1teszt.szolnok.hu/Pedprogramok/2010/Óvodák/2010 SZVO HOP... · Web viewJósika u.2. 9 209...

„Nekünk minden gyermek fontos”

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ÉS

PEDAGÓGIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY

HELYI NEVELÉSI PROGRAM

SZOLNOK

2010.

0


A helyi nevelési programot benyújtó intézmény:

Szolnok Városi ÓvodákEgységes Pedagógiai Szakszolgálat és

Pedagógiai- szakmai Szolgáltató Intézmény

5000 Szolnok, Baross u. 10. – 12.

Telefon: 56/512 – 814

Telefax: 56/421 - 618

E-mail: [email protected]

Alapító okirat szám: 259//2009. (X..29. ) sz. Közgyűlési határozatTörzsszám: 577818OM-azonosító: 201071

1

mailto:[email protected]


Tartalomjegyzék

1 Bevezetés 41.1 A program benyújtását meghatározós törvényességi háttér,

fenntartói elvárások4

1.2 Az intézmény története 51.3 Szakmai mérföldkövek 62. Helyzetelemzés 72.1 Intézményünk adatai, feladatai 72.2 Tárgyi – személyi erőforrásaink 82.3 Szakmai értékrendünket formáló pályázataink 112.4 Tagintézményi adatok 122.5 Tagintézmények feltételrendszere 133. Intézményünk érték és célrendszere 163.1 Értékazonosság és az előnyös különbözőség tagóvodáink között 193.1.1 A Szolnok Városi Óvodák értékeinek viszonya 193.1.2 Az előnyös különbözőség megjelenítése tagintézményi szinten 203.2 Alapelveink 223.3 Általános nevelési cél, valamint az Önkormányzati

Minőségirányítási Programból és az alapfeladatok ellátásából adódó feladatok

24

3.4 Küldetésnyilatkozat, jövőkép 254. A „MI” óvodásaink – gyermekkép 255. A „MI” tagóvodáink – óvodakép 266. Az óvodai nevelés feltételei 267. A megvalósulás megkülönböztető kritériumai, döntő tényezői 287.1 Érzelmi nevelés, szocializáció 287.2 Játék, élményen alapuló nevelés 357.3 Egészséges életmódra nevelés 367.4 Azonos értékrend, együttműködés, szakmai felelősség 388. Általános tevékenységi formák 398.1 Játék 418.1.1 A játék szerepe a szocializációban 418.2 Mese – vers 428.3 Ének, zene, énekes játék 468.4 Rajzolás, mintázás, kézimunka 508.5 Mozgás 548.6 Külső világ tevékeny megismerése 598.7 Munka 668.8 Tanulás 688.8.1 Tanulási tartalom megjelenítésének lehetőségei 68

8.9 Differenciálás 708.10 Módszerek, eljárások a program megvalósításához 729. Célrendszerünkkel kapcsolatos további feladataink 739.1 Az ÖMIP-ből adódó pedagógiai feladataink 749.2 Alapító okiratban meghatározott alapfeladataink 749.2.1 Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 789.2.2 Integrációs feladatok 789.2.3 Tehetséggondozás 8610. Az intézményi fejlesztéseket, az innovációkat követő 96

2


feladataink 10.1 Az óvodai nevelés záró szakasza 9710.2 „Varázsceruza” szakmai program 6-7 éves gyermekek óvodai

nevelésére101

11. A gyermekek fejlődésének nyomonkövetése 10211.1 Megfigyelések, mérések 10611.2 Utánkövetés 10712. Feladataink a működéssel kapcsolatban 10813. Dokumentálással kapcsolatos feladatok 10914. Együttműködési rendszerek 11114.1 Belső együttműködés 11314.2 Intézményi fórumrendszer 11514.3 Külső kapcsolatok, szakmai partnereink 11615. A nevelési program nyilvánossága 11615.1 A hozzáférhető elhelyezés biztosítása 11715.2 A tájékoztatáskérés és erre a tájékoztatás adás rendje 11716. Záró rendelkezések 11716.1 A program hatálya, hatályba lépése 11816.2 A felülvizsgálat rendje 11817. Legitimációs záradék 11818 Felhasznált szakirodalom jegyzéke 120

3


1. BEVEZETÉS

1.1 A program benyújtását meghatározó törvényességi háttér, fenntartói elvárások.

Az „Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja” módosító Kormányrendelet 255/2009. (XI.20.) a kihirdetést követő napon lépett hatályba azzal, hogy az intézményeknek a rendeletbe foglaltaknak megfelelően felül kell vizsgálniuk helyi nevelési programjukat, melyet először a 2010/2011-es óvodai nevelési évben kell alkalmazniuk.

Milyen feladatokat ró a nevelőtestületre a felülvizsgálat?

A helyi nevelési programunk tartalmi felülvizsgálatát, és a törvényességi érvényesítését.

A 2007-óta zajló értékegyeztetési folyamat – Szocializáció, Érzelmi nevelés - eredményeivel kiegészítve biztosítjuk a területre vonatkozó pedagógiai eljárások közös megközelítését, az pedagógiai feladatokkal kapcsolatos elvárások tisztázását.

A nevelőtestület feladata a közös értelmezés, konstruktív szakmai párbeszéd keretében az egyeztetés, a javaslattétel, majd az elfogadott közös értékekre kialakított folyamatok lépéseit a saját tagintézményi adottságokhoz, a tagintézményi nevelési rendszerbe adaptálni a teljes szakmai felelősség jegyében.

Mindezek feltételezik a tagóvodai nevelési gyakorlat teljes átlátását, a rendszeres pedagógiai munkát, valamint a szolnoki óvodák közös pedagógiai értékrendjével, szemléletével való azonosulását.A közoktatási intézmények rendszerszerű működését az alábbi törvények szabályozzák:

Szabályozó dokumentumok Szabályozó tartalma

LXXIX/1993. törvény a közoktatásról Közoktatásról szóló törvény

137/1996. (VIII. 28.) Kormány Rendelet Óvodai nevelés országos alapprogramjának módosításáról

255/2009. (XI.20.) Kormány Rendelet Óvodai nevelés országos alapprogramjának módosításáról

11/1994 (VI.8.) MKM rendelet Sajátos nevelési igényű gyermek nevelése

2/2005. (III.1.) OM. rendelet Sajátos nevelési igényű gyermek óvoda nevelésének irányelvei

2003. évi CXXV. törvényAz egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény

4


1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről szóló és gyámügyi igazgatásról szóló

149/1997. (IX.10.) Kormány Rendelet A gyermekek védelméről szóló és gyámügyi igazgatás módosításáról szóló

611/1994. (VI.8.)MKM rendelet A gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követése

259/2009. (X.29.) Szolnok Megyei Jogú város közgyűlési határozat

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai – szakmai Szolgáltató Intézmény szakfeladat ellátásáról

A Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata nevelési – oktatási intézményeire vonatkozó elvárásait az Önkormányzati Minőségirányítási Programban határozza meg, melyek teljesítéséhez kapcsolódó intézményi feladatokat nevelési programunk tartalmazza.

1.2. Az intézmény története

Az intézmény kialakulásának történetét bemutató folyamat a szolnoki óvodai intézményrendszer alakulását mutatja be.

1980.VIII.0113 óvodai intézmény alakult, az iskolákkal a közös működés megszűnt.

1992.XII.31Megszűnt az Óvodai Gazdálkodási Szervezet (közös gazdálkodó szerv)

1993.01.01Önállóan gazdálkodó jogkört megkapták az óvodai Intézmények

1999. V.31 Szolnok Megyei jogú Város Önkormányzata Közgyűlési határozata dönt az intézmény összevonásáról

1999.VI. 30. Megszűnnek a jogelőd intézmények

1999.VII.01Az Óvodai Igazgatóságok (I-II-III-IV) megalakulnak, önálló jogi személyként, önálló munkáltatói és gazdálkodói jogkörrel

2007.VII.01.

Megalakul a Szolnok Városi Óvodák intézménye, a jogelőd négy óvodai igazgatóság összevonásávalÖnálló munkáltatói és részben önálló gazdálkodási jogkörrel.

2008.VII.01.

A Szolnok Városi Óvodák többcélú közoktatási intézményként működik. Az intézmény neve változik ennek megfelelően: Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató Intézmény. (a továbbiakban a megnevezésre a Szolnok Városi Óvodák elnevezést használjuk)

5


Jogelőd intézményeink

1.3 Szakmai mérföldkövek

Évszám Szakmai esemény Dokumentum

2007/2008-as nevelési év Közös értékek egyeztetése

Szolnok Városi Óvodák Helyi Nevelési Programja

2008

Az intézmény feladatellátása, új intézmény egységgel bővült:Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Alapító okirat

2008. szeptember 01-

„VARÁZSCERUZA”Városi szintű szakmai innovációs folyamat: szakmai program kidolgozása a 6-7 éves gyermekek óvodai nevelésére irányulóan

Szakmai anyag

2009. szeptember 01-

TÁMOP 3.1.4.Kompetencia alapú óvodai nevelés bevezetése az Eszterlánc és a Hold úti óvodában

Tagóvodai programrészek implementációja

2010 Tehetségpont regisztráció Regisztrációs lap

2010Szolgáltató Város szolnoki mintaprojektben való részvételéért

Oklevél

2010

IIASA-Shiba Alapítvány elismerése az intézmény kiemelkedő minőségfejlesztő munkájáért

Oklevél

2010 TÁMOP 3.4.4.Országos Tehetségsegítő

Tehetségprogram(kidolgozása

6

Jogelőd intézmény neve Jogelőd intézmény címe

I.sz. Óvodai Igazgatóság 5000 Szolnok, Czakó E. u 4.II.sz. Óvodai Igazgatóság 5000 Szolnok, Jósika u.2.III.sz. Óvodai Igazgatóság 5000 Szolnok, Liget u. 25.IV.sz. Óvodai Igazgatóság 5000 Szolnok, Szapáry u. 8.


Hálózat kialakítása, egységes szemlélet kialakítása a tehetséggondozás területén

folyamatban)

2010. szeptember 01

Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai-szakmai Szolgáltató intézmény Helyi Nevelési Program átdolgozása, módosítása

Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai-szakmai Szolgáltató intézményHelyi Nevelési Programja

2. HELYZETELEMZÉS

2.1. Intézményünk adatai, feladatai

A Szolnok Városi Óvodák a város egész területén biztosítja az óvodás korú gyermekek nevelését.A fenntartó 166/2007. (VI.21.) sz. közgyűlési határozata rendelkezett az intézmény adatairól, feladatairól, működése feltételeiről: Alapító okirat (1. sz. melléklet) A Szolnok Városi Óvodák feladata biztosítani a gyermekek óvodai nevelését három éves kortól a tankötelezettség kezdetéig. A feladatból adódóan alaptevékenységi körében megalapozza a gyermek személyiségének és képességeinek fejlődését és biztosítja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat.A Rózsa u. 1/B. alatti tagintézményben lokálisan integrált gyógypedagógiai csoport működik 9 férőhellyel. A csoportba felvehető sajátos nevelési igényű gyermekek középsúlyos fogyatékosok.

Székhely: Szolnok, Baross u. 10-12.

Az intézmény óvodai csoportjainak száma: 97Az intézményi pedagógus álláshelyek száma:

ebből Pedagógiai Szakszolgálat21713

Az intézményi nem pedagógus álláshelyek száma:185/2007.(VIII.28.) kr. módosításában

169,5

Álláshelyeink száma összesen: 386,5Az intézménybe felvehető tényleges maximális gyermeklétszám: 2342

Meghatározza a feladatok ellátásához rendelkezésre bocsátott ingatlanokat, az ingatlanok nagyságát és helyrajzi számait. (22 tagintézmény)

A 217/2008. (VII.24.) sz. közgyűlési határozat 1. sz. mellékletében a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata meghatározza, hogy a Szolnok Városi Óvodák Egységes

7


Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató Intézmény, többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény.Bővül az intézmény feladat-ellátási köre: biztosítja a pedagógiai szakszolgálat keretében a nevelési tanácsadást, a logopédiai ellátást és a konduktív pedagógiai ellátást, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében a pedagógusok képzését, továbbképzését, önképzését szervezi meg.

A 259/2009. (X.29.) számú közgyűlési határozata (3. sz. melléklet) kiegészítő tevékenység szakfeladatrendszer változást hagyott jóvá alapító okirat 4. pontja szerint:A 2010 – es évben tevékenységi körünk bővítése miatt beépült az „Az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás.”

2.2 Tárgyi – személyi erőforrásaink

Intézményünk megalakulása óta egyik kiemelt feladatunknak tekintjük a tárgyi feltételrendszer folyamatos fejlesztését. Feltételrendszer bővítését meghatározó jogszabályok

1. 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet tartalmazza a nevelési – oktatási intézmények kötelező eszközeit és felszereléseit. A rendeletben szereplő feltételek megfelelésének biztosítása.

2. Óvodai játszóudvarok eszközfelszereltségének feltételei az MSZ En 1176 szabványban foglaltak alapján, az általános biztonságtechnikai követelmények és vizsgálati módszerek betartása, fenntartása.

3. Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatása a 28/2009. (VIII.19) OKM rendelet szerint.

A gyermekek nevelését óvodáinkban esztétikus, tiszta tárgyi környezet szolgálja. Óvodáink parkosított játszóudvarán elhelyezett játékeszközök felülvizsgálatát az EU-s szabványnak megfelelően, folyamatosan intézményünk szakember bevonásával végzi. A megfelelősség kialakításához a költségvetés pénzügyi támogatást biztosít.Az óvodai játszóudvarok fejlesztésének eredményei, hogy hinták, csúszdák, kötélpálya, billenő eszközök, zárt játékeszközök és térhálóseszközökkel bővült felszereltsége, amelyek változatos tevékenységet nyújtanak és a gyerekek szabad mozgásigény kielégítését szolgálják.

A tagóvodák rendelkeznek az óvodai nevelés feladatellátásához szükséges alapvető eszközökkel. Folyamatosan gazdagítják eszközkészletüket a tagintézmény nevelési programrészének megvalósulását szolgáló eszközrendszer bővítésével. Ehhez minden anyagi, vagy támogatási lehetőséget megragadnak: pályázati lehetőségek kihasználása, alapítványi és természetbeni támogatások, egyéb civil és magánszemélyek adományai. Az elmúlt időszakban a pályázati források által bővült eszközcsoportok: mozgásfejlesztő eszközök, báb, hagyományos játékeszközök, vizuális eszközök, anyanyelv fejlesztő, zenei képességfejlesztő eszközök, drámajáték eszközeiAz intézményi szintű eszközfejlesztés koncepcionális, rendszerű. Befolyásolja a partnerek igényének elégedettsége, a SZVÓ közös szakmai értékrendjének megvalósulását segítő feltételrendszer meglévősége, a tanulást segítő eszközök folyamatos differenciált fejlesztése az óvodai nevelés területein. További meghatározó szempont az eszközfejlesztésben, a helyi szakmai innováció gyakorlati megvalósulását biztosító tárgyi feltételrendszer. (pl: tehetségfejlesztés)

8


Minden szolnoki óvoda ma már rendelkezik fejlesztő szobával, ahol a szakpedagógusok által végzett egyéni fejlesztések történnek. A tevékenységet segítő eszközrendszer biztosított: halmozottan fogyatékos gyermekek mozgásfejlesztő eszközei, autizmus zavarral küzdő gyermek kommunikációjának specialitását szolgáló vizuális kommunikációs játékok, beszédfogyatékosok és súlyos beszédhibák korrekcióját segítő logopédiai alapkészlet, értelmi fejlesztés eszközei, látássérült, hallásfogyatékos gyermek állapotának javítását célzó eszközök. A jövőben szükségesnek látjuk a logopédia területéhez tartozó eszközök tovább bővítését és a pszichológiai vizsgálati eszközök fejlesztését.Az infrastruktúra intézményi szintű ellátottsága megfelelő. Minden tagóvoda teljes körű informatikai eszközrendszerrel (hardver és szoftver) rendelkezik, elektronikus kapcsolatrendszer és internet hozzáférés megoldott. Oktatás informatikai eszközeink is bővültek: projektor, mágnes tábla, multifunkcionális nyomtatók tekintetében.Intézményi és tagóvodai szinten 2009-ben teljes körű gyermek törzsadat kialakítása megtörtént, amely a teljes körű óvodai nevelést igénybevevő gyerekek adatainak tárolását és azok közvetlen lehívását segíti. (a normatíva és a statisztika alapja). A jövőben kívánjuk tovább bővíteni az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat által ellátott gyermekek (BTM, SNI) egyéni fejlődési haladási napló naprakész információinak használatával.Fejlesztési törekvéseink: a tagintézmények saját hálózatrendszerét kívánjuk kialakítani, amely még hatékonyabbá tenné, gyorsítaná az információáramlást intézményi szinten.

A Szolnok Városi Óvodák nevelőtestületére jellemző a tenni akarás, az új feladatok megoldásához az önfejlődés, a megújulás képessége, a szakmai kapcsolatok keresése és a napi munkafolyamatok tudatos végzése. Az életen áttartó tanulás, a folyamatos szellemi megújulás, önképzés mind többségi erőforrás a nevelőtestületben jelen van.

