X. évfolyam. 1895. Május 1. 5. szám.

MÉHÉSZETI KÖZLÖNY AZ E R D É L Y R É S Z I M É H É S Z - E G Y L E T K Ö Z L Ö N Y E .

MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN.

T A R T A L O M :

•Méhészeti congressus az ezredéves országos kiállításon. Dr. Jiibáry F. J. — Az ezredéves országos kiállítás. Felhívás a magyar méhészekhez . A kiállítás rendez J bizottság. —• Egyesületi é le t : Választmányi ülés. — Az anyá t lanság s annak megszüntetésére vonatkozó gyakorlat i utasí tások. Csiki János. — A kis és nagy keretekről. Nagy Iván. — Megjegyzések a „Méztár l en t !" czimü czikkre. Danis János. — A méhesből. ÍViiler József. — Vegyesek. — Szerkesztő postája.

E folyóiratot az egylet rendes és köri tagjai a tagsági díjért kapják. Rendes tag évenként 2 frtot (4 korona) , köri tag 1 frtot (2 korona) fizet.

KOLOZSVÁR, 1895.

A Z E G Y L E T T U L A J D O N A GÁMÁN J. ÖRÖK. KÖNYVNYOMDÁJA.

CZAKÓ SÁNDOR ASZTALOS és MÉHÉSZ

N A G Y - K A T Á N , készít mindenféle és fajta kaptárt, bárminő beosz tásút és keretűt, árkülönbség

nélkül, festve és összes kellékeivel (az ablakok üvegelve).

Arak műhe lyemben ér tendők. Csomagolás t és vasú t i ra szállítást olcsón számítom.

Szállítási dijat vevő fizeti. Választ igénylő levélhez bélyeget kérek.

Rendelést magyaru l , az összeg felét előlegül (10 frton alóli összegnél az egész

összeget ) előre beküldeni mielőbb kérem, hogy a kellő időre elkészíthessem.

Előleg nélkül nem küldök. Szilárd, finom s pontos munkáér t kezeskedek.

Utolsó pos ta s vasúti ál lomást tudatni kérem.

Árak krajc zárokban: Anyatenyész tő kap tá r kettős falu l-es 200 kr., 2-ős 360 ki\. 3-as 500 kt\.

4-es 630 k r , ó'-ös 750 kr., 6-os 860 kr Xagy tö rzseknek : l-es 450 kr., 2-ős 860 kr., 3-as 1240 kr., 4-es 1620 kr.. 5-ös 202o'*kr., 6 -o S 2400 kr. Burkoltak 10"/„-kal o lcsóbbak. Átmeneti kaptár sza lmakasra 150 kr. Figyelő kaptár 300 kr. Anyabölcső védő 2 kr. Anyakali t 40 kr. Anyavár S0 kr. Anyásitó rakasz 100 kr. Boxis sze­gező 40 kr. Keretszegező 60 kr. és 100 kr., bárminő kerethez állitható 30Ű kr. Boxishoz 'való lécz készen 100 drbhoz 200 kr. Kerethez való léez 100 drbhoz készen 250 kr. és 350 kr. Boxishoz való üvegtáblák 100 drb 300 kr. Ragasztó -papi r 100 drb 20 kr. Etetőteknő (spekulatív) 3 kr Etetőkeret 20 kr. és 00 kr. Ete tőedény bádogból s fából 30 kr. Ziebolczféle ü regkamráva l 35 kr. Gummikesztyü pár ja 150 kr. Hannemann-féle rács • m. 8 drbból 200 és 300 kr. Herefogó 80 kr. Hereklzáró 20 kr. Keretfogó 20 kr. és 60 kr. Kerettágitó 15 kr. Keretszeg 1000 drb :20 kr. Méhbesöprő 100 kr. Méhészsapka lószőr v. sodronyból 60 kr. .Mézedény bádogból 5 kilóra 40 kr. 10 kl. 70 kr. 20 kl. 120 kr. 25 kl. 150 kr. Mézpergető 2 félkeretre 500 kr. 4 félkeretre 600 kr. Neiszerkeretre 800 kr. Egész keretre 1000 kr. Műlép drbja félkeretbe 8 kr., kilója (28 lap) 250 kr. Műlépragasztó deszka 20 "kr. Műlépsajtó nyomásra félkeretü 1000 kr., sajtó hozzá 800 kr. Rajfecskendő 100 "kr. Rajfogó s szállító is 150 kr. Röplyukrekesz bárminő 2 kr. Scjtkezdőlécz 5 kr. Smokerfüstölő 150 kr. Kábi tóvászon 10 népre 6 kr. Távszeg 100;> drb 25 kr. Táv­szegmér ték 20 kr. Távkapocsmér ték 20 kr. Vágányt isz t i tó 15 kr. Viasz-, méz- és borsa j tó is, hengeralak 800 kr. Sodronyszöve t ' m. 150 kr. Röpdeszka csuklós pánt ta l 10 kr. Keret léczvágó fiók 50 kr. Kerettartó fenékkel 150 kr. Köpükés 70 kr. Sejtkupoló kés 50 kr. Szem- és or rvédő sodronyból 30 kr. Sejtkupoló kefe szö­g e s 15 kr. Mézszürő szita selyem 60 kr. Xegyedkercthez való lecz 100 drbhoz való 180 kr. Kettő megy ilyen félkeretbe lépesméz termelésre, nyolezadkerethez való lécz 100 drbhoz 160 kr., négy fér ilyen félkeretbe stb. Teleépitett félkeretek dolgozósej tü fehérek (szűz) darabja 25 kr. Fakaptárak készletben (3 fiókrácscsal, tető és alj) 360 kr. stb. s tb. — Mézpergető fogaskerék hajtással 300 krral drágább.

Végül megjegyzem, hogy tárgyaim minden kiállításon a legnagyobb kitün­tetésben részesül tek.

X. évfolyam. Május 1. 5. szám.

Méhészeti Közlöny AZ ERDÉLYRÉSZI MÉHÉSZ-EGYLET SZAKKÖZLÖNYE.

MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN.

A lap szellemi rész i t érdeklő közlemé­nyek a „Méhészeti Közlöny" szerkesz­

tőségéhez czimzendők : Kolozsvár, Bástya-uteza, 9. szám. Reclamatiok-, hirdetésekre vona tkozó megkeresések IVietier József főtitkárhoz intézcndők (Hosszu-utcza 22.), a pénz­küldemények : Biro Gyula egyleti pénz­tárnokhoz intézendők Kolozsvárt (Tren-

csin-tér 13. szám).

Rendes tagok 2 frt (4 korona) , köri tagok 1 frt (2 korona) tagsági díjért

a „Méhészeti Közlöny"- t is kapják. Hirdetés díja : ga rmond soronként 8 k i . (16 fillér). Egy egész oldal : 3 frt (6 ko­rona) . Fél o lda l : 1 frt 50 kr. (3 korona) . Egyleti tagok, éves és féléves hirdetők

30" leengedésben részesülnek.

A kéziratokat nem adjuk vissza.

Méhészeti congressus az ezredéves országos kiállításon.

Nem vagyunk abban a szerencsés helyzetben, hogy es­mérhetnénk az ezredéves országos kiállítás méhészeti csoportja — kétségen kivül hangya szorgalommal munkálkodó — ren­dező bizottságának eddigi megállapodásait . A z iránt azonban tisztában vagyunk, hogy az eredeti tervtől eltérés történt, a mi, bizonyára a kiállítás előnyére fog kiütni.

Kívánatos volna, hogy a vég l eges programm mihama­rább elkészíttessék, közzététessék, hogy a kiállításba résztvenní szándékozók már most, teljes tájékozást nyerjenek a részletek iránt is.

A programúiba felveendő volna a Budapesten tartandó magyar méhész-congressus is, a mi még eddig — tudtunkkal — komoly megbeszélés tá rgya sem volt.

Csodálkozunk, hogy ez a fontos kérdés mindeddig oly | annyira háttérbe szorult. f 9

—- 1 1 0 —

Pedig ez a congressus, azért, mert nem az osztrák és német méhészek hozzájárulásával rendeztetnék; azért, mert csakis a magyar nemzeti l obogó alatt gyűlnének össze a mé­hészek és a méhészet barátai: nem volna csak olyan parádéféle.

M é g eddig minden vándorgyűlésen, mit az országban megtar to t tak a méhész-egyle tek: éreztük a gyülekezés üdvös eredményeit . M é g azokban az esetekben is, midőn a szigorú bírálat szerint, a napirendre tűzött t á rgyak nem sokkal vitték e iőbbre a méhészet ügyét .

