrások biztosítása)kezelés (működtetés, használat, alkalmazás, felhasználás)óvás (állag és értékmegőrzés, vagyonvédelem, karbantartás)átalakítás (kisebb fejlesztéssel alkalmasabbá tétel)helyettesítés (más javak, erőforrások igénybevétele)kiegészítés (új képességekkel történő felruházás)kibocsátás, leépítés (kivonás a gazdálkodási körből)
Gazdálkodási feladatok
a gazdálkodás keretében a vállalkozás megtervezi, végrehajtja, ellenőrzi, méri és értékeli az erőforrások felhasználását és vizsgálja a felhasználással elért eredményt, valamint a felhasználás hatékonyságát
⇓
ERŐFORRÁS = input
• tárgyiasult és dologi formát nem öltőerőforrások
• elsődleges és támogató tevékenységek• vállalati érintettek eltérő érdekeltsége
(stakeholders)
ESZKÖZ = vagyon
FORRÁS = tőke
VVáállalati erllalati erőőforrforráások (1)sok (1)
• tárgyi eszközök (ingatlanok, gépek, berendezések, járművek)
⇒ TARTÓS ERŐFORRÁSOK
• készletek (anyagok, félkész és késztermékek, áruk)
• követelések
• pénzeszközök (befektetett pénzeszközök is!)
• természeti erőforrások (föld, víz, ásványi anyagok stb.)
Tárgyiasult, dologi formát öltő erőforrások
VVáállalati erllalati erőőforrforráások (2)sok (2)
• immateriális javak (szellemi termékek, goodwill)
• emberi erőforrás
• információ
• innováció
Dologi formát nem öltő erőforrások
VVáállalati tevllalati tevéékenyskenyséégek (1)gek (1)
• logisztika
• termelés
• marketing és értékesítés
• értékesítés utáni szolgáltatások
Elsődleges tevékenységek (termelési folyamat és realizálása)
VVáállalati tevllalati tevéékenyskenyséégek (2)gek (2)
• tervezés (termelési folyamatok, műszaki fejlesztés stb.)
• pénzügyek (pénz- és hitelgazdálkodás)
• emberi erőforrás gazdálkodás
• innováció
• információ gazdálkodás
• beszerző tevékenység
• termelés és értékesítés irányítása
• elszámolás, nyilvántartás (számvitel)
Támogató tevékenységek
Porter-féle értéklánc modell
Profit
A vállalkozás infrastruktúrája Emberi erőforrás menedzsment
Technológia (termék) fejlesztés
Támogatótevé-
kenységek és tényezők
Erőforrás ellátás (beszerzés) Befelé
irányulólogisztika
Termelés
(átala-kítás)
Kifeléirányul
ólogiszti
ka
Marketing és
értékesítés
Értékesí-tést
követőszolgál-tatások
Elsődleges tevékenységek
Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok)
1.1. KorlKorláátozottstozottsáágg– a szükséglet meghaladja a kapacitást– az erőforrásoknak ára van
• fizikai szűkösség• ökonómiai szűkösség
a szűkösség megjelenési formái
A korlátozottságot mérsékli
• technológiai újítás• új készletek feltárása• erőforrás kinyerés hatékonyság növelése• helyettesítők kifejlesztése• fogyasztói helyettesíthetőség• hulladék újra hasznosítása
korlátozottság ⇔ növekedés
⇓⇓⇓
Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok)
2.2. SzSzíínvonalnvonal• milyen hatékonyan lát el az adott erőforrás egy
funkciót(a magasabb színvonal jobban lehetővé teszik a hatékony (jövedelmező) termék előállítást)
• a természeti erőforrások általában alacsony színvonalúak (gazdasági értelemben)(helyhez kötöttség, szállíthatóság, fizikai érzékenység)(azonosak közötti rangsor ⇒ komparatív előny)
Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok)
3.3. BonyolultsBonyolultsáágg– hány feladat (funkció) elvégzésére
alkalmas az erőforrás(a bonyolult és egyben magas színvonalú erőforrás a kedvezőbb ) (alacsony színvonalú erőforrás esetén általában az egyszerűbb erőforrás a kedvezőbb)
egyszerű erőforrások ⇒ specializáció
⇓⇓⇓
Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok)
4.4. helyetteshelyettesííthetthetőősséégg
A természeti erőforrások nem vagy csak korlátozottan helyettesíthetők mesterséges erőforrásokkal!
• azonos feladat ellátásra alkalmasak• egymást teljesen vagy meghatározott mértékben
kiválthatják
Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok)
5.5. tarttartóóssssáággmennyi ideig, hány ciklusban létezik és szolgálja a termelést
• tartós erőforrások (durable assets; tőkejavak)• forgóeszközök (working capital; működő tőke)
Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok)
6.6. mobilitmobilitááss– mennyi idő alatt és milyen gazdasági áldozattal
tehető pénzzé az erőforrás
• mobilitás és termelésben való lekötés kapcsolata
• mobilitás és piacképesség kapcsolata(Pénz – Eszköz – Pénz körfogás; árbevétel)
Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok)
7.7. ttáárgyi jellegrgyi jelleg– megjelenési forma
• anyagi erőforrás• nem anyagi jellegű erőforrás
• természeti erőforrások tárgyi jellege abban nyilvánul meg, hogy többségében fizikai mivoltukban megfoghatók, részei a környezetnek
• gazdálkodás kezdeti szakaszában van szerepük, illetve a gazdálkodás keretét adják meg
Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok)
8.8. hasznosshasznossáág idg időőbeli jellegebeli jellege– időhöz kötött hasznosság– erőforrások időbeli hasznossága
– készletjellegű erőforrások– folyamatosan használt erőforrások
– megújuló– megújítható
Termőföld - mint erőforrás - sajátosságaiközgazdasági értelemben a mesterséges erőforrások pótlólagos befektetésének tere multifunkcionális erőforrás
élet- és gazdaságtértermészeti környezet alapjatermelési tényező (tárgyi alap és eszköz)fogyasztási javak egyike (lakóhely, kirándulóhely)a gazdasági és társadalmi tevékenységek egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározója (regionális különbségek)tulajdon tárgya tőkefelhalmozási, kincsképző, vagyongyarapítási szerepe van
Föld, mint sajátos „befektetett eszköz”tartós eszköz, amely több termelési cikluson, hosszú időn keresztül vesz részt a gazdasági tevékenységben megújuló és egyben megújítható erőforrás
okszerű használatRáfordítást igényel (termelési költség)
