à'Ati
lî>4i‘ ♦*** * f à N i . ^
‘i\
>'• - ■ >• \ » '
Ç 4 ,^ * 4 1 » * *■ * ^
f c - ' 4-
iS*■*
* A '
v̂;i > i l£
r
V **
î w
Dß?
* **■r
•*
4
r ,j
J
w- Ti
\a
i
¿ 5 î ?
?
» r -
y -y
<«£
i * v 1> **v\
r.*í1 *
4 -
»» - H
K
.K %%i.
V "
~i
r * <
>
. . X
/
> ri.
?
f z* . <Vr
♦* 4$
6•J* 44*-s '
/ A / .' V' *.L« r . f
«
*i
L » -A -% I
\ *^ ■■■?, /I ju y£> 7
A ,«£
V-
K‘f
/ '* -r
**: V “♦V*
Tr Xi
fr* v't W!: • V\
V,îk
î Si*. • i
f
'm *
s'V t“* >>-• r ^ L
K»i
K* % *
V/?*-iT•y
WÍ */
V V X - y*\
V .«-*
•*
wt
" < y V .V
' % ~ /r . m á ¿
V V - ' ; ■ • t *
V * s r
% • ♦ < * * ?►
r  >
, * ^ *?• * % f
a
V s.
¥ 9
V
I H
>
^4-y
r
rK
àV
> i€~
'V
»
. «V
/*
%v v ^
i - *-> *V̂
"7
r't
/•n
s '.It ^ • * f'
■
II
f VSf
•k,\ 1 +Ji
< : 4: X * i -
Vi #N V
*
‘4 T
> rr v X ^ .-■:
• w - I /
• T V
r- mm fV
• S /
f . /
4
\
z 0 '
ft V -V> ¿V?
» .V;* * ■ . >■*á* *-J à - i
I
i
'i f\
4
\ • k
t **
r»%
* ». i
c, .V-
t p/M
* .
%« S
^ *
S
AZ ORSZÁGOS
M. KIR. MINTARAJZISKOLANAKES
f r r
RAJZTANA R KÉPZŐ N E Kff
E R T E S I T O TAZ 1 8 9 6 — 9 7 . TANÉVRŐL.
A Z I N T E Z E T C Z E L J A , S Z E R V E Z E T E É S T A N T E R V É N E K
K I V O N A T Á V A L ,
v a l a m i n t a r a j z t a n a r v i z s g a l a t i s z a b a l y z a t t e l j e s s z ö v e g é v e l
KÖZLI
KELETI GUSZTÁVIGAZGATÓ.
B U D A P E S T .
f r a n k l i n - t a r s u l a t n y o m d a j a
1897.
ORSZÁGOS MAGY. KIR.INTARAJZISKOLARAJZTANÁRKÉPZÖ
%
AZ INTEZET CZELJA ES FELADATA.
Az országos magyar királyi mintarajziskolának és rajztanárkép
zőnek feladata a jelenkor igényeinek és az ország szükségeinek
megfelelő rajztanárok szakszerű kiképzése, valamint tehetséges
ifjaknak, kik a képzőművészetek valamely ágára, különösen pedig
a festészetre vagy szobrászatra szánják magukat, a hivatásukra
szükséges ismeretek alapos megszerzésére alkalmat nyújtani.
Ezen czéljainál fogva az intézet oktatást nyújt a képzőművé
szeteknek, alábbi tantervébe foglalt ágaiban, gyakorlati utmutatás
és elméleti tanfolyamok segélyével.
T A N T E R V .
I. A L A K - R A J Z É S F E S T É S . (Figurális.)
I. OSZTÁLY.
Domború fősz- és élő fejminták után való rajzolás. Télen 10,
nyáron 1 $ heti órában.
I I . OSZTÁLY.
órában.
I*
4
I I I . OSZTÁLY.
Antik szoborminták és egész alakú élő mintákról való rajzolás
(akt). E tanulmányok kiegészítéséül szolgálnak a bonczalaktani
előadások és a gyors vázolás gyakorlása.
IV. OSZTÁLY.
Az élő fejminta festése. Elemi compositio-gyakorlatok stb.
Télen heti 10, nyáron 15 órában. Ezen tanulmányokhoz csatla
kozik :
A gyakorló festészeti szakosztály, melyben csupán művész
növendékek számára és külön tanár vezetése mellett az alakrajz
és festészet nagyobb terjedelemben, hetenkint 30— 315 óráig
taníttatik; úgyszintén:
II. É K Í T M É N Y E S R A J Z É S F E S T É S . (Ornamentika.)
I. OSZTÁLY.
Domború ékítmények rajzolása, különös tekintettel a forma
érzék és a kézbeli ügyesség fejlesztésére.
A különböző rajzszerek kezelésében, valamint a külön előadási
módokban való gyakorlatok. Hetenkint 6 óra.
I I . OSZTÁLY.
f
Ékítmény elemek rajzolása, különös tekintettel a stílek tanul
mányozására, s ezzel kapcsolatban tervezési gyakorlatok. Folyta
tása a rajzgyakorlatoknak domború mintákról. Geometriai síkékít
mények. Vázolgatás. Hetenkint 6 óra.
I I I . ES IV. OSZTÁLY.
Elmélkedések a művészeti formák fejlődéséről a különböző
nemzeteknél különböző korszakokban.
5
Az intézet föszöntvény-, fénykép-, metszet- és könyvtárában
őrzött művek ékítményes motívumainak tanulmányozása és vázol-*
gatása. Az országos iparművészeti muzeumbeli és egyéb eredeti
műtárgyak felvétele. Egyszerűbb ékítményes részletekre és ilyenek
összetételére terjedő compositio-gyakorlatok. Ónálló tervezgetés
az iparművészet külömböző ágai s a dekorativ építészet köréből,
u. m. szövetek, bútorok, sgraffito, keramikai művek, fémöntvények
és egyéb műtárgyak. Hetenkint 8 óra.
Ezenkívül a IV. osztály növendékei heti két órában ismétlés
képen domború ékitményes minták után való rajzolást isgyakorolnak.
I II . É P Í T É S Z É T .
Az építészeti rajz- és stiltanulmányok, heti 8 órában, csak a
III. osztályban kezdődnek. Szükséges előzményöket képezi a meg
előző két osztályban szerzendő geometriai ismeret és rajzbeli gya
korlottság.
I I I . OSZTÁLY.
Műszaki rajzgyakorlatok, előkészítésül a műépítészeti alaktanra.
Árnyékszerkesztés, intensitási gyakorlatok.
a) Elmélet. A műépítészeti stilek fejlődésének ismertetése ; azok■ a
elemzése és összehasonlítása.
b) Gyakorlat. Részletes tanulmányok rajzolása, különösen az
ókori remek építészet köréből válogatott minták nyomán.
f
IV. OSZTÁLY.
a) Elmélet. A műépítészeti stilek folytatólagos ismertetése.
Közép- és ujabbkori építészet.
b) Gyakorlat. Tanulmányok rajzolása a középkori (román,
góth) és ujabbkori (renaissance, bárok) építészet köréből vett
jeles példák nyomán.
6
IV. M Ű H ELY I RAJZOLÁS.
Hetenkint két órában a III. és IV. osztály részére.
Ipari vagy építészeti tárgyak kivitelének alapjául szolgáló raj
zok készítése, egy tized, egy ötöd, fél, vagy valódi nagyságban, és
pedig : elő- és oldalnézetben, alaprajzban, vízszintes és függélyes
metszésekkel, a különböző anyagok szerkesztésének feltüntetésé
vel. Részletrajzok valódi nagyságban, az alakok és profilok
ábrázolásával. A III. osztályban a példák a bútor- és épületasz-
talosság, — a IV. osztályban az építészet köréből vétetnek.
V. V I Z F E S T E S Z E T .
Csupán nők részére, heti 8 órában.
Edénynemüek, csendéleti tárgyak, virágok, különböző növé
nyek s ilyenekből összetett cso p o rto k ; himzési s szövetminták,
iparművészeti tárgyak természet utáni megfestése, valamint fej
tanulmányok élő mintáról.
VI. M IN T Á Z Á S .
A ) R A J Z T A N A R J E L Ö L T E K R E S Z E R E .
I. OSZTÁLY.
Mintázási gyakorlatok, különösen domború ékítményes minták,
valamint az emberi test egyes részeit ábrázoló föszminták nyomán
ezek nagyságának megfelelő méretekben. Hetenkint 6 óra.
I I . OSZTÁLY.
Ékítményes mintázási gyakorlatok lapminták után és dombor
művű mintázási gyakorlatok teljes idomú föszminták nyomán,
adott méretek szerint. Hetenkint 6 óra.
B ) M Ű V É S Z N Ö V E N D É K E K R É S Z É R E .
Mintázási gyakorlatok antik föszöntvények és élő minták
nyomán
/
i. Elemi geometria.
Bevezetés.
I. P L A N I M E T R I A .
Heti 4 óra előadás és 2 óra rajzolás az I. osztály számára.
1. A térelemek (pont, egyenes) helyzeti vonatkozásai és az egyenes-
vonalú idomok képzése általában.
2. Az alapidomok (véges egyenes, kör, szög, öv) helyzeti és metri
kus vonatkozásai.
3. A főidomok, és pedig:
a) az egyenes vonaluak (pont- és sugársor, tört egyenes, három-,
négy- és sokszög) alkotó részei, projectivitása (congruentia,
affinitás és axialis simmetria, hasonlóság és centrikus sim-
metria, collineatió és involutió), transversálisai és területe,
p) a görbe és vegyes vonaluak, és pedig:
a) A kör; vonatkozások a térelemek- és az előbb tárgyalt
idomokra (projectivikus, potentiális, polárikus és har
monikus tulajdonságok), kerület és terület.
b) A kúpszeletek elemei.
c) A cycloisok, evolvensek és az alkalmazott csigavonalak
leirása és szerkesztése.
Constructiv föladatok az egész tárgykörből.
II . S T E R E O M E T R I A .
A stereometria az orthogonális ábrázolás előadásával van egye
sítve és esetről-esetre tárgyaltatik.
VII. GEOMETRIA .
3
2. Ábrá-oló geometria.
A S T E R E O M E T R I A É S O R T H O G O N Á L I S Á B R Á Z O L Á S .
Heti j és 2 óra előadás es 2 óra rajzolás a II. és III. osztálv számára
I . STEREOMETRIA.
1. A térelemek pont. egyenes, sík helyzeti vonatkozásai és az
egyenes vonalú és sík lapu idomok képzése általában.
2. A^ alapidomok \kitérő torz egyenespár. pont és sík. egyenes
és sík. lapszög. réteg, testszög helyzeti és metrikus vonat
kozásai.
3. A főidomok. és pedig:
a) a síklapúak i szögletes testeki hasáb, gúla és általános
polyeder alkotó részei, transversális síkjai, eongruentiája és
axiális simmetriája. hasonlósága és centrikus simmetriája.
felülete és köbtartalma.
¡3) a görbe- és vegyeslapúak (gömbölyű testeki henger, kúp.
gömb alkotórészei, transversális síkjai, stb. — mint előbb.
Constructiv feladatok az egész tárgykörből.O O J
II. ORTHOGONÁLIS ÁBRÁZOLÁS.
1 . Bevezetés.
2. A térelemek ábrázolása két és több képsíkon.
3. A térelemek relatív vonatkozásai, különösen metszések, távol
ságok és szögek.
4. A sík idomok ábrázolása.
; . Á t e s t e k hasáb. gúla. henger, kúp. forgástestek) ábrázolása:
relativ vonatkozásaik a térelemekre és egymásra.O .
6. Megvilágítási viszonyok, u. m. vetett, saját árnvék és a meg
világítás intensitása.
9
7. Idomok helyzettransformátiói; képsíktransformátiók.
8. Az orthogonális és klinogonális axonometria elemei.
9. Constructiv feladatok az egész tárgykörből.
Jegyzet. A 6. és 7. pontban foglaltak alkalmilag tárgyaltatnak
B ) C E N T R Á L I S Á B R Á Z O L Á S ( P E R S P E C T I V A , L Á T S Z A T T A N . )
Heti 2 ora előadás és 2—8 óra rajzolás, a III. és IV. osztály számára.
Bevezetésül: látszati képek szerkesztése az orthogonális ábrá
zolási mód alapján.
I. ELMELETI RÉSZ.
1 . A térelemek (pont, egyenes és sík) centrális ábrázolása és helyzeti megállapítása egy síkon.
2. A térelemek helyzeti vonatkozásai: metsző egyenesek, két sík
metszése. Vegyes helyzeti feladatok.
3. A térelemek méretes vonatkozásai: szöghajlásuk a képsík iránt,
síkban fekvő elemek forgatása, valódi nagyságok megállapítása,
egyenesek osztása, adott osztás átvitele osztó egyenesek által,
az osztási k ö r ; az egyenesnek és a síknak szög szerinti vonat
kozása. Síkok hajlási szögei, síkok elhelyezése adatok szerint.
4. Segédmíveletek korlátolt képsíkon: összevonási középpont
alkalmazása, összevont segédkép, egyenlőközű egyenesek
képeinek szerkesztése iránypont használása nélkül.
v Különféle mértékegységek és lépték rendszerek alkalmazása,
hálók.
6. Az elnyulások és visszás helyzetek határai.
7 . A kör és más sík görbék centrális ábrázolása.
II. GYAKORLATI RÉSZ.
Heti 2—8 óra rajzolás leginkább a IV. osztály számára.
1. Ékített síkok centrális ábrázolása.
2. Síkok által határolt testek, forgási testek, testcsoportok
ábrázolása.
10
3. Az építészet köréből vett tárgyak.
4. Arnyékszerkesztés természetes és mesterséges világítás feltétele
mellett.
5. Tükörképek a tükör síkjának különböző állásai mellett.
6. Adott látszati képek kifejtése (visszafejtése) és hibáinak javítása.
7. Látszati képek tervezete.
Geometriai módszertan.Heti 2 óra előadás a IV. osztály számára.
1. A rajzoló geometria tananyagának módszeres kezelése a közép
iskola 4 alsó osztályában és a polgári iskolában, különös
tekintettel az előadási képesség fejlesztésére.
2. Próbaelőadások.
3. A geodásia és a situatio-rajzolás elemei egybekötve gyakorlati
mérésekkel a mezőn.
4. A legszokásosabb geographiai fokhálózatok szerkesztése.
V III . F E S T E S Z E T I B O N C Z A L A K T A N .
I. ES II . OSZTÁLY.
Hetenkint 1 óra.
Az emberi test külalakját meghatározó csontok, inak, izmok
idomai, kölcsönös aránya és mozgása törvényeinek magyarázata
és rajzolása, fali ábrák, boncztani készülékek és az élő természet
ből vett minták nyomán.
IX . M Ű V É S Z E T E K T Ö R T É N E T E .
I I . , I I I . ES IV. OSZTÁLY.
Hetenkint 2 óra előadás
Összefoglaló képe a művészileg szép eszményének, a mint az
a különböző népeknél; különböző korszakokban az építészet,
festészet és szobrászat, valamint a magasabb műipar termékeiben
A régi keleti népek, valamint Görögország és Róma, utóbb a
középkor és a renaissance művészetének története.
X . N E V E L É S ÉS O K T A T Á S T A N .
A ) Á L T A L Á N O S N E V E L É S T A N
f
A II I . OSZTÁLYÚ RAJZTANÁRJELÖLTEK SZÁMÁRA.
Heti i — 2 órában.
A nevelés fogalma és a neveléstan felosztása. A testi nevelés
körében szem előtt tartandó szabályok, különös tekintettel az
iskolai egészségtanra. A% értelmi nevelés körében követendő főbb
szabályok ismertetése, kapcsolatban a szemlélődő, képzetalkotó,
gondolkozó, emlékező és képzelődő lelki tehetségeknek tüzetes
leirásával, a logika tételeinek ismertetésével. A kedély-neveléstan föltételei, összeköttetésben a különféle érzelmek, hangulatok és
indulatok leirásával, különös tekintettel a szépízlés fejlesztésének
szabályaira.
erkölcsi nevelés körében érvényesítendő szabályok, az
ösztönöknek, vágyaknak, hajlamoknak, szenvedélyeknek, a vér-
mérsékletnek és az egyéni jellemvonásoknak ismertetésével kap
csolatban. Az iskolai nevelés és fegyelemtartás tételei kellő
tekintettel az egyes iskolák növendékeinek erkölcsi fejlettségére
és a nemzeti nevelés követelményeire. Az iskolai nevelésre és
fegyelemtartásra vonatkozó irodalomnak rövid áttekintése és a
közoktatásügyi kormány által kiadott s ezen teendőkre vonatkozó
rendeletek ismertetése.
I 2
B ) Á L T A L Á N O S O K T A T Á S T A N
A IV. OSZTÁLYÚ RAJZTANARJELOLTEK SZAMARA
Heti i — 2 órában.
Az oktatástan fogalma és felosztása. Az oktatás körében szem
előtt tartandó főelvek és az ezekből származó szabályok ismer
tetése.9
A% iskolai oktatás czélja tekintettel az egyes tanintézetek fel
adatára. A tananyag megállapítására vonatkozó általános oktatás
tani szabályok ismertetése, különös tekintettel az egyes iskolák
számára készült tantervek azon részleteire, a melyek a rajzolás
tanítására vonatkoznak. A tanmenetek megállapítására vonatkozó
általános szabályok. A tanalakoknak, nevezetesen a közlő vagy
előadó tanalaknak, az előmutató, a kikérdező, a kifejtő, az
önoktató és az emlékeltető tanalaknak ismertetése és az ezekre
vonatkozó oktatástani tételek. Az egyes tanítási órák helyes föl-
használására vonatkozó oktatástani szabályok. Az oktatástanra
vonatkozó irodalom ismertetése, különös tekintettel a rajztanítás
módszerének fejlődését feltüntető művekre. — A magyar köz-
oktatásügy feljődésének rövid története, kapcsolatban az általános
neveléstörténet főrészleteinek ismertetésével. — A kormány által
kibocsátott módszertani utasítások ismertetése.
X I . M A G Y A R N Y E L V E S I R O D A L O M .
I I . OSZTÁLY.
' 'Heti i — 2 óra.' /
I. Téli félév. Bevezetés az irodalom ba; a magyar nyelv jellemző
sajátságai; prózai írásművek. Aesthetikai a lapfogalm ak; a költői
írásművek elmélete.
II. Nyári félév. Ujabbkori magyar költők magyarázata. (Aes-
thetikai fejtegetéssel, különös tekintettel a leíró, festői és plasz
tikus helyek feltüntetésére.) — Stílusgyakorlatok.
(Heti i — 2 óra.)
Irodalomtörténet. Bevezetésül: a régibb magyar irodalom rövid
áttekintése. Az újabbkori magyar irodalom tüzetes ismertetése,
különös tekintettel a szerkesztés és nyelvbeli előadás művészibb
kivitelére. — Stílusgyakorlatok.
A fentebbiekben ismertetett tanterv, kivéve a vízfestést, egész
terjedelmében az intézetnek csakis rajztanárjelölt finövendékeire
nézve irányadó. A rajztanítónőjelöltek, úgyszintén mindkét nembeli művés ̂ növendékek különleges igényeknek megfelelő oktatásban részesülnek.
I I I . OSZTÁLY.
KIVONAT• • • •
A Z I N T E Z E T A L A P S Z A B A L Y A I B O L E S K Ü L Ö N H A T A R O Z A T A 1 B O L
Az intézeti tanulók, külön czéljaikhoz képest vagy rajztanár
jelöltekül, vagy művésznövendékekül iratnak be.
A rajztanárképzőnek teljes tanfolyama 4 évre terjed.
A művésznövendékek tanfolyama nincs az évek bizonyos szá
mához k ö tv e ; a mennyiben azonban valamely művésztanuló három
éven túl akarná az intézetet látogatni, annak megengedése a tanári
kar határozatától függ.
