Városközponti Óvoda, Általános Iskola és

Alapfokú Művészetoktatási intézmény

Belvárosi Óvoda

HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

2010.

TARTALOMJEGYZÉK

1. Az óvoda adatai 4

Bevezető 5

1.1.Az óvoda bemutatása 6

Gyermekkép 7

1.2. Óvodakép 8

1.3. Az óvodai nevelés általános feladati 10

1.3.1. Egészséges életmód alakítása 10

1.3.2. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása 14

1.3.3. Anyanyelvi-értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 18

1.3.4. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, ellátása. 19

1.4. Az óvodai élet megszervezésének elvei 21

1.4.1. Személyi feltételek 21

1.4.2. Tárgyi feltételek 22

2. Megvalósítás a Papnövelde u-i óvodában 24

2.1. Az óvodai élet megszervezése 26

2.1.1. Befogadás 26

2.1.2. Napirend 27

2.1.3. Heti rendi javaslat 28

2.2. Az óvodai élet tevékenységformái 29

2.2.1. Játék 29

2.2.2. A külső világ tevékeny megismerése 34

2.2.3. Vers, mese, irodalmi nevelés 40

2.2.4. Ének, zene, énekes játék 43

2.2.5. Rajzolás, ábrázolás, kézimunka 47

2.2.6. Mozgás 50

2.2.7. Munka jellegű tevékenységek 54

2.2.8. Tevékenységekben megnyilvánuló tanulás 57

2.3. Az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényei 61

3

3. Megvalósítás a Kodály Zoltán úti óvodában 63

3.1. Az óvodai élet megszervezése 65

3.1.1. Csoportjaink szervezése 65

3.1.2. A befogadás gyakorlata nálunk 65

3.1.3. Hetirendünk 66

3.1.4. Napirendünk 67

3.2. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógusok feladata 68

3.2.1. Játék 68

3.2.2. Mesélés, verselés, vershallgatás 72

3.2.3. Ismerkedés a természet és az emberek világával 74

3.2.4. Manuális tevékenység-rajzolás, mintázás, kézimunka 78

3.2.5. Testi nevelés 80

3.2.6. Éneklés, mondókázás, zenehallgatás 82

3.2.7. Munka jellegű tevékenység 85

3.2.8. Tevékenységekben megnyilvánuló tanulás 86

3.3. Az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényei és megvalósításuk módja 88

3.4. Sajátos feladatok 90

4.1. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 91

4.2. Az óvoda kapcsolatai 93

4.2.1. Az óvoda és a család kapcsolata 93

4.2.2. Óvodánk kapcsolata külső intézményekkel 94

4.3. A gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek 97

Jegyzék az óvoda eszközeiről, felszereléseiről 99

4.4. Az óvoda szakmai dokumentumai 104

4.5. Közzététel, hozzáférhetőség 105

4.6. Érvényességi rendelkezések 106

Legitimációs záradék 107

4

1. AZ ÓVODA ADATAI

Az intézmény neve:

Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Belvárosi Óvodája Székhelye: 7623. Pécs, Mezőszél u. 1. Telephelyei: 7621. Pécs, Papnövelde u. 18-20. 7624. Pécs Kodály Z. u. 17/a

Az intézmény típusa: Többcélú intézmény, közös igazgatású közoktatási intézmény

Az intézmény fenntartója, neve és címe: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, 7621. Pécs, Széchenyi tér 1.

Kozármisleny Város Önkormányzata 7761. Kozármisleny, Pécsi út 124. Az irányító szerv neve, és székhelye: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 7621. Pécs, Széchenyi tér 1. Az óvoda működési területei és a csoportok száma:

7621. Pécs, Papnövelde u. 18-20. 6 csoport 7624. Pécs, Kodály Z. u. 17/a. 4 csoport Az intézmény képviseletére jogosultak:

Az intézmény mindenkori főigazgatója, az óvoda vezetője, illetve akadályoztatása esetén az általa megbízott személy.

Az óvoda feladata:

- Óvodai nevelés, ellátás

- Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

- Óvodai intézményi étkeztetés

5

BEVEZETŐ

1998-ban benyújtottuk saját készítésű Helyi Nevelési Programunkat a fenntartó részére. Az elfogadott, jóváhagyott nevelési programunkat 1999-ben vezettük be. A legitimációs záradékunk szerint 2004-ig felülvizsgáltuk, szükség szerint kiegészítettük. A felülvizsgálat során megállapítottuk, hogy alapkoncepciónk mindkét intézményünkben megalapozott. Mindkét program korszerű, használható. A HOP tartalmában szemléletében illeszkedik valamennyi óvodai dokumentumhoz. A Belvárosi Óvoda Nevelési Programja - figyelembe véve az Alapprogramban foglaltakat - az alábbi tartalommal kerül benyújtásra. Programunk alapgondolata a gyermekek jogainak és igényeinek szem előtt tartása. Olyan korszerű nevelési gyakorlat kialakítása, mely biztosítja a boldog gyermekkort, az életkori sajátosságoknak megfelelő képességek és a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatását az egyenlő hozzáférés biztosításával. Ehhez választottuk azt a nevelési módot, amelyben a gyermekeink minden kényszer nélkül saját magukhoz viszonyítva optimálisan fejlődhetnek, személyiségük szabadon bontakozhat ki. Személyiségüket gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit A központi óvodában kiemelt feladatnak tartjuk a környezet megismertetését, megszerettetését és a környezet védelmét, a környezettudatos magatartás kialakítását. A tagóvodánkban „Óvodai nevelés játékkal, mesével” átdolgozott program került bevezetésre. Az elmúlt években folyamatosan alakítottuk környezetünket, fejlesztettük eszközrendszerünket, építettük kapcsolatainkat. Programunk biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széleskörű módszertani szabadságának érvényesülését, támogatja innovatív törekvéseiket. A program felülvizsgálatának, módosításának eredményeként megállapítottuk, hogy továbbra is a kiemelt céljainkat tekintjük meghatározónak.

6

1.1. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA

A Belvárosi Óvoda két épületben működik. A központi óvoda - Papnövelde u. 18-20. sz. alatt - 1982-ben épült óvoda céljára. Jelenleg hat csoportban folyik a nevelőmunka. A hat csoportban 150 férőhelyen fogadjuk a gyermekeket. A tagóvoda - Kodály Zoltán ú. 17/a. sz. alatt – 1894-ben szintén óvodának épült. Itt 95 férőhelyen 4 csoport kapott helyet. 2000. július 1-től városi intézményi átszervezések során lett egy szervezeti egység a két intézmény, önálló arculatukat megtartva. 2007. július 1-től a Belvárosi Óvoda a Városközponti Óvoda Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény intézményegysége lett.

Mindkét óvoda helyzete, fekvése egyedi értékeket kínál. Jelen van a gazdag történelmi múlt és a változó természet. Karnyújtásnyira vannak a város kulturális értékei / múzeumok, színház, szobrok, épületek / és az élő természet is. Kedvező helyzetben vagyunk, mert óvodáink napsütötte részekkel, füves domboldalakkal és betonos udvarrészekkel egyaránt rendelkeznek. Ez azért is fontos, mert programunk megvalósításánál a tapasztalatszerzésekhez ideális terep, valamint változatos mozgáslehetőségek színtere. A mindennapjaink tervezésénél és megvalósításánál alapvető célunk, hogy a szülőkkel együttműködve ideális „ahová szeretünk járni, ahol jó lenni” életteret alakítsunk ki.

7

1.1. GYERMEKKÉP

Óvodapedagógusi közösségünkben az alábbi szemlélet a kiindulópontunk:

MINDEN GYERMEK SZEMÉLYISÉG A gyermek egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az egyéni fejlődés üteme, a spontán és tervszerűen alkalmazott nevelői hatások együttesen határozzák meg. Ebből következően a gyermeknek sajátos - életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi-lelki - szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatásában, a gyermeket körülvevő személyi-és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Biztosítja minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Az óvodáskor végére várhatóan a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs lesz. Az óvoda együttműködik a családdal, vállalja az inkluzív nevelés értékeinek közvetítését. Óvodánkban a gyermek megbecsülést, szeretetet és tiszteletet élvez. Értékeljük egyéni megnyilvánulásait, segítjük szocializációs folyamatait. Intézményünkben minden felnőttnek felelősséggel vállalnia kell a modell szerepét.

Munkánkat az a gondolat vezérli, hogy az óvodáskor megismételhetetlen, az ebben az életkorban gyűjtött tapasztalatok, élmények, képességfejlesztés és a kialakult szokásrendszer egy életre meghatározó lehet.

8

1.2. ÓVODAKÉP Arra törekszünk, hogy óvodánk tükrözze külső megjelenésében a harmóniát, az egységet és az esztétikumot. Légköre sugározza a szeretetteljes bánásmódot és az otthon érzetét. Biztosítja az óvodás korú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkció. - Közvetetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges

gyermeki személyiségvonások fejlődését. - Pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek

környezettudatos magatartásának kialakulását. Élményekkel teli, gazdag tevékenységet biztosítva alakítjuk a gyermekek mindennapjait. Az életkoruknak megfelelő sajátosságok figyelembevételével neveljük, fejlesztjük gyermekeinket. Fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek számára az adott életszakaszban megtaláljuk a számukra leginkább megfelelő, optimális fejlődési feltételeket. Nevelési célunk - A 3-7 éves gyermekek sokoldalú harmonikus személyiségfejlesztése, egyéniségük

kibontakoztatásának elősegítése az életkori és az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.

- Az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások elősegítése.

- A környezet megismertetése és védelme érdekében környezetbarát szemlélet és környezettudatos magatartás kialakítása.

Alapelveink Alapvetőnek tartjuk:

a gyermekek feltétel nélküli szeretetét, elfogadását és tiszteletét, megbecsülését és a bizalmat

az egyéni sajátosságokhoz igazodó differenciált fejlesztést, amely segíti a gyermek személyiségfejlődését, egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását.

hogy az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodnia

Óvodai nevelésünk az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik:

a gyermeki szükségletek kielégítéséről

az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs szeretetteljes óvodai légkörről,

a testi –szociális-és az értelmi képességek egyéni-és életkor specifikus alakításáról,

a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységekről – különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékról.

9

a tevékenységeken keresztül az életkorhoz és gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről,

az egészséges fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges személyi-tárgyi környezetről

Speciális alapértékeink - Elegendő időt biztosítunk az életszerű, érzelmi megközelítésű, természetes

élethelyzeteket teremtő szabad játékra. - A fejlesztés menetét az életkori sajátosságokhoz és az egyéni fejlődési ütemhez

igazodva határozzuk meg. - Lehetővé tesszük a gyermekek önálló, differenciált egyéni fejlődését. - Cselekedtetés, tevékenység közben történik a tanulás. - A komplex foglalkozásokkal a környező világ összetett folyamatainak

megértésére és a környezettudatos magatartás kialakítására törekszünk. - A társas kapcsolatok alakulását, a toleranciát az életben szükséges

együttműködési képesség kialakítása érdekében fejlesztjük. - Törekszünk a családdal való együttműködésre. Támaszkodunk, a családban

kialakult kulturális és világnézeti hagyományokra, figyelembe vesszük a családi nevelés elsőbbségét.

Célunk, olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. Hisszük, hogy gyermekeink az óvodai élet végére egészségesen, testileg-, lelkileg-, szociálisan éretten lépnek az iskolába, tanulmányaikat kudarcmentesen kezdik el.

10

1 . 3 . AZ Ó VO D AI N EV E LÉS Á LT AL Á N O S FE LAD AT AI

1 . 3 . 1 . A Z E G É S Z S É G E S É L E T M Ó D A L A K Í T Á S A 1 . 3 . 2 . A Z É R Z E L M I N E V E L É S , S Z O C I A L I Z Á C I Ó

B I Z T O S Í T Á S A 1 . 3 . 3 . A N Y A N Y E L V I , - A Z É R T E L M I F E J L E S Z T É S É S

N E V E L É S M E G V A L Ó S Í T Á S A

1.3.1. Egészséges életmód alakítása Helye, szerepe a nevelési folyamatban

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása az óvodáskorúaknál kiemelt jelentőségű. Segíti a gyermekek szükségleteinek kielégítését, elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének óvásához, megőrzéséhez, jó közérzetéhez.

A környezeti tényezők segíthetik, vagy lassíthatják az öröklött adottságok kibontakozását. Ezért nagyon fontos hogy az óvoda feltételrendszere, nevelési hatásai segítsék elő, hogy a gyermek egyéni fejlődésének megfelelően legyen képes a környezethez való legoptimálisabb alkalmazkodására.

Célja

- Testi-lelki elégedettség és harmónia biztosítása az óvodai élet során. - Az egészséges életmód iránti igény megalapozása az óvodai életet követő

életszakaszokra. - A környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása. Feladatok - A gyermekek gondozása, testi szükségletek és a mozgásigény kielégítése, az - Egészséges és biztonságos környezet - Helyes életritmus, megfelelő napirend kialakítása - Az egészség megőrzése, az öltözködés a betegségmegelőzés és az szokásainak

kialakítása. - A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása - A szülő és óvodapedagógus együttműködése - összerendezett mozgásfejlődés elősegítése - Az egészség óvása és védelme. Az esetleges hátrányok korrekciója. - Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a

szülővel és megfelelő szakemberek bevonásával. Feladataink megvalósításához szükséges a szülők, óvodapedagógusok, dajkák, szakemberek szoros együttműködése.

11

A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése A testi, lelki, szellemi egészség egyik kiindulópontja a gyermek testi komfort-érzetének kielégítése. A növekedés, fejlődés üteme minden gyermeknél másképpen alakul. Ezek folyamatos megfigyelése, összehasonlítása, segíti az egyéni sajátosságok feltárását az óvodapedagógus számára. A gondozás bensőséges felnőtt-gyermek kapcsolatot igényel, melyben fontos szerepe van a dajkának is. Az ilyen feltételek mellett megvalósuló gyakorláshoz elengedhetetlen a rendszeres életritmus, a megfelelő napirend kialakítása.

A táplálkozás Az óvodapedagógus ismerje meg az egyes gyermekek étkezési szokásait, kedvelt ételeit, érzékenységét, és nagy tapintattal szoktassa őket a kívánt táplálkozási követelményekhez. Az óvoda központi étrendjét lehetőség szerint kiegészítjük (a szülők segítségével) vitamindúsabb zöldségekkel, gyümölcsökkel, ezekből a gyermekek által készített ételekkel, italokkal (frissen préselt gyümölcslevek, saláták, stb.). A program lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek a közösségben megismerkedjenek különböző, számukra eddig ismeretlen ételek ízével, elkészítési módjával, modellt nyújtva ezzel a családoknak a korszerűbb táplálkozás kialakításához. A tízórai lehet folyamatos, de szervezhető együttesen is. Bármelyik szervezeti formát választják az óvónők fontos szempont legyen az esztétikus terítés, az ép és tiszta edények használata. Lehetőleg várakozási idő nélkül végezhessék a gyermekek az önkiszolgálási, teendőket. Elegendő idő jusson minden tevékenységre, főként az étkezésre. Vegyük figyelembe az egyéni étkezési tempót. Biztosítsuk, hogy a nap bármely szakában ihassanak a gyermekek annyi folyadékot, amennyit kívánnak. A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodásukat és igényük kialakulását szolgálja. Az óvodapedagógus érezze át ennek jelentőségét és maga is, működjön közre az ápolási szokások alakításában. Törekedjék a gyermekekkel bensőséges kapcsolat kialakítására, alkalmazkodjék a gyermekek egyéni igényeihez, otthonról hozott szokásaihoz is. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztántartásához teremtsék meg a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék ezeket a teendőket. A gondozásban résztvevő felnőttek fő elve a tapintat és a türelem legyen, a személyes mintaadással karöltve. Az öltözködés védekezés az időjárás változásai ellen, de egyúttal fejleszti a gyermekek ízlését, önállóságát is. A gyermekek óvodai öltözéke legyen kényelmes, biztonságos, egészséges. A lábbeli legyen kényelmes, amely tartja a gyermek bokáját. Minden gyermek számára javasolt egy garnitúra tartalék fehérnemű, nadrág. Ajánlatos a többrétegű öltözködés, amely azonban nem terheli, gátolja a gyermeket a mozgásban. A pihenés és az alvás az óvodás gyermek napirendjében nagyon fontos szerepet kap. Legfontosabb a nyugodt légkör biztosítása (az altatás hangulatához illő mese, halk zene), a gyermekek egyéni alvásigényének és szokásainak figyelembevétele (alvós állat, kendő.) a szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése.

12

A mindennapi szabad mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. A sokféle mozgáslehetőség, melyet programunkkal biztosítunk, kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Hozzájárul a légző-és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont-és izomrendszer teherbíró-képességének növeléséhez. A különböző mozgásformák sokszori gyakorlásával, a mozgáshoz kapcsolódó szabályok megtartásával a gyermekek egyre biztosabban használják a szereket, eszközöket, egyre jobban eligazodnak a térben, így a baleseteket is megelőzhetjük. A mozgáshoz kapcsolódó gondozási feladatok elősegítik a helyes higiénés szokások kialakítását is. Óvodapedagógusaink feladata, hogy megteremtsék a feltételeket a gyermekek egészséges fejlődéséhez (jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezet) és lehetőleg minél több időt töltsenek a szabadban (séták, kirándulások, szabad játék, stb.) Meggyőződésünk, hogy a kellemes légkörben, jól szervezett mozgásos tevékenységekben a gyermekek szívesen vesznek részt. A pozitív élmények újabb cselekvésre ösztönzik őket, így a mozgás beépül a gyermek spontán tevékenységeibe, szokássá, igénnyé válik. A gyermekek egészségének védelme, edzése A gondozás, a testi nevelés és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása elősegíti a gyermekek egészségének megóvását. Nagy hangsúlyt kell fektetni a higiéniai szabályok betartására (a környezet tisztántartása, fertőtlenítés, levegőcsere stb.) az esetleges fertőzések kialakulásának, terjedésének meggátolására, a betegség megelőzésre. Az óvodai orvosi vizsgálatok alkalmával kiszűrt eltérésekről az óvodapedagógus tájékoztassa a szülőt, hogy az szakorvosi vizsgálatot kérhessen ( pl. mozgásszervi eltérések, érzékszervi funkciók csökkenése, érzelmi labilitás stb. ). A gyermekek testi épségének védelme és a baleset-megelőzés magába foglalja a személyi-és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak ellenőrzését és karbantartását, a hibaforrások megszűntetését. A tipikus gyermekbalesetek elkerülése állandó felnőtt kontrollt, a tevékenységek figyelemmel kísérését igényli. A testi edzettséget a levegő, a víz, napfény együttes hatása biztosítja. Ennek érdekében minden nap - ha lehet kétszer is - tartózkodjanak a gyermekek a szabadban, az időjárásnak megfelelő ruházatban. További edzési lehetőséget kínál a kerékpározás, rollerezés, téli időszakban a szánkózás, csúszkálás. A fentiek, megvalósulása hozzájárul a derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez, így kialakulhat az igény a későbbi egészséges életvitelre. A gyermekek fejlődéséhez szükséges az egészséges és biztonságos környezet. Az óvodai környezet feltételei jelentősen befolyásolják a gondozás színvonalát, hatékonyságát. Óvodánk egyik fontos nevelési színtere az udvar. Kialakítása és felszerelése a gyermekek sokféle tevékenységét szolgálja minden évszakban és napszakban. A szinteltolásos terepviszonyok és a különböző talajfelületek következtében olyan optimális játszókert áll a gyermekek rendelkezésére, ahol van: - árnyékos és napos játszórész, - lejtős és dombos terep (guruláshoz, téli szánkózáshoz)

13

- betonos és füves rész, - a gyermekek közreműködésével fokozatosan kialakított és gondozott virágoskertek, - ivókút - gondosan rendbetartott homokozók. A szabad mozgás és edzés lehetőségét a különböző típusú fa-mászó komplexumok is biztosítják, amelyek esztétikusak, megfelelnek a gyermekek életkori igényeinek, és harmonikusan illeszkednek az óvoda környezetébe. A kerti szerszámok, homokozó játékok, labdák, kerékpárok, kötelek, felfestett ugrójátékok stb., a gyermekek játékkedvének növelését segítik. Az óvoda udvarában a gyermekek szabadon játszhatnak kisebb-nagyobb társaikkal, testvéreikkel, és folyamatosan érezhetik az óvodapedagógus személyes törődését. Az óvoda épületének és a rendelkezésre álló helyiségeknek a berendezésénél az óvodapedagógusok fő szempontjai az ésszerűség és az esztétikum. Az öltözők berendezése, világítása, fűtése minden feltételt megteremt a nyugodt vetkőzésre, öltözésre. A gyermekek rendelkezésére állnak szekrények, fogasok, cipőtartók - figyelembe véve a higiénés szempontokat. A mosdókban a szerelvények méretei megfelelően segítik a szükségletek kielégítését. Minden gyermeknek jellel ellátott törülközőt, fésűt, fogmosó poharat, fogkefét biztosít a szülő, melyet az óvodapedagógus megfelelően tárol, tisztántartásáról a dajka gondoskodik. A több funkciót betöltő csoportszobák alkalmasak a szabad játékra, tevékenységek végzésére, étkezésre, és pihenésre is. A barátságos, otthonos, esztétikus berendezkedés minden csoportnál érzékelhető. Folyamatos törekvés minden óvodapedagógus részéről, hogy a többféle játéktevékenységhez elkülönített csoportszoba részeket alakítsanak ki (mesesarok a napi meséléshez, személyes percekhez, családi életre nevelés színtere, természetsarok a gyűjtött kincsek részére stb.) A berendezési tárgyak megfelelő méretűek, könnyen mozgathatóak-és tisztántarthatóak. Az elhasználódás mértékétől függően felújításuk, cseréjük folyamatosan, fokozatosan valósul meg. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére - A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan

tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. - Öltözködésnél és testápolásnál is kialakul a helyes sorrendiség. - A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. - Szükség szerint önállóan használják a zsebkendőt. - Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. - Étkezéshez esztétikusan terítenek. - Ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. - A levetett ruhaneműt esztétikusan összehajtva teszik a helyére. - A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani - Kialakulnak a környezet védelméhez, megóvásához kapcsolódó szokások - Segítenek a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben. - Szívesen tornáznak, részt vesznek mozgásos játékokban.

14

1.3.2. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Helye, szerepe a nevelés folyamatában Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Az „én” fejlődés az óvodáskorban kiemelt jelentőségű, aminek legfőbb színtere a kortárs közösség, a csoporthelyzet. A kisgyermek életében a környezetnek, a csoportnak kiemelkedő jelentősége van. A kortársi kapcsolatok segítik saját értékrendjének kialakulását. A közös tevékenységek adnak lehetőséget a társas együttműködésre, szerepvállalásra, élményszerzésre. Az együttesség, a közösen megélt élmények növelik az egyén társas hatékonyságát, módosítják viselkedésmódját. Az egymással való összehasonlítás lehetősége segíti az önismeretet, és az önértékelés kialakulását. Célja Az óvodáskorú gyermek érzelem gazdag személyiségfejlesztése az egyéniségük tiszteletben tartásával és a társas kapcsolatok alakításával.

