Adatok a stratégia kialakításához
Szternák Györgyegyetemi tanár
2006
BEVEZETŐAz ezredforduló-váltás kínálta lehetőségek.
A NATO-csatlakozás megvalósulása és az Európai Uniós csatlakozás adta lehetőségek.
A korábbi előrejelzések ma már nem állják meg a helyüket.
A hazai katonai- és más stratégiák hiánya már nehezen magyarázható.
Az eddig megszerzett ismeretek felhasználása a várható
adatok megadásához.
KÉRDÉSEK Milyen lesz a világ 15 - 25 év múlva (globalizáció, univerzalizáció, homogenizáció stb.)? Vannak-e általános emberi értékek, van-e minden ember számára boldogság? Milyen lesz Európa 15 - 25 év múlva (Európai Unió, NATO vagy új szervezetek megjelenése)? A jelenlegi politikai, gazdasági, védelmi szervezetek biztosította lehetőségek elegendők-e még? Magyarország helye, szerepe a világ-, de elsősorban az európai folyamatokban?
KÉRDÉSEK
Mi van most?
(helyzetkép, a diagnosztika tudománya)
Mi várható?
(a prognosztika tudománya)
Mit szeretnénk?(választható lehetőségek, politikai, gazdasági stb.)
Mi legyen?
(DÖNTÉS)
A kutatás módszere
A geopolitika, a geostratégia
elmélete és gyakorlata.
TÉRKÉP
A kutatás, kidolgozás módszere
A hazai és a nemzetközi (Szövetségi) tudományos eredmények felhasználása. A politikai-, katonai felsővezetők, tudományos kutatók, szakemberek bevonása a kutató munkába. Széles körű társadalmi vélemény- nyilvánítás. Az anyagok megvitatása a parlamentben, majd törvényalkotás. A kiadványok széles körű megismertetése.
A KUTATÁS TERÜLETEI
Európa Amerikai Egyesült Államok Észak-Amerika és Európa Az Egyesült Államok, Európa és Japán Oroszország Kína Kelet-Közép és Kelet-Európa A világ más térségei
MEGJEGYZÉS A vizsgált területektől és módszerektől eltérőek is lehetnek, ezek azonban még nem elég markáns hatásúak, esetleg nem tudományos értékűek.
Az elkövetkezendő 15 - 25 évben lehetnek olyan események is, amelyek alapján más következtetések vonhatók meg.
A vizsgálati módszerünk szigorúan a geopolitika és a geostratégia fogalom rendszerére épül, nem állami- és kormányszervezetek szempontjai érvényesülnek.
Hol lesz az Európai Unió határa?Hol húzódik a választóvonal a gazdagok és szegé-nyek, a rend és a szervezetlenség között?Hol lesz a kontinensen az új „Bársony Függöny”?Mi lesz Oroszországgal a kontinensen?A NATO-tag Törökország az Európai Unión kívül?Az európai védelem és a NATO?Az európai védelem és az Egyesült Államok?Az európai védelem és a NATO-tagállamok fegyver-zete, felszerelése, védelmi költségvetése?
Az Európai Unió és a biztonság
A világ más térségei
további leértékelődése várható gazdasági és kereskedelmi szem-pontból; az el nem kötelezettek mozgalma nem lesz jelentős; a nagy országok (India, Brazília stb.) nem válnak nagyhatalommá; bekapcsolódásuk a nemzetközi munkamegosztásba csekély lehető-
ségű; migrációs veszélyek, helyi háborúk, ellenőrizetlen fegyverkereske-delem, kábítószer-termelés és forgalmazás; nukleáris fegyverek és hatalmi törekvések; ellentétek a fejlett világgal (politikai, gazdasági,
népesedési, szociális és vallási stb.)
Szomszéd országok Azonos vizsgálati szempontok megfogalmazása mind a hét ország esetében. A NATO- és az Európai Unió tagság teljesen új helyze-tet teremtett a korábbiakhoz képest. A politikai, diplomáciai, gazdasági, kereskedelmi. környezetvédelmi és más kapcsolatok lehetősége (azonos érdekek és kölcsönös előnyök stb.). A válságkezelés, konfliktus-megelőzés közös forgató-könyveinek jelentősége.
ENERGIATARTALÉK(év)
SZÉN 250 - 300 KŐOLAJ 50 FÖLDGÁZ 60 - 70 URÁN 5000 NAPENERGIA SZÉLENERGIA Gyakorlatilag nem meghatározható
VÍZI ENERGIA
Forrás: Energia Világtanács, Die Zeit 2000. február 5.
ENERGIAFELHASZNÁLÁS(%-ban 2020 - 2030 között)
SZÉN 20 KŐOLAJ 21 FÖLDGÁZ 15 ATOMENERGIA 20 VÍZI ENERGIA 8 NAPENERGIA 8 BIOENERGIA 6 EGYÉB 2Forrás: Energia Világtanács, Die Zeit 2000. február 5.
