Zentai Zoltán
description
Transcript of Zentai Zoltán
Zentai Zoltán2. előadás
A talajképző tényezők
Talajképző tényezők:• Dokucsajev (1846-1906)
1. Földtani tényező2. Éghajlati tényező3. Biológiai tényező4. Domborzati tényező5. Idő tényező6. Emberi v. antropogén tényező
Földtani tényező„amelyből és amelyen a talaj kialakul”aktív hatás
kéregmozgás:orogénepirogén
emelkedés erózió, sugárzás, talajvíz stb.
süllyedés akkumuláció, stb. talajvíz:felszíni vizek: „Nílus”
passzív hatás:Talajképző kőzet fizikai, kémiai tulajdonságai,
ásványos összetétele. A talajképződés kiinduló elemösszetételét jelenti.
Geokémiai anomáliák (pl. só domok, Irán, Kazahsztán stb.)
Fizikai tulajdonságok: tömör – laza
Tömör kőzet pl. márga csernozjom szelvénye 30-70 cmLaza kőzet pl. lösz csernozjom szelvénye 200 cmMészkövön rendzina Laza meszes kőzeten humuszkarbonát
szemcseméretMállékonyságÉlőlények megtelepedéseVízgazdálkodás
rétegzettség
• Magmás kőzetek.– Vulkáni kőzetek.
mélységi m.Pl. gránit
vulkáni pl. riolit
tufa, tufitPl. riolittufa
Üledékes kőzetek:TufákTörmelékesVegyiBiogén Szerves Az üledékes kőzetek mennyisége a legkisebb a földkérget alkotó kőzetek közül, talajtani szempontból mégis kiemelkedő jelentőségűek.A Kárpát –medencében a talajok 98%-a üledékes, 1,75%-a magmás és 0,25%-a metamorf anyakőzeten képződött. ŰDE! a talajásványok 95 %-a magmás ásvány
5% üledékes és metamorf ásvány
• Tufák:Vezúv (1631, 1749, 1872, 1900, 1929)
Hargita (pliocén)
Évi kb. 3 milliárd t. tufaIsmétlődő kitörések, eltemetett talajszintek. (Indonézia, Fülöp sz. Jáva, Chile) Andosolok
• Törmelékes üledékes kőzetek:– Homok: 2,00 – 0,02 mm között.– Lösz: 0,02 – 0,002 mm között.
• Kvarc 45-50%• Földpát 15-20 %• Csillám 10 %• Kalcit 10-15 %• Agyagásvány 15 %• Amfiból 1-2 %
• Biogén üledékes k.:– Mészkő, dolomit
• Kevés elem, kristályosodottság, szennyeződés, közbetelepülés, képződési környezet stb.
• Szerves üledékes k.– tőzeg
• Metamorf kőzetek:– összetétel– Szerkezet
Ásványi talaj: ha a talaj tömegének több mint 93 %-át szervetlen alkotók adják.
Kőzethatású vagy litomorf talaj ha a talajképződés folyamatára döntő befolyást gyakorol az alapkőzet pl.: rendzina, ranker, nyirok
Éghajlati tényező
• Közvetlen hatás• Közvetett hatás– Napenergia – Napfénytartam– Hőmérséklet– Párolgás– Csapadék– Szél
• Napenergia• Befolyásolja:
– a földrajzi szélesség (3 fokonként kb. 200-250 MJm2 a változás)– A felhőzet (végső soron a tengerektől való távolság, és az uralkodó
szélrendszerek viszonya)
• Napfénytartam– 4450 óra/év
Magyarországon 4200 -4700 MJm2
A globálsugárzás (MJ/m2) átlagos évi összege Magyarországon (2000-2009)
Az évi átlagos napfénytartam (óra) Magyarországon az 1971-2000 közötti időszak alapján
• Hőmérséklet:• Közép érték• Járás• Szésőségek
– kémiai folyamatok /jelleg, irány, sebesség/– Vegetáció– Biogén folyamatok /működés intenzitása, periodicitása/– Inszoláció– Fagyváltozékonyság – Szekunder ásványok képződése
• Párolgás• Arid• Szemiarid területek• Száraz kontinentális
– Só felhalmozódás– Sivatagi kérgek– Szikesedés
• Szél: (nagy szélgyakoriságú helyeken illetve időszakokban)Közvetlen hatás– Finomfrakció áthalmozása– Defláció– SzélverésKözvetett hatás:- növeli a párologtatást
• Csapadék:– Mennyisége– Eloszlása– Intenzitása– Szélsőségei
•Beszivárgás•Lefolyás•Párolgás
•Hőmérséklet•Domborzat•Földtani felépítés•Növényzet•Csapadék eloszlás •Maga a talaj
A hóvastagság 2003. február 12.-én
Havi csapadékösszegek 2003-ban és az 1961-1990-es átlagértékek (mm)
A különbözõ küszöbértékek fölötti csapadékú napok száma (országos átlag) 2003-ban
– Talaj élővilág 2/3 magasabbrendű1/3 alacsonyabbrendű
• fajszám – egyedszám
• 1014 baktérium• 1011 gomba• 108 alga• 108 ostoros• 106 csillós• 30 000 televény féreg• 100 db földigiliszta
EDAFONTalaj tömeg 0,5%-aTalajképződés nélkülözhetetlen feltétele
Biológiai tényező:
(A talajban található főbb élőlények (Dolores Gende nyomán))
• Szerves anyag biztosítása (alomtakaró)• Humusz mélybekeverése• Levegőztetés• Szerkezet alakítás• Humuszképződés előkészítése• Szerves anyag átalakítás (humuszképződés)Makro flóra:
Erdő gomba fulvosavak Láp anaerob szerves anyag felhalmozódás (Aerob
körülmények, oxidáció, kondenzáció, KOTU)Rét aerob és időszakosan anaerob körülmények
anaerob bakteriális lebontás himatomelánsavak Sztyepp aerob bakteriális lebontás huminsavak
• Mikro flora szerepe: (baktériumok, sugárgombák, gombák, algák)– Cellulóz bontás– Tápanyagforgalom (nitrogén)
• Mikro fauna: (ostorosok, gyökérlábúak, csillósok)– Szerves anyagpótlás– Baktériumszám egyenúlyban tartás Talajuntság!
