XI. MRTT vándorgyűlésKaposvár, 2013. november 21-22.

Munkaerő vándorlás vizsgálata a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön

Weber ErikaPécsi Tudományegyetem Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

„A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg”

A munkaerő vándorlás• Befolyásoló tényezők:

• Bérszínvonal• Munkahelyek száma

• A gazdasági tevékenységek térbeli sűrűsödése és a tőke koncentrációja is előidézi• Globalizáció • Jelentős befolyás a gazdasági fejlődésre, valamint a térbeli különbségekre• Egyéni mozgás: életkor, képzettségi és kulturális szint • Társadalmi mozgás: történelmi, kulturális és gazdasági szempontok• A legnagyobb tömegeket érintő mozgások:

• Kényszermozgások• Kedvezőbb életfeltételek, jobb gazdasági, jövedelmi pozíció elérése

• Mindig megfigyelhető - eltérő intenzitás• A vidéki (mezőgazdasági) régióból a városi (ipari) régióba történő vándorlás:• Elégedetlenség (munka- , életkörülmények), regionális különbségek térbeli

mobilitás

Hatása a regionális fejlődésre

• Külön kell választani a periférikus és fejlett régiók esetében

• Szoros összefüggés a szakképzettséggel

• A fejlett régiók esetében:

• Minél magasabban képzett a munkaerő, annál fejlettebb

technológiát, magasabb teljesítményt lehet realizálni

• Az ilyen tényezők azonban megnövelik a bevándorlás

intenzitását és kumulatív hatásokhoz vezethetnek

• A fejlett régiók fiatalodása, a fejletlen régiók elöregedése

Ingázás

• Városok magas száma, de a kapcsolatrendszer nem kiforrott

• Az új városok nem rendelkeznek még városi funkciókkal

• Népességmegtartás, munkahelyteremtés probléma

• Jelentős hatása van a tanyáknak

• A közlekedési infrastruktúra jelentős befolyásoló tényező a

munka- és lakóhelyválasztásban.

• A közlekedési viszonyok nem megfelelőek

A két régió jellemzői

Megnevezés

2001 2011 2001 2011 2001 2011 2001 2011

Bács-Kiskun megye 541430 524841 49.70% 36.91% 5.40% 10.60% 17.20% 30.64%

Békés megye 399302 361802 44.90% 35.16% 6.00% 11.90% 22.57% 31.01%Csongrád megye 418574 421827 52.10% 37.98% 3.70% 9.60% 20.06% 27.99%Baranya megye 408147 391455 46.10% 35.71% 6.50% 14.50% 29.39% 38.28%Somogy megye 337930 317947 45.30% 34.31% 9.70% 13.10% 33.06% 43.25%Tolna megye 251594 231183 47.90% 36.72% 7.20% 9.00% 33.55% 42.91%

NépességFoglalkoztatási

arányMunkanélküliségi

ráta

Ingázók a helyben lakó

foglalkozatottak arányában

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

Vidék problémái:•Népesség fogyása•Elöregedés•Elvándorlás•Falvak, tanyák kiürülése

Munkavégzés helye

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

együtt együtt 15-29 30-49 50-X 15-29 30-49 50-X együtt együtt 15–29 30–49 50–X 15–29 30–49 50–X

2001 2011 2001 2011

Bács-Kiskun 82,80% 71,98% 25,65% 54,91% 19,44% 15,04% 54,18% 30,78% 17,20% 28,02% 34,53% 52,58% 12,88% 23,21% 56,07% 20,72%

Békés 77,43% 71,49% 23,60% 57,14% 19,27% 14,15% 55,17% 30,68% 22,57% 28,51% 33,33% 54,25% 12,42% 22,29% 56,74% 20,98%

Csongrád 79,94% 74,70% 26,04% 54,27% 19,68% 16,45% 54,59% 28,96% 20,06% 25,30% 33,50% 52,74% 13,76% 21,82% 58,04% 20,15%

Baranya 70,61% 63,25% 24,52% 57,25% 18,24% 14,67% 53,98% 31,35% 29,39% 36,75% 31,87% 55,83% 12,30% 19,62% 57,03% 23,35%

Somogy 66,94% 60,98% 23,54% 57,04% 19,42% 13,11% 54,47% 32,42% 33,06% 39,02% 30,98% 54,90% 14,12% 20,05% 56,36% 23,59%

Tolna 66,45% 59,89% 21,93% 58,35% 19,72% 13,70% 54,24% 32,05% 33,55% 40,11% 32,82% 54,30% 12,88% 21,83% 56,63% 21,54%

