XLH. uj evfolyam szam Budapest, 1987. oklober ho...
Transcript of XLH. uj evfolyam szam Budapest, 1987. oklober ho...
XLH. uj evfolyam 10. szam Budapest, 1987. oklober ho
JOGTUDOMANYIKOZLONY
Tudomfinyos foly6ir«t
TARTALOM
NAGY LASZLOGondolatok a munkaltato anyagi feielossegenek to-vabbfejleszteserol 527
CSILLAG GYORGYTerv es/vagy epiilet, avagy: mil ved a szerzoi jog? ... 533
RACZ GYORGYA foglalkozastol eltiltas — osszehasonlito jogi vetii-letben 538
ZOLTAN ODONA termeloi felelossegrol 542
SZABO MIKLOSA nemzetkozi jog sajatossagainak hatasa a jog fo-galmara 548
KIRALY MIKLOSA deliktualis feielosseg nemzetkozi maganjogi sza-balyozasanak jelenkori fejlodeserol 553
Szcmle
RUSZOLY JOZSEFA kiegyezes ujabb historiografiaja es a jogtortenet... 559
VIDA SANDORFogyasztoi velemenykutatas eredmenyeinek felhasz-nalasa az USA vedjegyjogi itelkezeseben 565
Jogirodalom—Jogelet
Adam Antal: A tarsadalmi szervezetek fogalma, tipu-sai es jogallasa de lege ferenda (PFEIL EDIT) 569
Toro Karoly: Az orvosi jogviszony (TATAR IREN).... 572Hajdu Lajos: Buntett es biintetes Magyarorszagon a
XVIII. szazad utolso harmadaban (KOHEGYI MI-HALY) 575
KUKORELLI ISTVANAllam — terkapcsolatok — demokracia (Bihari Ottoemlekiiles) 577
STIPTA ISTVANIjjas Jozsef kandidatusi eitekezesenek vitaja 578
COJJEPXAHHE: Jlacxo ffa/ft: MbicjiH o aajiMiemiieM pasBHTHH MaTepiia.ibHoii oTBecTBCHHOCTii pa6oTO«aTeJM — JJi>ep,fb*InjiJiar: FIpoeKT H/HJIH crpoeHHe, HJIH xe, MTO sainHinaexCH aBTOpCKHM npaeoM? — ffbeprjb Patf: Jlnmeuiie npasa saimMaTbcaonpeflejieHHOH npodpeccnefi B cpaBHmrejibHO-npaBOM aciieKxe — 3#e Sojiran: O6 OTBCTCTBCHHocTy npoHSBOfliiTejia — MIIKJIOIUCa6o: BjiiMHiie ocodeHHocreH MeaiflyHapnanoro npasa Ha noHHTye npasa — MHKJIOUI Knpaft: O pasBHTHH peryjiHpOBamiHjjejiHKTHOH OTBCTCTBeHHOCTy no MOKUVHapoflHOMy MacTHOMy npaBy coBpeMeHHOCTH — Oosop: Hoxecp Pycoii: HOBBH HCTopnorpa-(pHH ABCTpo-BenrepcKoro corjiamcHHH H iicropHH npasa — Illaajjop Bii/in: HcnojibSOBanne pejyjibTaTOB Hcc.ieaoBanHH MHCHHH
H B peiiieHHax cnopos no TOBapubiM 3HaK3M B CIIIA — lOpitwrnecKax jiHTeparypa-ioypmiii'iecKaa xiiiHh: AaaMTaji: FIoHHTiie rnnbi n npasoBoe nojioxenne OBmecTBennbix opraHnsatiHH de lege ferenda 3nin nfyeiui) — Tepe KapoH:
eHHe spana (Mpe» Tarap) — Xaflfly Jlafioin: IIpecTynjieHiie H HaKasaHne B Benrpim B nocjiennefi TpeTH XVIII BCKB(Mnxaii Kexeabii) — HmiwaH KyKOpenu: TocyaapCTBO — CBHSH B npoctpaHCTBe — AeMOKpaHHH (coBeu;aHne B naMHTb OTTOBHxapii) — HniTBan UlTimra: OOCVJKACHHC KaHnH«aTCKOH aticceTpaunii Ho/Ketpa Hflauia.
