Vízminőség, vízminősítés, vízminőségi Vízminőség, vízminősítés, vízminőségi osztályokosztályok

A vízvizsgálatokat szabványok határozzák meg, amelyek gyakran a víz A vízvizsgálatokat szabványok határozzák meg, amelyek gyakran a víz szándékolt felhasználásra váló alkalmasságának igazolására vagy szándékolt felhasználásra váló alkalmasságának igazolására vagy kizárására irányulnak. kizárására irányulnak.

DE egyre nagyobb igény az integrált vízgazdálkodás tudományos DE egyre nagyobb igény az integrált vízgazdálkodás tudományos alapjainak és a bioindikáción alapuló vízminőség kritériumrendszerének alapjainak és a bioindikáción alapuló vízminőség kritériumrendszerének kidolgozása (pl. a vízi növényzet vagy bentikus makrogerinctelenek kidolgozása (pl. a vízi növényzet vagy bentikus makrogerinctelenek összetétele és abundencia viszonyai)összetétele és abundencia viszonyai)

EgyEgyre sűrgetőbbé válik egy újabb komponens - a természetes vizek re sűrgetőbbé válik egy újabb komponens - a természetes vizek közösségeinek faji szintű ismerete – taxonómiai ismereteken alapuló közösségeinek faji szintű ismerete – taxonómiai ismereteken alapuló vízminősítésvízminősítés

A vizsgálatok minden ország a különbözõ felszíni és felszín alatti A vizsgálatok minden ország a különbözõ felszíni és felszín alatti víznyerõ helyeinek elõre meghatározott pontjain, meghatározott víznyerõ helyeinek elõre meghatározott pontjain, meghatározott gyakorisággal és meghatározott jellemzõkre irányulnak.gyakorisággal és meghatározott jellemzõkre irányulnak.

Az eredményeket követelményrendszer szempontjai alapján értékelik; Az eredményeket követelményrendszer szempontjai alapján értékelik; melynek alapján felszíni vizeinket öt vízminõségi osztályba sorolják. melynek alapján felszíni vizeinket öt vízminõségi osztályba sorolják.

Figyelembe véve a vizes élőhelyek természetes változékonyságát, Figyelembe véve a vizes élőhelyek természetes változékonyságát, minden ország saját vízminősítési rendszert dolgozott ki, így több minden ország saját vízminősítési rendszert dolgozott ki, így több osztályozási vagy index rendszer ismert, a helyi geomorfológiai, osztályozási vagy index rendszer ismert, a helyi geomorfológiai, hidrológiai és biogeográfiai viszonyoknak megfelelőenhidrológiai és biogeográfiai viszonyoknak megfelelően

1. 1. Vízminőségi osztályVízminőségi osztály ( (kiváló vízkiváló víz): a vízi közösséget és élőhelyeiket értékelve ): a vízi közösséget és élőhelyeiket értékelve enyhe vagy nem kimutatható emberi hatás. A biota természete (összetétele enyhe vagy nem kimutatható emberi hatás. A biota természete (összetétele és diverzitása) és státusza (produktivítás) azt tükrözi, hogy természetes és diverzitása) és státusza (produktivítás) azt tükrözi, hogy természetes társulásról van szó és az élőhely érintetlen. társulásról van szó és az élőhely érintetlen. Gyakorlatilag a természetes Gyakorlatilag a természetes állapot.állapot.

2. Vízminőségi osztály2. Vízminőségi osztály ( (jó minőségű vízjó minőségű víz): a közösség és élőhelyén kimutatható ): a közösség és élőhelyén kimutatható de enyhe zavaró hatás, a biota a zavarás hatásait mutatja, de a vizes de enyhe zavaró hatás, a biota a zavarás hatásait mutatja, de a vizes élőhely természetes regenerációs képességét nem veszítette el, így a élőhely természetes regenerációs képességét nem veszítette el, így a közösség és az élőhely csak enyhe módosulást mutat a természetes közösség és az élőhely csak enyhe módosulást mutat a természetes állapotokhoz képest. állapotokhoz képest. Biológiailag hasznosítható tápanyagokkal és külső Biológiailag hasznosítható tápanyagokkal és külső szennyező forrásokkal kismértékben terhelt víz.szennyező forrásokkal kismértékben terhelt víz.

3. Vízminőségi osztály3. Vízminőségi osztály ( (türhető minőségű víztürhető minőségű víz): a közösség és élőhelyén ): a közösség és élőhelyén kimutatható, de enyhe a zavaró hatás, a biota a zavarás hatásait mutatja, de kimutatható, de enyhe a zavaró hatás, a biota a zavarás hatásait mutatja, de a vizes élőhely természetes regenerációs képességét nem veszítette el, így a vizes élőhely természetes regenerációs képességét nem veszítette el, így a közösség és az élőhely csak enyhe módosulást mutat a természetes a közösség és az élőhely csak enyhe módosulást mutat a természetes állapotokhoz képest. állapotokhoz képest. Mérsékelten szennyezett, eutrofizálódást Mérsékelten szennyezett, eutrofizálódást eredményezhető mértékben tartalmaz szerves és szervetlen tápanzagokat. eredményezhető mértékben tartalmaz szerves és szervetlen tápanzagokat.