Feladatok - Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a

befogadástól az óvodáskor végéig. - Pozitív érzelmi töltésű kapcsolat, attitűd kialakítása felnőtt-gyermek (óvónő-gyermek,

dajka –gyermek), gyermek-gyermek között. - A gyermekek természetes társas szükségleteinek kielégítése, a különbözőségek

elfogadására, tiszteletére nevelés. - Szociális érzékenységük fejlesztése, éntudatuk alakítása és önkifejező,

önérvényesítő törekvéseik támogatása. A megvalósítás folyamata Óvodánkban a biztonságos, kiegyensúlyozott légkör, a szeretetteljes bánásmód az első számú követelmény. Az ilyen légkörben kialakuló érzelmi kötődés - társhoz és felnőtthöz egyaránt - olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönöz. A gyermekek életterét úgy tervezzük és alakítjuk, hogy az barátságos, otthonos és praktikus legyen. A gyermekek maguk is hozzájárulhatnak a csoportszoba szebbé, otthonosabbá tételéhez ötleteikkel, elképzeléseikkel, egyéni gyűjtéseikkel. Minden óvodai csoportnak van hagyománya, sajátos szokásrendszere, amely egyéni színezetű légkört biztosít, és erősíti az összetartozást, együttérzést. A gyermekek társas kapcsolatainak alakulásához gazdag, tevékenykedtető életet biztosítunk, amelyben a közös élmények által formálódik egymáshoz való viszonyuk, kibontakoznak a csoportra jellemző erkölcsi szabályok, normák. Ahhoz, hogy a gyermeknek pozitív kapcsolata alakuljon ki, jól kell éreznie magát a csoportban. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvodapedagógusnak és a dajkának - egyrészt, mint modell, másrészt a gyermekek értelmes élettevékenységének, környezetének szervezője. Óvodapedagógusaink, és a pedagógusokat segítő dolgozók magatartására, kommunikációjára jellemző, hogy határozott, ugyanakkor barátságos, szeretetteljes,

15

őszinte. Mindig megértésre, toleranciára törekednek. Olyan szokásrendszert és napirendet alakítanak ki, amely minden tevékenységre megfelelő időt és helyet biztosít. Támogatják a gyermekbarátságok kialakulását. A gyermekek pozitív értékelése az egyéni igényeikhez, szükségleteikhez és fejlettségükhöz igazodó hangsúlyokkal és gyakorisággal történik. Próbálunk minél több közös programot szervezni kicsi és nagy óvodások együttműködésére. Arra törekszünk, hogy érdekeltté tegyük a szülőket a csoportélet hagyományainak kialakításában, ápolásában, alapozunk véleményeikre. A gyermek - gyermek közötti kapcsolat a személyiségfejlesztés fontos eszköze. Alkalom a sokoldalúságra és az összehasonlításra. Lehetőség a tapasztalatszerzés útjának lerövidülésére, a probléma többirányú megközelítésére és a rugalmas gondolkodásmódra. Másrészt a kortárs is modell a gyermek számára. A kortársi kapcsolatok szerepe nagy hatású a szocializációban. Felelősek vagyunk azért, hogy a csoport szociális atmoszférája hogyan alakul. A szocializáció folyamatában figyelünk, hogy a gyermekek „én-tudata” megerősödjék, „én-képük” a különböző tevékenységek során és a kapcsolatokban differenciálódjék. El kell érnünk, hogy figyeljenek egymásra, legyenek képesek beleélni magukat más gyermekek helyzetébe. Segítsük elő, hogy minden gyermek önálló, aktív személyiségként élje meg önmagát.

Személyes óvónői példán keresztül kialakul a gyermekekben önmaguk és mások tisztelete, a különbözőség elfogadása. A testi, lelki problémával küzdő, sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek szocializációját kiemelt figyelemmel kísérjük. A gyermekek legyenek képesek elfogadni a környezetükben levő emberi kapcsolatok sokféle megnyilvánulását. Tegyenek különbséget pozitív és negatív viselkedésformák között. Tegyük lehetővé, hogy a konfliktusok kezelését lehetőleg önállóan oldhassák meg. Határozzuk meg az együttélés normáit és szokásait. A közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakításában aktivizáljuk a gyermekeket. Fontos, hogy a gyermekek felismerjék a szokások értelmét, és minél önállóbban alkalmazzák azokat. Alapozzuk meg a helyes viselkedést, mutassunk követendő példát. A figyelmesség, segítségnyújtás formáját legyen módjuk megélni. Tanulják meg késleltetni vágyaikat, legyenek türelmesek. Tapintatos nevelői mintával neveljünk önfegyelemre. Önértékelésük és kudarctűrő képességük fejlődésével lehetővé válik a csoporttársi együttműködés. A közös élmények és együttlétek erősítsék a gyermekek erkölcsi tulajdonságait: együttérzést, toleranciát, mások érdekeinek figyelembevételét, igazságosságot, felelősséget, lelkiismeretességet, segítőkészséget, őszinteséget, az önzetlenséget, stb. Fejlődjenek szociális érzelmeik: az érzelmi beleélés képessége, saját érzelmek kifejezésének képessége. Viselkedésben, kommunikációban a szép, mint érték felismerése. Ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Pozitív attitűdökkel viseltessenek az élővilág, a harmonikus, szép környezet fenntartásáért. Tegyük lehetővé számukra, hogy a környezetet, a növény és állatvilágot élményszerűen ismerhessék meg. Láttassuk meg a tárgyi, emberi környezetben a szépet.

16

Belső igényük legyen a rendszeretet, az óvoda eszközeinek, tárgyainak megbecsülésére. Jussanak el a rongálás a rendetlenség elítéléséhez. Feladatunk, hogy a gyerekek minél több pozitív példával találkozzanak, azok helyességéről meggyőződjenek, azok követését tekintsék helyesnek. Közben alakuljon értékelő-, ítélőképességük, amellyel tovább erősíthetik a tudatos döntésük képességét.

1.3.3. Anyanyelvi - értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 1.3.3.1 Az anyanyelvi fejlesztés és nevelés

Helye a nevelés folyamatában Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységforma keretében megvalósítandó feladat. Célja Bő szókinccsel, fejlett kommunikációs készséggel rendelkező, mindennemű helyzetben megnyilatkozni tudó, élményeit, elképzeléseit bátran megfogalmazó gyermekek nevelése, akik tisztán beszélnek, nyelvtanilag helyesen használják a magyar nyelvet. Feladata - Az óvodapedagógus modell szerepének érvényesítése az anyanyelvi nevelésben,

szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével), beszélő környezet biztosításával. - Beszéd és kommunikációs képességfejlesztés változatos tevékenységeken

keresztül. - Beszédhibák felismerése (logopédus bevonása)

Ép idegrendszer, ép hallás és ép beszédszervek mellett a beszédfejlődéshez elengedhetetlen a pozitív érzelmi viszony létesítése, a beszélő és beszéltető emberi környezet. A gyermek játékosságának, mozgásigényének figyelembevétele. Építsünk a gyermek kíváncsiságára, megismerési és utánzási vágyára. Vegyük figyelembe a gyermek játékosságát, mozgásigényét. Az óvodás gyermek elsősorban érzelmi mintakövetéssel tanul, így fokozottan igaz, hogy az óvodapedagógus minden megnyilatkozása modellértékű. Nyelvhasználata legyen kifogástalan. Mondanivalóját tiszta kiejtéssel, jól artikuláltan, egyszerűen, de változatosan, szemléletesen és természetes hangon közölje a gyermekkel. Kérdéskultúrája ösztönzőleg hasson a gyermekek beszédére, kérdéseikre mindig válaszoljon A gyermekekhez fűződő viszonyában legyen elfogadó, együttműködő, a kapcsolatteremtésben kezdeményező. Legyen támogató, határozott és következetes. Kísérje figyelemmel a gyermekek egyéni beszédfejlődését. Ismerje fel a beszédhibákat, és súlyosabb esetekben a gyermeket idejében irányítsa logopédushoz. A felnőttel való beszédkapcsolat az óvodában kiegészül a gyermektársakkal, való beszélgetéssel. Több társ beszédét, viselkedését kell a gyermeknek követnie, így ez által fejlődik beszédfegyelme is.

17

Az egymás iránti érzelmeket kölcsönösen jellemzik a metakommunikatív elemek - a tekintet, a mimika, a gesztusok - amelyek egyaránt hordoznak személyiségjellemzőket és viselkedési formákat is.

A fejlesztésben nagy jelentőséget tulajdonítunk az anyanyelvi játékoknak, melyek a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva beépülnek a mindennapi életbe. Az anyanyelvi nevelés átszövi az óvodai élet minden pillanatát, a tevékenységi formákat, a játékot, a sétát, a kirándulást, a munkát, a gondozást. A művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére. A beszéd által gazdagodnak a gyermek ismeretei, növekedik tájékozottsága, biztonságérzete, bátorsága. Előkészíti a gyermeket az irodalmi élmény befogadására, fejleszti esztétikai érzékét, mélyíti érzelmeit, kultúrált magatartásának részévé válik. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére - Passzív szókincsük aktivizálódik, aktív szókincsük gyarapodik. - Beszédük összefüggő, elbeszélésük folyamatos, amely logikai összefüggéseket is

tartalmaz. - Beszédhelyzetekben betartják a viselkedési formákat. - Helyesen használják a névmásokat, névutókat, az igeidőket és az igemódokat. - Kialakul az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető, jó hangsúlyozású,

hangejtésű, hangerejű és sebességű beszéd. - Beszédüket érzelmeiknek megfelelő gesztusokkal, mimikával kísérik. - A mesék kifejezései megjelennek a mindennapi beszédben. Tisztán ejtenek minden beszédhangot. 1.3.3.2. Az értelmi fejlesztés és nevelés Helye a nevelés folyamatában Az óvodába lépő gyermek értelmi fejlődésének elején tart. Személyiségének bontakozása, értelmének nyiladozása, viselkedésének alakulása egymással szoros kölcsönhatásban valósul meg. Az értelmi képességek kibontakoztatása, az alkotó, aktív, önálló gondolkodás alapjainak lerakása fontos helyet foglal el az óvodai nevelésben. Az ebben az időszakban rendeződő folyamatok lehetővé teszik az alap kultúrtechnikák elsajátítását, meghatározzák a gyermek információszerző és feldolgozó folyamatait, tanulási stratégiáját és ebből eredően az iskolai sikerességet. Célja A gyermek olyan ismereteket, jártasságokat, készségeket sajátítson el, és értelmi képességei úgy fejlődjenek, hogy képes legyen a változó helyzetben jelentkező feladatok megoldására, a világban való eligazodásra.

18

Feladatok - A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, valamint meglévő tapasztalataira és

ismereteire építve változatos tevékenységek biztosítása az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről.

- A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása.

- A megismerő tevékenységet segítő értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.

- Az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése. A feladatok megoldása szerves egységben valósul meg, mivel az egész értelmet, a megismerés egész folyamatát, az egész embert fejlesztjük. Kiindulópontnak tekintjük az óvodába érkező gyermekek kognitív tevékenységeinek a fejlettségi szintjét 3-4 éves korban a megismerő tevékenység és az ehhez szükséges képességek fejlesztése az elsődleges (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás). Ehhez jó lehetőséget biztosítanak a manipulációs játékok, gyakorló játékok és a helyszíni megfigyelések során adódó sokrétű tapasztalatszerzések. 5-6-7 éves korban a gondolkodás, az ok-okozati összefüggések, és a képzelet valóságnak megfelelő ellenőrzése irányába tolódik el az értelmi fejlesztés. A különböző kulturális környezetből érkező gyermekek ismereteinek feltérképezése és fejlesztése az egyéni tapasztalatokra építve. A gyermek gondolkodásának legfőbb mozgatója -az életkori sajátosságából adódó- kíváncsisága, érdeklődése. Ahhoz, hogy a probléma megoldásához szükséges kedv és képesség kialakuljon a gyermekben, fontos az önállóság tiszteletben tartása és a változatos tevékenykedtetéssel járó ismeret-és tapasztalatszerzés. Minél többet lát és tapasztal, annál tágabb lesz az érdeklődési köre, annál inkább felismer problémákat és igyekszik azokat önállóan megoldani. A gyakorlatban megvalósuló konkrét megtapasztalással -ami egy adott tárgy vagy jelenség tulajdonságaira irányul - segítjük a gyermek elemző képességének fejlődését, és ezzel együtt a helyes fogalmak kialakulását is. Programunk tág teret biztosít tapasztalatszerzésre a természeti és társadalmi környezetről egyaránt. Lehetőség nyílik adott témák, témakörök évről-évre ismétlődő feldolgozására, melynek során egyre magasabb szintű ismeretekre tesznek szert a gyermekek. A kompetencia alapú neveléssel összhangban a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezése, szervezése váltja fel az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokat. Az óvodapedagógus a gyermekek tapasztalataiból, élményeiből kiindulva, velük együtt választ témát, projektet. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére - Múltbeli tapasztalataikra építve felfogják környezetük eseményeit, jelenségeit. - Sokoldalú tevékenységeik során formálódik és tökéletesedik megfigyelőképességük. - Figyelmük a szándékos figyelem felé halad, megfelelő érzelmi motiváltsággal kellő

ideig tart. - Képesek gondolati, vagyis megértésen alapuló emlékezésre, tudatos emlékezetbe

19

vésésre. - Képesek emlékképek kombinálására, új alkotására, különbséget tesznek a valóság

és a képzelet világa között. - Meglátnak összefüggéseket, a tárgyak lényegtelen tulajdonságaitól el tudnak

vonatkoztatni, a lényeges jegyek alapján általánosításokra képesek. - Problémamegoldó képességük az önálló problémamegoldás felé, a kreatív

gondolkodás felé halad.

1.3.4. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, ellátása: Célja: - A hátrányok feltárása és kompenzálása - Az egyenlő hozzáférés biztosítása - A biztonságot nyújtó, otthont pótló szemlélet Feladataink: - A tolerancia, a különbözőségek elfogadásának képessége az óvodapedagógusok

és más óvodai alkalmazottak részéről - Mérések alapján fejlesztendő területek meghatározása - Fejlesztési terv készítése, eredmények rögzítése - Szükséges külső szakemberhez való irányítás (fejlesztő pedagógus, logopédus

stb.) Tartalma: 1. Kommunikációs problémák - A család kommunikációs szintjének felmérése, igazodás a család kommunikációs

kódjához - Kommunikációs készség fejlesztése meséken, mondókákon, énekeken, verseken,

anyanyelvi játékokon keresztül a nap folyamán 2. Higiénés és egészségügyi problémák - Higiénés és egészségügyi szokások feltárása a családlátogatásokon - A szülők figyelmének felhívása az óvodai szokásokra, szabályokra, azok fokozatos

elfogadtatása - A gondozási teendők során ismeretnyújtás, segítségadás, fokozott ellenőrzés - A gyermek higiénés szokásainak alakítása az óvodapedagógus által irányított játék

keretében

Tehetséggondozás Célja: A különböző területen kiemelkedő teljesítményt nyújtó gyermek tehetségének felismerése és megalapozása. Feladataink: - A gyermek képességeinek felmérése, egyéni fejlettségmérő lapokon

dokumentálása, fejlesztési tervkészítés, fejlődés nyomon követése - A feladat iránti érdeklődés felkeltése, a kreativitás fejlesztése - Lehetőségek, tevékenységek, eszközök biztosítása

20

- Differenciált feladatadás - Az ismeretanyag minél többoldalú, több megközelítésű átadása, hogy mindenki

megtalálhassa a saját útját - Az óvodapedagógusok saját érdeklődésüknek, tehetségüknek megfelelően adjanak

lehetőséget a fogékony és a témában kiemelkedő képességű gyermekek fejlesztésére

- A szülők figyelmének felhívása a gyermek adottságaira, külön foglalkozásokon való fejleszthetőségére.

Mindkét terület feltárásához is szükség van a szülő – óvónő együttműködésére, az őszinteségre. Az érzelmi nevelést szolgáló óvodai hagyományaink, ünnepeink A közös készülődés, tervezgetés, a holnap öröme távlatot jelent a gyermekek számára. Az óvodai élet szokásai, hagyományai, ünnepei érzelmi átélésre, gazdagon motivált tevékenységre biztosítanak lehetőséget Célunk elérése érdekében: - A gyermekeket bevonjuk a szervezésbe. - Az ünnepek az óvoda mindennapjaitól eltérő szokásrendben zajlódjanak. - Az esemény tartalmától függően a szülők is aktív közreműködők lehetnek. Ünnepeink - A gyermekek ünnepei (születésnap, Mikulás, Karácsony, Húsvét, Farsang,

Gyermeknap). - Az iskolába menő gyermekek búcsúztatása. - Az Anyák napja családi ünnep. - A természettel összefüggő ünnepek (Jeles Zöld napjaink) - Nemzeti ünnep: Márc. 15. Minden esetben a családias, bensőséges szervezeti formák, hangulat megteremtésére törekszünk, lehetőleg kerülve a gyermekek szorongással járó, megterhelő szerepeltetését. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére - Ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz és a felnőttekhez. - Igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés szokás-szabályainak betartása. - Segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. - Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha azok az óvodán kívül tartózkodnak. - A tevékenységeket türelmesen befejezik. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen

végighallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit. - Szívesen dolgoznak a közösségért. - A konfliktushelyzetekben képesek társaikkal egyezkedni. - Az udvariassági formák betartásával kommunikálnak. - Igyekeznek leküzdeni a felmerülő akadályokat. - Kialakulnak erkölcsi tulajdonságaik: együttérzés, önzetlenség, tolerancia, mások

értékeinek figyelembevétele, a másság elfogadása.

21

1 . 4 . AZ Ó V O DAI É L E T M EGSZ E R VE Z ÉS É NE K E LV EI

1.4.1. Személyi feltételek Helyi nevelési rendszerünk megvalósításához személyi feltételeink megfelelőek. Az óvoda összes dolgozója rendelkezik a törvény által előírt, munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel. Az óvoda tíz csoportos, két telephelyen található. A központi óvodában egy óvodavezető, a tagóvodában tagóvoda vezető látja el a vezetői feladatokat. Mindkét épületben csoportonként két óvónő foglalkozik a gyermekekkel. A központi óvodában hat főállású és két részmunkaidős, a tagóvodában hat dajka segíti a nevelőmunkát. Valamennyien szakmájukat értő és igényes emberek. Karbantartóink felelnek az udvar rendben tartásáért és az apróbb javításokért. Az adminisztrációs munkát egy gazdasági ügyintéző végzi. Óvodapedagógusaink felsőfokú szakirányú végzettséggel, és több éves gyakorlattal rendelkeznek. Az alapvégzettségen túl csaknem minden óvónő rendelkezik egyéb, a nevelőmunkát gazdagító, színesítő képzettséggel. Így: egyetemi pedagógia szak, tanári diploma tanítói végzettség, nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus, hitoktatói végzettség, zene óvoda pedagógus, alapfokú nyelvvizsga, középfokú nyelvvizsga, óvodapedagógusi szakértő, valamint óvodapedagógusaink többsége szakvizsgával is rendelkezik. Óvodapedagógusaink felkészültek, igényesek, az óvoda alkalmazottaival összehangoltan végzik munkájukat. Ismerik a gyermeki személyiség rejtett értékeit. Szeretetteljes, bensőséges kapcsolatot alakítanak ki a gyermekekkel. Rugalmasan alkalmazkodnak a gyermeki szükségletekhez. Képesek a tudatos fejlesztésre. Érvényesül modell szerepük. Fontosnak tekintik a személyes példaadást, a természetességet. Érzelmi támaszt nyújtanak. Törekszenek arra, hogy a gyermekek megismerjék, tiszteljék és megbecsüljék önmagukat és másokat. Mindent megtesznek a gyermekek biztonsága érdekében. Igénylik a továbbképzést és az önképzést, nyitottak az új módszerek befogadására. Továbbképzési tervünk és a továbbképzéseken való részvétel nagyfokú tudatosságot tükröz. Kapcsolódik a helyi program koncepciójához. Az óvodai nevelőmunka sokrétűségének megfelelően egy –egy témakörben is folyamatosan fejleszti magát az óvónők többsége. A környezeti nevelés - és nevelés játékkal, mesével témakörökben munkaközösségünk működik.

22

1.4.2. Tárgyi feltételek A P a p n ö v e l d e u - i Ó v o d a épülete háromszintes és jól tagolt. A csoportszobák tágasak, világosak és megfelelően felszereltek. Berendezésüknél a praktikusság, a tevékenykedtetés lehetősége, a biztonság és az esztétikum dominál. Az új beszerzéseink, fejlesztéseink során előnyben részesítjük a természetes anyagokat, a célszerűség mellett hangsúlyt helyezünk az igényességre, tartósságra és a biztonságra is, valamint a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi eszközökre. Épületünk egyéb kiszolgáló helyiségei Gyermeköltözők és a mosdók száma 6-6. Logopédiai foglalkoztató: 1 Elkülönítő: 1 Irodahelyiség: 2 Nevelői szoba: 2 Dajkai öltöző: 1 Konyhai dolgozó öltözője: 1 Ebédlő 1 Szertár: 1 Konyha: 1 Raktárak: 2 Mosókonyha: 1 Játéktároló: 1 Emeleti nyitott terasz: 1 Udvarunk tágas, szilárd és füves területtel egyaránt rendelkezik. Parkosított - fák, cserjék, virágok teszik hangulatossá és kellemessé. Négy mászókán, két mozgó járdán sokoldalú mozgástapasztalatokat szerezhetnek a gyermekek. Négy homokozó, két faház és vonat teremt kedvező lehetőségeket a tevékenységekhez. A vízfürdőzés lehetőségét tusolófejjel, kismedencékben biztosítjuk. Sokat tettünk az udvar jelenlegi állapotának javításáért, amelybe aktívan bekapcsolódtak az ügyet támogatók is (szponzorok, szülők,). Tervezzük az udvar további fejlesztését, hogy a gyermekek mozgáslehetőségét bővíthessük, tevékenységeiket gazdagíthassuk. A K o d á l y Z o l t á n . u – i Ó v o d á b a n négy csoportszoba, három mosdó és öltözők és egy fejlesztő szoba teszik komfortossá a mindennapjainkat. A csoportszobák világosak, tágasak, a berendezésük és az ízléses kiegészítők családias, barátságos környezetet és kényelmet biztosítanak a gyermekek számára. A testi nevelést tornatermünkben valósítjuk meg, amelyet kiegészít az udvari élet változatossága. Az udvar mérete elegendő helyet biztosít a szabad udvari élethez, a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. Homokozók, faház, mászókák, fa –és műanyag játékeszközök színesítik a tevékenységeket. A vezetői iroda, nevelői szoba, felnőtt étkező, felnőtt öltöző, konyha, raktár, mosóhelyiség biztosítja azoknak a feladatoknak az elvégzését, amelyek szükségesek a gyermekek neveléséhez. Fontos számunkra, hogy a lehető legmegfelelőbb munkakörnyezetet biztosítsuk az óvodai dolgozók számára.

23

Törekszünk a szülőkkel való kapcsolattartás lehetőségeinek és színtereinek kibővítése: fogadóórák, közös kirándulások, nyílt napok, családlátogatások, szülői értekezletek. Mindkét óvodában gazdag a szakkönyvek választéka, mellette a gyermekeknek szóló irodalom is nagy számmal található. Könyvállományunkat folyamatosan gyarapítjuk, elsősorban programunk koncepciójának megfelelően. Emellett tudatosan válogatunk azokból a könyvekből, amelyek felkészülésünket és a gyermekekkel való foglalkozást segíti. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyerekek használnak számukra hozzáférhető módon és gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el. Felszereltségünk megfelelő. Játékokkal, sportszerekkel, a tanuláshoz szükséges eszközökkel rendelkezünk, amelyeket az óvoda költségvetéséből, alapítványi és pályázatokon nyert forrásokból folyamatosan bővítünk. Mindkét épületünkön folyamatos javítások szükségesek. A törvényi előírások (eszköznorma) végrehajtásához és az állagmegóváshoz szükséges az önkormányzat támogatása is.

24

2 . M E G V A L Ó S Í T Á S A P A P N Ö V E L D E Ó V O D Á B A N

25

A program kidolgozásában részt vettek Bácsalmásyné Vidák Ildikó Bernáth Józsefné Cselényi Julianna Dékány Istvánné Dárdai Pálné Fükő Béláné Győri Márta Kövesiné Szontágh Margit Módosné Gosztola Erzsébet Prasszer Zsuzsanna Szabó Csilla Tápai Zsoltné Zomi Istvánné A program módosításában részt vettek Bácsalmásyné Vidák Ildikó Bernáth Józsefné Cselényi Julianna Dékány Istvánné Eskütt Gabriella Győri Márta Kövesiné Szontágh Margit Módosné Gosztola Erzsébet Prasszer Zsuzsanna Szabó Csilla Tápai Zsoltné Zomi Istvánné

26

2. 1. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Óvodánkban, a hagyományok, az óvónők felkészültsége, attitűdje alapján a gyermekcsoportok azonos életkor szerint szerveződnek. A tartósan magas gyermeklétszám és a szülői igények is ezt a szervezési formát teszik kívánatossá. A befolyásoló tényezők változásával / pl. gyermekek életkorának összetétele / a csoportszerkezet változhat. Óvodánk napirendjét és hetirendjét a helyi adottságok és lehetőségek figyelembevételével – a gyermekcsoportok számára a legideálisabb módon- az óvónők készítik el.