Ennek a congressusnak fontos tárgyai volnának. Olya­nok, me lyek megbeszélésére és végmegá l lapodásra legalkal­masabb az összes magyar méhészek gyülekezete .

Első sorban ott volna a méhészeti védtörvény kérdése. Tö rvény szabályozza a vadászatot, halászatot és az ezek­

nél, nemzetgazdasági szempontból fontosabb méhészet még ma sem részesül megfelelő törvényes védelemben.

A mezőrendőrségi törvény mindössze is csak két rövid czikkelyben gondoskodik a méhészet védelméről. Minden méhész tudja, hogy még milyen sok fontos kérdés van, a mi nem foglaltatott a tőrvény keretébe, hogy a méhészet védel­méről megfelelő törvénynyel kell gondoskodni.

A vándortanitói intézmény körül is sok a megbeszélni való. E z az intézmény még ma sem teljesen rendezett. Feles­l eges itt elősorolnom a megfelelő ellenőrzés hiánya és rende­zetlenség okozta, naponta tapasztalt bajokat, mert ez bizo­nyára ösmeretes A kaptár-rendszer és a keretméret kérdése \ szintén olyanok, melyek m é g mindig megoldatlanul állnak s j aligha volna a lka lmasabb hely ebben a kérdésben is megálla- j podásra jutni, — akár l egyen az általános, akár zóna szerinti \ — mint épen e g y olyan gyülekezet , hol az ország minden ré- I széből gyakor la t i méhészek vannak együtt . :

4

— I I I —

9"

Nem akarjuk az óhajtott congressus összes tárgyait itt elősorolni; hisz olyan sok a pusztán hazai érdekű, fontos megbeszélni való, hogy azt e g y rövid czikk kere tébe be se

, foglalhatjuk. Csak példaképen soroltuk fel a fennebbieket, azok ré­

szére, a kik tán kétkednének, hogy az országos méhészeti congressusnak e legendő és e lég fontos tárgyai lennének.

A méhész-egyletek vannak hivatva, hogy határozzák el a congressus megtartását, az egyesüle tek küldötteivel meg­tartandó közös értekezleten állapítsák m e g a programmot , a

; javaslatokra jelöljenek előadót, a javas la tokat a congressus ; megtertása előtt sokszorosítva küldjék szét, hogy a tanács-í kozás tárgyai ösmeretesek legyenek.

Eképpen fontos kérdésekben, nagy horderejű megál lapo-; dások volnának létesítendők, melyek örök emlékűvé tennék ! a méhészek és méhészet barátai előtt az ezredéves országos í kiállítást s az avval egybekö tö t t congressust.

Végü l felemiitjük, hogy ez a congressus lenne hivatva a méhészeti csoport jury-tagjai fele részét megválasztani s ezzel el lesz érve e g y másik czél is, minek fontosságát nem szükség itt tárgyalnunk, mert mindenki ösmer i , ak i valaha kiállításban résztvett s a kit kiállítók bíráltak.

N a g y okok szólnak a mellett, hogy az ezredéves orszá-. gos kiállítás a lkalmával tartandó méhészeti congressus esz-

: méjét realizáljuk. : A magyar méhészeknek nem válnék sem előnyére, sem

dicsőségére, ha ezen a nagy nemzeti ünnepen, melye!) annyi egyesület fogja je lé t adni a lüktető életerőnek, közöny, vagy épen érzéketlenségnek adná tanújelét.

Még nem késő, de a halasztásra sincs idő. Dr. Bibáry F. J.

Az ezredéves orsz. kiállítás. Felhívás a magyar méhészekhez.

A z országos ezredéves kiállítás méhészeti csoportjába a meghosszabbított bejelentési határidő is lejár néhány nap múlva.

S z á m b a v é v e az eddig érkezet t bejelentéseket, sajnosán kell konstatálnunk, hogy azok száma sokkal kisebb, mint a mennyit reméltünk és vártunk.

Minden szakmakörben megtaláljuk azt, a mi a haladást jelzi, emeli a kiállítás tartalmát, díszét. Há t a magyar méhé­szet, a méhészeti ipar nem nyújtana e lég bő anyagot, mivel tartalmassá, széppé és a külföld előtt is meg lepővé tehetnék a méhészeti csoportot?

A termelés minden szakában működők sietnek a nagy nemzeti versenytérre. Há t a hazafias munka fáradalmai után csak a méhészeknek ne jutna megfelelő hely a siker öröm­ünnepén?

A magya r méhészek m é g eddig soha se tanúsítottak közönyt olyan esetekben, midőn hazafias köte lességet kellett teljesíteni és a méhészet ügye hivta munkára. Elmaradhatná­nak-e tehát a méhészek szégyenkedés nélkül onnan, a hol az egész nemzet együt t lesz?

N e m hihetjük, hogy a magyar méhészek, kik az eddigi kiállí tásokon oly fényes eredményeket tudtak felmutatni, most, és épen most, e lmaradnának és a közőnynyel homályt vethetnének a magyar méhészet fényes múltjára.

Bár eddig mulasztás történt, de még helyrehozható a mulasztás.

A bejelentési határidő meg van hosszabbítva május végéig .

Kérjük a t. méhésztársakat, hogy bejelentéseiket május

— 113 —

i 5, l egkésőbb május 20-ig küldjék be Kolozsvárra az erdély­részi méhész-egylet elnökségéhez, honnan az egyesüle t fogja felküldeni csoportosan az illetékes helyre.

Megjegyezzük, hogy részben egyesületünk küldötte köz­benjárására, sikerült kieszközölnünk, hogy a. méhészeti csoport­ban kiállítók semmi térdijt nem fizetnek. A mint a bejelentési

lapokból is látható, a kiállítók kívánságához képest a kiállí­tási tárgyak számára szükséges szekrényekről , á l lványokról és asztalokról is az igazgatóság gondoskodik és azokért sem fizetnek semmit a kiállítók. Mindezek mellett m é g a tárgy

vasúti szállítása is rendkívüli kedvezmények mellett fog történni.

E m e jelentékeny kedvezmények mellett majdnem min­den anyagi áldozat nélkül jutnak méhésztársaink ahhoz a sze­rencséhez, hogy a kiállításban mint kiállítók résztvehessenek.

Kérjük tehát t. méhésztársainkat, siessenek' bejelentései­ket mihamarább beküldeni.

Kolozsvárt , 1 8 9 5 május 1. A kiállítás rendező bizottság.

Egyesületi élet.

Választmányi ülés. Egyesületünk választmánya rendes ülést tartott Bodor Lász ló

alelnök elnöklete mellett. A z ülés főtárgya az ezredéves országos kiállítás volt . Erre

vonatkozólag Wieder főtitkár tüzetes jelentést terjesztett elő a mé­hészeti kiállítás érdekében a végrehajtó bizottság részéről eddig tett intézkedésekről.

Előadta, hogy folyó évi márczius 3o-án vet te a felszólítást egyesületünk a kiállítási központi bizottságtól arra nézve, h o g y az egyesület is vegyen részt a kiállításban s a mennyiben lehetséges, rendezzen kollectiv kiállítást. Minthogy azonban az egyesület nincs abban a helyzetben, hogy a kollectiv kiállítás terheit megbírhatná, a végrehajtó bizottság helyesebbnek tartotta, h o g y felszólítást in-

- i i 4 —

tézzen a méhésztársakhoz, h o g y vegyenek részt a kiállításban s egyszersmind szétküldötte a bejelentési íveket, borí tékokat is csa­tolva az ívek mellé, melylyel a bejelentési ívek portómentesen visz-szakiildhetők. A bizot tság felkérésére Bodor Lász ló alelnök Buda­pestre utazott, h o g y a kiállítás ügyében a szükséges intézkedéseket meg tegye , mely alkalommal részben az ő közbenjárásának sikerült kieszközölni azt, h o g y a méhészeti csoportban kiállítók semmi tér díj t nem tognak fizetni. Előterjeszi a rendező bizottság abbeli megálla­podását, h o g y az ország különböző részéből összeszedendők a leg-tégibb időktől fenmaradt kaptárak, számbavehetőbb méhészeti esz­közök s azokról felveendő fényképekből volna kiállítandó egy olyan kollectio, mely a méhészet fejlődését tüntesse elő.

A választmány helyeselve vet te tudomásul a rendező bizott­ság eddigi intézkedéseit, a fényképek elkészítésére 3oo frtot meg­szavaz és az alelnök előterjesztésére köszönetet szavaz az orsz. ki­állítás igazgatójának a kitüntető figyelemért, melyben az erdély­részi méhész-egyletet részeltette, s elhatározta, h o g y felterjesztést intéz a kiállítás költségei fedezésére segélyezésért és időleges sza­badjegyért .