4. Vízminőségi osztály4. Vízminőségi osztály ( (szennyezett vízszennyezett víz): a közösség és élőhely súlyos ): a közösség és élőhely súlyos módosulást mutat, a közösség elég nagy módosulást mutat a zavarás módosulást mutat, a közösség elég nagy módosulást mutat a zavarás mentes várható természetes közösségekhez képest. mentes várható természetes közösségekhez képest. Nagy mennyiségben Nagy mennyiségben tartalmaz szennyezőanyagot és szennyvízbaktériumokat. tartalmaz szennyezőanyagot és szennyvízbaktériumokat.

5. Vízminőségi osztály5. Vízminőségi osztály ( (erősen szennyezett vízerősen szennyezett víz): csak néhány stressz hatást ): csak néhány stressz hatást szélsőségese elviselő szervezetet lehet kimutatni, vagy az illető vizes szélsőségese elviselő szervezetet lehet kimutatni, vagy az illető vizes élőhelyen kimutatható élúő szervezet nincs. élőhelyen kimutatható élúő szervezet nincs. Erősen terhelt, esetenként Erősen terhelt, esetenként toxikus jellegű víz. toxikus jellegű víz.

Integrált tudomány-több Integrált tudomány-több tudományterület szintézisetudományterület szintézise

Vízügyi igazgatóságok: összegyűjtik és Vízügyi igazgatóságok: összegyűjtik és rendszerezik a fellelhető információkat, a rendszerezik a fellelhető információkat, a felszíni vizek mennyiségét és minőségét felszíni vizek mennyiségét és minőségét vízminőségi térképén ábrázolják, melyen vízminőségi térképén ábrázolják, melyen feltüntetik azok jellemző (országba belépõ és feltüntetik azok jellemző (országba belépõ és országból kilepõ) vízhozamát, minőségi országból kilepõ) vízhozamát, minőségi osztályát, belépő és országon belül jellemzõ osztályát, belépő és országon belül jellemzõ szennyezőit, valamint a vízminőség várható szennyezőit, valamint a vízminőség várható változását, javulását vagy romlását.változását, javulását vagy romlását.

Vízminőségi osztályok 1-5

Európai Unió Víz Keretirányelve (VKI)Európai Unió Víz Keretirányelve (VKI)

Water Framework Directive (WFD).Water Framework Directive (WFD). A vízkészletekkel való gazdálkodás szabályozásban jelentős lépést jelent az

Európai Unió által 2000. júliusában elfogadott Víz Keretirányelv (VKI), amely egy átfogó és összefüggő szabályozási rendszer bevezetését, a fenntartható vízügyi politika kialakítását irányozza elő.

Megköveteli, hogy az egyes vízgyűjtőkön osztozó országok összehangolják vízgazdálkodási tevékenységüket.

A felszíni és a felszín alatti vízkészleteket mennyiségi és minőségi kérdéseit együttesen kezelő szabályozás, amley a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának elérését tűzi ki célul 2015-ig.

ELVI HÁTTÉR: A vízminőség szabályozás célja a társadalmilag szükséges ELVI HÁTTÉR: A vízminőség szabályozás célja a társadalmilag szükséges vízigény megkívánt minőségi szintjének biztosítása. A vízzel szemben a vízigény megkívánt minőségi szintjének biztosítása. A vízzel szemben a különböző tevékenységek eltérő minőségi igényeket támasztanak. Cél lehet az különböző tevékenységek eltérő minőségi igényeket támasztanak. Cél lehet az ivó, ipari, mezőgazdasági vízigények megfelelő minőségű vízzel történő ivó, ipari, mezőgazdasági vízigények megfelelő minőségű vízzel történő kielégítése, ugyanakkor nem hagyhatók figyelmen kívül a vízi ökoszisztémák kielégítése, ugyanakkor nem hagyhatók figyelmen kívül a vízi ökoszisztémák igényei sem. A vízminõség szabályozás célkitűzése tehát az, hogy bizonyos igényei sem. A vízminõség szabályozás célkitűzése tehát az, hogy bizonyos határokon belül valamely társadalmi, gazdasági és ökológiai elvárásnak határokon belül valamely társadalmi, gazdasági és ökológiai elvárásnak megfelelően a vízminőségi paraméterekben is mérhető állandóságot megfelelően a vízminőségi paraméterekben is mérhető állandóságot biztosítson. A célkitűzés megvalósítása, a megfogalmazott vízminőségi célok biztosítson. A célkitűzés megvalósítása, a megfogalmazott vízminőségi célok meghatározása műszaki, gazdasági és jogi szabályozásokat tesz szükségessé.meghatározása műszaki, gazdasági és jogi szabályozásokat tesz szükségessé.

