WEKERLEA W E K E R L E I T Á R S A S K Ö R E G Y E S Ü L E T T Á J É K O Z T A T Ó

Megjelenik negyedévenként VII. évfolyam 1. szám2001. március

TartalomjegyzékKedves Olvasó! ............................... 1. oldalTimár Béla polgármester köszöntõjeMérai Horváth Gusztáv: Templomépítõk ............................ 1-2. oldalTóth Pál: A Wekerle-telepés a Világörökség (elõzetes) ............ 3. oldalA Kós Károly tér külsõ fasoránakrekonstrukciós munkáiról ............... 3. oldal Tóth Pál: Nézzen (jobban) körül Wekerlén 12. .................................. 4. oldalSzeitz János: Vendég a háznál ............................ 5. oldalNagy Tamás: Ön szerint? .................................. 6-7. oldalTömpe László:Programokat fiataloknak! ............... 8. oldalId. Somorjai József:Egy kiállítás képei ........................... 9. oldalRomhányi András: A Magyar Kollégium történeteibõlAgyagfalva ............................... 10-11. oldalSzakács Gusztáv: Zakuszka ....................................... 12. oldalTóth Pál: Kós Károly munkássága nyomában ................. 13. oldalAkikre büszkék lehetünk ........... 14-15. oldalFelhívások ..................................... 16. oldal

Hátoldal: Nagy Tamás: Igazgatói lakás

•Melléklet

Önkormányzati rendelet a wekerlei részletes rendezési tervrõlTavasz a Pannónia úton (Katona Áron Sándor felvétele)

Kitüntetés átadása a “Serlegbeszéd” alkalmából – Dr. Kóczán László, felesége Alexandra, Timár Béla, Katona Áron Sándor

WEKERLE 1.2001/1.

A Wekerle-telep, ez a sajátságos lakókör-nyezet szinte önálló településként jött létre, Kispest részeként. Az itteni építészeti megol-dásoknak is köszönhetõen a wekerleiek párját ritkító környezetben élhetnek.

Ezt a különlegesen bájos egyedi ”lakó-telepet” igyekezett évekkel ezelõtt a Képvi-selõ-testület a Wekerle-telepre vonatkozó részletes Rendezési Tervvel (RRT) megóvni

a jelentõs, arculatromboló átépítésektõl. Ez a néhol túlzottan szigorúnak vélt szabályozás hozzásegíti Önöket ahhoz, hogy abban az Eu-rópa szerte híres környezetben élhessenek, amibe sokuk beleszületett, vagy esetleg bele-szeretett, és ideköltözött.

Természetesen mindenki szeretné, ha mindenki betartaná az elõírásokat, csak neki saját magának tennék lehetõvé a szabályoktól való – kicsi – eltérést. Külön-külön vizsgálva ezek az igények akár jogosnak is ítélhetõek, de a sok kicsi változtatás egy idõ után szinte felismerhetetlenné tenné, eltorzítaná ezt a gyönyörû városrészt. Természetesen ez nem jelentheti azt, hogy kõbe vésett örök igaz-ságnak tekintsük az RRT-t. Az építészetileg is elfogadható, az érintett háztömb lakóinak többsége által is támogatott módosításokra

van lehetõség. Ezt is figyelembe véve azon-ban kimondhatjuk, hogy ha valaki gyökeresen meg szeretné változtatni házának, lakásának külsõ megjelenését, az inkább próbáljon meg valahol máshol építkezni, hiszen a valóban szigorú RRT miatt elképzeléseinek csak egy része lesz megvalósítható.

Az RRT nem kõbe vésett törvény, a jogos észrevételeket, igényeket az élet által megkö-vetelt változtatásokat a rendelet által megen-gedett évenkénti felülvizsgálat (módosítás) alkalmával beépítjük. Az igényeket Kispest fõépítésze (Városháza) gyûjti össze.

Kérem Önöket, hogy amennyiben valóban szeretik lakóhelyüket, a Wekerle-te-lepet, fogadják el és õrizzék meg olyannak, amilyen akkor volt, amikor megszerették.

Tisztelettel: Timár Béla polgármester

Kedves Olvasó!

A Wekerle elõzõ számában ismertettem a templom tetején elhelyezett kakas történetét. Egy kiegészítéssel tartozom. A templom tornyán lévõ csillagot teljes egészében Kovács Imre szobrászmûvész készítette el, éppúgy, mint a kakast: adományként.

*

Eseményekben gazdag idõszak követke-zett a templom életében. Balogh Lajos lelké-szi beiktatása 1983. szeptember 18-án történt jelentõs ünnepség keretében. Karizmatikus egyénisége, jó szervezõképessége révén olyan forrásokat nyitott meg a templom helyreállí-tása érdekében, melyekre nagy szükség volt. Kiemelkedõ példaként szolgáljon egy 1989 évi történet, amikor a templom területét, mint politikailag semleges területet felajánlotta a német követségnek, hogy az országba zúduló kelet-német menekültek mielõbbi továbbju-tását elõsegítse. Ez nemcsak nemes cseleke-det volt, hanem pénzt is hozott, mert 1.140.000 Ft-ot kapott az egyház. Ezt az ado-mányt a német követ a templom tanácster-mében adta át. Volt olyan esztendõ, amikor a templom tele volt hollandiai segélyszállít-mánnyal továbbosztás céljából. A legjelentõ-sebb lépés a Washingtonban élõ Hõgye csa-láddal való kapcsolatfelvétele volt, ahonnan az adományok legnagyobb része származott.

A Hõgye fivérek kapcsolata és kötõdése Wekerle-telephez és a református templom-hoz nem mai keletû. Mihály, az idõsebbik testvér 1912-ben, László pedig 1925-ben szü-

letett. Mindketten Wekerle-telepen nõttek fel és a Kispesti Deák Ferenc Gimnáziumba jártak. Mihály református lelkész volt és a 30-as években több alkalommal tartott isten-tiszteletet a wekerlei templomban. Életútját megismerhetjük az “Utolsó csatlós” címû könyvébõl. Felejthetetlen találkozásom em-léke e könyv dedikációja:

Mihály 1992-ben halt meg. Életmûve, szeretete és szelleme köztünk van. Lászlóval

és feleségével – aki szintén Wekerle-telepen született – ma is élõ kapcsolatunk van. A 2. sz. képen Hõgye emléktáblát látjuk a templomtorony alatti helyiségében. Avatása 1995-ben történt.

Visszatérve tárgyalásunk vezérfonalához, a templomtorony és a tetõ javítására Washingtonból 89-ben 1500$, 90-ben 4900$, 91-ben 1500$ összegben érkezett támogatás a Hõgye család részérõl, valamint 250.000 Ft összegben Balás László és felesége részérõl, akik washingtoni katolikus barátai a csa-ládnak.

További jelentõs lépést Balogh Lajos lelkipásztor 1993 év karácsonyán kiadott gyülekezeti értesítõje jelentett. A támogatásra való felszólításban hangsúlyozottan szerepel a cserkész és ifjúsági otthon is, jól láthatóan a 3.sz. ábrán.

Erre a körlevélre érkezett a legnagyobb adomány Washingtonból, 28.000$ összegben,

Mérai Horváth Gusztáv

TEMPLOMÉPÍTÕK V. rész

1. Hõgye Mihály: Utolsó Csatlós?címû könyvének dedikációja

2. A Hõgye emléktábla

WEKERLE 2001/1.2.

mely egyértelmûen céladomány volt a levél-ben kitûzött feladatok megvalósítására, neve-zetesen a parókia építésére – beleértve a cser-készotthont és a Kós Károly Múzeumot –, valamint a templom külsõ tatarozására. Nagy Béla okl. építészmérnök érvényes tervén (4. ábra) jól látható a bejelölt cserkészszoba 24,43 m2 és a kiállítástér 18,12m2.

A célkitûzés tehát megvolt, az adomá-nyok megteremtették a megvalósulás lehetõ-ségét. Az építkezés elõkészítésében és gya-korlati megvalósításában elévülhetetlen érde-mei vannak Szakács Gusztávnak, a 93. sz. Erõ cserkészcsapat parancsnokának.

Szakács Gusztáv 1990-ben lett a gyüleke-zet tagja, 1991-ben választották presbiterré.

Balogh Lajos lelkipásztor 1994 nyarán tá-vozott a wekerlei gyülekezetbõl. Problémák jelentkeztek a pénzügyeknek a lelkipásztor ál-tal való közvetlen vezérlésével kapcsolatban.

Következõ lelkipásztorunk nagytiszteletû Dr. Bajusz Ferenc professzor Úr volt, aki át-vállalta a gyülekezet gondjait. Felejthetetlen

idõszak volt. Magas színvonalú prédikációk, együttes kirándulások és jóízû humor élmé-nyei maradtak meg bennem. A gyülekezet lel-kiekben épült.

A presbitérium 1994-ben alapítvány lét-rehozásával bízta meg Szakács Gusztávot, melynek célja az építkezés erõforrásainak koncentrálása és az egyházközség mûködésé-nek segítése. A professzor úr leánya szöve-gezte meg az alapító okiratot. Az alapítvány létrehozása szükséges lépés volt annak érde-kében, hogy az adományok az adakozóknak meghirdetett célok szerint legyenek felhasz-nálva és a mindenkori lelkész kiadásai el-lenõrizhetõk legyenek.

Az alapítvány végleges szövege 1994. szep-tember 23-án készült el és a Fõvárosi Bíróság a Kálvin Alapítványt 5202 sorszám alatt 1994. november 3-án vette nyilvántartásba. (5.ábra)

A presbitérium részérõl kapott megbízás alapján a kuratórium elnöke, egyben az építtetõ képviselõje és felelõs mûszaki vezetõje Szakács Gusztáv. Az építkezés ter-veit Nagy Béla okl. építészmérnök készítette. Az építési engedély 514/95 ügyszámon 1995. június 6-án lett kiadva. Az építést saját munkájukkal segítették:

Koszta Sándor, gondnok, aki a villany-szerelést, Bódi István, aki az ablakrácsok készítését, s a cserkészek, akik fõleg a festési munkákat végezték.

Az építkezés szakaszosan folyt. Minden adomány után új lendületbe jött, majd lelas-sult anyagi problémák miatt. Minden el-végzett munkáról részletes tájékoztatást ka-pott a presbitérium és az adományozók. 1996-ban újabb költségvetés készült a még hátra-lévõ munkákról, ami Washingtonba is el lett küldve. Erre jöttek az újabb adományok. Washingtoni testvéreinktõl újabb 14.000 $ érkezett.

További jelentõs adományok érkeztek:• Egyházkerület, egyházmegye részérõl

1.350.000 Ft• Kispesti Önkormányzat részérõl 1.000.000 Ft• Fõvárosi Önkormányzat Mûemléki Bizottság

700.000 Ft• A gyülekezet tagjaitól 153.000 Ft

Felelõs szakmai és korrekt gazdasági irányítás alatt épült a parókia. (7. kép)

A Kálvin Alapítvány kuratóriumának elnöke rendszeresen beszámolt és elszámolt a presbitériumnak és az adományozóknak.

Folytatjuk!

3. Balogh Lajos lelkipásztor 1993 év karácsonyán kiadott gyülekezeti értesítõje

5. A Wekerle-Kálvin Alapítvány Alapító okiratának részlete

4. Nagy Béla okl. építészmérnök érvényes terve

6. Festenek a cserkészek

7. Épül az új parókia

WEKERLE 3.2001/1.

A Wekerle múlt évi 3. számban közölte a Hadházy Aba úrral, a Fõpol-gármesteri Hivatal Települési Értékvédelmi Ügyosztályának (közis-mertebb néven; “budapesti mûemlékesek”) helyettesével folytatott be-szélgetésemet. Ennek során a szakmai kérdések mellett – többek között – szó esett a telep telekárainak erõteljes növekedésérõl és a telep jó-hírérõl. Az utóbbiak forrása eredhet akár a telep kedvezõ földrajzi elhelyezkedésébõl, vagy a telep eredeti hangulatából, de építészeti értékébõl is. Nekünk, wekerlei lakosoknak is érdekünk, hogy õrizzük épített környezetünk értékeit. Mint tudjuk, a telep építészeti értékei felett az elsõfokú építészeti hatóságon kívül két szakhatóságnak; a fent említett Fõpolgármesteri Hivatal Települési Értékvédelmi Ügyosz-tályának valamint az Országos Mûemlék Hivatalnak (OMH) kell õr-ködnie. A fõvárosi kiemelt értékek jegyzékében ott van maga a We-kerle-telep. Ezen belül az OMH jegyzékében szerepelnek a Kós Károly tér épületei, valamint egy-két lakóépület.

Sétáink során láthatjuk, hogy itt-ott szépülnek a házak. Ezek a házak részükben, vagy egészükben sokszor támogatással újulnak meg. Az értékvédelmi támogatások nagysága és aránya függ a pályázatok tartalmától, és a rendelkezésre álló saját források lététõl. Az ilyen mun-kák esetében természetes, hogy jelen kell lenni a fokozott

szakmai-pénzügyi felügyeletnek is, mely nagyobb kötelezettségeket ró a fe-lekre, mint más esetekben. Az elmúlt évek alatt a különféle támogatásokhoz való hozzájutásról, a támogatás nagyságrendjérõl és a lebonyolítás módjáról a pályázók már elegendõ tapasztalatot szereztek, ezzel nem foglalkozom.