A rajztanárjelöltek befogadásának föltételeire nézve az alább
közölt rajztanárvizsgálati szabályzat 5 §-a irányadó.
A művésznövendék fölvételére megkivántatik, hogy a teljes
polgári iskolát vagy a középiskolának legalább hat osztályát
végezte légyen.
O ly jelentkezők, a kik felötlő hivatást tanúsítanak, az igaz-
alapján, miniszteri engedélylyel
dékek közé fölvehetők akkor is, ha a közép- vagy polgári
iskolának csupán négy osztályát, de jó sikerrel, végezték.
Mind a rajztanárjelöltek, mind a művésznövendékek fölvéte
lének közös föltételei:
a) a betöltött ió-ik korév;
b) ép látóérzék;
c) gyakorlottság a szabadkézi rajzolásban, melynek kellő foka
esetleg külön fölvételi vizsgálat útján igazolandó.
A fölvétel általában ideiglenes jellegű, s csak félévi látogatás
és ezalatt kitüntetett szorgalom és tehetség alapján történik a
végleges fölvétel.
Az intézet tar rendelkezésre
által korlátozott számban, nők is vehetnek részt, ha a szabadkézi
rajzolásból kivánt előkészültséget igazolták.*
A tanulók fölvétele minden tanfélév kezdetén, szeptember
illetőleg február hó elején eszközöltetik. A tanfélév folyamában a
fölvétel csak különösen méltányolandó okok alapján és kivéte
lesen engedélyeztetik.
Az ösztöndíjas rajztanárjelöltek a képesítő vizsgálatnak magu
kat alávetni kötelesek.
A rajztanárvizsgálatok rendjét és módját külön szabályzat
állapítja meg. melynek teljes szövege alább olvasható.
Az intézeti növendékek művei időnkint közszemlére kiállít
tatnak az iskola helyiségeiben.
A tanév szeptember hó elején kezdődik s junius hóban vég
ződik. Junius hava közepétől annak végéig a képesítő vizsgálatok
tartatnak.
Az intézet minden tanítványa minden tanév elején beiratásif
díjul 2 forintot fizet és 80 krt az Értesítőért.
A rendes növendékek egész évi tandíja 10 forint. A vendég
látogatók tandíja magasabb, s időről időre a viszonvokhoz képest
állapíttatik m eg .** A nők közül azok. kik rajztanítónői képesítésre
készülnek, évi 10 frt. — a művésznövendékek a mindenkoriv■endéglátogatói tandíjat fizetik.
Szegény sorsú, tehetséges és szorgalmas növendékek a tan
díj fizetése alól fölmentethetnek.
A felvételi és tandíjak az állampénztárba folvnak.
Az intézet szegényebb sorsú tehetségesebb növendékei, külö
* A raiztanítónójelö!tekre nézve 1. a raiztanárvizszálaii szabálvza* >. ^-át.++ Az i 38o— Sj-ik tanévtől kezdve — további intézkedésig — a venűesrlatosratók
egész évi tandíja m;nisteri rendelettel 40 forintban állapíttatott meg.
l ó
nősen pedig a rajztanárjelöltek számára rendelt állami ösztöndíjak
elnyerésére évenkint nyilvános pályázat hirdettetik.
A pályázati föltételek rendszerint a következők :
1. Hitelesen igazolandó:
a) hogy a pályázó ép látóérzékű s legalább 1 6 éves korát
már betöltötte;
b) hogy készültség tekintetében az intézetbe fogadás fen
tebb jelzett általános föltételeinek megfelelni képes.
2. A készültség kellő foka eshetőleg külön vizsgálat utján
igazolandó.
3. Az ösztöndíj csak egy évre adományoztatik; tovább élve
zete a tanév folyamában s az évi vizsgálatok utján kitüntetett
haladástól függ.
4. A kellően fölszerelt kérvények, rajzmunkálatok mellék
letével, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez czímezve
az évenkint szabályszerűen kihirdetett határidőig a m. kir. rajz
tanárképző igazgatójához nyújtandók be. (Budapest, VI. kerület,
Andrássy-út 7 1 .)
A pályázat eredményét a tanártestület bírálja meg s ennek
indokolt javaslata alapján a vallás- és közoktatásügyi m. kir.
miniszter határoz.
Itt megjegyeztetik, hogy az intézetbe belépő uj növendék az
első félévben sem tandíjelengedésre, sem ösztöndíjra nem szá
míthat.
Az állami ösztöndíjas rajztanárjelölt, mielőtt az ösztöndíj szá
mára folyóvá tétetnék, térítvényt ír alá, melyben az államsegély
kedvezményével kapcsolatos kötelezettségek hű teljesítése iránt
fogadást tesz.
Az állami ösztöndíjas rajztanárjelöltek a képesítő vizsgálat
kiállása s az oklevél kinyerése után nem tarthatnak már ennél
fogva jogot valamely állami tanintézetnél leendő
ha ellenben valamely nyilvános iskolához rajztanárokul vagy
rajztanítókul a vallás- és közoktatásügyi minister részéről kinevez
tetnek, a kinevezést elfogadni s a rájuk bízott tanszéket a rendes
17
illetmények élvezete mellett legalább három évig ellátni kötelesek,
különben az ösztöndíjat visszafizetni tartoznak.
A szorgalom élesztése és a haladás kitüntetése végett minden
tanév végével jutalomdíjak osztatnak ki a legjelesebb növendékek
között.
Míívésznövendékek, vagyis olyanok, kik csupán valamely
művészeti ágban (festészetben, szobrászatban) óhajtják magukat
kiképezni, ha vagyontalanok s a mellett kiváló tehetséget és
szorgalmat tanúsítanak, időnkint szintén némi államsegélyben
részesíthetők.
9
É r t e s í t ő 1 8 9 6 — 97
SZABÁLYZAT A RAJZTANÍTÁSRA KEPESÍTŐ VIZSGÁLATOKRÓL.
A vallás- és közoktatásügyi magyar kir. minister úr ő
nagyméltósága a rajztanárképzés és képesítés újabb rendezése
ügyében egybehivott szaktanácskozmány által a rajztanár- és
rajztanító-képesítésre vonatkozólag elkészített szabályzatot 1894.
évi junius hó 6-án 1 14 6 . sz. alatt kelt magas rendeletével
jóváhagyván, a vizsgálatok immár e szabályzat szerint tartat
nak meg.
A fenti rendelet intézkedéseiből tájékozásul közöltetnek a
következők:
Az uj szabályzatot illetőleg a vallás-és közoktatásügyi minister
úr fentartja magának a jogot, hogy a vizsgáló bizottság javaslatára
oly alapos szakképzettségű egyéneknek is megengedje a vizsgára
bocsáttatást, kik a szabályzat 5. §-ában megállapított tanulmányi
előfeltételeknek csak részben feleltek m eg; — a rajztanítónő
jelöltekre nézve ugyancsak a vizsgáló bizottság javaslatára szintén
fentartja magának a nevezett minister úr az előirt tanulmányi elő
feltételeknek részbeni elengedését, nevezetesen pedig a magánúton s%er~ett megfelelő előképzettség esetében az attól való el-
tekintést, hogy az illetők előismereteiket nyilvános tanintézetekben
szerezték légyen meg.
Az orsz. mintarajziskola- és rajztanárképző tananyagának az uj
szabályzat életbe léptetése folytán szükséges kiegészítéséül a követ
kező uj tantárgyak rendszeresittettek:
1 . A vizfestés egy u) tanerővel a női osztályban;
2. a magyar nyelv és irodalom mindkét nembeli tanár- és
tanítójelölt növendékek számára;
a mértani szakok a tanítójelölt nőnövendékek számára.
A szabályzat szövege a következő :
1. Nyilvános középiskolánál, tanítóképzőnél, felső nép- és
polgári iskolánál, felsőbb leányiskolánál és ipariskolánál rajztanár
vagy rajztanítóúl (rajztanítónőül) rendszeresített minőségben csak
szabályszerűen képesített egyének alkalmazhatók.
2. §. A vizsgáló bizottság, a) A rajztanításra képesítő vizsgála
tok külön országos bizottság előtt tartatnak meg.
b) Ezen bizottság á l l : az elnökből, az alelnökből, a tudomány-
egyetem, a kir. József-műegyetem, az országos magyar kir.
rajztanárképző intézet, az állami polgári iskolai tanítóképző
intézet, valamint a érdekelt
megfelelő számú képviselőiből. A bizottság elnökét, alelnökét éstagjait ot
nevezi ki.közoktatásügy
c) A vizsgáló bizottság a szükséghez képest csoportokban
működik.
d) Az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, a bizottság
mindennemű értekezletein és tanácskozásain és a vizsgálatokon
e lnököl; a bizottság ügykezelesét vezeti. Szavazatok egyenlősége
esetén az elnök szava dönt.
e) A vizsgáló bizottság hivatalos pecsétjén Magyarország
koronás czímere látható ezzel a körirattal: «A m. kir. rajztanár
vizsgáló bizottság pecsétje 1 878.»
3. §. A képesítés nemei. Rajztanításra képesítést lehet szerezni:
a) Középiskolák és középfokú ipariskolák számára, még pedig
a) szabadkézi rajz és rajzoló geometriából, vagy
ezen tantárgyaknak csak egyikéből.
20
b) Tanítóképzők, polgári iskolák és ipartanműhelyek számára
c) Iparos tanoncziskolák számára.
Végre
d) Rajztanítónői képesítést tanítónőképző intézetek, polgári és
felsőbb leányiskolák számára.
4. §. Jelentkezés a vizsgálatra. A képesítő vizsgálatra jelentke
zésnek határideje rendszerint márczius hava 15-ike. A k ih irdetés
évenkint a Budapesti Közlönyben, a vallás- és közoktatásügyi
ministerium Hivatalos Közlönyében, a Középiskolai T anáregye
sület Közlönyében és a Néptanítók Lapjában történik meg.
A rajztanításra képesítő vizsgálathoz bocsátásért a szabály
szerűen bélvegelt és fölszerelt folyamodványt a bizottság elnöké
nél kell benyújtani.
A folyamodványhoz m elléklendők:
a) a jelentkező rövid életrajza, melyben különösen kiké-
peztetésének főirányát, menetét és az arra fordított időt kell
jeleznie :
b) keresztlevele, illetőleg születési bizonyítványa, melylvel iga-
zolja, hogy legalább 2 1- ik életévét betöltötte:
c) tanulmányi és az előirt általános műveltséget igazoló egvéb
bizonyítványok:
d) hatósági orvos által kiállított bizonvítvánv jelentkezőnek a'—' */ J *
rajztanitóságra testileg alkalmas voltáról:
e) a geometriai, építészeti, szabadkézi, esetleg műipari rajz
köréből való dolgozatai:
f ) ha a jelentkező közszolgálatban áll, elöljárósága, különben
pedig közhatóság által kiállított erkölcsi bizonyítvány; végre
l) esetleg valamely tanintézetnél rajztanítói minőségben foly
tatott működésről szóló bizonyítványok.
A folyamodványban a jelentkezőnek ki kell jelentenie, hogy
a képesítésnek a 5. 5;-ban felsorolt nemei melyikét kívánja meg-
szerezni.
v §. Az előképzettség mértéke, a) A középiskolai és közép
fokú ipariskolai rajztanításra képesítő vizsgálathoz (3. §. a) az
2 I
érettségi bizonyítvány és a rajztanárképző tanfolyamának elvégzésekívántatik.
b) A tanítóképzői, polgári iskolai és ipartanműhelyi rajztanítói
vizsgálathoz (3. §. b) az érettségi bizonyítvány vagy elemi iskolai
tanítói oklevél és a rajztanárképző vagy polgári iskolai tanítóképző
rajztanítói szakcsoportjának elvégzése kívántatik. E vizsgálathoz
felötlő tehetség, megfelelő általános míveltség és szakképzettség
mellett, a vizsgáló bizottság meghallgatása után kivételesen külön
miniszteri engedélylyel olyanok is bocsáthatók, kik érettségi vagy
tanítói képesítő vizsgálatot nem tettek, de legalább hat közép
vagy polgári iskolai osztályt végeztek.
c) Az iparos tanoncziskolai rajztanításra képesítő vizsgálathoz
(3. §. c) a m. kir. iparművészeti iskola, a középipariskola, vagy
hasonló irányú szakiskola jó sikerű elvégzése, avagy elemi iskolai
tanítói oklevél kívántatik.
Felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakkép
zettség mellett a vizsgáló bizottság meghallgatása után külön
ministeri engedélylyel ezen vizsgálathoz olyanok is bocsáthatók,
a kik a fentebb elősorolt iskolákat nem végezték.
d) Tanítónőképzői, polgári és felsőbb leányiskolái rajztanító
női képesítő vizsgálatra a kellő rajzi szakképzettséggel és elemi
népiskolai tanítónői oklevéllel biró nőket lehet bocsátani.
Felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakkép
zettség mellett a vizsgáló bizottság meghallgatása után külön
miniszteri engedélylyel ezen vizsgálathoz kivételesen oly nők is
bocsáthatók, kik legalább négy polgári vagy felsőbb leányiskolái
osztályt végeztek.
6. §. A vizsgálat helye és alakja. A rajztanításra képesítő vizs
gálatok az orsz. magyar kir. rajztanárképző intézetben (Budapest,
Andrássy-út 7 1 . sz.) évenként rendszerint junius hó második
felében tartatnak meg.
A képesítő vizsgálat két részből á l l :
a) zárthelyi és
b) szóbeli vizsgálatból.
A zárthelyi vizsgálat alkalmával tankönyvek vagy jegyzetek hasz
nálata meg van tiltva. A felügyeletet a vizsgáló bizottságnak e végre
kiküldött tagjai gyakorolják.
Szóbeli vizsgálatra csak oly jelöltek bocsáthatók, kiknek zárt
helyi dolgozatait a bizottság elfogadhatónak találta.
I. K Ö Z É P I S K O L A I E S K Ö Z É P F O K Ú I P A R I S K O L A I R A J Z
T A N Á R O K V IZ S G Á L A T A .
A)
Kik mind a szabadkézéi rajiból, mind a rajtoló geometriából nyernek képesítést.
i . Zárthelyi vizsgálat tárgyai :a) Alakrajzolás, egész élő alakról (akti; rendelkezésre álló idő
3 óra.
b) Ékítményes rajzolás: domború mintáról árnyékolással taz
egésznek felvázolása és a feladat egy részének teljes k idolgozásai;
idő 10 óra.
e j Iparművészeti rajzolás és tervezés : színes ékítménynek vagy
valamely iparművészeti tárgynak tervezése ; idő 5 óra.
d) Építészeti (műszaki) rajzolás, az alaktanból szerzett készült
ség kimutatására; idő 5 óra.
e) Ábrázoló geometria és perspectiva : valamely geometriai
testcsoport vagy egyszerű műszaki tárgy derékszögű és perspectiv
képének és megvilágítási viszonyainak ábrázolása különböző vilá
gítás feltétele mellett, rövid írásbeli magyarázattal; idő 6 óra.
Szemléleti p e rsp e c t iv a : geometriai testek csoportjának
puszta szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árnyékolás
sal ; idő 2 óra.
2}
g) Mintázás : féldomború ékítmény előállítása grafikai mintáról,
egy részletnek teljes kidolgozásával; idő 5 óra.
h) M agyar nyelvi Írásbeli dolgozat a műtörténelemből,
nevelés-oktatástanból, vagy irodalomból vett valamely tárgyról;
idő 5 óra.
2. Szóbeli vizsgálat tárgyai:a) Elemi geometria. A planimetriából: a térelemek viszony
lagos vonatkozásai; az egyenesvonalú idomok alkotó részei, pro-
ectivitása, transversalisai és területe; a kör és vonatkozásai a
térelemekre; kerülete és területe; kúpszeletek elem ei; czikloisok,
evolvensek és csigavonalok. A stereometriából: a térelemek viszony
lagos vonatkozásai; a szögletes testek, henger, kúp és gömb szár
maztatása, egybevágósága, szimmetriája és hasonlósága, felülete és
köbtartalma. Szerkesztési feladatok.
b) Ábrázoló geometria. Ábrázolás egy és több képsíkon ; a tér
elemek viszonylagos vonatkozásai; a síkidomok ábrázolása; a szög
letes testek, henger, kúp és forgási testek ábrázolása; relativ
vonatkozásaik a térelemekre és egym ásra; megvilágítási viszonyok
ábrázolása; a derékszögű és ferdeszögű axonometria elemei.
c) Perspectiva. Perspectiv képek szerkesztése az átmetszés
módszere alapján. A térelemek czentrális ábrázolása, viszonylagos
vonatkozásai. Segédmíveletek korlátolt képsíkon. Síkidomok
czentrális ábrázolása. Szögletes testek, henger, kúp és forgási testek,
testcsoportozatok ábrázolása. Árnyékszerkesztés.
d) Anatómiai alaktan. Az emberi test külalakját meghatározó
csontok, inak, izmok idomai, kölcsönös aránya és mozgása
törvényei.
e j Műtörténelem és stiltan. A régi keleti népek, Görögország
és Róma, a középkor és renaissance műtörténelme.
f ) Nevelés- és oktatástan kapcsolatban a psychologia és a
logika elemeivel. Az általános elvek és szabályok ismerete és
ezeknek alkalmazása a rajz és szépírás oktatása körében. A közép
iskola szervezete: rajzi és szépírási tanterve és ezen oktatás
segédeszközei. A rajz- és szépírásoktatás irodalma, a jelesebb
művek ismerete. A magyar közoktatásügy fejlődésének története,
különös tekintettel a középiskolára.
g) M agyar nyelv és irodalom. Az ujabbkori magyar irodalom
áttekintése.
B)
Csupán s^abadké\i raj\ tanítására képesítő vizsgálat.
1. Zárthelyi vizsgálat tárgyai ugyanazok mint A) alatt.
2. Szóbeli vizsgálat tárgyai :a) Elemi geometria: a planimetría és stereometria ismerete
bebizonyító alapon, különös figyelemmel a szerkesztésre.
b) Anatómiai alaktan.
c) Műtörténelem és stiltan.
d) Nevelés- és oktatástan.
e) M agyar nyelv és irodalom.
Az utóbbi négy tantárgy az A) alatt követelt mértékben.
C)
Csupán rajtoló geometria tanítására képesítő vizsgálat.
i . Zárthelyi vizsgálat tárgyai :a) Alakrajzolás: fej domború mintáról; idő $ óra.
f
b) Ekítményes rajzolás: domború mintáról árnyékolással (az
egésznek felvázolása és egy részlet teljes kidolgozása); idő i o óra.
c) Iparművészeti rajzolás: valamely műipari tárgynak főbb
méretekkel jelölt vázlata nyomán műhelyi részletrajz kivánt nagy
ságban ; idő $ óra.
d) Építészeti (műszaki) rajzolás, az alaktanból szerzett készültség
kimutatására; idő <, óra.f
e) Ábrázoló geometria és perspectiva: valamely geometriai
testcsoport vagy egyszerű műszaki tárgy derékszögű és per
spectiv képének és megvilágítási viszonyainak ábrázolása, külön
böző világítás feltétele mellett, rövid Írásbeli magyarázattal; idő
6 óra.
Szemléleti perspectiva ; geometriai testek csoportjának
puszta szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árnyékolás
sal ; idő 2 óra.
g) Mintázás: féldomború ékítmény előállítása grafikai mintáról,
egy részletnek teljes kidolgozásával; idő 5 óra.
h) M agyar nyelvi Írásbeli dolgozat a műtörténelemből, nevelés
oktatástanból vagy irodalomból vett valamely tárgyról; idő 5 óra.
2. Szóbeli vizsgálat tárgyai ugyanazok mint A) alatt.
Megjegyzés. A B) és C) alatti képesítő vizsgálatot tett jelöltek,
ha az A) alatti képesítést meg akarják szerezni, a tananyag-
különbözetből kiegészítő vizsgálatot tartoznak tenni.