A biológiai vízminősítés regionalizálódásaA biológiai vízminősítés regionalizálódása

A Duna-medence országainak szoros együttműködésben, összehangolt vízügyi politikát kell kialakítaniuk és végrehajtaniuk, melynek kereteit a Duna-védelmi Egyezmény (1994. június 29., Szófia) adja.

Az Egyezmény több mint 10 éve lépett életbe a Duna és a Fekete-tenger védelme érdekében (http://www.icpdr.org/).

Kiemelt figyelem kíséri a Víz Keretirányelv végrehajtását a teljes Duna-vízgyűjtőn, amely Európa második legnagyobb vízgyűjtője, területén 13 ország (ebből 6 az Európai Unió tagja, 3 az Unió tag-jelöltje, és 4 Unión kívüli) osztozik

Vizek öntisztulási folyamataiVizek öntisztulási folyamatai A szennyezés terjedése és az öntisztulás vonatkozásában lényeges A szennyezés terjedése és az öntisztulás vonatkozásában lényeges

különbségek tapasztalhatók a felszín és a felszín alatti vizek között. különbségek tapasztalhatók a felszín és a felszín alatti vizek között.

A felszíni vizek esetében a szennyezés múlékony, tartóssága A felszíni vizek esetében a szennyezés múlékony, tartóssága néhány nap, legfeljebb néhány hét. A felszín alatti vizek néhány nap, legfeljebb néhány hét. A felszín alatti vizek szennyezése ellenben tartós, idõtartama évtizedekre esetleg szennyezése ellenben tartós, idõtartama évtizedekre esetleg évszázadokra tehető.évszázadokra tehető.

Különbség mutatkozik abban is, hogy ha a szennyezõ anyag Különbség mutatkozik abban is, hogy ha a szennyezõ anyag azonnal nem bomlik le vagy immobilizálódik, akkor az a azonnal nem bomlik le vagy immobilizálódik, akkor az a végtelenségig a felszín alatti vízben maradhat. A felszíni vizekben a végtelenségig a felszín alatti vízben maradhat. A felszíni vizekben a szennyezõ anyagok koncentrációja és kémiai összetétele, a vízbe szennyezõ anyagok koncentrációja és kémiai összetétele, a vízbe lépést követõen a hígulás, a lépést követõen a hígulás, a biodegradációbiodegradáció, a , a biológiai felerõsödésbiológiai felerõsödés (magnifikáció), az (magnifikáció), az ülepedésülepedés(szedimentáció) hatására megváltozik.(szedimentáció) hatására megváltozik.

A hígulás a szennyezõanyag tovaterjedésével következik be. A A hígulás a szennyezõanyag tovaterjedésével következik be. A terjedésben a folyó áramlási tulajdonságainak van szerepe. Ezek terjedésben a folyó áramlási tulajdonságainak van szerepe. Ezek közül a vízhozam, a víztömeg és a vízsebesség a meghatározó, de közül a vízhozam, a víztömeg és a vízsebesség a meghatározó, de fontos szerepet játszik a turbulencia is. fontos szerepet játszik a turbulencia is.

Öntisztulásnak (természetes tisztulásnak) nevezzük Öntisztulásnak (természetes tisztulásnak) nevezzük azt az emberi beavatkozás nélkül végbemenő azt az emberi beavatkozás nélkül végbemenő folyamatot, amely a vízfolyásba kerülő folyamatot, amely a vízfolyásba kerülő szennyezőanyag tartalom csökkenését vagy eltűnését szennyezőanyag tartalom csökkenését vagy eltűnését eredményezi.eredményezi. Ez egy bonyolultabb folyamat, amely Ez egy bonyolultabb folyamat, amely fizikai (keveredés, ülepedés) kémiai (oxidáció, fizikai (keveredés, ülepedés) kémiai (oxidáció, koaguláció, stb.) és biokémiai (fotoszintézis, koaguláció, stb.) és biokémiai (fotoszintézis, mineralizáció) részfolyamatokból áll. mineralizáció) részfolyamatokból áll.

A biodegradáció az oxigént felhasználó szennyező-A biodegradáció az oxigént felhasználó szennyező-anyagok esetében következik be. Ez a folyamat a anyagok esetében következik be. Ez a folyamat a vízfolyások öntisztulásának része, amely során a vízfolyások öntisztulásának része, amely során a mikroorganizmusok aerob lebontást, biológiai mikroorganizmusok aerob lebontást, biológiai oxidációt végeznek. A folyók öntisztulása viszonylag oxidációt végeznek. A folyók öntisztulása viszonylag gyorsan és rövid szakaszon játszódik le, ha megfelelõ gyorsan és rövid szakaszon játszódik le, ha megfelelõ a hígulás mértéke, és elegendõ oldott oxigén áll a hígulás mértéke, és elegendõ oldott oxigén áll rendelkezésre, illetve a terhelés nem túl nagy. rendelkezésre, illetve a terhelés nem túl nagy.

Meghatározás 1.