Az a szándékom, hogy a Wekerle következõ számában közvetlenül a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának képviselõjétõl halljunk a teleprõl. Azt szeretném, hogy az olvasó tisztábban lássa, hogy a Vi-lágörökség jegyzékébe való bekerülés hogyan mûködik, hazánkban jelenleg mi a helyzet, és ehhez hogyan kapcsolódik a Wekerle-telep.

Ez okból megkerestem Németh Ferenc urat, a Világörökség Bi-zottság Titkárságának vezetõjét és kértem, hogy tájékoztasson errõl minket, wekerlei lakosokat. Mivel itthoni és külföldi elfoglaltságai nem tették lehetõvé, hogy lapzártáig le tudjunk ülni és beszélgetni, így csak beharangozom a beszélgetést, melyet a következõ számunkban közlök.

A szerkesztõségbe érkezett véleményeiket sorozatomban szívesen feldolgozom és közzéteszem.

A Kós Károly tér külsõ fasorának

rekonstrukciós munkáiról

A múlt évben fasor-rekonstrukciós munka kezdõdött el a Pannónia úton, amely nemcsak helyi, hanem fõvárosi vi-szonylatban is

kiemelkedõ fontosságú. A Határ út és a Kós Károly tér között a rekonstrukció keretében kivágták a beteg, száraz fákat és a hiányokat a

fasorra jellemzõ fafajjal a pótolták.

A Fõvárosi Önkormányzat támogatásával ez a program idén tovább folytatódik, kibõvülve a Kós Károly tér külsõ fasorának

leváltásával.

A Kós Károly tér külsõ fasora, meglehetõsen rossz, beteg egyedekbõl álló fasor. Az idetelepített japán akác eddig jó választásnak

bizonyult a várostûrõ fafajok közül. Az utóbbi években azonban ez a fafajta egyre nagyobb gondot jelent városszerte. Számos olyan

élettani tulajdonságuk van, ami miatt át kell értékelni az utcai sorfásításban való alkalmazásukat.

A fasor jelenlegi állapotában a faápolási beavatkozások csak rövid távon, átmenetileg jelentenek megoldást, ezért döntöttünk úgy,

hogy a teljes fasort lecseréljük más, várostûrõbb, esztétikai szempontból is megfelelõ fafajra.

A munkálatokat hátráltatta, hogy az elmúlt években a meglévõ fákat körbeaszfaltozták, így a kivágott fák ki-emelése során sérülhetett

a járda, illetve az út menti szegélykõ. Ezek helyreállításáról az ültetési munkák végeztével gondoskodunk.

Tekintettel a munka jellegére a kivitelezés zajjal és porral járt, valamint esetenként akadályozta a gyalogos köz-lekedést. Az esetleges

kellemetlenségekért ezúton szíves elnézésüket kérjük, de hisszük hogy törekvéseink hosszú távon az Önök javát szolgálja.

Az új fasor kialakításánál a városrész hagyományait megõrizve egységes faállományt kívánunk kialakítani. A válasz-tott fafaj ezüst hárs

(Tilia tomentosa “Szeleste”) hazánkban szelektált kiváló magyar fajta, amely jól alkalmazkodott szélsõséges éghajlatunkhoz.

Reméljük, hogy ezzel a munkával ismét gyarapítottuk Wekerle ékességeinek számát és néhány év múlva az itt élõkben, valamint a téren

átutazókban is a Kós Károly térrõl többek között egy szép hársfasor emléke marad meg.

Polgármesteri Hivatal Városgazdálkodási Iroda

Tóth Pál

A Wekerle-telep és a Világörökség (Elõzetes)

WEKERLE 2001/1.4.

csupán – egyszeri-kétszeri hólapátoláson, a nagyváros karácsonyi tülekedésén, az év végi csatornalopásokon, a kukalopásokon, a for-galomcsillapítás elsõ tapasztalatain, az éj-szakába hajló klubzenén, valamint utóbbi kö-vetkezményein. Mi – telepi lakosok – csak mosolygunk azon, hogy az idelátogatók, mint a “béke szigetét” emlegetik telepünket, mert igazán csak mi ismerjük a telep árnyoldalát, napi és hosszú távú problémáit. Csak emlé-keztetõül párat. Sokszor írtam az árokfel-töltésekrõl, a zöldsáv szélén emelkedõ “tank-csapdákról”. Remélem, hogy maguk az árok-feltöltõk kapják elõször az elsõ fröccsöt a tó-csából, illetve botlanak bele a maguk épített “mûbe”. Továbbmenve, remélem azt is, hogy maguk a fõvárosi városatyák és a BKV-ve-zetõk utasként is utaznak a telepen átmenõ és lepusztult buszokon, miután volt türelmük ki-várni a járatot. Talán így ér célba sorozatom és így valósul meg abbéli szándékom, hogy közösen törekedjünk a létezõ gondok orvos-lásán. Reméljük, sokan érzik kötelességüknek, hogy – az arra megbízottakon kívül is – õriz-zék Wekerle értékeit és nyugalmát.

Mai témáim:

51. A hatályos Részletes Rendezési Terv (RRT) hibáira sorozatom kezdete óta a We-kerle lapban, de elõször még annak el-fogadása elõtt, egy 1994 tavaszán rendezett lakossági fórumon emeltem fel szavam. Röviden; nem tartottam azt már akkor sem kidolgozottnak és építõ jellegûnek. Azóta sem változott véleményem. Az RRT 1994 nyarán történt elfogadása érthetetlen volt számomra, mert tükrözte a fórumot vezetõk azon poli-tikai szándékát, hogy még az akkori válasz-tások elõtt keresztülviszik a döntést és el-fogadtatják azt. Ez meg is történt. A meg-szavazók – nem szakemberek – valószínûleg nem kaptak elég szakmai segítséget ahhoz, hogy a tervet egészében és részleteiben megértsék. Döntésük következményeit máig érezzük, szenvedjük. A felelõsségek persze ilyenkor elmosódnak, de ettõl még a telepi lakos nem került jobb helyzetbe. Aki nem ismeri részletesen a rendezési tervet, esetleg nem is érdekli, az elfogadja ezt az állapotot, és nem érzi ennek súlyát. De azonnal szem-betalálja magát a problémával, ha építkezni akar. Az elõírások miatt az építtetõ alapvetõ és érthetõ építési-bõvítési szándékai meg-hiúsulhatnak. A Wekerle-telep megkülönböz-tetett építészeti értékével eleve kötöttségek járnak együtt. Az RRT-ben lévõ ellentmondá-

sokat további problémákat okozhatnak. Például: nincsen kapcsolat a telek tényleges – felmérés-kori, elidegenítés-kori – állapota va-lamint a tervanyag szöveges és rajzi részei között, vagy az építtetõi bõvítési szándék megvalósítása eleve ütközik a beépítési mu-tatókkal, mert már lakószomszédai, tulajdo-nostársai úgymond megelõzték, stb.

Kimondom: a fennálló Részletes Rende-zési Terv ebben az állapotában, már a kezdettõl fogva – hibájából fakadóan – káro-kat okozott a telepnek. Utánajártam, s kide-rült, hogy az eredeti, szöveges szabályozás sokkal részletesebb volt. Az eredeti szöveges rész szakmailag tükrözte a Wekerle-telep sa-játosságait. A hozzá tartozó rajzi anyag – már ami abból megmaradt a hatályos szabályozás-ban – és a szöveges rész között azonban el-lentmondások vannak. Mindez az akkori kap-kodásra utal. Ezért nem értek egyet azzal az indoklással, hogy akkor – akár elhamarko-dottan is, de – mindenképpen el kellett fo-gadni a telepre egy(fajta) rendezési tervet. Az építés, az értékteremtés, a települési érték-védelem ugyanis köztudottan hosszú távú és következetes gondolkodásra épül.

Mint már eddig is tettem, most is felhí-vom az illetékesek figyelmét az elidegenítés-kori jogszerû állapotok feltárására, rögzítésé-re, számbavételére, és egy immár tiszta ál-lapotból építkezõ, átgondolt munkát igénylõ szabályozás-módosítás meghozatalára. Bár akkor még mindig probléma marad, hogy ho-gyan lehet az elõzõekbõl eredõ következ-ményeket felszámolni? Nem tudom, de ez le-gyen az illetékesek kötelessége. Azt mindenki érzi, érezheti, milyen sok és átgondolt munkát igényel szakmai és jogalkotói-alkalmazói oldalról ennek elvégzése. De, ha elszalasztjuk a tennivalókat, elszalasztjuk a telep értékének védelmét is. A napokban olvastam, hogy Bu-dapest egy másik kerületében, az elmúlt két évben nagyszámú (köznapi nyelven) rende-zési tervet kellett módosítania a vezetésnek, mert azok korlátai, hibái már ellehetetlení-tették az építtetõi, lakhatási igényeket. Szerin-tem, mi már 1994 óta ilyen állapotban va-gyunk.

52. Örömmel olvastam a városháza ez évi, januári tájékoztató lapjában, hogy Társasházi Háztartás címmel új folyóirat jelent meg, mely hasznos információkat és tanulságos eseteket is tartalmaz. Én is szolgálhatok ket-tõvel. Egy olvasói levélben arról tájékoz-tattak, hogy egy új lakó, egy tulajdonostárs, miután Wekerle egyik társasházába beköltö-zött és kocsijával be akart állni az osztatlan közös tulajdonba számító udvarba, vagy kertrészbe, a lakók közölték vele, hogy neki nem jár kijelölt kertrész, mert elõdjének sem volt. A helyzetet természetesen tovább színezi, hogy egyéb kötelezettségei, mint a ta-karítás, kukahordás stb. viszont – “természe-tesen” – fennállnak. Az új tulajdonos elindí-

totta békés úton jogai és kötelezettségei tisz-tázásának folyamatát. Eddig három írásbeli felkérés ment el az érintettekhez (közös képviselõ, a számvizsgáló bizottság és a még önkormányzati tulajdonban lévõ egyik lakás kezelõje), hogy intézkedjenek és, hogy ér-demben intézkedjenek, de válasz sem ér-kezett. Egyelõre még a békés rendezés az új tulajdonos célja, ha az eredményre vezet... Eddigi tapasztalatom szerint az ilyen ellentmondásos helyzetek nem egyedüliek.

Bemutatok egy másik esetet, mely lehet bárhol, de ez éppen saját házunkban történt. Az egyik volt tulajdonostárs úgy adta el tulajdonrészét gépkocsi-beállójával együtt, hogy az utóbbit engedély (építési határozat) nélkül építette. Itt is kialakult a – vétlen új lakót érintõ – szabálytalan helyzet. A “mû” és a bontási határozat jelenleg is áll, utóbbi fellebbezési stádiumban van. Társasházunk többi tulajdonosa nem épített engedély nél-küli gépkocsi-tárolót, mert ismerte és tudo-másul vette az általános, valamint az 1994 óta hatályban lévõ Részletes Rendezési Tervrõl szóló rendeletet és az abban – e házra is érvé-nyesen – a gépjármû-tároló kötelezõ elhelye-zését. Ez az elhelyezés egyáltalán nem jó és nem logikus – már csak annak csoportosítását és tárolószámát tekintve sem –, de a többi tu-lajdonos betartotta a játékszabályokat. A lakás vételekor – az eladó természetesen – a gépko-csi-tárolót is bemutatta, be is lett számítva a vételárba. Így aztán nálunk is lehet gyakorolni a kialakult helyzet rendezését, s lehet tovább várni egy, a mi ingatlanunkra vonatkozó megfelelõ rendezésre…

53. Sorozatom indítása óta többször szóltam az ingatlanok oldalkertjének méretébõl eredõ anomáliákról. Lássunk egy tipikus helyzetet! Adva van egy négylakásos ház oldalkerttel, az építtetõ oldalkertjének mérete kb. két méter. A tulajdonos valahogyan szeretne gépkocsi-tárolót építtetni, mert már megunta pl. az üzemanyag-leszívásokat, vagy egyáltalán szeretné fedél alatt látni autóját. A szélességi méretbõl adódóan látja, hogy oda kocsival legföljebb csak oldalra dõlve, élével lehetne bejutni, nem is beszélve a lakásbejárat elõtti lépcsõrõl, mely tovább szûkíti a szélességet. És ekkor megkezdõdik a lehetõségek fel-kutatása: 1. Odébb kellene tolni a szomszéd kertjét. Vagy csak a kerítését. Jó lenne, de eh-hez a szomszédnak is van köze. Tehát még-sem jó. 2. Az építtetõ megtekinti az RRT terv-lapját, és ujjongva fedezi fel rajta, hogy neki és ugyanazon oldalon lévõ tulajdonostársának úgy jelölték be gépkocsi-tárolót, hogy már-pedig azt a kijelölt helyre kell tennie; saját szûk oldalkertjének vonalában, a kert hátsó sarkába. Felbuzdulva ezen a leendõ építtetõ már álmodozik is. Aztán felébred, mert ki-derül, hogy a lakóház túlsó oldalkertjén, majd a hátsó kerteken áthajtva nem tudja megközelíteni a tervezett gépkocsi-tárolót...