Ale lnök előterjeszti, hogy a helyi kerületi rendező-bizottság és az iparkamara hathatós támogatásban részesítette az egyesület kiállítás rendező bizottságát , több ezerre menő portomentes leve­lezésre alkalmas levélboritékot bocsátot t rendelkezésre s más tekin­tetben is hálára kötelező e lőzékenységet és szívességet tanúsított, miért a választmány köszönetet szavazott .

Örvendetes tudomásul vette a választmány alelnök abbeli jelentését, h o g y eddig 3o bejelentés érkezett a kiállításra az elnök­séghez s ezek közöt t több van olyan bejelentett tárgy, mely ki­válóan figyelemreméltó és bizonyára díszére fog válni a kiállításnak.

A Sötér Ká lmán »Méh és Vi l ága* czimü, kiadás alatt álló munkájára vona tkozó lag alelnök jelenti, h o g y az első kötetre való kéziratot megküldte a szerző és hat ív már ki van szedve, és a két első kötethez szükséges clichéket a lipcsei intézet leküldötte. Fölemliti, h o g y Dzierzon arczképéről a clichét alelnök felkérésére megküldötte az orsz. egyesület választmánya megbízásából Kiihnc Ferencz. A választmány köszönetet szavaz az orsz. egyesület szí­vé lyes e lőzékenységeér t .

— n 5 —

A marosvásárhelyi méhészkör j ó v á h a g y á s vége t t beküldött házszabályait a választmány he lybenhagyta és elismeréssel méltatta e buzgó kör abbeli törekvését , hogy vidékén községenként méhész-társulatokat igyekszik létesíteni.

Főti tkár jelenti, hogy K ő m ű v e s Gerő , vol t méhtelep-igazgató-tól a méhes és szerelvények átvétet tek és átadattak Nagy Kálmán gazd. egyesületi segéd-titkárnak.

T ö b b folyó ü g y elintézése után a gyű lés esti fél 9 órakor ért véget .

Az anyátlanság s annak megszüntetésére vonatkozó gyakorlati utasitások.*

Jelige : A természet mindent bölcsen vezérel.

A z anyát lanság következtében évenként sok méhcsalád sem­misül meg, ha a méhész szakértelemmel nem előzi meg. A z anyát-lanság bekövetkezhet ik bármely időszakban és többféle okok kö­vetkeztében ; de a leggyakor ibb és főok, az anya elvénülésében keresendő.

A z anya életét némelyek 7 évre is becsülik. E z igen ritka eset lehet; én inkább tévedésnek tartom, mint valószínűségnek. Tapasztalatom szerint 3 évnél többre nem számitható, kivételesen 4—5 évre. A z anya élete rendes folyam szerint 3 év, de szervi hiba v a g y kimerülés, ebből folyólag vége lgyengülés következ tében hamarább is lejár. Szervezet i tekintetben a szerint jár le élte gyor ­sabban, a mint női hivatásának megfelelőleg tökéletesebben v a g y tökéletlenül vol t fejlődve. Szervezete jóságától eltekintve : a szerint, a mint rövidebb v a g y huzamosabb idő alatt petézett sokat, azaz a szerint, a mint a petézési folyam gyorsabban v a g y lassabban történt.

A rovarok életében általánosan ismert köve tkezmény az, h o g y a mint a nőfélék petéiket lerakták, mint hivatásukat bevégze t t egyedek elvesznek. A méhanya élete is peteképződésének befejez­tével végződik. A z anya életében tehát az életerő mindaddig tart, mig a szervezetéhez kötöt t petemennyiséget elő nem állította, le nem rakta. Természetes , h o g y mint minden élő, u g y a méhanya is, közbejött be tegség következtében hamarább is elveszhet, de

* Pályamunka ez erdélyrészi méhész-egyleti pályadíjra.

— n ő —

rendes életfolyam szerint vége lgyengülés következtében mindig az utolsó peteképződéssel . Ez az életerő utolsó kiadása. A petézés vége felé az anya már kimerült és az utolsó erőmegfeszitéssel dol­gozik, mig a vége lgyengülés , rögtön reá a haiál bekövetkezik. A z életerő e l fogytával rendesen a lépről lehull s kevés idő múlva egy­nehány méhtől körülvéve hal el.

A z életerő az anyaméh életében annyira összefügg a peté-zéssel, h o g y azt mesterségesen hamarább ki lehet meríteni, mint természetes uton rendes körülmények közt történhetett volna. A z a z a szervi működést peteképzésre gyorsítani lehet, e szerint életide­jé t rövidíteni.

A z életerőt a sok petézés meríti ki, mely tagadhatlanul na­g y o b b mérvű a keretes rendszernél, mint az ingatlan szerkezetű, különösen a kúpos kasoknál. A kúpos kasoknál a nagyon korlá­tozott mennyiségű lépekért, mit a méhek a méz elfoglalásával a rajzási idő felé még jobban korlátoznak, az anya petézési képessé­géhez mérve kevéssé vesz igénybe, több ideig nyúlik a lerakás és i g y az életerő i s ; a méhek rajmennyiségre a munkátlanságra utaló térhiányban emelkednek, tehát a nyugalomban kimélődik életük, nő számuk. A nagy lakással és a keretes rendszernél az anya rövid idő alatt nagy téren sokat petézhetik, ezen nagy térnek megfele-lőleg sok munkás méh vesz el a külmunkában, melynek helyre­pótlására, térhez mérve a család erejének fentartására sok fiasitás szükséges a folyton g y o r s petézéssel, mely az anya életét hama­rább járatja le, mint a kis kasokban. A keretes rendszerrel magunk még jobban siettethetjük a kimerülést, ha mézelési időszakon kívül, h íg mézzel etetjük a családot. Ily mézzel a család az anyát peté-zésre készteti. I lyenkor és egész nyár folytán a bepetézett lépek e g y részét folyton elszedjük, de nem a fiasitást, és üreseket adunk, annyira kimerítjük, h o g y a tavalyi jó anya már ez év folytán v a g y a télen elvész. Ennek ellentétével tarthatjuk meg az anyát 4—5 évig . T . i. ha szegény családnál kis építményen kevés eleséggel petéztetjük az anyát és az érett fiasitást mindegyre elszedjük rész­ben, h o g y a népség ne emelkedhessek az anya petézési képessé­gének megfelelő mennyiségig. A z anya etetése, ezzel peteképződése korlátoztatikj a kimerülés hátravettetik, élete megnyúlik. T e g y e n bárki kísérletet, meglátja, h o g y igazam van.

A szervezetben véghezmenő életfolyam minden egyede t végre a felbomláshoz visz, azaz a szervezet halálához juttatja. E z bekö­vetkezik minden szervi be tegség nélkül. A z életfolyamban véghez­menő anyagcserében végre oly anyagösszeköt te tések létesülnek, melyek lehetetlenné teszik a szervezet további életmunkáját, t. i. az anyagok a szervezetben oly összeköttetésbe jutottak, melyen tul a szervezetbe jutott anyagokbó l ujabbakat nem képes össze­köttetésbe hozni. Ezzel az anyagcsere megáll és megáll a szervi élet. Mihelyt a szervi élet megszűnt s az ebből folyó erő hatása az anyagok összeköttetésére, kezdetét veszi az anyagi élet, mely egy más természeti erő hatása alatt szervi összeköttetéseit szétlöki, hogy az anyagokban ruházott tevékenységénél fogva ujabb össze­köttetéseket létesítsen.

A szervi működésben véghezmenő életfolyam utján lejárhat az anyaméh élete is bármikor végelgyengülésben, azonban a peté­zési folyam annyira kapcsolatban van az életműködéssel, h o g y legtöbb vén anya a petézési időszak alatt jut a végkimerüléshez, a végelgyengüléshez. Lehe t mondani: a vén anyák halála 10%-ban történik csak a petézési időszakon kivül, QO°/ 0-ban a petézési idő­szak alatt, t. i. januártól októberig. Ennek oka könnyen is meg­érthető, mert ha az anya megérte a petézési időszak végé t , ugy, hogy még peteképzési képessége nincs kimerítve, de már a v é g e

; felé közeledik, a petézés megszakításával a szervi t evékenység is meglassudik, ugy, h o g y az anyagcserében nagyon lassú folyam áll be, mely lejárásában az időt nagyon megnyújtja, csak pusztán a

; peteképzési munkálat nélkül, a peteképzésre még alkalmas erővel [önmagát nem merítheti ki azon lassú életműködésben Mikor eljön a petézési időszak, az ingerlő etetéssel a szervi működés meggyor ­sul, a petézéshcz múlhatatlanul szükséges g y o r s anyagcserével az anyaméh élete lejár. De ez még nem vezet múlhatatlanul anyát­lansághoz, csak az anyátlanságra figyelmeztető ut, melyet a méhek mindig felismernek.