Az aerob öntisztulási viszonyokat oxigénvonal Az aerob öntisztulási viszonyokat oxigénvonal meghatározásával becsülik, amely a szerves anyagok meghatározásával becsülik, amely a szerves anyagok mineralizálásához elhasznált oxigénmennyiség és a vízben mineralizálásához elhasznált oxigénmennyiség és a vízben felvett oxigén eredője. felvett oxigén eredője.

Az élõvíz oxigén háztartását a fotoszintézis, a respiráció, az Az élõvíz oxigén háztartását a fotoszintézis, a respiráció, az oxigén deficit és a szerves szennyezettség határozza meg. oxigén deficit és a szerves szennyezettség határozza meg.

A biológiai felerősödés (A biológiai felerősödés (magnifikációmagnifikáció) az a jelenség, melynek ) az a jelenség, melynek során bizony zsírban oldódó vegyületek egy adott során bizony zsírban oldódó vegyületek egy adott előszervezetben felhalmozódnak és a tápláléklánc keretében előszervezetben felhalmozódnak és a tápláléklánc keretében magasabb trofikus szinten is megjelennek. magasabb trofikus szinten is megjelennek.

A vízfolyások öntisztulásában fontos szerepet játszik az A vízfolyások öntisztulásában fontos szerepet játszik az ülepedés. Az ily módon történő öntisztulás a vízben lévő ülepedés. Az ily módon történő öntisztulás a vízben lévő oldhatatlan lebegő hordalékokra vonatkozik. Az ülepedés oldhatatlan lebegő hordalékokra vonatkozik. Az ülepedés sebességét a Stokes törvény határozza meg. sebességét a Stokes törvény határozza meg.

A vízben kialakuló és változó kémiai - fizikai - biológiai A vízben kialakuló és változó kémiai - fizikai - biológiai történések történések kedvezőkedvező (hígulás) vagy (hígulás) vagy kedvezőtlen kedvezőtlen (koncentrálódás) következményeket egyaránt indukálhatnak. A (koncentrálódás) következményeket egyaránt indukálhatnak. A víz alkalmas közeg a különböző víz alkalmas közeg a különböző biotranszformációsbiotranszformációs (vízi élõ (vízi élõ szervezetek tevékenysége) folyamatok megvalósulásához is. szervezetek tevékenysége) folyamatok megvalósulásához is.

Meghatározás 2.

HatásaiHatásai Az öntisztulás során és a szennyezőforrástól való Az öntisztulás során és a szennyezőforrástól való

távolsággal a víztest kémiai - biológiai minősége javul távolsággal a víztest kémiai - biológiai minősége javul (szennyezőanyag koncentrációja csökken). (szennyezőanyag koncentrációja csökken).

Romlik viszont a meder állapota, mert az elemek egy Romlik viszont a meder állapota, mert az elemek egy része az üledékben (iszap) kumulálódik, és az élő része az üledékben (iszap) kumulálódik, és az élő szervezetekben (algák, rákok, rovarlárvák, halak) szervezetekben (algák, rákok, rovarlárvák, halak) fokozódik a beépülés. Ezek veszélyforrásá válhatnak, fokozódik a beépülés. Ezek veszélyforrásá válhatnak, mivel kémiai jellemzők, pl. pH, mivel kémiai jellemzők, pl. pH, redox potenciálredox potenciál hirtelen hirtelen változása az iszapból gyors kioldódást eredményezhet, változása az iszapból gyors kioldódást eredményezhet, akár toxikus mértékűt is.akár toxikus mértékűt is.

A hatás A hatás kummulálodhat kummulálodhat az élő szervezetek már elõzõ az élő szervezetek már elõzõ (sub) krónikus expozíciója során és akut károsodásokkal (sub) krónikus expozíciója során és akut károsodásokkal járhat (pl. halpusztulás). A víz (ivóvíz) és vízi járhat (pl. halpusztulás). A víz (ivóvíz) és vízi szervezetek (halak, kagylók, rákok, rovarok) így válnak a szervezetek (halak, kagylók, rákok, rovarok) így válnak a táplálkozási lánc révén a mikro és mikroelemek táplálkozási lánc révén a mikro és mikroelemek átvivőjévé, szállítójává.átvivőjévé, szállítójává.

A vízminőség szabályozása: emberközpontú A vízminőség szabályozása: emberközpontú kontra természetközpontúkontra természetközpontú

A vízminõség-védelem a gyakorlatban egy passzív A vízminõség-védelem a gyakorlatban egy passzív tevékenységet, védekezést takar, és szorosan véve csak a tevékenységet, védekezést takar, és szorosan véve csak a vízminőségi komponensekre terjed ki. A vízmiőség-vízminőségi komponensekre terjed ki. A vízmiőség-védelem fogalomkörét a korszerű vízgazdálkodási és védelem fogalomkörét a korszerű vízgazdálkodási és vízvédelmi szemléletben ki kell szélesíteni.vízvédelmi szemléletben ki kell szélesíteni.

A vízminõség védelemben A vízminõség védelemben extenzív illetve intenzívextenzív illetve intenzív módszereket alkalmaznak. módszereket alkalmaznak.