Nézzen (jobban) körül Wekerlén! 12.Tóth Pál rovataMost, 2001 feb-ruár közepén – amikor írom soraimat – ta-lán már elmond-hatjuk, hogy túl vagyunk a télen: – idén

WEKERLE 5.2001/1.

Már csak színezem a helyzetet azzal, hogy számításai során kiderülhet, a négylakásos in-gatlanon a beépítési mutatók miatt nem is le-hetne gépkocsi-tárolót, de fõleg négyet (min-den lakáshoz egyet-egyet) megépíteni.

Már láttam olyan megoldást is, hogy a telekszomszéd oldaláról hajtott be a lakó, majd visszakanyarodva saját telkükre állt gépkocsi-tárolójába. Ez megint tipikus weker-lei megoldás, mely jogilag is sántít. Ugyanis ehhez pl. a négylakásos ingatlanok között

kerítést kell bontani, ott, az oldalhatáron valamilyen lehatárolást (kaput) kialakítani, az áthajtást megengedni, megtûrni, és mindezt közös akarattal írásba foglalni. Az utóbbit miért? Mert pl. bárki meggondolhatja magát, eladhatja tulajdoni részét, és máris új helyzet áll elõ.

Szintén wekerlei sajátosság a fent említett szomszédok azonos ágról történõ vízbekö-tése. Ismerõs a probléma? Bizonyára több wekerleinek is származott “élménye” ebbõl

a helyzetbõl, amikor tisztázni szerette volna in-gatlana vízbekötését, valamint ki akarta ala-kítani az egyes tulajdoni részek almérõit?

Ilyen és ehhez hasonló gondolatok és sokszor gondok összegyûjtéséhez, az ezekbõl levonható tanulságok rendezéséhez továbbra is várjuk leveleiket a következõ címre:

Wekerlei Társaskör Egyesület (Tóth Pál),

1192 Budapest, Kós Károly tér 10.

Az osztrákok nagyon nyíltan tudnak lelkesed-ni, de sajnálkozni is. Nem kivétel ez alól bécsi barátom sem, akinek szegrõl-végrõl magyar õsei is vannak, de õ maga “tõsgyökeres oszt-rák”. Mégpedig alsó-ausztriai, ami azt jelenti, hogy nemcsak nyitott, hanem alapos is. Amo-lyan keverékfajta: szász, cseh, morva, ma-gyar, meg kitudja még milyen náció leszár-mazottja. Nem úgy, mint például a tiroliak, akik igencsak rátartian õrzik õsiségüket, már szinte a kékvérûek felsõbbség-tudatával. Mindezt pedig igen kemény munkával, sokszor zord körülmények közepette, amit a turista e-löl elfednek a takaros porták, a rend, a tisztaság.

Nos, említett osztrák barátom elõször járt itt, Wekerlén. Késõ délután érkezett. A fõté-ren tett rövid sétánk során, de az után sem fukarkodott a dicsérõ jelzõkkel.

– Ez tényleg szép! Tetszik nekem! Wunderbar! (Ezt, igazán nem lehet magyarra fordítani, és csak akkor fejezi ki valóságos jelentését, ha egy osztrák mondja az elragadtatás magas fokán.) – Igen. Kellemes környezet. Jó itt lakni. – Mikor épült? – A huszadik század elején.

Barátom megállt, lehajtotta a fejét. Isme-rem ezt a pózt. Valami nem stimmel. – Kár! – Válaszolta kisvártva. – Már miért lenne kár? Inkább jó, hasznos, hogy felépült. – Természetesen! Hasznos, de a huszadik szá-zadban már más volt a módi. – Miért lenne kár a hagyományok újraéleszté-se, újraalkotása a divat hóbortjaival szemben? Kellemes a szemnek. Emberi formák, lépté-kek sallangok nélkül.

A századforduló környéken, majd azt kö-vetõen – a szecesszió, majd a Bauhaus ígéretes törekvései és alkotásai ellenére – az európai építészet stílusbizonytalansága az emberek íz-lését is “elbizonytalanította”, számos szörnyû-séget hagyva az utókorra. Az egyes tartomá-nyokban, identitásukban külön-külön egysé-

gesebb osztrák polgárokban ez nagyobb, máig és még hosszú ideig tartó zavart keltett, mint másutt Közép-Európa táján.

Mint oly sokszor, most sem egyezett a véle-ményünk. A kölcsönös hallgatás azt jelentette: folytatás következik, s következett is másnap, a tél helyére lopakodott tavasz napsütötte délelõttjén.

A telep utcáin sétáltunk. Barátom meg-meg-állt. Hosszan nézett egy-egy házat, de csak hosszú idõ elteltével szólalt meg. – Kár…– Miért? – Nem válaszolt, kérdezett.– Városi házak?– Nem. Privát…a többsége.– Miért nem gondozzák a tulajdonosaik?– Azt hiszem, elsõsorban azért, mert nincs rá pénzük. Szegények.– Tönkre mennek ezek a szép házak. Kár… Miért nem vesznek fel kölcsönt?– Mert arra sincs pénzük. A kölcsönt vissza is kell fizetni, és a kamat is drága.– Nem értem…– Nézd csak, rendbe is hoztak már jó néhányat.– Igen, de ugyanannak a háznak a két oldalát miért festették különbözõ színûre? Miért nem egyforma ablakokra cserélték a régit?– Mert az egyik ablak drágább, a másik ol-csóbb. Az egyiknek többre futotta, a másik-nak kevesebbre.– És a tanács… hogyan is mondjátok ti?– Önkormányzat.– Önmaga által, önmagának választott kormányzat. Igen?– Igen…– Akkor miért enged meg ilyesmit? – Nem engedi meg… csak, hát a tulajdonoso-kat nem érdekli, mit engednek meg, mit nem.– Látom… – Karl, te osztrák szemmel nézed és látod, ami itt van. Ez nem Ausztria!– Én osztrák szemmel nézem, mert osztrák va-gyok. Te magyar szemmel nézed, mert magyar vagy.– Ha nem ismernélek, ezt akár sértésnek is ve-hetném.– Nem is ártana, ha néha megsértõdnétek. Azt hiszed, nálunk nem sértõdik meg, akit meg-szólnak, mert rendetlen, nem tartja rendben a háza táját. Adnak magukra annyit, hogy ezt meg sem várják. Nagy szégyen az, amikor va-lakit a megszólással – mert nem tartja be az

írott és íratlan szabályokat – kiközösítenek. – Éljen sokáig az osztrák polgárok önérzete és rátartisága!– Nem tudsz megsérteni.– Nem is akarlak megsérteni, csak végre meg kellene értenetek, hogy másként alakult a mi történelmünk, mint a tiétek. Az itt lakók nagy-szülei, déd-nagyszülei még éppen hogy bele-születtek az osztrák-magyar kiegyezésbe. Még éppen csak a kezdetén voltak a gyarmati sors feledtetésének, amikor a büszke Ausztria…

Közbevágott.– Azt hittem, hogy ez ma már, egy évszázad múltán nem ügy. Mert elmúlt. A történelmet nem tudjuk megváltoztatni…– De a következményeit igen. Legalábbis meg kell kísérelni… Ne haragudj. Elragadtattam magam. Az igazság az, hogy szégyelljük a szegénységünket, de változtatni rajta iszonyú-an nehéz. A szegény ember könnyen válik önzõvé, ha kilábolt a szegénység gödrébõl. Valóra kívánja váltani már-már reménytelen-nek tûnõ vágyait. Nem alkuszik, nem ismer el maga felett hatalmat, törvényt. Megteszi, ami-re vágyott. Számos példát láthatsz itt erre, az engedély nélküli építkezésekben, a kénye-kedve szerint alakított házakban, kerítések-ben, közös tulajdonaik elhanyagolásában.– Ja, ja. Valószínûleg igazad van. De ha ez so-káig tart, sok nemes dolog megy tönkre. A múl-tat õrzõ nemes hagyományok emlékei eltûn-nek, átalakulnak a személyes ízlések tarka-barka sokaságává. Még másfél emberöltõ hosszan sem tudtátok megõrizni.– Moralizálhatunk ezen barátom, ami talán nem is árt, de a tények kemény dolgok. Ha va-lóban változtatni akarunk, egyszerre kell megérteni és elutasítani. De mindenek elõtt a lehetõségeket megteremteni. Tudod, én ígére-tesnek tartom, hogy nekünk többször kellett újra kezdenünk, mint a Lajtán túl, de vala-hogy mindig sikerült.

Elakadt a hangom, mert úgy éreztem, amit mondtam egy kicsit pátoszosra sikerült. De… va-jon lehet e pátoszok nélkül újra és újra kezdeni…– Szép ez a templom. Mutatott Karl az eredeti nemes formákat üde színeivel újra kibontott alkotásra.– Valóban szép. Szinte újjávarázsolták… ez az ami bíztató.

Karl másnap, elutazása elõtt egyedül kélt útra a telepen. Késõn tért vissza. Nem

Szeitz János

“Ablakon kívüli hangsúlyos tetõfelépítmény (pl. torony) csak az eredeti állapot visszaállításával lehetséges, melyet korabeli fotóval, képpel, vagy tervvel kell igazolni.”

WEKERLE 2001/1.6.

Nagy Tamás

“Az épületekhez csak téglakémény építhetõ.”

Szerkesztõbizottságunk tagja, Tóth Pál e lap hasábjain több ízben felhívta figyelmünket arra, hogy õsztõl tavaszig “nézzünk (jobban) körül Wekerlén”. Ilyenkor a lombnélküli fák többet engednek látni a kertekbõl, házakból, egész épített környezetünkbõl. Megfogadtam tanácsát és fényképezõgéppel keltem szemlélõdõ útra. Sok tekercs filmet fényképeztem el. Láttam nagyon szépen felújított emeletes házakat, megörökítettem az egykori igazgatói és tanítói házakat, szemtanúja lehettem igényes felújításoknak, megcsodálhattam a Wekerlén telelõ baglyokat.

Láttam ugyanakkor lehangoló látványt nyújtó udvarokat, ócskavas és lomgyûjteményeket, évtizedek óta nem metszett fákat, düledezõ sufnikat, elrongálódott kerítéseket. Találtam sok-sok olyan átalakítást, amelyek a – most itt is közölt – wekerlei építési szabályoknak ellentmondanak, azokat súlyosan sértik. Nem egy esetben

igényesen kivitelezett, de a telep építészeti hagyományaitól idegen megoldásokra leltem. Az alábbi képes összeállításban szerepelnek ilyenek is, olyanok is. Kedves Olvasó! Kérem, tekintse meg, s döntse el magában, ön szerint a telep épülésére, avagy az épített környezet esztétikai rombolására (elcsúfításá-

ra), az egységes megjelenés megbontására alkalmasak-e a bemutatott példák. (A fotók mellé Tóth Pál citálja a vonatkozó építészeti szabályokat.)

“Egy homlokzathoz tartozó tetõsíkon csak egyfajta tetõfelépítmény (a függõleges síkú tetõablakot magába foglaló tetõidom) jelenhet meg. Az új beépítésnél a meglévõ tetõablak-formához kell igazodni. Abban az esetben, ha az épületen nincs tetõtérbeépítés, a szabályozási tervlapnak megfelelõ tetõfelépítményt kell építeni.”

“A tetõfelépítmény és a tetõsík metszõdési vonala mind a vápaten-gelytõl, mind az élszaru-tengelytõl, mind a gerinctõl 0,5 méterre he-lyezendõ.”

WEKERLE 7.2001/1.

“A nyílászárókon lévõ spalettákat re-dõnyre, reluxára, rácsra egyéb árnyékoló szerkezetre kicserélni tilos. Egy épületen csak egyféle spaletta jelenhet meg. A már eltávolított spalettákat eredeti állapotuk-ban vissza kell építeni. A spaletták egy épületen csak egységes méretben, formá-ban és színben jelenhetnek meg.”

“Nyílászárók: Az egész épületen egységes mázolású legyen. A tetõtéri ablakok kivételével csak a meglévõvel azonos méretû és formájú nyílászáró helyezhetõ el. Szerkezeti átalakítás, vagy csere esetén a névleges méretét, az üvegosztásokat, a takaróléceket, homlokzati díszítõléceket a tokvastagságot az eredetivel megegyezõ módon kell kialakítani.”

“A fõépület bõvítésekor a homlokzatokat egységes színben fel kell újítani.”

“A fõépületek bõvítése során a bõvítményeket épületenként egységes méretben és a fõépülettel egyezõ színezéssel kell kialakítani.”

“Az épületek színezése: az épületek külsõ homlokzatának színezését egységesen kell kialakítani, a Fõépítészi iroda által ajánlott színterv alapján.”

Vesd össze az 1999. évi 5. szám

címlapján lévõ

állapottal!

Bármikor kimehetek a térre, mindig látom õket. A helyszín lehet a Kós Károly tér, de akármelyik iskola elõtti beépítetlen három-szög is. Itt élek, itt találkozom a problémával.