II. T A N Í T Ó K É P Z Ő I N T É Z E T I R A J Z T A N Á R O K É S P O L G Á R I
I S K O L A I V A L A M I N T I P A R T A N M Ű H E L Y I R A J Z T A N Í T Ó K
K É P E S Í T Ő V IZ S G Á L A T A .
1. Zárthelyi vizsgálat tárgyai.a) Alakrajzolás: fej domború mintáról; idő 5 óra.
b) Ékítményes rajzolás: domború mintáról árnyékolással (az
egésznek felvázolása és egy részlet teljes kidolgozása); idő 10 óra.
c) Iparművészeti rajzolás: valamely műipari tárgynak főbb mére
tekkel jelölt vázlata nyomán, műhelyi részletrajz, kivánt nagyság
ban ; idő 5 óra.
d) Építészeti (műszaki) rajzolás, az alaktanból szerzett készült
ség kimutatására; idő 5 óra.f
e) Ábrázoló geometria és perspectiva: valamely geometriai
test vagy testcsoport derékszögű és perspectiv képének ábrá
zolása, rövid Írásbeli magyarázattal.
A derékszögű ábrázolásnál az esetleg előforduló áthatások és
az árnyék szerkesztése is kívántatik; a rajz tussal kihúzandó.
Idő 6 óra.
20
Szemléleti perspectiva: geometriai testek, csoportjának
puszta szemlélet alapján szabadkézzel való ábrázolása árnyékolás
sal ; idő 2 óra.
g) Mintázás: féldomború ékítmény előállítása grafikai mintáról,
egy részletnek teljes kidolgozásával; idő =; óra.
h) Magyar nyelvi Írásbeli dolgozat a műtörténelemből, nevelés
oktatástanból vagy irodalomból vett valamely tárgyró l; idő 5 óra.
i) Szépírás: próbaírás magyar és német folyó- és ronde-irással;
idő i óra.
2. Szóbeli vizsgálat tárgyai :a) Elemi geometria: a planimetría és stereometria ismerete
bebizonyító a lap o n ; különös figyelemmel a szerkesztésre.
b) Ábrázoló geometria: az egy és több képsíkon való derék
szögű ábrázolás elvei, (pont, vonal, sík és síkidomok ábrázolása,
egymáshoz való helyzetök, valódi nagyság és hajlás): a szögletes
testek ábrázolása, síkmetszetei, áthatása, árnyékuk szerkesztése;
ugyanezen feladatok megoldása a kúp, henger, gömb- és forgási
testeknél a gyakorlatban előforduló egyszerűbb helyzetekben.
c) Perspectiva: az átmetszés módszere; a czentrális vetítés elvei
(pont, vonal, sík ábrázolása; iránypontok, irányvonalak; síkbeli
idomok ábrázolása); a rövidített distáncz és az osztópontok elm é
lete ; egyszerű tárgyak perspectiv ábrázolása ; a perspectiv árnyék-
szerkesztés elemei.
d) Műtörténelem és stiltan; a régi keleti népek, Görögország,
Róm a, a középkor és a renaissance műtörténelmének alapvonalai;
az itten fellépő stíleket jellemző főbb vonások ismerete.
e) Nevelés és oktatástan, kapcsolatban a psychologia és logika
e lem eive l: az általános elvek és szabályok ismerete és ezeknek
alkalmazása a rajz- és szépírás oktatása körében. A tanítóképezde
és polgári iskola czélja és szervezete; ezen intézetek rajz- és szép-
irási tantervei és ezen oktatás segédeszközei. A rajz- és szépírás
oktatás irodalma, a jelesebb művek ismerete. A magyar nép
oktatásügy fejlődése története, különös tekintettel a polgári
iskolára és tanítóképezdére.
27
f) Magyar nyelv és irodalom. Az ujabbkori magyar irodalom
áttekintése.
Megjegyzés. Az A) alatti képesítő vizsgálatot tett jelöltek a
II., III. és IV. alatti képesítéssel is bírnak. A II. alatti képesítő vizs
gálatot tett jelöltek a III. és IV. alatti képesítéssel is bírnak, de ha
az I. alatti képesítést meg akarják szerezni, a tananyagkülönbözet-
ből kiegészítő vizsgálatot tartoznak tenni.
I II . I P A R O S T A N O N C Z I S K O L A I R A J Z T A N Í T Ó K K É P E S Í T Ő
V IZ S G Á L A T A .
i . Zárthelyi vizsgálat tárgyai:
b) Műhelyi rajzolás: valamely műipari tárgynak főbb mére
tekkel jelölt vázlata nyomán, műhelyi részletrajz kivánt nagyság
ban; idő 5 óra.f
c) Építészeti rajzolás: egyszerű építészeti tárgy rajzolása tömör
minta után árnyékszerkesztéssel; idő 10 óra.
d) Ábrázoló geometria és perspectiva: egyszerű geometriai
testek derékszögű ábrázolása árnyékszerkesztéssel; ugyanezen
testek perspectiv képének ábrázolása; idő 6 óra.
e) Szemléleti perspectiva : geometriai testek csoportjának
szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árnyékolással;
idő 2 óra.
f) M agyar nyelvi Írásbeli vizsgálat az oktatástanból vagy az
irodalomból vett valamely tárgyról; idő $ óra.
2. Szóbeli vizsgálat tárgyai:a) Elemi geometria: A térmennyiségek általában; a vonalok
helyzetei a síkban ; idomok keletkezése ; egyenesvonalú síkidomok
egybevágósága, hasonlósága, szimmetriája. A kör, ellipszis, tojás-,
kosár- és csigavonalak szerkesztése. Az egyenesvonalú síkidomok
és a kör területének meghatározása. Testek ismertetése; ezek felü
lete és térfogatának kiszámítása.
b) Ábrázoló geometria : A vetítés fogalm a; a pont, vonal és
sík derékszögű ábrázolása és viszonylagos vonatkozásaik. Hasáb,
henger, gúla, kúp, gömb és ezek összetételeinek ábrázolása, vetett
és önárnyékuk szerkesztése.
c) Perspectiva: Alapfogalmak; egyszerű geometriai testek és
testcsoportok perspectiv képeinek szerkesztése hozzáférhető
iránypontok és alaprajz segítségével.
d) Oktatástan kapcsolatban a psychologia és logika elemei
vel : Az alsófokú ipariskolai rajzoktatás czélja, tanterve; tanesz
közök, vezérkönyvek ismerete. A rajzoktatás módszere.
e) M agyar nyelv és irodalom : Az ujabbkori magyar irodalom
áttekintése.
I V . T A N Í T Ó N Ő K É P Z Ő I , P O L G Á R I É S F E L S Ő B B L E Á N Y I S K O L Á I
R A J Z T A N Í T Ó N Ő K K É P E S Í T Ő V IZ S G Á L A T A .
i . Zárthelyi vizsgálat tárgyai:a) Alakrajzolás: fej domború mintáról; idő ̂ óra.
b) Ékítményes rajzolás:f
a) Ékítmény rajzolása domború mintáról árnyékolással; az
egésznek felvázolása, a feladat egy részének teljes ki
dolgozása; idő 10 óra.
ft) Színes síkékítmény tervezése, különös tekintettel a női
kézimunkára; idő 5 óra.
c) Aquarell-festés: élő növényről vagy csendéleti mintáról;
idő 5 óra.
d) Ábrázoló geometria és perspectiva: egyszerű geometriai
testek derékszögű ábrázolása; árnyékszerkesztéssel; ugyanezek
perspectiv képének ábrázolása ; rövid Írásbeli magyarázattal :
idő 6 óra.
ej Szemléleti p ersp ectiva : geometriai testek csoportjának
puszta szemlélet alapján szabadkézzel való ábrázolása árnyékolás
sal ; idő 2 óra.
f) M agyar nyelvi Írásbeli dolgozat a műtörténelemből, neve
-9
lés-oktatástanból vagy irodalomból vett valamely tárgyról; idő
3 óra.
g) Szépírás: próbaírás magyar, német és ronde-írással: idő i óra.
2. Szóbeli vizsgálat tárgyai:a) Elemi geometria: a planimetría és stereometria ismerete
bebizonyító alapon, különös tekintettel a szerkesztésre.
b) Műtörténelem és stiltan: a régi keleti népek, Görögország.
Róma. a középkor és a renaissance műtörténelmének alapvonalai;
az ezekben fellépő stileket jellemző főbb vonások ismerete.
c) Nevelés- és oktatástan kapcsolatban a psychologia és logika
e lem eivel: az általános elvek és szabályok és ezeknek alkalmazása
a rajz- és szépírás-oktatás körében. A polgári és felsőbb leánv-
iskolák czéljai és szervezete: ezen intézetek rajz- és szépírás-tan-
terve i; ezen oktatás segédeszközei. A rajz- és szépírásoktatás
irodalma: a jelesebb művek ismerete.
d) Mag\'
áttekintése.
Az ujabbkori magvar irodalom
8. §. Fölmentés a vizsgálat valamely tárgyából. O ly jelöltek,
kik önálló művészi vagy irodalmi dolgozatok, avagy előlegesen
szerzett egyenlóértékű hazai képesítő oklevelekkel megfelelő
képességöket a vizsgálat valamely tárgyából hitelesen igazolják, a
vizsgáló bizottság ajánlatára ama tárgyakból teendő vizsgálat alól a
vallás- és közoktatásügyi miniszter által fölmenthetők.
9. §. Oklevél. A vizsgálatot sikerrel letett jelölt, megfelelő okle
velet kap. melyet az elnök és a vizsgáló bizottságnak jegyzője ír alá.
Ezen oklevélben közlendők a vizsgálat eredménvei azon
általános fokozat kitűnő, dicséretes, jó. elégséges jelzésével,
melyet a jelölt képességének minősége szerint kiérdemelt.
10. i;. A vizsgálat ismétlése. A vizsgálat ki nem elégítő ered
ménye esetén a jelölt a vizsgáló bizottság határozatához képest egy,
esetleg két év múlva a vizsgálatot kijavíthatja, illetőleg ismételheti.
A ki második ízben megkisérlett vizsgálaton sem képes ki
elégítő eredményt felmutatni, azt csak legalább egy évi újabb
tanulmány után lehet ismét vizsgálatra bocsátani.
A vizsgálat sikertelensége esetén a jelölt bizonyítványt kap,
melyben ama körülmény, vájjon az egész vizsgálat ismétlésére
avagy csak javításra utasíttatott-e, továbbá vájjon csak bizonyos
időre avagy végkép vettetett-e vissza, megemlítendő.
i i. §. Vizsgálati díjak. A vizsgálati díj összegét a vallás- és
közoktatásügyi minister külön rendelettel állapítja meg. Ezt a díjat
a jelölt a vizsgálat megkezdése előtt az elnök nyugtájára fizeti le.
A díj alól fölmentésnek nincsen helye.
Ismétlő vizsgálat alkalmával, ha ez legfeljebb három tárgyra
terjed ki, a díjnak felét, máskülönben az egész díjat kell fizetni.
Kiegészítő vizsgálatért fél díj jár.• •
12. §. Ügykezelés. A vizsgálatokról az elnök rendes anya- és
jegyzőkönyveket vezettet, melyeket a vizsgáló bizottság jelen volt
tagjai aláírnak, s melyeknek hiteles másolatát az elnök a vizsgálati
időszak végeztével jelentésével együtt a vallás- és közoktatásügyi
ministerhez terjeszti fel, eredetijét pedig az irattárban őrzi.
13 . §. Külföldi oklevelek. Külföldön nyert rajztanári és rajzta
nítói oklevelek Magyarország területén csak akkor válnak érvénye
sekké, ha a vallás- és közoktatásügyi minister azokat, a vizsgáló
bizottság javaslata alapján honosítja. Ennek föltételei a vizsgáló
bizottság javaslata alapján esetről-esetre állapíttatnak meg.
A MAGYAR KIR. RAJZTANÁR-VIZSGÁLÓ B IZ O T T S Á G .
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister az 1894-ben tar
tandó rajztanárvizsgálattól számított öt év tartalmára az 1893. évi
^8,041. számú rendelettel a m. kir. rajztanár-vizsgáló bizottság
elnökévé Keleti Gusztávot, azorsz. mintarajziskola és rajztanárképző
intézet igazgatóját, alelnökeivé Gyertyánffy Istvánt, a budapesti
áll. elemi és polg. tanítóképző igazgatóját és Székely Bertalant, a
mintarajziskola és rajztanárképző tanárát, tagjaivá pedig a m. tud.
egyetem, a József-műegyetem, a mintarajziskola és rajztanárképző-,
a polg. isk. tanító-, valamint tanítónőképző, az iparművészeti iskola,
az áll. ipariskola, a középiskolák, a műv. körök, s végre az iparosok
képviseletéül Dr. Pástéiner Gyulát, Fölser Istvánt, Rauscher Laiost, Schulek Frigyest, Nádler Róbertét, Gyulai Lászlót, Rucsinsjky Lajost, Péterfy Sándort, Hollós Károlyt, Hegedűs Károlyt, Kolbenheyer Gyulát, Benczúr Bélát, Loránfi Antalt, Balló Edét, Dr. Badics Ferenccel, Pórszász Józsefet, Volf Györgyöt, Feszty Árpádot, Stróbl Alajost, Thék Endrét és Zsolnay Vilmost, a rajztanár-vizsgáló bizott
ságjegyzőjévé pedig az 1893. évi 44,208. sz. rendelettel Dr. Radnai Rezső min. fogalmazót nevezte ki.
AZ INTÉZET RENDES N Ö V EN D ÉK EIN EK EGYÉVES Ö N KÉNTESI KEDVEZMÉNYE.
Az intézet azon növendékeire nézve, kik az intézetbe való be
lépésük előtt érettségi vizsgálaton át nem estek, életbe vágó jelen
tőséggel bír a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr ő N a g y
méltóságának 1888. évi február hó 13-án 6 0 5 1 . sz. alatt kelt
leirata, melylyel az igazgatóságnak — e tárgyban tett felterjesztése
eredményeül -— tudomására hozatott, hogy az orsz. m. kir. minta-
rajziskolának és rajztanárképzőnek az egy évi önkéntességi ked
vezmény tekintetében a főgymnasiumokkal és főreáliskolákkal
való egyenjogúsítása a m. kir. honvédelmi minisztérium részéről
a cs. és kir. közös hadügyminisztériummal egyetértőleg elismer
tetett.
Miután a fenti egyenjogúsítás magyarázata körül könnyen
félreértések merülhetnének föl, szükségesnek mutatkozik az inté
zeti növendékek szempontjából itt a következőket megjegyezni.
1. Az egyévi önkéntesség kedvezménye csakis az intézet rendes növendékeit illeti m eg: minélfogva a vendéglátogatók arra igényt
nem tarthatnak.
2. Azok, kik csak az intézet elhagyása után lépnek a hadköte
les korba, amennyiben az előbbi pontban említett föltételnek meg
felelnek, igazolni tartoznak, hogy az intézet teljes tanfolyamát
szabályszerűen elvégezték.
3. H a az intézet növendékét még a tanfolyam elvégzése előtt
éri utói a hadkötelesség, ez esetben szükséges, hogy midőn az első
korosztályba lép, legalább az utolsó évfolyam, (a IV. osztály)
tanulója legyen, mert ellenkező esetben, (ha például még csak a
III. osztály tanulója volna a növendék, midőn először kell a sorozó
bizottság elé állania) az egyévi önkéntesi kedvezményre igényt
nem tarthat. Megjegyzendő, hogy azok is, kik az intézet leg
felsőbb évfolyamába járnak, az első korosztályba való belépésük
alkalmával, hitelesen igazolni tartoznak, hogy tanulmányaik befe
jezésével nem önhibájokból késtek el.
4. A 4. pontban említett növendékek, amennyiben minden fel
tételnek eleget tettek, egyévi önkéntesek gyanánt csakis feltéte
lesen és a végleges határozatnak a tanulmányok befejezéseig való
függőben tartása mellett, vétetnek fel. Miből következik, hogy
azok, kik abban hagyják tanulmányaikat, avagy tanulmányaiknak
kellő eredménynyel történt bevégzését a maga idejében nem ké
pesek igazolni: a három évi tényleges szolgálatra, illetőleg, ha a honvédséghez tartoznak, a honvédségi törvényszabta tényleges szolgálatra utólagosan behivatnak.
5. A tanulmányok szabályszerű bevégzését a rajztanár- és rajz
tanító jelöltekre nézve a négy évi tanfolyam végén államvizsgálat
útján szerzendő rajztanári, illetve rajztanítói képesítő oklevél, — a
művésznövendékekre nézve pedig legalább három évi tanfolyam
nak látogatását tanúsító jó bizonyítvány igazolja, mely okmány az
egyévi önkéntesek gyanánt feltételesen befogadott növendékek
által közvetlenül a tanfolyam befejezése után, azok részéről, a kik
nek pótvizsgát kell tenniök, legkésőbb a tanfolyam utolsó évének
október 1. napjáig az illető csapattest parancsnokságához ter
jesztendő be.
6. Az intézet azon növendékeit, kik érettségi bizonyítvány alap
ján vétettek fel, a fenti intézkedések természetesen nem érintik.
9
É r t e s í t ő . 1 8 9 6 — 97 ?
AZ INTEZET TAN- ES SEGEDSZEMELYZETE
AZ 1 8 9 6 / 9 7 - I K I T A N É V B E N .
I g a z g a t ó :
K e l e t i G u s z t á v , akadémiai képiró, királyi tanácsos, a M. Tud.
Akadémia és a Kisfaludy-társaság tagja, a III. oszt. vaskoronarend,
a Ferencz József-rend és a porosz IJI-ik osztályú vörös sas-rend
lovagja, Officier de l ’instruction publique, az orsz. képzőművészeti
tanács, valamint a szerzői jogi állandó szakértő bizottság tagja, a
m. kir. rajztanár-vizsgáló bizottság elnöke, az orsz. képzőművészeti
társulat alapító tagja.
T a n á r o k :
1. L o t z K á r o l y , akad. képiró, a gyakorló festészeti szak
osztály tanára, a szt. István rend kis keresztjének tulajdonosa, a
Ferencz József-rend és a Ill-ad oszt. vaskoronarend lovagja, a
bécsi cs. kir. művészeti akadémia tiszteleti tagja, az országos
képzőművészeti tanács tagja.
2. S z é k e l y B e r t a l a n , akad. képiró, az alaki (figurális) rajz és
festészet rendes tanára, valamint a fest. boncztan előadója, a
Ferencz József-rend és a franczia becsületrend lovagja, a m. kir.
rajztanárvizsgáló bizottság alelnöke.
3. S c h u l e k F r i g y e s , kir. tanácsos, akad. építész és építő
mester, a M .T u d . Akadémia tagja, az építészeti rajz és stiltan rendes
tanára, valamint a látszattannak előadója, a Ferencz József-rend
lovagja, a hazai műemlékek országos bizottságának építésze, a
M. Tud. Akadémia archaeologiai bizottságának tagja, a bécsi «Bau-
hütte», a magyar mérnök- és építész-egylet, valamint a nemzeti
torna egylet alapító tagja, a budapesti épitő iparosok testületének,
a m. régészeti és anthropologiai társulatnak, az orsz. képzőművé
szeti társulatnak tagja, több diszoklevél és egyéb kitüntetés tulaj
donosa. a budavári főegvház vezérépítésze, a m. kir. rajztanár
vizsgáló bizottság tagja.
4- E b n e r L a j o s akad. képiró. a női művésznövendékek tan
folyamának rendes tanára.
; . N a d l e r R ó b e r t , műépítész-festész. az ékítményes és ipar-
művészeti rajz rendes tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizott
ság tagja.
ó. V a rd a i S z i l á r d , a kor. arany érdemkereszt tulajdonosa,
oki. rajztanár, az ékítményes rajzolás rendes tanára, a szemléleti
látszattan előadója, s e. i. sz. az intézeti könyv- és metszettár őre.
7. B a l l ó E d e . akad. képíró, oki. rajztanár, az alakrajz kezdő
tanfolyamának vezetője.