2.1.1. Befogadás Elvei, folyamata A gyermekek fogadása gondos előkészületet, nagyfokú nevelői tapintatot, türelmet és empátiát igényel, mivel a befogadás időszaka nagymértékben meghatározza későbbi kötődésüket az óvodához. Óvodapedagógusaink igyekeznek megnyerni a szülők bizalmát szakértelmükkel, hozzáállásukkal, nyitottságukkal. Kielégítő és megnyugtató választ adnak a kérdéseikre. A megfelelő életrend biztosítása, a tervezett szokások betartása a gyermekek védettségét és biztonságát szolgálja. Folyamata Óvodakezdéskor lehetősége van a szülőknek arra, hogy gyermekükkel együtt ismerkedhessenek az óvodai élettel. (egy héten át, megegyezés szerint) Az óvodapedagógusnak ezalatt módja van arra, hogy a szülőkkel is foglalkozzon. Itt megalapozhatja bizalmukat. Alkalom nyílik a gyermekek egyéni jellemzőinek megismerésére, amely elengedhetetlen feltétele az egyéni nevelésnek. A befogadás folyamatában mindkét óvodapedagógus részt vesz a dajkával együtt. Bármely időszakban történjen is a befogadás, a tervezett szokásoknak megfelelően végeztetjük a tevékenységeket, amit sok érzelmi megerősítéssel, játékosan gyakoroltatunk. Különös figyelmet fordítunk a gondozási teendőkre, és az étkezésre. Feladata:

A gyermekek megismerése, minél több információ „begyűjtése”

Partneri kapcsolatok alakítása a szülőkkel (empátia, elfogadás) Kölcsönös információáramlás, szülők tájékoztatása a nélkülük eltöltött első órákról.

A gyermekek számára elegendő idő és törődés biztosítása.

Lehetőség biztosítása a szülőknek a nevelési programunk megismerésére, betekintésre, az óvoda mindennapjaiba

Igény és lehetőség szerint óvodába lépés előtt a gyermek meglátogatása otthonában, a szülővel való beszélgetés a gyermek egyéni sajátosságairól, fejlődéséről, szokásairól.

27

2.1.2. Napirend Napirendünk rugalmas. A főbb tevékenységeket - étkezések, alvás, levegőzés, játék - azonos időpontokban szervezzük. Ez adja a stabilitását. A nyitvatartási időben minden foglalkozást az óvodapedagógus irányít. Feladata a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébren tartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetencia érzés kialakítása, fenntartása. A tevékenységek időkereteit a gyermekek egyéni és életkori sajátosságai, érdeklődésük és terhelhetőségük határozza meg. A rugalmasság és a komplexitás az egész óvodai életben fő szempont. Arra törekszünk, hogy megfelelő időt biztosítsunk az egyes tevékenységekre, hogy a gyerekek pontosan elvégezhessék, és be is fejezhessék azt egyéni ütemüknek megfelelően. Az elmélyült tevékenységekhez elengedhetetlennek tartjuk a nyugalmat, az örömteli hangulatot, és az értelmes fegyelmet. A napirenden belül minden korcsoportban a legtöbb időt a gyermekek fő tevékenységi formájára, a játékra fordítjuk. A szabad mozgás és edzés lehetősége, a levegőn való hosszabb idejű tartózkodás minden nap biztosított. Késő tavasztól kora őszig már reggel az udvaron gyülekezünk. A hűvösebb idő beköszöntével rövidebb időt töltünk a szabadban. A délutáni pihenés ideje korcsoporttól függően változik (1, 5-2óra). Az óvodapedagógus a tevékenységek szervezeti kereteit maga választja meg csoportja ismeretében. A nyári időszak napirendje kötetlenebb, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó, de tartalmas és gondosan szervezett. Napirendi javaslat 630 - 700 Gyülekezés, játék az ügyeletes szobában. 7oo - 1030 Játék, szabadon választott tevékenység – kötött, kötetlen

foglalkozások. Közben: testápolási tevékenységek, tízórai /folyamatosan vagy meghatározott időben./ mindennapos testnevelés, mozgás. egyéni és mikro csoportos tevékenységek, fejlesztések.

1030-1200 Játék a szabadban, séták kirándulások, edzés. 1200-1245 Ebéd, testápolási tevékenységek 1245-1500 Pihenés mesével, altatódallal, zenével, folyamatos ébredés. 1500-1530 Uzsonna, testápolási teendők 1530-1700 Játék, játék a szabadban, szabadon választott tevékenységek,

egyéni fejlesztések.

28

2.1.3. Hetirend javaslat Jellemzői - a visszatérő stabil, a rendszerességet, a szokásokat megalapozó tevékenységek - ugyanakkor lehetőség van az óvodapedagógus döntése alapján a rugalmasságra A hetirend nem napokhoz kötött tevékenységet jelent, hanem egy-egy környezeti téma köré csoportosítva, azt körbejárva dolgozza fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző foglalkozási területeken keresztül A tevékenységek alapvető szervezeti keretei alapján lehetnek: - Szervezett tevékenységek - Spontán tevékenységek A gyermekek a tevékenységet végezhetik: - Egyénileg - Mikro - csoportosan - Makro - csoportosan Az életkori jellemzők, az egyéni fejlettség a tevékenységek jellege befolyásolják a formákat. A hetirendben az életkortól függően biztosítjuk a rendszeres mozgásfejlesztést. A testnevelés kötött jelleggel valósul meg, a 3-4 évesek számára novembertől fokozatosan vezetjük be. Mikro - csoportos foglalkozások, egyéni fejlesztések Az óvónők részéről tervszerű, tudatos tevékenységkínálatot, fejlesztést jelent, melyet folyamatosan dokumentálnak. Az egyéni foglalkozások, fejlesztések alapja a gyermekek megfigyelése, a gyermek ismerete.

29

2 . 2 . AZ Ó V OD AI É L E T TE VÉ K E NY SÉ G FORM ÁI

2. 2. 1. Játék 2. 2.1.1. Helye, szerepe a nevelés folyamatában A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiségfejlesztésének színtere; a tanulás, a készség és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A játék során fejlődik az utánzás, a tevékenységi vágy, az önállóság, értelmi- motorikus-kommunikációs képességek, érzelmi-akarati tulajdonságok, a szocializációs magatartás. A gyermek fejlettségének legjobb mutatója, önmegvalósításának, önkifejezésének eszköze. A játék a valóság szubjektív tükröződése, szimbólumképzés, mely által megfigyelhetjük a gyermek lelkiállapotát, érzelmeit, kommunikációs készségét, személyiségét. Ha a gyermek jelzéseit megértjük, segíthetjük őt a problémák feldolgozásában.

Legfontosabb az óvodapedagógus személyisége, szituáció érzékenysége, általános műveltsége, tájékozottsága. Az óvodai nevelőmunka jelentős vonása, hogy a felnőtt a gyermekek önálló játszásához, fantáziájához igényük szerint járul hozzá, kiegészítő elemekkel vagy tárggyal.

2. 2.1.2. A játék célja - A gyermekek önkéntes, szabad tevékenységének biztosítása az önmegvalósítás

érdekében. - A játéktevékenységeken keresztül gyűjtsön tapasztalatot önmagáról és a környező

valóságról. - Kreativitásuk fejlesztése, erősítése.

2. 2.1.3. Az óvodapedagógus feladata - Az élménynyújtás és tapasztalatszerzés biztosítása. - A játék feltételeinek megteremtése. - A gyermek fejlődését elősegítő játékfajták biztosítása - A játék folyamatának indirekt irányítása tudatos jelenléttel. - A szülők játékkal kapcsolatos ismereteinek alakítása, a játék értékének, és

fejlesztő hatásának elfogadtatása - Változatos, sokféle nehézségi fokú játék- és mozgás lehetőség nyújtása a

gyermekeknek a csoportszobában és az udvaron

30

2. 2.1.4. A megvalósítás folyamata A játékhoz megfelelő körülményeket és feltételeket biztosítunk. A gyermekek kiegyensúlyozott, elmélyült tevékenységéhez és közösségi fejlődéséhez elengedhetetlen a nyugodt, barátságos légkör. Fontos, hogy sokféle játékot játszhassanak, gyakorolhassák a konfliktusok megoldását, játszótársaikat és a tevékenységükhöz szükséges eszközöket maguk választhassák. Így a pozitív és negatív élmények tevékeny megélésére egyaránt lehetőségük nyílik. A jó játékhoz megfelelő helyre van szükség Az elmélyült és nyugodt játékhoz állandó és ideiglenesen kialakított játékhelyek egyaránt szükségesek. A játszóhelyek kialakításakor figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait. Lehetővé tesszük, hogy önmaguk számára önállóan is alakíthassanak ki játékkuckókat. A játékidő nagy részét a gyermekek által kezdeményezett, spontán szabad játék tölti ki. A rugalmas napirendünk keretet ad a játék feltételeihez. A játék, a tapasztaltatás és a tanulás hármas egysége adja a szabálytudat kialakulásához vezető komplex nevelési, fejlesztési alapot. A fejlesztési feladatok megvalósítását nagymértékben befolyásolják az eszközök. Olyan játékeszközökre van szükség, ami motivál, segíti az elmélyült játékot és fejlesztő hatású. A kész játékokon kívül szimbolikus eszközöket, félkész kellékeket biztosítunk. A gyermekek lehetőséget kapnak a környezetben levő tárgyak felhasználására is. A gyermeki fantázia kibontakozását leginkább a különböző anyagféleségek, a” bár- mi lehet belőlük anyagok” segítik: homok, víz – a csoportszobában is-, kavics, termések, magok, gyékény, kukoricacsutka, csuhé, bőr, gyöngy, rongy, fa, karton. Legyen lehetőleg minél több természetes anyag A játékban az óvónő elsősorban a partner szerepét tölti be. Az együttműködésnél a tárgyi feltételek biztosításán túl az élményekre és a problémahelyzetekre helyezzük a hangsúlyt. Szerepünk közvetett, közvetlen beavatkozásra csak a társait rendszeresen zavaró gyermek esetében van szükség. 2.2.1.5. A játék tartalma A gyermek fejlődését elősegítő játékfajták az óvodáskorban. GYAKORLÓJÁTÉK

Lényege a tevékenységek ismételgetése, mely örömmel párosul. Lehet mozgásos, manipulációs és verbális. A gyermekek a játéknak ezen a fokán a felhasznált anyagok, eszközök, tulajdonságaival, egymáshoz való viszonyával ismerkednek. Megfelelő eszközöket biztosítunk a manipulációs vágy kielégítésére. KONSTRUÁLÓ JÁTÉK

A gyerekeket az alkotás öröme a sokféleképpen összeállítható játékszer és építőelem felhasználása készteti konstruálásra. A „valamit alkotni” igénye, öröme kreativitásuk mellett értelmi és társas képességeiket is sokoldalúan fejleszti. Az építés és a konstruálás gyakran szerepjátékokhoz kapcsolódik. A fejlődést jelzi a bonyolultabb alkotások létrehozása, az eredményességre törekvés.

31

SZIMBÓLIKUS-SZEREPJÁTÉK

Nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajta. A gyermekek a szerepjátékban tapasztalataikat, élményeiket fejezik ki, környezetük jelenségeit sajátos módon újra alkotják. E közben alakulnak társas kapcsolataik, gyakorolják a szerzett ismereteket, és újat tanulnak egymástól. A játék tükrözi a gyermek életét, személyiségét, sok egyedi vonás van benne. A szerepjáték a gyermek legintimebb tevékenysége, amit tiszteletben kell tartani. Figyelemmel kísérjük a gyermek játékát, csak kérésére veszünk részt abban. Jelenlétünkkel, viselkedésünkkel példát mutatunk. A konfliktusok megoldásában is csak szükség szerint veszünk részt. Jó, ha a gyermekek egymás között is meg tudják oldani azokat. A barkácsolási kedvet folyamatosan alakítjuk ki a gyermekekben. Legyen kötetlen, a játék igényéből induljon ki, és ne legyen öncélú. Biztosítjuk a megfelelő eszközöket és a szerszámokat. Fokozatosan bevonjuk a gyermekeket a játékkészítésbe, először megfigyelőként, majd az eszközhasználat elsajátításával önállóságot biztosíthatunk a számukra. Ösztönözzük őket szükséges eszközök, anyagok gyűjtésére is. A gyermekek irodalmi élményeire építve is gazdagítjuk a szerepjátékot. Megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a gyermekek kötetlen formában eljátszhassák érzelmeiket, élményeiket. Lehetőséget adunk arra, hogy élményeiket szándékaik szerint formálják át, a történetet saját elgondolásaik alapján játszhassák el. A bábozás és a dramatizálás a szükséges eszközök, jelmezek, szimbolikus kellékek biztosításával épüljön be a mindennapokba.

SZABÁLYJÁTÉK

A szabályjátékok egyes fajtái a gyermekek mozgását, mások elsősorban értelmi képességeiket fejlesztik. Megtanulják a helyes magatartás alapvető formáit, kialakul a kölcsönös segítségadás igénye. A szabálytanulás kezdetben nem szándékos, utánzás útján, aktív tevékenységgel, sokszori újrajátszás lehetőségeivel történik. A gyermekek általában a maguk által felállított szabályokhoz ragaszkodnak Ezt a természetes megnyilvánulást fejlesztjük tovább a szabálybetartás elemeinek megismertetésével. A szabályjáték kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek igényeit, fejlettségüket, a csoport létszámát. Óvodáskor végére már bonyolult szabályok megtanulására és betartására is vállalkoznak A szabadban töltött idő része a gyermekek örömteli tevékeny életének. Az udvari játéktevékenység kiegészíti a csoportszobai játékot. Csupán a feltételek mások, a játék funkciója módszere ugyanaz. A tartalmas udvari élet érdekében folyamatosan fejlesztjük és felújítjuk a játékeszközöket az EU szabványnak megfelelően. Minden évszakban megteremtjük a feltételeket. A homokozók már a kiscsoportosoknak is kedvenc időtöltési helyei. Ehhez megfelelő számú és jó minőségű homokozó játékot biztosítunk. Az udvari mászókák, csúszdák lehetőséget adnak az önálló szabad mozgásra, teljesítőképességük kipróbálására. Adott a hely a labdajátékokhoz, a zavartalan focizáshoz és kosárlabda játékhoz, a rollerezéshez és a kerékpározáshoz. Népi dalos játékoknak is tágas teret ad a nagy betonfelület, ahol krétával is rajzolhatnak a gyermekek. Az felfestett nagyméretű társasjátékok a gyermekek kedvelt szabályjátékai, melyek segítségével mozgásigényüket is kielégíthetik. A téli udvari életet a szánkódomb gazdagítja. A fás füves részek lehetőséget adnak a

32

meghitt beszélgetésre, nyáron a hűsölésre, nyugalmas játékra; az udvaron elhelyezett asztalok, padok a rajzolásra és gyurmázásra. 2.2.1.6. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére - Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. - Játékhelyzetekben újra alkotják a felnőttek tevékenységét. - Társaikkal a játék során cselekvéseiket összehangolják. - A játékban készített eszközöket felhasználják további játékaik során. - Képesek megérteni és elfogadni játszótársaik elgondolásait. - Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről. - Képesek szerepvállalásra és a szerepek elosztására. - Képesek szerepjátékok megszervezésére, az ahhoz szükséges játékszerek

kiválasztására - Egyszerűbb kiegészítő eszközöket elkészítenek, játékukban felhasználják, - A játéktémákat napokon keresztül folytatják társaikkal. - Elfogadják, betartják a viselkedési normákat a játék során - Igényükké válik a közös játék, együttműködés a társakkal, egymás ötleteinek,

javaslatainak elfogadása - Ki tudják fejezni tapasztalataikat, elképzeléseiket esztétikai és szociális

élményeiket a bábozás, dramatizálás eszközeivel.

33

2.2.1.7. Funkcionális eszközök felsorolása Építő játékok Logivár-fakirakó Faépítő Gabi-építő Favasút Várépítő Ház, parasztudvar (fa) Műanyag kockák, és építőelemek Konstrukciós játékok Lego készletek Duplo készletek

Tüske építő Faépítő készlet (ház) Pötyi Gyöngyfűző

Képességfejlesztő játékok Ravensburger játékok Mini Lück Bandolino Játsszál okosan Érzékelő játékcsalád Társasjátékok Játékkártyák Képes lottó Dominók Öltöztető mackók Puzzle-k Memória játékok Mesekocka Mozaik játék Lapkirakó Logico-Primo

Szerepjáték eszközei Állatok Hintaló Autók, autósszőnyeg, kormányok Fodrász: búra, fodrászkellékek Orvosi játék: Orvosi táska, köpeny Babaszoba – konyha: Konyhaszekrény, polcok, edények Gyümölcsök, ételek Vasaló, vasalódeszka, szárító Bölcső, babaágy babakocsi Babák, babaruhák, Telefon Boltos játék: Pult, pénztárgép, mérleg, kosarak, „áruk” Maszkok, táskák, sapkák, ruhák, Egyéb kiegészítők

Bábok Kesztyűbábok Ujjbábok Síkbábok Fakanálbábok Zsákbábok Udvari játékok Mászókák fából Összeépíthető elemes műanyag mászóka Csúszdák Mozgójárda Favonat Faházak Kresz-táblák Kerékpárok, rollerek Labdák Mobil kosárlabdahálók Ugrálókötelek

34

2. 2. 2. A külső világ tevékeny megismerése 2.2.2.1. Helye a nevelési folyamatban Ez a tevékenységforma olyan nevelési folyamatot jelent, mely valamennyi nevelési területre kiterjed, azokkal kölcsönhatásban van. Komplex tapasztalatszerzés, mely egységben mutatja, érzékelteti azt, ami a valóságban is egységesen érzékelhető A környezettel való ismerkedés közben alakul a gyerekek társas magatartása, alkalmazkodó képessége. Fejlődik beszédmegértő és nyelvi kifejezőképességük. Érzékelik környezetükben a szépet, a tisztaságot, ezáltal fejlődik esztétikai érzékük, környezet higiénéjük. Pozitív érzelmi viszony alakul ki a lakóhely, a szülőföld iránt. Környezetükből szerzett ismereteiket felhasználják a játékban. A környezeti témakörök jó részében szerepe van a gyermeki munkának. Az érzékelt valóságot az ábrázolás eszközeivel fejezik ki a gyermekek. Hangulatkeltő, hangulatszínező lehet a témába vágó, valóságismeretre nevelő mese, vers. A dalok, dalosjátékok a hangulat elemeinek megéreztetésével és a népszokások megismertetésével kapcsolódnak a környezeti témakörökhöz. A testünk témakör feldolgozása kötődik a testnevelés foglalkozásokhoz. A tárgyak, jelenségek mennyiségi viszonyain túl a matematikával való kapcsolat leglényegesebb vonása, hogy mindkét terület a gyermek logikus gondolkodását fejleszti. A kisgyermek első tapasztalatait szűkebb környezetéből meríti. Ezért a családi nevelésnek alapozó, a személyiség alakulásában elsődleges szerepe van. 2.2.2.2. A külső világ tevékeny megismerésének célja - A szűkebb és tágabb környezet megismertetése, megszerettetése és annak

megóvására való nevelés - Környezettudatos, környezetre figyelő magatartásformák és szokások kialakítása. - A környezet megismerése közben a gyerekek mennyiségi, nagyságbeli, tér-és

síkbeli szemléletének alakítása. - Olyan, a társadalmi igények változásához igazodó, illetve a gyermek életkorának

megfelelő természeti, - emberi, - és tárgyi környezetből szerzett tapasztalatok, melynek birtokában biztonságosan eligazodik.

2.2.2.3. Az óvodapedagógus feladatai - A gyermek fejlettségi szintjének megfelelő reális ismeretek nyújtása, közvetlen

megtapasztaltatással, tevékenykedtetéssel. - A gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére, megismerési vágyára és a

megismerés okozta örömre építve sokszínű viszony kialakítása az objektív világhoz.

- A gyerekek személyiségének sokoldalú fejlesztése az ismeretek gyarapítása és rendezése közben.

35

- A komplexitás érvényesítése a tevékenységformák között. - A környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítása. - A családi és tárgyi kultúra értékeinek, és a néphagyományok szem előtt tartása. - A gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztése - Sokszínű, érdekes, izgalmas tevékenységrendszer biztosítása - Érzelmek, kifejezőképességek fejlesztése: szeretet, kötődés, élménybefogadás

keltése. - Holisztikus szemlélet kialakítása. - A pedagógusok közösségében olyan értékrend kialakítása, mely az elődök

értékteremtő és természetmegőrző munkáját helyezi előtérbe. (az intézmény valamennyi dolgozójára vonatkoztatva).

- A differenciálás pedagógiai koncepciójának érvényesítése a nevelés folyamatában.

2.2.2.4. A megvalósítás folyamata A környezeti ismeretek nyújtása spontán és szervezett módon történik. A környezet megismerése nem korlátozódik csak a környezeti foglalkozásokra és a tervszerű, tudatos kezdeményezésekre, hanem átfogja az egész óvodai életet. Benne van a spontán játékban, az önkiszolgáló tevékenységben, az udvari élet pillanataiban, a beszélgetésekben, megfigyelő sétákban, kirándulásokban. Támaszkodunk a gyerekek családból hozott ismereteire, a családi kirándulások, nyaralások élményeire is. A természeti és társadalmi környezet témaköreivel valamennyi korcsoport megismerkedik, életkortól függően. A témakörön belül az egyes témák a gyerekek életkorának előrehaladtával lineárisan bővülnek és koncentrikusan mélyülnek. A fokozatosság elvét követjük a megismertetés során: a közelebbitől a távolabbi felé haladunk, szemléltetésben a közvetlen környezetben való megfigyeléstől a képi ábrázoláson való megfigyeltetés felé. 2.2.2.5. Formái - Közvetlen megtapasztaltatás tapintás, látás, hallás, ízlés, szaglás, manipulálás

révén. - Megfigyelések - Kísérletezések. - Beszélgetések és válaszok adása gyermeki kérdésfeltevésre. - Képolvasás, képnézegetés, rész-egész közötti összefüggés észrevétetése,

viszonyok megláttatása, időbeli sorrend megállapítása történeteknél stb. - Termések, anyagok, képek gyűjtése, rendezése, csoportosítása különböző

szempontok szerint. - Látogatások képzőművészeti, természettudományi intézményekbe,

közművelődési intézetekbe, közintézetekbe, bevásárló helyekre. - Vendégek hívása a csoportba (rendőr, orvos, zoopedagógus, tűzoltó, biológus

stb.) - Értelemfejlesztő játékok használata - Dia pozitívek, videofilmek megtekintése, CD, magnó hallgatása.

36

2.2.2.6. A fejlesztés tartalma - Belső személyes környezet (mentálhigiénia, lelki élet egészsége, önértékelés,

énkép) - Belső természeti környezet (egészséges életmód, táplálkozás, mozgás, megfelelő

napirend, a betegség megelőzése) - Külső ember alkotta (építette) környezet (épületek, tárgykultúra, téralkotás, az

eszközök és anyagok ökológiája, vásárlási szokások, hulladékkezelés, emberi kapcsolatok a városi környezetben)

- Külső természeti környezet (levegő, víz, talaj, növények, állatok) - Környezetünk mennyiségi és formai viszonyainak megtapasztalása, térbeli

viszonyokban való biztonságos eligazodás megalapozása

Belső személyes környezet A gyermek fejlesztésének elengedhetetlen feltétele az önismeret aktuális szintű alakítása. Az önismeret az óvodában a gyermeki énkép alakításával kezdődik. Az én – kép a testrészek funkcióiban és működésük ismeretében, a belső tulajdonságok megismerésében fejlődik leginkább. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a gyermekekkel minél több reális tapasztalatot és ismeretet szereztessünk: - külső és belső tulajdonságaikról - testképükről és gondozásukról / fej, törzs, végtagok / - érzékszerveikről, működésükről és gondozásukról / látás, hallás, tapintás, ízlelés

és szaglás / Az én fejlődés csak a társas viszonyulásokban eredményes, amelynek közege a csoport és a család. Beszélgetünk a családról, a gyermek családban elfoglalt helyéről, az együttélés konkrét tapasztalatairól, a család közös tevékenységeiről és örömeiről. Tapasztalatot szereznek a gyerekek az óvoda környezetében megfigyelhető foglalkozásokról, az orvos és a védőnő munkájáról, a gyógyszerek használatáról, a baleset-megelőzésről. Belső természeti környezet A 3 – 4 éves gyermekek az óvodába lépéstől folyamatosan ismerkednek az óvoda életével, funkcióival és szokásrendjével. Módjukban áll megismerni a dolgozók munkáját és bekapcsolódni az óvoda környezetének alakításába. Megismerkednek az egészségmegőrzés meghatározó tényezőivel: - az egészséges életmóddal, - a mozgással, - a megfelelő öltözködéssel, a táplálkozással, - a személyes higiéniával Megláttatjuk, hogy az egészség és a környezet összetartozik.

Külső, ember alkotta környezet Megismertetjük a gyerekekkel az óvoda épített környezetét. - Ellátogatunk a gyerekekkel az óvoda környékén található középületekbe:

Múzeumba, bábszínházba, könyvtárba, iskolába. - Megismertetjük a nevezetesebb épületeket és szobrokat.

37

- Tapasztalatokat szereztetünk az óvoda környezetében fellelhető, megfigyelhető foglalkozásokról és a különböző szolgáltatásokról.