Probléma? Bármikor járhatok-kelhetek Wekerle közterületein, mindig rengeteg cso-portot, galerit látok. Régen volt-e ilyen? Vagy csak a rendszerváltás hozta magával, mint kelletlen rosszat? Mivel telik az idejük? El-gondolkozom… Vajon én is ezt csináltam? Barátaim napjai is így teltek? És szüleinké? Ezeknek a bennem gomolygó kérdéseknek jártam utána. Megkérdeztem néhány srácot a térrõl, valamint barátaimat, szüleimet, s em-lékezni is próbáltam.

Mint az egyik kis közösségtõl megtudtam, a hétköznapok délutánjait kinn töltik. A lányok hat körül, a fiúk késõbb, – van, hogy kilenc körül – mennek haza. A hétvégéken is sokat tartózkodnak a padok valamelyikén. A nyárnak, viszont szinte egészét a tereken, utcákon töltik. Szóval szabadidejük nagy ré-szében egybeverõdve császkálnak. Többen közülük, nemcsak egy közösséghez, hanem más telep bandájához is tartoznak. A klikkek összetétele változó. Van, amelyikben szinte csak fiúk, s van, amelyikben csak lányok van-nak, de a többségük vegyes. Egy-egy csoport létszáma meghaladhatja akár az 50 fõt is. Ez nem jelenti azt, hogy mindig kint található mindenki. Váltogatva bár de ennyien járnak a padok köré. Átlagosan 3-10 fõ gyûlik össze. Korosztály szerint is különbözõek a csopor-tok. Sok az általános iskolás (hetedikes, nyol-cadikos). Találhatóak idõsebbekbõl szervezõ-dött csoportok is (20-25 évesek). A java azért a középiskolásokból kerül ki. Ezen belül általában vegyes korosztályúak.

Valójában arra voltam kíváncsi, hogy mi-vel is ütik agyon az idõt. A válasz többé-ke-vésbé mindegyik csoportosulásra igaz. Bár egy 13-14 éves lányka szájából a következõk meglepõek a számomra. Szó szerint idézem: “Cigizünk, beszélgetünk, ha tudunk, és iszunk, meg…” – majd folytaja – “…pettingelünk a srácokkal.” Úgy gondolom, van benne nagy-zolás is, miért ne lenne. De azért érdemes rá

odafigyelni. Én valójában arra figyeltem föl, hogy: “beszélgetünk, ha tudunk”. Ezt a fél-mondatot biztosan nem a vagánykodás hozta ki a lányból.

– Szoktatok együtt menni valahova a téren kívül? – kérdeztem. Az általam várt vá-laszt kaptam újfent. “Moziba, meg diszkóba. Máshová nem nagyon.” Az örvendetes dolog, hogy legalább eljárnak valahova. De azon már újra gondolkodóba estem, hogy, ha hetente háromszor mennek moziba – ahogy mondot-ták, bár szerintem ez a maximum lehetett egyszer – és általában minden szombaton el-járnak dizsibe ez egy 13-15 éves gyereknek mennyire jelent neki változatosságot. Nem csoda, hogy új ingerforráshoz nyúl.

Így már érdemes újra átgondolni az elsõ idézetet. Valószínû, hogy van benne va-gánykodás is. De mennyi? Érdeklõdve szü-leink korosztályától, saját barátaimtól, va-lamint a statisztikákat böngészgetve a kö-vetkezõkre jutottam. 30 évvel ezelõtt 16-18 éves koruk körül ismerkedtek meg a fiatalok a cigarettával, az alkohollal. A nemi élet kez-dete is erre a korra volt tehetõ. A kábítószer használata, – melyrõl ugyan nem kérdeztem õket, de köztudott – 30 évvel ezelõtt nem öltött ekkora mértéket. Akárcsak a fiatalkorú bûnözés. A fiatalkorúak elõbb fölsorolt cse-lekedetei ez idõ alatt lekúsztak a 16-18 éves korról, a 13-15 éves korosztályig. Az igazán nagy változás a 90-es években történt.

Eddig soroltam a problémákat, melyeket mindenki ismer, hall a tévébõl, rádióból, s már-már unalmas is. De mi lehet az oka, hogy régebben nem lézengtek ennyien a téren, s miért nyúlnak már ilyen fiatalon a gyerekek az italhoz, dohányhoz, szexhez? A kettõ kö-zött egyáltalán van-e valamilyen össze-függés? Minden bizonnyal.

Az összekötõ kapocs – a már említett – ingerszegény környezet lehet. Barátaimat kér-dezvén, nekem is eszembe jutott, hogy miket is csináltunk mi néhány éve ilyen idõsen. Egyikük bennmaradt az iskolában a sport- és egyéb szakkörökön, majd edzésre járt. Má-sikuk a cserkészekkel, valamint zeneórákkal töltötte az idejét. Én pedig életem nem elha-

nyagolható részét, a Gyermekvasúton – volt Úttörõvasút – töltöttem. Szüleink az úttö-rõmozgalom szervezetén belül jártak prog-ramokra, szakkörökre. Kisdobosnak, úttö-rõnek lenni ugyan – szinte – kötelezõ volt, de ezek a szervezetek – mindennek ellenére – ér-telmes elfoglaltságot adtak a fiatalságnak.

A gyerekeknek szükségük van a közös-ségre. S a haverokkal lenni is jobb, mint otthon. Hiszen a szülõk dolgoznak, s egyedül ki szeret otthon lenni?! Ezért járnak le a térre. Ott viszont nem tudják mivel eltölteni az ide-jüket, s így találják meg már igen korán a do-hányt, a szeszt, a drogot és a szexet.

Ezért valójában nem is okolhatjuk a gyerekeket. Hiszen kevés a társasági program az iskolákban. Az úttörõség, cserkészség, gyermekvasutasság nem kötelezõ már. A rendszerváltás nemcsak a gazdasági átala-kulást hozta magával, hanem sajnos ezt is. Kár, mert a társadalmi viselkedés és az élet szabályait ebben az életkorban, s – jobb híján – ezekben a csoportokban sajátítják el a fiatalok.

Mit lehet, hát tenni?!

Tömpe László

Programokat a fiataloknak!Kedves Olvasóink!

Új szerzõt köszöntünk lapjainkon: Tömpe Lászlót. Barátunk wekerlei lakos. Fiatal ember, s így kritikusan szemléli

a világot maga körül. Ebben az írásában a telepen csellengõ fiatalokról ír. Azt ígéri, most közölt írását továbbiak

is követik majd, melyekben javaslatai is lesznek. Olvassák hát szeretettel!

A Wekerle Szerkesztõbizottsága

WEKERLE

A Wekerlei Társaskör Egyesület tájékoztató lapja

Alapította

Szerkeszti a Szerkesztõbizottság

Tagjai

Deák Márta, Mérai Horváth Gusztáv,

dr. Mosonyi Annamária, Nagy Tamás, Romhányi

András, Szakács Gusztáv, Szeitz János, Tóth Pál.

Felelõs kiadó:

Katona Áron Sándor

A Szerkesztõség címe:

1192. Bp. Kós Károly tér 10. Tel: 280-01-14.

Nyomda:

SERIART Nyomdaipari Stúdió

Megjelenik negyedévenként 6000 példányban

Dr. Kóczán László

WEKERLE 2001/1.8.

Tisztelt Olvasóink!Közeledik az építési idény. Sokan vágnak bele minden tavasszal házuk, lakásuk bõvítésébe, korszerûsítésébe vagy felújításába. Az építtetõk közül

bizony akadnak szép számmal, akik csalódottan veszik tudomásul, hogy amit megálmodtak egyáltalán nem, vagy csak módosításokkal készíthetõ el, mert úgy rendelkezik a helyi építészeti szabályozás.

Az okos és körültekintõ ember megtakaríthatja a bosszúságot, ha tájékozódik a lehetõségekrõl, az elõírásokról. Csakhogy nem mindenki körül-tekintõ, sõt az is lehet, nem is tudja, hogy nem húzhat kénye-kedve szerint kerítést, nem építhet idegen stílusjegyeket viselõ díszeket, nem növelheti meg tetszés szerint lakását, nem festheti bármilyenre háza homlokzatát. Így hát megteszi, s az éber hatóság lecsap – törvényben elõírt kötelessége! –, és büntet.

Szeretnõk megelõzni az ilyen eseteket, s ezért a hatályos wekerlei építészeti elõírásokat a jelen és a következõ számban csorbítatlanul közre-adjuk. Reméljük, az épített környezet szépítéséhez, a kedves olvasó jól informáltságához ezzel hozzájárulunk.

Kérjük, õrizzék meg, és szükség esetén forgassák, tanulmányozzák! Nagy Tamás

Budapest Főváros XIX. ker. Kispest ÖnkormányzatánakBp. XIX. ker. Kispest Wekerle-telep (Nagykőrösi út - Ady Endre út, Határ út, Bercsényi út által határolt terület)

részletes rendezési tervéről szóló17/1998. (V.29.), 4/1997.(II.21.), 18/1996.(IV.26.), 23/1994.(X.27.), 19/1994.(X.11.), sz. rendeletekkel

módosított 13/1994.(VII.11.) számú rendelet egységes szerkezetben

1A XIX. ker. Kispest Önkormányzatának Képviselő-testülete az Építésügyről szóló 1964. évi III. tv. 6. § (1), (3), (4), (5), (6) bekezdésében foglal-tak és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése alapján az alábbi rendeletet alkotja.

1. §Kispest Önkormányzatának Képviselő-testülete a Bp. XIX. ker. Kispest Wekerle-telep Részletes rendezési tervéről a mellékletekkel együtt rendeletet alkot.

2. §2

Előírások hatálya és alkalmazása

Jelen szabályozási előírás Bp. XIX. ker. Kispest Wekerle-telep területére, azaz a Nagykőrösi út, Ady Endre út, Határ út, illetve a Bercsényi út - Rákóczi út közötti telkek határa által határolt területre terjed ki.Kivéve: 160935, 160980/1, 160980/2, 160980/3, 160980/4, 161173/1, 161173/2. hrsz-ú ingatlanokat, (továbbiakban: tervezési terület)

3. §Általános előírások.

(1)3 A tervezési területen telket alakítani, építési engedélyt kiadni az OÉSZ, BVSZ rendelkezéseinek, jelen rendelet előírásainak, és a mellékletét képező módosított szabályozási tervlapon foglaltak szerint szabad.(2) A tervezési területen bármilyen építési tevékenység esetén elsődleges szempont az utcáról látható eredeti építészeti elemek /tetőidom, főhom- lokzat, stb. / védelme és megőrzése. Ezek változtatása, karbantartása, bővítése csak jelen rendelet előírásai szerint lehetséges.(3) Régészeti védettség: A mellékletben szereplő szabályozási tervlapon körrel jelzett területen bármilyen földmunka csak különös körültekintéssel végezhető. Régésze- ti lelet megtalálása esetén azonnal értesíteni kell a Budapesti Történeti Múzeumot és a helyi Önkormányzatot, s a munkát le kell állítani.(4)4A rendelet mellékletét képező szabályozási tervlap módosítására csak úgy kerülhet sor, hogy az érintett telek társtulajdonosai véleményét ki kell kérni. Ha a társtulajdonosok 2/3-a és a telekkel érintkező szomszédos ingatlanok tulajdonosainak több, mint a fele hozzájárulásán alapuló, továbbá a vonatkozó előírásokat betartó, új (a tömböt magában foglaló) szabályozási terv készül. A módosított szabályozási tervre ezen rende- let vonatkozik. A módosított szabályozási terv csak a melléképületek elhelyezésére és a főépület bővítésére vonatkozó rendelkezéseket tartal- mazhat. Folyamatban lévő ügyre a szabályozási terv módosítása nem kezdeményezhető. A szabályozási tervek módosítására a főépítész véle- ményének kikérése után kerülhet sor. A kérelemhez mellékelni kell: - módosított szabályozási tervlapot, - műszaki leírást, - a hozzájárulók tulajdonosi nyilatkozatát.(5)5A rendelet csak két évenként egy alkalommal módosítható.(6)6A tervezési területen az egyes telkekre vonatkozó beépítési %-ot úgy kell meghatározni, hogy a lakóépület bruttó területéhez hozzá kell adni a szabályozási tervlapon jelzett főépület bővítés területét és a jelen rendelet 7. § (7) bekezdésében meghatározott méretű, és a szabályozási terven vastag kontúrvonallal jelölt melléképületek bruttó területét.

1 A bevezetés szövege a 17/1998.(V.29.) Ökt. rendelet bevezetőjében szereplő szöveg.2 A 2. § szövegét módosította a 4/1997.(II.21.) Ökt. rendelet 1. §-a 1997. február 21-i hatállyal.3 A 3. § (1) bek. szövegét módosította a 18/1996.(IV.26.) Ökt. rendelet 1. §-a 1996. április 26-i hatállyal4A 3. § (4) bek. első két mondatát módosította a 17/1998.(V.29.) Ökt. rendelet 1. §-a 1998. május 29-i hatállyal, a további szövegrészt módosította a 4/1997.(II.21.) Ökt. rendelet 2. §-a 1997. február 21-i hatállyal.5-6 A 3. § (5) - (7) bekezdés szövegét a 17/1998.(V.29.) Ökt. rendelet 2. §-a iktatta be, az (5) bek. esetében 1998. május 29-i hatállyal, a (6)-(7) bekezdések a BVKSZ-szel egy időben lép hatályba, ha azzal nem ellentétesek.