(Nevelőtestületünk szakmai képzettségének összetétele 2010-es állapot szerint)

A fenti ábra jól tükrözi, hogy a továbbképzések területei a közös szakmai értékrendünkhöz kapcsolódó szakmai többletek megszerzésére irányulnak, így feltételezik a helyi nevelési programunk gyakorlati megvalósítását, képviseletét

9


Nevelőtestületünk tagjainak többsége szakmailag igényes, a módszertani kultúrájukat folyamatosan megújítva szívesen vesznek részt az óvodai nevelés tevékenységformáihoz kapcsolódó továbbképzésein. (47%)

Az alábbi években nagyon keresett kollégáink körében a felsőfokú intézmények által meghirdetett szakvizsgás képzés. Ez a képzési forma jó lehetőséget ad kollégáink számára, hogy bizonyos szakmai területeken átfogó, mélyebb ismereteket szerezzenek, szakmai területenként specializálódjanak. A megszerzett új kompetenciákkal intézményi és óvodai szinten látnak el hatékony fejlesztő munkát. (14,5)

Több tagintézményünk helyi gyakorlatában a mozgás az általános óvodai tevékenységi formán túlmutatóan új tartalmakkal, módszerekkel gazdagodik. (9%)

Megnövekedett az érdeklődés az óvodai projektpedagógia alkalmazása irányába, ezen a területen is aktív a képzési hajlandóság. (6%)

Intézményi szinten fontosnak tartjuk, a gyermeki fejlettségére irányuló diagnosztizáló mérési rendszer alkalmazását. Folyamatosan segítjük az ez irányú képzés, Difer –továbbképzés megszerzését óvodánként. (3,5%)

Óvodapedagógusaink a napi nevelőmunkában jelentkező nehéz, problémás nevelési helyzetek megoldására irányuló továbbképzéseken az elmúlt évben szívesen vettek részt. Szakmai megoldásokkal gazdagodtak, módszertani eszköztáruk bővült. (8,5%)

Olyan új kihívások, társadalmi változások, sokirányú elvárás mutatja magát az oktatásban az óvodapedagógia területén, amely sokszor bizonytalanságot vált ki mindannyinkból. Fontosnak érezzük önfejlődésünkben személyiségünk fejlesztésére irányuló testi – lelki egészségünk megtartását szolgáló cselekvési formák megtanulását. Intézményi szinten humánerőforrás áll rendelkezésünkre ezen a területen is, akikkel a jövőben együttműködve szeretnénk kollégáink részére igény szerint konzultációs hálózatot kiépíteni, (esetmegbeszélés) támogatást, megerősítést nyújtani saját lelki épségük, lelki kultúrájuk karbantartáshoz, kiteljesítéséhez. (10%)

2.3. Szakmai értékrendünket formáló pályázataink:

Pályázat megnevezése Taralma Időszaka Résztvevők

TÁMOP 3.4.4. Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása

A projekt célja, hogy intézményünk olyan tehetségponttá váljon a program kapcsán, amely szakmai segítséget képes nyújtani pedagógusoknak, szülőknek, gyermekeknek a tehetségsegítés terén, ugyanakkor a város, a térség intézményei számára is szolgáltat egy jól működő tehetséghálózat részeként.Együttműködések biztosítása, jó gyakorlatok megismerése, tanácsadások, tehetségsegítő szakmai műhely működési rendjének kidolgozása, a pedagógusok kompetenciáinak megerősítése.

2010.08.25 – 2011.08.25

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai – szakmai Szolgáltató Intézmény

10


TÁMOP 3.1.4/08/2. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben„A kompetencia alapú oktatás elterjesztéséért Szolnokon”

Nevelőtestület módszertani kultúrájának megújítása, pedagógus továbbképzésben való részvétel, jó gyakorlat megismerése, szemléletváltás.Kompetencia alapú óvodai programcsomag adaptálása, beillesztése a helyi nevelési programba.Pedagógiai gyakorlat kidolgozása, pályázati program implementációja, tapasztaltok átadása.

2009.03.19 – 2010.08.31Fenntarthatóság +5 év

Feladat ellátási hely Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai – szakmai Szolgáltató IntézményHold úti tagóvodaEszterlánc tagóvoda

2.4.Tagintézményi adatok

Intézmény egység,

tagintézmény neve,címe

Csopor-tok száma

Férőhely száma Pedagógiai Programrészek

Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Szapáry u. 8.Árnyas ÓvodaTemető u.13. 4 80 Az Árnyas Óvoda Nevelési Programja

Csallóköz úti ÓvodaCsallóköz 19-21 3 73 Csallóköz úti Óvoda Helyi Nevelési programja

Csemetekert ÓvodaVércse u.11. 3 63 Kerek világ gyerekszemmel

Eszterlánc ÓvodaKrúdy u.129. 4 107 „Eszterlánc” nevelési program

Gézengúz ÓvodaAdy E. 24/A 2 50 Lépésről – Lépésre Óvodai Program

Hétszínvirág ÓvodaFiumei u.8-10 7 167 Környezetbarát Óvodai Program

Hold úti ÓvodaHold u.12. 4 88 Mozgásfejlesztésre Épülő Saját Készítésű

ProgramKacsa úti ÓvodaKacsa u.2. 3 74 Kacsa úti Óvoda Helyi Óvodai Programja

Kertvárosi ÓvodaNapsugár u.20. 2 38 Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program

KolozsváriKolozsvár u. 17. 5 111 Hagyományőrző Óvodai Program

Liget úti ÓvodaLiget u.25. 4 97 „Óvodai Nevelés a Művészetek Eszközeivel”

Manóvár ÓvodaBajtárs u. 8-12 4 100 Manóvár Óvoda Helyi Nevelési Program

Munkácsy úti ÓvodaMunkácsy u.17. 6 150 Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program

11


Nyitnikék ÓvodaDobó u.29. 5 111 A Nyitnikék Óvoda Helyi Nevelési Programja

Pitypang ÓvodaJósika u.2. 9 209 Művészeti nevelés lehetőségei a Pitypang

ÓvodábanRózsa úti ÓvodaRózsa u.1/b 3 63 „Óvodai Nevelés a Művészetek Eszközeivel”

„Add a kezed!”Szapáry úti ÓvodaSzapáry u.8. 6 142 „Gyermek ember”

Százszorszép ÓvodaCzakó u. 2. 4 80 Százszorszép Óvoda Nevelési programja

Szivárvány ÓvodaAranyi S. u. 1/b 7 167 „Addig is míg nagy leszek”

Tesz-Vesz ÓvodaKároly R.u.11. 2 49 „Lépésről-Lépésre Óvodai Program”

Csicsergő ÓvodaWágner krt.1/a 3 75 „Csicsergő”

Zengő ÓvodaCzakó E. u.4. 7 167 „Kerek világ gyermekszemmel”

2.5 A tagintézmények feltételrendszere:

Tagóvoda Feltételrendszer

Árnyas Óvoda

Az óvoda udvara szép, tágas, gondozott. Méretéből adódóan nagyon sok és változatos mozgáslehetőséget biztosít. A mozgásfejlesztő eszközök gazdag eszköztárával rendelkeznek A csoportszobák esztétikumában egyéni arculatok tükröződnek. Tisztaságtól ragyogó a környezet.A tagóvoda két épületben van, a megosztottság csak fizikai értelemben van jelen. A két épületben azonos értékrend alapján dolgozó kollégákkal találkozhatunk. Élősarkot valamennyi csoportban gondoznak a gyermekek.

Csallóköz úti Óvoda

Az óvoda a város egyik legelmaradottabb területén helyezkedik el, jórészt a környék roma családjainak gyermekeit fogadják. Lehetőségeikhez képest, jó szándékkal, igyekezve próbálják külső-belső feltételeiket alakítani, kitartóan a sok nehézséggel küszködve.- A dolgozók törekvései és elhivatottsága a tárgyi feltételek megteremtésében példaértékű: saját készítésű játékok, használt játékok gyűjtése.

CsemetekertÓvoda

Családi házas övezetben fekszik az épület. Gyermekeik szórt szociokultúrális háttérrel érkeznek. Az épület adottságai jónak mondhatóak, nagyon sokat tesznek az ott dolgozó kollégák a folyamatos fejlesztésekért, az állag megóvásért. Az óvodakép esztétikus.- Sok saját készítésű játékeszköz a csoportokban.- Gazdagon felszerelt eszközök és játékeszközök.- Belépéskor az épület tükrözi az óvodába folyó pedagógiai munkát.- Tiszta, rendezett, hívogató az óvoda.

12


Csicsergő Óvoda

Az épület adottságait igyekeztek kihasználni: jó tárgyi felszereltség, változatos udvari felszíni formák kihasználása a mozgásfejlesztésben.- Az épület helyiségeire vonatkozó előnyöket az óvoda megfelelően használja a pedagógiai programjának megfelelően: só szoba, tornaszoba, könyvtárszoba.

Eszterlánc Óvoda

Régi iskolaépületből lett átalakítva, ligetes, parkosított udvarán változatos fajátékok találhatók. Az óvodaépület karbantartására, megújulására törekszenek az óvoda dolgozói.- Az óvodának 3 külön bejárata van. Valamennyi folyosórészben a szülők számára fontos információkat közzé teszik.- A tágas udvar adta lehetőségeket az udvari játék alkalmával a pedagógusok tudatosan használják, fejlesztik.

Gézengúz Óvoda

Az óvoda külső-belső környezet igényes, az intézményben folyó szakmai munkát jól tükrözi. Pontos és egyértelmű tájékoztatók segítik az óvodahasználók informáltságát az óvodai életről.- Az óvoda kiemelt pedagógiai értékrendjét és az óvodában folyó pedagógiai munkát kiválóan tükrözi az épület belső esztétikai hatása.- Az évszakhoz, projektekhez kapcsolódó gyermekmunkák a folyosón közzé vannak téve. Látszik a mindennapos, tervszerűen megvalósuló pedagógiai munka.

Hétszínvirág Óvoda

Az óvoda épületének állagmegóvása korából adódóan nagy odafigyelést igényel, de ezt az ott dolgozó kollégák folyamatosan segítik. Az épület sajátos adottságát nagyszerű összhanggal alakították ki, illeszkedően az intézmény szakmai arculatához. Egy óvoda két külön álló épülettel. Az épület adottságaiból adódó fizikai megosztottság ellenére a pedagógiai munka minősége, az óvoda arculata tudatos és azonos napi gyakorlatot és szemléletet mutat.

Hold úti Óvoda

Családi házas övezetben helyezkedik el az óvoda régi épülete, nagyszerű parkosított udvar veszi körül. Változatos mozgásformák gyakorlására alkalmas. Csoportszobái gazdagon felszereltek, a tárgyi feltétel nagyon gazdag. A játékok megválasztása tudatos nevelői munka eredménye. A folyosó esztétikájában az óvoda kiemelt pedagógiai értékrendje kiválóan tükröződik.

Kacsa úti Óvoda

Nyugodt, csendes környezetben fekszik az óvoda, udvara árnyas, közlekedési parkkal felszerelt. Szép csoportszobák, egy tornaszoba és fejlesztő szoba segíti a nevelőmunkát. Családias légkörű óvoda.- A kissé kedvezőtlenebb elosztású óvodai épületet barátságos esztétikai elemekkel ellensúlyozzák a kollégák.- Virágos ablakokkal teszik gazdagabbá az épület külső és belső látványát.

13


Kertvárosi Óvoda

Az épület családias térelosztásának előnyeit az óvoda beépíti a napi tevékenységkínálatok rendszerébe. A csoportok közötti átjárhatóság a gyerekek számára egész nap biztosítva van: különösen a játéktevékenységek és eszközök megválasztásában. - Az óvoda meseszép környezetét az udvari játékok folyamatos fejlesztésével, bővítésével teszik még kellemesebbé.- Kellemes, finom színek, egységes esztétikailag odaillő játékeszköz tárolók és kiváló minőségű játékeszközök közül válogathatnak az idejáró gyerekek.

Kolozsvári úti Óvoda

Az óvoda nagy gondot fordít a külső és belső esztétikára, a csoportszobák egységességére.- Az óvoda tudatosan és tervezett módon alakítja és fejleszti a beépített udvari játékok EU szabványnak való megfelelését.- Az óvoda épületének adottságait megfelelően használja (szinte minden helység fontos funkcióval ellátott).- Az óvoda kiemelt pedagógiai értékei és előnyös különbözősége belépéskor tükröződik.

Liget úti Óvoda

Kultúrált, esztétikus, ápolt és gondos környezet, a szakmai munka, az arculat tükröződik már a belépéskor. A művészeti hatások tudatos kialakítása az óvoda egész épületében, a mosdóktól az öltözőkön át a csoportszobákig lefedik az óvodaképet. A több bejárat ellenére a szülők tájékoztatása valamennyi csoporthoz tartozó faliújságon megtörténik. Az udvar lehetőségeit a gyógy-lovaglás feltételeinek kialakításával gazdagították.

Manóvár Óvoda

Az óvoda épülete jól felszerelt, esztétikusan kialakított külső-belső környezettel rendelkezik, szép, otthonos.- A csoportszobák térbeépítése inkább nyitott. Vegyes korcsoportok vannak. A jól felszerelt csoportszobák, a torna és fejlesztőszoba a mozgásfejlesztő eszközök széles kínálatát adja.

Munkácsy úti Óvoda

A kellemes, nagy forgalomtól távol eső, zöldövezeti környezet, a gondozott, nagy udvar, az esztétikusan, igényesen kialakított csoportszobák ideális lehetőséget és teret nyújtanak gyermekeink egészséges fejlesztéséhez, fejlődéséhez.Óvodai életünkben-az érzelmi biztonság megteremtésén túl- az egészséges életvitel igényének kialakítását, a változatos, mindennapi mozgástevékenységek biztosítását, a környezettudatos nevelést kiemelt érékként kezeljük.

Nyitnikék Óvoda

A régebbi épület alapvetően kissé kedvezőtlenebb adottságait a nevelőközösség az óvoda programjához igazította- A célszerűen kialakított, program-specifikus terek, a természetes anyagok használata meleg légkörűvé teszi az óvodát. A folyamatos együttes tevékenység jellemző:- Az udvar nagyon gondozott és karbantartott, az avartalanításban a karbantartóval a gyerekek együtt dolgoznak. - A csoportok veteményeskerttel is rendelkeznek.- A mozgáslehetőség feltételei a csoportok többségében biztosított.

Pitypang Óvoda A hatalmas épület esztétikája összhangot mutat és tükrözi az ott folyó szakmai munkát. Csoportszobái esztétikusak, gazdag eszközrendszerrel rendelkeznek, optimálisak. Az épület adottságából adódóan több bejáratot és folyosórészt használnak a szülők. Az óvoda lehetőségeihez képest mindent elkövet azért, hogy minden szülő megfelelően legyen tájékoztatva, a szükséges információkat időben megkapja.

14


- Tágas és világos karbantartott öltözők és mosdók találhatók az épületben.- A tornaterem és a mozgásfejlesztő eszközök széles kínálata az óvodai szervezett mozgásfejlesztést hatékonyan biztosítja.

Rózsa úti ÓvodaCsaládias jellegű épület, játszóudvara a jó játék lehetőségét nyújtja a gyermekek számára. A lokálisan szegregált csoport kialakítása, felszereltsége biztosítja a fejlesztés lehetőségeit.

Szapáry úti Óvoda

Belvárosi, parkosított udvarral rendelkező óvoda. Nagy hangsúlyt fektetnek a tárgyi és esztétikai fejlesztésre, elkötelezett és hiteles pedagógiai munkájuk az óvoda arculatán tükröződik.Világos, tágas, kellemes csoportszobák, a gyermekmosdók felújítását az elmúlt években kezdték meg.

SzázszorszépÓvoda

Az óvoda épülete apró részletekre kiterjedően igényes, esztétikus, ízléses. Adottságaikat maximálisan kihasználják. Az épületben jól tükröződik az óvodában folyó szakmai munka, program-specifikus a környezet. Tárgyi felszereltsége jó, folyamatosan bővül- A középső folyosórész beépítése (színpad, projekt produktumok bemutatása) nagy szakmai lehetőség az óvoda számára.

Szivárvány Óvoda

Esztétikus, igényes, folyamatosan alakított az óvoda külső-belső környezete. Csoportszobái harmonikusan berendezettek, jól felszereltek, a mozgásra motiváló környezetet biztosítják. A nevelési program értékrendjéhez igazodik a feltételrendszer kialakításánál.- Belépéskor egyre inkább látható az óvoda kiemelt pedagógiai értékrendje, arculata.- Az épület adottsága nagyon előnyös: egy központi folyosóról jut el minden gyermek és szülő saját öltözőrészéhez.- A tagintézmény az óvoda épületének adottságait jól használja: tornaszoba, kézműves műhely, könyvtárszoba.

Tesz- Vesz Óvoda

Az óvoda épülete kellemes lakóház benyomását kelti. Sajnos az udvar mérete is ezt mutatja, igen szűkös mozgástér áll a gyermekek rendelkezésére. A két csoportszoba otthonosan kialakított.- Az óvodaudvar szűkös adottságait (kicsi udvar, kevés játéktér és beépített játékeszköz) az óvodapedagógusok megfelelően ellensúlyozzák és teszik színesebbé változatos és mobil játékeszközök rendszeres használatával.

Zengő Óvoda

A lakótelepen elhelyezkedő színfolt az óvoda. Rendezettsége, igényessége minden belépő számára szembetűnő. Az innovatív, kreatív pedagógiai munka a csoportok kialakításán, a felszereltség fejlesztésében, az épületen, az óvodaképen elkerülhetetlenül nyomot hagy: igazi projekt-helyszín.- Az udvari játékok többsége EU szabványnak megfelelő. Az udvari játékok választékát és színvonalát folyamatosan mobil udvari eszközök bővítésével teszik színesebbé.- A játékeszközök és kellékek széleskörűen biztosítottak, az óvodai projekt témák megvalósítását szolgálják.

3. Intézményünk érték és célrendszere

Intézményünk valamennyi szolnoki óvodás nevelését biztosítja. Az esélyegyenlőség az egyenlő hozzáférés megvalósulásának első alapköve, hogy a valamennyi városrészben, valamennyi óvodást az óvodai alaptevékenységekre vonatkozóan azonos értékrenden alapuló, azonos nevelési hatások érjék. Az általunk közösen meghatározott „zsinór mérték” azt a pedagógiai alap minőséget mutatja, amely alatt egyetlen óvodapedagógus kollégánk sem szeretne teljesíteni.

15


Ezért értékegyeztető folyamatokon alapulóan, szakmai párbeszédeken keresztül határozzuk meg azonos szakmai értékrendünket, melyet nevelőtestületünk szakmai felelősséggel felvállal. Értékazonosság és megtartás, folyamatosan kiemelt szerepet kap a szakmai együttműködésünkben.

