Az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai
Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és
Kollégium Pécs, Építők u. 9.
”Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára,
akkor különbözőképpen kell tanítanunk.”
Hansen (1994)
Pedagógiai Programja
TARTALOM
1. Helyzetelemzés
Intézményünk Baranya megye székhelyén működik 1947. óta. Jelentős múlttal, kialakult ha-
gyományokkal rendelkezik. Pécs városában és a megyében központi, szinte bázis szerepet tölt
be szakmai szempontból. Ugyanakkor évtizedeken keresztül hordozta a gyógypedagógiai in-
tézményekre jellemző stigmatizáltságot tanulói mássága miatt.
Az elmúlt évek során jelentős lépéseket tettünk a képességfejlesztő eljárások megismerésére a
fejlesztő pedagógiai munka elterjesztésére terén.
Folyamatosan erősítettük Intézményünk nyitottságát annak érdekében, hogy munkánk és a
nálunk tanuló gyermekek értékei minél szélesebb körben ismertté váljanak.
A gyógypedagógusok szaktudásának kiterjesztése az óvodák és a többségi iskolák irányába a
sajátos nevelési szükségletű gyermekek eredményesebb foglalkoztatását tette lehetővé.
ERŐSSÉGEINK FEJLESZTÉSRE VÁRÓ TERÜLETEK
- A tanulókkal empátiával, szeretettel
foglalkozunk, igényeiket figyelembe
vesszük
- A szakmai tudás magas szintű
- Nyitott vezetés
- Színvonalas szakmai munka.
- A fejlesztő tevékenység sokoldalú és
színvonalas
- A szakmai együttműködés erősítése.
- A tantestület egységességének és men-
tálhigiénés állapotának javítása.
- A személyi feltételekkel való hatéko-
nyabb gazdálkodás.
- A tárgyi feltételek, környezeti lehető-
ségek jobb kihasználása
KÜLSŐ LEHETŐSÉGEK KÜLSŐ VESZÉLYEK
- Szakmai értékeink megismertetése a
környezetünkben.
- Partnerekkel való kapcsolatok bővíté-
se, szülőkkel való együttműködés erő-
sítése.
- Rendezvények, kiállítások, gyerekek
értékeinek megismertetése, támogatók,
szponzorok keresése.
- Továbbképzési, továbbtanulási lehető-
ségek kihasználása.
- Pályázatok szervezett kihasználása.
- Pályaválasztás, elhelyezkedés segítése.
- Társadalmi előítéletek.
- Káros, veszélyeztető hatások (a tanu-
lók felé – drog, alkohol stb.)
- Kilátástalan jövőkép, elhelyezkedési
korlátok.
Funkciók, tevékenységi területek: Iskolánk a Pécsett és vonzáskörzetében élő, sajátos nevelési igényű tanköteles korú gyerme-
kek nevelését, oktatását látja el, valamint szak- és szakmai szolgáltató funkciót tölt be egysé-
ges módszertani intézményként. Tevékenységünk többcélú, ennek megfelelően intézmény-
egységeink a következők:
- Óvodai nevelés
- Tanulásban akadályozott (enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos) tanulók általános
iskolája
- Értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) tanulók általános iskolája
- Értelmileg akadályozottak Készségfejlesztő Speciális Szakiskolája 9-10.,11-12. osz-
tály
- Autizmussal élő tanulók csoportja
- Kollégium
- Utazó gyógypedagógusi ellátás
Az egyenlő oktatás elvéről szóló pedagógiai elképzelés számunkra azt jelenti, hogy minden
gyermek egyenlő eséllyel kapja meg – a nevelési rendszeren belül – a számára szükséges ne-
velést, oktatást.
Hitvallásunk:
Minden gyermeket elfogadunk olyannak, amilyen – azzá neveljük, amivé válni képes –
annak érdekében, hogy életesélyei a lehetőségeihez képest a legjobbak legyenek.
„Az Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium a sajátos nevelési igényű gyer-
mekek különleges gondozási igényeinek kielégítésével, a fejlődésükhöz szükséges speciális
pedagógiai feltételek megteremtésével járul hozzá a közoktatási szolgáltatás rendszeréhez.
Iskolánk folyamatosan törekszik ennek a szerepnek és az érte vállalt tudatos munkának minél
szélesebb körben való elfogadtatására és társadalmi megbecsülésére.
Intézményünk folyamatos fejlesztésével biztosítjuk jelenlegi és jövőbeli partnereink elégedett-
ségét, a szegregáció oldását, a társadalmi előítéletek csökkenését, s ezáltal a rászoruló gyer-
mekek időben történő megsegítését – az esélyteremtés szolgálatában.
Ezekhez a törekvésekhez az iskola valamennyi dolgozója legjobb tudásával és felelősségével
járul hozzá.”
Nagy szakmai kihívás a gyógypedagógiai intézmények számára a többi tanulóval együtt ne-
velhető, oktatható gyermekekkel foglalkozó intézmények, pedagógusainak szakmai megsegí-
tése.
Célunk: Az átlagtól eltérő fejlődésmenetet mutató gyermekek esélyteremtésének elősegítése.
2. Az óvoda nevelési alapelvei és célkitűzései
2.1. A korai segítségnyújtás, gyógypedagógiai óvodai nevelés indokoltsága
- A köznevelésii törvény biztosítja, hogy minden sérült, akadályozott fejlődésű gyermek
születése pillanatától, illetve a szülők igényeihez alkalmazkodva, támogató segítséget kap-
jon.
- Olyan segítséget, amely hatékonyan mozdítja elő a szervezet érését, integratív funkciói-
nak, belső erőtartalékainak kibontakoztatását.
- Ahhoz, hogy a speciális nevelési szükségletű gyermek eredményesen illeszkedjen be a
többségi közösségbe, hogy saját képességeinek megfelelően fejlődjön, orvosi - gyógype-
dagógiai - pszichológiai segítségre van szüksége.
- Washingtonban, 1996. június 1.-én a Sérült Gyermekek Szolgáltatásairól szóló IV. Nem-
zetközi Konferencián az alábbi határozat és minden országnak szóló ajánlás született:
Minden családnak és értelmi sérüléssel élő gyermeknek
joga és szüksége van arra, hogy
- a társadalom teljes jogú tagja legyen, tudása, képessége szolgálja a közösséget, amelyben él;
- ennek érdekében teljes jogú tagként vegyen részt az
óvodában, iskolában, szociális gondozásban, egészségügyi ellátásban, pihenésben,
szabadidő eltöltésében stb.;
- a gyermek optimális növekedése, fejlődése érdekében a
lehető legkorábban és ettől fogva megelőző, élethosszig tartó támogatást, szolgáltatást kap-
jon;
- olyan szolgáltató rendszert kell kifejleszteni, amely tiszteletben tartja az embert, a családot,
a kulturális különbségeket és megengedi, hogy a család a gyermekének legmegfelelőbb szol-
gáltatást választhassa;
- biztosítja a család - szakember egyenrangú együttműködését a gyermek gondozása szolgál-
tatása tervezésében, döntések megvalósításában, a stratégia, a szabályozás alakításában, a
programok megvalósításában;
- biztosítja a meglévő szolgáltatások rendszerének
összehangolt működését, annak érdekében, hogy a családok
lehetőleg a lakóhelyükön juthassanak hozzá;
- a társadalom ismerje meg, legyen tudatában annak, hogy az eltérő képességű emberek mind-
annyian hozzájárulnak saját közösségük életéhez.
A családközpontú gondoskodásnak a gyermek és a környezet szükségleteit figyelembe véve a
szülőben a kilátástalanság helyett a fejlesztő beállítódást kell kialakítania.
Az együttműködés akkor lehet hatékony:
- ha a segítséget nem erőszakolja rá a családra, de ha kérik, azonnal segít a szakember;
- ha a komplex gyógypedagógiai - pszichológiai - orvosi diagnózis korrekt, de nem csu-
pán deficitleltár, hanem esélydiagnózis;
- ha a szakember ismeri a szülők igényét, a család életkörülményeit, lehetőségeit;
- ha partnerként és nem páciensként kezeli a szülőt;
- ha azt igyekszik segíteni, hogy az anya helyesen és hatékonyan értelmezze gyermeke vi-
selkedését, reálisan ismerje gyermeke állapotát, fejlesztésének lehetőségeit, korlátait;
- ha figyelembe veszi, hogy a gyermek spontán tanulása is sérült, ezért tudatosan törek-
szik a tanulási helyzetek kiépítésére;
- ha olyan fejlesztő programot állít össze, amely nem funkció tréning, hanem szociális ta-
nulás.
Ezért a programnak gyermekre lebontottnak kell lennie a kis lépések elvét, az állandóságot, a
folyamatosságot kell szolgálnia.
"A nevelés nem csupán szocializációs aktus, hanem perszonális és szociális integráci-
ós folyamat, amelyben a személy (az én) alkotó szerepet tölt be, még akkor is, ha fogyatékos-
sága bizonyos fokig gátolja ebben"
(Otto Speek)
A gyógypedagógiai óvoda nevelési koncepciója
Az óvoda célja: egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek vál-
tozatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus
személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása, az iskolai potenciális
tanulási zavarok megelőzése, az iskolában történő beválás érdekében.
- A speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyúj-
tás, az érzelmi biztonság nyújtásán túl törekszik:
- az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, az önismeret fejlesztésére, attitű-
dök, normák kialakítására;
- speciális módszerek, terápiák alkalmazásával segíti az egyre pontosabb észlelést, fejleszti
a figyelem összpontosítását, a gondolkodást, az emlékezetet, elősegíti a verbális és non-
verbális kommunikáció kialakulását;
- a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapoz;
- a program a gyógypedagógiai hagyományokra, a legújabb szakirodalomra a gazdag ta-
pasztalatokra támaszkodik, a sérült gyermek egyéni szükségleteihez, eltérő fejlődési üte-
méhez igazodik;
- differenciált, a szükségletekhez igazodó segítségnyújtással szolgálja a képességfejlesztést,
törekszik a hiányosan működő képességek korrekciójára valamennyi területen.
A fejlesztés legfontosabb területei:
a nagymozgások kialakítása, korrigálása;
az egyensúlyérzék fejlesztése;
a manuális készség fejlesztése;
a beszédszervek ügyesítése, a beszéd indítása;
a játéktevékenység fejlesztése
a speciális zenei nevelés alapjainak lerakása.
A percepció fejlesztés, a kognitív funkciók, a mozgás stb. fejlesztésén túl különös hangsúlyt
kap az önkiszolgálás fejlesztése, az iskolai életmódra való felkészítés, egyéni, kiscsoportos,
csoportos formában, játékosan, sok tapasztalatszerzést biztosítva a módszeres, következetes,
apró lépésekben történő fejlesztés, a "gyökerek" kiépítése.
A program foglalkozási körén túl lehetőséget kell teremteni a kiegészítő terápiák igény-
bevételére (pl. speciális úszás, terápiás lovagoltatás, ULWILA zenei módszer stb.).
Törekszik a program a családközpontú gondoskodás megvalósítására, támaszkodik
a korai fejlesztés eredményeire.
Támogatja az integrációs törekvéseket. Felkészítik az arra alkalmas gyermekeket a több-
ségi intézményes nevelésre.
Részt vesz az intézmény a befogadó pedagógusok képzésében.
Módszertani központként hospitálási, konzultációs lehetőséget biztosít.
Az itt folyó munkával kapcsolatban kézikönyvek, mondókagyűjtemény, videofilmek
készültek.
Mindezek a szülőkkel együttműködve valósulnak meg.
Tanácsadással segítik őket.
A meleg családias légkör őszinte, a gyermekek ügyét szolgáló együttműködést
biztosít minden gyermek és felnőtt számára.
2.2. Fejlesztési célok
A középsúlyos fokban értelmi fogyatékos óvodáskorú gyermekek az óvodába lépéskor
igen heterogén képet mutatnak. Az eltérések az életkorban, fejlettségi szintben, a fogyaté-
kosság súlyosságában, típusában, a gyermek előzetes életében, családi vagy előző intéz-
ményes nevelésében gyökereznek.
Közös vonásuk azonban, hogy fejlődésük lelassult, s a mennyiségi eltérésen túl minőségi
eltérés tapasztalható. Az alacsony pszichés aktivációs szint miatt minden területen nehe-
zebben induló, lassabb fejlődést mutatnak. Gyakran motiváció szegények.
Míg a problémamentesen fejlődő gyermek egyenletes tempóban nagyobb lépcsőfokokon
át jut el a célig, addig az értelmi fogyatékos gyermek sok kisebb, alacsonyabb lépcsőfok
megmászásával, kis lépésekkel, sok-sok gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehető-
ségeinek csúcsát.
Szorosan együttműködve a családdal célzottan igyekszik a pedagógus kihasználni azo-
kat az időpontokat, amikor bizonyos funkciók érése "szenzibilis fázisban" van.
Az optimális fejlesztés a transzfer hatás következtében az egész személyiségre hat, a
gyermek pszichomotoros fejlesztését szolgálja. Így nem egymástól elkülönült funkció
tréning zajlik, hanem egyidejűleg több funkció fejlődését segíti a komplex környezet.
A szociális tanulás támogatása közben figyelembe veszi a program a különböző funkci-
ók egymásra épülését, hogy sikerélményt biztosítson a gyermekeknek, s hogy a tanítási
technikák könnyen érthetőek, elsajátíthatóak legyenek.
A "tanulás" akkor hatékony, ha a gyermek érzi a biztonságot, ha tudja, hogy a környezete
őt elfogadja, megérti.
Három "alapelv"-nek kell érvényesülni: "Ölelj át!", "Tegyél le!", "Hagyjál békén!"
Ez jelenti egyrészt az életkor specifikus, illetve fejlettség szerinti önállósulási folyamatok állo-
másait, másrészt azt, hogy a sérült gyermek is elsősorban gyermek, akinek szüksége van a
bizalomteljes szeretetre, elfogadásra, de a túlzott óvó-védő szeretet gátja lehet az önállósulás-
nak.
Így meg kell tanulni elengedni, "letenni" a gyereket, örülni az első önálló kísérleteknek, s
ezt elő kell segíteni, illetve szükségleteit olymódon figyelembe venni, hogy a napirendben
legyenek a pihenést, a nyugalmat biztosító idők, fázisok, ahol azt csinál, amit akar -- ter-
mészetesen a felnőtt felügyelete mellett.
Miután a spontán tanulás is sérült, gyakran hiányzik a természetes kíváncsiság belőlük,
tudatosan kell kiépíteni a tanulási helyzeteket.
Meg kell tanulniuk az összes érzékszerv bevonásával a helyes érzékelést, észlelést, mint a
magasabb mentális folyamatok kialakulásának első lépcsőfokát.
Az észleléssel igen szoros kapcsolatban van a megismerés folyamatában az emlékezet és
figyelem, hisz csak azt tudják felidézni, amire emlékeznek, az emlékezet pedig függ a fi-
gyelemtől.
A nagy mozgásigényre, a tevékenység érzelem vezéreltségére, a viszonylag jó utánozó
készségre, a felnőttközpontúságra támaszkodva lehet eredményt elérni.
A gyermeki személyiség fejlődése szempontjából a legfontosabb tevékenységformára a
játékra épülhet a pedagógiai munka, bármilyen képesség-fejlesztés legyen az mozgás,
pszichomotoros vagy nyelvi-kommunikációs fejlesztés.
A játék nincs ellentétben a tanulással. Játék közben a gyermek tanul: tanul szociális szere-
pet, érzelmeket, motívumokat, beállítódást, tanulja a környezet személyi és tárgyi világá-
nak elsajátítását.
Az óvodai élet tudatos szervezésével, a mindennapos szakszerű csoportos és egyéni képes-
ségfejlesztő munkával, az érzelmi biztonság megteremtésével, a gyermekek tevékenység-
szükségletének kielégítésével, a sokoldalú tapasztalat-szerzést, a szociális tanulás feltételeit
biztosítva kell elérni, hogy az óvodások:
- érezzék magukat biztonságban a szeretetteljes légkörű közösségben;
- testi, szociális, értelmi képességeik egyaránt fejlődjenek:
- tudjanak utánozni;
- tudjanak egymás mellett és egymással tevékenykedni, a felnőtt irányítását elfogadni;
- használják adekvátan a játékeszközöket, játékban legyenek kitartóak, vigyázzanak já-
tékukra, ismerjék azok helyét;
értsék az egyszerű -- alkalmanként gesztussal kísért -- verbális utasításokat, azokat hajtsák
végre.
- fejlettségi szintjüknek megfelelően tudjanak kommunikálni;
- kívánságukat, kérésüket, szükségleteiket tudják közölni; használjanak nonverbális jelzé-
seket is.
- sokrétű tapasztalatokat szerezzenek közvetlen környezetükről, tudjanak abban tájékozód-
ni. Ismerjék meg a környezet tárgyait, azok tulajdonságait.
- tudjanak rövid ideig feladathelyzetben maradni, figyelmüket egy adott tevékenységre irá-
nyítani.
- alakuljon ki önállóságuk az elemi tisztálkodás, öltözés-vetkőzés, étkezés, WC használat
terén. Ha kell, fogadjanak el és kérjenek segítséget.
- mozgásuk legyen viszonylag összerendezett, harmónikus;
igényeljék a rendszeres mozgást, tevékenyen vegyenek részt mozgásos játékokban.
- tudjanak különböző anyagokkal ügyesen manipulálni, alakuljon ki az
ábrázolás igénye bennük.
- szívesen hallgassanak rövid mesét, verset. Tudjanak életkoruknak,
fejlettségi szintjüknek megfelelő dalokat, verseket, mondókákat,
- ismerjék az alapvető viselkedési szokásokat, tudjanak köszönni, kérni,
kivárni stb. Tudjanak elemi szabályokhoz alkalmazkodni, elemi munkát
végezni.
2.3. Nevelési feladatok és tevékenységek
Foglalkozási formák
A tanulás folyamatában elméleti, gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek elsajátí-
tását, képességek kialakulását, viszonyulások, érzelmi akarati tulajdonságok fejlődését, maga-
tartás tanulást segíti a pedagógus. A verbális, mozgásos és szociális tanulás eredményeként
alakulnak a gyermek érzelmei, a cselekvés módja, a szociális magatartás, különböző tulajdon-
ságok és képességek.
### önkiszolgálásra nevelés: feladatai: a tisztálkodás, öltözés-vetkőzés, étkezés, egyszerű
munkavégzés, szobatisztaságra nevelés terén minél nagyobb önállóságra nevelni az óvo-
dás gyermeket.
### mozgásfejlesztés: az alapmozgások kialakítása, korrigálása, a koordinációs zavarok, a
mozgásos ügyetlenség csökkentése, a testi-lelki harmónia, a jó pszichomotoros állapot
elősegítése.
### anyanyelvi nevelés: kettős feladata: a beszéd megértés fejlesztése, az aktív beszéd
indítása, fejlesztése, illetve speciális megközelítési móddal, kis lépésekkel, minden ér-
zékszerv egyidejű bevonásával a szűkebb környezet megismertetése. Egyszerű mesék,
versek, mondókák megtanítása.
### a vizuomotoros készség fejlesztése: a vizuális és taktilis észlelés, a testséma fejlesz-
tése a szem-kéz koordináció, alakállandóság, alak-háttér felismerő képesség fejleszté-
se, a téri tájékozódás fejlesztése, a helyes ceruzafogás megtanítása, az ábrázoló kedv
felkeltése, technikák, eszközök megismertetése.
### játékra nevelés: az adekvát játékhasználat elsajátíttatása, a gyakorló, konstruáló és
elemi szerepjátékok megismertetése. Az egymás melletti és együttes játék megvalósí-
tása énekes-verses népi játékok játszása.
### egyéni fejlesztés: az adott gyermek fejlettségi szintjének megfelelő képességfejlesz-
tés. A lassabban haladó és a csoport átlagánál jobb képességű gyermek egyénre sza-
bott terápiáját is jelenti.
### zenei nevelés alapjai: egyszerű ritmusú versek, mondókák segítségével a ritmus, a
zenei hallás fejlesztése, alapjainak megtanítása.
Kiegészítő terápiák
### logopédiai és komplex kommunikációs fejlesztés
### mozgásfejlesztés
### habilitációs kutyaterápia
### gyógytestnevelés
A foglalkozások heti rendszeressége
a foglalkozás neve heti előfordulás a foglalkozás
formája
anyanyelv 5 csoportos, egyéni
mozgásfejlesztés 5 csoportos
önkiszolgálás 2
egyéni, mikrocsoportos
vizuomotoros fejlesztés 3 mikrocsoportos vagy
egyéni
játékra nevelés 2 - 3 csoportos,
mikrocsoportos vagy
egyéni
egyéni fejlesztés 5 egyéni
zenei nevelés alapjai 2 mikrocsoportos
Szokások kialakítása
Minden ember életében a rítusok, szokások jelen vannak. Lényegesen befolyásolják a
személyiségfejlődést. Gazdaságossá teszik a cselekvést, tudatmentesítő szereppel is bírnak
A szokásos cselekményeknél nincs szükség akarati erőkifejtésre, erős figyelemkon-
centrációra. Jól begyakorolt szetereotípiákat kell kialakítani úgy, hogy a már kialakult jó szo-
kásokat megerősítik - illetve a helyes szokásokat alakítják ki, - egyben kiküszöbölik a rossz
beidegződéseket kioltással.
A szokás valamilyen művelet többszöri ismétlésének eredménye egy adott helyzetben.
Ennek kialakulásához meghatározott számú gyakorlásra, ismétlésre van szükség, hogy a cse-
lekvés vagy viselkedésforma szokássá váljon.
A gyermek sérülésének, életkorának megfelelő élethelyzeteket kell teremteni, a kiala-
kult feltételes reflexeket meg kell erősíteni.
Szükséges, hogy a már kialakult szokásokat mindig, minden körülmények között azo-
nos módon várják el a gyermektől. A szokások keletkezésekor a tudatosságnak, a szükséges-
ség belátásának a cselekvés akarásának is lényeges szerepe van, megkönnyíti, meggyorsítja a
szokásfejlődés folyamatát.
Az értelmi fogyatékos óvodás még nem látja be helyes vagy helytelen viselkedésének
következményét, itt az utánzásnak, modellkövetésnek van nagy jelentősége. A cselekvés
hasznosságát kell hangsúlyozni elsősorban. A helyes viselkedést kell megerősíteni. A követ-
kezetes elvárás mellett szükséges az állandó ellenőrzés. Figyelni kell a fokozatosságra, egy-
másutániságra, fontossági sorrendre.
Igyekeznek kiküszöbölni azokat a cselekvési alkalmakat, amelyből a rossz szokások
származhatnak.
A szokások kialakításának alapvető feltétele tehát a pozitív példa.
A preferált személy viselkedése utánzásra készteti a gyermeket. Ezért csak olyan szabályokat
állítson fel a pedagógus - a gyermek számára érthetően, - amely betartása nem jelent túl nagy
feladatot.
A meggyőzés a gyermek szenzoros problémái értelmi állapota miatt csak óvatosan
alkalmazható.
A jól megválasztott napirend, a határozott, de szeretetteljes követelés, az értelmes
rend segíti a szokások kialakítását.
A nevelés során egyre nagyobb szerepet kap az önállóságra nevelés, amely azonban
soha nem nélkülözheti az ellenőrzést, az ehhez kapcsolódó jutalmazást, büntetést.
A gyermekek a pedagógusban, illetve a velük kapcsolatban levő felnőttekben érzelmi
támaszt keresnek. Szavaikat, azok tartalmát, egész magatartásukat, annak minden összetevő-
jét úgy kell szabályozni, hogy érzelmeken alapuló, bensőséges személyes kapcsolat alakul-
hasson ki.
Az óvodások családban élnek. Többségük meleg, szeretetteljes miliőből érkezik, de a
családok nevelés attitűdjét gyakran meghatározza a túlzott féltés.
Többségüket teljesen kiszolgálják, etetik, pelenkázzák, ölben cipelik. Többnyire autón
utaznak -- a nagy távolságok ezt indokolják -- nem ismerik a tömegközlekedési eszközöket,
néhány lépés után elfáradnak, rövid ideig tudnak csak sétálni. Egyedül nem tudják elfoglalni
magukat. Már a 3 - 4-éves értelmi fogyatékos gyermek is képes "manipulálni" környezetét, ha
a család ezt hagyja.
Mindezek figyelembevételével kell a gyermek helyes szokásrendszerét kiépíteni, hatva
a családra, azonos követelményeket állítva.
A szoktatási idő (8 hét) arra szolgál, hogy fokozatos legyen az átmenet, de feltétlenül
örömszerző a gyermek számára. A családban addig csak felnőttek között élő a vele való per-
manens anyai foglalkozást igénylő gyermek fokozatosan szokja meg az új miliőt.
Fontos, hogy ne változtassanak meg radikálisan mindent a gyermek életében. Türel-
mes, de határozott követeléssel, speciális tréningekkel
(pl. játék elrakás, csap kinyitása stb.) érik el, hogy szívesen alkalmazkodjon az elvárásokhoz
minden gyermek.
A szokások kialakításának területei
Az egészséges életmódra nevelés
Az óvodai élet során törekedni kell arra, hogy a gyermekek egészsége, későbbi igényei
megalapozása érdekében kapja meg szükségleteinek megfelelő gondozást, s egyre inkább
legyen számára természetes igény az egészséges életmód.
Ezek megvalósulási területei:
testápolás - célja: a tisztaság igényének felkeltése, a fokozatos önállóság: tudják a csapot ki-
nyitni, elzárni, saját törölközőt felismerni, kis segítséggel kezet törölni.
WC-használat után, étkezés előtt kezet mosni, segítséggel fogat mosni, tűrni a fésülést, kérje-
nek zsebkendőt, tudjanak orrot fújni, üljenek helyes testtartással.
étkezés: esztétikus környezetben fokozatosan alakulnak az étkezési szokások az etetéstől az
önálló kanalazáson át megtanulják a villa használatát, a szalvéta használatát, a pohárból ivást,
a rágást.
Ügyesebb gyermekek segítenek teríteni, az asztalt leszedni, letörölni, szemetet kivinni, kan-
csóból tölteni stb.
Fontos az étkezésnél a helyes mérték, a tempó megtanulása is.
öltözés-vetkőzés: a célszerű, könnyen le-fel-vehető kényelmes ruhadarabok segítik az önálló-
ságra nevelést.
Fontos, hogy igényelje a gyermek a tiszta, ápolt külsőt, a rendet.
A fokozatosság elvét betartva tanulja meg az egyes ruhadarabok levételét, majd kis segítség-
gel az öltözködés fázisait, a saját ruhadarabok felismerését.
WC használat, szobatisztaságra nevelés: a pelenka nélkül rendszeres ültetés mellett nappal
"száraz maradjon" állapottól el kell jutni az utánjelzés, majd szükséglet jelzéséig. A bilitől a
WC használatig, a WC- papír használatban segítséget igényelnek többnyire az óvodások.
testedzés: a teremben vagy szabad levegőn való tornázás, kirándulás, sok-sok mozgás le-
gyen igénye minden gyermeknek.
A közösségi élet szokásainak megalapozása
A bölcsődéből érkező gyermek óvodai beilleszkedése viszonylag könnyebb, mint a
családból érkező gyermekeké. Ők először kerülnek olyan helyzetbe, amikor a vágy a cselek-
vés, szándék és végrehajtás közé akadályok ékelődnek. Nehezíti a helyzetet, hogy a kommu-
nikáció hiányában nem tudják kívánságaikat, szükségleteiket jelezni, kódjai nem egyértelmű-
ek az új környezet számára. A szülő és pedagógus türelmes kivárása, egyszerű gesztussal
megerősített beszéde segíthet az első időben. Ha a gyermek tapasztalja, hogy nem örökre sza-
kították ki a megszokott környezetből, és számára élményhordozó az első óvodai nap, köny-
nyebben beilleszkedik. Megtanul alkalmazkodni, vágyait késleltetni, a szituáció ismétlődésé-
vel lassan tájékozódni az új helyzetben, megtanulja "elviselni" társait, majd fokozatosan köze-
lít a számára szimpatikusabbak felé, mindig érezve, hogy a szeretett, biztonságot adó felnőtt
közelében van.
A napirend, a foglalkozások változatos ismétlődése, a pihenés, szabad játék számtalan
lehetőséget ad az egymásra figyelésre, az együttes örömszerzésre, a másság elfogadásának
segítésére.
Megtanulják az elemi illemszabályokat, pl. köszönés, lábtörlés, kopogás, a csendes- és
hangos helyzetek váltakozását.
Az óvodai élet alkalmat nyújt a közlekedési eszközökön való utazásra, az egyre na-
gyobb séták megtevésére, közös vásárlásra, lépcsőzésre stb. Mindezek számtalan lehetőséget
nyújtanak a szociális tanulásra, a derűs légkör, a jó munkaszervezés, sok-sok együttes élmény
alapján.
Munka jellegű tevékenységek
A középsúlyos értelmi fogyatékos óvodások szívesen tevékenykednek, "segítenek".
Sajnos a túl féltő környezet gyakran letöri a kezdeti próbálko-
zásokat.
Ha a gyermek érzi munkája fontosságát -- bármilyen kicsi is az -- szívesen hajt végre
egyszerű feladatokat önmaga ellátására, társai javára.
Az egyszerű "add ide!", "hozd ide!" , "rakjuk el!" jellegű feladatoktól fokozatosan
jutnak el a gyermekek az elemi “naposi” feladatokig.
A felnőttet utánozva egymásnak is szívesen segítenek, -- gyakran elvégezve egymás
helyett a feladatot, -- segítenek az eszközök kikészítésében, elrakásában, terem átrendezésben
stb.
Fontos, hogy a szülők is igényeljék az otthoni feladatvégzést, s a későbbi önálló élet-
vezetés érdekében bízzák meg őket egyszerű feladatokkal.
Hagyományok kialakítása
A hagyományok minden közösség életében nagy jelentőségűek. A készülődés, az ün-
nepi hangulat, majd a rá való emlékezés, fényképek, filmek nézése sok közös élmény forrása
lehet. Erősíti az összetartozást, segíti az egymás figyelését, az egymásnak segítést. Fokozza
önmaguk megismerését, önbizalmukat.
A hagyományok egy-egy közösség sajátjai, csak rájuk jellemző apró mozzanatokkal,
intimitásokkal bírnak. Hagyomány lehet pl. az alvás előtti rövid mese, a reggeli közös ének-
lés, névsorolvasás, a közösen megünnepelt születésnapok, névnapok, a játékház, táncház,
akadályverseny egy-egy ünnephez kapcsoltan.
Az ünnepek is a hagyományépítést szolgálják. A legjelentősebbek: Mikulás, Kará-
csony, Farsang, Anyák Napja, Gyermeknap, Tanévzáró ballagás.
Ezek egy része csoportban zajlik, más része a szülők számára is nyilvános. Alkalmat
nyújtanak arra, hogy számot adjanak arról, hogy mit tanultak a gyermekek, hogy mennyit
változott figyelmük, emlékezetük, beszédállapotuk, mennyire váltak magabiztossá, mennyit
ügyesedtek. Értik-e, hogy a szülő most néző, s nekik a "színpadon" van a helyük.
Fontos, hogy az ünnepekre való készülődéskor a külsőségek és a tartalom arányban
legyen.
Szervezeti és időkeretek
A pedagógiai program legfőbb jellemzője a rugalmasság. Ez jelenti az év folyamán az
egyes tevékenységek aránybeli eltolódását éppúgy, mint a napirenden belüli rugalmas kerete-
ket.
Mivel az értelmi fogyatékos óvodások spontán tanulása is sérült, indokolt, hogy a
többségi óvodáktól eltérően kötött, tehát az egész csoport számára kötelező foglalkozások,
illetve mikrocsoportos, egyéni fejlesztő foglalkozások váltsák egymást.
Mindezek mellett a játék, az elmélyült játéktevékenység lehetőségeit is biztosítani
kell.
Az egésznapos tevékenység során megteremtik a megfelelő kereteket a mozgásigény
kielégítésére csoportos foglalkozások, szabadban végzett játék, tornázás, kirándulás segítsé-
gével, azzal a céllal, hogy a gyermek természetes igényévé váljon, beépüljön szokásrendsze-
rébe, s mert a "gyökerek" kiépítése a munka alapja.
A mozgásos tanulás a tanulás többi területével is szoros kölcsönhatásban van.
A fejlesztőmunkánkban kiemelt szerepe van az önállóságra nevelésnek.
Az óvodába kerüléskor e terület fejlesztése nagyobb időkeretet kap, mint az értelmi
nevelés, a későbbiekben az arány megfordul. Megfelelő időt, teret, sok-sok próbálkozást kell
biztosítani a fokozatosság elvét szem előtt tartva a gyermekeknél.
A higiénés szokások kialakítása, a helyes táplálkozás, a szabadlevegőn való tartózko-
dás, a helyes öltözködés szolgálja az egészséges életmódra nevelést, azt, hogy az óvodások
teherbíró képessége, edzettsége, a betegségekkel szembeni ellenállása, fizikai erőnléte foko-
zódjon.
A szülőket is próbálják befolyásolni közös programok, kirándulások alkalmával.
A mozgás, a célzott foglalkozások, a környezet kínálta spontán tanulási helyzetek hoz-
zájárulnak az érzelmi neveléshez.
A szokásrend, a mindennapok ritmikus ismétlődései tagolják az óvoda életét. Az óvo-
dáskorú gyermek igényli az ismert és áttekinthető, ismétlésekkel tagolt napirendet, a biztos
támpontokat. Ezekben természetesen lehetnek kivételes alkalmak, mint az ünnepi készülődés
ideje, vagy az ünnepek.
Az értelmi fogyatékos kisgyermek életében a napi ritmuson túl a megszokott keretek-
nek is nagy jelentősége van.
Az óvoda napirendje
06.30. - 08.30. gyülekező, szabad játék
08.30. - 08.40. tisztálkodás
08.04. - 09.00 reggeli
09.00. - 11.00. kötelező foglalkozások (egyéni, mikrocsoportos vagy
csoportos formában), illetve játék
11.00. - 12.00. levegőzés (önkiszolgálás fejlesztése)
12.00. - 12.15. WC, kézmosás
12.15. - 12.45. ebéd
12.45. - 13.00. WC, kézmosás, fogmosás, ágyazás
13.00. - 14.30. mese, alvás, pihenés
14.30. - 15.00. öltözés, WC, teremrendezés
15.00. - 15.15. terítés
15.15. - 15.30. uzsonna
15.30. – 16.30 szabad játék
Rugalmasan változik az adott igényeknek megfelelően.
A gyógypedagógus fejlesztő munkáját segíti a gyógypedagógiai asszisztens (gyermek-
felügyelő) és a dajka.
A kötött foglalkozások, az önkiszolgálásra nevelés célzott foglalkozásai, a levegőzte-
tés délelőtt zajlanak. A délutáni alvás után a gyakorlásra, szabad játékra van lehetőség.
Az egyes foglalkozások időtartama függ az adott gyermekcsoport fejlettségétől, a
témától, illetve az egyes gyermekek aznapi állapotától. S így 5 - 15 - 20 perces foglalkozások
lehetnek.
A foglalkozások azonos rítusok szerint indulnak (teremrendezés, énekes névsorolva-
sás, hiányzók felismerése, időjárás megfigyelése).
A gyógypedagógus törekszik a játékosságra, a gyermek életkori, fejlődésbeli különbségeinek
figyelembevételére már a tervezés idején is.
A fejlesztés során folyamatos ellenőrzéssel győződik meg az eredményességről.
Lehetőséget biztosít az elmélyült tevékenységre, biztosítja az értő figyelmet, differen-
ciált feladat adással, sokoldalú megközelítéssel, sok gyakorlással segíti az ismeret elsajátítást.
Ez cselekedtető tanulásirányítás.
Ellenőrzés, értékelés
A gyermek fejlődési ütemének ellenőrzése
A pedagógus a tanév elején pedagógiai megfigyeléseit írásban rögzíti (fejlődési lap +
pedagógiai jellemzés). Mindezek, és a gyermek gyógypedagógiai - pszichológiai - orvosi
vizsgálati lelete alapján készíti el a gyermek egyéni terápiás tervét, s tervezi a csoport mun-
káját.
Munkájára jellemző a folyamatellenőrzés: a pedagógiai vizsgálatot félévkor, évvégén
megismétli.
A nevelőtestület rendszeres esetbeszélésein team munkában keresik a lehető legjobb
megoldást egy-egy gyermek esetében. Ez a team gyakran kiegészül a gyermeket kezelő szak-
orvossal, pszichológussal.
A tanköteles gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs
Bizottság iskolaérettségi vizsgálatán vesznek részt. A Bizottság véleménye, a gyermekkel
foglalkozó pedagógus és a szülő véleménye alapján kezdi meg a gyermek tanulmányait álta-
lában a középsúlyos értelmi fogyatékosokat nevelő általános iskolában. Néhány jól fejlődő
gyermek az enyhe értelmi fogyatékosokat nevelő általános iskolába kerül, illetve van aki fel-
mentettként további gyógypedagógiai óvodai ellátást kap.
A szülők a napi beszélgetések, a szülői értekezletek, a gyermek kiállított munkái, illet-
ve az évi egy alkalommal megrendezett "nyílt nap" során -- és az azt követő konzultáción
győződhetnek meg gyermekük fejlődéséről.
A programellenőrzés és értékelés rendszere
Az ellenőrzési formák: folyamatos megfigyelés, feljegyzések készítése, munkaközös-
ségi megbeszélések, a gyermekek cselekedeteinek, viselkedésének elemzése, fejlődési tesztek
végzése, felmérések, nyomonkövetések. Az iskolai beválás vizsgálata.
Az ellenőrzést végzi: az intézményvezető.
Az ellenőrzés részben folyamatos, részben ciklusonkénti, pl. bizonyos célzott ellenőr-
zés: szokások elsajátítása, erőfeszítés, munkában való részvétel; vagy egyes fejlesztési terület
eredményei.
2.4. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, szociális hátrányok enyhítését
segítő tevékenységek
Cél:
A gyermekek szociális és egészségügyi szükségleteinek adekvát kielégítése, a probléma meg-
szűntetése céljából vagy azok súlyosbodását, halmozódását megelőző tevékenység.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai:
Segítségnyújtás / a veszélyeztetettség megszüntetésében részvétel
Együttműködési kötelezettség (gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszerrel)
Jelzési kötelezettség
A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése
A gyermek veszélyeztetettségének felismerése
Dokumentációs feladatok az esetek, intézkedések nyomonkövetés, visszacsatolása céljából
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az óvoda pedagógusainak gyermek- és ifjúságvé-
delmi munkáját, azzal hogy:
- A csoportokat felkeresve tájékoztatja a pedagógusokat és a szülőket lehetőségeikről a peda-
gógusok, szülők, gyermekek jelzése, illetve a velük folytatott beszélgetések alapján a veszé-
lyeztető okok feltárásában együttműködik
- Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
megállapítását kezdeményezi, lehetőségeket kutat fel.
- Gyermekbántalmazás vélelme vagy más veszélyeztető tényező megléte esetén a gyermekjó-
léti szolgálatot értesíti.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős általános intézkedési terve:
A pedagógus, a gyermek, a szülő jelzi a problémát a gyermekvédelmi felelősnek.
A gyermekvédelmi felelős pedagógiai véleményt kér az adott gyermekről.
A gyermekvédelmi felelős dokumentálja a történteket, feljegyzést készít.
Amennyiben a probléma nem oldható meg az iskola keretein belül, a gyermekvédelmi felelős
felveszi a kapcsolatot a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal.
A gyermekvédelmi felelős továbbra is nyomon követi az eseményeket, tartja a kapcsolatot a
gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, folyamatosan tájékoztatja az ügyben érintetteket.
2.5. A szülő, a gyermek és a pedagógus együttműködése
Intézményünkben az alábbi formákban kívánunk segítséget nyújtani a kapcsolattartás-
hoz:
Nyílt napok
- A Szakértői Bizottság által intézményünkbe irányított gyerekek és szüleik ellátogathatnak
óvodánkba, ismerkedhetnek az óvodai élettel – a beiratkozás előtt is.
- Tanévkezdéskor /megláthatják, honnan indul gyermekük/
- Félévkor /betekintést kaphatnak. az eddig végzett munkáról, haladásról/
- Év vége előtt /felmérhetik, meddig jutottak gyermekeik/
Szülői értekezletek
- Az éves munkaterv által meghatározott időpontokban.
Fogadóórák
- Beszoktatási időszakban /szeptember–október hónap – havi rendszerességgel/
- Ezt követően a szülői értekezletek közé eső időszakokban negyedévenként.
- Halasztást nem tűrő probléma esetén azonnal.
Egyéb programok
- Kötetlen beszélgetések szülők számára, tapasztalataik kicseréléséhez való lehetőségnyúj-
tás, amely elősegítheti az egyéni problémák feldolgozását, megkönnyítheti a gondokkal
való szembenézést.
- Közös kirándulások szervezése. /szülő-gyerek-pedagógus részvételével/
- Ünnepek közös megtartása.
A szülők által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások
- a tanulók reggeli és délutáni ügyeletének ellátása
- mindennapos mozgás a tornateremben vagy a szabadban
- eseti és igény szerinti egészségügyi ellátás házon belül
- szakrendelés igénybevételéhez nyújtott segítség
- segélyezési lehetőségek biztosítása
- óvodai rendezvények
2.6. Az óvodai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és
felszerelések
Intézményünk eszközei és felszereltsége megfelelnek a 20/2012(VIII.31) EMMI rendelet,
2.mellékletében leírtaknak. A nevelő, oktató munkát segítő eszközök és a fogyatékos gyerme-
kek nevelésének, oktatásának további eszközei a „Funkcionális taneszköz-jegyzék” alapján
kerültek meghatározásra figyelembe véve a Fogyatékos Tanulók Iskolai, Oktatásának Tanter-
vi Irányelvében leírtakat.
Az országos és megyei szintű pályázatok figyelemmel kísérésével a beszerzéseket folyamato-
san elősegítjük.
3. Készségfejlesztő Szakiskola
Önmeghatározás
Az Éltes EGYMI Készségfejlesztő Speciális Szakiskolája értelmileg akadályozott fiatalok
nevelését, oktatását és szakképzését látja el.
A készségfejlesztő szakiskolában 9.-10. évfolyamon szakmai alapozó képzés, a 11.-12. évfo-
lyamon szakképzés folyik. Tanítványaink a képzés végén tanúsítványt kapnak.
A feladatellátás személyi feltételei Az érintett szakfeladatokon jelenleg gyógypedagógus tanárok, általános iskolai tanárok dol-
goznak.
A pedagógiai munkát segítők középfokú OKJ szakmai képzésben részesültek.
ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS CÉLOK ÉS FELADATOK
A szakképzés során tanítványaink értelmi, testi és pszichés állapotát tekintjük kiindulási alap-
nak.
Hosszú távú céljaink:
- -A nálunk végzett fiatalok szociális és emocionális fejlettsége tegye lehetővé, hogy ki-
egyensúlyozott, munkára felkészített, önmagukat minél jobban ellátni tudó emberré vál-
janak.
- Legyenek képesek dönteni, bizonyos fokú önállóságra tegyenek szert.
- Egyéni lehetőségeik függvényében integrálódjanak a családba, intézménybe, a munka
világába.
Rövid távú céljaink:
- Szemléletes, közvetlen megtapasztaláson alapuló nevelés-oktatás megvalósulása
- Kommunikáció fejlesztés
- Mozgásfejlesztés
- Tevékenység fejlesztés
- Szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek fejlesztése
Fő fejlesztési feladataink:
- Harmonikus személyiség alakítása
- Egészségügyi-, pedagógiai habilitáció
- Tehetséggondozás (MHGY, művészetek, sport)
- Beilleszkedési. magatartási nehézséggel küzdő tanulók megsegítése
Fejlesztendő kompetencia területek:
- Önismerettel összefüggő kompetenciák
- Önszabályozás
- Társas kompetenciák
- Önérvényesítés
- Problémakezelés
- Döntőképesség
A KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SZAKISKOLA KÉPZÉSI FORMÁJA
A szakiskola készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, értelmileg akadályozott tanu-
lók nevelését, oktatását végzi.
A képzés iskolai rendszerben nappali tagozaton történik.
A szakmai oktatás általános szervezeti keretei
A szakiskola tanulóinak köre
A szakiskolában értelmileg akadályozott tanulók szakmai képzése folyik.
A tanulók a nyolcadik évfolyamon jelentkezhetnek a szakképzésre az általános felvételi eljá-
rás keretében.
A Szakértői Bizottság iskola kijelölő határozata szükséges a tanuló felvételéhez.
A kilencedik, tizedik évfolyamon az értelmileg akadályozott tanulók részére kidolgozott tan-
tárgyi rendszer olyan képességek kialakítását célozzák, amelyek elősegítik, a szakképzés
megalapozását.
Az eredményes képzés zárásaként tanúsítványt adunk tanítványainknak.
PÁLYAORIENTÁCIÓ ÉS A SZAKMAI ALAPOZÁS FELADATA
A tanórai keretben megvalósuló munka célja a sikeres társadalmi beilleszkedéshez való kom-
petenciák fejlesztése.
Társas kompetenciák:
Segítségkérés, együttműködés, konfliktuskezelés, csoporthoz tartozás, szolidaritás,
önkéntesség, feladatvállalás, empátia,
Önszabályozás:
Érzelmek kezelése, felelősségvállalás, nyitottság, bizalom
Énhatékonyság-érzés: pozitív önértékelés, önbizalom, belső kontroll
Kritikai gondolkodás, szabálykövetés
A tudatos pályaválasztás érdekében cél a munkahelyi elvárások, a munkahelyi hierarchia,
munkatársi kapcsolatok megismertetése
HABILITÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA
A habilitációs foglalkozások célja az egyéni diagnosztikára épülő feltárás után a személyre
szabott fejlesztés.
A funkcionális képességfejlesztés az tanuló legoptimálisabb állapotának elérése, amely előfel-
tétele a képzésnek.
A fejlesztő, habilitációs foglalkozások szervezeti formái:
Tanórai keretek között differenciált tanulásszervezéssel
Fejlesztő foglalkozásokon egyéni foglalkozások keretében
Szabadidős tevékenység során
A fejlesztés feladatai és területei a szakiskolai oktatás során
A habilitáció kiemelt területe és feladata a mozgásképesség, kommunikációs képességek
fejlesztése, a szociális beilleszkedéshez szükséges személyiség fejlesztés.
SZAKMAI ELMÉLETI ÉS A GYAKORLATI KÉPZÉS PROGRAMJA
A szakképzés módja
A képzés részletes tematikáját és értékelési rendszerét a helyi tanterv tartalmazza.
A szakképzésben eredményesen résztvevő tanulók a képzés végén tanúsítványt kapnak.
A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, szociális hátrányok enyhítését
segítő tevékenységek
A szakiskola tanulói közt nagy arányban vannak jelen a hátrányos helyzetű családi háttérből
származó fiatalok, akiknek nevelése-oktatása intézményünkben folyik.
Az általános iskola értelmileg akadályozottak tagozatán megkezdett preventív és problémake-
zelő munka folytatódik, kibővítve az életkori sajátosságokból adódó problémák kezelésével.
Cél:
A gyermekek szociális és egészségügyi szükségleteinek adekvát kielégítése, a probléma meg-
szűntetése céljából vagy azok súlyosbodását, halmozódását megelőző tevékenység.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai:
Segítségnyújtás / a veszélyeztetettség megszüntetésében részvétel
Együttműködési kötelezettség (gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszerrel)
Jelzési kötelezettség
A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése
A gyermek veszélyeztetettségének felismerése
Dokumentációs feladatok az esetek, intézkedések nyomonkövetés, visszacsatolása céljából
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az óvoda pedagógusainak gyermek- és ifjúságvé-
delmi munkáját, azzal hogy:
- A csoportokat felkeresve tájékoztatja a pedagógusokat és a szülőket lehetőségeikről a peda-
gógusok, szülők, gyermekek jelzése, illetve a velük folytatott beszélgetések alapján a veszé-
lyeztető okok feltárásában együttműködik
- Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
megállapítását kezdeményezi, lehetőségeket kutat fel.