8. S t r ó b l A l a j o s , a Ferencz József-rend lovagja, akadémiai
szobrász, a kor. aranv érdemkereszt tulajdonosa, a mintázás r. k.
tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja, az orsz. képző
művészeti társulat választmányi tagja.
9. N e o g r á d y A n t a l , akad. képíró, a vízfestészet rendes tanára.
Kültanirok :
10. Dr. B a d ic s F e r e n c z . a M. Tud. Akadémia tagja, a buda
pesti I. kér. állami főgymnasium igazgatója, a magyar nyelv és
irodalom előadója, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja stb.
1 1. B e n c z ú r B éla műépítész, a m. kir. iparművészeti iskola
rendes tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja, a műhelyi
rajzolás vezetője.
12 . K ovách G é z a , oki. rajztanár, a m. kir. iparművészeti
iskola rendes tanára, a nők számára szervezett geometriai tanfolvam
előadója, egyúttal az ékítményes rajzolás és a szemléleti látszattan
kisegítő tanára.
15 . L o r á n f i A n t a l , akad. szobrász és oki. rajztanár, a m. kir.
iparművészeti iskola rendes tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizott
ság tagja, oktatja a rajztanárjelölteket a mintázásban.
36
14. Dr. P a s t e i n e r G y u l a , kir. m. tud. egyetemi ny. rendes
tanár, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja stb. Előadja a mű
vészetek történetét.
15 . P é t e r f y S á n d o r , kir. tanácsos, a budapesti áll. polg.
tanítónőképezde ny. tanára, az «Eötvös» segély-egylet elnöke, a
m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja stb., a nevelés- és okta
tástan előadója.
16. P ó r s z á s z J ó z s e f , oki. mérnök és m. kir. főreáliskolai
r. tanár, az orsz. közoktatási tanács bíráló tagja, és a m. kir. rajz
tanárvizsgáló bizottság tagja; — az elemi és ábrázoló geometria
és a geometriai módszertan előadója.
K i s e g í t ő t a n e r ő :
Ozv. K o m ó c s y J ó z s e f n é okleveles rajztanítónő az alak
rajzolásból a női I. és II. osztályban.
S \ o l g a s \ e m é l y { e t :
1. F e j e s J ó z s e f , egyúttal kapus. 6. C s ö p p ü Is t v á n .
2. H e r s i t z K á r o l y . 7. D o m i n i k Is t v á n .
B e d e c s A n t a l . 8. T a h in J á n o s .
4. G y a r m a t i A n d r á s . 9. M i k l ó s J á n o s , k isegítő '
5 . K l e m e n t A n t a l . 1 0 . R e in is s A n d r á s ,g é p é s z - fü tő .
AZ I N T E Z E T T A N E S Z K Ö Z E I .
a ) l a p m i n t á k .
1. Az egyes szakosztályok tanárai által készült ékítményes és
stiltani, építészeti, távlati és boneztani fali táblák.
2. Építészeti műemlékek, iparművészeti tervrajzok, szo b o r
művek és a régi és ujabb mesterek jelesebb compositióinak réz-
metszetű és fényképmásolatai (nem másolás, hanem csupán tanul
mányozás czéljára).
b D O M B O R Ú M I N T Á K .
1. R ég i és ujabbkori jeles szoborminták és fejminták, valamint
egyes testrészek természet után készült föszöntvényei.
2. Régi és ujabbkori jeles ékítmények és építészeti részletek
föszöntvényei.Jm 9
3. Az élő fej- vasrv alak- minta. Elő férfiak és nők, kik elő-
zetes alku szerint naponként több órán át, meghatározott díjazás
fejében mintául endékek
nek élő minták díjazására fordított évi költsége háromezer forint.i
Cj V E G Y E S T A N E S Z K Ö Z Ö K É s K É S Z Ü L É K E K .
Ide tartoznak a távlati készülékek, geometriai testminták, boncz-
tani praeparatumok s az országos iparművészeti muzeumból tanul
mány czéljaira időnkint kiszemelt és átengedett műtárgyak stb.
tartalmazza: i. a kül- és belföldi jelesebb szakfolyóiratok főbb
jeit: 2. a képzőművészet és magasabb műipar, valamint a sokszo
rosító művészetek történelmére, fejlődésére, a műszaki eljárásokra,
valamint a képzőművészet különböző ágainak segédtudományaira
vonatkozó forrásműveket és kézikönyveket, mely szakművek köré
ből az intézet évi javadalmazásához és szükségletéhez képest foly
vást gyarapíttatik. A könyvtárban 1897. ianuár hó i-én 4947 kötet
054^ .223 drb műlap volt. összesen 68.^87 frt ; i kr. értékben.
A könyvtár olvasótermét az intézet növendékei — e czélra
kijelölt órákban — ismereteik gyarapítása végett sűrűn látogatják.
AZ ORSZ. M. KIR. M I N T A R A J Z I S K O L A ÉS
R A J Z T A N Á R K É P Z Ő NÖVENDÉKEI .
Az intezet keletkezesetól az
Abt Sándor 1890/91, 1893/94—
1895/96.r
Ács Ferencz 1893/94.Adamovics István 1872/73.
Adamovics János 1873/74—1876/77. 5. Ádler József 1883/84— 1885/86.
Adler Mór 1884/85 — 1885/86,1887/88 I.
Adlmann Gusztáv 1889/90—
1893/94.Agorasztó Melanie 1889/90—
1892/93.Agotha Imre 1878/79— 1883,84.
10. Aigner Matild 1872/73 I.
Albachari Berta 1891/92 I.
Albrecht Béla 1882/83 I- Albrich Mihály 1891/92— 1893/94. AngyalfFy Erzsi 1877/78, 1881/82.
15. Árkay Aladár 1887/88 I.Arnold Nándor 1875/76— 1877/78,
1879/80.
Áron Antal 1874/75 — 1875/76.
Auerbach Lipót 1889/90— 1893/94. Bachmann Károly 1891/92.
20. Bacsa András 1890/91 — 1896/97.
Bacskay Béla 18 7 7 / 7 8 — 1885/86.
* Az évszámok mellett látható római tanévnek csak első, vagy második felében
1896— 97-iki tanév végéig.*
Bacsák György 1890/91 — 1891. 92.
Bagó László 18 7 1/72— 1876/77. Baletz István 1876/77.
25. Balló Ede 1877/78 1880/81. Balogh Gábor 1887/88.Balló Aurél 1890/91 — 1893/94.
Balló Emil 1891 /92 — 1894/9;.
Bajzáth Lajos 1878/79— 1883/84. 30. Bakos Tibor 1886/87— 1890/91.
Bajzáth Gábor 1887/88 I.Baky Albert 1888/89.
Bartók Lajos 1872/73 — 1875/76, 1885/86— 1886/87.
Barna Mária 18 73 ,74 — 1876/77.
35. Baráthy Mihály 1876/77 — 1879/80. Barcza Elek 188 1/82— 1882/83.
Bay Lajos 1882/83 — 1883/84. Bartha László 1883,84 I.
Bartók J ános 1887/88I I . - 1888 8 9 1.
40. Barsy Adolf 1888/89— 1890/91, 1894/95 — 1896/97.
Barajevácz Szvetozár 1892/93 —
1895/96.
Baranszky Emil 1895/96.-1896/97. Bauer Samu 1874/75, 1879/80—
zámjegyek (I. II. azt jelentik, hogy az illető 'olt növendéke.
Í9
Brachfeld)Parlaghi)Vilma 1877 78-
1878/79 I.
45. Branisce Viktor 1894 9 , .
Báró Braunecker Ernesztina 18 8 2 8 5 — 188889, 1 8 9 1 9 2 —
i 89; — 06.Braun Mihály 1885/86 II. —
Botka Mihály 1874/75.Bocskay Béla 1876 77.Bocskay István 1896 97.Bottay Kálmán 1877 78*1880 Hí
80. Bodola Lajos 1879 80.Borszéki János 1882/83-1884/8
1886/87 I .✓
Braunberger Salamon 1886 87
1888/89.Baumgartl Boldizsár i 887;88—
1800/91.
50. Bauer Mihály 1890 91 — 1892 95 Bálint Benedek 1876 77 — 1879/80 Bártfay József 1891/92 — 1892,9}
Beder Károly 1872/75 I.Bene Patriczius 1873/74.
1878/79
1886 87— 1887 88.Bodor Ferencz 1883 84-1887 88. Borszéki Jenő 1884 85.Both Menyhért 1884/8^-1886,87!.
85. Boros Radó 1884 8 — 1888/89. Bosznai István 1886/87-1800. 91.
Bortstieber Ernő 1889/90 II.Br. Bothmer Sándorné 1889 90-
1894 9 ; .BockelbergA. Edward 1889 90 I.
90. Boruth Andor 1889/90 II.Bodor Ida 1891 — 1894, 1896 97.
Borhegyi Mariska 1895/94.Böhm János 1877/78— 1880/81. Böhm Antal 1880/81 — 1885/80.
60
Berger Győző 1877/78—
Berecz Alajos 1879/80— 1880/81.Beck József 1879/80 I.Békésy Lila 1896 97.
Benacsek Béla 1880/81 — 1882/83. 9 ; . Buccarich Manó 1872 75— 75/74-Bukovics Gyula 1872.73 II.
Burány Béla 1872/75. BugarszkyTimót 1874 75-1879 80.
- Bruck Miksa 1 8—8/79 — 1880 81.
ioo. Buzzy Mária 1878 79 I.Bumbacsilla i^Zobl) Irma. 1880 8 1-
1884/8 5 •Bulya György 1887 88 I.Burger József 1889/90 I I .—
Bencze Zsigmond 1884/8; —1887/88.
Berger Luiza 1884/85 — 1886.87. Bencze József 1887/88— 1890 91 Bertalan Sarolta 1890/91 —
1894/9; I.
Bellony László 1890/91 — 1895 96 65. Berényi József 1892 93 — 1893 94
Behr Dezső 1894/95— 189697. Benedek Géza 1894/95.
Benkő Ilona 1895/96— 189697.
Bellák Vincze 1895/961896.97.70. Bécser János 1888 89— 1891/92.
Biczó Géza 18 7 1/7 2 — 1874/75.
BirkholczÁgost i88;/86— 1889 90Bizani Endre 1889,90— 1891/92. Bloch Kornélia 1896/97.
- ; . Boross Gyula 1873/74— 1878/79.
1890:91, 1895 94— 189^/96.Bruck Hermina 1891 92-1896 9".
10 ; . Buday Lajos 1 8 9 4 9 ; — 1896/97.
Bugát Imre 18 9 4 9 ; — 1890 97. Busitia János 189495 — 18 9 6 9 " .
Bülch Károly 1888-89— 1891.92 .Bründl Ödön i 8~4 -
1 10. Bzduch János 1896/97. II
Chabada Béla 1896 97.
40
Csapó Gyula 18 7 1/7 2 — 1873/74. Császár István 1885/86 II.
Csebray Imre 1878/79.
i i í . Cseley József 1886/87— 1889/90. Csernovits Diodor 1873/74. Csernovits Agenor 1873/74. Cserépy Károly 1876/77 I.
Cservenák Gusztáv 1878. 79 I.
120. Cserna Károly 188485-1888/89.
Cserno Géza 1884/85.Csergő Lajos 1894/95— 1896/97.
Cséka Károly 1871/72.
Cséfay Flórián 1875/76-1877/78. 125. Csizik Gyula 18 7 5 / 7 6 - 18 7 8 / 7 9 .
Csiky István 1892/93 1895/96. Csók István 1882/83 — 1884,85. Csordák Lajos 1883/84.
Csolnoky Kár. 1884/85-1887/88. 130. Csordás József 1886/87.
Csukay Lujza 1896/97 II.
Csörgey Zoltán 1887/88.
Czapek Bruno 1894/95-1896/97. Czeller Mihály 1882/83 I-
135. Czobel Gyula 1891/92— 1894/95.
Czölder Dezső 1896/97. II.
Dancsics Ákos 1880/81-1886/87.
Damkó József 1892/93 — 1896/97. Dávid Miksa 1893/94 1896/97.
140. Deák Géza 1888/89 I., 1896/97.
D eák Miklós 1890/91 1893/94. Demjén László 1882/83-1885/6.
Demjén Zoltán 1879/80-1882.83,
1896/97 II.Demjanovich Tivadar 1880/81—
1882/83, 1885/86.145. Demeter Rób. 1893/94-1896/97.
Deréki Gyula 1873/74 II.
Deréky Anna 1888/89—-1889/90.
Drescher Eugénia 1893/94—
1896/97.
Décsey István 1875/76.150. Dékány Árpád 1881/82—1884/85.
Dvihally Albin 1876/77.Diviaczky Rezső 1895/96-1896/97
Dienes Károly 1895/96-1896/97. Doby Samu 1892,93 — 1895/96.
155. Doby Irma 1892/93 — 1895/96. Doringer Anna 1893/94-1894/9í.
Dvorcsák Ferencz 1879/80—1884/85.
Dömötör Gábor 1885/86 I.
Dömötör László 1871/72-1874/7 5. 160. Dörre Tivadar 1891/92-1892,93.
Dusek Ede 1889/90.
Eckert János 1882/83.
Egerváry Ágost 1872/73-1874/75, 1883/84— 1885/86.
Eisenhut Ferencz 1875/76 — 1876/77 I.
165. Eisert Margit 1893/94— 1896/97. Eiszler Zsigmond 1873/74.
Edvi I llés Aladár 1888/ 89-1892/9 3.
Ehrenstein Zsigmond 1888/89— 1889/90.
Elbl Lajos 1875/76 — 1876/77 I. 170. Elischer Lajos 1875/76.
Eleöd Judit 1888 89 — 1892/93.
Eleöd Karola 1888^89— 1892/93. Ellinger Emil 1889,90— 1891/92. Eisenkraut Arnold 1880/81.
175. Emresz Róbert 1876/77.
Erdőssy Béla 1889/90 — 1894/95.Etter Gyula 1885,86 I. f
Ecsy Ferencz 1878/79.
Fajth István 1879/80— 1883/84. 180. Fay Zoltán 18 7 2/> 3.
Fáy Sándor 1896/97.
Farkas István 1873/74.
Farkas Imre 1885/86— 1887/88
Farkas Miklós 1896/97.
41
185. Farkas Zefin 1891/92— 1895/94. Farkas János 1892/95.Faragó Lajos 1878/7911.-1880/81. Fazekas Mariska 1873/74 I I .—
1875/76.Fábry Mihály 1884/85 — 1885/86.
190. Fábry Kornél 1888/89.Färber Adolf 1881/82— 1882/83.Feigenbaum Ignácz 1872/73. Fegyveres Géza 1873/74 II. Flesch József 1872/73.
195. Fellegi Alajos 1885/86— 1888/89.Felsmann Alfréd 1890/91. Felsmann Mariska 1893/94. Fehérváry Etelka 1893/94—
1896/97.Fleischer Rezső 1883/84.
200. Flesch Miksa 1885/86 I.Fleischer Mih. 1892/93-1895/96.
Fényes Adolf 1884/85 — 1886/87. Findura Imre 1896/97.Finger Róza 1892/93.
205. Fischer József 1881/82-1885/86. Fischer Bódog 1884/85-1885/86. Fraenkel Ferenczné 1896/97.
Freund Jenő 1896/97.Friedmann Bella 1892 93.
210. Friedmann Arm. 1873/74-1875/76.
Fliesz Rezső 1873/74, 1877/78 I.
Frimm Jakab 1874/75.Fodor Róza 1893/94— 1896/97. Forberger András 1896/97.
215 . Dr. Fodor Árminné 1895/96—
1896/97.Flóris Áron 1879/80— 1880/81,
1885/86.Flóris Gyula 1880/81.Fórián Gergely 1879/80-1881/82.
Funk Gusztáv 1896/97.
220. Führer Rikárd 1892/93-1895/96.
Fülöp Ferencz 1874/75-1875/76. GabaraVinczei872/'731. -1875/76,
1890/91 — 1891/92.
Gaál József 1879 /80-1883/84 .Garay Ákos 1882/83.
225. Glatter Ármin 1882/83 — 1883/84. Gratzer Lajos 1882/83— 1883/84.
Gaál Sándor 1886/87.Ganovszky Ilona 1890/91. Gasparik János 1892/93-1895/96.
230. Glatz Oszkár 1894/95.Gálóczy Dezső 1877/78 I.Gál József 1892/93 — 1895/96. Gerenday Béla 1878/79-1879/80. Gerhardt Alajosné 1891/92 —
1894/95.235. GebauerGizella 1891/92-1894/95.
Gemziczky Irma 1894/95. Gerdenich Claudine 1895/96—
1896/97.Gencsiczky Irma 1895/96 I. Géczy Aranka 1896/97.
240. Géczy István 1876/77 I.Greguss Imre 1889/90.Giffing Ida 1891/92— 1896/97. Gillemot Ödön 1886/87-1893/94. Gillming Olga 1896/97.
245.Gind.rich Hugó 1890/91.Gobra Béla 1881/82— 1886/87. Goltz Sándor 1872/73.Gortva Antal 1872/7 j — 1874/75. Glosz Géza 1883/84.
250. Groh Béla 1896/97.Groh István 1885/86— 1889/90.
Gönczy Béla 1872/73.Götz Ede 1873/74— 1874/75.Gulyás Károly 1892/93 — 1895/96.
255. Guttmann Ella 1891/92-1892/93. GuttmannMáriai 879/80-1882/83. Glück Károly 1893/94— 1896/97.
42
Gruber Hedvig 1896/97. Grünwald Béla 1882/83-1885/86.
260. Grünwald Imre 1883/84-1884/85,
1891/92.Gyagyovszky Aurél 1887—88.
Gyárfás Ferencz 1871/72-1874/75 Gyárfás Jenő 1871/72 — 1876/77. Gyöngyvirági Eugénia 1872/73 —
1875/76.265. Győrffy István 1890/91 — 1891/92.
Győrffy Júlia 1882/85 — 1883/84,
1886/87.Györgyi Kálm. 1879/80-1883/84. Gyurkovics Ferencz 1896/97.
Haberditzel Károly 1893/94—
1896/97.
270. Hadzsy Olga 1896/97.Halász József 1894/95 — 1896/97. Halász Zsigm. 1877/78-1881/82. Halmágyi Antal 1891/92-1892/93. Hankus Sándor 1875/76-1879/80.
275. Hanula József 1880/81 — 1882/83,1886/87— 1887/88.
Hanzély Gyula 1896/97.Dr. Haraszty Gyuláné 1894/95. Harcsy József 1891/92.
Hariss Béla 189495 — 1896/97. 280. Handmann Adolf 1892/93 —
1894/95.Hatschek Arthur 1882/83.
H avran János 1879/80— 1881/82,
1883/84.Hazalí Gyula 1879/80 I.
H auser Tivadar 1891/92.
285. Hazslinszky Kálmán 1887/88—
1891/92.
Hrabetz Nánd. 1894/95-1896/97.
Háry Gyula 1881/82— 1885/86.
Hecht Béla 1890/91 - 1891/92.
Heckenast Mária 1890/91 I.
290. Heincz Auguszta 1873/74 I./
Heinrich Etel 1892/93-1895 96,
1896/97 II.Herczbrunn Náthán 1877/78—
1880/81.Herczfeld Fanny 1872/73.
Hercz Gyula 1888/89.
295. Herczog Nina 1877/78.Hermann Adolfine 1892/93 —
1894/95.Hermann Gyula 1890/91-1893/94.
Hevesy Pál 1896/97.Hidegh Béla 1896/97.
300. Hidvégi Géza 1890/91 I. 1893/94-
1895/96.Hilberth Irén 1891/92 — 1894/95.
Hirsch Cornélia 1885/86-1888/89. Hirsch József 1886/87 I.
Hirschfeld Samu 1872/73.
305. Hirth Pál 1881/82— 1885/86,
1887/88.
H rinyák Ede 1875/76.