(7)1Ha a szabályozási tervlap módosítására sor kerül a jelen rendelet 3. § (4) bekezdése alapján akkor a maximális beépítettség az alábbi lehet: - Két lakásos épülettel beépített saroktelek esetén max: 38%. - Két lakásos épülettel beépített közbenső telek esetén max: 33%. - Négy lakásos épülettel beépített saroktelek esetén max: 43%. - Négy lakásos épülettel beépített közbenső telek esetén max. 38%. - Zártsorú beépítés esetén (Kós Károly tér) max: 60% - minden egyéb esetben: 50%

4. §A főépület bővítése

(1) A főépületek bővítése csak a mellékelt szabályozási tervnek megfelelően lehetséges.(2) A főépület bővítésétől csak a 3.§. /4/ bekezdése alapján szabad eltérni.(3) Semmilyen irányba sem bővíthetők a többszintes, az F.V., az S.É.III.: S.É.II: jelű épületek, valamint a műemléki jellegű egyedi védettségi besorolású épületek. Kivételt képez az S.É.IV. és az A.K.IV. jelű épületek meghatározott üzletbővítési lehetőségei, valamint a Dobó Katica u. 17., az Álmos u. 16., a Zoltán u. 6. sz. F.V. jelű épületek szabályozási terven jelölt bővítéseit.(4)2 Az előkertbe toldalék nem építhető. Kivéve ha a telep eredeti építészeti koncepciójától eltérő épület, a telep szellemiségével összhangban kerül bővítésre (pl. Deák Ferenc Gimnázium, lapos tetős ABC-k, uszoda stb.). (5)3 A Főépület oldalkerti bővítése során a meglévő oldal kert mérete nem csökkenhet.(6)4 A Főépület hátsókerti bővítésének mérete max. 4 m lehet, kivéve a B.II. és a Wa.2. jelű épületeket, melyek 5 m-el bővülhetnek. A bővített épület hossza a 28 m-t nem haladhatja meg.(7) A bővítés során az eredeti esztétikai elemeket vissza kell építeni. A bővítéssel elzárt homlokzatot eredeti formájában vissza kell állítani az új homlokzat megépítésekor. A bővítmény tető hajlásszöge egyezzen meg az eredeti tetőével. A bővítmény tetőformája, tetőfelépítményei igazodjanak a meglévőhöz, hogy az épület egységes képet mutasson. A tetőforma kialakításánál követni kell a szabályozási tervlapon foglaltakat.(8) A főépület bővítésekor a homlokzatokat egységes színben fel kell újítani.(9)5 A főépületek bővítése során a bővítményeket épületenként egységes méretben és a főépülettel egyező színezéssel kell kialakítani.

5. §A tetőtér beépítése

(1)6 A tetőtérben önálló lakásegységet kialakítani nem lehet, kivéve: - Kós K. téri lakóépületek tetőtere - 65 m2-nél nagyobb lakások tetőtere. A tetőtér csak belső lépcsővel közelíthető meg.(2) Tetőtéri vizes helyiség csak szilárd ( vasbeton ) födémre építhető.(3) Egy homlokzathoz tartozó tetősíkon csak egyfajta tetőfelépítmény (a függőleges síkú tetőablakot magába foglaló tetőidom) jelenhet meg. Az új beépítésnél a meglévő tetőablak formához kell igazodni. Abban az esetben, ha az épületen nincs tetőtérbeépítés, a szabályozási terv- lapnak megfelelő tetőfelépítményt kell építeni.(4) Ablakon kívüli hangsúlyos tetőfelépítmény ( pl. torony ) csak az eredeti állapot visszaállításával lehetséges, melyet korabeli fotóval, képpel, vagy tervvel kell igazolni.(5) Ha tetőfelépítmény elhelyezésére nincs lehetőség, tetősíkban fekvő ablak is elhelyezhető.(6) A tetőfelépítmény és a tetősík metsződési vonala mind a vápatengelytől, mind az élszaru-tengelytől, mind a gerinctől 0,5 méterre helyezendő.(7)7 A tetőfelépítmény ablakot magában foglaló külső mérete nem haladhatja meg a 2,0 x 1,20 métert, ahol az 1,20 függőleges méret.(8) A tetőablakok szimmetrikus homlokzaton csak szimmetrikusan helyezhetők el.(9) A tetőtérbeépítést szolgáló új ablakfelületek csak asztalos szerkezetek lehetnek. A 0,8 m2-nél nagyobb ablakfelület esetén üvegosztást kell tervezni. (10) Elsődlegesen az oromfali megvilágítási lehetőséget kell kihasználni. Gerendavázas oromfal látványa megőrzendő.(11) A tetőtérben loggia, erkély nem épülhet.

1 A (7) bekezdés a BVKSZ-szel egy időben lép hatályba, ha azzal nem ellentétesek.2 A 4. § (4) bekezdés 2. mondatát a 17/1998.(V.29.) Ökt. rendelet 3. §-a iktatta be 1998. május 29-i hatállyal.3 A 4. § (5) bek. szövegét a 18/1996.(IV.26.) Ökt. rendelet 3. §-a módosította 1996. április 26-i hatállyal. 4 A 4. § (6) bek. szövegét a 23/1994.(X.26.) Ökt. rendelet 1. §-a módosította 1994. október 26-i hatállyal.5 A 4. § (9) bek. szövegét a 18/1996.(IV.26.) Ökt. rendelet 4. §-a iktatta be 1996. április 26-i hatállyal.6 Az 5. § (1) bek. szövegét a 23/1994.(X.26.) Ökt. rendelet módosította 1994. október 26-i hatállyal.7 Az 5. § (7) bek. szövegét a 18/1996.(IV.26.) Ökt. rendelet módosította 1996. április 26-i hatállyal.

(12) Lakásbejárati előtetők az elő és oldalkertbe egyaránt építhetők, úgy, hogy egy épületben csak egyfajta megoldás szerepelhet. Az előtető max. kinyúlása 1 m, szélessége 2 m, hajlásszöge: 30 fok - 45 fokig lehet. Héjalása egyezzen meg a főépület héjalásával. Az előtetőt függőleges síkú teherhordó-szerkezettel alátámasztani tilos. Előnyben kell részesíteni az eredetihez hasonló megjelenésű megoldásokat.

6. §Főépületek, toldalékok, melléképületek homlokzatképzésénél alkalmazható anyagok, felületképzések és vagyonvédelmi berendezések

(1)1 Homlokzat: sima vagy finomszemcsés vakolat. Az eredeti tagozatokat helyre kell állítani, a toldalék részen folytatni.(2)2 Nyílászárók: Az egész épületen egységes mázolású legyen. A tetőtéri ablakok kivételével csak a meglévővel azonos méretű és formájú nyílás- záró helyezhető el. Szerkezeti átalakítás, vagy csere esetén a névleges méretét, az üvegosztásokat, a takaróléceket, homlokzati díszítőléceket a tokvastagságot az eredetivel megegyező módon kell kialakítani.(3)3 A héjazat anyaga lehet: vörös égetett agyag hódfarkú cserép. (4)4 A deszkázat helyreállításánál, pótlásánál az eredetivel megegyezőt kell újraépíteni. Favázas oromfal deszkázata ablak kialakításakor elhagy- ható.(5)5 Üzletportálok: Biztonsági rács csak az ablakon belül helyezhető el, kívül csak spaletta engedélyezhető.(6)6 Gépészet: A homlokzaton látható vezeték, berendezés és annak tartozéka nem jelenhet meg.(7)7 Épületek színezése: az épületek külső homlokzatának színezését egységesen kell kialakítani, a Főépítészi iroda által ajánlott színterv alapján.(8)8 Az épületekhez csak téglakémény építhető.(9)9 A nyílászárókon lévő spalettákat redőnyre, reluxára, rácsra egyéb árnyékoló szerkezetre kicserélni tilos. Egy épületen csak egyféle spaletta jelenhet meg. A már eltávolított spalettákat eredeti állapotában vissza kell építeni. A spaletták egy épületen csak egységes méretben, formában és színben jelenhetnek meg.

7. §Melléképületek szabályozása

(1)10 Melléképületek csak a mellékelt szabályozási tervnek megfelelően helyezhetők el, a tervlapon vastag kontúrvonallal jelölt telepítési helyre.(2)11 Melléképület telepítéstől csak a 3.§. /4/ bekezdésében foglaltak alapján szabad eltérni. Továbbá két lakásos ház telkén a melléképület úgy is elhelyezhető, hogy közbenső telek esetén a lakások elválasztó vonalával metsződő, hát- só telekhatárra telepíthető a hátsó kertbe úgy, hogy tűzfalukkal csatlakozzanak egymáshoz. Saroktelek esetén a lakások elválasztó vonalával metsződő oldalsó telekhatárra telepíthető, az oldalkertbe úgy, hogy tűzfalakkal csatlakozzanak egymáshoz. Valamint 4 lakásos ház telkén melléképület úgy is elhelyezhető, hogy a hátsó kert 4 egyenlő távolságban felosztott első és harmadik vonala mentén ikresen is telepíthető a főépülettől min. 4 m-re. Ezen eltérés csak akkor alkalmazható, ha a melléképület a főépülettől min. 4 m távolságra helyezhető el.(3) Eredeti melléképület felújítása, bővítése, új építése a 6. §. alapján engedélyezhető.(4) A melléképület funkciója: - gépkocsi tároló - kerti szerszám tároló - tüzelőtároló lehet - szabadidős tevékenység céljára szolgáló helyiség lehet.(5) Új melléképület építése előtt az építtető köteles a meglévő melléképületeit lebontani.(6) A melléképület csak magastetős kialakítású lehet.(7)12 A melléképületek gerincmagassága max. 4,5 m, ereszmagassága min. 2,1 m lehet. A tetőidom 30-45 hajlásszögű lehet, azonos tömbön belül egyféle hajlásszöggel. A melléképületek külső méretét az alábbiak szerint kell meghatározni: egyedülálló melléképület (garázs) tárolóval: 7,5x3,20 m csoportos melléképület (garázs) minden esetben: 6,40x3,20 m tároló mérete: 3,0x3,20 m (Csoportos melléképület (garázs) amikor 2-nél több egység van összeépítve.)

1,3,4,5,6,8 A 6. § (1), (3), (4), (5), (6), (8) bek. szövegét a 23/1994.(X.26.) Ökt. rendelet 3. §-a módosította 1994. október 26-i hatállyal.2 A 6. § (2) bek. szövegét a 17/1998.(V.29.) Ökt. rendelet 4. §-a módosította 1998. május 29-i hatállyal.7 A 6. § (7) bek. szövegét a 19/1994.(X.11.) Ökt. rendelet 2. §-a módosította 1994. október 11-i hatállyal.9 A 6. § (9) bek. szövegét a 17/1998.(V.29.) Ökt. rendelet 5. §-a iktatta be 1998. május 29-i hatállyal.10 A 7. § (1) bek. szövegét a 18/1996.(IV.26.) Ökt. rendelet 6. §-a egészítette ki 1996. április 26-i hatállyal.

(8) A melléképületek megközelítéséhez szükséges utat biztosítani kell.(9)1 Terepszint alatti építmény (garázs) kétféle módon helyezhető el: a.) A fő funkciójú épület bővítménye alatt ott, ahol a szabályozási terv jelöli, vagy a földszinti padlóvonal a terepszint vonalától több, mint 80 cm magasságra van. b.) A fő funkciójú épülettől függetlenül a telekterületen a telekhatártól a fő funkciójú épülettől, melléképülettől, vagy annak szabályozási terven jelölt helyétől, egyéb műtárgytól minimum 2 m távolságra. Terepszint alatti építménynek (garázs) az számít, ha a létesítmény terepszinthez viszonyított magassága földfeltöltéssel együtt kisebb, mint 1 m. A terepszint alatti építményt úgy kell elhelyezni, hogy a térszín feletti épületek megközelíthetőek legyenek. A terepszint alatti építmény a szabályozási terven jelölt, még meg nem épült melléképület alá részben, vagy egészben csak úgy kerülhet, ha azok külön-külön megközelíthetőek.(10)2 Egy telken belül a telek utcai homlokvonalán létesítendő kerítést egy időben, azonos formában és anyagban kell megépíteni. A kerítés 30 cm magas, szilárd fa-, vagy acélvázas lábazaton álló acélvázas szerkezetre szerelt 6-8 cm széles falécekből állhat.(11)3 A telekválasztó kerítés az utcai kerítéssel megegyező módon készülhet, azzal a különbséggel, hogy a falécek helyett drótfonat és élő sövény is elhelyezhető. A telekelválasztó kerítésre építési engedélyt kell kérni.