INHALT: Ldszlo Nagy: Gedanken iiber die Weiterentwicklung der materiellen Verantwortung des Arbeitsgebers. Gyorgy Csillag: Planund/oder Gebaude: was schiitzt das Urheberrecht? — Cydrgy Rdcz: Berufsverbot vom dem Gesichtspunkt der Rechtsvergleichung bet-rachtet. — Odon Zoltdn: tiber die Verantwortung des Hersteliers. — Miklos Szabo: Die Wirkung der Eigenart des internationalen Rechtsauf den Rechtsbegriff. — Miklos Kirdly: Uber die gegenwartige Entwicklung der internationalen privatrechtlichen Regelung der deliktuel-len Verantwortung. — REVUE: Jozsef Ruszo/y: Neuere Historiographie des Ausgleiches von 1867 und die Rechtsgeschichte. — SdndorVida: Anwendung der Ergebnisse der Konsumenten-Meinungsforschung in der Schutzmarken-Rechtsprechung der USA. — RECHTSLI-TERATUR —RECHTSLEBEN: Antal Adam: Begriff, Typen und Rechtsstand 'de lege ferenda der gesellschaftlichen Institutionen (EditPfeil). — Karoly TSro: Das arztliche Rechtsverhaltnis (Ircn Tatar). — Lajos Hajdii: Straftat und Strafe inUngarn im lelzten Drittel des 18.Jahrhunderts (Mihdly Kohegyi). — Istvdn Kukorelli: Staat — Raumbeziehungen — Demokratie (Gedenksitzung Otto Bihari). — IstvdnStipia: Diskussion uber die Dissertation von Jozsef Ijjas
CONTENTS: Ldszlo Nagy: Some thoughts on the further development of the material liability of the employers — Gyorgy Csillug: Planand/or building: what does copyright law protect? Gyorgy Rdcz: The deprivation of profession — in a comparative wiev — Odon Zoltdn:On poducts liability — Miklos Szabo: The influence of international law on the notion of the law Miklos Kirdly: On the modern develop-ment of the regulation of the delictual liability in the conflict of laws — REWIEW: Jozsef Ruszoly: The new historiography of the compro-mise of 1867 and the legal history — Sdndor Vida: Use of the results of the customers opinion research in dccideing patent law cases in theU.S. LEG A LITERATURE—LEGAL LIFE: Antal Adam: The notion of the social organisations, their types and legal position de lege fe-renda (Edit Pfeil) Karoly TOro: The medical legal relations (Iren Tatar) Lajos Hajdii: Crime and punishment in Hungary in the last decadesof the 18. Century SMihdly Kohegyi) Istvdn Kukorelli: State — connections — democracy (Memorial session Otto Bihari) Istvdn Stipta:The discussion of the dissertation of Istvan Ijjas
578 JOGTUDOMANYI KOZLONY 1987. oktober ho
pest a kdtet dllamjogi resze halvd-nyabb, Ennek magyarazata lehet ne-hany elfoglaltsag miatti tavolmaradas,ami azonban (ez nem a szerkeszto bu-ne) irasban kesobb potolhato lett vol-na, aranyosabba teve ezzel a tanul-manykotetet. Az onkormanyzatokkalfoglalkozo irasokat leszamitva tulaj-donkeppen csak harom-negy tanul-many kifejezetten allamjogi-alkot-manyjogi indittatasu, ezek is egymas-tol fiiggetlenek, alapfogalmakkal (atudomanyag elnevezese, a jogforras-•endszer kerdesei) foglalkoznak. Aznlekkotet mufaja szempontjabol
-eldaadonak tartom ,,az allami szer-v^ek kozdtti egyensulyozo rendszer ki-alakitasanak problemaja Bihari Ottokoncepci6jaban" cimu eloadast,amely valoban megszuntetve-megorziaz orokseget, feltarva es alkotoan to-vabbfejlesztve azt. Nem kevesbe er-dekfeszito a parlamentrol de lege fe-renda tartott referatum, amely a leg-felsobb szuveren testulet es a tenylegeshatalomgyakorlas osszefiiggeseit ke-resi. J61 egybevag az iras Bihari Otto-nak a parlament munkajarol keszitettradio-interjujaval (Id. 535—539. old.).
A szakmai vonatkozasokrol vissza-terve a szemelyesekre — erre osztonbza kotet radiointerjukat tartalmazofiiggeleke is — ad-e emberi portret azemtekkonyv Bihari Ottorol? Az egyikbevezeto foreferatum vegigkiseri azeletutat, leltart keszit fontosabb mu-veirol. Ezt egesziti ki a munkassagotteljeskoruen bemutat6 bibliografia,amely kozel 250 tetelt sorol fel, kozot-tiik 21 monografiat es nagyjabolugyanennyi tankonyvet.
