XVIII. BOLYAIKONFERENCIA

2013. március 23-24.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1992-ben

alapított természettudományos és informatikai szak-

kollégiuma, a Bolyai Kollégium immár tizennyol-

cadik alkalommal rendezi meg a Bolyai Konferen-

ciát. A Konferencia célja, hogy a hallgatók rövid,

közérthető előadásokban vagy posztereken ismertes-

sék munkájukat, kutatási és érdeklődési területüket,

vagy bemutassanak egy-egy érdekes témát. Ezáltal

szeretnénk betekintést nyújtani a Kollégiumban fo-

lyó szakmai tevékenységbe, a Kollégium életébe.

A Konferenciára az ország többi felsőoktatá-

si szakkollégiumából, illetve egyeteméről is hívunk

előadókat, lehetőséget teremtve a különböző érdek-

lődésű hallgatók közötti kapcsolatteremtésre, a már

meglévő kapcsolatok szorosabbra fűzésére.

1

XVIII. BOLYAIKONFERENCIA

2013. március 23.

9:00 Megnyitó

9:20 Benyó Krisztián (Eötvös Collegium és BolyaiKollégium):Földrengések elméleti modellezése

A földrengések már időtlen idők óta az emberek figyelmé-nek középpontjában álltak, különösen igaz ez az általuk gyakransújtott területeken. Potenciálisan hatalmas katasztrófák okozói islehetnek, ezért is fontos megértésük és esetlegesen előrejelzésükelősegítése.

Japán a szomszédjában elterülő szubdukciós zónáknak kö-szönhetően rendszeresen tapasztalja a szóban forgó jelenséget.Ennek köszönhetően rengeteg feljegyzés és temérdek tudás hal-mozódott fel a témával kapcsolatban. Ezért is mondható különö-sen szerencsésnek, hogy 2012 nyarán a Tokyo-i Egyetem Föld-rengéskutató Intézetének gondozásában, egy kutatóprogram ke-retein belül végezhettem testközelben, szakértői segítséggel ku-tatási munkát földrengések elméleti modellezésében.

Előadásom során először sorra vennék néhány alapvető ésnélkülözhetetlen fogalmat (mint például a súrlódás), és szó es-ne az elméleti modellezés jelenlegi főbb eszközeiről: a szá-mítógépes szimulációk nyújtotta lehetőségekről, a parciálisdifferenciál-egyenletrendszerek elméletéről és egy kevés rugal-masságtanról. Ezek után bemutatásra kerülne néhány alapmo-dellnek tekinthető konstrukció (mint például Rice és Ruinablokkmodelljei, vagy éppen Clancy és Corcoran téglamodellje).Természetesen szó esne a saját kutatási eredményeinkről is, va-lamint egy kevés kitekintésről is mesélnék.

2

9:40 Szilágyi Artúr (Miskolci Egyetem):Mire jó a környezeti életciklus vizsgálat (LCA)?

Melyik jár kisebb környezetszennyezéssel?• Az eldobható papírtörlő vagy a forró levegős kézszárítás?• A nyomtatott könyv vagy az e-book?• A vegetáriánus étrend vagy a hagyományos?• A mélyhűtős vagy az otthon sütött pizza?A környezeti életciklus vizsgálat (Life Cycle Assessment,

LCA) ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ. Egy termékéletciklusának minden szakaszában, „bölcsőtől sírig” (azaz anyersanyagok kitermelése és feldolgozása, a termék gyártása,forgalmazása, felhasználása, javítása, karbantartása, végül ártal-matlanítása vagy újrahasznosítása) során értékeli és számszerű-en összehasonlíthatóvá teszi a környezeti hatásokat. Különösenalkalmas termékek, technológiák vagy éppen fogyasztói maga-tartásminták környezeti alapon történő összehasonlítására és ér-tékelésére. Erre égető szükség van, hiszen az emberiség túlélésehosszú távon ezen a bolygón azon múlik, hogy a természeti erő-forrásokkal való fenntartható gazdálkodás megvalósul-e. A je-lenlegi - növekedés- és profitorientált - gazdasági szemlélet meg-változása esetén az ilyen eszközökre még nagyobb igény lesz.Az előadás során röviden bemutatom az LCA történetét és főbblépéseit, továbbá néhány interdiszciplináris kérdést, melyet fel-vet.

10:00 Bottyán Emese (Eötvös Collegium és BolyaiKollégium):A légköri nedvesség forrásrégiójának meghatározása

A meteorológus társadalmat régóta foglalkoztatja az a kér-dés, hogy az adott területre lehulló csapadékvíz pontosan honnanis származik. Ennek ismerete rendkívül fontos lehet, gondoljunkcsak a légköri szennyező anyagok nedves ülepedésére. Többfélemódszer ismeretes ennek kutatására, a méréstől a modellezésig.Próbálkoztak például ciklonpályák meghatározásával, melyekhosszú távú statisztikai elemzése hozzájárulhat a globális cirku-láció és a klímaváltozás közötti szoros kapcsolat megértéséhez.A csapadékvíz analitikai kémiai elemzése is segítségünkre lehet,hiszen a vízben oldott anyagok mennyisége és minősége utal avízgőz párolgási helyére és útvonalára. Ezen kívül elterjedt vizs-gálati mód a csapadékminták stabilizotóp-összetételének elem-zése is, hiszen a csapadékvízben mért hidrogén- és oxigénizo-tópok aránya (dD és d18O) fontos információt hordoz hidrológi-

3

ai, meteorológiai és klimatológiai folyamatokra vonatkozóan, éskövetkeztethetünk belőle a párolgási körülményekre is. Előadá-somban ezen eszközöket szeretném bemutatni, hazai, külföldi éssaját kutatási eredmények alapján.

10:20 Molnár Dániel Márton (Eötvös LorándTudományegyetem):Az első angol telepesek és az indiánok

Az angol (később brit) gyarmatbirodalomról eszünkbe jutóképek, annak 1900-as évekre elért nagysága szinte elképzelhe-tetlenné teszi, hogy az angol telepek, kolóniák mérete az újvi-lágban a hétéves háború végéig csak az óceán és az Appalache-hegység közötti területre és a Hudson-öbölre korlátozódtak. Haa kezdetekhez nyúlunk vissza, akkor azt látjuk, az angol gyarma-tosítás első lépései korántsem voltak a spanyol konkvisztádorokdiadalmeneteihez hasonlóak.

Előadásom egy kevésbé ismert témát, első állandó telepük,Roanoke kudarcát mutatja be. A kudarc legfőbb oka, a forrásoktanulmányozása és más kolóniák hasonló, kezdeti időszakainakvizsgálata után az indiánokkal kitört korai ellenségeskedésbenkeresendő.

Miért váltak a kezdetben barátságos bennszülöttek alig egyév alatt ellenségessé? Milyen hibák történtek az angolok részé-ről? Az angol telepesek alkalmasak voltak-e a feladatra? Ezekreés további, a vizsgálatom során felmerült kérdésekre szeretnékválaszt adni előadásomban.

10:40 Körei László (Miskolci Egyetem):A politikai kommunikáció előtt álló potenciális kihívások

Elemzésem fókuszában a magyarországi politikai kommuni-káció jelenségeinek sokoldalú, komplex megközelítése áll. A po-litika vertikumán keresztül is megvalósul a társadalmi folyama-tok hatására a professzionális politikai kommunikáció, amelyeta plurális politikai erőtér, a piacgazdaság, a verseny és az „opensociety” paradigmája tesz lehetővé napjainkban.

A politikai kommunikációt interdiszciplináris jelenségkéntértelmezem, s mindezt releváns konceptualitás és gyakorlati pél-dák mentén igazolom. A politikai kommunikáció szféráján belü-li speciális jelenségek elemzését a Fidesz és az MSZP 2006-oskampányának több szempontú megközelítése révén illusztrálom.

Így kitérek a professzionalizáció, a mediatizáció, a perszona-lizáció, a tabloidizáció, a politikai marketing és PR, s a politi-

4

kai krízisek kommunikációjának gyakorlatára. A Jobbik 2009-es EP-kampányán keresztül vezetem végig mindazt az innovatívtematizációs és technológiai megvalósítást, amely a párt kampá-nyát sikeressé tette: a közösségi média tematizációs és közös-ségépítő szerepe, virtuális hálózatok, online politikai diskurzu-sok teremtése, hatékony üzenetkezelés, egyszerű, de igen hatá-sos politikai szemantika és frazeológia.

Elemzésemben felsorakoztatom mindazokat a potenciális ki-hívásokat, amelyek manapság a hazai politikai kommunikációelőtt állnak. Így például: a tovább egyszerűsödő üzenetkezelés, akommunikációhoz hozzárendelt releváns eszközök és stratégiákprofesszionális alkalmazása, edukatív tartalmú kampányelemekkidolgozása a politikai aktorok részéről, az egyre passzívabb vá-lasztópolgárok megszólításának technikái stb.

Külön hangsúlyozom az eddig még relatíve kiaknázatlankommunikációs eszközökben rejlő stratégiai lehetőségek moni-toringozását, például a különféle okostelefon-applikációk vagya social media, mint a politikai kommunikáció leginkább prog-resszív eszközének sokoldalú felhasználását.

Témám során mindvégig igyekszem látni és láttatni mind-azt a heterogén eszközkészlettel rendelkező jelenség-együttest,amely a politikai kommunikáció szegmensében kialakult aposztindusztriális társadalmak korában.

11:00 Poszterbemutató

11:40 Dénes Nóra (Bolyai Kollégium):Gráfelmélet a kémiában, avagy a spektroszkópiai hálózatok

Az előadásomban szeretném szemléletesen bemutatni a háló-zatok leírásának gráfelméleti alapjait, és a gráfelméleti szemlé-letmód kémiai alkalmazásában rejlő lehetőségeket a spektrosz-kópiai adatbázisok kezelésében, bővítésében.

A hálózatok vizsgálata hagyományosan a matematika, a gráf-elmélet része volt. Később azonban kiderült, hogy hálózatokmindenhol előfordulnak: gráfként írható le a szociális háló, azinternet, a kereskedelmi kapcsolatok rendszere, az axonokon ke-resztül kapcsolódó idegsejtek, vagy akár az úthálózatok.

A kémiában a molekulaspektroszkópia fejlődése a rendelke-zésre álló nagyfelbontású spektroszkópiai adatok mennyiségé-nek jelentős növekedését eredményezte. A rendelkezésre álló

5

nagy mennyiségű információ kezelésének, validálásának és ge-nerálásának egy perspektivikus lehetősége a gráfelméleti mód-szerek alkalmazása. Az egyes molekulák esetében a kvantum-mechanika segítségével determinisztikus, irányítatlan, súlyozott,skála-független gráfokat hozhatunk létre, ahol az energiaszinteka gráf csúcsai, a megengedett átmenetek az élek és a súlyok azintenzitások.

12:00 Hubai Tamás (Eötvös Loránd Tudományegyetem):Mitől nehéz az utazó ügynökök élete?

Egy üzletember a segítségünket kérte. Szeretne végiglátogat-ni néhány várost, mindegyiket csak egyszer, úgy, hogy a végénvisszaérjen Budapestre és összességében a lehető legolcsóbbanjöjjön ki. Ismeri bármely két város között az útiköltséget, ne-künk „csak” az optimális útvonalat kellene megtalálnunk, lehe-tőleg egy általános módszerrel, hogy ha a jövő héten más váro-sokba szeretne ellátogatni vagy megváltoznak az árak, akkor sekerüljön gondba. Az legjobb az volna, ha egy programot írnánkneki, ami mindig megtalálja a legolcsóbb körutat, és ezt bizonybusásan meg is fizetné.