a mezőgazdasági vállalat köteles megfelelőállapotban tartani (művelési kötelezettség)nincs értékcsökkenése (értéke az okszerűhasználat révén nő)termőképessége meliorációval, földterület fejlesztéssel megváltoztatható
Föld gazdasági értékeföld bérleti díj tőkésítése
iösszegebérletidíjéviFöldérték =
adás-vételek összehasonlításaértékmegosztás módszer (ingatlan esetén)levezetéses módszer (beépített telek ára – nettófejlesztések értéke)parcellázás-fejlesztés módszereföldre maradó érték módszere
i = kamatláb/100
A föld magas árától függ
vagyonmegőrző, kincsképző szerep beáll a földpiacbérleti díj növekedése ⇒ magasabb termelési
költségekaz intenzívebb földhasználat szükségességetechnológia használat (kemikália)
a termelési alrendszer szerkezete, amely leírja a vállalati tevékenységeket (ágazatok) és a köztük lévő kapcsolatrendszert (a tevékenységek egymáshoz viszonyított aránya és kölcsönös összefüggésük rendszere)
Termelési szerkezet
TermelTermeléési szerkezet, termsi szerkezet, terméék pk páálya lya
Termék szerkezeta vállalat által kibocsátott végtermékek és szolgáltatások szerkezete (a vállalati végtermékek szerkezete)
a termelési folyamat egymás után következő, egymáshoz kapcsolódó tevékenységeinek sora (nyersanyagtermelés –feldolgozás – eljuttatás a fogyasztóhoz)
Termékpálya vertikum
a mezőgazdasági vállalat általában nem tartalmazza a teljes vertikumot
⇓⇓
⇓⇓működési zavarok (szinkronizáltság hiánya)
vállalati csoport érdekek ≠ termékpálya működési optimum
Teljes vertikum előnye lenne
gazdasági előny ⇒⇒ hatékonyság növekedés
könnyebb irányítás ⇒⇒ tranzakciós költségek csökkenése
Teljes vertikum kialakításának hátránya, gondja
tőke igénye nagyon nagy ⇒⇒ nincs elegendő vállalati tőke(megfelelő mennyiségű és minőségű erőforrások hiánya)a szükséges alapanyagok csak igen nagy területen lennének megtermelhetők(növénytermelés területhez kötöttsége, vetésváltási kritériumok)megnövekvő vállalati egyoldalúság és kockázat
nemesítés, vetőmag
termesztéscukorrépa termesztés cukoripar
fajta nemesítés
tehén tartás
borjú-nevelés
üszőne-velés hízlalás húsipar,
feldolgozás
vállalat határatermékpályák
TTermerméék pk páálya lya rendszerrendszer
Termelési szerkezet jellemzői
több ágazatból áll, azok nagy számú tevékenységből tevődnek össze
szerkezet optimalizálás ⇒⇒ FHmax
vállalati jövedelemhez való hozzájárulás
fedezeti hozzájárulás
változó költség (negatív FH)
termelési érték illetve bevétel
beruházási költséghányad
Kérdés:
minél kisebb tevékenységekre vonatkoznak a döntések, annál jobban lehet megközelíteni az elméleti optimumot
kialakításkor csak a változó költségeket szabad figyelembe venni
a vállalati közvetett és általános költségeket nem szabad felosztani (nincs még vetítési alap)
Hogyan lehet kialakítani az optimális termelési szerkezetet?
Termelési szerkezet változás
oka az állandóan változó környezet
specializáció ⇒⇒ szerkezet egyszerűbbé válik, tevékenység szám csökken
diverzifikáció ⇒⇒ funkció szám és bonyolultsági fok nő
Specializációgazdasági előny
szűkös erőforrás kapacitás jobb kihasználásamunkaműveletek optimális időbeni elvégzéseszaktudás és szervezés jobbszínvonal és hatékonyság növekedés
gazdasági hátrány
túl specializált, monokultúrás szerkezet (környezeti károk)egyes erőforrások idényszerűség miatti alacsony kihasználásakockázat növekedéserendszer rugalmatlanabbá válik
Diverzifikációúj tevékenység bevonása ⇒⇒ ágazatok száma nőprofilváltás (újat alakít ki, de meg is szüntet)
formái
vertikális diverzifikáció ⇒⇒ termékpálya mentén⇒⇒ nagy a tőkeigény
teljes termékskála típusú diverzifikációmeglévő erőforrásrendszeren vagy technológián alapul valamely fogyasztói kör eltérő szükségleteinek
kielégítéseoldalirányú vagy körkörös (új erőforrást, technológiát
igényel, nem kötődik korábbi fogyasztóhoz)⇒⇒ legkockázatosabb, tőkeigényes
Diverzifikációgazdasági előny
nő a biztonság, stabilitás (pénzügyi is!)javul az átlagos eszközkihasználásegyes tevékenységek pozitív hatásúak (komplementer termékek)növekvő vállalatok piaci alkalmazkodásának fő eszköze
gazdasági hátrány
erőforrás elaprózódás (túlzott diverzifikáció)nehezen alakítható ki optimális termelési szerkezet és méret (tevékenységeké)
tranzakciós költségek növekedése (sokirányú szakmai és irányítási feladatok nem mindig oldhatók meg rendszeren belül)
kiindulási alap: modellezhetőség teljesülésegond:
• linearitás – nem linearitás• erőforrások relatív korlátozottsága• erőforrás hatékonyság• erőforrások / termékek helyettesíthetősége (hiánya)• erőforrások és tevékenységek oszthatósága (hiánya)• időtényező figyelembe vételének problémája
TermelTermeléési szerkezet optimalizsi szerkezet optimalizáállááss
⇓⇓
Cél: ⇒ FHmax
kiindulási alap a piaci igény(információ, alternatív lehetőségek, adaptív szemlélet)
agrártámogatási rendszer és várható változásarendelkezésre álló földterület
nagysága (vétel, bérlet, bérleti díj)• nagyobb föld: gépkihasználás növelés• kisebb föld: élőmunka igényes tevékenységek
elhelyezkedése (agroökopotenciál, infrastruktúra) tagoltsága, minőségelehetőség alternatív gazdálkodásra
TermelTermeléési szerkezet kialaksi szerkezet kialakííttáás befolys befolyáásolsolóó ttéényeznyezőők (1)k (1)
rendelkezésre álló munkaerő nagysága, kora, képzettsége(rész idejű gazdaságok: tevékenység társítás)(nagy méretű, tőkeerős vállalatok: munkaerő nem korlátozó)
tevékenységek, ágazatok közötti kapcsolatok(erőforrás saját előállítása; pozitív termék-termék kapcsolatok)
cél meghatározás ⇒⇒ árutermelés/fenntarthatóság/alternatív gazdálkodás
lokális preferenciák és „versenytársak”, partnerekmeglévő eszközkapacitás, műszaki fejlettség, fejleszthetőség
lehetősége (beszerzési alternatívák; tőkeigény stb.)
