Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 178/2002/EK rendelet · PDF fileDr....

Dr. Búza László: Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 178/2002/EK rendelet - a Közösségi élelmiszerjog

1

Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 178/2002/EK rendelet

- a Közösségi élelmiszerjog

Az állati

eredetű

élelmiszerekre,

a

takarmányokra

valamint a

Trichinella

vizsgálatra

vonatkozó

fontosabb

jogszabályok:

Az Európai Unió joganyagának legnagyobb részét a mezőgazdasági jog teszi ki.

Ezen belül a legnagyobb terjedelmű, és legtöbb jogszabályi rendelkezést

felmutató terület az élelmiszerjog, és az állategészségügyi jog. A következőkben

azokat a joghelyeket soroljuk fel, amelyek figyelembe vétele kiemelkedő

fontossággal bír az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó különleges

követelményeknek való megfelelősség ellenőrzésénél.

A szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő

állategészségügyi problémákról szóló 64/432/EGK irányelv

Az 1774/2002/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet a nem emberi

fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi szabályok

megállapításáról

Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról

A Tanács 96/23/EK irányelve egyes anyagok és azok maradványainak élő

állatokban és állati termékekben való megfigyelésére irányuló intézkedésekről,

valamint a 85/358/EGK és 86/469/EGK irányelv és a 89/187/EGK és

91/664/EGK határozat hatályon kívül helyezéséről;

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 882/2004/EK RENDELETE

(2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi

és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő

megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági

ellenőrzésekről


(2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról


(2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai

szabályainak megállapításáról


(2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági

ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok

megállapításáról

A Tanács 2005/1/EK rendelete (2004. december 22.) az állatoknak a szállítás és

a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a

93/119/EK irányelv és a 1255/97/EK rendelete módosításáról

Az Európai Parlament és a Tanács 183/2005/EK rendelete: a takarmány higiénia

követelményeinek meghatározásáról

A Bizottság 2073/2005/EK rendelete (2005. november 15.) az élelmiszerek

mikrobiológiai kritériumairól

A Bizottság 2074/2005/EK rendelete (2005. december 5.) a 853/2004/EK

európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bizonyos termékekre és a


2

854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti

hatósági ellenőrzések megszervezésére vonatkozó végrehajtási intézkedések

megállapításáról, a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettől való

eltérésről, valamint a 853/2004/EK és 854/2004/EK rendelet módosításáról

A Bizottság 2075/2005/EK rendelete (2005. december 5.) a húsban előforduló

trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különös szabályok megállapításáról

A Bizottság 2076/2005/EK rendelete (2005. december 5.) a 853/2004/EK, a

854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtására vonatkozó átmeneti szabályok megállapításáról, valamint a

853/2004/EK és a 854/2004/EK rendelet módosításáról

A magyar jogrendben a fentieken túl mutató jogszabályok a következők:

Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény

10/2002. (I. 23.) FVM rendelet az állati eredetű élelmiszerekben előforduló,

egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjéről

Az 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei AZ ÁLLATOK

VÉDELMÉRŐL ÉS KIMÉLETÉRŐL

2003. évi LXXXII. Törvény az élelmiszerekről

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi

követelményeinek minimális szintjéről

24/2005. (III. 23.) FVM rendelet a vágóállatok levágásának és feldolgozásának

Biztonsági Szabályzatáról

1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól,

2000. évi XIII. törvény a hulladékgazdálkodásról

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról

1994. évi LV. törvény a termőföldről

1. mely hazai jogszabályok vonatkoznak az élelmiszerekre?

2. az állategészségügyre?

3. az állatok védelmére?

4. a hulladékokra, környezetvédelemre, állati eredetű melléktermékekre?

5. a munkajogra, munkabiztonságra?

6. mely közösségi jogszabályok vonatkoznak az élelmiszerekre?

7. az állati eredetű élelmiszerekre?

8. az állatok védelmére, az állati eredetű melléktermékekre?

9. a hatósági, közigazgatási aktusokra?

10. Trichinella vizsgálatra?

178/2002/EK

rendelet – a

Közösségi

élelmiszerjog

A biztonságos

és egészséges

élelmiszerek

szabad mozgása

lényeges eleme

a belső piacnak

és jelentős

mértékben

A közösségi élelmiszer és takarmány jog, valamint az európai

élelmiszerbiztonsági hivatal létrehozásáról szóló jogszabály, a 178/2002/EK

rendelet megjelenését, több irányelv és egyéb közösségi tevékenység előzte meg.

A rendelet legfontosabb üzenete az élelmiszerbiztonság, és az azzal összefüggő

vállalkozói felelősség megfogalmazásán túl a nyomonkövetési rendszerek

kiépítésének kötelezettsége, mint a felelős élelmiszer/takarmányvállalkozói

tevékenység alapja.

A közösségi célok, amelyek az európai egységes élelmiszerjog, alapjának

számító 178/2002/EK rendelet megalkotásához vezettek a következők:

A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a

belső piacnak és jelentős mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez

és jó közérzetéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez. A Közösség

http://www.agraroldal.hu/torveny.php


3

hozzájárul az

állampolgárok

egészségéhez és

jó közérzetéhez,

valamint

szociális és

gazdasági

érdekeikhez. Az

élelmiszer- és

takarmányipar

ban fel kell

állítani egy

átfogó nyomon

követési

rendszert,

amelynek

segítségével el

lehet végezni a

különböző

termékek

célzott és

pontos

kivonását a

piacról, illetve

tájékoztatni

lehet a

fogyasztókat

vagy az

ellenőrzéssel

megbízott

személyeket.

politikájának érvényesítése során folyamatosan gondoskodni kell az emberi élet

és egészség magas szintű védelméről. Az élelmiszerek és takarmányok

Közösségen belüli szabad mozgása csak úgy érhető el, ha a tagállamok

élelmiszer- és takarmánybiztonsági követelményei között nincs jelentős

különbség.

A vízzel, mint élelmiszerrel kapcsolatos közösségi állásfoglalás a következő: A

víz, egyéb élelmiszerekhez hasonlóan, közvetlen vagy közvetett úton jut a

szervezetbe, ily módon a víznek is szerepe van abban, hogy a fogyasztó

szervezete ki van téve a különböző elfogyasztott anyagok, többek között a vegyi

és mikrobiológiai szennyeződések hatásának. Miután azonban az emberi

fogyasztásra szánt víz minőségének ellenőrzéséről a 80/778/EGK és a 98/83/EK

tanácsi irányelv már rendelkezik, (hazai megfelelője a 201/2001.

Kormányrendelet) elegendő, ha a vizet a 98/83/EK irányelv 6. cikkének

értelmében a megfelelőségi pontot követően veszik figyelembe.

Helyénvaló, ha az élelmiszerjog tartalmazza a takarmányra, többek között a

takarmány előállítására és felhasználására vonatkozó követelményeket,

amennyiben a takarmányt élelmiszertermelésre szánt állatok etetésére

használják.

A takarmányokra vonatkozó előírások és tudnivalók a következőkben kerül

összefoglalásra::

1) Az élelmiszer-, és takarmánybiztonság megvalósításának jelentősége a

takarmányiparban

A globalizáció eredményeképpen az élelmiszerlánc (annak termékei, szereplői

révén) egyre gyakrabban átível már az országhatárok, sőt akár kontinensek

fölött is.

Az utóbbi években jelentkező, a fogyasztók körében nagy nyugtalanságot,

félelmet kiváltó „élelmiszer-biztonsági” események (pl. az Európai Unió több

tagállamában is, vágómarhákban megállapított BSE; ragadós száj és

körömfájás járvány az Egyesült Királyságban; vagy a Belgiumban ismertté vált

dioxin botrány; salmonella jelenléte étkezési tojásban) tovább növelték és

egyben a figyelem középpontjába állították az élelmiszer- és

takarmánybiztonságot, annak gyakorlati jelentőségét. Szintén jó példa erre a

madárinfluenzával kapcsolatban közölt pontatlan, ellentmondó hírek hatására

bekövetkezett visszaesés a baromfi húsfogyasztás területén.

Egyes, az élelmiszerekkel összefüggésben lévő esetekben a média által keltett

hisztéria jelentős károkat (pl. gazdasági/anyagi kár, kereskedelem visszaesése,

turizmus visszaesése, ország presztízsének rontása, vásárlók bizalmatlansága,

stb.) okoz az országnak.

Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása után teljes mértékben

megvalósult az agrárgazdasági termékek (így az élelmiszerek, takarmányok)

esetében is az áruk szabad áramlása az Európai Unió egységes belső piacán.

A takarmányok minősége és biztonságossága ebben a gazdasági versenyben

stratégiai, meghatározó tényező szerepét tölti be. Nem szabad megfeledkeznünk

arról, hogy az állattenyésztés kiadásainak még mindig jelentős részét (mintegy

60-70 %) adja a takarmány költsége, és egyben meghatározza közvetve az

élelmiszerek minőségét és biztonságát.

Az élelmiszerlánc szereplőinek, de különösen az agrárgazdasági termékek

előállítóinak folyamatosan nő a felelőssége. Az Európai Parlament és Tanács

által kiadott, az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet, valamint a

takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló 183/2005/EK

rendelet bevezető része kiemeli, hogy az elsődleges felelősség az élelmiszer-,

illetve a takarmányipari vállalkozót terheli.

Alapvető a magyar mezőgazdaság (növénytermesztés, állattenyésztés, stb.) és a


4

takarmányipar képviselőinek, szereplőinek, hogy e takarmányjogi

követelmények teljesítésére, és egyben a teljesítés dokumentált bizonyítására

szintén képesek legyenek.

A fogyasztók bizalmának visszaszerzése érdekében a piaci szereplőknek és az

ellenőrző hatóságoknak szoros együttműködésére van szükség (pl. oktatás,

tájékoztatás, információcsere, hatékony, átlátható, tudományos és kockázati

alapú ellenőrzési rendszer működtetése, megfelelő, arányos és visszatartó erejű

szankciók alkalmazása révén, stb.), a média szerepéről nem is beszélve.

A nem biztonságos, az emberi és állati egészségre káros, veszélyes takarmány

kivonása a piacról, mint megelőző, egészségvédő lépés, igen nagy jelentősséggel

bír, részét képezi egyben az állatok védelmének is, illetve gazdasági oldalról és

a fogyasztói bizalom megőrzése szempontjából tekintve is előnyös a piac

nagyobb mértékű megzavarása nélküli, időben történő gyors intézkedés.

A takarmányok és élelmiszerek biztonságának garantálásáért felelősséggel

tartozik a mindenkori kormány is, aki az illetékes hatóságok ellenőrző

tevékenysége révén védi az állampolgárok mint fogyasztók „érdekeit”,

egészségét, felügyeletet gyakorolva a teljes élelmiszerlánc szereplőire, biztosítja

az előírások betartatását, a hamisítások és visszaélések megelőzésével és

felszámolásával jelentős mértékben segíti a piaci verseny tisztaságát.

2) Takarmánybiztonsági alapelvek

Az Európai Uniós jogszabályok előírásai és hazánk nemzeti szabályozása

kimondja, hogy:

- a takarmány az állat termelőképességét károsan nem befolyásolhatja,

közvetlenül az állat vagy közvetve az ember egészségét nem veszélyeztetheti,

illetve károsíthatja, a takarmány tiltott anyagot, illetve a külön jogszabályban

meghatározott mennyiségnél nagyobb mértékben nemkívánatos anyagot nem

tartalmazhat, a takarmány minőségét, illetve az állat termelőképességét károsan

befolyásoló, valamint a takarmány minőséghibáját elfedő technológia vagy

anyag nem alkalmazható [2001. évi CXIX törvény 6. § (1) bekezdés a), b) és c)

pont],

- takarmány-alapanyagok csak akkor forgalmazhatók a Közösségen belül, ha

megbízhatóak és kifogástalan kereskedelmi minőségűek. Előírjak, hogy az ilyen

takarmány-alapanyagok nem jelenthetnek veszélyt sem az állati, sem az emberi

egészségre, és nem hozhatók megtévesztő módon forgalomba [Tanács által

kiadott 96/25/EK irányelv 3. cikk],

- az állatra és, vagy emberre nézve kórokozó mikroorganizmussal fertőzött

takarmányt állatokkal feletetni tilos [115/2004. (VII. 9.) FVM rendelet 799. §

(1) bekezdés],

- az állat etetésére és itatására csak olyan takarmányt és itatóvizet szabad

felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem

veszélyezteti [2005. évi CLXXVI. törvény 3. § (3) bekezdés],

- a takarmány-termő területek használata, a takarmány-előállító, -tároló és -

forgalmazó helyek üzemeltetése, valamint a takarmány forgalmazása során

biztosítani kell, hogy a takarmány mentes maradjon az állatra, valamint az

emberre veszélyes anyagoktól [115/2004. (VII. 9.) FVM rendelet 801. § (2)

bekezdés],

- a takarmány kórokozó mikroorganizmusokat - amelyek emberben és állatban

közvetve, vagy közvetlenül betegséget okozhatnak, illetve okoznak - nem

tartalmazhat. [43/2003. (IV. 26.) FVM rendelet 20. sz. melléklet 1. pont],

- az érzékszervileg megállapíthatóan erősen penészes, dohos, romlott, rothadt,

vagy avas takarmány-alapanyagok az előkeverékek, takarmánykeverékek, tápok,

tápszerek előállításához nem használhatók fel [115/2004. (VII. 9.) FVM

rendelet 795. § 3. bekezdés],

- a takarmány tiltott anyagot, illetve a külön jogszabályban meghatározott


5

mennyiségnél nagyobb mértékben nemkívánatos anyagot nem tartalmazhat

- a 44/2003. (IV: 26.) FVM rendelet 3. mellékletében felsorolt tiltott anyagokat,

illetve ilyen anyagokat tartalmazó takarmányokat takarmányozási célra

felhasználni tilos [43/2003. (IV. 26.) FVM rendelet 14. § (1) bekezdés],

- a 44/2003. (IV: 26.) FVM rendelet 2. mellékletében foglalt megengedhető

mennyiségeknél nagyobb mértékben nemkívánatos anyagot tartalmazó

takarmányt tilos hígítási célból összekeverni ugyanolyan vagy más

takarmánnyal [43/2003. (IV. 26.) FVM rendelet 15. § (1) és (4) bekezdés],

- ún. nem biztonságos takarmány (amely az emberek vagy az állatok egészségére

ártalmas, illetve az élelmiszer-termelő állatokból előállított élelmiszer emberi

fogyasztásra alkalmatlan) nem hozható forgalomba, nem importálható, illetve

nem használható fel élelmiszer-termelés céljára tartott állatok

takarmányozására [Az Európai Parlament és a Tanács által kiadott 178/2002

EK rendelet 15. cikk (1) bekezdés].