8. §Kulturális-kereskedelmi szabályozás

(1) A Kós Károly tér 4. sz. épületben volt mozi csak kulturális, vagy kereskedelmi-szolgáltató létesítménnyé alakítható.(2) Az épületekhez kapcsolódó zárt előterekben kiskereskedelmi-szolgáltató tevékenység nem folytatható.(3) A Kós Károly tér földszinti lakásai igény esetén a főtér felé üzletté alakíthatók.(4)4 A tervezési terület közterületein elhelyezhető reklám, és hirdető-berendezéseket, valamint pavilonokat a közterületi rendezési terv szabályozza. (5) A Határ út, Nagykőrösi út mentén a lakások átalakításával iroda, kiskereskedelmi, szolgáltató funkció megengedhető.(6)5 Az épületek homlokzatain legfeljebb 0,80 m2 nagyságú és 10 cm-nél nem vastagabb cég- és címtábla helyezhető el, minden vállalkozás után 1 db, kivéve a meglévő üzleteken lévő cég- és címtáblákat, melyek az eredeti formájuknak megfelelően felújíthatók és fennmaradhatnak.(7) Üzletközpont ill. komplex szolgáltató létesítmény csak a Gutenberg krt., Pannónia út., Gellért u., illetve a Vágóhíd u., Baross u., Álmos u., Nagykőrösi út által határolt területeken létesíthető.(8) A sporttelep funkciója nem változtatható meg.(9) A szabályozott területen ipari tevékenység nem folytatható, kivéve a telepen hagyományosan meglévő pékségeket. Az üzletek, szolgáltató és más létesítmények portáljainak és feliratainak kialakítását az OMF6-el előzetesen engedélyeztetni kell.

1 A 7. § (9) bek. szövegét a 17/1998.(V.29.) Ökt. rendelet 8. §-a módosította és kiegészítette 1998. május 29-i hatállyal.2-3 A 7. § (10), (11) bek. szövegét a 18/1996.(V.26.) Ökt. rendelet 7. §-a iktatta be 1996. április 26-i hatállyal.4 A 8. § (4) bek. szövegét a 18/1996.(V.26.) Ökt. rendelet 8. §-a módosította 1996. április 26-i hatállyal.5 A 8. § (6) bek. szövegét a 18/1996.(IV.26.) Ökt. rendelet 9. §-a módosította 1996. április 26-i hatállyal.6 Helyesen ma: OMH – Országos Műemlékvédelmi Hivatal

A melléklet tájékoztató jellegű. A hatályos rendelet szövege a Polgármesteri Hivatalban szerezhető be.

A rendelet ismertetését a következő számban folytatjuk.

WEKERLE 9.2001/1.

A Wekerle-telepi római katolikus templom közösségi házában 2000. december 10-tõl 2001. január 18-ig tekinthették meg az érdek-lõdõk Oromszegi Izabella Elvira, Salvator nõvér “Madonna képeim” c. kiállítását.

Kinn bakacsinos égbolt, ragyogó csillag-ármádiával borult a kará-csonyi díszbe öltözött templomra, míg benn a közösségi házban angya-li szelídséggel mosolygó madonnák köszöntötték a látogatót.

Ave Maria – mondtam én is belépve, de csak magamban, hogy ne zavarjam a két házaspár csendes szemlélõdését. Alkalmas idõpontot fogtam ki.

A csillagmiriád ragyogására gondolva örvendeztetett meg Puszta Sándor: Mária címû verse a sorozatképek indításánál:

“… szebb volt, mit százszorszép, “…szebb volt, mint a csillagok!”

A negyven darabból álló rajzkiállítás végigtekintése lágy elámulást idéz elõ minden szemlélõben, így bennem is. Elvira nõvért szemé-lyesen nem ismerem, de a kiállított rajzok alapján sikerült rácso-dálkoznom egy olyan alkotómûvészre, akinek minden rajza megszó-lítja a szemlélõt.

– Ego sum… – “Én vagyok, akit keresel, én vagyok, akirõl sze-medet az ég felé emeled. Tekints reám és a lelked megnyugszik “ – súg-ják a beszélõ szemek. Az alkotó nõvér – szerintem – anyaság nélküli “Mária-típus”. Az alkotott madonna viszont “Istenanya”, Mária, aki bemutat minket szent fiának. A mi kiállító nõvérünk “örök témája” ez a szeretõ anya.

A teljes Madonna-sorozat – pillanatnyilag – 130 képbõl áll. A rész-letes tájékoztatás mellett ezt az adatot olvastam a képek között Orom-szegi Ottó, a hûséges testvér ismertetõjében. Ezt a kiállítást meg-szervezni “Izuka” részére csak Õ tudta. A képek elhelyezése, a szer-vezés és az ünnepélyes megnyitó Ottóra, a testvérre maradt. Izabella nõvérnek alkalmazkodnia kellett a Kecskeméten mûködõ szer-zetesrend életviteléhez. Ha nincs ez a csupa szív ember, akkor a 73. életévét betöltött Izabella Elvira nõvér képei a fiókban maradtak volna fenn. Ez az igaz szeretet példája!

A kiállítás – nem véletlenül – éppen Wekerlén rendeztetett meg. (Oromszegi Ottó nyugdíjas fagottmûvész a Harmonia Sacrában mu-tatta meg istenhittel gazdag életét. Korábban fellépett nálam, majd utó-domnál, Dauner János atyánál is.) Csak a legmagasabb elismeréssel le-het kiemelni ezt a példamutató, a testvért alázatos szerénységgel segítõ életvitelt. Gyermekkorukban – a harmincas-negyvenes években Wekerlén laktak – ide gyökereztek és ezt az erõs szálat az elköltözés sem tudta elszakítani.

Az itt kiállított képek kb. fél évszázad alatt születtek. Izabella El-vira nõvér feje fölött is tovasuhant az élet, ám, ami csodálatos: stílusa, ábrázolásmódja az évtizedek múlásával nem változott, csak finomo-dott. Lelkében megõrizte az “örök madonnaképet”. Amikor ihle-tettséget érzett, újólag megalkotta idõtálló madonnáját. A kiállított raj-zok keletkezési dátuma is bizonyítja, hogy a mûvész kezdetben bájos, ártatlan lelkületû kislányt, majd Máriához hasonló anyát ábrázol. Azu-tán sorban születnek meg a Madonna-képek.

Oromszegi Izabella Elvira sajátos módon közelít a tökéletes ábrá-zoláshoz. Minden képen jelen van valamilyen módon a virág, mely ki-

emelten a szerénység s a szeretet jelképe. A képek nem hívságosak, in-kább fennköltek, áhítatosak. A központ az arc, az igézõen szép, sokszor döbbenetesen nagy szemekkel. Ezek szinte beszélnek hozzánk. Egyéni alkotóstílusával ábrázolni tudja a sugárzó szeretetet. A leomló haj-tincsek selymessége oly’ érzékletes, hogy kezünket szinte simogatásra emeli. A mûvész abban is következetes, hogy a madonna-fejre minden képen csipkeszegéllyel díszített, lágy hullámzású skapuláré borul. A rajzokon nõies báj, angyalian kedves mosoly teszi élõvé Máriát, aki több képen is simogatja ölében tartott gyermekét, vagy a hozzásimuló gyermekfejeket. A központi téma mégis: maga a Madonna. Néhány ké-pen megjelenik a hûség tökéletes arca is József személyében. Szívünk repes a Szent család – egymásért rajongó – boldogságától.

Boldogan õrzöm magamban a sorozat képeit. A mûvész alkotó öt évtizedén át a Madonnát fiatalnak látta. Ilyennek írták le az “úrnõt” a fatimai gyermekek is. A rajzokon felismerjük a szeretetre méltó anyát; a Gyümölcsoltó Boldogasszonyt; Nagyasszonyunkat, hazánk remé-nyét; a Béke Királynõjét. Eszembe jut egy Babits-idézet:

“S kell, hogy az Úr áldja, védje, “aki azt énekli: Béke.”

A békés képek felemelõ hangulatában illesse, védje az Úr Oromszegi Izabella Elvira Salvator nõvért és Oromszegi Ottó “igaz” testvért. Köszöntsük azokat is, akik lehetõséget adtak e kiállítás meg-rendezéséhez. Nevesítve említem Tercsi Zoltán plébános urat és Bartos Gyõzõ házigazgatót ; névtelenül valamennyi lelkes segítõt.

Köszönjük a wekerleiek nevében!

Id. Somorjai József

Egy kiállítás képei

WEKERLE 2001/1.10.

A vándornak, aki Székely-udvarhelyrõl S z é k e l y k e -resztúr felé ha-lad a Nagy-Küküllõ völ-gyében, mint-

egy tíz kilométer megtétele után balra, egy kis falu határában monumentális emlékmû ötlik a szemébe.

A vasbetonból készült fal elõtt felfegyver-zett parasztemberek szoborcsoportja áll. A szoc-reál alkotás keveset mond arról a szelle-mi hagyatékról, amit a székelyek számára Agyagfalva (románul Lutiţia) jelent.

Õsidõk óta itt gyülekeztek a székelyek, ha valami lényeges, az egész székelység sorsát befolyásoló döntést kellett hozni. Itt sereglett össze a székely nép, ha sérelem érte és innen indult csatába, ha veszély fenyegette a hazát. Agyagfalva: a székelyek Rákos-mezeje. A tör-ténet megértéséhez tudni kell, hogy a régi ko-rokban a székely nemzet minden tagja katona volt. A királyok, fejedelmek idõrõl-idõre i-génybe vették e katonanép szolgálatait, s vi-szonzásul biztosították jogait, tiszteletben tar-tották õsi intézményeit, szokásait. Székely-földön nem alakult ki a feudalizmus. A szé-kely ember csak a királynak tartozott szá-madással. Nem volt tehát hûbérura, a székely nép ügyes-bajos dolgait maga intézte.

De, hát az ember gyarló. S a király, ha elég erõsnek érezte magát a székelyek nélkül is, nem azt nézte, hogy a határvédõ nép bizton-ságot nyújt, hanem az bántotta, hogy azok nem hûbéresek. De alkalmasint a székelyek is hajlamosak voltak megfeledkezni valamely kötelezettségükrõl. Ilyenkor azután valahogy egyezségre kellett vinni a dolgot. S a széke-lyek összegyûltek az agyagfalvi téren (ma úgy mondanánk: összehívták a közgyûlést) és megbeszélték, hogy hogyan oldják meg a problémát.

Agyagfalva aligha földjérõl kapta nevét. Udvarhelyszék talaja talán éppen ezen a vidé-ken a legkevésbé agyagos. Lehet, hogy Orbán Balázsnak van igaza, aki úgy véli, hogy egy Agy nevû õs lehetett a névadó. Annak egyik leszármazottjának, az Agy-ágnak volt itt ko-rábban faluja. A Székely Krónika említi is a “Küküllõ vize mellett lévõ Agyföldjét.” Agyagfalvánál az – itt kelet-nyugat irányú – Nagy-Küküllõ völgye kissé kiszélesedik, ez a folyó felsõ folyásának legtágabb tere. Nyugat felé ismét szûkül a völgy. Dél felöl egy domb emelkedik. Ez tehát a nevezetes helyszín.

A leghíresebb, máig legemlékezetesebb gyûlést 1506-ban, az advent vasárnapja utáni

ötödik napon tartották itt a székelyek. A ta-nácskozás közvetlen kiváltó oka az volt, hogy II. Ulászló királyunk – fia születvén (Õ lett a szerencsétlen sorsú, Mohácsnál elesett II. La-jos királyunk) – behajtotta a székelyeken az úgynevezett ököradót. Ez az adó a korábbi

egyezségek szerint járt ugyan a királynak, de, mivel erre már hosszabb idõ óta nem volt eset (nem született királyfi), a székelyek mintegy “elfelejtkeztek” róla. S, amikor a király erõvel szerzett érvényt jogainak, a székelyek föllá-zadtak ellene. Persze, hamar rájöttek, hogy ez hiba volt. S az agyagfalvi székely nemzet-gyûlés – önmagát is korlátozva – újra egyez-séget kötött a királlyal. De, ha már egyszer egybegyûltek, megerõsítették a székelység ki-váltságait szabályozó és biztosító törvényeket is. (Hogy a királynak is legyen mihez tartania magát.) Az agyagfalvi constitutio (alkotmány) kötelezte a székelyeket arra, hogy, ha jogsére-lem éri õket, nem ragadhatnak rögtön fegy-vert, hanem kötelesek a testvér Magyarország közbenjárását kérvén a királyhoz folyamodni kegyelemért. Kimondatott az is, hogy a haza-árulót és azt, aki a törvényes király ellen buj-togat, számûzni kell Székelyföldrõl. De a

leg-dicsõbb törvényt is itt fogalmazták meg: az ilyen bûnösnek csak a király vagy az egész székely nemzet kegyelmezhet meg. Azaz a XVI. század legelején kimondták a népfölség intézményét, egy szintre helyezték a király és a nép hatalmát. (Az angol polgári forrada-lomra

még több, mint 130 évet kell várni.) Ez-zel a törvénnyel a székelység bizony példát mutatott az európai nemzeteknek. Jogosan fo-galmazza ezt meg Orbán Balázs: “...azon nép, mely ily féltékeny volt nemzeti szabadságára, mely ily szigoru büntetést szabott a honárulásra, mely a nemzeti fönségnek al-kotmányos elvét felállítá akkor, midõn Európa legtöbb országaiban a néphatalomnak még el-mélete sem fogalmazott volt meg, – bizonnyal jókori fejlettséggel, politikai érettséggel s kel-lõ müveltséggel bírt.” (Eredeti helyesírással)

Utoljára 1848. október 16-án gyûltek össze itt a székely atyafiak és az “Átalános Székel Nemzet Gyülés” Hidvégi Mikó Imre elnöksége alatt a székelység csatlakozott a magyar forradalomhoz és szabadságharchoz (amely akkor már hetedik hónapja tartott). A gyûlés egyik kiáltványa a szász és román test-vérekhez, polgártársakhoz szólt. Az emlékmû

A Magyar Kollégium történeteibõl

Van-e székely, de van-e magyar, kinek keble fel ne melegülne, fel ne villanyozódna, midõn e szent térnek nevét hallja? Van-e honfi, ki ne lelkesülne, midõn ezen térnek, a székelyföld Rákosmezejének emlékszen-tesített hantjait tapodja? Van-e honfi, ki elõtt e tér látására mult századok, s az azokhoz méltó közelmult-nak nagyszerû eseményei ne elevenednének fel? Az agyagfalvi tér nyílt történetkönyve a székely föld-nek, azon gyülhely, hol anynyiszor jött össze e hõs nemzet tanácskozni, szabadságát biztosító törvénye-ket hozni, a haza és szabadság ellenei ellen harczrakelni; hõsök tapodta dicsõ történeti események szentesítette helyre értünk, le a kalappal!