Hochmann József 1880/81 — 1884/85.
Hochrein Lajos 1873/74-1874/75. Hoczmann Lajos 1883/84—
1884/85, 1887/88— 1888/89.
310. Hoffmann Ilona 1891/92-1894/05.
Hoffmann János 18 8 8 8 9 —1891 '92. 1894/9 í.
Hofrichter József 18 76 /7"—
1879/80.
Holló Barnabás 1889/90-1892/93. Holló Ilona 1887/88— 1888/89.
3 15 . Holló Zsigmond 1882/83 —18883/84 I.
Hollós Károly 1877/78— 1880/81.
Hollós Béla 1889/90— 1893/94.
Hollósy József 1876/77— 1878/79.
Hollósy Simon 1875/76 I.
43
^20. Homolya Adám 1881/82—1882/83 I.
Hoppé Lipót 18 7 1/72— 1874/75.
Horovitz Mór 1875/76.Horthy Béla 1887/88.Horváth Andor 1896/97.
325. Horváth Erzsi 1891/92.Horváth Géza 1885/86— 1888/89. Horváth István 1884/85 — 1886 87.
Horváth János 1886/87.Horváth Károly 1891/92-1893 94.
530. Horváth Mihály 1881/82.Horváth Miklós 1878/79.Horváth P. Natalie 1879 80—
1881/82.Hoschke Kálmán 1889 90. Hosszú Lajos 1883 84— 1886 87,
1888/89.335. Hausner Ignácz 1885 86.
Hódi József 1892/93.Hölszky Sándor 1892/93-1895,96. Hunyadi László 1879/80-1882 83. Huszár Frigyes 1877/78-1880/81.
340. HuszkaJózsef 1873 74— 1875/76. Huschmann Alajos 1873/74 II. Hübner Rezső 1881/82-1882/83.
Ihrig Sarolta 1896/97.Illés Hedvig 1893/94.
345. Illetsko Béla 1893,94— 1896/97.
Indaly Ilona 1896 97.Innocent Ferencz 1876 77—
1877/78, 1884/85.Intődy Adolf 1872 73 — 1873/74. Iszlay Margit 1891/92— 1893/94.
3ío. Istváncsics György 1883/84—
1886/87.Istvánflfy Gyula 1882/83 -1883/84I.
Ivanecz József 1884/85 — 1886/87. Jákob Sarolta 1873/74— 1878/79. Jámbor Tita 1896/97.
3 5 5. Janicsek József 1884/85.Janicsek Sándor 1883/84-1885 86.
Jancsó Lajos 1891/92— 1893/94. Jankó Elemér 1887/88— 1888/89. Jankovich István 1896/97.
360. Janky Sándor 1892/93 — 1896/97. Jantyik Mátyás 1879/80—1882 83.
Jarka Antal 1874/75.Jabkovszky Mihály 1880 81 —
1884/85- Jäger István 1895/96— 1896 97.
365. Jeney Jenő 1894/95.Jeszenszky Gusztáv 1872/73 —
1876/77.Jindrich Hugó 1891 /92— 1895/96. Jókai Róza 1878/79— 1883/84. Jónás Ida 1882/83 — 1885/86.
370. Joós Imre 1887/88— 1889—90.Juhász Árpád 1886/87— 18 9 0 9 1 .
1894 95 — 1896/97.Juhász Gyula 1879/80.Junga Sebő 1890/91 I.Justus Ilona 1896/97.
375. Juszkó Béla 1893 94— 1896/97. Kalina Tivadar 1879/80 II. Kalivoda Katicza 1895/96-1896/97. Kalmár Jenő 1885/86— 1890/91. Kánn Teréz 1896/67.
380. Kardos Gyula 1874/75 — 1876/77. Karlovszky Bertalan 1877/78. Karkoska József 1881/82-1882/83. Karesz Sámuel 1885/86-1886/87 I. Karsay Nándor 1886/87.
385-Karvázy Róza 1892/93.Kassay Kálmán 1871/72—1873/74. Kasselik Emilia 1891/92—1894/95.
Kassó József 1893/94.
Katona Béla 1893/94.390. Katra Imre 1872/73— 1873/74.
Kaill Adolfné 1 8 9 1 9 2 — 1893/94.
44
Kauser Irma 1872/73 — 1873/74. Kaufmann Izidor 1873/74 II. —
1874/75 I.
Kapperl Samu 1883/84.39>. Krainer Paula 1872/73 — 1876/77.
Krausz Ignácz 1878/79— 1881/82. Krausz Ilka 1891/92.
Krauszlstv. 18 7 2 /7 3 I I . - 18 7 6 /7 71. Krausz János 1872/73 — 1874/75.
400. Krajecz András 1886/87.Klaber Gyula 1891/92— 1892/93.
Klammer Mariska 1891/92—
1896/97.Krajna János 1893/94— 1896/97. Králik Gusztáv 1893/94 -1896/97.
40^. Klamarik Bruna 1894/95-1896/97.
Kádár Gábor 18 7/9 8 0 -18 8 3/8 4 .Kárpáthy Jenő 1887/88 I.Kálóczy János 1892/93 — 1895/96.
Kátay Lajos 1878/79— 1882/83. 4 10 . Keleti Gábor 1887/88— 1890/91,
1804/95.Keleti Magda 1896/97. Kellermann Ferencz 1876 77.
KeményffyJenő 1892/93-1895 96.
Keménffy Katalin 1882/83.t
4 15 . Kemenszky Árpád 1887/88—
1890/91.Kende István 1888/89— 1891/92.
Kertész József 1872/73 II.
Kertész János 1871/72 — 1873/74.
Kern Paula 1894/95.
420. Keszler Johanna 1896/97.
Keuler József 1894/95 — 1896/97.
Kleinberger (Katona) Náthán
1881/82— 1886/87.
Kmetyko Gyula 1880 8 1 -
1881/82 I.Krenner Viktor 1880/81-1887/88,
189Í/96.
425. Kreutzer Gusztáv 1877/78.Kéméndi Jenő 1877/78-1878/79.
Killinger Lajos 1883/84.Kimnach László 1875/76-1877/78.
Király Lajos 1894/95 — 1896/97.
430. Király Gyula 1896/97.Kircz Ráchel 1888/89— 1894/95. Kiss Ferencz 1876/77.
Kiss István 1873/74 II.
Kiss Lajos 1884/85 — 1886/87.
1889 90— 1890/91.435. Kiszely Nándor 1893/94.
Klics Albert 1890/91.Kriesch Aladár 1880/81-1882/83.
1893/94— 1895/96.Kriesch Laura 1895/96-1896/97.
Krieger Béla 1879/80— 1883/84. 440. Krieszhaber Róza 1877/78.
Krisztiáni István 1888/89-1891/92. Kőnek Ida 1872/73.
Kocsis Ferencz 1880/81 -1884/8>.
Kocsis Jenő 1892/93.
445. Kozsánovics Sándor 1876/77—
Koszkol Jenő 1885/86- 1887/88. Koszta József 1885/86— 1887/88.
Komárniczky Mariska 1896/97.
Kondász Illés 1886/87— 1887/88. 450. Kohányi Róbert 1890 9 1- 189 1/92 .
Korompay Irma 1890/91-1891/92.
Korcsek János 1891/92-1894/95.
Kotsi Horvát Jolán 1891/92-1893/94.Korcinka Pál 1894/95.
455. Koos Lajos 1895/96— 1896/97.
Kovács Alajos 1896/1897.
Kovács István 1896/97.
Kovács János 1873/74.Kovách Géza 18 8 1/8 2 — 1884/8>.
460. Kovács István 1882/83 — 1886/87.
Kovács József 1874/75 — 1875/76
-
Kovács Pál 1876/77— 1877/78.
Kovács László 1893/94— 1896/97. Kovács Gyű la 1894/9 5.
465. Knopp Ferencz 1884/85.Kozák István 1896/97 II.
Knopp Imre 1882/83— 1885/86. Knott Lipót 1879/80— 1880/81 I. Klopfer Miksa 1889/90-1890/91.
470. Kölber Dezső 1890/91 — 1896/97.Köves Izidor 1882/83 — 1884/85. Kövér János 1873/74— 1876/77. Klösz György 1890/91.Kubesch Mariska 1894/95—
1896/97.475-Kukuli Ferencz 1883/84.
Kun Lajos 1890/91 — 1892/93. Kunfy Lajos 1887/88. KunossyFrigyesi 880/81-1881/82,
1886/87.Kutlik András 1881/82 I.
480. Kutty Lajos 1875/76.Kutner Géza 1886/87— 1890/91. Kurzweil Nándor 1878/79.Krug Balázs 1871/72 — 1876/77. Krucsay Ferencz 1889/90 I I .—
1895/96.485. Kruspér István 1894/95-1896/97.
Künstler Adolf 1881/82. Kümmerle Pál 1893/94-1896/97. Láczay Olga 1893/94— 1896/97. Lakatos Ida 1873/74.
490. Lakos Alfréd 1889/90— 1892/93. Lammel Antal 1892/93 — 1895/96. Laub Flórián 1878/79 — 1883/84. Laub Fülöp 1885/86— 1888/89.
Lányi Ernő 1877/78— 1880/81. 495. Lechner Gyula 1 878/79.
Ledermüller Gyula 1892/93. Lehrner Rezső 1876/77. Lehotzky Pál 1895/96— 1896/97.
500. Leitl Ede 18 7 1/7 2 — 1873/74. Leister Ferencz 1875/76-1876/77. Lengyel Irma 1891/92.Lenauel Arthur 1895/96.Lencsó János 1884/85 — 1888/89.
505. Lerch Antal 1872/73.Lichtenstein Georgette 1881/82 I. Liffa Aurél 1891/92.Ligeti Mór 1890/91 — 1892/93. Linde János 1874/75— 1875/76.
510. Linek Lajos 1875/76, 1878/79. Lósy Géza 1896/97.Löbl Selma Elma 1872/73—
1875/76.Lőrinczy Géza 1895/96-1896/97. Löschinger Béla 1895/96.
515. Löschinger Hugó 1893/94 —1896/97.
Löschinger Hedvig 1886/87— 1891/92.
Löw Gyula 1881/82— 1885/86.r
Löwinger Ármin 1881/82 I. Ludmann Paula 1892/93-1895/96.
520. Lukácsy Lajos 1896/97.Machik Ilona 1892/93 — 1896/97. Madarassy Erzsi 1883/84-1888/89. Madarász Adeline 1887/88—
1892/93.Major Jenő 1887/88— 1890/91.
525. Majoros Károly 1889/90-1892/93. Majorossy Gyula 1873/74—
1875/76.Makay Filomena 1876/77—
1881/82.Makfalvay Ilka 1872/73-1875/76. Mandl Ármin 1880/81 — i88í/86.
530. Mandl Edith 1896/97.Mandl József 1881/82.Mandl Stefánia 1891/92-1895/96,
1896/97 I.
45
4 6
Mannheimer Ágost 1873/74 H-
Margittay Tihamér 1874/75 — 1878/79.
535 - Markup Béla 1890/91 — 1896/97. Marlin Molly 1887/88— 1890/91.
Marossi Ferencz 1886/87 I- Marsovszky Kálmán 1886/87—
1891/92.
Martonovics Abrahám 1893/94. 540. Matsek Antal 1 8 7 6 7 7 — 1878 79.
Mayer (Zala) György 1876/77 I.- 1878/79.
Mayer József 1871 72.Mály József 1894 95. 1895/96 II ;
1896/97 II.
Márk Lajos 1885/86.545. Márton Gyula 1875/76 I.
Márton Béla 1891/92.
Márki Pál 1879,80 I.
M átrai Vilmos 1895/96-1896/97.
Mátyássy Kálmán 1873/74—
550. Meeze Vilmos 1876/77 I.
Medriczky István 1893/94—
1894/95.Meiszl Ágoston 1886/87-1888/89.
Meleg Ignácz 1882/83 I- Melles Jenő 1880/81 II.
555. Melichár János 1883/84-1884/85.
Mendel Béla 1896/97 II.
Mendlik Oszkár 1890/91 —
1895/96.
Mensel Coelestin 1879/80.
Mensel Kelemen 1880/81 —
1881/82.
560. Meszes Ferencz 1887/88.Mesterházy Kálmán 1873/74—
M érő István 1890/91 — 1894/95.
Mészáros Endre 1872/73. Mészáros Károly 1895/96—
1896/97.
565. Mihalik Dániel 1886 87-1892/95. Mihalik Gyula 1 ¡¡96/97. Milutinovics Lyubisa 1894/95 —
1896/97.Mikár Paula 1894/95 — 1896/97.
Mike Ignácz 1880/81 — 1882/83•
570. Miksits Imre 1874/75.Millye Kálmán 1882/83.
Mittelmann Jakab 1889/90—
1894/95.Móczik József 1882/83.Molnár Béla 1886/87— 1888/89.
575. Molnár Bertalan 1896/97.Molnár Gyula 1883/84— 1886/87.
Molnár Sándor 1875/76.
Molnár Lajos 1873/74-1876/77 I. Morgenstern Ede 1893/94 —
1896/97.í8o. Moesz Etelka 1894/95— 1896/97.
Murgas József 1889/90.Muró Péter 1876/77 I.Mumme Oszkár 1880/81 I.
rMuszely Ágoston 1896/97.
585. Muszely Gyula 1889/90-1892/93.
M uszkalay Antal 1877/78-1879/80. Münich Ida 1882/83.
Mühlbeck Károly 1886/87 —
1890/91.Myskovszky Ernő 1891/92 —
1894/95.
590. Nadler Berta 1872/73.Nadler Flóra 1872/73.
Nadler Ida 1872/73.
ifj. Nagy Gyula 1877/78-1880/81.
id. Nagy Gyula 1875/76-1879/80.
595. Nagy István 1894/95 — 1896/97.
Nagy Jolán 1894/95 — *896/97.
47
Nagy Károly 1879/80-1882/83. Nagy Lajos 1895/96.Nagy Lázár 1879/80— 1883/84,
1886/87.600. Nagy Sándor 1886/87— 1889/90.
Nagy Vilmos 1891/92— 1896/97. Naucsina Károly 1876/77.Gróf Nemes Eliza 1896/97 II. Nemes Mihály 1883/84-1885/86.
605. Nemes Viktor 1892/93 I.Neogrády Antal 1883/84-1884/85. Neubrunn Tóbiás 1890/91 —
1895/96.f
Neuhauser Armin 1878/79— 1880/81.
fNeumann Armin 1882/83 I-
610. Neumann Emil 1886/87.Neumann Ignácz 1891/92. Nécsey Imre 1875/76 — 1878/79. Németh Imre 1893/94 — 1896/97.
Nichold Sándor 1895/96-1896/97. 6 15 . Niederländer Adolf 1894/95 I.
Nieger Károly 1896/1897 II. Niklay János 1872/73— 1876/77. Nikolics Ilona 1882/83 — 1884/85,
1894/95 — 1896/97.Br. Nyáry Alb. 1890/91-1894/95.
620. Nyáry Antal 1879/80— 1880/81 I. Nyilassy Sándor 1892/93. Obendorf Gusztáv 1884/85—
1888/89.Oberg János 1871/72— 1873/74. Ocsvár Rezső 1895/96— 1896/97.
625. Olgyay Ferencz 1889/90-1890/91. Olofson Gusztáv 1893/94-1896/97. Oskó Lajos 1884/85— 1889/90,
1894/95.Osváth Kálmán 1883/84.Oszter István 1892/93 — 1895/96.
630. Oszwald Lajos 1894/95-1896/97.
Ottlyk József 1896/97.Palla István 187 1/72— 1873/74. Pap Árpád 1878/79— 1879/80.
Papp Ferencz 1873/74 I.
635. Papp Gábor 1892/93.Papp Gyula 1876/77— 1879/80. Papp József 1888/89— 1891/92. Papp Sándor 1888/89— 1896/97. Parti Géza 1896/97.
640. Papszt Imre 1889/90.Pasuth Ödön 1880/81 -1884/8 ̂ I Pataky László 1875/76-1879/80 I Pauer Vilmos 1889/90 — 1892/93 Pawlas Ede 1890/91 — 1895/96
645. Pálfy József 1886/87— 1889/90Pállya Coelesztin 1879/80—
1881/82, 1884/85 II.Pápay Viktor 1871/72 — 1873/74. Pásztor József (pápai) 1872/73. PásztorJózs. (jákóhalmai) 1883/84-
1886/87, 1890/91.650. Pavetics Manó 1896/97.
Pázmándy Olga 1891/92. Pázmándy Vilma 1891/92.Percea Pál 1893/94— 1896/97. Perjéssi Lajos 1873/74— 1876/77.
65 5. Perimutter Samu 1884/85—
1888/89.Pesice Antal 1875/76.Peterdy Gyula 1879/80— 1881 /82. Pittoni Edith 1896/97.Petrányi Géza 1876/77— 1879/80.
660. Premier Károly 1872/73-1873/74. Prenosyl Sánd. 1872/73-1876/77. Pick Juliska 1890/91.Pironcsák Antal 1895/96.
Philipp István 1890/91 — 1895/96.
665. Pokorny Irma 1873/74.
Polgáry Géza 1885/86— 1888/89.
Polidnek Gyula 1882/83 I-
48
Poll Hugó 1 885/86.
Pollatsek Márton 1896/97.
O70. Pollák Mór 1893/94.Pollák Vilmos 1875/76.Popovics Milicza 1892/93.PoroszlayAlbert 1872/73-1873/74.
Posner Lajos 1888/89 I., 1891/92. 675. Pörge Gergely 1874/75-1876/771.
Propper Aranka 1896/97 II.
Pulszky Polyxena 1872/73 —
1873/74.Puxbaum Miksa 1873/74. Rabcsák Aurél 1893/94.
<>80. Radó Aladár 1881/82 I.Raidl Sándor 1880/81.Rakottyay László 1896/97. Rasztovich Nándor 1896/97. Rauchbauer Károly 1880/81 —
1882/83.685. Rausch Béla 1893/94— 1894/95.
Rhédey Ferencz 187 3/74 -18 74 7 í Richl Antal 1875/76.
705. Richter Aurél 1888/89— l &92 91
710.
Rieger Gyózó 1893/94.
Rigó Mária 1889/90— 1890/91 Ringeisen József 1882/83.
Rintel Géza 1893/94.Roskovics Ignácz 1875/76—
1879/80.Rosenberg Adolf 1884/85. Rosenmayer Ferencz 1880/81 —
1881/82.Rosenzweig Lajos 1877/78 I.Roth Matild 1894/95.
7 15 . Roth Miksa 1880/81 I., 1888/89 IRothfeld Samuné 1895/96.
Rottmann Miksa 1896/97.f
Rozolofszky Ágost 1872/73 I I .— 1873/74.
Rózsaffy Dezső 1895/96.RauschenbergerJózsef 1885/86— 720. Rock Károly 1876/77.
1886/87.Redlich József 1888/89—1891/92
Reich Henrik 1879/80.Reich Jakab 18 7 1/7 2 — 1872/73
690. Reichard Karola 1893/94—
1896/97.
Röszler Lajos 1885/86—1889/90. Röszner Adél (Komócsy Józsefné)
1882/83 — 1884/85, 1888/89 1892/93.
Rubovics Márk 1883/84-1886/87.Ruby Miroszláv 1879/80-1881/82.
Reider Béla 1893/94— 1896/97. 725. Saile Károly 1882/83.
Reimlinger Gyula 1879/80—
1882/83.
Reinfuss Ede 1892/93-1896/97.
Reinhard Kár. 1887/88-1895/96
695. Reisz Ottó 1895/96.Reiszig Adolf 1876/77— 1878/79
Reiszmann Ilona 1878/79-1881/82
Rekettye Csilla 1887/88.
Réti István 1890/91 I.• •
"00. Réti Ödön 1891/92— 1893/94.
Rettenbacher Ferencz 1892/93
Réthy Lajos 1878/79— 1879/80
Sanek Sámuel 1879/80.