3) A takarmányártalmakról

(az embert is veszélyeztető kémiai és biológiai veszélyek, példákkal, peszticidek,

toxikus elemek, gyógyszer maradékanyagok, salmonella, TSE, dioxinok)

A takarmány-higiénia magában foglalja a veszélyek ellenőrzéséhez, valamint

egy takarmány állati fogyasztásra való alkalmasságának biztosításához

szükséges intézkedéseket és feltételeket, figyelembe véve a takarmány

felhasználásának szándékát [Az Európai Parlament és a Tanács által kiadott

183/2005 EK rendelet 3. cikk (a) pont].

A veszélyek a takarmányban található azon biológiai, kémiai vagy fizikai

hatóanyagok, amelyek az állat, közvetve az ember egészségére károsan hathat

[Az Európai Parlament és a Tanács által kiadott 178/2002 EK rendelet 3. cikk

(14) pont].

Élelmiszerekben, illetve takarmányokban előfordulható/lehetséges

biológiai, kémiai vagy fizikai veszélyek

Biológiai/mikrobiológia

i

Kémiai Fizikai

Salmonella sp.

Campylobacter sp.

Kórokozó E. coli sp.

Yersinia enteocolitica

Shigella sp.

Listeria monocytogenes

Bacillus cereus

Staphylococcus aureus

Kórokozó clostridiumok

Kórokozó vibriók

Hepatitis A vírus

Ételfertőzést okozó

egyéb vírusok (pl.

rotavírusok, calicivírus)

Trichinella spiralis és

egyéb élősködők

Toxintermelő

mikroszkopikus gombák

Prion (TSE kórokozó)

Élő szervezetek,

(rovarok és rágcsálók)

Egyéb kórokozók

Nem engedélyezett

Mérgező gombák

toxinjai

Mikotoxinok

Mérgező növények,

gyommagvak toxinjai

Egyéb természetes

tartalomként előforduló

vegyi anyagok (pl.

ciánhidrogén)

Növényvédő-szer

maradványok

Rovar- és

rágcsálóirtószer

maradványok

Hormonok,

hozamfokozók és

állatgyógyászati

készítmények

maradványai

Nehézfém szennyezések

Adalékanyagok,

színezékek

Sütés során keletkező

Fémdarabok, szilánkok

Üvegdarabok, szilánkok

Fa szálkák

Műanyag szilánkok

Lepattogzott festék

darabok és

zománcszilánkok

Lepattogzott csempe és

egyéb burkolat darabok

Kődarabok

Zsineg és egyéb anyag

szálak

Csomagolóanyag

maradványok

Csontszilánk

Fogyasztásra

alkalmatlan növényi

részek

Az élelmiszerekkel

foglalkozó személyektől

származó idegen

anyagok

Takarítóeszközökből


6

GMO termékek

(genetikailag módosított

szervezetekből

származó élelmiszerek,

takarmányok)

vegyi anyagok (pl.

PAH, akrilamid)

Élelmiszerek,

takarmányok romlása

(pl. avasodás) során

keletkező vegyi anyagok

Tisztító- és

fertőtlenítőszer

maradványok

Gépzsír és egyéb

kenőanyagok

Egyéb kémiai veszélyek

származó serték,

foszlányok

Élő szervezetek (pl.

rovarok és rágcsálók)

maradványai

Radioaktív anyagok

Egyéb fizikai veszélyek

Néhány gondolat az ismertebb, illetve a kiemelten kezelt élelmiszerlánc-

biztonsági veszélyekről.

A poliklórozott szerves vegyületek (pl. peszticidek, dioxinok) erősen lipofil

vegyületek, a táplálékláncban feldúsulnak, az élő szervezetek zsírszöveteiben

raktározódnak, átjutnak a placentán, kiválasztódnak a tejjel és széles

toxikológiai hatásspektrummal rendelkeznek.

Takarmányok dioxin, PCB szennyezettségét vizsgálva megállapítható, hogy:

- a halliszt és a halolaj a legsúlyosabban szennyezett takarmány-alapanyag,

- a következő legsúlyosabban szennyezett alapanyag az állati zsiradék,

- a szálastakarmányok dioxin szennyezettsége széles skálán mozog, a

helyszíntől, a talajjal való szennyezettség mértékétől és a légszennyezési

forrásoknak való kitettségtől függően,

- minden más állati és növényi eredetű takarmány-alapanyag általában

viszonylag kis mennyiségben tartalmaz dioxin szennyezést.

Az Európai Unióban gyártott szárnyas húsban lévő szennyeződés

visszavezethető volt az erdőtüzekben elégett fa granulátumból/porból készült

alomanyag csirke állományokban való felhasználására.

A peszticidek mérgezést okozó hatásai mellett kiemelendő a mutagen,

karcinogen és teratogen hatásuk. A bioszférában (víz, talaj) történt

akkumulációjuk miatt még az évtizedekkel ezelőtt betiltott vagy korlátozott

peszticid hatóanyagok esetében is ki vagyunk téve ezek hatásának, az élő

szervezetekben pl. a DDT és a β-HCH hajlamos hosszú ideig történő

kumulációra, különösen a tejzsírban.

A mikotoxinok az állati termékekben is megjelenhetnek, így az állatok

takarmányozására felhasznált alapanyagok, takarmányok révén az

élelmiszerbiztonság is közvetetten érintett, hiszen az állati termékekben

jelenlévő/megjelenő toxinok az állati eredetű élelmiszerek minőségét,

biztonságosságát is negatívan befolyásolhatják, és a végső fogyasztó

megbetegedését okozhatják. A mikotoxin szennyezésnek általában leginkább

kitett termények: gabonafélék, illetve gyümölcsök, diófélék, kávé, gyapot,

földimogyoró, szója.

1) A deoxinivalenol, a zearalenon, a fumonizin B1 és B2 csak korlátozott

mértékben kerül a takarmányból a húsba, a tejbe és a tojásba, ezért az állati

eredetű élelmiszerek csak kis mértékben járulnak hozzá az embereknek az

említett toxinok által okozott ártalmaknak való teljes kitettségéhez.

2) Az ochratoxin-A átkerülhet a takarmányból az állati eredetű élelmiszerekbe,

a toxinoknak való kitettség értékelése azonban azt mutatja, hogy az állati

eredetű élelmiszerek csak kis mértékben járulnak hozzá az embereknek az

ochratoxin-A által okozott ártalmaknak való étrendi kitettségéhez.

3) Az aflatoxin kumuláció a szervekben, állati termékekben (pl. tej, tojás)

lehetséges!

Az élelmiszeripari állati eredetű (pl. vágóhídi) melléktermékek felhasználásával

előállított, hőkezelt/feldolgozott állati eredetű lisztek (pl. húsliszt, halliszt,


7

csontliszt, stb.) mikrobiológiai állapota általában megfelelő, azonban a

hőkezelés utáni fázisban, az utószennyeződés veszélye, lehetősége fennáll, ezért

akár kórokozó baktériumokat, pl. salmonellákat is tartalmazhatnak az előállító

üzem, a személyzet illetve a szállítás higiéniai viszonyaitól függően.

Jelenlegi ismereteink szerint - feltételezve, hogy a vonatkozó előírásokat

maradéktalanul betartják - az állati hulladékokból készült fehérjelisztek nem

fenntartói és nem terjesztői a háziállatok elsődleges salmonellózisainak és így

csak elhanyagolható mértékben járulnak hozzá a salmonellózisra

visszavezethető emberi ételmérgezésekhez.

A tudományos adatok bizonyítják, hogy a nem előírásszerűn, nem megfelelő

dózisban és kezelési időtartammal alkalmazott állatgyógyászati készítménnyel

(gyógyszer hatóanyaggal), kokcidiosztatikumokkal szemben fennáll a

rezisztencia kialakulásának veszélye, rezisztens mikroorganizmusok elterjedése,

illetve a maradékanyagaik az állati termékben megjelenve allergén,

daganatkeltő hatást, egyéb károsodást válthatnak ki az emberben.

Bizonyos állati fehérjék használata a haszonállatok takarmányozásában tiltott,

mert ezek a fehérjék az emberre is veszélyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak

/TSE/ fertőzést hordozhatnak.

4) Takarmányipari létesítmények - Engedélyezés, nyilvántartásba vétel

takarmányhigiénia, HACCP, nyomonkövethetőség

2006. január 1-jétől valamennyi tagállamban kötelezően alkalmazandó a

takarmány-higiéniáról szóló 183/2005/EK rendelet, mely a takarmány-

előállítás, forgalmazás és felhasználás valamennyi fázisában meghatározza az

egyes létesítményekre vonatkozó takarmány-biztonsági és higiéniai minimum-

követelményeket.

A megállapított új higiéniás szabályok fő célkitűzése, hogy az élelmiszer- és a

takarmány-biztonság szempontjából magas szintű védelmet biztosítsanak a

végső fogyasztók, azaz az ember számára.

A takarmányipari vállalkozók és a mezőgazdasági termelők csak olyan

létesítményekből szerezhetnek be és használhatnak fel takarmányt, amelyeket e

rendelet értelmében nyilvántartásba vettek és/vagy engedélyeztek [183/2005/EK

rendelet 5. cikk (6) pont].

A takarmányipari vállalkozók nem működhetnek a jogszabályban előírt

nyilvántartásba vétel, vagy engedélyezés nélkül [183/2005/EK rendelet 11.

cikk].

A takarmányipari vállalkozások engedélyeztetésének vagy nyilvántartásba

vételének feltétele, hogy a létesítményeik rendelkezzenek a szennyeződésektől

mentes, homogén, a minőségi követelményeknek megfelelő és biztonságos

takarmányok előállításának, kiszerelésének, tárolásának, szállításának,

forgalmazásának feltételeivel, valamint a takarmányok nyomon követhetőségére

alkalmas nyilvántartással, termékvisszahívás és panaszkezelés rendszerével,

megfelelő minőség- és biztonságellenőrzéssel, valamint a tevékenység jellegétől

függően a HACCP alapelvein kidolgozott eljárások rendszerével.

Az élelmiszerlánc-biztonság részét képező takarmány-biztonság esetében is, az

élelmiszer-előállításhoz hasonlóan, a takarmány-előállítás, tárolás, szállítás és

felhasználás alapját a jó higiéniai gyakorlat, illetve abban foglaltak pontos

betartása képezi.

A takarmányipari vállalkozások, melyek a „takarmányhigiéniai” rendelet 5.

cikk (1) bekezdésében említett [„az elsődleges takarmány-termelés és az utána

következő kapcsolódó tevékenységek szintjén kifejtett tevékenységek”]

tevékenységeken kívüli tevékenységeket végeznek, kötelesek a veszélyelemzés és

kritikus ellenőrzési pontok (HACCP) alapelvein alapuló állandó írásos eljárást,

vagy eljárásokat bevezetni, megvalósítani és fenntartani [183/2005/EK rendelet


8

6. cikk].

A 178/2002/EK rendelet 18. cikk (2) és (3) bekezdései értelmében, a

takarmányipari vállalkozóknak gondoskodniuk kell arról, hogy azonosítani

tudják azon személyeket, akiktől a takarmányt, valamilyen takarmányba

bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagot kapják, valamint a

takarmányipari vállalkozóknak rendelkezniük kell olyan rendszerekkel és

eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik azoknak az egyéb vállalkozásoknak az

azonosítását, ahová termékeiket szállítják.

Ennek érdekében a vállalkozóknak rendelkezniük kell olyan rendszerekkel és

eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik az ilyen információk eljuttatását az

illetékes hatóságokhoz azok kérelmére.

A 178/2002/EK rendelet a takarmányra vonatkozó kötelezettségekről szóló 20.

cikk (3) és (4) bekezdései szerint a takarmányipari vállalkozó haladéktalanul

tájékoztatja az illetékes hatóságokat, amennyiben úgy véli vagy okkal feltételezi,

hogy az általa forgalomba hozott takarmány nem felel meg a

takarmánybiztonsági követelményeknek. A takarmányipari vállalkozó bejelenti az illetékes hatóságoknak a takarmány

felhasználásából származó veszély megelőzésére tett intézkedéseket.

A 183/2005 EK rendelet II. mellékletének Dokumentáció címszó alatti

szakaszának (1) bekezdése szerint valamennyi takarmányipari vállalkozónak,

beleértve azon vállalkozókat is, akik kizárólag kereskedőként járnak el

anélkül, hogy a terméket bármikor saját létesítményeikben tárolnák,

nyilvántartást kell vezetniük a vásárlásra, termelésre és értékesítésre vonatkozó

adatokról az átvételtől a leszállításig történő hatékony nyomon követés

érdekében, beleértve a végső rendeltetési helyre való exportálást is.

A takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló

2001. évi CXIX. törvény végrehajtásáról szóló 43/2003 (IV. 26.) FVM rendelet

10. § (1) bekezdése értelmében a takarmány-előállítás feltétele a rendelet 4.

számú mellékletben felsorolt nyilvántartások (pl. keverési napló, mosatóanyag

nyilvántartás) pontos vezetése.

A 183/2005 EK rendelet II. mellékletének Panaszok és Termék visszahívása

címszó alatti szakaszának (2) bekezdése szerint, a takarmányipari

vállalkozóknak szükség esetén a termékek elosztási hálózatból történő azonnali

visszahívására alkalmas cselekvési programot kell kidolgozniuk.

Írásban rögzíteniük kell a visszahívott termékek tárolási helyét, és mielőtt az

ilyen termékeket ismét forgalomba hoznák, azokat újra minőségellenőrzési

értékelésnek kell alávetni.

Fentiekkel összhangban, a 43/2003 (IV. 26.) FVM rendelet 10. § (3) bekezdése

szerint a forgalomba hozatal céljából takarmányt előállító üzemnek és a

közvetítőnek a nyomon követhetőség biztosítására olyan nyilvántartást kell

vezetnie, amelynek segítségével a termék súlyos minőséghiba, illetve

takarmány biztonsági probléma esetén a forgalomból azonnal visszahívható.