Az extenzív vízmőségAz extenzív vízmőség védelem valamely vízszennyező, védelem valamely vízszennyező, vízminőség rontó beavatkozás hatását igyekszik utólag vízminőség rontó beavatkozás hatását igyekszik utólag megszüntetni, vagy legalább mérsékelni.megszüntetni, vagy legalább mérsékelni.

Az intenzív vízminőségAz intenzív vízminőség védelem lényege az úgynevezett védelem lényege az úgynevezett

tiszta technológia kialakítás egyre inkább önmaga alakítja tiszta technológia kialakítás egyre inkább önmaga alakítja ki az egyensúlyt. ki az egyensúlyt.

A beavatkozások jellege és minőségeA beavatkozások jellege és minősége Kereteit a vízszennyezés megelõzésének és csökkentésének Kereteit a vízszennyezés megelõzésének és csökkentésének

lehetséges módszerei határozzák meglehetséges módszerei határozzák meg A társadalom termelõ és fogyasztási tevékenységbõl származó A társadalom termelõ és fogyasztási tevékenységbõl származó

és a befogadó vizeket terhelõ szennyezõ anyagok és a befogadó vizeket terhelõ szennyezõ anyagok mennyiségének illetve káros hatásának csökkentésére mennyiségének illetve káros hatásának csökkentésére tisztítástisztítás, , újrafelhasználásújrafelhasználás és és visszanyerés visszanyerés módszerei kerülhetnek módszerei kerülhetnek alkalmazásra – technológia váltásalkalmazásra – technológia váltás

A vízminõség szabályozás jogi eszközeivel nemcsak a A vízminõség szabályozás jogi eszközeivel nemcsak a vízminõség, hanem a víz mennyiségi védelmét is biztosítani kell vízminõség, hanem a víz mennyiségi védelmét is biztosítani kell (takarékoskodásra ösztönző intézkedések - vízkészlet-(takarékoskodásra ösztönző intézkedések - vízkészlet-használati díj, az ivóvízdíj, a csatornahasználati díj, ivóvíz-használati díj, az ivóvízdíj, a csatornahasználati díj, ivóvíz-használati pótdíj)használati pótdíj)

A vízminõség szabályozás legfontosabb jogi eszköze a A vízminõség szabályozás legfontosabb jogi eszköze a szennyvízbírság (a szennyezõ illetve toxikus anyagok szennyvízbírság (a szennyezõ illetve toxikus anyagok mennyisége meghaladja a víz-minõség védelmi területekre mennyisége meghaladja a víz-minõség védelmi területekre meghatározott határértéket) – víztípus függőmeghatározott határértéket) – víztípus függő

Terület-kategóriákTerület-kategóriák

I. Kiemelt vízminõségű védelmi területekI. Kiemelt vízminõségű védelmi területek II. Ivóvízbázisok és üdülõterületekII. Ivóvízbázisok és üdülõterületek III Ipari területekIII Ipari területek IV. Öntözõvíz-bázisokIV. Öntözõvíz-bázisok V. Nagyobb folyók szakaszai V. Nagyobb folyók szakaszai

mellékvízfolyások nélkülmellékvízfolyások nélkül VI. Egyéb területekVI. Egyéb területek

A A felszín alatti vizek sajátos problematikájafelszín alatti vizek sajátos problematikája

A felszín alatti vizek minõségének ellenõrzésére az esetleges A felszín alatti vizek minõségének ellenõrzésére az esetleges szennyezettség kiterjedésének meghatározására megfigyelõ szennyezettség kiterjedésének meghatározására megfigyelõ kúthálózatot kell létesíteni. kúthálózatot kell létesíteni.

A megfigyelõ kutak három szintjét különböztetjük meg. A megfigyelõ kutak három szintjét különböztetjük meg. (1) Az elsõdleges kutak (regionális kutak) a természetes talajvíz (1) Az elsõdleges kutak (regionális kutak) a természetes talajvíz minõségének, a minõségi változásnak meghatározására szolgálnak. minõségének, a minõségi változásnak meghatározására szolgálnak. (2) A másodlagos megfigyelõ kutak, a talajvíz minõségének helyi (2) A másodlagos megfigyelõ kutak, a talajvíz minõségének helyi változását és az esetleges szennyezését jelzõ kutak.változását és az esetleges szennyezését jelzõ kutak.(3) a harmadlagos kutakat, meglévõ vagy potenciális szennyezõ (3) a harmadlagos kutakat, meglévõ vagy potenciális szennyezõ források közelében létesítik. források közelében létesítik.

A talajvíz védelmének optimális megoldása a talajvíz szennyezésének A talajvíz védelmének optimális megoldása a talajvíz szennyezésének megelõzése. Sikeres megelõzésrõl beszélünk akkor, ha a megelõzése. Sikeres megelõzésrõl beszélünk akkor, ha a potenciális szennyezõ-forrásokat úgy szabályozzuk, hogy a potenciális szennyezõ-forrásokat úgy szabályozzuk, hogy a szennyezõ anyagok talajvízbe szivárgását megakadályozzuk.szennyezõ anyagok talajvízbe szivárgását megakadályozzuk.