Noha az 1930-as évek óta matematikusok hada foglalkozikaz ún. utazó ügynök feladattal, máig nem találtunk olyan megol-dást, ami mindig működne. Tudunk ugyan olyan módszerekről,amik a tipikus esetekben legalábbis jó közelítést adnak az opti-mális útvonalra, de eddig minden ismert algoritmust „meg lehe-tett tréfálni” olyan útiköltségekkel, amikre kivárhatatlanul soká-ig futottak. Időközben kifejlődött a matematika egy új területe,a bonyolultságelmélet, ami azzal foglalkozik, hogy milyen fel-adatokat tudunk hatékonyan megoldani számítógéppel, és kide-rült, hogy már az utazó ügynök feladat eldöntési változata (vagy-is hogy adott költségvetésből körbe tudjuk-e járni a városokat) is„NP-teljes”.

De tulajdonképpen mitől is lesz egy ilyen feladat nehéz? Egy-általán, mit jelent az, hogy egy probléma hatékonyan megoldha-tó számítógéppel, vagy éppen NP-teljes?

12:20 Gilián Zoltán (Eötvös Collegium és Bolyai Kollégium):Képregisztrációs módszerek

A képregisztráció feladata részben átfedő információkat tar-talmazó képek egymásra illesztése, a képek információtartalmá-nak egyesítése. Példaként említhető röntgenfelvételek egy hal-maza, melyek közül csak néhány esetben alkalmaztak kontraszt-

6

anyagot, így csak ezen képek tartalmaznak érrendszerre vonat-kozó információkat. Előnyös lenne, ha a többi képre is rá lehet-ne illeszteni ezeket az adatokat, ezt a képregisztráció lehetővéteszi.

A fenti példa is sejteti, hogy a probléma megoldásának igé-nye gyakorlati alkalmazások esetén is felmerül, többek közöttaz orvosi képfeldolgozás, a számítógépes látás és szatellitképekfeldolgozásának kapcsán. Pusztán az orvosi képfeldolgozást te-kintve is állítható, hogy az említett alkalmazások igen sokrétűek:lehet szó síkbeli képekről vagy tomográfia segítségével előállí-tott térfogatmodellekről, valamint előfordulhat, hogy a regiszt-rálandó képek különböző képalkotó berendezésekből származ-nak. E sokszínűség eredményeképpen számos megközelítés is-mert a probléma megoldására, az előadás célja ezek áttekintésea teljesség igénye nélkül.

12:40 Bérces Ádám (Eötvös Loránd Tudományegyetem):A térképolvasó szeme: hogyan olvassuk a térképet?

Az előadás a szemmozgáskövetési kísérletek technológiájá-nak egy lehetséges új megvalósítását és hazánkban úttörő kartog-ráfiai alkalmazásának lehetőségeit vázolja fel. Célom egy olyantérképészeti szoftverfejlesztés első eredményeinek bemutatása,amelynek segítségével – egy nyílt forráskódú szemmozgásköve-tő rendszer alkalmazásával – akár otthoni körülmények között islehetséges a térképek olvasásának vizsgálata. A program külön-böző térképészeti vizualizációs és elemző funkciókkal rendelke-zik (például hőtérképek készítése), amelyek a szem mozgását (fi-xációk és szakkádok) rögzítő mérési eredményeket teszik szem-léletessé és azok kiértékelését segítik. A módszerrel megvizsgál-hatjuk, hogy a térképhasználók valójában mit „néznek meg” egytérképen. Ezekkel a kísérletekkel talán közelebb kerülhetünk an-nak megértéséhez, hogy hogyan segíti a térképi megjelenítés amegismerést.

13:00 Ebéd

7

14:30 Plenáris előadás

Szemerédi Endre, Abel- és Széchenyi-díjas matematikus, az MTA Rényi AlfrédMatematikai Kutatóintézet kutatóprofessoremeritusa, a Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékének egyetemi tanára, aMagyar Tudományos Akadémia, valamintaz Amerikai Tudományos Akadémia rendestagja. A Princeton Egyetemen az Institutefor Advanced Study tagja. 1975-ben bizonyította be híres, az-óta sokat idézett eredményét, miszerint a természetes számokminden pozitív felső sűrűségű sorozata tartalmaz tetszőlegesenhosszú számtani sorozatot. 2012-ben a „diszkrét matematikáhozés az elméleti számítástechnikához való alapvető hozzájárulá-sa, valamint azon mélyreható és hosszú távú hatás elismeréséül,amit ez a hozzájárulás gyakorol az additív számelméletre és azergodelméletre” az Abel Bizottság az egyik legrangosabb ma-tematikai díjjal tüntette ki. Számos eredménye kiindulópontulszolgált további kutatásokhoz például a diszkrét matematikábanvagy a harmonikus analízis területén. Továbbá, Szemerédi regu-laritási lemmáját sokan használták additív kombinatorikában ésextremális gráfelméletben is.

15:20 Sarka János (Bolyai Kollégium):Alagúteffektus a természetben

Az alagúthatás vagy alagúteffektus egy klasszikus analógianélküli, tisztán kvantummechanikai jelenség, mely során egy ré-szecske „áthaladhat” egy olyan potenciálgáton, amit klasszikusértelemben nem tudna átlépni, mivel a részecske energiája ki-sebb a potenciálgát nagyságánál.

Ez az egzotikus jelenség, többek között gyakorlati jelentő-sége miatt is széles körben tanulmányozott a fizika és a ké-mia egyes területein. A természetben sok helyen előfordul, szá-mos fizikai jelenségnél (pl. a csillagokban végbemenő magfúzi-óban) játszik fontos szerepet. Jelentősége van különböző bioló-giai rendszerekben (pl. enzimreakciók esetén), és megtalálhatóa radioaktív bomlásnál is: az alfa-bomlás végbemenetele alagút-hatással magyarázható.

Az alagúteffektusnak fontos szerepe van a szerkezetkuta-tásban: a pásztázó-alagútmikroszkóp az alagúthatás jelenségéthasználja fel nagypontosságú felületvizsgálathoz. Kis moleku-

8

lák kísérleti színképének egyes „finomabb” részletei (pl. ammó-nia) is a jelenséggel magyarázhatók.

Előadásomban szeretném közérthetően bemutatni az alagút-hatás jelenségét és valós példákon keresztül ismertetni a jelenségfontosságát a természetben.

15:40 Érsek Gábor (Eötvös Loránd Tudományegyetem):A vezető polimerek világa

Fényre újjáépülő, öngyógyuló elektromos eszközök, érintés-re működő futurisztikus felületek, nagy energiájú, mégis pilla-natok alatt feltölthető és kisüthető energia cellák, benzin nél-kül működő elektromos járművek, különböző specifikus szen-zorok és még számtalan speciális, sci-fibe illő eszköz és techni-ka, melyek alapjai különböző vezető polimerek. De vajon mináll vagy bukik ezen vegyületek, anyagok felhasználhatósága, ho-gyan épülhetnek be mindennapjaink életébe? Előadásomban vé-gigjárom a különféle vezető polimer családokat a legegyszerűbbképviselőjüktől pl.: poliacetilén a legkülönfélébb anyagi struktú-rákig. Bemutatom az egyes anyagok felhasználási lehetőségeit amindenapokban is nélkülözhetetlentől egészen a laborok mélyénvizsgáltakig.

16:00 Bodnár József (Bolyai Kollégium):Az időutazás filozófiája

Miután az emberiség a múlt századforduló környékén egy ré-gi álmának, a repülésnek a valóra váltásával a tér mindhárom di-menzióját meghódította, Einstein relativitáselméletében megerő-sítésre talált a hit, hogy a negyedik, idődimenzió megszelídítéseis sikerülhet.

Valóban, a relativitáselmélet szerint a jövőbe utazni mindentovábbi nélkül lehetséges, sőt, mindez már tulajdonképpen kí-sérleti tény, még ha emberek akár csak másodpercekkel történőelőreutaztatásától technikailag rettenetesen messze vagyunk is.

Az igazi elméleti kihívás, a paradoxonok örök forrása azon-ban a múltba utazás. Meglepő módon pusztán a relativitáselmé-let ezt sem zárja ki, viszont nem igazán tudjuk, hogyan viszo-nyulna ez a lehetőség a fizika többi részéhez, elsősorban az időirányát klasszikusan megszabó entrópia törvényeihez.

Mi védi meg az időutazó ámokfutásától a gyanútlan nagypa-páját? Miért nem találkoztunk még eddig egyetlen jövőbéli ven-

9

déggel sem? Vajon miféle veszély fenyegette Marty McFlyt éski tervezte a Terminátort?

Az előadásban néhány lehetséges válaszról lesz szó, fiziku-soktól származóakról éppúgy, mint sci-fi-írók és filmrendezőkötleteiről.

16:20 Beck Róbert (Bolyai Kollégium):Kapcsolatok egy kutyafalka hierarchiája, dinamikája és azegyedek tulajdonságai között

A kutya „az ember legjobb barátja”. A kutyafaj viselkedésétaz emberrel való szoros kapcsolata miatt sokan kutatják, példáulaz ELTE TTK Etológia Tanszékéhez tartozó csoport is. A kutyafunkcionális modellje lehet például a csecsemők, vagy a beszédkialakulása előtti ősember szociális viselkedésének. Az ELTETTK Biológiai Fizika Tanszékén pedig a Prof. Vicsek Tamás ve-zette csoport a kollektív mozgás széles és érdekes jelenségköré-vel foglalkozik, és a háttérben lévő döntési dinamikával, példáulgalambok, vagy pánikoló emberek esetén. A két tanszék együtt-működéséből összeállt kutatócsoportunk egy kutyafalka, és gaz-dájuk pályáját GPS-el rögzítette póráz nélküli séták során. Az énfeladatom az adatfeldolgozás és -elemzés volt. A trajektóriákatrészletes statisztikai elemzésnek vetettük alá. A pályák egysze-rű jellemzői közül több a kutyákra egyedinek, és konzisztensnekbizonyult. Továbbá a statisztikus fizika által inspirált módsze-rekkel az egyedek dinamikus, lokális interakcióiból kimutattukegy hosszú időtávon robusztus vezetési hierarchia jelenlétét. Akülönféle mérőszámokat összevetettük sztenderd etológiai tesz-tek eredményeivel, a tulajdonságok közötti kapcsolatokat feltér-képeztük. Előadásomban ezen, még publikálás alatt álló kutató-munka menetét, módszereit, illetve eredményeit, következteté-seit fogom ismertetni; emellett rávilágítok a kvantitatív, számí-tógépes etológia előtt álló lehetőségekre.

16:40 Orosz Anna (Grastyán Endre Szakkollégium):A machiavellista stratégia vizsgálata játékszituációban

Munkám során a machiavellista emberek manipulációs ké-pességeit vizsgáltam egy általam kidolgozott kártyajáték segít-ségével.

A Mach IV teszt (Richard és Florence,1990) magyar adap-tációjával dolgoztam. Segítségével megállapítható, hogy ki ala-csony, átlag vagy magas machiavellista.

10

A Svindli nevű kártyajáték egyik változatát használtam,melyben az ember előbb-utóbb rákényszerül a hazugságra. Egy-szerre hárman vettek részt a vizsgálatban, különböző mach pont-számú személyek. A kísérlet eredményeként azt várom, hogy amagas machiavellista személyek sikeresebbek lesznek, mint azátlag populáció, mivel jobbak a manipulációs képességeik.

A játék előtt minden résztvevőt lefotóztam, és a fényképek-ből átlag arcokat készítettem. Majd összeállítottam egy galéri-át, melyben három női és három férfi arc látható, alacsony, ma-gas és átlag machiavellista arcvonásokkal. A képgaléria megítél-tetése során arra kérdeztem rá, mennyire tartják megbízhatónak,majd hogy mennyire tartják manipulatívnak az adott arcot egy5-ös skálán. Várhatóan a hallgatók az alacsonyabb mach érték-kel rendelkezőeket megbízhatóbbnak találják majd, és manipu-latívabbnak a magas mach értékkel rendelkezőket.