A visszahívott termék további sorsát, az azzal kapcsolatos hatósági

intézkedéseket dokumentálni kell. A visszahívott terméknek ismételt forgalomba

helyezése előtt hatósági minőség-ellenőrzési és biztonsági felülvizsgálat alá kell

esnie.

5) A takarmányellenőrzés és vizsgálat területe (létesítmények, takarmányok,

dokumentumok)

biztonsági és minőségi vizsgálatok

A takarmányellenőrzés kiterjed a takarmányozási létesítményekre: takarmány-

előállítókra, forgalmazókra (közvetítők), tárolókra, szállítókra, felhasználó

állattartó- és tenyésztőtelepekre, valamint az importőrökre, behozatalért felelős

képviselőkre.


9

Továbbá kiterjed a takarmányokra (hazai, EU tagállambeli és import termékek)

és a takarmányozással kapcsolatos technológiákra, berendezésekre,

szállítóeszközökre, személyzet kikérdezésére.

Az ellenőrzés kiterjed az összes olyan dokumentumra (irat, bizonylat, igazolás,

nyilvántartás, eljárás, utasítás, napló), beleértve a minőségirányítási,

takarmánybiztonsági és nyomonkövethetőségi rendszereket, amelyeket a

felsorolt területeken alkalmaznak.

Az illetékes hatóság által végzett ellenőrzés lehet:

- iratellenőrzés (a takarmányjog által előirt dokumentumok vizsgálata),

- azonossági ellenőrzés (szemrevételezéssel ellenőrzés annak megállapítására,

hogy a szállítmányt kísérő bizonyítványok vagy egyéb dokumentumok

megegyeznek-e a takarmány szállítmány címkéjével és tartalmával),

- fizikai ellenőrzés (magának a takarmánynak az ellenőrzése, amely magában

foglalhatja a szállítóeszköz, a csomagolás, a címkézés és a hőmérséklet

ellenőrzését, az elemzések és laboratóriumi vizsgálatok céljára történő

mintavételt és bármely egyéb ellenőrzést, amely a takarmányjog betartásának

felülvizsgálatához szükséges).

A laboratóriumi vizsgálatok céljára történő mintavétel – a vizsgálat céljai:

A biztonsági vizsgálatok főként az állati eredetű fehérjék, a GMO-k (pl.

extrahált szójadarákban, kukoricában), valamint az állatgyógyászati

készítmények és kokcidiosztatikumok, „hozamfokozó” antibiotikumok (pl. sertés

és baromfi takarmányokban), a mikotoxinok (pl. aflatoxin gabonában),

dioxinok és nehézfémek/toxikus elemek (pl. kadmium tartalom

adalékanyagokban), salmonella, peszticidek jelenlétére irányultak az ellenőrzés

során.

A minőségi vizsgálatok főbb paraméterei a következők voltak: nyersfehérje,

nyers olajok és zsírok, makro- és mikroelemek, aminosavak és vitaminok.

Kiemelhetők még érzékszervi, valamint az avasság megállapítására irányuló

vizsgálatok.

Fentiek mellett mindenképpen meg kell említeni a takarmányhamisítás

felderítésére irányuló vizsgálatok körét is (pl. melamin növényi

fehérjekoncentrátumokban, toll-liszt, ammónium-szulfát hallisztben, stb.), ami a

hamisításra felhasznált alkotó élő szervezetben kiváltott hatásaitól függően

részben minőségi, részben biztonsági kérdés.

6) Az állattartó és a telepi állatorvos feladatai, kötelezettsége takarmányozási

oldalról

legeltetés, etetés

Állattartó

- Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának,

fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni

[1998. évi. XXVIII. törvény 3. § (8) pont és 4 § (1) bekezdés].

[jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az

állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára,

fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai

sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási

igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom,

gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet)]

- Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy

sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad kényszertakarmányozásra

fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét

[1998. évi. XXVIII. törvény 6. § (1) bekezdés c) pont].

- Külön jogszabályokban foglalt feltételekkel tilos az állat tartása során,


10

különösen az állat szaporodási vagy termelési eredményeinek növelésére,

meghatározott hormontartalmú, -hatású vagy más olyan anyagot felhasználni

(pl. zearanol,17 β ösztradiol, thyreostaticumok), amely az ember vagy az állat

egészségére káros [2005. évi CLXXVI. törvény 3. § (5) bekezdés].

Az élelmiszertermelő állatok takarmányozását (etetés, itatás, legeltetés)

előírásszerűen, a 183/2005/EK rendelet III. számú mellékletében foglaltak

szerint kell végezni.

Kiemelve a helyes állatetetési gyakorlatból néhány előírást:

LEGELTETÉS

A réteken és szántókon való legeltetés során az állati eredetű élelmiszerek

fizikai, biológiai vagy kémiai eredetű fertőződését a lehető legalacsonyabb

szinten kell tartani.

Szükség esetén megfelelő pihentetési időszakot kell tartani, mielőtt az

állatállományt legelőre, szántóföldre, vagy learatott szántóföldre engednék ki

legelni, valamint a legelői rotációk között is annak érdekében, hogy a trágyából

származó biológiai átfertőződés veszélyét – amennyiben egy ilyen probléma

felmerülhet – minimálisra csökkentsék, és annak biztosítása érdekében is, hogy

a mezőgazdaságban alkalmazott kemikáliák lebomlási időszakát betartsák.

ETETÉS

1. Tárolás

A takarmányt a kemikáliáktól és az állati etetés céljából tiltott egyéb termékektől

elkülönítetten kell tárolni. A tárolóhelyeket és konténereket tisztán és szárazon

kell tartani és szükség esetén megfelelően fel kell lépni a kártevők ellen. A

tárolóhelyeket és konténereket rendszeresen tisztítani kell a szükségtelen

átfertőződés elkerülése érdekében.

A vetőmagot rendeltetésszerűen és az állatoktól elzártan kell tárolni.

Az állatok különböző kategóriáinak vagy különböző fajtáinak etetésére szánt

gyógyszeres takarmányt és gyógyszernélküli takarmányt oly módon kell tárolni,

hogy csökkentsék annak veszélyét, hogy nem azokkal az állatokkal etetik azt

meg, amelyeknek a takarmányt szánták.

2. Elosztás

A mezőgazdasági egységen belüli takarmányelosztási rendszer segítségével kell

biztosítani, hogy a megfelelő takarmány a megfelelő rendeltetési helyre

eljusson. A takarmányt az elosztás és etetés során oly módon kell kezelni, hogy

biztosítani lehessen azt, hogy ne forduljon elő fertőződés fertőzött tárolási

helyről és berendezésről. A gyógyszer nélküli takarmányt a gyógyszeres

takarmánytól elkülönítetten kell kezelni a fertőzés veszélyének megelőzése

érdekében.

A létesítményen belüli takarmányszállító járműveket és etetőberendezéseket

rendszeresen tisztítani kell, különösen amikor gyógyszeres takarmány

szállítására és elosztására használják őket.

TAKARMÁNY ÉS VÍZ

Az itatáshoz és a haltenyésztéshez használt víznek a tenyésztett állatok számára

megfelelő minőségűnek kell lennie. Amikor fennáll annak a veszélye, hogy az

állatok vagy az állati termékek a víz által fertőződhetnek, intézkedéseket kell

hozni a veszélyek értékelése és minimálisra csökkentése érdekében.

Az etető- és itatóberendezéseket oly módon kell megtervezni, megépíteni és

elhelyezni, hogy a takarmány és a víz fertőződésének veszélye minimális legyen.


11

Az itatórendszereket lehetőség szerint rendszeresen kell tisztítani és

karbantartani.

- Az állatnak a vágóhídra vagy kényszervágásra, valamint az állat, az állati

eredetű termék és az állati eredetű élelmiszer értékesítésre történő szállítása

alkalmával az állattartó köteles az eljáró állatorvost a forgalmazást befolyásoló

körülményekről, így különösen az állat egészségi állapotáról, gyógykezeléséről,

takarmányozásáról megfelelően tájékoztatni [2005. évi CLXXVI. törvény 5. §

(3) bekezdés].

Telepet ellátó állatorvos

- Az állatorvos köteles az állattartó részére az állat tartásával,

takarmányozásával, egészségi állapotával, a megteendő intézkedésekkel, ezek

várható anyagi és jogi kihatásával kapcsolatos teljes körű felvilágosítást adni

[2005. évi CLXXVI. törvény 6. § (2) bekezdés].

A nagy létszámú állattartó telepeken az állatok takarmányozását, a felhasznált

takarmányokat, továbbá azok kezelését, tárolását a telepet ellátó állatorvosnak

figyelemmel kell kísérnie. Állat-egészségügyi hatósági intézkedést igénylő

esetekben az állattartó telepet ellátó állatorvos haladéktalanul értesíteni köteles

az illetékes hatósági állatorvost [115/2004. (VII. 9.) FVM rendelet 802. § (1)

bekezdés].

Vissza az élelmiszerekhez:

A Közösség az egészségvédelem magas szintjét tartotta szem előtt az

élelmiszerjog kidolgozása során, amelyet diszkrimináció nélkül alkalmaznak

függetlenül attól, hogy az élelmiszert vagy takarmányt a belső piacon vagy a

nemzetközi piacon forgalmazzák.

Az élelmiszer- és takarmányvállalkozásokkal kapcsolatosan, szükségesnek

találták a vállalkozók által működtetett élelmiszerbiztonsági rendszerek

bevezetését. Az akkori események (BSE, dioxin stb.) rávilágítottak arra, hogy

szükség van olyan intézkedések bevezetésére, amelyek garantálják, hogy a nem

biztonságos élelmiszerek ne kerülhessenek a piacra, és biztosítják, hogy

legyenek olyan rendszerek, amelyek felismerik az élelmiszerbiztonsági

problémákat és a belső piac megfelelő működése, illetve az emberi egészség

védelme érdekében megteszik az ellenintézkedéseket. A takarmánybiztonsággal

kapcsolatos hasonló problémákat is hasonló képen kell megoldani.

A jogszabály megalkotói rávilágítottak arra is, hogy az élelmiszerbiztonság

kellően átfogó és egységes megközelítése érdekében szükség van az élelmiszer-

és takarmánybiztonságot közvetlenül és közvetve befolyásoló rendelkezések,

többek között az élelmiszerekkel érintkező anyagokra és árucikkekre, állati

takarmányra és egyéb mezőgazdasági alapanyagokra az elsődleges termelés

szintjén vonatkozó rendelkezések széles körét átfogó élelmiszerjogra.

Az előállítás helyszíneitől a végső fogyasztásig terjedő lánc kiemelt, egységes

élelmiszerbiztonsági felügyeletével kapcsolatban megfogalmazásra került, hogy

az élelmiszerbiztonság érdekében figyelembe kell venni az élelmiszertermelési

folyamat minden aspektusát, az elsődleges termeléstől, az állati takarmány

előállításától az élelmiszerek értékesítéséig és fogyasztóhoz jutásáig, hiszen a

lánc minden elemének hatása lehet az élelmiszerbiztonságra. Éppen ezért került

megfogalmazásra az, hogy a tapasztalatok alapján szükséges ellenőrizni az

élelmiszertermelés céljából tenyésztett állatok takarmányának termelését,

feldolgozását, szállítását és forgalmazását, hiszen a takarmány véletlen vagy

szándékos szennyezése, a takarmányhamisítás vagy csalárd és egyéb helytelen

gyakorlatok alkalmazása közvetlen vagy közvetett hatással lehet az

élelmiszerbiztonságra. (pl. melamin) Ugyanezen oknál fogva szükséges


12

mérlegelni az elsődleges termelés szintjén alkalmazott módszereket és

ellenőrizni a felhasznált mezőgazdasági inputanyagokat, és ezek potenciális

hatását az élelmiszerek széleskörű biztonságára. Ebben a munkában az

élelmiszerbiztonság folyamatos ellenőrzését végző (regionális)

szaklaboratóriumok hálózata fontos szerepet játszik, főként az állampolgárokat

veszélyeztető potenciális egészségügyi kockázatok megelőzésében.

A magyarországi laboratóriumi vizsgálatokról a következő információk adatok

megemlítése fontos:

Trichinella vizsgálatok rendelkezésünkre álló adatai

Sertés, ló és vadállományra jellemző monitoring vizsgálatok

eredményei

Trichinella vizsgálatok eljárási rendje

Trichinella vizsgálatok környezetvédelmi előírásai

1. Trichinella pozitivitás szemléltetése Magyarországon

Trichinella pozitív esetek száma Magyarországon

év sertés (db) ló (db) vaddisznó (db)

2004 - - -

2003 5 - -

2002 2 - -

2001 - - 14

2000 3 - 2

1999 - - 2

1998 - - -

1997 - - -

1996 - - -

1995 - - -

2. Sertés és vaddisznó hús maradékanyag monitoring vizsgálati

rendjéről:

Az állati eredetű élelmiszerekben előforduló, egészségre ártalmas

maradékanyagok országosan egységes megfigyelő vizsgálatait és ellenőrzését a

10/2002. (I. 23) FVM rendelet szerint kell végezni. A maradékanyagok

jelenlétének kimutatását élő állatokból, azok takarmányából és ivóvizéből,

testnedveiből, ürülékéből, állati szövetekből és állati eredetű termékekből kell

elvégezni.

2. 1. A monitoring definíciója:

A „monitoring” szó jelentése: monitor, -oris (lat.): figyelmeztető, intő.

Valamely folyamat vagy terület folyamatos megfigyelésére létesített mérési,

illetve információs rendszer, jelen esetben: az élelmiszerlánc megfigyelésére,

felügyeletére létrehozott rendszer.

2. 2. Monitoring vizsgálatok célja:


13

Adatgyűjtés az élelmiszerek és takarmányok biztonsági állapotáról, a

veszélyként azonosított ágensek jelenlétéről, elterjedtségéről, gyakoriságáról.