A közös szakmai értékrenden felül értékes pedagógiai tartalmak gazdagítják a szolnoki óvodai nevelés minőségét. Tagóvodáink helyi pedagógiai rendszerében az óvodai nevelés egyes területe többlet tartalmakkal valósulhat meg.A felvállalt többlet önmagában is rendszerszerű, megállja a helyét, hiszen célja, alapelvei, feladatai, feltételrendszere, módszerei, a kollégák szakmai hozzáértése, valamint az óvodai– és csoporthagyományok a választott érték körül egységet képviselnek, ebben az értelemben a megvalósulást jelentik az óvodai mindennapokban. Szakmai elvárásunk szakmai felelősségünk okán a tagóvodai többletekkel szemben, hogy a már működő, közös értékrendünkhöz koherensen illeszkedjen, és segítse annak magas szintű megvalósulását saját eszközein keresztül.

Célrendszerünk:

Pedagógiai értékek Működési értékek

Érzelmi nevelés Azonos értékrendJáték és tevékenységben történő

tanulásszervezésEgyüttműködés

Egészséges életmódra nevelés Szakmai felelősség

A pedagógiai értékelemek egyeztetésének ütemezése

Pedagógiai értékelemek Célrendszer

Értékegyeztetési szakasz/

megvalósulási idő1.Érzelmi nevelés, szocializáció

Érzelmileg gazdag, pozitív beállítódású, magabiztos gyermek.

Megvalósulási idő2012-ig

2.Játék és tevékenységben történő tanulásszervezés

Nyitott, motivált, érdeklődő gyermek, aki az iskolai életre alkalmassá válik.

Értékegyeztetési szakasz 2017-ig

3.Egészséges életmódra nevelés

A kultúrált, egészséges életvitel igénye gyermekeink benső értékévé váljon.

folyamatosan

16


A működési értékelemek megvalósításának ütemezése:

Működési érték elemek Célrendszer Megvalósulás

határideje

1.Azonos értékrendIntézményünk nevelőtestülete és alkalmazotti köre fordítson nagy gondot arra, hogy közösen egyeztetett és elfogadott értékrend alapján végezze napi munkáját.

2012 év

2.Együttműködés

Az értékegyeztetés és értékmegtartás folyamatában tartsuk tiszteletben társ tagóvodáink eltérő pedagógiai gyakorlatát. Célunk, hogy a tagóvodák egymás eredményét megismerjék, a tapasztalataikat átadják. Fontos, hogy a külön egységek érezzék, hogy együtt eredményesebbek lehetnek.

2012 év

3.Szakmai felelősség

A szakmai felelősséget felvállalva őrizzük meg a tagóvodák szakmai autonómiáját.Az önértékelés, önelemzés, önfejlesztés folyamatos gyakorlásával biztosítsuk, hogy az esetleges problémák megoldódjanak, és a fejlődés élő igény legyen intézményünkben.

2012 év

17

Játék és tevékenységben

történő tanulás-szervezés

Érzelmi nevelés szocializáció

Komprehenzív egységes

programmal dolgozó óvodák:

Kolozsvári úti óvoda

Roma kultúra: Tesz – Vesz

óvoda, Csallóköz úti

óvoda

Külső világ megismerésére nevelés:

Csemetekert óvoda, Kolozsvári úti óvoda,

Kertvárosi óvoda, Munkácsy úti óvoda, Kacsa

úti óvoda, Hétszínvirág óvoda

Egészséges életmódra nevelés:

Hold úti óvoda, Kacsa úti óvoda, Munkácsy

úti óvoda, Hétszínvirág óvoda, Rózsa úti óvoda, Nyitnikék

óvoda

Néphagyomány ápolás: Kolozsvári úti

óvoda, Eszterlánc óvoda, Zengő óvoda,

Csicsergő óvoda, Nyitnikék óvoda

Tevékenység központú: Gézengúz

óvoda

MozgásKertvárosi óvoda, Hold úti óvoda, Szapáry úti óvoda,

Szivárvány óvoda, Manóvár óvoda, Pitypang óvoda,

Árnyas óvoda, Munkácsy úti óvoda, Hétszínvirág óvoda

Tehetséggondozás: Liget úti óvoda, Zengő óvoda, Manóvár óvoda,

Százszorszép óvoda, Pitypang óvoda, Árnyas

óvoda, Szapáry úti óvoda, Szivárvány óvoda, Hétszínvirág óvoda

Kompetencia alapú nevelési oktatás:

Zengő óvoda, Százszorszép óvoda,

Eszterlánc óvoda, Hold úti óvoda

Mese – vers: Százszorszép

óvoda, Szapáry úti óvoda

Művészeti nevelés:

Liget úti óvoda, Eszterlánc óvoda, Rózsa úti óvoda

Játék: Manóvár óvoda, Nyitnikék óvoda

Projektpedagógia: Zengő óvoda,

Szapáry úti óvoda, Hétszínvirág óvoda,

Kolozsvári úti óvoda, Csemetekert óvoda,

Gézengúz óvoda

SZVÓ

Egészséges életmódra nevelés


3.1 Értékazonosság és az előnyös különbözőség tagóvodáink között

3.1.1 A SZVÓ értékeinek viszonya

18


3.1.2 Az előnyös különbözőség megjelenítése tagintézményi szinten

Tagintézmény neve Tagintézmények előnyös különbözőségeiÁrnyas óvoda Mozgás

Közlekedésre nevelés Tehetségdecentrum - Játék - Vár

Csallóköz úti Óvoda Magyar és cigány származású 3-6-7 éves korú

gyermekek együtt nevelése Cigány kulturális nevelés magyar nyelven Kisebbségi önazonosság ápolása

Csemetekert óvoda Projekt pedagógia Játékba integrált tanulásszervezés Környezetvédelmi nevelés

Csicsergő óvoda Néphagyományápolás, Anyanyelvi fejlesztés, Komplex Művészeti élmények biztosítása

„Eszterlánc" óvoda

Kompetencia alapú nevelés, képességfejlesztés Saját innováció - erdei program Projektrenszerű, kooperatív tanulásszervezés Néphagyomány ápolás - jeles napok Művészeti nevelés

Gézengúz óvoda Tevékenységközpontok rendszere. Pojektrendszerű tanulási forma.

Hétszínvirág óvoda

Zöld óvoda – környezetbarát óvodai program Egészséges életvitel alakítása Mozgás Tehetségdecentrum: kognitív terület

Hold úti óvoda Egészséges életmódra nevelés Környezettudatos nevelés Kompetencia alapú nevelés

Kacsa úti óvoda Egészséges életmód, mozgás Erdei óvoda, környezeti nevelés

Kertvárosi óvoda Környezetvédelem Mozgás

Kolozsvári úti óvoda

Hagyományápolás Környezettudatos nevelés Anyanyelvi nevelés Projektrendszerű-tanulás szervezés Egyéni és differenciált fejlesztés Komprehenzív egységes program

19


Liget úti óvoda

Tehetségdecentrum: "Kreatív palánták" /zene, dráma, vizuális/, „ZENEVELDE"- Kodály-módszer alkalmazásával

Fenntartható környezettudatos magatartás alakítása a dráma eszközeivel.

Művészeti nevelésManóvár óvoda Játék

Mozgás Tehetségdecentrum „Manó Műhely”, „Hangolka”

Munkácsy úti óvoda Egészséges életmódra nevelés Mozgás Környezettudatos nevelés

Nyitnikék óvoda Játék Néphagyomány ápolás Egészséges életmódra nevelés

Pitypang óvoda Mozgás Művészeti élmények Tehetségdecentrum: ének – zene területén

Rózsa úti óvoda Művészeti nevelés Egészséges életmódra nevelés Sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása,

integrálása

Szapáry utcai óvoda Projektben történő tanulásszervezés Spontán és szervezett mozgás Tehetségdecentrum – Ének – zene, vizuális, mese –

vers területen

Százszorszép óvoda

Tehetségdecentrum „Túl az Óperencián” Mese – vers – bábozás – dramatizálás területén

„Mesefának ezer ága” - Komplex személyiség fejlesztés a mesén keresztül

Óvoda - család újszerű gyakorlata: bevontság, együttműködés

Szivárvány óvoda Mozgás Tehettségdecentrum: mozgás területen

Tesz-Vesz óvoda sajátos tevékenységközpontok rendszere hátránykompenzáció családsegítéssel

Zengő óvoda

néphagyományok ápolása, népi kismesterségek környezetvédelem -"Fürkész-telek" környezetkultúra élményorientált projektalapú játékba ágyazott

tevékenységszervezés Tehetségdecentrum: "Dúr-moll zeneműhely

és kognitív terület

20


3.2. Alapelveink

Az alapelveink meghatározásánál az alábbi hármas egység elfogadása fontos számunkra:1. A gyermeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg2. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, amelyet az óvodai

nevelés kiegészít.3. Az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására irányul.

Legfontosabb alapelveink:

A gyermekek mindenekfelett álló érdekeit figyelembe véve szervezzük és valósítjuk meg óvodai nevelésünket a gyermeki jogok és alapvető szabadságuk tiszteletben tartásával, az egyenlő hozzáférés biztosításával.

Óvodai nevelésünk meghatározó kulcsszereplője az óvodapedagógus. Tudatosan képviseli közös szakmai értékeinket, alapelveinket az óvodai nevelés mindennapjaiban az óvodai élet minden területén felkészült és megalapozott a tervező munkája. Nevelői tevékenységét folyamatos napi felkészülés jellemzi – teljes személyiségével vesz részt a gyermekek nevelésében.

A szolnoki óvodásoknak joguk van ahhoz, hogy megkapják a nekik megfelelő gondoskodást és nevelést. Olyan nyitott és rugalmas időkeretet teremtünk, mely igazodik egyéni szükségleteikhez, életkori és egyéni sajátosságaikhoz, fejlődési üteméhez: kialakításában meghatározó szempont: a folyamatosság, rendszeresség, a kiszámíthatóságot teremtő ismétlődés,

A gyermekeink személyiségét, gyermeki méltóságát és jogait tiszteletben tartjuk, számukra védelmet biztosítunk, fizikai és lelki erőszakkal szemben.

A játék óvodásaink elsődleges, természetes módon megjelenő tevékenysége. Mindennapjaikban elsődlegesen teret adunk az önkéntes, szabad gyermeki játékválasztásnak, ahol a szükségleteknek megfelelően, visszatérően, hosszan, tartósan, zavartalanul játszanak. Elvünk, hogy óvodásaink szabadjátékként élnek meg minden olyan gyermek által kezdeményezett játék tevékenységet az óvodai mindennapokban, amely engedi a szabad választás a tevékenységben, a társakban, az eszközökben és időtartamban.

Az óvodapedagógus által tudatosan előkészített, megtervezett játékkörnyezetben gyermekeinket fejlesztő, erősítő, élményt nyújtó tevékenységgel, kezdeményezett játékként kínáljuk. Fontosnak tartjuk a gyermek és az óvodapedagógus által kezdeményezett játéktevékenységek szerepét a mindennapokban az egyensúlyt fenntartva, a gyermek életkorához, egyéni játékszükségletéhez mérten, a szabad játék mellett.

Az óvodai munkajellegű tevékenységek nagy lehetőséget hordoznak gyermekeink számára a közösségért végzett tevékenységek örömének megélésében. A munka jellegű tevékenységek a szocializációs folyamat fontos elemeként a normák, értékek, szabályok kiépülését is segítik. Elsődlegesnek tartjuk a munkaformák közül a gyermek önállósulási törekvését szolgáló magas szintű önkiszolgáló tevékenységeinek segítését.

Óvodás korban igazi ismeret az, amit a gyermek érdeklődésének megfelelően előzetes tudására alapozottan, cselekvésen keresztül szerez meg. Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermekeket, tudatosan, folyamatosan „szellemi portékáit”(Pető Ágnes 2010) kínálja.

A hatékony nevelőmunka alapja óvodásunk személyiségének alapos ismerete, célzott képességeinek, készségeinek megfigyelése, diagnosztizáló mérése. Egyéni képességeihez igazodó arra épülő óvodai tevékenységrendszert teremtünk, valósítunk meg.

21


A gondozás kiemelt szerepet kap az óvodai élet szervezésében, segíti a gyermekek önállóságát, a gyermekek komfort érzésének megteremtését, hogy biológiai szükségletei maradéktalanul kielégüljenek, gondozott, rendezett legyen.

A gyermek fejlődésének alapja, hogy gondoskodó szeretet, folytonos, stabil biztonság vegye körül.

Óvodai életünk meghatározója a kölcsönös bizalom, tiszteletre, együttműködésre épülő légkör. Mind a felnőtt - gyermek, mind a gyermekek közötti szociális, kommunikációs kapcsolatokban érvényesülnie kell a tiszteletnek, az illemnek, a viselkedéskultúrát meghatározó egyéb értékeknek.

Ahány gyermek, annyi személyiség. Tiszteletben tartjuk óvodásaink eltérő különbözőségeit, minden területen az óvodai nevelésben a differenciált bánásmódot alkalmazunk, hiszen ez minden óvodásunkat megilleti.

Intézményünk inkluzív szemlélete a befogadás: kölcsönös segítőkészség értékein és a másság felé természetes odafordulás értékein alapul.

A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. A sajátos nevelési igényű gyermekek és az őket nevelő óvodapedagógusok számára

hozzáférhető az a szakmai külön támogatás: szakmai konzultációk, folyamatosan vezetett és értékelt egyéni fejlesztési tervdokumentáció, amely szükség szerint a feladatok ellátását segíti. Nevelési céljaink, elvárásaink alkalmazkodnak a gyermekek sajátos szükségleteihez.

Egységes Pedagógiai Szakszolgálatunk (ezentúl EPSZ) kollégái nem csak az egyéni fejlesztéseket végzik el, hanem segítik óvónőinket nagyon jó, szoros kölcsönös kapcsolattal a csoportban előforduló sajátos nevelési helyzetek megoldásában.

Tiszteljük és elfogadjuk az eltérő identitást, kulturális különbözőségeket, az elkülönülő kultúrák együttélését. Mindannyian hiszünk az együttnevelés hatékonyságában, annak esélyteremtő lehetőségében. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeinket kiemelt, érzékeny pedagógiai figyelemmel neveljük a mindennapi nevelőmunka során. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt figyelemmel tervezzük és valósítjuk meg valamennyi óvodai tevékenységhez kapcsolódóan anyanyelvi feladatainkat,

A gyermekek alapvető igénye a mozgás. Hisszük, hogy a megfelelő feltételek (idő, helyszín, eszköz, módszer, attitűd) biztosításával kialakítható az edzettségnek olyan állapota, amely alkalmassá teszi gyermekeinket az életkoruknak megfelelő terhelhetőségre (mentális és fizikai).

Óvodásaink neveléséhez egészséges környezetet, megfelelő napirendet biztosítunk, jelentős alapvetés a megfelelő életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

A gyermek egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen, hogy érzelmileg biztonságban legyen az óvodai környezetben, ahol mindennapjait éli. Elengedhetetlen, hogy derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül, társaival és a felnőttekkel való kapcsolat során pozitív, kedvező hatások, élmények érjék. A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg mennyit ér a közösségben.

A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. Segít neki abban, hogy a körülött lévő szűkebb és tágabb környezetben sikeresen legyen mihamarabb önálló, valamint a társadalmi viselkedés alapvető szabályait elsajátíthassa. Fejlődik igényessége, elvárás- és normarendszere,kötelesség érzéke, felelősségtudata, amely a sikeres iskolai beilleszkedés alapja.

Az óvodai nevelés családi nevelést kiegészítő funkcióját, csak úgy tudjuk megvalósítani, ha megismerjük a hozzánk járó gyermekek családjainak szokásait és közelítjük azokat az óvodai nevelési szokásokhoz, a folyamatos párbeszéd lehetőségét biztosító kapcsolatformák működtetésével.

22


Gyermekeink életében az óvodáskor végére bekövetkező természetes változás - az intézményváltás. A szolnoki általános iskolákkal kiépített szakmai kapcsolat tartalmaival az intézményváltás időszakának feszültségét igyekszünk csökkenteni, a gyermekeink érzelmi motivációs bázisát erősítve a várakozás jótékony érzelmi légkörét megteremtve ezt az átmenetet segítjük óvodásainknak.

3.3. Általános nevelési cél, valamint az Önkormányzati Minőségirányítási Programból és az alapfeladatok ellátásából adódó célok

Általános nevelési cél

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja tükrében nevelésünk általános célja óvodás gyermekeink személyiségének kibontakoztatása az életkori- és egyéni sajátosságokra épülő pedagógiai eljárások alkalmazásával. A megvalósuláshoz az eltérő fejlődési ütemhez igazodó, és a saját nevelési igény szerinti speciális pedagógiai eljárásokat működtetünk.

Az ÖMIP-ből adódó nevelési célok

Terület Célrendszer Megvalósulás határideje

1. Testi-lelki egészség Egészséges életvitel igényének alakítása a gyermek testi – lelki fejlődésének elősegítése 5 év

2. Művészeti nevelés A művészet értékeinek közvetítése, magasabb rendű érzelmek fejlesztése. 5 év

3. Alapkészségek és a tanulási képességek

Az óvodás gyermekek életkorának és egyéni fejlődési ütemének megfelelő alapkészségek

elsajátítása és a tanulási képességek fejlesztése.

5 év

4. A lakókörnyezethez való kötődés A városunkhoz való érzelmi kötődés erősítése 5 év

5. Az átlagtól eltérő teljesítményű gyermekek

támogatása

A felzárkóztatás és a tehetséggondozás megvalósulása 5 év

6. Szocializációs hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy

beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő

gyermekek hátránykompenzációja.

E hátrányok kompenzációjának megvalósítása.