17:00 Szünet

17:20 Tarsoly Gergely (Bolyai Kollégium):Mesterséges írásrendszerek – pusztán unatkozó nyelvészekszórakozása?

Ha a mesterséges írásrendszerekről hallunk, először az em-bernek a fantasy és sci-fi irodalom jut eszébe: Tolkien tünde írá-sa, vagy a Star Trek klingon nyelve. Pedig a mesterséges ábécéknagy szerepet töltenek be a modern civilizációban, gondoljunkcsak az írógép megjelenése előtt a különböző gyorsírási rendsze-rekre, melyek lehetővé tették a beszéd valós időben történő rög-zítését. De létezik olyan kultúra, melynek mai írásbelisége gya-korlatilag teljesen egy tudósok által megkomponált jelrendsze-ren alapul.

Előadásomban ismertetni fogom, hogyan alakulnak ki, ho-gyan fejlődnek és változnak az írásrendszerek, és hogy mik alényegi különbségek a természetes és mesterséges rendszerekközt, végül pedig bemutatok és összehasonlítok két mesterségesírásrendszert, melyek a mai napig fontos kultúrális szerepet töl-tenek be.

11

17:40 Krizsai Fruzsina (Eötvös Loránd Tudományegyetem):Halotti búcsúztatók metaforikus kifejezései

Mivel a halál komplex társadalmi rítusként, a hagyományo-zódás egyik feltételeként is értelmezhető, nyelvi szimbólumainem csupán az egyén elmúlását jelölik. Kiemelt fontosságú atapasztalatok nyelvi átadása és átvétele, hiszen a megnyilatko-zó többnyire csak akkor szerezhet közvetlen tapasztalatot er-ről az eseményről, amikor beszámolni már nem képes róla. Ahalottbúcsúztatók sajátos funkciójú szövegein keresztül szám-talan példát találhatunk a halál konceptualizációjának egyszer-re változatos és konvencionális lehetőségeire. A búcsúztatókbanelénk táruló metaforák a közösség halálról való vélekedésével,az elmúlás mentális feldolgozásával és reprezentációjával kap-csolatban is jelentős információt hordoznak. Elődásomban Bart-ha Elek 1995-ben megjelent dél-gömöri gyűjtésének egyes me-taforikus kifejezésein keresztül szeretném bemutatni, milyen ha-lálfogalom rajzolódhat ki ebben az irodalom és folklór határánálló műfajban.

18:00 Éltető Noémi (Apafi Mihály Református EgyetemiKollégium):Eltérő énjeink – A self-diszkrepanciák jelentőségéről

Mindannyiunk számára ismerős az a kellemetlen élmény,melynek során azt tapasztaljuk: énünk (self) nem teljesen kong-ruens és konzisztens, azaz – valamely oknál fogva – én-képünk kiegyensúlyozatlanná válik. Azonban igen különfé-lék vagyunk annak tekintetében, hogy énképünk tartományaimely nézőpontok szerint kombinálódnak, mely fajta énállapot-reprezentációinkat ütköztetjük, s hogy ezen ütközések – self-diszkrepanciákat eredményezve – hogyan határozzák meg érzel-mi, motivációs és kognitív folyamatainkat.

Kétség sem fér hozzá: naponta több száz döntést kell meg-hoznunk különféle élethelyzetekben, sőt, vannak, akik napi dön-téseink számát akár 30.000-re becsülik. De mi határozza megazt, hogy mikor mit választunk? Mindannyian egy adott énkép-vezérfonal mentén igyekszünk énünk ellentmondásmentes jelle-gét megőrizni/visszaállítani, s döntési stratégiáinkat, sőt, szociá-lis kapcsolatainkat éppen ez a törekvés határozza meg.

Előadásomban betekintést nyújtok majd énkép-vezérfonala-ink létrejöttének folyamataiba, döntéshozatalaink kulisszatitkai-ba, valamint ez énkép-eltérések a személyközi kapcsolatok terénvaló megnyilvánulásait is kifejtem.

12

18:20 Papp Nóra Viola (Eötvös Loránd Tudományegyetem):A participációt akadályozó és segítő tényezők alternatívaugmentatív kommunikációt használó, autizmussal élő ésértelmileg akadályozott gyermekeknél

Előadásomat egy általános bevezetővel kezdeném, mely-ben megismertetném a hallgatóságot az alternatív és augmenta-tív kommunikáció (rövidítve: AAK) fogalmával, jelentőségével,gyakorlatával, módszereivel. Egy diában összefoglalnám, hogymiért és mikor van szüksége az autizmussal élő, illetve értelmiakadályozottsággal élő embereknek az AAK-ra. Ezután egy rö-vid betekintést adnék arról, hogy milyen sajátosságai vannak azautizmussal élő, illetve az értelmi akadályozottsággal élő em-berek által használt AAK-nak. Harmadik pontként egy jelenlegis futó kutatás részeredményei alapján ismertetném, hogy Ma-gyarországon jelenleg milyen segítő, illetve akadályozó tényezőivannak az AAK használatnak az előbb említett népességekben.A következő pontban az előző eredményeket összevetném egylondoni mintával, kiemelném a hasonlóságokat, különbségeket.Lezárásként mondanék néhány szót a tanulságokról, teendőkrőlés az AAK jövőjéről.

18:40 Vámi Tamás Álmos (Bolyai Kollégium):Hogyan használhatjuk a PCM anyagokat egy házhőmérsékletének fenntartására?

A fáziscserélő anyagok (PCM) ideálisak a hőmérséklet fenn-tartására, mivel ezek olvadás során tárolják, majd fagyás soránkieresztik a hőt. Tegyük fel, hogy az anyag olvadáspontja szoba-hőmérsékleten van. Ha a szoba hőmérséklete az olvadáspont fö-lé megy, akkor az anyag megolvad, így csökkenti a szoba hőmér-sékletét, míg ha alatta, akkor megszilárdul, ezzel felmelegítve aszobát, tehát a szoba hőmérséklete egy bizonyos tartománybanbeáll az olvadáspont hőmérsékletére.

A PCM anyagot a falba helyezve nagy felületen érintkezne aszoba levegőjével, így alkalmas lenne a hőmérséklet szabályozá-sára. Ezek az anyagok kiváltanák a nagy energiaigényű légkon-dicionáló berendezéseket. Egy tipikus légkondicionáló berende-zés 6 °C-os különbség előállítására képes a külső hőmérséklet-hez képest. A PCM anyagokkal 4 °C-os különbség érhető el, ésnagyon fontos, hogy ezek az anyagok a légkondicionálókkal el-lentétben nem igényelnek folyamatos elektromos áramot, csu-pán egyszer kell őket „üzembe” helyezni.

13

19:00 Teaest

14

2013. március 24.

9:00 Sáfián Fanni (Eötvös Loránd Tudományegyetem):Megújuló energiaforrások felhasználása Magyarországon –miért csak ennyi és hogyan lehetne több?

Klímaváltozás, fogyó és dráguló fosszilis energiaforrások,egyre súlyosbodó környezeti károk, társadalmi konfliktusok –nem kérdés, hogy sürgősen újra kell gondolnunk energiaterme-lési és -fogyasztási gyakorlatunkat. Ez különösen igaz Magyar-országra, ahol a felhasznált energiahordozók több mint 90%-afosszilis, és amelyeket az utóbbi években átlagosan 80%-bankülföldről vásároltuk – annak ellenére, hogy jó adottságaink van-nak a megújuló energiaforrások terén.

Mi akadályozza tehát ezek elterjedését hazánkban, mikormás országokban már javában zajlik a technológiai váltás? Csakpénz kérdése vajon? Esetleg a technológia, vagy bizonyos érdek-körök akadályaiba ütközünk?

Előadásomban a fenti kérdéseket és az azokra adható vála-szokat tekintem át, majd pedig javaslatokat teszek a hazai ener-giarendszer átalakítására többek között külföldi példák alap-ján. Ezen szemléletbeli, technológiai, szabályozási, társadalmi-gazdasági stb. változások tennék lehetővé a megújuló energia-források nagyobb arányban történő hasznosítását, illetve a fenn-tartható energiagazdálkodás felé vezető út első lépéseit.

9:20 Markó Anita (Eötvös Collegium):„Azt hazudtam, hogy. . .” – A hazugság mint performatívum ésnem-morálisan felfogott társadalmi konstrukció

A hazugságot a valós életben nem lehet olyan könnyen ésmosolyogva emlegetni, mint Dr. House kapcsán. Megtanuljuk,hogy hazudni bűn, rosszallóan nézünk, szidalmazzuk az illetőt,ha kiderül a simlissége. Arról azonban kevés szó esik, szinte ta-butéma, hogy miként is hazudunk. A tudományban ugyancsakkerülgetett témának számít: a hazugságokkal foglalkozó tanul-mányok, esszék, könyvek jó része hazugságot tipologizáló és fel-ismerő kézikönyvként vagy életvezetési tanácsgyűjteménykéntfunkcionál. Pedig a hazugság életünk része, akár a magánszfé-rára, akár a szélesebb szociális környezetre gondolunk. Társa-dalmi konstrukció, amelyet pszichológiai motivációval végzünk

15

nap mint nap, és nyelviségünkben konstruálódik egyfajta be-szédcselekvésként. Ennek a hazugságjelenségnek a működésé-re és elemzésének lehetőségére szeretnék egy lehetséges mó-dot mutatni azzal, hogy a hazugságot nem-morálisan felfogott,társadalmi megegyezésen alapuló performatívumként értelme-zem. Állításom az, hogy a hazugságperformatívum motiváci-ójának, hivatkozási alapjának meghatározója az egyén (szoci-ál)pszichológiai beállítottsága; kontextusa a társadalom és a tár-sadalmi valóság, megképzője pedig a nyelv. Ezért a fogalom-meghatározás, és rövid morálfilozófiai áttekintés után a hazug-ság szociálpszichológiai vonatkozásait és társadalmi vetületeitvizsgálom, majd az austini performatívum-rendszerbe való be-épülését. Esettanulmányként a hazugság ilyetén működését Bar-tis Attila 2001-ben megjelent A nyugalom című regényének kéthazugságmotívumának elemzésével szeretném megmutatni.

9:40 Szilágyi Gusztáv (Hatvani István Szakkollégium):Tendenciák a mai angol nemzeti identitásban

Előadásomban az Egyesült Királyságot alkotó régiók nem-zeti önmeghatározásáról szeretnék beszélni, konkrétabban arról,hogy a Brit birodalom a második világháború utáni szétesésemennyiben tekinthető a napjaikban megfigyelhető Brit devolú-ciós tendencia előzményének. Érvelésem arra a koncepcióra ala-poznám, miszerint a nemzeti identitás nem egy a nemzeti közös-ségben már jelen lévő, eleve adott tulajdonságokra épülő iden-titás, hanem egyfajta negatív önmeghatározás, amelyben a nem-zeti karaktereket mindig az alapján alakítják, hogy kivel szem-ben határozza meg magát egy adott nemzet. Ez alapján elmond-ható, hogy a brit birodalom kialakulásával és fennállásával azannak kezdeményezőjeként elkönyvelt Angliában létre kelletthívni egy olyan inkluzívabb nemzeti identitást, a brit identitást,mely lehetővé tette, hogy az angolokkal közösséget vállaljon atöbbi brit nemzet is. Ez a brit identitás azonban azt eredményez-te, hogy pont a 19. század második felében, a nemzeti ideoló-gia felemelkedésének korában, egy szigorú értelembe vett angolnemzeti önmeghatározás nem tudott megerősödni. A kérdés az,hogy az 1950 es évek utáni kihívások, például az európai kö-zösségbe való integráció, a volt gyarmatokból Nagy Britanniábaözönlő immigráció és a skótok szegregációs törekvései hogyanbefolyásolják az angolság mai definícióját.