Az adatok felhasználási területe:

hazai és nemzetközi kockázatbecslési rendszerek működéséhez

a hatósági ellenőrzések céljainak meghatározásához

a hangsúlyos /veszélyes/ ellenőrizendő területek felméréséhez

a hatósági kockázatkezelő tevékenység eredményességének

felméréséhez

2. 3. Nemzeti reziduum monitoring vizsgálati rendszer:

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felelős:

a nemzeti reziduum monitoring rendszer működéséért, az éves vizsgálati

terv kiadásáért

a végrehajtásért felelős intézmények tevékenységének

összehangolásáért

a monitoring vizsgálati terv végrehajtásának értékeléséhez szükséges

adatok összegyűjtéséért

a végrehajtás felelőse a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

Élelmiszer és Takarmánybiztonsági Igazgatóság

2. 4. Monitoring vizsgálati terv tartalmazza:

a kimutatandó anyagok jegyzékét, a beküldendő vizsgálati minták

megnevezését, számát, vizsgálati módszereket, szabványokat az

eredmények értelmezéséhez, a tolerancia - határértéket (MRL) és a

beküldendő minták vételi gyakoriságát, a szám megválasztásának

indoklásával együtt

a beküldendő hatósági minták számát az adott állatfajhoz tartozó, előző

években levágott állatok számától, a határérték-túllépés gyakoriságától -

illetőleg egyes termékek esetében a termelési adatoktól – függően

valamint a hatósági minták összegyűjtésére vonatkozó részletes

szabályokat és a hatósági mintákon, illetőleg azok kísérőiratán

feltüntetendő adatokat

a vizsgáló laboratóriumok jegyzékét

a jogszabályban megállapított tűrési szinteket

a hatósági intézkedés jellegét az olyan állatokra vagy termékekre

vonatkozóan, amelyekben maradékanyagot mutattak ki

2. 5. Hatósági ellenőrzés:

A gazdaságok ellenőrzését végző hatósági állatorvosok feladatköre és

felelősségi köre kiterjed a tartási körülmények és kezelések formáinak

ellenőrzésére is. Az állatokat ellátó állatorvos (a saját nyilvántartásán

felül) köteles a gazdaságban vezetett nyilvántartásba bejegyezni minden

elrendelt vagy elvégzett kezelés módját és időpontját, az alkalmazott

szer/készítmény nevét, dózisát, valamint a kezelt állat vagy állatcsoport

azonosító adatait és a várakozási időt.


14

Az állattartó köteles az általa vezetett nyilvántartásba bejegyezni az

elvégzett kezelés módját és időpontját. Köteles meggyőződni a

várakozási idők betartásáról és gondoskodni az ezt bizonyító iratok

három évig tartó megőrzéséről.

Az állattartó és az ellátó állatorvos köteles a hatósági állatorvosnak

minden tájékoztatást megadni arról, hogy az adott gazdaság, illetve

üzem, mennyiben felel meg a követelményeknek.

A monitoring vizsgálati tervek végrehajtásával kapcsolatban elvégzett

ellenőrzésektől függetlenül az állat - egészségügyi hatóságok szúrópróbaszerű

ellenőrzést végezhetnek.

A sertés, ló, vad illetve tenyésztett vadra vonatkozó 2006. évi reziduum

toxikológiai illetve mikrobiológiai monitoring adatokat az 1; 2; 3; 4. melléklet

szemlélteti.

2. 6. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszer és

Takarmánybiztonsági Igazgatóság feladatkörébe tartozik:

a monitoring ellenőrző rendszer megszervezése, a maradékanyag -

vizsgálatokért felelős laboratóriumok munkájának koordinálása,

elsősorban az egyes maradékanyagokra és maradékanyag - csoportokra

vonatkozó vizsgálati módszerek és szabványok összehangolása

javaslattétel a validált módszerek döntő módszerként való

jóváhagyására és módszergyűjteményekbe foglalására

szakmai hozzájárulás a maradékanyag - vizsgálatra kijelölt vizsgáló

laboratóriumok számára a helyes laboratóriumi gyakorlat és a

mindenkor érvényes szabványsorozat előírásain alapuló

minőségbiztosítási rendszer kiépítéséhez

a vizsgáló laboratóriumok számára a szakemberképzés és a vonatkozó

analitikai módszerek és a tervezett összehasonlító (kör) vizsgálatok

minősítő mintáinak és leírásának átadása, valamint tájékoztatás az

összehasonlító vizsgálatok eredményeiről

összehasonlító vizsgálatok szervezése az illetékes laboratóriumok

számára

az állomások által szolgáltatott adatokat is tartalmazó éves jelentés

készítése és megküldése a Minisztériumnak

Betartja a nemzeti referencia laboratórium működésére vonatkozó

követelményeket

A kijelölt laboratóriumoknak részt kell venniük a nemzetközileg

elismert külső minőségbiztosítási és akkreditációs rendszerben. A

reziduum vizsgálatot végző laboratóriumokat akkreditáltatni kell.

Ezeknek a laboratóriumoknak az MgSzH Központ - ÉTbI által

szervezett körvizsgálatokban rendszeresen és eredményesen

bizonyítaniuk kell a vizsgálati jártasságukat és az alkalmasságukat

A mintákat hatósági állatorvosnak kell vennie. Ennek keretében

gondoskodnia kell a hamisítástól védett, szakszerű csomagolásról, az

előírás szerinti mintavételi jegyzőkönyvről, a kísérőiratról, valamint a

mintáknak az illetékes vizsgáló laboratóriumba történő haladéktalan


15

elszállításáról

3. Sertések és lófélék mintavételi stratégiája:

3. 1. Sertések:

A minimális állatszám, amelyet évente az összes anyagra és maradékanyagra

nézve vizsgálni kell, legalább annyi legyen, mint az előző évben levágott

sertések 0,05%-a, az alábbi lebontásban:

"A" csoport: 0,02%

A vágóhídon végzett mintavétel mellett a gazdaság szintjén is el kell végezni az

ivóvíz, a takarmány, az ürülék vagy minden más megfelelő jellemző vizsgálatát.

Ilyen esetben a gazdaságot évente, az előző évben egy gazdaságból levágott

minden 100 000 sertés után - hatósági mintavétel céljából - meg kell látogatni.

Az "A" csoport minden alcsoportjára legalább az "A" csoport céljára begyűjtött

összes minta 5%-át meg kell vizsgálni.

A fennmaradó minták vizsgálatait a rendelkezésre álló tapasztalatok, és

információk szerint kell elosztani.

"B" csoport: 0,03%

A fennmaradó minták vizsgálatait a helyzetnek megfelelően kell elosztani.

3. 2. Lófélék:

A minták számát a Minisztérium az észlelt problémáknak megfelelően határozza

meg.

3. 3. Tenyészett vad:

A minta mennyisége a vizsgáló módszertől függ.

A mintákat a feldolgozóüzemben kell venni. Az állatok, illetőleg húsuk

származási gazdaságának minden esetben visszakereshetőnek kell

lennie.

A mintavételi tervben a Minisztérium előírhatja, hogy a gazdaságban

ivóvíz - és takarmánymintákat is vegyenek kiegészítésül, a tiltott

anyagok ellenőrzésére.

A mintavétel szintje és gyakorisága:

Évente legalább 100 mintát kell venni, az alábbi felosztás szerint:

Az "A" csoportra az összes minta 20%-át kell megvizsgálni. A minták

többségét az "A" (5) és az "A" (6) alcsoport anyagaira kell

megvizsgálni.

A "B" csoportra az összes minta 70%-át kell megvizsgálni.

= A minták 30%-át a "B" (1) alcsoport anyagaira kell megvizsgálni.

= A minták 30%-át a "B" (2) a) és b) alcsoport anyagaira kell megvizsgálni.

= A minták 10%-át a "B" (3) csoport anyagaira kell megvizsgálni.

A fennmaradó mintákat (10%) a helyzetnek és az információknak

megfelelően kell elosztani.

3. 4. Vadhús:

Mintavételi követelmények:

A minta mennyisége a vizsgáló módszertől függ.

A mintákat a feldolgozóüzemben vagy a vadbegyűjtő helyen kell

venni. Az állatok kilövési helyének minden esetben

visszakereshetőnek kell lennie.

A mintavétel szintje és gyakorisága:

Évente legalább 100 mintát kell venni.

A mintákat kémiai szennyezőkre kell megvizsgálni.

3. 5. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszer és


16

Takarmánybiztonsági Igazgatóság Központ monitoring programjai:

Kémiai – biztonsági monitoring

Radioanalitikai monitoring

Reziduum toxikológiai monitoring

Mikrobiológiai monitoring

GMO monitoring

4. Trichinella - vizsgáló laboratóriummal szemben támasztott környezeti

feltételek:

A trichinellavizsgáló laboratóriumnak vágó helyiségek közvetlen közelében kell

lenni és a 69/2002. (VIII. 15.) FVM rendelet szerint az alábbiakat kell

tartalmaznia (a rendelet ugyan már nincs hatályban, de szakmailag teljesen

megalapozott, és indokolt kitételeket tartalmaz)

Kellően berendezett helyiség, a preparátumok elkészítése céljából.

A fal felülete sima legyen, a fal felületét 2 méter magasságig világos

mosható burkolattal vagy festékbevonattal kell ellátni. Amennyiben

több trichinella vizsgálati módszert is alkalmaznak, akkor minden

egyes vizsgálati módszer számára külön vizsgálati helyiséget kell

biztosítani

Szükséges egy kellően berendezett, kulccsal zárható

vizsgálóhelység, amely a trichinoszkóp használata esetén

elsötétíthető

Megfelelő szellőző-berendezés, klímaberendezés biztosítása, hogy a

hőmérséklet +25 C fölé ne emelkedjen

Kielégítő természetes, vagy mesterséges világítás, amely a

színhatásokat nem változtatja meg

Megfelelő berendezéssel kézmosás és kézfertőtlenítés céljára

Amennyiben szükséges, hűtőberendezés a húsminták tárolása

céljából

Mosogató vizes helyiséggel a vizsgálati berendezések tisztítására és

fertőtlenítésére (pl. mintagyűjtő – edények, ülepítők, kések, ollók)

Öltözőhelység, pihenőhelység, vízöblítéses toalettekkel és mosdóval

történő kialakítása

Hideg és meleg folyóvízzel, kézmosó berendezéssel, ellátva a

tisztálkodáshoz és fertőtlenítéshez szükséges anyagokkal, valamint

eldobható papírtörölközővel

Víz át nem eresztő, nem korrodáló edényzet, légmentesen záródó

fedéllel a vizsgálat utáni minta gyűjtésére úgy kialakítva, hogy

annak tartalmát illetéktelenek ne tudják eltávolítani

A vágóhidak előírásainak megfelelő szennyvíz elvezetése

A helyiség kártevők elleni védelemmel való ellátása


17

A trichinella vizsgálathoz felhasznált C osztályba sorolható, maró

hatású sósav biztonsági előírásainak megfelelő kezelése.

5. Fertőzött állati testek kezelésére vonatkozó intézkedések:

Amennyiben a trichinella vizsgálat során beigazolódott a

pozitivitás, a hatósági állatorvos kobzási határozattal

fogyasztásra alkalmatlannak minősíti a húst, melynek

kezeléséről, elszállításáról a 71/2003.(VI. 27.) FVM rendelet

szerint kell eljárni.

A 2075/2005/ EK rendelet szerint minden trichinella fertőzésre

fogékony, tenyésztett és vadon élő állatot post - mortem

vizsgálatnak kell alávetni.

A hatósági állatorvos rendelkezhet a fertőzött hús szakszerű,

biztonságos becsomagolása, megjelölése, elkülönítése mellett,

oktatási célra történő felhasználás mellett.

A vonatkozó előírás szerinti megsemmisítésről is rendelkezhet a

hatósági állatorvos.

A hatósági állatorvos minden esetben nyilvántartást vezet a hús

nyomon követhetősége érdekében.

Trichinellával fertőzött hús kobzásáról készült határozatot a

hatósági állatorvos megküldi az MgSzH területileg illetékes

helyi szervének. Az izolátum a nemzeti parazitológiai

referencialaboratóriumba kerül verifikálás és fajmeghatározás

céljából.

A trichinellózis megállapításáról az MgSzH illetékes területi

szerve köteles haladéktalanul értesíteni az illetékes ÁNTSZ - t

és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Élelmiszerlánc – biztonsági, Állat és Növényegészségügyi

Főosztályát. A bejelentést 24 órán belül írásban is meg kell

erősíteni.

Trichinella pozitív háziállat felderítésekor azonnal értesíteni

kell a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ

Élelmiszerlánc – biztonsági Elnökhelyettesét, aki haladéktalanul

tájékoztatja az országos főállatorvost.

A trichinella járványügyi vizsgálat befejezéséről a pozitív

vizsgálati eredményt észlelő állategészségügyi szolgálat köteles

zárójelentést készíteni, és azt megküldeni valamennyi, a

vizsgálatban érintett állategészségügyi szolgálatnak és az

MgSzH Élelmiszer és Takarmánybiztonsági Igazgatóságra.

Az MgSzH – ÉTbI a vizsgálati adatokat összesíti, értékeli,

elemzi és az adatokat a járványügyi intézkedések, megelőzési

stratégiák kidolgozása érdekében felhasználja és humán- állat és

járványügyi fórumokon szakmai képviseletek számára közzé

teszi.