- Gyermekbántalmazás vélelme vagy más veszélyeztető tényező megléte esetén a gyermekjó-
léti szolgálatot értesíti.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős általános intézkedési terve:
A pedagógus, a gyermek, a szülő jelzi a problémát a gyermekvédelmi felelősnek.
A gyermekvédelmi felelős pedagógiai véleményt kér az adott gyermekről.
A gyermekvédelmi felelős dokumentálja a történteket, feljegyzést készít.
Amennyiben a probléma nem oldható meg az iskola keretein belül, a gyermekvédelmi felelős
felveszi a kapcsolatot a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal.
A gyermekvédelmi felelős továbbra is nyomon követi az eseményeket, tartja a kapcsolatot a
gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, folyamatosan tájékoztatja az ügyben érintetteket.
SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK
Az egyén a közösség egy tagjaként a társadalmi, közösségi normák szerint kell, hogy alakul-
jon egyénisége.
Személyiségét alakító tényező a család, az oktatási intézmények, majd a munkahely.
Elvárások:
Környezete korosztályának megfelelő legyen
A házirend és egyéb szabályok számára értelmezhetők, korosztályi elvárásoknak meg-
felelők legyenek.
A szabadidő, a délutáni tevékenység szakmailag megalapozott, tudatosan szervezett
legyen.
A mozgásba hozható nevelő hatások:
Megbízatások – rendszeres értékeléssel
Kulturális rendezvényeken való részvétel
Ünnepélyeken való részvétel
Versenyeken való részvétel
Üzemlátogatáson, munkahelyi gyakorlaton való részvétel
Kirándulás
TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK
A tanórán kívüli foglalkozások rendszere folyamatosan alakult ki és újult meg. A tevékenysé-
gek köre egybeesik a tanulók adottságaival, a nevelők és szülők igényeivel, elvárásaival.
Szakkörök. énekkar
néptánc
atlétika
AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS
TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
Elsősorban a mentálisan sérült tanulók számára készült tankönyveket és segédeszközöket ren-
deljük meg.
A tankönyvek kiválasztása a következő elvek figyelembe vételével történik:
Az ismeretanyag feldolgozásához kapcsolódva nyújtson lehetőséget képességfejlesz-
tésre.
Alkalmazása adjon segítséget a tanulók közti differenciálásra.
Aktivitásra, tevékenységre buzdítson.
Az ismeretanyag feldolgozását segítsék a tanulók érdeklődését felkeltő,
egyértelmű, áttekinthető, színes, szemléletes ábrák.
Időtálló, tartós, vonzó és figyelemfelhívó legyen.
A taneszközök kiválasztása is igazodik a fogyatékossági területek speciális fejlesztési tartal-
maihoz.
Lényeges szempont, hogy a taneszközök alapanyaga tegye lehetővé a tartós használatot és a
rendszeres tisztítást.
A tankönyvrendeléseket a tagozatvezető a tankönyvfelelőssel együttműködve koordinálják.
A nyomtatott taneszközökön túl szükséges eszközökről, a tantárgy egyéb segédeszközeiről a
szülő köteles gondoskodni.
A magasabb évfolyamra lépés feltételei Az értelmileg akadályozott tanuló iskolai nevelésében tantárgyi célok és feladatok aprólékos
bontásban, értelmezésben és árnyaltabb szakmai reflexióban nyernek értelmet.
Olyan képességek kialakítását célozzuk meg ami elősegíti, hogy önmagukat minél jobban el
tudják látni. Környezetükben képesek legyenek tájékozódni és tevékenykedni. Szociális
kommunikációs képességeik fejlődjenek, azokat adekvátan tudják használni. Ismerjék közvet-
len tárgyi és személyi környezetüket, azt alakítani is képesek legyenek. Mindezekben céltu-
datra bizonyos önállóságra tegyenek szert, dönteni tudjanak.
A követelményeket egyszerűsítéssel, a tanuló szomatikus és pszichés állapotát, annak fejlődé-
si lehetőségeit figyelembe véve - egyénre szabottan - határozzuk meg.
Magasabb évfolyamra lépéshez, tanévvégi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályo-
zóvizsgát kell tennie ha:
Magántanuló volt
A nevelőtestület engedélyezi, mert egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztások
együttesen meghaladják a 250 tanítási órát ill. egy adott tárgyból a tanítási órák harminc szá-
zalékát. Emiatt teljesítménye nem volt értékelhető – osztályozó vizsgát tehet.
Az osztályozó vizsga akkor tagadható meg, ha igazolatlan mulasztások száma meghaladja az
igazolt mulasztások számát.
A tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítette.
Osztályozó vizsga tantárgyai
9.-10. évfolyamon
Olvasás-írás
Számolás- mérés
Környezet és egészségvédelem
Társadalmi ismeretek és gyakorlatok
11.-12. évfolyamon
Anyanyelv és kommunikáció
Környezetismeret
Társadalom ismeret
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számon kérésének követelményei, formái, a tanu-
lók magatartásának, szorgalmának értékelése és minősítésének követelményei
Szakmai előkészítő évfolyamokon
Félévkor Év végén
9. évfolyam Szöveges értékelés
értékelő lapon
Szöveges értékelés bizonyítványban
10. évfolyamon Szöveges értékelés
értékelő lapon
Szöveges értékelés bizonyítványban
Értékelés módja kiválóan teljesített
jól teljesített
megfelelően teljesített
gyengén teljesített
felzárkóztatásra szorul
Tanév közben folyamatosan szóbeli értékelés történik.
Szakképző évfolyamokon
Félévkor Év végén
11.. évfolyam Szöveges értékelés
értékelő lapon
Szöveges értékelés bizonyítványban
12.. évfolyamon Szöveges értékelés
értékelő lapon
Szöveges értékelés bizonyítványban
Értékelés módja kiválóan teljesített
jól teljesített
megfelelően teljesített
gyengén teljesített
felzárkóztatásra szorul
Tanév közben folyamatosan szóbeli értékelés történik..
A magatartás és szorgalom értékelése
A tanulói magatartás és szorgalom értékelésénél az érintett szakemberek (osztályfőnök, dél-
utános nevelő, pedagógiai munkát segítő, szaktanár, fejlesztő pedagógus) együttes véleményét
figyelembe kell venni.
Magatartás értékelése: példás
jó
változó
rossz
Szorgalom értékelése: példás
jó
változó
hanyag
Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásá-
nak elvei és korlátai
Tanulóink a szakmai előkészítő és szakképző évfolyamokon is jelentős arányban veszik
igénybe a napközis foglalkozást. E tevékenységi forma keretében szervezett tanórákon a ké-
pességek fejlesztése és az ismeretek elmélyítése történik szervezett keretek között.
A délutáni tanórák szervezésének elvei:
A tanórával párhuzamosan ne legyen más szabadidős tevékenység
Tanóra keretében az aktuális ismeretanyag rögzítése gyakorlása történjen.
A fejlesztendő technikák épüljenek be a tanórába.
A tanulók speciális igényeihez igazodva a gyakorlásra szánt anyag legyen arány-
ban a rendelkezésre szánt idővel.
A tanulók fizikai állapotának mérése
Célok:
Az egészséges testi fejlődés elősegítése, a testtartási rendellenességek kialakulásának megelő-
zése.
A mozgástechnika fejlesztése.
A mozgásigény felkeltése, fenntartása.
Az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás igényének megalapozása.
Megfigyelés, mérés:
A tanulók fizikai állapotának megfigyelése.
Megfigyelés járás,
kúszás,
mászás,
futás közben.
A terhelhetőség megfigyelése testnevelés órán.
A terhelhetőség megfigyelése munkahelyi gyakorlat közben.
4. Kollégiumi Program
A kollégium alapfeladata:
A Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény,
Speciális Szakiskola és Kollégium a Pécs város területén, illetve annak vonzáskörzetében élő
értelmi fogyatékos, sajátos nevelés igényű gyermekek,
tanulók nevelését /oktatását látja el.
A kollégium tárgyi feltételei
A hatvan gyermeket befogadni képes kollégium az északi épületrész felső két emeletén kapott
otthont. Mindkét szinten kilenc-kilenc szoba található. Az utóbbi években részben pályázatok,
részben alapítványi és egyéb támogatásokból megtörtént az emeletes ágyak cseréje, ez sokat
javított a tanulók biztonság- és komfortérzetén egyaránt. A kollégiumi szárnyban vizesblokk-
ok, teakonyhák és nevelői szobák találhatók.
A kollégiumhoz tartozó orvosi-és betegszobák az épület földszintjén helyezkednek el.
A közösségi életre használható helyek az iskola területén találhatók.
Az intézmény földszintjén van a közétkeztetést szolgáló ebédlő.
A kollégium személyi feltételei:
A kollégium jelenleg max.60 tanulónak ad otthont hétfőtől péntekig.
Kizárólag azok a gyermekek nyerhetnek felvételt, akik az intézmény
beírt tanulói. Fontos további szempont a jogviszony létesítésénél a
lakóhely szerinti gyermekjóléti szolgálat elhelyezési javaslata, a földrajzi távolság, illetve a
szociális és egyéb gyermekvédelmi problémák.
A kollégista tanulók több évre visszamenőleg vizsgált adatai:
- fiú-lány aránya 50-50 % ,
- értelmi képesség szerinti megoszlás 60 % F70, 40% F71.
- testvérek 25%
A kollégium nevelőtestülete tagjai és a pedagógiai munkát segítők szinte
mindannyian munkaidejük csak meghatározott részét végzik a kollégiumban.
(A két éjszakai éberügyeletes kolléga és a pedagógiai munkát segítők munkaközösség-
vezetője dolgoznak teljes munkaidőben a kollégiumban.)
Ez a szervezési forma hagyományosan jól működik és tanulóink megfelelő ellátását szolgálja
A gazdasági és a hozzá kapcsolódó ügyviteli, valamint technikai felada-
tokat az intézmény működtetőjének alkalmazásában álló közalkalmazottak látják el.
A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései
Nevelési alapelvek
- alapvető emberi szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok, demokratikus, hu-
manista, nemzeti és európai nevelési elvek
- a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet, tapintat
- az alapvető, fontos erkölcsi és együttélési normák betartása
- az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele
- a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletbe tartása
- az intellektuális igényesség, kulturált stílus
- építés a tanulók össztevékenységére, önszervező képességére
- a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés
- a tanulók esélyegyenlőségének biztosítása
- az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartá-
sa
A kollégiumban folyó nevelő munka értékei
- Kollégiumba beiratkozott diákok ellátásáról gondoskodik, étkezést, szállást, pedagógi-
ai felügyeletet biztosít.
- A személyiségformálás meghatározó nevelési színtere a kollégium, mely a pedagógiai
célkitűzések megvalósításában az iskola szerves egységet alkot.
- A kollégium saját érték-és normarendszerével önmaga is szocializál, nevel a közva-
gyon megbecsülésére,demokráciára, toleranciára, az egyéni –és közösségi értékek
megbecsülésére.
- A kollégiumi pedagógiai munka során kiemelkedően fontos az egyéni bánásmód, a
személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása.
- A nevelők és a tanulók közötti személyes kapcsolat minőssége, a felkínált tevékeny-
ségrendszerek tartalma és színvonala, a kollégium által kidolgozott értékelési rendszer
és az alkalmazott jutalmazási –büntetési elvek és formák a társadalmi beilleszkedéshez
szükséges képességek fejlesztését szolgálják.
- A kollégium törekszik a tanulók családi –és települési adottságaiból eredő hiányaik
pótlására ,ezzel mérsékelve a diákok közötti esélykülönbségeket.
- A tehetséggondozásban a személyiség teljes fejlesztésére figyelünk
- A pályaorientációs tevékenységek a továbbtanulást, a felnőtté válás folyamatát köny-
nyítik
A kollégium nevelési célkitűzései
A kollégiumi nevelés általános célja
- az otthonteremtés biztosítása
- az esélyegyenlőség megteremtése
- a tanulók felzárkóztatása
- ismereteik kiegészítése, elmélyítése
A kollégiumi nevelés során szükségszerűen speciális eszközök és módszerek alkalmazásával
a tanulók szocializációs képességeinek (együttműködés, alkalmazkodás, önállóság, önellátás,
önkifejezés, pozitív önértékelés ) fejlesztése történik.
A Tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei.
A tanulók életrendjének pedagógiai elvei:
- egészséges életmód, életritmus kialakítása
- az iskolai életrend figyelembe vétele
- a szülői elvárások figyelembe vétele
- egyéni és közösségi érdekek összehangolása
- a munka, az aktív pihenés és a pihenés egyensúlyának biztosítása
- helyes életmódminta nyújtása
A tanulók tanulásának pedagógiai elve:
- a tanulás a tanuló kötelessége
- a tanulási feltételek megteremtése a pedagógus kötelessége
- az egyéni adottságok és igények figyelembe vétele
- a tudástöbblettel rendelkező tud segíteni
- a tanulásra motivált tanuló tud hatékonyan tanulni
- a kötelezőfoglalkozások alól - egyéni elbírálás alapján- felmentés kapható
A tanulók szabadidő szervezésének pedagógiai elvei
- szükséges szabadidőt biztosítani
- minden tanulót érdekel valami, színes programkínálat mellett a neki valót
segíteni kell megtalálni
- a szabadidejével a tanuló – a jogi normák betartása mellett – rendelkezik
A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
A 20/2012. EMMI rendelet 128-131§.- a rendelkezései alapján:
A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben
minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét,, egészségét, egészségi állapotát haté-
konyan fejlesztő, a nevelési-oktatásiintézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő
egészségfejlesztő tevékenységekben
Az intézmény által működtetett teljes körű egészség fejlesztés olyan folyamat, melynek ered-
ményeképpen a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézi elő.
A gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfej-
lesztéssel összefüggő feladatok különösen az alábbi területekre terjednek ki:
- az egészséges táplálkozás
- a mindennapos testnevelés, testmozgás
- a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez
vezető szerek fogyasztásának megelőzése
- a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése
- a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás
- a személyi higiéné
A teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi,
életkori sajátosságait
A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló
életkezdést elősegítő tevékenység elvei teljes mértékben megegyeznek az intézményi pe-
dagógiai alapelvekkel
Nem prognosztizálható, hogy az értelmi sérült tanuló az ismeretelsajátítás folyamatában mi-
lyen készség-képességszintre, milyen ismeret birtokába juttatható el.
A nevelést, oktatást meghatározó jellemzők miatt a tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában
az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulni az ismeretek tartalmának és mélységének,
a tevékenységformáknak, az alkalmazott módszereknek, a tanítás/ nevelés szervezeti keretei-
nek (egyéni, csoportos) valamint a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének.
A tanulók eredményes fejlesztése folyamatos, egymásra épülő gyógypedagógiai segítségnyúj-
tást igényel.
A nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók pozitív tulajdonságaira, érzelmi kötödéseik gazdag-
ságára.
A kollégiumi nevelés során alkalmazott változatos módszerbeli megoldások segítségével az
egyes tanulók közötti (műveltségi – képességbeli felkészültségei, neveltségi- stb) különböző-
ségeket kezelni lehet.
A tanulók felzárkóztatása, tehetséggondozása, pályaválasztását elősegítő tevékenységek rend-
szerét oly módon kell szervezni, irányítani, hogy a fejlődés, fejlesztés eredményesen megva-
lósuljon.
A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi
beilleszkedést segítő foglalkozások terve
A foglakozások célja az életminőség javítása.
Lehetőséget kell teremteni az életminőség javítására, hogy tanulóink hasznosnak érezzék ma-
gukat a társadalomban, mely előítéletekkel viseltetik a fogyatékosok iránt.
Tanulóink sérüléseikből és szociokulturális hátrányaikból adódóan fokozott megsegítést igé-
nyelnek.
A megsegítés elvei:
- a szocializációs különbségek enyhítése, magatartási normák közvetítése, ösztönző követel-
mény rendszer kidolgozása
- hatékony kommunikációs formák, technikák kialakulásának segítése- a beilleszkedéshez
szükséges hagyományos nyelvi formák gyakoroltatásának lehetősége
- a közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges hagyományos szerepekre való felkészülés
biztosítása- tudatosan kialakított szituációk, interakciók, drámapedagógiai elemek segítségé-
vel.
A foglalkozások feladata
- szociális beilleszkedésre nevelés
- önellátási funkciók fejlesztése
- érzelmi nevelés
- motorikus funkciók fejlesztése
- kognitív funkciók tréningje (emlékezet, figyelem, gondolkodás fejl.)
- szenzoros funkciók fejlesztése (érzékelés, észlelés fejl.)
- mindennapi élettevékenységek fejlesztése életszituációs helyzetekben
(öltözködés, tisztálkodás, étkezés, takarítás, rendrakás, kommunikációs
eszközök használata stb.)
- aktív életre felkészítés (kézműves gyakorlatok, háztartási teendők)
A foglalkozások szervezése szempontjai:
- tanulás
- türelem
- szeretettel való megközelítés
- ismétlés (a sikertelenség esetén is adott újrakezdés biztosítása)
- rendszeresség
- értelmezni a feladatot
- tevékenység hasznosság élménye
- minden lépést megmutatni, elmagyarázni
- kreativitás fejlesztése
A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási
tevékenység szervezésének elvei.
A kollégium a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív szokások
és minták közvetítésére , az együttélési, szociális készségek fejlesztésére,
fejlődésére.
A közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladat:
- a közösségi együttélés szabályainak elsajátítása, különös figyelemmel a
Nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra
- az intézmény falain kívül szervezett szabadidős programok lehetőséget adnak a szegregáció
oldására
- a tanulók a hátrányos helyzetekből következően a kollégium közösség for-
máló, élményt nyújtó tevékenységrendszere, programja kompenzáló és egyben integráló
funkciót is betölt.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek
A kollégiumban az iskolával közös gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el a kollégista
tanulók esetében is a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat a nevelőtanárokkal és a kollégi-
um vezetőjével együttműködően.
A kollégista tanulóink többsége hátrányos helyzetű, többen veszélyeztetettek is, ezért minden
nevelő magáénak kell, hogy érezze a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok folyamatos ellá-
tását.
- jelzik, ha bármilyen jellegű szülő/ gondozó által okozott lelki vagy testi bántalmazást észlel-
nek
- egyéni és csoportos beszélgetéseken, egyéb foglalkozásokon felszínre került miden súlyos
problémát továbbítanak a gyermek és ifjúságvédelmi felelősnek, az intézmény pszichológusá-
nak.
A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve
Kollégista tanulóink részt vesznek az iskolai rendezvényeken, egemlékezéseken. Ezen kívül
vannak külön kollégiumi rendezvényeinek, amelyek évről évre megtartásra kerülnek, és im-
már részei lettek a kollégiumi hagyományoknak.
- Születés és névnapok megünneplése, egymás felköszöntése
- Mikulás várás
- Húsvétra hangoló
- Tanévvégi „mulatság „
- Családi vacsora, mint új szervezési forma kerül bevezetésre.
Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái
A kollégium dolgozói rendszeres kapcsolatot tartanak az iskolában dolgozó pedagógusokkal,
délutános nevelőkkel, tájékoztatják egymást a gyerekekkel / tanulóval kapcsolatos problémák-
ról illetve pozitív történésekről.
A szülőkkel való kapcsolattartás formái:
- a kollégiumba való be és kiíratkozáskor kötelező a szülő/ gondviselő jelenléte.
- kollégiumi nyíltnapot ,fogadóórát tartunk évente háromszor ( az iskolai szülőértekezletek
időpontjához igazítottan )
- a látogatási idő délután 16-17 ó 30.-ig
- a hazautazási napokon lehetőség nyílik a szülő tájékoztatására (dicséret, elmarasztalás,
egyéb teendők stb. )
Az intézményi (Pécsi Éltes EGYMI) pedagógiai Program
„A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, az együttműkö-
dés továbbfejlesztésének lehetőségei„rész rendelkezései érvényesek.
Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek
Az egészségnevelés és környezeti nevelés magába foglalja a természet és az emberiség jövő-
jének fenntarthatóságát. A fenntarthatóságra nevelés azt jelenti, hogy az oktatás kapcsolatokat
hoz létre a környezeti, a társadalmi és a gazdasági rendszer között a célból, hogy megértsük e
kapcsolatok működési szabályait. Ennek központi gondolata a „környezeti polgárrá” nevelés,
azaz a természeti, az épített, a társas- társadalmi környezeti fenntartósága ismeretek, magatar-
tásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása.
A fenntarthatóságra neveléshez meg kell érteni az ember és a környezet kölcsönös összefüg-
géseit, egymásra utaltságát.
A program célja:
egészségtudatos magatartás olyan gondolkodás és magatartásmód kialakítása, és megerő-
sítése mely képessé tesz az egészség megőrzésére, a betegség megelőzésére
pozitív viszony megteremtése az interperszonális kapcsolatokban
környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel megerősítése
A program megvalósításában nagy hangsúlyt kap a primer prevenció:
a közösségi magatartás befolyásolása,
az aktív részvételre a testi-lelki egészséghez szükséges készségek kialakításában.
A program fő területei
Személyiségfejlesztés: célja: olyan pszichés kompetenciák kialakítása, melyek védő funkciót
töltenek be a veszélyeztető helyzetekkel szemben:
- reális önismeret, pozitív énkép
- társas kapcsolati készségek
- mérlegelés és döntéshozás képessége
- együttműködési készség
- stressz kezelés
- konstruktív konfliktuskezelés
- hatékony kommunikációs képesség
- kreatív gondolkodás
Közösségfejlesztés: célja: olyan közösségek kialakítása, melyek „mi tudattal” rendelkeznek,
csoportnormává válik az egymásért való felelősségvállalás, egymás segítése, ahol ismerik és
megbecsülik egymás értékeit, a gondolkodás előítélet-mentes, nem működik a mobbing, ahol
a csoport minden tagja biztonságban érzi magát, fontosnak érzi magát és lehetősége van si-
kerélményhez jutni.
Egészséges életmódra nevelés: célja: az egészségtudatos magatartás kialakítása egyrészt a
szükséges ismeretek megszerzése, másrészt a szükséges készségek begyakorlása révén. Nem
elég, hogy tisztában legyenek a kockázati tényezőkkel, még fontosabb, hogy tisztában legye-
nek az egészséget szolgáló hétköznapi tevékenységekkel (mozgás, egészséges táplálkozás,
pihenés stb.) igényeljék és gyakorolják azokat. a tanulás lényege nem a lexikális ismeretek
gyarapítása, hanem a funkcionális tudásszerzés, mely a cselekvési képességekben nyilvánul
meg.
A kollégium nevelőtestülete által szükségesnek tartott kérdések:
A kollégiuma nevelési-oktatási folyamat során a tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni
foglalkozások keretében szervezi, attól függően, hogy mi az adott foglalkozás célja, jellege.
A tanulók a szabadidejük hasznos eltöltéséhez segítséget igényelhetnek.
A kollégiumi nevelés feladatai:
- Egyéni bánásmód, személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása annak érdekében, hogy
a tanulók között meglevő képességbeli, neveltségi különbözőségeket eredményesen lehessen
kezelni.
- Természetes élethelyzetek megteremtésével hozzájárulni a kedvezőtlen szociokulturális hát-
tér miatt hiányosságokat mutató tanulók felzárkóztatásához --pozitív szokások és minták köz-
vetítésével.
- Megfelelő életritmus, egészsége, kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rend-
szerének kialakítása.
A kollégiumi nevelés eszközei, eljárásai
A kollégium családpótló, gyakran kompenzáló funkciója miatt az egyéni tevékenységi formák
és a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása a jellemző.
A tanulók szabadideje szervezése a következő szempontok figyelembe vételével történik:
- segítik a személyiségfejlődésüket
- biztosítják a pihenést
- lehetőséget adnak a játékra kikapcsolódásra, szórakozásra
A tanulók személyiségének fejlesztése
A kollégiumban a lehetőségekhez mérten inger gazdag, védettséget, biztonságot nyújtó kör-
nyezetet alakítunk ki, mely biztosítja a szociális és lelki komfortot a tanulók számára.
.A tanulási kultúra fejlesztése elsősorban az iskolai, és a napközis csoportokon belül történik.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek feladatai :
- meleg, pozitív légkör kialakítása a kollégiumban
- a tanulókban a „fontos vagyok„ érzésének kialakítása reális elvárásokkal annak érdekében,
hogy minél több sikerélményhez jussanak
- kapaszkodó támasz biztosítása (barát, segítő tanár)
- kedvenc időtöltésére, hobbira megfelelő idő keret, nyugodt körülmények biztosítása
- lehetőség teremtés a konfliktuskezelési technikák elsajátítására
- kreatív, önkifejezést segítők tevékenységek biztosítása
- egyénre szabott motivációs rendszer
Éves tanulói foglalkozási terv
A Kollégium Pedagógiai programja a „Kollégiumi nevelés országos alapprogramja„-nak meg-
felelően meghatározza
a Kollégiumi foglalkozások formái, megszervezésükre vonatkozó szabályok
a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapelvei
a Kollégiumi foglalkozások keretterve
a Kollégiumi foglalkozások keret programterve
A tanulók életrendje-, tanulása-, szabadideje szervezése az iskolai kötelező tanórai foglalko-
zások után elkezdődik a délutáni napközis és egyéb foglalkozások keretében, majd folytatódik
a kollégium területén, főként szabadon választható tevékenységekben, a tanulókkal egyéni
törődést biztosító foglalkozásokon, a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását
elősegítő elfoglaltságokkal, a beilleszkedési, magatartási nehézségek csökkentését, célkitű-
zését célzó tevékenységekkel.
A kollégiumba beiratkozott tanulónak minden esetben kötelezően részt kell venni a délutáni
egyéb foglalkozások valamelyikén szükséglete, igénye szerint.
Délutáni foglalkozások melyek az iskola szervezésében történnek
16 óráig:
Egészségnevelés
Tanóra
Differenciált képességfejlesztés, felzárkóztatás
( habilitáció, rehabilitáció )
kézműves foglalkozás
Kulturális foglalkozás, kulturális és művészeti tevékenység
Sport, és testmozgás
- Játék
- Szociális munkatevékenység, szoc. Tréning
- Szakkör
- Klubfoglalkozás
- A tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály vagy csoport foglalkozás
A kollégista tanulóknak az intézmény területén kialakított kollégiumban folytatódik a napja
16 órától ahol a vacsoraidőig illetve lefekvésig az alábbi foglalkozások, tevékenységek heti
rendszerességgel ismétlődnek.
Felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő, egyéni vagy cso-
portos foglalkozás
Közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozás
A szabadidő eltöltését szolgáló csoportos foglalkozás
A tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozás
A kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos foglalkozás
Az iskolai, kollégiumi foglalkozásokon részt nem vevő tanulók folyamatos pedagógiai fel-
ügyeletét gyógypedagógiai asszisztensek látják el.
A kollégiumi foglalkozások heti rendszerességgel megjelenő témakörei:
szociális tevékenység (beszélgetések, élménybeszámolók, a házirend megbeszélése/
kialakítása, séta, stb.)
manuális foglalkozások (rajzolás, színezés, kézimunkák különbféle témákban stb.)
játékfoglalkozás (babázás, legózás, szabadtéri játékok, sportolás, hintázás, kirakójáté-
kok, kártyajátékok, társasjátékok stb.)
kulturális foglalkozások (beszélgetések meghatározott témákban, mesehallgatás, zene-
hallgatás, illemkódex, illedelmes viselkedés,öltözködési szokások, hagyományok, el-
várások, mesekönyvek ill. művészeti könyvek nézegetése, filmvetítés stb)
informatikai foglalkozás (ismeretszerzés, internethasználat, számítógépes készségfej-
lesztő játékok, szövegszerkesztés, képmanipuláció stb)
hittan
Kollégiumi csoportvezetői foglalkozás formái:
- a közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozás
- a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos foglalkozás
Minden tanuló számára heti 1 foglalkozás kötelező
A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja, mely a Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesz-
tési feladataihoz illeszkedve, azokat érvényesítve elősegíti a tanulók sokoldalú fejlesztését,
nevelését, oktatását-által meghatározott tematikus csoportfoglalkozások keretterve témaköreit:
1. A tanulás tanítása
2. Az erkölcsi nevelés
3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés
5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
6. A családi életre nevelés
7. Testi és lelki életre nevelés
8. Felelősség vállalás másokért, önkéntesség
9. Fenntarthatóság
10. Pályaorientáció
11. Gazdasági és pénzügyi nevelés
12. Médiatudatosságra nevelés
A tematikus csoportfoglalkozások kerettanterve témakörei egyértelműen jelen vannak a dél-
utáni egyéb foglalkozások és a kollégiumi foglalkozások egyéni és csoportfejlesztési tervek-
ben.
Minden kollégiumi tanuló délután az egyéb foglalkozásokon saját osztályközösségében élet-
kori sajátosságait, készségeit, képességeit figyelembe véve, értelmi és más fogyatékosságát
szem előtt tartva részesül a megfelelő fejlesztésben.
A kollégiumi foglalkozások megszervezésekor alkalmanként akár több témakört is érintve-
azok tartalmát a csoport profiljához igazítva- a tevékenykedtetés sokféle lehetőségét kihasz-
nálva kollégiumi tanulóink komplex fejlesztését célozzuk meg.
A foglalkozások teljesítése, teljesülése
A kollégiumi nevelés országos alapprogramja szerint a tanuló:
- heti 13 órában köteles részt venni felkészítő-fejlesztő, illetve tematikus foglalkozáson
- heti 1 órában közösségi szintű csoportvezetői foglalkozásosokon
- heti1 órában a kollégium által biztosított és a kínálatból általa választott szabadidős foglal-
kozásokon
5. Utazó gyógypedagógiai hálózat
„A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében
állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban része-
süljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.
A különleges gondozást a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében
foglaltak szerint kell biztosítani.
Az ellátási körzet
Az integrációban részt vevő városi óvodák, általános iskolák, középiskolák a Pécsi
tankerületben
Baranya megye területén tiflopedagógiai és szurdopedagógiai ellátás
Igény szerinti ellátás a Szigetvári és a Sellyei tankerületben
Pécsi Éltes EGYMI
Az ellátás célcsoportja
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodás kortól a tankötelezettség végéig, kiknek ellátási
jogosultságát a szakértői és rehabilitációs bizottságok határozzák meg.
Az ellátottak köre
testi fogyatékos gyermek
beszédfogyatékos gyermek
látássérült gyermek (vak, gyengénlátó, aliglátó))
hallássérült gyermek (siket, nagyothalló)
értelmi fogyatékos gyermek (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott
autizmussal élő gyermek
halmozottan fogyatékos gyermek
a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan
akadályozott tanulók (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás)
diszlexia veszélyeztetett gyermek
mutista gyermek
kórós aktivitás zavaros gyermek
kóros hiperkinetikus gyermek
a befogadó intézménybe visszahelyezett SNI tanuló
Az utazótanári szolgálat személyi feltételei
A fogyatékosság típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógus
oligofrénpedagógia szakos (tanulásban akadályozottak pedagógiája, értelmileg akadá-
lyozottak pedagógiája)
tiflopedagógia szakos
szurdopedagógia szakos
szomatopedagógia szakos
pszichopedagógia szakos
Tárgyi feltételek
személyautó
fejlesztőszoba, melyet a többségi intézmények biztosítanak
fejlesztő eszközök, „utazó csomagok” melyeket a módszertani központ eszköztárából
állítanak össze
Az ellátás formája
egyéni foglalkozás
csoportos foglalkozás
Az ellátás időkerete
Heti rendszerességgel a sérülés specifikumától és az ellátás komplexitásától függően 2-10 óra.
Az utazó gyógypedagógus órarendjének összeállításánál figyelembe vesszük a gyermekek
életkorát
napirendjét
órarendjét
sérüléséből adódóan a terhelhetőségét
a komplex fejlesztésben résztvevő más szakemberek időbeosztását
a többségi intézmények helyi adottságait.
Minden tanév elején a gyermekkel foglalkozó szakemberek team megbeszélés keretében tájé-
koztatják a többségi intézmény vezetőjét a fejlesztésekről és egyeztetik órarendjüket.
Az ellátás tervezése
Egyéni fejlesztési terv alapján a jogosultságot meghatározó Szakértői és Rehabilitációs Bi-
zottság szakvéleményére és a folyamatos gyógypedagógiai diagnosztizálásra építetten is.
Az utazó gyógypedagógus feladata
A szülőkkel való kapcsolattartás
a gyermek megfigyelése a szülő kérésére
javaslat további vizsgálatokra
tanácsadás
segítségnyújtás a szakvélemény,diagnózis értelmezésében
tájékoztatás a fejlesztés lehetőségeiről
rendszeres konzultáció a gyermek fejlődésével kapcsolatosan
javaslattétel az együttműködési módokra
javaslattétel a gyermek/ tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására
megbeszélés az otthon végzendő gyakorlatokkal kapcsolatosan
segítségnyújtás a speciális eszközök kiválasztásában
tájékoztatás a speciális eszközök beszerzési lehetőségeiről
szülői értekezleteken, fogadóórákon való részvétel
a szülők felkészítése a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadására
A gyermekkel való foglalkozás
a gyermek megfigyelése
speciális fejlesztő tevékenység a gyermekkel való közvetlen foglalkozásokon
a gyermek képességeinek megfelelő módszerek, terápiák, technikák alkalmazása
a gyermek terhelhetőségének figyelembevétele
a fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása
az ép vagy kevésbé sérült funkciók fejlesztése
speciális segédeszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása
az egyéni sikereket elősegítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése
a gyermek/tanuló haladásának figyelemmel kísérése
többségi általános iskolába visszahelyezett, ill. többségi szakképző intézményekben
továbbtanuló gyermekek utógondozása
Többségi intézmények pedagógusaival való kapcsolattartás
a gyermek megfigyelése az intézmény kérésére
javaslat további vizsgálatokra
a pedagógusok felkészítése a sajátos nevelési igényű gyerek fogadására
segítségnyújtás a szakvélemény, diagnózis értelmezésében
javaslattétel a gyermek/ tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására
segítségnyújtás a tanuláshoz szükséges speciális eszközök kiválasztásában
tájékoztatás a speciális eszközök beszerzési lehetőségeiről
részvétel vesz a gyermek/tanuló részeredményeinek értékelésében
módszertani segítségnyújtás
sikertelenségek, kudarcok és eredmények okainak feltárása
tanulási nehézségek kialakulását, tanulási zavarokat, magatartászavarokat megelőző
pedagógiai eljárások megismertetése
szakmai előadások megtartása a többségi intézmények által kiválasztott témában
eszközbemutatók, könyvajánlások
Adminisztrációs feladatok
egyéni fejlesztési terv készítése
óvodai fejlesztés esetén munkanapló vezetése
iskolai ellátás esetén munkanapló és a törvény által előírt Egészségügyi és pedagógiai
célú habilitáció, rehabilitáció, egyéni fejlődési lap betétlapjainak vezetése
pedagógiai vélemény készítése a rehabilitációs bizottság vizsgálataihoz
félévi beszámoló és statisztika készítése
év végi beszámoló és statisztika készítése
minden év végén az általa ellátott gyermekek fejlesztéséről, fejlődéséről részletes tájé-
koztatás írása, melyet az integráló intézmények vezetői is megkapnak
Szakmai felkészültség, kapcsolattartás
folyamatos önképzés
városi és kistérségi gyógypedagógusok munkaközösségének összejövetelein való
részvétel
tanfolyamokon való részvétel
szakmai konferenciákon való részvétel
partnerlista összeállítása, ismerete
folyamatos kapcsolattartás, rendszeres team megbeszélések a gyermekkel foglalkozó
más szakemberekkel (logopédus, pszichológus, terapeuta…)
kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgáltatásokkal (nevelési tanácsadó, szakértői bi-
zottságok)
kapcsolattartás egészségügyi intézményekkel
A szolgáltatás feltételei és folyamata:
Az igénylő intézmény biztosítja: Az EGYMI biztosítja:
Hospitálás feltételeinek biztosítása Az érintett gyermek, tanuló megismeré-
se foglalkozásokon és egyéni helyzet-
ben
Osztálytanítók együttműködése Egyéni fejlesztési terv készítése
Rendszeresen, előre egyeztetett idő-
pontban helyiség biztosítása
Közreműködés a habilitációs foglalko-
zások megtartásában
Feladatok beépítése, befogadó, toleráns
szemlélet
Konzultáció pedagógussal, szülővel
Egyéni fejlődési lap beszerzése, vezeté-
se, tanuló személyi anyagának nyilván-
tartása
Értékelés alóli mentesség érvényesítése
Tananyag adaptációja, tanácsadás a tar-
talomra és az értékelésre vonatkozóan
Tanulási Képességet Vizsgáló Szak-
értői és Rehabilitációs Bizottság
szakvéleménye a sajátos nevelési
igény megállapításáról
A gyermeket, tanulót integráló köz-
oktatási intézmény – amennyiben a
szakértői véleményben meghatáro-
zott képzettségű szakemberrel nem
rendelkezik, utazó gyógypedagógiai
ellátást igényelhet
Éltes EGYMI, Pécs,
Építők u. 9. 7633
6.Fejlesztő nevelés oktatás Törvényi háttér
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
97. § (5) A fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás 15. § (2) bekezdés szerinti ellátása 2014.
szeptember 1-jétől kötelező. Eddig az időpontig az érintett tanulók részére a fejlesztő
iskolai oktatás a Kt. szabályai szerint is megszervezhető „
15. § (2) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól
az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben, attól az év-
től kezdődően, hogy tankötelessé válik, fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt.
(3) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjá-
tól, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a
tankötelezettségét.
o A fejlesztő nevelés-oktatást az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglal-
tak alkalmazásával, a szülő igénye, a gyermek állapota és a szakértői bizottság,
fejlesztő foglalkozások heti óraszámára vonatkozó javaslatának figyelembevé-
telével kell megszervezni.
o A heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Indokolt
esetben a szülő kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé te-
szi, ennél több vagy kevesebb óraszám is megállapítható.
o Megszervezésekor e törvénynek a tankötelezettségre, a pedagógiai munka sza-
kaszaira, a Nat-ra és a kerettantervekre, az intézménytípusokra, a tanítási év
rendjére, a tanítási, képzési idő rendjére, a tanulói jogviszony létesítésére, a
gyermek, tanuló kötelességének teljesítésére és a felnőttoktatásra vonatkozó
rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.
(4) A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig kö-
teles részt venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az
utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő
nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulókat a sajátos nevelési igényük, fejlett-
ségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba.
32/2012. (X.8.) Sajátos nevelési igényű gyermekek irányelve 3 melléklet - A súlyos és
halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatása irányelve
Az éves terv a nevelés tartalmait szem előtt tartva készül, a csoport tevékenységeit tar-
talmazza. Egy-egy tartalom megtartása legalább két egymást követő évben indokolt,
az új elemek bevezetésekor a fokozatosság – egy-egy apró mozzanatot cseréje a prog-
ramban – szem előtt tartása szükséges.
Az éves terv tartalmazza az ünnepeket és az iskola által – de lehetőség szerint a szülők
bevonásával – szervezett közös programokat alkalmazásával kell megszervezni, oly
módon, hogy a heti fejlesztő foglalkozások száma elérje a húsz órát
A fejlesztő nevelés-oktatás illeszkedése a Nemzeti Alap Tantervbe
Nemzeti alaptanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában
A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai ok-
tatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sa-
játos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-
oktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik:
Cél: a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajá-
tosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél:
a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segít-
se a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beil-
leszkedést,
az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez,
a Nemzeti köznevelési Trv, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait,
a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit,
a helyi önkormányzati intézményfenntartó minőségirányítási programját,
a szülők elvárásait és
az általuk fejlesztett - nevelt tanulók sajátosságait.
ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen
ki,
a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagó-
giai programjainak tartalmi elemeivé,
a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.
Ennek érvényesítése érdekében az Irányelvben meghatározottakat alkalmazva:
a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egysze-
rűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,
a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit,
a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére
vonatkozó javaslatokat.
Általános célkitűzések:
Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályozottság, a fej-
lettség figyelembevételével.
A tanulók szociális képességének, viselkedésének, magatartásának formálása a konf-
liktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében.
Az ön- és környezetellátó, valamint védekezési technikák birtoklása a környezettel
való harmonikus együttélés, a komfortérzet megteremtése céljából.
Alapvető tanulási képességek fejlesztése az ismeretek megszerzése, a továbbtanulás
érdekében.
Az állóképesség, az erőnlét fokozása, felismerése, törekvés a fejlődésre, a kompenzá-
ló, a karbantartó technikák, megoldások, korrigáló gyakorlatok elsajátítása és annak
kitartó végzése.
Az általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása, azonosulás a fejlettség-
nek megfelelően.
Az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és
technikák kiépítése hosszabb időkeretek biztosításával.
A testi és lelki egészség megóvása, a maradandó testi és lelki állapotváltozás megis-
mertetése, elfogadtatása - a kompenzáló, korrigáló technikák gyakorlott birtoklása.
Értékeink, kultúránk, a szülőföldünk és népünk, gyökereink megismertetése, kötődé-
sek, azonosulások kiépítése.
Oldott, humánus légkör megteremtése az intézményben, ahol az értelem, az érzelem
szabadon kibontakozik, és az emberi kapcsolatok kiteljesednek.
A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, ön-
becsülésük erősítése.
Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai:
Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten.
Kulturált érintkezési formák birtoklása, azonosulás a szerepeivel, írott és íratlan sza-
bályok betartása, társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önura-
lom, a konfliktuskezelő technikák birtoklása.
Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben, az élő és az épített
környezetünk értékeinek felismerése, környezetvédő, óvó cselekedet, viselkedés és
megnyilvánulás különféle helyzetekben.
Önmaga és a társak másságának pontos ismerete, megértése, türelem, a mások hátrá-
nyos helyzetével való visszaélés elkerülése.
A szokások, a hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, az erkölcsös viselke-
dés és megnyilvánulás a társakkal szemben, az önzetlenség, a szeretet, a segítőkész-
ség, a szorgalom és a rend cselekedetekben történő megmutatkozása.
A rongálás megfékezése, elítélése saját helyzettől, képességtől függően.
Részvétel az iskola közösségeinek életében, kötődés társakhoz, felnőttekhez, büszke-
ség az iskolai hovatartozásban, oldott viselkedés az iskolai környezetben.
A Nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a súlyosan és
halmozottan fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése során úgy értelmezhető-
ek, hogy azok a tanulók személyiségállapotához igazítottan, elsősorban a szükséges képes-
ségek és készségek megalapozása, kialakítása útján valósulnak meg. Ennek során az alábbi-
akat szükséges figyelembe venni.
1. Tanulás
A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő iskolai oktatása során a tanu-
lás és tanítás hagyományos felfogása nem alkalmazható. A tanuló és a gyógypedagógus
közös tanulási folyamaton megy keresztül, amelynek során egymás jelzéseit, kettejük
személyes viszonyát, egymás megértésének lehetőségeit tanulják, és a másikat önmaguk
jelzéseinek megértésére, kifejezéseik helyes értelmezésére tanítják.
Ennek során folyamatosan szem előtt kell tartani:
- a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek pedagógiájának alapvető tételeit, és
- a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek tanulási sajátosságait.
2. Az énkép, az önismeret kialakulása és a környezet fokozatos megismerése
A személyiség fejlődésének és kibontakozásának alapfeltétele, hogy a tanulókban kiala-
kulhasson az identitástudat, önmagukat autonóm személyként, az emberi és dologi világ
aktív résztvevőjeként tapasztalják meg. Ennek pszichofizikai feltételei jelentős mérték-
ben korlátozottak lehetnek, ezért a nevelés-oktatás kitüntetett és komplex feladata, hogy
a tanulók pozitív tapasztalatokat szerezzenek saját testükről és legszűkebb környezetük-
ről s e kettő egymáshoz való viszonyáról. Az egyes tartalmakat koncentrikusan, egymás-
ra építve, egymásra vonatkoztatva és egymásból kifejtve kell tanítani úgy, hogy a gyer-
mekek a tágabb környezet megismerése során mindig saját közvetlen tapasztalataikra és
a már korábban megismert szűkebb környezetre támaszkodhassanak.
3. Az önrendelkezés elismerése, a gyermekkor megélésének biztosítása és felkészülés a
felnőtt lét szerepeire
A tanulóknak a gyermek- és pubertáskort, az ifjú- és felnőttkort, végül az időskort jel-
lemző tulajdonságok kibontakoztatásához segítségre van szükségük, hiszen számukra
csak igen korlátozottan adottak a változó életszakaszokkal fellépő szükségletek és igé-
nyek kielégítéséhez szükséges képességek. Az önállósodás, az autonóm döntéshozatal, a
szociális kapcsolatok kiszélesedése, a párválasztás és a szexualitás világba való belépés
a tanulók emberi jogai közé tartoznak. Mivel a kiszolgáltatottság mértéke nem értelmez-
hető az önrendelkezésre való képesség mutatójaként, a lehető legszélesebb körben - a
mindennapi élet helyzeteiben is - biztosítani kell a tanulók számára a választás és önálló
döntéshozatal lehetőségét.
4. Testi és lelki egészség
A testi és lelki egészség a személyes életminőség és jóllét egyik meghatározó eleme. A
fejlesztő iskolai oktatás központi feladata az alapszükségletek kielégítése, a jó testi és
lelki közérzet megteremtése, amelynek minden eleme az iskolai nevelés-oktatás alapve-
tő, pedagógiai jelentőséggel bíró feladata is.
5. Információs és kommunikációs kultúra
Az információs és kommunikációs technikák alkalmazásának különösen nagy jelentősé-
gük van az alternatív és augmentatív kommunikáció (a hiányzó kommunikációs készsé-
gek kompenzálása során) terén, a mindennapos helyzetekben való eligazodás, a személyi
függetlenség és az önállóság biztosításában. Ezért különösen indokolt, hogy nevelés, ok-
tatás, fejlesztés során kellő súlyt kapjon - a megfelelőképpen akadálymentesített, azaz
hozzáférhetővé tett - informatikai és számítástechnikai eszközök megismerése, használa-
ta.
6. Hon- és népismeret - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra
A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók a világot mindenekelőtt testi tapasztalata-
ikon keresztül ismerik meg. A kommunikáció, a szociális interakció, a másik ember
megértésének és önmaguk kifejezésének kölcsönösen egymásra épülő fejlesztése során
számos tanuló számára lehetségessé válhat, hogy a kultúra alapvető fontosságú értékeit,
annak számukra közelségbe hozható részeit megismerjék és megértsék Ennek az isme-
retkörnek az elsajátítása, előkészíti a tanulókat arra, hogy saját jogaikat a lehető legma-
gasabb fokon tudják képviselni és érvényesíteni.
Nevelésének-oktatásának alapelvei
Kommunikáció és interakció elve: a gyógypedagógiai tevékenységet át kell hatnia a
kommunikatív megközelítésnek, a nevelés folyamatot kölcsönös párbeszéden alapuló
interperszonális kapcsolatként kell felépíteni. Testközelbe kell kerülnie egymással a
tanulónak és a nevelőnek, a világ jelenségeit, tárgyait, személyeit, eseményeit intenzív
testi kontaktuson keresztül kell a tanulók felé közvetíteni. A pedagógusnak meg kell
tanulnia a fogyatékos személy legegyszerűbb életműködéseiben, vegetatív megnyilvá-
nulásaiban is felfedezni a kommunikatív szándékot.
