XXXVI. Miskolci Nemzetközi

Ásványfesztivál

2018. március 3–4.

Fluorit természetes (balra) és ibolyántúli (jobbra) fényben. Ojuela-bánya, Mapimí, Durango (Mexikó). A kristály mérete: 40 x 47 mm. Gál László gyűjteménye. Fotók: Kupi László.

A fluorit kristályszerkezete: baloldalt a kalciumion kocka szomszédsága (= koordinációja) kékkel, jobboldalt a fluorid tetraéderes szomszédsága sárgával. Részletek a cikkben.

XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 1KÖSZÖNTŐNagy tisztelettel köszöntöm a XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztiválrésztvevőit, vendégeit, látogatóit. Örömmel és barátsággal köszöntöm Miskolcváros polgárait, fiataljait, akik minden évben nagy érdeklődéssel várják, éskitartó lelkesedéssel látogatják a tavasz egyik nagy ásványtani eseményét azEgyetemvárosban.Az ember évezredes vágya, törekvése az őt körülvevő természet, a természetikörnyezet egyre mélyebb megismerése, a társadalmi-gazdasági fejlődést segítőtermészeti erőforrások feltárása és hasznosítása, a fenntartható természeti erő-forrás-gazdálkodás biztosítása, a természeti értékek megóvása. A Miskolci Egye-tem Műszaki Földtudományi Karának oktatói és hallgatói, a Herman OttóMúzeum szakemberei, amatőr ásványgyűjtőkkel és ásványbarátokkal összefogva,széles nemzetközi részvétel és érdeklődés mellett, immáron 36. alkalommalszervezik meg a rendezvényt annak érdekében, hogy minden látogató számárafeltáruljon az ásványok, drágakövek, kőzetek és ősmaradványok csodálatosvilága. Az ásványfesztivál nagy élményt jelent mindenkinek, különösen a fiata-loknak, aki érdeklődnek a természet, az ásványok, az ékkövek és kövületeksokunk számára rejtett értékei iránt. Az Ásványfesztivál egyszerre jelent eszté-tikai élményt és új ismeretek megszerzését, melynek megrendezése igazi hagyo-mánnyá vált a Miskolci Egyetem életében. Olyan értéket teremtettek a kollégák,amelyet érdemes megőriznünk és megújulva minden évben továbbvinnünk.Az idei rendezvényen sokféle kiállítást rendezünk, bemutatjuk az év ásványát,a fluoritot, az év ősmaradványát, a Balatonitest, illetve ízelítőt nyújtunk a két éveadományként az egyetemünkre került több ezer példányos Dudás László ásvány-gyűjteményből. Ennek a kollekciónak a világ minden részéből származó anyagamind az oktatásban, mind a kutatásban jól hasznosítható. Kiemelném még, hogyaz Ásványfesztiválhoz kapcsolódva 11. alkalommal kerül megrendezésre egyországos középiskolás diákkonferencia, melyen ifjú kutatók mutatják be érdek-lődésre számot tartó kutatási témáikat. Szívből kívánok mindenkinek élményekben gazdag, tartalmas kikapcsoló-dást!Miskolc, 2018. március 3. Prof. Dr. Szűcs Péter

a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karánakdékánja

XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál2Program

2018. március 3. (szombat)

9.00-10.00 Szakmai bemutató10.00-18.00 Kiállítás és börze10.00-17.00 Földtudományi játszóház12.00 Megnyitóünnepség. A rendezvényt megnyitja dr. Szakáll Sándor intézetitanszékvezető, egyetemi tanár (Miskolci Egyetem, Ásványtani-Földtani Inté-zet)12.30-14.30 Vetítettképes előadások az „Ásványbarátok klubja” Facebook-cso-port szervezésében (XX. előadó)- 12.30-13.00 Dr. Szente István (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Őslény-tani Tanszék, Budapest): Az év ősmaradványa, a Balatonites- 13.00-13.30 Dr. Papp Gábor (Magyar Természettudományi Múzeum,Ásvány- és Kőzettár, Budapest): Bűvös kockák a bányából – az év ásványa,a fluorit- 13.30-14.00 Nagy Gyula és Keményvári Bálint (Diggers gonna dig): Fluor-eszkáló ásványok- 14.00-14.30 Kupi László (geológus, SRK): Ezerarcú ásványvilág11.00, 12.30, 14.00 és 15.30: Egri Csaba (Földművelésügyi Minisztérium,Budapest): Láthatatlan Magyarország – 3D vetítés hazánk kristálybarlang-jairól (III. előadó)2018. március 4. (vasárnap)

9.00-17.00 Kiállítás és börze9.00-16.00 Földtudományi játszóház10.00-16.00 Díjmentes ásványhatározás: Leskó Máté (Miskolci Egyetem,Ásványtani-Földtani Intézet)10.00-16.00 Díjmentes drágakő-határozás: Dr. Ditrói-Puskás Zuárd (EötvösLoránd Tudományegyetem, Kőzettan-Geokémiai Tanszék, Budapest)11.00, 12.30, 14.00 és 15.30: Egri Csaba (Földművelésügyi Minisztérium,Budapest): Láthatatlan Magyarország – 3D vetítés hazánk kristálybarlang-jairól (III. előadó)17.00 Fesztiválzárás

XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 3KiállíTáSoK

az év ásványa: FlUoriTVálogatás a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara és Bódi József (Jásza-páti) gyűjteményeiből – a Magyarhoni Földtani Társulat programsorozatánakrészekéntaz év ősmaradványa: BalaToNiTESVálogatás a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárá-nak (Budapest) gyűjteményéből – a Magyarhoni Földtani Társulat programso-rozatának részekénta Dudás-féle ásványgyűjteményVálogatás Dudás László (Tucson, Arizona, USA) Miskolci Egyetemre került ado-mányából 40 éves a budapesti TiT Stúdió Egyesület ásványbarát Szakcsoportja Válogatás a szakköri tagok anyagából

Fluorit, Gyöngyösoroszi, Altáró. A nagyobbik kristály 4 mm-es.Bódi József gyűjteménye. Fotó: Tóth László.

XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál4Fluorit – színes és formás, nem haszontalan szépségHARMAN-TóTH ERZSéBET

ELTE TTK Természetrajzi Múzeum, Budapest2018 a fluorit éve, hiszen a fluorit nyerte ‒ a szavazatok több mint felével ‒az év ásványa választást a szfalerit és a kalcit előtt. Az év ásványa program 2016-ban csatlakozott az év fajai ismeretterjesztő sorozathoz. A Miskolci Ásványfesz-tivál látogatói minden bizonnyal találkoznak majd e szép ásvány kristályaival.Ismerjük meg közelebbről e színes és formás ásványt!A fluorit (régi, magyarosított nevén folypát) mutatós és hasznos ásvány egy-ben, az ásványgyűjtők kedvence, az ásványbörzék rendszeres résztvevője. Kémiaiösszetétele CaF2 (kalcium-difluorid), és a kockáról elnevezett köbös kristály-rendszerben kristályosodik. A kémiai összetétel és az alkotó ionok térbeli elren-deződését megadó kristályszerkezet (lásd a belső borítón) az a két adat, amelyekegyértelműen azonosítják őt az ásványok világában. A borító kristályszerkezeti ábráján piros pontozott vonal jelöli ki a kristály-szerkezet legkisebb építőegységét, az ún. elemi cellát. Ebből az egységből kiin-dulva akármekkora kristályt „felépíthetünk”, ha a tér három irányába egymásmellé tesszük az ilyen építőkockákat. Az építőkockának a csúcsain és lapköze-pein találhatók a kalciumionok (Ca2+, kétszeresen pozitív töltésű kation), és min-den térnyolcad közepén a fluoridionok (F‒, egyszeresen negatív töltésű anion).A két képen ugyanazt a szerkezetet mutatjuk; baloldalt a kalcium kocka elren-deződésű szomszédságát, jobboldalt a fluorid tetraéder elrendeződésű szom-szédságát emelve ki. A fluoritéval megegyezik több természetes vegyület(ásvány) és ember által előállított szintetikus vegyület kristályszerkezete is.Az ásványt már az ókorban is ismerték, akkor tetszetős külleme miatt farag-ványokat készítettek belőle. A fluorit puhasága miatt ritkák e faragványok a korairégészeti leletanyagban, az ókorból például összesen két kelyhet őriz a BritishMuseum (Barber és Crawford kehely). Nevének eredete a 16. századra nyúlikvissza, és a legkorábbi ipari felhasználásához köthető: ércolvasztási adalékkéntsegíti a nem kívánatos elemek (kén, foszfor) fémtől való elválasztását, és csök-kenti a salak olvadási hőmérsékletét, azaz „folyósít”. A fluorit név tehát a latinfluere, folyni igére vezethető vissza.Színes egyéniségHa a fluorit „tökéletes”, olyan, ahogy fent leírtuk (tisztán CaF2, hibátlan atomielrendeződésben), akkor bizony színtelen. Ilyen kristályok többnyire ellenőrzöttkörülmények közt, tiszta alapanyagokból, laboratóriumban születnek. A termé-szet sokkal bátrabb: a fenti recepthez hozzátesz nyomelemeket, hibákat a kris-

XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 5tályrácsba (akár természetes radioaktivitás útján), vagy éppen színes ásványo-kat, kőolajcseppeket zár a fluoritkristályba. Így a fluoritok már az „ibolyán innen”,természetes fénynél is változatos színekben pompáznak: leggyakoribbak a zöld,lila, kék, sárga, rózsaszín és barna árnyalatok, változó színintenzitással, akár egykristályon belül is több színnel (lásd a címlap és a belső borító fényképeit). Rosszhír, hogy bizonyos esetekben a kristályok színe múlandó: fény hatására egyespéldányok kifakulhatnak, így célszerű őket napfénytől elzárva tartani.Ehhez jön még az „ibolyán túl” keletkező színkavalkád: ha a fluoritokat azemberi szem számára láthatatlan UV-fénnyel világítjuk meg, a besugárzásnálkisebb energiájú, nagyobb hullámhosszú és így már a látható (380–760 nm hul-lámhosszú) tartományba eső fényt sugároznak ki, nem is akármilyet: kéket, vörö-set, lilát. Ez a fluoreszcencia jelensége. Vannak annyira UV-aktív fluoritok,amelyek már napfény hatására is fluoreszkálnak (a napsugárzás mintegy 10%-ban UV-sugárzást is tartalmaz; az UV-lámpák fénye egy a látható fényénél kisebb,szűk hullámhosszú tartományra korlátozódik, így ott a jelenség sokkal intenzí-vebb).Miért hasznos az UV-aktivitás az esztétikán túl? A fluorit sokszor kísér érce-sedéseket (elsősorban ólom-, cink- vagy ónércesedéseket), így jelezhet szá-munkra: UV-elemlámpával, sötétben, pl. egy kivilágítatlan bányavágatban, vagyéjszaka egy növényzettel nem túl sűrűn benőtt hegyoldalon a fluoritokat elárul-hatja UV-színük, és akár ércesedés nyomára is vezethetnek.Egy kémiai elem és egy fizikai jelenség névadójaA fluor, a fluorit egyik alkotója, igen illékony, egyúttal nagyon reaktív, ezértelemi formában nagyon nehezen előállítható, és így igen későn kimutatott kémiaielem. Elemi formában (F2, zöldessárga színű, erősen mérgező gáz) Henri Mois-san izolálta először 1886-ban, és ezért 1906-ban kémiai Nobel-díjat is kapott.Természetesen az elem is leggyakoribb ásványáról, a fluoritról kapta a nevét.A fluoreszcencia jelenségét ásványok esetében szintén a fluoritnál figyeltékmeg először, a 19. század első felében, és itt is az ásvány a névadó. Ennek köszön-hető, hogy az adott hullámhosszú UV-fénnyel megvilágított fluoritok olykor igenvad színekben pompáznak, „világítanak”. A besugárzás (gerjesztés) megszűné-sével a jelenség is azonnal megszűnik. Fontos kiemelni, hogy nem minden fluoritfluoreszkál, csak az, amelyikbe a természet „beleépítette” a lehetőséget nyome-lemek (tipikusan ritkaföldfémek), illetve rácshibák segítségével. A rácshibákatakár természetes radioaktív sugárzás is életre hívhatja.Születés a tűz és víz jegyébenA fluorit keletkezése többnyire magmás, illetve hidrotermás folyamatokhozköthető. Magmás környezetben nagy szilíciumtartalmú, elsősorban gránitos

XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál6olvadékok kristályosodásának terméke, az illékony fluor koncentrálódása szük-séges hozzá, ami az olvadék nagy részének kristályosodását követő, olykor óri-áskristályokat termő, ún. pegmatitos szakaszban jellemző. Itt jellegzetesen ón-és lítiumércesedések kísérője lehet.A hidrotermás ‒ azaz „meleg vizes” ‒ keletkezés a földkéreg repedéseibenkeringő, az éves középhőmérsékletnél melegebb, ionokban gazdag oldatból valókristályosodást jelenti, ahol az ionok is, a hő is származhat többféle forrásból,így nem szükségszerű aktív magmatizmus / vulkanizmus jelenléte. Ilyen közeg-ben a fluorit leggyakrabban ólom-cinkércek kísérőásványa. A szín és a kristályokalakja is utalhat a keletkezés körülményeire, a halványabb árnyalatok általábanalacsonyabb keletkezési hőmérsékletet jeleznek. Kristályalak tekintetében akocka alacsony hőmérsékletet jelez, míg a bonyolultabb formák megjelenésemagasabb keletkezési hőmérsékletre utal (1. ábra).Sors a fizikai tulajdonságok tükrébenA fluorit több szempontból is eltér elődeitől, az év ásványának 2016-banmegválasztott gránátcsoport tagjaitól, illetve a 2017-ben nyertes kvarctól. Azemlített ásványok kivétel nélkül kemények és nem hasadnak, hanem kizárólagtörnek. Ennek következménye, hogy az erózió (víz, szél, jég) által pusztított kőze-tekből kiszabadulva még sokáig „túlélnek”. Születésük helyétől, például a hegyek-ből eljuthatnak a felszíni vizekkel a messzi tengerig, óceánig is. Legfeljebbkisebbek és kerekebbek lesznek a kezdetben formagazdag kristályok.A fluorit ezzel szemben puha: keménysége 4-es a Mohs-féle karcolásikeménységi skálán (a skála négyes keménységű fokozatát a fluorittal definiál-ták), azaz már egy rendesebb bicskával karcolható. Emellett kitűnően hasad:kalapáccsal megütve sík lapok mentén válik ketté. A hasadás a fluorit kristályainösszesen négy, az oktaéder lapjaival párhuzamos irányban valósulhat meg. Ezelősegíti a gyors aprózódást. Ha tehát egy fluoritkristály kikerül az őt befogadókőzetből, a mechanikai hatásokra könnyen aprózódik homok szemcseméretigvagy az alá. Így nem fogunk kerek fluoritkavicsokat találni a folyóparton, és azásványgyűjtők szinte csak a keletkezés helyén fognak fluoritot találni, üledékek-ben sosem.E két tulajdonság, a hasadás és a puhaság következménye az is, hogy szépségeellenére a fluorit nem igazán alkalmas drágakőnek: ékszerbe foglalva a viselésseljáró mechanikai hatások könnyen tönkretehetik. Ha mégis ékszer készül belőle,ovális, gömbölyded formára (kaboson) csiszolják, sík lapokat (fazettákat) ritkánalakítanak ki rajta, és olykor még műgyantával is kezelik. Ha annyira a szívünk-höz nő, hogy ékszerként is viselni akarjuk, olyan ékszert válasszunk, ahol a fog-lalat minél jobban óvja a „könnyen hasadó, törékeny szépséget”.

XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 7

Puhasága ugyanakkor előny dísztárgykészítésnél: a tömeges fluorit könnyenfaragható, a gyakran sávosan változó színeket különféleképp tudják kiaknázniaz alkotók (2. ábra).A hasadás (3. ábra) a fluorit – és számos további kristályos anyag – fontosismertetőjegye: az átlátszó kristályokon, de akár a gömbölydedre csiszolt, alakotelrejtő ékköveken is könnyen észreveszi a gyakorlott szem a mechanikai hatásra

1. ábra: Az ábra bal oldalán a fluorit lehetséges kristályformáit látjuk (zárójelben a kris-tályformához tartozó lapszám szerepel), a jobb oldalon pedig ezek kombinációjával létre-jött, összetett kristályformákat. Messze a leggyakoribb formák a kocka és az oktaéder. Ajobb felső kombináción az is megfigyelhető, hogy az oktaéderlapok a kocka csúcsain, a romb-dodekaéderlapok a kocka élein jelennek meg kombinációban. Az alsó kristály extrém for-magazdag: 90 lapot tartalmaz.

XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál8

2. ábra: Fluorit obeliszk (szabadkőműves jelkép) a 18-19. század fordulójáról, Mária Terézialányának, Mária Anna főhercegnőnek az ásványgyűjteményéből. Példa a fluoritdíszítőkőként való alkalmazására. ELTE TTK Természetrajzi Múzeum gyűjteménye(BE24404). Fotó: Pekker Péter.

XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 9

kialakult hasadási nyomvonalakat, a kristály belsejében megjelenő hasadásisíkokat. A hasadás kiválóan hasznosított tulajdonság az ásványkereskedelembenis. A börzéken gyakori oktaéder alakú, szabad kristályok szinte kivétel nélkülnagyobb, tökéletlen kristályokból hasítással kialakított hasadási idomok, ame-lyek elaprózva is több pénzt hoznak az eredeti, nagyobb, de „nem elég jó alakú”kristálynál.a fluor forrása a modern társadalombanérdemes megjegyezni, hogy míg a kalcium a földkéreg (Földünk külső, átla-gosan 5‒70 km vastag kőzethéja) 5. leggyakoribb eleme, és koncentrációja nagy-ságrendileg 4 tömegszázalék, a fluor csak a 13. helyen áll, és átlagoskoncentrációja nem éri el az 1 g/t értéket (ez azt jelenti, hogy 1 m3, azaz 1 m ×1 m × 1 m méretű kőzettömbben az átlagos fluoridtartalom nem éri el a 3 g-ot).Míg a kalciumot tipikusan nem a fluoritból szerzi be az emberiség, addig a flu-ornak a fluorit ma a legfontosabb forrása (a jövőben bizonyosan fontos szerep-hez jutnak fluornyersanyagként az apatitot tartalmazó, foszfátos üledékek is).A fluor az Európai Unió által kritikus fontosságúnak ítélt, azaz technológiailagfontos, de az EU területén az igényeket messze alulmúló mennyiségben hozzá-férhető elem. Részben azért, mert jelenleg a négy legnagyobb piaci szereplő,amely az éves szinten 6.500.000 tonnás fluorit-kitermelés 87%-át adja, Európánkívüli: Kína, Mexikó, Mongólia és Dél-Afrika, részben pedig azért, mert a fluor-tartalmú vegyületek újrahasznosítása jelenleg még csekély, 1% körüli. Nemcsoda, hogy az Ásványfesztiválnak otthont adó Miskolci Egyetem kutatói egy

3. ábra: A fluorit négy, egymásra nem merőleges irányban hasad, e síkok térbeli viszonyátmutatja az első ábra. A középső ábrán azt látjuk, hogy hasíthatunk egy kocka alakú, akárnem tökéletes kristályból oktaédert: lecsapjuk a csúcsokat. A harmadik ábra a kész hasadásiidomot mutatja, a rajta húzódó vonalak a képződő hasadási síkokat jelzik. A börzékenelérhető szabad kristályok többsége ilyen.

XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál10EU-s projekt keretében azt is megvizsgálták, van-e ma Magyarországon poten-ciális fluornyersanyag (további részletek itt: http://kritikuselemek.uni-miskolc.hu).Felhasználását tekintve a fluoritból 60%-ban fluorsavat gyártanak, amely afluorvegyületek előállításának alapanyaga, 20% az acélgyártásban hasznosul,10% az alumíniumkohászati adalék, 4% cementgyártási adalék, a maradék urán-dúsítási technológiában kap szerepet, illetve opálüveg, zománcok és lakkok ada-lékanyaga. Hétköznapjainkat átszövik a fluorvegyületek: ott vannak az LCDkijelzőkben, a konyhai edények teflonbevonatában, gyógyszereink jó részébenés a fogkrémben is. A fogkrémekben a legtöbbször fluorid van, azaz a fluor nega-tív töltésű ionja, ami a szervezetünk számára felvehető, és a fogzománcot erősíti.Nagyon ritkán fluoritot is tesznek bele, de ebben az esetben a fluorit fluortar-talma nem felvehető a szervezetünk számára, így a fluorit legfeljebb „gyengéd”mechanikai dörzsanyagként hasznosulhat.érdemes megjegyezni, hogy speciális célokra mesterséges fluoritot is előál-lítanak, például a kromatikus aberrációt csökkentő, így élesebb képet adó objek-tívlencsékhez. Míg a drágaköveknél a szintetikus kövek olcsóbbak a természetesköveknél, a „hibátlan” szintetikus fluoritok sokkal drágábbak a természetes,„hibagazdag” kristályoknál.Színes magyar valóságMagyarországon a Velencei-hegységben volt fluoritbányászat a 20. századderekán. Pákozdon 1951–1961 között, a Pátkától DK-re található szűzvári lelő-helyen, ólomérccel együtt 1951–1967 között termeltek ki fluoritot. A fluoritfőként kis kiterjedésű hidrotermás repedéskitöltésekhez (telérekhez) kötődött,így a bányászat is kis volumenű volt, a teljes kitermelt fluorit mennyisége66.000 t volt.Ma Magyarországon a fluoritnak az ásványgyűjtők körében van a legnagyobbjelentősége. Ha méretüknél fogva nem is, a szín- és formagazdagság tekintetébena magyar fluoritok megállják helyüket a nemzetközi porondon. Főként a Mátrafluoritjai figyelemre méltók, sajnos e fluoritkristályok a lelőhelyek korlátozotthozzáférhetősége révén minden bizonnyal drágán cserélnek majd gazdát azÁsványfesztiválon. A lelőhelyekről, a gyűjtési lehetőségekről és a lelőhelyek leg-szebb példányairól a geomania.hu oldal ad naprakész tájékoztatást, de álom-szép képeket (elsősorban Tóth László felvételeivel) és részletes lelőhely-információkat tartalmaz a Geoda 2013/3. száma is, amely megvásárolható lesza Fesztivál alatt is, a Magyar Minerofil Társaság (www.minerofil.hu) standján.A fluorit Magyarországon ‒ a 2018-as év ásványa cím birtokosaként ‒ mégjó ideig a figyelem középpontjában lesz, a kapcsolódó programokról azevasvanya.hu honlap és az Év ásványa Facebook-oldal ad tájékoztatást.

XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 112018 ősmaradványa: a Balatonites balatonicusFŐZy ISTVÁN

Magyar Természettudományi Múzeum, BudapestHarmadik éve, hogy a közönség szavazatai alapján megválasztják az „évősmaradványát”. 2016-ban az eocén óriás egysejtűjét, a Szent László pénzekéntis ismert legendás kövületet, a Nummulitest választották, míg 2017-ben a legtöbbszavazatot a jégkorszak egyik emblematikus ősállata, a „Kárpátok sárkánya”, abarlangi medve kapta. 2018-ban – a korábbiakhoz hasonlóan – három jelölt volt:a hazai miocén gyakori és csinos fésűskagylója, a Pecten, a szintén a magyar mio-cénből is ismert legyezőpálma, a Sabal és az ígéretes nevű triász ammonitesz, aBalatonites. A versenyt végül nem a Pecten nyerte. Még csak nem is a pálma vitteel a pálmát. A legtöbb szavazatot a Balatonites kapta, mely valóban szép ősma-radvány és a Balaton mindannyiunk számára kedves.miféle állat is volt a Balatonites?A triász időszakban élt lábasfejű (cephalopoda), pontosabban szólva ammo-nitesz lágy testének semmilyen részlete nem őrződött meg, de szépen díszítettvázának maradványai bizonyos rétegekben gyakoriak, például a Balaton-felvi-déken. Mint minden ammonitesznek, neki is volt egy belső, kamrázott része, aphragmoconus és egy külső, osztatlan lakókamrája. Az állat lágyteste, a létfon-tosságú szervek ez utóbbiban helyezkedtek el. Ahogy növekedett az élőlény, alakókamra hátsó részén egy újabb kamrafalat választott ki a lábasfejű köpenye,és a szervek előbbre húzódtak. Az újabb kanyarulatok csak csekély mértékbenburkolták be a korábbiakat, és az oldalfalak laposak voltak, így gyarapodott,növekedett a korongra emlékeztető formájú váz (1. ábra).Ammoniteszek ma már nem élnek, de rokonaik, a nautiluszok ma is ott van-nak a tengerekben. Maga a Nautilus élő kövület, és bár neki is van kamrázottphragmoconusza és osztatlan lakókamrája, sok tekintetben különbözik a kihaltammoniteszektől. Mégis, ha megnézünk egy videót az óceán vizében lebegő Nau-tilusról, könnyen magunk elé képzelhetjük a triász tengerben úszó, lebegő, sod-ródó Balatonitest. Az ammoniteszek életmódjáról ugyanis meglehetősen kevesettudunk, de egyben biztosak vagyunk: a Nautilushoz hasonlóan kiválóan tudtaklebegni, vagy szükségleteiknek megfelelően lassan emelkedni, netán épp süly-lyedni a vízoszlopban. Mindezt hogyan? Az ammoniteszek phragmoconusa egycsövön – a szifón – keresztül, amely áttöri a kamraválaszfalakat, összeköttetés-ben volt a lakókamrával. Így a szifó segítségével az állat szabályozni tudta a vázbelsejét kitöltő testfolyadék és gáz arányát. A lebegésre finoman kalibrált fajsúlycsekély változása az állat emelkedésével, vagy éppen süllyedésével járt. Feltéte-

XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál12lezhető, hogy az ammoniteszek táplálékául szolgáló plankton napi mozgásátkövették a cephalopodák. Úgy mozogtak a tengerben fel és alá, mint a tengera-lattjárók, amelyeknek egyébként szintén a kamrázott belső része biztosítja a ver-tikális mozgást. Nem véletlen hát, hogy az év ősmaradványa poszterére felkerülta „245 millió éves tengeralattjáró” szlogen is.Honnan ismerjük?Az állatok/növények földrajzi elterjedésével a biogeográfia, az ősmaradvá-nyok, pontosabban szólva az egykor volt élőlények hajdani elterjedésével apaleobiogeográfia foglalkozik. Izgalmas kérdés, hogy merre járt a triász tenger-alattjárója, hol, milyen kőzetek rejtik a maradványait, azaz hol gyűjthetünk Bala-tonitest?A neve alapján arra gondolhatnánk, hogy Balatonitesünk csak nekünk,magyaroknak van, de ez egyáltalán nem így van. A Balatonites nem hungarikum.A nemzetség képviselői nem csak a Balaton-felvidékről ismeretesek. Ha térképenábrázoljuk az ismert Balatonites-előfordulásokat, feltűnik, hogy a nemzetség

1. ábra: A Balatonites balatonicus szép példánya, háttérben a Balaton. Az év ősmaradvá-nyának választott cephalopoda kövület a középső-triász pelsoi alemeletének jellegzetesmaradványa, azaz vezérkövülete.

XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 13

kozmopolita: maradványai tőlünk távoli területeken is fellelhetők. A Balaton-fel-vidékről előkerült első példányok után az alp-kárpáti térség számos pontján,szlovák, osztrák és olasz lelőhelyeken is megtalálták képviselőiket. Kelet feléhaladva ismerünk Balatoniteseket Törökország, Kambodzsa, Vietnam, Tibet, Dél-Kína területéről, sőt, Oroszország nagyon távoli partjairól és még Japánból is.Nyugat felé tekintve pedig az Egyesült Államokból, Nevadából is vannak adata-ink, az itt talált példányokat Balatonites shoshonensis néven írták le a kutatók (2.ábra). E faj képviselőit a Balatonites balatonicus faj maradványainál durvább bor-dák és erősebb csomók díszítik, de a hasonlóság szembetűnő. A nemzetségbe(genusba) sorolás kapcsán perdöntő volt, hogy a shoshonensis háti (ventrális)oldalán szintén megjelenik a jellegzetes gyöngysorszerű taréj, ami a típusfaj, aBalatonites balatonicus esetében is megfigyelhető. Balatonitesek tehát Ameriká-ban is vannak, és ennek ismeretében talán az sem meglepő, hogy a Nevada triá-szából leírt Nevaditesek pedig hazánkból is előkerültek.

2. ábra: A Balatonites balatonicus amerikai rokona, a Nevadából előkerült Balatonitesshoshonensis. A képen a faj típuspéldánya látható. Fajnevét a Shoshone-hegységről, végsősoron az arrafelé őshonos soson indiánokról kapta.

XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál14Dudás lászló mineralógus (USa) hagyatéka a

miskolci EgyetemenSZAKÁLL SÁNDORMiskolci Egyetem, Ásványtani-Földtani IntézetDudás László Nyíregyházán született, 1943-ban a debreceni Tisza IstvánTudományegyetemen végzett természetrajz-földrajz szakon, majd a FöldrajziTanszék gyakornoka volt. Doktorátusát a budapesti Pázmány Péter Tudomány-egyetemen kezdte 1944-ben. Magyarországról 1945-ben Németországba, onnanpedig 1951-ben az Egyesült Államokba emigrált. Szakmai karrierje a montanaiAnacondában teljesedett ki.Az Anaconda Vállalatnak volt ott egy nagy kohója, ami a Butte-i bányák érceithasznosította és a kohó mellett létesítettek egy metallurgiai kutatólaboratóriu-mot. Dudás László ott kapott állást, mint metallurgiai mineralógus. A vállalatnakvilágszerte voltak érdekeltségei, például az ásványairól híres chilei Chuquica-

Dudás László arcképe 1944-ből.

XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 15

Ércmikroszkópi vizsgálat közben az Anaconda cégnél (1960).

XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál16mata érctelep is Anaconda-bánya volt. Az Anaconda cég a metallurgiai kutatóin-tézetet 1967-ben áthelyezte az arizonai Tucsonba, így Dudás László családjávalszintén odaköltözött.1955 után szakmai munkájával párhuzamosan intenzív ásvány- éskőzetgyűjtést folytatott. Ásványkereskedése, a Continental Minerals 1998-igműködött. Halálakor a cég leltára kb. 30 tonna anyagot tartalmazott. Ebből mint-egy 2 tonna volt a komoly érték, jó minőségű kristályok, illetve ritka ásványok.A többi döntően oktatási anyagnak minősült.Dudás László több ízben küldött a Debreceni Egyetem Ásványtani- és FöldtaniTanszékének a világ különböző részeiről származó ásványokat és kőzeteket.Halála után fia, Örs 2001-ben adományozott egy tekintélyes – ásványokból,kőzetekből és könyvekből álló – anyagot az alma mater részére. Az adományDudás László saját gyűjteményéből és cége, a Continental Minerals leltárábólválogatott anyagból állt. Az ásványtani anyag, tekintettel arra, hogy a DebreceniEgyetem Ásvány- és Földtani Tanszéke – éppen egy kényszerű költözködés miatt– helyhiány miatt nem tudta azt szakszerűen elhelyezni, 2016 szeptemberébenaz adományozó közreműködésével a Miskolci Egyetem Ásványtani-FöldtaniIntézetébe került.Az ásványtani kollekció értékéről: közel 3000 példányból áll, mintegy 850ásványfajt és 72 országot képvisel. A fajok közül mintegy 270 féle származik atípuslelőhelyről. Az anyagban számos híres amerikai gyűjtő példányai megtalál-hatók, az eredeti alátétcédulákkal együtt: ilyenek például David M. Shannon (ashannonit névadója), Albert L. Kidwell (a kidwellit névadója), Albert L. McGuin-ness (a mcguinnessit névadója). A példányok mind az öt világrészt képviselik,természetesen legnagyobb bőségben észak-Amerikát. Gazdag anyag származikaz USA-ból, különösen a montanai és arizonai szulfidos ércesedésekből(kiemelhető közülük Butte), továbbá a kaliforniai Crestmore kontaktmetamorfásványaiból, a kaliforniai borát-lelőhelyekről, a New Jersey-i Franklincinkércesedéséből. Szép anyag képviseli a mexikói ércesedéseket (Zacatecas,Moctezuma, Mapimí), a chilei chuquicamatai rézérctelepet, a namíbiai Tsumebércesedését, a svájci Lengenbach, a kanadai Bancroft, Mt. St. Hilaire, vagy a dél-afrikai Hotazel és Phalaborwa világhírű lelőhelyeket.Az előzetes válogatás alapján látható, hogy mintegy 1500 példány kerülhet aselmeci ásványgyűjteménybe, kb. 700 példány a teleptani kollekcióba, a többipedig a gyakorló gyűjtemény duplumait fogja gazdagítani. érdemes megjegyezni,hogy a tanszéken található rendszertani kiállításba már közel 300 példánytbeépítettünk, melyek nagyban emelik a kiállított anyag változatosságát,tudományos értékét. Összességében megállapíthatjuk, hogy Dudás Örsadománya mind az oktatást, mind a tudományos munkát nagyban segítő anyag-gal gazdagította a Miskolci Egyetem selmeci gyökerekkel rendelkezőásványgyűjteményét.

XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 17idén 40 éves a TiT Stúdió Egyesület

ásványbörze és kiállításESZESNé KUHN GIZELLA és HOLLóSy FERENCTIT Stúdió Egyesület Ásványbarát Szakcsoportja, BudapestA Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Stúdió Egyesület Ásványbarát Szak-csoportja idén decemberben 40. alkalommal rendezi meg a „TIT Ásványbörzétés kiállítást”a szokásos helyszínen (Budapest XI., Zsombolyai u. 6., TIT Székház).Rendezvényünk célja ma is az, hogy fórumot biztosítson az ásvány- és tapaszta-latcserére vágyó hazai és külföldi gyűjtőknek. A börzéhez kapcsolódó kiállítása-ink színvonala minden évben elismerést vált ki szakmai körökben is. Arendezvény nagy érdeme, hogy kizárólag természetes, illetve feldolgozott ásvá-nyokat mutatunk be, kínálunk cserére, illetve megvételre.A TIT ásványokhoz kapcsolódó ismeretterjesztési tevékenysége 1971-ig nyú-lik vissza, amikor is Dr. Juhász Árpád neves geológus – akkori igazgató – kezde-ményezésére különböző előadások sorozatára került sor. Az előadásokatrendszeresen látogatók egy csoportja 1975-ben megalakította az ÁsványbarátokSzakkörét, amely azóta is folyamatosan működik. Mai nevén az ÁsványbarátSzakcsoport jelenleg az ország legnagyobb taglétszámú, legaktívabb ásvány- ésfosszíliagyűjtéssel foglalkozó szervezete. Tagjaink között minden korosztálymegtalálható. Jelenlegi létszámunk 54 fő rendes és 12 fő pártoló tag.Az évek során a TIT SE Ásványbarát Szakcsoportja féléves, illetve éves prog-ramok alapján tevékenykedő, jól működő szervezett közösséggé vált. Tevékeny-ségét öttagú vezetőség irányításával a TIT SE és a Szakcsoportok Szervezeti ésMűködési Szabályzatában foglaltak szerint végzi. Az elhatározott feladatok tel-jesítését minden évben – a vezetőség beszámolója alapján – Beszámoló Taggyű-lésen értékeljük.Szakcsoportunk tevékenységét öt részre bonthatjuk: klubfoglalkozásokra,gyűjtőutakra, kultúrprogramokra és közösségépítő programokra, valamint azévente megrendezésre kerülő börzére és kiállításra.

KlubfoglalkozásainkAz összejöveteleket minden hét szerdáján tartjuk. Az előadásokon egy-egyásvány vagy ásványcsoport kerül ismertetésre. Szemléltetésként a tagok bemu-tatják gyűjteményük néhány darabját. Nagy érdeklődésre tartanak számot akülönböző lelőhelyekről tartott előadások és útibeszámolók is, melyeket vetí-téssel teszünk színesebbé. Az előadásokat – neves szakemberek mellett – a szak-csoport tagjai tartják.

XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál18 A klubfoglalkozások fontos programja az ásványgyűjtő túrák értékelése, atapasztalatcsere, valamint a gyűjtött anyag egy-egy példányának bemutatása.Természetesen cserére is lehetőség nyílik.gyűjtőútjainkA kéthetente tartott túrák zömmel egynaposak. Egy-egy nagyobb terület bejá-rása érdekében évente két négynapos gyűjtőutat is szervezünk, egyet tavasszalés egyet ősszel. Ezek során ellátogattunk pl. a Bakonyba, a Zempléni-hegységbe,a Mecsekbe és a Balaton-felvidékre, számos működő és felhagyott bányát, lelő-helyet meglátogatva, melyek száma évről-évre 40–45 körül mozog.Amikor lehetőségünk adódik, külföldi gyűjtőutakat is szervezünk. Így jutot-tunk el Ausztriába, Csehországba, Szlovákiába, Erdélybe, Németországba. Ese-tenként csatlakozunk a Magyar Minerofil Társaság által szervezett túrákhoz.KultúrprogramjainkA téli időszakban vagy év közben egy-egy aktuális lelőhelyhez is kapcsolha-tóan kultúrprogramokat is szervezünk. Ezen alkalmakkor olyan ásványkiállítá-sokat, magángyűjteményeket, nevezetes geológiai helyeket stb. látogatunk meg,mint pl. a bécsi Természettudományi Múzeumot, a kassai ásványkiállítást, a zirciTermészettudományi Múzeumot, a Kupy-gyűjteményt, a nadapi szintezési ősje-gyet vagy éppen a tarnaszentmáriai parazitavulkánt. De olyan híres épületeketis felkerestünk, mint a kassai székesegyház, a várpalotai Thúry vár, a melki apát-ság stb.Az elmúlt években – esetenként visszatérően is – külföldi ásványbörzéket ismeglátogattunk. Ezek között említhető pl. München (Németország), Tišnov(Csehország) és Sainte-Marie-aux-Mines (Franciaország). Bár e börzéken vásá-rolni is szoktunk, mégis elsősorban ismereteket gyűjtünk, a világ ásványaibangyönyörködünk és kapcsolatokat építünk.Közösségépítő programjainkMinden év január első napjaiban óévet búcsúztató és új évet köszöntő kirán-dulást szervezünk valamelyik felhagyott bányában a budai hegyekben. Ilyenkorpiknikezünk, eszünk-iszunk és örülünk egymásnak, jó szerencsét kívánva azelkövetkező gyűjtőévre.Esetenként bográcsozással egybekötött vízparti „lazítást” tartunk. Időnkéntegy-egy társunk meghívására baráti találkozót rendezünk. Mikulásünnepségalkalmával „terített asztal mellett” megajándékozzuk egymást. Természetesenásványokkal. Az Ásványbarát Szakcsoport logójával ellátott pólókat készíttet-tünk, melynek viselése erősíti a tagság összetartozását.

XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 19írások rólunkA Szakcsoport tevékenységéről bővebb információ olvasható a TIT StúdióEgyesület honlapján: www.tit.hu. Összefoglaló kiadványt készítettünk, melyrészletesen bemutatja Szakcsoportunkat a kezdetektől napjainkig. KörmendyRegina cikket írt a Szakcsoport tevékenységének elmúlt 40 évéről. Egy hosszabblélegzetű összefoglalót tervezünk megjelentetni idén a Természet Világa címűújságban. Nagyobb érdeklődésre számot tartó rendezvényeinkről a Facebookonadunk tájékoztatást. A TIT Stúdió Egyesület hivatalos Facebook oldala: Termé-szet Tudomány Ember.Szakcsoportunk életének mozzanatairól „Naplót” vezetünk, mely mindannyi-unk számára nagyon érdekes olvasmány, mondhatni kortörténeti dokumentum,melyben nyomába eredhetünk az elmúlt időknek, újra élhetjük az egykori szto-rikat, újra nevethetünk egy-egy poénon, és újra örülhetünk egymásnak.További híradásokA tagság téma iránti komolyságát, elhivatottságát és lelkesedését mutatja,hogy már 2006-ban – Uzsovics József társunk szerkesztésében - útjára indítottukaz „Ametiszt és Ammonitesz” című újságot. Sajnos ez a kiadvány ma már nemél. Köszönettel tartozunk viszont Körmendy Regina tagtársunknak, aki 2007-től„Lelőhely” címmel jelentetett meg egy általa szerkesztett – papír alapú – kiad-ványt, benne nagyon sok hasznos információval a gyűjtőtársak részére. Ma ez akiadvány már online módon is elérhető az ásványgyűjtők és a téma iránt érdek-lődő olvasók széles köre számára a geomania.hu honlapon.Végezetül mi egyebet kívánhatnánk egymásnak és a kedves olvasóknak, mint„Jó szerencsét”

XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál20Bemutatkozik a műszaki Földtudományi KarA Miskolci Ásványfesztivál rendezvénysorozat egyik kezdeményezője és 36. alkalom-mal szervezője a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara, amely a világ egyik leg-régebbi műszaki felsőoktatási intézménye. 2015-ben ünnepeltük a 280. évfordulójátannak, hogy 1735-ben IV. Károly császár megalapította Selmecbányán Karunk elődjét, a„Bergschola”-t. Mária Terézia 1762. október 22-én akadémiai rangra emelte az intéz-ményt, amely a bányászati-kohászati tudományok művelésére alakult, a természeti kör-nyezet megismerését, az ásványi nyersanyagforrások feltárását, kitermelését ésfeldolgozását tervező, irányító és megvalósító szakemberek képzésére jött létre. Az ásvány- és kőzettan oktatására több mint 250 éve, 1763-ban megalapították azelső tanszéket. Akkor kezdődött meg annak az ásvány- és kőzetgyűjteménynek a kialakí-tása is, amely folyamatosan bővülve, ma is az oktatás és tudományos kutatás céljait szol-gálja az Ásvány- és Kőzettani Intézeti Tanszéken. A selmeci aranygyűjtemény, vagy a

történeti ásványgyűjtemény különleges darabjai iránt ma is nagy az érdeklődés, többtörténeti darabot kölcsönöztünk a néhány éve megnyílt Pannon-tenger Múzeumnak is.Ez a gyűjtemény jelentősen bővült a két esztendeje hozzánk került Dudás László-féle ado-mánnyal, melyből egy kis válogatást jelen rendezvényen is bemutatunk.A közel három évszázados múltra visszatekintő Műszaki Földtudományi Kar oktatási-kutatási területe történelme során sokat változott, az elmúlt évtizedekben pedig jelentő-sen kibővült. A természeti értékek megismerése, felkutatása és kitermelése mellett ezekmegőrzése, a természeti környezetünk védelme is fő feladatunk. A földtudományokbeható ismerete nélkül, a mérnöki ismeretek és mérnöki szemlélet hiányában nem tehe-tünk eredményes lépéseket környezetünk védelme, a „fenntartható természeti erőfor-rás-gazdálkodás” érdekében. A nyersanyagok felkutatása és kitermelése, azenergiagazdálkodás, a hagyományos és alternatív energiaforrások kutatása, a vízkész-letek feltárása és megvédése, a geoinformáció-feldolgozás, a hulladékprobléma megol-dása, a természeti környezet rehabilitálása és rekultivációja mind a MűszakiFöldtudományi Karon megszerezhető ismereteket igényli. E feladatok fontosságát, társadalmi elismertségét is mutatja, hogy a Kar 2012-ben kétnagyszabású TÁMOP pályázatot is nyert, melyek eredményei további kutatási pályázato-kat, többek között Horizon 2020-as és GINOP projekteket indukáltak. E korábbi TÁMOPpályázatok egyike – CriticEl (www.kritikuselemek.uni-miskolc.hu) – az európai gazdaságszámára fontos, a jövőben nehezen beszerezhető „kritikus” nyersanyagok hazai forrásaitkutatta úgy a földkéregben megtalálható primer nyersanyag-lelőhelyekből, mint a hulla-dékok újrafeldolgozásából, azaz másodlagos nyersanyagokból. A Kútfő projekt a magyar-országi vízkészlet és ehhez kötődő energiaforrások optimális és fenntarthatógazdálkodását kutatta (www.kutfo.uni-miskolc.hu). A kar öt nyertes Horizont 2020-aspályázatával minden bizonnyal az egyik legsikeresebb karnak mondhatja magát azországban. E projektek egyike az elárasztott bányatérségek robotizált vizsgálatával, egymásik pedig a geotermikus energia innovatív hasznosításával foglalkozik.A Karon három alapszakon, azon belül szakirányokon indul nappali, esetenként leve-lező tagozaton képzés:

XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 21- Műszaki Földtudományi alapszak• Földtudományi specializáció• Bánya- és Geotechnikai specializáció• Olaj- és Gázmérnöki specializáció• Nyersanyagelőkészítési specializáció- Környezetmérnöki alapszak• Geokörnyezeti specializáció• Környezettechnikai specializáció- Földrajz alapszak• Geoinformatikai kutatói specializációA BSc alapszakokhoz nyolc egyetemi végzettséget adó (MSc) mesterszak kapcsolódik.A legelsőként indított mesterszak, a Geográfus 2009 szeptemberében indult, majd eztkövették a mérnöki mesterszakok 2010-től. A Műszaki Földtudományi Karon elérhető(MSc) mesterszakok:- Bánya- és Geotechnikai mérnöki szak- Geográfus szak- Hidrogeológus mérnöki szak (angol nyelven is)- Környezetmérnöki szak (angol nyelven is)- Földtudományi mérnöki szak (angol nyelven is)- Olaj- és Gázmérnöki szak- Olajmérnöki mesterszak (angol nyelven)- Széhidrogén-kutató földtudományi mérnöki mesterszak (angol nyelven)A Műszaki Földtudományi Kar több mint tíz ipari partnerrel együttműködésben való-sítja meg 2016 szeptemberétől képzéseinek duális formában történő indítását mindhá-rom alapszakán és három mesterszakán. Ezzel négyre bővült azon karok száma azegyetemen, akik képzéseiket duális formában is indítják. A Műszaki földtudományi alap-szakon ez a képzési forma kettő specializáción, a bánya- és geotechnikai, valamint a nyers-anyag-előkészítési specializáción indul. A környezetmérnök alapszakon általánoskörnyezetmérnöki, valamint hulladék újrahasznosítási profillal várják a cégek a hallga-tókat. A MOL Nyrt. először velünk kooperálva hirdetett meg duális képzési helyet azországban, amely az angol nyelvű olajmérnöki mesterképzési szakhoz kapcsolódik. Azországban elsőként a földrajz alapszak és a geográfus mesterszak szintén megkezdhetőduális formában. Mindehhez neves hazai bányászati, hulladékgazdálkodási, mezőgazda-sági, gyógyszeripari, valamint olaj- és gázipari cégek nyújtanak segítséget országszerte.A Műszaki Földtudományi Kar országosan egyedülálló képzései ezáltal még unikálisabbá,egyedivé válnak.A Műszaki Földtudományi Karon professzorok, oktatók és kutatók, jól felszerelt labo-ratóriumok, gyűjtemények, informatikai eszközök és rendszerek segítik a hallgatóinkata mérnöki tanulmányok elsajátításában, az elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzé-sében. Hallgatóink felkészülését, a szükséges tudás elsajátítását, a jövő szakembereinekszakmai és emberi fejlődését nagyban segíti a karon meglévő jó oktató-hallgatói viszony,a tradíciók, a hagyományok.Szervezetileg 7 intézetben 15 intézeti tanszék szervezi, irányítja és végzi az oktató-és kutatómunkát. Így:

XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál221. ásványtani-Földtani intézet

- Ásvány- és Kőzettani Intézeti Tanszék- Földtan-Teleptani Intézeti Tanszék

2. Bányászati és geotechnikai intézet- Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék- Geotechnikai Berendezések Intézeti Tanszék

3. Földrajz-geoinformatika intézet- Természetföldrajz-Környezettan Intézeti Tanszék- Társadalomföldrajz Intézeti Tanszék

4. geofizikai és Térinformatikai intézet- Geofizika Intézeti Tanszék- Geodéziai és Bányaméréstani Intézeti Tanszék- Bányászati Szakigazgatási Intézeti Tanszék

5. Környezetgazdálkodási intézet- Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék- Környezetmérnöki Intézeti Tanszék

6. Kőolaj és Földgáz intézet- Olajmérnöki Intézeti Tanszék- Gázmérnöki Intézeti Tanszék- MOL Intézeti Tanszék- Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet társult Intézeti Tanszék (AFKI)

7. Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai intézet- Mechanikai Eljárástechnikai Intézeti Tanszék- Bioeljárástechnikai és Reakciótechnikai Intézeti Tanszék Hívjuk és várjuk azokat a természettudományok iránt érdeklődő és elkötelezett fia-talokat, akik szeretnék a bennünket körülvevő világ törvényeit, értékeit megismerni, meg-védeni, a fejlődés és a környezet egyensúlyát megőrizni, a fenntartható fejlődés, afenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás megvalósításában mérnökként közremű-ködni.Amennyiben bővebb információkat szeretne képzéseinkről, a duális képzési lehető-ségekről, érdekli, hogy milyen események történnek karunkon, vagy éppen a kar dékán-jának földtudományokkal, földtudományi képzésekkel kapcsolatos helyzetképét szeretnémegismerni, látogasson el a www.mfk.uni-miskolc.hu honlapra! Prof. Dr. Szűcs Péter

a Műszaki Földtudományi Kar dékánja

XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál24

Címlapon:Fluorit, Parádsasvár, Béke-táró.Hosszúsága: 1 cm.Bódi József gyűjteménye.Fotó: Tóth László.A XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztiválrendező szervei:Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi KaraHerman Ottó Múzeum ÁsványtáraUniversity Sportmarketing kft.Magyarhoni Földtani Társulat Oktatási és Közművelődési Szakosztálya

A műsorfüzetet szerkesztette:Fehér Béla© Kiadta a Miskolci Egyetem 2018-ban

Nyomdai munkálatok:Tipo-Top kft., MiskolcFelelős vezető: Solymosi Róbert

Krokoit, Red Lead-bánya, Dundas, Tasmania (Ausztrália). A példány 9 cm-es.Miskolci Egyetem, Dudás-gyűjtemény. Fotó: Tóth László.

Kröhnkit, Chuquicamata (Chile). A példány 11 cm-es.Miskolci Egyetem, Dudás-gyűjtemény. Fotó: Tóth László.