“Szász és román testvérek, polgártársak!Békét óhajtunk e honban és szabadságot,melynek édes gyümölcseit veletekegyütt élvezhessük…”

A székely nemzetgyûlés 150. évfordulóján egy három kopjafás emlékmûvet állítottak az eredeti mellett. Erre Petõfi Sándor: A szé-kelyek címû versébõl a refrént vésték fel:

”Csak nem fajult el még a székely vér! Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér.”

*

Vajon eljõ-e még az az idõ, amikor a szé-

kelyek ismét saját kezükbe veszik majd sorsuk irányítását? Megtalálják-e a modern korban is az önrendelkezéshez vezetõ utat? Össze-gyûlnek-e még valaha Agyagfalván és mond-ják-e majd: mostantól fogva újra így lesz!

•••

A Magyar Kollégium Kispesten bejegy-zett, wekerlei székhelyû civil szervezet, amely a kisebbségben élõ magyarság kulturális életét segíti. A napi- és pártpolitikától független. Állami támogatást nem élvez, pályázatokból tartja fenn magát.

A Magyar Kollégium munkája során ré-

szesévé válik nagyszerû eseményeknek. Ezek a nemzeti kultúra részei. A Magyar Kollégium cikksorozat ezen értékeket mutatja be.

Ha Ön szívesen olvassa ezeket az írásokat, ha szándékában és módjában áll segíteni, ado-mányaival hozzájárulhat a további munkák sikeréhez.

A Magyar Kollégium Alapítvány számlaszáma:

11719001-20299714

A Magyar Kollégium mûködését 2000-ben az alábbi szervezetek támogatása tette lehetõvé: Magyar Országgyûlés, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai

WEKERLE 11.2001/1.

...te szent tér, mely – a gondviselés által e haza élõ védfalául

oda állított – székely népnek vagy az ég boltozata által befedett

nagyszerû temploma, dicsõ prytaneuma, légy áldott, oh mert te

vagy a hõs székely népnek dicsõség környezte politikai imaháza,

nagyszerû tanácsterme, szent Rákos tere, harczi gyülhelye azon

népecskéknek, mely a nemzet zömétõl elszakadva, õseitõl hátra

hagyatva, ezen nagyszerü havasok védte szögletben megvonult,

hogy Attila birodalmának ha-gyományát megoltalmazza, hogy

légyen, ki ven-dégszeretõleg, testvérileg fogadja a századok után

megtért, örökségét vissza-követelõ magyar népet, hogy légyen,

ki tárt karokkal várja az ázsiai test-véreket, s azoknak utmutatóul

szolgáljon a honvisszafoglalás harczaiban , s hogy légyen azután is

ott a határszélen egy hõs, egy legyõzhetetlen, egy megtörhetetlen

harczias nép, mely a szent hazát a hódítók dühe ellen védje.

(Orbán Balázs:

A Székelyföld leírása.

Elsõ kötet 36. oldal)

CSÍKSOMLYÓI BÚCSÚZARÁNDOKLAT

2001. május 31 - június 5.

A korábbi nagy sikerekre való tekintettel a Magyar Kollégium idén is megszervezi a pünkösdi zarándokutat Csíksomlyóra. A résztvevõk a hatnapos út során megismerkednek Erdély néhány

kulturális értékével is. Többek között felmennek a Hargita csúcsára is. Lehetõség van együttmenni a zarándokokkal is.

Szállás: vendégszeretõ székely családoknál Zetelakán (2 ágyas szobák, fürdõszoba, angol WC).Ellátás: reggeli és meleg vacsora a vendéglátó családnál, ebéd, csomagolt hideg élelem.

Utazás: autóbusszal.

Részvételi díj: 28.000 Ft • Gyermekeknek (14 év alatt): 25.000 Ft(Az ár a biztosítást nem tartalmazza.)

Jelentkezni lehet a Magyar Kollégium telefonján:28-28-445 / rögzítõ is.

WEKERLE 2001/1.12.

Pár szép képet kaptam Somogyi Zoltán lányától. Ezek-bõl most hármat mutatok be: a Fõ tér egy-egy házát, és az idõsebbek által oly sokat emlegetett japánkertet. Zoli bácsi, mint amatõr fotós, még a háború elõtt több felvételt készített a teleprõl. Láthatjuk, hogy már megé-pült a korábbi “WEKERLE KULTUR MOZGÓ” elõte-tõje, és új cégtáblája a “WEKERLE FILMSZINHÁZ”-zal, mellette már mûködik a “WEKERLE TELEPI SÖRÖZÕ és BOROZÓ” is, melynek bejárata akkor a mozihoz esõ boltívnél volt.

Tóth Pál

Erre a szóra a legtöbb olvasónak – fõleg, aki-nek erdélyi vagy délvidéki gyökerei vannak – összefut a nyál a szájában és visszagondol egy a nagyon finom, zöldség-alapanyagú, krém-szerû ételre. Amit Magyarországon – sajnos – kevesen ismernek és készítenek.

A szó valószínûleg délszláv eredetû, a ma-gyar nyelv értelmezõ szótárában hiába is ke-ressük. Alapanyagai is – annak idején – a bol-gárkertészeten keresztül kerültek hozzánk, de ma már állandóan kaphatók piacainkon. Az el-készítés, vagyis a befõzés számára azért mégis az augusztus-szeptember a legjobb, mert ak-kor olcsóbb a zöldség.

Cserkészcsapatunkban hagyománya van a fõzõcskézésnek, mivel nemcsak a Wekerle-napok gulyását fõzzük évek óta, hanem a cserkészotthonban és táborainkban is sütünk-fõzünk. E gondolattól indíttatva két éve egy kétnapos hétvégén szervezzük a közös za-kuszkafõzést a “Sztrilich Pál” Cserkészpark-ban, ahol minden körülmény adva van (szál-láshely, fõzõszín, edények…és szép kör-nyezet).

A szabadtéri környezet elsõsorban a padlizsán sütéséhez fontos.

Tavaly történt elõször, hogy a nagy ese-ményre meghívtuk a cserkészszülõket és a ko-rábbi kóstolókon “megfertõzött” csapaton kí-vülieket is. Nagy sikerünk volt. Mindenki szí-vesen, jókedvvel dolgozott és segített. A ter-mék jó részét a cserkészek és fõleg a mindig éhes kiscserkészek uzsonnaként

fogyasztják. Mivel a recept nem titkos, közreadok e-

gyet, amit alapadagnak tekinthetünk. Mi – per-sze – ennek többszörösét készítjük egyszerre.Alapanyagok: 5 kg padlizsán, 3 kg zöld-paprika, 3 kg pritamin paprika, 1 kg hagyma, 1 l paradicsomsûrítmény, 1 l olaj, só, egész bors, babérlevél, 1 kávéskanál szalicil.Elkészítés: a padlizsánt roston megsütjük, hé-jától megtakarítjuk, majd ledaráljuk. A hagy-mát, paprikát, pritamint megtisztítva külön-külön ledaráljuk. A hagymát az olajban üve-

gesre pároljuk, majd hozzátesszük a kétféle paprikát és lassú tûzön kavargatással addig fõzzük, amíg elfövi a levét. Hozzátesszük a paradicsomlevet, majd a padlizsánt és a fû-szereket ízlés szerint és kb. tíz percig együtt fõzzük. A végén belekeverjük a szalicilt. Üve-gekbe tesszük. Az üvegeket takarókkal le-takarjuk, amíg egy-két nap alatt ki nem hûl-nek. A padlizsán helyett lehet gombát vagy fejtett babot is használni. Ilyenkor az alapa-nyagot a padlizsán bekeverése elõtt szét kell osztani.

Szakács Gusztáv cst., 93.sz.ERÕ Cserkészcsapat

WEKERLE 13.2001/1.

Egyik korábbi számunkban már közöltünk fényképet a Sepsiszentgyörgyön lévõ Székely Nemzeti Múzeumról. 2000 novemberében is jártam ott és a múzeum mögött Kós Károly eddig még nem látott épületét, az ún. múze-umõri lakásokat fedeztem fel. Ezekbõl az egyiket mutatom most be. E ház elsõ lakója az akkori igazgató-õr, László Ferenc, a másikban a múzeumõr (a késõbbi igazgató), Csutak Vilmos lakott.

A múzeum 50 éves jubileumi emlék-könyvében található Kós Károly írásából idéz-zük az építész sorait (eredeti helyesírással):

“Az épület történetéhez tartozik az is, hogy az eredeti programmon kívûl, ugyancsak a múzeum telkén, a múzeumépület nyers befe-jezésekor azonnal hozzáfogtunk két múzeum-õri lakóház építéséhez is, melyek a maguk kü-lönbözõségében ugyanazon elvek szerint ter-veztettek meg és építtettek fel, mint a Múzeumépület.”

(A fényképet Tóth Pál készítette)

Tóth Pál

FELHÍVÁS

Testvérlapunk, a Kalotaszeg szerkesztõje

Kusztos Tiborné református lelkészné asszony

az alábbiak közlésére kérte meg szerkesztõségünket.

Kalotaszegen alig van munkalehetõség.

A kilátástalanság miatt az embereken egyre inkább

erõt vesz a reménytelenség és a fásultság. A wekerlei lakosok úgy tudnának segíteni

nehéz körülmények között élõ honfitársainkon, ha gyermekmegõrzés, betegápolás

céljából felfogadnának egy-egy odavalósi asszonyt, leányt. Az érkezõ vendég

tisztességérõl, megbízhatóságáról a lelkészné asszony vállal garanciát.

Vállalkozók is segíthetnek! Úgy, hogy közbenjárásuk haszonnal is jár.

Kalotaszegi kézimunkák forgalmazása, eladása tisztes nyerséghez

juttathat sok kereskedõt.

Érdeklõdésüket, segítõ szándékukat jelezzék a Wekerlei Társaskör telefonszámán!

A jelszó: Kalotaszeg. Telefon: 28-00-114

WEKERLE 2001/1.14.