Normalizáció és participáció elve: olyan életfeltételek és életmodellek váljanak hozzá-
férhetővé, melyek a lehető legjobban megközelítik az életkoruknak megfelelő, kultúrá-
jukban érvényes mintákat. Nemcsak a fogyatékos tanuló hiányzó képességeit kell pó-
tolni, hanem életkörülményeit szükséges úgy alakítani, hogy abban képességeinek
maximumát nyújtva teljes emberi életet élhessen, illetve részt vehessen a társadalom
életében. A normalizáció csak konkrét szociokulturális összefüggésben értelmezhető.
Olyan szolgáltatásokat kell kialakítani, melyben minden gyermeknek helye van.
Komplexitás, személyiségközpontúság és szükségletorientáltság elve: minden személy
esetében egyénileg kell felmérni a képességeket, szükségleteket, igényeket. A fogya-
tékos tanuló személyisége jelenti a pedagógiai tevékenység kiindulási, vonatkoztatási,
összehasonlítási és ellenőrzési pontját egyaránt. Nem választható szét a hagyományos
értelmű oktatás, fejlesztés, nevelés, terápia, ápolás és gondozás, hanem mindennek
komplex formában kell megvalósulnia.
Kooperáció elve: a gyógypedagógus, nevelő, terapeuta a tanulóval együttműködve,
közösen vesznek részt a tanítási-tanulási folyamat eseményeiben. Olyan tanulási szitu-
ációt kell kialakítani, ahol lehetőség nyílik az élmény- és tapasztalatszerzésre, a vilá-
got tehát közösen kell megélni és alakítani.
Differenciálás és individualizáció elve: a gyermekek rendkívül heterogén csoportot al-
kotnak, emiatt a nevelés-oktatás folyamán megfelelő differenciálás szükséges. A diffe-
renciálás egyik formája az egyéni tanulás, az individualizálás. Az egész folyamatot a
célkitűzésektől az értékelésig mindig egyénre szabott eljárások alkalmazása célszerű.
Csoportos tevékenységekre mégis szükség van a szociális kapcsolatok fejlődéséhez,
erre lehetőséget adnak a kreatív, a zeneterápiás, a játék-foglalkozások, de a közös ét-
kezések, kirándulások, szabadidős és más programok is.
A fejlesztő nevelés - oktatás során a halmozottan sérült tanulókat koruk és állapotuk szerint
három csoportba soroljuk: bevezető, alapozó és fejlesztő szakaszban történik a képzés. A cso-
portban történő differenciált foglalkoztatást, az egyéni fejlesztések egészítik ki, a személyes
szükségletek és igények felmérését követően meghatározott egyéni fejlesztési tervek alapján.
Az egyéni fejlesztés területei intézményünkben a következők: gyógypedagógiai fejlesztés,
logopédia, augmentatív kommunikáció, gyógytorna, konduktív pedagógia, zeneterápia,
bazális stimuláció
Az intézményegység tanulói közössége
Lakóhely szerinti megoszlás
Intézményünk megyei ellátottságú. A gyermekek szülői, támogató szolgálati segítséggel, il-
letve tömegközlekedési eszközzel jutnak el intézményünkbe
Szociális háttér
A tanulók jelentős része hátrányos helyzetű családi miliőből érkezik. A családok általában
előnytelen helyzetben vannak, mert megváltozott társadalmi helyzetükben a piacgazdaság
"farkastörvényeihez" nem tudnak alkalmazkodni. Közülük sokan vannak GYES - en, ápolási
díjon. Gyakori az egyszülős család. Nemcsak a gyermekek vágynak stabil közösségi kapcso-
latokra, hanem a munkahelyekről kirekedt, beszűkült környezetben élő szülők is. Az iskola
ebben az állapotban fontos társadalmi kapcsolatot jelentő színtér a szülőknek, szinte naponta
vagy igényük szerint találkozhatnak más szülőtársakkal, a pedagógusokkal, az iskola vezetői-
vel, és megoszthatják velük nyomasztó gondjaikat.
Fontosnak gondoljuk, hogy a gyermekek családban élhessenek. (A családok kb. 70 % az egy
főre eső kereset alapján, a magyarországi létminimum alatt él.)
Munkánk fontos része a családsegítés:
- Ennek egyik formája a Szülői Klub, amelynek keretében tanácsadást, szakmai előadáso-
kat, egyéni segítségadásokat szervezünk, a szülők által ajánlott témában. A „Szülői Klub”
előadásai ingyenesek.
- Tanácsadással, ügyeik konkrét intézésével is segítjük a családokat. Tájékoztatást adunk a
szociális juttatások lehetőségeiről, azokhoz szükséges feltételekről, az ügyintézés lépései-
ről.
- Intézményünkben történik a segédeszközök felíratása (szakorvos által), a mintavételek,
valamint a segédeszközök próbája. Ily módon a szülőknek sok időt, energiát, fáradozást
takaríthatunk meg.
A gyermekvédelmi tevékenység legfontosabb feladatai:
Feladatunkat meghatározza a tanulók életkora, a mozgáskorlátozottsága, valamint egyéb aka-
dályozottsága.
- a tanulók elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, pihenés, gyógyszer) figye-
lemmel kísérése a családban;
- folyamatos, őszinte légkör biztosítása a gyermekek és a családok felé, amely alapvető
feltétele az esetleges problémák feltárásának;
- a tanuló egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása és a fizikai ál-
lapot romlásának megelőzése a családon belül és a családon kívül;
- kapcsolattartás a családdal, a Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálattal, Nevelési
Tanácsadóval, Területi Szociális Központtal, védőnővel stb.;
- a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások – pénz-
beli és természetbeli – felkutatása, a hozzájutás segítése, támogatása, valamint tanács-
adás a fogyatékos gyermeket nevelő családoknak járó szociális juttatásokról;
- segítségnyújtás a kultúrált szabadidőtöltéshez, az életkoruknak, mozgásállapotuknak
megfelelő rendezvényeken történő részvételhez;
- egyéni esetkezelés, életvezetési tanácsok nyújtása, pályaorientáció;
- magatartás vagy pszichés zavar esetén kapcsolatfelvétel gyermekpszichológussal;
- gyors és hatékony megoldási stratégiák kidolgozása a gyermeket veszélyeztető hely-
zetben;
- a tanuló eredményeinek, rendszeres iskolába járásának ellenőrzése – szükség esetén
eljárás kezdeményezése;
- segítségnyújtás az erkölcsi érzék kialakításához /példamutatás, etika, /;
- Személyi és technikai segítségnyújtás az egyre önállóbb életvitel kialakításához
A fejlesztés feladatai
1. Kommunikáció: A másik ember megértése, az önkifejezés és az interakció fejlesztésé-
nek elősegítése
2. Mozgásnevelés: A testséma kialakítása, a mozgás örömének átélése és az önálló cselek-
vés ösztönzése
3. A dologi, az emberi és a természeti világjelenségeinek megértése. Az érzékelés-észlelés
és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele: Az észlelhető világ megnyitá-
sa, a dologi és emberi világ rendjének felfedeztetése és a valóság-megismerés tágítása a
magasabb rendű kognitív folyamatok bekapcsolásával.
4. A konkrét műveletek és a formális műveletek konstrukciójának elősegítése, a cselekvé-
sek logikai struktúrájának kialakítása, a tér, az idő és a tartam, a sorozatok, halmazok
elemi fogalmainak elsajátítása: Fokozatosan megtapasztalják az anyag és a súly állan-
dóságát, és ismereteket szereznek a tömeg fogalmáról. A gondolkodás fejlődésével mód
nyílik a téri viszonylatok absztrakt megismerésére is. Kialakulnak azok a minőségi mű-
veletek, melyek a teret strukturálják: térbeli, egymást követő sorrend és szakaszok vagy
távolságok elkülönítése; a hosszúság, a felszín stb. megmaradása. Összekapcsolódnak az
időrendi összefüggések (előtt, után) a tartam összefüggéseivel (rövid vagy hosszú ideig).
Egyszerre több tulajdonság alapján osztályozzák a tárgyakat és a fogalmakat, és több
szempontból is képesek csoportosítani azokat.
5. Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés. Az emberi lét esztétikai di-
menziójának megtapasztalása és a kreatív tevékenységek ösztönzése: A zenei, mozgásos,
képzőművészeti és irodalmi alkotások megtapasztalása és önálló létrehozása lehetővé te-
szi a tanulók számára a befogadás, a megértés komplex emocionális és kognitív formái-
nak megtapasztalását, valamint a kreatív alkotás, létrehozás lehetőségét nyújtja számuk-
ra. Fontos, hogy a tanulók megtapasztalják, hogy maguk is képesek pozitív módon adni
valamit a világnak.
6. Érzelmi és szociális nevelés, az én pozitív megtapasztalása, megnyílás a közösség felé,
a kommunikáció kulturált formáinak elsajátítása: A személyes érzelmek kifejezése és a
másik ember érzelmeinek megértése, a másokkal való együttműködés kialakulásának
segítése az iskolai oktatás alapvető - a kommunikáció fejlesztésével szoros összhangban
álló - feladatai közé tartozik. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók számára a
szűkebb és tágabb közösségi életben való részvétel az egyik legnehezebben teljesíthető
feladatot jelenti. A tanulóknak kezdetben lehetővé kell tenni, hogy önmagukat egyedi,
autonóm lényként tapasztalják meg, és ilyenként képesek legyenek belépni egy közös-
ségbe, és részt venni annak életében.
7. Önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés, az önállóság és önellátás képességének
elsajátítása, az emberi szükségletkielégítés kultúrájának megismerése. A testi szükségle-
teinek kielégítése, valamint az e területeken való önállóság megszerzésének elősegítése
alapvető pedagógiai jelentőséggel bír, és nagymértékben hozzájárul a tanuló kommuni-
kációjának, kognitív képességeinek - különösen az érzékelés és észlelés funkcióinak -
fejlődéséhez. Az önkiszolgálás és az egészséges életmódra nevelés magában foglalja az
alapvető biológiai szükségletek kielégítésének - a kommunikáció fejlődése szempontjá-
ból alapvető jelentőséggel bíró - kezdeti lépéseit, a mindennapos tevékenységek tanítását
és gyakorlását, valamint az emberi szükségletek életkoronként változó jellegének elis-
merését és megélésének segítését, illetve azok kulturális vonatkozásainak elsajátítását.
Rehabilitációs pedagógiai program
Alapja a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztésének irányelve, amely figyelem-
be veszi a nemzeti köznevelés törvényt, a NAT és a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásá-
nak irányelve vonatkozó részeit is.
Elméleti alapját elsősorban Franziska Schäffer koncepciója képezi, melynek megvalósítható-
ságát hazai gyakorlati tapasztalatok is alátámasztják. Ez egy egységes fejlesztő program,
amely támpontul szolgál az egyéni képességekhez igazított fejlesztés megtervezéséhez. A
rehabilitációs pedagógiai program tervezésekor tekintettel kell lennünk a törvényi előírásokon
kívül az ellátottak körének adottságaira és szükségleteire.
„ A közoktatási szolgáltatás kialakításakor, a nevelés, oktatás, fejlesztés tartalmi kidolgozása-
kor a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek reális életpályája és lehetőségei fontos sze-
repet játszanak. A nevelés, oktatás, fejlesztés és képzés célkitűzései között a súlyosan-
halmozottan fogyatékos gyermek, fiatal későbbi életére való felkészítése hangsúlyos helyen
szerepel. Ennek érdekében kell lehetőségeiket maximálisan kihasználva, személyiségük ki-
bontakozását a megfelelő módszerekkel és eszközökkel, neveléssel és terápiával segíteni,
hogy a lehetőségekhez mért legnagyobb önállóságot érhessék el a mindennapos tevékenysé-
gekben (önellátásban, önkiszolgálásban), mozgásképességben, kommunikációban. Ennek
értelmében az intézményrendszeren belül olyan célkitűzéseket és követelményeket kell meg-
fogalmazni, hogy azokat reálisan teljesíteni tudják a gyermekek. Mindeközben fel kell adni a
teljesítmény-orientált szemléletet, helyette szükséglet- és kínálat-orientált pedagógiai tevé-
kenység kialakítására kell törekedni. Az iskola legfőbb kritériuma, hogy a tanulás színtere, s
ha valakinek arra van szüksége, hogy megtanuljon egyedül enni, vagy háton-fekvésből felülni
stb., akkor olyan iskolának kell lenni, ahol ezt megtanulhatja.” (Márkus, 2005, 198.)
A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermek
„ A súlyos-halmozott fogyatékosság olyan állapot, melynek hátterében rendszerint a korai
életszakaszban (méhen belüli életben vagy a születés körül), ritkábban a későbbi életkorban
bekövetkező súlyos, átható, komplex sérülés áll, ami rendszerint a központi idegrendszert
(elsősorban a fejlődésben és érésben lévő agyat) is érinti.
A komplex károsodás következményeként rendkívül változatos formában megjelenő, összetett
tünet-együttes alakul ki, ami a személyiség fejlődésében jelentős eltéréseket, a tevékenység-
ben (aktivitásban) súlyos akadályozottságot, és a társadalmi életben való részvételben
(participáció) súlyos hátrányokat okoz.
A fejlődés eltérése és a tevékenység akadályozottsága a motoros, a kommunikációs funkciók
és e kettővel szoros kapcsolatban álló értelmi funkciók területén a legszembetűnőbb.
A motoros (mozgás) funkciók területén a fejkontroll és a tekintés kontrolljának hiánya, a fel-
egyenesedés, állás, helyváltoztatás képességének súlyos nehézségei, vagy hiánya, a végtagok
(kar, kéz, láb) működésének súlyos zavarai, a komplex mozgásminták koordinációjának zava-
rai és a beszédszervek funkciózavarai fordulnak elő. A motoros funkciózavarok következté-
ben minden mozgásaktivitást feltételező tevékenység területén akadályozottság figyelhető
meg.
A kommunikációs funkciók területén a kifejező (hangzó) beszéd hiánya, a nonverbális
és/vagy metakommunikatív jelzések alkalmazásának bizonytalanságai, a beszédértés nehezen
megítélhető szintje a kölcsönös kommunikációs megértés zavarát, akadályozottságát vagy
hiányát okozzák. Ebből következően a környezettel való kapcsolatfelvétel és az együttműkö-
dés nehezített, ami a társadalmi beilleszkedés szempontjából jelent hátrányt.
Mivel a súlyos és halmozódó károsodások miatt a súlyosan-halmozottan fogyatékos szemé-
lyek aktivitásukban a fejlődés kezdeti (gyakran a szenzomotoros vagy pszichomotoros fejlő-
dési szakasznak megfelelő) szintjét mutatják, az értelmi funkciók eltéréseit elsősorban a
szenzoros (érzékelési-észlelési) vagy szenzomotoros, és az emocionális-szociális funkciók
területén észlelhetjük.
A szenzoros funkciók területén az érzékelés-észlelés organikus és pszichés jellegű kiesései,
az ingerek felfogásának és feldolgozásának alacsony szintű képessége, az érzékletek és a
mozgásminták, illetve viselkedésformák összehangolásának hiányos képessége, a túlérzé-
kenység, vagy az alacsony ingerküszöb okozhat nehézséget.
Az emocionális-szociális funkciók területén külön megfogalmazást nyer több feltűnő maga-
tartásforma (agresszív/autoagresszív viselkedés), a túlérzékenység, a személyektől és tárgyak-
tól való elvonatkoztatás képességének hiánya vagy zavara, a hangulati labilitás, és az inadek-
vát érzelmi kitörések (pl. nevetés/sírás).
Mindezekhez az eltérésekhez társulhatnak még különböző krónikus betegségek, fokozott
görcskészség (epilepszia), tartós gyógyszerszedés és egészségügyi terápiás szükséglet, meg-
növekedett balesetveszély és halálozási rizikó. Ezek további súlyosbító, a személyiségfejlő-
dést nehezítő feltételeket teremthetnek.” (Márkus 2005, 140-141.).
A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek akadályozottságuk szerinti besorolása
Fentiek alapján Márkus Eszter doktori értekezésében egy új besorolási rendszert vázol fel,
melynek kialakításánál – részben a hagyományos gyógypedagógiai népességcsoport-felosztást
követve, részben saját felmérésének eredményeit és a gyakorlati tapasztalatokat felhasználva
hat területet (fő-kategóriát) különböztet meg:
Motoros funkciók (mozgás) eltérései;
Értelmi funkciók (adaptív magatartás, gondolkodás, kognitív funkciók) eltérései;
Kommunikációs funkciók eltérései;
Érzékszervi funkciók (látás, hallás) eltérései;
Magatartási, viselkedési funkciók eltérései;
Társuló - a nevelés feltételeit befolyásoló - betegségek. (Márkus 2005, 80.)
A súlyos-halmozott fogyatékosság pedagógiai következményei
Az ismertetett jellemzőkből következően a fejlesztő nevelés-oktatásnak figyelembe kell ven-
nie néhány, pedagógiai, gyógypedagógiai szempontból, vagyis a fejlesztés és terápia szem-
pontjából fontos tényt, következményt.
„ A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek tünet-együttese egyre összetettebb, állapota
egyre súlyosabb, ez tükröződik az érintett funkcióterületek számának növekedésével a fiata-
labb életkori csoportokban. A különböző szolgáltatások kialakításakor ezzel számolni kell,
hogy a tervezett (közoktatási) szolgáltatás hosszú távon képes legyen rugalmasan alkalmaz-
kodni a nevelési feltételek, a sajátos nevelési igények folyamatos változásához.
A magatartási zavarok esetében el kell különíteni a valódi viselkedészavarokat, vagy pszichi-
átriai problémákat a kommunikációs akadályozottság okozta „feltűnő magatartásformáktól”.
A mozgáskorlátozottságnak döntő szerepe van a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek
állapotának súlyosságában, valamint a mindennapos tevékenységekben való segítség-igény
alakulásában, ezért a gyógypedagógiai nevelésben, megsegítésben hangsúlyt kell fektetni a
mozgásnevelésre.
A kommunikációs zavarnak döntő szerepe van a súlyosan-halmozottan fogyatékos személy
megítélésében, különösen az értelmi állapot feltérképezésénél jelent nehezítő tényezőt. A ne-
velési folyamat megvalósítása során is elengedhetetlen a megfelelő kommunikációs – interak-
ciós kapcsolat kialakítása, ezért a gyógypedagógiai nevelés tartalmi rendszerében kiemelkedő
szerepet kell biztosítani a kommunikációs funkciók fejlesztésének, egyénre szabott kommuni-
kációs csatornák és stratégiák alkalmazásával.
A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek többsége segítséget igényel a mindennapos
tevékenységekben, ezért az önellátásban mutatott kompetencia növelése érdekében a nevelési
tartalmak közé szükséges a fejlesztő gondozás beemelése.” (Márkus 2005, 194-196).
A rehabilitációs pedagógiai program céljai, feladatai, pedagógiai elvei:
A súlyos, halmozott fogyatékosság pedagógiai következményei meghatározzák a fejlesztő
iskolai oktatás célját, feladatait, s az alkalmazott alapelveket is.
Célok
A rehabilitációs pedagógiai program iskolai körülmények között olyan fejlesztést nyújt,
mely törekszik képessé tenni a tanulókat szűkebb és tágabb környezetük egyre bővülő
megismerésére, saját életük mindennapi élményeinek megélésére, és az ezekben való
egyre tevékenyebb részvételre, továbbá egyszerű társas kapcsolatok kialakítására és
fenntartására, aminek eredményeképpen jobb minőségű életet élhetnek.
tanulók legalapvetőbb szintű megnyilvánulásának értelmes közlésként való felfogása
tanuló és a pedagógus közti partneri kapcsolat kialakulása
cselekvéses tanulás és komplex (totális) kommunikációs beágyazottság
tevékenység tanulás kis lépésekben, segítséggel
megfelelő tanulási motiváció kialakulása
énkép, önismeret kialakulása, fejlődése
autonóm döntéshozatal elősegítése, elismerése
szociális kapcsolatok kiszélesítése
jó testi és lelki közérzet megteremtése
Feladatok
A családban már kialakított szokások, jelzések, megszerzett képességek, készségek, elsa-
játított tudásanyag feltérképezése és az iskolai életbe való lehetőség szerinti beépítése és
fejlesztése.
A súlyosan-halmozottan fogyatékos tanulók a sérült funkciók fejlesztése egyéni lehetősé-
geik szerint a kidolgozott fejlesztési program, egyéni fejlesztési tervek alapján.
Elemi szintű ismeretek elsajátíttatása szűkebb és tágabb környezetük jelenségeiről.
A kommunikáció egyénenként változó lehetőségeinek feltérképezése, a tanulók állandó
ösztönzése a számukra lehetséges önkifejezési módok tudatos alkalmazására, gyakorlásá-
ra.
A tanulók mozgásállapotának lehetőség szerinti javítása, a meglevő funkciók állandó fej-
lesztése, az önállóan kivitelezhető mozgások adta lehetőségek folyamatos kihasználása, il-
letve állapotromlás megakadályozása
A szociális készségek, társas kapcsolatok, elemi magatartási formák megismertetése.
A szabadidős és játéktevékenységben való aktív részvétel elősegítése.
Szoros kapcsolattartás a szülőkkel a tanulók eredményes fejlesztése, a szülő-gyerek kap-
csolat segítése érdekében.
A mindennapi fejlesztés során fontos pedagógiai elvek:
A fejlesztés minden esetben játékosan, konkrét tapasztalatok, valósághű szemléltetés útján
történjen.
Az egyéni adottságok figyelembevétele, ennek megfelelően:
- egyénre szabott fejlesztési terv szerint történő fejlesztés biztosítása
- egyéni foglalkozások keretében és
- csoportban differenciáltan.
Tanulásszervezési alapelv, hogy a csoportban a különböző fejlesztést végző pedagógusuk
száma a lehető legkevesebb legyen, mivel a személyes kötődések és a szoros team-munka
(amely nagyobb létszám esetén nehezített) fokozzák az eredményességet.
Ugyancsak tanulásszervezési alapelv, s egyben az eredményesség feltétele, hogy a csopor-
tos foglalkozások időtartama alatt az optimális fejlesztéshez szükséges számú pedagógus
és asszisztens biztosítása elengedhetetlen (legalább 3 fő). Bizonyos esetekben (mozgásne-
velés órán, étkezéskor, kirándulásokon) ennél több, akár a tanulók létszámával megegyező
felnőtt jelenléte szükséges.
A team-munka rendszeres és hatékony legyen.
A szülőkkel való kapcsolattartás, állandó információcserét jelentsen.
Fejlesztési program
A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók sajátosságai és a nevelési alapelvek
alapján körvonalazhatók a fejlesztés fő területei. Ezek a területek nem választhatók szét,
komplex egységként kezelendők, és természetes módon épülnek be a mindennapi tevékeny-
ségbe is. A rehabilitációs programban meghatározott fejlesztő foglalkozásokon az egyes fej-
lesztési területeknél ismertetett feladatok, tevékenységek több foglalkozáson is megjelennek,
keresztkapcsolatokat képezve. Egy-egy foglalkozás keretén belül általában több terület célzott
fejlesztése is történik, úgy, hogy azok nem választhatók külön, szerves egységbe fonódnak.
A fejlesztés területei:
- beszédfejlesztés
- kommunikáció fejlesztése
- a mozgásnevelés
- a kognitív funkciók fejlesztése
- kreativitás fejlesztése, esztétikai nevelés
- érzelmi és szociális nevelés
Foglalkozások× („tantárgyak”)
- reggeli és búcsú kör
- szűkebb és tágabb környezet
- ábrázolás - alakítás
- mozgásnevelés
- játék és szórakozás
- személyi higiénia
×(A foglalkozások elnevezései F. Schäffer koncepciójából származnak)
Fejlesztési területek
A foglalkozások és a fejlesztési területek keresztkapcsolatai:
Reggeli és
búcsú kör
Szűkebb
és tágabb
környezet
Ábrázo-
lás ala-
kítás
Mozgás-
nevelés
Játék és
szabadidős
tevékenység
Személyi
higiénia
Beszédfejlesztés X X X X X X
Kommunikáció X X X X X X
Mozgásfejlesztés X X X X X X
Kognitívfunkci-
ók fejlesztése
X X X X X X
Kreativitás fej-
lesztése
X X X X X
Érzelmi és szo-
ciális nevelés
X X X X X X
A fejlesztési területek részletes leírása:
Beszédfejlesztés
Célok:
A beszédfejlesztés célja, hogy a gyermekeket eljuttassa az általuk elérhető legmagasabb szint-
re a beszédmegértés és a beszéd területén, és ezzel elősegítse az őket körülvevő szűkebb és
tágabb környezetbe való beilleszkedést.
Az a „Súlyosan-halmozottan fogyatékos személyekkel való foglalkozás során a kommuniká-
ció nem elsősorban cél, hanem az egyénnel közösen végzett valamennyi tevékenység során
eszközként használt interakciós folyamat. Cél lehet azonban a súlyosan-halmozottan fogyaté-
kos emberrel közösen kialakítani a kommunikációnak azt a hatékony módját, mellyel az
együttműködés megalapozható”. (Farkas 2003, Márkus, 2005)).
Az érintett csoportok tagjainak - kommunikációs akadályozottságuk miatt - számtalan helyte-
len feltételezéssel és félreértéssel kell szembesülniük mindennapjaik során, akár a legegysze-
rűbb élethelyzetekben is, amikor nem tudják mások számára érthetővé tenni gondolataikat,
érzéseiket, kívánságaikat; amikor nem tudják hatékonyan befolyásolni az őket körülvevő világ
eseményeit és történéseit.
Feladatok:
Az akkusztikus észlelés fejlesztése:
a tanulók érdeklődésének felkeltése környezetük hangjai és hangforrásai iránt
a hallási figyelem fejlesztése
az akusztikus differenciálási képesség fejlesztése
a hangok irányába való odafordulás kialakítása
a hangforrás, hangok azonosításának kialakítása
a sorrend, ritmus, hangsúly, hanglejtés megfigyeltetése
zenehallgatás, a zene és a mozgás összekapcsolása.
Reflexgátló testhelyzet biztosításával az izomtónus normalizálása a foglalkozások meg-
kezdésekor.
Az arc és a szájtér masszírozása, stimulálása (illatok, ízek, taktilis ingerek)
A mellkas, a vállöv és a szájkörüli izmok lazítása a foglalkozások megkezdésekor.
A beszédhez szükséges motoros képességek tréningje és a nyálzás befolyásolása:
a száj akaratlagos nyitásának és zárásának kialakítása
a szopó, harapó reflexek kialakítása, majd gátlása
a rágás facilitálása
a szívás, fújás, köpés kialakítása és gyakoroltatása.
A hangképzés fejlesztése:
a légzés és a hangadás egyidejű fejlesztése
a hangadás és a mozgás összekapcsolása
egyes hangok, ill. szótagok kialakítása az egészséges fejlődés sorrendjének
megfelelően
a hangok megtartásának kialakítása
majd egyszeri kilégzés során egyik magánhangzóról a másikra való áttérés
kialakítása
hangadás megszakításának kialakítása.
Artikulációs mozgásügyesítés, az ajkak és a nyelv differenciált mozgásának kialakítása és
gyakoroltatása.
Beszédszervek ügyesítése: légző gyakorlatok, fújó-, ajak- és nyelvgyakorlatok
Beszédkedv erősítése, folyamatos lehetőség biztosítása az önálló megnyilatkozásokra a
legkülönbözőbb helyzetekben. A beszédmegértés és a szókincs fejlesztése a fogalmak kö-
rének fokozatos kialakításával és bővítésével az ismerttől a kevésbé ismert felé, a közvet-
len környezettől a tágabb környezet felé haladva.
Folyamatos lehetőség biztosítása az önálló megnyilatkozásokra a legkülönbözőbb helyze-
tekben.
A beszédképtelen gyermekek megnyilvánulásainak értelmezésével a jobb megértés, az
egymásra való odafigyelés elősegítése.
Minden lehetséges helyzetben és módon a gyermekek késztetése az egymással és a felnőt-
tekkel való (kölcsönös) kommunikációra.
A kifejezőkészség fejlesztése:
a meglévő szókincs aktivizálása, a szókészlet bővítése
a nyelvhelyesség fejlesztése
összefüggő beszéd kialakítása
mondókák, versek memorizálása.
beszédritmus javítása mondókákkal
adekvát válaszok kialakítása, echolália visszaszorítása
nyelvtani helyesség kialakítása
Alapelvek:
Rendkívül fontos a beszédre, hangadásra ösztönző légkör és a mesterségesen kialakított
beszédszituáció.
Az augmentatív kommunikációs módszereket használó tanulók hangadásra, ill. beszédre
való ösztönzéséről nem szabad lemondani.
Az ismeretszerzés, a fogalmak bővítése konkrét tapasztaláson, cselekedtetésen alapul.
A bemutatás, szemléltetés során a való világ tárgyait, jelenségeit érzékeltetjük a tanulók-
kal, képekkel, filmekkel csak olyasmit szemléltetünk, amit már a gyermekek jól ismernek.
A szóbeli közlések, intsrukciók mindig rövidek és a tanulók számára érthetőek.
A gyakorlás, ismétlés a már meglevő ismeretek szinten tartását, elmélyítését szolgálja.
Az új ismeretek közlése mindig a már meglevők ismétléséhez kapcsolódva, az ismeretek
körét apró lépésekkel bővítve történik.
A tanulók ellenőrzése, értékelése folyamatosan, minden megnyilvánulásuk azonnali –
lehetőleg pozitív – minősítésével történik.
A beszédmegértés fejlesztésének, a szókincs (passzív, aktív) bővítésének főbb területei:
A saját személlyel kapcsolatos ismeretek: név, testséma.
A szűkebb társadalmi környezet: családtagok, osztálytársak, nevelők.
A közvetlen tárgyi környezet: lakás, tanterem, iskolaudvar.
A tágabb környezet: iskola helyiségei, környező utcák, üzletek, közlekedési eszközök.
A természeti környezet:
évszakok, időjárás
növények (fák, virágok) és azok változásai az egyes évszakokban
zöldségek, gyümölcsök
állatok.
Öltözködés, ruhadarabok.
Ünnepek:
születésnap, névnap, anyák napja
Mikulás, karácsony, húsvét
farsang, gyermeknap
népszokások, néphagyományok :
vásár, Karácsonyi ünnepkör, Pünkösdölés stb) illetve a gyermekek keresik fel az
iskola környékén lakókat pl.: „Háromkirály-járás”. Jól szolgálja mindez a szociali-
zációs törekvéseket is.
A beszédfejlesztés tartalmainak megjelenése a különböző foglalkozásokon B
eszé
dfe
jles
ztés
Reggeli és búcsú kör Szűkebb és tágabb kör-
nyezet
Ábrázolás-
alakítás
Mozgásnevelés Játék és szabadidős
tevékenység
Személyi higiénia
A saját keresztnév, bece-
név ismerete
- reagálás valamilyen
módon a név hallatán
- hangadás a név közlé-
sének szándékával
- a név ritmusának visz-
szaadása hangadással
- a név érthető közlése
A saját teljes név ismerete
A csoporttal dolgozó fel-
nőttek, osztálytársak nevei
- rátekintés az adott sze-
mélyre
- rámutatás az adott sze-
mélyre
- hangadás a megnevezés
szándékával
- az illető neve ritmusá-
nak felismerhető vissza-
adása hangadással
- érthető megnevezés
A köszöntés, a búcsúzás
legegyszerűbb szavai
Közös éneklés során a da-
lok, mondókák ritmusának
visszaadása valamilyen
hangadással
Öltözködés, ruhadarab-
ok nevei
- az öltözködés válto-
zásai az évszaknak
meg-felelően
A növények változásai
az egyes évszakokban
- gyümölcsfák megfi-
gyelése a környező
kertekben
A gyakrabban fogyasz-
tott gyümölcsök, zöld-
ségek nevei, kapcsoló-
dás az évszakokhoz.
A tágabb környezet
- üzletek, utcák az is-
kola környékén
- közlekedési eszkö-
zök megfigyelése
Ünnepek
A színek és formák
megnevezése
Állatok nevei
Állathangok utánzása
Lakás helyiségeinek,
berendezések nevei
Testrészek nevei
Téri irányok megneve-
zése
Színek, formák
megnevezése
Technikák kel-
lékeinek meg-
nevezése
Az alkotás so-
rán felmerülő
vágyaik, érzése-
ik kifejezése
Az elkészült
művel kapcsola-
tos értékelésük,
érzelmeik kife-
jezése
Egyszerű
felszólítások
megértése,
végrehajtása
A tornate-
rem, torna-
szoba gyak-
ran használt
berendezési
tárgyainak,
eszközeinek
nevei
A naponta
végzett cse-
lekvések ne-
vei
A fájdalom,
kényelmet-
lenség, fá-
radtság kife-
jezése vala-
milyen mó-
don
A játéktárgyak
nevei
A játéktevékeny-
ségek nevei
Érzelmek nyilvá-
nítása egy-egy já-
tékkal kapcsolat-
ban
Közös játék során
valamilyen kom-
munikáció a tár-
sakkal, nevelők-
kel
Játék, játéktár-
gyak kiválasztása,
jelentkezés szere-
pekre
Hangutánzó játé-
kok játékállatok-
kal
A saját test része-
inek felismerése,
megnevezése
Testi szükségle-
tek jelzése
Testi állapotok
(fájdalom, hideg,
meleg) kifejezése
Tisztasági szerek
nevei
Személyi higié-
nével kapcsolatos
tevékenységek
nevei
A gyakran fo-
gyasztott ételek
nevei
Evőeszközök,
edények nevei
Az étkezéssel
kapcsolatos ér-
zelmek kinyilvá-
nítása
fogyasztott étel
minősítése egy-
szerű szavakkal
A beszéd (verbális kommunikáció) mozzanatai, fejlesztési feladatok, kimeneti elvárások
Kompetencia terület/készségek, képes-
ségek Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti elvárások
Felfigyelni
Nézés, odanézés
Hangadás
Dialóg - cselekvés
Szimbolikus, szimbólumok
Önmagát érezni
Nyilatkozni a hogylétéről, ezt megkü-
lönböztetni
Pillantással válaszolni
Mások szeme irányát követni
Véletlen hangadás (észrevenni, értel-
mezni, válaszolni rá)
Szándékos hangadás
Váltakozó hangadás partnerrel
Variációk a hangadásnál
Valamit megfogni, elvenni, visszaadni
Valamit megmutatni, beszéddel, hang-
adással kísérni
Tárgyi állandóságot kialakítani
Imitációs képességet kialakítani
Cselekvések tudatosítása
Emlékképek és képzelet kifejlesztése
Önmagát, tárgyat és cselekvést elkülö-
níteni
Alakuljon ki a spontán hangadás.
Lehetőség szerint induljon meg a dif-
ferenciált hangadás.
A gyermekek ismerjék társaik, csa-
ládtagjaik és a velük dolgozó felnőt-
tek nevét.
Egyszerű felszólításokat értsenek
meg, és – képességeik függvényében
– hajtsanak végre.
Szükségleteiket, akaratukat, vélemé-
nyüket valamilyen, a többiek számára
is érthető formában jelezzék.
Legyenek képesek egymás és a peda-
gógusok közléseire rövid ideig fi-
gyelni és adekvátan reagálni.
Legyenek alapvető ismereteik köz-
vetlen környezetük tárgyairól, szemé-
lyeiről, jelenségeiről.
Fogadják örömmel az ünnepeket, le-
gyenek képesek elemi magatartási
szabályok betartására az ünnepélyek
alkalmával
Kompetencia terület/készségek, képes-
ségek
Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti elvárások
Odanézés, mimika, testtartás, moz-
gás
Beszélni (hangokkal), megérteni
Tárgyakat megismerni, követni, keresni
Cselekvéseket pillantással követni
Mozgást, hangadást és odanézést hasz-
nálni (interakció)
Mimika jelentését felfogni
Hangulatokat mimikából megérteni
Saját arcjeleket alkalmazni
Test-jeleket megérteni, saját kommuni-
kációra felhasználni
Önmagát kinyilvánítani
Észrevenni, felfigyelni, odanézni, meg-
különböztetni (egyéb zajtól)
Odafigyelni, reagálni (gyere, nem…)
Hangképet és jelentést összekötni (meg-
értés)
Személy- és állatnevek, tárgyak, cselek-
vések neve, tulajdonságok, tevékenysé-
gek neve stb.
Egy, majd több jelentés-egységet meg-
érteni, és megfelelően reagálni
Érzelmek verbalizációját megtapasztalni
Kompetencia terület/készségek, ké-
pességek
Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti elvárások
Saját verbalizációt a gyermek
megértéséhez alkalmazni
Tudatosan hallani zajokat
Hangok, hangzások (emberi,
hangszer, tárgyak)
Hangzók, szavak, mondatok
Tárgyra és szituációra vonatkozóan:
korlátozni, ami látható és történik
Egyszerű, lassú és érthető beszéd Is-
métlés, utánzás: ezt értettem?
Kérdés-válasz struktúra: bevonni a
kommunikációba
Igen - nem választás
Észrevenni, azonosítani, lokalizálni,
megkülönböztetni, sorrendet megje-
gyezni
Zajokat hangadással utánozni
Magas, mély (mozgással összekötni,
rajzolni, felismerni)
Rövid, hosszú (mozgással összekötni,
rajzolni, felismerni)
Hangos, csendes - utánozni (mozgással
összekötni, rajzolni, felismerni)
Megpróbálni hangokat kicsalni
Azonosítani, megkülönböztetni
Kihallani, utánozni
Eredményt kazettán meghallgatni
Szavakat megérteni, rövid – hosszú szót
mondatból kihallani
Szavak sorrendjét megjegyezni
Mondatok cselekedni
Módszerek:
Bobath-módszer,
evés-ivás terápia
bemutatás
motiválás
gyakoroltatás
cselekedtetés
ellenőrzés, értékelés
valós és valósághű szemléltetés
beszélgetés
tanulmányi kirándulás
egyénre szabott segítségadás
Eszközök:
Bobath-labdák (különböző méretű és formájú)
ékpárnák, matracok
zsámolyok
speciális székek
speciális poharak: kétfülű, átalakítható fülű, puha, összenyomható, orrnál kivágott
speciális evőeszközök: hajlított nyelű (jobbra, balra kanyarodó)
vastagított, formált, cserélhető nyelek az evőeszközökre
rágókák
tapadó alátétek
terápiás fogkefék: puha szőrű, szivacs
jeges tömlők, jég
gumikesztyűk
szívószál
gyertyák
könnyű labdák: szivacs, hungarocell, papír, ping-pong
„pipa”
tollpehely
szappanbuborék, buborékfúvók
sípok, vizisípok
„ördögnyelv”
lufi, stb.
zizi
méz, szörp, csoki, tejföl, stb.
fültisztító
rúzs
tükör
játéktárgyak
tárgyképek, rajzok, fotók
didaktikai játékok (lottó, memória, puzzle, dominó, stb.)
bábok
különböző logopédiai segédkönyvek és segédanyagok (Logopédia Gmk. kiadvá-
nyai, egyéb kiadványok)
a szűkebb-tágabb környezetünk tárgyai, jelenségei
modellek, makettek
mesekönyvek, vers-, mondóka-, énekgyűjtemények
Kommunikáció és interakció (segített kommunikáció) fejlesztése
Előzmények:
A beszédképtelen gyerekek az iskolás kort elérve még alig rendelkeznek valamilyen kom-
munikációs eszközzel, és kommunikációs lehetőségük – jó esetben is – a passzív igen-nem
feleletig terjed. Kiszolgáltatottságuk miatt alig vagy egyáltalán nem kerülnek döntéshely-
zetbe, és így akaratuk, gondolatuk véghezviteléhez sincs lehetőségük. Súlyos mozgáskorlá-
tozottságuk és értelmi problémáik miatt sokszor az adekvát igen - nem jelzés sem alakult
ki. Az információszerzés, a tanulás alapvető feltétele az oda-vissza működő kommunikáci-
ós kapcsolat. A személyiség egészséges fejlődéséhez, gondolkodáshoz, a passzív befogadó
szereptől az aktív részvételig való eljutáshoz az augmentatív és alternatív kommunikáció
adja meg számukra a lehetőséget.
A nem beszélő gyermekek egy részénél augmentatív és alternatív kommunikációs
(AAK) oktatást alkalmazunk. Az augmentatív és alternatív kommunikáció fogalma
olyan kiegészítő és/vagy kisegítő kommunikációs módszereket, eszközöket és techniká-
kat takar, amelyek segítségével, a súlyos beszédzavarral küzdő ember kommunikációs
lehetőségei bővíthetők. Az augmentatív és alternatív kommunikáció célja felébreszteni
a gyermekben a kommunikáció iránti vágyat, meggyőzni, hogy van értelme kommuni-
kálni, eszközöket biztosítani a kommunikációhoz, fejleszteni a használathoz szükséges
készségeket. A kommunikációs eszköz, az eszközhasználat módja, a kommunikációs
módszer és az üzenethordozó fajtája minden gyermekhez egyénileg igazodik. A kom-
munikációs eszközök skálája igen széles, az egyszerű kommunikációs táblától a drága
kommunikátorokig terjed. Az eszközök használata az adott gyermek kézfunkciójától
függ, működtethetőek ujjal, ököllel, könyökkel stb. Üzenethordozó fajtája is igazodik a
gyerekek képességeihez, ezek lehetnek tárgyak, fényképek, képek, Bliss-jelképek, gesz-
tusok. Az üzenethordozó kiválasztása, mutatása mi gyerekeinknél a kéz különböző ré-
szeivel vagy szemmel történik.
A nem beszélő gyermekek másik részénél a Mall-féle bazális kommunikáció a megha-
tározó, amely a korai anya-gyermek közti kommunikációs formákhoz nyúl vissza. Így a
beszédet, gesztusokat, mimikát, hanglejtést, szemkontaktust, hangadást, érintést, moz-
gást és a légzésritmust használjuk kommunikációs csatornaként.
Célok:
A beszédképtelen gyermekek kívánságainak, gondolatainak mások számára is érthető
közlése.
Saját életük cselekvőbb részesévé válás.
Augmentatív kommunikációs eszköz segítségével egyenlő esély elérése
a többi gyerek között, a szűkebb és tágabb környezetükben egyaránt.
Személyiségük minél teljesebb kibontakozása.
A lehető legteljesebb beilleszkedés a társadalomba.
Feladatok:
A kommunikáció iránti igény felkeltése, kommunikációs kedv erősítése
Meglévő kommunikációs csatornák és módok feltérképezése, erősítése, bővítése, újak
kialakítása
Alapkommunikáció kialakítása:
- kapcsolatfelvétel, szemkontaktus kialakítása
- ránézéssel való kiválasztás, döntés
- adekvát igen-nem válaszadás
- köszönés.
Önálló akaratközlés, vélemény, szükséglet, döntés kifejezésének megtanítása.
Tetszés – nem tetszés nyilvánítására, választásra való ösztönzés
Pozicionálás, a kommunikációt leginkább elősegítő testhelyzet megtalálása
Az alternatív és augmentatív kommunikációt fejlesztő tartalmak megjelenése a különböző foglalkozásokon
Alt
ern
atí
v é
s au
gm
enta
tív k
om
mu
nik
áci
ó
Reggeli kör Szűkebb és tágabb kör-
nyezet
Ábrázolás-alakítás Játék és szabad-
idős tevékenység
Mozgásnevelés Személyi higiénia
Szociális kapcsolatok
kialakítása
- kapcsolatfelvétel
és
tartás
- általános szociális
kifejezések és
mondatok
- figyelem-felkeltés,
-felhívás
- kommunikációra
való felkészítés
- egymás megnyil-
vánulásaira való
oda-figyelés, meg-
hallgatás, reagálás
- személyek neve
Jelenlévők és hi-
ányzók kiválasztása
fénykép vagy jel
alapján
Ismeret-közvetítés
tárgyak, élőlények
cselekvések megnevezé-
se
szókincs-, fogalombőví-
tés
kérdezés képessége
kérés, kíváncsiság jelzé-
se
érzelem, vélemény kife-
jezése
ruhadarabok egyeztetése
kommunikációs képpel
évszakok, időjárás jelen-
ségeinek egyeztetése
kommunikációs képpel
zöldségek-gyümölcsök
egyeztetése kommuniká-
ciós képpel
állatok egyeztetése
kommunikációs képpel
lakás és berendezésinek
egyeztetése kommuniká-
ciós képpel
testrészek, téri irányok
egyeztetése kommuniká-
ciós képpel
ünnepek jellemzőinek
egyeztetése kom. képpel
Színek, formák
egyeztetése kom-
munikációs képpel
Technikák kellékei-
nek egyeztetése
kommunikációs
képpel
Az alkotás során
felmerülő vágyaik,
érzéseik kifejezése
Az elkészült művel
kapcsolatos értéke-
lésük, érzelmeik ki-
fejezése
érzelmi-indulati
kifejezések
kérés, kíván-
ság jelzése
kapcsolatfel-
vétel, - tartás
egyéb kom-
munikációs csa-
tornák használa-
ta
Mutatásra al-
kalmas testrész
megtalálása, il-
letve erősítése
Megfelelő, sta-
bil,
biztonságos test-
helyzet kialakí-
tása
Megfelelő szék
használata
Szükségletek
jelzése
Figyelem-
felhívás,
- felkeltés
Kérés
Étkezési
szokások és az
azokkal kapcsolatos
szükségletek kife-
jezése
Követelmények:
A tanulók legyenek képesek a mozgásos és értelmi lehetőségeikhez képest aktívan
kommunikálni.
Tudják adekvátan jelezni szükségleteiket, kéréseiket.
Legyenek képesek érzelmek, élmények, pozitív-negatív tapasztalatokkal kapcsolatos
kifejezések használatára.
Fel tudják hívni magukra a figyelmet.
Értsék az egyszerű megszólításokat, kérdéseket, utasításokat, és egyértelmű választ ad-
janak.
Legyenek képesek a társas együttlétekbe bekapcsolódni és azokban részt venni.
Módszerek:
Egyéni és kiscsoportos foglalkozás.
Egyénre szabott multi - kommunikációs forma alkalmazása. Ez magába foglalja és
kombinálja a gesztust, a jelbeszédet, a maradék beszédet vagy hangokat, a mimikát, a
kommunikációs rendszereket és eszközöket.
Pozitív élmények alapján történő inspiráció. (A beszéd tartalma: itt és most, arról beszé-
lek, amit teszek vagy amit tenni fogok, amit a másik cselekedeteiből, érzéseiből, kíván-
ságaiból, szándékaiból, jelzéseiből érzékelek. Egyszerű mondatok, szavak, fogalmak.)
Élethelyzetek játékos modellálása, reprodukálása.
Eszközök:
elemes játékok
speciális kapcsolók
fejpálca
fejlesztő játékok
jelkép-kommunikációs rendszer
– Bliss
– Gesztusnyelv - Erdélyi Andrea : "Nézd a kezem" gesztusnyelv
magyar adaptálása súlyosan akadályozott emberek számára alapján
számítógép, oktatási programok
Az eszközök kiválasztásánál figyelembe kell venni a gyermekek mozgásálla-potát, értelmi
szintjét, életkorát, kommunikációs igényét és szintjét, kognitív képességeit, vizuális észle-
lését, a foglalkozások témáját.