5 év

7. GyermekvédelemA gyermekvédelmi törvénynek megfelelően

általános és speciális gyermekvédelmi feladatok ellátása 5 év

Alapító okiratban meghatározott további alapfeladatok ellátásával kapcsolatos célok

23


Elem Célrendszer Megvalósulás ideje

1.Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése

Gyógypedagógiai ellátás feltételeinek, rendszerének kialakítása, működtetése 5 év

2.Etnikai kisebbségi óvodai nevelés

Kisebbségi önazonosság ápolása: a gyermek sajátos kultúrájából és a

családi életvitelből adódó eltérések figyelembevételével. 5 év

3.4. Küldetésnyilatkozat, jövőkép

Küldetésnyilatkozat

Mi a Szolnok Városi Óvodák dolgozói közösen kialakított értékrend alapján, szakmai felelősséggel neveljük, fejlesztjük óvodásainkat.Tagintézményeink sajátos arculatuk, előnyös különbözőségük megtartásával színesítik a város óvodaképét, figyelembe véve az óvodahasználók igényét.Pedagógiai folyamatunk középpontjában a gyermek!

Nekünk minden gyermek fontos!

Jövőkép

A Szolnok Városi Óvodák olyan intézménnyé szeretne válni, ahol a nevelés minden résztvevője fontos, megbecsült!Elhivatottságunkkal és szakmai felelősségünkkel szeretnénk szerepet vállalni az emberi és társadalmi értékek alakításában.

4. A „Mi” óvodásaink - gyermekkép

A szolnoki óvodások szeretnek óvodába járni, és jól érzik magukat nálunk. Mindannyian egyenlő eséllyel, igényeiknek megfelelően vesznek részt az óvodai életben. Kiegyensúlyozott kis személyiségük tele van önbizalommal. Ragaszkodnak a körülöttük lévő felnőttekhez, társaikhoz, a másság természetes számukra – elfogadják egymást. A kapcsolatteremtés nem okoz gondot részükről, szívesen meghitten beszélgetnek egymással és felnőttekkel is. El tudják fogadni, hogy vannak szabályok, amelyekhez bizonyos helyzetekben alkalmazkodni kell. A mi óvodásaink önállóak, nyitottak és érdeklődőek, a megszerzett ismereteik és képességeik, attitűdjük alkalmassá teszi őket az iskolai életre.Bízunk abban, hogy az óvodai nevelés megsegíti őket az életben való beválásban, az egészséges személyiség fejlődésében. Az óvodai évek végére magabiztosak, a közösségi élet és a kulturált életvitel szokásait, normáit ismerik. Fontos számukra az örömteli mozgás, a szabad levegőn történő önfeledt szervezett tevékenység: játék, séta, kirándulás.

5. A „Mi” tagóvodáink – óvodakép

24


Biztonságos, vonzó, meghitt, óvodásaink fejlődését szolgáló optimális környezetet nyújtunk óvodáinkban.A szolnoki óvodák nyitottak, befogadóak, az együttnevelés különböző formáira felkészültek. Tagóvodáinkban gyermek szükségleteire, egyéni képességeire – készségeikre alapozva differenciált, tevékenységorientált óvodai nevelés folyik.Egyéni arculatuk tükrözi az ott folyó, közös értékrenden alapuló tudatos pedagógiai munkát, amelyet igényes, szakmailag jól felkészült kollegák közvetítenek. A gyermekek érzelmi biztonságában, örömmel tevékenykedhetnek, a változatos tevékenységek segítik a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását is. A mindennapokban lehetőséget kínálunk játékra, saját élményű tanulásra.A mindennapi elmélyült beszélgetések, mesélések, verselések, mondókázások gyermekeink beszédtanulásához sokféle tapasztalatszerzésre ad lehetőséget.

6. Az óvodai nevelés feltételei

Az óvodai feltételrendszer döntő meghatározója, katalizátora az óvónő személye, tervező munkája, tudatos pedagógiai jelenléte, modellértékű, mintanyújtó tevékenysége.

Olyan nevelési időkeret kialakítása szükséges, amelyben egyidejűleg, egymás mellett, különböző tevékenységek zajlanak, amelyhez a gyermekek szabadon kapcsolódhatnak .A párhuzamosan végzett tevékenységek szervezése megkívánja a pedagógustól az előzetes tervezést arra vonatkozóan, hogy mit tart maga számára elsődleges feladatnak.

Az óvodapedagógus nevelői attitűdjében elfogadó, támogató, bátorító, motiváló, segítőtárs. Pedagógus szerepe partneri, a gyermekekkel együttműködő, amelynek során a feltétel nélküli elfogadás a gyermeket önmagáért való tisztelete vezérli. Nevelésünk hatékonyságához alapvetően fontos a pedagógus szuggesztivitása, az érzelmi töltés megőrzésének képessége, az, hogy felnőttként is rá tudjon csodálkozni a körülötte lévő világra.

Kommunikációjában hiteles – nevelési helyzetben a gyermekkel való kapcsolattartásban úgy cselekszik, beszél, ahogyan érez. Mosolyával, gesztusaival, mimikájával motiváló, bíztató metakommunikációjával átsegíti a gyermeket a nehézségeken.

A vele való tevékenységben-biztonságban érzik gyermekeink magukat, mert tudják, hogy az óvónő személyében érdeklődésre, elismerésre számíthatnak. Segítőkész és segítségre kész állapotban van a gyermekek között, akihez a gyermekek bármikor fordulhatnak.

Bíztató, bátorító, bizalmat mutató a gyermekkel szemben – önbizalmat ad. Ösztönző módszereivel elősegíti, hogy a gyermek aktívan vegyen részt saját tanulási folyamatában.

Szakmai, pedagógiai felkészültségében rendelkezik a gyermek hatékony tanulását, önmegvalósítását támogató, korszerű módszerekkel, eljárásokkal (kísérletezés, kipróbálás, vita, vélemény, tanakodás, kétely és vesztés, buzdítás, provokálás, gondolkodásra késztető kérdések). Változatos tanulási- és szervezési formákat alkalmaz.

Fontosnak tartjuk kollégáink szakmai felkészültségében a differenciáláshoz kapcsolódó elméleti, módszertani ismeretek meglétét. A gyermekek fejlettségi szintjét szem előtt tartava differenciál a megváltozott körülmények között visszatérő, ismétlődő módon teret ad a gyermeki tevékenység gyakorlására.

Olyan pedagógiai, támogató környezetet alakítunk ki a hátrányos helyzetű gyermekeink, sajátos nevelési igényű gyermekeink, nemzeti, etnikai kisebbség

25


kultúrához tartozó számára,a pedagógiaié s tárgyi feltételrendszer megteremtésével, a csoportban dolgozók összehangolt munkarend kialakításával, amely személyiségüknek, mentális, optimális fejlődését szolgálja. Ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetessé válik.

A speciális helyzetek, igények ellátásának megfelelően speciális szakembereket biztosítunk, törekedve a sajátos nevelési igény és az óvodai nevelés összhangjára. A feladatok ellátásához nélkülözhetetlen a hagyományos óvodai élet ismerete és az, ahhoz igazított egyéni ellátási rendszer kialakítása, továbbá a hatékony ellátás feltételezi a z ellátásban résztvevő óvoda pedagógusok és a szakpedagógusok közös tervezési feladatait és szakmai megbeszéléseket.

A szakpszichológus folyamatos konzultációs alkalmakkal segíti az óvodapedagógus csoportban végzett munkáját a sajátos nevelési igényre vonatkozóan.

Nevelőtestületünkben törekszünk az együttélési esélyeket hordozó lehetőségeket biztosítani a kulturális értékek egyenrangú megjelenítésével, az önazonosság megőrzésével.

Korszerű óvodapedagógiai módszerekkel, a szülőkkel való partnerei együttműködéssel kívánjuk az eredményes együttműködést megvalósítani a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeink hatékony nevelése érdekében (részletezően lsd. IPR programrészt.)

A dajka a nevelőmunkában társ és segítő, az óvodapedagógussal összehangolt munkája döntően hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez, melyet feltételez a nevelési évindítás előtti és év közbeni folyamatos munkatársi megbeszélés.

Tagóvodánk külső, belső kialakításakor elsődleges szempont, hogy annak berendezése igazodjon óvodásaink folyamatosan változó fizikai adottságaihoz. A kialakított terek alkalmasak legyenek a gyermekek mozgás és játék igényének kielégítésére, a nap bármely szakaszában, számukra hozzáférhető módon. Az óvoda egész épülete, annak berendezése a gyermekek biztonságát kell, hogy szolgálják.

Tagóvodáinknak rendelkeznek a helyi nevelési gyakorlat megvalósítását feltételező eszközrendszerrel. Továbbá, olyan kialakított helyiségekkel, melyek alkalmasak munkatársaink megfelelő munkakörnyezetére, elkülönült, speciális nevelést biztosító helyiségre, a szülőkkel való beszélgetésre. Nélkülözhetetlen a speciális ellátásához szükséges eszközrendszer megléte.

Mind a napi, mind a heti rend kialakításánál meghatározó szempont az óvodai tevékenységek között az egyensúly megtartása, mely változó arányt mutat az életkor előre haladtéval, de elsődlegesen a játék, a gyermek önfejlesztésére fordított ideje kap kitüntetett szerepet.

A gyermek a játékban fejlődik leghatékonyabban, ezért a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására irányuló célzott nevelői eljárásaink ebben a színtérben valósulnak meg. Olyan élményforrásokat biztosítunk óvodásaink játéktevékenységéhez, amely motiválja a tanulást, ismereteket szerez benne, tanul, sikerélményekhez, örömökhöz jut – így bontakozik ki teljes személyisége.

Óvodásaink neveléséhez biztonságos, egészséges környezetet, megfelelő napirendet biztosítunk. E folyamatok működésében alapvető elvárás a csoportban működő felnőttek szoros, egymás munkáját erősítő együttműködése.

Az óvoda családdal való kapcsolattartásának alapvető feltétele az intézményi kapcsolattartás formáinak kialakítása, annak tartalmi kidolgozása. Óvodáink nyitott intézményként működnek, engedik a szülők számara igényeiknek megfelelő betekintési, bekapcsolódási lehetőségeket. A folyamatos kapcsolattartás, folyamatos párbeszéd működtetése nélkülözhetetlen, hogy a gyermekek meglévő fejlettségi szintjükről, egyéni fejlődési tempóban fejlődjenek.

26


7.A megvalósulás megkülönböztető kritériumai, döntő tényezői

7.1 Érzelmi nevelés, szocializáció

Cél: Érzelmileg gazdag, pozitív beállítódású, a társas viszonyokban magabiztos gyermek.Feladat: 1. Érzelmi nevelés terén fontos, hogy már az óvodába lépéskor kedvező hatások érjék a

gyermekeket. Érzelmeikben megerősítve, elfogadó, derűs óvodapedagógusi attitűddel,

szemlélettel, otthonos légkörben neveljük őket. Az óvodai felvétel előtt személyes kapcsolat kialakítására biztosítunk

lehetőségeket, tagóvodáként különböző tartalmi megjelenítésében: játszóház, ovi-kukucska, Mikulás várás, dúdolgató stb…tervezett, szervezett formában

A felvételt követően intézményi szinten azonos időpontban tartott szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket. A gyermek biztonságát erősítve itt kerül sor a családlátogatás, személyes elbeszélgetés időpontjainak egyeztetésére.

2. A nevelési év indítását megelőzően a csoport feltételrendszerét felülvizsgáljuk, felújítjuk és biztosítjuk a megfelelő eszközöket. Gyermekek jele, nagy nyomtatott betűs neve, fényképe az öltözőszekrényen, az

iratgyűjtős dosszién A csoportszoba berendezését az adott életkor tevékenységeinek jellegzetességeihez

igazítjuk Minden újonnan érkező óvodásunknál, évközben is lehetőség szerint elévégezzük

az óvodába lépést megelőzően a családlátogatást, ahol a szülők nevelési módszereire, a gyermek megismerésére és az óvodára irányuló igényekre vonatkozó kérdésekre, intézményi szinten azonos anamnézis lapot töltünk ki.( lsd.3.sz.melléklet)

Apró játékokkal készülünk az első óvodai napra, új gyermek esetében. a csoportszoba kialakításánál biztosítjuk az egyéni elvonulást, pihenést: fekvésre,

relaxálásra alkalmas, elhatárolt kuckók, sarkok létrehozásával, amely helyszíne a napindító beszélgetéseknek

A szülői igényeknek megfelelő befogadási időszakot biztosítjuk, a bölcsődés gyermekek első két óvodai napján délelőtt a bölcsődei gondozónők közreműködését szívesen fogadjuk.

A befogadás időszakában, az első két hétben biztosítjuk a személyi állandóságot, a csoportban dolgozó felnőttek egész napos, teljes jelenlétével, a csoport első kedves hagyományai bevezetésével.

A gyermekeket reggeli érkezéskor az óvodapedagógus, nap, mint nap személyesen, szeretettel, hívogatóan fogadja, mind addig amíg erre egyénileg szükségük van.

Az óvodáskor elején a tevékenységszervezések alkalmával kiemelt figyelmet fordítunk a nagy tér biztosítására annak érdekében, hogy a közös együttes tevékenységek (játék, dramatikus utánzó mozgás,vizuális tevékenységek, ölbéli játékok, közös beszélgetős összebújások, stb) során átélt öröm közben lehetőség nyíljon a „MI” és „ EGYÜTT” élményének megélésére.

A csoportok életében megjelennek a csoport – és óvodai hagyományok, ünnepek, mint közös élmények, segítve ezzel a közösségi érzés alakulását.

Az óvodába érkezés, az elalvás, az ébredés egységes elveken alapulnak, szertartásait (ceremóniáit) a tagóvodák egységesítik, szabályozzák.

A gyermek életében egy személyes ünnepet ünneplünk az óvodában a hosszantartó hiányzások esetén a gyermekkel a folyamatos kapcsolattartást működtetjük.

27


A személyes tárgyak gyűjtésének ( otthonról hozott „kincsek”), kialakult rendszere van az óvodában ( kincsesláda, kosár stb.)

Az érzelmi nevelés és szocializációhoz kapcsolódó tárgyi feltételrendszer:

Apró ajándék készítése: (óvodába érkezés a gyermek egyik személye ünnepe) Fénykép, csoportnévsor Nagy nyomtatott betűs gyermek nevek, jelek Iratgyűjtős dosszié, névvel, fényképpel, jellel ellátva Puha dunna, párnák, mesepárnák Ceremóniákhoz: gyertya, magnó, zenei anyag Csoportszimbólumok megjelenítése: csoportszoba ajtón, faliújságon Csoportszoba neve, dolgozó felnőttek nevének feltüntetése Csoportbáb, csoportot jelképző plüssfigura Személyes tárgyak, „kincses kosár”, „kincses láda” Megérkeztem tábla Mosdóban jellel ellátott fogmosó pohár, fésű, fogkefe, törülköző tartó Életkorhoz igazodó csoportszobai felszerelések: bútorok, nyitott polcok, játékeszközök,

önkifejezéshez kapcsolódó eszközök (kibontva lsd. 7-ban)

3. A szocializációs tervünk a gyermeki fejlettség megfigyelési eredményeire épül.(lsd.4.sz.melléklet-megfigyelő lap)

4. Intézményi szinten az óvónők elkészítik (09.20-ig) a csoportra vonatkozó szocializációstervet. Célt, feladatot, módszereket terveznek meg az alábbi területeken:

- egészséges életmód szokásainak kialakítására- az érzelmi biztonság kialakításának megteremtésére- a közösségi nevelés szokásaira, a játékra- és az élmény és tevékenység kínálatra

5. Az éves tevékenységi tervek szocializációs feladatainál tervezzük a közösségi élet, a magasabb rendű, erkölcsi, akarati, esztétikai érzelmek, a magatartási – viselkedési tulajdonságokat fejlesztő,, valamint az állampolgári nevelést megalapozó nevelési feladatainkat. (patrióta-lokálpatrióta nevelés). Alapvető szempont, hogy a gyermek életkori sajátosságait, egyéni szükségleteit, a tiszteletet, az udvariasságot a felnőttek és a gyermekek betartsák egymással szemben.

6. Óvodásaink elsődleges tevékenysége a játék, amely a társas kapcsolatok alakulásának feltétele a gyermeki önkifejezés megvalósulásának színtere. az óvónők folyamatosan a gyermekek között tevékenykednek, együttjátszanak,

kezdeményezéseik, játék ötleteik, utánzó, minta lehetőséget biztosítanak. olyan játékélményekhez juttatják a gyermekeket, amelyben a közösségi „mi”-

élmények megélését erősítik. óvodáinkban a nyugodt játéklégkör megteremtésével, szabad játék és tevékenység

választással segítjük a gyermeki együttműködés képességeinek fejlődését. A gyermekek önálló kezdeményezéseinek, tevékenységeinek, önkifejezéseinek

teret adunk, biztosítva ezzel, hogy játékötleteiket, tevékenységeiket megvalósíthassák.

7. Az óvodai csoportban,- mint szocializációs szintérben,- a sokszintű integráció (HHH,SNI, nemzetségi, etnikai) együttnevelés adta feladataira az óvodapedagógus a nevelési év indítását megelőzően, elméleti megalapozottsággal, tervezésével, feltételrendszer megteremtésével készül fel a gyermek fogadására.

28


Az egyéni fejlődési utak lehetőségét felismeri a gyermek személyiségének alapos feltérképezésével, megismerésével.Önazonosság megtanítását a felkészült pedagógus célzott pedagógiai eszközökkel segíti:

Közös élményeket biztosít a közös játéktevékenységhez, melyekben megjelennek a gyermek egyéni értéktöbbletei, módot ad egymás megismerésére, a társas érintkezésre.

Olyan tevékenységeket szervez, amely módot ad a közösség számára megismerni az egyéni sajátosságok értékeit, a közösség szerveződésre.

Az óvodai hagyományok, ünnepek tartalmában bővítjük, és egymás mellett egyenrangúan megjelenítjük az identitás megőrzéséhez a különböző kulturális értékeket.