Pannónia Általános Iskola

(igazgató: Somogyi Gábor)

( I. számú iskola)

Kitûnõ tanulók

2.a: Balatoni Fanni, Bartus Rita, Harasztia Dávid, Harasztia Szandra, Varga Nóra2.b: Szabó Krisztina3.a: Resch Nikolett, Flór Nándor3.b: Budai Máté, Czmarkó Gergõ, Kecskés Barnabás, Válek Nikolett, Vámosi Zsófia4.a: Bertyák Ágnes, Szabó Klaudia4.b: Hriberszky Mónika, Kupper Benedek, Roik Renáta, Zalán Sarolta5.a: Szollár Anett5.b: Sztovics Andrea6.a: Albert Zsófia 7.a: Bándi Orsolya8.a: Maróthy Eszter, Réti Eszter, Szõr Diána

Sportversenyek

Országos Úszó Diákolimpia

Fiú váltó (3-4.o.) II. HELYEZÉS: Barkaszi Gábor 4.a, Bognár Márton 3.a, Czmarkó Gergõ 3.b, Király Attila 4.a, Nagy Richárd 4.b,

Veres Ádám 4.aLeány váltó (7-8. o.) II. HELYEZÉS: Derényi Dorottya 7.b, Ruscsák Fanni 7.a, Szabó Szepesi N. 7.b, Varga Szilvia 8.b

100 m hátúszás

I. HELYEZÉS Szabó Szepesi N. 7.b100 m gyorsúszás III. HELYEZÉS Varga Szilvia 8.b

Budapesti Úszó Diákolimpia

Fiú váltó (alsó tagozat) I. HELYEZÉS: Albert Kornél 4.a, Barkaszi Gábor 4.a, Bognár Márton 3.a, Czmarkó Gergõ 3.b, Harmath Máté 1.a, Kékesi Krisztián 3.a, Király Attila 4.a, Nagy Richárd 4.b, Pulai Bence 3.b, Veres Ádám 4.a

Leány váltó II. HELYEZÉS: Bálint Fanni 4.a, Dancsó Fruzsina 3.b, Kovács Nikolett 3.a, Makai Melinda 5.b, Nemes Dóra 4.a, Páczi Noémi 4.b, Pacsai Claudia 3.a, Réger Andrea 4.b, Széki Krisztina 4.a, Zalán Sarolta 4.b

50 m mellúszás II. HELYEZÉS: Makai Melinda 5.b III. HELYEZÉS: Király Attila 4.a

Fiú váltó (felsõ tagozat) III. HELYEZÉS: Bodnár Zsigmond 7.a, Boricza István 6.a, Lakatos Roland 5.b, Németh Márk 7.b

50 m mellúszás

II. HELYEZÉS: Németh Márk 7.b

50 m gyorsúszás

III. HELYEZÉS: Kecskés Barbara 7.a Leány váltó (7-8.o.) II. HELYEZÉS: Derényi Dorottya 7.b, Ruscsák Fanni 7.a, Szabó Szepesi N. 7.b, Varga Szilvia 8.b100 m hátúszás I. HELYEZÉS: Szabó Szepesi N. 7.b

100 m gyorsúszás

II. HELYEZÉS: Varga Szilvia 8.b

Budapesti Kerékpáros

Diákolimpia

II. HELYEZÉS: Maróthy Eszter 8.a

Nemzeti Atlétikai

Program Pályabajnokság

NAP-váltó leány I. HELYEZÉS: Albert Zsófia 6.a, Andris Adrienn 7.a, Bálint Fanni 4.a, Bertyák Ágnes 4.a, Blaskó Nóra 4.a, Boros Bernadett 7.a, Fehér Anita 5.a, Harasztia Szandra 2.a, Mármarosi Tünde 7.a, Simon Zsófia 5.a, Szabó Szepesi N. 7.b, Pacsay Klaudia 3.a, Resch Nikolett 3.a, Vati Noémi 3.a Vörös Anita 5.a, Zajti Réka 3.bNAP-váltó fiú II. HELYEZÉS: Balogh Dávid 3.a, Beck Dániel 7.a, Csepeli Gergõ 8.b, Kerbolt Adorján 3.a, Kerbolt Olivér 5.b, Király Attila 4.a, Király Zoltán 6.b, Kovács Dominik 3.a, Kristóf Dávid 4.a,

AKIKRE BÜSZKÉK LEHETÜNK

Szerkesztõségünk a múlt tanév végén bemutatta az wekerlei általános iskoláknak az elõzõ tanév végén kiváló eredményt elért tanulóit. A sort most a 2000/2001. tanév elsõ félév kitûnõ tanulóival, valamint az országos vagy fõvárosi tanulmányi vagy sportversenyen I-III. helyezést kapott gyerekek felsorolásával folytatjuk. (Mindhárom általános iskola tanulói számtalan kerületi versenyt nyertek meg vagy kerültek azokon dobogóra. Ezeket az eredményeket azonban helyhiány miatt nem tudjuk megjelentetni.)Gratulálunk a gyerekeknek, szüleiknek, tanítóiknak, tanáraiknak.

WEKERLE 15.2001/1.

GYÁSZJELENTÉS

2001. február 5-én életének 89. évében elhunyt Nagy József nyugalmazott pénzügyõr százados, Tálas utcai lakos.

Nagy József fiatal házasként került Wekerlére, hatvan évvel ezelõtt. Húsz évig volt a Pénzügyõr S.E. labdarúgó-edzõje.

Vezetése alatt érte el a szakosztály legnagyobb sikereit.

Hamvait 2001. február 23-án a Szent Gellért templom urnatemetõjében

a katolikus egyház szertartása szerint helyezték örök nyugalomra.

Gyászolják: felesége Marica, fia Gellért, menye Krisztina, rokonai, barátai, ismerõsei, egykori sporttársai.

•••

Váratlan hirtelenséggel szívroham következtében 2001. február 9-én 55 évesen távozott el örökre tõlünk Rajz Miklós,

akit barátai Csõrös becenéven ismertek. A hatvanas-hetvenes évek wekerlei fiatalságának ismert és szeretett alakja volt.

Rajz Miklóst március 2-án a Kispesti Újtemetõben nagy számú gyászoló kísérte utolsó útjára.

Gyászolják: élettársa Éva, fia Miklós, lányai, barátai, ismerõsei és mindenki, aki szerette.

Nyugodjanak békében!

Erkel Ferenc Általános Iskola (igazgató: Szerdahelyi Ágostonné)( II. számú iskola)

Kitûnõ tanulók

1.b: Berta Réka, Csanádi Sára, Kovács Réka, Köteles Hanna , Pádár Levente, Rothman Dóra, Steuber Magdolna, Takács Bettina, Takács Luca2a: Benedek Krisztina, Furmann Áron, Józsa Alexandra, Maróti Józefina, Peák Ajándék, Peák Ajándék, Raab Bernadett, Reményi Réka, Sáfrány Írisz, Varga Boglárka2.b: Barabás Enikõ, Erényi Eszter, Hole Anna, Hornek Adrienn, Kónya Sára, Kovács Anna, Kurilla Orsolya, Memeti Kitti, Somogyi Eszter, Tahon Tímea , Várhegyi Fanni3.a: Barabás Júlia3.b: Fogarassy Eszter, Kanyó Kinga, Lénárt Veronika, Pádár Bea, Sterl Alexandra, Tési Dorottya4.a: Balázs Alexandra, Barabás Fruzsina, Madocsai Kinga, Turcsányi Zsófia5.a: Benedek Kinga, Memeti Linda, Palatinus Andrea6.b: Hubay Ágnes, Szabó Fanni8.a: Ágotai Dorottya, Baranyai Réka,

Gál Georgina

Tanulmányi versenyek

Fõvárosi verseny

“Sisi” német szavalóverseny II. HELYEZÉS: Ágotai Dorottya III. HELYEZÉS: Friesenhann D.

Kós Károly Általános Iskola (igazgató: Lóth Éva)(III. számú iskola)

Kitûnõ tanulók

Alsó tagozat: Dombó Dávid, Kováts Patrik, Hoang Anh Vu, Ábrahám Bence, Gécs Laura, Gelencsér Gábor, Mellen Teodora, Pócs Dániel, Seregi Bernadett, Szûcs Dorottya, Bagossy Molnár Péter, Jakab Cintia, Húnfalvi Krisztina, Katus Balázs, Medvigy Léna, Kótai Dávid, Gombai Eszter, Kalcsó Réka, Feyér András, Tóth Richárd, Zoltán Helga, Tilhoff Alexandra, Fontos Dániel, Heincz Dániel, Molnár Gábor,

Susánszky Eszter, Zankó Bianka5. osztály: Beluch Dániel, Kótai Dóra, Molnár Júlia, Szurovszki Tünde, Zömbik Fruzsina6. osztály: Pintér Gábor, Feyér Mátyás, Vasadi Gabriella7. osztály: Bíró Máté8. osztály: Krepcsák Ádám, Slezák Csilla

Sportversenyek

Cselgáncs:Diák Országos Rangsorverseny I. HELYEZÉS: Szurovszki Tünde

Országos bajnokságI. HELYEZÉS: Szurovszki Tünde

Cselgáncs: Serdülõ Országos Rangsorverseny

III. HELYEZÉS: Szurovszki Norbert

Országos bajnokság III. HELYEZÉS: Szurovszki Norbert

Cselgáncs: Diák B.Országos Rangsorverseny V. HELYEZÉS: Szeiler Dorottya

Diák B. Országos Bajnokság

WEKERLE 2001/1.16.

FELHÍVÁS A HIRDETÕKHÖZ

Tisztelt volt és leendõ Hirdetõink!

Béres András hirdetésszervezõ befejezte tevékenységét lapunknál. A megújult, színes WEKERLE újság az õ munkáját is dicséri. Ez úton is köszönjük munkáját.Várjuk egykori hirdetõink újbóli jelentkezését, illetve felkínáljuk szabad hirdetési felü-letünket vállalkozóknak, közösségeknek, magánszemélyeknek. A túloldalon megtalálják a reklámfelületek árait. Hosszú távú megbízás esetén egyedi megállapodás is lehetséges.Érdeklõdni telefonon a Wekerlei Társaskörben lehet.

Tisztelt Olvasó!

Továbbra is várjuk és díjmentesen közöljük a társasági-, közösségi- és magánközlemé-nyeket. Ilyenek lehetnek: születés, házasságkötés, érettségi- vagy bajtársi találkozó, halálozás, elveszett tárgyak, állatok stb.

A Szerkesztõség

Társasházak figyelem!Március hó tájékán írja ki a Fõvárosi Közgyûlés Várostervezési

és Városképvédelmi Bizottsága azokat a pályázatokat, amelyekre a

wekerlei társasházak pályázhatnak.

A Fõvárosi Közgyûlés a költségvetésében felújítási célra minden

évben két alapot határoz meg: a Mûemléki Alapot, és a Fõvárosi

Város-rehabilitációs Keretet. (A felhívás fogalmazásakor – március

1-én – a Fõvárosnak még nincs költségvetése.)

A fõváros mûemlékeinek rekonstrukcióját, felújítását támogatni

hívatott elkülönített összeg a Mûemléki Alap. A támogatás célja Bu-

dapest városképét meghatározó épített értékek megmentése, azok

felújítása, restaurálása. A támogatásra az épületek, építmények tu-

lajdonosai és használói pályázhatnak. Wekerlén azok a társasházak

pályázhatnak, amelyek mûemléki védelem alatt állnak. Ez a fõtéri

házakra érvényes. Az Alap 100 millió forintos nagyságrendû. (2000.

évben: 158 millió Ft)

A fõvárosi lakások és helyiségek elidegenítésébõl, valamint

más befolyó összegekbõl képzett Fõvárosi Város-rehabilitációs

Ke-ret az alapja az önkormányzati tulajdonban álló vagy a volt

állami tulajdonú lakások privatizációja során alakult társasházas

lakó-épületek felújításának. Kerületünk társasházainak zöme erre az

alapra számíthat. A Keret nagysága többmilliárd forintra rúg.

(2000. évben: 4,9 milliárd Ft.)

A pályázatok megjelennek a Budapesti Újság-ban, napilapok-

ban. A pályázatok kiírása után arról a Kispest címû városházi

tájékoztató is be szokott számolni. A pályázatok beadási határidejei

május-június hónapokra esnek.

Legyenek figyelmesek! Pályázzanak szerencsésen!

Nagy Tamás

W E K E R L E I MOZGÁSSTÚDIÓ

FOGLALKOZÁSVEZETÕ: Romhányiné Kovács Mária

gyógytestnevelõ-testnevelõ tanárTelefon: 28-28-445, 06/30-346-37-56

A foglalkozások helyszínei:A Kós Károly Általános Iskola külsõ tornaterme

(XIX. Hungária út – Vonás utca sarok)

A Kós Károly téri katolikus templom Közösségi Háza(XIX. Pannónia út 26. templomkert)

MÉLYIZOM-TORNA

stretching

ERÖSíTÖ TRÉNING

gumiszalagos

torna

FITNESS-TORNA

Társasházak, közösképviselõk,

gondnokokFIGYELEM!

Vállaljuk társasházak- közösképviseletét,- könyvelését;irodaépületek, lakóházak- rendszeres takarítását,- elõkertjeinek rendben tartását.

OMEGA Közhasznú Társaság

(A Kispesti Önkormányzat 100%-os tulajdona)

1192 Budapest, Bercsényi u. 18.Telefon:

282-9622, 282-9931

Hirdetési lehetõség a

WEKERLÉBEN!

A/4 (teljes oldal) 60.000 Ft,

színesben 80.000 Ft

A/5 (fél oldal) 30.000 Ft,

színesben 40.000 Ft

A/6 (negyed oldal) 15.000 Ft,

színesben 20.000 Ft

A/7 (nyolcad oldal) 8.000 Ft,

színesben 12.000 Ft

A WEKERLE

minden wekerlei lakoshoz eljut!

Wekerlei iskolák!Tanárok, diákok

figyelem!

SAKK-SULI a Társaskörben Minden kedden ½ 5 – ½ 7-ig!

Minden korosztálynak!

S E R I A R TNyomdaipari Stúdió

Teljeskörû nyomdai szolgáltatás– arculattervezés PC-s technológiával

– íves ofszet nyomtatás (max. méret 66 x 48 cm)

– könyvkötészet (vágás, perforálás, riccelés, ragasztókötés, irkafûzés, stb)

Vállaljuk:céges levélpapírok, borítékok, dossziék,

prospektusok, brossúrák, ügyviteli nyomtatványok, könyvek, dobozok,

öntapadós címkék nyomdai kivitelezését.

1097 Budapest, Földváry u. 4-10.T e l e f o n / f a x : 2 1 5 - 1 5 3 3T e l e f o n : 4 5 5 - 0 9 3 4E-mai l : ser iar t@freemai l .hu

Igazgatói lakás (Nagy Tamás felvétele)