18

6. Állati hulladékok osztályba sorolása (kiemelten a legfontosabb

hulladékok):

6. 1. I. osztályba sorolt állati hulladékok:

A TSE-ben beteg vagy betegségre gyanús állatok hullái, ide

értve azokat az állatokat is, amelyeket a TSE - ben beteg vagy

TSE - re gyanús állatok ártalmatlanítására vonatkozó

intézkedésekkel összefüggésben levágtak

A mezőgazdasági haszonállatoktól és a vadon élő állatoktól

különböző állatok hullái, különösen a kedvtelésből tartott

állatok és a cirkuszi állatok hullái

Kísérleti állatok hullái

Az emberre vagy állatokra átvihető betegségekkel fertőzött,

vagy fertőzésre gyanús vadon élő állatok hulláinak minden

testrésze, beleértve a bőröket és az irhákat is

Meghatározott veszélyes anyagok (SRM), ideértve az ilyen

anyagokat tartalmazó elhullott állatokat is

Olyan állati eredetű termékek, amelyek a kémiai biztonságról

szóló törvény szerint veszélyes anyagokat külön jogszabály

szerint határérték feletti mennyiségben tartalmazzák

Az I. osztályba sorolt állati hulladékokat kezelő és feldolgozó

üzemek, valamint a szarvasmarha és juhvágóhidak

szennyvizének kezelésekor összegyűjtött valamennyi állati

eredetű anyag, beleértve a rácsszemetet, a zsír és az olaj

keverékét, a szennyvíziszapot, valamint csatornaiszapot, feltéve,

ha a nevezett anyagok nem tartalmaznak meghatározott veszélyt

jelentő anyagot, vagy ilyen anyag elemeit

6. 2. A II. osztályba sorolt állati hulladékok:

Trágya, hígtrágya

Valamennyi állatfajból származó bendő és béltartalom

A vágóhidaktól eltérő, vagy a II. osztályba sorolt állati hulladékot

kezelő és feldolgozó üzemekből származó szennyvíz kezelésekor

összegyűjtött valamennyi állati hulladék, beleértve a rácsszemetet, a

homoktalanításból származó anyagot, a zsír és olaj keverékét,

szennyvíziszapot, valamint csatornaiszapot

Elhullott, lelőtt, halva született, az I. osztályba sorolt állati hulladékoktól

különböző állat, vetélt magzat, magzatburok, vagy bármilyen okból meg

nem született állat

Normál vágással levágott kérődzők vére

Más jogszabályban meghatározott vegyi szennyezettségek, vagy

állatgyógyászati készítmények maradványait határérték feletti

mennyiségben tartalmazó élelmiszerek


19

6. 3. A III. osztályba tartozó állati hulladékok az alábbiak:

Rendes vágásból származó hús, emberi fogyasztásra egyébként

alkalmas állati termék, melyet kereskedelmi okokból emberi

fogyasztásra szánnak

Vágóhídon levágott egészséges állatoknak valamennyi része, amelyeket

hatósági állatorvos emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősített, de

emberre vagy állatra átvihető fertőzési kockázatot nem jelentenek

A levágás előtt ante – mortem vizsgálatra szánt, hatósági állatorvos

vizsgálata alapján alkalmasnak minősített állatok irhája, bőre,

patája, szarva, sertés sörtéje, valamint nem kérődző állatok vére

Emberi fogyasztásra szánt termékek gyártásából származó állati

hulladékok, amelyek magában foglalják a zsírtalanított csontokat és

töpörtyűket

Állati eredetű élelmiszerek vagy állati eredetű termékeket tartalmazó

élelmiszerek, amelyeket eredetileg emberi fogyasztásra szántak, de

kereskedelmi okokból gyártási problémák, csomagolási hibák vagy más

hibák következtében, nem hoztak kereskedelmi forgalomba, amelyek

nem jelentenek kockázatot az emberek vagy az állatok számára.

6. 4. A trichinellával fertőzött húsra vonatkoztatva kiemelten az I.

osztályba sorolt állati hulladékok kezelése:

A fertőzött hulladékot külön jogszabály szerint égetőműben történő

égetéssel vagy, az MgSzH Központ ÉTbI által engedélyezett kezelő és

feldolgozó üzemben történt hőkezelést követően égetéssel vagy együtt

égetéssel kell ártalmatlanítani

A bizonyítottan pozitív állati hulladékokat keletkezésüket követő 24

órán belül össze kell gyűjteni, ártalmatlanításig megfelelően zárt

tartályban tárolni, majd hulladék égető műben történő megsemmisítésre

el kell szállíttatni.

7. Élelmiszeripari vállalkozók kötelezettségei:

A vállalkozó bizonyíthatóan minden gyakorlati

elővigyázatossági lépést megtesz az épület építése során és

annak karbantartása tekintetében annak megakadályozására,

hogy rágcsálók, bármely másféle emlősök és nagy húsevő

madarak bejuthassanak abba az épületbe, ahol az állatokat

tartják.

A vállalkozónak kártevő elleni védekezésre irányuló programot

kell kidolgozni, különösen a rágcsálók tekintetében, hogy

biztosított legyen az állatok fertőzés mentessége. A

vállalkozónak a hatáskörrel rendelkező hatóság részére

megfelelő dokumentációt kell vezetni a kártevő mentesítési -

programról és biztosítani annak gyakorlati megvalósulását.

Az élelmiszeripari vállalkozó köteles a takarmányt olyan

létesítménytől beszerezni, amelyet a takarmányok higiéniájára


20

vonatkozó 2005. január 12-i 183/2005/EK európai rendelet

előírása szerinti összhangban állítja elő. A trichinellára

fogékony fajok részére szánt takarmányt zárt silókban vagy

más, a rágcsálók számára hozzáférhetetlen tartályban kell

tárolni. Minden más takarmánykészletet hőkezelni kell, vagy a

hatáskörrel rendelkező hatóság számára megfelelő módon kell

előállítani és tárolni.

A vállalkozónak biztosítani kell, hogy a gazdaságba máshonnan

érkező malacok és megvásárolt sertések ellenőrzött

állatszállítási feltételek között, integrált tenyésztési

rendszerekben születtek, és azokat ilyen feltételek mellett

tenyésztették.

Biztosítani kell a sertések azonosítását, hogy minden állat

nyomon követhető legyen.

8. Trichinella fonalféreggel fertőzött húskészítményre érvényes

gyűjtési, szállítási előírások:

Állati hulladékokra vonatkozó általános követelmények:

Minden szükséges intézkedést meg kell tenni annak érdekében,

hogy a trichinella pozitív hulladékok jól azonosíthatók legyenek, és

azonosíthatóságukat a gyűjtés és szállítás során is megőrizzük

Minden körülményt biztosítani kell a pozitív állati húsok szelektív

gyűjtésének érdekében

Zárt, csorgástól, csepegéstől mentes tartályokban, járműveken kell

szállítani a hulladékot

Az elkülönített gyűjtőhely és a szelektív tároló tartályok

fertőtlenítését folyamatosan nyomon kell követni. A vállalkozó

belső eljárás rendjében lefekteti a hulladék kezelésére és

ártalmatlanítására vonatkozó üzemi szabályozási rendet.

A vállalkozó a hulladék nyomon - követhetősége érdekében

dokumentációt vezet és a hulladék elszállításának rendjét előíró

szabályok szerint végzi a hulladékgazdálkodást.

9. Hatósággal történő kommunikáció:

Trichinellától mentesnek elismert gazdaságok, élelmiszeripari

vállalkozóinak tájékoztatni kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot,

amennyiben a trichinella mentes követelmények bármelyike már

nem teljesül, vagy bármilyen olyan változás következett be, amely

érintheti a gazdaság trichinella – mentes státuszát

A hatósági állatorvos informálja az élelmiszeripari vállalkozót az

esetleges változások bekövetkezéséről. Véleményt, irány mutatást

adhat a trichinella mentes státusz fenntartására vonatkozóan.

Tájékoztatásul álljon itt néhány számadat egy éves vizsgálati mennyiségről:


21

MgSzHK ÉTbI 2006. évi monitoring eredményei

Monitoring típusa Terv Teljesítés Határérték

felett

2006. 2006. 2006.

GMO 360 355 0,28%

Mikrobiológia 17˙995 17˙906 2,30%

Reziduum-toxikológia 26˙436 18˙487 0,06%

Radioanalitika 1730 1755 0

Takarmány 6311 7975 1,00%

Kémiai biztonság 5796 5469 0,67%

Mikrobiológiai monitoring

Termékcsoport

O

rs

zá

g

os

m

in

ta

-

sz

á

m

T

el

je

s

ül

t

m

in

ta

-

sz

á

m

Kór

oko

zó

mik

rob

ák

Kórokozó

miatt

kifogásolt

Indikátor

mikrobák

Kif

ogá

solt

Tec

hn

oló

giai

kri

téri

um

mi

att

(%)

Sa

lm

on

ell

a

Li

ste

ri

a

m

on

oc

yt

o-

ge

ne

s

C

a

m

py

lo

-

ba

ct

er

Ve

ro

to

xi

n-

ter

m

elő

E.

col

i

Húsipar

friss hús (valamennyi

állatfaj, kivéve az

alábbiak)

1

0

2

0

7

3

0

Sal

mon

ella 13

5

-

69

- -

-

9

5,

4

Ca

mpy

loba

cter

-

18,

5

-

9,

5

-

Vadak+egyéb

Vad

1

6

0

1

1

0

Sal

mon

ella 4

- - - - -

-

9

2 -

3,6

juh,ló,kecske,strucc

(összesen)

1

2

0

1

2

4

Sal

mon

ella 3

- - - - -

-

1-

2,4


22

0

0

sertés féltest

1

0

0

1

2

0

Sal

mon

ella

0 - - -

entero-

bacteriaceae

mikrobaszám 0

-

1

0

0

szarvasmarha féltest

5

0

4

5

Sal

mon

ella

0 - - -

salmonella,

entero-

bacteriaceae,

mikrobaszám 0

-

1

0

0

darált és előkészített

húsok

Darálthús,

előkészített hús,

MSM (sertés)

4

8

0

3

8

3

Sal

mon

ella

18

- - -

Mikrobaszám,

E.coli (MSM-

nél csak E.coli)

27

-

1

0

0 -

4,7 -7

darált és előkészített

húsok, MSM

(szarvasmarha)

2

4

0

1

6

3

Sal

mon

ella

és

vero

toxi

n-

term

elő

E.

coli 0 - - 0

Mikrobaszám,

E.coli (MSM-

nél csak E.coli)

-

9

2

8

-4,9

húskészítmények

Érleléssel, szárítással

tarósított termékek,

kolbász , hazai

2

0

8

0

2

7

7

7

Sal

mon

ella,

List

eria

mon

ocyt

oge

nes

76 6

- - - -

-

1

0

0 -

2,7

-

0,

2

burok nélküli főtt,

füst

4

0

0

5

3

9

Sal

mon

ella,

List

eria

mon

ocyt

oge

nes 0

8

- - - -

-

1

0

0

-

1,

5


23

nyers burok nélküli

4

0

0

2

8

0

Sal

mon

ella,

List

eria

mon

ocyt

oge

nes 0

5

- - - -

-

9

4

-

1,

8

vákuumcsomagolt

főtt

4

8

0

3

7

3

Sal

mon

ella,

List

eria

mon

ocyt

oge

nes 0

2

- - C. perfringens 0

-

1

0

0

-

0,

5

vákuumcsomagolt

nyers

4

8

0

3

3

9

Sal

mon

ella,

List

eria

mon

ocyt

oge

nes 0

15

- - C. perfringens 0

-

9

4

-

4,

4

hőkezelt, burokba

töltött

2

4

0

8

0

9

Sal

mon

ella

1 1

- - - -

-

1

0

0 -

0,1

-

0,

1

belsőséggel készült

2

4

0

2

4

4

Sal

mon

ella

1

- - - - -

-

1

0

0 -

0,4

*: A monitorig terv 2006. április 1- től indult, így a %-os értékek az

időarányos, 2006. december 31-ig esedékes mintaszám alapján kerültek

meghatározásra

Reziduum-toxikológiai monitoring eredmények - 2006. - sertés, ló, tenyésztett és

lőtt vadra vonatkozóan

NC = non conformity (nem

megfelelőség)


24

Faj Sertés Ló Faj

Csopo

rt

Farm Vágóhíd Farm Vágóhíd

Csopo

rt

Minta-

szám NC

Minta-

szám NC

Minta-

szám NC

Minta-

szám NC

A+B 194 0 4938 0 0 0 0 0 A+B

A 194 0 1558 0 0 0 0 0 A

A1 34 0 211 0 0 0 0 0 A1

A2 27 0 107 0 0 0 0 0 A2

A3 34 0 366 0 0 0 0 0 A3

A4 34 0 211 0 0 0 0 0 A4

A5 34 0 270 0 0 0 0 0 A5

A6 31 0 393 0 0 0 0 0 A6

B 0 0 3380 0 0 0 0 0 B

B1 0 0 2222 0 0 0 0 0 B1

B2 0 0 745 0 0 0 0 0 B2

B2a 0 0 189 0 0 0 0 0 B2a

B2b 0 0 73 0 0 0 0 0 B2b

B2c 0 0 117 0 0 0 0 0 B2c

B2d 0 0 270 0 0 0 0 0 B2d

B2e 0 0 93 0 0 0 0 0 B2e

B2f 0 0 3 0 0 0 0 0 B2f

B3 0 0 413 0 0 0 0 0 B3

B3a 0 0 195 0 0 0 0 0 B3a

B3b 0 0 92 0 0 0 0 0 B3b

B3c 0 0 75 0 0 0 0 0 B3c

Cd 0 0 0 2 - - - - Pb

B3d 0 0 51 0 0 0 0 0 B3d

B3e 0 0 0 0 0 0 0 0 B3e

B3f 0 0 0 0 0 0 0 0 B3f

Faj Tenyésztett vad Lőtt vad

Csoport

Farm Vágóhíd

Minta-

szám NC

Minta-

szám NC

Minta-

szám NC

A+B 0 0 0 0 210 0

A 0 0 0 0 0 0

A1 0 0 0 0 0 0

A2 0 0 0 0 0 0

A3 0 0 0 0 0 0

A4 0 0 0 0 0 0

A5 0 0 0 0 0 0

A6 0 0 0 0 0 0

B 0 0 0 0 210 0

B1 0 0 0 0 0 0

B2 0 0 0 0 0 0

B2a 0 0 0 0 0 0

B2b 0 0 0 0 0 0

B2c 0 0 0 0 0 0

B2d 0 0 0 0 0 0

B2e 0 0 0 0 0 0

B2f 0 0 0 0 0 0

B3 0 0 0 0 210 0

B3a 0 0 0 0 98 0

B3b 0 0 0 0 14 0


25

B3c 0 0 0 0 85 0

Pb - - - - 0 2

B3d 0 0 0 0 13 0

B3e 0 0 0 0 0 0

B3f 0 0 0 0 0 0

Reziduum-toxikológiai monitoring eredmények - 2006. -importból

származó sertés, ló, tenyésztett és lőtt vadra vonatkozóan

Faj Sertés Ló

Tenyésztett

vad Lőtt vad

Csopo

rt

Minta-

szám NC

Minta-

szám NC

Minta-

szám NC

Minta-

szám NC

A+B 16 0 4 0 0 0 5 0

A 4 0 0 0 0 0 0 0

A1 0 0 0 0 0 0 0 0

A2 1 0 0 0 0 0 0 0

A3 0 0 0 0 0 0 0 0

A4 0 0 0 0 0 0 0 0

A5 0 0 0 0 0 0 0 0

A6 3 0 0 0 0 0 0 0

B 12 0 4 0 0 0 5 0

B1 5 0 1 0 0 0 0 0

B2 3 0 0 0 0 0 0 0

B2a 2 0 0 0 0 0 0 0

B2b 0 0 0 0 0 0 0 0

B2c 0 0 0 0 0 0 0 0

B2d 0 0 0 0 0 0 0 0

B2e 1 0 0 0 0 0 0 0

B2f 0 0 0 0 0 0 0 0

B3 4 0 3 0 0 0 5 0

B3a 0 0 0 0 0 0 0 0

B3b 0 0 0 0 0 0 0 0

B3c 4 0 3 0 0 0 5 0

B3d 0 0 0 0 0 0 0 0

B3e 0 0 0 0 0 0 0 0

B3f 0 0 0 0 0 0 0 0

A Trichinella-vizsgáló laboratóriumok akkreditálása hamarosan kötelezően meg

kell, hogy történjen. Ehhez néhány speciális ismeretre van szükség:

Állati eredetű élelmiszerek trichinella vizsgálatára vonatkozó speciális

követelmények

Laboratóriumi minőségirányítási rész

I. fejezet

A laboratóriumokkal szemben támasztott általános szakmai követelmények

A hatósági minták elemzésében részt vevő laboratóriumoknak nemzetközileg

jóváhagyott eljárások vagy kritériumalapú teljesítményszabványok


26

alkalmazásával kell dolgozniuk, és olyan analitikai módszereket kell

alkalmazniuk, amelyeket – amennyire lehet – már jóváhagytak. Az ilyen

laboratóriumoknak különösen a szabványok által meghatározott megfelelő

vizsgálatra alkalmas berendezésekkel kell rendelkezniük.