Helyben dolgozó Más településen dolgozó

2001 2011 2001 2011

Helyben és más településen dolgozók aránya a két régióban 2001

15-29 30-49 50-Xmezőgaz-daságban

iparban, építőiparban

szolgálta-tásban

15–29 30–49 50–Xmezőgaz-daságban

iparban, építőiparban

szolgálta-tásban

Megyei jogú város 92.61% 28.19% 53.11% 18.69% 2.67% 29.76% 67.57% 7.39% 30.36% 53.29% 16.35% 4.20% 39.93% 55.88%Városok együtt 88.34% 26.30% 54.36% 19.35% 8.59% 31.17% 60.24% 11.66% 34.33% 52.09% 13.58% 5.98% 40.05% 0.00%Községek, nagyközségek 61.39% 22.05% 57.97% 19.97% 35.19% 22.71% 42.09% 38.61% 34.77% 53.16% 12.07% 6.61% 48.48% 44.90%Megye összesen 82.80% 25.65% 54.91% 19.44% 12.65% 29.88% 57.48% 17.20% 34.53% 52.58% 12.88% 6.27% 43.94% 35.26%

Megyei jogú város 91.84% 24.51% 55.79% 19.70% 3.32% 29.73% 66.95% 8.16% 31.13% 53.14% 15.73% 5.81% 30.94% 63.25%Városok együtt 84.21% 24.15% 56.66% 19.18% 8.75% 32.00% 59.25% 15.79% 31.79% 54.61% 13.60% 5.69% 41.78% 52.54%Községek, nagyközségek 60.12% 21.61% 58.84% 19.56% 27.87% 21.76% 50.37% 39.88% 34.88% 53.89% 11.23% 7.44% 49.77% 42.79%Megye összesen 77.43% 23.60% 57.14% 19.27% 12.93% 29.76% 57.31% 22.57% 33.33% 54.25% 12.42% 6.56% 45.75% 47.69%

Megyei jogú város 91.06% 27.71% 53.34% 18.95% 3.39% 28.08% 68.53% 8.94% 29.68% 53.99% 16.33% 4.74% 38.83% 56.43%Városok együtt 88.58% 27.32% 53.51% 19.17% 6.74% 28.65% 64.61% 11.42% 32.48% 52.52% 15.00% 6.02% 39.01% 54.97%Községek, nagyközségek 54.70% 20.02% 57.90% 22.08% 43.68% 14.52% 41.80% 45.30% 34.26% 52.90% 12.84% 6.79% 42.99% 50.22%Megye összesen 79.94% 26.04% 54.27% 19.68% 13.19% 26.18% 60.63% 20.06% 33.50% 52.74% 13.76% 6.46% 41.30% 52.23%

Megyei jogú város 92.44% 26.59% 54.62% 18.79% 0.99% 26.24% 72.77% 7.56% 27.63% 55.77% 16.60% 4.73% 39.56% 55.71%Városok együtt 84.80% 25.47% 56.03% 18.49% 2.38% 27.87% 69.74% 15.20% 32.52% 53.81% 13.68% 5.97% 40.65% 53.37%Községek, nagyközségek 39.06% 19.90% 63.11% 17.00% 23.88% 22.88% 53.24% 60.94% 31.51% 56.95% 11.54% 10.94% 44.50% 44.57%Megye összesen 70.61% 24.52% 57.25% 18.24% 6.07% 27.02% 66.91% 29.39% 31.87% 55.83% 12.30% 9.17% 43.13% 47.71%

Megyei jogú város 89.52% 25.09% 54.48% 20.43% 1.67% 24.29% 74.03% 10.48% 27.91% 54.76% 17.33% 5.15% 35.30% 59.55%Városok együtt 84.98% 24.14% 55.94% 19.92% 3.21% 26.70% 70.09% 15.02% 29.08% 54.17% 16.75% 6.73% 35.21% 58.06%Községek, nagyközségek 45.18% 22.18% 59.54% 18.29% 21.14% 16.94% 61.93% 54.82% 31.61% 55.14% 13.25% 8.81% 42.66% 48.54%Megye összesen 66.94% 23.54% 57.04% 19.42% 8.69% 23.71% 67.59% 33.06% 30.98% 54.90% 14.12% 8.29% 40.81% 50.90%

Megyei jogú város 87.11% 23.13% 55.08% 21.79% 1.90% 26.79% 71.31% 12.89% 26.84% 55.28% 17.88% 5.23% 46.06% 48.72%Városok együtt 80.46% 22.83% 57.53% 19.64% 4.43% 36.74% 58.83% 19.54% 30.34% 54.38% 15.28% 6.07% 45.80% 48.13%Községek, nagyközségek 45.67% 19.56% 60.50% 19.94% 30.22% 17.87% 51.91% 54.33% 34.15% 54.26% 11.59% 6.42% 55.51% 38.07%Megye összesen 66.45% 21.93% 58.35% 19.72% 11.57% 31.52% 56.91% 33.55% 32.82% 54.30% 12.88% 6.30% 52.13% 41.57%