Az emlekiiles szonokai sem mente-sek a tudossal, a barattal, a kollegavalva!6 szemelyes talalkozasok hatasaalol, az emlekmozaikokbol tovabbepitheto az emberi palyaiv. A mozai-kok koziil nehany; a nemzeti kisebb-seg tagjakent Temesvaron atelt gyer-mekkor lehet a magyarazata a nemze-tisegek iranti erzekenysegenek — veliaz egyik hozzaszolo. Talan nem csakennek, hanem a demokracia iranti er-zekenysegenek, mivel a demokraciamindig a kisebbseg-tobbseg viszonya-ra epiil. A debreceni egyetemi evekrol,a tanszeki elodokrol, a kozjog akkoriallapotarol, a kdzos elmenyekrol adszamot az egykori evfolyamtars, a ke-sobbi palyatars. A gyakorlati kozigaz-gatdsi munkdban egyiitt eltoltott evek-re emlekezik kozigazgatasunk egyikjelenlegi vezetoje, annak mindennapiizgalmaira Bihari Otto a kotetben ko-zolt interjiiban is visszater. A pecsiegyetemen 4s a Dundntuli Tudomd-
nyos Intezetben vegzett tevekenysege-rol sokan vallanak; ket csomopont ta-pinthato ki, az 1957—1964 kozotti de-kansag, es 1973, amikor Bihari atvesziaz intezet vezeteset. A vallomasokbolfeltarulnak egy nem mindennapi eletkonturjai; az iskolateremto, a diakko-ri munkara figyelo, a fiatalokat palya-ra segito professzor, a hazai es nem-zetkozi kutatasokat szervezo, inspira-16 tudos mindennapjai. Bihari Otto akozelet aktiv reszese, mint mindeniitt,ott is eros, meghatarozo szemelyiseg,aki velemenyet sohasem csomagoltabe. Minderrol onmaga is nyilatkozik akonyvben, elismerven hirtelen terme-szetet, hangjabol ugyanakkor kicsen-diil a csalad, a fiatalok, a munka, aszepirodalom szeretete.
Nem lehettem jelen az emlekiilesen,szabad legyen ezert szemelyes veleme-nyemmel zarnom mondandomat. Va-lamelyest ismerve az eletmiivet es al-kotojat, Bihari Ottot europer es — akorba mindig belehelyezve — refor-mer gondolkodonak tartom. Szeme-lyes talalkozasainkon — bevallom,felve tiszteltem — nem egy batoritoszot kaptam tole. Inspiralo gondolata-it kutatasaimban ma is hasznositom, skoteteit — amelyek melle most odaal-litom ezt az emlekkonyvet — gyakranleemelem a konyvespolcrol. Nincsenrajtuk por.
Stipta Istvdn
Ijjas Jozsef kandidatusi ertekezesenekvitaja
A Tudomanyos Minosito Bizottsagaltal kikuldott biralobizottsag e!6tt1987. aprilis 21-en zajlott le Ijjas Jozsefegyetemi adjunktus (Budapest/Mis-kolc) N£met-Ausztria provizorikuskormdnyzati rendszere cimu kandida-tusi ertekezesenek nyilvanos vitaja. Abizottsag elnoke Racz Attila tudoma-nyos fomunkatars volt, opponenskentDioszegi Istvan es Takacs Imre egyete-mi tanarok mukodtek kozre.
A disszertacio az Osztrak—MagyarMonarchia felbomlasa utan letrejottNemet—Ausztria kormanyzati rend-szeret dolgozta fel. Bar az egyetemeses hazai tortenelem miiveloi szamos,Ausztriaval kapcsolatos muvet irtakmar, a hivatalos biralok megis szeren-csesnek tartottak a disszertans targy-valasztasat.
Stipta Istvdn egyetemi adjunktus, NMEAllam- es Jogtudomanyi Kar (Miskolc).