A vizsgálólaboratóriumoknak célszerűen megfelelő minőségirányítási

rendszerben kell működniük (ISO Guide 25, illetve MSZ EN ISO/IEC

17025:2005 szabvány) megbízható vizsgálati eredmények elérése céljából.

A közösségi és nemzeti referencialaboratóriumoknak az analitikai eredmények

jó minőségét és egységességét kell szolgálnia. Ez a célkitűzés olyan

tevékenységekkel valósítható meg, mint például a jóváhagyott analitikai

módszerek alkalmazása, a referenciaanyagok hozzáférhetőségének biztosítása, a

jártassági (összehasonlító) vizsgálatok megszervezése és a laboratóriumi

személyzet képzése.

II. fejezet

Minőségirányítási irányelvek Trichinella lárvák kimutatását végző

vágóhídi, illetve kapcsolódó laboratóriumok számára

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés

2. Cél és alkalmazási terület

3. Személyzet

4. Környezet

5. A vizsgálati módszerek validálása

6. Eszközök

7. Vegyszerek, anyagok, reagensek

8. Referencia-anyagok és –minták

9. Mintavétel

10. Az eredmények minőségbiztosítása, a teljesítőképesség

minőségellenőrzése

11. A vizsgálatot végzők oktatása és értékelése

12. Trichinella spiralis lárvákkal szennyezett húsminták készítése

13. Kritikus ellenőrzési pontok

III. Egyéb kérdések, információk

Nemzeti és nemzetközi referencia intézmények (laboratóriumok)

Fogyasztói képzés

1. Bevezetés

A fertőzött hús fogyasztása miatt jelentkező humán trichinellózis megelőzése

céljából az Európai Bizottság rendeletben rögzítette a friss hús Trichinella

kimutatásánál alkalmazott különleges szabályokat (2075/2005/EK Bizottsági

rendelet). A rendelet az illetékes hatóságokra és a gyártókra kötelezettségeket

határoz meg a következő területeken: állati testből való mintavétel, a vizsgáló

személyzet oktatása, vizsgálati módszerek, Trichinella-mentes készletek

felügyelete/ellenőrzése, ellenőrzési programok, az importált termék

egészségügyi követelményei.

A Trichinella-lárvák húsban való kimutatásának ajánlott rutin referencia-

módszere az egyesített minta emésztéses módszer. A módszer akkor tekinthető

elfogadhatónak, ha a vizsgálatok 75%-ánál elérjük a 3 lárva/100 g hús

kimutatási határt. Kivételes esetekben más módszerek is használhatók, így pl. az


27

emésztéses/ülepítéses technika a trichinoszkópos módszerrel együtt. Az

emésztéses módszert sertés- és lóhúsra egy akkreditált kanadai laboratórium

validálta (Forbes és Gajadhar, 1999), szemben a többi módszerrel, amelyeknek

validálásáról nincs adat, így a módszerek teljesítményjellemzői nem

összehasonlíthatók. A nemzeti referencia laboratóriumok (NRL) feladata olyan

elemzések készítése, amelyek a validálási eredmények alapján, összehasonlítják

a különböző vagy módosított vizsgálati módszerek teljesítőképességét, lehetővé

téve így a hús vagy az állatállomány tudományosan megalapozott, megbízható

vizsgálatokon nyugvó bizonylatolását.

2. Cél és alkalmazási terület

A fejezet célja, hogy speciális útmutatást nyújtson a megfelelő Trichinella-

diagnosztikai módszer alkalmazásához minőségirányítási rendszerben működő,

illetve ISO/IEC 17025:2005 Vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok

felkészültségének általános követelményei szabvány (honosított változata: MSZ

EN ISO/IEC 17025:2005) szerint akkreditált vizsgálólaboratórium számára. Az

emésztéses vagy hasonló vizsgálatokat végző és minőségirányítási rendszerben

működő laboratóriumokra vonatkozó követelményeket az EA-04/10:2002

Mikrobiológiai laboratóriumok akkreditációja nemzetközi szabvány (honosított

változata: NAR-EA-4/10) határozza meg. Ez a szabvány a mikrobiológiai

vizsgálatokat folytató laboratóriumok számára nyújt kiegészítő útmutatást (lásd

a szabvány 1.2. szakaszát) , így egy Trichinella-vizsgáló laboratóriumnak a

szakértelemmel szemben támasztott követelmények tekintetében ezt a szabványt

kell követnie, jóllehet az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány irányadó

dokumentum marad.

Ahhoz, hogy ennek az útmutatónak a tanácsait könnyen beépíthessük a

laboratórium minőségirányítási rendszerébe, feltüntetjük az említett két

szabvány adott tárgyhoz kapcsolódó fejezetét. Azokban a laboratóriumokban,

ahol végeznek ugyan Trichinella vizsgálatot, de a laboratórium nem elégíti ki az

MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány követelményeit (nem akkreditált), a

hiányosságokat ésszerűen megszabott határidőn belül kell megszűntetni a

rutinvizsgálatok fenntartása mellett, és a vizsgálat érzékenységét,

reprodukálhatóságát, ismételhetőségét, rubusztusságát lépésről-lépésre kell

javítani. Ezekben a folyamatokban az NRL nyújthat segítséget, kialakítva egy

olyan vizsgálólaboratóriumi hálózatot, amelynek egyben országos szintű

irányítását és felügyeletét is gyakorolja.

3. Személyzet (MSZ EN ISO/IEC 17025:2005, 5.2. szakasz; NAR-EA-4/10,

2. szakasz)

3.1. Alkalmassági követelmények

3.1.1. Szakember: A Trichinella-lárvák emésztéses módszerrel való kimutatását

húsból olyan szakember végezze, aki ezen a területen széleskörű gyakorlattal

rendelkezik. A szakember rendelkezzen a Trichinella-parazitákra vonatkozó

alapvető ismeretekkel, a mikroszkóp használatában való jártassággal, a

Trichinella-lárvák morfológiájának ismeretével, hogy a Trichinella-lárvákat más

férgek lárváitól, illetve az emésztetlen alakos elemektől meg tudja

különböztetni. A szakember legalább kétévente szakképzésen vegyen részt, és

legalább évi egy alkalommal vegyen részt jártassági körvizsgálatban is.

3.1.2. Oktatás, képzés: A megfelelő képzés (szakképzés) foglalja magában az

összes módszertani szempontot, így az eljárást, az elő-, utó-vizsgálat

követelményeit, az eredményközlést, a Trichinella biológiáját és az élelmiszer-

biztonságot. Mindegyik képzésnek legyen elméleti és gyakorlati része. A

képzéseket képesített előadó tartsa (pl. az NRL munkatársa, vagy az NRL

felügyelete alá tartozó gyakorlott személy). Az elsajátított szaktudást kontroll

minták sikeres vizsgálatával kell bizonyítani (lásd a 11. szakaszt).


28

4. Környezet (MSZ EN ISO/IEC 17025:2005, 5.3. szakasz; NAR-EA-4/10, 3.

szakasz)

A NAR-EA-4/10 3. szakaszában az épületekre, helyiségekre és a higiéniára

vonatkozó rendelkezések kiegészítés nélkül alkalmazhatók a Trichinella-

vizsgáló laboratóriumokra.

5. A vizsgálati módszerek validálása

A vágóhidakon alkalmazott kimutatási módszer(eke)t validálni kell, objektív

módon bizonyítani kell, hogy a Trichinella-lárvák izomból való kimutatásának

tekintetében a 2075/2005/EK Bizottsági rendeletben jóváhagyott valamelyik

módszernek megfelelő követelményeket kielégíti(k).

A kimutatási módszer validálásához a vizsgálat(ok) érzékenységét,

specifikusságát, ismételhetőségét, közbülső ismételhetőségét,

reprodukálhatóságát és robusztusságát kell értékelni és dokumentálni.

Az érzékenység nagyobb vagy egyenlő legyen 3-5 lárva/100 g egyesített

húsminta (1 g X sertés X 100 állat). A húsmintákhoz ismert számú lárvát

tartalmazó mintákat kell keverni az emésztés előtt, majd az emésztést követően

felismert lárvák száma alapján értékelni kell a kísérletet.

A specifikusságot olyan képzett személynek kell értékelnie, aki különbséget tud

tenni az emésztés után kapott üledékben lévő Trichinella-lárvák és az egyéb

lárvák, illetve alakos elemek között. Bármi kétely esetén a lárvákat, illetve

feltételezett lárvákat az NRL-be kell küldeni azonosítás céljából.

Az ismételhetőséget legalább két ugyanabban a rendszerben (azonos vizsgáló,

azonos eszközök, azonos nap stb.) elvégzett két vizsgálat alapján kell értékelni.

A közbülső ismételhetőséget a vágóhídon rutinszerűen vizsgált sertésből és/vagy

lóból és/vagy vaddisznóból gyűjtött különböző izom-mintákból különböző

vizsgáló, különböző napon végzett eredményeinek összevetésével kell értékelni.

A reprodukálhatóságot körvizsgálattal kell értékelni, amelyet szakképzett

laboratóriumok részvételével és legalább 10 körvizsgálati mintával kell

megszervezni; a 10 minta 1 db negatív mintából, 3 db 3-5 lárvát tartalmazó

mintából, 3 db 10-20 lárvát tartalmazó mintából és 3 db 20-50 lárvát tartalmazó

mintából álljon.

A robusztusságot a működési körülmények irányított megváltoztatásával kell

értékelni, hogy információt kapjunk arra nézve, hogy a vizsgálati körülmények

milyen mértékben változtathatók meg anélkül, hogy az az eredményre hatással

lenne.

6. Eszközök (MSZ EN ISO/IEC 17025:2005, 5.5. szakasz; NAR-EA-4/10, 6.

szakasz)

6.1. A 2075/2005/EK Bizottsági rendelet 1. mellékletében felsorolt eszközök

mennyisége a laboratórium méretével és a naponta megvizsgált

mintamennyiséggel legyen összhangban. Mindegyik eszköztípusból legalább

egyet vészhelyzetre kell tartalékolni, célszerű azonban ezeket a tartalék

eszközöket is a vizsgálatra alkalmas állapotban tartani (kalibráció!).

6.2. A használati eszközöket (pl. kések, ollók, csipeszek, keverők, darálók,

mágneses keverők, sziták, üvegedények) időközönként cserélni kell, belőlük


29

raktárkészletet érdemes fenntartani.

6.3. A sósavas palackokat megfelelő, jól záródó szekrényben kell tárolni. A

sósavat az emésztőfolyadékhoz vegyifülke alatt kell hozzáadni, azért, hogy

megakadályozzuk a sósavgázok levegőbe jutását. A sósavval dolgozó

személyzetnek arc- és kézvédő felszereléssel kell rendelkeznie.

6.4. A fogyóanyagokat (egyszer használatos anyagok, eszközök, vegyszerek)

megfelelő tárolókban kell tartani, és célszerű azokból megfelelő raktárkészlettel

rendelkezni.

7. Vegyszerek, anyagok, reagensek (MSZ EN ISO/IEC 17025:2005, 4.6., 5.5.

szakasz; NAR-EA-4/10, 7. szakasz)

Mivel a vizsgálat szempontjából a pepszin alapvető fontosságú anyag, tárolására

különös gondot kell fordítani: a por pepszint zárt edényben, száraz, sötét helyen,

+4 C és +15 C között kell tárolni. Az Európai Gyógyszerkönyv szerint ilyen

feltételek mellett az enzimaktivitás legfeljebb 2 évig állandónak tekinthető.

Tekintettel arra, hogy a por pepszin emberre nézve rákkeltő és allergén lehet, a

vele való műveleteket vegyifülkében vagy jól szellőző asztalon kell végezni,

védőmaszk és védőkesztyű használatával. Használhatunk kereskedelmi

forgalomban lévő pepszin oldatot is, amelyet a gyártó előírásainak megfelelően

kell tárolni. A por pepszinből laboratóriumban oldatot készíteni, majd

napokig/hetekig tárolni nem szabad. A gyártónak a tárolási körülményekre

vonatkozó utasításait a szakszemélyzetnek szigorúan be kell tartania. Minden

újabb pepszin tétel hatékonyságát tesztelni kell a hús emésztése és a lárváknak a

kollagén burokból való kiszabadítása szempontjából.