A vízminősítés hazai hagyományaiA vízminősítés hazai hagyományai

Ókor, középkor – reformkorig – természetes állapotok – egyéni Ókor, középkor – reformkorig – természetes állapotok – egyéni szükségletek kielégítése (ivóvíz, halászat), hajózásszükségletek kielégítése (ivóvíz, halászat), hajózás

Vizes élőhelyek kezelése – 1850 Szécheni István kezdeményezésére – Vizes élőhelyek kezelése – 1850 Szécheni István kezdeményezésére – Tisza szabályozása, hidrometriai pontok a Duna alsó szakaszán, Tisza szabályozása, hidrometriai pontok a Duna alsó szakaszán, Kazán szoros vízügyi rendezése (1890-1898), erdélyi folyókon, Kazán szoros vízügyi rendezése (1890-1898), erdélyi folyókon, árterületek átalakításaárterületek átalakítása

Gr. Antipa – Románia vizeinek biológiai kutatása – a haltelepek Gr. Antipa – Románia vizeinek biológiai kutatása – a haltelepek hozamának növelése – halfajok elterjedése, táplálékforrásainak hozamának növelése – halfajok elterjedése, táplálékforrásainak leltározása – 1908 – Románia halfaunájaleltározása – 1908 – Románia halfaunája

1896-1948 – első vízügyi törvény, a halászat szabályozása1896-1948 – első vízügyi törvény, a halászat szabályozása Gyakorlati szempontú vízügyi beavatkozások – a Razelm tó vizének Gyakorlati szempontú vízügyi beavatkozások – a Razelm tó vizének

kiédesítése a Duna vizének segítségével – a halálomány feljavításakiédesítése a Duna vizének segítségével – a halálomány feljavítása II. világháború – vízügyi beavatkozások „virágkora” – mocsarak, II. világháború – vízügyi beavatkozások „virágkora” – mocsarak,

árterek, természetes folyómedrek drasztikus csökkenése, csatornák árterek, természetes folyómedrek drasztikus csökkenése, csatornák létrehozása –létrehozása –

1950-1980 - Európai szintű faunisztikai felmérések, víztípusok biologiai 1950-1980 - Európai szintű faunisztikai felmérések, víztípusok biologiai jellemzőijellemzőiC. C. Motaş, L. Botoşăneanu, Şt. Negrea, Kis Béla, Müller GézaMotaş, L. Botoşăneanu, Şt. Negrea, Kis Béla, Müller Géza

Hazai viszonyokHazai viszonyok Administraţia Naţională „Apele Române” (Administraţia Naţională „Apele Române” (www.rowater.rowww.rowater.ro))FeFelügyeli az állami tulajdonu vizeket, és a vízgazdálkodás nemzeti lügyeli az állami tulajdonu vizeket, és a vízgazdálkodás nemzeti

rendszerének infrastruktúráját (rendszerének infrastruktúráját (Sistemului National de Gospodarire Sistemului National de Gospodarire a Apelora Apelor))

Vízgyűjtő tavak létrehozása, áradások elleni gátak kiépítése, Vízgyűjtő tavak létrehozása, áradások elleni gátak kiépítése, hidrológiai megfigyelőrendsszer kiépítése, hidrogeológiai hidrológiai megfigyelőrendsszer kiépítése, hidrogeológiai felmérések elvégzése, a vízkészletek minőségének monitorozása – felmérések elvégzése, a vízkészletek minőségének monitorozása – cél a hacél a hazzai vízkészletek általános felmérérése és egységesített ai vízkészletek általános felmérérése és egységesített gazdálkodási stratégiák kidolgozásagazdálkodási stratégiák kidolgozása

Legea apelorLegea apelorLegea nr 107 din 25.09.1996Legea nr 107 din 25.09.1996 - - ökológiai szemléletű vízügyi törvényökológiai szemléletű vízügyi törvény

Törvényes szerv – Ministerul Apelor Törvényes szerv – Ministerul Apelor şi Protecţia Mediuluişi Protecţia Mediului

Hazai megújuló vízkészletekHazai megújuló vízkészletek

Évente közepesen 36,5 kmÉvente közepesen 36,5 km³³ - ezzel szemben a - ezzel szemben a csapadék 156 csapadék 156 kmkm³³ (23,3%) (23,3%)

Felszíni megújuló vízkészlet 25,3 Felszíni megújuló vízkészlet 25,3 kmkm³³ Felszín alatti megújuló vízkészlet 11,2 Felszín alatti megújuló vízkészlet 11,2 kmkm³³ A Duna behoz 177 A Duna behoz 177 kmkm³³ vizet évente vizet évente A Fekete tengerbe önt 200 A Fekete tengerbe önt 200 kmkm³³ vizet vizet Földalatti vízkészleteink nagyok – 20 000 Földalatti vízkészleteink nagyok – 20 000 kmkm³³

felhalmozódásának reális esélyei – ebből 500 felhalmozódásának reális esélyei – ebből 500 kmkm³³ belvizekbelvizek