Skatzel Lajos 1880/81 I.
Spanyár Pál 1894/95 — 1896/97 Stark Mária 1896/97.
730. Stark Teréz 1891/92—-1896/97 Stauber Jakab 1893/94.
Strach József 1882/83— 1884/85.
Strasser Emma 1893/94.
Sándor István 188 5/86II., 1888/89
735. Sávéi Dezső 1888/89— 1889/90
Sebestyén Károly 1894/95 —
1896/97.
49
Serbán Mihály 1872/73 I.
Seres Géza 1874/75 — 1876/77.
Seemann Kálmán 1879/80— 1882/83.
740. Stempien Mariska 1896/97.
Stern Áron 1890/91 — 1891/92. Stern Fülöp 1887/88— 1890/91. Stern József 1881/82.Steiner András 1888/89-1892/93 I.
745-Stetka Gyula 1874/75 — 1875/76. Streitmann Antal 187 1/72—
1 8 7 4 / 7 5 .
Stegmüllerné Gerster Mária
1884/85 — 1886/87.Svetschine Georgine 1890/91 —
1893/94.Siegel Gyula 1880/81.
750. Síkor Margit 1875/76.Sikorszkiné Zsolnai Julia 1895/961. Silberstein Lajos 1876/77 I. Silberstein Lipót 1873/74—
1875/76.Simon János 1874/75 II. —
1876/77 I.755. SimonTivadar 1893/94— 1895/96.
Singer Mór 1876/77 I.Sinkó Pál 1896/97.Sipos Sándor 1873/74.Spitzer Hermann 1889/90—
1891/92.760. Spitzer Vilmos 1894/95 — 1896/97.
Spitzer Zsigmond 1886/87 I. Spiegel Jakab 1874/75— 1875/76. Spira Antal 1873/74 II. —
1876/77 I.Spira Rezső 1875/76 II.
765. Spindler Lajos 1875/76.Springholcz Mariska 1895/96—
1896/97.Stifter Gyula 1885/86 I.
Értesítő 1896— 97.
Stigliczy Jenő 1887/88— 1890/91. Soltész Arnold 1875/76— 1877/78.
770. Soós Elemérné 1896/97 II.Soós László 1875/76.Stolarik József 1892/93 — 1893/94. Stollmann András 1873/74 II. —
1878/79— 1880/81.Stoklász József 1889/90— 1892/93.
775.Stohofer Béla 1890/91 — 1891/92. Spotkofszky Károly 1876/77—
1878/79.Stöger Rudolf 1890/91.Stubán István 1887/88— 1888/89. Schablik Károly 1894/95-1896/97.
780. Schamorzil Antónia 1888/89—1891/92.
Scharl Arthur 1886/87.Scharscher Dániel 1883/84—
1890/91.Schauschek Árpád 1881/82—
1886/87.Schnaucz Ervin 1872/73 II.
785. SchramekJakab 1884/85-1886/87.
Schwarcz Mór 1883/84— 1886/87.SchwarczZsigm. 1878/79-1881/82.
fSchäffer Armin 1891/92.Schaffer Tivadar 1884/85.
790. ScheiberGéza 1887/88-1888/89 I. Scheibert Antónia 1872/73 —
1873/74.
Schneider Károly 1880/81. Scherling Antal 1889/90—1892/93. Schlesinger Dávid 187 1/72—
1875/76.795. Schlésinger Károly 1876/77 I.
Schreiber Izidor 1876/77-1880/81. Schwertner Zsigmond 1880/81 —
1884/85, 1892/93.Schiflf Dezső 1890/91— 1891/92. Schiff Kálmán 1893/94.
50
800. Schimkó István 1881/82.Simkó József 1878/79—1883/84. Schlick Károly 1876/77-1877/78.1.
Schmigelschi Oszkár 1884/85 —
1888/89.Schmidt Antal 1882/83— 1886/87.
805. Schmidt József 1872/73— 1873/74.Schneider Ármin 1896/97. Schnier (Szirmai) Antal 1877/78—
1879/80.Scholtz Ágost 1884/85.
Scholtz Margit 1894/95 — 1896/97. 8 10 . Schloesser Alice 1895/96-1896/97.
Schönberger Vilmos 1878/79— 1881/82.
Schönleitner Károly 1872/73— 1876/77.
Schöckl Ignácz 1872/73 II.
Schubert Ign. 1873/74-1876/77 I. 8 15 . Schubert Emil 1876/77— 1878/79.
Schullerus Frigyes 1885/86—1888/89.
Schultz Ferencz 1875/76.
Schuppin Ferencz 1875/76— 1878/79.
Schuschmann Pál 1885/86— 1886/87.
820. Schuster Gáspár 1873/74-1874/7 5. Schlumbrecht Gyula 1890/91 —
1891/92, 1894/95 I.
Schütz Julcsa 1891/92.Szabó Benő 1873/74— 1875/76 I.
Szabó Béla 1882/83— 1883/84.
825. Szabó Irma 1877/78— 1878/79.
Szabó István 1876/77.Szabó István 1886/87.
Szabó József 1884/85-1888/89 I.
Szabó László 1892/93.
830. Szabó Pál 1876/77 I.
Szabó Vladimir 1893/94-1896/97.
Szakács János 1884/85— 1886/87, 1891/92.
Szalay Jenő 1883/84— 1886/87.Szalay Károly 1880/81 — 1886/87.
83 5. Szalay Kornél 1881/82 I.Szalacsy Rezső 1896/97. Szappanos Péter 1884/85-1887/88. Szádváry János 1883/84-1888/89.
Szántó Géza 1890/91 — 1893/94. 840. Szántó János 1882/83 — 1885/86.
Száraz István 1876/77.Száríts Imre 1876/77— 1880/81. Szlányi Lajos 1886/87— 1892/93.
Szegfy Erzsiké 1894/95.845. Székely Andor 1896/97.
Szekeres Albert 1893/94. Szentistvány Margit 1893/94—
1896/97.Szentmiklóssy Zoltán 1895/96—
1896/97.Szerémy Alajos 1881/82-1884/85.
850. Szeverényi János 1875/76 I. Szirtes Henrik 1896/97.Szmetana Ágoston 1880/81 —
1885/86.Székely Árpád 1872/73,1879/80—
1888/89, 1893/94— 1896/97. Szidlovics Kálmán 1890/91 —
1893/94.855. Szilágyi Ilona 1896/97.
Szíjártó Lenke 1893/94-1895/96.
Szihorszky János 1894/95.
Szilvay Vilmos 1895/96.Szinte Gábor 1875/76— 1877/78.
860. Sziráczky Gyula 1896/97 II.
Szirotka Szilárd 1891/92-1894/95.
Szittner Dezső 1890/91-1893/94. Szobonya Mih. 1875/76-1880/81.
Szontagh Károly 1883/84.
865-Szontagh Tibor 1894/95-1896/97.
5 1
Szopkó István 1875/76— 1877/78. Szűk Endre 1890/91— 1891/92. Szulczberger Miksa 1889/90—
1892/93.
Szupits József 1881/82.870. Szücs Izsák 1877/78— 1879/80.
Tahedl (Tahi) Antal 1875/76—1877/78.
Tahy János 1888/89
Taksonyi József 1887/88-1890/91. Tamás Imre 1896/97.
•875.Tamásfy Romer 1874/75.
TankóSánd. 1877/78 I., 1880/81 I. Tarr Rezső 1894/95— 1896/97. Taschek Gyula 1877/78-1880/81. Tasnády Kálmán 1876/77.
$80. Tattay Ferencz 1883/84-1884/85,1891/92 — 1893/94.
Trampits Miksa 1873/74. Trattner Alajos 1876/77 I.
Tegyey Lajos 1890/91 — 1891/92.r
Telegdy Árpád 1893/94-1896/97.
fl85-Telegdy László 1878/79-1881/82. Telkessy Valéria 1887/88-1896/97. Teliér Gyula 187 1/72— 1873/74,
1885/86— 1887/88.Teöke Andor 1890/91 — 1891/92. Thein Miksa 1889/90— 1891/92.
£90. Treitz Péterné 1895/96-1896/97. Til! Karolina 1873/74 II.Tinayre Gyula 1877/78-1878/79.
Tinayre Lajos 1877/78— 1878/79. Tisza Zsigmond 1885/86-1886/87.
¿9^ .Tolnay Henrik 1881/82.
Tomasek Emmai872/73-i877/78.Tompa Berta 1896/97.
Thorma János 1887/88— 1892/93.
Tornyai János 1886/87-1887/88. 9 0 0 . Tóth András 1894/95.
Tóth Erzsi 1893/94.
Tóth Ferencz 1878/79-1880/81 I. Tóth István 1896/97 I.
Tóth János 1871/72.905. Tóth László 1885/86— 1896/97.
Tóth László 1894/95 — 1895/96. Tóth Mariska 1894/95 — 1896/97. Törs Aranka 1892/93.
Török Mihály 1893/94-1894/95 I. 910. Tugendthal Nándor 1872/73.
Tumo Máté 1893/94.
Tury Gyula 1881/82— 1885/86. Türk Sándor 1880/81.Udvary Géza 1894/95-1896/97.
9 15 . Udvardy Ignácz 1896/97. Udvardy Vincze 1877/78. Udvarlaky Béla 1875/76. Uferbach Jenő 1890/91-1894/95. Ujházy Irma 1875/76— 1878/79.
920. Ujházy Károly 1873/74.
Ujváry Ignácz 1881/82-1884/85. Ujváry Ilona 1896/97.Ungár Ignácz 1883/84.Ungár Adolf 1880/81 I.
925. Vajda Zsigmond 1881/82.
Valker Ágnes 1896/97.Vallachy Jenő 1872/73-1876/77. Vajna Gábor 1896/97.
Vannay Ferencz 1883/84-1885/86.930. Varga Imre 1892/93 I.
Vargha Andor 1893/94.Varjú Tivadar 1894/95.
Vaskovits Erzsébet 1885/86— 1887/88, 1891/92— 1895/96 I. 1896/97.
Vaskovits Zoltán 1888/89 I-93 5-Vass Béla 1891/92 — 1894/95.
Vastagh György 1885/86.
Vaszary Gábor 1892/93.
Vaszary János 1885/86— 1886/87.Vladár Ernő 1893/94-— 1896/97.
4*
940- Vlasits Mihály 1875/76.Vágó Pál 1893/94.
Vándory Emil 1871/72.
Váralyai Géza 1873/74 II. Vecsery Imre 1895/96— 1896/97.
945. Veisse Izabella 1873/74 II.
Velits Ottmár 1892/95.Vendrey László 1880/81-1883/84. Verdenstätter Szilárd 187 1/72—
1875/76.Veres Pál 1872/73 I.
950. Versényi Gábor 1871/72-1874/75. Vesztróczy Manó 1892/93 —
1895/96.Vetró Sándor 1887/88 — 1891/92.
Véber Ernő 1887/88 — 1890/91. Vég István 1880/81.
95 5-Végh Endre 1885/80— 1888/89. Végh Gyula 1881/82— 1882/83 I. Villányi Ferencz 1896/97.Virágh Gyula 1896/97.
Vogel Ferencz 1874/75.960. Vogel Ilona 1891/92— 1895/96.
Vogel Rezső 1886/87.
Volf Irma 1889/90— 1893/94.
Vödrös Mihály 1875/76.
Vörös Erzsi 1879/80— 1884/85. 965. Vörös Juliska 1873/74— 1876/77.
Wage József 1881/82—-1883/84.
Wagner Ferenczné 1895/96—
1896/97.
Waisz Ignácz 1876/77— 1878/79. Walbacher Kár. 1875/76-1878/79.
970. Wamzer József 1881/82.
Watzke Rezső 1891/92— 1894/95.
Wäscher József 1875/76.
Weber Ilka 1879/80— 1883/84.
Weber Ilona 1891/92.975-Weinreb Bernát 1878/79.
Weisz Emil 1890/91 — 1891/92.
Weisz Lajos 1872/73— 1874/75,1877/78, 1880/81 I.
Weisz Zsigmond 1 876/77— 1881/82.
Weixelgártner Ármin 1884/85 —
1890/91.980. Wellmann Róbert 1885/86—
1887/88 I.
Wessel Jenő 1895/96-1896/97. Weyde Vilmos 1875/76.
Widder Bódog 1892/93-1895/96. Wielnberger (Lóránfi) Antal
1876/77 1878/79.
985. Wilich Károly 1877/78.Wittich Károly 1890/91.Wolf Károly 1896/9 7.
Zacherl Ágost 1885/86-1889 90.
Zanyiczky Gábor 1895/96.
990. Zvarinyi Lajos 1889/90-1802/93.
Zeller Mihály 1892/93-1895/96. Zemplényi Tivadar 1883/84—
1885/86./
Zerreis János 1896/97.
Zvér Ferencz 1872/73-1875/76. 995. Zofahl Pál 1884/85— 1888/89.
ZorkóczyGyula 1892/93— 95/96.
Zubriczky Lóránt 1886/87. Zucker Frida 1890/91.
Zsebők János 1891/92-1895/96. 1000. Zsidó Domokos 1872/73.
Zsitvay János 1888/89-1891/92. Zsoldos Gyula 1890/91.
AZ INTÉZET T Ö R T É N E T É B Ő L
Intézetünk, midőn részt vett hazánk ezer éves fennállásának
megünneplésében, egyúttal a maga körében is jubiláris időszakba
lépett, mert ez évben fejezte be huszonötödik tanévét.
Ezt a saját jubileumát nem kivánta az iskola külön zajosabb
ünnep központjává tenni, mert azt, a mi ily alkalomra egyedül
méltó, hogy t. i. a lezajlott negyedszázad alatt elért fejlődési fokát
bemutassa — volt alkalma megtenni az ezredéves kiállítás
keretében.
A kiállítás után, mely az iskola belső életét, működésének
irányát és eredményeit elég bőven feltárta, álljon itt külső törté
netének alább következő rövid vázlata.
*
E ötvö s J ó z s e f báró, az országnak az alkotmány helyreállítása
után első közoktatásügyi minisztere, minisztersége utolsó éveiben
élénken érezte hiányát oly szakiskolának, melyben az országnak
művészetre termett ifjúsága alapos előkészületet szerezhessen; és
ugyanezen eszmemenet fonalán szükségét látta oly tanintézet léte
sítésének, mely a nyilvános rajzoktatásnak hazánkban réges régóta
elhanyagolt ügyén lendítve hovatovább a közízlésnek ébresztője
és fejlesztője legyen.
El lévén határozva reá, hogy a tapasztalt hiányokon lehetőleg
segítsen, e czélból a külföldi s különösen a nyugateurópai művé-
szeti szakiskolákat behatólag tanulmányoztatá s arra nézve, hogy e
téren ide haza, honi szükségleteinkhez mérve s korlátoltabb viszo
nyaink között mit kellene és lehetne létesíteni, részletes javas
54
latokat tétetett magának. így képződött egy országos műiskolának
s azzal kapcsolatos rajztanárképzőnek tervezete, mely már a való-
sulás stádiumába lépett volt, midőn a nagy férfiút a halál elragadta.
Sok szép terve valósítlan maradt. A műiskola terve azonban jobb
sorsban részesült. EöT vös-nek a miniszteri széken mély belátású
és kegyeletes utódja, Dr. P a u l e r T i v a d a r , elődjének eszméjét
magáévá tévén, erélyesen felkarolta és életbe léptette. A művé
szeti szakiskola ugyanazon rendeltetéssel és szervezettel, mely
eredeti tervezőjének szeme előtt lebegett, az országgyűlés általff
megszavazott s O F e lsége által szentesített törvény útján P a u l e r
T i v a d a r közoktatásügyi miniszter által megalapíttatván, egyelőre
magán-lakházban, a Budapest-terézvárosi Rombach-utcza 6. számú
házában bérelt ideiglenes helyiségben, 18 7 1 október havában tény
leg megnyittatott.
Az intézet működési irányának jellemzéseül érdekesnek mutat
kozik e helyen felsorolni a tanszemélyzetet s ezzel kapcsolatban,
az előadott tárgyakat is. A tanári kar állott K e l e t i G u s z t á v
igazgatón kívül a gyakorlati szakmákra meghívott három rendes és
egy segédtanárból, kik közül S z é k e l y B e r t a l a n , történelmi
festész, az alakrajzolást és festészetet; S c h u l e k F r i g y e s , akad.
építész, a\ építészeti és ékílményi szakot; Izsó M i k l ó s , akadémiai
szobrász pedig a mintázást tanította. Mint segédtanár a figurális
rajz és festészet szakmájában G r e g u s s J á n o s akad. festő műkö
dött. Rendkívüli tanárok voltak elméleti szakmából: P l ó s z P á l,
orvostudor, egyet, magántanár, a boncban, — H aas J ó z s e f , m. kir.* * *r-* ^ ̂ - * - • -
honvédfőhadnagy, a katonai helys^inraj\ számára. A? ábrázoló mértani és távlattant S c h u l e k F r i g y e s rendes tanár vállalta magára.
Ezen tanerőkkel s ily tanterv mellett kezdte meg működését
az új intézet, mely a rombach-utczai ideiglenes, nem épen ked
vező fekvésű és szűk helyiségekben öt évet töltött.
A tanulók egyre szaporodtak, a szakiskolai oktatás mind bel
terjesebbé vált, az intézet térileg terjeszkedni volt kénytelen, s
az eredetileg bírt helyiségekhez úgyszólván évről-évre újabb lak
osztályokat kelle bérelni a tág épület mind három emeletén. Ily
5 5
módon az évi lakbér közel 1 1 ,0 0 0 forintra emelkedett. Mind-
amellett a tanhelyiségek csak igen kis mértékben feleltek meg a
művészi oktatás külön igényeinek. A földszinti mintázó-termek
nedvesek voltak, s az ifjúság egészségére károsnak bizonyultak.
Súlyosabb szobormintákat az emeleten fölállítani nem lehetett.
Az épület nyugatra fekvő homloksorán az elháríthatatlan napfény• » ••• • ̂ ^
jelentékenyen zavarta a rajzbeli munkásságot. Sőt az amúgy is hiá
nyos világítást teljes elzárással fenyegette az a valószinűség, hogy
a szemben fekvő földszintes ház helyén rövid idő alatt három-
emeletes lakház fog fölépülni. Ilyen physikailag gátló s a tanári
testület, valamint a tanuló ifjúság munkakedvét lohasztó körülmé
nyek között, a természetszerű fejlődés és gyarapodás szempontjá
ból szomorú jövő várt az intézetre, a mely pedig életrevalóságának
jeleit már fennállásának második évében, az 1 87 3-ik évi bécsi
közkiállításon bemutathatá. Ez időtájban a közoktatásügyi tárcza^ * " # * “ _______ f
gondjai T r e f o r t ÁGOSTON-ra szálltak át, ki teljes mérvben mél
tányolta az iskola igazgatósága által több izben nyilvánított aggo
dalmakat. Az intézet czélszerűbb elhelyezésének szükségéről,
valamint minden szakférfiú, úgy a helyszínén szerzett tapasztalás
ból csakhamar a miniszter is meggyőződött. A bérház egyszerű
változtatása gyökeres orvoslással nem biztatott. A kikerülhetetlen
adaptiók ez esetben újra sok gyümölcstelen költséget okoztak
volna. Másrészt az intézetnek tetemes évi lakbérösszege, kamatul
tekintve, már is oly tekintélyes tőke-összeget képviselt, mely az
iskola szükségeinek szerény mérvben megfelelő külön tanépület
emelésére elégségesnek Ígérkezett. 'Ezen megfontolások döntőleg
hatottak a miniszterre. Megvásárolta tehát a most Andrássy-út
és Izabella-utczára szolgáló egyik saroktelket és felhívta az intézet
tanári karát, hogy az országos mintarajziskola és rajztanárképző
szükségeinek minél teljesebben megfelelő, egyszerűen, de csínnal
épülendő házára a tervet elkészítse. Az intézet tanártestülete a
feladat végrehajtásával, közös megállapodás alapján, R a u s c h e r
L a j o s építész tagját, az ékítményes és iparművészeti rajz tanárát
bízta meg, ki a beléhelyezett bizalomnak sikeresen megfelelt egy
ép oly stilszerű mint czélirányos terv elkészítése által, mely cse
kély módosítással a miniszter által elfogadtatván, az új iskolaház
fölépítésénél zsinórmértékül szolgált. M aga az építkezés gyorsan
folyt, s nem egészen két év alatt be is fejeztetett, úgy hogy az
intézet az 1875/76-ik i tanév végével a nyári szünidők alatt már az
új tanépületbe átköltözhetett, s az új (1876/77-iki) tanévet ugyan
ott meg is nyithatá.