Szén, kőolaj, földgáz felhasználás ( év, %-ban)
1970 80 2030 56 2050 50 2100 20
(napenergia: 40, atomenergia: 20,
bioenergia: 15, vízi energia és egyéb 5)
Forrás: Energia Világtanács, Die Zeit 2000. február 5.
Szén, kőolaj, földgáz felhasználás(Szerkesztette: Szternák György)
%
100
80
60
40
20
Év1900 1950 2000
X
X
2050
XX
A világ kőolajkészlete(milliárd tonna)
SZAUD-ARÁBIA 36,2
EGYESÜLT ÁLLAMOK 3,5
OROSZORSZÁG 6,7
IRÁN 12,3
MEXIKÓ 4,1
VENEZUELA 10,5
IRAK 15,1
E. ARAB EMÍRSÉGEK 12,6
KUVAIT 13,3Forrás: Magyar Geológiai Szolgálat 2001.
A világ földgázkészlete(trillió köbméter)
OROSZORSZÁG 48,14
EGYESÜLT ÁLLAMOK 4,74
KANADA 1,81
ALGÉRIA 3,69
INDONÉZIA 2,05
IRÁN 23.05
ÜZBEGISZTÁN 1,87
SZAUD-ARÁBIA 5,79
MALAJZIA 2,31
E. ARAB EMIRSÉGEK 6,10Forrás: Magyar Geológiai Szolgálat 2001.
Magyarország villamos energia termelése(megawatt)
Ajka 132,0
Inota 232,0
Borsod 137,0
Tiszapalkonya 250,0
Tisza II. 860,0
Kelenföld 197,0
Kőbánya 21,9
Újpest 9,6
Angyalföld 9,7
Kispest 24,0
Összesen: 7.508,9 MW
Duna 2206
Paks 1840
Mátra 824
Pécs 190
Sajószöged 120
Litér 120
Bánhida 100
Oroszlány 235
Tatabánya 33,7
(Forrás: Mayer György: Átalakulás előtt az energiaszektor, MTA Budapest)
Az ivóvíz(II. Víz Világfórum Hága, 2000. március)
2025-ben a világ felén súlyos édesvízhiány,
400 millió ember nem jut ivóvízhez,
a vízkészlet 2,5 %-a édesvíz a többi tengervíz,
az ivóvíz stratégiai nyersanyaggá válik (Közel-Kelet),
Törökország - Szíria - Irak - Irán ellentéte,
Kína - Tibet ellentéte,
Egyesült Államok - Mexikó ellentéte,
Kazahsztán, Üzbegisztán - az Aral-tó vidéke,
kevesebb mint 500 köbméter /fő/ év teljes vízhiány, 500 - 1000 köbméter /fő/év krónikus vízhiány, 1000 - 1700 köbméter /fő/év vízhiány, 1700 köbméter /fő/év elegendő víz,
- a határfolyók vízmegosztása,
- a gátak építése sem jelent végleges megoldást,
- a tengervíz sótalanítása,
Az ivóvíz(II. Víz Világfórum Hága, 2000. március)
A Föld felmelegedése
a Föld további 1,5 - 5,5 fokos felmelegedése,
az óceánok szintje 60 - 80 cm-rel megemelkedik,
Golf-áramlat megszűnése,
Európa hőmérséklete jelentősen lehűl,
hazai csapadékmennyiség 60 - 70 mm-rel csökken,
napfényes órák száma növekszik - aszályos évek,
Az élet minősége (szociális biztonság)
1) az életminőséggel kapcsolatos kutatások megnövekedett szerepe,
2) egyensúlytalanság a népességszaporulat és a népesség-fogyás között,
3) az egészségügyi ellátásra 300-400 USD/fő összeget költünk évente,
4) az életminőség folyamatos romlása: környezeti ártal-mak, egyéni életmód zavarai, az összetartozás hiánya, kilá-tástalanság, céltalanság,
5) az átlag életkor 70,6 év
6) az egészségügyi ellátásban tovább romlik a „gyógyu-lási esélyegyenlőség”,
Kábítószer kereskedelem(Forrás: World Drug Report 2000. kilogramm)
1995 510,61996 1137,21997 2136,41998 748,91999 176,82000 790,6
Menekültek a világban(ezer fő)
Mexikó 100
Kolumbia 900
Sierra Leone 1600
Libéria 900
Guinea 420
Elefántcsontpart 300
Algéria 165
Ciprus 265
Törökország 2000
Azerbajdzsán 500
Palesztina 3000
Forrás: ENSZ Menekültügyi Főbiztosság 2000. december.
Menekültek a világban(ezer fő)
Irak 1000
Irán 2000
Afganisztán 1200
Nepál 115
Myanmar (Burma) 1000
Thaiföld 150
Sri Lanka 1000
India-Pakisztán 1200
Szudán-Etiópia 800
Angola 1200
Bosznia-Hercegovina 2000
Koszovó 1200
Forrás: ENSZ Menekültügyi Főbiztosság 2000. december.