TermelTermeléési szerkezet kialaksi szerkezet kialakííttáás befolys befolyáásolsolóó ttéényeznyezőők (2)k (2)
A fontosabb mezőgazdasági erőforrások csoportosítása
Termőföld Befektetett eszközök Munkaerő
Művelési ágak szerinti felosztás:
• Szántó • Kert • Gyümölcsös • Szőlő • Gyep • Erdő • Nádas • Halastó • Művelés alól
kivett terület
Számviteli törvény alapján:
• Immateriális javak
• Tárgyi eszközök
• Befektetett pénzeszkö-zök
Tárgyi jelleg szerint:
• Földterület, telkesítések
• Ültetvények • Épületek és
építmények • Gépek,
eszközök és felszerelések
Funkció szerint: • Tulajdonos • Irányító • Munkavégző
További csoportosítási szempontok:
• Szakképzettség• Végzettség • Kor • Nem
Földterület használat művelési áganként
Terület ezer hektár Százalékos megoszlás(%)Megnevezés
1990 2002 2006 1990 2002 2006
Szántó 4.712,8 4.515,5 4.509,6 50,7 48,5 48,5
Kert 35,3 98,5 96,0 0,4 1,1 1,0
Gyümölcsös 95,1 97,3 102,8 1,0 1,0 1,1
Szőlő 138,5 92,8 94,3 1,5 1,0 1,0
Gyep 1.185,6 1.063,1 1.014,5 12,7 11,4 10,9
Mezőgazdasági terület: 6.473,1 5.867,3 5.817,2 69,6 63,1 62,5Erdő 1.695,4 1.771,7 1.776,7 18,2 19,0 19,1
Nádas 40,3 60,5 61,1 0,4 0,7 0,7
Halastó 26,9 33,0 34,2 0,3 0,4 0,4
Termőterület: 8.235,7 7.732,4 7.689,2 88,5 83,1 82,6
Művelés alól kivett terület 1.075,7 1.571,0 1614,2 11,6 16,9 17,4
Összes földterület: 9.303,4 9.303,4 9.303,4 100,0 100,0 100,0
Vetésszerkezet alakulásaMegnevezés 2001 2002 2003 2005
Gabonafélék 73,5% 70,4% 68,7% 65%- búza 29,9% 27,5% 27,5% 25,2%- kukorica 30,5% 29,3% 27,9% 26,7%- árpa 8,85 8,9% 8,3% 7,1%
Hüvelyesek 0,7% 0,6% 0,6%Ipari növények 10,9% 13,8% 14,9%
- napraforgó 7,65% 10,0% 12,1% 11,5%
Cukorrépa 1,6% 1,3% 1,3% 1,4%Silókukorica 2,5% 2,5% 2,5% 2,1%Lucerna 3,7% 3,8% 3,6% 3,5%Zöldségfélék 2,1% 2,5% 2,5% 1,9%Egyéb növények 4,7% 4,8% 5,5%
Termelési szerkezet
a termelési alrendszer szerkezete, amely leírja a vállalati tevékenységeket (ágazatok) és a köztük lévő kapcsolatrendszert
TermTerméékszerkezetkszerkezet
a vállalat által kibocsátott végtermékek és szolgáltatások szerkezete
(a vállalati végtermékek szerkezete)
Ágazat
a termelési szerkezet azon eleme, amely önálló jövedelem előállító folyamatot képvisel, vagyis a vállalati jövedelemhez való hozzájárulása mérhető (FH; Kv)
eszközök és emberek tovább már nem bontható egysége, amely még rendelkezik azzal a képességgel, hogy a vállalati célnak megfelelő, annak részét képezőtevékenységet folytasson(meghatározott erőforrás és időigény, elkülöníthetőmunkafázis jellemzi)
ÁÁgazati elemgazati elem
TevTevéékenyskenyséégg
egy vagy több elem meghatározott termék előállítása érdekében történő, szabályozott összekapcsolása
ÁÁgazati szakaszgazati szakasz
több tevékenység egységbe kapcsolása (biológiai, technológiai vagy ökonómiai okokból)
Az ágazatok csoportosítása
A tevékenység célja szerint
A tevékenység jellege szerint
A tevékenységek kapcsolata szerint
Termék előállító Mezőgazdasági termelés és szolgáltatás
Egymástól független tevékenységek
Árutermék Növénytermelés Kapcsolódótevékenységek
Belsőfelhasználásra Állattenyésztés Egymás termelését
elősegítő termékek
Szolgáltató Szolgáltatás Egymással versenyzőtermékek
Belső szükségletre Erdőgazdasági termelés és szolgáltatás
Külső szükségletre Egyéb termelés és szolgáltatás
Ágazati jellemzők
önálló jövedelem előállító folyamatot alkotönszabályozó rendszerként működikegyidejűleg zárt és nyitott rendszerrelatíve izolált és önálló, a környezeti hatásokra
reagálva változik a rendszerrugalmas és érzékeny a rendszer, belső stabilitásának
megőrzésére törekszika rendszer belső stabilitása, egyensúlya közel állandódinamikus rendszer
Ágazati kapcsolatok
fizikai kapcsolatok
korlátozott erőforrás
térbeli és időbeli koordináció kell az ágazatok között
(erőforrás allokáció; többlet jövedelem maximalizálás)
információ erőforrás áramlás az ágazatok között
⇓anyag
gazdasági kapcsolatok
⇔ több ágazat
Ágazat megválasztásának tényezői1. hosszabb időn át ható, vállalaton belüli tényezők
ökológiai (termőhelyi) adottságok vállalati erőforrás struktúravállalati termelési szerkezet adottságai és
változtatásának lehetősége, szükségességebiológiai alapok, műszaki lehetőségek ⇒ technológiaszakértelem (termelési tapasztalatok)kockázati tényezők (piac, időjárás, kártevők, technológiai)menedzsment színvonala (szervezés, irányítás)alternatív erőforrás lehetőségek
Ágazat megválasztásának tényezői
2. tartósan ható külső tényezők
agrárpiaci rendtartás, támogatások, adók
fogyasztói igények és változása
kereslet – kínálat viszonya
fizetőképesség alakulása (nagyság, változás iránya, mértéke)
Ágazat megválasztásának tényezői3. változtatható, vállalaton kívüli és belüli tényezők
üzemi formatermelési cél termelési szerkezetráfordítás – hozam kapcsolatokágazatok versenyképessége
alternatív technológiákértékesítési lehetőségekfizetési feltételekfinanszírozási konstrukciók (hitel, termeltetési szerződés)menedzsment színvonala (szervezés, irányítás)