A végelgyengülésben elhaló anya a méhcsaládnál még nem jelent anyát lanságot ; mert még ott lehet a bölcsőjében szendergő uj anya, v a g y már a szép szűz királynő, v a g y éppen a szép fiatal asszony. A z elhalt vén anyjukat néhányan megsiratják, a lakásból

kiszállítják és teljes nyugalommal, reménynyel fognak a további munkához.

Ha végelgyengülésben, a petézési időszakban vész el az anya : halála bekövetkez té t a méhek előre tudják s a haláleset készület­lenül nem találja. 4—5 héttel megelőzőleg már készülnek halálára s biztosítani igyekeznek magukat uj anya neveléssel. Midőn látják az anya rohamosan apadó petézését, elgyengülését , már tudják halála közeledtét : magukat biztositandók a jövőre , nevelik az uj anyákat . É s a szoros megfigyelések az anya által véghez vitt mun­kásságból , csalhatatlanul arra a következtetésre figyelmeztetnek, hogy az anya is tiszta tudatában van a nem sokára véget érő életnek. E z igen természetes is s a rovar életével szorosan összefüggő kö­vetkezmény, mivel ők saját vi lágukban éppen annyira ismeretesek, mint mi emberek, a minket halandóságra figyelmeztető természeti okokkal .

Ha az anya végelgyengülésben a petézési időszakban hal c l : (januártól októberig), mindég petét és fiasitást h a g y maga után, melyből — ha már nincs növelve — anyát is növelhetnek. De habár a méhek jól tudják az anya bekövetkezendő halálát, az anyaujitás nem mindig sikerül a petézési folyam alatt is. O k a a következők­ben rejlik:

A z anyák, melyek nem vol tak tökéletesen fejlődve női szer­vezetükben, a petézés vége felé átmennek herepetézésbe és ilyennel végz ik , a miből a méhek képtelenek anyát nevelni. A tökéletesen fejlődött anyák mindvégig képesek női petéket rakni lassú folyam­ban, kisebbedő téren ugyan , de tömött sorban és mindég is női (dolgozó méh) petéket raknak utoljára.

A méhek mindkét esetben biztosítani akarják magukat az anyák nevelésével jó előre. Ú g y d e oly nagy szeretetük és ra­gaszkodásuk vén anyjukhoz, h o g y a mig az a kaptárban van es petézik, az ujan növelteket teljes kifejlődéshez legtöbb esetben nem engedik. Va lahányszor az anyabábok a kifejlődéshez közel vannak: öreg anyjuk iránt érzett fél tékenységből elpusztítják, de ugyan­akkor növelik is az ujabbakat. A mely anya női petével végezte a petézést, mikor elhalt, a legutolsó petéből is nevelhetnek anyát, de ott vannak az erőfélben levő anyabölcsők is, a melyekből 3—4 napra már eléjött az. erőteljes uj anya. Itt a család még biztosítva

— U 9 —

van a jövőről. De azok az anyák, melyek szervezetük tökéletlensége miatt, akaratjuk ellenére is herepetézésbc mentek á t : még 3—4 hétig élnek, végre mint herepetézők vesznek el. Elébb szórványo­san raknak a dolgozók sejtjeiben herepetéket is, mig később mind több-több lesz a here és a dolgozók szórványosan s ha ezen vál­togató rendszerrel ki nem merül, végre tisztán herébe m e g y át és ezzel is végzi . Itt már tisztán kitűnik a női szervezet tökéletlen­sége, mert midőn az anyaméh érezte gyöngülésé t , halála közeled­tét, az anyanevelést megelőző herepetézést a természet rendje sze­rint, illő helyükre a heresejtekbe rakta, további törekvéséből mind végig kitűnik, h o g y a munkás sejtekben dolgozókat akar és u g y az emiitett anyabölcsőkben is, de már női ivarszerveik nem minden tekintetben engedelmeskednek, mert részletükben hiányosan vol tak fejlődve, melyek az általános gyengüléssel a többieknél hamarább megtagadták a szolgálatot. í g y petézik dolgozó sejtekbe heréket és még csiraképteleneket is, melyek okozzák a fiasitásban a hiányos­ságot. A z ily anyákkal is az anyanevelés megkezdődik a rendes uton, még akkor, mikor női petéket is rakott, de anyjok iránti szeretetből addig pusztítják az anyabábokat , mig végre semmi női pete nincs, miből újból neveljenek. Megkísérlik ugyan még a here­petékből is nevelni, de már a teljes anyát lansághoz vezet . A vén anya halálával a család teljes á rvasága tudatában, keserves sírás­ban adja tudtul bánatát, bátortalanság, csüggedés szállja meg s beáll a munkátlanság.

A z első esetben, ha sikerült a nevelt uj anya megterméke-nyülése, legtöbb méhész mit sem tud az anyavál tozásról . U g y a n gyakorlott méhész legyen, ki biztosan felismeri az anyavál tozást , ha csak az ujitási munkálaton rajta nem kapta a családot. Vannak esetek, midőn az anyaujitás még az öreg anya életében megtörté­nik és szerencsésen meg is termékenyül. Nálam 4 igen szép példa szolgáltatott erre bizonyságot . Mindkét anya békében élt e g y m á s mellett, mig végre az öreget utóiérte a halál.

A k á r a rajzás alkalmával szükségessé vált uj anyák, akár a vén anyákat helyettesitők termékenyülési (párzás) kirepülésük al­kalmával e lveszhetnek; részint valamely méh-ellenség, részint más kasba tévedve, részint ismeretlenül saját népe által leszúrva, v a g y valamely véletlen eset folytán. Köve tkezése lesz a család biztos.

120 —

meganyát lanodása. A z uj anyák eléjöttével és azok valamelyikének elfogadásakor már nincs a lakásban semmi pete, sem fedetlen fia sitás (áleza). Ha ezen fiatal anyák elpusztulnak, többé mást nem nevelhetnek.

A fiatal termékeny anya is elpusztulhat idő előtt valamely véletlen eset, v a g y be tegség folytán. A z ilyen halál a petézési időszak alatt sem találja reákészülve a méheket, de ha a petézési időszak alatt történt, az anyát lanság még sem következik be, mert pete és nyilt fiasitás mindig van a lakásban. A beállott betegség akár petézési megszakítással történjék s huzamosabb legyen, akár rögtön beálljon a halál, a méhek a bajt észreveszik és a nyilt fia­sitás fölé pót-anyabölcsőket emelnek azonnal. A z anyátlanság itt is csak az uj anya elvesztével következhet ik be.

A k á r vége lgyengülés , akár be tegség v a g y véletlen folytán az anya a petézés szünetelése alatt (októbertől januárig) vész e l : az anyát lanság azonnal meg van, mert nincs pete v a g y nyilt fiasitás, miből mást nevelni. Ha az anyaujitás tél folytán v a g y tavaszszal történt, szintén anyátlanságra juttatja a méhcsaládot.

O l y korán párosulásra nem kap herét, v a g y ha már saját lakásában van és feltételezhető, h o g y ki is repülhet : a huzamosabb és többszöri kirepülésre veszélyes , vá l tozékony zord idővel legtöbb elvész künn. A z őszszel ujitott anyák még késő őszszel is köny-nyebben párosodhatnak, mint a téliek és kora tavasziak; részint a hibás családoknál még létező herék sokaságáért , részint az őszt jel lemző huzamosabb alkalmas időért. A r r a is volt nálam példa, h o g y a későn növelt anya megtermékenyülve ment telelőbe, de azon évben nem petézett , mert termékenyülésekor a petézési idő­szak már lejárt minden családnál. A z t hittem, h o g y meg se ter­mékenyült , szüznemző v a g y i s hereszaporitó fog lenni. Csupán csak a herék elpusztítása tett kétségessé. Február hó végén, alkalmas idő folytán megvizsgál tam és ime, már telve volt uj nemzedékkel és sok dolgozó fiasitással. Ebbő l következik, h o g y a párosodási nem követ i mindig azonnal a petézés.