Az intézet további sorsát illetőleg jelentőséggel bír az a körül-
h°gy felsőbb helyen jóváhagyott
új tanterv és rajztanár vizsgálati szabályzat lépett életbe. E tanterv
nemcsak magasabb igényeket támasztott, hanem az oktatás szín
vonalát is emelle. A tanulók többsége nagyobb és kellőbb elő-
készültséggel lépett az intézetbe, és számuk már a fent említett
tanévben oly nagy volt (a téli félévben 1 16, a nyáriban 7 1) , hogy
többet az intézet be sem fogadhatott. A következő években a
látogatásnak ez az aránya mintegy állandóságot nyert.
Az intézet eleinte évenkint, utóbb két évenkint kiállítást ren
dezett saját helyiségeiben növendékeinek munkálataiból s e kiál
lítások úgy a sajtó, mint a közönség részéről mindenkor méltány-
lattal és elismeréssel fogadtattak.
E rendes évi kiállításokon kívül az intézet több országos és
világtárlaton vett részt; így már az 1 8 7 3 -ik évi bécsi világkiállítá
son, továbbá az 1878-ik évi párisi világtárlaton s a reá következő
évben — mindenütt kitüntetéseket aratva — a székesfehérvári
országos kiállításon is, hol működésének majd minden ágát bemu-• "
tatta. E sikerek felett O Felsége 1879. évi márczius hó 1 í-én kelt
kegyes leiratában legmagasabb elismerését fejezte ki. Megjelent
az intézet az 18 8 5 -ik évi budapesti országos kiállításon is eléggé
bő tárlattal, mely a közoktatásügyi pavillonban í o o ü méternyi
alapterületen, díszes kapuzattal ellátott három osztályú rekeszben
tüntette fel a szakiskola tanműködését, az utóbbi évek alatt készült
és sikerültebb tanulóműveinek több ezernyi példányában. 1887-ben
a deési kiállításon, 1888-ban pedig a pécsi kiállításon volt a szak
iskola ujabb tanuló-műveinek némi mutatványával képviselve.
>7
Mint az intézet fejlődésének előmozdítására irányuló mozzanat,
kiemelendő a gyakorlati festészeti szakosztálynak az 1 8 8 2/8 3-iki
tanévben L o t z K á r o l y hírneves hazai mesterünk vezetése alatt
történt megnyílta és szabályszerűen megindult működése. Az új
festészeti műteremben, mely térszűke miatt egyelőre az országos
zeneakadémia épületének negyedik emeletén talált elhelyezést,
utóbb azonban az említett tanár vezetésére bizott, újonnan szer
vezett festészeti mesteriskolával együtt, az epreskerti telken
e czélra épült házban talált elhelyezést, — naponkint 6 óráig,
élő minták után rajzolnak és festenek a növendékek. Ez intéz
mény jótékony hatása főleg abban nyilvánul, hogy az országos
mintarajziskola művész növendékei most már fejlettebb műszaki
képességgel léphetnek át akár a budapesti mesteriskolákba, akár
a külföldi művészeti akadémiákba. Azóta ez intézetnek S t r ó b l
A l a j o s tanár vezetése alatt álló szobrászati osztálya is külön
elhelyezést nyert ugyancsak az epreskerti művésztelepen külön e
czélra emelt épületben.
A fametszészet. (xylographia), mely a mintarajziskola egyik
szakosztályát képezte, az 1883. évben végleg az iparművészeti
iskolához csatoltatott.
E helyett az intézet tanrendje 1885 óta új elméleti tárgygyal
a nevelés- és oktatástannal — szaporodott, mely azon körül
ményre való tekintettel rendszeresíttetett, hogy az intézet növen
dékei nagyobbrészt tanítói, illetve tanári pályára lépnek s így már
hivatásuknál fogva is arra vannak utalva, hogy a paedagogiai isme
retekben alaposabb készültséget szerezzenek. E tárgy előadásával,
mint rendkívüli tanár, P é t e r f y S á n d o r kir. tanácsos, a VI. kér.
állami polgári tanítónőképző volt tanára bizatott meg.
Az országos mintarajziskolát és rajztanárképzőt egy nagy
fontosságú kulturális hiány fölismerése, a szükség érzete szólította
életbe. Hézagpótló hivatásának lelkiismeretes betöltése 26 évi
fennállása alatt megszilárdította helyzetét hazánk felsőbb körű
tanintézetei, szakiskolái sorában. S azért évről-évre szélesebb
alapra helyezkedve és komoly czéljainak minél teljesebb valósi-
5«
tása végett mind gazdagabb eszközökkel rendelkezhetvén, a to
vábbfejlődés biztosítékaival is dicsekedhetik.
Gyarapodásának, szép jövőjének legújabb biztosítékát az a
körülmény képezi, hogy az intézet központi épületéhez a múlt
évben új szárny épült, miáltal a növendékek egyre em elkedő
létszámából eredt hátrányok megszűnvén, egyrészt maga az okta
tás és a sikeres működésnek eddig nélkülözött több lényeges
feltételével gyarapszik, másrészt lehetővé válik, hogy kevesebb
jelentkező növendéket kell majd visszautasítani, mint ez eddig
tér hiánya miatt évről-évre emelkedő arányokban szükséges volt.
Az 1887/88-iki tanévben lépett életbe az a rendelkezés, mely-
lyel a rajztanárképzői tanfolyam három évről négy évre terjesz
tetett ki.
A rajztanári és rajztanítói képesítő vizsgálatok alapján tett
több évi tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy az intézet azon
növendékei, kik, habár érettségi vizsgálattal léptek az iskolába,
de a fennállott szabályok értelmében az előkészületi osztály mellő
zésével mindjárt az első szakosztályba vétetvén fel, három évi
tanfolyamuk leteltével képesítő vizsgálatra bocsáttattak, ezen vizs
gálatokat több esetben vagy épen nem, vagy oly gyenge sikerrel
állották meg, mely a nyilvános rajzoktatás kívánalmaival és föl
tételeivel meg nem egyezik.
N agyobb része az ily növendékeknek ugyan magától is belátta
azt, hogy a vizsgálatra kiszabott tantárgyak kellő ismeretét s a
hosszabb gyakorlatot igénylő rajzbeli és festészeti ügyességet ily
aránylag rövid idő tartama alatt elsajátítani alig lehetséges, s hogy
az csak igen alaposan elkészült s kiválóbb tehetséggel megaján
dékozott növendékeknek sikerül, minélfogva a közepes tehetségű
s gyengébb előkészültségű ifjak a három évi tanfolyamot önként
szokták egy, nem ritkán két további tanévvel megtoldani.
Ezek a tapasztalatok vezettek a fenti intézkedésre, mely tény
leg igen eredményesnek bizonyult.
Az intézet már az első évektől kezdve nőket is fogadott be
növendékei közé, a mennyire a helyi viszonyok megengedték, é s
pedig úgy míívésznövendékeket, mint rajztanítónő-jelölteket is.
Eleinte igen korlátolt volt ezek száma, de utóbb, az intézet bővü
lésével, egyre többen jelentkeztek, különösen midőn ezelőtt nehány
évvel a külön vezetés alatt fennállott női festészeti tanfolyam is
az intézet körébe vonatott, a nő-növendékek létszáma évenkint_______ ^ __________ — « - * * “ •
c;o— óo-ra emelkedett, s még így is igen sok jelentkezőt kell éven
kint visszautasítani.
Rövidre fogva ez az intézet külső története.
A lefolyt tanévnek az orsz. mintarajziskolára is kiható legfontosabb eseménye volt az ezredéves országos kiállítás, melyben a mi
intézetünk is, és pedig a közoktatásügyi palota központi csarno
kának díszes keretében tanulóinak nagy számú és minden irányú
munkálataival részt vett.
Alkalomszerűnek véljük, hogy az ezredéves kiállítás köz-
oktatásügyi csoportja által kiadott hivatalos katalógusnak a
képzőművészeti szakiskolákra vonatkozó tájékoztató czikkét
az alább következő kivonatban itt is közöljük.
«A lefolyt utolsó három évtized alatt — úgy olvassuk beveze-
tőleg — a hazai törvényhozásnak és a kormánynak századok
mulasztását kellett helyre hoznia. D e ha a művészeti iskoláink
nem is állanak — úgy mint a művelt nyugat hasonczélu intézeti —
régi hagyományok alapjain, annál az örvendetes lendületnél fogva,
mely a magyar művészet legújabb fejlődésében észlelhető s az
államnak ez iskolákra fordított bőkezű gondoskodásából, jelenleg
úgy a képzőművészeti, mint az iparművészeti szakiskolák, a nem
zeti közművelődés javára, az arra hivatott tehetségű fiatal nemze
déket sokoldalú és rendszeres képzésben részesítik.
A kiállításnak e csoportjában részt vesznek:
Az orsz. m. kir. mintarajziskóla és rajztanárképző.Az állam által szervezett képzőművészeti szakoktatás első és
alapvető intézménye az orsz. mintarajziskola és rajztanárképző,
mely szerény keretekben az 1 8 7 1 . év őszén nyilt meg s fokozatosan
fejlesztve, negyedszázados fennállását, mint minden tekintetben
európai színvonalon álló, nagy arányú képzőművészeti tanintézet
6o
ünnepelheti. Az intézet keletkezésekor kettős czél lebegett az
alapítók szemei előtt.
Egyrészt módot kellett nyújtani a hazai tehetségeknek arra,
hogy magukat itthon képeztethessék, s a külföldet már csak
tanulmányaik betetőzése végett kelljen felkeresniük, másrészt
gondoskodni kellett szakszerűen képzett tanerőkről a rajzolásnak
a középiskolákban való sikeresebb oktatására. A mintarajziskola
tehát nemcsak saját növendékeinek művészi képzését tekinti
feladatának, hanem az általános rajzoktatásnak is szolgáltatja a
hivatott tanerőket s e közvetett hatása, melylyel az ifjú nemzedék
ben a művészet iránti fogékonyságot fejleszti, a művészet számára
érdeklődő közönséget nevel már a középiskolákon s a tehetség
öntudatra ébredé-ét ideje korán elősegíti, nemzeti közművelődé
sünk szempontjából kiváló jelentőséget kölcsönöz ez intézetünknek.
Az intézet szervezetét elejétől fogva ez a kettős czél szabta
meg. Az intézet élére, megalapítása alkalmával, igazgatóul K eleti
Gusztáv festőművész neveztetett ki s az ő vezetése alatt áll ez idő
szerint is.
A tanári testületben a művészet s az ezzel rokon szaktudomá
nyok kiváló képviselői foglalnak helyet.
A növendékek rendeltetésükhöz képest némileg eltérő mér
tékben vesznek részt az átalános oktatásban; az ezen átesett, hala
dottabb növendékek azonban már külön-külön szakosztályokban
készülnek választott hivatásukra.
így a rajztanárképző tanfolyam mellett külön osztályok vannak
az intézetben a festők, a szobrászok és még egy külön festészeti
osztály a nők részére.
Ez intézet adja meg a képesítést a különböző állami iskolákon
alkalmazható rajztanárok és rajztanítónők számára, mely képesítés
az iskolával szervesen kapcsolatos külön országos bizottságnak
van fentartva.
A létszám természetesen eleinte csekély volt, a minek egyik
főoka abban is keresendő, hogy az intézet az első években szűk
és a czélra kevésbé alkalmas bérhelyiségekben volt kénytelen
ÓI
meghúzódni. A mióta azonban az intézet saját épületébe költözött,
a növendékek száma évről-évre szaporodott s már évekkel ezelőtt
elérte azt a maximumot, mely az intézet szervezetéhez és helyi
viszonyaihoz mérten állandó jellegűnek tekinthető.
Az 18 9 4 — 95-iki tanévben az intézetnek 144 növendéke volt,
s ezek oktatásával az igazgatón kivül 16 tanár s egy kisegítő
tanítónő foglalkozott. Ugyancsak a múlt tanév végén az intézet
körében működő rajztanárvizsgáló bizottság 17 jelöltet képesített.
A könyvtárban 48^0 kötet, 4 1 1 6 2 műlap 6 6 7 14 frt 74 kr. érték
ben őriztetik. Az intézet czéljainak megfelelő mintatárral is bir s
ezenkívül élő minták díjazására évenkint 3000 frt fordíttatik.
Az iskola évi javadalma az 1896-iki állami költségvetésben
66070 frtot ért el.
Az intézet központi épülete VI. kér. Andrássy-ut 71 sz.
alatt van .»★
Az 1896-ik évi ezredéves orsz. kiállítás közoktatásügyi csoport
jában 684. sz. a. voltak az orsz. m. kir. mintarajziskola és rajztanár-
képzőbeli növendékek munkái kiállítva. És pedig: Alakrajzok és
festmények; falfestészeti kompozicziók, szabadk. ékítményes, ipar-
művészeti, műhelyi, építészeti, mértani, látszattani- és bonczalaktani
rajzok. Vízfestmények, mintázati és szobrászati tanulmányok. Végül
az általános rajzoktatási módszerek feltüntetésére alkalmas rajz
sorozatok, melyek főleg csak a szakközönség érdeklődésére számí-
tólag voltak bemutatva.
A millenniumi kiállításon az orsz. mintarajziskola és rajztanár
képző mint állami intézet versenyen kivül állott.
Mind azonáltal a negyedszázados fönállása alatt kiérdemelt
közelismerésnek jelét üdvözölhette az intézet egyrészt az állami
nagy aranyérem jelképében, mely az ezredéves kiállítás alkalmából
az intézet igazgatójának jutott, valamint több másnemű kitün
tetések sorában, melyekben az intézet egyes tanárai részesültek.
6 2
N agy horderejű ujabb lendületnek alapját nyerte az intézet
azáltal, hogy a tanépület Izabella-utczai szárnyának nagyobb mérvű
pótépítkezése a lefolyt tanév alatt kiépült, mi által az intézet régóta
szükségelt ujabb mű- és tantermek sorával kibővülvén, jövőre több
irányú tanműködését is szélesebb alapra fektetheti. Az újonnan
nyert helyiségek egyrészét az intézet már a lefolyt tanév folyamán
vehette igénybe, nagyobb része csak a jövő tanévben lesz haszná
latba vehető, a mikor is az intézet megtágult keretéről és ügy
köréről bővebben lesz szó az 18 9 7 — 98-iki tanévről kiadandó
<' Értesítő »-ben.
AZ INTEZET NÖVENDÉKÉIN EK N É V S O R AAZ 1 8 9 6 / 9 7 - I K I T A N É V B E N .
I. OSZTÁLY.
a) rajztanár}elöltek:Téli fé lév : Nyári fé lév :
Findura Imre Findura ImreForberger András Forberger AndrásFreund Jenő Freund JenőFűnk Gusztáv Fűnk Gusztáv
5 Hidegh Béla 5 Hidegh BélaJankovich István Jankovich IstvánKirály Gyula Király GyulaKovács Alajos Kovács AlajosKovács István Kovács István
10 Lósy Géza 10 Lósy GézaOttlyk József Mendel BélaSinkó Pál Ottlyk JózsefSzékely Andor Sinkó PálTamás Imre Székely Andor
15 Tóth István 15 Sziráczky Gyula*Udvardy Ignácz Tamás IstvánVajna Gábor Udvardy Ignácz
18 Wolf Károly Vajna Gábor19 Wolf Károly
b) rendes művésznövendékek :Téli fé lév : Nyári fé lév :
Chabada Béla* Chabada Béla*Fáy Sándor* Czölder DezsőGróh Béla Fáy Sándor*
64
>
Téli félév : Nyári lélév :
Gyurkovics Ferencz* Gróh Béla
5 Hevessy Pál* 5 Gyurkovics Ferencz*Mihalik Gyula Hevessy PálMolnár Bertalan* Kozák István*
r
Muszely Ágoston Molnár Bertalan*
Parti Géza M uszély Ágoston10 Pollatsek Márton* io Parti Géza
Rakottyay László Pollatsek MártonRasztovich Nándor Rasztovich Nándor
r
Schneider Ármin Villányi Ferencz*
Villánvi Ferencz*•S
14 Virágh Gyula1 5 Virágh Gyula*16 Zerreiss János
II. OSZTÁLY.
a) rajztanán elöltek :Téli felev : Nyári félév :
Baransky Emil Baransky EmilBellák Vincze Bellák VinczeBocskay István Bocskay IstvánDávid Miksa Dávid MiksaDeák Géza 5 Deák GézaDienes Károly Dienes Károly
-Diviaczky Rezső Diviaczky RezsőKoós Lajos Koós LajosLehotzky Pál Lehotzky PálMátrai Vilmos 10 Mátrai VilmosMészáros Károly Mészáros KárolyOcsvár Rezső
f
Ocsvár RezsőPavetics Manó Pavetics Manó
Schwarzenberg (Szirtes) Henrik Schwarzenberg (Szirtes) HenrikVecsery Imre 15 Vecsery ImreWessel Jenő 16 Wessel Jenő
b) rendes müvés\növendékek :Téli félév : Nyári f é l é v :
Jäger István Jáger IstvánLőrinczy Géza Lőrinczy GézaNichold Sándor Mihalik Gyula
4 Szentmiklóssy Zoltán Nichold Sándor
5 Szentmiklóssy Zoltán
6,'
•
Téli félév :
III. OSZTÁLY.•
a) rajztanár jelöltek:Nyári félév :
Behr Dezső Behr DezsőBugáth Imre Bugáth ImreBusitia János ^ Busitia János JCsergő Lajos Csergő Lajos
5 Halász József 5 Halász JózsefHaris Béla Haris BélaKirály Lajos Király LajosNagy István Nagy IstvánNémeth Imre Németh Imre
10 Oszwald Lajos 10 Oszwald LajosReinfuss Ede Reinfuss EdeSchablik Károly Schablik KárolySpanyár Pál Spanyár PálSzalacsy Rezső Szalacsy Rezső
] 5 Szontagh Tibor 15 Szontagh TiborTelegdy Árpád Telegdy Árpád
1 7 Vladár Ernő 17 Vladár Ernő
b) n:ndes müvés^növendékek :Téli félév : Nyári félév :
Buday Lajos Buday LajosCsiky Sebestyén Károly Csiky Sebestyén KárolyCzapek Brúnó* Hrabetz NándorHrabetz Nándor Keuler József
5 Keuler József 5 Kruspér IstvánKruspér István Milutinovics LyubisaMilutinovics Lyubisa Rakottyay LászlóSpitzer Vilmos Spitzer VilmosTarr Rezső Tarr Rezső
io Tóth László 10 Tóth László
Téli félév :
IV. OSZTÁLY.
a) rajztanárjelöltek :N)-ári félév :
Glück Károly•
Demjén Zoltán§
Haberditzl Károly Glück KárolyHanzely Gyula*
a[
/
Haberditzl Károlya
/a
:sí:<3 1696—97. \r
6 6
Téli fé lév :
Illetskó Béla 5 Janky Sándor
Krajna János
Králik Gusztáv Kümmerle Pál
Löschinger Hugó 10 Olofson Gusztáv
Percea Pál ^
Reider Béla1 3 Szabó Vladimír
Nyári felev
Hanzély Gyula5 Illetskó Béla
Janky Sándor Krajna János Králik Gusztáv Kümmerle Pál
io Löschinger Hugó Olofson GusztávPercea Pál J Reider Béla
14 Szabó Vladimír
b) rendes művésznővé ad ékek :
Téli félév Nyári félév
Juszkó Béla
2 Kovács LászlóJuszkó Béla
2 Kovács László
G YA K O RLO FESTESZETI OSZTÁLY.