Ágazat kialakítás lépései
termelési cél meghatározása (áru – belső felhasználás – tárolás-feldolgozás)
ágazati méretágazati változat kialakítása és értékelése
lehetséges termelési céltechnológiai változatok – termelési színvonal
ráfordítások mennyisége, összetétele, jellege, helyettesíthetőségeeltérő gazdálkodási, műszaki színvonal
ágazatok méretezéseágazatok közötti kapcsolatrendszerráfordítás – hozam kapcsolatok (erőforrás szükséglet)
A növénytermesztési ágazatok általános ökonómiai és szervezési kérdései (1)
• alap termelő eszköz a termőföldkorlátozottságmegújuló erőforrásfenntartás szükséglete
nagy területen, eltérő termőhelyi és szállítási viszonyok, tér és időbeli jellemzők mellett folyó, hosszan tartó folyamat
A növénytermesztési ágazatok általános ökonómiai és szervezési kérdései (2)
• magas a forgóeszköz lekötés idejeidőben elhúzódó folyamatfinanszírozási nehézségek
a termelési folyamat nehezen szabályozható és nagy gazdasági áldozattal módosítható
időjárás, károsító szervezetek és környezeti kitettségmagas kockázat kitettség (kockázat érzékenység)
A növénytermesztési ágazatok általános ökonómiai és szervezési kérdései (3)
• nagy fokú a hozam bizonytalanság és ingadozás tervezhetőség
jellemzi a több termelési célra alkalmas (univerzális) erőforrások felhasználása
versenyzés az erőforrásokért
termelési szerkezet kialakítás
melléktermék kezelés és értékelés problémája
Ráfordítás – hozam kapcsolatok
input transzformáció
hozamráfordítás transzformáció
output
költség transzformáció termelési érték
Szántóterület megoszlás gazdaságtípusok szerint (%), 1990-2005
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
Társas
gazdaságok
82,2 79,5 82,2 74,5 57,8 52,6 48,2 44,8 43,2 42,6 45,5 41,8 40,8 41,9 42,7 43,2
Egyéni
gazdaságok
17,8 20,5 17,8 25,5 42,2 47,4 51,8 55,2 56,8 57,4 54,5 58,2 59,2 58,1 57,3 56,8
A gazdaságok számának és a szántóterület nagyságának megoszlása gazdaságcsoportok szerint 2005-ben (%)
Egyéni gazdaságok
Társas gazdaságok Összes gazdaság
Száma Területe Száma Területe Száma Területe
Szántóterü-let mérete,
hektárMegoszlás, százalék
0 (nem használ) 41,84 - 38,03 - 41,79 -0<0,2 16,6 0,84 0,98 0 16,42 0,410,2 -<0,5 13,39 1,58 0,94 0 13,26 0,760,5 -<1 5,86 1,55 0,81 0 5,82 0,751 -<5 13,9 12,21 4,75 0,05 13,8 5,895 -<10 3,53 9,65 3,56 0,11 3,53 4,6910 -<50 3,89 31,74 13,5 1,45 3,99 15,9950 -<100 0,61 16,93 6,8 2,06 0,67 9,2100 -<300 0,37 23,94 12,89 10,66 0,51 17,03300 és több 0,01 1,56 17,74 85,67 0,21 45,29Összesen 100 100 100 100 100 100
Fontosabb növények terület és átlaghozam alakulása (1)
2004: őszi búza: 5,13 t/ha; kukorica: 7,01 t/ha
Terület Átlag hozam Terület Átlag
hozamMegnevezés
1986-90 átlaga 2006
ezer ha t/ha ezer ha t/ha
Gabonafélék 2.812 4,97 2.863
- őszi búza 1.272 4,88 1091 5,13- árpa 260 4,18 301 4,3- kukorica 1.106 5,63 1223 7,22Cukorrépa 118 38,40 52 49Napraforgó 367 2,03 531 2,19Repce 53 1,93 144 2,33Szója 44 1,77 36 2,48Burgonya 45 17,74 24 23,9Magborsó 114 2,52
Fontosabb növények terület és átlaghozam alakulása (2)
2005: silókukorica: 30,59 t/ha
Terület Átlag hozam Terület Átlag
hozamMegnevezés
1986-90 átlaga 2006
ezer ha t/ha ezer ha t/ha
Silókukorica 281 20,74 84,47 30,2
Takarmány keverék 72 9,94
Lucerna széna 301 5,24 149 5,1
Zöldségfélék 106 83 16,6
Gyümölcs 96 (79) 103 7,27
Szőlő 143 112) 94 5,20
A magyar búzatermelés önköltsége és termelői ára (országos átlag)
0
5000
10000
15000
20000
25000
30000
35000
4000019
91
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
Ft/to
nna
Búzatermelés önköltsége Búza termelői ára
Forrás: AKI [2007]
A magyar kukoricatermelés önköltsége és termelői ára (országos átlag)
Forrás: AKI [2007]
0
5000
10000
15000
20000
25000
30000
35000
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
Ft/to
nna
Kukoricatermelés önköltsége Kukorica termelői ára
Ráfordítás – hozam kapcsolatok
hosszabb időszakra ható⇒ alkalmazkodás
termelési periódusonként változtathatók (vagy belül)⇒ racionális felhasználás
Ráfordítás – hozam kapcsolatok (1)
1. ökológiai sajátosságok befolyásolják
hozam nagyság, minőség, kockázat (bizonytalanság)
ráfordítás hatékonyság (átlagos, pótlólagos)
verseny a termőföldért ⇒ abszolút és relatív előny
talaj javítás (melioráció) ⇒ költség – forrás – hatás
művelés alóli terület kivonás
Ráfordítás – hozam kapcsolatok (2)
2. tartós vállalati termelési adottságok
eszközrendszer ⇒ magas állandó költség
szakismeret, termelési tapasztalat
Ráfordítás – hozam kapcsolatok (3)
3. évenként változtatható ráfordítások (1)fajta ⇒ biológiai alap tápanyag ellátás
istállótrágya (90-120 kg NPK hatóanyag/10 t) tarló- és szármaradványok leszántása (+N kell) zöldtrágyázás (lekötött földterület elmaradó haszna) műtrágya ökológiai gazdálkodásban alkalmazható eljárások (Bion, E-2001 talaj-oltó készítmény stb.)