A z oly időszakban növelt anyák, mikor párosodásra alkalmat­lan az idő, v a g y mig a párosodási hajlam tartott, ki sem repül­hettek, szüznemzők lesznek, a melyek a család pusztulását okozzák, E z az anyátlansággal egyenlő .

— 121 —

Petézési időszak alatt a terméketlen anyák pusztulását a csa­ládban az álanyák váltják fel, melyek szintén pusztuláshoz juttatják a családot. A z á lanyaságot mindig; megelőzi a valódi anyanevelés . Tehát á lanyaság a termékeny anya elveszte után nem azonnal közvetlen következik. Tapaszta la tom szerint a petézési időszakon kivül elveszett anyák után sohasem lesznek álanyák. E s a petézési időszakban is csak akkor, midőn a szabadban már mézet is talál­nak és hordnak. H o g y az á lanyaság létesüljön, mindig az elhalt termékeny anyától hátrahagyot t fiasitásra van szüksége, v a g y a mi ezzel egyenlő , műrajkészitésre, v a g y éppen anyanevelésre más csa­ládoktól elszedett fiasitásra.

Ha a nyilt fiasitásból és petékből nevelt anyák e lvesztek: az utolsó kísérlethez nyúlnak kétségbeesésökben. Mindnyájan tiszta tudatában vannak annak, h o g y a munkás méhek mindnyájan nők, tudatukban a lehetőség még sincs kizárva, h o g y valamelyikük csa-ládfentartó lehessen. D e eme anyásitási törekvésükben is, mint minden munkájukban, nagyon következetesek. Rendes anyaneve­léssel, előre reákészülve, mindig az anyabölcsőben rakott petéből nevelik a teljes, t. i. tökéletes fejlődésü anyákat . Mikor ilyen anyá­kat növelnek, a család nem válik anyátlanná egész az anyabölcsők befedéséig, t. i. a leendő anyák bábbá vál tozásáig. A termékeny anya jelenléte s szaporítási tudatában egész nyugodtan fognak a teljes értékű anyaneveléshez. D e nem igy az anya váratlan elvesz-tével. A naponkénti népveszteség, a petézési, leendő szaporulati hiány kapkodásra, sietségre készteti, h o g y minél hamarább elő­állítsák a szaporítást, a néperőt biztositó anyát . Mig az előbbi esetben az anya elvesztével , v a g y távoztával , már ott vannak a fedett anyabölcsők v a g y anyabábok, a szaporító erő már közel jövőben van, addig itt sehol sincs és sietnek azt minél hamarább létesíteni : itt már a dolgozóknak szánt nyilt fiasitásból is nevelnek anyákat, csak h o g y hamar készen legyen a szaporító erő. Ezekbő l kerül ki a sok korcs anya, de kötelességének sokáig megfelelő. Esetenként az anyanevelésnek ilyen sora a méhek tiszta tudatára, következetes eljárására vihető vissza. Kitűnik, h o g y csak a kény­szer adta helyzettel, körülményekkel alkusznak, ugy, a mint csa­ládjuk biztosítására e lőnyösebbnek mutatkozik. Ily következe tesen járnak el utolsó reményükben, kétségbeeső kísérletükben, t. i. mi-

— Í22 —

dőn már sem pete, sem nyilt fiasitás nincs a lakásban, a fedett fiasitásból kirágó legderekabb méhet mint anyát éltetik, remélve azt, h o g y a lehető anyanevelésck sorrendje szerint az ilyen, mint fiatal nő, még tovább fejlődhetik és párosodásra is alkalmas lehet.

E z nincs is a lehetőségek közül kizárva és ennek ellenkezőjét m é g senki sem bizonyíthatta be, sőt valószínűségnek tartom, hogy történik is az ilyen anyaságra szánt fiatal méh párosodása. Ezelőtt 2 évvel akadtam e g y tökéletesen méhszinü, és potrohát kivéve minden tekintetben méhalaku anyára, melyet fel sem ismertem volna, ha petézés közben nem kapom és a többitől nagysága által nem tűnik ki. A vén anyát akartam kifogni, h o g y ujjal cseréljem, de már szükségtelen volt . H o g y minden kétségemet kizárjam, újból meg újból átvizsgáltam a kaptárt , de más anyát nem találtam. Do lgozóka t szaporított a maga rendjén, de már a következő év májusán eltűnt a kaptárból. Szépen fejlett, sárga anya váltotta fel, a melyet éppen most akarok felváltatni ujjal. Igen nagy a gyanúm, h o g y a párosodot t alanya volt . A z ilyen anya párosodási nehéz­ségét, ugy látszik, a méhek jól ismerik. Ezen műveletük már csak előkészítő, közbevete t t ut a valódi anyák nyeréséhez ; ezt bizonyít­ja az ál-anyás családok további eljárása, melynek tárgyalásába, h o g y ezen munkám felette hosszú ne legyen, ez alkalommal nem bocsátkozhatom.

A z anyásitási törekvések eme sorából érthető meg, hogy a petézési időszakon kivül történt anyát lanságok alkalmával miért nem állitnak legalább á lanyákat? Azér t , mert a fiasitás befejeztével — azaz már az utolsónak kirágása után — nemsokára minden mun­kás elérte szervezetének legkisebb részletében, hivatásának meg-felelőleg, fejlődésének befejejeztét, utolsó hatását, a honnan már nincs tovább fejlődhetés, még a peteképződésre is. Minthogy az anyának szánt eleséget is a munkások magok készítik elő, még pedig emésztő szervezetükben, tehát a képesség meg van bennök az anyát petézésre késztető eleség előállítására, a nélkül, hogy rajok nézve legkisebb ingerlő hatással lett volna, természetes, hogy e g y másik, ilyen fejlődésü munkásnak, hiában nyújtják, mert annak emésztő szerve u g y bánik el vele, mint az előbbinek. Tagadhatlan, h o g y az a fiatal munkás, mely éppen most rágott ki a sejtből, még szervezete részleteiben nem fejezte be a fejlődést, azt csak

— 123 —

egy néhány nap múlva végzi be, a mikor már ki is repülhet. A z ilyen fiatal méhen kapnak a méhek a legelső etetéssel és tovább folytatva, hogy a munkásnak indult szervezeten befejezése előtt némi módosítást létesítsenek, az ivarszerveket a női hivatásnak megfelelően alakítsák át, azaz a kitűnő etetéssel a lehetőleg kifejt­sék. Petézési tekintetben czélt is érnek mindig és bizonyosan az emésztő szervek is munkásságban akkor még módosulnak.

A z őszi időn meganyát lanodot t családok nem lesznek ál-anyá­sak azon időben, midőn a petézés megszűnt, ha fedett fiasitás van is még. Nem lesznek, mert a természeti tö rvények parancsolok rajok nézve is, ép ugy , mint az anyacsaládokra, és petézési szü­netelésre utalja. Ezen tudatban az ál-anya előállítását meg sem kisértik. Mikor a petézési időszak bekövetkezik , az ál-anyaállitás már késő.

A késő őszön, v a g y télen meganyát lanodot t családok kivétel nélkül v a g y anyás családokhoz átköltöznek, v a g y anyátlanul rendre az utolsóig elhullnak, de ott ál-anyaság nem következik be. H o g y anyátlanul saját lakásukban maradjanak, mig az idő mindeniket lejáratja, az ritka eset,' de hogy más családhoz átköltöznek, mihelyt az idő alkalmas reá, az már igen gyakor i .

(Vége következik.)

Csiki János.

A kis és nagy keretekről. ni.

Hallottuk azon különös esetet, h o g y Hahn nevű német mé­hésznél a normál méretű kaptárokkal amúgy »halomszámra« kellett a holt méheket kitakarítani, mig a szélesebb kaptárokban itt-ott volt a holt méh. Fura nagy kaptár lehetett az, hol halomszámra volt a holt méh. V a g y talán ez is a rendesen használatos külön szabadsághoz tartozik? A híres, elfogulatlanul itélő és ítélni is tudó Vogel le l szembe ama bizonyos Hahnt nem is állithatom, sem utána-mesélőit, hanem ha ilyféle eset a figyelemrevételre érdemes lehet, az csak a valóságnak megfelelő, az ok s a körülmények bővebb és hű leirása által válik. Előfordulhat, h o g y más méhészek hazánk­ban is az egylet i keretes kaptárból a holt méheket, bár nem ha-

lomszámra kiseprik, de azt mindig valamely zavaró okra vissza lehet vezetni. Többny i r e a méhész maga a hibás, de ezt e g y sem mondja, inkább a kaptár rosz stb. A méhek sikeres bctelclésének feltételeit minden méhésznek meg kell tanulnia, ezt a kaptár soha sem tanulja meg. Tudomány nélkül a sötétben tapogatózik az ily fajta méhész s majd ebben, majd abban a kaptárban talál »halom-számra* holt méheket.