Téli félév : Nyári félév
Bacsa András Bacsa AndrásBarsy Adolf Barsy AdolfDemeter Róbert Bzduch János
Gáli József Czapek Brúnó*Horváth Andor 5 Demeter Róbert
f
Juhász Árpád Horváth AndorKölber Dezső Juhász Árpád
Krenner Viktor Kölber Dezső
Mendlik Oszkár Maly József
Nagy Vilmos 10 Nagy Vilmos
Papp Sándor Nieger Károly*
B. Reitz Ottó* Papp Sándor
Rottmann Miksa* Rottmann Miksa
Székely Árpádr
Székely Árpád
Udvary Géza 15 Udvary Géza
16 Zerreiss János
GYAKORLÓ SZOBRÁSZATI OSZTÁLY.
Téli félév : Nyári félév
Damkó József Damkó JózsefFarkas Miklós Farkas MiklósLukácsy Lajos Lukácsy LajosMorgenstern (Margó) Ede Markup Béla
5 Markup Béla 5 Morgenstern Ede6 Szihotszky János
N Ő I O S Z T Á L Y .
a) rendes raj\tanitónöjelöltek :
1. OSZTÁLY.
T é l i félév : Nyári félév :
Békésy Lila Békésy LilaBloch Kornélia Bloch KornéliaGéczy Aranka Csukay Lujza*Gruber Hedvig Géczy Aranka
5 Hadzsy Olga 5 Gruber Hedvig
Ihrig Sarolta Hadzsy OlgaIndaly Ilona Ihrig SaroltaJámbor Tita Indaly Ilona
Justus Ilona Jámbor Tita*io Kann Teréz 10 Justus Ilona
Keleti Magda Kann TerézKomárniczky Mariska Keleti Magda
Pittoni Edith Komárniczky Mariska
Szilágyi Ilona Pittoni Edith1 5 Tompa Berta 1 í Stempien Mariska
Ujváry Ilona Szilágyi Ilonaf
17 Valker Agnes Tompa Berta Ujváry Ilona
r
19 Valker Ágnes
6 8
II. OSZTÁLY
Téli fé lév :
Gerdenich Claudine
Kalivoda Katinka Klamarik Bruna
Kriesch Laura5 Springholz Mariska
6 Treitz Péterné
Nyári félév :
Gerdenich Claudine Kalivoda Katinka Klamarik Bruna
Kriesch Laura5 Springholz Mariska
6 Treitz Péterné
I I I . OSZTÁLY.
Téli fé lév :
Kubesch Mariska
Moesz Etelka Nagy Jolán
Reichart Karola 5 Scholtz Margit
Tóth Mariska7 Wágner Ferenczné
Nyári félév
Kubesch Mariska
Moesz Etelka Nagy Jolán Scholtz Margit Tóth Mariska
Téli félév :
Eisert Margit
Fehérváry Etelka
} Szentistvány Margit
IV. OSZTÁLY.
Nyári félév
Eisert Margit Fehérváry Etelka
Reichart Karola4 Szentistvány Margit
b) vendéglátogató müvés^növendékek:
Téli félév :
Benkő Ilona*Bruck Hermin*
Drescher Eugéniar
Dr. Fodor Arminné*
5 Fodor Róza
Giffing Ida
Gillming Olga*
Keszler Johanna*
Klammer Mariska*
io Láczay Olga*
Nvári félév :
Benkő Ilona*
Bodor Ida*
Bruck Hermin*
Drescher Eugénia*
5 Dr. Fodor Arminné*
Fodor Róza
özv. Fraenkel Ferenczné* Giffing Ida
Gillming Olga*
io Heinrich Etelka*
Téli félév : Nyári félév
Lővit Ada* Keszler Johanna*Machik Ilona Klammer Mariska*Mandl Edith* Láczay Olga*MandI Stefánia* Machik IlonaMikár Paula* 15 Mandl Edith*Nikolics Ilona Mikár Paula*Stark Mária Gróf Nemes Eliza*Stark Teréz Nikolics Ilona*Stempien Mariska* Propper Aranka*Schloesser Alice* 20 Soós Elemérné*Telkessy Valéria Stark MáriaVaskovics Erzsi* Stark Teréz
Schloesser Alice* Telkessy Valéria
2 y Vaskovich Erzsi 26 Wagner Ferenczné
Vendéglátogató
STATISZTIKAI ADATOK
Az intézet növendékei közül volt
Rajztanító és rajztanárjelölt . . . Műkedvelő és müvésznövendék.. .
Képesített r jztanító és rajztanár
Nő• •
Összesen
K orra nézve vo ltak :
ió és 20 év között 20 éven felül . . .
• •
Összesen. . .
Előkészültségi fokra nézve :
Érettségi vizsgálaton átesett . . . . . . __
Előzetesen felsőbb körű tanulmányokat
végzett . . . . . . . . . . . . . . . . . . __Előzetesen középtanodát látogattak _.. Előzetesen tanítóképezdét végeztek.
Előzetesen alsóbb fokú iskolába jártak.• •
Összesen ___
Vallásra nézve:
Római katholikus . . .
Ev. ref. hitvallású...
Ágostai hitvallású
Görög katholikus„_
Görög keleti hitvallású
Izraelita... . . . ....
Unitárius . . .
Összesen
i-ső félév : 2-ik félév
6 8 6 6
42 49
4 3
59 óo
173 178
i-ső félév : 2-ik félév
51 52I 2 2 1 2 6
17? 1 7 8
i-ső félév : 2-ik félév
56 53
3 38 6 9517 ló
11 11
173 178
i-ső félév : 2-ik félév
93 9 8
27 2824 26
3 34 4
21 181 1
173
co
Anyanyelvre nézve: ,_ső f é l é v : 2-ik félév
Magyar __ . . . . . . . . . __ . . . . . . 161 166^JNémet . . . . . . . . . _ _ _ _ _ _ . . . 7 7
Román ........... ................... . .... . . . i £ TT ó t . . . . . . . . 1 ISzerb... . . . 2 2Franczia.. i i
Összesen . . . __ 17? 178
Állami rajztanár- és rajztanítójelölti ösztöndíjt élvezett . . . 31 növendékKiszolgáltatott ösztöndíjak és segélyek összege 7200 frt.
Beiratási és tandíjban befolyt az 1896-97-iki tanévtéli felében.. .... . . . . . . . . . 1 3 9 9 frt — kr.nyári felében,. __ . . . 1075 « «
w w
Összesen . . . . . . 2474 frt -— kr.
A tandíj alól fölmentetett:a téli tanfélévben __ . . . . . . 45 növendéka nyári tanfélévben . . . . . . 59 «
Értesítői díj czímén befo lyt :a téli félévben . . . . . . . . . . . . 137 frt 60 kr.a nyári félévben . . . . . . . . . 12 « ((
Összesen... . . . 149 frt 60 kr.é
A tanévi zárü n n ep é ly a lk a lm á v a l a lá b b n evezett ö sszesen 14
n ö v e n d é k között k i s e b b ju ta lom díjak osztattak ki. A ju ta lm azottak
a k ö v e t k e z ő k :
N év : T árgy :
Dienes Károly . . . . . . Alakrajz, ékítményrajz és mintázásból. Diviaczky Rezső ._. Ékítményrajz és mintázásból. Farkas Miklós . . . ... Szobrászatból. Funk Gusztáv... . . . Alakrajz és ékítményrajzból.
$
Jäger István... . . . . . . Alakrajzból. Király Gyula . . . . . . Alakrajz, ékítményrajz és mintázásból. Király L a j o s . . . . . . Műhelyi rajzból. Mátrai Vilmos... . . . Alakrajz, ékítményrajz és mintázásból. Mendel B é la . . . . . . . Alakrajz, mintázás és mértani rajzból. Csiki Sebestyén Károly Építészeti rajz, látszattan és mühelyi rajzból. Sinkó Pál . . . . . . Szemléleti látszattanból. Vladár Ernő . . . . . . Építészeti rajzból. Wessel Je n ő . . . . . . . Alakrajz, ékítményrajz és mintázásból. Wolf Károly .... . . . Mértani rajzból.
f/KEPESITO VIZSGALATOK EREDMENYE
AZ 1 8 9 6 / 9 7 - I K I T A N É V R Ő L .
Vizsgálatra jelentkezett: 50 jelölt.
, ) szabályszerű előképzettség alapján : 2 1 .DOCS3.tt8.tO tt 1 . . • / / \ i ' i i i
mimsteri (20,295. sz-) engedely lyel: 15.• •
Összesen: 36.
A vizsgálatra nem jelent m eg: 3 jelölt; vizsgálatot tett tehát
}3 jelölt, ezek közül képesítést nyert 20 jelölt és pedig:
I. Középiskolai és középfokú ipariskolai képesítést:
Demjén Zoltán «elégséges» Moldován Krajna János «jó»
Fleischer Mihály «jó» Olofson Gusztáv «elégséges»
Glück Károly «jó» Simon Tivadar «elégséges»
Haberditzl Károly «jó» Reider Béla «elégséges»
Janky Sándor «jó» Sziráczky Gyula «elégséges» általános Kümmerle Pál «jó» osztályzattal.Löschinger Hugó «jó»
II. Tanítóképző intézeti rajztanári, polgári iskolai, valamint
partanműhelyi rajztanítói képesítést szerzett:
Elekes Sándor «elégséges*
Hanzely Gyula «elégséges»Kruze Ernő «jó»
Zsebök János «jó» ált. osztályzattal.
IV. Rajztanítónői képesítést szerzett:
Eisert Margit «dicséretes»
Fehérvári Etelka «jó»
Reichart Karola «jó»
Szentistvány Margit «elégségas» ált. osztályzattal
i jelölt dicséretes eredménynyel1 I « jó «
8 « elégséges «
Javító vizsgálatra utasíttatott: 8 jelölt.
Ismétlő « « í «
TUDNIVALÓK A JÖVŐ TANÉVRE.
A beiratkozás az 18 9 7 — 98-iki tanévre f. évi september hó-
6., 7. és 9-ik napjain d. u. 3— 6 óráig az intézet igazgatósága
által fog eszközöltetni.
A beiratási, valamint a félévi tandíj, úgy nemkülönben a
80 krnyi «Értesítői» díj is a beiratkozás alkalmával előzetesen
lefizetendő. A beiratási és «Értesítői» díj lefizetése alól senki sem
mentetik fel. Ugyanekkor nyújtandók be a tandíjelengedés iránt,
vagyontalansági és tanbizonyítványokkal fölszerelt kérvények is.
Újonnan belépő növendékek, valamint a vendéglátogatók az
első félévi tandíj alól föl nem mentetnek.
A felvételi vizsgálatok próbarajzok készítései september, hó
10. és 1 1 . napjaiban fognak megejtetni.
Budapest, 1897. Junius hóban.
Keleti Gusztáv
%
AZ O R S Z Á G O S
M. K I R . M I N T A R A J Z I S K O L Á N A K É S R A J Z T A N Á R K É P Z Ő N E K
AZ 1 8 9 6 / 9 7 - ! KI T A N É V R E M E G Á L L A P Í T O T T
TANÓRA RENDJE.
A)
A
rajz
taná
r-
és ra
j\tan
ító-je
lölte
k ré
szér
e.CQ
o p ; u n z s
N
Ncdu
</) .5<D "C-w
C CD'CDa a
c03
■üJ CL
<Da
c
CL
cdS—.
<L)a’cJSCL
N03u
coCD
N Ccd 'CD
r-*u C■4—*
cd•% p M
< > td
ao<Dbß
uX>'03gocd
<D
£
ocduCDwC/5
aoö3-a;s-:0*-**3
Ncds_
J3<
V)cdN■cd
CJD0)c
'CDwU:0*3
N
N
ccdcdNC/)wCd C
cd
~jDa0)N
C/)
—03NOcoQQ
N
N C/>CdN03
.3*c -«—* 0) ac03
CL
NCd
Oj<D
ao0)
O
(N
CO «N
XT' sO
NO
N’ cdU
<
c/)■CONCd
aocdbß
JD-cüc/)
.5*u
0)aoCDJ—(L) <—» CO
NCdu
o3
<
NCd
c/><D>%C
'CD
a~Sc■ w
c03
—<3Noco
CQ
ao03T3Ou
ucd
beo3
N*03fc-
¿C
<
•aoCDbß
•U
. NX)-CO
03f c/>
.2CO u<D 0)C /
'Cd S'(L) N oa 'Cd w<D•4-J c u
Dû iCD
■ * -*
C/5
Ncdu
03
CDaoCD
o
OI-
il- v/' O1
00 o (N 1\/̂ o
N03*-
JX
<
N
CdL_
03
<
CO
Ncdf
N CDN
cd cnu -CD
-*—<cd ' a !
< 't ü 1
N03
<DN(S)
-<D>* 3au03CL,
C03</) '03 -*—> cd
Oc/>
k<Dco
<D><L>C
aocdT3Os-
u03
faß03
—15C'CD
:0* 3
No3u
N <uN’ r t ' C/)S_ -0 )
cd a< • lü
N03
CDNCA-d)>fc3ai-03a.
aoCDbß
t--Q>03(/)03■•*—* 0) aoCDu.<D
</)
ajD<DC'<U■*-*:0* 3
CDt_CÖ3c r<
N03
0)N(/)'<D>'3ai—a(X
ccd
cöN-4-í-cö
N03U
N <DN
cd C/>u -a>¿£ ■wcd ' â
< ‘ U
N03u
<uN
'CD>S3aucdD-
ccd*—•IS)'Cd
cd
oCO'<Dc/)
<D>CDC
<
o3T3O
cd
bßcd
N
cdL.
(DN
'<D
a,■U
Ncdu
od
0)eoCD
O
(NK-<I
fS t J-
vOVO
N’o3
L _
_cç<
NICOu
J3<
NCCu
<
o p i u n z c// I t •• o
NJ03U
N SN
C3U
wcö 'C l< 'IÜ
N03
<UNC/)“0)>*3£uCC
a
No3
0)N3C/)-<Uw
‘a■bú
N03
<L>N(7)‘0)>
Et-03a.
N03
co0)
c■0)
■tü
0)NC/)~<U>*3r“ü03Cl
N3
0 3
1-
NI oM
C0 C/)L. •0 )C3
^ «MB
a.< -UJ
N03
0)NC/3*0>>53r-Gf
03CL
Ni
CO
oNIGO‘<L>
a-DJ
c_o03"ao
u03
faßo3
ejL)0)r;*<Dwi-
:2* 3
jU<D
«<Dn:0 >* 3
C03
ONgo
T 3‘O
cű
o£o<L>o
: o1 Tn
i I
i x * 'o
T "
C C
°
1
< N O
---------------------- -------------------- ---------------------
>
k .
• o
* ©Rv O
o*
s«tx-'
k .
s t o ^N *C/)
UwHZ
vwa.
:0Hc¿
:0H: DC/)O
Ûaw
* 0Ci.H
VWX
N
03u■SÉ-5<
N
*03i-
<
<Qc¿tütsC/3 N
03L.03
9 <
N
03
GO
<D
-<D
‘W
N I
03u
00<L>
C-a>
ÜJ
C03w03NC/)-03
-a)
CL)N)CO
N03u
<
N03L-
,2<
o p i u n z ca I • •• ü
CÖ•
u3Eo0O
N
03 u 1
co ! QJ^ ; C I-CDc
Ll] '
co
'S
cww03NC/5
‘CO
jU*0)
E<DN
C/)
N03
g o
a>
c*<u£
‘ÜJ
N3
'S't
(A
< D
NI C0 3
-CDr*
<
"T
rí
N03U
<
N J
03s_
—
<
NICC
—
<
N J
03u
GOo
c~<uf=
Lü
(N
03
<L>r -cO<Do
C<nto*0303
- w
oGO-<D
GO-0)<L>>0)
<
or ,
caC T *
<
d)s _
033
C T
<
<Di—5
C T
<
03»-<
'0300
2 .o</)
'<D<S)
O>ZJ
'<
GO03
• C T
O
c3
bűos
co"C T
O
03
bß03
O
53
C T
<
"'t'
ÍN
o
^oavivH
TA RT A LO M
Lapszám
Az intézet czélja és feladata . . . . . . .... . . . ___ . . . . . . ? Tanterv :
I. Alakrajz és festés . . ___ ___ __ __ . . . ___ ___ . . . ?
II. Ékítményes rajz és festés. ___ . . . . . . __ . . . . . . . . . ___ . . . 4
III. Építészet ___ . . . ___ . . . ___ . . . ___ __ . . . . . . 5
IV. Műhelyi rajz ___ ___ ___ ___ . . . ___ . . . ___ ___ . . . 6
V. Vízfestészet. . . ___ . . . . . . . . . __ ___ . . . . . . . . . __ 6VI. Mintázás ___ . . . . . . . . . ___ . . . ___ ___ . . . . . . __ 6
VII. Geometria ___ ___ ___ ___ . . . ___ . . . . . . . . . . . . . . . ___ . . . 7
VIII. Festészeti bonczalaktan ___ ___ . . . ___ __ . . . . . . . . . . . . io
IX . Művészetek története.__ . . . . . . ___ . . . . . . . . . — . . . ioX . Nevelés- és oktatástan ___ ___ . . . . . . ___ ___ . . . ___ __ n
X I . Magyar nyelv és irodalom. . . . . . . . . ___ __ . . . ___ . . . —- — 12Kivonat az intézet alapszabályaiból és külön határozataiból __ . . . __ __ 14
9
Uj szabályzat a rajztanításra képesítő vizsgálatokról _ ___ — — . . . — 18A m. kir. rajztanár-vizsgáló bizottság ___ . . . . . . . . . ___ . . . . . . ? iAz intézet rendes növendékeinek egyéves önkéntesi kedvezménye__ __ . . . . . . ?2
Az intézet tan- és segédszemélyzete __ . . . __ __ . . . . . . ___ . . . — 34
Az intézet taneszközei__ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __Az orsz. m. kir. mintarajziskola- és rajztanárképző n övendékei__ __ __ . . . ?8Az intézet történetéből . . . i__ ___ . . . ___ . . . ___ . . . __ . . . __ 5?Az intézet növendékeinek névsora az 1896/97. tanévben . . . . . . __ __ __ 6 ,̂"Statisztikai adatok __ ___ ___ . . . __ . . . __ . . . __ __ __ __ 70
#
Képesítő vizsgálatok eredménye az 1896/97-iki tanévről . . . __ . . . __ __ 72
Tudnivalók a jövő tanévre__ __ __ __ __ . . . __ . . . __ __ __ __ 74
Tanórarend . . . . . . . . . ___ — __ ___ _____________ . . . __ __ 75
-s*EXT
*■>
- /« k|fl| ’ k . « *
; ? . i -: î - i »
*S
> . , % ^ s»
' : , ; -*
A »
vtt*
t J <*hk” * >
I > *r
'S < vl >■:
? V'/< > > ’f
r> w v**: r 4 *£
*3^' 4
T
i l‘tV .^
, i
y v ■j#
* a;. */*
^ 1̂ ff ̂_ J *>*•'>
y-»
a*
r » .i
«*"i**•
* •* TV7 ii
• J 7. ;> £'T - .* ' 4 - '? J
<r-
X »4* «>*
.V
T✓' r
ÄT f t i »6 - Jn 1
% ¿ à * %f JCK '
V-> m h
i4
V * v v* fV 4Ü
f? > . '.<!
>> 9
/\i
f'/*
- ■ V ' 4 - : s .
jL * ^ 4 »
ÜN
X* < m
i* w•H
S \L«
r , r nVÍ
7•V-
*
*
»1*
YT X
f*;Jt»
M *1 Í
«*> S y> \ *&•K 4 &
Top Related