A zOmmel politikatorteneti feldol-gozasok utan Ijjas Jozsef intezmeny-torteneti nezopontja, jogtorteneszikozelitese onmagaban is novumot je-lent. Mas kerdes az, hogy mennyibenlehet sikeres idegen orszagbeli intez-menyek magyar torteneti feldolgoza-sa. Dioszegi Istvan batorito allaspont-ja szerint a nemzeti tortenelem felseg-teruletere a kiilfoldi tb'rtenesz a kom-paratisztika menlevele nelkiil is belep-het. Ha — mint Ijjas Jozsef — ismeriaz eredeti forrasokat, feldolgozaso-kat, a honi torteneszek beidegzodesei-tol, elfogultsagaitol mentesen kbzelitimeg a temajat. A diszertacio vitajanakvegkovetkeztetese szerint a szerzo dol-gozata az osztrak tudomanyossag sza-mara is hasznos megallapitasokat tar-talmaz. Dioszegi Istvan a szerzobenegyenesen a nemreg elhunyt KerekesLajos nemzetkozi lepteku munkassa-ganak folytatojat latja.
Az ertekezes fobb megallapitasaitkovetve eloszor a nemet—osztrak al-lam letrejottenek mozzanatait emelhe-tem ki. A szerzo eloszor a Saint—Ger-main-i bekeszerzodessel ,,eletre itelt"Ausztria kialakulasanak fobb alloma-sait vizsgalta. Az allamalakulas politi-kai celkituzeset 1918. oktober 3-an fo-galmaztak meg. A politikai taborok(partok) erre vonatkozo konkordacio-ja oktober 10-en sziiletett meg. AzIdeiglenes Nemzetgyules oktober 21-imegalakulasa utan oktober 30-an tor-tent az allamalapito hatarozat elfoga-dasa, majd egy nappal kesobb a hata-lom tenyleges atvetele. A szerzo allas-pontja szerint Nemet-Ausztria mega-lapitasa nem mint a nemzeti bnrendel-kezesi jog onkentes megvalositasa, ha-nem mint egy kiilpolitikailag determi-nalt helyzetben hozott kenyszerintez-kedes foghato fel.
A diszertacio egyik ujszeru megalla-pitasa szerint az 1918. oktober 30-i al-kotmanyfragmentum a korabbi kato-nai diktatura tagadasakent a nagyfrancia forradalom reminiszcenciait istartalmazo direktorialis kormanyfor-mat alkotott. Az alkotmanyozas ernetulbuzgo intezkedese mellett a tanul-manybol megismerhetjuk a gyors al-lamszervezes soran elkovetett struktu-ralis hibakat is. A szerzo ide sorolja abizalmatlansagi inditvany hianyat; azta tenyt, hogy az Allamtanacs nem ren-delkezett vetojoggal es hogy az allam-titkaroknak nem volt ellenjegyzesi jo-guk. Egy kesobbi (1919. december 19-i)alkotmanyfragmentum reszben korri-galta a tapasztalt hianyossagokat. Aregi osztrak kormanyzati konstrukcio-hoz visszakanyarodva kiepitette az al-
1987. oktober ho JOGTUDOMANYI KOZLONY 579
lam es kormanyfo lisziseger. az Al-lamkormanyt valoban kormannya ala-kitotta es a politikai felelossegenek er-venyesitesere bevezette a bizalmatlan-sag intezmenyet.
Az Ideiglenes Nemzetgyules egyikfontos feladata volt az AlkotmanyozoNemzetgyules kozjogi alapjainak meg-teremtese. A tanulmany fontos reszeezen testiilet es a tovabbi provizorikusrendszer viszonyainak elemzese. AzAlkotmanyozo Nemzeigyules a korab-bi atmeneti szakaszhoz kettos modonviszonyulhatott. Vagy — amint azt azIdeiglenes Nemzetgyules tette — a jogidiszkontinuitas elvet fogadja el, tehato'nmagat sajat hatarozata alapjan ere-deti, azaz mas autoritasbol le nem ve-zetheto modon a nepszuverenitas lete-temenyezesnek nyilvanitja, vagy pedigsajat magat az Ideiglenes Nemzetgyu-les jogutodjanak tekinti. A politikaicelszeruseg — olvashatjuk a tanul-manybol — az utobbi mellett szolt, azAlkotmanyozo Nemzetgyules ezt azalternativat valasztotta. A fenti dilem-ma hasonlo modon vetodott fel es ol-dodott meg hazankban is a felszaba-dulast koveto kozjogi harcok soran.