16

10:00 Damsa Andrei (Grastyán Endre Szakkollégium):Játszva tanulni? Tanulva játszani! Játékosítás az oktatásban

Miért fontos játszani? Miért kötik le annyira a számítógépesjátékok úgy a fiatal, mint az idősebb generációt? Hogyan leheta játékprogramok ennyire vonzó és lebilincselő világát követvekialakítani egy hasonló élményt egy alapjában véve nem játékosközegben, például az iskolában - számítógépek és egyébb játék-konzulok nélkül?

Ezekre és hasonló kérdésekre világítunk rá a gamificati-on, avagy játékosítás folyamata köré szerveződő előadás során,melynek célja bemutatni egy olyan alternatív oktatási eljárást,mely alkalmazza a játékokban meghúzódó motivációs tényező-ket, viszont nem hanyagolja el az átadásra kerülő tudásanyagotsem. Példaként említésre kerül a játékosítás egy gyakorlatba ve-tett formája, mely a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Inté-zetének gondozásában működik.

10:20 Pátkai Gabriella (Grastyán Endre Szakkollégium):Párválasztás az interneten

A pszichológia nem csak azzal foglalkozik, hogy mit álmod-tál az éjjel vagy mi történt veled gyerekkorodban. Az evolúcióspszichológia például a viselkedéstudományok egyik új paradig-mája és már most egy igen jelentős ágazata foglalkozik a párvá-lasztással és a szexuális stratégiákkal. Mert végső soron minden-ki a párját keresi, méghozzá a legkülönbözőbb módszerekkel. Abemutatott saját kutatásunkban a párválasztás egy speciális ese-tével foglalkoztunk, az internetes társkereséssel. 119 online fel-adott társkereső apróhirdetést vizsgálva kíséreltük meg a férfiakés a nők párválasztási preferenciáinak elemzését. Célunk a nemikülönbségek részletes megfigyelése, valamint az ivari szelekcióáltal az ellenkező nem reproduktív értékének kiértékelésére lét-rehozott perceptuális és kognitív mechanizmusok feltárása volt- vagyis tudni akartuk, mit keres a férfi és mit keres a nő a leen-dő párjában. Eredményeink alátámasztották a nemi különbségekfennállását és rámutattak a self-prezentációk egyre objektíveb-bé válására: nincs többé „csinosnak mondott” és „mások szerintjóképű”, de akkor mi van helyette?

10:40 Poszterbemutató

17

11:20 Hubai András Gábor (Eötvös LorándTudományegyetem):Otthon a kedves ellenségnél

A vadon élő állatok nyomon követésében forradalmi újításthozott a rádió telemetria: elénk tárult az állatok térhasználata.Ami addig hosszú távú megfigyelésen, specifikusan jelölt egye-dek különböző helyeken való újra fellelésén alapult, egyszerrecsak könnyen, olcsón és nagy pontossággal mérhetővé vált. Alegkülönfélébb fajokban fény derült az egyedek területhűségére,mely megakadályozza a populáción belüli tökéletes keveredést –s ütközik az ideális populációkról alkotott elképzeléssel.

Telemetria révén megfigyelhető a – rádióadót viselő – fajtár-sak találkozása is. Az egyedre jellemző mozgáskörzetek (homerange) ugyanis rendszerint átfednek egymással: a versenytársakhuzamosan megtűrik egymás társaságát. Aktívan védett terület(territórium) csak a fajok kisebb részénél ismert, ott is rendsze-rint időben behatárolt. Sőt, a szomszédos területek őrei felé – aze különbségtételre képes fajoknál – kisebb az agresszió. Ők a„kedves ellenségek,” általuk még a territóriumok is átfednek.

A rádió telemetria alkalmazhatóságának azonban korlátotszab a jeladók tömege, amely főleg a kistestű állatok viselkedé-sét jelentősen befolyásolhatja. Előadásom keretében ezért bemu-tatok egy – legjobb tudomásom szerint – új módszert, a jelölés-visszafogás „továbbfejlesztését”, amellyel tetszőleges testmére-tű fajra becsülhető a mozgáskörzet nagysága, átlagos átfedése,illetve (tökéletlenül keveredő) populációinak egyedszáma.

11:40 Száz Dénes (Eötvös Loránd Tudományegyetem):Újra virágzik a Duna! A dunavirág (Ephoron virgo) foto- éspolarotaxisán alapuló ökológiai csapda

A dunavirág (Ephoron virgo) az elmúlt évtizedekben eltűnta közép-európai folyók vizéből, így a Dunából is. Az utóbbiévekben azonban a vízminőség javulásának köszönhetően újramegjelent, jelentős tömegrajzást azonban most sikerült előszörmegfigyelni. Előadásomban egy közlámpákkal kivilágított híd-nál történő tömegrajzásakor megfigyelt jelenségeket mutatombe. A híd a dunavirág nőstények kompenzációs repülése számáraoptikai gátat képez, ami nemcsak megakasztja a repülésüket, deel is pusztítja őket a petecsomóikkal együtt: A lámpáknál csap-dába esett nőstények így nem a folyóba, hanem a híd aszfalt útjá-ra petéznek. Ezt részben a kérészek kimerülése okozza, részbenpedig az aszfaltról visszaverődő erősen és vízszintesen poláros

18

fény, amit vízként érzékelhetnek. Ezen ökológiai csapdajelenségkiváltásában a foto- és polarotaxis egyaránt szerepet játszik: Ahíd lámpái fototaktikus csapdát hoznak létre, ahol a kérészek ki-merülve a hídra hullanak s lepetéznek, a híd aszfaltjának vízszin-tesen poláros jele pedig polarotaktikus fénycsapdaként működik,így arra rakják petéiket. Mindkét eset a peték pusztulását ered-ményezi. Ismertetem a tömegrajzást, és bemutatom a híd aszfaltútjának mért polarizációs mintázatait. Végül javaslok egy meg-oldást, ami megakadályozhatja, hogy a hidak és más kivilágítottvízparti/vízi tárgyak a dunavirág utódgenerációiát veszélyeztetőfénycsapdává váljanak. Mivel a foto- és polarotaxis általánosanjellemző a kérészekre, ezért a bemutatott csapdajelenség más,éjjel rajzó kérészfajokat is érinthet.

12:00 Bulyáki Éva (Eötvös Loránd Tudományegyetem):Amiloidózisok, avagy a hibás fehérjeszerkezet következményei

A fehérjék szervezetünk építőkövei és létfontosságú biológi-ai folyamatok közvetítői. Mindezen funkciókat csak helyesen ki-alakult térszerkezettel képesek ellátni, így érthető módon, ha hi-ba csúszik a gépezetbe, az komoly következményekkel jár. A hi-básan feltekeredett fehérjék létrejötte a szervezetben számtalanhumán betegség kialakulásához vezethet. Ezeknek egy csoport-ja a kóros fehérjeformák felhalmozódásával járó amiloid típusúbetegségek, mint például az Alzheimer-kór, Huntington-kór, II-es típusú diabétesz vagy a dialízishez kötődő amiloidózis. Nap-jainkban egyre több ember szenved ezektől a betegségektől, me-lyekre hatékony gyógymód nem áll rendelkezésre. A kórképekközös jellemzője, hogy azonos szerkezetű, úgynevezett amilo-id szálak lerakódása figyelhető meg a különböző szervek (fő-ként máj, agy és vese) sejtjeiben, betegségtől függően intra- vagyextracellulárisan. E kóros fehérjeformák létrejöttének hátterébenkülönböző környezeti és genetikai okok állhatnak. Előadásom-ban az amiloid szálak szerkezetét, kialakulásának lehetséges mo-lekuláris mechanizmusait és vizsgálati módszereiket szeretnémröviden bemutatni.

12:20 Mokos Judit (Eötvös Loránd Tudományegyetem):Végtelen fegyverkezési verseny – megállítható-e az AIDSjárvány?

Napjaink egyik legtöbb embert érintő vírusa a HIV (HumanImmunodeficiency Virus). Az ötvenes évek óta, a HIV minden

19

ember által lakott területet meghódított. A fertőzöttek számátnapjainkra harmincnégymillióra becsülik.

Régebben a HIV-fertőzés biztos halált jelentett. Mára ha va-lakinél időben észreveszik és kezelik a fertőzést, nagyobb va-lószínűséggel hal meg autóbalesetben, mint AIDS-ben. Szintentudjuk tartani a vírust, meg tudjuk előzni a terjedését, és ugyan-olyan hosszú életet tudunk biztosítani a fertőzötteknek, mint azegészséges embereknek. Miért van akkor mégis 34 millió beteg?Ezek a gyógyszerek drágák, szedésüket nagyon pontosan be kelltartani, számtalan mellékhatással járnak, és elavulnak. A vírus„megtanul” a gyógyszer mellett élni, azaz csak azok a vírusfaj-ták élnek túl a beteg szervezetében, amik ellenállnak a gyógy-szernek, így egy idő után a gyógyszer hatástalanná válik, és újgyógyszerre lesz szükség. Az egyre jobb és jobb gyógyszerekreegyre agresszívabb vírusok fognak kiszelektálódni.

Van vajon kitörés ebből a végtelen fegyverkezési versenyből?Nem lehet esetleg gyógyszerek nélkül megoldani a helyzetet?

12:40 Zelenyánszki Helga és Lukács M. Sebestyén (EötvösLoránd Tudományegyetem):Egy lehetséges módszer a transzgénikus és nem transzgénikusnövények szabad szemmel történő elkülönítésére, árpamodellnövény alkalmazásával

Az első rekombináns DNS technikával előállított transzgé-nikus növénnyel 1983-ban találkozott a világ. Azóta a növényigéntechnológia hatalmas ütemben fejlődött, számos lehetőségetteremtve a kutatóknak. Az „első generációba” tartozó növényekfőként a mezőgazdasági termelőknek nyújtanak előnyt. A „má-sodik generáció” foglalja magába a fogyasztó számára kedve-zőbb tulajdonsággal rendelkező növényeket. A „harmadik gene-rációs” növények az úgynevezett bioreaktorok, amelyek ehetővakcinaként, gyógyszergyári vagy ipari alapanyag termelőkéntfunkcionálhatnak. A transzgénikus növények megkülönbözteté-sét a nem transzgenikusaktól minden esetben elvárja a társa-dalom. Ennek egyik lehetősége lehet a gabonanövények eseté-ben a szemtermés fenotípusos jelölése, szabad szemmel látha-tó módon. Ezáltal ránézésre megkülönböztethető lesz a transz-génikus növény termése a vad típusú növény szemtermésétől,ami elősegíti a magasabb fokú élelmiszerbiztonságot és költség-hatékonyságot. Munkánk során olyan transzformációs kazettátterveztünk, mely révén fokozható lila pigmentek (antociánok)mennyisége a szemterméshéjban. A konstrukcióval árpa embri-

20

ókat transzformáltunk, majd növényeket regeneráltunk. Jelenlega növények jellemzésével foglalkozunk. Módszerünk egy lehet-séges módja lehet a transzgénikus növények jelölésének.