8. Referencia-anyagok és –minták (MSZ EN ISO/IEC 17025:2005, 5.6.3.

szakasz; NAR-EA-4/10, 8.1. szakasz)

Az NRL-nek minden vizsgálólaboratórium számára biztosítania kell a

következő referencia-anyagokat:

8.1. Trichinellával fertőzött friss hús. A minták származhatnak kistestű kísérleti

állatokból (pl. egér és patkány), nagyobb testű állatokból (pl. sertés) vagy

természetes úton fertőződött állatokból (házi vagy erdőben élő). Ezeket a

húsmintákat +4 C-on 7-10 napig lehet eltartani. Fontos hangsúlyozni, hogy az

izomszövetek emészthetősége állatfajonként különböző. Az egér és a patkány

húsa könnyebben emészthető, mint a sertésé, a sertés húsa könnyebben

emészthető, mint a vadhús.

8.2. Emésztést követően etil-alkoholban tartósított Trichinella-lárvák. Legalább

két lárvaalakzatot kell etil-alkoholban vagy speciális mikroszkóp tárgylemezen

tartani:

spirál alakút

vessző alakút

8.3 Különböző alakú Trichinella-lárvákat ábrázoló ábrák és képek

izomszövetben

emésztés után

9. Hús mintavétel (MSZ EN ISO/IEC 17025:2005, 5.7. szakasz; NAR-EA-

4/10, 10. szakasz)

9.1. Az állat azonosítása

Minden levágott állatnak illetve állattestből származó darabnak egyértelműen

azonosíthatónak kell lenni; az azonosító kódnak lehetővé kell tennie a farmig


30

való visszavezethetőséget. Nagyobb vágóhidakon elektronikus adatbázis álljon

rendelkezésre a levágott állatokig és az állatfarmig való visszavezethetőség

céljából.

9.2. Az állattest eredetére vonatkozó visszavezethetőségi eljárások

Az állat levágásakor a testet illetve a különböző részeket egyedi kóddal

egyértelműen azonosítani kell, hogy pozitív vizsgálati eredmény esetén

megállapítható legyen a származás. Ez az egyik legfontosabb kritikus pont. A

pontos eljárás hiánya az elmúlt években súlyos humán trichinellosis járványt

okozott.

9.3. A minta elfogadásának/visszautasításának kritériumai

Egy minta vizsgálatra akkor elfogadható, ha

mindegyik állatból származó izomminta mennyisége megfelel a

hatályos 2075/2005/EK Bizottsági rendelet 1. mellékletének;

a húsminta kötő- és zsírszövettől mentes, mivel ezek

emészthetetlenek és nem tartalmaznak Trichinella-lárvákat;

minden egyes minta egyértelműen megkülönböztethető a többi

mintától, és olyan egyedi kóddal van ellátva, amely biztosítja a test

vagy testrész visszavezethetőségét.

Egy minta tétel vizsgálatra akkor elfogadható, ha

mindegyik állatból származó izomminta mennyisége megfelel a

hatályos 2075/2005/EK Bizottsági rendelet 1. mellékletének;

a húsminta kötő- és zsírszövettől mentes, mivel ezek

emészthetetlenek és nem tartalmaznak Trichinella-lárvákat;

valamelyik minta Trichinella pozitív: ekkor az állatállományból

újabb mintákat kell venni a hatályos 2075/2005/EK Bizottsági

rendelet 1. mellékletének megfelelő módon;

Egy mintát vissza kell utasítani, ha

az izomminta mennyisége kevesebb, mint a hatályos 2075/2005/EK

Bizottsági rendeletben előírt mennyiség;

a húsminta kötő- és zsírszövetet tartalmaz;

a minta nem különböztethető meg egyértelműen a többi mintától,

illetve nincs ellátva olyan egyedi kóddal, amely biztosítja a

visszavezethetőséget.

9.4. Mintavétel

A mintákat a 2075/2005/EK Bizottsági rendeletben a vizsgálandó állatfajra

meghatározott jellemző helyekről kell venni. Ha nem ismerjük az adott állatfajra

jellemző helyeket, akkor célszerűen vagy a nyelvből, vagy a rekeszizomból

vesszük a mintákat. A mintamennyiséget a vizsgálat érzékenységi

követelményeinek megfelelően kell kiválasztani: az egy állatból származó

egyedi minta mennyisége lehet 100 g, vagy készíthetünk több állatból származó

részmintákból összesen 100 g egyesített mintát.

A vizsgálat érzékenysége az irodalmi adatok alapján a következő:

1 g vizsgálati anyag esetén az érzékenység 3 lárva /g szövet;

3 g vizsgálati anyag esetén az érzékenység 1,5 lárva /g szövet;

5 g vizsgálati anyag esetén az érzékenység 1 lárva /g szövet.

Megjegyzés:

Számos országban a sertésenként 1 g-os vizsgálati anyag (nyelv vagy

rekeszizom) alkalmazása bizonyult hatékonynak a humán trichinellózis


31

gyakoriságának csökkentése szempontjából. Mindazonáltal kisebb vágóhidak

esetében, ahol feltételezhető, hogy a hús nem kap megfelelő hőkezelést vagy

egyéb, vágást követő kezelést, az érzékenység növelése céljából célszerűen

sertésenként 5 g-os vizsgálati anyagot kell alkalmazni.

9.5. Mintaelőkészítés

A mintákat meg kell tisztítani az összes zsír- és kötőszövettől, mivel ezek

emészthetetlenek és nem tartalmaznak Trichinella-lárvákat. Ezt követően az

emésztés megkönnyítése céljából a mintákat meg kell darálni. Az elégtelen

aprítás csökkenti az emésztés hatékonyságát, viszont a túlzott mértékű aprítás

roncsolhatja az izomszövetben található lárvákat. Az aprítást addig kell végezni,

amíg szemmel látható húsdarabok már nincsenek az anyagban. A húsdarálóval

végzett mintaelőkészítés akkor elfogadható, ha a tárcsán lévő lyukak átmérője

nem nagyobb, mint 3 mm.

10. Az eredmények minőségbiztosítása, a teljesítőképesség

minőségellenőrzése (MSZ EN ISO/IEC 17025:2005, 5.9. szakasz; NAR-EA-

4/10, 12. szakasz)

10.1. Belső minőségellenőrzés

A laboratóriumnak bizonyos időközönként (félévente) a vizsgálati eredmények

egyöntetűségét párhuzamos vizsgálatokkal és referenciaanyaggal vizsgálnia kell.

10.2. Külső minőségellenőrzés

A jártasság folyamatos igazolására a minőségirányítási rendszerben működő

laboratóriumoknak rendszeresen részt kell venniük a referencia laboratórium

által szervezett jártassági körvizsgálatokban. A jártassági körvizsgálatok

eredményeit a vizsgálati módszer tudományos adatokkal alátámasztott várható

teljesítőképességének figyelembe vételével kell értékelni.

A jártassági körvizsgálatra kiosztott anyag legalább 10 mintából álljon,

amelyből 1 legyen negatív, 5 legyen 3-5 lárvát, 4 pedig 10-20 lárvát tartalmazó

minta. A kisebb érzékenységű vizsgálati jártassági tesztelésére alkalmazhatók

20-50 lárvát tartalmazó minták is. Elfogadhatók a vizsgálati eredmények, ha:

a vizsgálat érzékenysége a 3-5 lárvát tartalmazó minták esetében 75% (95%-os

konfidencia szintnél);

a 10-20 lárvát tartalmazó minták esetében legalább az összes lárva 75%-át

kimutattuk.

11. A vizsgálatot végzők oktatása és értékelése

A vizsgálatot végzők oktatása az NRL, vagy az NRL által hivatalosan

megbízott, arra alkalmas másik laboratórium feladata. Az oktatás tárgyköre

magában foglalja a parazita biológiát, a vizsgálatot, a minőségirányítási

kérdéseket, feljegyzéseket, vizsgálati eredményközlést, állategészségügyi és

élelmiszer-biztonsági szempontból történő véleményezést. Az oktatáson

résztvevőknek írásbeli elméleti és jártassági mintákkal történő gyakorlati vizsgát

kell tenniük.

A résztvevőknek sikeres eredménnyel kell megvizsgálni két jártassági

mintacsoportot, amelynek mindegyike három pozitív és egy negatív mintát

tartalmaz. Az első mintacsoport vizsgálata a tanfolyam részeként az NRL

laboratóriumában vagy a megbízott laboratóriumban történik. A második

mintacsoport vizsgálata az oktatáson résztvevő laboratóriumában történik. A

pozitív minták ismert mennyiségű élő Trichinella-lárvát tartalmaznak, és ezek

75%-át kell tudni kimutatni minden egyes minta esetében. A minták validált


32

eljárással készülnek (lásd a 12. szakaszt).

A megfelelő jártasság illetve az akkreditált státusz fenntartása érdekében évente

részt kell venni az NRL (vagy megbízott laboratórium) által szervezett jártassági

körvizsgálatban. A jártassági körvizsgálatokban a résztvevőknek váltakozva

osztanak ki mesterségesen fertőzött húsmintákat (lásd a 12. szakaszt), illetve

tisztított, kollagén-tokjuktól megszabadított, PBS-ben tartott lárvákat. Az

értékelés kritériumai azonosak.

12. Trichinella spiralis lárvákkal szennyezett húsminták készítése

Az eljárás elsősorban az NRL (vagy megbízott laboratórium) számára fontos, de

belső ellenőrzés szempontjából a vizsgálólaboratóriumok számára is fontos

lehet.

A részletes leírást a

Parazita Közösségi Referencia Laboratórium (Laboratorio

Comunitario di Riferimento per i Parassiti, Istituto Superiore di Sanità)

útmutatójának (lásd a 14. szakaszt) 3. melléklete,

valamint a

Vallée I, Macé P, Forbes L, Scandrett B, Durand B, Gajadhar A,

Boireau P. (2007). Use of proficiency samples to assess diagnostic

laboratories in France performing a Trichinella digestion assay. J.

Food Prot. 70. 1685-1690.

cikk tartalmazza.

13. Kritikus ellenőrzési pontok és ajánlások

Az emésztéses módszer pontos végrehajtása szempontjából az alábbi pontok

kritikusak:

13.1. Oldatkészítés (a sósav vízzel való hígítása a pepszin hozzáadása előtt);

13.2. Inkubálás (45 2 C 30 percig);

13.3. Az emésztés teljessége (a szitán nem láthatók emésztetlen izomrostok). A

Trichinella lárvák izomból való kimutatásánál alapvető szempont, hogy az

izomminták emészthetősége az izomtípustól, az állat fajától és korától függően

változó. Az emésztetlen izomrostok jelenléte gátolhatja a Trichinella-lárvák

kimutatását az üledékben, a rostok eltömíthetik a szitát, megakadályozva a

lárvák kiszabadulását az izomszövetből és így jelentős mértékben csökkenthetik

a módszer érzékenységét. Kevésbé gyakorlott vizsgálók az izomrostokat

lárvaként azonosíthatják. Ha az emésztés nem teljes, az azt jelenti, hogy az

eljárás során nem jártak el kellő gondossággal. Új eljárásoknál megfelelő

eredmények esetében a módszert validálni kell. Ezt követően a vizsgálati eljárást

nem szabad megváltoztatni, illetve változtatás esetén újból validálni kell.

13.4. Eszköz-stabilitás (az emésztett anyag 30 percen keresztül történő

ülepítése); a stomacher módszernél ajánlott az ülepítő edény/tölcsér tartalmát 1

percenként felrázni, elősegítve ezzel a lárvák elmozdulását az ülepítő edény alja

felé.


33

13.5. Az eszköz helyes működése (pl. a választótölcsér csapjának szivárgása);

13.6. Az eszközök helyes használata (gyors folyadékleengedés a csapon

keresztül); Az összes eszköz jó minőségű legyen, és professzionális célra

készüljön. A kereskedelemben háztartási célra árusított eszközök nem

használhatók. Az eszközöket megfelelő módon karban kell tartani, használat

után tisztítani kell. A fontosabb eszközöket (pl. mérlegek, termosztátok,

hőmérők, pipetták) megfelelő kalibráló laboratóriummal rendszeresen

kalibráltatni kell. Az eszközök mennyisége a laboratórium méretével és a

naponta megvizsgált mintamennyiséggel legyen összhangban. Mindegyik

eszköztípusból legalább egyet vészhelyzetre kell tartalékolni, célszerű azonban

ezeket a tartalék eszközöket is a vizsgálatra alkalmas állapotban tartani

(kalibráció!). A használati eszközöket (pl. kések, ollók, csipeszek, keverők,

darálók, mágneses keverők, sziták, üvegedények) időközönként cserélni kell,

érdemes belőlük raktárkészletet fenntartani.

13.7. Az aprító eszköz professzionális használatra készüljön, és rendelkezzen

kapcsolóórával, amelynek segítségével a megfelelő aprítási időt be lehet állítani,

mivel az aprítás ideje alapvető fontosságú az emésztéses eljárás esetében.

13.8. Javító eljárás (további üledék gyűjtése, ha az üledék mennyisége előszörre

nem elegendő);

13.9. További javító eljárások szükség szerinti alkalmazása (az üledék

koncentrálása, ha az összegyűjtött térfogat túl nagy);

13.10.Időtartamra vonatkozó követelmények (vizsgálat előtt az összegyűjtött

üledéket legalább 1 percen keresztül állni kell hagyni);

13.11. Az üledék minősége (a vizsgálatra szánt üledék tisztasága). Fontos

hangsúlyozni, hogy az élő és a holt lárvák ülepedési ideje eléggé különböző,

következésképpen, ha mesterségesen fertőzött minták alkalmazásával az

emésztéses vizsgálat érzékenységét akarjuk meghatározni, akkor kizárólag élő

lárvákat, vagy pedig kísérleti állatok élő lárvákat tartalmazó izomszöveteit kell

használnunk. A fertőző minták felhasználása a laboratóriumvezető szigorú

felügyelete alatt történjen. Az összes fertőző mintát fel kell használni az

emésztéshez, illetve a maradékot hőkezeléssel (1 perc, 60 C-os

maghőmérséklet) vagy fagyasztással ártalmatlanítani kell, hasonlóképpen az élő

lárvákat tartalmazó üledéket is, a vizsgálat végén. A fertőző anyaggal

érintkezésbe került valamennyi eszközt és berendezést gondosan meg kell

tisztítani.