Ráfordítás – hozam kapcsolatok (4)
3. évenként változtatható ráfordítások (2)öntözés ⇒ hozam növelő hatás
⇒ hozam bizonytalanság csökkentő hatás
környezeti feltételek területi elhelyezésvetésváltástalaj ápolás és vetés minőségenövényápolás növényvédelem (eszköztár)
Ráfordítás – hozam kapcsolatok (5)
3. évenként változtatható ráfordítások (3)termelés műszaki, technológiai elemei
termelési cél
termelés hatékonysága (költség, veszteség) eszköz kapacitás és kapacitás kihasználás hatása (méret) magas állandó költség (nyereségesség kritikus hozamszintje)
ágazatok közötti kapcsolatrendszer
verseny az erőforrásokért (föld, gép, pénz)egymást segítő ágazatok (elővetemény hatás)
Ráfordítás – hozam kapcsolatok (6)
3. évenként változtatható ráfordítások (4)időtényező
optimális időtartam alatti munkavégzés szükségessége időtől nem függő termelési folyamatok (megszakíthatóság hiánya) tenyészidő és technológia közötti összhang
piaci viszonyok
fizetőképes keresletfogyasztó szokások megváltozása versenytársak
A növénytermesztés ágazati rendszere
A termékkialakulása Az erőforrások A termelési
folyamat
Vetőmag
Különbözőfejlettségűnövény-állomány
Betakaríthatótermés
Termőtalaj
Előkészítetttalaj
Trágya-anyagok
Csávázottvetőmag
Elvetett terület
Növényvédőanyagok
Öntözővíz
Betakaríthatótermés
Talaj-előkészítés
Trágyázotttalaj
Trágyázás
Vetés
Növény-állomány Növényáplás
Növény-védelem
Öntözés
Betakarítás
Betakarítotttermés Szállítás
Tárolt termés Tárolás
Értékesítetttermés Értékesítés
Mun
kaerő,
esz
közren
dsze
r
Fedezeti hozzájárulás számítás
eladott termés értéketámogatásokbelső felhasználásmellékterméksaját fogyasztáskészlet érték
anyagköltségeköntözés költségeidőszaki munkaerőköltségegépi munka változóköltségeidegen szolgáltatás
FH = TFH = TÉÉ -- KvKv
Termelési érték oldal (+) Változó költségek (-)
Ágazati méret függ
• ágazati jövedelmezőség
földterület (tulajdon – bérlet)rendelkezésre álló erőforrások
termelési szerkezet (növényféleség – arányok)gépek, eszközök, öntözéstőke (folyó finanszírozás – beruházás)
piaci értékesítési lehetőségek, piaci ártőke forrása és költsége (hitel kamatköltség ⇒ FP nő)lekötött eszközérték (Ká nagysága; méret nő ⇒ ÁKá csökken)erőforrások kapacitás szintje és a kihasználtságkörnyezetvédelmi előírások, szabályoktermelésszabályozás (kvóta, szerződések)
Ágazati méret
termelési küszöbméret
nyereség küszöbméret
maximális méret
optimális méret
⇒ TÉ = Kv (rövid táv)
⇒ TÉ = Kö (indítás)
⇒ • erőforrás kapacitások• piaci értékesítési korlátok• tőke (nagysága és forrása)• támogatások• adminisztratív korlátok
⇒ FHmax
(alternatív jövedelemmel korrigált nyereség maximuma)
Alapfogalmak (1)
• táblaa termelés területi szervezésének alapegysége, amelyen ugyanazt a növényfajt termeljük, hasonlóak a talajadottságok, domborzati viszonyok (természetes és/vagy mesterséges határok alakítják ki)
tömbtáblák olyan csoportosítása, amelyen ugyanazt a növényt termeljük, vagy a hasonló termesztéstechnológiájú növények megfelelő területi elhelyezése lehetősége érdekében, ahol a műveletek szervezése jobban megoldható
Alapfogalmak (2)
• vetésforgóa vetett növényfajok összetétele, aránya, sorrendje és körforgása(a növényfajok egymást kiegészítve, ellensúlyozva biztosítsák a talajszerkezet fennmaradását, a tápanyag-szolgáltatás harmonikusabbáválását, valamint a káros szervezetek felszaporodásának meggátlását)
vetésváltás az egyes növények meghatározott sorrendben történő egymástkövetése (elővetemények)
monokultúra a szántóterületen egy növény több éven keresztül, ugyanazon táblán történő termesztése
Egy éves szántóföldi ágazat (1)
• szántóföldet egy évre lekötiegymással versenyez(het)nek az alapvető erőforrásért, a termőföldért, mely általában korlátozottan áll rendelkezésrea termelési ciklus négy hónaptól (zöldborsó) kilenc-tíz hónapig tart (őszi kalászosok)
forgóeszköz lekötési idő hosszúbevétel realizálódása a betakarítástól számítva több hónappal is kitolódhat
Egy éves szántóföldi ágazat (2)
• általában árunövényként folyik a termesztésük a gazdasági rendszereken belül
jövedelemtermelő képességük változó, ami függ termőhelyi adottságok gazdálkodás színvonala (technológiai, műszaki, irányítási stb.)makro- és mikrogazdasági környezettől
ráfordítás-hozam kapcsolatok jól meghatározhatók
erőforrás igényük szempontjából csoportosíthatók:közös erőforrást igénylő ágazatokra (gabonafélék) speciális erőforrást igénylő ágazatokra (cukorrépa)
Gabonaágazat ráfordítás-hozam kapcsolatai (1)
• termőhelyi adottságok (talajtípus, időjárás mikrokörzetek)
termelési cél(áru búza, malmi, javító minőség, takarmány, vetőmag, durum búza)
termelés nagysága, minősége, hozam ingadozás ráfordítások nagysága, költsége, hatékonysága
Gabonaágazat ráfordítás-hozam kapcsolatai (2)
talaj-előkészítés (művelési mélység, minőség, szántásos vagy szántás nélküli talajművelés)
vetés (magágy-előkészítés, vetés módja, minősége, művelőutas termesztés, optimális vetésidő betartása, optimális tőszám kialakítása)