Mozgásfejlesztés
Előzmények
Súlyosan – halmozottan sérült gyermek esetében a központi idegrendszer sérülése már
korai életkortól kezdve befolyásolja a mozgásfejlődést. A test automatikus irányítása a
születéstől fogva akadályozott, nem tudnak kifejődni az életkor adekvát mozgásai. A
motorium fejlődése diszharmonikus. A sérülés okozhat különböző fokú mozgáskorláto-
zottságot, melyet nemcsak az ép mozgásformák részleges vagy teljes hiánya jellemez, ha-
nem a mozgásállapotot jelentősen befolyásolják a különböző kóros tartási- és mozgásmin-
ták, valamint az idő folyamán kialakult deformitások, kontraktúrák is. Leggyakrabban
spasztikus tónusfokozódás, hipotónia és/vagy athetótikus jellemzők figyelhetők meg. Álta-
lában a nagymozgások mellett a kézfunkciók, a finommotoros tevékenységek is – külön-
böző mértékben – sérülnek.
Az élet első éveiben a fejlődés egész folyamatát jelentősen meghatározza a mozgás ép,
vagy megváltozott fejlődés, a mozgásos akadályozottság okozta hátrányok következtében
az ép fejlődéstől való egyre nagyobb elmaradás tapasztalható, különösen akkor, ha nem
avatkozunk be kellő időben.
A súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek többsége súlyos mozgászavarral is küzd, és
gyakran az életkortól függetlenül a fejlődés kezdeti (elemi) szintjét mutatják. Ha a fejlődés
elemi szintet mutat, figyelembe kell venni a fejlődés korai szakaszának – pszichomotoros
vagy szenzomotoros szakasz – legfontosabb jellegzetességét, a mozgásba ágyazottságot
(Csiky In Várkonyi 1997). A mozgásnak kiemelt jelentősége van a gyermekek fejlődésé-
ben. A fogyatékos személy funkcióinak és képességeinek harmonikus alakulásához elen-
gedhetetlen a mozgás, hiszen ellenkező esetben a többi funkció sem tud optimálisan fej-
lődni, s ezzel további nehézségek várnak a mozgásfejlődésre is. A funkciók egymástól való
kölcsönös függőségi viszonyaként kell tehát ezt a folyamatot elképzelni, melynek alap-
pontjában a mozgás áll. Ez nagymértékben segíti az észlelést, a tapasztalatszerzést, alapját
képezi a magasabb gondolkodási funkcióknak, a beszéd egyik feltétele.
A károsodás ugyanakkor a szenzoros fejlődésnél is zavart okoz. Befolyásolhatja a tapaszta-
latszerzést, a kommunikáció fejlődését is hátrányosan érintheti. Hátráltatja az érzékelési-
észlelési folyamatok fejlődését, a szociális kapcsolatok megfelelő alakulását. (Benczúr
2000., Benczúr-Bernolák 1991., Bernolák 1996., Hajtó 2000.)
Az érzékszervek működése, az érzékelés-észlelés folyamata sok esetben pontatlan. A látás
megfigyelhető zavara az optikus atrófia, amikor a szemtől az agyig vezető összeköttetés
alulfejlett. Ez a jelenség csökkenti a vizuális teljesítményt, de nem jelenti azt, hogy az
egyén nem képes látni. Mozgásállapot miatt azonban a szem-kéz koordináció is tökéletlen,
gyakran figyelhető meg a strabizmus és a fixálás zavara is. Sokszor tapasztalható a hallási
figyelem zavara és a látáshoz hasonlóan a hallóideg működése is elégtelen lehet. Jelentő-
sen akadályozott a taktilis, kinesztetikus érzékelés is (Bernolák 1996, Fröhlich 1996.). Sú-
lyos nehézségeket okozhat a kommunikáció motoros zavara. A beszéd, a mimika, a gesztu-
sok nehezen vagy egyáltalán nem kivitelezhetők.
A központi idegrendszer károsodása miatt a magasabb rendű kognitív funkciók is zavart
szenvednek, valamint magatartási és szociális adaptációs problémák is fennállnak.
A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek mozgásnevelésének előfeltétele a megfele-
lő szenzoros ingerek felvétele, feldolgozása és integrálása (ld. érzékelés-észlelés fejleszté-
se), folyamata passzív, vezetett aktív illetve facilitált mozdulatok, mozgások formájában
megvalósuló közös tevékenység.” (Márkus 2005, 150.) ki
A mozgáskárosodást gyakran egyéb klinikai tünetek is kísérik, pl. epilepszia, légzési és
keringési elváltozások. Az életkor előrehaladtával, a másodlagos következmények hatásai
felerősödhetnek. (pl. kontraktúrák, deformitások, degeneratív elváltozások). A funkcionális
képességek akadályozottak, módosultak vagy hiányoznak (Benczúr 2000.).
Célok
A gyermekek adottságainak függvényében a lehető legmagasabb szintű mozgásos önál-
lóság elérése.
A mozgásszerv-rendszer működőképességének optimális szintre való emelése
Feladatok
A gyermekek pozitív mozgásélményhez juttatása sok játékkal, motiválással.
A mozgásra való képesség felismertetése, tudatosítása, a mozgás iránti igény felkeltése,
erősítése.
Az elmaradt vagy károsodott tartási és mozgási funkciók fejlesztése, javítása.
Az idegrendszer sérülése nyomán kialakuló kóros mozgások, elváltozások megelőzése,
korrekciója és kompenzálása.
A lehető legnagyobb önállóság eléréséhez szükséges mozgásos és önellátási ismeretek
megtanítása.
Gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök viselésének, használatának szoktatása,
tanítása.
Az ép fejlődéshez – a lehetőségekhez képest – leginkább közelítő testi fejlődés elősegí-
tése.
Mozgásos tapasztalatokon keresztül a pszichomotoros és szenzomotoros képességek
fejlesztése.
Speciális feladatok
A mozgásnevelés kiindulása: a pozicionálás (helyes és biztonságos testhelyzetek kialakítá-
sa), mert ennek jelentős szerepe van az általános testi funkciók működésében (pl. légzés,
emésztés, stb.), a következményes tünetek megelőzésében (pl. decubitus, kontraktúrák,
deformitások, stb.), és a mindennapos tevékenységek lehető legönállóbb kivitelezésében.
(Márkus 2005, 151.)
A mozgásnevelő feladata a rehabilitációs és foglalkoztatási terapeutával közösen a gyer-
mekek ültetésének, tanórán és egyéb foglalkozásokon történő pozicionálásának kialakítása.
Annak meghatározása, hogy mennyi időt tölthetnek egy bizonyos helyzetben, segédesz-
közben.
Ha a gyermekek egyik végtagja sem alkalmas célirányos mutatásra, ceruzafogásra, akkor
meg kell találni számukra a megfelelő segítő eszközt.
A mozgásnevelő feladata az ültetés folyamatos felülbírálása, illetve szükség szerinti vál-
toztatása.
A mozgásnevelés megvalósításához feltétlenül szükséges a terapeuta (szomatopedagógus)
kreativitása és spontaneitása a mozgásnevelés optimális kínálatának megválasztásában, a
fejlesztő tevékenység folyamatos értékelésében és korrekciójában.
Alapelvek
A mozgásfejlesztésnek a kiemelt célú mozgásnevelés foglalkozások mellett a gyerekek
egész napi tevékenységébe integráltan kell folynia, tevékenységüket át kell szőnie.
Szükséges, hogy a tanulóknak legalább a hét négy napján legyen mozgásnevelés fog-
lalkozásuk.
Törekedni kell a fiziológiás mozgások lehetőségek szerinti helyes kivitelezésére, de
elsődleges szempont a mozgás – bármilyen, az egészséget nem veszélyeztető módon
történő – végrehajtása.
További alapelv a már megtanult legmagasabb szintű mozgásformák alkalmazása,
megkövetelése – a végrehajtáshoz elegendő időt, illetve segítő eszközt biztosítva.
A különböző foglalkozásokon a gyermekek lehetőleg aktuális egészségi és mozgásál-
lapotuknak megfelelő testhelyzetekben legyenek.
Játékosság elve.
A mozgásanyag összeállításánál, tanításánál figyelembe kell venni a mozgáskorláto-
zottság mellé társuló egyéb fogyatékosságokat, zavarokat, így az értelmi fogyatékossá-
got, az esetleges érzékelési - észlelési zavarokat, stb.
A gyakorlatok tervezésénél szem előtt tartjuk a következő szempontokat:
- lassú tempó
- több ismétlés
- egyszerű feladatok
A mozgásfunkciók gyakoroltatása, kiépítése csak apró lépésenként történhet.
Fejlesztési feladatcsoportok:
Ízületek mobilizálása
Kontraktúrák oldása és kialakulásuk megelőzése.
Reflexgátló testhelyzetek felvétele.
Ízületvédelem.
Ízületek minden irányú passzív kimozgatása.
Ízületi mozgáshatárok növelése és az elért eredmények fenntartása.
Izomlazítás, relaxáció
Passzív átmozgatás
Relaxációs technikák alkalmazása.
Masszázs technikák alkalmazása.
Zsályázás (fürdő, krém, pakolás)
Cryoterápia
Izomérzet kialakítása (feszítés-lazítás)
Izomállapot fejlesztése
Adekvát izomlazítási és –nyújtási technikák alkalmazása
Innervációs, izometriás, passzív, vezetett aktív, aktív (gravitáció irányában, il-
letve ellen) és ellenállással szemben végzett gyakorlatok zárt és nyitott kine-
tikus láncban
Szelektív izomerősítés diagnózisnak megfelelően
Helyes légzéstechnika kialakítása
Pulmonológiai gyógytorna eljárásainak alkalmazása
Légzőizmok, mellizmok lazítása
Mozgással összehangolt harmonikus, gazdaságos légzés kialakítása
Vitálkapacitás növelése
Mozgásos kontroll kialakítása
- Pontos kiinduló helyzetek felvétele
- Fiziológiás mozgássor alaphelyzeteinek és mozgásanyagának elsajátítása,
összekapcsolása mozgássorrá
- A gyakorlatok helyes kivitelezésének elősegítése
- Saját mozgásindításra késztetés
Mozgás-koordináció fejlesztése
Fej- és törzskontroll alakítása
Térbeli orientáció fejlesztése
Célzó gyakorlatok (szem-kéz és szem-láb koordináció)
Harmonikus járásra törekvés
Egyensúly fejlesztése
Egyensúlyi helyzetek megteremtése
Biztonságérzet elősegítése
Támaszkodási reakciók kiépítése
Kóros szinergizmusok megtörése, reflexgátló helyzetek kialakítása
Reflexgátló helyzetekből indított egyszerű gyakorlatok
Helyes testséma, térbeli orientáció, lateralitás, dominancia kialakítása
Helyes testtartás kialakítása (ülésben, állásban)
A helyes tartás megéreztetése, tartás korrigálása
Gerinctorna
Általános izomállapot javítása és szinten tartása
Járásfejlesztés
Járáselőkészítés
Járógyakorlatok
Ritmus fejlesztése
Gyors-lassú és az egyenletes lüktetés megéreztetése
Egyszerű mondókák, énekek összekötése mozgással
Manipuláció fejlesztés
Felső végtag passzív, aktív átmozgatása, masszírozása
Szenzoros ingerek alkalmazása
Taktilis percepció fejlesztése
Kéz izmainak erősítése
Fogás, megtartás, elengedés tanulása
Önellátási feladatok
Praktikus mozgásformák
Műtéti előkészítés, utókezelés
Gyógyászati segédeszközök használatának elfogadtatása, tanítása és szoktatása
A nagymozgás fejlesztés tartalmainak megjelenése a különböző foglalkozásokon
Nagym
ozg
ás
fejl
eszté
s
Reggeli és búcsú
kör
Szűkebb és tágabb
környezet Ábrázolás-alakítás Mozgásnevelés
Játék és szabadidős
tevékenység Személyi higiénia
Kóros sziner-
gizmusok meg-
törése,reflexgátló
helyzetek kialakítá-
sa, pozicionálás
Helyes test-
tartás kialakítása
Ritmusérzék
fejlesztése
– énekek, mondó-
kák ritmusának
mozgással, hang-
szerrel való egy-
szerű követése, kí-
sérése
Kóros
szinergizmusok
megtörése,
reflexgátló hely-
zetek kialakítása,
pozicionálás
Helyes testtartás
kialakítása
A szűkebb és tá-
gabb környezet
felfedezése köz-
ben a nagymozgá-
sok, egyensúly,
térbeli orientáció,
állóképesség
mozgásos önkont-
roll fejlesztése
Kóros
szinergizmusok
megtörése, ref-
lex-gátló helyze-
tek kialakí-tása,
pozicionálás
Helyes testtartás
kialakítása
Lásd: Foglalkozá-
sok: Nagymozgás
fejlesztés,fej-
lesztési feladat-
csoportok
Kóros sziner-
gizmusok meg-
törése,reflexgátló
helyzetek kiala-
kítása, pozici-
onálás
Helyes testtartás
kialakítása
Különböző test-
helyzetekben vég-
zett játék-
tevékenység
Helyzet- és hely-
változtatás fejlesz-
tése
Egyensúlyfejlesz-
tés(pl. billenések,
hintázás)
Mozgásos játékok
elsajátítása
Mozgásos koordi-
náció fejlesztése
- utánzással
- követéssel
Önkiszolgáláshoz
szükséges mozgás-
sor kialakítása,
gyakorlása
l-
adatok (pl. étkezés,
öltözködés, WC
használata, mosa-
kodás) végzése a
tanulók adottsága-
ik szerinti aktív
közreműkö-
désével, önállósá-
gával
Man
ipu
láci
ófe
jles
ztés
Reggeli és búcsú
kör
Szűkebb és tágabb
környezet Ábrázolás-alakítás Mozgásnevelés
Játék és szabadidős
tevékenység Személyi higiénia
fejlesztése
– énekek, mondókák
ritmusának moz-
gással, hangszerrel
való egyszerű kö-
vetése, kísérése
Célzott nyúlás
Tárgyak fogása,
megtartása, el-
engedése
szem-kéz, két-
kéz koordináció
tapintásos fel-
adatok
szűkebb-tágabb
környezet felfe-
dezése tapintás
segítségével
célzott nyúlás
tárgyak megfogá-
sa, megtartása, el-
engedése
szem-kéz, két-kéz
koordináció
Lásd: Foglalkozások
Finommotorika,mani
puláció fejlesztés
feladatok célzott
nyúlás
tárgyak megfogá-
sa, megtartása, el-
engedése
szem-kéz, két-kéz
koordináció
Önkiszolgáláshoz
szükséges moz-
gássor kialakítá-
sa, gyakorlása
l-
adatok (pl. étke-
zés, öltözködés,
WC használata,
mosakodás) vég-
zése a tanulók
adottságaik sze-
rinti aktív közre-
működésé-vel,
önállóságával
Módszerek
Pedagógiai módszerek
differenciálás
motiválás
bemutatás
gyakorlás
korrigálás
A komplex mozgásterápia módszerei
Foglalkoztatási formák:
Egyéni
Csoportos, differenciált foglalkozás
Eszközök:
Párnák, szivacsok, ék, henger
lejtő
fokosszék, priccs, zsámolyok
pad
bordásfal
lépcső, járató lejtő, létra
járókorlát, járókötél
trampolin
egyensúlyozó eszközök (pl. egyensúlyozó deszka, félkör, hordó, egyensúlyozó tek-
nő)
hengerek (különböző méretben)
labdák (különböző méretű, anyagú, fogású, keménységű, súlyú labdák, Bobath-
labdák)
különböző méretű karikák
tornabot
babzsák
léggömb
a manipuláció fejlesztéshez szükséges különböző speciális eszközök és játékok,
használati tárgyak
tükör
gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök, pl.
hidroterápiás kád
kéz- és lábsínek
járókeretek
kerekesszékek, stb.
Kognitív funkciók fejlesztése
A kognitív, vagy más szóval megismerő funkciók gyűjtőfogalom, melyhez a következő
területek tartoznak:
– figyelem, megfigyelőképesség
– érzékelés-észlelés
– emlékezet
– gondolkodási funkciók.
A figyelem, a megfigyelőképesség fejlesztése
Előzmények:
A központi idegrendszer sérülése mind a spontán, mind az akaratlagos figyelem működésé-
re kihat. A környezet ingereire történő spontán odafigyelés csak nagy intenzitású, hosszan-
tartó és a gyermekek számára kifejezetten felszólító jellegű ingerek esetén megfigyelhető.
Ugyanakkor az akaratlagos figyelem még egyéni foglalkozásokon is hamar elterelődik. Az
aktivációs szint ingadozása és a motiváció gyengesége nem teszik lehetővé a koncentrált,
pontos, alapos megfigyelést. A fejkontroll, a fixáció, a célirányos nyúlás és a manipuláció
gyengesége vagy hiánya és a társuló érzékelési és észlelési zavarok jelentősen leszűkítik a
megfigyelhető tárgyak és jelenségek körét.
Célok:
A tanulók környezet iránti érdeklődésének kialakulása.
Új és régi, megszokott ingerek közötti különbségtétel képességének kialakulása.
Új inger jelentkezésekor spontán odafordulás kialakulása.
Egy-egy tevékenységnél való elidőzés.
Lehetőség szerint az összes érzékszerv használata egy-egy dolog alapos megfigyelése-
kor.
Az adott helyzet, tevékenység szempontjából fontos és jelentéktelen ingerek elkülöní-
tése.
Feladatok:
A megismerési kedv felkeltése.
A figyelem tartósságának, elmélyültségének, terjedelmének fejlesztése.
Az akaratlagos, szelektív figyelmi funkciók fejlesztése.
A megosztott figyelem kialakítása (távlati cél).
Alapelvek:
A gyermek figyelme, koncentrálása, együttműködése alapját képezi minden pedagógiai
és terápiás tevékenységnek. Ezért a figyelemfejlesztés minden foglalkozás feladatai
között szerepel.
A napirend kialakításánál és a célok, elvárások megtervezésénél figyelembe kell venni,
hogy a halmozottan sérült gyerekektől komoly figyelmet és erőfeszítést követelnek
azok a tevékenységek is, amelyeket ép társaik már rutinszerűen végeznek (pl.: étkezés,
WC-használat, játék, stb.). Ezért a nagy koncentrációt igénylő feladatok között lazító
gyakorlatokat vagy pihenést kell biztosítani.
A figyelmet, megfigyelőképességet fejlesztő tanulási tartalmak megjelenése a különböző foglalkozásokon
Reggeli és
búcsú kör
Szűkebb és tágabb
környezet
Ábrázolás –
alakítás Mozgás Játék és szórakozás Személyi higiénia
A f
igyel
em
, m
egfi
gyel
ők
épes
ség
f igyel
em é
s
meg
figyel
és
Intenzív egymásra
figyelés:
- kik vannak mel-
lettem
- ki van velem
szemben
- megfigyelni, hogy
hiányzik - e valaki
- szemkontaktus
felvétele, megtar-
tása
Annak felismeré-
se, hogy mikor
szólítanak a ne-
vemen
A hangszerek
hangjainak felis-
merése és megkü-
lönböztetése
Állatok, növények és
tárgyak különböző
érzékszervekkel tör-
ténő alapos meg-
figyelése
A tárgyak funkciói-
nak megfigyelése
Jelenségek különbö-
ző érzékszervekkel
történő megfigyelése
(pl. időjárás, olvadás)
Fixálás tárgyakra,
képekre
(pl.diavetítés)
Szemkontaktus felvé-
tele, megtartása
Szem – kéz koordi-
náció, mutatás és
mindenfajta tevé-
kenység közben (Já-
ték és szórakozás
foglalkozáshoz is)
Szem-kéz, két
kéz koordináció
Alapanyagok
megfigyelése
Eszközök funkci-
ójának megfigye-
lése
A gyermek figyelmének
ráirányítása az adott fel-
adatra, ezáltal a gyermek
aktív részvételének biz-
tosítása, mely a mozgás-
fejlesztés hatékonyságát
növeli
Egyszerű utasítások
megértése, követése (pl.:
emeld fel a karod, lazítsd
el a lábad)
Állandó folyamatos kon-
taktus fenntartása
Saját testhelyzet megfi-
gyelése
A testhelyzet változtatá-
sának megfigyelése
Utánzásos feladatoknál a
mozgások megfigyelése
Motiváltság kialakítása
Két kéz koordinációja
manipuláció során
Közös játéktevékeny-
ség közben a megosz-
tott figyelem fejleszté-
se: figyelni:
- a játéktevékenységre
- a társakra
Fixálás a játéktárgyakra
Szemkontaktus felvéte-
le és megtartása
A megszólítás felisme-
rése
A soron következés
felismerése
Mozgások, mozdulatok
megfigyelése (építőjá-
tékok, szerepjátékok)
Játékszabályok megfi-
gyelése
A gyermekekkel való
kapcsolat fenntartása
szem-kontaktussal,
beszéddel
A gyermekek fi-
gyelmének ráirányí-
tása az adott tevé-
kenységre, illetve
tárgyra a gondozási
folyamat során. Pl.
kézmosáskor: mosdó,
csap, a vízsugár, a
szappan, a törülköző,
és az ezekkel kapcso-
latos cselekvések
Reggeli és
búcsú kör
Szűkebb és tá-
gabb
környezet
Ábrázolás – ala-
kítás Mozgás Játék és szórakozás Testi higiénia
A f
igyel
em,
meg
figyel
ők
épes
ség
f igyel
em é
s
meg
figyel
és
Énekek felisme-
rése (kezdő sor,
csak dallam, stb.)
A csend felisme-
rése
A másik kezét
megfogni, és fi-
gyelni, hogy ne
szakadjunk el
A megszólítás
felismerése hang-
gal (név elhang-
zása, a név ének-
lése, a név ritmu-
sa tapssal vagy
hangszerrel),
érintéssel, szem-
kontaktussal,
labdagurítással
Mozgások pontos
kivitelezése (érin-
tés, labdagurítás,
hangszerhaszná-
lat, kézfogás, sta-
bil testhelyzet
megtartása)
Új, váratlan inge-
rekre is nyitottnak
kell lenni (pl. séta,
kirándulás, spon-
tán helyzetek sor
Testhelyzetek
megtartása, és op-
timális testhelyze-
tek felvétele a te-
vékenykedés során
Ének, zene, mon-
dóka vagy vers
hallgatása közben:
- a darabok kez-
detének és végé-
nek felismerése
- hangulatuk fel-
ismerése
- a zene és a
mozdulat (pl. fes-
tés) összehango-
lása
Zenehallgatás tánc köz-
ben:
- zenedarabok, számok
kezdetének végének fel-
ismerése
- hangulatok felisme-rése
- figyelni a zene lüktetésé-
re
- a zene hangulata és/vagy
lüktetése megváltozásá-
nak felismerése
Zenehallgatás tánccal
Játéktárgyak és a kör-
nyezet tárgyainak, jelen-
ségeinek megfigyelése
játék vagy szemlélődés
közben:
- színe
- formája
- tapintása
- hangja
- funkciója
Reggeli és búcsú
kör
Szűkebb és tá-
gabb környezet
Ábrázolás - alakí-
tás Mozgás Játék és szórakozás Testi higiénia
A
fig
yel
em,
meg
figyel
ők
épes
ség
f igyel
em é
s
meg
figyel
és
Mozdulatok meg-
figyelése (mozdu-
latokkal kísért
énekek, mozgásos
játékok)
Az időjárás meg-
figyelése
Változások megfi-
gyelése:
- jelenségek szem-
lélése
- sütés – főzés
- gyurmázás, for-
mázás
- festés, színezés
közben
Valaki, vagy valami hi-
ányának a megfigyelése
(pl.: bújócska, eldugós já-
ték)
Változás, változtatás
megfigyelése (pl.: építő-
játékok)
A testhelyzet és a test-
helyzet változásának
megfigyelése játéktevé-
kenység közben, hintá-
záskor, mozgásos játé-
kokban
Általános elvárások:
A gyermekek egyéni érzékelési – észlelési, kognitív, mozgásos lehetőségeihez mérten aktív
részvétel, interakció a környezettel.
Módszerek:
Egyéni és csoportos foglalkozások keretében:
szomato –, tiflo –, szurdopedagógiai és logopédiai módszerek
a bazális stimuláció elemei
alternatív kommunikációs technikák
kompenzáló technikák
evésterápia
gondozási feladatok terápiás végzése
tanulmányi séták, kirándulások
bemutatás
valós és valósághű szemléltetés
egyénre szabott segítségnyújtás
játékosság
cselekedtetés
gyakoroltatás
beszélgetés
ellenőrzés, értékelés alkalmazása
Eszközök:
A szűkebb-tágabb környezet tárgyai, személyek, élőlények, a természet jelenségei, erői, képek,
hangfelvételek, festékek, hangszerek, zene, diavetítő, magnó.
Érzékelés - észlelés
Előzmények:
A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekeknél a súlyos agykárosodás miatt az érzéke-
lés, észlelés is nehezített. A biológiai károsodás történhetett az érzékszervben, az érző-
ideg mentén és az ingereket feldolgozó agyi központokban. A szintén az agykárosodás
következtében kialakuló mozgáskorlátozottság tovább nehezíti az érzékelést, a mozgásos
tapasztalatszerzést. Gyakran rontja a teljesítményt a meglassúbbodott pszichés tempó és
az aktivációs szint ingadozása. Gyakori a figyelem és a motiváció gyengesége.
A legsúlyosabban sérült tanulók önállóan végzett tevékenységre csak nagyon korlá-
tozott mértékben képesek, s ezen tevékenységek száma is nagyon kevés. Beszédképte-
lenségük miatt a beszéd kapcsolatteremtő, információkérő, aktivitást adó lehetőségeivel
sem rendelkeznek. Ezért ahhoz, hogy ők is minél gazdagabb életet élhessenek, nagyon
nagy szükségük van az őket körülvevő világ érzékszerveken keresztül megragadható tar-
talmaira.
Célok:
Kinesztikus érzékelés fejlesztése: különböző testhelyzetekben, helyzet- és helyváltoz-
tató mozgások közben a test és testrészek helyzetének érzékeltetése, megélése a cél
eme terület fejlesztése során.
Szomatikus érzékelés fejlesztése: cél a differenciált érzékelés fejlesztése a testfelszí-
nén.
Bár a testfelszíne csak csekély mértékben tesz lehetővé differenciált érzékelést,
ugyanakkor ez az érzékelés nagyon elementáris, vagyis alapvető és érzelmileg telített.
Ebből következik, hogy az ezen a területen szerzett tapasztalatok lesznek az úgyneve-
zett testséma és mozgáskoordináció előfeltételei (Fröhlich, 1982).
Hallási figyelem fejlesztés: cél a hangok felfogásának és arra való reagálásnak eléré-
se, hangforrás lokalizálásának, követésének és differenciálásának kialakítása. Ezen
belül is hangsúlyos szerep jut a vibratorikus ingerlésnek. A fejlődésükben súlyosan
akadályozott gyermekek először a testközeli, vagyis érzékelhető rezgéseket fogják
fel, a további test távoli, vagyis csak hallható rezgéseket csak a fejlődés későbbi sza-
kaszában. A vibratorikus ingerlés segítségével a gyermek megtanulhatja, hogy azok-
nak a jelenségeknek is van jelentésük, melyek bár testileg érzékelhetők, ugyanakkor
nem megfoghatóak (Fröhlich, 1982).
Taktilis-haptikus érzékelés fejlesztése: kéz differenciált érzékelésének fejlesztése a
cél. Különösen hangsúlyos területe a fejlesztésnek látássérült gyermekeink esetében.
Vizuális figyelem fejlesztés: cél a különböző fényingerek felfogásának és azokra való
reagálás elérése, fényforrás lokalizálásának, követésének és differenciálásának kiala-
kítása.
Szaglás és íz érzékelés fejlesztése: fejlesztés fontos területe mivel a szag- és íz-
ingerek igen szorosan összefüggnek az elementáris jó közérzettel.
Vesztibuláris fejlesztés: cél az egyensúly, a térbeli helyzet megélése, egyensúlyi reak-
ciók kiváltása a különböző ringó, billenő eszközökön. Fröhlich szerint a vesztibuláris
stimuláció az egyensúlyi reakciók funkcionális kialakulását, az érzékelés integrációját
és a mozgás illetve mozgatás örömének megélését fejlesztheti.
Feladatok:
A tanulók hozzásegítése ahhoz, hogy önmagukról és a szűkebb értelemben vett szemé-
lyi, tárgyi és természeti környezetükből érzékelési – észlelési tapasztalatokat szerezze-
nek.
Ezek segítségével az önmagukról és a környezetükről való ismereteik bővítése.
Részfeladatok:
A tapasztalt érzékelési – észlelési zavarok mögött rejlő okok (lásd: előzmények) társ-
szakemberekkel (pl.: szemész, audiológus, neurológus) együtt történő feltérképezése
és a velük közösen történő kezelése.
Az aktiváció, a motiváció erősítése.
A mozgásfejlesztés feladataihoz tartozóan az érzékelés, észlelés mozgásos feltételeinek javí-
tása (a fejkontroll javítása a fixálás elősegítésére, kóros reflexek gátlása, leépítése; a mani-
puláció mozgásos feltételeinek javítása.), megfelelő testhelyzet biztosítása.
Az egyes érzékelési – észlelési területek fejlesztése:
látás
hallás
bőrérzékelés (tapintás, hő- és fájdalomérzékelés)
szaglás
ízlelés
egyensúlyérzékelés
kinesztetikus érzékelés
testérzékelés
térérzékelés
az idő érzékelése.
Ezek részeként az észlelési figyelem fejlesztése.
A fejlettségi szintet figyelembe vevő mennyiségű és minőségű inger biztosítása.
A tanulóknak a saját testükből és a külvilágból érkező ingerek iránti érzékenységének felkel-
tése, kialakítása.
Az ingerek felé való odafordulás, az azok megragadására irányuló képesség fejlesztése.
A lényeges ingereknek a lényegtelenektől való elkülönítése képességének kialakítása.
Az érzékletek, észleletek értelmezésének elősegítése az aktuális fejlettségi szintnek megfele-
lően.
A különböző érzékelési területek összekapcsolódásának, együttműködésének elősegítése,
fejlesztése.
Az érzékletek, észleletek integrálódásának elősegítése.
Az érzékelési és mozgási folyamatok összerendeződésének elősegítése.
Alapelvek:
Az érzékelés-észlelés alapját képezi minden tevékenységnek, ezért a fejlesztése valamennyi
foglalkozás feladatai között szerepel.
A mozgás- és cselekvőképesség súlyos korlátozottsága következtében elmaradt tapasztala-
tokat konkrét, közvetlen tapasztalatszerzésen keresztül pótoljuk.
Az érzékelési, észlelési képességek fejlesztése általában nem elszigetelten, öncélúan törté-
nik, hanem a heti témakörbe ágyazva, játékos formában, vagy természetes, valóságos, élet-
szerű helyzetekben.
Az érzékelési, észlelési funkciókat fejlesztő tanulási tartalmak megjelenése a különböző foglalkozások
Reggeli és búcsú kör
Szűkebb és tágabb
környezet
Ábrázolás - alakítás Mozgásnevelés Játék és szabadidős
tevékenység Személyi higiénia
Érz
ékel
és, , és
zlel
és
Látá
s
Hangszerek néze-
getése megnevezés,
megszólaltatás mel-
lett
Rátekintés (muta-
tás) egy adott hang-
szerre, hallva annak
hangját
Színek nézegetése
gyakori megneve-
zés mellett
A színek differenci-
álása
Adott szín kiválasz-
tása (rátekintéssel
vagy mutatással) a
többi közül
Az időjárás megfi-
gyelése, amikor va-
lamilyen jelenség
jól látható
(eső, hó, napsütés,
köd )
Testrészek megfi-
gyelése megnevezés
mellett, saját magu-
kon és másokon.
tárgyak (játékok,
képek) jellemző
tulajdonságainak
megnevezése je-
gyeik megfigyelé-
se.
Népünk művészeti
tárgyainak megfi-
gyelése nézegeté-
se
Művészeti alkotá-
sok nézegetése
megnevezése
(szobor, festmény)
Mozgások (nagy-
és finommozgá-
sok) megfigyelése,
utánzása pl. építő,
szerepjátékoknál
Saját test meg-
figyelése, néze-
getése fogmo-
sásnál a tükör-
ben
A WC, fürdő-
szoba berende-
zésének nézege-
tése megneve-
zése
A fogápolás és
testápolás kellé-
keinek nézege-
tése megneve-
zése
Reggeli és búcsú kör
Szűkebb és tágabb
környezet
Ábrázolás - alakítás Játék és szabadidős
tevékenység Mozgásnevelés Személyi higiénia
Érz
ékel
és, , és
zlel
és
Hall
ás
A saját név felis-
merése-reagálás a
saját név hallatán
Társak, felnőttek
nevének felismeré-
se
Dalok, versek,
mondókák hallga-
tása
Hangszerek külön-
féle hangjainak
hallgatása és nevé-
nek egyidejű han-
goztatása
A csoportban meg-
jelenő személyek
hangjainak felisme-
rése
A környezet tár-
gyainak megneve-
zése, hangjainak
megfigyelése, fel-
ismerése
Cselekvések meg-
nevezése, hangjaik
felismerése
Az ábrázolás ala-
kítás során hasz-
nált különböző
eszközökkel kel-
tett hangok meg-
ismertetése meg-
nevezése
A játéktárgyak
megnevezése
A játéktárgyak
hangjainak
megfigyelése
Zajkeltés a já-
tékokkal
A játéktárgyak-
kal végezhető
cselekvések fo-
lyamatos meg-
nevezése
Személyek, tár-
gyak, állatok
felismerése
hangjuk alapján
Testhelyzetek
megnevezése
Cselekvések
megnevezése
Eszközök, tor-
naszerek
megnevezése
Testrészek mi-
nél gyakoribb
megnevezése
Testrészek
mozdításának
próbálgatása
szóbeli felszólí-
tás alapján
Mosakodás,
kézmosás, WC-
használat köz-
ben a vízcsobo-
gás megfigyelé-
se
Evés közben az
ételek, edények,
evőeszközök
megnevezése
Öltözködésnél
az egyes ruha-
darabok meg-
nevezése, szí-
nükkel együtt
Reggeli és búcsú kör
Szűkebb és tágabb
környezet
Ábrázolás - alakítás Játék és szabadidős
tevékenység Mozgásnevelés Személyi higiénia
Érz
ékel
és, , és
zlel
és
Hall
ás
Adott hangszer
azonosítása a hang-
jával (rátekintéssel
vagy mutatással)
Érzelmek felisme-
rése
Állatok, növények
megnevezése
Állathangok meg-
figyelése, felisme-
rése
Időjárási jelenségek
megnevezése,
hangjaik megfigye-
lése.
Dalok, mondó-
kák, versek
hallgatása
Hangszerek
hangjai
Zenehallgatás
(hangerő meg-
figyelése, érzé-
kelése)
Evés, mosakodás,
öltözködés közben
az éppen végzett
cselekvés megne-
vezése
Evés közben a fo-
gyasztott ételek jel-
lemző ízének meg-
nevezése
Reggeli és búcsú kör
Szűkebb és tágabb
környezet
Ábrázolás - alakítás Mozgásnevelés Játék és szabad-
idős tevékenység Személyi higiénia
Érz
ékel
és, , és
zlel
és
Bőré
rzék
elés
Hideg-meleg tár-
gyak érintése
Társak simogatása,
az éppen érzékelt
minőség
megnevezése mel-
lett (az arca sima, a
haja borzas, a pu-
lóvere puha)
Egymás kezének
megfogása, simo-
gatása
Időjárás megta-
pasztalása bőrérzé-
keléssel közvetle-
nül (hőmérséklet,
eső, szél, hó)
Az időjárás megfi-
gyelése hideg és
meleg napokon
Hideg és meleg éte-
lek
Hideg és meleg
tárgyak tapogatása
Különféle textíliák
tapogatása
(vastag,
pulóver, nyári póló,
stb.)
Különféle papírok
tapogatása, gyűrö-
getése
(vastag, kemény
papír, vékony, lap)
Növények, gyü-
mölcsök tapogatá-
sa, tépegetése
Alakítható anyagok
tapintása
Az ábrázolás-
alakítás során
használt külön-
böző anyagok ta-
pintása ( a festék
síkos, a kréta ke-
mény stb.)
Sima, érdes,
rücskös, szúrós
felületek kipróbá-
lása, megnevezés
mellett
Festés kézzel.
Puha és ke-
mény felületek
kipróbálása
megnevezés
mellett
Sima, érdes,
rücskös, szúrós
felületek kipró-
bálása, megne-
vezés mellett
Játéktárgyak
tapogatása,
simogatása (a
maci szőrös
és puha, a
mesekönyv
sima és ke-
mény, a labda
sima és puha,
stb.)
Alakítható
anyagok ta-
pintása
(gyurma,
agyag, só-
liszt gyurma)
A természet
anyagaival
való ismerke-
dés, játék
(víz, hó, ho-
mok)
Hideg és meleg
ételek
Használati tár-
gyak tapogatása
megnevezés mel-
lett ( a szappan
síkos, a kanál hi-
deg és kemény, a
törülköző puha,
stb.)
„Igen-nem” vála-
szok adása „Fá-
zol? Meleged
van?” kérdésekre
Szalvéta, papír-
zsebkendő, pe-
lenka tapogatása,
gyűrögetése
Öltözködés köz-
ben az egyes ru-
hadarabok tapo-
gatása, simogatá-
sa
Reggeli és búcsú kör
Szűkebb és tágabb
környezet
Ábrázolás - alakítás Mozgásnevelés Játék és szabadidős
tevékenység Személyi higiénia
Érz
ékel
és, , és
zlel
és
Bőré
rzék
elés
Sütés-főzés egyes
műveletei: tészta-
gyúrás, formázás,
nyomkodás
A természet meg-
ismerése tapintás
útján (föld, fű, fa-
kéreg, állatok sző-
re, stb.)
Séta hóban, esőben,
szélben, tűző na-
pon, az éppen érzé-
kelt hőmérséklet
megnevezése.
Reggeli kör
Szűkebb és tágabb
környezet
Ábrázolás és alakítás Mozgásnevelés Játék és szabad-
idős tevékenység Személyi higiénia
Érz
ékel
és, , és
zlel
és
Sza
glá
s
Egymás hajának,
kezének, ruhájának
megszagoltatása,
amikor erre lehetőség
adódik
Ételek, gyümölcsök
szagolgatása (jó
szagú, rossz szagú)
Növények, virágok
szagolgatása
Séta közben az eset-
leges jellegzetes
szagok megfigyelé-
se, megnevezés
mellett (kukás autó,
pékség, cukrászda,
virágüzlet, hentes,
stb.)
Gyertya, mécses,
füstölő szagolgatása
Szagolgatás sütés-
főzés közben
Illatos alap-
anyagok szaglása
Ünnepére készü-
lés, illatok segít-
ségével
Illatos alap-
anyagokból
(fűszerek, illó-
olajok, virág-
szirmok, stb.)
barkácsolás
Mikulás, kará-
csony ünnepére
készülés, illa-
tok segítségé-
vel az ünnepek
felidézése
Sütés, főzés,
étel, ital készí-
tése közben
szagolgatás
Szagok megne-
vezése, ahol
mód nyílik rá (a
pelenka büdös,
a szappan illa-
tos, stb.)
Tisztálkodó sze-
rek
szagolgatása (a
sampon, a szap-
pan, a mosópor
illata)
Ételek szagol-
gatása
Reggeli kör
Szűkebb és tágabb
környezet
Ábrázolás és alakí-
tás Mozgásnevelés
Játék és szabad-
idős tevékenység Személyi higiénia
Érz
ékel
és, és
zlel
és,
Ízle
lés
Stabil testhelyzet
megtartása, cselek-
vés közben és
mozgásos játékok,
feladatok közben is
A négy alap-íz
megnevezése min-
den olyan helyzet-
ben, amikor erre le-
hetőség van
A különféle ételek
fogyasztása közben
az étel minősítése
egyszerű kifejezé-
sekkel
Gyümölcsök kósto-
lása, megnevezés
mellett
Fűszerek kóstolása,
megnevezés mellett
Az éppen fogyasz-
tott ételek megne-
vezése
Sütés-főzés közben
ízlelgetés
Sütés-főzés köz-
ben ízlelgetés
Élelmiszerek
ízleltetése meg-
nevezése (zöld-
ség, gyümölcs,
konyhai alap-
anyagok pl.
só,cukor,vaj stb.)
Evés közben a
négy alap-íz
megnevezése,
amikor erre le-
hetőség van
Az éppen fo-
gyasztott étel
minősítése egy-
szerű szavakkal
(finom a leves,
kicsit sós a fő-
zelék, kemény a
husi, forró a tea,
stb.)
Az éppen fo-
gyasztott étel
nevének több-
szöri elismétlése
az étkezés során
Reggeli és búcsú kör
Szűkebb és tágabb
környezet
Ábrázolás - alakí-
tás Mozgásnevelés
Játék és szabad-
idős tevékenység Személyi higiénia
Érz
ékel
és, , és
zlel
és
Egyen
súly
Stabil testhelyzet
megtartása, cselek-
vés közben és moz-
gásos játékok, fel-
adatok közben is
Stabil testhelyzet
megtartása, cselek-
vés közben és moz-
gásos játékok, fel-
adatok közben is
Az ábrázoló és
alakító tevé-
kenység közben
az adott helyzet
megnevezése,
amikor a gyerek
kibillen az
egyensúlyi
helyzetből
Szándékos kibillen-
tés az egyensúlyi
helyzetből, játék
közben. Az új hely-
zet megnevezése
(pl.:„Most gurulunk.
Most hintázunk.
Most leesel az
ölemből. Most fel-
borulsz.”)
Hintázás
Lovacskázás
Csúszdázás
enyhe lejtőn
Ringatás
Pelenkázás köz-
ben
az adott helyzet
megnevezése,
amikor a gyerek
kibillen az
egyensúlyi
helyzetből
Kin
eszt
iku
s
Szem, száj nyitása,
csukása (utánzással,
illetve felszólításra)
Kéz nyújtása a társak
felé
Ujjak csukása, nyitá-
sa
Igen-nem jelzése a fej
mozdításával
Igen-nem jelzése
szemmozgással
Testrészek megneve-
zése mellett az adott
testrész mozdítása se-
gítséggel vagy önálló-
an
Az éppen végzett cse-
lekvések, az éppen
felvett testhelyzetek
minél gyakoribb
megnevezése („Most
lefekszel. Most fe-
lülsz. Most felemelem
a kezedet. Most sétá-
lunk.” stb.)
Az éppen vég-
zett cselekvések,
az éppen felvett
testhelyzetek
minél gyakoribb
megnevezé-
se(Most felemel-
jük a kezünk,
most gyúrunk
stb.)
A saját test helyzeté-
nek érzékeltetése az
adott helyzet megne-
vezésével
(áll, ül, fekszik, stb. )
Testrészek mozdítása
önállóan vagy segít-
séggel, a mozdulat
megnevezése mellett
Játék közben a
felvett testhely-
zetek, az önál-
lóan vagy segít-
séggel kivitele-
zett mozgások
folyamatos
megnevezése,
tudatosítása
Mozgással kí-
sért versek,
mondókák,
énekek
Minden testápolá-
si tevékenység so-
rán az éppen fel-
vett testhelyzet, az
éppen végzett
mozgás vagy
mozdulat megne-
vezése, ill. meg-
nevezés utáni vég-
rehajtása
Reggeli és búcsú kör
Szűkebb és tágabb
környezet
Ábrázolás - alakí-
tás Mozgásnevelés
Játék és szabad-
idős tevékenység Személyi higiénia
Érz
ékel
és, , és
zlel
és
Kin
eszt
iku
s
Mozgással kísért
versek, mondókák,
énekek
Mutatás
Megnevezett moz-
dulatok végrehajtása
Testrészek önálló
mozdításának próbál-
gatása, lehetőség ese-
tén önálló mozdítása,
szóbeli instrukció, il-
letve utánzás alapján
A saját test mozgásá-
nak érzékeltetése,
megnevezése a kü-
lönféle eszközök,
tornaszerek használa-
ta során („Most gu-
rulsz. Most csúszol.
Most hintázol.” stb.)
Sokoldalú mozgásle-
hetőségek megtapasz-
talása vízben, lovon
Reggeli és búcsú kör
Szűkebb és tágabb
környezet
Ábrázolás - alakí-
tás Mozgásnevelés
Játék és szabad-
idős tevékenység Személyi higiénia
Érz
ékel
és, , és
zlel
és
Tes
térz
ékel
és, te
stk
ép
Köszönési és kapcso-
latteremtési formák,
módok (pl. szemkon-
taktus felvétele, intege-
tés, simogatás, puszi
adása) kapcsolódása
testrészekhez, közben
ezen testrészek meg-
nevezése
Zenére való mozgás,
tánc közben a mozga-
tott testrész megneve-
zése
Önmegfigyelés tü-
körben, a társak
megfigyelése
Testrészek elhe-
lyezkedésének meg-
figyelése, megneve-
zése
Páros és páratlan
testrészek megkere-
sése, megnevezése
A mimika megfi-
gyelése
Testünk körberajzo-
lása, a test részeinek
berajzolása
Képkiegészítés,
testrészekből a
test összeraká-
sa
Az ábrázolási
és alakítási
feladatok köz-
ben (tépés,
gyúrás stb.)a
testrészek meg-
érintése, meg-
nevezése, se-
gítséggel vagy
önállóan törté-
nő mozgatása,
cselekedtetése
A test masszírozása,
passzív mozgatás,
vezetett aktív/aktív
mozgások közben ér-
zékletek, észleletek
szerzése a testünkből,
testrészeinkből, köz-
ben az érintett, moz-
gó testrészek megne-
vezése
Tükör előtt végzett
gyakorlatok
Izometriás gyakorla-
tok, pl. tolás, húzás,
feszítés
Izomfeszítő, - lazító
gyakorlatok (a gyere-
kek sérüléseinek
függvényben)
A testérzet felerősíté-
se (pl. csengősor, bo-
ka-súlyzó erősítése a
csuklóra, bokára)
Játék babák,álla-
tok testrészeinek
megmutatása,
megnevezése,
mozgatása
Játék baba öltözte-
tése, mosdatása,
gon-dozása közben
testrészeinek meg-
nevezése
„Orvosos” játék –
test megvizs-
gálása(testrészek
megérintése, moz-
gatása),„fájó” vagy
„beteg” testrész,
testtáj megkeresé-
se, „kezelése”
Testről, testré-
szekről mondókák,
versek, énekek.
Testrészek megé-
rintése,megmutatás
a, mozgatása
Minél több test-
rész használata já-
téktevékenység so-
rán
Gondozási és
önkiszolgálási
feladatok köz-
ben a testrészek
megérintése,
megnevezése,
segítséggel
vagy önállóan
történő mozga-
tása
Betegség esetén
a fájó testrész
megkeresése,
megnevezése,
lehetséges ke-
zelése (pl. seb,
fájó torok bekö-
tése, fájó has
megmasszíro-
zása)
Reggeli és búcsú kör Szűkebb és tágabb
környezet
Ábrázolás - alakí-
tás Mozgásnevelés
Játék és szabad-
idős tevékenység Személyi higiénia
Érz
ékel
és, és
zlel
és
Tér
érzé
kel
és,
- és
zlel
és
Térbeli elhelyezkedé-
sünk a foglalkozás so-
rán – téri irányok, vi-
szonyok (Mellettem,
velem szemben ki
ül?)
Téri irányok, helyze-
tek, viszonyok érzé-
keltetése, gyakorlása
a saját testen, a tér-
ben és a síkban.
A tér különböző irá-
nyaiból különféle ér-
zékleti ingerek érke-
zése, ezek lokalizálá-
sa
Az ábrázolás ala-
kítás során hasz-
nált , különböző
eszközök (nyom-
dák, kiszúró játé-
kok, ecsetek stb.)
térbeli helyzete,
térbeli viszonya
elhelyezkedése.