13:00 Szünet

13:10 Plenáris előadás

Barabási Albert-László, világhírű fizikus,fő kutatási területe a komplex hálózatok el-mélete. A Northeastern Egyetem és a Har-vard Egyetem Orvosi Karának professzora.Bukarestben, majd Budapesten végezte fi-zika tanulmányait, 1994-ben szerzett dok-tori fokozatot a Bostoni Egyetemen. Mun-kája 1999-ben a skálafüggetlen hálózatok felismeréséhez veze-tett. Nem sokkal később munkatársai segítségével a Science fo-lyóiratban publikálta a Barabási-Albert-modellt, ami jól hasz-nálható leírását adja a világháló, valamint különböző komplexrendszerek szerkezetének. Ezen publikációra azóta több, mint2700 hivatkozás született. Tagja az Amerikai Fizikai Társaság-nak, a Magyar Tudományos Akadémia és az Academia Europa-ea külső tagja. Behálózva: A hálózatok új tudománya (2002) cí-mű könyvét tizenöt nyelvre fordították le, a 2010-ben napvilágotlátott Villanások: A jövő kiszámítható című munkája pedig máröt nyelven olvasható.

14:00 Zárszó, fogadás

21

POSZTEREK

I. Árvai Mátyás (Eötvös Loránd Tudományegyetem):Egy máramarosi tőzegláp famaradványainak környezettörténetiszempontú faévgyűrű vizsgálata

A vizsgált faminták a Máramarosi-havasok déli, romániai ré-szén húzódó Visói-havasokból származnak, egy mára már feltöl-tődött tőzeglápból. A Kárpátok területéről ez a második szub-fosszilis lelőhely ahonnan tizenkét mintavételre alkalmas fama-radvány került elő.

Kettő minta C14-es vizsgálata alapján, az idősebbik radiokar-bon kora 1655 ± 15 BP, míg a fiatalabbé 1039 ± 16 BP. Eze-ket az OxCal 4.1 program segítségével az intcal09 adatbázisonkalibráltam naptári évekre. Így kaptam 400 kal. AD-t, valamint1020 kal. AD-t a fák kidőlésére. A minták közötti mintegy 600évnyi korkülönbség miatt keresztdatálni nem lehetett a mintákat.

A minta előkészítés után, mikroszkóp használatával a sejt-szerkezet számos jellegzetes jegyeit sikerült azonosítanom (fa-gyévgyűrű, reakciófa, gyantazseb, gyantajárat).

Az átlapolási művelet során a két radiokarbon korral rendel-kező mintához további 3 minta illeszkedett illetve a maradék 7mintából még 6 darab illett össze 3 párt alkotva, egy minta pedigsehová sem illett be.

Több mintával megtámogatott kronológia segítségével vél-hetőleg pontos rekonstrukciót adhatunk egyes évek szélsőségesidőjárási gyakoriságáról, visszatérési idejéről.

II. Balázs Máté Balázs (Illyés Sándor Szakkollégium):Környezettudatos nevelés, az Alu-go®-val, mint alternatívmódszerrel

Az általam bemutatni kívánt módszer, az Alu-go®, mint csa-ládunk szabadalma, hatalmas segítséget nyújt az élményszerűoktatás, a környezettudatos gondolkodás kialakításában, mindenkorosztály számára.

A módszer alapjait egy egyszerű lemezrögzítési technika ad-ja, amelynek alapanyagaként a funkcióját vesztett alumínium ita-losdobozok szolgálnak. Az alumíniumdoboz, mint alapanyag,tökéletesen betölti funkcióját, hiszen a fala ugyanolyan vékony,mint az emberi hajszál, valamint ollóval könnyen és balesetmen-tesen megmunkálható, lévén puhafém. A fogónak köszönhetőenpedig egyszerűen és pillanatok alatt rögzíthető mindenféle egyéb

22

segédanyag (ragasztó) nélkül. A módszer jól szemlélteti, hogymilyen könnyen és sokoldalúan felhasználható ez a természet-ben csaknem 100 év alatt lebomló hulladék. Ennek segítségévelkönnyedén készíthetünk egyszerű játékokat (repülő) vagy a kert-ben is használható madáretetőt, hőkollektort és napelemes zseb-lámpát. A tárgyak tervrajzainak tantervhez való kapcsolása pe-dig lehetővé teszi környezettudatos gondolkodás tantárgyba tör-ténő integrálását, mind a tantárgyköziséget.

III. Bálint Csaba (Szent István Egyetem VidékfejlesztésiSzakkollégium):Hitelszövetkezetek a világban és Magyarországon

Az emberek és közösségeik önsegítő magatartásának egyikmarkáns megnyilvánulása a bizalmi elven felépülő hitelszövet-kezeti rendszer, melynek gyökerei a 19. század közepi Német-országba nyúlnak vissza, a mezőgazdaság finanszírozásának új-szerű megoldása okán. A mozgalom Európa-szerte több ország-ban megvetette a lábát, és a tengerentúlon is kiépült, de ott nemfeltétlenül az agrártermelés, hanem inkább a fogyasztás finan-szírozására. A sejtszerűen, valamilyen lokális szervező elv alap-ján létrejött hitelszövetkezetek nagyobb szövetkezeti ernyőban-kok alá tömörülnek, melyek együtt alkotják a HitelszövetkezetekVilágtanácsát, amely többek között az IMF és a Világbank egyiklegnagyobb hitelezője. A mozgalom a fejlődő világban is terje-dőben van, a hitelszövetkezetek informális kapcsolatokra épü-lő jellege miatt. Magyarországon a rendszer a 19. század végénkezdett kiépülni, ám a világháborúk, majd a politikai berendez-kedés okán feledésbe merült, és azóta sem került komolyan terí-tékre sem a politikai párbeszédben, sem az alulról induló kezde-ményezésekben.

IV. Bartók Ádám (Hatvani István Szakkollégium):A Mecsekben és a Villányi- hegységben tett tanulmányútbemutatása

2011 nyarán, a Villányi-hegység területén tett tanulmány-utam során több nevezetes és méltán világhírű lelőhelyre jutot-tam el, mint a mecseki Danitz-puszta, a villányi Siklós (Má-riagyűd) Rózsabánya, a villányi Templom-hegy és a hosszúhe-tényi Köves-Tető (Basa-gödör). Fő célom az volt, hogy az itttalálható képződményeket, ősmaradványokat begyűjtsem, meg-határozzam, illetve korrelációt, összehasonlítást végezzek kö-zöttük földtani, geológiai jelentőségüket tekintve. Első állomá-

23

som a Danitz-pusztai homokbánya volt, amely a 6-os út észa-ki oldalán, Pécs keleti szélén, a honvédségi laktanyától kelet-re 1 km-re található. A bányához vezető út megfelelő minősé-gű, a parkolási lehetőség jól biztosított, azonban előzetes enge-dély kérése szükséges a megtekintéshez, mert a terület magán-kézben van. Itt nagyon jól követhető a Pannon-tó partszegélyikifejlődése, a Nyugati-Mecsek előterétől a Zengő-vonulat és aMórágyi-rög peremén át a Mecsek északi részéig. Így Danitz-puszta irányában húzódik a limonitos homokkőösszlet mintegy300-500 m szélességben és 30-50 m vastagságú kifejlődésben. Aszemcsealak- és a koptatottsági-vizsgálatok alapján erős szerepevolt a közeli folyóvízi szállításnak is. A bánya területén találha-tó fosszíliák koruk szerint legalább két nagy csoportra oszlanak,a homok lerakódásával közel azonos korú szárazföldi és édes-vízi, illetve az ennél idősebb tengeri faunákra. Ezeknek megfe-lelően találtunk csontos halfogat (Osteichthyes), cápafogat, fó-ka (Phocidae) és tengeritehén (Sirenia) csontokat és bordatöre-dékeket, illetve delfin csigolyákat (Delphinoida, cf. Kentriodon-tidae). Következő állomásom a villányi Templom-hegy (Kalk-berg vagy Mészhegy néven is ismeretes) volt, amely testébe kétnagyobb és két kisebb kőfejtő mélyül. Ezek közül a hegy észa-ki részén, a vasútállomásra néző nagy kőfejtő feltárásban vizs-gálódtunk, elsősorban az ammonitesek és brachiopodák melletta belemnitesekre. Itt található ugyanis hazánk egyik legjelentő-sebb jura szelvénye, egyben a kallóvi ammonitesek (TILL, 1906,1910-11; LÓCZY, 1915; GÉCZY, 1982), és a pleisztocén ge-rincesek (KORMOS, 1917; KRETZOI, 1956) világhírű lelőhe-lyei. Ezen földtani és őslénytani jellegzetességek bemutatására aDuna-Dráva Nemzeti Park tanösvényt épített ki. A Villányi for-máció (bath és kallóvi) belemnoidea faunáját GALÁCZ & VÖ-RÖS dolgozta fel. A preparálási és mikroszkópi munkálatok el-végzése során a következő belemniteseket azonosítottam: Has-tites privatensis (MAYER), Belemnopsis fusiformis (PARKIN-SON), Belemnopsis latesulcatus (D’ORBIGNY). Ezen belsővá-zas cephalopodák, Belemnites-félék vázainak (rostrum) felhasz-nálásával, a freibergi Bányászati Akadémia Geológiai Intézeté-nek (TU Bergakademie) és a Magyar Állami Földtani Intézet(MÁFI) munkatársainak a segítségével, szeretnék elvégezni egyizotópos paleohőmérsékletmérést, mellyel a vizsgált terület pon-tosabb őskörnyezeti képére kaphatok választ. Utolsó előtti ál-lomásunk a siklósi (Máriagyűd) Rózsabánya volt, amelynek je-lentőségét az adja, hogy a tömeges triász dolomit és felső-jura

24

mészkő közé települten középső-jura ammoniteses réteg találha-tó, ami korát és faunagazdagságát tekintve is közel áll a villányiTemplom-hegyről ismert klasszikus ammonites-padhoz. Végüla hosszúhetényi Köves-Tető területén lévő Basa-gödör terülténvizsgálódtunk, ahol tömeges, áthalmozott, allochton kagylókat,Gryphaea-kat találtunk, melyek szoros összefüggésben állhatnaka VÖRÖS (1971) által, a Somsichhegyi Formációban (pliensba-chi) leírtakkal.

V. Bartók Ádám (Hatvani István Szakkollégium):A keleti Bükk hegység bázikus magmás képződményei

A kutatási hátteremet adó Tanszéki kutatócsoportnak (DEÁsvány- és Földtani Tanszék, „Tardona-csoport”) másfél évti-zede kitüntetett témája a Bükkium többirányú vizsgálata, amelykiterjed a tönkösödött paleo-mezozóos alaphegységre, valaminta főként oligocén, miocén molassz jellegű medenceüledékek-ből felépülő dombsági előterekre (Bükkhát). A hegységben vég-zett nagyszámú (>10 000) mikrotektonikai felvétel során vált ér-zékelhetővé, hogy a tengeri üledékes platformkarbonátok kör-nyezetébe ágyazódó magmás testek (bazalt, andezit, kvarcpor-fír) meghatározó tényezői környezetük morfotektonikájának éserőteljesen hozzájárultak a DNy és DK felől ható regionáliskompressziók okozta deformációkhoz, a karsztosodást elősegítőbreccsaövek kialakításához. Emiatt jelenlétük több szempontbólis érdekes, kérdéseket vet föl:

• milyen paleo-fáciesgenetikai kapcsolat van a beágyazó kör-nyezet és e magmatitok között

• milyen lemeztektonikai és vulkanológiai folyamatok re-konstruálhatók általuk

• koruk és petrogenetikájuk mennyiben segíti e térség fejlő-désének pontosabb rekonstrukcióját

• milyen szintű átalakulásokat szenvedtek el az egyidejű ésa posztmagmatikus szerkezetfejlődési folyamatok során e mag-más testek – külön tekintettel a bazaltokra – tartalmaznak-e eg-zotikus ásványokat, fáciestani elemeket, genetikai jelenségeket

Jelen munkánk során a bazaltoidok jelentették elsősorbanvizsgálataink tárgyát. Ilyen típusú képződmények a szarvaskőiofiolit összlettől Miskolc határáig ívszerűen húzódnak, nem fo-lyamatos testek láncolatát alkotva. Orientációjuk nagymérték-ben belesimul a Bükk egész szerkezetét meghatározó szerkezet-morfotektonikai irányok rendszerébe. Közülük a legkeletebbi

25

szélső tag, a Szinva-forrás környéki előfordulás anyagát vizsgál-tuk, amely egyben a formáció névadó előfordulása is.