A belvizek felhasználásának mértéke kb. 30%, de ipari A belvizek felhasználásának mértéke kb. 30%, de ipari területek környékén a vizek kihaknázása elérte az 1970-területek környékén a vizek kihaknázása elérte az 1970-es években a 85-95%-ot (Argees években a 85-95%-ot (Argeş, Ialomiţa)ş, Ialomiţa)

Állami szabványok – vízkészletek osztályozási Állami szabványok – vízkészletek osztályozási kritériumjai és technikai tulajdonságaikritériumjai és technikai tulajdonságai

STAS 4706STAS 4706/88 /88 – felszíni vizek minőségi osztályai – a felhasználási – felszíni vizek minőségi osztályai – a felhasználási terület függvényében (és terület függvényében (és nem az ökológiai vízminőségi osztályok nem az ökológiai vízminőségi osztályok szerintszerint))

I. Minőségi osztály: központosított ivóvízellátás, az állattenyésztő I. Minőségi osztály: központosított ivóvízellátás, az állattenyésztő egységek, élelmiszeripari vállalatok, valamint más ivóvízminőségű egységek, élelmiszeripari vállalatok, valamint más ivóvízminőségű vizet igénylő tevékenységek központosított ivóvíz ellátása, az vizet igénylő tevékenységek központosított ivóvíz ellátása, az öntözéses zöldségtermesztés ivóvízellátása, a pisztrángfélék öntözéses zöldségtermesztés ivóvízellátása, a pisztrángfélék tenyésztése és szaporítása, úszásra alkalmas területek (strandok), tenyésztése és szaporítása, úszásra alkalmas területek (strandok), medencékmedencék

II. Az alföldi természetes vizek tenyésztő és szaporító II. Az alföldi természetes vizek tenyésztő és szaporító halgazdaságainak, valamint a kiépített halgazdaságok vízellátása, halgazdaságainak, valamint a kiépített halgazdaságok vízellátása, ipari és technológiai folyamatok vízellátása, urbanisztikai és ipari és technológiai folyamatok vízellátása, urbanisztikai és szórakozási célokszórakozási célok

III. Mezőgazdasági területek öntözőberendezeseinek, a hőerőművek, III. Mezőgazdasági területek öntözőberendezeseinek, a hőerőművek, mosódák, stb. Vízellátása, ipari hűtővízként való használatamosódák, stb. Vízellátása, ipari hűtővízként való használata

400400200Szulfátok

302010KOI

1275Szerves anyagok: (BOI5)

200200100Nátrium

0,10,10,1Kőolajtermékek

456Oldott oxigén

0,10,10,1Foszfor

0,050,020,001Fenolok

331Nitritek

303010Nitrátok

1031Ammónium

III.II.I.Indikátor mg/l

0,03Cink

0,05Ólom

0,0001Klórós szerves rovarirtók

0,1Nikkel

0,001Higany

0,5Aktív anion detergensek

0,05Réz

0,5Kétvegyértékű króm

1Kobalt

0,01Ciánszármazékok

0,003Kadmium

Megengedett érték I.II.IIIIndikátorok mg/l, max

Specifikus kémiai indikátorok

EU EU normák hazai alkalmazásainormák hazai alkalmazásai WISE - Water Information Sysytem for Europe WISE - Water Information Sysytem for Europe - Interkalibr- Interkalibrációs ációs

rendszerekrendszerek

Directiva Europeană pentru apa de îmbăiereDirectiva Europeană pentru apa de îmbăiere Directiva Europeană pentru apa potabilă Directiva Europeană pentru apa potabilă Directiva Europeană pentru apa uzatăDirectiva Europeană pentru apa uzată Directiva Europeană pentru moluşte Directiva Europeană pentru moluşte

Directiva pentru protecţia apei împotriva poluării cu nitraţiDirectiva pentru protecţia apei împotriva poluării cu nitraţi Directiva de protecţie a apelor dulciDirectiva de protecţie a apelor dulci (HG 202 din 2002, HG 662 din (HG 202 din 2002, HG 662 din

2006)2006) Directiva de calitate a apelor de suprafaţă pentru potabilitate Directiva de calitate a apelor de suprafaţă pentru potabilitate Directiva pentru calitatea apei de băut Directiva pentru calitatea apei de băut

VVízügyi igazgatóságokízügyi igazgatóságok

1. Direcţia Apelor Someş-Tisa1. Direcţia Apelor Someş-Tisa 2. Direcţia Apelor Crişuri2. Direcţia Apelor Crişuri 3. Direcţia Apelor Mureş3. Direcţia Apelor Mureş 4. Direcţia Apelor Banat4. Direcţia Apelor Banat 5. Direcţia Apelor Jiu5. Direcţia Apelor Jiu 6. Direcţia Apelor Olt6. Direcţia Apelor Olt 7. Direcţia Apelor Argeş-Vedea7. Direcţia Apelor Argeş-Vedea 8. Direcţia Apelor Buzău-Ialomiţa8. Direcţia Apelor Buzău-Ialomiţa 9. Direcţia Apelor Dobrogea-Litoral9. Direcţia Apelor Dobrogea-Litoral 10. Direcţia Apelor Siret10. Direcţia Apelor Siret 11. Direcţia Apelor Prut11. Direcţia Apelor Prut