Művészeti alkotá-
sokon szereplő
tárgyak térbeli
helyzetének meg-
nevezése
Mozgáson keresztül a
téri irányok, helyze-
tek és viszonyok
megtapasztalása, ér-
zékeltetése, közben
megnevezése (pl. elő-
re-hátra, föl-le, oldal-
ra; fönt - lent, elől-
hátul, oldalt; mellet-
te)
Kéziszerekkel, kü-
lönböző eszközökkel,
tárgyakkal, azok
mozgatásával a téri
irányok, helyzetek,
viszonyok érzékelte-
tése, közben megne-
vezése (relációs sza-
vak és helyragok: alá-
fölé; -ba, -be, -ra, -re,
-hoz, -hez, -höz)
Játéktárgyak
helyzete, térbeli
viszonya
Játéktárgyak
mozgatása a tér
különböző irá-
nyaiba
Mozgásos játé-
kok során moz-
gás a tér külön-
böző irányaiba,
ezek megneve-
zése (pl. hintá-
zásnál: előre-
hátra, csúszdá-
zásnál: fel-
mászni-
lecsúszni)
A téri irányok-
ról, helyzetek-
ről szóló mon-
dókák, versek,
énekek – moz-
gással kísérve
A saját testtel
kapcsolatos tudás
bővítése (jobb és
bal oldal)
A gondozási és
önkiszolgálási fel-
adatok ellátásához
szükséges mozgá-
sok segítséggel
vagy önállóan a
tér különböző irá-
nyaiba (pl. a láb
előre nyújtása, a
popsi, kar feleme-
lése), ezek meg-
nevezése
Reggeli és búcsú kör
Szűkebb és tágabb
környezet
Ábrázolás - alakí-
tás Mozgásnevelés
Játék és szabad-
idős tevékenység Személyi higiénia
Érz
ékel
és, és
zlel
és
Az
idő é
rzék
elés
e, é
szle
lése
Napszak, nap, évszak
A nap eseményeinek (a
napirend) eljátszása,
felidézése a nap elején
és végén tárgyak, ké-
pek segítségével
A nap eseményeinek
időbeli egymáshoz vi-
szonyítása
Múltbeli események-re
(pl. ünnepek, az előző
heti kirándulás, a hét-
vége eseményei) visz-
szaemlékezés, tárgyak,
fényképek, képek se-
gítségével
(előbb,előtt fogalmak)
Eljövendő esemé-
nyekre készülés. Jövő-
ben bekövetkező ese-
ményekre jelzések al-
kalmazása pl. adventi
naptár, koszorú, Miku-
lás –énekek (később,
utána fogalmak)
Rövid-hosszú időtar-
tam megtapasz-talása,
pl. ének, zenehallgatá-
sakor
Napszak, nap, év-
szak
- jellegzetességeik
- sorrendiségük
- ismétlődésük
Napirend
Most, előbb-
később, régen-
sokára fogalmak ér-
zékeltetése
Eseményképek sor-
rendje
Fényképalbum ké-
szítése
Beszélgetés a gyer-
mekek fejlődéséről.
Kiskori fényképek
nézegetése. A kü-
lönböző életkorok
jellemzőinek megje-
lenítése, utánzása
Cselekvéssorok
által az időrendi-
ség és sorrendi-
ség megtapaszta-
lása
Mozdulatsorok, fel-
adat-sorok által a sor-
rendiség megtapasz-
talása
Egyszerű fogalmak
megismerése (lassan,
gyorsan, folyamato-
san, stb.)
Cselekvéssorok
által a sorrendi-
ség megtapaszta-
lása
Az étkezések és
más gondozási és
önkiszolgálási fel-
adatok kapcsoló-
dása a napszakok-
hoz
Ezt felhasználva
az időben való el-
igazodás segítése
Általános elvárások
A tanulók egyéni érzékelési – észlelési, kognitív, mozgásos lehetőségeihez mérten aktív részvé-
tel, interakció a környezettel.
Módszerek
Egyéni és csoportos foglalkozások keretében:
szomato –, tiflo –, szurdopedagógiai és logopédiai módszerek
bazális stimuláció
alternatív kommunikációs technikák
kompenzáló technikák
evésterápia
gondozási feladatok terápiás végzése
tanulmányi séták, kirándulások
bemutatás
valós és valósághű szemléltetés
egyénre szabott segítségnyújtás
játékosság
cselekedtetés
gyakoroltatás
beszélgetés
ellenőrzés, értékelés alkalmazása
Eszközök
a szűkebb és tágabb környezet élőlényei, tárgyai
a természet erői, jelenségei
modellek
képek (fénykép, diakép, grafika, jelkép…)
könyvek
kommunikációs táblák
játéktárgyak
hangfelvételek (személyek, tárgyak, cselekvések, jelenségek hangjai)
hangszerek, zene
festékek, zsírkréták, színes ceruzák, színes papírok
gyurma, agyag
diavetítő, magnetofon, diktafon
tükör
egyensúlyfejlesztő eszközök (pl.: hinta, billenődeszka)
Előzmények
Az emlékezet sérülése a gyengébb, halványabb, hiányos, nehezen felidézhető és hamar elhalvá-
nyodó emlékképekben nyilvánul meg. Mivel a beszéd hiánya és a manipuláció, valamint a fixá-
lás gyengesége miatt a kommunikáció jelentősen akadályozottá válik, az emlékezet működésé-
nek objektív megítélése nehéz.
Célok
A gyermekek olyan fejlettségi szintre való eljuttatása, hogy emlékezzenek:
– a mindennapos események egymást követő mozzanataira,
– kialakult szokásokra a családban, a csoportban,
– a begyakorolt korrekciós mozgásformákra, a testhelyzetekre,
– korábbi élményekre, tapasztalatokra,
– a napirendre
Emlékezet fejlesztése
– egy adott dolog (szűkebb–tágabb környezetünk tárgya, jelensége, stb.) megismerése so-
rán
szerzett különböző érzékletekre, észleletekre.
Rövid, majd a hosszú távú emlékezet fejlesztése.
Feladatok:
A fejlettségi szintet figyelembe vevő bevésés,
A fejlettségi szintet figyelembe vevő felidézés,
Különböző érzékelési területek érzékletei és észleletei megőrzésének elősegítése:
látás
hallás
bőrérzékelés
szaglás
ízlelés
egyensúly
kinesztézia
térészlelés
az idő észlelése.
A különböző érzékletek és észleletek összekapcsolódásának, integrálódásának elősegítésével
a felidézés megkönnyítése.
Egyszerű összefüggések felismertetése, megtanítása a felidézés elősegítése
céljából.
A kommunikáció fejlesztése, amely lehetővé teszi az emlékképek kifejezését.
A cselekvések mozgásos feltételeinek javítása, amelyek szintén az emlékképek kifejezését
szolgálják.
Jelek, szimbólumok kialakítása, melyekkel bonyolultabb eseményeket, történéseket idézhe-
tünk fel egyszerűbben.
Szoros kapcsolattartás a szülőkkel az üzenő füzeten keresztül az iskolai és a hétvégi esemé-
nyekről, hogy ezek később is felidézhetők legyenek.
Alapelvek
Az adott tartalom, különböző észlelési területek felől, különbözőképpen történő megismerte-
tése.
A kis lépésekben való haladás elve.
Gyakori ismétlés, ellenőrzés.
A tanmenet összeállításánál alapelv, hogy az ismeretek egymásra épüljenek és koncentriku-
san bővüljenek.
Az emlékezetet fejlesztő tanulási tartalmak megjelenése a különböző foglalkozásokon
Reggeli és búcsú kör Szűkebb és tágabb
környezet
Ábrázolás - alakí-
tás Mozgásnevelés
Játék és sza-
bad- idős tevé-
kenység
Személyi higiénia
Em
lék
ezet
Emlékezés
- a hétvégi események-
re
- az évszakokról, az
időjárásról tanultakra
- ki hiányzott tegnap,
ki volt beteg?
Milyen nap van ma? –
vagyis: a napok jellegze-
tességei (pl.: a hét kezdő
napja, vagy mozgásos
nap)
Cselekvések felidézése
(pl.: „ma festeni/főzni fo-
gunk”)
Kit köszöntöttünk már és
kit még nem? Kinek nem
énekeltük még a nevét?
Emlékezés az énekeket
kísérő mozdulatokra és
azok sorrendjére
Emlékezés a korábbi
élményekre, tapasz-
talatokra
Emlékezés:
- alapanyagok
tulajdonságai-
ra
- eszközök
funkciójára
- Munkafolya-
matok sor-
rendjére
Állandó feladatsornál: em-
lékezés a feladatokra és a
sorrendjükre
Az egyes testrészek érzék-
leti képeinek, funkcióinak,
nevének felidézése, testfo-
galom kialakítása
Mozdulatokkal kísért
mondókák, versek, énekek
megtanulása, melyek játé-
kosan segítik a különböző
mozgásformák felfedezé-
sét, gyakorlását
Utánzásos feladatokkal,
rövidtávú emlékezet, fej-
lesztése
Általános, mindig érvényes
szabályok tudatosítása a
hosszú távú emlékezet fej-
lesztése céljából (pl.: a fej-
tartásra, kéztámaszra, kor-
rekciós helyzetekre, hely-
zet- és helyváltoztató moz-
gások kivitelezésére vo-
natkozó szabályok)
Játékszabályok elsajátítása
Emlékezés
- korábbi élmé-
nyekre
- elemi játék-
szabályokra
mesékre, törté-
netekre
Az egyes gondo-
zási feladatok
mozzanataira és
azok sorrendjére
való emlékezés
Az egyes gondo-
zási feladatok
végzése során
használt eszközök
megjegyzése, fel-
ismerése (pl.: ru-
hadarabok, fogke-
fe, szappan, fog-
krém)
A napirend ese-
ményeinek egy-
másutánisága
Általános elvárások:
A gyermekek egyéni érzékelési – észlelési, kognitív, mozgásos lehetőségeihez mérten aktív
részvétel, interakció a környezettel.
Módszerek
A bevésés módszerei:
bemutatás
szemléltetés
cselekedtetés
gyakoroltatás
beszélgetés
és ezek ismétlései, felidézései
A felidézés módszerei:
beszélgetés
szemléltetés (valósághű modell, kép, jelkép)
bemutatás
cselekvés megkezdése
megfelelő testhelyzet és kommunikációs eszközök, módszerek biztosítása
Eszközök:
szűkebb és tágabb környezetünk tárgyai, élőlényei, erői, a természet jelenségei
modellek
képek (fénykép, grafika, jelkép…)
fotóalbum
üzenő füzet
tárgyi emlékek pl.: nyaralásról, sétáról, stb.
A gondolkodás fejlesztése
Előzmények:
A halmozottan fogyatékos gyermekek esetében a gondolkodás kialakulásának elengedhetetlen
feltétele a mozgás, mivel a gondolati síkon való műveletvégzés csak a konkrét tárgyakkal törté-
nő cselekvés és sok-sok gyakorlás talaján alakulhat ki. A tárgyi tevékenykedések közben jelent-
kező problémák megoldása csak fokozatosan függetlenedik a cselekvéstől, és a szavakban törté-
nő kifejeződésen keresztül vezet a képzeletben történő megoldások kereséséhez, a gondolko-
dáshoz. A beszéd, a mozgás és az értelmi képességek sérülésének következtében a gondolkodási
műveletek kialakítására és gyakoroltatására még a cselekvés szintjén van szükség.
Célok:
Önmaguk megismerése, azonosságtudatok és én identitásuk kialakulása.
Szűkebb és egyre bővülő környezetükben való eligazodás.
Tárgyi környezetük birtokba vétele.
Személyi és tárgyi környezetükre való hatás gyakorlása.
A környezet változásaihoz való alkalmazkodás.
Egyszerű probléma-megoldási módozatok megismerése és alkalmazása (kommunikációs
problémáikra, céljaik elérésére, akaratuk keresztülvitelére, stb.).
Feladatok:
A környezet megismertetése, felfedeztetése.
Elemi fogalomrendszer kialakítása, ismereteik rendszerezése, új ismeretek elhelyezése, szí-
nek, formák megismertetése.
Főfogalom alá rendelés.
Különbségek megfigyeltetése.
Változás megfigyeltetése.
(Logikai)- funkcionális összefüggések megfigyeltetése.
Analizáló - szintetizáló képesség fejlesztése.
Hiányok pótlása
- szimmetria
- rész-egész viszony
Általánosítás, konkretizálás.
Analógiás gondolkodás fejlesztése.
Téri, idői tájékozódás fejlesztése.
Testfogalom fejlesztése.
Szám- és mennyiségfogalom fejlesztése.
Társadalmi szokások, elemi szabályok megismertetése, elsajátíttatása.
Hangulatok, érzelmek felismertetése.
Kreatív gondolkodás, képzelet fejlesztése.
Alapelvek:
A gondolkodási műveletek fejlesztése sohasem elszigetelten, öncélúan történik, hanem min-
dig a heti témakörbe ágyazva, játékos formában vagy természetes, valóságos, életszerű hely-
zetekben.
A fejlesztési feladatok kiválasztása és meghatározása egyénre szabottan, tervszerűen, az
egyéni szükségleteknek megfelelően történik.
A gondolkodási funkciókat fejlesztő tanulási tartalmak megjelenése a különböző foglalkozásokon
Reggeli és búcsú kör
Szűkebb és tágabb
környezet Ábrázolás - alakítás Mozgásnevelés
Játék és szabad-
idős tevékenység Személyi higiénia
Gon
dolk
od
ási
fu
nk
ciók
Ídőbeli tájékozódás (év-
szak, nap, napszak)
Téri irányok (mellettem,
velem szemben ki van?)
Valaki hiányának felis-
merése
Analógia: egy-egy moz-
dulat, hang, stb. körbe-
adása (pl.: mindenki tap-
sol egyet sorban, min-
denki üt a hangszerére)
Számfogalom (pl.: 1 tap-
solás, 1 névválasztás)
Alapfogalmak: család-
tagok, az időjárás jelen-
ségei, hangszerek nevei,
a gyermekdalok szövege;
ki gyerek, ki felnőtt, fiú-l
Az általános ismere-
tek bővülése, mélyü-
lése
Főfogalom alá rende-
lés
Az egy dologra vo-
natkozó, különböző
érzékleti tapasztala-
tok összegzése, in-
tegrálása
Összehasonlítás:
- az egyforma,
nem egyforma fo-
galmának megis-
merése
- különbségek ész-
revétele
- tárgy – tárgy,
- tárgy – kép,
- kép–kép egyezte-
tés
Általános ismere-
tek bővítése
Összehasonlítás
Változás
Szerialitás fejlesz-
tése
Logikai-
funkcionális össze-
függések felisme-
rése
Alapfogalmak meg-
ismerése
Testrészek nevei,
száma, funkciói, a
testfogalom kialakí-
tása
Mozgást kifejező fo-
galmak bevezetése
(pl.: nyújtás, feszítés,
lazítás, hajlítás, eme-
lés, húzás, tolás)
Felhasznált játékok,
eszközök megismeré-
se, melyek elősegítik
a motivációt, a moz-
gások helyes kivitele-
zését és a mozgásos
feladat megértését.
(pl.: különböző játék-
tárgyak, a tanterem
berendezései: hinták,
matrac,bordásfal,
labdák, bicikli, kari-
kák, tornabotok,
súlyzók, babzsákok,
csörgők)
Általános
ismeretek bőví-
tése
Összeha-
sonlítás
Változás
megfigyelése
Ritmikus
sorok alkotása
(Pl.: építőjáté-
kok)
Téri orien-
táció fejlesztése
Testfoga-
lom fejlesztése
Össze
nem illőség fel-
fedezése
Logikai-
funkcionális ösz-
szefüggések fel-
ismerése
A gondozási
feladatokkal
kapcsolatos
helyzetek, cse-
lekvések, eszkö-
zök megismeré-
se, a passzív (ak-
tív) szókincs bő-
vítése
Egyszerű utasí-
tások megértése
és követése (pl.:
„Add a kezed!”)
A saját testtel
kapcsolatos tu-
dás bővítése,
mélyítése (pl.:
testrészek nevei,
jobb és bal ol-
dal)
A testi szükség-
letek felismerése
(pl.: WC-re kell
mennem, ki kell
fújni az orro-
mat)
Reggeli és búcsú kör
Szűkebb és tágabb
környezet Ábrázolás - alakítás Mozgásnevelés
Játék és szabad-
idős tevékenység Személyi higiénia
Gon
dolk
od
ási
fu
nk
ciók
Állatok és hangjai (bábok
személyesítik meg)
Különböző kommuniká-
ciós formák és csatornák
megtapasztalása (beszéd,
ének, dallam, ritmus,
érintés, simogatás, tár-
gyak, képek)
Alapérzelmek, hangula-
tok felismerése (öröm,
bánat, fáradtság, fájda-
lom
Analizáló – szinteti-
záló képesség fej-
lesztése (Dupló, épí-
tőkocka, néhány
elemes puzzle)
Rész – egész viszony
megértése (tárgyak,
növények, állatok,
saját magunk meg-
ismerése során)
Általánosítás – konk-
retizálás, ennek se-
gítségével jelek ki-
dolgozása kommu-
nikációs táblára
Ritmikus sorok alko-
tása
Eseményképek sorba
rakása
Téri tájékozódás
fejlesztése
Időben való tájéko-
zódás fejlődése
(most; előbb–
később; eseményké-
pek sorrendje)
A téri orientáció fej-
lesztése
- téri irányok mozgás-
sal egybekötve (föl,
le, oldalra, mellé,
alá, fölé, stb.)
- relációs szavak és
helyragok (on, -en, -
ön, -hoz, -hez, -höz, -
ba, -be, stb.)
Időbeli tájékozódás
- mozdulatsorok, fel-
adatsorok által a
sorrendiség megta-
pasztalása
- egyszerű fogalmak
megismerése (lassan,
gyorsan, folyamato-
san, stb.)
- relációs szavak
Különbségek megfi-
gyelése és összeha-
sonlítás saját testen,
tükör segítségével és
utánzásos feladatok-
nál
Változás megfigyelé-
se:
testhelyzet, izületek
helyzete,izomfeszes-ség
Időben való tá-
jékozódás
Alapvető szoká-
sok megtanítása
(pl.: evés előtti
kézmosás, evés
utáni kézmosás)
Cselekvés és
annak eredmé-
nye (pl.: meg-
mosom a keze-
met, tiszta és il-
latos lesz; ha
megfésülködöm,
szép lesz a fri-
zurám)
Ellentétpárok
(pl.: piszkos-
tiszta; kócos-
szép; büdös-
illatos)
Reggeli és búcsú kör
Szűkebb és tágabb
környezet Ábrázolás - alakítás Mozgásnevelés
Játék és szabad-
idős tevékenység Személyi higiénia
Gon
dolk
od
ási
fu
nk
ciók
Szín- és formaisme-
ret
Szám- és mennyiség-
fogalom kialakítása
(több–kevesebb, sok-
kevés, 1, 2, 3
A különböző érzéke-
lési területek ingerei
minőségének meg-
ismerése, Pl.:
- hallás: halk-hangos
mély- magas
- látás: színek
sötét-világos
kicsi-nagy
- ízlelés:
édes-savanyú
-sós
(keserű, csípős)
- tapintás:
sima-nem sima
(tüskés, rücskös
recés)
hideg – meleg
puha – kemény
- szaglás:
illatos–büdös
Szimmetria felfedezé-
se
Egyszerű játéksza-
bályok megértése
Általános elvárások:
A gyermekek egyéni érzékelési – észlelési, kognitív, mozgásos lehetőségeihez mérten aktív
részvétel, interakció a környezettel.
Módszerek: Egyéni és csoportos foglalkozások keretében történnek
szomato –, tiflo –, szurdopedagógiai és logopédiai módszerek
alternatív kommunikációs technikák
kompenzáló technikák
evésterápia
gondozási feladatok terápiás végzése
tanulmányi séták, kirándulások
bemutatás
valós és valósághű szemléltetés
egyénre szabott segítségnyújtás
játékosság
cselekedtetés
gyakoroltatás
beszélgetés
ellenőrzés, értékelés alkalmazása
Eszközök:
a környezet tárgyai, személyek, állatok, növények, jelenségek (pl.: időjárás)
játéktárgyak
mesekönyvek, fényképek, diaképek, rajzok, jelképek, feladatlapok
kommunikációs táblák
festékek, ceruzák, papírok
magnetofon, diktafon, hangfelvételek a környezetünkről, zene
Az ember életének, személyiségének egyik talán legnehezebben megfogható területe fejlesz-
tését esztétikai nevelésnek neveztük el.
A mozgást, az érzékelés-észlelést, a figyelmet, emlékezetet és gondolkodást, valamint a
kommunikációt magába foglalva az átélt élményekkel és érzelmekkel táplálja a személyisé-
get.
Fő eszköze a művészet – vagyis a zene, a képzőművészet és az irodalom – ami szavakkal ne-
hezen körülírható.
Az esztétikai nevelés mind alkotó, mind pedig befogadó tevékenységeket felölel, melyek sok-
szor szétválaszthatatlanul egymásba fonódnak. Pl.:
zenehallgatás közben ringatózás Bobath - labdákon
spontán, improvizatív mozdulatok zenére
egymás improvizatív táncának (a csoportban dolgozó felnőttek tánca is)
megfigyelése zenehallgatás közben
tánc zenére színes selyemkendőkkel
improvizatív egyéni és közös játék hangszereken
zenére festés.
Célok:
Az önkifejezésre lehetőséget adó technikákkal, mint újabb kommunikációs eszközökkel
való megismerkedés.
Passzív befogadóból aktív résztvevővé válás.
Alapérzelmek megélése, felismerése, kifejezése. Pl.: öröm, szomorúság, félelem.
III/ 2. 5. Kreativitás fejlesztése, esztétikai nevelés:
A tanulókat körülvevő jelenségek élményeinek, hangulatainak felidézése, képzeletben
történő újbóli átélése, elképzelése és kifejezése. Pl. esőben, szélviharban, tavaszi mezőn.
A környezet jelenségeiről szerzett tapasztalatok, és ezek művészi eszközökkel történő
összekapcsolódása, integrálódása.
Egy-egy képzőművészeti alkotás láttán, vagy zenedarab hallatán képzeletük megindulása.
A rendelkezésre álló technikák, alapanyagok, eszközök közüli választás képességének
kialakulása.
Az esztétikai fejlesztésen keresztül a szűkebb és tágabb környezet alaposabb megismeré-
se, elemzése.
Feladatok:
Nyugodt, biztonságos légkör teremtése.
Az alkotáshoz, önkifejezéshez szükséges helyzetek, alapanyagok, eszközök biztosítása.
Az alapvető festészeti, grafikai, vegyes technikák és a mintázás megismertetése, használa-
tuk gyakoroltatása.
A közös alkotó folyamatba való bekapcsolódás lehetőségének biztosítása.
A színek szerepének megfigyeltetése, az alapformák megismertetése, különféle eszközök-
kel történő megjeleníttetése, kapcsolódva a tanmenethez.
A vizuális kifejezési formák és az irodalom, a zene és egyéb művészeti ágak kapcsolatá-
nak megismertetése, az ebből adódó lehetőségek kiaknázása.
Dramatikus technikákban való minél aktívabb részvétel lehetőségének megteremtése
(bábjáték, jelmezes megjelenítés, zenei megjelenítések, egyszerű mondókák eljátszása).
Fényképek, műalkotások, a természet hangjai, zenei darabok megfigyeltetése. A hangula-
ti, érzelmi megjelenítés elősegítése.
Alapelvek:
A foglalkozások során mindig tartsuk tiszteletben az alkotás szabadságát.
A témakezelés legyen rugalmas és interaktív.
Törekedjünk a csönd és elmélyülés, valamint az önkifejezés és beszélgetés megfelelő ará-
nyának megtalálására.
Valósuljon meg a lehetőségekhez mért legaktívabb kommunikáció.
Mindenfajta művészeti megnyilvánulást alkotásként értelmezzünk.
Ne javítsunk bele a művekbe, hanem tartsuk őket tiszteletben.
Fejezzük ki örömünket és bátorítsuk a gyerekeket további önkifejezésre.
Kezdetben értékeljünk pozitívan minden aktivitást, még ha az eszközhasználat, a meg-
nyilvánulás nem is tökéletes.
Ne korrigáljunk kezdetben, később is inkább csak ajánljuk fel az általunk jobbnak vélt
lehetőséget.
A fejlesztés tartalma, területei:
A csoportban a szabad festés technikájának bevezetése. A zenére festés, hangulati ábrázo-
lás gyakorlása. Érzelmek felismerése, megjelenítése a tanult technikákkal.
Az alapszínek elkülönítése, a meleg és hideg színek és tónusok hatásának megfigyelése.
Az alapformák megjelenítésének gyakorlása.
Formázás agyaggal, gyurmával. Egyszerű modellek készítése különféle alapanyagokból.
Szabad hangszerhasználat. Hangutánzás. Egyszerű ritmusképzés. Zenei darabok hatásának
megfigyelése, megbeszélése.
Kötött témák megjelenítése művészeti eszközökkel, kapcsolódva a tanmenethez
Az esztétikai nevelés tartalmainak megjelenése a különböző foglalkozásokon
Reggeli és búcsú kör
Szűkebb és tágabb
környezet
Ábrázolás - alakí-
tás Mozgás-nevelés
Játék és szabadidős te-
vékenység
Személyi higi-
énia
Ősz
Szabad hangszer-
használat
Éneklés, illetve
énekekhez hang-
adás próbálgatása
Egyszerű ritmus-
képzés
Állatok és időjá-
rási jelenségek
hangjainak hang-
szerekkel történő
utánzása
Ritmushangszerek
használata
Zenélés az erdő
kincseivel, termé-
sekkel, kavicsok-
kal…
Ősszel kapcsola-
tos mondókák,
versek, énekek
hallgatása átélése
Szí
nek
Őszi színek meg-
figyeltetése és el-
különítése a többi-
től
Meleg színek
megjelenítése: vö-
rös, barna, sárgák
Őszi tájat ábrá-
zoló műalkotás-
ok nézegetése
Őszi színek meg-
figyeltetése, el-
különítése, meg-
jelenítése
A lehetőség szerinti
legharmonikusab-
ban kivitelezett
mozgássorok.
Koordinált, komp-
lex gyakorlatok
végrehajtása
Járás közbeni
synergizmusok
Dinamikus, ritmi-
kus mozgássorok
Igényesen kivitele-
zett, színes, külön-
böző anyagú, fej-
lesztő eszközök
használata
Hangszerkészítés kü-
lönböző anyagokból
Zenehallgatás:
a zene hangulatának,
lüktetésének, tempó-
jának, dinamikájának
megfigyelése
Szabad mozgás, tánc
zenére
Mondókák, versek,
énekek hallgatása át-
élése
Egyszerű őszi körjá-
tékok eljátszása
Az évszak-
nak, időjárás-
nak megfelelő
igényes, esz-
tétikus, öltöz-
ködés
Lev
elek
Lenyomatok
temperával, víz-
festékkel papírra,
filcre vászonra
Montázsok, ra-
gasztások levél-
darabokból, teá-
ból, fűszerekből,
stb.
Közös nagy szabad-
festéses kompozí-
ciók: fák
Lenyomatok
temperával, víz-
festékkel papírra,
filcre vászonra
Ragasztások
levelekből, papí-
rokból, termé-
sekből, termé-
nyekből
Lenyomatok
készítése
Reggeli és búcsú kör
Szűkebb és tágabb kör-
nyezet Ábrázolás - alakítás Mozgás-nevelés
Játék és szabadidős
tevékenység
Személyi
higiénia
Ősz
Gyü
mölc
sök
, te
rmés
ek
Őszi gyümölcsök,
termések nézegetése,
esztétikumuknak, szí-
neiknek a megfigyelé-
se
Hangszerkészítés ter-
mésekből, dobozok-
ból, üvegekből
Mintázás színes gyur-
mából
Mintázás agyagból
festékkel kifestve
Formázás gyurmá-
ból, só-liszt gyur-
mából, agyagból
Formák megfestése
sablonnal
Formák és színek
vizes alapon
Ragasztások krepp-
ből, filcből
Lenyomatok cso-
magolópapírra, vá-
szonra
Mozgássorok ze-
nére
Egyszerűbb tánc-
lépések
Énekkel mondóká-
val harmonizáló
gyakorlat –
kivitelezés
Páros és csoportos
gyakorlatoknál
egymásra figyelő,
szép mozdulatok
megtalálása
Énekekhez hang-
adás
Ragasztások leve-
lekből, papírokból,
termésekből, ter-
ményekből
Időjá
rás
Időjárás szélsőségei-
nek ill. jellemzőinek
megtapasztalása (eső,
köd, szél…)
Temperás kompozíci-
ók vastag ecsettel,
hengerrel, kézzel: le-
velek, fák
Lapon, üvegen, cso-
magolópapíron víz-
festékkel, üvegfes-
tékkel: a köd és az
eső megfestése
Reggeli és búcsú kör
Szűkebb és tágabb
környezet Ábrázolás - alakítás Mozgás-nevelés
Játék és szabadidős
tevékenység
Személyi hi-
giénia
Tél
Téli mondókák,
énekek, zene egy-
szerű kísérése rit-
mushangszerekkel
Szí
nek
Téli színek megfi-
gyeltetése és elkülö-
nítése a többitől
Hideg színek
A fehér szerepe
a télben
Téli tájat ábrá-
zoló alkotások né-
zegetése
Temperás festés fe-
kete, sötét alapra: hó,
hideg, jég (cukros
festés )
Papírmunkák: tépé-
sek (hópihe, hóem-
ber)
Kompozíciók fenyő-
ből
Mondókák, éne-
kek, zene egysze-
rű kísérése rit-
mushangszerekke
l
Az évszak-
nak, időjá-
rásnak
megfelelő
igényes
esztétikus,
öltözködés
Időjá
rás
Téli táj esztétiku-
mának megfigyelé-
se
Üvegfestés: a jég
hatásának érzékel-
tetése
Ragasztások ( hó ):
kókusszal, grízzel,
vattával stb.
Reggeli és búcsú kör
Szűkebb és tágabb kör-
nyezet Ábrázolás - alakítás
Mozgás-
nevelés
Játék és szabadidős tevé-
kenység
Személyi
higiénia
Tél
Gyertya, adven-
ti koszorú, mé-
cses meggyújtá-
sa zenehallgatás,
éneklés közben
Ünnepekre ké-
szülődés ének-
kel, verssel, a te-
rem feldíszítésé-
vel
Ün
nep
ein
k
Mikulás:
- Mikulás-báb
Karácsony:
- csomagolópapír-
festés
- dísz készítése
- kompozíciók fenyő-
ből
- betlehem
- gyertyamártogatás
- mézeskalács-díszítés
- asztali dísz
Farsang:
- arcfestés
Mikulás
- virgácsfestés
- Mikulás zsák
készítése
Karácsony:
- adventi
koszorú
- gyertya dí-
szítése
Farsang:
- díszek
- maszkok
Tánc,
mozgás
ünne-
pekhez
kapcso-
lódó,
zenére
Gyertya, adventi
koszorú, mécses
meggyújtása zene-
hallgatás, éneklés
közben
Ünnepekre készü-
lődés énekkel, vers-
sel, a terem feldí-
szítésével
Karácsony:
- csomagolópapír-
festés
- díszek készítése
- adventi koszorú
- betlehem készítése
- gyertyamártogatás,
- gyertyaöntés
- a gyertya díszítése
mézeskalács-díszítés
Áll
ato
k
Bábok és model-
lek készítése
- fakanál bábok
- barlang papírmasé-
ból, dobozokból
Bábok és
modellek ké-
szítése
- fakanál bábok
- barlang pa-
pírmaséból, do-
bozokból
Reggeli és búcsú kör Szűkebb és tágabb
környezet Ábrázolás - alakítás Mozgás-nevelés
Játék és szabad-
idős tevékenység
Személyi higi-
énia
Tav
asz
Tavaszi
mondókák,
énekek, zene
hallgatása
Szí
nek
A zöld szín fon-
tosságának érzé-
keltetése
A hideg és meleg
színek együttes
jelenléte
Vizes alapon festés kékkel,
zölddel
A víz megfestése
A víz felszínének megfes-
tése és papírra vetítése
Festékfolyatás vizes lapon
Vizes alapon foltok és
egyenesek létrehozása
Temperás festés:
- rétek
- fák
- felhők
Ragasztások szívószálból,
papírból, textilből
Textilfestés
Tavaszköszön-
tő népi játékok
Tavaszköszön-
tő népi játékok
Az időjárásnak
megfelelő igé-
nyes esztétikus
öltözködés
Időjá
rás
A szél megjele-
nítése selyempa-
pírral, sálakkal
Jég olvadásának
megtapasztalása
Az eső megfestése vizes
alapon, festékfolyatás
Reggeli és búcsú kör Szűkebb és tágabb
környezet Ábrázolás - alakítás Mozgás-nevelés
Játék és szabad-
idős tevékenység
Személyi higi-
énia
Tavasz
Húsvéti és
anyáknapi
mondóka,
ének, versek és
zenehallgatás
Ün
nep
ek
Húsvéti szokások
Mézeskalács
díszítése
Húsvét:
Húsvéti kalács készítése,
díszítése só-liszt gyurmá-
ból
Tojásfestés
- nyuszi készítése
Anyák napjára készülődés
Húsvéti játé-
kok
Húsvéti nép-
szokások
Reggeli és búcsú kör Szűkebb és tágabb
környezet Ábrázolás - alakítás Mozgás-nevelés
Játék és sza-
badidős tevé-
kenység
Személyi higié-
nia
Nyár
Nyári mondó-
ka, ének, ver-
sek és zene-
hallgatás
S
zín
ek
Meleg színek
megjelenítése
(sárgák és a vö-
rös)
Zöldek szerepe
Az eső megfestése vizes
alapon, festékfolyatás
Nyarat ábrázoló alkotá-
sok képek nézegetése
Az évszaknak,
időjárásnak
megfelelő igé-
nyes, esztéti-
kus öltözkö-
dés.
Időjá
rás
Temperás festés:
- rétek
- fák
- felhők
Ragasztások
Textilfestés
Napsütés és a hőség meg-
festése temperával
Vizes játékok
Nyári játékok
Reggeli és búcsú kör
Szűkebb és tágabb
környezet Ábrázolás - alakítás Mozgás-nevelés
Játék és
szabadidős
tevékeny-
ség
Személyi higiénia
Min
den
évsz
ak
ban
A személyi higi-
énia iránti igény
kialakításakor
felhívni a fi-
gyelmet a rende-
zett haj viselet és
a tiszta szép kéz,
arc esztétikai lát-
ványára, szépsé-
gére
Előzmények
A súlyosan halmozottan sérült gyermekek állapota számos probléma- és konfliktushelyzet
forrása. Ezeknek egy részét tanulóink felismerik, megélik, de mivel e válságok kifejezése,
megosztása és kezelése akadályokba ütközik, súlyos lelki terheket jelentenek számukra. Ilyen
például a beszédképtelenség okozta meg nem értettség, a mozgássérülés következtében a
mindennapokban való aktív részvétel hiánya, az ép testvérek közötti háttérbe szorulás, a ter-
mészeti és tárgyi világgal való kapcsolattartás kudarca. Továbbá a fogyatékosságnak lehet-
nek olyan nem törvényszerű következményei, melyek bár a gyermekek megítélése szerint
nem feltétlenül kellemetlenek, mégis káros hatással vannak a személyiség fejlődésére. Pl.:
túlzott féltés, óvás, kiszolgálás, babázás.
Célok
Pozitív és reális énkép kialakulása a tanulók értelmi szintjének megfelelően.
Érzelmek felismerése, tudatos megélése.
A tanulók nyitottá válása a környezetükben élők felé.
Akarják és tanulják meg érzelmeiket, akaratukat a legdifferenciáltabban, legérthetőbben
kifejezni.
Mások megnyilvánulásainak értelmezése és tolerálása.
Vágyaik késleltetése, a várakozás képességének kialakulása, türelmessé válás.
Ugyanakkor legyenek képesek küzdeni egy-egy cél eléréséért. Ne adják fel hamar, legye-
nek kitartóak.
Feladatok
Kiegyensúlyozott légkör megteremtése mellett, alkalmazkodás elősegítése, fejlesztése
váratlan új helyzetekhez.
Kommunikációs kedv erősítése, ezen belül is, tetszés-nem tetszés nyilvánításra, válasz-
tásra való ösztönzés.
Meg nem értett kommunikációból eredő frusztrációs helyzetek kiküszöbölése a későbbi
agresszív vagy apátiás magatartás megelőzése érdekében.
III/2. 6. Érzelmi és szociális nevelés
Az önkifejezés lehetőségeinek megismertetése.
Az én-tudat fejlődésének segítése (énkép kialakítása).
Lehetőség biztosítása a különféle élmények és érzelmek megélésére, kifejezésére.
Az élmények és a velük kapcsolatos érzelmek értelmezésében, kezelésében való segít-
ségnyújtás.
A gyerekek képessé tétele más emberek hangulatának, érzelmeinek felismerésére, és az
arra való reagálásra (pl. együtt örülés, vigasztalás).
A motiváció erősítése.
Az együttműködési készség fejlesztése.
A közösségi magatartás kialakítása (felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek viszonylatban).
A helyes viselkedési formák megismertetése, elsajátíttatása.
A csoportos és az egyéni tevékenykedések arányának helyes megválasztása az életkor, a
szociális érettség, a fogyatékosságok és a pillanatnyi szükségletek szempontjainak figye-
lembevételével és mérlegelésével.
A közösséghez való tartozás élményeinek közvetítése a csoportos foglalkozásokon ke-
resztül, ezek pl.:
- a közös éneklés, zenélés, játék öröme
- a mások sikerének öröme
- a „mindenki egyformán fontos” élménye
- a „valamit közösen létrehozni” élménye
- a kortársakkal való kapcsolat öröme.
Kétszemélyes helyzetekben
- a „most egyedül én vagyok a fontos”
- a teljes elfogadottság
- az osztatlan figyelem
- élményének közvetítése.
Pozitív, reális énkép kialakítása a tanulók értelmi szintjének megfelelően.
Döntési helyzetek teremtése, melyekben a tanulók szabadon választhatnak tevékenysé-
gek, játékok, ételek, stb. közül, valamint ezek biztosítása.
Reális és egységes, a tanulók állapotához, ugyanakkor életkorához is a lehető legjobban
igazodó elvárások kialakítása, megismertetése.
Kommunikációs eszközök és technikák biztosítása és alkalmazása.
Alapelvek
„A lélek a legfontosabb testrész.” (Ancsel Éva)
Az érzelmi és szociális nevelés az egész napot átszövi. A közösségi szokásokat a nap
folyamán valamennyi élethelyzetben szem előtt kell tartani.
A pedagógusok minden megnyilvánulásukkal önkéntelenül is nevelnek, mintául szolgál-
nak. Erre tudatosan is törekedniük kell.
A gyermekek optimális érzelmi és szociális fejlődéséhez szükségük van mind csoportos,
mind kétszemélyes helyzetekre.
A gyermekek fejlődésében különösen nagy szerepe van a feltétlen szeretet és elfogadás
biztonságot adó érzésének.
Mindenfajta fejlesztésnek és tanulási szituációnak érzelmi bázison kell alapulnia.
Az érzelmek, indulatok megélését, kifejezését, ezeken keresztül pedig értelmezését és
feloldását kell elősegíteni, nem pedig az elfojtását.
A szülőkkel való szoros együttműködés (pl.: üzenő füzeten keresztül, személyes beszél-
getések) elengedhetetlenül szükséges a tanuló teljesebb megismeréséhez, és a fejlesztés
eredményességéhez
Érz
elm
i él
et
és s
zoci
áli
s n
evel
és
Reggeli kör Szűkebb és tá-
gabb környezet
Ábrázolás-
alakítás Mozgásnevelés
Játék és szabad-
idős tevékenység Személyi higiénia
Köszönési
formák, kap-
csolat-felvétel
(ének-lés,
szemkon-
taktus, simo-
gatás, labda-
gurítás)
Kapcsolatok
– felnőtt-
gyerek
– gyermek-
gyermek
Nevek
– saját
– csoporttársak
– felnőttek
– család
Búcsúzás
Érzelmek kife-
jezése
Élmények fel-
idézése, meg-
osztása
A közösséghez
való tartozás
élménye
A család–
családtagok
- felnőtt, gyerek-
név
- foglalkozás
– családi szokások
Az iskola cso-
porttársak– taná-
rok
Ünnepek
– családi ünnep
- születésnap
- névnap
– egyéb ünnep
- Reformáció
- Advent
- Mikulás
- Karácsony
- Farsang
- Március 15
- Húsvét
- Anyák napja
Az alkotás
öröme
Önkifejezés,
kreativitás ki-
bontakozása,
fejlődése
Tapasztalati
élmények
alapján alko-
tásvágyuk fej-
lődése
A pozitív én-
kép kialakulá-
sa, önismeret
fejlődése Ön-
maguk és kör-
nyezetük ápo-
lása, tisztán-
tartása
Együttműkö-
dés
Kitartás, küz-
delem
Fáradtság, fájda-
lom kifejezése és
elviselése
Társasjáték
Szerepjáték
Dramatizálás
Bábozás
Egyszerű já-
tékszabályok
pl.:
– soron követ-
kezés
– valami, pl.
labda körbe-
adása
– kiszámoló-
játék
A (közös)
játék öröme
A (közös)
alkotás öröme
A választás, a
döntés öröme
és következ-
ménye Játék-
szabályok
Napirend és napi
rend-szeresség el-
fogadása
A különböző gon-
dozási folyamatok
elviselése
Együttműködés,
aktív részvétel
A testi szükségle-
teknek a környe-
zet számára érthe-
tő és elfogadható
módon történő
jelzése
A testi szükségle-
tek késleltetése,
várakozás – ha a
helyzet úgy hozza
TANULÓI JOGVISZONY NYOMON KÖVETÉSE
Bekerülés feltételei:
A fejlesztő nevelés-oktatásban azok a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek része-
sülnek, akiket a szakértői bizottságok erre a képzési formára javasolnak. Azok a tanulók, akik
értelmi képességeik súlyos, tartós akadályozottsága miatt a Sajátos nevelési igényű tanulók
iskolai oktatásának irányelvében leírtaknak, illetve a kerettantervben megfogalmazott köve-
telményeknek a különböző egyéni megsegítő stratégiák ellenére sem képesek minden téren
megfelelni, s eredményes fejlesztésük elsősorban különféle egyénre szabott terápiás fejlesztő
eljárások segítségével valósítható meg.
Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bi-
zottság szakvéleményével
Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményé-
vel
A továbbhaladás:
A programban rögzített témakörök szerint történik a tanulók fejlesztése. Az ismeretek évről
évre koncentrikusan vagy spirálisan bővülnek, melyek elsajátításában a tanulók egyéni tem-
pójuk szerint haladnak. Az évfolyamok között a továbbhaladás automatikus.
Csoportlétszám:
A fejlesztő nevelés-oktatás csoport létszáma legfeljebb 6 fő lehet. Háromnál kevesebb gyer-
mek esetében a csoportos foglalkoztatás előnyei már nem valósulnak meg, az ideális csoport-
létszámnak öt fő tekinthető.
A tanulói jogviszony megszűnése:
A fejlesztő nevelés-oktatás csoportból a gyermekek csak szakértői bizottsági javaslatra vagy
szülői kérésre kerülhetnek ki más intézménybe. A tanulói jogviszony egyéb esetekben, a
köznevelési törvényben meghatározott tankötelezettségi korhatár elérésével szűnik meg. Ez
16 éves kor, ami a szülői kérésre meghosszabbítható 23 éves korig.
ÓRASZÁMOK ÉS FOGLALKOZÁSOK
Heti és éves óraszámok:
Foglalko-
zások
Reggeli
és búcsú-
körkör
Szűkebb
és
tágabb
környezet
Ábrázolás
-
alakítás
Mozgás-
nevelés
Egyéni
fejlesztések
Játék
és
szabadidős
tevékenység
Személyi higi-
énia Összesen
Heti óraszám 5 2 2 2 3 1 5 20
Éves óraszám 185 74 74 74 111 37 185 740
Foglalkozások heti száma és időtartama:
Foglalko-
zások
Reggeli
és búcsúkör-
kör
Szűkebb
és
tágabb
környezet
Ábrázolás
-
alakítás
Mozgás-
nevelés
Egyéni
fejlesztések
Játék
és
szabadidős
tevékenység
Személyi higié-
nia
Heti óraszám 5 2 2 2 3 1 5
Foglalkozások
időtartama 35+10 45 30+15 30+15 45 30+15 15+30
FOGLALKOZÁSOK
Foglalkozási terv:
A heti foglalkozási terv a fejlesztő nevelés-oktatás csoport órarendje
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek
9. 00 - 9. 35 Reggeli kör Reggeli kör Reggeli kör Reggeli kör Reggeli kör
9. 45 - 10. 00 Személyi higiénia Személyi higiénia Személyi higiénia Személyi higiénia Személyi higiénia
10. 00 -10. 45 Szűkebb és tágabb
környezet Egyéni fejlesztések
Szűkebb és tágabb környe-
zet
Egyéni fejlesztések:
Egyéni fejlesztések
10. 50 -11. 20 Mozgásnevelés Ábrázolás-alakítás, Mozgásnevelés Ábrázolás-alakítás, Játék és szabadidős
tevékenység
11. 30 -12. 00 Személyi higiénia
Személyi higiénia Személyi higiénia Személyi higiénia Személyi higiénia
12. 00 -12. 30 Ábrázolás-alakítás,
búcsúkör Mozgásnevelés, búcsúkör
Játék és szabadidős tevé-
kenység búcsúkör Mozgásnevelés búcsúkör
Ábrázolás-alakítás,
búcsúkör
Foglalkozások:
Reggeli és búcsú kör
Célok
Az iskolában töltött idő keretbe foglalása.
A közösen eltöltendő idő jó hangulatban való elkezdése, majd lezárása, illetve jó hangu-
latban való hazatérés.
Figyelemösszpontosítás egymásra, a tanulási tartalomra, önmaguktól a környezetük felé
fordulás.
Az önkifejezés a különféle kommunikációs csatornák, eszközök, módszerek kipróbálásá-
val.
Közösségi társadalmi szokások, szabályok megismerése és gyakorlása.
Zenei élményszerzés.
A közösség élménye, közösséggé válás.
Hangulatok, érzelmek megismerése.
Személyes kapcsolatok kialakulása, elmélyülése. Önálló vélemény kialakulása.
Feladatok
Nyugodt, kellemes légkör teremtése.
Megfelelő testhelyzet biztosítása, mely lehetővé teszi a figyelmet és a különféle kommu-
nikációs fogások alkalmazását, beleértve a hangadást, a manipulációt és a nagymozgást
is.
A beszédértés fejlesztése.
Kommunikációs eszközök, módszerek megismertetése.
Igen-nem válaszadás kialakítása.
Manipulációfejlesztés.
Hangadásra való bátorítás.
Alapelvek
A tanulók minden megnyilvánulását kommunikációként értelmezzük, azonban törekednünk kell
arra, hogy a tanulók a már elsajátított, legmagasabb szintű kommunikációs jelzéseket alkalmaz-
zák.