E l é g g é jellemző, hogy a közleményemet megtámadó előtt a német normálkeret szószólói mint: Gühler, gr. Pfeil, V o g e l és Günther külön méhkereskedői érdekeiknek hódolnak, a normálke­reteket egyhangúlag elfogadott kölni gyűlés összes méhészei sem­mi, Rothschütz azonban magas mivcl tsége stb. alapján előtte sza­vahihető s megbízható tnkintély. L e g y e n . Vé leménye szilárd alapon nem nyugszik, mutatják a Méh. K ö z l ö n y 1894. évfolyam 167. és 3o6. lapon előforduló szavai. Előbbiek szerint Dzierzon nincs ellene a 9 cm. magas kereteknek s az utóbbiak szerint azokat már alkal­mazza i s ; megtudhatjuk ebből, h o g y a méhészet égén oly magasan álló Dzierzon a mi kis kereteinknél felével kisebb kereteket hasz­nál. Miután vannak, kik a Berlepsch ajánlotta keretek méreteivel nincsenek t isztában: szóljon azoknak müve által e tárgyban talán e léggé jártas volt méhész : Huber. Szer in te : »Berlepsch a II. kia­dásban a kaptárok szélességét 11 hüv. helyett 9 hítv.-rc, a keret­sor magasságát 7 hüv.-re szabta*, nyilvánvaló, hogy minden józanul gondolkodó előtt Berlepsch vég leges megállapodása lehet csak a mérvadó. Berlepsch évek ig lelkiismeretesen kísérletezett, mig ekként ny i la tkozo t t : »Élesen elmélkedtem és csakhamar felfedeztem, hogy azelőtt a szalmakasok átmérőjének kiszámításából hibás következ­tetést vontam stb. E z idő szerint a keretes kaptár szélességének normálméretéül 9 hüv. venni stb. A keretek 7 hüv. magasak (hosz-szuak) s tb .* 1 azaz kerete i8 '37 cm. magas és 22 -3 cm. széles. Más­nemű s az azelőtt megállapított kereteit a nagy méhész téves szá­mításból eredőknek nyilvánította s ha tévedését utóbb helyreiga­zítja, senki jogos í tva nincs akarata ellenére az előbbi méreteket továbbra is Berlepsch méreteinek nevezni. Szavai „mitss angenom-nun ivérden" semmi alkudozást és csűrés-csavarást meg nem tűr. Igaz ugyan, h o g y Berlepsch 1858-ban seebachi méhészetét Gün-

1 Huber B. 56 . 1. Berlepsch B. Z. 3. k. 353. lap.

- Í 2 S -

thernek adta át, hanem azért a méhészkedést abba nem hagy ta , mint azt a Méh. K ö z l ö n y 1894. évf. 1 1 . számban, Írójától a már megszokott , merész módon van ráfogva. Munkája előszavában azt mondja: »1858-ban nagy méhtel»pemet Günthernek adtam át és Gothába vonultam. Itt alapítottam K a l b régi barátom társaságában uj, a seebachit majd elérő méhtelepet és kutatásaimat fáradhatlanul folytattam«. A megczáfolt állításból vont következtésekre a szót nem pazarlom.

Közleményeimben állítottam, mig a belmunkás azt a kort el nem érte, h o g y munkára kijárjon, a fiasitás teljes hiánya mellett is, a legjobb méhlegelő tövében lakását ott nem hagyja, inkább éhen hal. E v v e l szemben Alfonsus azon kísérletére történik hivati kozás, hogy méh nélkül műrajt készített északafrikai méheiből, melyek 5-öd napra port és vizet s 7-ed napra mézet hordtak, de ugy, mint a többi családok, csak 12 napra jártak. Ezze l állitásom sem czáfolva, sem gyeng í tve nincs. Először is mi magya r méhészek afrikai méhekkel hál' Istennek nem méhészkedünk, másodszor na­g y o b b méhészetekben a méhek üres kaptárabba is járnak, azaz eltévednek, harmadszor m é g : az afrikai méhnek kell 5 — 12 nap, mig a külmunkára kezd járni, ha elegendő élelemmel ellátva nincs, bizonyos, hogy éhen hal. Ál l í tásom akkor volna megczáfolva, ha honi ménekből, élelem nélkül készített műrajokban a k ibúvó méhek azonnal élelmet gyüjtenének.

Nagy Iván.

Megjegyzések a „Méztár lent!" ezimü czikkre. Dr. Hilbert István ur »Méztár l e n t ! ? . . . » czimü czikkére a

M. K . folyó évi 1. számában megirt hasonczimü reflexióm magára vonta Simonescu Péter ur figyelmét s hozzá is szólt e t á rgyhoz , oly consequentiák levonásával, melyekről azt kell hinnem, h o g y czikkemet nem értette m e g teljesen; kérek ezért e g y kis helyet , némi megjegyzéseim megtételére.

Mindenekelőtt kénytelen v a g y o k kijelenteni, h o g y Simonescu Péter ur is épen az általam kifogásolt, helytelen kísérletezés hibá­jában szenved; ne v e g y e ezért rosz néven, ha érveléseit el nem fogadva, most újból kijelentem, h o g y számos kísérletezőnél évektő l fogva hiányzik ama elvi ál láspont: »kísérletezésre csak az eredeti-

10

126

ve i e g y e z ő méhlak alkalmaztassák«, ezen számosak között — látva, h o g y paraszt kasokkal kívánja megdönteni az alól levő méztár kér­dését — legújabban Simonescu P. urat is kell ér tenem; szavaimat ő reá, illetve méhészkedésére is kell vonatkoztatnom. Állításaim bi­zonyítására maga Simonescu ur szolgáltatta a leghatalmasabb érvet — fogadja érte köszönetemet — állítván, h o g y parasztkasai alá he­lyezet t toldalékokkal kárt vallott. Parasztkasokban N. rendszerét űzni nem lehet.

H o g y miképen van informálva Simonescu P. ur a Liebncr ur méhészetéről? semmi k ö z ö m ; a mit azonban nem tud ő, tudjuk mi, h o g y hazánk eme egy ik legjelesebbik méhésze i . két sor Neiszer-féle keretekkel méhészkedik; 2. kaptárainál a fészekkel egyenlő nagyságú méztár alól van. Méltóztassék csak a Magyar Méh 1893. évi . 1 1 2 . lapján utánna nézni, mit mond ott maga Liebner ur?

Hilbert ur nem mondja ugyan czikkében, h o g y a kísérletezés alatt álló családok gyengék , néptelenek vo l t ak ; tekintve azonban azt a körülményt, h o g y csak tizenkét országos kis kereten ültek, gyengének declarákam őket, egyszerűen abból az okból, mert e g y 12 országos keretet befogadó térben, alig hihetem, hogy a család erőssé, népessé fejlődjék.

A z , h o g y H. ur népei elrajzottak: következménye a kis tér­nek, de nem a család népes voltának, mert abból az okból, hogy e 12 kis kereten levő családok lépei csak ugy duzzadtak a méztől, előbbeni állításaimat még inkább fentartom.

H o g y az alsó méztár czéljának tökéletesen megfelel, a döntő bizonyí tékot kétségkívül nem a parasztkasos méhészektől, de kap­tárokkal méhészkedőktől veszem. A kezelésem alatt álló 50 N.-féle alsó méztárral ellátott kaptárról nem is szólva, t. Liebner urnái az 500 - - mond : ötszáz — kaptár alsó méztárára hivatkozom, ha ez k e v é s : szolgálok e g y egész lajstrommal, melyből az alsó kaptár jogosul t voltáról meggyőződés t szerezhet. E tény még Dzierzon, Sötér stb. idézett mondását is illő mértékére leszállítja.

H. ur méhészeti járatlanságára — miután ilyet sehol nem is állítottam — nem is szükséges bizonyí tékokat adnom; miután kap-táros méhész, feltételezhető, h o g y a méhészetben já r tas : de ez a kísérletezést nem zárja ki.

Simonescu Péter urat illető őszinte tanácsom: hagyja abba

— 127 —

a parasztkasokkal való méhészkcdést és válaszszon kénye-kedve szerinti kaptárt. Melyik a jobb ? megoldja azon közmondás : kinek a pap, kinek a papné.

Danis János.