- Megalapozzuk a gyerekek közlekedési magatartását és jármű ismeretét. - Felkészítjük őket az önálló gyalogos közlekedésre. - Felhívjuk figyelmüket a környezetükben lévő veszélyekre, az elektromosságra és

a különböző vegyi anyagokra. - Foglalkozunk a környezetükben fellelhető különböző anyagokkal, azok

tulajdonságaival. - Megfigyeljük a napszakokat és az ehhez kapcsolódó tevékenységeket. - Színeket és formákat keresünk a környezetünkben. - Kialakítjuk a helyi szokások évkörét, amely az óvoda minden évben visszatérő,

már szokássá vált tevékenységeit tartalmazza. Ezzel is erősíteni kívánjuk a lakóhelyhez és a környezethez való kötődést.

Külső természeti környezet megismerése. A természeti környezet megismerésére alapvető lehetőség az évszakok megfigyelésén keresztül kínálkozik. A természet jellemzői, változásai, a színek, a fények, a formák szépségeinek folyamatos megfigyelései alapvető biológiai, ökológiai, fizikai, kémiai tapasztalatszerzésre adnak lehetőséget. A közvetlen környezetből kiindulva először az udvar és környékén, majd a lakóhelyen biztosítunk élményalapú tapasztalati bázist Később távolabbi megismerésre és megfigyelésre érdemes helyeket is felkeresünk, ahol természetes környezetben figyelhetik meg a gyerekek az erdő hangjait, szépségét, a növények fejlődési feltételeit és az állatok lelőhelyét. Megismertetjük velük az erdőben elhelyezett táblákat, útjelzéseket. Beszélünk az erdőben való közlekedés szabályairól, a helyes viselkedésről. Arra törekszünk, hogy minden évszakban egy adott erdőrészletet látogassunk meg, mindig ugyanott figyeljék meg az élővilágot és az ott végbemenő változásokat. Megismertetjük a gyerekeket a természet kincseivel – termésekkel, levelekkel, kavicsokkal, tollakkal – gyűjtjük és osztályozzuk őket. A termésekből, terményekből bábokat és játékokat készítünk a gyermekekkel. A természetes anyagokat felhasználjuk környezetünk szépítésére. A velük való tevékenység alakítja természetszemléletüket és fejleszti esztétikai érzéküket.

A növény és állatvilág megismerése fontos része a környezeti nevelésnek. A gyerekeket természetes környezetben ismertetjük meg a növények jellegzetességeivel. Figyelemmel kísérjük az évszakok változásainak hatását a növényekre, összefüggéseket keresünk az időjárás és az ember tevékenysége között. A természeti világhoz kapcsolódó hagyományok és szokások felidézésére rügyeztetünk, ágat hajtatunk, magvakat csíráztatunk. Megfigyeljük, mi történik az ágakkal és az elvetett magvakkal. A gyerekek részt vesznek a csoportszoba növényeinek gondozásában, fejlesztik az élősarkot. Az évszakokhoz kapcsolódóan megismerkednek a kerti munka lehetőségeivel. Takarítják az udvart, ásnak és ültetnek. Megismerik a zöldségféléket és a gyümölcsöket. Beszélgetünk hasznukról, fontosságukról, elkészítési módjukról

38

Erdei – mezei, állatkerti – és háziállatok, madarak, bogarak. A gyerekek megismerkednek életmódjukkal, összehasonlíthatják az ismert állatok környezetét. Észrevetetjük velük az emberek gondoskodását. Ellátogatunk az állatkertbe, terráriumba és a Természettudományi Múzeumba. Ahol lehetőség van rá, részt vesznek az akvárium gondozásában, etetik a halakat. Segítenek a télen itt maradt madarakon. Madáretetőt készítenek és gondoskodnak táplálékukról. Megismerkednek az élő és élettelen fogalmával.

Életünk egyik alkotóelemét a vizet, annak lelőhelyét, körforgását, hasznát, tulajdonságát, felhasználási területeit tapasztaltatjuk meg a gyerekekkel. Kirándulásokat szervezünk, és a természetben figyeltetjük meg a forrást, a patakot, és a folyót, a bennük található élőlényeket, életfeltételeiket. Ezek során rengeteg tapasztalatot, élményt nyújtunk, rámutatunk környezetünk szépségeire, értékeire – kiemelve a természet védelmének fontosságát. Tapasztalás útján, a gyerekek által végezhető egyszerű játékos kísérletekkel érzékeltetjük, hogy az élethez levegőre van szüksége a növényeknek, állatoknak és az embereknek. Megismerik a talajt, mint természeti erőforrást, amely biztosítja a növényi életet, folyton változik és átalakul.

A gyermekek egyszerűbb kísérleteket végeznek a növényekkel, állatokkal, vízzel, levegővel és a talajjal. Észrevetetjük, megfogalmaztatjuk velük azok ok – okozati összefüggéseit. Környezetünk mennyiségi és formai viszonyai Minden tevékenység hordoz magában matematikai tartalmat. Az óvodás gyermekek személyiségének sokoldalú fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy a környező valóságot, mint matematikai jelenséget is átéljék. A környezet megfigyelése nem képzelhető el matematikai alapismeretek nélkül, hiszen a tárgyak, jelenségek alapvető jegyeik közé tartoznak formai, mennyiségi jellemzőik is. A környezet megismerése számos lehetőséget ad a matematikai tapasztalatszerzésre, melyet képes tevékenységeiben alkalmazni. Főbb tevékenységek a matematikai tapasztalatszerzés területén: - A gyermekekkel észrevetetjük, hogy a tárgyak, személyek összehasonlíthatók,

szétválogathatók tulajdonságaik alapján, illetve meghatározott szempontok szerint.

- Különböző szabályok szerint sorba rendeznek (hosszabb, rövidebb, alacsonyabb, magasabb stb.).

- Tapasztalatokat szereznek arról, hogy minden megszámlálható. - Méréseket végeznek különböző mértékegységekkel. - Tapasztalatokat szereznek a geometria körében, eljutnak a geometriai formák

felismeréséig (építés, síkbeli alkotások létrehozása). - Felfedezésekhez jutnak a szimmetria köréből. - Tájékozódó képesség fejlesztése térben és síkban.

39

2.2.2.7. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére - A gyermekek ismeretekkel rendelkeznek saját személyükkel és családjukkal

kapcsolatban. Tudják lakcímüket, testvéreik nevét, szüleik foglalkozását, születési idejüket.

- Különbséget tudnak tenni az évszakok között jellegzetes jegyeik alapján. - Ismerik környezetük növényeit, részt vesznek a növénygondozásban. - Csoportosítani tudják a megismert állatokat élőhelyük, hasznosságuk, külső

jegyeik alapján. - Ismerik a színeket, azok világosabb, sötétebb árnyalatait. - Megnevezik a testrészeket, ismerik a testápolás fontosságát. - Ismerik és betartják a gyalogos közlekedés legfontosabb szabályait. Ismerik a

környék nevezetesebb épületeit. - A tárgyakat legalább 10-ig meg tudják számolni, össze tudják hasonlítani

mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. - Képesek két kiterjedést, vagy mennyiséget egymással egyenlővé, ugyanannyivá

tenni, vagy valaminél kisebbet, kevesebbet, nagyobbat, többet létrehozni. - Helyesen használják a tő- és sorszámneveket. - Képesek az önálló véleményalkotásra, rendelkeznek önálló döntési

képességekkel a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

2.2.2.8. Funkcionális eszközök felsorolása

Fonott kosarak tároláshoz, gyűjtéshez, válogatáshoz Bandolinó, Mini Lük Ravensburger játékok Játsszál okosan társasjáték Minimat készlet Növények-állatok-emberek kártyakészlet Földgömb Szivárvány kártyacsalád Nagyítók Érzékelő játékcsalád (súly, hang, szaglás, tapintás) Akváriumok Kerti szerszámok (kapa, gereblye, hólapát, söprű, vödör) Madáretetők CD-k, hangkazetták, videofilmek Faliújságok Szakkönyvek, gyermekkönyvek, folyóiratok Homok-víz asztalok

40

2.2.3. Vers, mese, irodalmi nevelés 2.2.3.1. Helye a nevelési folyamatban A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője.

Életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, egyben feloldást és megoldást kínál. Örömforrás, feszültséget keltő és oldó lehetőség katartikus erő, mivel azonos képszerűség és szélsőségesség uralkodik a mesékben, és a gyermekek érzelmeiben, gondolkodásában. Az irodalmi nevelés szorosan összefonódik az anyanyelvi neveléssel, észrevétlenül gazdagítja a gyermek szókincsét, kifejezőkészségét, nyelvtanilag helyes beszédét. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A ritmikájuk révén a versek kölcsönhatása szembetűnő az ének – zenével és a mozgásos játékokkal. A mese és vers fokozhatja a környezeti nevelés témái iránti érdeklődést. A kiszámolók egybehangolhatók a testnevelési foglalkozásokkal és matematikai vonatkozásuk is van. Az irodalmi élményt a gyermek megfogalmazni nem tudja, de az ábrázolás során képes annak rajzi, festői kifejezésére. Emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megértését, erkölcsi tartalma van, élményt ad. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme 2.2.3.2. Az irodalmi nevelés célja - A 3-7 éves gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi és esztétikai fejlődésének

elősegítése az irodalom művészi eszközeivel. - A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése úgy, mint: kifejezőkészség, helyes

és szép kiejtés, jó hangsúlyozás és beszédritmus, gazdag szókincs. - Improvizációs és önkifejező képesség fejlesztése önálló vers,- mese alkotásával,

annak mozgással, ábrázolással kombinálása - A versek, mesék, igaz történetek érzelmileg töltsék fel a gyermekeket, erősítse

környezetükhöz való kötődésüket. - A minden napos mesélés, mondókázás, verselés által a kisgyermek mentális

higiénéjének biztosítása - A gyermekek saját vers és mesealkotása, annak mozgással, vagy ábrázolással

történő kombinálása, mint az önkifejezés egyik módja. 2.2.3.3. Az óvodapedagógus feladatai - Az irodalmi érdeklődés felkeltése, kibontakoztatása és fejlesztése. - Az irodalom szeretetének, a gyermek irodalmi fogékonyságának megalapozása.

41

2.2.3.4. A megvalósítás folyamata Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. A 3-7 éves gyermek életkorának megfelelő irodalmi műfajok a mese, vers. Mivel az óvodás korú gyermek nem tud olvasni, az irodalmi élményhez jutáshoz közvetítőre van szüksége. Ez a közvetítő az óvodában az óvónő, otthon a szülő. Az irodalmi élmény segítségével képesek lesznek helyzetek felfogására, átélésére. Azonosulnak a pozitív szereplővel, elutasítják a rosszat. A mese és vers előadásánál a szöveg és a szöveghez kapcsolódó ritmikus mozgás legyen az érdeklődés tárgya, a szemléltető eszközök ne vonják el erről a gyermek figyelmét. A gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer. Az óvónő teremtse meg az előadáshoz szükséges feltételeket: - A csendet, meghitt sarkot a meséléshez. - Verseléshez és mondókázáshoz a mozgás és cselekedtetés lehetőségeit. Használja ki a spontán adódó lehetőségeket a nap folyamán bármikor. Az alvás előtti mese, vagy folytatásos meseregény témája segítse elő a megnyugtató, álomba ringató lelkiállapot kialakulását, a szorongások oldását. Az irodalmi élmények reprodukálásához biztosítsuk a gyermek számára elérhető helyen a különböző eszközöket, mint pl. fakanálbábok, ujjbábok, dugóbábok, kesztyűbábok, paraván, különböző jelmezek, fejdíszek, kiegészítő eszközök és nagyobbaknál az eszközkészítés kellékei. Az önálló verselés, mesélés, mesealkotás nyelvi képességfejlesztés eszközei a bábozás, dramatizálás. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a pontos beszédhallást, a helyes ejtést és a nyelvtanilag hibátlan beszédet. Új fogalmakat ismernek meg, kibontakoztatják szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, a fantázia szárnyalására. 2.2.3.5. Formái - 5 éves korig élőbeszéd útján közvetítsünk a gyermek felé, mert bensőségesebb

és a szájmozgás „leolvasása” segíti a félrehallások elkerülését. - A meseismétlést színesítheti a színvonalas diafilmek vetítése. - A gépi kép-és hanghordozókat csak esetenként használjuk, mert a feldolgozatlan

hatások akadályozzák a belső képteremtést. - Az óvónő, vagy óvónők bábjátéka, bábszínházi előadások megtekintése. - Társak, óvónők, gyermekszínházak előadásának megtekintése, meghallgatása. 2.2.3.6. A fejlesztés tartalma Az irodalmi anyagok igényes összeállítása: - Az óvodapedagógus részéről tudatos, átgondolt munkát követel. - Csak a művészi értékű irodalmi alkotások biztosítják az esztétikai élmény

mélységét. - Az irodalmi anyag kiválasztása az óvónő egyéni érdeklődéséből, műveltségéből

adódóan a rendelkezésre álló irodalmi alkotásokból történik. Tartalma legyen

42

szituációhoz, aktualitáshoz, a gyermek életkorához és érdeklődéséhez kapcsolható.

Forrásai: - Magyar népi gyermekköltészet gyöngyszemei: - Magyar népmesék, idegen népek meséi - A magyar és a világirodalom gyermekek számára készült műalkotásai Mondókák, kiszámolók, versek témája: - Háziállatok, gyermekek, természet - Környezet, időjárás, évszakok, jelenségek, tárgyak, erdei állatok és komikus,

vidám versek, ünnepi hangulatok - Párválasztó, felelgetős, tréfás hangulatú, csúfolódó, gyermekkor élményvilágára

épülő legyen. Mesék fajtájuk szerint: - Verses mese, állatmese, láncmese, rövid elbeszélés környezetünkről,

gyermekekről. - Állatmese, halmozó és láncmese, egyszerű szerkezetű tündérmese, rövid

elbeszélések hozzájuk közel álló társadalmi, technikai és természeti jelenségek feldolgozása.

- Állatmesék, tréfás mesék, tündérmesék és meseregények Novellák, elbeszélések témaköre: modern technika, fantasztikus mesealakok 2.2.3.7. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

- Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak.

- Néhány mesét, verset, mondókát képesek emlékezetből felidézni. - Folytatásos mesét, verses mesét, meseregények szálait össze tudják kötni. - Várják, igénylik a mesehallgatást, figyelmesen végighallgatják. - Kialakul mesetudatuk, képesek megkülönböztetni a mesét a valóságtól. - Van kedvelt mesehősük, a mese fordulatait beviszik a játékába. - A mesekönyveket önállóan nézegetik. Hozzájuk kapcsolódó szöveget,

képolvasást, magyarázatot összefüggően mondanak. - Gondosan bánnak a könyvekkel. - A képeskönyveket nézegetve imitálják az olvasást. - Képesek történeteket kitalálni, azt elmondani, megjeleníteni. - Képesek kiegészíteni szóban ismert meserészleteket

2.2.3.8. Funkcionális eszközök felsorolása Leporellók, képeskönyvek a gyermekek részére Antológiák, verses kötetek, mesekönyvek az óvónők részére Ujjbábok, zsákbábok, fakanálbábok, dugóbábok, paraván, kesztyűbábok, síkbábok Diafilmek, diavetítők, vetítővásznak Fejdíszek, jelmezek, kiegészítő ruhadarabok dramatizáláshoz Meseládikó és annak eszközkészlete

43

2.2.4. Ének, zene, énekes játék 2.2.4.1. Helye a nevelés folyamatában A különböző zenei készségek, képességek a gyermekek életében az affinitások egyik legkorábban megmutatkozó, felismerhető csoportját alkotják. A zenei érzék megnyilvánulási területe elsősorban a mozgás és a hangadás, és mint ilyen, már csecsemőkorban jelen van. Erre az óvoda minden más környezetnél alkalmasabb, hiszen a nap bármely szakában énekelhetünk, mondókázhatunk, mozoghatunk, táncolhatunk. Az ölbeli játékok, népi mondókák, énekes játékok emberi kapcsolatokat tükröznek, viselkedésformákat örökítenek meg. A kultúra a hagyományőrzés átadásának, a nemzeti identitás kialakításának fontos eszköze. Az óvodai zenei nevelés a gyermekeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti az éneklést, az énekes játékokat, fejleszti a gyerekek zenei hallását, ritmusérzékét, improvizációs készségét. Eszköz ahhoz, hogy a gyermek fölfedezhesse önmaga és a világ kapcsolatát, rejtélyeit és azok szavak nélküli kifejezését

A gyermekdalok ritmusából fakadó harmonikus mozgás elősegíti a mozgáskultúra fejlődését. Elsősorban az érzelmekre hat: - fokozza az aktivitást, - szabályozza a feszültséget; - indulatokat kelt és levezet, - nyugalmat teremt, - a legkülönbözőbb érzelmeket mobilizálja, - serkenti a képzeletet, a képzettársítást, az emlékeket, - befolyásolja a közérzetet, - alakítja a viselkedést. Az óvodai zenei nevelés szorosan kapcsolódik más nevelési területekhez, az évszakokhoz, népszokásokhoz, a mozgáshoz. 2.2.4.2. A zenei nevelés célja

- A zene megszerettetése - Befogadásra való képesség megalapozása - Zenei anyanyelv kialakulásának segítése

2.2.4.3. Az óvodapedagógus feladata

- A zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése - Bensőséges, örömteli hangulat keltése - Értékek átadása - A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, élménynyújtás, - Zenei képességek fejlesztése

44

2.2.4.4. A megvalósítás folyamata Az óvodáskori hatékony fejlesztés folyamata: a veleszületett képességek megismerése után minden gyermek fejlesztését a saját szintjéről indítjuk és a fejlesztést a gyermek haladásához ütemezzük. A jó zenei légkör nem korlátozódik a szervezett foglalkozásokra, hanem átszövi az egész nap folyamát. Énekelgetünk, dúdolgatunk a gyermekek között, felkeltjük érdeklődésüket. Ezzel sok lehetőséget adunk a próbálkozásokra, ismételgetésekre, az egyéni fejlesztésre. Fontosnak tartjuk annak az érzésnek az erősítését, hogy mondókával, dallal, tánccal is lehet játszani. A mindennapi tevékenységekben a zenei nevelés anyagát kapcsoljuk a gyermek élményeihez, játéktevékenységéhez, a környezet megismeréséhez. A komplexitást szemléletként kezeljük. Segítjük a gyermekek önmegvalósítását, önállóságát, kreativitását, képzeletének és fantáziájának fejlődését. Biztosítjuk a megfelelő időt, helyet és eszközt a zenei tevékenységekhez. Lehetővé tesszük, hogy a zenéléshez szükséges eszközöket a gyermekek bármikor használhassák (ritmusjátszó hangszerek) és maguk is készíthessenek egyszerű „hangszereket”. Játék közben spontán, kötetlen és kötött formában szervezett foglalkozásokon nyújtunk zenei élményeket. A zenei hallás, ritmus–és formaérzék fejlesztés, a beszédhangokkal való játék, a környezet hangjainak megismerése, a játékos képességfejlesztés, mondókák, gyermekjátékok, táncok és dalok bemutatása a személyes mintaadáson túl feltételezi a tervszerűséget. Megtervezzük az egymásra épülő kötetlen és kötött foglalkozásokat. A fejlesztés anyagát – ölbeli játékok, mondókák, dalok, énekes játékok, táncok – a gyermekek életkorának megfelelően állítjuk össze. A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. 2.2.4.5. Formái A bensőséges, közvetlen hangulat megteremtése érdekében a zenei nevelés

leghatékonyabb módja az élő zenélés, éneklés. (óvónő egyéni éneke, óvónők közös éneke, óvónők és gyermekek közös éneke, gyermekek éneke közösen és egyénileg, óvónő hangszeres játéka).

Gépi zenét használhatunk zenehallgatásra, hangulatkeltésre, táncolásra, önkifejező mozgások ösztönzésére.

Színesíthetik a zenei nevelést a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő szintű és tartalmú „koncertek”, hangversenyek.

2.2.4.6. A fejlesztés tartalma Éneklési készség fejlesztése Csoportos és egyéni éneklés (azonos tempó, tiszta éneklés, helyes szövegkiejtés) A dal hangulatának érzékeltetése (dinamika, tempóváltás)

45

Zenei hallás fejlesztése Magas és mély hang különbsége, dallamvonal követése Halk-hangos megkülönböztetése, érzékeltetése (beszéd, ének, hangszer, zörej) Hangszínfelismerés (zörej, hangszer, egymás hangja), érzelmek kifejezése Belső hallás fejlesztése (játékos szótagokkal éneklés, párbeszédes éneklés, csak ritmus

hangoztatása, dallambújtatás) Ritmusérzék fejlesztése Egyenletes lüktetés érzékeltetése (játékos mozdulatokkal, lépéssel, hangszerrel,

mondókával) Az egyenletes lüktetés és a ritmus összekapcsolása Ütemhangsúly kiemelése (járás közben, tánc közben stb.) Tempóérzékelés (lassú-gyors változtatása)

Zenei alkotókészség fejlesztése Kitaláló és önkifejező törekvés, amely lehet spontán és tudatos. Pl.: Mondóka felruházása dallammal Zenei párbeszéd Játékos mozdulatok kitalálása Felfedeztetjük a gyermekekkel, hogyan lehet a zene közelében mozogni, rajzolni, festeni. Zenehallgatásra való fogékonyság, érzékenység fejlesztése Lehetőségei széles körűek, a nap bármely szakában sor kerülhet rá. Előnyben részesítjük az élő zenét, mert közvetlenebb, bensőségesebb hangulatot ébreszt (óvónő éneke, hangszeres játéka, zenészek játéka). Forrásai Magyar népi gyermekdalok, gyermekjátékok, mondókák Magyar zeneszerzők gyermekdalai Magyar népzenei alkotások Más népek gyermekdalai – mondókái és gyermekjátékai Kortárs művészeti alkotások „Zenevarázs” (módszertani kézikönyv) 2.2.4.7. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

Élvezettel hallgatnak zenét. Tudnak élvezettel, irányítás nélkül játszani néhány dalos játékot. Tudnak néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni. Tudnak dallam, vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni. Képesek ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Felismerik a halk-hangost és tudnak halkan, hangosan énekelni, beszélni. Felismerik a magasabb-mélyebb hang közti különbséget és képesek magasan és mélyen énekelni. Megkülönböztetik a gyorsabb – lassabb tempót, az egyenletes lüktetést a ritmustól. Tudják mindkettőt mozgással, járással, tapssal a dalból, mondókából kiemelni. Érezzék a kettes lüktetést Megbeszélés, vagy egyéni ötletek alapján az éneklést ütőhangszerrel tudják kísérni.

46

Különböző mozgásokat és egyszerű táncmozdulatokat a társakkal együtt, esztétikusan végeznek.

2.2.4.8. Funkcionális eszközök felsorolása 6 db furulya 3 db xilofon 9 db dob 1 db hegedű 7 db cintányér 2 doboz ritmushangszer készlet 7 db triangulum A „Meseláda” eszközei közül a csörgő – és ritmusjátszó hangszerek

47

2.2.5. Rajzolás, ábrázolás, kézimunka

2.2.5.1. Helye a nevelési folyamatban

A gyermek számára az ábrázolás kifejezési eszköz érzelmek ismeretek, gondolatok közvetítője- a gyermeki személyiség megnyilatkozása. Tevékenysége során soha nem az alkotás végeredménye a fontos, hanem az örömteli cselekvés, önálló elképzeléseinek megvalósítása. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.

A rajzolás, festés, mintázás, képalakítás, kézimunka, a műalkotásokkal való ismerkedés fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlődésének. A látás-befogadás, látás-kifejezés, ábrázolás során fejlődnek értelmi képességeik, vizuális érzékelésük, manuális képességük, képi gondolkodásuk, alkotóképességük és esztétikai érzékenységük. Tudatosul bennük, hogy a környező világ térben, mozgásban és történésben létezik. A gyermekek vizuális fejlődésére hatást gyakorol tárgyi és táji környezete, a társak és az őket körülvevő felnőttek.