A foglalkozás témakörei, fejlesztési feladatai, kimeneti teljesítmény
Témakörök Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény
Egymás köszöntése- egymástól való el-
búcsúzás
- hangadással
- szemkontaktussal
- hangszerhasználattal
- kommunikációs tábla használatával
- simogatással
- labdagurítással
Ünnepekre való készülődés
- énekekkel, versekkel, mondókákkal
- egyszerű jelképekkel, szokásokkal, te-
remdíszekkel (pl.: adventi koszorú,
gyertyagyújtás, adventi naptár, Miku-
láscsizma, húsvéti kosárka tojásokkal)
beszélgetéssel
- a szituáció felismerése
- a nevek ismerete
- a saját név meghallása
- hallási figyelem fejlesztése
- fejkontroll
- hangadás
- a szemkontaktus felvétele, megtartása
- szem-kéz koordináció
- két kéz koordináció
- manipuláció hangszerekkel
- mutatási módok kialakítása
- célirányos mozgások:
- nyúlás
- gurítás
- fogás-elengedés
- kommunikációs szándék
- egymásra figyelés, a másik meghallga-
tása
- reggeli és búcsú énekek
- az énekek, versek, mondókák szövegé-
nek értelmezése
- a díszekre, dekorációra való felfigyelés
- beszédértés
- igen-nem válaszadás
- választás képessége
- képfelismerés
mutatási képesség
- a szituáció felismerése
- a saját név meghallása,
felismerése
- a csoporttársak nevének
ismerete
- a társak és a csoport-
helyzet elfogadása
- a lehetőségekhez mért
aktív részvétel
- igen-nem válaszadás
- választás, döntés képessége 2-4 dolog
között beszédértés
- igen-nem válaszadás
- választás képessége
- képfelismerés
mutatási képesség
Témakörök Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény
Az időjárás megfigyelése
- testi tapasztalatokkal
- ablakon való kinézéssel
beszélgetéssel
- bőrérzékelés (napsütés, hideg, eső, szél,
hó, stb.)
- hallás (a szél, az eső hangja)
- az érzékletek értelmezése, összegzése
- irányított figyelem („nézd meg a fákat”
„nézd meg a háztetőt!” „látod a na-
pot?”)
- látásfejlesztés
- a látottak értelmezése
- a látottak összehasonlítása természeti
felvétellel, vagy az időjárást, évszakot
ábrázoló képekkel
- igen-nem válaszadás
Témakörök Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény
Közös éneklés, zenélés
- kézfogással
- tapsolással, kopogással,
dobogással
- hangszerekkel
- énekléssel
- célirányos nyúlás, fogás
- a másik kezének megtartása
- a kezek himbálása az ének ritmusára
- egyéni testhelyzetek és egyéni megol-
dások megtalálása és alkalmazása (pl.:
egy vagy két kézzel, tenyérrel, ököllel)
- alkalmazkodás az ének ritmusához, lük-
tetéséhez
- nyúlás, fogás, megtartás
- célirányos mozgás
(pl.: dob ütése)
- szem-kéz, illetve két kéz koordináció
- az ének kezdetének és végének felisme-
rése
- az ének lüktetésének átvétele
- hangadás, vokalizáció
egyszerű mozdulatok utánzása
- a másik kezének megtalálása
- az ének kezdetének és végének felisme-
rése
- aktív részvétel kézzel vagy lábbal
- az ének kezdetének és végének felisme-
rése
- a hangszer megfogása és mozgásba ho-
zása, hangkeltés
- hangszerválasztás
- aktív részvétel, próbálkozás
aktív részvétel, együttműködési szándék
megjelenése, próbálkozások
Módszerek
Csoportos foglalkozás
Beszélgetés
Gyakorlás
Eszközök:
fényképek, jelek
időjárás képek
hangszerek
- csörgő, csuklócsörgő
- csengő
- csörgődob
- csengő
- száncsengő
- cintányér
- xilofon, metalofon
- triangulum
- kasztanyetta
- maracas
- stb.
évszakok képei
ünnepek képei, kellékei
mondókák, versek, énekek
Speciális eszközök:
A megfelelő testhelyzetet biztosító eszközök:
- párna
- ékpárna
- karfás szék
- kerekesszék
- csúszásgátló
- egyéb gyógyászati segédeszközök
Kommunikációs eszközök:
- kommunikációs tábla
- jelképek
A manipulációt segítő eszközök:
– csúszásgátló
– vastagított nyelű eszközök (pl.: hangszer-ütők)
Szűkebb és tágabb környezet
Célok:
A tanulók érdeklődésének kialakulása szűkebb és tágabb környezetük szereplői, tárgyai,
jelenségei iránt.
Egyénileg eltérő képességeik függvényében a természeti, tárgyi és személyi környezetükről
szerzett élményeik megélése, értelmezése, elraktározása.
A tanulók saját életükben történő minél aktívabb részvételének kialakulása.
A természeti környezet szépségeinek felismerése.
Feladatok:
A gyermekek szűkebb és tágabb környezetének, résztvevőinek és jelenségeinek megismerteté-
se, megtapasztaltatása.
Fejlesztési feladatok:
koncentráló képesség fejlesztése, akaratlagos figyelmi funkciók kialakítása és fejlesztése.
figyelem tartósságának, terjedelmének, mélységének növelése (egyszerű és összetett illetve
feltételes utasítások adása)
látási, hallási memória és ezek kombinációjának fejlesztése, rövid és hosszú távon.
tanulás tartósságának biztosítása, bevésés, megőrzés, felidézés.
elemi fogalomrendszer kialakítása (a gyermek szűkebb világának tárgyai, családtagok)
tágabb környezet megismerése (távolabbi tárgyak, formák, színek felismerése, egyeztetése,
megnevezése)
a mozgásos, érzékszervi úton szerzett ismeretek mozgósítása a problémamegoldásra.
figyelmi és emlékezeti funkciók erősítése.
tájékozódó-képesség fejlesztése térben-síkban-időben.
azonosságtudat, én-identitás kialakulásának segítése
általános ismeretek gyarapítása
összehasonlítás (azonosság, hasonlóság)
különbségek megfigyelése.
változás felfedeztetése.
hibakeresés - össze nem illőség.
logikai-funkcionális összefüggések felismerése.
hallási és látási analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése (hiánypótlás, szimmetria, részek-
re bontás, részekből egész összeállítása).
főfogalom alá rendelés, gyűjtőfogalmak.
analógiás gondolkodás, ritmikus sorok kirakása, eseményképek értelmezése
Alapelvek
A természeti, társadalmi és tárgyi környezet jelenségei, tárgyai, szereplői minden gyer-
mek számára megismerhetők
. A mozgás- és cselekvőképesség súlyos korlátozottsága következtében elmaradt tapasz-
talatokat elsősorban konkrét, valódi élményeken keresztül pótoljuk. Ezekre főleg a ha-
vonta sorra kerülő „Szűkebb és tágabb környezet” foglalkozást magukban foglaló séták
nyújtanak valamilyen szinten alkalmat.
A „Szűkebb és tágabb környezet” és a „Játék és szórakozás” foglalkozások anyaga sok-
szor jól kapcsolható egymáshoz, kölcsönösen épülhetnek egymásra, ezért szükséges, az
ezen foglalkozásokat tartó tanárok, közös részvétele a tervezésben, valamint a folyamatos
konzultáció.
Sok játék a havonta lévő sétánkon közösen szerzett élményekből, tapasztalatokból táplál-
kozik, azok újraéléséhez, feldolgozásához, elmélyítéséhez segít hozzá.
A sétákon a gyermekek helyváltoztatásának, figyelmének, aktív részvételének és egyéni
tapasztalatszerzésének szükséges segítése miatt a gyermekek számával megegyező felnőtt
jelenléte az optimális.
A foglalkozás témakörei, fejlesztési feladatai, kimeneti teljesítmény
Tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény
A család
– családtagok és neveik
– családi szerepek és szokások
– a lakás helyiségei és berendezési tárgyai
(szoba, konyha, fürdő)
Az iskola
– az iskola helyiségei és berendezési tár-
gyai (csoportszoba, étkező szoba, mosdó,
folyosó, mozgássérült lift stb..)
– csoporttársak és neveik
– tanárok és neveik
Zugok, individuális szükségletek
A családtagok és neveik megismertetése
A lakás helyiségeinek és bútorainak meg-
ismertetése
Család, fogadott család
Az iskola helyiségeinek bemutatása, be-
rendezési tárgyainak megismertetése
Csoporttársak és tanárok nevének megis-
mertetése
Osztály
Saját szükséglet felismerése
Ahová visszavonulhatok
Térmegosztás
Barlang, láda, nyugvósarok sátorral vagy
terápiás szekrénnyel, fénnyel, rezgő asztal
Tudják a saját és családtagjaik nevét
Értsék, hogy ki tartozik a családba
Ismerjék fel a lakás helyiségeit és bútorda-
rabjait
Ismerjék fel a csoport-terem berendezési
tárgyait
Vegyenek részt csoportosítási feladatok-
ban
Tudják a csoporttársaik és tanáraik nevét
Tudják jelezni életterük megváltoztatásá-
nak igényét
Tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény
Évszakok
Az ősz, tél, tavasz, nyár legjellemzőbb je-
gyei:
- időjárás
- öltözködés
- növények
- állatok
Az iskola környéke
– utcák, üzletek az iskola környékén
Közlekedési eszközök
– legismertebb közlekedési eszközök
(autó, autóbusz, vonat, HÉV, hajó)
– a közlekedés zajai
Testünk
- a főbb testrészek nevei
Az évszakok
legjellemzőbb jegyeinek bemutatása
Az időjárás megragadható jelenségeinek
megismertetése
Ruhadarabok és neveinek megismertetése
Gyakran fogyasztott gyümölcsök és zöld-
ségek bemutatása, neveik megismertetése
Hideg-meleg bemutatása és megismerteté-
se
Édes-keserű, savanyú-sós megismertetése
Az utca, az üzletek bemutatása
A közlekedés és közlekedési eszközök
bemutatása
A közlekedés zajainak megfigyeltetése
Ismerjék fel az esőt, napsütést, és havat
Ismerjék fel és tudják a ruhadarabok nevét
Ismerjék fel és tudják a gyakran fogyasz-
tott zöldségek és gyümölcsök nevét
Tudjanak különbséget tenni hideg és me-
leg között
Tudjanak különbséget tenni édes, keserű,
savanyú és sós között
Vegyenek részt a látottak megbeszélésé-
ben
Ismerjék fel a legismertebb közlekedési
eszközöket
Ismerjék fel az utca zajait
Ismerjék a fej, has, hát, láb, kéz fogalmát
Tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény
Állatok
– a háziállatok legjellemzőbb jegyei ( cica,
kutya)
– vadon élő állatok legjellemzőbb jegyei
(medve, madár)
– állatok hangjai
Színek
– piros, kék, zöld, sárga, barna, fehér
Időbeli tájékozódás
– napirend
– napszakok (reggel, dél, este, délelőtt, dél-
után)
Térbeli tájékozódás
– le-fel
– fölé- alá –mellé
Ismerkedés az élelmiszerekkel
– szag íz, kinézés, ehető – nem ehető
Kézzel – eszközzel feldolgozni
Változások megismerése
A négy alapszín megismertetése
A napirenden keresztül a napszakok meg-
ismertetése
A fel-le, fölé-alá-mellé fogalmak
Megkülönböztetni
Kipróbálni
Puha, kemény
Édes, savanyú, sós, keserű
Héj, mag, hús
Érett, éretlen
Nyers, főtt
Dagad, apad, levet ereszt
Reszelés, vagdalás
Szag
Gyúrás, nyújtás
Formálás
Hámozás, kimagozás, keverés stb.
Ismerjék fel a tanult állatokat
Tudják egyeztetni a tanult színeket, meg-
nevezésre ismerjék fel a négy alapszínt
Ismerjék fel a nappalt és estét
„Tedd a …!” felszólítással tudják a leg-
egyszerűbb téri viszonyokat létrehozni
Tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény
Ünnepek
– születésnap
– névnap
– Mikulás
– karácsony
– farsang
– húsvét
– anyák napja
– gyermeknap
– tanévnyitó –záró
Az ünnepek hangulatának érzékeltetése
„Mit ünneplünk?”
Az ünnepek kellékei
Vegyenek részt az ünnepi készülődésben
és az ünnepen
Értsék, hogy különleges nap az ünnep
Tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény
A világ megismerése
3 dimenziós tér
Fogalmak tevékenységek
Mennyiség elemei
Forma, mint tulajdonság
Nagyság, vastagság, szín, szag, íz, felü-
let, hő, hangzás, több tulajdonság, gyűj-
tőfogalmak, mennyiséggel dolgozni
Különböző nagyságot megismerni
Mászás, bebújás, bedugás stb.
Tele, üres
Tölteni, telerakni, fele
Kiüríteni
Kicsi nagy, túl
Sok-kevés hely
Összerakni, elvenni
Tárgyak közös tulajdonságai
Rendezés
Kerek-szögletes
Azonosítás, megkülönböztetés, rendezés
Mindenhez fogalom, jel, szimbólum
Ugyanannyi, több, kevesebb
Növelni, csökkenteni
Legtöbb, legkevesebb
Egy az egyhez rendezni stb.
Ismerjék a mennyiség- tér és formaismereti
alapfogalmakat, és tudjanak abban értelem-
szerűen tevékenykedni
Tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény
Hosszúsággal dolgozni
Felületekkel dolgozni
Súllyal dolgozni
Időt megismerni
A természet megismerése
Fölfigyelni
Természetes anyagok
Növények és állatok
Életjelek, élőlények
Állatok és növények haszna
Összehasonlítani, rövid – hosszú
Négyzet, háromszög
Keskeny-széles
Megélni, könnyű-nehéz
Kezdet-vég, tartalom, jelek (csengő)
Most, mindjárt, később
Először, azután végén,
Pontosan ma-tegnap
Évszakok, napok, napszakok stb.
Rendszeresen visszatérőek, óra
Események lefolyása, időbeli
Minden érzékkel
Játék szabadban
Növekedés, virágzás, hervadás megfigye-
lés
Állatok megfigyelés
Éhség, szomorúság, vidámság, fájdalom
Érzelmeket tudatosítani
Állatok, növények
Étkezés, ruházkodás stb.
A környezetünkben élő élőlények megis-
merése
Életfolyamatok, szükségletek megismeré-
se
Tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény
Élet – évszak - ciklus
Víz tulajdonságai
Tűz és hő
A technika megismerése
- Technikai szerkezeteket megismerése
Elmúlás
Erdő élettér, gazdaság, folyó
Időjárást évszakok szerint megélni
Főzni
Elpárolgás
Fagy, olvadás, öntözés
Veszélyek
Kapcsoló
WC
Zár, kilincs
Csengő
Mágnes, távirányító, kávéfőző
Az élőlények életciklusai, változások
A természeti környezet elemeinek, tu-
lajdonságainak, változásainak megis-
merése, felfigyelés a veszélyekre
A közvetlen környezet technikai esz-
közeinek ismerete, egyszerűbbek
használata
Tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény
Nyilvánosság
Megélni, hogy része a társadalmi környe-
zetnek (iskola, otthon)
A társasági életformákat ismerni (hivata-
lok, sport, egyházközség, stb.)
Együttlakás
Az együttélés különféle formáit ismerni
Partner-viszony
Személyes viszonyok, odafordulás, érezni,
hogy megszólítják és bevonják, barátságot
pozitívan megélni
Megkülönböztetni
Megszólítani
Gesztusokkal meghívni
üdvözölni
Szünetet tudatosítani
Megkülönböztetni embereket: embere-
ket, intézményeket, részt venni külön-
féle lehetőségeken/ rendezvényeken
Szülő – gyermek
Ház, lakóközösség
Együtt élő párok
Mall: bazális kommunikáció
Ének
Ujj-játékok
Segíteni és erősíteni egymást
A többi emberhez való adekvát viszonyu-
lás
Különféle helyszínek és a hozzájuk tartozó
tevékenységek összekapcsolása
A társas együttélés formái, megfelelő vi-
szonyulás
A bazális kommunikáció megélése, aktív
részvétel abban
Tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény
„Én”
Én vagyok én: élni az érzékszervekkel,
velük tanulni
Testsémát kialakítani, testi funkciókat
észrevenni és tudatosítani
Saját érzéseket észlelni, megkülönböz-
tetni, adekvát magatartást tanulni
Önmagát és másokat értékelni, tisztelni
Minden érzékszervvel érzékelni, hő- és
mozgástapasztalatok is
Testrészeket ismerni, funkcióval ösz-
szekötni
Nyújtani, húzni, nyomni
Kopogtató masszázs
Hintáztatni, lengeni
Billegni, forgatni
Támasztani, felegyenesíteni, felhúzni
Csúszni-mászni
Saját magát megtapogatni
Dörzsölni, vakarni
Tükörképet felismerni
Undor, izgalom, bosszúság, félelem,
öröm, meglepetés, harag, düh, élvezet
Nem megbántani, fájdalmat okozni
Emberekkel, állatokkal, növényekkel
óvatosan bánni
Saját test, testrészek, érzékszervek isme-
rete, érzetek megélése
Tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény
Időt megélni, fogalmakat megismerni
„Az öregedés folyamata
Én és mások
Egyedül lenni másokkal
Együttélés szabályai
Légzés
Időszakok
Most – később – mindjárt
Azonnal, mindig
Tegnap – ma – holnap
Óra, terminusok
Változásokat észrevenni
Születésnap
Csecsemő – gyermek – felnőtt – idős
Halál
A személyiség egyedi-egyszerisége
Önmagát másokkal szemben képvisel-
ni
Feladatok, rituálék, szabályok
Jogok és kötelességek
Udvariassági formák
Bocsánatot kérni
Más véleményt elfogadni
Partner-légzés: hát – háttal, hát - hassal
Az én és az idő összekapcsolása
Az én és a többi ember viszonyának meg-
élése
Szabályok megismerése, alkalmazkodás
azokhoz
Tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény
Bizalom, védettség
Énkép
Saját korlátokat ismerni
Emberi kapcsolatokat megélni
Megérteni, hogy mindenki halandó
Megélni, megnyugodni, jó légzésrit-
musba kerülni
Rábízni magát valakire
Testi kontaktust megélni
Zavarmentes sarok, kunyhó, sötét, víz-
ágy, szívritmus-zene
Tudatosítani, milyen vagyok én
Szükségletet és kívánságot felismerni
és közölni
Mások állapotát felismerni
Tudni róla, mik a korlátaim
Megoldást keresni
Frusztrációt feldolgozni
Kontaktust felvenni
Kívánságot, hogylétet, hangulatot kö-
zölni (verbális, nonverbális kommuni-
kációval)
Ember és természet életfolyamatain
keresztül megtanulni
Veszteséget és gyászt megélni
Mások támogatását kérni, elfogadni, pozi-
tívan értékelni
Saját életfolyamatokat megélni, kezelni
A kiszolgáltatottságot megélni, helyesen
kezelni
Mások támogatását kérni, elfogadni, pozi-
tívan értékelni
Az élet mulandóságának megértése, elfogadá-
sa, megélése
Módszerek, tevékenységi és foglalkoztatási formák
bazális stimuláció elemei
kompenzáló technikák alkalmazása
valós és élethű szemléltetés
bemutatás
cselekedtetés
gyakoroltatás
játék
beszélgetés
séta
kirándulás
zenei foglalkozás
barkácsolás
festés
egyéni és differenciált,
csoportos foglalkozások
Eszközök
szűkebb és tágabb környezetünk tárgyai
a természet jelenségei
a természet kincsei (ágak, levelek, termések, kövek, stb.)
növény- és állatvilág
modellek, makettek
játéktárgyak, bábok, jelmezek
zene, hangfelvételek (gyermek- és népdalok, versek megzenésített változatai, a zeneiro-
dalom témához illő darabjai a hangulati aláfestés érdekében, saját készítésű hangfelvéte-
lek a környezetünk hangjairól)
gyermekirodalom (mesék, versek, mondókák)
hangszerek
könyvek
képek
fényképek
dia- és videofilmek
ecset, festék, tempera, színes ceruza, zsírkréta, papírok
gyurma, agyag
Speciális eszközök:
A megfelelő testhelyzetet biztosító eszközök:
- párna
- ékpárna
- karfás szék
- kerekesszék
- csúszásgátló
- egyéb gyógyászati segédeszközök
Komunikációs eszközök:
- kommunikációs tábla
- jelképek
A manipulációt segítő eszközök:
– csúszásgátló
– vastagított nyelű eszközök (pl.: hangszer-ütők)
– ceruzafogó
– speciális olló
A helyváltoztatást segítő eszközök:
– gurulózsámoly
– gurulókeret
– kerekesszék
Ábrázolás - alakítás, esztétikai nevelés
Célok:
Önkifejezés, kreativitás kibontakozása, fejlődése
Tapasztalati élmények alapján alkotásvágyuk fejlődése
A pozitív énkép kialakulása, önismeret fejlődése
Az önkifejezésre lehetőséget adó technikákkal, mint újabb kommunikációs eszközökkel
való megismerkedés.
Passzív befogadóból aktív résztvevővé válás.
Alapérzelmek megélése, felismerése, kifejezése. Pl.: öröm, szomorúság, félelem.
A tanulókat körülvevő jelenségek élményeinek, hangulatainak felidézése, képzeletben
történő újbóli átélése, elképzelése és kifejezése. Pl. esőben, szélviharban, tavaszi mezőn.
A környezet jelenségeiről szerzett tapasztalatok, és ezek művészi eszközökkel történő
összekapcsolódása, integrálódása.
Egy-egy képzőművészeti alkotás láttán, vagy zenedarab hallatán képzeletük megindulása.
A rendelkezésre álló technikák, alapanyagok, eszközök közüli választás képességének
kialakulása.
Az esztétikai fejlesztésen keresztül a szűkebb és tágabb környezet alaposabb megismeré-
se, elemzése.
Feladatok:
Nyugodt, biztonságos légkör teremtése.
Az alkotáshoz, önkifejezéshez szükséges helyzetek, alapanyagok, eszközök biztosítása.
Különböző technikák megismertetése, használatuk gyakoroltatása.
A közös alkotó folyamatba való bekapcsolódás lehetőségének biztosítása.
A színek szerepének megfigyeltetése, az alapformák megismertetése, különféle eszközök-
kel történő megjeleníttetése
A vizuális kifejezési formák és az irodalom, a zene és egyéb művészeti ágak kapcsolatá-
nak megismertetése, az ebből adódó lehetőségek kiaknázása.
Fényképek, műalkotások, a természet hangjai, zenei darabok megfigyeltetése. A hangula-
ti, érzelmi megjelenítés elősegítése
Tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény
Festés ujjal, ecsettel, szivaccsal
Nyomdázás
Rajzolás, színezés
Ragasztás
Szórás
Gyurmázás, só-liszt gyurmázás
Textilfestés
Decoupage-technika
Gyertyaöntés
Papírmerítés
Agyagozás
Különböző technikák megismertetése,
gyakorlása
Különböző technikákhoz szükséges ma-
nipuláció kialakítása, fejlesztése:
Tépés, gyűrés
Ollóval vágás
Sodrás, gömbölyítés, lapítás
Marok-, két- és három ujjas fogás
Ceruzafogás
Szem-kéz, két kéz koordináció
Önkifejezés és kreativitás fejlesztése
Módszerek:
tanulmányi séták, kirándulások
bemutatás
valós és valósághű szemléltetés
egyénre szabott segítségnyújtás
játékos feladatvégzés
cselekedtetés
gyakoroltatás
beszélgetés
alternatív kommunikációs módszerek
ellenőrzés, értékelés alkalmazása
Eszközök
A természet kincsei:
- ágak
- levelek
- termések
- fűszerek
- kövek, stb.
Festékek:
- tempera
- ujjfesték
- vízfesték
- üvegfesték
- textilfesték
- matrica festék
Papírok:
- karton
- hullámkarton
- rajzlap
- selyempapír
- újságpapír
- színes papír
- márványpapír
- krepp papír
Érdekes formájú üvegek, síküveg
Textildarabok különféle színekben, minőségben, filc
Matrica fólia
Ecsetek:
- változó méretű és jellegű ecsetek
- szivacsok
- hengerek.
Só-liszt gyurma.
Dobozok, hurkapálca, különféle ragasztók
Cserép, fakanál
Papírmerítő háló
Viasz, kanóc
Mozgásnevelés
A mozgásnevelés elsődleges feladata: a motoros aktivitás csökkenése miatt kialakult
szenzomotoros depriváció csökkentése, a szenzomotoros területen kialakult fejlődési el-
maradások pótlása célzott ingerléssel, passzív mozgatással (mozgásérzékelés) és facilitált
mozgások kiváltásával. Optimális feltételek megteremtése a saját test megéléséhez (test-
kép, testséma, mozgáskoordináció). A spontán fejlődés feltételeinek megteremtése a fizi-
ológiás mozgássornak megfelelően (kóros mozgásmintákat gátló kiinduló helyzetek meg-
találása, megfelelő tér és idő biztosítása az aktív mozgások gyakorlásához a fejkontrolltól
a felállásig). A mozgásnevelés összekapcsolása az érzékelés-észleléssel, a mindennapos
tevékenységekhez szükséges mozgásokkal, a fejlesztő gondozással. (Márkus 2005, 151.)
Foglalkoztatási formák:
Egyéni
Csoportos, differenciált foglalkozás
Céljai és szempontrendszere:
Általános izomállapot szinten tartása, javítása és az elért eredmények továbbvitele.
Mozgáskészség kialakítása.
Veszélyérzet kialakítása és kezelésének tanítása.
Biztonságérzet növelése.
Mozgástervezés, mozgásirányítás pontosítása.
Testséma, testkép és térérzékelés fejlesztése.
Térbeli orientáció.
Szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése.
Ritmusérzék fejlesztése.
A már kialakított helyes testtartás szinten tartása.
Egyensúlyérzék fejlesztése.
A figyelem, koncentráció felkeltése, minél hosszabb ideig való fenntartása.
A feladattudat alakítása különböző feladathelyzetekben.
Alapvető instrukciók megértetésének kialakítása.
Mozgással összekötött kommunikáció megélése utánzásos mondókákkal, énekekkel,
játékokkal.
Kéz és ujjak ügyesítése, mozgékonyságuk fokozása, meglévő mozgások szinten tartá-
sa, fejlesztése
Hüvelykujj és a többi ujj közti oppozíció kialakítása
Látás, tapintás, mozgásérzet együttes szabályozása
Kéz dominancia kialakításának segítése
A mozgásélmény minél pozitívabb megélésének elérése.
Csoportos mozgásélmény hatásainak kihasználása.
Nagymozgás fejlesztése
Célok:
A gyermekek adottságainak függvényében a lehető legmagasabb szintű mozgásos önállóság
elérése.
Fejlesztési feladatcsoportok:
A fej szabadon történő mozgatását és mozgását akadályozó kontraktúrák manuális oldása.
Fejkontroll kialakítása különböző testhelyzetekben:
– A fej középhelyzetbe hozása és ebben a pozícióban való megtartásának elősegítése.
– Szemkontaktus felvételének tanítása, fixálás kialakítása.
– Fejfordítás elősegítése, elérése mindkét irányba.
– Különböző tárgyak követése utánfordulással fejjel és az egész testtel.
– Fejemelés kivitelezéséhez szükséges feltételek megteremtése.
– Fejemelés alakítása, gyakorlása.
Támaszkodás kialakítása:
– Tenyér nyitásának és zárásának lehetővé tétele, gyakorlása.
– Súlyáthelyezéses gyakorlatokkal rávezetés a támaszkodás kialakítására.
– Támaszkodás gyakorlása.
– A támaszkodási reakciók beépítése a mindennapi mozgásba.
Fordulás (rotációs-derotációs mozgás) kialakítása:
– Fordulás elemi mozgásminták kivitelezésével, játékokkal, manuálisan.
– A fordulás továbbvitele gurulássá, a helyzetváltoztatás megéreztetése.
– Aktív, önálló forgás gyakorlása különböző ingerek alkalmazásával.
Kúszás kialakítása:
– Kúszatás az elemi mozgásminták kiváltásával.
– Az önálló kúszás kiépítése különféle motivációk segítségével.
Mászás kialakítása:
– Mászatás az elemi mozgásminták kiváltásával.
– Térd-kéz-láb helyzet alakítása.
– Testsúlyáthelyezések gyakorlása, a helyzetváltoztatás elindítása.
– Az önálló mászás facilitálása különböző motivációk alkalmazásával.
– Önálló mászási gyakorlatok
– Nehezített akadálypályákon, mászás gyakorlása
Felülés kialakítása:
– Fekvésből felülés tanulása hasonfekvő helyzetből illetve oldalra kitámasztással
hátonfekvő helyzetből kiindulva
– Négykézláb helyzetből csípő kifordítással felülés tanulása
Ülés kialakítása:
– Ülés egyensúly megéreztetése
– Ülési egyensúly begyakorlása különböző facilitációs és kilendítési technikák segítsé-
gével.
– Különböző ülésformák gyakorlása, a legmegfelelőbb üléshelyzetben passzív megtá-
masztással.
– Önálló ülésmód kialakítása.
– Stabil ülésből különböző irányú elmozdulások gyakorlása (ülésből hátra, hasra, négy-
kézláb tartásba).
Térden állás, guggolás kialakítása:
– Térden állás kialakítása különböző helyzetekből kiindulva (fekvésből, ülésből)
– Térden állás stabilizálása különböző egyensúlyvesztéses feladatok gyakorlásával.
– Térden járás gyakorlása kezdetben segítséggel majd önállóan, karok együttmozgásá-
nak megéreztetése, járás-előkészítés.
– Térdelésből felkapaszkodás különböző segédeszközök igénybevételével állásig.
– Guggolás kialakítása (zárt, terpesz) egyensúly feladatokkal.
Felállás, állás kialakítása:
– Felállás tanulása különböző helyzetekből kiindulva
– Állás tanulása manuális facilitációval
– Állás stabilizálása manuális facilitációval, segédeszközzel
– Állás egyensúly megéreztetése különböző nehezedési feladatokkal
– Önálló stabil állás kialakítása
Járás előkészítése:
– Nehezedési feladatok pontosítása álló helyzetben
– Egyensúly helyzetek megtapasztaltatása, biztonságos „esés”alakítása
Járás kialakítása:
Járás alakítása manuális facilitációval
Járás stabilizálásának kialakítása, különböző segédeszközökkel
Kapaszkodással, segédeszközzel a folyamatos járás kialakítása
Különböző támaszkodási lehetőségekkel járás önállóságának kiépítése, az önálló
járás előkészítése
Önálló járás segédeszközökkel ( járógéppel, járókerettel, bottal ), illetve anélkül
Nehezített járásfeladatokkal, akadálypályán a járás pontosítása, stabil önálló járás alakí-
tása.
Járásegyensúly kialakítása különböző gyors helyváltoztatások közbeiktatásával.
Finommotorika, manipulációfejlesztés
Célok:
A gyermekek adottságainak függvényében a lehető legmagasabb szintű manipuláció elérése.
Fejlesztési feladatcsoportok:
Érdeklődés felkeltése:
Egyszerre több érzékszervre ható játék eszközökkel. (hallási, látási, tapintási inge-
rek), amelyet beszéddel, énekkel, zenével kísérünk
Kar-, kéz-, ujjgyakorlatok mozgásutánzó mondókákkal összekötve
Taktilis hárítás leépítésére, taktilis tapasztalatszerzés ( különböző anyagokkal ismerkedés)
Célirányos mozgások, tárgyak fixálása, utánnyúlás (pl. háton fekvő helyzetben a száraz-
zuhany szalagjait, illetve csörgőt, más tárgyakat megpróbáljon megérinteni)
Izomerő, fogáserősség növelése
Fogás - megtartás- elengedés tanulása hangot adó ill. színes játékokkal
Kezébe adott különböző anyagú, formájú, nehézségű, tapintású használati tárgyak és
játékok fogása, megtartása, elengedése
Ki-, bepakolás egyszerű utasítással kísérve:
Először jól fogható, puha, majd keményebb;
Különböző formájú és súlyú tárgyak
Nagyobb, később egyre kisebb dobozokból, egyre szűkülő nyílású dobozokba
Fogásmódok gyakorlása:
Marokfogás: a gyermek kezének megfelelő nagyságú tárgyak, játékok megfogása
Háromujjas fogás egyre kisebb méretű tárgyakkal
Kétujjas /csipesz/ fogás kialakítása, ügyesítése (pl. Montessori tornyok le- és felfűzé-
se, csipeszek leszedése, felrakása, különböző méretű és anyagú gyöngyök fűzése, ap-
ró tárgyak válogatása)
Kétujjas fogás változatainak (hüvelyk és a többi ujjal való fogás) gyakorlása
Differenciált ujjmozgások gyakorlása
Funkciójátékkal, tárgyak egymásba illesztése, építés: utánzáson alapuló építéstől a
kreatív konstruáló játékig
Ritmusfejlesztés hangszerekkel, felelgetős játékokkal az ujjak nyújtásának segítségé-
vel pl. dobon, nagy labdán
Egy ujjal történő nyomkodás,
Helyes ceruza fogás kialakítása
Célzó mozgások pontos kivitelezése összetett mozgásokban:
Formatáblák elemeinek megfelelő helyre történő berakása:a forma, és a fogó nagysá-
gának fokozatos csökkentésével bonyolultabb formák kiszedése majd berakása
Kulcsot zárból ki- és betegyen
Ajtót és csapot nyisson és zárjon
Húzás- tolás gyakorlása
Csavarás - tekerés megtanítása
Ki-, be-, le-, felkapcsolás
Két kéz együttes tevékenységének kialakítása, kétkezes mozgások tanulása
(pl. labdagurítás, elkapás, kulcsolás)
Ábrázoló tevékenység kialakítása, különböző technikákkal az előzőkben ismertetett fel-
adatcsoportok segítségével
Módszerek
Pedagógiai módszerek
differenciálás
motiválás
bemutatás
gyakorlás
korrigálás
A komplex mozgásterápia módszerei
Eszközök
Nagymozgás:
Párnák, szivacsok, ék, henger
lejtő
fokosszék, priccs, zsámolyok
pad
bordásfal
lépcső, járató lejtő, létra
járókorlát, járókötél
trampolin
egyensúlyozó eszközök (pl. egyensúlyozó deszka, félkör, hordó, egyensúlyozó teknő)
hengerek (különböző méretben)
labdák (különböző méretű, anyagú, fogású, keménységű, súlyú labdák, Bobath-labdák)
különböző méretű karikák
tornabot
babzsák
léggömb
a manipuláció fejlesztéshez szükséges különböző speciális eszközök és játékok, használa-
ti tárgyak
tükör
gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök, pl.
hidroterápiás kád
kéz- és lábsínek
járókeretek
kerekesszékek, stb.
Finommozgás:
különböző méretű, anyagú labdák
különböző méretű dobozok, üvegek
különböző méretű, anyagú játékok, tárgyak
termések
óriásgyöngyök
Montessori-torony
fűzőcske
öltöztető kocka
formatáblák
formabehelyezők
gyurma, só liszt gyurma
vastag ceruza, zsírkréta
szivacs, ecset
olló, stb.
Játék és szórakozás
Előzmények
Súlyosan halmozott fogyatékosság esetén a gyermekek játéktevékenységének – és ezáltal az
összes területnek – fejlődése is, nagy mértékben nehezített. Ebben szerepe van a kézfunkci-
ók, a nagymozgások különböző fokú, esetenként nagy mértékű korlátozottságának, az értelmi
képességek akadályozottságának, egyes gyermekeknél a társuló érzékelési, észlelési zava-
roknak, az indíték-szegénységnek.
Mivel az egészséges gyermek – legfőbb tevékenységformájaként – fejlődésének egyik alap-
pillére a játék, nagy részben ezen keresztül ismeri meg környezetét és gyűjt részletes tapasz-
talatokat az őt körülvevő világról. Így alakítja ki társas kapcsolatait, sajátítja el a közösségi
viselkedés alapjait, fejlődik figyelme, gondolkodása, képzelete, gazdagodik érzelmi élete.
Ezért a fent leírt nehézségek miatt indokoltnak látjuk (legalább az első iskolai években) a
játéktevékenység külön óratervi órában is megjelenő fejlesztését.
Célok
A játék örömének megismerése, a játéktevékenység iránti igény kialakulása.
Egyéni és közösségi játékok, szórakozási lehetőségek megismerése.
Ezekben a gyermekek egyéni lehetőségeihez mérten minél aktívabb részvétele.
Képessé válás önállóan végzett játéktevékenységre is.
A gyermekek szocializációs képességének fejlődése. Ennek részeként a közös játékban
való részvétel, a játszótársakhoz való alkalmazkodás fokozatos elsajátítása.
A játék során, által a gyerekek sokféle képességének és készségének fejlődése: a nagy- és
finommozgások, érzékelés-észlelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, gondol-
kodás, képzelet, fantázia, utánzás, kreativitás, kommunikáció és beszéd, szociabilitás fej-
lődése.
Feladatok
A gyerekek megismertetése különböző játékeszközökkel és azok használatával, egyéni és
csoportos játéktevékenységek és szórakozási lehetőségek megismertetése és megszerette-
tése.
Az ezekben való minél aktívabb részvétel elősegítése, kialakítása.
Az egyéni adottságokhoz igazodóan, a szükséges feltételeket megteremtve a játszás és
szórakozás képességének kialakítása.
Részfeladatok
Vidám, felszabadult légkör teremtése.
A játékra való motiváltság kialakítása és fenntartása.
A játék örömszerző jellegének biztosítása.
A gyermekek játékszintjének megfigyelése, megismerése.
Az érdeklődési körnek, nemnek, életkornak, értelmi, mozgásos, érzékelési-észlelési,
kommunikációs képességeknek megfelelő, játékeszközök és –tevékenységek, idő, hely
biztosítása.
A gyerekek játéktevékenységének, játékszintjének továbbfejlődéséhez szükséges segítség
megadása (pl.: a tevékenységhez megfelelő testhelyzetek megtalálása, biztosítása, moz-
dulatok vezetése, segítése, együttjátszás, - cselekvés, a figyelem irányítása, minta, játék-
ötlet adása, élmények nyújtása, melyekből játéktevékenység fakadhat).
Meg kell találni azokat a játékeszközöket is, amelyeket a gyerekek önállóan tudnak hasz-
nálni, azokat a játéktevékenységeket is, amelyeket önállóan tudnak végezni.
A segítéssel történő és az önállóan végzett tevékenykedés közötti helyes arány megtalálá-
sa (A segítéssel, irányítással soha ne vegyük el a játék örömét, lényegét.).
A lehetőségek szerinti legnagyobb szabadság és önállóság biztosítása.
A tervezett, szervezett, irányított mellett a spontán, szabadon választott játéktevékenysé-
gek lehetőségének biztosítása.
A játékban való szabad kommunikáció (pl.: a játék iránti igény kifejezése, játéktárgy,
játéktevékenység, játszótárs választása) elősegítése, ehhez szükség esetén augmentatív
kommunikációs eljárásokat, módszereket, eszközöket alkalmazva.
A társas, közösségi kapcsolatok, a közösségi érzés kialakulásának, erősödésének elősegí-
tése.
A játék során élményeik, tapasztalataik feldolgozása, ismereteik mélyítése, gyarapítása,
rendszerezése; képességeik, készségeik fejlesztése.
A játéktevékenység tudatos fejlesztésével az egész személyiség fejlődésének, életük te-
vékenyebb részesévé válásának elősegítése.
Alapelvek
A „Játék és szórakozás” és a „Szűkebb és tágabb környezet” foglalkozások anyaga
sokszor jól kapcsolható egymáshoz, kölcsönösen épülhetnek egymásra, ezért szüksé-
ges az ezen foglalkozásokat tartó tanárok közös részvétele a tervezésben, valamint a
folyamatos konzultáció.
Mivel a gyerekek számára a játék az ismeretszerzés egyik leglényegesebb formája,
nagyon fontos az egyéb foglalkozásokon való gyakori megjelenése is.
A játékosság elve
A foglalkozás témakörei, fejlesztési feladatai, kimeneti teljesítmény
Témakörök, tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény
Funkció- vagy gyakorlójáték
Elemi konstruálás, építés
Barkácsolás
A környezetben található alapvető anya-
gok, tárgyak tulajdonságainak, rendeltetés-
szerű használatának, a velük végezhető cse-
lekvéseknek, műveleteknek megismerése.
Fajtái:
– mozgásos gyakorlójátékok
– manipulációs, explorációs játékok
– érzékszervi gyakorló játékok
– a hang és a beszéd játékos gyakorlása,
utánzása
Az építés, anyagok formázása alapjainak
megismerése.
A természeti és társadalmi környezet egy-
szerű modellálásának megismerése, építé-
se, anyagok formázásával, alakításával.
Különböző anyagokból egyszerű techni-
kákkal egyszerű tárgyak készítése (pl.: já-
ték-, használati, dekorációs, ajándéktár-
gyak).
A tanulók értelmi, érzékelési és mozgásbe-
li akadályozottságukhoz mérten legyenek
képesek spontán, illetve irányított, egyéni
és közösségi játék- és szórakozási tevé-
kenységekben részt venni.
Témakörök, tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény
Utánzásos és szerepjátékok
Egyszerű mozdulatok, mozgások, tevé-
kenységek megfigyelése és utánzása.
Mindennapi helyzetek, egyszerű szerepek,
tevékenységek, viszonyok megismerése, el-
játszása.
Elemei:
- utánzásos játékok
- baba gondozása (etetés, fürdetés, rin-
gatás, altatás, öltöztetés, stb.)
- papás-mamás
- autózás, közlekedés, utazás eljátszása
(utas, vezető, jegyeladó, kalauz, rend-
őr)
- „orvosos” játék
- főzőcskézés
- „boltos” játék
- „postás” játék
- vendégség eljátszása
- állatok gondozása, etetése
egyéb saját és közösen szerzett élmények el-
játszása
Témakörök, tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény
Szabályjátékok
Mozgásos játékok
Szabadtéri játékok
Egyszerű szabályjátékok megismerése
Fajtái:
- didaktikus játékok (a megismerő képes-
séget, tevékenységet fejlesztő játékok)
pl.:
- képes lottó
- egyszerű puzzle
- memória játék
- hallási differenciálást segítő játékok
- személyek, tárgyak felismerése tapintás-
sal
- mozgásos szabályjátékok
- ügyességi és versenyjátékok
- népi eredetű körjátékok
- dalos játékok
- társasjátékok
A mozgás élményének megtapasztalása,
mozgásos funkciók gyakorlása
Homokozás
Pancsolás
Játékok a hóval, szánkózás
Hintázás
Csúszdázás
Kerékpározás
Témakörök, tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény
Mondókák, versek, énekek hallgatása,
mozgással való kísérése
Zenehallgatás, tánc
Képeskönyvek nézegetése
Bábozás, versek, mesék hallgatása és
dramatizálása
Rajzolás, festés
A ritmus, lüktetés érzékelése
Kísérő mozdulatok megfigyelése, utánzása
Hangadás, beszélő gyermekeknél a szöveg
reprodukálásának próbálgatása
Az esztétikai érzék, fogékonyság fejlődése
A zene hangulatának, lüktetésének, tempó-
jának, dinamikájának, az ezekhez való al-
kalmazkodás lehetőségeinek megismerése
Szabad mozgás, tánc a zenére
A képekre való fixálás, figyelés
Ismerős tárgyak, élőlények felismerése,
megmutatása
Kevésbé sérült manipuláció esetén a ké-
peskönyv lapozása
Bábok és alapvető használatuk megisme-
rése
Egyszerű, rövid történet figyelemmel kísérése,
átélése, megjelenítése és eljátszása tárgyakkal,
képekkel, saját mozdulatainkkal, bábozással
Témakörök, tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény
Munka és szórakozás
Alapvető tapasztalatok fával
(ég, úszik)
Textíliákkal foglalkozni
Bőrt ismerni
Papírt ismerni
Műanyagot ismerni
– Építőkocka használata
– Kirakás
– Ragasztás
– Nyomtatás
– Összehasonlítás más anyagokkal
– Ismeretek: mindennapi használat: ruha:
szoros-tág, rövid-hosszú, melegít, szá-
rít.
– Különbségek: ruha, háztartási, lakástex-
til, kötél
– Használat szerint rendezni
– Megtapasztalni, különbségek: bőrök,
szőrök, természetes és műbőr
– Bőrápolás, cipőtisztítás
– Különféle papírok
– Kísérletezni: szakítani, gyűrni, lapozni,
vágni, hajlítani, hatogatni, göngyölíteni,
nedvesíteni, formálni, gyúrni
– Felismerni háztartásban
– Csomagolás
– Használati tárgyak
– Összehasonlítani
– A tanulók értelmi, érzékelési és moz-
gásbeli akadályozottságukhoz mérten
legyenek képesek irányított, egyéni és
közösségi munkatevékenységekben ak-
tívan részt venni
Témakörök, tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény
Lakásfelújítás, építés, házmesteri fel-
adatok
Agyaggal dolgozni
– Ragasztók, festékek, utcai kréta, tapéta,
lakk ecsetek
– Padlók és falburkolatok
– oldószerek
– ismeretek
– tapintani, gyúrni, formálni, önteni/ ter-
mészetes anyag
– só-liszt gyurma, gipsz, gyurma
– simítani, nyújtani, szúrni, hasítani
– formát/ mintát belevágni
nyomtatni
Módszerek
motiválás
bemutatás, mintaadás
együtt játszás, együtt cselekvés
cselekedtetés
ismétlés
gyakoroltatás
egyénre szabott segítségadás
irányítás
Tevékenységi és foglalkoztatási formák
játék
megerősítés
bábozás
mese dramatizálása
énekes, zenés foglalkozás
barkácsolás
beszélgetés, szükség esetén augmentatív kommunikációs módszerek, eszközök alkalma-
zása
bazális stimuláció elemei
kompenzáló technikák alkalmazása
egyéni (és differenciált) foglalkozás csoporton belül
csoportos foglalkozás
Eszközök
A környezetünkben található valamennyi tárgy lehet a játék, a foglalkozások eszköze:
játéktárgyak
használati tárgyak, pl. ruhadarabok, bútorok
mozgásfejlesztő eszközök, sporteszközök
bábok
textíliák
könyvek
diafilmek
társasjátékok, stb.
Speciális eszközök
A finommozgásokat igénylő tevékenységekhez nagyméretű baba.
Különböző méretű és fogású fejlesztő játékok
Kellékek: pl. fésű, babaruhák, ágy ,kád, tányér, bögre, stb.
A kishajó úsztatásához lavórban, babakádban víz.
Esetleg székek (ülésnek), kör alakú tárgy a kormány imitálásához.
Különböző méretű, keménységű és felületű labdák.
Ugyanazok, mint a „Szűkebb és tágabb környezet” foglalkozásokon.
Az eszközök kiválasztásának szempontjai:
Figyelembe vesszük a gyermek
mozgásállapotát, és hogy milyen testhelyzetben játszik,
manipulációs képességeit,
érzékelési-észlelési, megismerő funkcióit, kommunikációs képességeit,
szem-kéz koordinációjának szintjét,
életkorát, nemét,
aktuális érdeklődési körét.
Személyi higiénia
A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek akadályozottsága miatt az önálló életvitel
korlátozott, egész életükön át külső személyek segítségét igénylik. A gyógypedagógiai meg-
segítésnek ki kell terjednie az alapvető biológiai, létfenntartó szükségletek kielégítésére, a
nevelés, oktatás fejlesztés céljai, feladatai és tartalmai közé, fel kell venni, a mindennapos
tevékenységek részterületeit.
A megfelelően és személyre szabottan szervezett mindennapos tevékenységek mindamellett,
hogy biztonságérzetet adnak, sok tanulási lehetőséget biztosítanak a súlyosan-halmozottan
fogyatékos emberek számára. Az ápolás-gondozás tevékenységeit naponta többször el kell
végezni, és sok időt vesznek igénybe. Ilyenkor közvetlen testi kontaktusba kerülünk a súlyo-
san-halmozottan fogyatékos személlyel, kommunikálunk egymással, szenzoros ingereket
közvetítünk számukra.
A mindennapos tevékenységekben az önellátás szintjének emelése a cél, ennek megvalósítá-
sában a fejlesztő gondozás hatásai játszanak jelentős szerepet. Ilyenkor ugyanis a fogyatékos
személy élményhorizontját fokozatosan tágítjuk, stabilizáljuk szociális kapcsolatait, a min-
dennapos események megfelelő kis lépésekre bontásával és strukturálásával lehetővé tesszük
számára a szituációhoz kapcsolt tevékenységtanulást és gyakorlást.