A méhesből. A mézszegény v a g y gyenge családok etetése e hóban is

folytatandó. (Egy rész mézre 2 rész viz.) A b b a n az esetben pedig, ha a mézelésben szünet állna be, s ennek következtében a jobb családok is már a fisitás kihordáshoz kezdenek, azok is etetendők.*

A z erős családok költőkamrája esetről-esetre, a szükséghez képest nagyobbítandó s a gyümölcsfák virágzásakor már 3—4 ke­rettel a mézkamrába is felbocsáthatjuk. Egyszer re nagy tért nem tanácsos megnyitni a költőkamrában.

A mézelésre szánt családoktól 2 — 5 naponként a felesleges mézet elvehetjük és ki is pergethetjük.

Ez a hónap a rajzási hónap. A májusi raj nemcsak téli szük­ségletét gyűjti be, hanem még felesleget is ad.

E hó első felében készítendő a műraj, nemkülönben az anya­nevelés is.

Anyát lan családoknak friss, petés keret adandó be, mert e hóban herék már bőven szoktak lenni s az uj anya nászutját ered­ménynyel végezheti .

Üres kasok tisztán s raj elhelyezésre kész állapotban tartan­dók. Méhfüvel való bedörzsölés, a v a g y tejjel leendő preczkelése a kasnak nemcsak felesleges, hanem minden helyes okot nélkülöző időpazarlás. A z pedig egyáltalán nem áll, h o g y az ily módon kezelt kasból nem távozik el a raj. A raj megszökését leginkább bizto­sithatjuk, ha akkor, mikor a kaptárba elhelyezzük, e g y fiasitásos lépet is adunk be.

A tartalék-lépek legalább hetenként egyszer átnézendők s a i melyeket a molyok megtámadtak : kénezendők.

* .Még helyesebb volna talán, a mézelés szünetelése esetén, a fiasitás kihor­dás megkezdése előtt étetni a méheket, mert igy a népből semmit sem veszí tünk.

S z e r k.

10"

— 128 -

Német méhészeti lapok ajánlják, h o g y azokat a bokrokat, cserjéket, kisebb fákat, melyekre óhajtjuk, hogy rajunk leteleped­jék, azokon a napokon, melyeken raját várunk, mézes vizzel ön­tözzük meg.

Vessző- , gyékény- , szalma- és más — nem keretes — kasok j csupját tanácsos levágni és arra v a g y kis ladikot keretekkel, vagy üvegharangot tenni mézgyüjtés czéljából. Igen természetes, hogy a feljáratra Hanemann-féle rács alkaimazandó.

A kasok alá pótgyürük, a v a g y fiókok alkalmazását nem aján­lom, mert a gyakor la t azt bizonyítot ta , hogy a rendelkezésre álló alsó tért az erős családok kizárólagosan herefiasitásra használják fel. Különben pedig a térnagyitás a legtöbb esetben csak a rajzást késlelteti, tehát határozottan káros.

Fecske-, méhész- és seregélyfészket méhesünk közelében ne tűrjünk meg.

Wieder József.

Vegyesek. — Sötér Kálmán »Méh és V i l ága* czimü müve nyomdai mun­

kája gyorsan halad előre. A z első kötet június első felében okvet­lenül megjelenik s a többi kötetek gyorsan fogják egymást követni. Ezúttal értesítjük az érdeklődőket, hogy a munka megszerzése könnyebbitése czéljából a kiadó bizottság az előfizetési határidőt június 10-ig meghosszabbította. Tehá t június io-ig az egész munkára elő lehet fizetni 12 írtjával, egyes kötetre pedig 3 írtjával. A disz-kötés példányokért i írttal több. Előjegyzések is elfogadtatnak. A z előfizetések és e lőjegyzések Tttrcsányi Gyula ev. luth. lelkész úrhoz intézendők Kolozsvárra .

— A Sötér Kálmán „Méh és Világa" czimü munkája a milleniumi kiállításra be van jelentve. A rendező bizottság a kiállítandó pél­dányt a legfinomabb velin papíron külön disz kötésben mutatja be.

— Az erdélyrészi méhészegylet köztelkén május hóban nyilvános előadások lesznek. Nagy Kálmán a méhtelep buzgó igazgatója volt szíves magára vállalni, hogy a tagtársak segédkezése mellett elő­adásokat tart a gyakor la t i méhészetből. A rendes előadások napját

- 129 —

később fogjuk tudatni, addig is azonban útbaigazítással készségc­sen szolgál csütörtök és vasárnap a délelőtti órákban a telep­igazgató.

— Bejelentés az ezredéves kiállítás méhészeti csoportjába. A z Erdélyrészi Méhész-Egylet elnökségénél eddig beadták bejelentései­ket a következők (a bejelentési sorrend szerint): Erdélyrészi Mé­hész-Egylet, a törvényszéki fogház iparüzlete Kolozsvár , Hutkay László Kolozsvár , Malatinszky Lajos Kolozsvár , Bodor Erzsi K o ­lozsvár, N a g y Kálmán Kolozsvár , Ál lami Taní tóképezde Kolozsvár , Bauer Vincze Kolozsvár , Kulisscki Endre Kolozsvár , Páll Kr is tóf Szamosujvár, Péterfy Gyuláné Szamosujvár, Péterfi Gyula Szamos-újvár, Vo i th Gerge ly Szamosujvár, Budai Imre Kolozsvár , Fercncz András Kolozsvár , T ó t h T a m á s Kolozsvár , Turcsányi Gyula K o ­lozsvár, Tordai Samu Kolozsvár , Kiss Ernő Kolozsvár , Kun Má­tyás Kolozsvár , Zsigmond Gyártás Kolozsvár , Csiki János Korond , báró Bánffy Ernő Kolozs-Borsa, Hirschfeld Sándor Ko lozsvá r , Csiki János József Kolozsvár , Kopcne tz K á r o l y Kolozsvár , Wieder József Kolozsvár , Biedermann Ferencz Kolozsvár , dr. Bálint Sándor K o ­lozsvár, Szen tgyörgy i Emil Kolozsvár , Bodor Irma Kolozsvár , Nes-senfeld Vik to r Kolozsvár , Laffer József Kolozsvár , Fehér Ferencz Kolozsvár, Bodor Lász ló Kolozsvár , Ba logh Gerge ly Tompahá t . - -A z ezután érkező bejelentéseket lapunk j ö v ő számában fogjuk közölni.

— A „Méh és világa"-ra előfizettek: (Folytatás.) Szepesmegye i méhész-egylet 12 frt, Kol lányi Ferencz 3 frt, Dr . Seyler Emil 3 frt, Szentiványi Zsigmond 3 frt, Juhász Vincze 3 frt Dr . T ó t h K á r o l y 3 irt, L é v a y Anta l 3 frt, Gulyás Elek 3 frt, Horváth József 3 frt, Hubrich Hugó 4 frt, Kaminszky Géza 4 frt, Dr . Nóvák Endre 4 frt, ifj. Gebé Andor 4 frt, báró Sennyei Béla 4 frt. (Folytatjuk.) Előfizetési pénzek: Turcsányi Gyula Méh és Világa" alap kezelője czimére küldendők.

— Az Erdélyrészi Méhész-Egylet kaptárgyüjteménye fényképekben. Lapunk ápril havi számában közöltük, h o g y egyesületünk az ezred­éves orsz. kiállításon kaptárgyüj teményt szándékszik kiállítani fény­képekben. Eme rendkívül érdekes és tanulságos gyűjtemény, mely méhészetünk fejlődését lesz hivatva feltüntetni, másként nem lehet teljes, csak ha a méhésztársak és méhészet barátai szintén segéd­keznek egyletünknek ebben a munkában. Ismételten felkérjük t̂

— i 3 o —

ügytársainkat , szíveskedjenek egyesületünket fenncbbi czélja érvé­nyesítésében lehetőleg támogatni. A mult és megelőző századokból maradt méhkasok közül kétségen kivül sok veszendőbe ment, de bizonyára még számos példányt lehet találni kevés utánjárás mel­lett s azokat megmenthetjük a méhészet története számára. A leg­régibb cserép-, vessző-, káka-, szalma- v a g y deszka-kasok, melyek itt-ott hányódnak s tulajdonosuk ügye t se vet reájuk, igen becses anyago t szolgáltat egyletünk czéljára. Kérjük tehát a t. ügybará­tokat, h o g y a kinek ilyen kasok létezéséről tudomása van, érte­sítse egyletünk elnökségét arról levelezési lapon. A t. ügybarátok lekötelező szívességet tesznek tudósításaikkal; a további szükséges lépéseket a kiállítási bizottság meg fogja tenni a végből , hogy a kasok megörökit tessenek.