Az óvodai csoportba járó külföldi gyermek célországáról, olyan tudás elemeket (népszokások, vers, ének) közvetítünk, amelyeket a magyar óvodások is megértenek és tudják kötni a már meglévő ismereteikhez.

Az előítéletek kialakítását úgy próbáljuk megelőzni az adott óvodai csoportban, hogy változatos csoportformákat alkalmazunk és a feladatokban differenciálunk – növeljük a csoport kohéziót.

8. A szocializáció intenzív időszaka nagyszerű lehetőségeket, helyzeteket hordoz a gyermekekkel folytatott beszélgetésekre, ölbeli játékokra, mely élmény és tevékenységkínálatát az óvodai évek alatt az óvónő folyamatosan ,tudatosan tervezi.(részletese lásd „A játék szerepe a szocializáció” fejezetben)

Óvodáskor elején: a szocializációs folyamat intenzív szakasz időkerete az első félév.

Legfontosabb feladatunknak tekintjük, hogy a gyermek érzelmileg megnyugvást találjon az új környezetben

A gyermekek bevezetése az óvodai tevékenységekbe, a hozzájuk kapcsolódó szokások, szabályok megalapozása

A gyermekek szocializációs fejlettségének megfigyelése a közösen elfogadott intézményi szintű megfigyelési lap alapján- január 15

Az óvónő elkészíti a szocializációs tervet az óvodai élet kezdeti időszakára vonatkozóan-szeptember 20.

Óvodáskor közepe:- a szocializációs folyamat intenzív szakasz időkerete az első két hónap

Az év eleji visszaszoktatás fő tartalmi elemeit az előző évben megélt közösségi élmények adják, a kialakított jó szokások felelevenítése, ismétlődő helyzetekben történő gyakorlása és az új szokáselemek beépítése adja.

A gyermekek szocializációs fejlettségének megfigyelése a közösen elfogadott intézményi szintű megfigyelési lap alapján- szeptember 15

Az eredményekre épülő szocializációs tervet készít- szeptember 20 Megvalósulását nyomon követi, kiértékeli, az intenzív szakaszt lezárja

Óvodáskor záró szakaszában: szintén az első két hónap a szocializáció intenzív szakasz időkerete

29


A nyár utáni visszatérés együttes élmény, közös öröm! Erősítjük a gyermek- gyermek közötti társas kapcsolatokat, a kooperációt és

együttműködést a tevékenységekben és a munka jellegű feladatokkal bővül az óvodai tevékenység repertoár.

A csoporttal közösen kialakított szokásokkal, szabályokkal erősítjük az összetartozás érzését

Az óvónő szocializációs fejlettség megfigyelését, tervezését az előző évhez képest végzi

30


31

1. Start: a tanév indítása a HOP alapjánF: tagóvoda vez., óvónőkH.i.: szept. 1.

Intézményi HOP – a tanévindítás személyi és tárgyi feltételei

Csoportnapló: megfigyelő lap, a szocializációs tervezés szempontrendszere

Csoportnapló: Szocializációs terv

Csoportnapló: szocializációs terv

Csoportnapló: megfigyelő lap2. A gyermekek

szocializációs fejlettségének megfigyeléseF: csoportos óvónőkHi: szeptember15.óvodáskor eleje: január 15.

3. A megfigyelés eredményei alapján csoportra vonatkozó szocializációs terv készítéseF: csoportos óvónőkHi: szept. 20.

4. A szocializációs tervezés feladatainak megvalósítása, a fejlődés nyomonkövetése F. csoportos óvónőkHi. Okt. 31.

Archiválás a csoportnaplóban:-megfigyelőlapok - szocializációs terv- intenzív szocializációs szakasz értékelése

IGEN

NEM

5.1 Az intenzív szocializációs szakasz sikeresen lezárult.Feladat: a szokásrendszer belsővé válásának erősítéseF. csoportos óvónőkHi: aug. 31.

6. Az intenzív szocializációs szakasz lezárult. Az egyéni fejlesztést igénylő gyermekek regisztrálása, a fejlesztési területek pontos meghatározásaF: csoportos óvónőkHi: okt. 31.

Archiválás a csoportnaplóban: - megfigyelőlapok - szocializációs terv- intenzív szocializációs szakasz értékelése az egyéni fejlesztést igénylő gyermekek jellemzői

VÉGE

VÉGE

5. Elégedettek vagyunk – e az eredménnyel:F: csop. óvónőkHi: okt. 31

Csoportnapló: Szocializációs terv

Szocializációs folyamat intenzív szakaszra


A szocializációs folyamat egyéni fejlesztő szakaszában tervezi és megvalósítja az óvodapedagógus azokat az egyénre szabott fejlesztési feladatokat, melyeket első sorban a gyermek kedvelt tevékenységein keresztül egyéni vagy mikrocsoportos formában ismétlődően változatos formában valósít meg.

Óvodáskor elején

Az egyéni fejlesztési feladatok többsége a természetes mindennapi, óvodai szituációkban nagyon tudatos, óvónői célirányos modellálással közös tevékenységekben valósul meg.

Az egyéni fejlesztések dokumentációját február 1-ig készíti el és abban a tervezési feladatainak megvalósulását folyamatosan rögzíti, értékeli.

Óvodáskor közepén

Az egyéni fejlesztő szakasz kezdete november 1-től indul. Az óvónő a már intézményi szinten kialakult rend szerint megtervezi a fejlesztési

területeket és a hozzá kapcsolódó fejlesztési feladatokat. Tudatosan teremt olyan helyzeteket, tevékenységeket, amelyben az általa tervezett

feladatokat megvalósítja a nevelési év folyamán.

Óvodáskor végén

Kitüntetett figyelmet kapnak azok a szociális képességek, amelyek szükségesek a gyermek az életben való alkalmassághoz, a változott körülményekhez való alkalmazkodásához a fejlesztési tervek is elsősorban ezeket a területeket preferálják a gyermek önállóságának, kitartásának erősítésére.

Az óvónő olyan fejlesztési helyzeteket teremt, amelybe a gyermeknek lehetősége van önerejének próbálgatására, erőfeszítéseket tesz a konstruktív feladatok által önfejlődése érdekében.

Az egyéni fejlesztő szakasz kezdete november 1.

32


33

1. Start: az egyéni fejlesztő szakasz indításaF: óvónőkH.i.: nov. 1Óvodákor eleje: febr. 1.

Csoportnapló: az intenzív szocializációs szakasz értékelése az egyéni fejlesztést igénylő gyermekek jellemzői

Csoportnapló: a fejlesztés eredménye az egyéni fejlesztési tervek (1) alapján

Csoportnapló: Egyéni fejlesztési tervekben (1) a fejlesztés eredményének dokumentálása, archiválás

Csoportnapló: egyéni fejlesztési tervekben (1) a részeredmények dokumentálása

Csoportnapló: egyéni fejlesztési tervek

2. Fejlesztési feladatok meghatározásaF: Csoportos óvónőkHi: nov. 15.

3. Az egyéni fejlesztési tervek (1) alapján a tervezett fejlesztések megvalósításaF: Csoportos óvónőkHi: dec. 31

5. folytatjuk az egyéni fejlesztési tervek (2) alapellátását szükség esetén – konzultálás az EPSZ szakembereivel F. Csoportos óvónőkHi. Jan. 15.

4. Eredményes – e a lefutott egyéni fejlesztések

4.1 Az egyéni fejlesztő szakasz lezárult. A gyermekek szocializációs fejlettségi szinte megfelelő.F.: Csoportos óvónőkHi: dec. 31.

Csoportnapló: a fejlesztés eredménye az egyéni fejlesztési tervek (1) alapján

IGEN

NEM

7. Ismételt egyéni fejlesztési tervek (2)elkészítéseF. Csoportos óvónőkHi: febr. 10

6.2 Konzultáció a szülővel a gyermekek továbbirányításárólF. Csoportos óvónőkpszichopedagógusH: febr. 10.

6.3 A szakértői vélemény figyelembe vételével a gyermekek szegregált fejlesztésének megvalósítása, a fejlődés értékelése F. pszichopedagógusHi: jún. 10.

8. Konzultáció a szülővelF: Csoportos óvónőkHi: febr. 10

9. egyéni fejlesztési tervek lefuttatása, kiértékeléseF. Csoportos óvónőkHi: jún. 10.

Csoportnapló:- fogadóóra- szülői hozzáj.(kérelem)

Egyéni fejlesztési tervek (2), a fejlődés eredménye

Csoportnapló:Fogadó óra dokumentálása

Csoportnapló:Egyéni fejlesztési tervek

CsoportnaplóEgyéni fejlesztési tervek (2)

A csoportnapló: - „Megfigyelések értékelése”Tervek lezárása eredmények értékelésévelNyomtatvány - egyéni fejlesztés eredményének dokumentálása, archiválása

VÉGE

VÉGE

Szocializációs folyamat egyéni fejlesztő szakaszra


7.2 Játék, élményen alapuló tanulásszervezés

Cél: Nyitott, motivált és érdeklődő gyermek, aki az iskolai életre alkalmassá válik. Az anyanyelvi nevelés – az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása során kiemelt

szerepet kell, hogy kapjon a beszélő környezettel a helyes minta- és szabályközvetítésével az óvodai nevelő tevékenységben.

Olyan óvodai tevékenységkínálat biztosítása, amely a gyermeki kíváncsiságra, érdeklődésre építve nyújt lehetőséget a gyermek változatos tevékenykedéséhez. A közös felfedező helyzetek, az együttes tevékenységek a sok-sok kérdezés és felelet, az utánzások jó alkalmat teremtenek a spontán tanulásra.

Feladat:1. Az óvónő teremtsen olyan élményszerű környezetet, amely ösztönzi a gyermek

megismerési vágyát, kíváncsiságát, tevékenységi vágyát, természetes beszédkedvét: Felszabadult csoportlégkört teremt, Kedvet csinál a beszélgetéshez. Odafordulást, érdeklődést mutat a gyermek felé, mondandója iránt (nem értékeli,

javítja azt). A gyermekek érdeklődéséből fakadó élményeket szerez, amelyek érzelmi

azonosulást váltanak ki, bevonttá, érdekeltté teszik őt a megismerési folyamatba, aktív, cselekvő, alakító, partneri szerepben.

A gyermek kedvelt tevékenységeire irányuló, gazdag kínálatot teremt meg.2. Feladata, hogy a gyermek számára a tanulási helyzetet olyan módon teremtse meg,

hogy a gyermek szabad választása, egyféle ismeret különböző módon való megmutatása, megtapasztalása érvényesüljön.

3. Az óvodapedagógus által kezdeményezett játék a jó játék lehetőségét nyújtja óvodásaink számára (a játék gyermeki sajátosságait biztosítva: önként vállalt, örömteli), de az óvodapedagógus részéről tanulási cél fogalmazódik meg benne, tartalma, tanulási tartalom.

4. A térbeépítés az óvodai életben gyakori: a tér – a tapasztalatokat, az együtt végzett térátalakító tevékenységek a közös sikerélményeket jelenthetik.

5. A problémahelyzetek kialakulását pedagógiai tudatossággal tervezzük, de a spontán adódó helyzetek lehetőségeit a nap bármely szakában kihasználjuk.

6. Biztosítjuk azokat az élményforrásokat megfelelő arányban, amelyek mind a fiús, mind a lányos játékok és tevékenységek forrásai lehetnek.

7. Az óvodapedagógus szemléletében a gyermekközpontúság a legelső helyen áll: olyan helyzeteket teremt, amely a gyermek igényeit figyelembe veszi és döntéseiben a gyermek érdekeit helyezi előtérbe.

8. A felnőtt – gyermek interakciókban társa az óvónő a gyermekeknek, olyan probléma amelyeket, izgalmakat teremt, melyekben ösztönzi a gyermekeket gondolkodásra, próbálkozásra, tevékenységre.

9. Az óvónő megváltozott szerepben vesz részt az együttdolgozás folyamatában, a játékban. Feladja hétköznapi pedagógusi viselkedési mintáit: engedi, hogy személyiségéből

mást is lássanak a gyerekek. Játékszituációkban szerepet vállal, azonosul, beleélő képessége aktivizálódik a

helyzetekben. Ebben a szerepben szabályozhat, ismeretet, viselkedésbeli és beszéd-

34


nyelvmintát nyújt, véleményeket hívhat elő és provokálhat, de akár fegyelmezhet is.

Fontosnak tartja és segíti, hogy a gyermekek megéljék az „én” és a „mi” élményét. Az óvodán kívüli tapasztalatszerzések élményszerűségét azok kreatív, átgondolt

kiválasztásával, tervszerű megszervezésével és helyes motivációval biztosítja.10. Az adódó élményforrások mélyítésére hatásos helyzeteket, eszközöket és

alapanyagokat biztosít.11. Az óvónő tevékenységében láthatóan megjelenik az öröm, a humor, bele tud

helyezkedni a gyermek érzéseibe, együtt élni vele az eseményeket.12. Közös felfedező helyzetek, az együttes tevékenységek a sok – sok kérdés és felelet,

utánzások jó alkalmat teremtenek saját élményű tanulásra.

7.3 Egészséges életmódra nevelés

Cél: Egészséges életvitel igényének alakítása, egészségvédelem, a gyermek egészségének óvása, megőrzése, betegség megelőzés, kulturált egészség megőrző, környezete védelmében és megvalósításához kapcsolódó szokások alakításaFeladat:1. Az óvodapedagógus teljes életvitelével, megjelenésével, beszédével természetes módon

képviseli az egészséges életvitel, életmód igényét a gyermek felé. Attitűdje, hozzáállása, szemlélete, minden helyzetben ezt erősíti. Mintaadó szerepe döntően meghatározó abban, hogy a gyermek egészséges életvitel iránti igénye kialakuljon

2. Az óvodai nevelés minden területén biztosítja az óvodapedagógus az egészséges életmód és kulturált életvitel, az egészséges és biztonságos, a betegségmegelőzés feltételeit. Tiszta, esztétikus, kulturált és gyermekbarát környezetet Az óvoda dolgozói utánozható, mintaadó modell szerepét A gondozást megsegítő, a gyermek szükségleteit kielégítő tárgyi környezetet és

eszközrendszert Ésszerű, a gyermeki igényéhez illeszkedő rugalmas óvodai időkeretet működtet,

játékra, étkezésre, a szabad levegőn való tartózkodásra, pihenésre, mely a gyermek számára a helyes életritmust, a testi -, lelki egyensúly megtanítását szolgálja.

3. A közösségért végzett munkafolyamataiban a jó szokások elsajátításában, a gyermek saját tevékenységeiben megerősödik, önállósági törekvése fokozódik, magabiztossá válik és alkalmassá arra, hogy mindezeket megváltozott környezetben is biztonsággal képviselni tudja. Ennek egyik fő forrása az udvar – mint közösségi tér –a munkajellegű feladatok elvégzésére: Környezet megóvása, folyamatos tisztán tartása, ápolása Madárvédelem Növények gondozása (konyhakert, virágágyás) Munkavégzéshez szükséges eszközök kialakítása a gyermek biztonságának érdekében nélkülözhetetlen Ezek tartalmi megjelenítését az óvónő a szociális tervben és tevékenységi tervben

rögzíti.4 Olyan egységes és következetes szokásrend kialakítását tartjuk fontosnak, amely

megsegíti a gyermekeket a felnőttől való fokozatos függetlenedésben az önállóság megszerzésében:

35


Elegendő időt biztosít az óvónő a nap szervezésében (folyamatos reggeli, udvarra való kivitel, ebéd, pihentetéshez való készülődés), a gyermekek önkiszolgáló tevékenységeinek munkafolyamataihoz: öltözködéshez, étkeztetéshez, testápolási teendőkhöz.

5. Az óvónő külön megtervezi egyénre szabottan a szocializációs tervben területekre lebontva a csoportjába járó speciális szükségletű óvodás speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi-, lelki feladatait:

Az óvodapedagógus és a speciális szakember konzultációját követően a környezet kialakítását a gyermek fogyatékosságának jellege, súlyossága, mértéke határozza meg.

Sajátos, speciális szükségletű egészséges személyiség fejlődését az óvoda minden dolgozója az elfogadásával, az eredményességeit értékelve támogatja, segíti.

6. Elsődleges feladatunk, hogy a speciális szükségletű gyermekeket állapotukhoz mérten, olyan önállósági szinthez juttassuk el, hogy saját személyükkel kapcsolatos teendők ellátását lehetőség szerint önállóan elvégezzék. A speciális szükségletű gyermekeinél elsősorban a fejlődéshez szükséges speciális eszközöket elfogadtatjuk, a hozzá kapcsolódó szokás – szabályrendszert kialakítjuk, azok használatát megtanítja.

7. Fontosnak tartjuk feladatainkban, hogy minden szolnoki óvodásunk az egészséges életmód – életvitel kialakításának fontos elemeit elsajátítsa: Bemutatjuk, megismertetjük, a higiéniai szokásokat, megfelelő időkeretet

biztosítunk a gyakorlásra. Az óvónő figyelemmel kíséri a gyermekek egyéni gondozásához kapcsolódó

munkafolyamatait, irányítja a gyermek figyelmét a még szükséges munkafolyamatokra, megerősíti a gyermeket a külső környezet rendjéhez kapcsolódó jó szokásaiban.

8. A csoportban dolgozó felnőttek gyermekek között, asztalnál ülve vesznek részt, az étkezésben, mintaadó szerepüket erősítve, képviselve a gyermekek számára az ételek elfogadását, a kulturált étkezési szokások rögzítését. Az étkezések során nagy hagyományt fektetünk az ételek jóízű bekínálására, igény szerinti mennyiség biztosítására, az ételek megnevezésével és azok fontosságával az egészségünk érdekében (az ételek alapanyagainak megismerését, játékos formánba). Szülői igényéhez igazodóan, általuk támogatva biztosítunk a gyermekek számára

zöldségeket, gyümölcsöket, gyógyteát. Erről a szülőkkel a tanévet megnyitó szülői értekezleten hozunk döntést.