tápanyagellátás és a fajta, termőhelyi adottságok közötti összhang (szilárd vagy folyékony műtrágya, dózis, kijuttatás ideje, megoszlása, fejtrágyázás)
technológia
Gabonaágazat ráfordítás-hozam kapcsolatai (3)
fajta (fajta és termelési cél összhangja, fajtaszerkezet, optimális tőszám meghatározása, ráfordítás felhasználási szint és potenciális termőképesség közti összhang)
növényápolás, gyommentesség preventív biztosítása (vetésváltás, optimális vetési idő betartás és tőszám kialakítás, okszerűherbicides gyomirtás)
technológia
növényvédelem (integrált növényvédelem)
Gabonaágazat ráfordítás-hozam kapcsolatai (4)
öntözés vetőmag termesztésnél (hozam fokozás és egyben hozambizonytalanság csökkentés)
betakarítás (gépesítettsége, alkalmazott eszközök munkaminősége, optimális ideje)
technológia
szállítás és terménytárolás szervezése
melléktermék kezelés kérdése
Ágazati méretet befolyásoló tényezők a gabonaágazatban (1)
piac fizetőképes kereslet, minőség igény elérhető értékesítési ár gazdálkodó költsége jövedelmezőségsaját belső felhasználás állatállomány nagysága, takarmány igénye
rendelkezésre álló (vagy bérelhető) termőterület nagysága, tagoltsága, tömbösíthetősége termelési cél értékesíthetőség és felhasználási lehetőségek
Ágazati méretet befolyásoló tényezők a gabonaágazatban (2)
termőhelyi adottságok, ökológiai tényezők
erőforrás mennyiség és szerkezet (gép, munkaerő, tárolókapacitás stb.) rendelkezésre álló tőke (beruházás – folyó termelés)
vetésváltásba illeszthetőség, monokultúrás termeszthetőség
technológia színvonala irányítás, vezetés színvonala ágazati kapcsolatok rendszere (vertikális és horizontális kapcsolatok) jövedelmezőség és versenyképesség
A szántóföldi növények jövedelemtartalma (országos átlag) Ft/t
Ágazat 2002 2003 2005Búza -2706 -4859 -3519Durumbúza -150 -7405 -466Őszi árpa -6096 -4515 -4633Tavaszi árpa -30 -3279 -7319Triticale -5888 -11926 -6686Rozs -8057 -12883 -9029Zab -4788 -14402 -5709Kukorica -296 947 1963Napraforgó 10852 -625 -7628Repce -7612 -11211 -4684Cukorrépa 2315 856 3640Szója 4206 -2639 -2222
Fontosabb szántóföldi növénytermelési ágazatok költségszerkezete (2004)
0
50000
100000
150000
200000
250000
Ft/ha
kuko
rica
lucern
a
Általános költségÁllandó költségFöldbérletIdegen szolgáltatásSegédüzemi költségSzárításÖntözésMunkabérAnyag
Ipari növényekszántó terület 9-13%-a (600-900 ezer ha)
napraforgó (300-520 ezer ha) 2006: 540 ezer hacukorrépa (60-120 ezer ha) 2006: 48.945 hakáposzta repce (30-120 ezer ha) 2006: 232.875 haburgonya (50-80 ezer ha) 2006: 22.297 hadohány (6-8 ezer ha) 2006: 6.584 hamák, az olajtök, olaj- és rostlen
⇓
Szerepük milyen legyen?
Ipari növények termőterülete
1986-1990 átlaga
1991-1995 átlaga 2005 2006
Ipari növények Termő-
terület (ha)Termő-
terület (ha)Termő-
terület (ha)Termő-
terület (ha)
Cukorrépa 118.000 118.000 60.710 48.945
Napraforgó 367.000 423.000 537.388 537.409
Burgonya 45.000 54.000 25.013 22.297
Dohány 9.000 9.000 6.553 6.584
Repce 53.000 39.000 139.161 232.875
olajlen 11.000 5.000 1.840 1.970
Általános jellemzők
• relatíve alacsony terméshozam
szabályozott termékpályaüzemen belül csak termelési szakasz (vetőmag)
alacsony nemzetközi versenyképességmagas a termelés forgóeszköz szükségletesajátos hely a vetésváltásban, termelési szerkezetben
⇓
termeltetési szerződések
⇓
Napraforgó ágazat speciális ökonómiai vonásai
• értékesítése
vetésváltási korlátok (maximális méret)
univerzális eszközök ⇔ speciális eszközalacsony átlaghozam 1,6-2,2 t/ha
⇒⇒ feldolgozóipari felvásárlási szándék
közepes forgóeszköz igény (75-120.000 Ft/ha termelési költség)
tárolható és van szabad piaci értékesítés is
⇓⇓
Cukorrépa ágazat speciális ökonómiai vonásai
• árutermék
lecsökkent a termelői kör (~ 800 gazdaság)
világ cukorrépa termésének 1% (2005)alacsony cukorkihozatal 4,5-5 t/ha (EU-15: 8-9 t/ha)
⇒ feldolgozóipari felvásárlási szándék
magas forgóeszköz igény (~300.000 Ft/ha termelési költség)magas termelési érték (~500.000-550.000 Ft/ha ) (~300.000 Ft/ha
termeltetési szerződések⇓
5 cukorgyár− Norzucker: Szolnok, Szerencs− Agrana: Kaposvár, Petőháza− Eastern Sugar: Kaba, 2007-re megszűnt!
Ráfordítás – hozam kapcsolatok
• vetésváltás (ágazatok közötti kapcsolatrendszer)
tápanyagellátás – öntözés – növényvédelem
termőhelyi adottságok
ágazati méret (minimális – maximális – optimális) ⇔ integrációellensúlyozza
betakarítás módja (speciális eszközrendszer)
termeltetési szerződések
⇓
szállítási távolságértékesítési árhektáronkénti cukorkihozatal
Cukorkihozatalt befolyásoló tényezők
Fajta, vetőmag
Talajművelés, talajelőkészítés Vetésminőség
Növényállomány kiegyenlítettsége
25−30 %
Cukortartalom, cukortermés
Trágyázás 10−25 %
Növényvédelem 20−35 %
Öntözés 10−60 %
Cukorrépa árbevételét befolyásoló tényezők függterméshozam digeszciótermeltetési szerződésben foglalt kvóta – eltéréstechnológia betartás – eltérésértékesítési ár
termeltetési szerződések⇓⇓
2007-től csökken az ágazat jövedelemtermelő és versenyképessége
⇓⇓ár csökkenés (46%) helyett termelői kompenzáció (60%)
⇓⇓termelők 45-50%-a lehet hatékony a reform után!