VI. Berta Katalin (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomá-nyi Egyetem):Passzív szolár üvegházas aquapóniák energetikai vizsgálata

Az aquapónia biológiai egyensúlyon alapuló rendszer, aholhalak és konyhanövények egymást fenntartva élnek együtt. Abiológiai egyensúly feltétele többek között a megfelelő hőmér-séklet fenntartása a rendszer számára. Magyarország időjárásikörülményei ezen feltételeket nem biztosítják, így mesterségesúton kell megteremteni az egyensúlyhoz szükséges kritériumo-kat. A passzív szolár üvegház segítségével egész évben biztosít-ható a megfelelő hőmérséklet az élőlények számára. Az üveg-ház kialakítása speciális, geometriailag a Nap járásához igazo-dik, és a benne található hőtároló közeg segítségével nyáron hű-teni, télen pedig fűteni képes az üvegházat, pusztán a napsugár-zás energiájának segítségével. Ahhoz, hogy az üvegház megfele-lően be tudja tölteni a szerepét, gondos tervezést és alapos mun-kát igényel. Poszteremen bemutatom a passzív szolár üvegházasaquapóniák működésének feltételeit, illetve egy hazai, működőrendszer energetikai vizsgálatát.

VII. Bihari Zsolt (Hatvani István Szakkollégium):A [Ru(h6-p-cimol)(H2O)3]2+ kölcsönhatása1-metil-imidazollal és N-acetil-hisztaminnal

Napjainkban intenzív kutatások folynak antitumor aktivitás-sal, de kisebb toxicitással rendelkező fémkomplexek előállítá-sára. Ilyen potenciálisan rákellenes fémorganikus komplexeklehetnek a félszendvics típusú ruténium(II) kationt tartalmazófémkomplexek is. A szervezetben, a vérszérumban nagyszámúfémion megkötésére alkalmas molekula van. Ezek közül a legje-lentősebbek az olyan fehérjemolekulák, amelyek felületi hiszti-din aminosav molekularészletük imidazol csoportjával képeseka ruténium(II) kation megkötésére fiziológiás körülmények kö-zött. Ezek a kis és nagy bioligandumok szállítják a komplexeta rákos sejtekig, ahol azok kifejthetik antitumor hatásukat. En-nek megfelelően a kutatómunkám során, a félszendvics típu-sú [Ru(h6-p-cimol)(H2O)3]2+ kation és a hisztidintartalmú, mo-dellezésre alkalmas ligandumok - 1-metil-imidazol és N-acetil-hisztamin – közötti kölcsönhatást vizsgáltam, amelyekkel mo-dellezni tudjuk a biológiai rendszerekben előforduló, fentiek-

26

ben említett kis és nagy biomolekulák oldalláncában találhatóimidazol-gyűrű nitrogénjének a fémionhoz való koordinálódá-sát. Az oldategyensúlyi vizsgálatokhoz pH-potenciometria, 1H-NMR spektroszkópia, és ESI-TOF-MS spektrometria módszere-ket alkalmaztam.

VIII. Biró László (Eötvös Loránd Tudományegyetem):A Raman-spektroszkópia szépségei

A Raman-spektroszkópia egy, a kvantummechanikára épü-lő roncsolásmentes szerkezetvizsgálati módszer. Lényege, hogymonokróm fénnyel világítjuk meg a mintát és az arról rugal-matlanul szórt fényből következtetünk az adott anyag különbözőszerkezeti tulajdonságaira, például a gerjesztési energiák, kémi-ai kötések tulajdonságai, kristályorientáció, rácshibák mennyisé-ge. A módszer segítségével azonosítani lehet a különféle anya-gokat spektrumuk alapján, illetve rezonáns szórás esetén nagyonkis koncentrációban is kimutatható a vizsgált vegyület.

Poszteremen ismertetem a Raman-spektroszkópi alkalmazá-sának történetét, a kísérleti hátterét, elméleti alapjait. Bemuta-tom felhasználási területeit is néhány példán keresztül, elsősor-ban szűkebb kutatási területem, a manapság oly népszerű szénnanocsövek vizsgálatával kapcsolatos főbb eredményeken.

IX. Bogdándi Virág (Hatvani István Szakkollégium):Az izoniazid és a permanganátion közötti reakció kinetikája

Poszterem tárgya az izoniazid és a permanganátion közöttireakció. Az izoniazid a tuberkulózis megelőzésében és kezelésé-ben használt első számú antibiotikum, melynek lebontása az élőszervezetben oxidáció valamint hidrolízis által történhet. Mun-kám célja egy oxidációs reakció tanulmányozása volt, így kí-sérleteim során az izoniazidot kálium-permanganáttal oxidáltamkénsavas közegben.

Az izoniazid hidrazincsoportjának oxidációja két úton is le-játszódhat, egyik esetben izonikotinsav, míg másik esetben izo-nikotinamid keletkezik, emellett mindkét reakcióban nitrogén-gáz is fejlődik. A termékeket tömegspektrometriás mérés segít-ségével is azonosítottuk. A sztöchiometria meghatározásánál ka-pott eredmények, valamint a tömegspektrum jelintenzitásai arraengednek következtetni, hogy az izonikotinsavat eredményezőfolyamat dominál.

27

A kinetikai méréseket 537 nm-en folytattuk stopped-flow ké-szülék segítségével, ugyanis a reakció egy-két másodperc alattlezajlik.

Figyelembe véve azt, hogy az alkalmazott savas közegbena permanganátionok redukciójakor autokatalitikus hatású Mn2+

ionok keletkeznek, feltételeztük, hogy a vizsgált reakció is ilyensajátságot mutat. A feltevést alátámasztotta az autokatalitikus se-bességi egyenlet meglepően jó illeszkedése a kinetikai görbére.Emellett azt is megállapítottuk, hogy a Mn2+-ionok hatása nemnagy mértékű, tehát gyengén autokatalitikus reakcióról van szó.

X. Csizmadia Tamás (Eötvös Loránd Tudományegyetem):Az autofágia szerepe a Drosophila lárvális nyálmirigyéneklebomlásában a fejlődés során

Az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) lárvális szervei,köztük a nyálmirigy is a posztembrionális fejlődés során lebom-lanak. Ezen szerv degradációjában az apoptózis mellett bizo-nyosan jelentős szerepet kap az autofágia, melynek hozzájáru-lása a sejtek pusztulásához még nem teljesen tisztázott. Mind-ketten, mint katabolikus sejtélettani folyamatok a növekedésselfordítottan szabályozódnak és együttesen vesznek részt a nyál-mirigysejtek halálában. Munkám során részletesen foglalkoztamaz autofágia szerepével a programozott sejtpusztulásban, melyetecetmuslica lárvális nyálmirigyén vizsgáltam. MegfigyeléseimetGAL4/UAS rendszert tartalmazó muslica törzsön végeztem, mi-vel ezzel a konstrukcióval bármely gén a muslica bármely szö-vetében expresszáltatható. Így a GAL4 forrás csak a nyálmirigy-ben jelent meg, és ez hajtotta meg az autofágia specifikus Atg8-at, melyhez fluoreszcens fehérje volt kötve. Ehhez kereszteztemhozzá az autofágia különféle útvonalaiban mutáns törzsek egye-deit: a TSC1 az autofágiát szabályozó útvonalnak, az Atg1 ésAtg6 pedig az autofág folyamatnak a kulcsfehérjéi. Normál eset-ben a nyálmirigy 17-19 órával a bábképződés után pusztult el,míg az Atg6, Atg1 és TSC1 deficiens egyedekben még 21-23óra múltán is fellelhető volt. Fúzionáltatott fluoreszcens konst-rukciót (apolinert) expresszáló törzs (Apo;rGo/ST6) segítségévelpedig sikerült korai kaszpázaktivitást kimutatnom 13 órás báb-ból származó nyálmirigyben, amely az autofágia és az apoptó-zis szoros együttműködésére utaló jelenség. Az autofágia géneknyálmirigy-specifikus csendesítésével az autofágiát lecsökken-tettem, a nyálmirigyek élettartamának növekedése, továbbá a ko-

28

rai kaszpázaktivitás pedig arra utal, hogy az autofágia minden-képpen részt vesz e szerv sejtjeinek eliminációjában.

XI. Farkas Orsolya (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomá-nyi Egyetem):Miért kerül 1 millió forintba egy túzok? Az eszmei értékekmeghatározásának módja Magyarországon

Napjainkban egyre inkább tapasztalhatók a különféle globá-lis problémák negatív hatásai, melyek a természeti környezetesetében is fokozottan érzékelhetők. A természetvédelem alap-vető célja a bioszféra állapotának megőrzése és helyreállítása,különös tekintettel annak működésére, valamint a biológiai sok-féleség és az alapvető ökoszisztéma szolgáltatások alakulására.

A természetvédelem gyakorlati tevékenységei három szin-ten jelenhetnek meg: a veszélyeztetett fajok védelme mindenhol;nem védett területeken a biodiverzitás megőrzése; védett terüle-teken a természetes és természetközeli élőhelyek, természeti tájvédelme.

A poszter kitér a védetté nyilvánítás szempontjaira, valamintvázolja a veszélyeztetettség és ritkaság közötti összefüggéseketis. Az újabb hatások, veszélyeztető tényezők alakulásával össze-függésben a természetvédelmi érték változását mutatja be és vá-laszol arra a kérdésre, hogy vajon miért kerül 1 millió forintbaegy túzok?

XII. Feller Diána (Grastyán Endre Szakkollégium):A Wnt szignálmolekulák expressziójának vizsgálata dohányfüstindukálta in vivo és in vitro kísérleti modellrendszerekben

A Wnt molekulák az embriófejlődésben, sejt differenciáció-ban, tumor fejlődésben, illetve a gyulladási folyamatok kialaku-lásában egyaránt szerepet játszanak. A Wnt molekulák két kü-lönböző szignál transzdukciós útvonalon, a kanonikus és nemkanonikus jelátviteli kaszkádokon keresztül fejtik ki hatásukat.Korábbi tanulmányok humán tüdő tumoros sejtvonalakban anem kanonikus Wnt5a és a Wnt11 szignálmolekulák expresszi-ójának emelkedését kísérletesen bizonyították.

Célunk volt létrehozni egy in vivo, állatkísérletes modelltés egy in vitro, humán sejtes modellt, melyekben a molekulá-ris folyamatok összevethetőek és azok tovább tanulmányozható-ak. Kutatásunkban hím C57BL/6 egereket 1-2-3 hónapig dohá-nyoztattunk, majd egér tüdőszöveteken immunhisztokémiát vé-geztünk. Kutatásunk során a Wnt5a és Wnt11 molekulák exp-

29

resszióját dohányfüsttel kezelt humán tüdő tumoros sejtvonala-kon is megvizsgáltuk. A feldolgozott mintákból qRT-PCR-t vé-geztünk.

Eredményként az in vivo modellrendszerben mind a Wnt5a,mind a Wnt11 proteineknek a dohányzás időtartamával korrelá-ló emelkedését figyelhettük meg. Az in vitro, humán sejtes mo-dellrendszerben a sejtvonalakra vonatkoztatva egymással nagy-mértékben korreláló Wnt5a és Wnt11 mRNS expressziós válto-zásokat kaptunk.