Biztosítjuk gyermekeink számára az egész nap során a folyadékbevitelt, az igényükhöz igazodó ivás lehetőségét. A csoportszobában kancsót, poharat, helyezünk el úgy, hogy a gyermekek a nap folyamán bármikor elérjék, önállóságuktól függően bármikor önthessenek maguknak. Ezen felül korán érkező gyermekeink számára a magukkal hozott reggeli elfogyasztásának nyugodt, esztétikus körülményeit biztosítjuk. Amelyik óvodás nem tud, nem hoz magával ételt, az sem éhezhet, hiszen valamennyi csoportunkban biztosítjuk egyrészt a szülőkkel, másrészt a konyhákkal együttműködve ezeknek a gyermekeknek is az étkezés lehetőségét. Büszkék vagyunk arra, hogy óvodáinkban egy gyermek se éhezik!

9. Tudatosan törekszünk gyermekeink egyéni mozgásigényének kielégítésére és ösztönözzük az óvodánk külső, belső környezetének kialakításával: Gyermekeink számára a szabad mozgás lehetőségét a nap bármely szakaszában

biztosítjuk, igény szerint csoporton belül, vagy a folyosón mozgásos eszközökkel, és a hozzá kapcsolódó megalapozott szokás – szabályrendszerrel.

Gyermekeink edzettsége, egészségük védelme megkívánja azt, hogy napi szinten, rendszeresen minden időjárást megtapasztalva 10 órától, de legkésőbb ½ 11 – től

36


friss levegőn tartózkodjanak, természetesen igaz ez a délutáni időszakra is. Az óvodai élet előrehaladtával a délutáni szabad levegőn töltött időtartam megnövekszik, párhuzamosan a gyermek pihenésének lerövidítésével.

Tervező munkánkban tudatosan, napi szinten megjelennek a gyermekeink felé kínált változatos mozgásos játék lehetőségek (labdajátékok, mozgásos szabadjátékok, népi, énekes – dalos játékok gyakorlására adjon lehetőséget), amelyben testi képességei fejlődnek.

Speciális szükségletű, mozgásigényű gyermekink terhelhetőségét kedvelt mozgásos tevékenységek szervezésénél figyelembe vesszük

Az óvodai mozgásos lehetőségeket szülői igényre, támogatásra bővítjük, külső szolgáltatások beépítésével (úszás, lovaglás, torna stb.).

Törekszünk megteremteni óvodáinkban, lehetőség szerint az egészség megőrzést segítő eszközöket: Árnyékoló, Sószoba, Ivókút, Udvari zuhany, Homokozó takaró, Víz és levegőtisztító

10. Fontos számukra, hogy pedagógiai munkánkban érvényesüljön a testi – lelki egészség összhangja a felnőtt és a gyermek közösségben egyaránt.

11. Fontosnak tartjuk, ezen területen is a szülőkkel való hatékony együttműködést – egészség megőrző, prevenciós program működtetését.

Az egészséges életmódra neveléshez kapcsolódó feltételrendszer:

Az óvodai helyiségeinek biztonságos, a gyermek méreteihez igazodó és annak változását követő berendezések.

Személyes felszerelésének tárolásához kapcsolódó jellel, fényképpel, névvel ellátott berendezések (fogmosó, öltözőszekrény, fésűtartó stb.)

Folyadékpótlás csoporton belül és udvaron: kancsó, pohár. Asztalonként: szalvétatartó, asztali kuka, textilterítő Udvari, kerti szerszámok Gyermek méretéhez igazodó seprű, lapát Standard méretű (nem eldarabolt): wc papír, papír zsebkendő, szalvéta Óvodáskor elején: szappan, szappantartó, az óvodai élet előrehaladtával: folyékony

szappan, körömkefe, törülköző Fésű, hajkefe Folyamatosan cserélt fogkefe Folyamatosan cserélt váltócipő Ágynemű pizsama Többfunkciós, speciális mozgásos eszközök

7.4 Azonos értékrend, együttműködés, szakmai felelősség

Fontos feladat számunkra az alkalmazotti közösség konstruktív együttműködésének kialakítása:- közös alapdokumentumok létrehozása, azok megismerése- tagóvodák együttműködésének fejlesztése, nyitottság, bizalom egymás irányába- a közösen kialakított értékrend és a napi munkavégzés összhangjának képviselete,

szakmai tudatosság.- a tagóvodai előnyös különbözőségek támogatása, az intézmény egységek szakmai

felelősségének felvállalásával.

37


Közös, folyamatos feladatunknak tartjuk az önfejlődést, az új ismeretek megszervezését, a pedagógiai közös értékrendünk támogatásához és az intézmény fejlesztési feladatának megvalósításához.

Az adódó szakmai vagy működési helyzetekben a vitahelyzeteket felvállaljuk (esetlegesen generáljuk), abban konstruktívan szakmai felelősséggel veszünk részt, hogy saját vagy szervezetünk problémáinak felszínre kerülésével azok minél rövidebb idő alatt, közösen – együtt gondolkodva megoldódjanak. Minden helyzetben szem előtt tartva az eltérő vélemények elfogadását, tiszteletben tartását.

Nélkülözhetetlennek tartjuk a hatékony együttműködés szempontjából az információs és kommunikációs háló kiépítését, lehetőségek biztosítását az egymás munkájába való betekintésre.

Tudatosan működtetjük a döntés előkészítési mechanizmusokat. Mindenki fontos tagja szervezetünknek, a hatékony működés elkerülhetetlen feltétele az a felelősség, hogy a kollegák képesek befolyásolni az eseményeket.

Tanuló szervezetünk alkalmas arra, hogy a benne rejlő humán erőforrást értékként tudja kezelni, az ebben rejlő lehetőségek szélesebb körű felhasználásával biztosított a horizontális tanulás lehetősége: a jó gyakorlatok átadása, munkaközösségek, szakmai kapcsolatok, szakmai műhelyek működtetése, bemutató gyakorlatok, kistérségi együttműködések.

A pedagógusok széleskörű bevonása az innovációk folyamatába, fokozza a változások iránti elkötelezettséget, és egyben garancia a folyamatos eredmények beépülésének a nevelőmunkába. Ezáltal biztosított intézményünk fenntarthatósága. Az innovációk egy folyamatos önfejlődést eredményeznek, kollegáink bevontsága növekszik.

Folyamatosan fejlesztjük a közösen kidolgozott IMIP rendszerét működtetve reális önértékelésünket és partnereink értékelési eredményeinek beépítésével növeljük nevelőmunkánk hatékonyságát.

Kiemelt szempontként kezeljük az intézményi és tagintézményi dokumentumok koherenciáját.

Feltételrendszer:

Intézményi dokumentumok Tagintézményi dokumentumok Intézményi szakmai -, módszertani anyagok Infrastruktúra Vezetői munkaközösségek, szakmai munkaközösségek, vezetői értekezletek Érdekvédelmi szervezeti keretek működtetése

8. Általános tevékenységi formák és feladatok

8.1 Játék

Alapelvek: Játék határok nélkül! A játék minden gyermek, természetes módon megjelenő szükséglete. Teret ad az egyéni

képességek kibontakoztatásának. Óvodásaink elsődleges tevékenysége a játék, amely a társas kapcsolatok alakulásának a

feltétele, és a gyermeki önkifejezés megvalósulásának színtere. A játék a gyermek legfontosabb fejlesztő tevékenysége, amely lehetőséget nyújt a

differenciált tevékenység megjelenésére. Mindennapjainkban teret adunk az önkéntes, szabad gyermeki játékválasztásnak, ahol

szükségleteknek megfelelően, visszatérően, hosszan tartóan, zavartalanul játszik. 38


Az óvodapedagógus által tudatosan előkészített játékkörnyezetben, megtervezett, gyermekeinket fejlesztő, erősítő, élményt nyújtó tevékenységet biztosítva.

Elvünk, hogy óvodásaink szabad játékként élnek meg minden, olyan tevékenységet az óvodai mindennapokban, amely engedi a szabad választást a tevékenységben, a társban, eszközben és időtartamban.

Fontosnak tartjuk a gyermek és az óvodapedagógus által kezdeményezett játéktevékenységek szerepét a mindennapokban az egyensúlyt fenntartva, a gyermek életkorához, egyéni játék szükségleteihez mérten, a szabad játék mellett.

Elsődlegesnek véljük a játékban rejlő önkifejezés lehetőségét – az anyanyelvi nevelésben a „játék nyelvén”.

Cél: Játék a világ! A szolnoki óvodások olyan játékkörnyezetben nevelődjenek: Ahol kezdeményezők, önállóan szervezik, tervezik tevékenységeiket, önként szerepet

vállalnak és játékra motiválnak. Az együttjátszás során a beépült társadalmi normákat alkalmazzák, a szabályokat

betartják, társas kapcsolataik megerősödtek. A játékban szerzett tapasztalataik bővítik ismereteiket /a környezet megismerésében, a

felnőttek világában, stb./ és biztos eligazodásukat segítik majd, a valós élethelyzetekben.

Feladat: Mutass lehetőségeket!1. Az óvodapedagógus alapvető feladata a játék feltételeinek biztosításának érdekében:

- Csoportlégkör: nyugodt, szeretetteljes, biztonságot nyújtó, derűs légkör, mely a felszabadult, örömteli játék lehetőségét teszi lehetővé.

- Hely biztosítása : a csoportszoba játékhelyszínének kialakításában a gyermek életkorát, egyéi szükségleteit a csoport érdeklődéséhez rugalmasan alakítja és figyelembe veszi azt. Az óvoda udvarát tudatosan alakítsa játszó térré a már meglévő beépített, meglévő játék eszközök mellett. Biztosítsa a változatos tartalmi lehetőségeket pl. mozgás, konstruálás, szabályjátékok, stb.

- Idő : a napirend időbeosztásában biztosítson elegendő időt a csoportszobán belüli és az udvari játékra egyaránt.

- Eszközök: olyan anyagokat, tárgyi eszközöket biztosítson, amely eleget tesz az alapvető játékpedagógiai követelményeknek:

alakítható legyen, több funkcióra legyen alkalmas, képzeletet mozgósítson, életkori, egyéni sajátosságokhoz alkalmazkodjon.

Az óvónő a játékeszközöket, nyitott polcon, felhívó jelleggel, a gyermekek által elért magasságban biztosítsa.

- Élményszerzés: a játék alapja a jó élmény!Az óvónő feladata az új élmények, tapasztalatok, mint a játék forrás feltételeinek biztosítása. Legyen folyamatos a gyermekekkel való együttjátszása, és modell értékű szerepet töltsön be.

Olyan élményeket is szervezzen, amelyben a MI közösségi érzést erősíti. Biztosítsa mindazokat az élményeket, megfelelő arányban, amelyek mind a fiús, mind a leányos tevékenységek forrásai lehetnek.2. Az óvodapedagógus további feladata, hogy legyen valódi játszótársa a gyermeknek!

- Biztosítsa az utánzó, azonosulásra, mintakövetésre való modellkövetés lehetőségét.- Az óvónő szerepe facilitátor, partner, bevonható játszótárs.

39


- Különböző játékszituációkban vállaljon szerepet és azonosuljon azzal. Ebben a szerepben szabályozhat, ismeretet, viselkedésben és beszéd – nyelv mintát nyújt, véleményeket hívhat elő, provokálhat, problémákat vethet fel, de akár fegyelmezhet is.

- Alkalmazza a pozitív megerősítést a sikeresen megjelenő gyermeki viselkedésben. - Változó élethelyzetekben, tevékenységekben, közös tanulási helyzetekben megerősített

cselekvési mintákat használ.- Olyan tevékenységeket, játéktémákat tervez, amely biztosítja az izgalmat kereső,

felfedező, érdekes, változatos, tudatos tevékenységek igényét a gyermek számára.- Az óvodapedagógus a tudatos lényével, indirekt játékirányításával vesz részt a

játékfolyamatokban.- A játék feltételek megteremtésével, a gyermek elképzeléseinek és megvalósulásainak,

fejlődésének támogatásával részt vesz a játékfolyamatokban, de figyel a játék intimitásának sérthetetlenségére.

- Jó pedagógiai érzékkel és megfelelő helyzetekben alkalmazza a direkt nevelői hatást. (Ha a játék menete nem kívánatos tartalmat vesz föl, baleset veszélyes helyzetekben.)

40


8.1.1. A játék szerepe a szocializációbanCél:Jót és jól játszani!Az óvodai közösségben át élt örömteli játék során a gyerekek egymás közötti társas, baráti kapcsolataik alakuljanak, közösségi normák és - szabályokhoz való szokásokban megerősödjenek azt más élethelyzetben is alkalmazni tudják, ezáltal fontos szociális készségeik, képességeik fejlődjenek.

Megjelenő gyermeki játéktevékenység A szocializáció szempontjából fontos, mert

Óvodáskor eleje

tárgyak, játékeszközök, termések rakosgatása, gyűjtögetése, öntögetések

tárgyak, termések összeütögetése, kalapálása, fűzögetések

„kuckózás”, ki-be-oda-vissza bújások, nagymozgások, kukucskálás, vonulások, kerülgetések

építgetés, rakosgatás fakockákból, falapokból, botokból

utak, tornyok építgetése, különböző tárgyakkal körbeépítés

nagy autók, járművek tologatása, ki-be pakolás, babakocsi tologatás

hangok-szavak ismétlődő, játékos mosdogatása: halandzsázás, hangok dallam játéka

utánzó együttes játékok: csiklandozók, simogatók, ringatók, lovagoltatók, höcögtetők, babák-, bábok mozgatása, sétáltatás

főzőcskézés, terítés, sütés, babázás, babaetetés, babsétáltatás, babaltatás, baböltöztetés, rendezgetés, takarítás, mosogatás, sepregetés

mosás, vasalás, teregetés átváltozás- beöltözés kipakolás, költözködés egyik

helyről a másikba utazgatások, kirándulások,

„táborozások” vásárlások, piacozás

Összetartozás érzése,a”MI” élmény átélése

Alapvető együttműködési szabályokat rögzítünk (nem vesszük el egymástól a játékot, nem rombolunk…)

A játékbeli utánzások az eszközök készítése, eszközök használata, helye

A mintakövetés a szociális tanulási formák a beszéd, a dallam a mozgás elsajátítása

A gyermek a felnőtt megfigyelésével, utánzásával probléma-megoldási stratégiákat, magatartásformákat sajátít el.

A közös játékban ő is modellálja a játszótárs szerepétsegíti a gyermekek bekapcsolódását az óvónő-gyermek, gyermek- gyermek közötti kapcsolatok kialakítását, szereptevékenységek „alapjainak lerakása”, kezdetleges szerepek és azok viszonyulásai alakulnak (interakciók)

A játék „sztorikban” magatartási és cselekvési mintákat közvetítése

Játékos szituációkban a helyes-helytelen viselkedési normák közvetítése

„AHA” élmény, sikerek, próbálkozások, kudarc tűrése, kimozdulás, javítás

Játék közben közös beszélgetések, együttes játékok, bensőséges kapcsolat kialakítása.

A közös élmény átélése, udvariassági szokások alakítása, elemi társas érintkezés megalapozása

Önkiszolgáló tevékenység – önállóság

41


Óvodáskor

közepe

Kisebb-nagyobb kuckók, házak, járművek, szerelő műhelyek

Várak, városok, erdők építése Játék eszközök, kiegészítők

készítése dobozokból, fából különböző anyagféleségekből

Szétszerel-, összeszerel, kalapál, szögel

babaszobai, babakonyhai sütés, főzés, mosástakarítás, babaruhaszabás-varrás

családjátékok- kapcsolódása kirándulással, utazással, erdőjárással, orvosos- gyógyszerész-, fodrászos-, boltos-, rendőrös-, tűzoltós-, buszos-, katonás játékok

átváltozás, beöltözés, a helyszín „átváltoztatásával”

elemi társas játékok, kártyajátékok

mozgásos játékok

Együttműködés szabályainak, a kulturált viselkedési és udvariassági szokásainak gyakorlására:

A közös élmények erősítik az összetartozás érzését.

Gyermeki összedolgozás, társkeresés, együttjátszás –kooperáció a játékban

A társas együttműködés szabályainak gyakorlása: kapcsolatteremtés, beszélgetés kezdeményezése, egymásra figyelés, pozitív hozzájárulás a közös tevékenységekhez, alkalmazkodás a megbeszélt szabályokhoz, segítőkészség, önzetlenség, együttérzés- belső kontroll alakulása.

Barátságos viselkedés, egymás elfogadása, egyezkedés, megosztás, osztozkodás- magasabb rendű erkölcsi normák megjelenése.

A játékban megjelenő társas magatartási formák gyakorlása.

„Pillanatnyi” baráti szálak kapcsolatok megerősödése, támogatása.

Valamit alkotni, létre hozni, konstruálni- siker, elismerés átélése, önállóság, önfegyelem megalapozása, elemi szabályok rögzítése: szabálykövetéssel szabály tudat erősödik.

42


Óvodáskor vége

Összetett játék tartalmak: utazós játékok, benzinkutas-,

jegyárus-, szerelő műhelyes-, űrhajós-, robotos játékok

őslények, vízi- szárazföldi, kutatós, kincskeresős, vadász rendőr, postás, orvos, boltos,

tűzoltós játékok labirintus-, akadály-, összeszerelések sok féle

anyagból, játék eszközök és saját játék eszköz készítése: állat, ember figurák, kis járművek, kerítése, házak, zászlók, jelzések, pénzek, kosarak, edények

makettek, terep játékok készítése

befőzések, éttermi játékok, ünnepek játékai, szabás-varrás, ruhaboltos játék, nagytakarításos, vizes játékok

átváltozós, váras játékok társas játékok Kártyajátékok mozgásos szabály játékok:

téri- labirintus és akadály játékok, sor-váltó- fogó játékok, csapat játékok

Élmény – tapasztalatszerzés segíti a biztos eligazodást, tájékozódást a környezetében, megismeri a felnőttek világát, foglalkozásokat, ismereti bővülnek, szociális képességei fejlődnek. (pl: vásárlás a boltban pénzzel)MIT? HOL? MIÉRT?