A rekonstrukció lépései és A rekonstrukció lépései és lehetőségeilehetőségei

Példák: a floridai Kissimme folyó – szabályozás Példák: a floridai Kissimme folyó – szabályozás 1960-ban, 103 mérföld hosszú, kanyargó 1960-ban, 103 mérföld hosszú, kanyargó folyóból egy 56 mérföldes csatornát hoztak létre, folyóból egy 56 mérföldes csatornát hoztak létre, a szabályozás anyagi költsége 20 millió dollára szabályozás anyagi költsége 20 millió dollár

Lakossági kezdeményezésre becslések szerint Lakossági kezdeményezésre becslések szerint 422 millió dollárt fordítottak eddig a 422 millió dollárt fordítottak eddig a helyreállításrahelyreállításra

MEGTÉRÜLŐ KÖLTSÉG – sokkal többet MEGTÉRÜLŐ KÖLTSÉG – sokkal többet kellene költeni a jövőbeli árvízvédelemre, kellene költeni a jövőbeli árvízvédelemre, csatornakarbantartásra, növekszik a terület csatornakarbantartásra, növekszik a terület ökológiai stabilitásaökológiai stabilitása

A rekonstrukció lépései és A rekonstrukció lépései és lehetőségeilehetőségei

Példák: a floridai Kissimme folyó – szabályozás Példák: a floridai Kissimme folyó – szabályozás 1960-ban, 103 mérföld hosszú, kanyargó 1960-ban, 103 mérföld hosszú, kanyargó folyóból egy 56 mérföldes csatornát hoztak létre, folyóból egy 56 mérföldes csatornát hoztak létre, a szabályozás anyagi költsége 20 millió dollára szabályozás anyagi költsége 20 millió dollár

Lakossági kezdeményezésre becslések szerint Lakossági kezdeményezésre becslések szerint 422 millió dollárt fordítottak eddig a 422 millió dollárt fordítottak eddig a helyreállításrahelyreállításra

MEGTÉRÜLŐ KÖLTSÉG – sokkal többet MEGTÉRÜLŐ KÖLTSÉG – sokkal többet kellene költeni a jövőbeli árvízvédelemre, kellene költeni a jövőbeli árvízvédelemre, csatornakarbantartásra, növekszik a terület csatornakarbantartásra, növekszik a terület ökológiai stabilitásaökológiai stabilitása

Az Ecsedi-láp esete

A Kárpát medence hajdani legkiterjedtebb mocsaras vidéke

Kialakulása a holocénban - 7000-5000 évvel ezelőtt – boreálistól az atlantikumig – a terület lassú és fokozatos süllyedése – a Kraszna folyó vize később elmocsarosította

Az atlantikumban – meleg és csapadékos éghajlat – 5000-3000 alföldi mocsarak és erdők széles elterjedése

1730-ban 58,5 km hosszú és 33,5 km széles – összefüggő víztűkör ingóláppal 60 ezer ha, füzesek és égeresek komplexuma

Igen kevés szakember tanulmányozta – Hermn Ottó, Kitaibel Pál – felbecsülhetetlen természeti érték

Páratlan kulturtörténeti érték: 1217 től említik az ecsedi várat -

csikász

pákász

2003 – WWF projekt – rekonstrukció lehetőségei

Alapvető veszélyforrások – természetes Alapvető veszélyforrások – természetes vvízi ízi közösségek megőrzésének szükségessége közösségek megőrzésének szükségessége

FolyómedFolyómedrekrek átalakítás átalakításaa – holtmedrek, árterületek eltűnése – holtmedrek, árterületek eltűnése Csatornázás – természetes lápok, mocsarak lecsapolása, Csatornázás – természetes lápok, mocsarak lecsapolása,

árvízvédelem (Ecsedi láp, Érmellék, Körösök és Berettyó árvízvédelem (Ecsedi láp, Érmellék, Körösök és Berettyó mentén) – diverzitás kritikus csökkenésementén) – diverzitás kritikus csökkenése

Árvízveszély – természetes állapotú vizek sokkal nagyobb Árvízveszély – természetes állapotú vizek sokkal nagyobb mennyiségű vizet képesek tárolnimennyiségű vizet képesek tárolni

Betonozott medrű folyók mélyítenek – a talajvízszint Betonozott medrű folyók mélyítenek – a talajvízszint csökkenése, a környék aridizációjacsökkenése, a környék aridizációja

Visszafordíthatatlan változások – a természetes Visszafordíthatatlan változások – a természetes vizes vizes élőhelyek élőhelyek különös védelme – Ramsari egyezménykülönös védelme – Ramsari egyezmény