Keresztény - muzulmán fegyveres ellentét
Pakisztán 146,5 (m 90 %, k 2,5 %, e 7,5 %) Szudán 28,9 (m 69 %, k 13 %, e 18 %) Nigéria 113,8 (m 45 %, k 45 %, e 10 %) Fülöp-szigetek 74,7 (m 5 %, k 85 %, e 10 %) Indonézia 211,8 (m 85 %, k 8 %, e 7 %)
Forrás: Le Monde 2000. december.
Magyarázat: 146,5 lakosság millió fő
m=muzulmán
k=keresztény
e=egyéb
A legsúlyosabb keresztényüldözés(Forrás: Le Monde 2001. február 17.)
Nigéria 45 %, 55 millió fő Irán 2 %, 100000 fő Kína 3,2 %, 40 millió fő Szudán 13 %, 4 millió fő Pakisztán 1,6 %, 2 millió fő India 2,3 %, 19 millió fő Vietnam 8 %, 6 millió fő(Keresztények aránya a lakossághoz viszonyítva %-ban)
Fegyveres konfliktusok a világban 2000-ben(The Economist 2000. December)
Mexikó Kolumbia Jugoszlávia Törökország Bissau-Guinea Sierra Leone Elefántcsontpart Ciprus Izrael Irak Eritrea
Etiópia Szomália Csecsenföld Afganisztán Pakisztán Indonézia Mianmar (Burma) Sri Lanka Comore-szigetek Ruanda Kongó
Csatlakozásunk Nyugat-Európához(vasút)
V.
V/B.
V/C.X/B.
IV.
V.
IV.
Csatlakozásunk Nyugat-Európához(közút)
V/B.
V/C.
IV.
X/B.
IV.
V.
Autópályák és autóutak(A kormány terve szerint 2030-ban)
V/B.
V/C.
IV.
X/B.
IV.
V.
Egyesült Államok 65
Svédország 63
Svájc 51
Norvégia 51
Dánia 48
Hollandia 42
Finnország 38
Nagy-Britannia 36
Németország 34
Japán 32
Franciaország 29
Belgium 27
Spanyolország 16
Olaszország 16
Magyarország 16
Az információs és tudásalapú társadalom(100 főre jutó számítógépek száma 2000-ben, db)
Forrás: Glóbus MTI Rt. Sajtóbank
A családok számítógép- és internetellátottsága Magyarországon régiónként 2000-ben
(% - ban, számítógép/internet)
Közép-Magyarország 17,6 / 3.5
Közép-Dunántúl 15,5 / 1,4
Nyugat-Dunántúl 15,0 / 2,4
Dél-Dunántúl 12,8 / 0,9
Észak-Magyarország 11,1 / 1,0
Észak-Alföld 11,3 / 1,5
Dél-Alföld 10,8 / 2,0
Átlag: 13,4 / 1,8
Forrás: MTI Rt. Sajtóbank 2001. március
A regisztrált munkanélküliek száma (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2001-ben)
Közép-Magyarország 41.182
Észak-Magyarország 83.871
Észak-Alföld 90.751
Dél-Alföld 55.352 271.156 fő
Közép-Dunántúl 33.539
Nyugat-Dunántúl 23.018
Dél-Dunántúl 44.696 101.253 fő
372.409 fő
A megyei jogú városok rangsora(Forrás: Rechnitzer János tanulmánya 2001. MTA Budapest)
NYERTESEK
SzékesfehérvárGyőrSzombathelyDunaújvárosVeszprémEger
FELZÁRKÓZÓK
DebrecenSopronPécsNyíregyháza
LESZAKADÓK
ZalaegerszegSzolnokSzegedSzekszárd
VESZTESEK
TatabányaNagykanizsaSalgótarjánKecskemétMiskolcKaposvárBékéscsabaHódmezővásárhely
A nagyobb városokban lakók száma(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal)
Budapest 1.800.000
Debrecen 203.000
Győr 127.000
Kecskemét 106.000 2.940.000 főMiskolc 172.000
Nyíregyháza 112.000
Pécs 157.000
Szeged 158. 000
Békéscsaba 63.430
Eger 57.290
Kaposvár 66.410
Salgótarján 43.950 617.010 fő
Szekszárd 35.090 3.557.010 főSzolnok 75.960
Szombathely 81.230 35,4 %Tatabánya 71.700
Veszprém 61.530
Zalaegerszeg 60.420
A nagyobb városokban lakók száma(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal)
Megjegyzések
a társadalom tagjainak hite az értékrendszerekben, eltökéltsége azok megvalósításában; a „demográfiai bomba” hatása a világ gazdasági, kereskedelmi, szo-ciális, migrációs és más folyamataira; fejlett és fejletlen országok közötti ellentmondás további növeke-dése; a demokratikus intézmények nemzeti keretek közötti működésének hátránya; a környezetrombolás tovább növekedésének veszélye(daganatos megbetegedések). az összességében nem ellenőrizhető tömegpusztítófegyverek használatának veszélye.
Felhasznált irodalom
Balogh András: A világ 2000 után (Európa Ház Budapest 1999.)
Kissinger, Henry: Korszakváltás az amerikai külpolitikában
(PANEM - GRAFO)
Top Related