2.2.5.2. A vizuális nevelés célja

- Az önfejlesztő, kereső, kutató, rátaláló folyamat segítése. - A gyermek élmény és fantáziavilágának képi szabad önkifejezése. - A gyermek tér – forma –és színképzetének gazdagítása, esztétikai érzékének, szép

iránti nyitottságának, igényességének alakítása. 2.2.5.3. Az óvodapedagógus feladata

- Az alkotótevékenységek feltételeinek megteremtése (tapasztalat, élmény, lehetőség,

eszközök, megfelelő hely, elegendő idő) - Képességek és készségek kialakítása és fejlesztése. - A megfelelő szervezeti formák biztosítása. - Megismertetés sokféle technikai megoldással és széles eszköztárral - Népművészeti elemekkel esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés - Igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és

az esztétikai élmények befogadására. 2.2.5.4. A megvalósítás folyamata Az óvodai ábrázoló tevékenység szervezésében alapvető feladatunk, hogy megfelelő helyet biztosítunk a gyermekeknek, ahol a nap folyamán bármikor, szabad választás alapján zavartalanul tevékenykedhetnek. Az alkotáshoz tág időkeret áll rendelkezésükre, hogy addig tevékenykedhessenek, amíg örömüket lelik benne. A sokféle és változatos eszköznek állandó helye van, elérhető és folyamatosan használható. A tárgyi feltételek mellett olyan hangulat megteremtésére törekszünk, amely alkotásra ösztönzi őket. A csoportszoba színvilága, tárgyai és a dekorációi mértéktartóak és ízlésesek. A környezet gondolkodásra, alkotásra ösztönözheti a gyerekeket.

48

A csoportszoba külső megjelenésében is tükrözi az évszakot, a történéseket és az élményeket. A gyermekek minden eszköz, anyag iránt érdeklődnek. Kezdetben az anyaggal való játék, a tevékenység folyamata, ennek öröme fontos számukra. Az ábrázolás valamennyi tevékenységét gyakorolják az ismerkedés és a próbálkozás szintjén. Feladatunk, hogy megerősítéssel, az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva a segítsük őket a továbblépésben. Elégítsük ki a gyermek érdeklődését, ismertessük meg őket az anyagokkal, eszközökkel és a technikákkal. Változatos alkalmazásukkal motiváljuk őket az alkotásra. Játszhassanak, kísérletezhessenek az anyagokkal, és tetszés szerint alakíthassák azokat. Segítsük, hogy a létrehozott alkotást minél részletesebbé, minél tökéletesebbé fejlesszék. Megfelelő munkaformák biztosításával járuljunk hozzá a gyermeki képességek fejlesztéséhez, személyiségük alakításához. Segítsük forma- és színképzetük kialakulását, gazdagodását. Fejlettségüknek megfelelő témákon keresztül adjunk lehetőséget térbeli megoldásokhoz, dekorációs kifejezésforma fejlesztéséhez. Biztosítsuk az alkotói szabadságot, a kreatív képzelet fejlesztését, aminek következtében megjelenik az egyéni kifejezésmód a gyermekmunkákban. Fokozatosan alakítsuk azokat a meghatározó jegyeket, amelyek saját és mások munkájának értékeléséhez szükségesek. Mutassunk rá szűkebb és tágabb környezetükben, az emberi kapcsolatokban létező esztétikára. Segítsük a természet színeire, formáira való rácsodálkozást, mutassunk meg mindent, amit megfigyelni érdemes. A séták, kirándulások során gyűjtött természeti tárgyakat alkalmazzák munkájukban, használják fel környezetük szépítésére. A népi kismesterségekkel való ismerkedés során - agyagozás, hímzés, szövés - alakítsunk ki tiszteletet, megbecsülést az emberi munka iránt Ismertessük meg őket koruknak, értelmi fejlettségüknek megfelelően népművészeti elemekkel, képző- és iparművészeti alkotásokkal. Az ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó munkák anyaga, technikája illeszkedjen az alkalomhoz és a hagyományokhoz A képalakítás, firkálgatás, rajzolás, mintázás, festés a gyermekek érdeklődése alapján egész nap történhet. Sok élmény, kerül felszínre, ha a gyermek igazán kedvet éreznek a munkához. Biztosítjuk, hogy a nap folyamán többször is tevékenykedhessenek az adott témában, vagy másnap folytathassák. Alkalmat kapnak arra, hogy lássák, tapasztalják, megismerjék az anyagok tulajdonságait, azok variálhatóságát. Dolgozhatnak együtt több napos munkában, új ötletekkel bővítve a tevékenységet. Az alaptevékenységek a gyermekek életkorától és egyéni fejlettségétől függően egyéb technikákkal bővíthetők. Ragasztás, tépés, hajtogatás, vágás, kollázs, montázs, díszítőmunka, gyöngyfűzés, varrás.

49

2.2.5.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére - Örömmel, saját kezdeményezésükre ábrázolnak. - Képalkotásukban kifejezik gondolataikat, élményeiket. - Elképzelés után jellegzetes színekkel, formákkal, mozgással ábrázolnak. - Tudnak egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani. - A mintázás különféle technikáit biztosan alkalmazzák, alkotásaikban kreatívan

felhasználják. - Önállóan és csoportosan is készítenek játékot, kelléket, ajándékot. - Téralakításukban, építésükben másokkal együttműködnek. - Ábrázolásuk változatos színhasználatot és tagoltságot mutat. - Emlékezet utáni témában a részleteket is ábrázolják. - Tudnak különféle technikával képet alkotni, a technikát önállóan a rendelkezésre álló

anyagokból megválasztani. - Igényükké válik a vizuális önkifejezés

2.2.5.6. Funkcionális eszközök felsorolása

Ceruzák ecsetek plasztilin Táblakréták tempera ragasztó Filcek gombfesték szövőkeretek Rajztáblák olló tű, fonalak Papírok só-lisztgyurma termések, anyagok

50

2.2.6. Mozgás 2.2.6.1. Helye a nevelési folyamatban Óvodás korban a gyermekek leginkább a mozgás, a tevékenység által szereznek információt környezetükről. Az egész személyiség fejlődésére irányul, a gyermek napi tevékenységében szinte állandóan jelen van. Az egészséges életmód területén hozzájárul ahhoz, hogy a szabadban végezhető tevékenységek a gyermekek természetes igényévé váljanak. A mozgásos játékok, gyakorlatok, téri helyzetek felidézésével fejlődik a gyermekek vizuális memóriája. A testrészek, a téri irányok, formák megismerésével, megnevezésével, bemozgásával bővülnek a térről való ismereteik, fejlődik térészlelésük, gyarapodik szókincsük. A megnevezett, látott és elvégzett cselekvések, mozgások elősegítik a különböző észlelési területek integrációját, a keresztcsatornák és a fogalomalkotás fejlődését is. Saját testük megismerése segíti az „én-tudat” fejlődését, a „szociális én” erősödését A közös, örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolataik kiszélesednek, fejlődik önuralmuk, együttműködő és tolerancia képességük A mozgásos versengések során átélik a sikert és a kudarcot, megtanulják ezeket kezelni, elviselni. Hozzájárul a harmonikus összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához.

A különböző mozdulatok, mozdulatsorok begyakorlásával a gyerekek testükön keresztül tapasztalják meg a világ törvényszerűségeit. Érzékszerveik fokozatosan keresik egymással az összhangot, ismeretlen összefüggéseket fedeznek fel. A gyermek mozgásának fejlettsége képet ad általános fejlettségi szintjéről, a fejlődés tempójáról

2.2.6.2. A mozgásfejlesztés célja

A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetése, az egyéni képességeket figyelembe véve.

A mozgásszint fejlesztése, a mozgástapasztalatok bővítése, bő gyakorlási lehetőség biztosításával.

A testi képességek-fizikai erőnlét fejlesztése.

Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése.

Egészséges életmód erősítése 2.2.6.3. Az óvodapedagógus feladatai

- Fizikai állóképesség fejlesztése, önértékelés és önbizalom növelése

- Nagy- és finommozgások és fizikális erőnlét fejlesztése, egyensúlyfejlesztés, szem-kéz, szem-láb koordináció, ritmusérzék fejlesztése.

- Testséma fejlesztése - Problémamegoldó képesség erősítése - Mozgással kapcsolatos szókészlet fejlesztése - Egészséges versenyszellem kialakítása

51

- Az egyéni szükségletek és képességek figyelembevétele

- Változatos mozgáskombinációk biztosítása

- Differenciált terheléssel az egyensúlyérzék, a motoros képességek fejlesztése

- Finommotorika, finom mozgás képességének fejlesztése

- Perifériás látás fejlesztése,

- Megfelelő „Énkép” kialakítása

- autonómia

- kompetencia

- Kooperációra való alkalmasság.

- Az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységek biztosítása

2.2.6.4. A megvalósítás folyamata Programunkban a mozgásfejlesztés kiemelten két területen valósul meg. A szabad játékban, a gyermek spontán, természetes mozgása közben és a kötelező testnevelési foglalkozásokon. A szabad mozgástevékenységnél építünk a gyermekek természetes mozgáskedvére, törekszünk nagy mozgásigényük kielégítésére. Fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet. A napirend kialakításánál szem előtt tartottuk, hogy egész nap biztosított legyen a hely és eszköz a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Az óvodai testnevelés szerves részét képezi a mindennapi frissítő torna, amely napirendbe illesztését minden óvodapedagógus maga dönti el. Mozgásanyagát elsősorban mozgásos játékok adják, kiegészítve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal. A mozgásos tevékenységeket és azok eszközeit az óvodapedagógus mindenkor a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez méretezi. A rendszeres mozgásfejlesztést a testnevelési foglalkozások valósítják meg, amelyen a gyermekek mozgástapasztalatok egész sorát sajátítják el. A testnevelés foglalkozások az óvodapedagógus által szervezett kötelező tevékenység, a hetirendben található alkalmakkor. Itt nyílik alkalom a speciális gyakorlatok beiktatásával testi deformitások megelőzésére is (lábboltozat erősítése, gerinctorna.) A játékot, játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a testnevelésben. A feladatok végrehajtásánál nem az az elsődleges célunk, hogy a gyermekek tökéletesen kivitelezve végezzék el a gyakorlatokat. Elsősorban olyan készségeket és képességeket igyekszünk kialakítani, amelyek majd elősegítik az egyre pontosabb mozgás elvégzését is. A pozitívumok kiemelésével, a helyes minta bemutatásával ösztönözzük, bíztatjuk a gyerekeket az esztétikus, pontos mozgásra. A kéziszerek gyakori használatával változatosabbá, érdekesebbé tehetjük a mozgást. Amíg lehetőség van rá a szabadban tornázunk. Itt megfelelő tér és változatos mozgásfejlesztő eszközök segítik a gyermekek nagymozgásának fejlesztését.

52

2.2.6.5. A mozgásfejlesztés tartalma A 3-4 évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza. Ezért ennél a korosztálynál a nagymozgások fejlesztése kiemelt feladatunk. Pl.: különböző járások, futások, mászások, csúszások talajon és szereken, tárgy alatt, fölött, szer megkerülésével stb. Végeznek továbbá ugrásgyakorlatokat, dobásgyakorlatokat, labdagyakorlatokat. A legtermészetesebb módon nyílik lehetőség arra, hogy ismerkedjenek a gyermekek a testrészekkel, azok funkcióival, ezért minden alkalmat kihasználunk testséma fejlesztő gyakorlatok végeztetésére. 4-5 éves korban a mozgásfejlesztésben már nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Ennek érdekében sok olyan gyakorlatot tervezünk, amikor különböző irányokban végeznek mozgásokat és különböző formákat mozognak be. Ezen kívül előtérbe kerül az egyensúlyérzék fejlesztése, a szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok. Megjelenik a foglalkozásokon az oldaliság tanítása a „jobb-bal” kifejezések használatával, de a csuklójukon lévő jelhez igazodva. Az 5-6-7 éveseknél az észlelés fejlesztése a legcélzottabb. Ebben az életkorban az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére tervezünk sok gyakorlatot (pl.: labdagurítás a test körül, körforma kialakítása szalaglengetéssel, karkörzéssel stb.) Új feladatként jelentkezik a finommotorika fejlesztése. A testnevelési foglalkozásokon ezt természetes módon szerek különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal tudjuk fejleszteni. A különböző típusú futógyakorlatokat sorverseny, váltóverseny, versenyfutás közben gyakorolják a gyerekek. 2.2.6.6. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

Szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban.

Tudnak néhány mozgásos játékot irányítás nélkül játszani.

Képesek térben tájékozódni, ismerik az irányokat.

Képesek babzsákkal a fejen egyensúlyozó járásra vízszintes padon.

Tudnak rövidebb távon egyenletes irányban futni.

Versenyjátékokban betartják a szabályokat.

Tudnak ütemtartással járni.

Tudnak helyben labdát vezetni.

Tudnak egykezes felsődobással célba dobni.

Tudnak gurulóátfordulást végrehajtani előre.

Kialakul szabálytudatuk, fejlődik az egészséges versenyszellem, elviselik a kudarcot

Figyelnek egymásra 2.2.6.7. Funkcionális eszközök felsorolása Házilag készített szerek: Babzsák, bot, szalag, kendő, tömött kislabda, körkötél A csoportszobában található eszközök:

53

Asztal, szék, szőnyeg, fakockák, műanyagkockák, galéria Csoportszobában felhasználható eszközök – szertári készlet: WESCO alap és kiegészítők Tornaszőnyegek, karikák Óvodai kombinálható tornaszerek Ugrókötelek Labdák – felfújt, tenisz, füles, tüske Gólyalábak Egyensúlyozók Udvari játékok: Természetes anyagból készült, környezetbarát famászókák Csúszda, kerékpárok, rollerek Kosárlabda palánk

54

2.2.7. Munka jellegű tevékenységek 2.2.7.1. Helye a nevelési folyamatban A közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.

A munkajellegű tevékenységek a személyiségfejlesztés fontos eszközei a játékkal és a cselekvő tanulással karöltve. A munka önkéntes és szabadon választott örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység. Kézzelfogható, valódi eredménye van, ami a gyermek, vagy a csoport számára egyaránt fontos. A munka célra irányuló tevékenység. A gyermekektől belső fegyelmet igényel. Munkavégzés közben tapasztalatokat, megfigyeléseket szereznek környezetükről. Megtanulják az eszközök használatát, megismerkednek a munkaszervezés folyamataival. A munkavégzés során alakul kötelességtudatuk, feladattudatuk, fejlődik együttműködési készségük, kitartásuk. Lehetővé válik az önértékelés és a közösségi nevelés. Fontos nevelési eszköz, mert elősegíti a gyermekekben a munka játéktól eltérő jegyeit, ízlésformáló hatásával fejleszti esztétikai alkotóképességüket. 2.2.7.2. A munkára nevelés célja - A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok

kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek kötelességteljesítését és közösségi kapcsolatát.

- 2.2.7.3. Az óvodapedagógus feladatai

- A gyermekek életkorának megfelelő tevékenységek szervezése, azok elvégzéséhez

szükséges feltételek biztosítása. - A gyermeki munkafolyamatos, konkrét, reális, egyénhez mért fejlesztő pozitív

értékelése, a munkához való pozitív viszony kialakítása. - A munkatevékenységekhez szükséges attitűdök, készségek, képességek,

tulajdonságok alakítása. - A munkavégzés során a higiéniai és balesetvédelmi szabályok betartása, egészség,

testi épség megóvására nevelés. - A játék- tapasztaltatás-tanulás hármassága hassák át a mindennapi

munkatevékenységek. - A fokozatosság elvének betartása a szabálytudat kialakulásánál. - 2.2.7.4. A fejlesztés tartalma

Az óvodás korú gyermekek a munkát, munkajellegű tevékenységeket kezdetben játékként élik meg. Éppen ezért nem az eredményesség, hanem maga a tevékenység érzése a fontos számukra. A fejlődés egy bizonyos pontján megjelenik az eredményességre törekvés, mint ösztönző erő. Jó érzéssel tölti el őket, és további cselekvésre motiválja, hogy egyre több tevékenység elvégzésére képesek egyedül. Feladatot és felelősséget tudnak vállalni önmagukért és másokért is. Az együttműködés során megtanulnak dönteni, feladatokat másokkal megosztani.

55

A munkatevékenységeket kezdetben segítséggel, később teljesen önállóan végzik a gyerekek. Az óvónőtől mintát kapnak a munkaeszközök használatához és a munkaformák sorrendiségének megismeréséhez. Az óvónő munkavégzés során biztosítja az önállóságot. A tevékenységeket úgy szervezi, hogy azok szabadon választhatók legyenek és kielégítsék a gyermek valamilyen szükségletét, gondolkodni és együttműködni tanítsanak. A csoport számára természetessé válik, hogy mindenki dolgozik, amikor szükséges, egyéniségének és képességének megfelelően. A munkavégzés beépül a mindennapokba, rendszeres és folyamatos. Játékidőben és az élethelyzetekben bármikor adódik lehetőség a munkavégzésre. Megteremtjük a gyermekek számára a munkajellegű tevékenységekhez szükséges feltételeket. Kialakítjuk a megfelelő munkalehetőségeket, hogy a gyermekek maguk végezhessenek el minden olyan munkát, melyre egészségük károsodása nélkül képesek Biztosítjuk a megfelelő eszközöket, amelyek könnyen kezelhetők és nem okoznak balesetet. Megteremtjük a munkához szükséges nyugodt légkört. Elegendő időt biztosítunk, ahhoz, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően végezhessék a feladatokat. A munka jellegének, a csoport és az egyes gyermekek fejlődési ütemének megfelelően értékeljük a munkát. Értékelésünkkel ösztönözzük a gyerekeket az adott feladat jobb megoldására, kedvet ébresztünk a további munkához. Bevonjuk a gyermekeket a munka értékelésébe, ezzel is segítve az önértékelésük alakítását. 2.2.7.5. Munkafajták – munka jellegű tevékenységek Rendszeresen végzett munkák: - Önkiszolgálás - Naposság - Alkalomszerűen végzett munkák: - Az óvoda, a csoport mindennapi életével kapcsolatos munkák - Növénygondozás - Kerti munka - Gyűjtőmunka

Mindhárom korcsoportban nagy jelentőségű az önkiszolgáló munka. A gyerekek magukkal kapcsolatban minden teendőt / öltözködés, testápolás, étkezés, környezetük rendben tartása / képességeik szerint maguk végeznek. A naposi munka elsősorban az étkezés feltételeinek a megteremtését jelenti. Kezdetben segítséggel, később egyre nagyobb önállósággal, végül a munkamegosztást közösen eldöntve önállóan végzik: - Segítenek a csoportszoba átrendezésében. - Részt vesznek a tevékenységekhez használt eszközök kiosztásával és elrakásában,

az öltöző és a mosdó rendjének megőrzésében.

A gyermekek alkalomszerű munkái egyszeri, vagy ismétlődő tevékenységek, amelyeket önmaguk vagy társaik érdekében végeznek, önállóan vagy óvónői segítséggel. - Megbízatásokat végeznek egyénileg vagy kisebb csoportokban - Segítenek a kisebbeknek és a felnőtteknek. Üzeneteket közvetítenek.

56

- Részt vesznek a csoporthagyományok ápolásában, a jeles napok, ünnepek előkészületeiben / teremdíszítés, ajándékkészítés /.

- Segítenek a csoport rendjének helyreállításában, környezet átalakításában, és tisztántartásában.

- Barkácsolnak, játékot javítanak

A növények gondozásában a lehetőségeknek megfelelően közreműködnek: - szobanövényeket ültetnek, locsolnak. - alakítják, fejlesztik az élősarkot, akváriumot gondoznak. A kertben virágot és zöldségfélét ültetnek. Az udvaron összegyűjtik a leveleket, a szemetet. Télen gondozzák a madáretetőt. 2.2.7.6. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére - A gyermekek szívesen vállalnak feladatokat, amelyeket önállóan teljesítenek - A gyermekek képesek szükségleteiknek megfelelően önállóan ellátni magukat. - Pontosan teljesítik a megbízatásokat. - Tudnak közösen dolgozni, együttműködni. - Aktívan vesznek részt a teremrendezésben, ágyazásban. - Örömmel segítenek a kisebbeknek. - Gondozzák, óvják a környezetüket. - Ismerik a legszükségesebb munkaeszközök használatát - Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére - Részt vesznek a kerti munkában. 2.2.7.7. Funkcionális eszközök felsorolása Partvisok, lapátok, öntözőkannák, törlőruhák, seprűk, kapák, gereblyék, vödrök, hólapátok gyermekméretben.

57

2.2.8. Tevékenységekben megnyilvánuló tanulás 2.2.8.1. A tanulás helye, szerepe a nevelés folyamatában Az óvodáskorú gyermekek tanulása a szocializáció folyamatával azonosítható. Minden, amivel kapcsolatba kerülnek, ami mintaként szolgál, amivel tevékenykednek: tanulás. A tanulási folyamat alapját az érzékelés, észlelés útján szerzett tapasztalat képezi. Tapasztalatokhoz változatos tevékenységeken keresztül jutnak el a gyermek, ezáltal pontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, megfigyelőképességük, tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük, gazdagodik fantáziájuk, fejlődik beszédük és gondolkodásuk, képessé válnak a problémák felismerésére és megoldására. A tanulás közben végzett sokféle tevékenység lehetőséget ad az érdeklődés kielégítésére, a tapasztalatszerzés, a gondolkodás örömének átélésére, az alkotásra, az emberi és tárgyi környezet szépségének felfedezésére. Óvodában a tanulás a képességek, a magatartás, a tanulás utáni vágy, a motiváció fejlődését és az ismeretszerzést egyaránt magába foglalja Az óvodai tanulás „módszertana” nem akkor korszerű, ha a jelenlegi iskolai modellhez kötődik, hanem, ha eléri célját: tanulásban (is) kompetens gyereket nevel, amely képessé teszi őt az élethosszig tartó tanulásra. 2.2.8.2. Az óvodai tanulás célja

Az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése és képességek fejlesztése.

A spontán és szervezett cselekvés közben fejlődjön a gyermekek értelmi képessége, a tanuláshoz való pozitív viszonya.

Az egész személyiségre ható képességfejlesztés sokoldalú cselekedtetés közben

A felfedezés örömének biztosítása, kreativítás erősítése

A tanuláshoz való pozitív viszony és az iskolakezdésre kész állapot kialakítása, megteremtése

2.2.8.3. Az óvodapedagógus feladata - Játék és tanulási helyzetek megteremtése. - Egyéni fejlesztések. - Eszközök tudatos válogatása - A gyermek fejlődésének követése. - Tanulást támogató környezet megteremtése, mely a gyermekek előzetes

tapasztalatira, ismereteire épít.

- Tevékenységi formák kezdeményezésének tervezése.

- Személyre szabott pozitív értékeléssel a gyermeki személyiség kibontakozásának segítése

Ez így, együtt biztosítja:

58

az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését,

a differenciálást (inklúziót),

magát az érzelmi légkört (ami az óvodás gyerek alapigénye),

a játék elsődlegességét,(ami alaptevékenység ebben az életkorban),

valamint az együttműködő, felelősséget vállaló, óvodai normákat (szokásokat), erkölcsiséget figyelembe vevő légkört.

A családokkal való együttműködés során a szülőkkel elfogadtatni a gyermeki cselekvéses tanulás sajátosságait

2.2.8.4. A tanulás folyamata Óvodánkban a tanulást az egyén és a környezete kölcsönhatásában értelmezzük, ahol az egyénnek aktív, befogadó, konstruáló szerepe van. Lényege, hogy a tanulás által fejlődjenek azok a képességek, amelyek megalapozzák és fenntartják az önfejlesztő folyamatokat. Eredményét tekintve a tanulás a gyermekben nem elsősorban az ismeret szintjére, hanem a viselkedésre, a magatartásra, az értékrendjére, az attitűdjére irányul. Ebben a tanulási folyamatban fokozatosan megismerik önmagukat és társaikat. A tanulásnak a gyermek aktív résztvevője. Meghatározónak tartjuk, hogy a tanulási folyamatban jól érezze magát a gyermek. Csak akkor hatásos a tanulás, ha a gyermek átéli a tevékenység örömét és a sikerélményt. Mindehhez szükség van kellő motiváltságra, a gyermek érdeklődésére és a kíváncsiságára. A tanulás alapja a találgatás lehetősége, a tévedés szabadsága és a felfedezés, kísérője az együttmunkálkodás öröme. Az óvodában a tanulás folyamatos, utánzásos és spontán játékos tevékenységek során valósul meg. Kiemelt szerepe van a szociális tanulásnak, mivel a gyermek attitűdje viselkedése megfigyeléssel, utánzással, modellkövetéssel történik. A szociális és az intellektuális képességek fejlődésének elsődleges terepe a játék és az egész óvodai élet. Feltételek megteremtése Legfontosabb az óvónő személye. Az óvónő ismeri az óvodáskorú gyermek tanulási folyamatát. Megteremti a hely, idő, eszközök vonatkozásában azokat a feltételeket, hogy a tanulás hatékony és örömteli legyen: - Célszerűen berendezett csoportszoba - Jól átgondolt szokásrendszer - A gyermek szükségleteinek kielégítése 2.2.8.5. Az ismeretnyújtás, tapasztalatszerzés szervezésének formái A tanulási formák, - kötött, kötetlen -, szervezett tanulási helyzetek mindegyike megtalálható az óvodai gyakorlatunkban. A gyermekek kora, érdeklődése, egy-egy tevékenység jellege, helyszíne, az eszközök mennyisége stb. befolyásoló tényező. A kötött és a kötetlen foglalkozásokat áthatja a játékosság, az élményt nyújtó légkörben való cselekvés. Fontossá válik a cselekvéses tanulás.

