Webdesign II – Oldaltervezés 3.

Tipográfiai alapismeretek

Tipográfia

Tipográfia: kép és szöveg együttes elrendezésével foglalkozik.

A tipográfiát hagyományosan a grafikai tervezéssel, főként a nyomdai termékek tervezésével kapcsolatosan szokás említeni.

Jelentése: típusokkal írni (a 16. sz. óta ismert kifejezés)

A weboldalakon alkalmazandó sok szabály nagy része a nyomdászat régi szabályai közül került át.

A régi nyomdász egyben tipográfus is volt

A nyomdász felelt az oldalak kialakításáért, amihez ismernie kellett az évszázadok alatt kialakult szabályokat, melyekkel:

- szép, esztétikus

- jól olvasható,

- áttekinthető

kiadványok születhettek meg. Ez az elsődleges fő cél a kiadványok szerkesztésekor.

Jeles személyek

Akik a nyomdászat mesterségét és a tipográfia művészetét űzték Magyarországon:

Misztótfalusi Kis Miklós

Kner Izidor

Kner Imre

Tevan Andor

Két további személy, a legutóbbi kor két kiemelkedő tipográfusa Magyarországon:

Haiman György (1914-1996)

Virágvölgyi Péter (1948-1998)

Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel

A számítógépek elterjedésével a tipográfia a hagyományos szakmai területen kívül került, s már a legegyszerűbb szövegszerkesztő program használata esetén is számos tipográfiai döntést kell hozni. Ez a kézikönyv a számítógépes tipográfia tankönyve, melyben természetes módon a tradicionális, évszázados ismeretek és a legújabb fogalmak egyforma hangsúllyal vannak jelen. Olyan ismereteket közöl, amiket a szövegszerkesztő vagy tördelőprogramok leírásán túl tudni kell ahhoz, hogy kulturált tipográfiai formába tudjuk önteni szövegeinket. A kötetet irodalomjegyzék, fogalommagyarázatok, angol - magyar szószedet és tárgymutató egészíti ki.

„A fedett és üresen maradó részek együttes hatása érvényesül a művekben!”

A nem fedett részek legalább annyira fontosak, mint a fedettek; így keletkezik az egész!

betű + betűköz = szó

szó + szóköz = sor

sor + sorköz= hasáb (szövegtömb,szövegfolt)

hasáb + hasábköz + margó = oldal

A fehér terület tipográfiai jelentősége!

A tipográfia elemei

- betűk*, számjegyek, írásjelek

- a fentiekből létrehozott szövegfoltok

- képek, grafikák, díszek vonalak

a 12

% ! : dzs

−

A betű lehet: - Informatív; - Díszes; - Közömbös; - Vonzó; - Hivatalos; - Személyes

A szg.-en használatos jelkészletek (fontok) jelentős része nem is betűket tartalmaz, emiatt nevezzük őket inkább jeleknek. Informatikus megközelítésben pedig karaktereknek.

A kép lehet:

- Fénykép

- Rajz (árnyalatos, vonalas)

- Embléma

- Ábra

- Grafika

- Folyamatábra

- Művészi grafika (fekete-fehér, vonalas, folt hatású)

A szöveg és kép által létrehozott folthatás nem ugyanaz, a szövegfolt küllemében általában nem hordoz információt (kivétel: kaligramma, ASCII-art).

A kép azonnali hatású: azonnal közöl információt és vált ki érzelmet.

A karakterek tárolása

A karakterek egy kódtábla elemei, kódtábla szükséges a szövegek számítógépen történő tárolásához.

ASCII kódtábla (American Standard Code for Information Interchange):

- 8 bites, 256 féle különböző jele tárolható,

- a legkisebb tárolható szám: 0, a legnagyobb tárolható szám 255 - nem tartalmaz magyar ékezetes betűket

- sajnos nem STANDARD, mint ahogyan a nevében van

- http://hu.wikipedia.org/wiki/ASCII

ASCII kódtábla elemei

Á, á É, é Í, í Ó, ó Ö, ö Ő, ő Ú, ú Ü, ü Ű, ű

ASCII kódtábla elemei

UNICODE kódtábla (ejtsd: junikód): - 16 bites, 65.536 elemből áll,

- a legkisebb tárolható szám: 0, a legnagyobb tárolható szám 65.535

- minden nemzetállammal rendelkező népcsoport karaktereit tartalmazza

- UTF-8: a karakterkódolás algoritmusa

- az UTF-8 változó hosszúságú kódolással (1–6 byte) képezi le a Unicode karaktertáblát

- 1 byte-on tárolt kódjai az ASCII-nak felelnek meg

- http://hu.wikipedia.org/wiki/Unicode

Néhány példa arra, mikor a szövegek képi elemekké válnak (James Joice)

Gramofon – írógéppel készült karakterekből

művészet technika

Ma már léteznek olyan programok, melyek karakterekből fel tudnak építeni egy megadott képet.