A szántóföldi növények ágazati eredményének alakulása (2002-2004)
Egyéni gazdaságok Társas gazdaságokMegnevezés Mérték-
egység 2002 2003 2004 2002 2003 2004Búza Ft/ha 3214 -5616 37624 -4776 -3758 34540Durumbúza Ft/ha 17061 -18655 59752 -7223 -10315 -
Őszi árpa Ft/ha -3327 257 29314 -16190 -5794 26919
Tavaszi árpa Ft/ha 10193 -2098 27498 7524 1539 21506
Triticale Ft/ha -3443 -14134 25508 -14746 -11594 20954
Rozs Ft/ha -7544 -13951 5145 -26318 -17015 2128
Zab Ft/ha -2362 -17575 19191 -2053 -16043 19304Kukorica Ft/ha 15208 18763 41346 -5960 2052 38933Napraforgó Ft/ha 36788 11973 42146 19978 829 34110Repce Ft/ha -206 -7862 68142 -6693 -10742 72068
Cukorrépa Ft/ha 131302 82969 252230 98710 19059 23228
4Szója Ft/ha 20210 6522 28072 15282 951 35216
Ültetvényágazat
• több éves évelő kultúrákgyümölcs (2006: 101 ezer ha)szőlő (2006: 93 ezer ha)lucerna (2006: 149 ezer ha)spárga
• termelési szerkezet kötöttség – rugalmatlanság• tőke lekötés ideje hosszú
Gyümölcs termőterület alakulás ha
Megnevezés 1991-1995
1996-2000 2001 2002 2003 2004
Összes terület93.633 95.611 97.425 91.281 101.484 103.180
- ebből termő 72.315 72.903 75.938 76.150 .. ..
Gazdasági szervezet 40.676 22.801 19.912 16.720 24.636 25.793
- ebből termő 30.732 15.902 .. 15.103 .. ..
Egyéni gazdálkodó 52.957 72.810 77.659 74.561 76.047 77.387
- ebből termő 41.583 57.000 .. 61.047 ..
Ültetvények ökonómiai sajátosságai (1)
alapvető termelőeszköz a termőföld
termtermőőffööldet hosszldet hosszúú ididőőre lekre lekööti (tti (tööbb bb éév, v, éévtized)vtized)
a terma termőőhelyi adottshelyi adottsáágok meghatgok meghatáározzrozzáák:k:termeszthettermeszthetőő fajt, fajta kfajt, fajta köörtrteleléérhetrhetőő hozam mennyishozam mennyisééggéét, mint, minőőssééggéétt
ididőőbeli strukturbeli strukturááltsltsáág :g :termtermőőre fordulre forduláás s öökonkonóómiai termmiai termőőre fordulre fordulááss
Ültetvények ökonómiai sajátosságai (2)
terület egységre vetítetten igen magas a termelési érték és a termelés költsége:
ééllőőmunka (szezonalitmunka (szezonalitáás!)s!)anyag (nanyag (nöövvéényvnyvééddőő szer, tszer, táápanyag, gpanyag, gööngyngyööleg)leg)
ggéépi munka pi munka igen magas az igen magas az áágazati forggazati forgóóeszkeszkööz igz igéény, hosszny, hosszúú a a leklekööttéés idejes idejeterterüület egyslet egyséégre vetgre vetíített jtett jöövedelme vedelme éés s jjöövedelmezvedelmezőősséége nagy (lehet)ge nagy (lehet)
Ültetvények ökonómiai sajátosságai (3)
nagy hozam bizonytalanság(hozam ingadozás)
(n(nöövvéényvnyvéédelem, munkaszervezdelem, munkaszervezéés, ts, táárolroláás, s, éértrtéékeskesííttéés stb.)s stb.)
nagy a kocknagy a kockáázatzat⇒
ididőőjjáárráásspiacpiactermeszttermesztéés technols technolóógiagia
nagy a szaknagy a szakéértelem (szaktudrtelem (szaktudáás) szerepes) szerepe
Ökonómiai sajátosságok (4)
magas biológiai érték, de egyben romlandó termék (nehéz tárolás, szállítás)
(tájegységi termelés ⇒ potenciális piaci erő lehet)
befektetett eszköz (ingatlan)–hosszú távú gazdasági döntés–önállóan értéket állít elő
⇓
Ültetvény ágazat kialakításánál figyelembe veendő tényezők (1)
⇒ ökonómiai:rendelkezésre álló tőke:beruházás (ültetvény telepítés: 0,8-3,5 M Ft/ha)művelés (forgóeszköz szükséglet: 200-700 E Ft/ha)piac: értékesítési lehetőségekinfrastruktúra és járulékos beruházások (tárolás, manipulálás, szállítás)öntözhetőségmunkaerő ellátottság (kézi és szaktudás)gép, eszközellátottság
Ültetvény ágazat kialakításánál figyelembe veendő tényezők (2)
termőhelyi:– optimális termőhely kiválasztás:– terület szemle– talajvizsgálatok– területi elhelyezés (közgazdasági szempontok is)faj megválasztás:
– piac– ökológiai adottságok– pénzügyi helyzet (saját tőke, támogatások, hitel)
Ültetvény ágazat kialakításánál figyelembe veendő tényezők (3)
fajta megválasztás:– piaci igény és kilátások– termőre fordulási idő, élettartam alatti termőképesség– termés biztonság, kiegyenlítettség, érzékenységalany használat (technológia)szaktudás (információ és folyamatos tanulás)betakarítás utáni termékkezelés
– tárolás (rövid, hosszú),– manipulálás,– feldolgozás
Gyümölcsültetvények gyümölcs-csoportok szerinti részesedése a termőterületből, 2004
Csonthéjasok39,8%
Bogyós gyümölcsűek
7,4%Héjasok4,7%
Almás-termésüek
48,1%
Ültetvények művelési költsége
Faj Költség (E Ft/ha)alma, körte 400-550
meggy 320-480
kajszi barack 250-480
őszi barack 450-600
szilva 250-350
málna 400-650
Telepítési költség: 800-3.500 E Ft/ha
Ültetvények termés hozama,munkaerő szükséglete
Faj, művelési mód Terméshozamt/ha
Kézi munka igénym. óra/ha
termőkaros alma 20-25 800-1200
szilva (kézi betakarítás) 10-12 1000-1400
cseresznye 6-8 650-900
meggy 8-10 650-1100
kajszi barack 5-8 500-800
őszi barack 7-10 550-900
Szőlő termőterület alakulás
Megnevezés1991-1995 átlaga
(ha)2006(ha)
Összes terület 133.263 93.000
- ebből termő 106.024 ..