XIII. Filep Tamás (SZTE Móra Szakkollégium):Kompakt elektron-pozitron spektrométer tervezése

Az MTA Kísérleti Magfizika osztályán tervezzük egy to-roidális mágneses terű, kompakt, pozitron-elektron spektro-méter (COPE) megépítését. A különböző magátmenetekbenkönnyű, semleges részecskék is keletkezhetnek, amelyek töme-ge 9 MeV/c2 körül van. Ezek a részecskék elektron pozitronpárokkal bomlanak, a nagy szögeknél megjelenő éles csúcs aszögeloszlásban ezen részecskék jelenlétére utal. Kimutatásuk-hoz szükséges hogy a spektrométer jó hatásfokkal, jó energia ésszögfeloldással rendelkezzen. Olyan geometriát kell kialakítani,amelyben a tér inhomogenitása könnyen kezelhető

A permanens mágnesekből álló spektrométer tervezésénekfolyamatát számítógépes szimulációval végeztük, a minél opti-málisabb eredmény elérésének érdekében. A különböző geom-etiai elrendezések mágneses tereit először 2 dimenzióban vizs-gálatuk a síkbeli szimuláción legjobban teljesítő geometriai el-rendezés 3 dimenziós mágneses tér szimulációját is elvégeztük,aminek ismeretében tovább finomitottuk az elrendezésen az egy-szerű Euler-féle módszer segítségével szimulált várható pálya-görbéket figyelembe vételével. Ezek után következett a kapotteredmények beépítése és tesztelése a Geant3 szoftver csomag-ba, ahol lehetőség nyílt, hogy nemcsak a geometriai, hanem akomplett fizikai környezet szimulációjára is.

Poszterem ezeken kívül röviden bemutatnám a spektrométertervezett elektronikai, jelfeldolgozó rendszerét is.

XIV. Gáspár Gergely (Nyugat-magyarországi Egyetem):Fenntarthatósági jelentések hazánkban – tudományos anyagokvagy marketingeszközök?

Kutatásom célja a hazai piacokon meghatározó nagyvállala-tok önbevalláson alapuló fenntarthatósági jelentéseinek elemzé-

30

se volt. A vizsgálat fő szempontját a nemzetközi fenntarthatósá-gi elemzésekkel való összevetés képezte.

Mivel a nyilvánosság és a szakma számára is készülő jelen-tések tartalma jelen pillanatban törvényileg nem szabályozott,ezért tartalmuk egyezése (vagy épp nem egyezése) a nemzetkö-zileg elfogadott elvárásokkal rengeteget elárul a hazai vállalatokfenntarthatósággal kapcsolatos viszonyáról.

A kutatás során a napjainkban alkalmazott, és korábban ak-tuális fenntarthatósági elemzések módszertanát elemezve kerültmegfogalmazásra a fenntarthatósági jelentések tartalmával kap-csolatban minimálisan elvárható információk köre.

Ennek ismeretében a magyar (piacon működő) vállalatokmindenki által elérhető jelentéseinek tartalmi és minőségi elem-zése következett, melyek alapján a hiányosságok, és természete-sen fejlesztési javaslatok is megfogalmazódtak.

XV. Jakob Bernadett (Debreceni Egyetem):Az AIM2 fehérje mintázat felismerő tulajdonsága ésantiproliferatív funkciója között fennálló lehetséges kapcsolatvizsgálata

Mai elgondolások szerint a természetes immunrendszer azontúl, hogy képes felvenni a harcot a szervezetet megtámadó fertő-ző ágensekkel, a megváltozott sajátot is felismeri. Az immunsej-tek mintázat felismerő receptorai (pattern recognition receptor;PRR) végzik a patogénekre jellemző molekulamintázatok felis-merését. Ebbe a családba tartozik az általam vizsgált citoplazmá-ban található AIM2 (absent in melanoma 2) fehérje, amelynekligandja a citoplazmába jutott dszDNS. Más PRR-hez hasonló-an az AIM2 is egy citoplazmatikus multi-fehérje komplex, az in-flammoszóma összeszerelődéséhez vezet. Ez a fehérje platformlehetővé teszi a zimogén formában szintetizálódott kaszpáz-1aktiválódását, amely így képes pro-IL-1b és pro-IL-18 hasadásátelőidézve, kész gyulladásos citokineket felszabadítani a sejtek-ből. Amennyiben a folyamat heves, a kaszpáz egyéb sejtfehérjé-ket is bont, amely eddig még tisztázatlan módon sejtelhaláshozvezet. A programozott sejthalál ezen formáját piroptózisnak hív-juk. A folyamat során az inflammoszóma aktivációt kiváltó int-racelluláris kórokozó a fertőzött sejt pusztulásával eliminálódik.Ugyanakkor az AIM2 egy feltételezett tumorszupresszor. Hiszenkimutatott, hogy kifejeződése az osztódás gátlásához vezet, detisztázatlan, hogy milyen mechanizmussal valósul meg. Érdek-lődésünk tárgya, hogy van-e összefüggés az AIM2 fehérje min-

31

tázat felismerő funkciója és antiproliferatív hatása között. Felté-telezzük, hogy ez esetleg a mitózis során a citoplazmába kerültsaját genomi DNS felismerése és piroptózis kiváltása révén va-lósul meg. Ezt megválaszolandó vizsgáltuk az AIM2-nek és azinflammoszóma elemeinek kifejeződését különböző tumor ere-detű sejtvonalakban, a sejtciklus különböző fázisaiban, valamintaz AIM2 lehetséges kötődését az mitotikus kromatinhoz.

XVI. Janosov Milán (Eötvös Collegium):Rácscsatolt interferométer

Optikai hullámvezetőnek nevezzük azokat a teljes visszave-rődés elve alapján működő eszközöket, melyekben bizonyos fel-tételek teljesülése mellett a látható fény hullámhossztartományá-ba eső elektromágneses hullám terjedni képes. A hullámvezetőközeg jellemzően néhány 100 nm vastagságú dielektrikum vé-konyréteg valamilyen hordozó felületen, mely elrendezést hul-lámvezető chip-nek nevezünk. A hullámvezető chip-ek integráltoptikai eszközök, vagyis a terjedő fény felhasználásával speciá-lis funkciókat ellátni képes rendszerek. Példa erre az itt bemuta-tásra kerülő rácscsatolt interferométer. Ennek névadó alkatelemeegy a hullámvezető rétegen kialakított optikai rács, aminek se-gítségével a külső fényforrásból érkező fény becsatolódik a hul-lámvezetőbe. Hogyha a hullámvezetőbe egyszerre két egymástólfüggetlen (mérő- és referencia) nyaláb csatol be két különbözőrács segítségével, akkor ezen nyalábok interferálni fognak egy-mással. Ez az interferenciajel egy harmadik rácson kicsatolható,majd detektálható és feldolgozható.

A két becsatoló rács közötti területet érzékelő felületnek ne-vezzük. Az érzékelő felületen végbemenő optikai törésmutató-változások modulálják a hullámvezetőben terjedő mérőnyalábfázisát. Megmutatható, hogy ezen fázistolás alapján következte-tések vonhatóak le a felületen lezajlott jelenségek tulajdonsága-it illetően (pl. molekulaadszorpció kinetikája), ugyanis a mérő-ág által elszenvedett fázistolás befolyásolja a kialakuló és mér-hető interferenciajelet. Ezáltal a rácscsatolt interferométer alkal-mazhatóvá válik bioérzékelés tárgyú kísérletekben.

XVII. Hadházi Ádám (Hatvani István Szakkollégium):Felfedező gyógyszerkutatás: új módszerek önszerveződőbioaktív vegyületek szintézisére

A természet megfigyelése szerint sok, egymással kölcsön-hatásban lévő elemből felépülő rendszer általában összevissza,

32

kaotikus módon viselkedik. Előfordulhat azonban, hogy a he-lyi kölcsönhatások eredményeként a rendszer egésze harmoni-kus viselkedést kezd mutatni. Ekkor önszerveződésről beszé-lünk. Ilyen rendszerek a fizikában a lézer, az örvénylés vagy aBénard-instabilitás, a kémiában a Belouszov-Zsabotyinszkij re-akció és általában a biológiai, ökológiai rendszerek. Számos, atársadalomtudomány által vizsgált rendszer (pl. piac, emberi tár-sulások) is tárgyalhatóak önszerveződésként. Hogy egy vegyészhogyan hasznosíthatja mindezeket, erre keresi a választ a felfe-dező gyógyszerkutatás...

XVIII. Havril Tímea és Tóth Ádám (Eötvös LorándTudományegyetem):Tihanyi maar tavak – kapcsolatban a felszín alatt?

A Tihanyi-félsziget tavai – a Külső- és Belső-tó, valamintaz időszakosan vízzel borított Rátai-csáva – egy-egy lefolyás-talan medencében foglalnak helyet, melyeket nem táplál felszí-ni vízfolyás, ezért korábbi felfogás szerint egymástól függetle-nek, és egyszerűen a csapadékvíz összegyűlése révén keletkez-tek. Az ELTE Hidrogeológia és Geotermia Munkacsoportjában2010-ben indult kutatás mutatott rá arra, hogy a tavak felszínalatti hidraulikai kapcsolata nem zárható ki.

Munkánk során archív adatfeldolgozást, a területen létesítettsekélyfúrások mintáiból szemcseeloszlás vizsgálatokat, a kikép-zett ideiglenes megfigyelő kutakban vízszintméréseket végez-tünk, továbbá hidraulikai számításokat, vízszintváltozásokra vo-natkozó elemzéseket és vízkémiai értékelést készítettünk.

A félszigetet felépítő felszín közeli képződmények fajlagoselektromos ellenállásának és geometriájának meghatározásárarádió-magnetotellurikus (RMT) méréseket alkalmaztunk. A ka-pott ellenállásértékeket hidraulikus vezetőképesség-értékké kon-vertáltuk (Tóth et al. 2012), majd ezt felhasználva, a tavak közöt-ti hidraulikai kapcsolatot 2D numerikus áramkép szimulációvalis értékeltük.

Az eredmények hozzájárultak a terület hidrosztratigráfiai vi-szonyainak tisztázásához, továbbá rámutatnak arra, hogy a fél-sziget felszíni és felszín alatti vizei összefüggő vízáramlási rend-szer részét képezik. Ennek tükrében a terület természetvédelmikezelésénél a tavak megőrzését ezen eredmények figyelembe vé-telével érdemes végezni.

33

XIX. Juhász Mattias és Vörös Tünde (Széchenyi IstvánEgyetem):Modern városi közlekedésszervezés – a közlekedési igényekbefolyásolásában rejlő lehetőségek

Napjaink egyik legnagyobb és legtöbb kihívást tartogató vá-rospolitikai kérdése a városi és elővárosi közlekedés kezelése.Az elmúlt évszázadokban tapasztalt mobilitási és motorizációsfejlődés csapdái a torlódások és a környezetszennyezés prob-lémáin keresztül a közelmúltban kezdtek felismerést nyerni. Eproblémák természetüknél fogva ott a legjelentősebbek, ahol sokközlekedési igény találkozik egyszerre, azaz többnyire városok-ban, nagyvárosokban.

A közlekedési problémák kezelése mára versenyképességikérdéssé is vált a városok számára. A gazdasági válságok és aklímaváltozás egyre erősödő problémájának idején, egy az erő-forrás és az energiafelhasználás hatékonyságára sarkalló környe-zetben a közlekedési szektor is kezdi felismerni, hogy az általaokozott problémák többsége – a mobilitás megfelelő színvona-lú kiszolgálása mellett – a közlekedési igények befolyásolásávalkezelhető, abban jelentős lehetőségek rejlenek.