A fejlesztő gondozás megvalósítása során érdemes szem előtt tartani a strukturált foglalkoz-
tató terápia elméleti és gyakorlati ismereteit.” (Márkus 2005, 147.)
Az ide tartozó tevékenységek elsősorban a „Testi higiénia”, „Ebéd” és „Tízórai” foglalkozá-
sok részei, de valójában átszövik a teljes iskolai tevékenységet. Miután intézményünkben a
gyermekek délelőtti foglalkozásokon vesznek részt, így a „Testi higiénia” foglalkozás az,
ami megvalósítható a fentiek közül.
A súlyosan és halmozottan sérült emberek is átélik kiszolgáltatottságukat létük legalapvetőbb
történéseivel és a mások által végzett gondozással szemben. Programunkban ezért a gondo-
zási feladatok nem csupán mellékesen elvégzendő tevékenységek, hanem külön foglalkozás-
ként is megjelennek, még akkor is, ha a mozgás olyan súlyosan sérült, hogy az önkiszolgálás
még távoli célként sem tűzhető ki.
Cél
A tanulók lehessenek aktív részesei saját életük legalapvetőbb történéseinek, testi szükségle-
teik kielégítésében is.
Feladatok
Az érzékelés-észlelés fejlesztése: a saját testtel kapcsolatos ingerek felismerésének és
értelmezésének elősegítése (pl.: éhség, szomjúság, jóllakottság, széklet-, vizeletürítés,
hőmérséklet).
A kommunikáció fejlesztése: a tanulók képessé tétele arra, hogy ha felismerik testi szük-
ségleteiket, azokat a környezetük számára a legérthetőbben és a legdifferenciáltabban tud-
ják kifejezni.
A mozgás fejlesztése: a lehető legnagyobb mértékű mozgási képesség kialakításával a
lehető legnagyobb önállóság, illetve részvétel biztosítása.
Ezek tanulóink esetében többnyire részmozzanatok, pl. öltöztetés közben a kar nyújtása –
hajlítása.
A kognitív funkciók fejlesztése:
A figyelem fejlesztésével a gondozási feladatok figyelemmel kísérésének, az aktív rész-
vétel alapjainak megteremtése.
Az emlékezet fejlesztésével a gondozási feladatok mozzanatai sorrendjének, az azokhoz
kapcsolódó eszközöknek, a napirendhez való kapcsolásuknak rögzítése, mindezeken ke-
resztül az aktív részvétel elősegítése.
Az ok-okozati összefüggések megismertetésével a testi szükségletek és azokat kielégítő
tevékenységek, illetve ezek összetevői jobb megértésének segítése.
A tanulók és a személyzet mindennapjait egyaránt megkönnyítő eszközök biztosítása.
Speciális feladatok
A mozgásnevelő és az osztályban dolgozó pedagógus feladata, a gyermekek lehetséges önki-
szolgálási tevékenységekhez kapcsolódó eszközigény felmérése.
A kommunikációs szakember az osztályban dolgozó pedagógussal közösen méri fel és fej-
leszti azt a kifejezés-repertoárt, amellyel a gyermekek – adottságaik függvényében – képesek
jelezni igényeiket, szükségleteiket.
Alapelvek
A gondozási feladatok elvégzésének idejét és módját befolyásolják a családban már ki-
alakult szokások, a tanulók értelmi és mozgásos lehetőségei.
A napirend kialakításánál figyelembe kell venni a gondozási és önkiszolgálási feladatok
optimális idejét és időtartamát.
A gondozási és önkiszolgálási feladatok – terápiás – végzése fontos, ám időigényessége
miatt óvakodni kell attól, hogy a tanulók életének egyedüli központi kérdésévé váljon. A
súlyosan-halmozottan sérült tanulóknak sem csak testi szükségleteik vannak, ők is igény-
lik a kommunikációt, a személyes kapcsolatokat, a játékot, a tapasztalatok és ismeretek
szerzését, mint ép társaik (illetve amennyiben nem, úgy ezen igények kialakításán fára-
dozni kell).
Témakörök Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti telje-
sítmény (Speciális) eszközök
Bazális ápolás, higiénia
Dialógus, egzisztenciális
alapgondozás
Előjelzés
Emocionalitás és szenzibilitás
a gondozásban
Gondozás kommunikációs
szituáció, szóval kísért cselek-
vés
Megélni, reagálni
Testi érintést elfogadni
Ápoló kezet eszköztől megkü-
lönböztetni
Biztonságot, jó érzést közvetí-
teni, melegíteni
Szükséges forgatásokat, eme-
léseket félelemmentesen vé-
gezni
Szenzibilitás elfogadása a
genitáliáknál
Tükröt használni
Közelség és distancia
Testrészeket, gondozást tuda-
tosítani: nyomás, fájdalom,
hőérzést közölni
Minden megnyilvánulást visz-
szajelezni
Észrevenni, ha valami meg-
változik, és
Tudatosan változtatni: be-
szédhang, testhelyzet, fény?
gondozásban való aktív rész-
vétel
Gondozás tudatos megélése
Változások megélése és visz-
szajelzése
tisztálkodási eszközök
rögzített és speciálisan kiala-
kított tisztálkodási eszközök
Témakörök Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti telje-
sítmény (Speciális) eszközök
Öltözködés
- Öltözködés-vetkőzés
- Öltöztetni – vetkőztetni, meg-
ismerni, elfogadni
- Helyes öltözködés (időjárás
szerint)
Ruhadarabok felismerése, mit
hova veszünk fel
Saját ruhadarabok felismerése
Évszaknak megfelelő ruházat
kiválasztása
Testtudat alakítása
A „fázom”, a „melegem van”
szükségletek felismerése
Aktív részvétel a vetkőzésben,
öltözésben:
felszólításra vagy anélkül vég-
tagok, testrészek emelése,
nyújtása, hajlítása, ellazítása –
az öltözés-vetkőzés megköny-
nyítésére
Kiszolgáltatottság és egyéni
kívánságok: tudatosítani, jelez-
ni
Védettséget és biztonságot
nyújtani, hogy együttműködjön
Fordulás, fejtartás reflexek
ellen
Öltözés: önkifejezés, fejlesz-
teni
Felismerni hideg-meleg időt
Napszemüveg, esővédők
Különböző eseményekre öl-
tözni
Öltözetet felismerni, keresni
Vásárolni segítséggel
Saját ruhadarabok felismerése
Aktív részvétel a lehetőségek-
hez mérten
Saját ruházat
Témakörök Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti telje-
sítmény (Speciális) eszközök
- Cipő le- és felvétele
- Szobatisztaságra nevelés
Kifűzött, meglazított cipő le-
vétele
Cipő kifűzése, meglazítása
Cipő felvételénél aktív részvé-
tel, a cipő megfogása
Kifűzött, meglazított cipő le-
vételének más módjai pl.: lerú-
gása a másik lábbal
Cipő felhúzását segítő lábtar-
tás
felvétele
Saját cipő felismerése
Évszakhoz tartozó lábbelik
felismerése
Együttműködés pelenkázás
közben
Szükségletek jelzése
Megfelelő testhelyzet felvétele
és megtartása bilin vagy WC-n
WC papír használata
WC lehúzók, nyomógombok
ismerete, használata
Kézmosás szükségességének
felismerése
Szükségletek időben történő
vagy utólagos jelzése
Szükségletek kúltúrált elvég-
zése vagy abban való együtt-
működés a segítségével
Pelenka
Bili
WC
gyerekülőke
Lábtartó
Kapaszkodó
Témakörök Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti telje-
sítmény (Speciális) eszközök
Testápolás
- kézmosás
- mosakodás
- fürdés
- zuhanyozás
- hajmosás
- - törülközés
- fésülködés
- körömvágás
- testápoló krémek használata
- menstruáció
a testápolás szükségességének
és céljának megértése
a testápolás módjainak és
mozzanatainak ismerete és to-
lerálása
a szükséges eszközök és hasz-
nálatuk ismerete
testtudat
az egyes testápolási módok
mozzanatainak sorrendjére va-
ló emlékezés
a lehetőségekhez mért aktív
közreműködés pl.: felszólításra
testrészek mozgatása, eszközök
megfogása, használata
Érzéki benyomásokat gyűjteni
Berendezést ismerni
Passzívan megélni, félelem
nélkül
Víz, szappan, , kendők
Sorrend, rituálé
Különböző ápolószerek
Nyugalom, ellazulás, hő
Menstruációt megélni, tudato-
sítani, gondozás
testápolásban való aktív rész-
vétel
a testápolás eszközeinek és
azok rendeltetésének ismerete
(speciális) mosdó, kád, zu-
hanyfülke, csaptelepek
tisztálkodási eszközök
rögzített és speciálisan kiala-
kított tisztálkodási eszközök
Témakörök Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti telje-
sítmény (Speciális) eszközök
Egészségügyi szokások
- orrfúvás, orrtörlés
- tüsszentésnél, köhögésnél
- lábtörlés
Egészségügyi és terápiás
ellátás
Szükségletek felismerése és
jelzése
Orr kifújása
Zsebkendő használata
Száj eltakarása a lehetőség
szerinti módokon ( kézzel, kar-
ral, stb.)
Fej elfordítása, lehajtása
Szükségességének megértése
Használata (járóképesség ese-
tén)
Orvosságok és segédeszközök
haszna, elfogadása, jó segítség
Orvosi vizsgálatoktól nem
félni, együttműködni
Emelőket elfogadni
Tisztasági rendszabályok isme-
rete és betartása a lehetőségek-
hez mérten
Egészségügyi ellátás elfoga-
dása
Szükségességének megértése
Együttműködés
Zsebkendő
lábtörlő
Módszerek:
Bemutatás
Terápia
Gyakoroltatás
Cselekedtetés
EGYÉNI FEJLESZTÉSEK
Segített kommunikáció, beszédterápia
Célok:
A beszédképtelen gyermekek kívánságainak, gondolatainak mások számára is érthető köz-
lése.
Saját életük cselekvőbb részesévé válás.
Augmentatív kommunikációs eszköz segítségével egyenlő esély elérése
a többi gyerek között, a szűkebb és tágabb környezetükben egyaránt.
Személyiségük minél teljesebb kibontakozása.
A lehető legteljesebb beilleszkedés a társadalomba.
Feladatok:
A kommunikáció iránti igény felkeltése, kommunikációs kedv erősítése
Meglévő kommunikációs csatornák és módok feltérképezése, erősítése, bővítése, újak
kialakítása
Alapkommunikáció kialakítása:
- kapcsolatfelvétel, szemkontaktus kialakítása
- ránézéssel való kiválasztás, döntés
- adekvát igen-nem válaszadás
- köszönés.
Önálló akaratközlés, vélemény, szükséglet, döntés kifejezésének megtanítása.
Tetszés – nem tetszés nyilvánítására, választásra való ösztönzés
Pozicionálás, a kommunikációt leginkább elősegítő testhelyzetek megtalálása
Képességekhez igazodó kommunikátorok megtalálása, használatának kialakítása
Kezdeti számítógép használat kialakítása
Módszerek:
Egyénre szabott multikommunikációs forma alkalmazása. Ez magába foglalja és kombi-
nálja a gesztust, a jelbeszédet, a maradék beszédet vagy hangokat, a mimikát, az alternatív
és augmentatív kommunikációs rendszereket és eszközöket.
184
Pozitív élmények alapján történő inspiráció. (A beszéd tartalma: itt és most, arról beszé-
lek, amit teszek, vagy amit tenni fogok, amit a másik cselekedeteiből, érzéseiből, kívánsá-
gaiból, szándékaiból, jelzéseiből érzékelek. Egyszerű mondatok, szavak, fogalmak.)
Élethelyzetek játékos modellálása, reprodukálása.
Valós élethelyzetekben alkalmazása a megtanultaknak, intézményen belül és kívül
Gyakorlás
Beszélgetés
Eszközök:
Kapcsolóval működő játékok
Kapcsolók
Tárgyak, fotók, képek
kép-kommunikációs rendszerek
jelkép-kommunikációs rendszer
- Bliss-jelképek
Érzékelés – észlelés fejlesztése
Vesztibuláris fejlesztés
Célok:
a mozgás gravitáció érzékelése (egyensúly, térbeli helyzet és gyorsulási erő)
Feladatok:
Bobath-labdán különböző testhelyzetek megélése
hintázás:
- hason, háton, ülésben
- előre-hátra, oldalra, körbe
rugózás
hintáztatás plédben, speciális eszközökben
- előre-hátra, oldalra, körbe
billenő deszkán egyensúly gyakorlatok végzése
Módszerek:
185
szomatopedagógiai módszerek, bazális stimuláció
kompenzáló technikák
egyénre szabott segítségnyújtás
játékosság
cselekedtetés
gyakoroltatás
beszélgetés
ellenőrzés, értékelés alkalmazása
Eszközök:
Bobath-labda
Egyensúlyozó teknő
Félkör
Hordó
Pléd
Billenő deszka
Szomatikus érzékelés fejlesztése
Célok:
a saját testtel kapcsolatban tapasztalatok nyújtása
a test felület érzékelése, a test határok megélése
elemi testséma fejlesztés
Feladatok:
Szomatikus stimuláció különböző anyagokkal, termésekkel, töltött zsákokkal
Masszírozás krémmel, különböző masszírozó hengerek, géppek
Hideg – meleg érzékeltetése, megkülönböztetése
Módszerek:
szomatopedagógiai módszerek, bazális stimuláció
kompenzáló technikák
egyénre szabott segítségnyújtás
játékos feladatvégzés
beszélgetés
186
Eszközök:
különböző anyagok
termések
különböző anyagokkal töltött zsákok
masszírozó hengerek, gépek
Taktilis – haptikus érzékelés fejlesztése
Célok:
Elemi taktilis-haptikus tapasztalatok szerzése.
Feladatok:
elemi tapintási tapasztalatok nyújtása
tárgyak tulajdonságainak megismerése
elemi kézhasználatra késztetés
tapintásfejlesztés különböző anyagokkal, termésekkel, töltött zsákokkal
különböző tulajdonságú tárgyak tenyérbe fektetése, érzékeltetése
tapintótáblák használata
különböző fogásmódok kialakításának segítése
Módszerek:
szomatopedagógiai módszerek, bazális stimuláció
kompenzáló technikák
egyénre szabott segítségnyújtás
játékosság
beszélgetés
Eszközök:
különböző anyagok
termések
különböző anyagokkal töltött zsákok
különböző felületű tárgyak
tapintókorong készlet
187
Szaglás és íz érzékelés fejlesztése
Szaglásfejlesztés
Célok:
ivás, evés feltételeinek javulása
szagok differenciálása
Feladatok:
fűszerek, illóolajok szagoltatása, felismerése, egyeztetése illat alapján
Módszerek:
bazális stimuláció
játékos tevékenykedés
gyakorlás
beszélgetés
Eszközök:
illóolajok
fűszerek
Smellor
Íz érzékelés fejlesztése:
Célok:
ivás, evés feltételeinek javulása
ízek differenciálása
Feladatok:
sós, édes, savanyú, keserű érzékelése és differenciálása
Módszerek:
bazális stimuláció
evésterápia
játékos cselekedtetés
gyakorlás
beszélgetés
Eszközök:
különböző ízű ételek, fűszerek
188
Akusztikus figyelem fejlesztése
Célok:
Akusztikus érzékleti – észleleti tapasztalatok szerzésével az önmagukról és a szűkebb
környezetükről való ismereteik bővülése.
A világ, halláson keresztül megragadható tartalmainak segítségével a tanulók gazdagabb,
intenzívebb, a környezettel interaktívabb, ahhoz jobban alkalmazkodóbb, minőségibb éle-
tet élhessenek.
Feladatok:
lehetőség biztosítása a zörejek, zajok, hangok információ tartalmának megtapasztalásához
akusztikus téri orientáció
biztatás saját hangadásra
késztetés a különböző irányokból érkező hangok megkeresésére, fejfordítással
Hangforrás lokalizációja, követése
Hangok differenciálása
csörgők,- és zajkeltőjátékok, hangszerek megszólaltatása
ritmizálás hangszerek felhasználásával
emberi hangok érzékelése (éneklés, beszéd)
Módszerek:
bazális stimuláció
egyénre szabott segítségnyújtás
játékosság
cselekedtetés
gyakorolás
ellenőrzés, értékelés alkalmazása
Eszközök:
szélharangok, csőharangok
csörgők
hangszerek
zenélő játékok
189
Vizuális figyelem fejlesztése
Célok:
Vizuális érzékleti – észleleti tapasztalatok szerzésével az önmagukról és a szűkebb kör-
nyezetükről való ismereteik bővülése.
A világ, látáson keresztül megragadható tartalmainak segítségével a tanulók gazdagabb,
intenzívebb, a környezettel interaktívabb, ahhoz jobban alkalmazkodó, minőségibb életet
élhessenek.
Feladatok:
vizuális ingerek iránti érdeklődés felkeltése
meglévő látásmaradvány hasznosítása, fejlesztése
szemmozgások koordinálása
vizuális követés
fényjátékok, váltakozó intenzitású fényforrások adása
(színes fény, csillogó-, visszaverődő fény)
különböző színű fényekkel stimulálás
sötét-világos elkülönítése elsötétített helyiségben
fényforrás fixálás, követés különböző irányokban
sötétben megvilágított tárgyak megfigyelése
Módszerek:
bazális stimuláció
egyénre szabott segítségnyújtás
játékosság
cselekedtetés
gyakorolás
ellenőrzés, értékelés alkalmazása
Eszközök:
gyertya
zseblámpa
különböző csillogó tárgyak
plazma lámpa
diavetítő, látásfejlesztő diák
fényszálak
190
Megismerő tevékenység fejlesztése
Célok:
Önmaguk megismerése, azonosságtudatok és én identitásuk kialakulása.
Szűkebb és egyre bővülő környezetükben való eligazodás.
Tárgyi környezetük birtokba vétele.
Személyi és tárgyi környezetükre való hatás gyakorlása.
A környezet változásaihoz való alkalmazkodás.
Egyszerű probléma-megoldási módozatok megismerése és alkalmazása (kommunikációs
problémáikra, céljaik elérésére, akaratuk keresztülvitelére, stb.).
Feladatok:
Figyelem:
kontaktus kialakítása.
koncentráló képesség fejlesztése, akaratlagos figyelmi funkciók kialakítása és fejlesztése.
figyelem tartósságának, terjedelmének, mélységének növelése (egyszerű és összetett illet-
ve feltételes utasítások adása)
Emlékezet:
látási, hallási memória és ezek kombinációjának fejlesztése, rövid és hosszú távon.
tanulás tartósságának biztosítása, bevésés, megőrzés, felidézés.
Gondolkodás:
elemi fogalomrendszer kialakítása (a gyermek szűkebb környezetének résztvevői és tár-
gyai)
tágabb környezet megismerése
a gyermek értelmi, nyelvi képességeinek fejlesztése
a mozgásos, érzékszervi úton szerzett ismeretek mozgósítása a problémamegoldásra
figyelmi és emlékezeti funkciók erősítése
a kreativitás, képzelet, probléma-látás fejlesztése
tájékozódó-képesség fejlesztése térben – síkban - időben
azonosságtudat, én-identitás kialakulásának segítése
általános ismeretek gyarapítása
összehasonlítás (azonosság – hasonlóság – különbségek - megfigyelése)
változás felfedeztetése
hibakeresés - össze nem illőség
logikai-funkcionális összefüggések felismerése
191
hallási és látási analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése (hiánypótlás, szimmetria, ré-
szekre bontás, részekből egész összeállítása)
főfogalom alá rendelés, gyűjtőfogalmak
színek, formák, mennyiségi fogalmak érzékeltetése, differenciálása, egyeztetése
Meglévő ismeretek szinten tartása, folyamatos ismétlése, bővítése
Mennyiségegyeztetés
Számfogalom kialakítása
Mennyiség fogalmak érzékeltetése, kialakítása:
- Sok – kevés
- Kicsi – nagy
- Hosszú – rövid
Testséma fejlesztés, testrészek, megnevezése, megmutatása magán, babán, képen
Téri irányok megmutatása, téri tájékozódás fejlesztése
Módszerek
alternatív kommunikációs technikák
kompenzáló technikák
tanulmányi séták, kirándulások
bemutatás
valós és valósághű szemléltetés
egyénre szabott segítségnyújtás
játékosság
cselekedtetés
gyakoroltatás
beszélgetés
ellenőrzés, értékelés alkalmazása
Eszközök
a környezet tárgyai, személyek, állatok, növények, jelenségek (pl.: időjárás)
játéktárgyak
didaktikus játékok
192
Hidroterápia
A foglalkozások célja:
A víz jótékony hatásának felhasználása a halmozottan sérült gyermekek komplex fejlesztésé-
ben. Szárazföldön nehezen mozgó, illetve nehezen járó gyermekek vízben történő mozgatása,
tornáztatása különféle eszközök segítségével. A melegebb vízhőfok segít a spasztikus izomzat
ellazításában, illetve
A gyermekek a vízben aktívabban, szabadabban mozoghatnak, megtapasztalhatják a szabad
mozgás élményét. A vízben való mozgás öröme növeli aktivitásukat, önbizalmukat, pozitívan
hat értelmi fejlődésükre.
A hidroterápia terápiás céllal használja fel a víz fizikai tulajdonságait:
hőhatást
hidrosztatikai nyomást
a felhajtó erőt
A hidroterápia összekapcsolódik:
a termoterápiával, mert a hőhatást vízzel közvetíthetjük (melegvíz, hideg: kiroterápia)
mechanoterápiával, mert jól kombinálható mozgásterápiás és masszázskezelésekkel
Intézményünkben alkalmazott hidroterápiás eljárások:
zsályafürdő: melegvizű, teljes kádfürdő, zsályaadalékkal kiegészítve. Hatása az izom-
tónus normalizálása, a fokozott izomtónus csökkentése. Célja a lágyrészek előkészítése az
aktív mozgásterápiára.
pezsgőfürdő (légbuborék): a zsályafürdővel kombinálva alkalmazzuk, így hatásuk ösz-
szeadódik, illetve csak magában. Hatása szintén az izomtónus normalizálása, a spasztikus
izomzat lazítása illetve a hypoton izomtónusú gyermekeknél tonizálás. Célja a lágyrészek
előkészítése az aktív mozgásterápiára
A hidroterápiás foglalkozások fejlesztési feladatai:
Látásfejlesztés:
szemkontaktus felvétele
környezet, használati eszközök megfigyelése (folyamatos megneveztetéssel )
testrészek megfigyelése, megnevezése
193
különböző anyagú tárgyak (pl. golyók, labdák, stb.) megfigyelése
Hallásfejlesztés:
a terápiát végzők hangjának kiválasztása, felismerése
a használt eszközök hangjának felismerése(vízcsobogás, hajszárító, énekek stb.)
Bőrérzékelés fejlesztése:
a foglalkozás alatt használt különböző típusú anyagok észlelése különbségek megélé-
se a bőrön (puha- kemény, érdes- selymes stb.)
víz hőfokának érzékelése, a víz masszírozása (légbuborékos víz)
fürdetés után a törölköző dörzsölésének- simításának, hajszárítónak érzékelése
illatok, szagok megtapasztalása, megkülönböztetése, megnevezése (zsálya, fürdőhab
stb.)
o testrészek megnevezése átmozgatás közben, ennek megtapasztalása
o az adott cselekvés nevesítése, tudatosítása
Egyensúlyfejlesztés:
Különböző egyensúlyi helyzetek megtapasztaltatása vízben
Testséma fejlesztése:
Testrészek megfigyelése különböző helyzetekben
Masszírozással, passzív, vezetett aktív, aktív mozgások közben saját test megtapasz-
taltatása benyomások, érzékletek segítségével
Térérzékelés-észlelés fejlesztése:
Téri irányok, helyzetek megtapasztaltatása vízben történő mozgássorokon, mozgáso-
kon keresztül
Saját testmegélése a térben
Megismerő tevékenységek fejlesztése:
Figyelem: A figyelmi idő növelése tevékenységek, tárgyak használatának megfigyel-
tetésével.(pl. testhelyzetek, változások megfigyelése). Egyszerűbb, alapvető kérések
utasítások megértetése,
Emlékezet: Korábban szerzett tapasztalatok felidézése (jó élmények, gondozással
összefüggő tevékenységek stb.).
Gondolkodás: Általános ismeretek bővítése (pl. mozgást kifejező fogalmak, használa-
ti eszközök, játékok ismerete stb)
194
Zeneterápia:
A zene az esztétikai élményen túl, művészi kifejezésmódjával hat az érzelemvilágra is. Hoz-
zásegít az önkifejezés eszközeinek gazdagításához, a közösségi összetartozás megéléséhez.
Mindemellett a ritmusérzék, a finommozgások javításával az érzékelés új formáival hozzájá-
rulhat a habilitációs, rehabilitációs folyamatok teljességéhez.
Hatásmechanizmusa a következőkből áll: A zeneterápia során a képzett zeneterapeuta, egy
szervezett folyamatban használja a zenét vagy zenei elemeket (hang, ritmus, dallam, harmó-
nia) annak érdekében, hogy elősegítse a kommunikációt, kapcsolatokat, tanulást, kifejezést,
mobilizációt, gesztust, mimikát. Ezek mellet, terápiás hatást gyakoroljon fizikai, emocionális,
mentális, szociális és kognitív területeken. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene
hatol be, van az emberi érzés és gondolatvilágnak egy rétege, amit csak a zene tud kifejezni és
semmi más.
A zeneterápia célja:
Az egyén lehetőségeit feltérképezze és/vagy, sérült funkcióit helyre állítsa, így jobb
intrapszichés, vagy interperszonális integrációt tegyen lehetővé, s a prevenció, rehabilitáció
vagy a kezelés következtében a személy minőségileg jobb életet élhessen.
Felhasználása:
Primer prevenció: kreativitásfejlesztés, konfliktuskezelés, mentálhigiéne, személyiségfejlesz-
tés, egészségnevelés, pedagógiai stb. keretében a testi, lelki, szociális betegség megelőzésében
a zeneterápia eszközeivel vesz részt azáltal, hogy önismeret és személyiségfejlesztést nyújt.
Szekunder prevenció: gyógyítás, pszichoterápia, reedukáció keretében testi, lelki, szociális
zavarok és rendellenességek kezelésében veszi segítségül a zenét.
Tercier prevenció: rehabilitáció, korrekció, utókezelés a betegség következtében létrejött álla-
pot visszaállításában, a gyógypedagógia keretében a sérült funkciók korrekciójában, valamint
a kompenzatorikus átszerveződés folyamatában (pl. látásvesztés esetén hang tulajdonságainak
kommunikációt segítő voltának megtanítása vagy mozgássérülés esetén, mozgások, mozgás-
sor folyamatosságának zenével, ritmussal való segítése.)
A zeneterápia hatása a súlyosan halmozottan sérült gyerekre:
A zeneterápia a dallam, az éneklés, a kellemes hangingerek ismétlésével, sokféleségével a
beszédfejlesztés, a kommunikáció, a figyelemfejlesztés és a megnyugtatás eszköze a sérült
gyermekek személyiségformálásában.
A zene, serkentő, aktivizáló, lazító, légzésszabályzó
Fejleszti a koncentrációt, figyelmet és a reakciókészséget.
A zene emóciókat mobilizál
195
A zenének erős befolyása van a gyerek hangulatára, érzelmi életére. Erősíti az én-élményt,
az identitás újraszerveződését
Élménykonstrukciós folyamatokat indukál. Így a közösen megélt öröm fejleszti és erősíti
a kollektívát.
Regresszív hatású
Növeli a percepciós érzékenységet
Segíti az interperszonális kommunikációt
Fejleszti a súlyosan és halmozottan sérült gyermek mozgásigényét, valamint készteti arra,
hogy mozgása célirányosabbá alakuljon át.
A zeneterápiás foglalkozások:
A mindennapi gyakorlatban, a zenét, eszközként használva, csoportos vagy egyéni formában
történnek
A foglalkozások egymásra épülnek, meghatározott u.n. „lépcsőfokokat” járnak végig a gyer-
mekek.
A zene lélektani, személyiség-alakító, korrekciós munka nem szóbeli önkifejezés,
kommunikáció útján történik.
Bizonyos mozgások – egy-egy énekre való elsajátítása, a gyermek tanítása mondóká-
kon, éneken keresztül a figyelem, az érdeklődés felkeltésével látási, hallási és tapintá-
sos ingerek tudatos megválasztásával kezdhető el. Pozitív emocionális hatásokkal kész-
tetjük a tárgy követésére, fejemelésre, fordításra, szem-kéz koordináció kialakítására. A
tevékenységek iránti kedvet, ritmus feladatokkal, eszközökkel (dob, csörgő, csengő)
aktív-passzív rávezetéssel segítjük.
Az éneklés, az "élő" énekhang, a hangokkal történő megnyilatkozás változatos lehető-
sége, természetes, önfeledt, önmagáért való dalolás, melyben az éneklő azonos önma-
gával, önnön személyiségével. A tanulók hanggal irányítva sok mindent megértenek, s
ha nem is beszélnek, ily módon a beszédkedv felkelthető, és a gyermekek kommuniká-
cióra késztethetők, ami természetesen nem igazi párbeszéd, de jelzés értékű. A tanulók
ezt a szituációt természetes közegként kezelik.
Az éneklés párkeresés, játékkínálás, kapcsolatkezdeményezés. A játék szituációit,
kezdeményeit a tanulók hangulata irányítja. A terápiából adódóan a legfontosabb a ta-
nulók megnyugtatása, a rossz emlék feledtetése, új, maradandó élmény nyújtása.
196
A zene hallgatása és annak érzelmi befogadása igen fontos, mert a hallgatás és befo-
gadás közben pozitív emberi érzelmek kerülnek előtérbe. A zenének nagy szerepe van
a közösségi magatartás kialakításában.
A zene és a mozgás együtt adják a fejlesztés lehetőségét. Összekapcsoljuk a zenét a
mozgással, lazítja az izomtónust, csökkenti a túlmozgást, szabályozza a tevékenység
ritmusát, és a légzéskoordinációt.
Összetett feladatokat végeznek pl.
gyakorlatok ütős hangszerrel, csengővel: ritmust, ütemet dobolni tenyérrel, ököllel, uj-
jakkal, különféle mozgásállapotban (fekve, ülve, állva, haladással, járással)
hangadási kísérletek, megnyilvánulások felé fordulás (nyávogás, csirkecsivitelés stb.)
zenehallgatással összekötött-mozgás ének utánzás;
ujj-játékok, fúvós hangszerrel, pl. állatok utánzása, madárrepülés, macska, szamár után-
zás.
Foglalkozások menete:
kapcsolatteremtés egymással és a zenével
saját test, megélése, mozgatása zenére
zenére, mozgás különféle tárgyakkal, eszközökkel
saját zene, kiválasztása, felismerése, hallgatása
hangszerekkel, zenélés egyénileg illetve csoportosan.
EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEK
Az egyéni fejlesztési tervek alkalmazásának szükségessége
A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek nem képeznek egységes csoportot. Sérüléseik
és tüneteik, s azok pedagógiai következményei és akadályozottságuk is rendkívül változatosak
és összetettek. A fent felvázolt javaslat alapján elkészíthető egy csoportra, tagozatra, részlegre
egy egységes rehabilitációs pedagógiai program, ez azonban teljes mértékben nem valósítható
meg minden tanulónál.
197
A már elkészült rehabilitációs pedagógiai program alapján és az egyéni adottságok és akadá-
lyozottság figyelembe vételével minden tanuló eredményesebb fejlesztéséhez egyéni fejlesz-
tési programok készítésére van szükség.
Az egyéni fejlesztési tervek teszik lehetővé, hogy minden súlyosan-halmozottan fogyaté-
kos gyermek a képességeinek megfelelő mennyiségű és összetételű anyagot a neki megfe-
lelő ütemben, személyre szabott eszközök, módszerek és megsegítő stratégiák alkalma-
zásával sajátítson el.
Cél:
Az egyéni tervek készítésének célja, hogy azokat a tanulókat, akik csoportban nem fejleszthe-
tők kellő eredményességgel, eljuttassa az egyénileg elérhető legteljesebb intellektuális, kom-
munikációs és szocializációs szintre. Ez lehet a csoport számára tervezett teljesítményénél
alacsonyabb, de bizonyos területeken akár jóval magasabb szint is.
Feladat:
Legfontosabb feladat, hogy a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeknek egyénre sza-
bott:
- eszközök,
- módszerek,
- eljárások és fejlesztési ütem alkalmazásával olyan, egyéni korrekciót is biztosító progra-
mot nyújtson, amelynek segítségével adottságaikhoz, képességeikhez és korlátaikhoz mért
legeredményesebb fejlesztésük megvalósítható.
Az egyéni programok tartalmi vonatkozásai
Sérüléstől függően egyénenként változhat az elsajátítandó tananyag, a módszerek és a kom-
penzáló technikák kiválasztása, alkalmazása, ezért az egyéni fejlesztési tervekhez egységes
tartalmi útmutatót nem lehet adni. Alapját minden esetben a gyermek képességei és az intéz-
mény rehabilitációs pedagógiai programja képezi.
Az egyéni fejlesztési programok csak akkor lehetnek hatékonyak, ha elkészítésüket megelőzi
egy részletes, az észlelés területére is kiterjedő felmérés. Ezt a rögtön bekerüléskor kell elvé-
gezni, de lehetőség szerint évente meg kell ismételni, illetve kiegészíteni az év eleji felmérési
időszakban. Kiegészítő vizsgálatokra, megfigyelésekre tanév közben is sor kerülhet.
A tervnek tartalmaznia kell:
Bevezető részt, amelyben ismertetni kell:
198
- a diagnózist,
- a magatartás, viselkedés jellemzőit
- a beszéd, a kommunikáció, a mozgás és az egyes észlelési részterületek felmérési
eredményeit
Az éves tervet, amely tartalmazza:
- az egész évre szóló fő feladatokat
- a megvalósítás módját, idejét, eszközeit, tanári és tanulói segédleteket.
- TARC és egyéb diagnosztikus eljárás felmérési eredményeit
A részletes tervet, mely az éves anyag egy-egy hónapra történő lebontását tartalmazza. Ezt
szükség szerint lehet hosszabb, de rövidebb időre is tervezni.
Szervezési vonatkozások
Az egyéni tervek fejlesztési irányvonalát és annak megvalósulását team-munka követi nyo-
mon.
A team munkakapcsolata:
A bekerülést, illetve a tanév eleji felméréseket követően az adott gyermekkel foglalko-
zó pedagógusok team-megbeszélést tartanak a felmérések eredményeiről.
A felmérések értékelése után megbeszélik és összehangolják a fejlesztés irányát.
A mozgásnevelő segítséget és útmutatást ad a speciális testhelyzetek, önkiszolgálás
kialakítására, speciális asztal, szék használatára, illetve a kompenzáló technikák, eszközök
alkalmazására.
Meghatározzák az óratervi, a szabadidős otthoni foglalkoztatás feladatait, és összehan-
golják
A team havonta tart megbeszélést. Az egyénre tervezett fejlesztési stratégiák és az
ehhez szükséges egyedi eszközök megválasztása, tervezése, tanításának sikere minden eset-
ben team munkát igényel, mely a fejlesztést végző pedagógus, mozgásnevelő, kommunikációt
oktató, zeneterápiás foglalkozást vezető pedagógus, gyógypedagógiai asszisztensek és a szü-
lők összehangolt, egymást segítő munkáját feltételezi.
Kiugró negatív tapasztalatok, eredmények mutatkozásánál rendkívüli team megbeszé-
lést kell tartani, szükség esetén a fejlesztési tervet korrigálni.
Az egyéni fejlesztés mindig a kommunikációs, logopédiai és mozgásfejlesztő órák tá-
mogatásával, tanórai differenciált foglalkoztatással történik.
199
ÉRTÉKELÉS RENDSZERE A FEJLESZTŐ NEVELÉS-OKTATÁSBAN
Az intézménybe lépéstől az intézmény elhagyásáig célunk elérése érdekében szükséges a fej-
lesztő folyamat ellenőrzése, értékelése, elemzése.
Értékelni kell:
a tanulók tudásának mennyiségi gyarapodását
tudásuk minőségbeli jellemzőinek változását
önmagukhoz mért fejlődésüket
a tanulók attitűdjét az ismeretszerzés területén.
Folyamatosan értékelni kell a tanulók munkáját szóban és szimbólumokkal. A szöveges érté-
kelés, félévkor és a tanév végén írásban történik. Félévkor a tájékoztató füzetben, tanév végén
az „Iskolalátogatási bizonyítvány” nyomtatványon.
A szöveges értékelés kiterjed a magatartásra, a szorgalomra és az értékelendő időszakban
nyújtott általános teljesítményre.
Félévkor és tanév végén is teljes körű szöveges értékelés a tanuló teljesítményéről, ezen belül
a magatartásáról (tekintettel kell lenni a sérülésből adódó viselkedési, magatartási zavarokra)
és szorgalmáról (itt elsősorban az attitűd értékelésére gondoljunk) is.
Az ellenőrzés-értékelés főbb fázisai
Főbb fázisai
Első fázis: Ebben a fázisban a szakmai team tagjainak véleménye a mérvadó
- a gyermekek megismerése (intézménybe lépés)
- a szülői igények, elvárások regisztrálása,
- az intézményt a tárgyi feltételei alkalmassá teszik-e a program működtetését.
Második fázis: Ennek eszközei: kérdőívek.
- a program bevezetése milyen változásokat hozott az Otthon életében,
- dokumentumelemzés, feljegyzés, mérések elemzése,
- közvetlen megfigyelés,
- a gyógypedagógusok és a gyermekkel foglalkozó más szakemberek véleménye a megvalósí-
tásról (előnyök, nehézségek).
Harmadik fázis:
200
A bevezetést követő harmadik év végén. Az ellenőrzés, értékelés, elemzés kiterjed azoknak a
tényeknek a feltárására melyek akadályai, vagy segítői voltak a várható szint elérésének. Az
értékelés szabja meg a program folyamatos alkalmazását, vagy módosítását.
Külső segítség az ellenőrző, értékelő, elemző munkában:
- A pedagógiai munka színvonalasabb végzése érdekében félévente, csoportonként egy szülő-
csoportot illetve team megbeszélést tartunk (szükség szerint akár többször) amelyre segítségül
hívunk egy szupervízort.
- kikérjük véleményét, javaslatait azokban az esetekben, amikor a szakemberek között, a
szakember(ek) és szülő(k) nézetkülönbség alakul ki,
DOKUMENTÁCIÓ, ADMINISZTRÁCIÓ
A napi munka rögzítésére fejlesztő iskolai csoport naplót használjuk.
Az 1-4. évfolyamok számára készült Tájékoztató füzet alkalmazzuk a tanulók fejlesztő iskolai
munkájának folyamatos értékelésére. Félévkor ebbe kerül a rövid szöveges értékelés.
Általános iskolai bizonyítványt a tanulók nem kapnak, A gyermekeknek tanév végén Iskolalá-
togatási bizonyítvány adunk. Ez teljes körű szöveges értékelést tartalmaz. (magatartás, szorga-
lom, foglalkozások). Ez jelenleg még egyszerű házi nyomtatvány. (Lásd 1. számú melléklet.)
A hátoldalára a Törzslappal és az Csoport cnaplóval megegyező részletes szöveges értékelés
kerül. A törzslapok megegyeznek az általános iskolaival.
Az éves terv a nevelés tartalmait szem előtt tartva készül, a csoport tevékenységeit tartalmaz-
za. Az éves terv tartalmazza az ünnepeket és az iskola által – de lehetőség szerint a szülők
bevonásával – szervezett közös programokat (kirándulás, farsang, nyaralás, múzeum látogatá-
sa stb.). Külön nyomtatvány nem készült, ezért bármely tanmenet nyomtatvány vagy hivatalos
bélyegzővel és aláírással ellátott kis füzet használható erre a célra.
Az egyéni (individuális) nevelési – oktatási – fejlesztési terv a gyermek pedagógiai diagnózi-
sának eredményeiből, az individuális célkitűzésekből, valamint az egyes tartalmi egységek
megvalósítása során alkalmazandó speciális didaktikai-metodikai lépések konkrét megfogal-
mazásából áll. Az egyéni fejlesztési terv szoros összhangban áll a csoport számára kidolgozott
éves tervvel és az adott tanévre készített heti ütemtervvel, csupán a módszerek, eszközök te-
kintetében jelennek meg az eltérések. Az egyéni fejlesztési tervek számára sem készült
nyomtatvány.
A heti terveket havonta a csoportba járó gyermekekkel foglalkozó pedagógusok közös meg-
beszélés alapján egy hónapra előre készítik el az általuk meghatározott formában.
201
A felméréseket a gyermekek egyéni dossziéjában kell összegyűjteni. Ide kerül a mozgásvizs-
gálati, a beszédvizsgálati, a kommunikációs felmérő lapja.
202
7. Az általános iskolában folyó nevelő, oktató munka pedagógiai
alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
Pedagógiai alapelvek
Enyhe értelmi fogyatékos tanulók
A fogyatékosságból eredően az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknál jellegzetes különbségek
alakulnak ki, amelyek megmutatkoznak:
- a sérült vagy fejletlen pszichés funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képze-
let, gondolkodás, érzelmi-akarati élet, stb.) jellegzetes különbségét létrehozó okok sok-
színűségében,
- abban, hogy az eltérés ugyan minden pszichés funkciót érinthet, azonban ennek változa-
tossága tanulónként és funkciónként vizsgálva igen eltérő,
- a fejlődés ütemében és dinamikájában,
- a fejlesztés várható eredményében.
Nem prognosztizálható biztonsággal, hogy az enyhe értelmi fogyatékos tanuló a tanulás, az
ismeretelsajátítás folyamatában milyen készség-, képességszintre, milyen ismeret birtokába
juttatható el.
A nevelést és oktatást meghatározó jellemzők miatt a tanuló fejlesztésének hosszú folyamatá-
ban az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulni az ismeretek tartalmának és mélysé-
gének, a tevékenységformáknak, az alkalmazott módszereknek, a tanítás szervezeti kereteinek
(egyéni, csoport, osztály), valamint a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének.
Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók
A tanulók eredményes fejlesztése folyamatos, egymásra épülő gyógypedagógiai segítségnyúj-
tást igényel. A nevelésnek elsődlegesen a kommunikációs és szocializációs képességek, va-
lamint a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell biztosítania. Mind-
ezeket a gyógypedagógia eszközrendszerével lehet csak elérni. A nevelésnek támaszkodnia
kell a tanulók pozitív tulajdonságaira, érzelmi kötődéseik gazdagságára. A nagymértékű
egyéni különbségek miatt a csoportok összetétele rendkívül heterogén. Ez a pedagógiai hely-
zet csak a tanulók képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programokkal pedagógiai többlet-
szolgáltatásokkal (habilitációs, rehabilitációs foglalkozások, gyógytestnevelés, különféle terá-
piák) oldhatók meg optimálisan.
Autizmussal élő tanulók
Az autizmussal élő gyermekek fejlesztéséhez, neveléséhez tanításához intenzíven, strukturál-
tan, célzottan alkalmazott, specifikus pedagógiai módszerekre van szükség. A választott mód-
szereknek alkalmazkodni kell a jellegzetes autisztikus, kognitív nehézségekhez, az egyénileg
változó készségstruktúrához, az általános értelmi szinthez, illetve a mentális korhoz.
203
A nevelő-oktató munka céljai
Az oktatási-nevelési tevékenységét a kompetenciafejlesztés alapján végezzük a jövőben is.
Feladatok:
A kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások terjesztése a tantestületben, ezek tudatosítá-
sa
A kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeinek a kialakítása
A kompetenciafejlesztés elemeinek a beépítése az iskola tevékenységeibe
Általános célunk a fogyatékosságtól függetlenül, hogy a nálunk végzett fiatalok:
szociális és emocionális fejlettsége tegye lehetővé, hogy lelkiekben kiegyensúlyozott,
munkát szerető, reális jövőképpel rendelkező, tartalmas és becsületes életre készülő em-
berekké váljanak
egyéni lehetőségeik függvényében integrálódjanak az épek társadalmába: családba, in-
tézménybe, munkahelyre, közösségbe.
felkészítsük tanulóinkat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére mely lehetőséget
ad fejlettségüktől függően a továbbtanulásra, illetve értékteremtő munka végzésére
A nevelő-oktató munka feladatai
Alapvető feladatunk tanulóink szocializációs képességeinek, készségeinek kialakítása és
olyan szintre emelése, hogy adottságaiknak megfelelően önálló életvezetésre legyenek képe-
sek.
Ennek érdekében kiemelt szerepet kap:
az együttélésre, együttműködésre való képesség fejlesztése – ezen belül – a konfliktus-
helyzetek kezelése, a közösségi magatartás, az alkalmazkodóképesség kialakítása, az er-
kölcsi normák megismertetése, betartása és a megfelelő kommunikációs formák alkalma-
zása.
az önálló életvezetést segítő készségek kialakítása –ezen belül – a munkavégző-képesség
megalapozása, tájékozódás a szűkebb-tágabb környezetben és a társadalmilag elfogadott
szokásrendszerek elsajátítása.
Enyhe értelmi fogyatékos tanulók
Alsó tagozaton nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés
funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldá-
sokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A
képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a
tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenység formáknak.
A felső tagozat az 5-8. évfolyamot foglalja magába. A tanulók fejlesztése az előző pedagógiai
szakaszok eredményeire – elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a
szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanu-
lási szokásokra – épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-
tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően,
differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.
204
Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók
A pszichés funkciók fejlesztése, képesség és szokásrendszerek kialakítása játékos fejlesztési
formák dominanciájával történik.
Alapvető a valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása, kiemelve a
napi tevékenységekbe ágyazott ismeretközvetítést, készségfejlesztést. A fejlesztő munkának
ki kell térnie a jel- és szimbólumértés képességének kialakítására.
Előtérbe kerül a konkrétumokhoz kötődő ismeretek bővítése, alapvető kultúrtechnikai eljárá-
sok differenciált alkalmazása, a munkaképesség kialakítása és a normakövetés gyakoroltatása
egyszerű szociális kapcsolatokban. A fejlesztés központi feladatát a gyakorlati jellegű tevé-
kenységek, az életvezetést segítő technikák alkalmazása és megerősítése képezi.
Autizmussal élő tanulók
Fő feladataink a következők:
- A szociális, a kommunikációs és a kognitív készségek hiányának specifikus módszerek-
kel való kompenzálása, fejlesztése
- A fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés) problémák kezelése, a mindennapi
gyakorlati készségek és a tananyag speciális módszerekkel való tanítása,
- A különböző tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés el-
sajátítása.
A tanuló fejlesztésénél szem előtt kell tartani, hogy a tanítás lehetséges módszertanát illetően
az autizmus limitáló tényező. Általában a szükségletek egyéni kombinációjával kell a járulé-
kos zavar speciális szempontjait és az autizmus-specifikus pedagógiai módszereket összehan-
golni.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai
Fontosnak tartjuk kiemelni az alábbiakat.
A köznevelési törvény alapján a gyermek, a pedagógus és a szülő kötelességei és jogai egysé-
get alkotnak. A nevelés és oktatás feladata megosztott a szülők és a pedagógusok között,
amelynek alapja a bizalom és a pedagógusok szakmai hitele.
A tanulásban akadályozott tanulók iskolai oktatásának , nevelésének célja, hogy segítse a mi-
nél teljesebb önállóság elérését és a társadalmi integráció kívánalmainak való megfelelést.
Ennek jegyében az egyéni fejlesztések és az általunk alkalmazott korszerű tanulás-
módszertani eljárások lehetőséget teremtenek tanulóink számára, hogy saját képességeiknek
megfelelő ütemben sajátítsák el a tananyagot,alakuljanak ki kompetenciáik és bontakozzon ki
tehetségük.