13.12. A vizsgálat időtartama (a lárvák kinyerését követő 30 percen belül meg

kell vizsgálni a lárvák jelenlétét, és semmiképpen nem szabad ezt a vizsgálatot

másnapra hagyni);

13.13. Megfelelő eszköz (megfelelően karbantartott sztereomikroszkóp, amely

10-szeresnél nagyobb nagyítást biztosít);

13. 14. A nem megfelelő minőségű üledék újbóli feldolgozása (nem megfelelő

tisztaságú üledék derítése);

13.15. Öblítés, dekantálás (az üledék egyik edényből egy másikba való

átvitelekor dekantálás alkalmazása az összes lárva átvitele céljából);

13.16. Dekontaminációs eljárások. Pozitív minták, illetve jártassági


34

körvizsgálatok mintái esetén a fertőzött hússal érintkező összes eszközt

csapvízzel és súrolószerrel alaposan meg kell tisztítani, mivel a Trichinella-

lárvák nagyon könnyen rátapadnak az eszköz felületére, és pusztán sterilezési

eljárással nem lehet azokat eltávolítani. A tisztítás hatékonyságát Trichinella-

mentes húsminták alkalmazásával ellenőrizni kell.

III. Egyéb kérdések, információk

Nemzetközi és nemzeti referencia laboratóriumok

Közösségi referencia laboratórium (CRL): Laboratorio Comunitario di

Riferimento per i Parassiti, Istituto Superiore di Sanità, Viale Regina Elena 299,

I-00161 - Roma, telefon:+ 39 06 4990 2304/2310, Fax: + 39 06 4990 3561, e-

mail: [email protected]

Nemzeti referencia laboratórium (NRL): Parazitológiai, Hal, Méh Laboratórium,

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Állategészségügyi

Diagnosztikai Igazgatóság, Tábornok utca 2, H-1142 Budapest, +36 1 460 6300,

fax: +36 1 252 5177, e-mail: [email protected]

A laboratóriumról szóló kitérő után újra visszatérünk a címben foglaltakhoz:

Már az akkori tapasztalatok is azt igazolták, hogy az élelmiszer és takarmány

belső piacának működését veszélyezteti, ha az élelmiszerek és takarmányok útja

nem követhető nyomon. Ezért az élelmiszer- és takarmányiparban fel kell

állítani – áll a rendelet bevezető részében -, egy átfogó nyomon követési

rendszert, amelynek segítségével el lehet végezni a különböző termékek célzott

és pontos kivonását a piacról, illetve tájékoztatni lehet a fogyasztókat vagy az

ellenőrzéssel megbízott személyeket. Ennek okán a vállalkozóknak

gondoskodnia kell arról, hogy az élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozások,

beleértve az importőröket is, azonosítani tudják legalább azt a vállalkozást,

ahonnan az adott élelmiszert, takarmányt, élőállatot vagy az élelmiszerbe vagy

takarmányba bekerülő anyagot kapták, annak érdekében, hogy egy esetleges

vizsgálat során minden szakaszban biztosítani lehessen a nyomon

követhetőséget.

Ezen előzmények alapján, az addig, tagországonként eltérő gyakorlatok

egységesítésével fogalmazták meg azt az alapelvet, miszerint az élelmiszeripari

vállalkozó van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy felépítse az adott

élelmiszervállalkozás élelmiszerbiztonsági rendszerét, és gondoskodjon arról,

hogy az általa előállított, vagy szállított élelmiszer biztonságos legyen; ezért az

ő elsődleges jogi felelőssége az élelmiszerbiztonság biztosítása. Azonnal

megfogalmazódott, hogy hasonló követelményeket kell alkalmazni a

takarmányok és a takarmányipari vállalkozók esetében is.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA), kapcsán kerültek

megfogalmazásra a rendelet megalkotása során azok a követelmények, melyeket

a nemzeti hatóságok tevékenysége és működése során figyelembe kell venni,

így például azt, hogy az élelmiszerjog alapján engedélyezett bizonyos termékek,

pl. peszticidek, vagy takarmány-adalékanyagok veszélyeztethetik a környezetet

vagy a munkavállalók biztonságát, a Hatóságnak a vonatkozó szabályozással

összhangban bizonyos környezetvédelmi és munkavédelmi kérdésekre is ki kell

terjesztenie tevékenységét.

Munkabiztonsági előírások:

Munkavédelmi szabályok a trcihinella-fertőzések vizsgálata során

mailto:[email protected]


35

A trichinella vizsgálatát post mortem végzik a fertőzésre hajlamos fajok

egyedeinél. A vizsgálat során elsősorban az általános laboratóriumi

munkavédelmi szabályok betartása és betartatása szükséges, de a speciális

módszerek további előírások figyelembevételét is igénylik.

1. A vonatkozó általános laboratóriumi munkavédelmi szabályok

Az MGSZH ÉTbI elfogadott Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza azokat az

általános munkavédelmi szabályokat, amelyeket a mintavételezésnél, a minták

szállításánál, tárolásánál, darabolásánál, a laboratóriumban és a mérések után be

kell tartani az emberi élet és egészség veszélyeztetésének elkerülésére.

A trichinella fertőzések vizsgálatánál ezek közül fokozottan figyelembeveendők:

- a fertőző anyagok tárolására vonatkozó előírások;

- a fertőző és maró hatású anyagok kezelésénél (sósav, pepszin) az

egyéni védőeszközök: védőszemüveg, védőkötény, gumicsizma és gumikesztyű

használata kötelező;

- az éles, hegyes tárgyak okozott veszély elhárításának szabályai;

- a fertőtlenítő közömbösítő anyagok és mérgek tárolásnak szabályai;

- izzító-, szárítókemencéket, melegítőket asztalon csak hőszigetelő alátét

alkalmazásával lehet használni;

- üvegcsövekkel való munkáknál különös gondossággal kell eljárni:

csak leömlesztett végű üvegcsövek használhatók, ne erőltessék dugón keresztül

az üvegcsövet

- üvegeket, üveglombikokat, főzőpoharakat szélüknél felemelni és vinni

tilos,

- tilos a működő darálóba belenyúlni, kézzel igazítani, tolni a darálandó

anyagokat.

2. Speciális laboratóriumi munkavédelmi szabályok a tricinella mérésekor

A trichinella mérését különféle módszerekkel lehet végezni, ezekre külön-külön

speciális munkavédelmi szabályok érvényesek.

a. Gyűjtőminták emésztéses módszere mágneses keverő alkalmazásával

Különösen veszélyes: kés, olló, csipesz, éles pengés húsnyitó, darálókészülék, a

főzőlap és az üvegedények, valamint a sósav és a pepszin használata. A

mágneses keverő közelében nem szabad a mágneses térre érzékeny eszközöket

(mágneskártya, digitális mérőműszerek, pacemaker stb.) tárolni, tartani.

b. Gyűjtőminták mechanikailag támogatott emésztéses módszere /

ülepítéses technika

Különösen veszélyes: kés, olló, csipesz, éles pengés húsnyitó, daráló- és

keverőkészülék, a főzőlap és az üvegedények, valamint a sósav és a pepszin

használata. Vigyázni kell a jég darabolásakor a mechanikai sérülések elkerülése

érdekében.

c. Gyűjtőminták mechanikailag támogatott emésztéses módszere / szűréses

izolációs technika



használata. Vigyázni kell a jég darabolásakor a mechanikai sérülések elkerülése

érdekében, valamint a vízlégszivattyú működtetésekor a Gelman-tölcsér és az

Erlenmeyer-lombik pontos illesztésre.

d. Automata emésztéses módszer maximum 35 g tömegű gyűjtőmintához




36

használata. A Trichomatic készülék kezelésekor figyelni kell, hogy használat

előtt a reakciókamra alatt elhelyezett szelepet ki kell nyitni, majd be kell zárni.

A készülék fertőtlenítése minden pozitív minta mérése után szükséges. A munka

végeztével egy teljes programot végig kell végezni tiszta vízzel.

Ha az emésztés nem volt teljes mértékű a mérés megkezdése előtt, a

reakciókamrában visszamarad hab vagy emésztőfolyadék. Ekkor új szűrő

behelyezése után tiszta vízzel feltöltött állapotban kell egy programot elindítani.

e. Trichonoszkópos vizsgálat


keverőkészülék, a főzőlap és az üvegedények, valamint az ecetsav és a kálium-

hidroxid-oldat használata. Vigyázni kell a kompresszórium használatakor.

Egy vizsgáló személy egy nap 840 darab mintánál (15 házisertés vagy 10

vaddisznó) többet nem vizsgálhat!

3. Speciális laboratóriumi munkavédelmi szabályok a trichinella

fagyasztásos kezelésekor

Fagyasztott állapotban érkezett mintákat ebben az állapotukban, más mintáktól

elkülönítetten, zárva kell tárolni, - 25 oC alatti hőmérsékleten. A fagyasztó

helyiségek, alagút stb. kezelésekor a munkavégzés során vigyázni kell a

fagyásos betegségek elkerülésére (lásd MT hatályos rendelkezései). A fagyott

állapotban levő mintákat vastag kesztyűben vagy fogóeszközzel szabad a

hűtőhelyre/ről mozgatni, a hűtött légtérben pedig a törvény által szabályozott

időtartamban szabad tartózkodni.

4. Speciális munkavédelmi szabályok a trichinellával fertőzött minták

szállításakor, tárolásakor, megsemmisítésekor

Tároláskor, szállításkor vigyázni kell a csomagolás sértetlenségének

biztosítására. A sérült csomagolású mintákat azonnal el kell különíteni, a vele

érintkező anyagokat, felületeket vegyszerrel (pl. formalinnal) fertőtleníteni kell.

Tilos a fertőzött vagy fertőzés-gyanús anyagokat, mintákat, ezekkel érintkező

csomagolóanyagokat stb. a lefolyóba juttatni, kommunális hulladék közé

keverni. A fertőzött vagy fertőzés-gyanús anyagok ártalmatlanítása egész

tömegükben 60 oC-ra melegítéssel törtéhet.

Az esetlegesen mégis előforduló balesetek miatt a munkavégzés ideje alatt a

mérőhelyiségben kell lenni min. 10 liter tiszta víznek, a laboratórium

egészségügyi csomagjában pedig kell lenni fertőtlenítő folyadéknak, sebkötöző

eszközöknek és az égési sérülések elsődleges kezelésére szolgáló

készítményeknek.

A szabályzatot képzések anyagának tartalmazni kell, ellenőrizhető módon meg

kell ismertetni azt a vizsgálatokban résztvevő valamennyi személlyel, a. Meg

kell győződni arról, hogy az érintettek értik a szabályokat, és rendszeresen

ellenőrizni kell, hogy be is tartják azokat.

Rendkívül fontos, hogy a közösség intézményei, a közvélemény és az

érdekelt felek bizalommal legyenek a Hatóság iránt. Ezért létfontosságú a

Hatóság függetlenségének, tevékenysége magas tudományos színvonalának,

átláthatóságának és hatékonyságának biztosítása. A Hatóságnak rendelkeznie

kell a megfelelő eszközökkel, hogy elláthassa szerepe betöltéséhez szükséges

minden feladatát. Így a Hatóság – a függetlenség és átláthatóság alapján

elfogadott működési elvein túl – olyan szervezet, amely nyitott és folyamatos


37

kapcsolatban áll a fogyasztókkal és az egyéb érdekelt csoportokkal.

A közösség egyes tagországaiban jelentkező élelmiszer- és takarmánybiztonsági

események, melyek az árúk szabad mozgása miatt nem ismernek „határt”,

szükségessé vált a tagállamok és a Bizottság napi operatív tájékoztatásában egy

információs rendszer kialakítása, melynek alapjai, elődjei már korábban

megvoltak. Az általános termékbiztonságról szóló, 1992. június 29-i 92/59/EGK

tanácsi irányelv szerint már létrejött egy sürgősségi riasztórendszer. Ez a

rendszer élelmiszerekre és ipari termékekre vonatkozik, takarmányokra nem. A

közelmúlt élelmiszerválságai felhívták a figyelmet az élelmiszerekre és

takarmányokra vonatkozó hatékonyabb és szélesebb körű sürgősségi

riasztórendszer felállításának szükségességére. A felülvizsgált rendszert a

Bizottság működteti, a hálózat tagjai pedig a tagállamok, a Bizottság és a

Hatóság. A rendszer nem terjed ki a 87/600/Euratom tanácsi határozatban

meghatározott radiológiai veszélyhelyzet esetén történő gyors információcserére

vonatkozó közösségi szabályozásra.

1. melyik jogszabály foglalja össze a közösségi élelmiszerszabályozás

alapjait?

2. miért van egységes élelmiszerszabályozásra szükség?

3. fogalmazza meg mit jelent az élelmiszerbiztonság?

4. milyen irányú vizsgálatokkal lehet igazolni egy élelmiszer

megfelelősségét?

5. milyen okból hozták létre az EFSA-t?

6. mit jelent a nyomonkövetés?

7. mi az oka annak, hogy valamennyi vállalkozás esetében szükséges

nyomonkövetési rendszerek kiépítése?

8. mi az indoka annak, hogy a nyomonkövetési rendszerek az adott

vállalkozás valamennyi fázisában szükségesek?

9. a csomagolóanyagok, élelmiszeradalékok vonatkozásában is

szükségesek a nyomonkövetési rendszerek?

10. tapasztalatai szerint, a friss húsok, hasított félsertések, negyedelt marha

húsok esetében milyen nyomonkövetési rendszerek működnek?

11. a takarmányiparra vonatkozó 178-as előírások?

12. milyen szoros összefüggés mutatkozik a takarmánybiztonság és az

élelmiszerbiztonság között?

13. milyen munkabiztonsági előírások vonatkoznak az állati eredetű

élelmiszerek ellenőrzésében résztvevő dolgozókra?

14. az élelmiszerek ellenőrzésében résztvevő ellenőrző szervezetekre

vonatkozó előírások?

15. az élelmiszerek ellenőrzésében résztvevő ellenőrökre vonatkozó

előírások?

16. az élelmiszerek ellenőrzésében résztvevő laboratóriumokra vonatkozó

előírások?

17. milyen környezetvédelmi aspektusai vannak az élelmiszer-előállításnak?

18. milyen környezetvédelmi aspektusai vannak az élelmiszer-

ellenőrzésnek?

19. minek alapján helyezte az élelmiszerjog az elsődleges felelősséget az

élelmiszer- és takarmányvállalkozókra?

20. meglátása szerint milyen felelősség terheli az ellenőrző hatóságot?

Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 178/2002/EK rendelet · PDF fileDr....

Documents

Transcript of Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 178/2002/EK rendelet · PDF fileDr....