59

Az 5-6-7 éves korban a témától, a tevékenység jellegétől, az egyén és a csoport fejlettségétől függően nagyobb hangsúlyt kaphat a kötött jelleg. Környezeti nevelésre hangolt programunk igényli a természetes környezetben nyújtott élményeket, tapasztaltatást. Óvodánk a maga környezetével lehetőséget nyújt erre, de kíván több óvodán kívüli tevékenység megszervezését is a valódi, realisztikus, az életkornak megfelelő ismeretek megszerzése érdekében. A szervezett tanulási lehetőségek, magukba foglalják az irányított megfigyeléseket, a tapasztalatszerzést, a gyermekek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést is. Programunkban helyet kapnak az óvónő által kezdeményezett foglalkozások. Itt számtalan problémamegoldási és cselekvési lehetőség adódhat a gyermekek számára. Az óvónő által kezdeményezett tevékenységek a játékidőben zajlanak. A gyermekek a közös tevékenységek után igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdhetnek. Önálló és irányított tapasztalatszerzés, tevékenységeken keresztül, a cselekvéses tanulás formájában valósul meg. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. 2.2.8.6. A tanulás elvei A tanulás folyamatában – ismeretek, szokások, szabályok, viselkedés - a gyermekek kapjanak megerősítést. Biztosítsunk minél több lehetőséget a tapasztalatok gyűjtésére. Tápláljuk a gyermekek egészséges kíváncsiságát. Természetes környezetben nyújtsuk a legtöbb élményt, az összefüggések megláttatását, a következtetések levonását és a megfogalmazását. Foglalkozásaink legyenek élményszerűek. 2.2.8.7. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére - Az egyszerű feladatokat megértik. - Érdeklődnek környezetük tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt. - Feladatok végrehajtásában kitartóak. - A szándékos figyelmük időtartama életkoruknak megfelelő. - Tevékenységüknek eredményét reálisan értékelik. - Képesek a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére. - Munkatempójuk, feladattartásuk életkoruknak megfelelő. - Szándékos figyelemre képesek. - A gyerekek többsége 6-7 éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez

szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik.

60

HETI TERV korcsoportonként

ÉLETKOR

TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK

SPONTÁN LEHETŐSÉGEK

KÖTÖTT

KÖTÖTT és/vagy KÖTETLEN

3-4 évesek

Testnevelés foglalkozás-mozgás Mindennapos testnevelés-mozgás

A külső világ tevékeny megismerése Mese, vers Ének, zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézimunka

Folyamatos játék minden játéktípusban, önként vállalt tevékenységek Különböző játékos mozgások mozgásformák, teremben, szabadban Gyermeki probléma-kérdésfelvetés Gyermeki ötlet és kívánság megvalósítása Gyűjtőmunka Saját magával kapcsolatos teendők elvégzése Segítés kortársaknak kisebbeknek, felnőtteknek Vendég a csoportban Váratlan események

4-5 évesek

Testnevelés foglalkozás-mozgás Mindennapos testnevelés-mozgás

A külső világ tevékeny megismerése-matematika Mese, vers Ének, zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézimunka

5-6-7 évesek

Testnevelés foglalkozás-mozgás Mindennapos testnevelés-mozgás

A külső világ tevékeny megismerése-matematika Mese, vers Ének, zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézimunka

61

2 . 3 . AZ Ó V O DA H AG Y OM Á NY OS Ü N N EP EI , R E N D E ZV É NYE I

Óvodánk egyéni arculatának kialakulásában és közösségünk alakításában meghatározó szerepet töltenek be a hagyományaink, ünnepeink. Közösségi életünk mozgatója, egyben fejlődésének serkentője a gyermekeink elé állított perspektíva, mely elérése sokrétű és közös tervezgetést, rendszeres közös tevékenységet igényel részünkről. Arra törekszünk, hogy a felállított távlatok jellege és tartalma mindig alkalmazkodjon a csoportok sajátos életéhez, a gyermekek életkorához. 3-4 éves korban a közeli örömet, gyors sikert, eredményt, ígérő távlatokat tervezünk, szervezünk. (pl. bábozás, szánkózás stb.) 5-6-7 éves kortól távolabbi időpontra kitűzött élmények várásával egészítjük ki a közeli távlat örömét. (pl. bábok készítése egy közeli bábelőadáshoz, dísztárgyak készítése egy közelgő ünnephez, ajándékkészítés, ünnep stb.) Ugyancsak a közösség erősítését szolgálják a közös élmények erejével, erős érzelmi átéléssel kialakított hagyományaink is, amelyek a rendszeresen ismétlődő tevékenységek közül emelkednek ki. Ezek egyéniek, sajátosak, egy részük csak az adott csoportokra, más részük az óvoda egészére jellemzőek. Ennek megfelelően számuk és életkoronkénti tartalmuk a sajátos körülményektől is függ. Egy-egy hagyomány az óvodai élet során végig kíséri a csoportokat, így érzelmi hatása is folyamatosan erősödik. 3 éves kortól hagyománnyá vált: csoport szinten: születésnap megünneplése évszakhoz kapcsolódó gyűjtögetés virágültetés kirándulások iskolába menő gyermekek búcsúztatása óvodai szinten: gyermeknap megünneplése

óvónők meseelőadása óvodai szintű báb előadások kirándulások év végi majális a szülőkkel együtt

A távlatok és hagyományok rendszeréből kiemelkednek az időről-időre visszatérő, sajátos keretek között lezajló közösségi eseményeink, az ünnepek. Ünnepeinknek sajátossága a rendkívüliség, a változatosság, a várakozás izgalma, a közös öröm, amely mind, mind olyan, ami a gyermekek számára közelivé, érthetővé, kívánatossá teszik azokat. Óvodánk az ünnepei - Mikulásvárás és titokzatos ajándékozás - Karácsony - hosszú adventi készülődéssel - Húsvét - locsolással, tojásfestéssel, ajándékozással - Farsang - afféle bolondozás, mókázás, vidám nap - Anyák napja - családi ünnep. Verssel, virággal, ajándékkészítéssel abban segítünk,

hogy ez a szép nap otthon más legyen, mint a többi.

62

- Gyermeknap - vidám játékos versengések, kulturális előadások napja. - Nagycsoportosok búcsúztatása Természettel összefüggő ünnepeink - Jeles Zöld napjaink Takarítási világnap: szept. 23. Állatok világnapja: okt. 4. Víz világnapja: márc. 2o. Föld napja: ápr. 22. Madarak és fák napja: máj. 1o. Környezetvédelmi világnap: jún. 5. Megünneplésük a természetben, kirándulások keretében történik óvodai ill. csoport szinten. Társadalmi ünnepünk Márc. 15. – a gyermekek számára is átélhető hagyományaival.

63

3 . M E G V A L Ó S Í T Á S A K O D Á L Y Z O L T Á N Ú T I

Ó V O D Á B A N

64

A program kidolgozásában részt vettek:

- Dr Eisner Béláné

- Fazekasné Belső Tímea

- Győri Márta

- Illa Gyuláné

- Krémer Katalin

- Schlitt Zsuzsa

- Szabóné Balázs Klára

- Vajdáné Répási Emőke

- Horváth Istvánné

A program módosításában részt vettek:

- Fazekasné Belső Timea

- Győri Márta

- Horváth Hajnalka

- Horváth Istvánné

- Vajdáné Répási Emőke

- Krémer Katalin

- Schlitt Zsuzsa

- Dr Simon Miklósné

- Vörösvári Zoltánné

65

3.1. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

3.1.1. Csoportjaink szervezése

Óvodánk mind a négy csoportja vegyes életkorú. Véleményünk szerint ez előnyösebb

forma a homogén csoportoknál.

Miért?

- Összetétele leginkább hasonlít a család összetételére (idősebb fiatalabb

gyerekek együtt vannak).

- A kiscsoportos korúaknak kedvezőbbek a feltételek a beszoktatáshoz (nem veszi

körül több síró gyerek).

- A kicsik számára kevesebb magyarázatra van szükség egy-egy tevékenység

vagy gondozási részfeladat megértéséhez, hiszen a nagyoktól látva utánzás

révén könnyebben, szinte észrevétlenül elsajátítják.

- A nagyobbak elsajátítják a kicsiknek való segítségnyújtást és ezt szívesen is

teszik.

- A gyengédebb gesztusokat, szelídséget a kicsiken gyakorolhatják a nagyobbak.

- Könnyebb megszervezni az egyes tevékenységformákat 6-8 gyermek számára,

mint 24-25 gyermeknek.

- Az óvónő számára könnyebb 6-8 nagycsoportos korú gyermekkel foglalkozni és

felkészíteni az iskolára, követni fejlődésüket, mint 24-25 nagycsoportosét.

3.1.2. A befogadás gyakorlata nálunk

A vegyes életkorú csoportok ideális helyszínei a befogadásnak.

A beiratkozás (tavasz) pillanatától már ezt az időszakot készítjük elő

- nyár eleji szülői értekezlet, beszélgetés az óvodáról, a lehetőségekről, a szülők

igényeiről, aggodalmairól

- egyéni megbeszélés a befogadás folyamatáról

66

Felkínált lehetőségek:

- a gyermek meglátogatása a bölcsödében (óvónői páros)

- a család meglátogatása a nyári időszakban, saját otthonában ismerkedjen meg a

számára ismeretlen felnőttekkel.

- Időszakonként látogatás az óvodában pl.: nyáron udvar kipróbálása szülővel

- óvodakezdéskor:

szülővel együtt közös játék a csoportszobában – ideje egyénenként változó.

A szülővel együtt történő befogadást fontosnak tartjuk.

Miért?

- a szülő – óvónő kapcsolatának kedvező alakulása

- a szülő betekintést nyerhet az óvoda mindennapi életébe

- a gyermek látja és érzi, hogy szülője bizalommal van az óvónőhöz (rámosolyog,

ellazul - nem stresszel) - Ő is bizalommal fordul hozzá

- az óvónő megfigyelheti a gyermek-szülő kapcsolatát, azokat a módszereket,

melyeket a szülő alkalmaz nevelése során.

3.1.3. Hetirendünk:

A hét egy-egy napjára egyféle tevékenység feltételeit, tartalmát lehetőségeit gondolja

végig a nevelő.

A tevékenységek a következők:

- Ismerkedés a természet és az emberek világával – környezetünk megismerése,

tér, forma, idő, mennyiségek, viszonyok.

- Mesélés, mondókázás, versmondás.

- Testi nevelés – úszás: Testnevelés a tornateremben, szabad mozgásformák

gyakorlása lehetőleg a szabad levegőn.

- Manuális tevékenység (festés, rajzolás, formázás, barkácsolás stb.)

- Éneklés, zenehallgatás.

67

3.1.4. Napirendünk:

6-10-ig Szabad játék, közben folyamatos reggeli, játékhoz kapcsolható

tevékenységek: mese és kupaktanács.

10-1230ig: szabad játék közben szervezett mozgás, egyéb tevékenység, szabad

mozgás, séta, kirándulás, udvari játék, kerti munka, étkezés, tisztálkodás.

1230-16-ig: Pihenés, szabad játék

Benne folyamatos felkelés, étkezés, szabad játék, mozgás.

16-17-ig: Szabad játék

A gyermekek folyamatos távozása a szülőkkel.

68

3 . 2 . A Z Ó V O D A I É L E T T E V É K E N Y S É G F O R M Á I É S A Z Ó V O D A P E D A G Ó G U S O K F E L A D A T A I

3.2.1. Játék

A teljesség igénye nélkül, néhány számunkra fontos gondolat a játékról,

óvodánkban folyó, gyermek-felnőtt kapcsolatáról.

Játékon a gyermeki sokrétű és összetett viselkedést, életmódot, életformát és

elsődleges életkategóriát értünk.

Az óvodás gyermek a játékban él és fejlődik.

A játék szabad cselekvések sorozata, azaz szabad akaratból, külső kényszerítő

körülmények nélkül jöhet csak létre.

Gyermekeink játékában nem az eredmény, a végtermék a fontos, hanem maga a

folyamat. A gyermeki játékban is működik a tanulás, gyakorlás, szabálykövetés,

céltudatosság, a felszínen mégis minden a játék formájában jelenik meg.

A gyermek folyamatosan ismerkedik a világgal, sok olyan dologgal ami számára

nem érthető. Ezeket a dolgokat játékába vetíti ki, vagyis képzelődésbe, cselekvésekbe

átfordítva próbálkozik benyomásainak tagolásával és rendezésével. Ezért valóságszerű,

de nem valóságos. A gyermekek a kettő határait összemossák.

Játékukra nem érvényesek a valóság idő és térbeli korlátai.

Minden bárhol és bármikor megtörténhet.

Szeretik, ha játékaik térbelileg elhatárolódnak. Pl.: függönyökkel, meséskönyvekkel,

székekkel körülkerítik magukat és így elhatárolódnak a felnőttek számukra néha

áttekinthetetlen világától.

A kisgyermek játékának egy sajátos gyermeki rendje van, amely a felszínen a

felnőtt számára a rendetlenség látszatát kelti. A gyermek számára ez egy jó

rendetlenség, ahol minden tárgy a helyén van, mindig elérhető, bármikor átváltoztatható

a játék szabályai szerint.

A játék eddig felsorolt sajátosságait ismerve nevelőmunkánkban kiemelt helyet

kap. Egész óvodás életünket arra a kérdésre építjük, hogy „Mit játszunk?”

Egy-egy játékhoz nem kell látványosan összehívni a gyerekeket. A felnőtt valamit

„csinál” illetve biztos háttérként mindig kéznél van, modellként közreműködik, a

gyermekek játékát gazdagítja, teszi érdekessé egy-egy szóval, mozdulattal, ötlettel,

dallal, verssel, mondókával. Ezt a gyerekek átveszik, s addig görgetik, amíg számukra

valami lehetőség van benne. Van olyan játék, ami egész évben él, illetve vissza-vissza

69

tér. Pl.: család, főzés, baba altatás, illetve néhány napig tart csak: indiános játék, nyuszi

fészek, Mikulás.

A játék, szerepjáték elsősorban, de a különböző játékformák megjelennek

napjaink során. Készítünk „ezt-azt” a játék során, de azt mindig felhasználjuk. Más- más

szociális háttérrel rendelkező gyermekeinket „megtanítjuk” a játék örömére.

Ingerszegény környezetből érkező gyermekeinket megismertetjük a különböző

eszközökkel, játéklehetőségekkel, a közös játék lehetőségével.

Nem játékosan tanulunk, hanem játszunk az óvodában!

Játéka során a gyermek önmagát tanulja. Utánoz, kipróbál, kitalál, hipotézis

magatartást folytat. Ha ebben megakadályozzák, ez sohasem pótolható. Óvodás korban

a feladatunk a játékban, a játékkal kreativitásukat fejleszteni, erősíteni. Így szilárd

alapokat kapunk, amelyekre később bizton építhet, számíthat a gyermek fejlődése

során.

Az óvodai élet műveltségterületeinek kibontása is a játékban történik:

- ismerkedés a természet és az emberek világával,

- testi nevelés,

- mese, vers,

- manuális tevékenység,

- éneklés, mondókázás, zenehallgatás.

Értékeink:

A játék életszerű, érzelmi megközelítésű, természetes helyzeteket teremtő.

Tiszteletben tartja a gyermekek egyéniségét, érdeklődését, a gyermekek

személyiségének természetes fejlődését. Programunk a játéknak rugalmas időkeretet

biztosít, így alkalom nyílik az egyes témákban való elmélyülésre. A gyermekek

szabadsága nem ütközik korlátokba. A játék fő vonalát nem mi óvónők, hanem a

gyermek alakítja. Ez alkalmat ad arra, hogy belső feszültségeit kijátszza, azok

feloldódjanak, így harmóniát teremt.

A természet és emberek világával való ismerkedés szintén játékon belül

valósulhat meg nem külön egységenként. A matematikai ismeretek összefonódnak

ezzel a területtel. A természet és életközeliség jellemzi. A gyermekek személyisége

kényszer nélkül fejlődik, szabadságot élvez. Alkalom adódik mindennapjainkban az

egyéni tapasztalatszerzésre, arra, hogy mindenki kipróbálja önmagát. Ezen területet is

70

jellemzi a komplexitás, rugalmasság. Igyekszünk a spontán lehetőségeket maximálisan

kihasználni a gyermek egyéniségének tiszteletben tartására gondolva. Előtérbe kerül a

gyermek érdeklődése, önkifejezési és közlési vágya.

Az irodalmi anyagot egyéniségünktől és a helyi adottságoktól függően szabadon

választhatjuk meg. A mesék, mondókák, versek a különböző tevékenységek

hangulatához illőek. A közlési vágy megteremtésével az anyanyelvi nevelés állandóan

és folyamatosan jelen van az óvodai életben. A beszélgetések fontos szerepet kapnak,

a valóságból merített történetek, átélt élmények megbeszélése segíti a gyermekek

tájékozódását, eligazodását a világ dolgaiban. Bármikor meghallgatjuk őket,

beszélgethetnek velünk hosszan is, nincs időkeret ami ezt szabályozná.

Kupaktanácsaink, Meseországba utazásaink alkalmat adnak az irodalmi és anyanyelvi

nevelés mindennapos megjelenésére.

A manuális tevékenységek során a gyermeknek szabad választási lehetőséget

biztosítunk az egyes technikák között, valamint a témaválasztást is nagyfokú

rugalmasság jellemzi. Érzéseik gondolataik képi kifejezésével nő önismeretük,

önbizalmuk. Fontosnak tartjuk, hogy az ábrázoláshoz használt eszközök mindig

elérhetőek legyenek számukra, bármikor „alkothassanak” ha kedvük tartja. A szabad

témaválasztásnak köszönhetően a gyermek belső élményei irányítják rajzait.

Az énekelgetés a meséléshez, verseléshez hasonlóan az adott helyzetekhez,

beszélgetéseinkhez kapcsolódó. A dalos játékokat végtelenszer játszhatják, hiszen

nincs kötött időkeret. Mindenki akkor kapcsolódik be a játékdalba, amikor kedvet érez és

akkor áll ki, amikor lefogyott a kedve, akár „odafülelőként” is részt vehet nem kell

feltétlenül odamennie. Teret adunk a szabad önkifejezésnek.

A mozgás területén szintén nagy szabadságot élveznek a gyerekek, ami

természetesen nem jelent tervezetlenséget, felkészületlenséget. Változatos

mozgásformákat próbálhatnak, mozgásos tapasztalataik így bővülnek. A spontán

lehetőségeket ez esetben is maximálisan kihasználjuk, a gyermekek érdeklődésére

alapozunk. Az egyes tornaszereket nem csupán az óvónő ötletei szerint használjuk,

hanem felhasználjuk a gyermekek által kitalált mozgásformákat is.

Így válik ez a terület is inkább játékká a gyermekek szemében.

71

Hogy történik ez a mindennapjainkban? Illusztrálása néhány példával.

Őszi játék

Miután látogatást teszünk a piacra és a zöldségboltba, a gyerekekkel közösen készítünk gyümölcsöket, zöldségféléket. Különböző technikákat alkalmazva: pl. kasírozással, nyomdázással, szárítással, gyurmázással (színes gyurma, ill. lehet befesteni is), vágással, tépéssel. Ezekkel az eszközökkel rendezzük be a zöldséges pavilont, így játszunk boltos játékot, vagy főzünk a babakonyhában. Játékidőben pénzt készítünk a vásárláshoz és kosarakat, dobozokat, melyekben

csoportosíthatjuk, válogatjuk a különböző fajta őszi termékeket.

A piacon vásárolt és a gyermekek által gyűjtött gyümölcsökből befőttet, zöldségekből

pedig savanyúságot teszünk el télire, megbeszéljük, hogy egy „különleges alkalomkor”,

vagy ünnepnapon fogjuk ezeket megkóstolni.

Téli játék

A gyerekek minden évben nagyon várják a Mikulást. Ehhez a játékhoz is a

gyerekekkel közösen készítünk kelléket. (Mikulás ruha, rénszarvas agancs, szánkók,

Mikulás ház, jégpalota).

A Mikulás házat lehet díszíteni, festeni, kivágott és hajtogatott „mintákkal”

teleragasztani. Hópelyhek tépése, vágása, varrása, felragasztása, a játék gazdagabbá

tételéhez színesítéséhez, bővítéséhez.

Tavaszi játék

Autóbusszal kirándulni megyünk a Mecsekre, ehhez az élményhez kapcsolódik

játékunk is. Agyagból elkészítjük a hegyet, völgyet, erdőt, benépesítjük állatokkal,

madarakkal, bogarakkal, lepkékkel. Nagy kartondobozból autóbuszt készítünk. A

gyerekek szerepeket vállalnak (óvó néni, buszsofőr, anya, apa, gyerek, dadus néni).

Udvari játékunkat gazdagítjuk színes papírból hajtogatott, kivágott lepkékkel, katicákkal,

madarakkal. „Játszunk a színekkel” – világosabb, sötétebb színeket keverünk ki,

melyekkel tavaszi virágzó fákat festünk.

72

3.2.2. Mesélés, verselés, vershallgatás

Az óvodai nevelés másik páratlan eszköze a játék mellett a mese.

A mese az a beszédmód, amelyre a gyermek kényszerítés nélkül figyelni képes.

A mese és a vers az anyanyelvi nevelés egyik legfontosabb eszköze. A játékos utánzó

mozgásokkal kísért mondókák, versek állnak legközelebb az óvodás gyermek érzelmi

világához. Érzelmi biztonságot, feloldódást adnak (ölbeli, simogató, lovagoltató) .

A mese- vers éppen úgy, mint a játék a gyermekek számára örömforrás. A meséléshez

elengedhetetlen a csend, ezért a „csend szigetének” nevezzük.

A mese mindennapisága nagyon fontos és szertartásos jellege van. Csoportonként más

és más e szertartás kialakítása és megvalósítása. (Pl. gyertyagyújtás, kuckóba bújás,

függöny elhúzás, felülés a galériára stb.)

Minden gyerek várja és szívesen hallgatja a mesét, hisz „együtt lenni” jó.

Fontosnak tartjuk a könyv nélküli, fejből történő mesélést mivel így kontaktust tudunk

teremteni és figyelni a gyermekek tekintetét, amelyen láthatóvá válnak a belső képek

készítésének jelei. A napi mesélés nevelés hatása is érződik gyermekeink beszédén,

kommunikációján. Gondolataikat, érzelmeiket mások számára érthető formában

életkoruknak megfelelő tempóban és hangsúllyal tudják kifejezni. Minden szófajt

használnak, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkalmaznak. Tisztán

látják a magán és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő vagy egyéni eltérések

lehetségesek).

Végig tudják hallgatni és megértik mások beszédét.

Vannak kedvenc mesék, amelyeket beleszőnek játékaikba, bábozással eljátszanak,

lerajzolják.

A folytatásos mesék szálait együtt kötjük össze. Azokat a meséket, ahol fontos a

szöveghűség, alvás előtt olvassuk. Pl.: Janikovszky Éva, Lázár Ervin, Bartos Erika,

Telegdy Ágnes, Astrid Lindgren, Gerald Durell…

Vers és mondóka nap mint nap előkerül, hiszen ezeket a játék hozza magával. Fontos,

hogy mindig valamilyen játékhoz, érzelemhez kapcsolódjanak. A gyerekekre a

verseknek nem a tartalma, hanem hangulati színezete, zeneisége, a ritmus és a rím

játékossága hat. Ahhoz, hogy a gyermekek élvezzék és megértsék a mesét, nagyon

fontos az előadásmód.

Szinte nincs olyan alkalom, amelyhez ne találnánk odaillő mesét, verset, mondókát. A

magyar népi, klasszikus és a kortárs irodalmi művek mellet, a mindenkor óvodánkba

73

járó gyermekek „gyökereire” -nemzetiség, kultúra, szülőföldre- való tekintettel

választunk.

Példa a mindennapokból:

Ősz:

- Mese: Szóló szőlő, mosolygó alma

Szutyejev: Alma

- Vers: Csanádi I: Érik az alma

Weöres S: Kert

Tél:

- Mese: Télapó kesztyűje

Jön a Mikulás

Móra F: Télapó haragja

- Vers: Osváth E: Mennyi apró télapó

Weöres S: Suttog a fenyves

Száncsengő

Tavasz:

- Mese: A pipiske és a fűszál

Az erdőzöldítő és mezővirágosító királykisasszony

- Vers: Zelk Z: Tavaszi dal

Zelk Z: Hóvirág

Nemes N. Ágnes: Mit mesél a tengelice?