• Makro fauna: (fonalférgek, kerekesférgek, sertelábúak)szerves anyag aprításaszerkezeti elemekké alakítás (földigiliszták)porozitásVíz, levegő gazdálkodás
Gerincesek: KROTOVINÁK
• Domborzati tényező:– Lejtőkitettség (expozició)• I-III. ig DNY-i• IV-VI. ig DK-i• VII.-XII. ig DNY-iNedvesség eloszlás, hő ingadozás,Völgyi hatásLuv oldal – lee oldal (szél felöli, szélárnyékos)
– Lejtő meredekség– Tengerszint feletti magasság
(vertikális zonalitás)• 1000m /333 mm csapadék/év
/5,5 C (Kárpátok)/85 Hgmm
Kárpátok vertikális növényzeti és talaj zonalitása9• 100-700 m (tölgyes társulások) agyagbemosódásos barna
erdőtalaj• 700-1100 m (bükkösök) podzolos barna erdőtalaj• 1100-1700 m (fenyvesek) hegyipodzol barna erdőtalaj• 1700-2000 m (törpe fenyves) alhavasi rétipodzol barna e.t.• 2000-2200 m (havasi rétek) havasi rétitalaj• 2200 m felett (növénytelen) köves sziklás váztalaj
• Relief energia (m/km2)– Makro relief /hegység, dombság, síkság/
–Magashegységekben 1000 – 2500 m/km2
–Mo. Északi-középhegység 350 – 400 m/km2
– Síkságok 1-2 m gyakran néhány dm – Mikro relief
– Szikesek padkásodása– Feltöltött folyómedrek
Idő tényező ( talajok kora)• Különböző földrajzi helyeken más és idő áll potenciálisan
rendelkezésre a talajképződéshez.– Afrika szavanna területein akár több millió éve folyamatos lehet a
talajképződés– Európa északi részén a jégtakaró visszahúzódása után
kezdődhetett meg a talajképződés (kb. 10 000 éve)– A Vezúv Kr. U. 79 től
• Talajok abszolút kora:• Talajok relatív kora: „A talajképző folyamatok időben lejátszódó és folyamatosan
módosuló egyre bonyolultabbá váló strukturálódó folyamatok.”
• Paleotalaj• Reliktum talaj
Antropogén tényező• Talaj termékenységnek megőrzése, fokozása.• Talajpusztulás elleni védekezés• Tápanyag utánpótlás• Káros talajtani tulajdonságok javítása• Kedvező vízzel látás stb.• Kedvezőtlen hatások
– Közvetlen hatások:• Művelt, megművelhető területek csökkenése• Talaj degradáció
– Talajpusztulás– Másodlagos szikesedés– Talajsavanyodás– Fizikai degradáció– Talajszennyezés
- Közvetett hatások:• Atmoszférán keresztül:
• Makro és mikroklímára gyakorolt hatások pl. szél (erdő telepítés, erdőirtás)• Kémiai összetételre gyakorolt hatás (CO2, CH4, SOx, NOx, Radioaktív aktív
anyagok)• Lebegő anyag megváltoztatása (por, aeroszol)
• Hidroszférán keresztül:• Globális tengervízszint változás• Talajvíz szint megváltoztatása• Talajvíz összetételének a megváltozása• Édesvizek megváltoztatása
• Litoszférán keresztül:• Redoxiviszonyokban előidézett változások• Só mozgás, só mérleg, és só felhalmozódás változások• Nehézfém és egyéb ipari szennyezők kibocsátásával.
• Bioszférán keresztül:• Természetes növénytakaró módosítása• Bozót, erdő, szavanna felégetése• Bioszféra kapacitásának a túlterhelésével