HOGYAN? MIKOR? A segítségkérés, segítségadás,

eligazodás, alkalmazkodás, helytállás, rugalmasság, ok – okozati összefüggések, következtetések, megtapasztalás, beszéd – és cselekvés összhangja, egymásra figyelés, megbízhatóság, feladattudat, feladattartás, önzetlenség, lelkiismeret, empátia.

Felnőtt pozitív visszajelzései a magatartási, viselkedési normák terén – pozitív tapasztalatokat szerez – önértékelése erősödik.

Társadalmi normák felerősödése, megszilárdítása.

Nagyfokú az önállóságuk, a gyermekek motiváltak (belső hajtóerő) öntevékenyek, összedolgoznak, alkotnak (szerveznek, terveznek

Összedolgozással, önmegvalósítással a gyermeki siker átélésével önbizalma erősödik.

Aktív közreműködés a gyermekek között: szerveznek – terveznek – társakat keresnek – létrehoznak – alkotnak – véleményeiket elmondják – vitatkoznak – döntenek – értékelnek – elemi játékszabályokat alkotnak, szabálytudatuk erősödik.

A feladatvállalással a személyes érdemek megerősödnek, türelem, kitartás, önfegyelem, önmegvalósítás az önérvényesítő képességeik, akarati tulajdonságaik (megerősödnek.

Egyén és közösség közötti együttműködés és társas, baráti kapcsolatok mélyülnek, empatikusak, peremhelyzetű magányos gyermekek behívása a játékba.

43


Játékhoz szükséges eszközök biztosítása

Gyakorló játék eszközei:- fakockák, különböző méretű mértani testek- különböző nagyságú dobozok- nagyméretű járművek (autó, vonat, busz) stb.- kosárban természetes anyagok – különböző méretű - vastagságú faágak, termések,

csutka, kukoricaszár, termések évszakokhoz kapcsolódóan- magvak, edények, kancsók- kalapács, fadarabok, lécek- kosárban: anyagok, anyagféleségek (bársony, szőrme, selyem stb.)- nagylyukú, nagyméretű gyöngyök-, gombok-, fűzőszálak

Konstruáló játék eszközei:- Wesco dobozok- Dupló, Legó, fémépítők- Faépítők, fahasábok- Makett elemek – téri összerakó (pl: vár)- Terepasztal- Deszkalapok, hengerek, faroslemez tábla - Szerelő láda: kalapács, harapófogó, csavarhúzó, csiszolópapír, - Különböző méretű szögek, satu, fűrész- Szét és összeszerelhető tárgyak, kisgépek- Kiegészítő anyagkellékek, azok elkészítéshez

Szimbolikus – szerepjáték eszközei:- Baba, nagyméretű maci, kisméretű plüssállatkák- Babaruhák – aktuálisan, évszakokhoz kapcsolódóan- Bölcső, mózeskosár (hordozó), babakocsi- Kosarak, táskák, kötény, kalapok beöltözős ruhák, textíliák: terítő, kendő, hátiszák- Bababútor, asztal, szék, babaágy- Babaszobai edények: fazék, fedő, fakanál, tepsi, tányér, bögre, evőeszközök 1-2 tál,

csésze- Vasalódeszka, vasaló, szárító, csipesz- Tükör- Fodrász szerkény vagy polc- Fodrász kellékek, vállkendő- Orvosi ágy, orvosi táska és kellékei, esetleg orvosi kisszekrény- Autók, kormánykerék- Buszos, sapka, táska, sisak, korona- Távcső- Plédek, nagyméretű textíliák

Szabályjáték eszközei:- Társasjátékok, dobókocka - Kártyák- Versengő játékok, mozgáseszközei- Térbeli társasjátékok

44


8.2 Mese – Vers

Cél: Minden szolnoki óvodás megismerje, megszeresse a magyar, népi, klasszikus és

kortárs irodalmi alkotásokat, melyek segítik a gyermek érzelmi – értelmi és erkölcsi fejlődését.

A gyermeki önkifejezés során óvodásaink bátran megnyilvánuljanak, a mese varázslatos népi elemei mozgósítják fantáziájukat, képzeletüket, amelyek a gyermek külvilágra irányított megismerési törekvéseit segíti.

A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés hatására a gyermekek alkotó módon átéljék a saját mese – vers alkotás örömét, a élményfeldolgozás folyamatában kreatívan, változatos önkifejező módon jelenítik meg a belső népi világukat.

Feladat: 1. Az óvodapedagógus megalapozott szakmai, módszertani tudással rendelkezik:

Az életkornak, a gyermeki érdeklősének megfelelően kiválasztja és tervezi az irodalmi alkotásokat, melyek képszerű, fantáziára ható bemutatása élményt nyújt.

Szakmai felkészültségének egyik alapja, hogy rendelkezik „Irodalmi tárházzal”, ami színesíti, gazdagítja a természetes, spontán és tervezett módon megjelenő verselést, mondókázást, mesélést.

Az óvónő előadás módja élményszerű, használja a szép magyar nyelv kifejezéseit, ritmusát, szófordulatait, hangsúlyait, hangfestéseit, az érzéseit, gondolatait metakommunikációval is közvetíti a gyermek felé.

Az óvónő a csoport kedvenc meséjét szívesen, lehetőség szerint emlékezetből meséli.

Az óvónő megteremti az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs légkört, ahol meghitt, személyes kapcsolatot alakít ki a gyermekekkel.

Kialakítja a megfelelő, nyugalmas színterét (mesesarok), annak szertartásait, szimbólumait, amely alkalmat ad a mindennapos mondókázásra, verselésre, mesélésre.

A gyermeki önkifejezéshez és az önkifejezés kombinálásához (vizuális, mozgás), életkorhoz igazodó, motiváló, esztétikus, változatos eszközöket biztosít.

45


Folyamatleírás Ajánlott anyag Szükséges eszközök

ÓVODÁSKOR ELEJE

Kezdetben ölbéli játékokat (cirógató, simogató, höcögtető, ujj kiszámoló, dülöngélő, lovagoltató) mondókákat, halandzsa szerű kiolvasókat játsunk.Ölbéli játékok játszása, hallgatása, utánzása megkönnyíti, segíti a gyermekek érzelmi biztonságának kialakítását, nagyban megsegítve a szocializáció folyamatát. A leporellók közös nézegetése élményt jelent, a színes képekről történő mesélés, képolvasás Az általunk kínált versek, mondókák, rigmusok ritmusosak. Mondogatása ösztönzik a gyermekeket, melyeket játékos utánzó mozdulatokkal kísérnek. Mesehallgatás: egyszerű cselekményű mesék, melyeknek izgalmát a ritmusok visszatérő ismétlődések adják, láncmesékMegjelennek, tréfás mesékAlvós mesékA ritmikus zenei hatásmondókázáshoz szívesen öltöznek be a gyermekkülönböző ruhákba, jelmezekbe. A beöltözések és átváltozások motiválják a mozgásra, „előadásra”, melyek a későbbi dramatikus játék elemek megjelenését hordozzák magukban.Első közös bábos élmények, ösztönzik, a gyermeket az első báboz próbálkozásra, ahol a funkció öröm kijátszás a bábok táncoltatása, megválasztása jelenti, állathangokat, hangutánzásokat hangoztatnak.

Ölbéli játékok: 8-10 dbMondóka, rigmusok:4-5 db3-4 soros rövidversek4-5 dbLáncmesék, állatmesék 3 – 4 dbAltató vers – mese 1 -1 dbIrodalmi anyag

Nyitott, gyermek magasságához igazodó polcrendszerSzöveges leporelló 8-10 db (folyamatos csere biztosítva)Nagyalakú képeskönyv (állatokról, növényekről, az élet dolgairól) 3 – 4 dbA gyermek számára jól elérhetően (önkifejező, mesesarokban) vállfán, nyitott polcon, elhelyezve4-5 kalap2-3 kendő2-3 kötény2-3 szoknya2-3 mellény2-3 állatos fejdísz (textilből) folyamatosan cserélve, aktualizálva, bővítve)Nyitott polcon, a gyermek számára elérhető magasságban. (Bábok aktualizálása, cseréje folyamatos)Csutkabáb, ujjbáb, fakanálbáb, Kezdetben: Ujjbábok: 5-6 dbFolyamatosan megjelenik Csutkabáb 5-6 dbGyűszűbáb 5-6 dbZacskóbáb 5-6 dbEgyszerű fakanálbáb 3-4 db Kesztyűbáb óvónői használatra 2-3 db

46


Folyamatleírás Ajánlott anyag

Szükséges eszközök

ÓVODÁSKOR KÖZEPE

Az élményekhez, témákhoz kapcsolódó versek, mesék, újszerű verses mesék jelennek meg, a mondókák tárháza bővül (kiszámolók). Szívesen hallgatnak verseket, meséket állatokról. Jellemzően az állatokról, emberekről szóló furfangos, humoros tanulságos mesék. Szívesen nézegetnek képes-, mesekönyveket a „kis gyermek könyvtárunkban” megjelennek a kedvenc – aktuális mesés könyveink az érdeklődésükhöz kapcsolódó természeti, növény és állatvilágról szóló képeskönyvek, ismeretterjesztő könyvek. A kedvenc és a már ismert mesék képillusztrációjáról szívesen mesélnek egymásnak. A játéktevékenységben megjelenik a mesékhez kapcsolódóan az izgalmas mese – szituációk, meserészletek, mesehelyzetek, mesehősökkel való azonosulás: viselkedésükben, beszédükben, mozgásukban. A mesei belsőkép feldolgozását a játékba kivetíti, szorongásait oldja, ez vezet a dramatizálás spontán kialakulásához. A meserészlethez kapcsolódóan mesei környezetet teremt, a csoport meglévő eszközeiből (csoportszoba eszközei) illetve készít (megjelennek az alapvető kiegészítők)Bábjátékokra jellemző, hogy a már ismert mondókákat, verseket mondogatnak, báboznak. Az óvónői bábjáték, mint élményt nyújtó hatás, motiváló a gyermekek által kedvezményezett saját bábjátékra, megjelennek a páros bábjátékok, kisebb párbeszédek, bemutatkozások, köszöntések, vonulások és elemi meserészletek

Versek: 5-7 Mondókák: 5-6Verses – mese: 1-2Mese: 5-6

Képeskönyv, mesekönyv, természet / ismeretterjesztő képeskönyv 10-12 (aktualizálás, folyamatos csere) Gazdagítja a gyermekek mesei könyvtárát a gyermek közösség által kiválasztott kedvenc meséket tartalmazó mesekönyv, melyet a mindennapi mesehallgatás során (pihenés előtt, délutáni játék során) szívesen hallgatjákJelmezek:3-4 kalap2-3 mellény3 különböző színű palást3 korona3 fátyol4-5 hosszú szoknya3 vállkendő2 fejkendő Állatos fejdíszek- kutya- macska- kakasKiegészítők- botok- kosarak- zsák- tarisznya- zöld, kék, barna

nagyméretű textilek- bokor, faArcfesték, tükör

47


Folyamatleírás Ajánlott anyag Szükséges eszközök

ÓVODÁSKOR VÉGE

Témához, élményekhez kapcsolódóan szívesen hallgatnak és sajátítanak el hosszabb – rövidebb verseket Tartalmában a valós élethelyzetekben előforduló történésekből, az idő múlásával kapcsolatos eseményekről (napszak, évszak …) megfigyelésekről szólnak, ünnepi hangvételű, humoros, tréfás hangulatú versek színesítik a kínálatot.Az irodalmi élmények hatására gazdagodik szókincsük, beszéd – verselési kedvük fokozódik – szívesen mondanak verset - és az önkifejezés kreatív megnyilvánulása során egyéni versalkotások születnek. A mondókázás öröme természetes módon jelenik meg a mindennapokba, érdeklődve ismerkednek találós kérdésekkel, népi szólásokkal, közmondásokkal, népi hiedelmekhez kapcsolódó rigmusokkal Szívesen hallgatják a fordulatos, izgalmakkal átszőtt, mágikus hatású tündérmeséket. A mese fordulatos eseményeik lekötik a gyermek figyelmét, képesek hosszabb terjedelmű mese befogadására is. A mesei élmények hatására megjelennek saját mesealkotásaik, gyermeki fantáziát, képzelő erőt mozgatva. Belső képi világukhoz kapcsolódóan átélt érzelmeket kifejezik dramatizáló tevékenységükben.Megteremtik az önkifejezéshez szükséges feltételeket:- díszleteket, kiegészítőket,

Versek6-8 dbMondókázás6-8 dbVers – mese1-2 dbMeseNépmesék, tündérmesék, tréfás mesék 10-12Szólás – közmondások, találós kérdések 3-4 db

Verses könyvek3-4 dbsaját verses füzetképes könyvek, népmesék 8 dbFolytatásos elbeszélő könyv 2-3 dbÓvodás újságok (pl: Dörmögő Dömötör) 2-3 dbSzólások, közmondások találós kérdések gyűjteményeA gyermek számára elérhető módon nyitott polcon, vállfán vagy jelmezes kosárban:- fejdísz 10-12- farok, fülek, mancsokJelmezek- kalap 3-4 db- tarisznya 2 db- mellény, bekecs 3

db- palást 3 db- korona 3 db- zsák 2 db- vándor-, furkóbot

1 - hosszúszoknya 4-

5db- vállkendő 2 db- fejkendő 2 db- kötény 2 db- fátyol 3 dbKiegészítők- díszlet kellékek- fák, bokrok- nagyméretű színes

textilekArcfesték, tükrök Anyagában változatos, asztalonként, folyamatosan cserélt bábkészlet.A báb típusának

48


jelmezeket terveznek, készítnek, A gyermekek számára élvezetes, óvónői bábjáték és az átélt irodalmi élmények hatására szívesen kezdeményeznek és szerveznek bábjátékot, készítenek hozzá változatos bábokat és díszleteket.Kifejezésmódjukban használják a mese szófordulatait, melyet mozgással is lekövethetnek.Fejlődik kifejező készségük, szókincsük gazdagodik, természetes beszédkedvük fokozódik.Közösségi élményként élik meg a bábjáték „előadásokat”.

megfelel bábtartón.Változatos (4-5 db)- természetes báb- terménybáb- fakanál báb - kesztyűbáb 10-12

db- … bábok 10-12 db- botbábok 10-12 db- marionett bábok 2-

3- árnyjátékhoz

fehérlepedő, lámpa- mobilizálható báb

paraván- makett díszletek

A fejlődés várható eredménye:

A gyermek irodalmi hatások hatására szívesen mondanak, verseket, dramatizálnak el meséket, történeteket. Szívesen meghallgatnak új verseket, verses meséket, a mese szófordulatait használva önállóan mesélnek.

A történetek, elbeszélések mesék humoros mondanivalóját megértik. Óvodásaink szeretik a verseket, meséket az irodalmi alkotásainkhoz fűződő pozitív

érzelmi viszonyuk megerősödik, későbbiekben jelentőséggel bír olvasóvá nevelésük folyamatában.

8.3 Ének, zene, énekes játékCél: A szolnoki óvodások a mindennapi tevékenységeikben szívesen énekeljenek, mondókázzanak, játsszanak énekes játékokat, a zenélés örömet nyújtson számukra és másoknak.Igényesen válogatott művészeti alkotások hatására fejlődjenek zenei képességeik a ritmus, ének, hallás, mozgás és a kreativitás területén.Feladat:1. Az óvodapedagógus megalapozott szakmai – módszertani tudással rendelkezik:

Igényes a zenei anyag kiválasztásánál (népdalok, népi játékok, klasszikus – és kortárs művészeti alkotásokból válogat) a gyermekek életkorához igazodóan, rendelkezik zenei anyag gyűjteménnyel.Figyelembe veszi a zenehallgatási anyag kiválasztásánál a nemzetiségi, etnikai kisebbségi kultúrát, a gyermekek hovatartozását. Előadásmódja, tiszta éneklése, mozgáskultúrája, hangszerhasználata, kommunikációja mindennapi pozitív zenei élményt jelent a gyermekek számára.Változatos módszereket alkalmaz a gyermekek zenei képességének és a készségek fejlesztéséhez (éneklési, hallás, ritmus, harmonikus – esztétikus mozgás).Derűs, oldott légkör megteremtésével a zenei eszközök szabad választásával, az óvónő zenei élménynyújtásával elősegíti a gyermekek pozitív viszonyulását a zenéhez.

49


Éneklési készség Hallás Ritmus Zenehallgatás

ÓV

OD

ÁSK

OR

ELE

JE

Az óvónő segítségével egyszerre, csoportosan körülbelül azonos hangmagasságban énekelgetnek, 3-4 hangterjedelemben.

2-4 motívum terjedelemben8-12 ütemterjedelemben 5-7 mondóka6-7 ölbéli játék6-9 dalszöveg

Az óvónő érzékelteti a énekekkel, a dalokon keresztül a magas –mély különbségeket (oktáv távolságban) a gyermekek számára, melyet érzékelnek, felismernek és térben mozgással, játékosan mutatnak.

Egyszerű játékos utánzó mozgással (hajladozás, hintáztatás, lovagoltatás, altatás, egyszerű táncmozdulatok, billegés, térdrugózás, közben) az egyenletes lüktetést érzik.

Első zenei élményt jelent számára az óvónő és dallamjátszó hangszer hangja, melyet érdeklődve hallgatnak.

Szívesen játszanak ölbeli játékokat, ringatókat utánzó mozdulatokkal kísérik a mondókák ritmusát és az énekes játékokat.

m-r-d: 2-3sz-m 2-3l-s-m: 2-3

Az óvónő érzékelteti beszédén, a különböző zörejhangokon keresztül halk – hangos különbségeket, melyeket a gyermekek felismernek.