74

3.2.3. Ismerkedés a természet és az emberek világával

(tér, forma, idő, mennyiségek, viszonyok)

Legfontosabb célunk ezen a tevékenységi körön belül az, hogy a gyermekek

természet iránti érdeklődését felkeltsük, őket kutatásra, felfedezésre serkentsük és

nyitottá tegyük az őket körülvevő világ befogadására. Mindennapi tevékenységeinkben

legfontosabb a hangulat megteremtése, mert csak így válhatnak későbbi emlékekké az

óvodai élmények. Ez az a terület, amely talán mindennap felbukkan, akár a

beszélgetések (kupaktanács), akár a spontán megfigyelések során és kapcsolatban van

az óvodai élet szinte valamennyi területével. Két fő cél köré csoportosítjuk

tevékenységeinket:

- a környező világ megismerése, a gyermekek segítése az ebben való biztonságos

eligazodásban,

- a fokozatosan táguló világhoz való sokszínű viszony kialakítása.

A gyermekeket alkalmassá kell tenni a megfigyelésre, biztosítani kell a feltételeket

ahhoz, hogy maguk fedezzék fel környezetüket. Az óvónő a háttérből irányít és ő az,

akitől bátran kérdezhetnek, kérhetnek, aki mindig a rendelkezésükre áll. Arra kell

törekednünk, hogy amit csak lehet azt valós helyzetben, a helyszínen, a természetben,

élőben figyeltessünk meg. Ez az óvónőtől és gyermektől is éberséget, rácsodálkozni

tudást és a pillanatnyi felfedezés örömét kívánja. Mindig a gyermekek tapasztalataira,

élményeire támaszkodva haladunk apró lépésekkel előre, ráérősen. A meglévő

ismereteket sok oldalról megvilágítjuk, elmélyítjük, rendezgetjük, mindig a spontán

érdeklődésre, érzelmekre alapozva. Igen fontos az óvónő lelkesedése, érdeklődése,

amelyen keresztül a gyermeknek is átadja a környezete és a szülőföldje iránt érzett

szeretetét.

A néphagyományok sajnos egyre elfeledettebbé, a családokban is háttérbe

szorulóvá válnak, ezért tartjuk fontosnak, hogy az ünnepkörökhöz és hétköznapi élethez

kapcsolódó értékes szokásokat megismerjük (családok szerepe) megőrizzük és

hosszas várakozással, készülődéssel megelőzve rájuk hangolódjunk és

tevékenységeinket szinte észrevétlenül hassák át.

A naptári év jeles napjain, ünnepein kívül megemlékezünk az évszakokhoz kapcsolódó ünnepkörökről is így például a tavasznál a tavaszvárás, Madarak, fák napja, Föld napja, Víz világnapja. Törekednünk kell arra, hogy mindennapjainkban a 3-7 éves gyermekek értelmi

szintjének megfelelően valóságos ismereteket nyújtsunk, anélkül, hogy bármiféle

75

visszajelzést várnánk a gyermekektől (pl.: visszakérdezés, előre megtervezett kérdés-

válasz stb.)

Témaköreink az alábbi egységek köré épülnek:

- általános ismeretek a természetről, azon belül az emberekről, szülőföldről

- találékonyság a környezetben,

- játék és szabadidő,

- óvoda és iskola,

- közlekedés,

- növények, állatok világa,

- környezetvédelemre nevelés,

- egészségvédelem, egészségtudatosság,

- anyagok, tárgyak tulajdonságai,

- tér, idő, forma, mennyiségek, viszonyok.

Ez utóbbi egységből kiderül, hogy programunkban a matematikai ismeretek összefonódnak környezetünk megismerésével, nem képeznek külön részterületet. Lehetőséget adunk a minél több érzékszervvel történő tapasztalásra és a konkrét cselekvésre.

Sohasem kell törekednünk az egész csoport összefogására, megelégszünk

néhány érdeklődő gyermek jelenlétével. Hiszen a máshol játszók is odafülelhetnek

beszélgetéseinkre, másrészt egyes témák többször is felbukkannak, így mindenkihez

eljutnak az óvodában töltött 3-4 év során. Folyamatosan alakítjuk ki a gyermekekben a

„kincskereső magatartást”, rácsodálkozás örömét. A szerzett élményeket hosszan

dolgozzuk fel, így sokáig él egy-egy témakör mindenkinek időt biztosítunk az önálló

vélemény kialakítására, lehetőségük van önálló döntéseket hozni saját illetve

csoportunk életét befolyásoló kérdésekről. Időről-időre mi is előállunk javaslatokkal,

megmutatjuk nekik mi mindent csinálhatnak játékukban. Ha ezt tapintatosan tesszük,

nem „irányítót” játszva nagyon jól kiteljesedhet a gyermekek által felfedezett téma. Ez

azonban az óvónőtől megkívánja, hogy ismereteit folyamatosan gazdagítsa,

felkészüljön a gyermekek várható kérdéseire, tehát tudatosságot, nagy áttekintő

képességet kíván. Különösen fontos a környezetvédelem, egészségvédelem

egészségtudatos magatartás biztosítása mindennapjaink során. Pl.: mozgás,

táplálkozás, gondolkodás.

Gyermekeink fejlődése folyamatos, ennek nyomon követése dokumentált a mindennapi

„együttélés” tapasztalatai alapján. Ebben a témakörben is a differenciált fejlesztés,

nevelés lehetőségeit maximálisan kihasználjuk.

76

Elmondhatjuk, hogy gyermekeink óvodáskor végére elérik az iskolai élet

megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet, nyitottá, kreatívvá, fogékonnyá,

környezetüket jól ismerővé válnak.

Érdeklődők minden új iránt.

Beszédkészségük fejlett, jól kommunikálnak, gátlás nélkül beszélnek, szókincsük

megfelelő.

Hogyan történik az „ismeretanyag” tervezése, amely a játékban valósul meg.

Néhány példa:

Ősz

Zöldséges bolt játék

- zöldségek, gyümölcsök megnevezése, csoportosítása, válogatása szín, forma

szerint.

- tapintás alapján felismerés,

- ízlelés, szaglás (szeretem, nem szeretem ízek),

- felezés, negyedelés, párosítás – gyümölcssaláta készítésekor

- gyümölcsök aszalása (alma, csipkebogyó stb.),

- számlálás, - több – kevesebb – ugyanannyi – boltos,

- kisebb, nagyobb.

Tél

Mikulás játék

- a téli ünnepkörökhöz kapcsolódó gyermekek által leginkább várt népszokás,

- utalás az ünnep eredetére (Miklós püspök),

- ismerkedés a hó és a jég tulajdonságaival,

- téli öltözködés,

- időjárás változásainak megfigyelése, egyéni tapasztalatszerzés,

- párosítás (rénszarvas – pár, csizma – pár, kesztyű – pár).

77

Tavasz

Kirándulás

- a természet változásainak megfigyelése – zöld rügyező, virágzó fák,

- bogarak, madarak megfigyelése,

- színek, színárnyalatok – a zöld színárnyalatai,

- magasabb, alacsonyabb (fák, bokrok),

- több, kevesebb, ugyanannyi,

- sok, kevés (hóvirág),

- hosszabb, rövidebb – virágok szára.

78

3.2.4.Manuális tevékenység – rajzolás, mintázás, kézimunka

Manuális tevékenységünk során is elsődleges célunk a játéktevékenység fejlődésben betöltött szerepének biztosítása. A manuális tevékenység maga is játék, amit elkészítünk, jó ha felhasználjuk a

játékban, játékeszközként él tovább.

Az ábrázolás megszerettetésére és a vizuális látásmód fejlesztésére naponta

nyílik lehetőség. Szükséges, hogy ezekben megteremtsük a feltételeket, és elsődleges

feladat a különböző technikák megismerése, megmutatása.

Esztétikus környezetben a gyermekeket szemlélődésre, gondolkodásra

késztetjük. Igyekszünk minél több vizuális élményhez juttatni gyermekeinket (pl.

kirándulások, mesék, természet jelenségeinek, szépségeinek megfigyelése, múzeum

látogatás: a gyermekek világához közelálló Vaserely, Csontváry, Természettudományi,

Vasúti Állatkert, Állatsimogató).

Vizuális tapasztalataik révén egyéni módon különböző technikákkal reprodukálják

élményeiket, elképzeléseiket.

Kisebb csoportokban képesek önállóan alkotni. Megismerik az alkotáshoz

szükséges technikai fogásokat (rajzolás, festés, mintázás, tépés, vágás, ragasztás,

hajtogatás, szövés, fonás, sodrás, barkácsolás, nemezelés, virágkötészet, kosárfonás,

visszakaparás, gyöngyfűzés, kasírozás, csuhézás, üvegfestés, szalvéta technika,

tojásfestés, mézeskalács, gyertyaöntés.

Tevékenységeikhez biztosítjuk az eszközöket, anyagokat, melyek költségvetési

keretből vásárolt és a gyermekek, szülők által gyűjtött „kincsekből” állnak. Közvetlen

környezetünk, csoportszobák, öltözők díszítése a gyermekek munkájával, a produktum

megbecsülése, és lehetőség biztosítása, hogy a gyerekek önkifejezése az általuk

elkészített munkákban mindenki számáéra látható legyen, így is elismerve annak

értékét. Az önkifejezés fejlődésének, kiteljesedésének fontos tevékenységi formája, sőt

az egymástól való tanulás is a fejlődést biztosíthatja. A tehetséges gyerekek

természetes motiváló ereje pozitívan hat a többiekre – utánzás.

79

Mit játszunk, készítünk, hogy a játékunk érdekesebb legyen:

Ősz

Zöldséges bolt játék - gyümölcsök, zöldségek kasírozása, festése,

- félbevágott gyümölcsökkel nyomatozás

- szárított, szeletelt almából koszorú fűzése,

- plasztilinből vagy agyagból gyümölcsök formázása,

- színes papírból gyümölcsformák vágása, ragasztása (gyümölcskosár)

- papírtépéssel (finom motorikus mozgás fejlesztése) gyümölcsformák létrehozása.

Tél

Mikulás játék - krumpli nyomatával Télapó zsákjának díszítése (vászonra),

- Mikulás házának építése, festése karton dobozokra,

- Mikulás csizmája, háza – papírhajtogatása,

- hópelyhek tépése, fűzése, felvarrása

- hópelyhek vágása papírból

Tavasz

Kirándulás - virágok, levelek, katicák hajtogatása színes papírból,

- teatasak hajtogatás – lepke,

- agyagozás – az erdő és tavasszal,

- festés – a látott színek kikeresése világosabb – sötétebb.

80

3.2.5. Testi nevelés

A 3-7 éves gyermek számára különösen fontos a mozgás ebben a korban. A

gyermek fejlődése és a testmozgás szorosan összetartozik.

A kisgyermek a legtöbb élményt és tapasztalatot az első 6-7 évben gyűjthetik

össze és amit ebben a fejlődési szakaszban elmulasztottak, azt később már nehezen

tudják pótolni. A gyermekek a rendszeres foglalkozás során fizikailag megerősödnek, és

olyan tulajdonságokkal gazdagodnak, amelyek az iskolai oktatás nehézségeit – padban

ülés, figyelem összpontosítás – megkönnyítik.

Az óvodás gyermek mozgáskészségének megfelelő mozgások: járások, futások,

kúszások, mászások, ugrások, dobások, egyensúly gyakorlatok.

Mára 3 évesek is birtokában vannak az alapvető mozgásformáknak: járás, futás, dobás.

A mozgásfejlesztés szakaszai megmutatkoznak a mozgások végrehajtásának

minőségében, pontosságában.

Fontos, hogy minél többet a levegőn, az udvaron történjen a testmozgás. Az

udvaron kihasználjuk a természet adta lehetőségeket: sík udvarrész, domboldal, új

mászókákkal bővült udvarok, amiket szintén bekapcsolhatnak az udvari testmozgásba:

mászókötél, kötéllétra, függeszkedő az udvaron és a tornateremben végzett mozgások

új mozgástapasztalatokkal gazdagítják a gyermekeket, ezáltal változatosabbá válik

tevékenységük. A szabad mozgásformák gyakorlása mellett az óvónők mindennapra

szervezett mozgásos játékot is szerveznek.

A mozgásos napok megtartása rossz idő esetén a tornateremben történik. A

különböző tornaszerek segítenek a mozgásanyag nehézségi fok szerinti

megkülönböztetésében (differenciális lehetősége). A kisebbek eleinte csak

megpróbálják utánozni nagyobb társaikat, ismerkednek az eszközökkel, gyakorlatokkal.

Mivel manapság a gyermekeknek nincs lehetőségük mezítláb járni, így fontos a

prevenció.

A mozgásos napok végén mezítláb, különböző járások (külső és belső talpélen) a

tárgyak lábujjakkal való felvétele és odébb rakása szerepel. Változatos eszközökkel

(szalagok, kúpok, asztali játékok) több gyakorlatot is tervezünk.

81

Óvodánk sajátossága, hogy lehetőségeink között szerepel az úszásoktatás.

Gyermekeink a vízhez szoktatástól eljutnak az egy úszásnemben való úszásig (lásd:

sajátos feladatok).

Fejlődésünk során mozgásuk összerendezettebbé, harmonikusabbá válik.

Erőteljesen fejlődik mozgáskoordinációjuk és finom motorikájuk.

Természetes mozgásformák megjelenése és gyakorlása a mindennapokban:

Ősz

Zöldség boltos játék - Séta a piacra, vagy a zöldségeshez.

- Dióverés, gesztenyeszedés, szőlő szüret (természetes mozgásformák).

Tél

Mikulás játék - Szánkózás az udvari dombon.

- Hógolyózás, célba dobás.

- Hóember építése.

- Hempergés a hóban, csúszkálás a jégen.

Tavasz

Kirándulás - Hempergés a domboldalon

- Fogójátékok, pl. Mókusok ki a házból

- Fára mászás.

82

3.2.6. Éneklés, mondókázás, zenehallgatás

Kodály Zoltán az éneklést tartotta az aktív nevelés legtermészetesebb módjának.

Gyakran hangsúlyozta a mindennapi énekelgetés „ha csak néhány percet is”

fontosságát.

Tudjuk, hogy az óvodában mindez megvalósítható, hiszen nem múlik el egy

napunk sem éneklés nélkül. Nem az a célunk és feladatunk, hogy egyszerre

énekeltessük a csoportot. A mi zenei élmény nyújtásunk, énekelgetésünk feladata, hogy

érdeklődést váltsunk ki gyermekeinkből és hogy megismertessük, megszerettessük a

szabad önfeledt dalolást, játszást, táncolást. Tudjuk, a zene hatása olyan ember formáló

eszköz, amely kihat az egész személyiségre, fogékonnyá teszi gyermekeinket a szép

befogadására, formálja ízlésüket és emberi magatartásukat.

A zenei nevelésre sokféle lehetőségünk nyílik a csoport napi életében. Szabadon

és alkalomszerűen a nap bármely időszakában énekelünk, játszunk hangszeren, a

helyzeteknek megfelelően.

A napi lehetőséget kihasználjuk a gyermekek egyéni képességeinek

kibontakoztatására, fejlesztve így gyermekeink zenei hallását, ritmusérzékét,

harmonikus, szép mozgását. Az alkalmakhoz, helyzetekhez kapcsolódva az éneklést

vagy a gyerekek, vagy az óvó néni kezdi, s folyamatosan egyre többen

bekapcsolódnak. A zenei anyagot az énekes népi játékok és az igényesen választott

kortárs művészeti alkotások (Gryllusz Vilmos, Petrovics Emil, Kolompos együttes,

Bojtorján, Szélkiáltó, Nemes László) tárházából választjuk.

A zenei megformálásban mi tudatosak vagyunk, gyermekeinknek ez nem jelent

külön feladatot. A zenei elemeket, a helyes szép előadásmódból utánzással gyakorolják

a gyermekek. Az élő zene, az éneklés természetesen ösztönöz a tiszta, csengő

hangképzésre, az egyenletességre, a tempó, a dinamika, a hangmagasság

változásaira, a zenei súlyra, kiemelésére.

A dalok válogatásánál figyelembe vett szempontjaink:

- gyermekek által tisztán kiénekelhető hangterjedelem,

- az aktuális érzelmi állapot,

- a játékszabályok áttekinthetősége, egyszerűsége,

- a térformák és a mozgásanyag változatossága.

83

A zenehallgatás anyaga is változatos, helyzeteinktől függően. A dalok előadásmódjával

érzékeltetjük a választott dalok hangulatát. Kiválasztásánál figyelünk a gyermekcsoport

nemzeti hovatartozására is.

Akármilyen halkan „szól dalunk” és csak néhány gyermeknek is, mi úgy tapasztaljuk,

hogy a dal és játékkal járó ritmikus mozgás olyan erős inger, hogy gyermekeinkre

távolról is hat. A „távoli” és „közvetlen” részvétel eredményeként év végéig alig találunk

éneklési szintkülönbséget az éneklésben mindig vagy csak ritkán résztvevő

gyermekeink között, a dalokról is kb. ugyanannyit tanulnak meg. Az önkéntes

érdeklődésen alapuló részvétel hatása kétszeres. Egyrészt a fogékony, érdeklődő

gyermekeink többször énekelnek, „zenélnek” együtt velünk, óvó nénikkel. Másrészt

pedig a spontaneitás a kötetlenség azokra a gyermekekre is hat, akik távolról figyelik

éneklésünket.

Dalaink, mondókáink a játékokhoz kapcsolódnak:

Ősz

Zöldség boltos játék - Dalos játék: Lipem-lopom a szőlőt

Alma, alma, piros alma

Zöld paradicsom …

Hej a sályi piacon

- Mondóka: Itt a köcsög

Dombokon törik …

Hókusz-pókusz

Zenehallgatás: Hull a szilva

Érik a szőlő …

Ettem szőlőt …

De jó a dió …

Tél

Mikulás játék - Dalok: Itt kopog …

Suttog a fenyves …

Hull a pelyhes …

Télapó itt van …

- Mondóka: Ha-ha-havazik

84

- Zenehallgatás: Fehér havas …

Hull a hó …

Ezüst szánkó …

- Hangszeres játék: Az óvónő furulya játéka

Gyerekek játéka (zenekar)

Tavasz

Kirándulás - Dalok: Csepp, csepp csepereg …

Jöjj ki napocska …

Süss fel nap …

Katalinka szállj el …

- Mondókák: Fű, fű, fű …

Madarak voltunk ….

- Zenehallgatás: Tavaszi szél …

Erdő, erdő, erdő …

Vivaldi: Négy évszak -Tavasz tétel

85

3.2.7. Munka jellegű tevékenység

Célunk, hogy a játékhoz hasonlóan a közösségért, vagy önmagáért végzett

munkát is szívesen, örömmel végezzék a gyerekek.

Személyiség fejlesztő hatása fontos mozzanata az óvodai nevelésnek: a

gyermektől belső fegyelmet, kötelezettség vállalást és annak teljesítését igényli. Olyan

felelősséggel járó tevékenység, amelyben a gyermek tapasztalatokat szerez, készségei,

képességei fejlődnek. Fontos nevelési eszköz, mert fejleszti a gyermek feladattudatát,

kitartását, felelősségérzetét, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A

játékban reprodukált munkák kiegészülnek a valós szükségleteket kielégítő munkákkal.

Itt közvetlenül megélik a munka értelmét, a másokért végzett munka örömét.

A munkavégzés igényli a jó szervezettséget és az egyéni képességekhez igazodó

munkamegosztás kialakítását. A munka értékelésénél figyelembe vesszük a gyermek

sajátosságait, és törekszünk a realitásra.

Közösségért és önmagunkért végzett munka

vegyes korcsoportok révén, segítség nyújtása a kisebbeknek (öltözködés, terítés,

önkiszolgálás),

- ünnepekre való készülődés során teremrendezés, ajándékkészítés, sütemény

sütés,

- udvari játék helyrevitele

- üzenetek küldése ill. tárgyak eszközök közvetítése a csoportok között,

- gyűjtőmunka az élősarokba,

- olyan megbízatások, melyekhez otthoni előkészület szükséges (pl. képek,

mesekönyv, madáreleség),

virágoskert, veteményes gondozása

- ültetés, locsolás ,gyomlálás, termés betakarítása

- ősszel a levelek zsákba gyűjtése, gereblyézés

teremben végzett munka

- csíráztatás, hajtatás, virágápolás, öntözés, lemosás

- játék elrakása játékidő végén

- teremrendezés (alvás előtt ill. étkezés után)

- ágynemű hajtogatása

- terítés étkezéshez

86

3.2.8. Tevékenységekben megnyilvánuló tanulás

A gyerek a játék során ismerkedik a külvilággal, tárgyi és társas környezetével és

ez által önmagát is tanulja. Minden egészséges gyermekben veleszületett kíváncsiság

működik, amelyet a pszichológia különféle kifejezésekkel illet: önmagáért való

tudásszükséglet, tanulási vágy, explorációs (kereső-kutató) aktivitás, manipulációs

késztetés. A játékban ez folyamatosan hat, és tanulási eredményekhez vezet.

A tanulás közepesen erős motiváció esetén a legeredményesebb. Vagyis, a játék

belső indítékai normális külső környezetben elegendőek ahhoz, hogy a gyerek tanuljon!

Minden új ismeret akkor épül be igazán a kisgyermek gondolkodási sémáiba, ha nyitott

és befogadó állapotban van. Olyankor, amikor szüksége van az adott ismeretre,

felhasználja és alkalmazza azt. Ezért fontos a „keveset, lassan és jól” elve alapján az „itt

és most” lehető legjobb megoldásait kihasználni.

A gyerekek különbözőek, így fejlődési ütemük is különböző. Ennek figyelembe

vétele nagyon fontos. Az óvodapedagógusnak irányítása során az értékelésével segíti a

gyermek személyiségének kibontakoztatását. Kisgyermek korban a tanulás és a játék

nem különíthető el egymástól. A gyerek úgy tanul, hogy játszik. A tanulás utánzással,

kipróbálással, kitalálással történik. Többnyire észrevétlen marad, mert nem szándékos

és nem tudatos.

„A játékban folyó tanulás a kéreg alatti, ősibb agyközpontok jellegzetes

működésével jár! Az ember nem tud nem fejlődni! A mai felnőtt világ által gyakran

lenézett játék segített hozzá bennünket, a fejlődés legnagyobb lépéséhez, az

emberré válásához!”

87

A tanulás formái az óvodában:

- Az utánzásos, minta és modell követéses, magatartás- és viselkedés tanulás

szokások alakítása pl. étkezés előtt az óvónő is kezet mos, a csoportba lépve az

óvónő is köszön az ott tartózkodóknak.

- A spontán játékos tapasztalatszerzés, cselekvéses tanulás pl. a homokozóban az

egyik vödörből a másikba öntözik a homokot, és tapasztalják az űrtartalom közötti

különbségeket, az anyagok tulajdonságait.

- A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, pl. „Miért olvadt el a

hó”, „hányat kell még aludni, hogy hét éves legyek?”

- Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, pl. séta

közben madarak, növények megfigyelése, közlekedés megfigyelése.

- A gyakorlati probléma megoldás pl. „hogyan tudjuk levenni a magasan lévő

játékot a polcról?” „Jut ebből az almából mindenkinek?” „hogyan?”

88

3.3. Az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényei és

megvalósításuk módja

Óvodánkban fontos feladat a közösségben a közösség által történő fejlesztés, a társas

kapcsolatok kibontakoztatása, az emberi együttélés szabályainak megismerése, a

másság elfogadása.

Ezen feladatok megvalósításának fontos szinterei az óvodai élet hagyományos ünnepei,

rendezvényei.

A gyermek életével kapcsolatos ünnepek:

- A gyermek születésnapja

Az ünnepelt a legfontosabb ezen a napon, az ő kívánságai teljesülnek. Év elején

kívánságlistát írunk, mindenkinek három kívánsága közül választhatunk, fontos,

hogy teljesíthető kívánságai legyenek, s olyanok, amelyek a csoport számára is

örömöt jelentenek, pl. kirándulás, állatkerti séta, mese stb.

Az ünneplés csoportonként kialakított szokás szerint történik.

A csoport tagjai titokban meglepetéseket, a felnőtt apró ajándékot készít az ünnepeltnek.

- A gyermek névnapja

Abban az esetben ünnepeljük, ha a gyermek születésnapja a nyári időszakra

esik.

Egyéb ünnepek: - Mikulás

Közösen készülünk, izgulunk és várunk.

Változó a vele való találkozás: csoportokba látogat, vagy csak az ablakon át

ajándékoz, néha csak az ajándékot hozza ő személyesen nem jelenik meg.

- Advent – karácsonyi készülődés

Az ünnep a családé.