A dolgozat tartalmi attekintese so-ran az 1919. marcius 14-i alkotmany-fragmentumot emlitjiik meg. Ez a do-kumentum — az Alkotmanyozo Nem-zetgyules tulsulyanak megorzese mel-lett — az allamfoi tisztseg ,,potleka-kent" ezen testtilet elnoket ruhazta felbizonyos jogokkal a kormanyzati esvegrehajto hatalom teriileten. Mivelazonban az elnok nem kapta meg sema parlament feloszlatasanak, sem pe-dig a kormany kinevezesenek jogat, akormanyzati rendszer Achilles-sarkavaltozatlanul az allamfoi tisztseg sza-balyozatlansaga maradt.
A szerzo osszegzese szerint a tarsa-dalmi es politikai forradalmak sajatosdialektikaja ervenyesiilt az osztrak al-kotmanyozasban is, Az alkotmanyosmonarchia tagadasakent letrejott egydirektoralis koztarsasag. majd — akor politikai viszonyainak eredmenye-kent — egy kdzbulso, ..atlagolt" rneg-oldas, egy sajatos parlamentaris kSz-tarsasag.
Az opponensek meitat tak Ijjas J6-zsef feldolgozasmodja:, a dolgozat at-tekinthetoseget, olvasmanyos stilusat.Helyeseltek, hogy a relevans alkot-manyjogi dokumentumokat idobenisorrendben vizsgalta. A dolgozategyebkent peldaja lehet a hasonlo tar-gyii feldolgozasoknak: eloszor a poli-tikai hatteret, majd a jogdogmatikaikerdeseket elemzi, vegiil — osszege-zeskent — az intezmenytorteneti fejlo-destendenciat foglalja ossze. Mindeztszeles forrasbazison, hiszen a jogsza-balyokon tul felhasznalta a nemzet-gyulesi jegyzokb'nyveket, a jogforra-sok indoklasait, a kiilonbozo partalla-su napisajto informacioit es a leveltarianyagok adatait.
A fontosabb opponensi megallapi-tasok kozul elsokent Dioszegi IstvanNemet-Ausztria specialis fejlodesi ira-nyait hangsulyozo felveteset emlithe-tem meg. Nezete szerint valosagos ku-riozumnak tekintendo, hogy mig azegykori Osztrak—Magyar Monarchiaujjaalakulo allamai kivetel nelkul tor-teneti alapon epitkeztek, Nemet-Ausztria nem tudott, vagy inkabb nemakart tudni sajat multjarol, es letet isligy fogta fel, mint a Habsburg-multtokeletes antiteziset. Ugyanigy veleke-dett a jovojerol is; az ,,eletkeptelen-seg" teoriajara hivatkozva egyetlenosztrak politikus sem kivanta az Onal-
16 Ausztriat. A gyoztes hatalmak mas-kepp dontottek. A kis Nemet-Auszt-rianak tudomasul keiiett vennie, hogy— idezve Dioszegi Istvan szellemesmegallapitasat — fiiggetlensege nemolyan tulajdon, amellyel szabadonrendelkezhet.
Takacs Imre felvetette az alkotma-nyos intezmenyek kontinuitasanak esa forradalmi helyzet reven eloallt meg-szakitottsag melyebb allamjogi elem-zesenek igenyet. Valoban kiilonos je-lenseggel allunk szemben: az Ideigle-nes Nemzetgyules tagjait 1911-ben va-lasztottak meg, igy 6k a tfirtenelmisorsfordu!6 idejen szemelyiikben is akontinuitast kepviseltek. A varatlanuleloallt haboru utani helyzetben vi-szont eredeti elkepzeleseiktol elteropolitikai programot kellett kepvisel-niiik.
A biralok elfogadtak Ijjas Jozsefvalaszat, amely szerint Ausztriaban1918-ban elmeleti diszkontinuitas esgyakorlati kontinuitas valosult meg.
Az opponensek a dolgozatiro mod-szeret alkalmasnak talaltak a valasz-tott targy feldolgozasara. Dioszegi Ist-van ugyan nehol feleslegesnek velte a,,paragrafusok mikroszkopikus elem-zeset", de maga is megengedte, hogy akfiztortenesz szamara idegen dogmati-kai elemzes nem nelkiilozheti ezt amodszert.
A tanulmany remenybeli publikala-sa eseten sziikseg lenne egy europai ki-tekintesre (Dioszegi Istvan), tovabbautalni lehetne a magyarorszagi fejlo-des rokonvonasaira is (Takacs Imre).
A jelolt valasza utan a biralobizott-sag a dolgozat tudomanyos erteketmaximalis pontszammal honoralva ja-vasolta Ijjas Jozsef reszere a kandidd-tusi fokozat odaiteleset.