Bács-Kiskun

Megnevezésegyütt

Más településen dolgozó

együtt

éves foglalkoztatott

Helyben dolgozó

éves foglalkoztatott

Csongrád

Békés

Somogy

Tolna

Baranya

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

Helyben dolgozók aránya 2001

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

0.0410 – 0.26670.2668 – 0.45000.4501 – 0.63330.6334 – 0.81670.8168 – 1.0000

Más településre dolgozni járók aránya

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

0.0700 – 0.20000.2001 – 0.40000.4001 – 0.60000.6001 – 0.80000.8001 – 1.0000

Iskolai végzettség

Általános iskola első

évfolyamát sem

végezte el

Legalább általános iskola 8.

évfolyam

Legalább érettségi

Egyetem, főiskola stb.

oklevél

Általános iskola első

évfolyamát sem

végezte el

Legalább általános iskola 8.

évfolyam

Legalább érettségi

Egyetem, főiskola

stb. oklevél

Általános iskola első

évfolyamát sem

végezte el

Legalább általános iskola 8.

évfolyam

Legalább érettségi

Egyetem, főiskola

stb. oklevél

Bács-Kiskun 1,5% 73,2% 21,6% 7,0% 0,8% 85,8% 28,9% 9,0% 0,6% 93,5% 38,9% 13,6%

Békés 1,1% 72,6% 23,4% 6,6% 0,6% 85,4% 30,1% 8,1% 0,6% 93,6% 40,6% 12,9%

Csongrád 1,0% 77,6% 28,6% 9,4% 0,4% 89,4% 38,6% 12,5% 0,5% 95,6% 49,9% 18,7%

Dél-Alföld átlag 1,2% 74,5% 24,5% 7,7% 0,6% 86,9% 32,5% 9,9% 0,6% 94,2% 43,1% 15,1%

Baranya 1,7% 78,3% 26,8% 8,7% 0,7% 89,1% 34,9% 11,0% 0,6% 95,2% 45,2% 16,8%

Somogy 1,9% 73,8% 23,2% 7,5% 1,0% 86,4% 30,5% 9,3% 0,8% 93,6% 40,6% 13,8%

Tolna 1,5% 73,6% 23,0% 7,3% 0,9% 85,9% 29,2% 9,2% 0,7% 93,5% 38,9% 13,3%

Dél-Dunántúl átlag 1,7% 75,2% 24,3% 7,8% 0,9% 87,1% 31,5% 9,8% 0,7% 94,1% 41,6% 14,6%

Magyarország 1,2% 78,1% 29,2% 10,1% 0,7% 88,8% 38,2% 12,6% 0,6% 95,1% 49,0% 19,0%

Megnevezés

1990 2001 2011

0,10-0,200,21-0,400,41-0,600,61-0,800,81-1.00

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

Vándorlási egyenleg (2001-2005)

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

-2269 – -1105-1104 – -167 -166 – 112 113 – 471 472 – 1173

Vándorlási egyenleg (2006-2011)

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

-5550 – -4115-4114 – -273 -272 – 89 90 – 370 371 – 955

Összegzés• A munkaerő mobilitása kulcsfontosságú tényezővé vált• Komoly kihívások a gazdaság, a társadalom és a környezet számára• Probléma az elvándorlás a régióban

• Kevés munkalehetőség, alacsony a foglalkoztatási kapacitás, nem megfelelő közlekedési infrastruktúra

• Népességfogyás, fiatalok elvándorlása• A falvakba beköltöző népesség döntő többsége is az idősebb korosztályból származik• Városokból, sok esetben Budapestről is leköltöznek vidékre a könnyebb megélhetés

reményében• Lehetőség:

• Egy-egy nagyvállalat megtelepedése• A városi térségben történő munkahelyteremtés azonban nem jelent feltétlen

megoldást a falvak számára• A helyi gazdaságfejlesztésre kell koncentrálni

Köszönöm a figyelmet!

Weber ErikaPhD hallgató

PTE KTK RPHDwebere@ktk.pte.hu

Felhasznált irodalom:Statisztikai Hivatal honlapja: http://www.ksh.hu/

Népszámlálás 2001 honlapja: http://www.nepszamlalas2001.hu/ Népszámlálás 2011 honlapja http://www.ksh.hu/nepszamlalas/Florida, Richard (2008): Who’s your city. Basic Books. New York.

Lengyel Imre – Rechnitzer János (2004): Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs.Nemes Nagy József (2009): Terek, helyek, régiók. Akadémia Kiadó. Budapest.