A család a szeretet, összetartozás érzésének erősítése.

Adventi naptár és koszorú készítés – a családokkal közösen munkadélutánon.

Süteményt sütünk, apró ajándékokat készítünk.

89

Karácsonyi hangverseny óvónők, szülők, volt óvodásaink előadásában

(hagyomány).

„Madarak karácsonyfájának” díszítése az óvoda udvarán, díszes dobozokkal,

madáreleséggel (pattogatott kukorica, szalonna).

- Farsang

Óvónői mesedramatizálás (évek óta hagyomány).

Mókázás, bolondozás, vidám együttlét, mely erősíti kapcsolatunkat a családdal.

- Március 15.

Játék, mese: huszárok, csata, vonulósdi, katonásdi, zászló, kokárda stb.

Séta a Kossuth térre, a 48-as térre, kokárdás kirándulás Pécsváradra, Siklósra.

- Húsvét

Készülődés, tojásfestés, különböző technikai fogások bemutatása,

munkadélutánon a szülőknek is, locsolkodás.

Tojáskeresés az udvaron; a Mecseken; térkép alapján. „A tojás útja”.

- Anyák napja

A szülők igénye alapján az óvodában megünnepelve, vagy csak az otthoni

köszöntést előkészítve.

Általunk nevelt virággal, verssel, dallal köszöntjük és magunk készítette

süteménnyel kínáljuk édesanyáinkat és a nagymamákat.

- Kihívás Napja „Ovi-olimpia” (hagyomány)

Különböző mozgásos játékok: futás, birkózás, kötélhúzás, labdadobás.

Játékos sportversenyek kapcsolódva az országos rendezvényekhez,

alkalmanként a szülőket is bevonva.

Eredményhirdetés, éremosztás.

- Évzáró kirándulás – gyereknap (közös a családokkal együtt hétvégén).

Óvoda udvarán vagy kirándulással, akadályverseny, móka, szórakozás, táncház

(nincs évzáró műsor) játszóház.

Iskolába menők búcsúztatása.

- Jeles zöld napok

Kirándulásokkal, környezetvédelmi programokkal.

90

3.4. Sajátos feladatok

Az óvoda által nyújtott programok, sajátos feladatok, amelyek segítik a

gyermekek differenciált fejlődését, fejlesztését, a tehetséggondozást és a

felzárkóztatást.

- Úszás – a testi nevelés színtereinek kibővítése. Hetente egyszer uszodába

megyünk. Az úszásoktatás, vízhez szoktatás szakképzett úszómester

irányításával és az óvónők aktív közreműködésével történik.

A szülők önkéntes jelentkezése alapján és alapítványunk pénzügyi helyzetétől

függően vesznek részt a gyerekek a programon. Az óvodánk alapítványa (Hogy

Együtt Nevelhessünk Alapítvány) fizeti az oktatás díját.

- A szülők igényeinek megfelelően minden évben megszervezzük azokat a

programokat, amelyeket igényelnek, szorgalmi időn túl. Pl.:

- Játékos gyermektorna, aerobic, balett (Fenntartói engedéllyel a tornaterem

bérbeadása e tevékenységre, szakképzett oktatóknak.)

Természetesen a plusz programok költségei a szorgalmi időn túl, a szülőket terhelik, önkéntes jelentkezésük alapján.

91

4.1. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermekeink többsége általában eléri 6-7 éves korban az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. A testi, lelki, és szociális érettsége egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához.

- A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves korára eljut az első alakváltozáshoz.

- Eléri az életkornak megfelelő testsúlyt és magasságot. - Megkezdődik, vagy befejeződik fogváltásuk. - Mozgásuk összerendezett, mozgáskoordinációjuk jó. - Finommotorikájuk fejlettsége lehetővé teszi az írás elsajátítását - Egészségi állapotuk jó, biztosítja teherbíró képességüket. - Az idegrendszerük megfelelően fejlett. - Látásuk, hallásuk ép. - Képesek szándékosan irányítani mozgásukat, viselkedésüket és testi

szükségleteiket. - Megfelelő kézügyességük és mozgásfejlettségük lehetővé teszi a ceruza és

eszközhasználatot. - Mozgásukat a célnak megfelelően tudják irányítani. Kialakul a mozgásigény

fékezésére való képesség.

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermekek nyitott érdeklődéssel készen állnak az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességeik folyamatosan fejlődnek.

- Érzékelésük, észlelésük tovább differenciálódik. - A percepció fejlődésében kialakul a látás - hallás és mozgás koordinációjuk,

amely feltétele az írás – olvasás elsajátításának. - Fejlett a szerialitásuk. Kialakul a testsémájuk. - Vizuális akusztikai emlékezetük jó. - Képesek gondolati megértésen alapuló emlékezésre. - Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan

növekszik tartalma és terjedelme. - Képesek elemi fogalmakat, ítéleteket és következtetéseket megfogalmazni. - A dolgok és jelenségek közt ok- okozati összefüggéseket tudnak feltárni. - Kialakul önálló, problémamegoldó és kreatív gondolkodásuk. Képesek

összefüggések megtanulására, lényegtelen dolgok elvonatkoztatására, a lényeg alapján általánosításokra. Ítéletek és következtetések alkotására.

- Életkoruknak megfelelő szinten képesek tervezni. - Aktív beszédszerveik működése képessé teszi őket a beszédhangok tiszta

ejtésére - Érthetően, folyamatosan beszélnek, kommunikálnak. Beszédük folyamatos,

logikai összefüggéseket tartalmaz. Jól érthetően, hangsúlyozottan, megfelelő hanglejtéssel és tempóban beszélnek.

- Minden szófajt használnak, különböz ő mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkotnak. Tisztán ejtik a magán és a mássalhangzókat. Végig tudják hallgatni és megérteni mások beszédét.

92

Az iskolai tanulás megkezdéséhez rendelkeznek megfelelő ismeretekkel, készségekkel, képességgel.

- Elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról. - Életkoruknak megfelelő társadalmi és természeti környezetükre vonatkozó

tapasztalatokkal, alapismeretekkel és tájékozottsággal rendelkeznek. - Ábrázolóképességük, ritmusérzékük fejlettsége koruknak megfelelő.

A z óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is készen állnak az iskolára, az. Iskolai élet és a tanító elfogadására.

- Képesek a felnőttekkel és a társakkal való együttműködésre, kapcsolatteremtésre.

- Elfogadják a felnőtt irányítását. - Kialakul a szabálytudatuk, a szabályokhoz tudnak alkalmazkodni, a

szabályokat betartják és betartatják. - Feladattudatuk kialakulóban van. - A feladatokat átlagos időn belül felfogják, a feladattartásban tűrik a

monotóniát, az átlagos munkatempót követni tudják. - Képesek az önálló munkavégzésre. - Megfelelő önfegyelemmel rendelkeznek. - Késleltetni tudják szükségleteik kielégítését. - Szereplési helyzetekben érzelmi kiegyensúlyozottság jellemzi őket.

A sajátos nevelési igényű gyermekek iskolaérettségi kritériumai mindig a befogadó intézmény elvárásait tükrözik. Gyermekeinket erre a szintre speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munkával juttatjuk el.

93

4 . 2 . AZ Ó V O DA K AP C S O L AT AI

4.2.1. Az óvoda és a család kapcsolata Célunk: .

A kölcsönös bizalomra és tiszteletre épülő együttnevelés (a gyermeki személyiség fejlesztés érdekében)

Feladataink: Komplex intervenciós (beavatkozási) stratégia, cselekvési terv és

gyakorlat kidolgozása a helyi szükségletek alapján Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel - Az együttműködés formáinak továbbfejlesztése - Az óvodára különösen rászoruló családok figyelemmel kísérése,

segítése - Nyitottság, kezdeményezés, és elfogadó attitűd részünkről.

Alapelveink: Óvodánk tiszteletben tartja a szülői ház szokás és szabályrendszerét, elismerve elsődlegességét a nevelésben.

- Az óvoda megerősít, segít ott, ahol tud, számítva a szülők segítésére és együttműködésére.

- Az együttműködésnek nyíltságra, bizalomra és megbecsülésre kell épülnie. A gyermek fejlődéséről korrekt, hiteles és folyamatos tájékoztatást kell adni. Fogadjuk el a nevelési elveinkkel egyező szülői javaslatokat és kéréseket.

Együttműködés tartalma és a kapcsolattartás formái:

- Az óvodába lépés előtt a szülők megismerkedhetnek az óvodával, óvodapedagógusokkal, és a helyi programunkkal.

- A felvételt nyert gyermekek számára június első hetében tájékoztató jellegű szülői értekezletet tartunk.

- A családi háztól való elszakadáskor, a befogadás idején a szülők igényük szerint a gyermekeikkel tartózkodhatnak az átmenet megkönnyítése érdekében.

- A napi kapcsolattartás lehetőséget biztosít arra, hogy kölcsönösen tájékozódjunk a gyermekekkel történt legfontosabb eseményekről.

- Fogadóórákat szülői igény szerint időpont egyeztetés után tartunk, ahol lehetőség van bizalmas információ cserére is.

- Meghívásra, vagy szükség esetén családlátogatásra megyünk, indokolt esetben a gyermekvédelmi felelőssel együtt.

- Probléma esetén az óvodapedagógus a szülővel való megbeszélés után speciális szakemberek segítségét kérheti az egyes gyermekek fejlesztéséhez.

- A szülők számára lehetőséget biztosítunk nevelési programunk tanulmányozásához.

- Az írásos információ közlési szinterei a központi és a csoportos faliújságok.

94

- A szülők igényeinek felmérése és a lehetőségeink alapján szervezzük óvodai szolgáltatásainkat.

Ünnepeink, programjaink érzelmileg gazdagon szervezettek, lehetőséget biztosítanak az óvoda és a család kapcsolatának elmélyítéséhez. Rendezvények óvodai szinten: Papnövelde u. óvoda Kodály u. óvoda Gyermeknapi majális Adventi készülődés Adventi készülődés Farsang Munkadélutánok Évzáró – gyermeknap Csoport szinten: Csoport rendezvények Kirándulások Nagycsoportos évzáró (Papnövelde u. óvoda) Fontosnak tartjuk a szülőkkel való kapcsolattartás fejlesztését, a közös programok körének bővítését. Óvodánkban a szülők képviseletét a Szülők Közössége látja el a vezető irányításával.

4.2.2. Óvodánk kapcsolata külső intézményekkel A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. A kapcsolattartás formái és módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a

szükséglethez. Bölcsőde: ismerjük meg az óvoda előtti intézménytípus nevelési elveit, hogy

felkészülten tudjuk fogadni a gyermekeket. Közművelődési intézmények: Rendezvényeiket a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően és nevelési elveinkkel egyezően látogatjuk. Az együttműködés célja, hogy színesítse a tevékenységek körét, segítse az óvodai alapfeladatok ellátását. Partnereink: Gyermekkönyvtár Múzeumok Duna-Dráva Nemzeti Park

Magyar Madártani Egyesület

Formái: Szakmai tapasztalatcserék Szakkönyvek, folyóiratok biztosítása Szervezett programokon való részvétel a gyerekekkel Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgálatok Központja Az óvoda és az óvónők igényeinek megfelelően válogatunk szakmai kínálatukból és kérjük közreműködésüket.

95

Soproni Pedagógiai Főiskola Kapcsolattartás „Az óvodai nevelés játékkal, mesével” minősített program kidolgozóival.

Pedagógiai Szakszolgálatok: Korai Fejlesztő, Nevelési Tanácsadó, Speciális Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottságok Szükség esetén segítik a gyermekek nevelését, fejlesztését speciális ismereteikkel.

Egészségügyi Szakszolgálatok:

Együttműködünk az óvoda orvosával és a védőnővel.

Az étkeztetést biztosító vállalkozóval a gyermekek egészséges és korszerű táplálkozása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk.

Fenntartó:

Az együttműködésnél figyelembe vesszük a fenntartó által ütemezett feladatokat és a minőségirányítási programot. Lényegesnek tartjuk a fenntartói ellenőrzést és az ellenőrzés során tett javaslatok, észrevételek feldolgozását. A fenntartói elvárásoknak megfelelően írásos dokumentumainak törvényesen, pontosan és naprakészen készítjük el.

Iskola:

Célunk a gyermekek iskolára való alkalmasságának elősegítése, ezért igen nagy jelentőségű az óvoda – iskola kapcsolat.

Feladat: Az együttműködés alakítása. Az iskolába való zökkenőmentes átmenet biztosítása. A gyermekek megismertetése az iskolai élettel. Az iskolai beilleszkedés elősegítése. Formái: Tanítónők és óvodapedagógusok tapasztalatcseréje. A gyermekek iskolalátogatása Visszajelzés az elsős gyermekekről. Tanítónők tájékoztatója iskolájukról Volt óvodásaink közreműködése ünnepeinken. Alapítvány: Mindkét óvodának van Alapítványa – működésük az Alapító Okiratuknak megfelelően történik.

96

4.3. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK

Az óvodai gyermekvédelem magába foglalja a gyermekközösség egészére kiterjedő, ezen belül minden egyes gyermek harmonikus személyiségfejlődéséért kifejtett óvodai tevékenységet. A gyermekekre való fokozott odafigyelés teszi lehetővé az esetleges személyiségproblémák felfedezését (nehezen nevelhetőség, testi, szellemi fejlődésben való elmaradás).

Munkánk hosszú távú célja a helyi sajátosságok ismeretében:

- Mentálhigiéniás rendszer kialakítása - Speciális segítséget igénylő gyermekek és családok gondozása

Feladata:

- Enyhítsük, hárítsuk el a károsító hatásokat. - Segítsük azoknak a hatásoknak az érvényesülését, amelyek

hozzájárulhatnak a gyermek zavartalan fejlődéséhez.

Az óvodánkba járó gyermekek zöme kiegyensúlyozott családi környezetből érkezik. A gyermekek ápoltak, igényesen neveltek, megfelelő anyagi körülmények között élnek. Veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermek is van óvodánkban. A veszélyeztetettség és a hátrányos helyzet okai nevelési hiányosságok, a szűkös lakásviszonyok, a szülők munkanélkülisége és a rossz anyagi helyzet.

Az egész óvodai életet úgy alakítjuk, hogy a hátrányokat, amelyek túlsúlyban vannak, kompenzáljuk és keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a mindennapi életben egyensúlyt teremtenek.

A gyermekek zavartalan fejlődéséért, a gyermekek védelméért a nevelőtestület együttesen felelős.

Vezető óvónő feladata:

- A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében együttműködik a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

- Gondoskodik a gyermekvédelmi megbízott munkájához szükséges feltételekről.

- Nevelési év elején tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi megbízott személyéről.

- Pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti szolgálatot.

- Anyagi veszélyeztetettség esetén kezdeményezi a rendkívüli támogatás megállapítását.

97

Az óvónő feladata (a korrekció, prevenció jegyében)

- Biztosítsa a gyermek alapvető szükségletét, érzelmi biztonságát.

- Ismerje meg a gyermeket és környezetüket.

- Felelős a gyermeki jogok érvényesítéséért, gyermekek egészségéért és testi épségéért.

- A nevelési év kezdetekor ismerteti számukra a veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálja.

- Segíti a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását.

- Felhívja a szülők figyelmét a lemaradásra, működjön együtt a családdal.

- A hiányosságok észlelése esetén egyéni bánásmóddal fejlesztéssel, szükség esetén szakember bevonásával próbáljon segíteni.

- Ha a gyermek fejlődését, életét veszélyeztetettnek érzi a családban, akkor a gyermekvédelmi megbízotthoz fordul.

A gyermekvédelmi megbízott feladatai:

- Segíti az óvodapedagógusok gyermekvédelemmel kapcsolatos munkáját.

- Minden tanév elején összegyűjti a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek adatait. Munkatervet készít, amely tartalmazza a kapcsolattartás formáit a csoportos óvónőkkel, a szülőkkel, orvossal, önkormányzattal.

- A feladatokat időrendben rögzíti, segélyezésre javaslatokat tesz.

- A hátrányos helyzetű gyermekek szüleit tájékoztatja a segítségek, segélyek lehetséges formáiról.

- A nevelési tanácsadóhoz irányítást segíti.

- Indokolt esetben az óvónővel együtt családlátogatást végez.

- A veszélyeztető tényező megléte esetén tájékoztatja a vezető óvónőt.

- Rendszeresen látogatja a veszélyeztetett gyermekeket.

- Gyermekvédelmi továbbképzéseken részt vesz és az ott hallottakról tájékoztatja kollégáit.

Az évente készülő gyermekvédelmi kimutatás tartalma:

Óvodások száma, veszélyeztettek száma, három vagy több gyermekes családok

száma, hátrányos helyzetűek száma, fogyatékos gyermek száma, csonka családban

nevelkedők száma, veszélyeztetettség okai. Étkezési térítésben részesülők adatai.

98

JEGYZÉK

az óvoda eszközeiről, felszereléséről

1. Játékok, játékeszközök

- nagy puha szőnyeg 1, 2-3 kiegészítő kisebb - 2-3 báránybőr - kisebb – nagyobb kosarak - zsákok, bőröndök, táskák, hátizsákok - rongyos kosár - selyem, bársony, csipke, szőrme anyagok, szép színű leplek - 4-5 vászonlepedő – színes, fehér - 4-5 puha pasztell színű takaró - mesei öltözékek – vállfán + kendők, sálak, sapkák - szőrös állatok: majom, bárány, mackók, kutyák, nyuszik, lovak,

elefánt kisebb – nagyobb - fa állatok kisebb – nagyobb - babaszoba: asztalka, kisfotel, fonott székek, babaágy, kisméretű

kanapé, heverő

kis abroszok

seprők, lapátok

2-3 babakocsi

2 csecsemő fürdető kád

csecsemő ápoló kellékek – pólya, pelenka ….

szép puha babák évszakoknak megfelelő ruhatárral

- babakonyha: babakonyha szekrény

asztalka

székek

színes szép formájú edények

üzemképtelen kenyérpirító, kávéfőző

vasalók, vasalóállvány

tálcák, szalvéták, fűszertartók

- összecsukható, mozgatható paraván, kerítés, térelválasztó (egy bábozáshoz megfelelő méretű is).

- 3-4 nagyméretű műanyag tál - nagyméretű tetőtől-talpig tükör - kisebb lecsiszolt tükördarabok az építkezéshez - kutyaház, kosárból kisebb-nagyobb - hintalovak - seprőnyél lovak - akváriumok

99

- esőköpeny, gumicsizma - képes és meséskönyvek - zene és mesekazetták - kirakós játékok (puzzle) - logikai játékok - kártyák - MINIMAT készlet - FALU-VÁROS építőjáték - fa építőjátékok - autók, vonatok - konstrukciós játékok - kiegészítők mindig az aktuális eseményekhez

pl.: farsangi álarcok huszársapkák nemzeti zászlók Mikulás ruhák

2. Mesélés, verselés, vershallgatás

- Képes és meséskönyvek

- Képek anyanyelvi játékokhoz

- Dramatizáláshoz biztosítjuk az eszközöket, amelyeket már a játék eszközöknél felsoroltunk – beöltözős „mesei ruhák” – kiegészítők.

- Bábozáshoz gyermek és felnőtt méretű bábok, paraván

3. Ismerkedés a természet és az emberek világával

- MINIMAT készlet eszközei

- FALU-VÁROS építőjáték

- színes képek, fényképek: állatokról

évszakokról

emberekről

élethelyzetekről

közlekedésről

- diafilmek, diakockák

- közlekedéses játékok, közlekedési eszközökkel (járművek, közlekedési táblák, fa vasút stb.)

- papír (sík) babák - testrészek

öltözködés

100

- aktualitásnak megfelelően természetes eszközök, tárgyak pl.: zöldségek, gyümölcsök, virágok, hó, jég, faágak, levelek.

- diavetítő – épületenként 1

- vetítővászon – épületenként 1

- televízió – óvodánként 1

- videó – óvodánként 1

4. Manuális tevékenységek

- asztalonként nylonterítő a vizes festékes játékokhoz

- festő, agyagozó köpenyek

- agyag, plasztilin

- kövek, termések, termények, kagylók, csigák

- színes fonalak, madzag, filc, gyapjú

- fóliák, tapadó színes papírok, krepp papírok

- dobozok, kartonok

- különböző színű, méretű papírok, rajzlapok

- festékek, ecsetek

- zsírkréták

- színes ceruzák

- kis ollók

- ragasztók

- gipsz

- tapéta ragasztó

- rafiák, natúr és színes

- fagolyók (natúr és színes különböző méretben)

- vesszők, botok, hurkapálca

- körmönfonó

- szövőkeretek

- lepedők, függönyök

- szárított gyümölcsök

101

5. Testi nevelés

- labdák, rongylabdák

- karikák kisebb-nagyobb

- tornaszőnyegek, kisebb-nagyobb

- kötelek vastagabb-vékonyabb, húzókötél - körkötél

- ugrókötelek

- padok

- babzsákok

- bordásfalak

- szalagok

- gólyalábak

- felfüggeszthető háromszög létra

- kötéllétra

- körlap hinta

- köregyensúlyozó

- rugós lap - egyensúlyozó

szabadtéri, udvari eszközök

-. mászókák

- mászókötél

- kötéllétra

- csúszdák

- homokozók, + takaróhálók

- udvari asztalok

- udvari padok

- rollerek

- szánkók

- 4 babaház

6. Éneklés, mondókázás, zenehallgatás

- ritmus hangszerek: dobok, faütők, zörgők

- csengők, csörgők

- triangulum

102

- cintányérok

- sípok

- metallofon - xilofon

- furulya óvónőnek

- gyermekek által készített hangszerek

- zenés kazetták gyermekdalokkal, népdalokkal

- magnetofon

- CD lejátszó

7. Munka jellegű tevékenységek eszközei

A gyermek önmagáért végzett munkájához a feltételeket, eszközöket biztosítjuk.

Gondozás (öltözködés, tisztálkodás):

- gyermeköltöző (gyermekcsoportonként 1)

- öltözőszekrény jellel ellátott, gyerekenként 1

- öltözőpad

- gyermekmosdó, WC, gyermekcsoportonként 1

- törölköző, tartó törölköző gyermekenként 3

- falitükör mosdókagylónként 1

- fésűtartó csoportonként 1

- fésű gyerekenként 1

- egyéni tisztálkodó szerek (fogápoláshoz) gyerekenként 1

- tisztálkodó felszerelések (körömkefe, szappantartó) mosdókagylónként 1

- ruhakefe, cipőkefe

Közösségért végzett munka eszközei:

- seprők, lapátok, tisztító rongyok

- udvarra gyermekméretű seprők, lapátok, gereblyék

103

4 . 4 . A Z Ó V O D A S Z A K M A I D O K U M E N T U M A I

- Városközponti Iskola pedagógiai programja

- Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja.

- Az óvoda helyi nevelési programja

- Az óvoda pedagógiai éves munkaterve.

- Csoportnapló

- A gyermekekről szóló, fejlődésüket tükröző feljegyzések, megállapítások

- a gyermekek fejlődésének nyomon követése.

- IMIP

- SZMSZ

- Kollektív Szerződés

- Házirend.

104

4 . 5 . K Ö Z Z É T É T E L , H O Z Z Á F É R H E T Ő S É G

Közzététel:

Szülői értekezleten a kész program bemutatása, véleményeztetése a szülőkkel,

véleményeztetése a munkatársakkal és elfogadtatása a nevelőtestülettel, az iskola

tantestületeivel.

Hozzáférhetőség:

Jól hozzáférhető helyen kifüggesztve.

105

4 . 6 . É R V É N Y E S S É G I R E N D E L K E Z É S E K

Az óvodai nevelési program érvényességi ideje:

A nevelőtestület határozata alapján :

2010. szeptember 1-től

A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai:

- Az Országos Óvodai Nevelési Program módosítása.

- hálózatbővítés, leépítés,

- szervezeti átalakítás

- ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt,

- ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol.

Előírás a programmódosítás előterjesztésére:

- írásbeli előterjesztés az iskola vezetőségének,

- részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten.

106

L E G I T I M Á C I Ó S Z Á R A D É K :

Véleményezte: Dátum:

…Petren Ferencné… 2010. szeptember 05.

Egyetértését nyilvánította: Dátum:

Szülői Szervezet (Kodály Z. úti Óvoda)* ………2010. 06. 16.

Szülői Szervezet (Papnövelde úti Óvoda)* … 2010. 06. 16.

Elfogadta: Dátum:

A nevelőtestület* 2010. 06. 22.

Jóváhagyta: Dátum: 2010. 09. 06.

Pécs, MJV Önkormányzat 66/2010. (09.06) sz. határozatával

Oktatási és Ifjúsági Bizottsága

* Jegyzőkönyv mellékelve.