— Méhészeti előadások. A méhészeti vándortanító urak folyó év május havában az alább megnevezet t napokon és helyeken tart­ják előadásaikat : Is 3 kerület. (Tóth János, lakik Jászberényben.) 4-én Szegeden, a róm. kath. tanitóképezdénél, 6-án Gattaján, 8-án Kis-Kun-Félegyházán, az áll. tanitóképezdénél, Q-én Nagy-Kőrösön , az ev. ref. tanitóképezdénél, io-én Czegléden, 11-én A . -Nyáregyhá ­zán, i3-án Tápió-Szelén, 15-én Pásztón. II. kerület. (Abaffy József, lakik Szegszárdon.) i3-, 14- és 15-én Szent-Imrén az állami föld-mivcs iskolánál, 16-, 17-, i8-án Csurgón, az állami tanitóképezdénél, 18-, 2 0 , 21-én Csáktornyán az állami tanitóképezdénél, 22-, 23-, 24-én Pápán, az állami földmives iskolánál. / / / . kerület. (Valló János, lakik Léván.) 2-án Csukár-Pákán, 5-én Modoron, az állami tanitó­képezdénél, 7-én Zniováralján, az állami tanitóképezdénél, 9-én Vr iczkón , 1 i-én Losonczon, az állami tanitóképezdénél. IV. kerület. (Rózsa János, lakik Miskolczon.) 16-án Tisza-Ujlakon, 17-én Nagy-Szöllősön, iS-án Huszton, 19-én Bogdánon, 21-én Kőrösmezőn, 24-én Csapon, 25-én Király-Helmeczen. V. kerület. (Vándortanitója beteg.) Helyet tesei e lőadnak: 1. T ó t h János 24-én Szarvason, az ágost . evang. tanitóképezdénél, 25-én Békésen, Pál Anta l tanyai tanitó méhesén, 27-én Bánhegyesen, 28-án Endrődön. 2. Rózsa János 8-án Mátészálkán, 9-én Fehér-Gyarmathon, 10-én Kis-Aron, [2-én Kömörön , 14-én Szathmár-Némethin. VI. kerület. (Abend András , lakik Nagy-Enyeden. ) i3-án Szászvároson, 14-én A l g y ó g y o n az állami földmives iskolánál, 15-én Bábolnán, 16-án Nagy-Rápol-

— I 3 I —

don, 17-én Piskitelepen, 18., 19-én Déván az állami tanitóképez­dénél, 20-án Zámban, 2 1-én Maros-Ilyén, 22-én Branyicskán, 24-én Hátszegen, 25-én Reán, 26-án O-Boldogfalván. A z előadások nyil­vánosak. Délelőtt tartják az elméleti, délután a gyakorla t iakat , me­lyeknek idejét és helyét a vándortanítóknak jó eleve történő meg­keresésére, a városi és községi elöljáróságok tűzik ki és teszik közhírré. Tanitóképezdék- és földmives iskoláknál mindig azoknak helyiségeiben és méhesein tanítanak. U g y a méhészeti felügyelő, mint a kerületi vándortanítók méhtenyésztési ügyekben a hozzájuk fordulóknak készséggel szolgálnak fölvilágositással. Buziáson, 1895. ápril hó 22-én. Kovács Antal, orsz. méhészeti felügyelő.

— Az e/só' here. Bár tűzzel vassal irtják eme szegény párá­kat, első megjelenésük mégis örömet okoz a méhésznek, mert a várt raj előhírnökei. E g y i k helybeli méhésztársunktól vettük az értesítést, h o g y egyik méhcsaládban, melyet egész ápril hóban étetett, már jelentkeztek a herék.

— „Orosz kitüntetés" egy kis helyreigazítással. »Orosz kitün­tetés* czim alatt a közelmúltban azon hir járta be a hazai sajtót, hogy a szentpétervári nemzetközi nagy kertészeti kiállításon kiosz­tott 9 nagy aranyérem közül nyolczat csakis előkelő orosz ver­senyzők nyertek el, a kilenczedik pedig e g y magyar czégnek, Mauthner Ödönnek ítéltetett oda. E hir nem felel meg teljesen a valóságnak és a valódi tényálláshoz képest helyesbítésre szorul, melynek lapunkban is hazafiúi örömmel szívesen adunk helyet . — A z előttünk fekvő orosz nyelvű hivatalos díjazási catalogits szerint ugyanis, (melynek hazánkra vonatkozó részét a * Szőlészeti és Bo­rászati Lap« már folyó évi február 10-iki számában kimcritően kö zölte) nem 9, hanem 22, és pedig i3 az orosz császári Ministeriu mok által, 9 pedig a Nikolaj Mihajlovics nagyherczeg által a jury •rendelkezésére bocsátott , összesen 22 nagy aranyérem osztatott ki,

i melyek közül 5 jutott magyarhoni kiállítónak, 4 külföldi s i3 orosz-;országi pá lyázónak; és pedig a hivatalos catalogus kimutatása sze-írint az első folyószámmal jelzett nagy aranyérmet Máthiász János [országos hirnevü méhészünk (Szőllőskén) jeles szőlőfaj-gyüjteménye-;ért, a 2-ik számmal jelzett nagy aranyérmet Hajós József ország­gyűlési képv ise lő : alma- és kerti gyűjteményéért , a 15-ik folyó-1 számmal jelzett nagy aranyérmet líammersberg Jenő curiai biró

— 132 -

tokaj-hegyaljai borért, a 16-ik folyószámmal jelzett nagy arany­érmet Lonkowszky Adolf mérnök jeles tokaj-hegyaljai borért voltak szerencsések elnyerhetni. A z ezután következő kitüntetések érték szerinti sorrendje a k ö v e t k e z ő : A n a g y aranyérem u tán követke­zik a kitüntetési oklevél (egyenértéi<ü az aranyéremmel), ezután aranyérem-oklevél, nagy ezüstérem, közép ezüstérem, kis ezüstérem, bronzérem és végre elismerő oklevél . Honi kiállítóink közül össze­sen 91-en lettek kitüntetve. A legis legmagasabb kitüntetésben a franczia földmivelési Ministerium részesült, mely a III. Sándor czár tiszteleti diját kapta meg. — Midőn e helyreigazítással eleget te­szünk a valódi tényállásnak, jóieső örömmel registráljuk azon fé­nyes sikert, h o g y kicsi hazánk 5 nagy aranyéremmel szerepel 22 közül Európa többi összes á l l a m a i A a l való versenyében a szent­pétervári kiállításon. — Büszkék lehetünk reá!

A szerkesztő postája. B. J. urnák Csongrád. A viasznak műléppel becserélése végett

forduljon az »Első Kereskedelmi Méhtelep« igazgatóságához, Budapest, Atilla-utcza 1 1 1 . — K. J. ur Hód-Mező-Vásárhely. Műlépmegrendelést teljesít egyesületünk méhtelep-igazgatója: Nagy Kálmán (Kolozsvárt, az Erd. Gazd. Egyesület irodája, belközép-utcza, Mikó-ház). — Schuller A. ur Sz.-Udvarhely. A legrövidebb idő alatt menni fog. — Cz. S. urnák Nagy-Káta. A »M. K.« keresett számai már beszereztettek. — Cz. J. úr Gy.-Ditró. Rendes tag 827. Köri tag 529. A kérdezett czimre a kiadás 900 frt. — 0. D. ur Szentmihályfalva. Köszönet, kívánságuk már teljesítve van. — P. Hl. urnák M.-Vásárhely. A megrendelt tárgy maga idején ott lesz. — D. A. urnák Szolnok. Lapunk mult és jelen számá­ban a kiállításra vonatkozó kérdéseire megtalálja a feleletet. — Sp. E. ur Lőcse Emiitett tagtársunknak a hiányzó lapok elküldettek. — B. B. ur N.-Sármás. G. K. ur Lekenczén. A megrendelt kasokat küldjük. -F. L. ur Békés. A közlönyt kiadóhivatalunk küldi. — P. J. ur Deménd (Hontmegye) és dr. K. Gy. ur Csúcsa. S'dtér K. művére Turcsányi Gyula tagtársunk még fogad el előfizetést. — Cs. M. ur Oláh-Toplicza. A kí­vánt czimszallagjavitást megtettük. — K. I. ur M.-Szengyel. A megren­delt kaptárt idején megkapja. - Cz. J. ur N.-Káta. A kérdezett kiállí­tást jelzett egylet rendezte.

Szerkesztésért felelős : BodOP László.