Kutatásunkban a közlekedési igénymenedzsment lehetségeseszközeit rendszereztük, különös tekintettel az innovatívnak szá-mító eszközökre. Nemzetközi „best-practice” tapasztalatokon,valamint az Európában egyre inkább elterjedő fenntartható váro-si mobilitás-tervezési (angol rövidítés: SUMP) gyakorlat menténvontuk le a hazai alkalmazásra vonatkozó javaslatokat.

XX. Kende Zoltán (Szent István Egyetem VidékfejlesztésiSzakkollégium):Hulladéklerakó jövőbeni kármentesítésének természetvédelmiszempontú hatásbecslése Kiskunhalason

Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül az elmúlt száz–százötven év emberi beavatkozásának a természeti környezetregyakorolt hatása. Számos esettanulmány, elmélet és elképzeléskerült napvilágra már egy-egy táj átalakulásának pontos okairólés eredményeiről. Ezeket az elméleteket és eseteket áttanulmá-nyozva rá lehet jönni, komoly problémával állunk szemben és,hogy nagy részük antropogén eredetű. A felismerések hatásáraezeket az átalakult tájakat a lehetőségekhez mérten a legújabbtudományos eredmények és technológiák birtokában folyamato-san megpróbáljuk visszaállítani az eredeti, vagy legalább ahhozközeli állapotukba. Ám minden helyreállítási törekvés is egy-

34

ben egy újabb beavatkozás a természet folyamataiba, éppen ezértpontosan meg kell tervezni minden beavatkozást, legyen az jószándékú helyreállítás, vagy egy szükséges új gazdasági beruhá-zás.

Kutatásom során megvizsgáltam Kiskunhalas környékén egyilyen jó szándékú helyreállítási elképzelést és annak jövőbenivárható hatását. Vizsgálataim során arra a kérdésre kerestem aválaszt, vajon a tájat és a tájtörténetet ismervén milyen termé-szeti hatásai lehetnek egy ilyen beavatkozásnak a tájra.

XXI. Kende Zoltán (Szent István Egyetem VidékfejlesztésiSzakkollégium):Tanösvények tervezésének lehetőségei a kiskunhalasi Fejetékimocsár Természetvédelmi Terület példáján

Napjainkban egyre súlyosabb probléma a természeti terüle-tek beépítése, eltűnése, kiszáradása, és az invazív élőlények elő-retörése az endemikusok hátrányára. Az összes károsító hatásegyüttesen arra késztette az embereket, hogy a természeti érté-kek megőrzésének érdekében védett természeti területeket hoz-zanak létre. Ezeken a védett természeti területeken egyre többtanösvényt, túraútvonalat, sétautat létesítenek, hogy a megma-radt természetközeli állapotokat, látnivalókat megmutathassák anagyérdeműnek. A kutatás témájának kiválasztásakor, - az előb-biekhez hasonlóan- az a cél vezérelt, hogy bemutassam: milyenmódszerek léteznek egy tanösvény megtervezéséhez. A kutatásalapjául a kiskunhalasi Fejetéki mocsár Természetvédelmi Terü-letet választottam, amely lehetőséget adhat a környékbeli lakos-ságnak és a turistáknak, hogy bepillantást nyerhessenek az Al-föld hajdani változatos mocsarakkal, lápokkal és homokbuckák-kal tarkított életébe.

XXII. Klátyik Szandra (Szent István Egyetem):Bt-kukoricafajták által termelt Cry-toxinok hatása a víziökoszisztémára

A mezőgazdaságban használt Bt-növényfajták által termelttoxinok környezetre és élő szervezetekre gyakorolt, toxikus ha-tásainak meghatározása kiemelt feladat, mivel a toxin folyama-tosan termelődik a növényben, ezért hosszú ideig a környezetbenmarad.

Kutatásaink során két rovarrezisztens transzgenikus kukori-cafajta (MON 810, DAS 59122-7) és közel izogenikus vonalai-nak vízi ökoszisztémára gyakorolt hatásait vizsgáltuk. A kísérle-

35

ti rendszer kialakítása során nyolc darab akváriumot rendeztünkbe a Dunából, illetve a Velencei-tó nádasos kazettájából szárma-zó vízzel és iszappal. A rendszer beállítása után a vizsgált transz-genikus Bt-kukoricák és közel izogenikus vonalainak levelébőlszármazó levéltörmelékeket helyeztük el a különböző akváriu-mokba. Ezt követően folyamatosan történt a víz- és levélmintákbegyűjtése a MON 810-es kukorica által termelt Cry1Ab-toxinkoncentráció időbeni változásának vizsgálatához és a két transz-genikus kukorica által termelt Cry-toxinok akut és krónikus (re-produkcióra gyakorolt) hatásainak meghatározásához. A toxikushatásokat nagy vízibolha (Daphnia magna) és egyiptomi csípő-szúnyog (Aedes aegypti) lárvák esetében állapítottuk meg.

Eredményeinkkel szeretnénk hozzájárulni a rovarrezisztensBt-kukoricafajták környezeti kockázatainak megismeréséhez.

XXIII. Koloh Gábor (Eötvös Loránd Tudományegyetem):Búvópatak a társadalomtörténetben? Az „ormánsági egyke” éstoposza

Búvópatakként kerül a népesedés kérdése a társadalmi jelen-ségekről vitázók diskurzusaiba és így válik a társadalomtörté-netben is egy, az aktualitását újra és újra elnyerő, ezáltal kutatástérdemlő területté. Úgy vélem, hogy az ormánsági egykézésrőlfolytatott vita gyújtópont: olyan összetett demográfiai és irodal-mi hátterű kérdéskör metszéspontjában áll mind kirobbanásánakidőpontját, mind a ráépült vitatkozók szakmai képzettségét, ní-vóját, mind pedig a későbbi, szintén inspiratív kutatást tekintve,hogy önként kínálja magát az elemzésre. A dolgozat kettős szer-kezetét így a demográfiai eredmények statikus ismertetését ki-egészítő dinamikus diskurzus-elemzés biztosítja. A demográfiaielemzés e tanulmány keretében a nem nominatív adatfeldolgo-zásra koncentrál, tekintve, hogy számos tendencia mérhető, többmechanizmus elemezhető és néhány magyarázó elv megérthetőa rendelkezésre álló adatok felhasználásából. Hogy kérdéseimreválaszt nyerjek, a társadalomtörténet által kedvelt interdiszcipli-náris nyitottsággal és komparatív szemlélettel igyekeztem eljár-ni, mikor a lehetőleg pontos méréseket kiegészítettem a korabe-li publicisztika, a szépirodalom és a néprajz vidékeire tett kirán-dulásokkal.

XXIV. Konkoly Sándor (Szentágothai János Szakkollégium):Szembécs titokzatos várának lokalizációja

36

A történészeket és a várkutató régészeket régóta foglalkoz-tatja Sembech várának problematikája, amely sokáig a nem lo-kalizálható erődítmények közé tartozott.

A Zichy oklevéltár bő egy évszázada megkezdett feldolgozá-sa során kerültek elő olyan adatok, melyek egy idáig ismeretlenközépkori erősség létéről tesznek tanúbizonyságot a Mohácsi-sziget északi részével azonos térségben. Ezután hosszas, máigtartó tudományos vita bontakozott ki a várkutatók körében, ésszületett néhány erőtlen próbálkozás a vár lokalizálásával kap-csolatban. A korábbi elképzelések rendre a Szekcsői-Duna balpartjára fókuszáltak, hiszen a középkori források Szekcső és Bát-monostor között, a Duna közelében említik a várat. Ám ez mégígy is több mint 120 km2-es terület átvizsgálását tenné szüksé-gessé, hiszen a vár maradványait továbbra sem sikerült fellelni.A korábbi koncepciók sok esetben nélkülözik, vagy nem a kellősúllyal veszik figyelembe ama lényeges körülményt, hogy a fo-lyószabályozások előtti és a jelenkori Duna-szakasz paramétereialapvetően különböznek, ezért Szembécs várát nem a Szekcsői-,hanem a Baracskai-Duna partján célszerű kutatni. Munkámbana kutatás főbb állomásait mutatom be, amelyet primer dokumen-tumok elemzésével, dűlőnév-kutatások eredményeit felhasznál-va, terepi munkákkal kiegészítve végeztem. Vizsgálataimat digi-tális adatfeldolgozás, 3D-s terepmodell és régészeti célú légifo-tók beszerzése is segítette.

XXV. Lehoczky Annamária és Szabó Barbara (EötvösLoránd Tudományegyetem):Mennyire jó hőmérők a növények? – A virágzáskezdet mintklímaindikátor

Az elmúlt néhány évtizedben a klímaváltozás hatásainak ku-tatása előtérbe helyezte az ökoklimatológiát. E multidiszcipliná-ris tudományág az élővilág és az éghajlat kapcsolatrendszerénektér- és időbeli mintázatával és annak változásaival foglalkozik.

Köztudott, hogy a növényi fejlődési stádiumok kezdete –mint például a virágzásé is – annyira szorosan függ a hőmérsék-lettől, hogy egymást helyettesítő változóknak (proxy) tekinthe-tők, s így kölcsönösen adatrekonstrukcióra, predikciókra hasz-nálhatók.

Jelen interdiszciplináris munkában célunk volt feltárni e füg-gések mértékét több hazai növényfaj esetében. Vajon a Kárpát-medencében is hasonló trendek figyelhetőek meg a globális fel-melegedéssel összhangban, mint Európa más területein?

37

XIX. és XX. századi hőmérsékleti és virágzáskezdeti adato-kat, valamint a téli NAO index (Észak-Atlanti Oszcilláció) idő-sorait is felhasználva kerestük a választ. Különféle elemző eljá-rásokkal vizsgáltuk (i) a klimatikus változók (havi átlaghőmér-sékletek, NAO index) trendjeit és a közöttük lévő kapcsolatokat;(ii) a hőmérsékletek direkt és a NAO esetleges indirekt hatását avirágzáskezdetekre; (iii) a növényfajok hőérzékenysége közöttikülönbségeket.

XXVI. Lőrincz Hanna (Apafi Mihály Református EgyetemiKollégium):Az autizmus és a művészetek

Az autizmus esetén az agy szociális interakciókért és kom-munikációs képességekért felelős területének normálistól elté-rő fejlettségéről beszélhetünk. De vajon milyen köze lehet azautizmusnak a művészetekhez? Van az autistáknak egy bizo-nyos csoportja, akiket Asperger szindrómásoknak nevezünk, őkazok, akik valamilyen területen nagyon egyedi, nagyszerű telje-sítményre képesek, vannak köztük olyanok is, akik kiváló zenei,képzőművészeti, írói tehetséggel rendelkeznek. Asperger szind-rómások általános jellemzői közé sorolhatjuk a szociális készsé-gek hiányát, a kapcsolatteremtés, a kommunikáció és az érthetőbeszéd deficitjét, e mellett az egocentrizmus, az érdeklődés be-szűkültsége, az emocionális megnyilvánulások kontrollálatlan-sága, az empátiás képesség éretlensége is megemlíthető. Gon-dolták volna, hogy Leonardo da Vinci, Vincent van Gogh, Bee-thoven, Mozart, Hans Christian Andersen, Bartók Béla feltéte-lezhetően mind Asperger szindrómások voltak?

XXVII. Ludman Márta és Páldi Katalin (Eötvös LorándTudományegyetem):Egy alternatív, környezetkímélő megoldás a hidegstressz általokozott mezőgazdasági károk csökkentésére

A paradicsom és a kukorica a legjelentősebb gazdaságinövényeink közé tartoznak. Trópusi eredetük miatt az ala-csony hőmérséklet számos ponton károsíthatja az anyagcsere-folyamataikat, ami csökkenti a növények termőképességét. Ma-gyarországon mostanában előtérbe kerültek azok a kutatások,melyek célja olyan anyag