szőlő termés átlag
•2001: 9.390 kg/ha;
•2002: 5.750 kg/ha
•2006: 5.740 kg/ha
Létszám kategóriák szerinti megoszlás(2004. december; működő vállalkozások)
• foglalkoztatott nélküli (vagy ismeretlen létszám) 26,3%
• 1-9 fő munkavállalót foglalkoztató 69,8%
• 10-49 fő munkavállalót foglalkoztató 3,2%
• 50-249 fő munkavállalót foglalkoztató 0,6%
• 250 fő feletti munkavállalót foglalkoztató 0,1%
Vállalkozás kategóriák elkülönítése
Megnevezés Kis- és közép-vállalkozás
Kis-vállalkozás
Mikro-vállalkozás
Foglalkoztatott létszám (fő) max. 250 max. 50 max. 10
Éves árbevétel(M Ft)
max. 50 millióEUR
max. 10 millióEUR
max. 2 millióEUR
Mérleg főösszeg(M Ft)
max. 43 millióEUR
max. 10 millióEUR
•Standard fedezeti hozzájárulás (SFH):a mezőgazdasági termelőtevékenységek egységnyi méretére (1 ha, 1 állat) meghatározott normatív (átlagos időjárási és üzemi feltételekre vonatkoztatott) fedezeti hozzájárulás
Fedezeti hozzájárulás (FH) = bruttó termelési érték-változó költségek
•Gazdaság összes SFH értéke:a gazdaságok tartós jövedelemtermelő kapacitását fejezi ki a termelőeszköz-ellátottság, a termelési szerkezet és a termőhelyi adottságok függvényében
•EUME (európai méretegység):a gazdaságok összes SFH értéke osztva 1200-zal(1 EUME = 1200 EUR)(ESU = European Size Unit)
Standard fedezeti hozzájárulás
MéretkategóriákKategória-
határokEUME-ben
A felső határ €-ban
A felső határ Ft-ban*
A méretkategória neve
I <2 2.400 600.000
II 2-4 4.800 1.200.000Nagyon kicsi
III 4-6 7.200 1.800.000
IV 6-8 9.600 2.400.000Kicsi
V 8-12 14.400 3.600.000
VI 12-16 19.200 4.800.000Kis-közepes
VII 16-40 48.000 12.000.000 Nagy-közepes
VIII 40-100 120.000 30.000.000 Nagy
IX 100-250 300.000 75.000.000 Igen nagy*1€=250 Ft
Mezőgazdasági üzemek kategorizálása az Európai Méretegység (EUME) alapján
• 2 európai méretegység (EUME) alatti termelőket nem tekintik üzemnek, hanem háztartásnak (household);
•2 EUME-nek megfelelő 2.400 eurós (600.000 Ft) standard fedezeti hozzájárulás (SFH-t) elérhető (AKI számítások):
• 13 hektáron folytatott búzatermesztéssel;
• 4,5 ha cukorrépa termesztésével;
• 4 tejelő tehén tartásával;
• 30 sertés hizlalásával
• árunövény termelés (gabonafélék, cukorrépa, burgonya stb.);• állattenyésztés I. (tömegtakarmány-fogyasztó állatok: tehén,
hízómarha, juh, ló stb. tartása): tömegtakarmány-fogyasztó állatok SFH-ja >2/3;
• állattenyésztés II. (abraktakarmány-fogyasztó állatok: sertés, baromfi stb. tartása): abrakfogyasztó állatok SFH-ja >2/3;
• ültetvényes termelés (szőlő, gyümölcs, komló): ültetvények SFH-ja >2/3;
• kertészet: a kertészeti termelés (zöldségtermesztés, dísznövénytermesztés, faiskola);
• vegyes mezőgazdasági termelés: az előző kategóriába be nem sorolhatóesetek
A termelési irányok az EU statisztikai gyakorlata alapján az
AKII szerint a következők:
1. Eszközök színvonalának hatása
eszköz színvonal javulás ⇒ kapacitás növekedés
nagyobb ráfordítás hatékonyság (elaszticitás nő)
szűkebb átlagköltség görbe, kisebb a minimuma
nagyobb jövedelem érhető el (fajlagos és összes is)
gond:
beszűkül a ráfordítás változtatás lehetősége
csökken a jövedelmező termelés tartománya
nő a kockázat
MMééret kialakret kialakííttáást befolyst befolyáásolsolóó ttéényeznyezőők (1)k (1)
2. Műszaki fejlesztés és állandó költség összefüggése
a fejlesztés magas költsége miatt megnő a fajlagos költségeken belül az állandó költség hányad
csökken a jövedelem termelő tartomány
beszűkül a méret illetve hozamszint változtatási lehetőség ⇒ rugalmatlanabb a rendszer
MMééret kialakret kialakííttáást befolyst befolyáásolsolóó ttéényeznyezőők (2)k (2)
3. Természeti tényezők hatása:
kedvezőtlen adottság mellett
azonos ráfordítás felhasználási színvonal magasabb minimális méretet igényel(alacsonyabb a ráfordítás hatékonysága)
szűkül a méretbeli alkalmazkodás lehetősége
erősebb a specializáció gazdasági szükségessége
MMééret kialakret kialakííttáást befolyst befolyáásolsolóó ttéényeznyezőők (3)k (3)
Technikai hatTechnikai hatéékonyskonysáágg
kifejezi a felhasznált erőforrások (a termelési tényezők) és a létrehozott termékek, szolgáltatások közötti műszaki, technológiai minőségi viszonyt(a műszaki megoldások függvénye)
GazdasGazdasáági hatgi hatéékonyskonysáágg
az eredetileg optimális műszaki megoldás (az optimális technikai hatékonyságú tevékenység) gazdasági szempontból megvalósítandó-e, azaz ökonómiailag hatékonyan képes-e működni a vállalkozás (output érték / input érték > 1)
Top Related