A fentiek alapján a pedagógusok helyi intézményi feladatai:
Minden pedagógus feladata, hogy a tanításra való felkészülés során a NAT fő fejlesztési
feladatainak figyelembe vételével tervezze meg saját munkáját.
Legyen tekintettel arra, hogy e területek fejlesztése a tanulásban akadályozott tanulók
esetében egyéni sajátosságaikhoz igazodik.
A tanítás módszereinek kiválasztása, alkalmazása. A pedagógus korszerű tanulásszerve-
zési eljárások alkalmazásával motiválja a tanulókat, teremtsen lehetőséget a hatékony,
önálló ismeretszerzésre, így készítve fel őket a felnőtt-lét szerepeire.
A tanítási órán törekedjék a pozitív osztálytermi légkör megteremtésére, tartson fegyel-
met és kezelje a felmerülő konfliktusokat. (Helyi program az agresszió kezelésére,
resztoratív technikák?)
205
A tanulók munkájának felmérése, ellenőrzése, értékelése alkalmával tervezetten használja
a mérés-értékelés különböző-diagnosztikus, formatív, szummatív – fajtáit.
Ezen értékelési formák szolgálják a tanulók további fejlődését, motiválását, legyenek al-
kalmasak arra, hogy a tanulók önmagukhoz való fejlődését mérjék.(Nem csak kritérium
és nem csak normaorientált szempontok érvényesítésével.)
A pedagógus vegyen részt szakmai munkaközössége munkájában.
Vegye ki részét a tagozatszintű és az iskolai ünnepélyek, megemlékezések szervezéséből
és lebonyolításából.
Szakkörök szervezésével, tanulmányi, sport és művészeti versenyekre való felkészítéssel
segítse a tehetségdiagnosztikát és a tehetséggondozást.
Órai segédanyagok, taneszközök, multimédiás és interaktív anyagok alkalmazásával, ké-
szítésével segítse a tananyag elmélyültebb, több csatornán megerősített megismerését.
Kísérje figyelemmel a tanügyi dokumentumok változásait.
Legyen képes saját munkájának reális értékelésére, önreflexióra.
Segítse a diákokat egyéni problémáik kezelésében, szükség esetén irányítsa őket a megfe-
lelő szakemberhez.
Segítse a tanulók erkölcsi-állampolgári nevelését és személyiségfejlődését.
Az iskola minden pedagógusa vegye ki részét pályaorientációs programunk megvalósítá-
sából.
Pécs város környezeti nevelési koncepciója alapján járuljanak hozzá a tanulók környezeti
neveléséhez.
A pedagógusok vegyék ki részüket az iskolai kirándulások, nyári táboroztatások szerve-
zéséből, lebonyolításából.
Felkérés esetén lásson el osztályfőnöki feladatokat.
Külön beosztás alapján vegyen részt a tanulók óraközti szünetekben történő felügyeleté-
ben.
Maradéktalanul lássa el iskolai adminisztratív feladatait.
Tartson kapcsolatot az osztályfőnökökkel, gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a
szülőkkel és más szakemberekkel.
Az osztályfőnöki munka tartalma
Az osztályfőnöki munka komplex tevékenység, amely egyrészt az osztály tanulóinak diffe-
renciált személyiségfejlesztését, másrészt az osztály közösségének kialakítását, illetve annak
fejlesztését is magába foglalja.
E munka jellemzően nagyfokú rugalmasságot, reflektivitást, kreativitást igényel, hiszen nincs
–az osztályfőnöki tanmeneten kívül- olyan előirt tananyag, amely e tevékenység részleteit
meghatározná.
Az osztályfőnöki munka tartalma a mindennapok közvetlen nevelőmunkája több terület szin-
tézise nyomán alakul ki. Részét alkotja a különböző értékrendek megismertetése, a kultúra-
használat megtanítása, a konfliktuskezelés módjainak megismertetése, mentálhigiénés szemlé-
letmód alkalmazása, aktuális problémák kezelése és a gyermekvédelmi tevékenység is.
Az osztályfőnöki munka elengedhetetlen részét alkotják az úgynevezett koordinációs felada-
tok, mint a kapcsolattartás az osztályt tanító kollégákkal, a szülőkkel, olyan más szakembe-
rekkel és szervezetekkel, amelyek a tanulók, vagy az osztályközösség fejlesztésében valami-
lyen módon részt vesznek. (egészségvédelem, gyermekvédelem, terápiás tevékenység)
Az osztályfőnök feladatkörébe tartoznak még olyan szervezési feladatok is, mint a tanulmányi
és osztálykirándulások szervezése, szabadidős tevékenységek tervezése és lebonyolítása.
206
Az osztályfőnöki munka velejárója a jelentős ügyviteli, adminisztratív munka is, amely a do-
kumentumok naprakész vezetését, a tanulói hiányzások regisztrálását, az osztályozó értekezle-
tekre való felkészülést, a félévi-évvégi értesítő, anyakönyv és bizonyítvány, valamint az
egyéni fejlesztési tervek elkészítését jelenti.
Az osztályfőnöki munkában intézményünkben, illetve a tanulásban akadályozottak iskolájá-
nak felső tagozatán fontos feladat az egyéni és csoportos pályaorientációs tevékenység.
Iskolánk saját pályaorientációs programja alapján az osztályfőnökök jelentős részt vállalnak
az életpálya-kompetenciák fejlesztésében. A pályaválasztási döntés megfelelő előkészítése
érdekében az 5-8 évfolyam tanulóinak önismereti, szakmaismereti és stratégiaalkotáshoz
szükséges kompetenciáit fejlesztjük. A tanulók kommunikációs tréningen vesznek részt, illet-
ve munkaerő-piaci ismeretekhez is jutnak a program keretében.
Minden 8. évfolyamos tanulónk egyéni pályaválasztási tanácsadásban részesül.
A fentiek jegyében az osztályfőnökök feladatai a következőkben foglalhatóak össze:
Az osztályfőnök feladata a felkészülés az osztályfőnöki munkára, hospitálás a 4. évfo-
lyam osztályaiban.
Az osztályba kerülő tanulók dokumentumainak áttanulmányozása (szakértői biz. határo-
zata, korábbi fejlesztési tervek, stb.)
Az egyéni fejlesztési tervek elkészítése.
Az osztályközösség megismerése több, egymást kiegészítő módszer alkalmazásával (szo-
ciometria, megfigyelés, interjú).
Az osztályközösség további alakítása, együttműködés, szabályrendszer kialakítása.
Az osztályközösség, valamint a közös szabályok kialakítása során az osztályfőnök te-
remtsen lehetőséget arra, hogy a tanulók megélhessék az egyéni és a csoportos koheren-
cia élményét, kapjanak lehetőséget a demokratikus jogok gyakorlására.
Az osztályfőnök segítse az osztályhagyományok kialakítását és ápolását.
Az osztályfőnök tartson kapcsolatot a szülőkkel, szülői szervezetekkel.
Tartson kapcsolatot más, a tanulók érdekében működő szervezetekkel, intézmények-
kel.(alapítványok, sportkörök, kulturális létesítmények)
Az osztályfőnök képviselje a tanulók érdekeit és tartson kapcsolatot az osztályban tanító
kollégákkal és más, az intézményben dolgozó szakemberekkel (gyermekvédelem, pszi-
chológus, védőnő. Stb.)
Hatékonyan vegyen részt a tanulók pályaorientációjában
Szervezzen tanulmányi, illetve osztálykirándulást, abban az esetben, ha ennek anyagi fel-
tételei megoldhatóak.
Rendszeresen értékelje a tanulók és az osztály magatartását és szorgalmát, adjon lehető-
séget az önreflexióra.
A nevelő- oktató munka eszközei, eljárásai
Munkánk hatékonysága érdekében a következő szempontokat kell figyelembe venni:
Az osztályba sorolás elvei:
- A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvélemény-
ében javaslatot tesz arra, hogy a tanuló melyik évfolyamon kezdje meg tanulmányait.
- Túlkoros tanuló, amennyiben a fejlődés üteme lehetővé teszi, évnyerő vizsgára bo-
csátható.
207
Tanulóink között a beiskolázáskor jelentős egyéni különbségek tapasztalhatók. Az eltéré-
sek elsősorban a tanulási képességek minőségében mutatkoznak meg. A környezetből ér-
kező információk felfogása, feldolgozása és eközben végbemenő önreflexiós folyamat,
különböző mértékben gátolt. A képességfejlődést mindezen túl erősen meghatározza a
környezet, amelyből a tanuló érkezik.
A nevelhetőség érdekében a tanulásszervezés, a nevelési feltételek alakítása csak diffe-
renciált formában történhet.
A társuló részképesség-zavarok esetén kiscsoportok szervezése szükséges korrekciós
céllal a súlyos tanulási zavar kezelésére.
A felsőbb évfolyamok tanulóinak kiegészítő foglalkozásai: kiscsoportos felzárkóztató,
tehetséggondozó, továbbtanulásra kiegészítő ismeretet nyújtó, a lemaradók számára be-
gyakorlást, megerősítést nyújtó foglalkozási formák. A tevékenység a személyiségkor-
rekciós feladatokra is kiterjed. A tervező munkát a szülőkkel történő konzultáció, az igé-
nyek felmérése, a lehetőségek pontosítása előzi meg.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az iskolánkban folyó munka az általános pedagógiai tevékenységhez viszonyítva speciális
gyógypedagógiai tevékenység.
Ez a tevékenységforma a speciális nevelést-oktatást igénylők személyiségfejlesztésére irá-
nyul. E folyamatban az ismeretek nyújtása, a különböző képességek fejlesztése, a jártasságok
és készségek kialakítása közben, azokkal kölcsönhatásban, azokkal együtt történik
a sérült funkciók és funkcionális rendszerek korrigálása, átszervezése,
az elvesztettek pótlása, újra kialakítása,
a ki nem alakultak szisztematikus kiépítése,
a további (következményes, másodlagos) sérülések megelőzése
az egész személyiség egyensúlyba hozása.
Mindezekhez olyan iskolai légkört teremtünk, amelyben a gyermek, felnőtt jól érzi magát,
ahol az emberi társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes
értékű emberként élheti meg önmagát, különösségét, másságát is elfogadva.
Személyiségfejlesztő munkánk hatékonysága érdekében:
differenciált gyógypedagógiai eszközrendszerrel dolgozunk.
a tanulók egyéni megsegítését nevelési szükségleteikhez igazítjuk
a hátrányok kompenzálása a tanuló fejlettségéhez illeszkedő tartalmak és módszerek kivá-
lasztásával történik.
Feladataink:
A tanulók anamnézisének alapos megismerése
Környezettanulmány – kritikus esetekben
Pedagógiai diagnosztikai eljárások
- megfigyelés megadott szempontsor alapján vagy vizsgálóeljárás alkalmazása
- dokumentációk készítése (egyéni fejlesztési tervek)
- a fejlődés mértékének nyomon követése fejlesztési ciklusonként
A feladatokat az osztályfőnökök és a napközis nevelők a szaktanárokkal, a gyógypedagógiai
asszisztensekkel és a gyermekfelügyelőkkel együttműködve végzik.
208
A kollégiumban a lehetőségeinkhez mérten ingergazdag, védettséget, biztonságot nyújtó kör-
nyezetet alakítunk ki, mely biztosítja a szociális és lelki komfortot a tanulók számára.
Személyiség- és közösségalakító munkánk részeként fejlesztjük a tanulók életpálya-éptési és a
szociális és életviteli kompetenciáit.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Céljaink:
- A magatartásnormák, minták, szabályok megismertetése, gyakoroltatása
- Szabálytudat kialakítása, elfogadása, azonosulás a pozitív magatartásformákkal
- A megismert minták, normák belsővé válásának elősegítése
Ezek megvalósítása megfelelő pedagógiai helyzetteremtéssel, a közösségi nevelés különböző
színtereinek felhasználásával történik.
Feladataink:
- Az életkorhoz igazított tevékenységek szervezése
- Határozott, teljesíthető követelmények állítása
- Az erkölcsi szabályok konkrét eseményekhez, helyzetekhez kötése
Tevékenységformák:
- Közös programok szervezése, hagyományteremtés
- Szabadon választott munkatevékenységek – osztályszinten, iskolai szinten
- Tanórai keretek között történő közösségfejlesztés
- Nem kötelező tanórai foglalkozások
- Iskolán kívüli programok –
A tevékenységformákat a helyi tanterv, valamint az egészségnevelési és környezeti neve-
lési program tartalmazza, amelyben kiemelt szerepet kap a társas kapcsolatokban erősödő
lelki egészség megteremtése és védelme.
A kollégium közösségfejlesztő tevékenysége:
Kollégiumunk – mint szociális közeg – a nevelési folyamatban hangsúlyt helyez a pozitív
szokások és minták közvetítésére.
Az intézmény falain kívül szervezett szabadidős programok lehetőséget adnak a szegregáció
oldására.
A tanulók hátrányos helyzetéből következően a kollégium közösségformáló, élményt nyújtó
tevékenységrendszere, programja jelentős kompenzáló és egyben integráló funkciót is betölt.
209
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység
Tanulóink adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Az iskolai fej-
lesztésénél figyelembe vesszük tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket.
Az egyéni fejlesztés differenciált tartalmakban, módszerekkel –a nem kötelező tanórai foglal-
kozásokon, a napközis és a diákotthoni foglalkozásokon, a tanórákon, - a habilitációs órákon
valósul meg. Az egyéni bánásmóddal, a szükséges nevelési többletszolgáltatásokkal a tanulók
fejlesztése eredményhez vezet.
Feladataink:
- meleg, pozitív légkör kialakítása az osztályközösségekben és a diákotthonban
- a pszichológus aktív együttműködése a tanulókkal és a velük közvetlenül kapcsolatban
lévő felnőttekkel
- a tanulókban „a fontos vagyok” érzésének kialakítása reális elvárásokkal annak érdekében,
hogy minél több sikerélményhez jussanak
- kapaszkodó, támasz biztosítása: barát, segítő tanár, Gyermekvédelmi Tanács segítségével
- pedagógusváltások előkészítése, a frusztrációt kiváltó helyzetek megelőzése a csoportok
szervezésekor
- a kedvenc időtöltésre, hobbira megfelelő időkeret, nyugodt körülmények biztosítása, túl-
terhelés elkerülése;
- egyénre szabott motivációs rendszer kidolgozása
- lehetőségteremtés a konfliktuskezelési technikák elsajátítására
- komplex, teljes személyiségre ható fejlesztő munka
- kreatív, önkifejezést segítő tevékenységek biztosítása
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
Célunk, hogy a nálunk végző tanulók a sikeres társadalmi integráció érdekében:
rendelkezzenek olyan személyiségjegyekkel,
legyenek olyan tudás birtokában,
szerezzenek olyan gyakorlati ismereteket,
sajátítsanak el olyan munkafolyamatokat, amelyek segítségével folytatni tudják tanulmá-
nyaikat, értékteremtő munkát tudnak végezni.
A tevékenységek szervezésének fő elve a kollégiumban:
- olyan foglalkozások szervezése, amelyek lehetőséget adnak a sérültséget kompenzáló krea-
tív képességek fejlesztésére, biztosítva ezzel:
az önértékelés, az énkép pozitív elmozdulását
önmagunk és társai elfogadását, elismerését
a személyiség egészének egyensúlyba hozását, amelynek segítségével kiegyensúlyo-
zottabb életvezetésre, eredményesebb alkalmazkodásra és sikeresebb beilleszkedésre
lesznek képesek.
210
Feladataink:
szakszerű diagnózisra épülő egyéni terápiák, fejlesztő foglalkozások szervezése
a fejlesztő munka egymásra épülésének, folyamatosságának biztosítása
az egyéni fejlesztések koordinálása időben, tartalomban az osztályban tanítók és a fejlesztő
pedagógusok együttműködésének segítségével
a differenciált foglalkozások dominanciája a frontális osztálymunkával szemben
a fejlesztő technikák tudatos beépítése a tanórai, tantárgyi tevékenységekbe
a szabadidős tevékenységek ráépítése a fejlesztendő területekre (fejlesztő játékok tudatos
alkalmazása)
művészeti terápiák alkalmazása
külső helyszínek, lehetőségek felhasználása a fejlesztés egy-egy részterülete esetében
a sport, a zene és a kézműves tevékenységek terén szakkörök, versenyek, kiállítások, pá-
lyázatok szervezése a tehetséges tanulók kreatív képességeinek továbbfejlesztése érdeké-
ben – kompenzációs célzattal, a sikerhez, önbizalomhoz juttatás érdekében.
A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
A 20/2012. EMMI rendelet 128-131§.- a rendelkezései alapján:
A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött
időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét,, egészségét, egészségi
állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatásiintézmény mindennapjaiban rend-
szerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben
Az intézmény által működtetett teljes körű egészség fejlesztés olyan folyamat, mely-
nek eredményeképpen a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú vál-
tozását idézi elő.
A gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egész-
ségfejlesztéssel összefüggő feladatok különösen az alábbi területekre terjednek ki:
- az egészséges táplálkozás
- a mindennapos testnevelés, testmozgás
- a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegsé-
gekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése
- a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése
- a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás
- a személyi higiéné
A teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, tár-
sadalmi, életkori sajátosságait
211
A kötelező tanórai és a nem kötelező tanórán kívüli tevékenységek
Az iskolai tevékenységek rendszerét meghatározza:
a kötelező és szabadon választható tevékenységek egysége
a fizikai, szellemi, pszichés és erkölcsi fejlesztés egysége és egyenértékűsége
Kötelező tanórai tevékenységek:
A Fogyatékos Tanulók Iskolai Oktatásának Tantervei Irányelvei határozzák meg és a helyi
tantervünk tartalmazza.
Speciális differenciált fejlesztések, terápiák – habilitációs foglalkozások: Kognitív képességek fejlesztése
Zeneterápia,
Dyslexia prevenció
Művészetterápia
Kommunikációs képességek fejlesztése
Drámapedagógia
Beszéddiagnosztika – beszédhiba javítás
Részképesség-zavar diagnosztizálása, terápiája,
Gyógytestnevelés
Mozgáskoordináció fejlesztés.
Komplex prevenciós fejlesztés.
A tanórán kívüli tevékenységek feladatai
nyújtson segítséget a lassabban haladó tanulók számára
fejlessze a testi lelki egészséget, akaratot, jellemet, cselekvési képességeket, az erkölcsi
arculatot
alakítson ki művelt magatartást, kultúrált viselkedést, valamint közösségi tudatot
Szervezeti formák
Napközis csoportok.
Napközis ellátásban részesülhet az iskola valamennyi tanulója igény és rászorultság alapján.
A kollégista tanulók is naponta 16 óráig a napközis foglalkozásokon vesznek részt. Ennek
keretében történnek a tanórákra való felkészülés, az egyéni képességfejlesztés, a közösség-
formáló játékok, séták, valamint a szervezett szabadon választható tevékenységek.
A tanulók napi felkészülése közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben, nyugodt
felkészülést biztosító tárgyi környezetben, csoportos illetve egyéni foglalkozás keretében tör-
ténik.
Szakkörök, klubok, speciális életvezetési program (ÉKP):
Igény szerint tanévenként szerveződő különböző korosztályú tanulókat magában foglaló kö-
zösségek csoportja. Óraterv a helyi tantervben és az egészségnevelési és környezeti nevelési
programban. A foglalkozási kínálat a szakaszok (életkori jellemzők, érdeklődési kör), illetve
az egyes fogyatékossági kategóriák (sérülésspecifikus módszerek) alapján differenciálódik.
212
Sportkör:
Az iskolai sportélet az ISK keretén belül működik. Részletes terv az intézmény egészségneve-
lési és környezeti nevelési programjában.
A tervezés alapelvei:
igények alapján szervezett csoportok, mozgásformák
mozgásélményhez juttatás minden életkorban, differenciált nehézségi fokkal
a mozgás hatására létrejövő idegrendszeri fejlődés elősegítése
A kollégiumi tanulók életrendje, tanulása és a szabadideje szervezésének elvei:
A kollégium a nevelési-oktatási folyamat során a tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni
foglalkozások keretében szervezi, attól függően, hogy mi az adott foglalkozás célja, jellege.
A tanulók a szabadidejük hasznos eltöltéséhez segítséget igényelhetnek.
Szabadon választható tevékenységek a kollégiumban:
- Mese, rajz, diavetítés
- Kézimunka
- Kondicionáló torna
- Aerobic
- Képzőművészet
- Sport
- Ismerkedés a számítógéppel
Hagyományaink
A hagyományok rendszere erősíti az intézményhez tartozás érzését.
Rendezvényeink:
- hagyományos és nemzeti ünnepek köré szervezett rendezvények
- versmondó, daléneklő verseny
- mesemondó, meseolvasó verseny
- csoportok bemutatkozó műsora
- kézműves délutánok
- elsősök napja
- nyolcadikosok napja
- farsang
- gyermeknap
- testvérosztály kapcsolatok kiépítése, közös programok a testvérosztályok között
- Éltes Napok rendezvénysorozata
- gyermekfesztiválokon való részvétel
- vásárok, kiállítások és rajzpályázatok a tanulók munkáiból
A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
Célja:
A tanulók szociális és egészségügyi szükségleteinek adekvát kielégítése, a probléma meg-
szűntetése céljából vagy azok súlyosbodását, halmozódását megelőző tevékenység.
213
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai
- Segítségnyújtás / a veszélyeztetettség megszüntetésében részvétel
- Együttműködési kötelezettség (gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszerrel)
- Jelzési kötelezettség
- A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése
- A gyermek veszélyeztetettségének felismerése
- Dokumentációs feladatok az esetek, intézkedések nyomonkövetés, visszacsatolása céljá-
ból
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvé-
delmi munkáját, azzal hogy:
- az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat, pedagógusokat és a szülőket lehetősé-
geikről
- a pedagógusok, szülők, gyermekek jelzése, illetve a velük folytatott beszélgetések alapján
megismeri a veszélyeztetett tanulókat, a veszélyeztető okok feltárásában együttműködik
- a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi
támogatás megállapítását kezdeményezi, lehetőségeket kutat fel
- gyermekbántalmazás vélelme esetén, vagy más veszélyeztető tényező megléte esetén a
gyermekjóléti szolgálatot értesíti.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős általános intézkedési terve:
- A pedagógus, a gyermek, a szülő jelzi a problémát a gyermekvédelmi felelősnek
- A gyermekvédelmi felelős pedagógiai véleményt kér az osztályfőnöktől, napközis nevelő-
től a problémás gyermekről
- A gyermekvédelmi felelős dokumentálja a történteket, feljegyzést készít
- Amennyiben a probléma nem oldható meg az iskola keretein belül, a gyermekvédelmi fele-
lős felveszi a kapcsolatot a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal
- A gyermekvédelmi felelős továbbra is nyomon követi az eseményeket, tartja a kapcsolatot
a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, folyamatosan tájékoztatja az ügyben érintetteket
214
Kapcsolatrendszer
Iskolán belül Iskolán kívül
pedagógusok Családsegítő és Gyer-
mekjóléti
Szolgálat
gyerekek Gyermek-és
ifjúságvédelmi
felelős
szülők
Hatóság jegyző,
gyámhivatal, rendőrség
215
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
Tanulóink mentálisan akadályozott gyermekek. Fejlődésmenetük, személyiségszerkezetük
eltér az átlagosan fejlődőkétől, így fejlesztésük is sérülésspecifikus feltételeket igényel.
Helyi tantervünk és tanórán kívüli tevékenységeink teljes programja a tanulási kudarcok meg-
előzését segíti elő.
Céljuk a fogyatékosságból származó hátrányok csökkenése, mely lehet pedagógiai, egészség-
ügyi, illetve szociális irányú.
A habilitációs, rehabilitációs foglalkozások tartalma:
Hiányzó funkció megindítását célzó programok.
Sérült funkció korrigálása, illetve kompenzálása.
A jól működő funkciók szinten tartását elősegítő programok.
A társuló fogyatékosságokhoz kapcsolódó kompenzáló programok.
Tanulási képességeket fejlesztő eljárások.
Egy-egy tantárgyhoz vagy témakörhöz kapcsolódó fejlesztő programok.
Kritikus tanulási pontok, tematikus részprogramok.
Tanulási technikák elsajátítására irányuló fejlesztés.
A sérüléshez kapcsolódó segédeszközök használatának elsajátítása
Komplex, szocializációs célú, beilleszkedést segítő program
Magatartáskorrekció, személyiségfejlesztés
A képességfejlesztő tevékenység fő irányai, területei:
« A kognitív képességek, a figyelem, az észlelés és az emlékezet fejlesztése (Sindelar te-
rápia)
« Dyslexia prevenció.
« A grafomotoros készség és a mozgás fejlesztése.
« A kommunikációs és a szociális képességek fejlesztése.
« A számolási készség fejlesztése.
« Zeneterápia
« Ayres terápia
« A beszéd és beszédészlelés fejlesztése
A foglalkozások megtervezése, és a megvalósítás lépései
A habilitációs foglalkozások megtervezését az osztálycsoportba érkező gyermekek diagnosz-
tizálásával kezdjük.
A diagnosztizálás során megismerkedünk a gyermek személyi anyagával, a szakértői bizott-
ságtól érkező vizsgálati eredményekkel és a fejlesztési javaslatokkal.
A felmérés és az arra épülő fejlesztési folyamat szempontjai:
magatartásbeli jellemzők
mozgáskoordináció fejlettsége
általános tájékozottság
216
beszédállapot
figyelem
észlelés
emlékezet
mennyiségfogalom
speciális jellemzők
szociális érettség
A felmérés és a fejlesztési folyamat az egész személyiségre irányul, mely a következő terüle-
teket foglalja magában:
- fiziológiai jellemzők
- szociokulturális háttér
- pszichés állapot
- képességstruktúra
- ismeretek szintje
Egyéni fejlesztési terv
A felmérés eredményeinek összegzése a fejlesztési terv kiindulópontja. A mindenkori jelen
állapot rögzítése után tervezhető meg az adott fejlesztési ciklus feladatsora. Ez a terv határoz-
za meg a habilitációs foglalkozások tartalmát.
A fejlesztési feladatok – a tanuló egyéni sajátosságaitól függően – rövidebb, illetve hosszabb
időtartamra is tervezhetők, a fejlődés nyomon követése során folyamatos visszacsatolást igé-
nyelnek és ha szükséges, módosíthatók.
A felmérés összegzését és a rá épülő egyéni fejlesztési tervet külön füzetben jegyezzük le és a
gyermek személyi anyagához csatoljuk. A tanév elején az osztályfőnök tájékozódik a tanuló
addigi fejlődéséről és a speciális szükségleteiről (különös tekintettel a gyermek egészségét
befolyásoló teendőkre: pl. gyógyszerszedés, fogyatékosságot korrigáló segédeszközök, orvosi
ellenőrzések, stb).
Az osztályfőnök felelős az osztályba tartozó tanulók optimális fejlesztésének koordinálásáért:
- A gyermeket érő pedagógiai hatások egységességének megteremtésével (szaktanárok,
napközis nevelők, asszisztensek, helyettesítő kollégák tájékoztatása a speciális szükség-
letekről).
- A fejlesztési terv lehető legeredményesebb megvalósításával (tanítási órák, habilitációs
foglalkozások, tanórán kívüli tevékenységek tartalmának célirányos tervezése a kiemelt
fejlesztési területek szem előtt tartásával).
- A fejlesztéshez nélkülözhetetlen szakemberek felkérésével (gyermekpszichiáter,
gyermekneurológus, szakorvosok, pszichológus, kineziológus, fejlesztő pedagógusok,
gyermek- és ifjúságvédelmi felelős)
217
A céltudatosan kiválasztott tevékenységi formák, módszerek és a szükséges eszközök kijelö-
lése után veheti kezdetét a fejlesztő munka, melynek során a folyamatos értékelés, szintfelmé-
rés visszacsatolást jelent az eredeti célokhoz. Ennek eredményeként valósulhat meg a fejlesz-
tési terv módosítása, amelyet mindig a gyermek aktuális állapota, fejlődési üteme és várható
prognózisa határoz meg.
Csak ilyen módon tehetünk eleget a különleges gondozás követelményének, amely nélkül
elképzelhetetlen a fogyatékos ember társadalomba történő beilleszkedése, a valódi habilitáció.
A hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beil-
leszkedést segítő foglalkozásai a kollégiumban.
Tanulóink sérüléseikből és szociokulturális hátrányaikból adódóan fokozott megsegítést igé-
nyelnek.
A megsegítés elvei:
- a szocializációs különbségek enyhítése, magatartási normák közvetítése, ösztönző köve-
telményrendszer kidolgozása.
- hatékony kommunikációs formák, technikák kialakulásának segítése – a beilleszkedéshez
szükséges hagyományos nyelvi formák gyakoroltatásának lehetősége
- a közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges hagyományos szerepekre való felkészü-
lés biztosítása – tudatosan kialakított szituációk, interakciók drámapedagógiai elemek se-
gítségével.
218
6.11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
Intézményünkben a szociális, pszichés és mentálhigiénés megsegítés célja:
Komplex segítségnyújtás a nehezen kezelhető élethelyzetekben.
Feladat – Konzultáció, felvilágosítás tartása a gyermekvédelmi felelős, családterapeuta, pszicho-
lógus részvételével a tanulók, szülők, tanárok részére
– Szociális, pszichológiai és mentálhigiénés segítségnyújtás a teljeskörű okfeltárás és
gyermekismeret érdekében.
– A gyermek teljes személyiségének megismerésére irányuló pozitív attitűd és szemlélet
elterjedésének elősegítése az intézményben.
Tevékenységi formák:
- konzultáció
- esetmegbeszélés, esetelemzés, esetkövetés
- belső képzés
- tanácsadás
- tájékoztatás
Szociális munkaterület
Célja:
A gyermeki szükségletek és jogok intézményen belüli minél maradéktalanabb érvényesítése
Feladata:
- Felvilágosító munka végzése a szülők, pedagógusok körében
- Rendszeres konzultációk
- Tájékoztatás faliújságon, körözvényen keresztül
- Támogatások megszerzése: a szociális hátrányok leküzdésére, kirándulások, táborozá-
sok szervezéséhez
- Az intézménybe érkező gyermekvédelmi támogatások szétosztása
- A szociális juttatások elosztásának koordinálása
- Pályázatok írása
Gyógypedagógiai – pszichológiai munkaterület
Célja:
Az intézményben folyó pedagógiai munka hatékonyságának elősegítése.
A nevelési helyzet pszichológiai elemzésével hozzájárulni a szocializációs rendszerek sikere-
sebb működtetéséhez a gyermekek iskolai, társadalmi, beilleszkedésének elősegítése.
Tevékenységi kör:
- Elsődleges prevenció (mentálhigiénés szakember bevonásával)
Az iskolai légkör, a nevelés eredményességének javításával elősegíti a gyerekek egészsé-
ges fejlődését, csökkenti a személyiségzavarok kialakulásának valószínűségét.
- Pszichológiai támogatás gyermekeknek, szülőknek, pedagógusoknak.
- Preventív szűrőmunka (személyiség- és teljesítményzavarok korai jelzéseinek felismerése,
beavatkozás)
219
- Másodlagos prevenció körébe tartozó tevékenységek. (A fejlődési problémát mutató gye-
rekekkel való foglalkozás).
Tevékenységi formái.
- Exploráció
- Esetmegbeszélés
- Esetkövetés
- Konzultáció szülők, pedagógusok és gyermekek részére
- Ismeretterjesztés, képzés
- Pályaválasztási tanácsadás
- Kapcsolattartás az érintett intézményekkel (Nevelési Tanácsadó,
Gyermekideggondozó) és szakemberekkel (pedagógus, pszichológus, orvos).
Mentálhigiénés munkaterület
Célja:
A tanulók és dolgozók lelki egészségének gondozása.
Feladata
A mentálhigiénés szemlélet közvetítése gyermekeknek, tanároknak, szülőknek
Tevékenységi formái:
- belső képzések (konfliktuskezelés, önismeret, családterápia, személyiségfejlesztés)
- egészségnevelés (egészségnevelési napok, vetélkedők)
- kríziskezelés
Kríziskezelés:
Tanulóink az életszakasz váltás kríziseit is nehezen élik meg, több odafigyelést, törődést igé-
nyelnek ilyenkor. Az ehhez társuló életesemények krízisei tovább nehezítik helyzetüket.
A krízisben lévő személy azonnali megsegítést igényel.
A krízis: fordulópont az egyén életében.
Akkor következik be, ha a személy saját helyzetmegoldó képességével nem volt képes megol-
dani aktuális problémáit.
Válsághelyzetben viselkedésreakciók, egyensúlyvesztés alakulhat ki és eljuthat a teljes össze-
omlásig, illetve destruktív viselkedésig. (Tanulóinknál különösen sok a hajlamosító tényező.
Megoldási stratégiáik gyengék.)
Amit a segítő tehet:
- A személyiség elfogadásának üzenete (ha ez nem teljes, ne vállalja)
- A beszűkülés oldása – bűntudatkezelés nélkül.
- A direkt tanácsadás kerülése.
Ha erősen veszélyeztetett helyzetben látjuk a személyt – mindenki lehet segítő a fentiek fi-
gyelembevételével.
Lényeges a teljes személyiség elfogadása és a megnyugvásig tartó interakció.
A családtagokkal való kapcsolatfelvéte, esetleg a teljes család gondozása de mindig az ak-
tuálisan bajbajutott emberre való fókuszálás a legfontosabb.
220
Az intézmény Házirendje, Tanulói rendje és a Gyemekvédelmi Intézkedési Terv szabályozza
az egyes tanulói cselekedetek során alkalmazható intézkedéseket – elismerés és elmarasztalás
esetén egyaránt.
A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái az
együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei
Intézményünkben, az alábbi formákban kívánunk segítséget nyújtani a kapcsolattartás-
hoz:
Nyílt napok
- A Szakértői Bizottság által intézményünkbe irányított gyerekek és szüleik ellátogathatnak
iskolánkba, ismerkedhetnek az iskolai és kollégiumi élettel – a beiratkozás előtt is.
- Tanévkezdéskor /megláthatják, honnan indul gyermekük/
- Félévkor /betekintést kaphatnak. az eddig végzett munkáról, haladásról/
- Év vége előtt /felmérhetik, meddig jutottak gyermekeik/
Szülői értekezletek
- Az éves iskolai munkaterv által meghatározott időpontokban.
Fogadóórák
- Beszoktatási időszakban /szeptember–október hónap – havi rendszerességgel/ előkészítő,
első o./
- Ezt követően a szülői értekezletek közé eső időszakokban negyedévenként.
- Halasztást nem tűrő probléma esetén azonnal.
Szülők klubja
- Tematikus programok – a szülői igények szerint.
- Szemléletformáló együttműködés az oktató-nevelő munka rangjának elismertetésére. Az
együttműködési képesség fejlesztése.
- Problémamegoldáshoz segítség – gyermek és szülő esetében egyaránt.
- Igények – lehetőségek összhangba hozása.
- A gyermek érdekében történő egységes követelményrendszer kialakítása, ezek egyezteté-
se.
- Tájékoztatás az iskolából való kilépés utáni reális lehetőségekről, jövőképről.
A fentiekhez belső szakemberek biztosítása, igény esetén külső szakember meghívása.
/Kötetlen, irányított beszélgetések formájában./
(Nevelési területenként, aktuális problémák felmerülésekor, illetve a problémák megelőzésére
a szülők és pedagógusok által javasolt időpontban.)
- Kötetlen beszélgetések szülők számára, tapasztalataik kicseréléséhez való lehetőségnyúj-
tás, amely elősegítheti az egyéni problémák feldolgozását, megkönnyítheti a gondokkal
való szembenézést.
- Közös kirándulások szervezése. /szülő-gyerek-pedagógus részvételével/
- Ünnepek közös megtartása.
221
Szülői munkaközösség
A szülők legfontosabb érdekérvényesítő szerve iskolánkban. Évente választja tisztségvi-
selőit. Véleményezik az iskola programját, házirendjét, részt vállalnak az iskola egész életét
érintő események szervezésében, lebonyolításában. Feladatuk a munkaközösségi ülésen el-
hangzottakról tájékoztatni szülőtársaikat, információt adni a különböző programokon való
részvételi lehetőségekről.
A Szülői Munkaközösség tagjai igény szerint, fogadóórai megkötések nélkül találkozhat-
nak a pedagógusokkal. Osztályonként 1-1 szülőből áll, 4-6 hetenként tartanak összejövetelt.
Feladataikat munkaterv alapján szervezik.
A fent leírt együttműködési formák az iskolában folyó valamennyi nevelési-oktatási terü-
letre érvényesek.
A szülők tájékoztatása az iskolai tankönyvekről, segédletekről, segítségnyújtás a tan-
könyvek kiválasztásában
A választható tankönyvekről a szülők az iskola könyvtárában tájékozódhatnak.
Intézménytípusunkban valamennyi tanuló ingyenesen jut a tankönyvekhez.
Az iskolai tankönyvrendelés összeállítása előtt a szülők véleményének kikérése osz-
tályszinten történik.
A különböző oktatási létesítmények közös pályázati tevékenysége eredményeként létrejött in-
tézményi hálózatban a pedagógusok új típusú együttműködését alakítjuk ki: megismerjük és
megvitatjuk egymás jó kompetenciafejlesztő gyakorlatát, szakmai tapasztalatainkat folyama-
tosan megosztjuk egymással.
A szülők által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások
A tanulók számára a kötelező foglalkozásokat az iskola ingyenesen szervezi meg. A kötelező
és a választható tanórai foglalkozások óratervei a helyi tantervben találhatók.
A szabadidős tevékenységek keretén belül szervezett iskolán kívüli foglalkozások választha-
tók. Azoknak a tanulóknak, akik ezt nem tudják igénybe venni, az iskolában szervezett fog-
lalkozást biztosítunk.
További szolgáltatások:
- a tanulók reggeli és délutáni ügyeletének ellátása
- mindennapos testedzés a tornateremben, vagy az uszodában, vagy a szabadban
- klubok, szakkörök a tehetséggondozásra, a képesség-fejlesztésre
- iskolai könyvtár használata, könyvek kölcsönzése, könyvtári foglalkozások igénybevé-
tele
- felkészítés kulturális és sportversenyekre, vetélkedőkre
- eseti és igény szerinti egészségügyi ellátás házon belül
- szakrendelés igénybevételéhez nyújtott segítség
- segélyezési lehetőségek biztosítása
- informatikai terem használata, internet hozzáférés
Az iskola és a kollégium által szervezett rendezvények a tanulók számára ingyenesek.
222
Állatasszisztált (terápiás kutyás) foglalkozások
Célja: Adott célcsoport életminősége és hangulatjavítása Terápiás jelleggel meghatározott képességek fejlesztése Oktatási szempontból: tanórai keretek között zajló, tanulást segítő motiváló
foglalkozások Kiemelt fejlesztési területei:
Mozgásfejlesztés (beleértve nagy- ill. finommozgások fejlesztése) Téri tájékozódás, testtudat, térérzékelés fejlesztése Beszéd - kommunikáció fejlesztése Figyelem, koncentráció fejlesztése Emlékezet, memória fejlesztése
Szociális képességek fejlesztése:
Magatartás és viselkedésproblémák (beilleszkedés, szorongás, hiperaktivitás stb.)
enyhítése. A foglalkozások feltételei
Az állatasszisztált foglalkozások szigorúan a Magyar Terápiás Segítőkutya Szövetsége
(MATESZE) szabályainak megfelelően vizsgáztatott kutya bevonásával történnek. Az állatasszisztált foglalkozásokon résztvevő gyermekek oktatófilm ill. segéd
anyagok kiegészítésével felkészülésben részesülnek, ami a megfelelő viselkedést
mutatja be idegen kutya közeledésekor továbbá ismerteti a felelős állattartási
ismereteket.
A kutyaterápia felmerülő költségeit az iskola alapítványa biztosítja.
Az intézmény egészségnevelési és környezeti nevelési programja
Feladatok
Alapelvei és célok
Az egészségnevelés és környezeti nevelés magába foglalja a természet és az emberiség jövő-
jének fenntarthatóságát. A fenntarthatóságra nevelés azt jelenti, hogy az oktatás kapcsolatokat
hoz létre a környezeti, a társadalmi és a gazdasági rendszer között a célból, hogy megértsük e
kapcsolatok működési szabályait. Ennek központi gondolata a „környezeti polgárrá” nevelés,
azaz a természeti, az épített, a társas- társadalmi környezeti fenntartósága ismeretek, magatar-
tásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása.
A fenntarthatóságra neveléshez meg kell érteni az ember és a környezet kölcsönös összefüg-
géseit, egymásra utaltságát.
A program célja:
egészségtudatos magatartás olyan gondolkodás és magatartásmód kialakítása, és megerő-
sítése mely képessé tesz az egészség megőrzésére, a betegség megelőzésére
pozitív viszony megteremtése az interperszonális kapcsolatokban
környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel megerősítése
223
A program megvalósításában nagy hangsúlyt kap a primer prevenció:
a közösségi magatartás befolyásolása,
az aktív részvételre a testi-lelki egészséghez szükséges készségek kialakításában.
A program fő területei
Személyiségfejlesztés: célja: olyan pszichés kompetenciák kialakítása, melyek védő funkciót
töltenek be a veszélyeztető helyzetekkel szemben:
- reális önismeret, pozitív énkép
- társas kapcsolati készségek
- mérlegelés és döntéshozás képessége
- együttműködési készség
- stressz kezelés
- konstruktív konfliktuskezelés
- hatékony kommunikációs képesség
- kreatív gondolkodás
Közösségfejlesztés: célja: olyan közösségek kialakítása, melyek „mi tudattal” rendelkeznek,
csoportnormává válik az egymásért való felelősségvállalás, egymás segítése, ahol ismerik és
megbecsülik egymás értékeit, a gondolkodás előítélet-mentes, nem működik a mobbing, ahol
a csoport minden tagja biztonságban érzi magát, fontosnak érzi magát és lehetősége van si-
kerélményhez jutni.
Egészséges életmódra nevelés: célja: az egészségtudatos magatartás kialakítása egyrészt a
szükséges ismeretek megszerzése, másrészt a szükséges készségek begyakorlása révén. Nem
elég, hogy tisztában legyenek a kockázati tényezőkkel, még fontosabb, hogy tisztában legye-
nek az egészséget szolgáló hétköznapi tevékenységekkel (mozgás, egészséges táplálkozás,
pihenés stb.) igényeljék és gyakorolják azokat. a tanulás lényege nem a lexikális ismeretek
gyarapítása, hanem a funkcionális tudásszerzés, mely a cselekvési képességekben nyilvánul
meg.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
- Két hetente a felső tagozatos diákok részére, délutáni foglalkozás keretein belül Elsőse-
gély-nyújtási alapismeretek – 4-5 fő csoport.
- Egészségnap/projektnap állomás feladatai között szerepel.
- Osztályfőnökökkel egyeztetve, délelőtti órákban elsősegély-nyújtás.
- A foglalkozások elméleti és gyakorlati elemeket is tartalmaznak. Lehetőség szerint men-
tőállomás látogatással kiegészítve.
- Munkaközösségek részére alkalmanként előadás-gyakorlat.
- 26/1997. (IX.3) NM rendelet.
224
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök
és felszerelések jegyzéke.
Intézményünk eszköz és felszerelés jegyzéke a 20/2012, (VIII.31.) EMMI rendelet és a
32/2012. (X.8.) EMMI rendelet alapján biztosított.
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai
Tanulmányok alatti vizsgák szabályai
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján
A tanulók érdemjegyeiről a szülőt tájékoztatni kell.
Tanulmányok alatti vizsgák:
→ fajtái:
osztályozó,
különbözeti,
pótló,
javító vizsga.
→ követelményei, részei (írásbeli-szóbeli-gyakorlati) értékelés szabályai a pedagógiai prog-
ramban kerülnek meghatározásra
→ lehetőleg legalább 3 tagú vizsgabizottság előtt, ami szerveződhet:
független vizsgabizottságból, vagy
abban a nevelési-oktatási intézményben, amellyel a tanuló jogviszonyban áll.
→ a vizsgáról jegyzőkönyv készül
tanulónként, vizsgánként.
→ időpontról a vizsgázót írásban kell tájékoztatni.
Osztályozó vizsgát kell tenni a félévi-évvégi osztályzatok megállapításához, ha:
a tanulót felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeit egy tanévben vagy az előírtnál rövi-
debb idő alatt végzi a tanuló,
magántanulói státuszban van a tanuló,
a tanuló mulasztása a 250 tanítási órát, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át
meghaladja (nevelő testület engedélyével) (megtagadható, ah a 20 igazolatlan tanórai mu-
lasztása van).
(ha félévkor már meghaladja a meghatározott mértéket a mulasztás)
Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha neki fel nem róható okok miatt a vizsgáról:
elkésik,
távol marad,
engedéllyel eltávozik, mielőtt válaszadását befejezné
Javítóvizsgát tehet a tanuló augusztus 15.-31-ig terjedő időszakban, ha:
225
a tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott,
az osztályozó vizsgáról számára felróható okok miatt elkésik, távol marad vagy a vizsgá-
ról engedély nélkül eltávozik.
A felvétel és átvétel – Nemzeti Köznevelési Törvény keretei között
Helyi szabályok
1. Más oktatási intézményből és óvodai ellátásból érkező tanulóm felvétele-átvétele: A Ba-
ranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló és Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitá-
ciós Bizottság Javaslata iskolaváltoztatásra vagy, a Baranya Megyei Tanulási Képessé-
get Vizsgáló és Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Javaslata vizsgála-
ti eredmények alapján című, a szülő által aláírt nyomtatvány beadásával történik a be-
iratkozás.
2. A személyi adatok felvétele hivatalos iratok alapján történik (születési anyakönyvi kivo-
nat, lakcím kártya, TAJ kátya).
3. Az átadó és az átvevő intézmény között a hivatalos értesítés és a bizonyítvány megkérése
a A.T.ü. 7.r.sz. számú nyomtatványon történik.
4. A Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló és Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabi-
litációs Bizottság által kiállított részletes szakértői véleményt a későbbiek folyamán kül-
dik meg részünkre.
226
8. A pedagógiai program nyilvánossága
Tájékoztatás, megismertetés formája és rendje:
- új dolgozóval a pedagógiai program megismerése és elfogadása után lehet munkavi-
szonyt létesíteni
- az új tanulók szülei tanév elején tájékoztatást kapnak a programról
Hozzáférhető elhelyezés:
- Építők úti főépület könyvtára
- Hajnóczy úti telephely tanári
- Türr István utcai telephely tanári
A tájékoztatás kérés és adás rendje:
- Tájékoztatást írásban kell kérni, a válaszadás 15 napos határidővel írásban történik.
Záró rendelkezések
Érvényesség:
- Hatálybalépés: 2013szeptember 1.
A felülvizsgálat rendje:
- Munkaközösségekben a 20/2012. (VIII:31.) EMMI rendelet alapján
- A felülvizsgálat irányítója az igazgató
Módosítás:
A hatályosságon belül módosítást kezdeményezhet:
- Fenntartó
- Igazgató
- Tantestület
227
8. Jóváhagyás dokumentumai
A Szülői Szervezet a Pedagógiai Programot megismerte, véleményezési jogot gyakorolt,
melynek tényét képviselője tanúsítja:
Pécs,2013. március 25.
___________________________
SZM elnök
Az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és
Kollégium Pedagógiai Programját az intézmény nevelőtestülete elfogadta.
Pécs,2013. március 27.
_________________________
a nevelőtestület képviseletében
Az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és
Kollégium Pedagógiai Programját az intézmény igazgatója jóváhagyta.
______________________________
Pécs,2013. március 27.
Igazgató
Top Related