Az óvónővel együtt szívesen játszanak énekes játékokat, egyszerű mozgásokkal követve az óvónő tempóváltását.

2-3 eltérő zörej, mely lehet emberi beszéd, zenei, ütős hangszer … (megkülönbözteti)

Egyszerű ritmushangszereket használnak: dobon érzékeltetik az egyenletes lüktetést.Egyszerű beszélt és énekelt ritmus motívumokat visszatapsolnak.

50



ÓV

OD

ÁSK

OR

KÖ

ZEPE

Az óvónő indításával önállóan, érthető szövegkiejtéssel, 3-4 hangterjedelemben énekelnek a gyerekek.

4-6 mondóka,4-6 motívum terjedelemben10-15 magyar népi játékdal,3-4 műdal

Magas – mély érzékeltetése ismert, egyszerű dallamokon keresztül felismerik, térben mutatják. Kezdő hangjának változtatását átveszik.

Járással, tapsolással, játékos mozgással, dobolással érzékeltetik a gyermekeknek az egyenletes lüktetést.Tapssal ütős hangszerek (dob, cintányér, triangulum és a gyermekek által készített hangszerek) játékával érzékeltetik a dalritmust és mondóka ritmust.

Szívesen hallgatják és igénylik a játékdalok, műdalok, népdalok, énekes mesék újra hallgatását, énekelve és játékos hangszeren keresztül.

A gyermekek énekes játékaik szerepváltó-, párcserélő-, kiforduló-, lánykérő-, táncos- játékokkal gazdagodik

10-16 ütem terjedelmbens-m, l-s.m; s-m-d, s-m-r-d, d-l-s (2-3 db)m-r-d-l 1 dbHangterjedelem terc, kint, kvart hangeszköz

Felismerik a halk – hangos különbségét, érzékelteti éneklés, mondókázás tapsolás során. Jól ismert, kedvelt dalokat dúdolásról, hangszeres előadásról.Belső hallásfejlesztés, dallambújtatás: motívumonként váltva, halkan - hangosan érzékeltetveKisebb hangszín különbségeket, finomabb zörejeket a gyermekek felismernek (azonos vagy hasonló anyagból készült használati tárgyak)Egymás beszédhangjának és a természeti környezet zörejeinek felismerése.

Játékos mozdulatokkal motívum… kiemelése, ritmikus visszhang játéktok. A jól ismert dalokon, mondókákon és mozgáson keresztül átélik a gyors – lassú tempót, képesek érzékeltetni és a megfelelő tempót érzékeltetni. Szívesen és örömmel találnak ki a gyermekek dallamfordulatokat (név, köszönés …) a zenei kreativitásuk átélve a játékos dallamalkotás örömét.

51



ÓV

OD

ÁSK

OR

VÉG

E

A gyermekek önállóan, aktívan, bátran indítanak egyénileg és csoportosan énekeket, kezdeményeznek énekes játékokat.

4-6 mondóka 6-12 motívum terjedelemben

A magas mély viszonyt az ismert dallamok, motívumokat, dallamokat térben mutatják. A gyermekek megismerik a halk – hangos, gyors – lassú fogalom párokat, együttes játék során gyakorolják.

Egyenletes – és dalritmust hangoztatnak egymás után. Dalritmust hangoztatnak belső énekléssel belső mondókázással. Dalokat, mondókákat ritmusról felismernek az adott ritmus motívumhoz neveket, ritmusokat illesztenek, visszhangjátékokat játszanak.

Egyéni sikert jelent számunkra a dallam visszaéneklése.

Játékdal anyag16-20 magyar népi játékdal5-6 műdal rokon és más népek gyermek dalanyaga 12-16-18 ütem terjedelemmelAnyagterjedelem kvint, szext, hangkészlet pentaton hangsor hangja

Belső hallásuk és zenei emlékezetük fejlődik dallambújtatással (a rövidebb – hosszabb Dallamokat ismernek fel dúdolásról, hangszeres játékról, kezdő vagy belső motívum alapján. egységekkel, belő énekléssel).

Szívesen alakítanak zenekart.Zenei ritmusjátékhoz dobot, háromszöget, cintányért behasználnak.Tapssal, járással, játékos mozdulatokkal, tánccal érzékeltetik és kiemelik a motívum – hangsúlyt.Mondókázásukat, éneklésüket, mozgásukat tempóváltással tagolják, gyakoriságát, a gyors – lassú, halk – hangos, különböző kombinációit. Szívesen kitalálnak szöveghez ritmust és dallamot, improvizálnak zenéhez mozgást, énekes – ritmusos párbeszédeket.

A gyermekek érdeklődve, figyelmesen, élvezettel hallgatják az általunk énekes és hangszeres formában előadott egymástól eltérő hangulatú játék - , mű – népdalokat. A gyermekek szívesen hallgatnak ismert zenei anyagot gépi előadásban. A gyermekek zenehallgatása is alkalmas klasszikus, szimfonikus darabokkal is megismerkedhetnek Megismerik a nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó nemzeti dalainkat (Himnusz, Szózat).

52


A fejlődés várható eredményei:

Óvodásaink különböző zenei tevékenységei tudatossá és önállóvá válik. Szívesen és örömmel kezdeményeznek maguk is dalos játékokat, könnyed, tiszta

énekléssel kísérik játékos mozdulataikat. Érdeklődéssel és szívesen hallgatják az óvónő és egymás éneklését, hangszeres játékát. Esztétikai élményt nyújt számunkra az egyéni és csoportos éneklés, a zenét kísérő

mozgásformák, tánclépések és ritmusok. Zenei önkifejező tevékenységükre jellemző a kreativitás: zenei kérdés – felelet

kitalálása, hangszeres játék, zenekar alakítása, a csoportban található és saját maguk által készített eszközök által. Az önálló alkotás igazi élményt nyújt számukra!

Ének, zene, énekes játékokhoz szükséges eszközök:

Nyitott polcon, a gyermek számára elérhető magasságban Ütős és ritmushangszerek:

- 3 db dob- 3 db cintányér- 2 db triangulum- a csoport létszámához igazodó ritmusbot- 2 db különböző csörgő - zörejt keltő tárgyak eszközök: fémből, fából, üvegből- Saját készítésű hang- és ritmuskeltő eszközök- Saját gyűjtésű termések, kövek, magazin

Dallamjátszó hangszerek: furulya, metallofon, xilofon Audiovizuális eszközök, polcon: CD lemezjátszó, magnó, CD-k, hangkazetták Népi játékok kellékei: 1 bő szoknya, 1 vesszőkosár, 1-2 kalap, 2 kendő, 1 mellény, 1

kötény, 1 bot Hangvilla, zenei szakkönyvek, zenei gyűjtemények

8.4 Rajzolás, mintázás, kézimunka

Cél:A szolnoki óvodásaink az önkifejező tevékenységek során, alkotómódon az ábrázolás különböző formáival és eszközeivel átéljék és újraalkossák élményeiket, ezzel is gazdagítva belső képi világukat.Óvodásaink az őket körülvevő környezetben nyitottak az esztétikai élmények befogadására, melyek erősítik esztétikai igényességük kialakulását.

FeladatÓvodapedagógus megalapozott szakmai, módszertani, vizuális technikai tudással rendelkezik: Életkorhoz és fejlesztéshez igazodóan megteremti az optimális feltételeket (biztosítja a

rajzolás, festés, mintázás, térbeépítés, kézi – munka, képalakítás, az ábrázolás különböző formáihoz a megfelelő mennyiségű, minőségű differenciált anyagokat, eszközöket.

Az egyéni és közös élmények szervezésével, az elmélyüléshez elengedhetetlen kellő idő biztosításával megteremti az alkotó légkör alapját.

Megismerteti a gyermekeket az eszközök használatával, a rajzolás és mintázás és kézi – munka technikai eljárásaival.

Az esztétikus környezet biztosítása és a környezet esztétikai, jelenségeiben, művészeti alkotásokban történő együtt gyönyörködés.

53


A gyermekeket aktívan bevonjuk a környezet alakításába, mely megsegíti a gyermek esztétikum iránti vonzódását, igényességük, jó ízlésük alakítását.

Az önkifejező, alkotó tevékenységek során utánozható mintát nyújt, támogató, segítő kommunikációval segíti elő az alkotás örömét, sikerét.

FolyamatleírásRajzolás, mintázás, kézimunka

tevékenységekhez szükséges eszközök

Óvodáskor eleje

A gyermekek játszva ismerkednek különböző anyagokkal, tárggyal, eszközökkel, szívesen rakosgatják a terméseket, ágakat, kavicsokat, gyurkálgatnak a homokba, nyomokat hagynak, rajzolgatnak.

Különféle anyagokkal kerülnek kapcsolatba a gyerekek, melyeket tapintanak, különböző formákat érzékelnek.

Megismerkednek különböző alapanyagokkal, különféle minőségű papírokkal, melyeket gyűrhetnek, téphetnek, gombócolhatnak, formába alakíthatják.

Szívesen firkálgatnak, nagy felületű nagy ívű papíron marokkrétával a képi elemek megjelenése lengőfirka, körvonalas firka, később az emberábrázolás szándékának megjelenésével felismerhetővé válik a fej – láb emberforma.

Megismerkednek a festékek tulajdonságaival. Nyomhagyás, ujjfestés, szivacsfestés, foltfestés, ujjkihúzással, képelemek, részformák elemeinek

1 db nyitott polcrendszer az eszköztárolásra

rajzgyűjtő dosszié minden gyermek számára (kép, jel, név nyomtatott nagybetűvel)

iratgyűjtő doboz minden gyermek számára

polc, faliújság a gyermekek alkotásainak elhelyezésére

fonott kosárban évszakokhoz kapcsolódó termésekkel, apró kavicsokkal, különböző méretű – vastagságú ágakkal

terepasztal - benne homok tepsi – szóráshoz

(nyomhagyás) liszt, gríz, mák (folyamatosan

pótolva) különböző minőségű

papírféleségek (celofán, zsírpapír, alufólia, szalvéta, selyem – hulladék-, krepp-, tafettpapír.

nagy ívű csomagoló papír – folyamatosan pótolva

2-3 nagyméretű lepedőkülönböző anyagminőségű textilek

1 tömb agyag só, liszt a gyurmához

(folyamatosan pótolva) díszítéshez magvak 5-5 doboz gyurma (natúr) 6 alapszínű tényleges tempera festőszivacs, parafa dugó 2db viaszkos vászon ecsettörlő rongy, víztartó

edény 1 doboz marokkréta aszfaltkréta 2-2 korongecset, pemzli, lapos

ecset ragasztó nagyméretű gombok –

54


kialakításával képalakító tevékenységeik megindulnak.

A színek használata, a színkeverés, fokozza esztétikai élményüket – felfedező örömteli tevékenységüket.

Később különféle vastagságú ecseteket használnak, nagy felületeken. (korong-, pemzli, lapos ecset)

Építő tevékenység során térbeli tapasztalatokat szereznek a különböző tárgyak formáiról, alakzatairól.

Örömmel beszélnek a létrehozott alkotásaikról, mely a játéktevékenységük szerves eleme.

A téralakítás, építés során változatos anyagokat használnak fel, rakosgatják, rendezgetik, differenciált térbeli kiterjedéseket hoznak létre.

A plasztikai tevékenységek során felfedezik, azok formázási lehetőségeit, alakíthatóságát.

Gömbölyítik, lapítják, sodorják, mélyítik a különböző technikákat változatos anyagokban gyakorolják: só-liszt gyurma, színes gyurma, agyag.

fűzéshez nagyméretű, nagylyukú

gyöngyök agyagból, fából különböző méret papírdobozok bal kezes eszközök szükség

szerint

Óvodákor A gyermekek egyéni

élményeihez, témákhoz só, liszt gyurmához agyag natúr és színes

55


közepe kapcsolódóan bővülnek és gazdagodnak a gyermekek alkotó – alakító tevékenységei.

A gyermekek rajzában, festésében megjelennek a képalakítás gazdag változatai: formákban, tépéssel, vágással, mozaikkészítéssel, színhasználatban, színkeveréssel, színárnyalatok megjelenésével fejlődik kompozíciós készségük. Az alkotás igazi esztétikai élményt és örömet jelent számukra.

A plasztikai munkák készítése során megjelennek az alkotások formai jellemzői, kifejezésre jutnak az alaptechnikák és munkafogásainak alkalmazásával a gyermekek emberi alakok, állat – és játékfigurákat mintáznak. (színezett só – liszt gyurma, gyurma, agyag)

A téralakítás és építés során a gyermekek újabb eszközöket és anyagokat is felhasználnak. A teret variálják, az építés részleteibe textíliákat, dobozokat, berendezési tárgyakat építenek be. Az általuk készített építőelemek gazdagítják az építő tevékenységüket.

A létrehozott alkotásokat, produktumokat közösen elhelyezik a gyermekek polcon vagy képtárban,

gyurmatöbbszínű tempera, gombtempera

6 db- os vízfesték papírféleségek: hullám,

csomagoló, színes papírok A3-as rajzlapok A 4-es rajzlapok Ecsetek: 6 db 10-es ecset, 6 db

8-as ecset 6 db gyermekragasztó 6 db olló (balkezes is) különböző méretű gyöngyök különböző méretű és minőségű

textíliák különböző méretű

dobozokvastag,vékonyfonalak 12 színű zsírkréta, vastag

ceruza hurkapálca, fogvájó

56


hogy abban sokáig gyönyörködhessenek.

Óvodákor vége

Képalakításban megjelennek a közös kompozíciók, melyeket különböző anyagokkal és újabb technikai megoldásokkal végeznek a gyerekek: - montázs, kollázs, batikolás, linózás, origami.

A gazdag képi kifejezéshez az anyagok sokféleségét használják (vízfestékek, zsírkréta, táblakréta)

A gyermekek plasztikai munkájukban megjelenik a több alakos kompozíció, egyéni élmények történetek, mese jelenetek formájában.

Az alkotó - alakító tevékenységek során változatos anyagokat, eszközöket és szerszámokat használnak a gyermekek, különféle technikákat ismernek. Szívesen ismerkednek népművészeti elemekkel, népi kismesterségekkel, azok technikáival (pl: korongozás).

A gyermekek építésbeli tapasztalatai gazdagodnak a terepasztalon végezhető beépítési lehetőségekkel, makettek – modellek készítésével.

Alkotó, együttműködő módon vesznek részt a gyermekek a környezet alakító, díszítő, szépítő, tárgykészítő

vízfesték, tempera színkészlete bővül 5x12 db-os vízfesték, 3x24 db-os tempera

különböző vastagságú ecsetek: 6db 6-os és 3–as ecset

festőállvány akvarell festék zsírkréta, porpasztell kréta,

vékony ceruza, 3 oldalú ceruza, filctoll, grafit és színes ceruza

gipsz öntőformák tapéta ragasztó különböző vastagságú fonalak,

hímző fonalak, tű, gyűszű, színes szalagok

különböző dekorgyöngyök – gyöngyfűzéshez

3-as, 4-es, 8-as ágú körmöcske 2-3 szövőkeret bőrhulladék, lyukasztók

(bőrözés) linókés, linódarab, linóhenger csempe, üvegdarab –

üvegfestés, mozaik szitakeret + 1 kefe

íróka, viasz damil, spárga, raffia lyukasztó, kivágó formák, cikk

– cakk, hullám olló magvak, száraz tészták,

gombok, dugók terepasztal homokkal, földdel,

vízzel – aktuálisan papírféleségek: karton

rajzlapok, hajtogatós papírok, krepp –, tafettpapír, csomagoló-, hullámpapír, fotókarton, műszaki rajzlap, szalvéta, másoló papír, dekorpapírok.

57


tevékenységekben. Önkifejező

tevékenységükhöz kapcsolódóan szívesen és örömmel végzett tevékenységekhez kapcsolódik a vizuális eszközök tisztán tartása, rendben tartása.

Megismerkednek séták és kirándulások alkalmával lakóhelyük környezetével, középületeivel, köztéri alkotásokkal (szobrokkal) múzeumokban található képzőművészeti alkotásokkal.

A fejlődés várható eredménye: Az alkotó – alakító tevékenységeket óvodásaink örömmel, elmélyülten, jókedvvel

végzik, képalakításukban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. Magabiztosan használják az alapanyagokat, eszközöket, többféle technikát

alkalmaznak. Önkifejezéseikre, alkotásaikra jellemző az árnyalt színhasználat, részletező

formagazdagság. Az egyéni és közös kompozíciókban, környezetükben felismerik a szépet,

gyönyörködnek benne, törekednek annak kialakítására.

8.5 MozgásCélA szolnoki óvodások testi szükségleteik és igényüknek megfelelően szívesen és örömmel mozogjanak a nap bármely szakaszában.Szervezett, rendszeres mozgástevékenységek szervezése által váljanak edzetté, erősödjenek, mozgásos tapasztalataik gazdagodjanak, testi képességeik –erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség - fejlődjenek.Feladat:1. Csoportszobában vagy folyosón megteremti a mozgáshoz szükséges biztonságos

környezetet, teret, biztosítja változatos eszközöket.2. Feladata az örömteli és biztonságos mozgáshoz szükséges jó szokás – szabályrendszer

kialakítása.3. Éves tevékenységi tervben életkori sajátossághoz igazodóan, a gyermek testi

képességeinek fejlesztésére irányulóan, tudatosan egymásra épülve tervezi a szervezett mozgásos tevékenységeket.

4. A mozgások kivitelezéséhez nélkülözhetetlennek tartjuk, hogy óvodásaink és az óvodapedagógusok mozgásra alkalmas, kényelmes ruhába öltözzenek át.

5. Napi rendszerességgel biztosítja a szabad levegőn való tartózkodást, heti rendszerességgel tervezi az udvari változatos mozgásokat, mozgásos szabadjátékokat, csapatjátékokat, sport – és versenyszerű játékokat, melyek által a gyermekek testi képességeik fejlődnek, a társra figyeléssel társkapcsolataik megerősödnek.

58


6. Aktívan részt vesz az óvodapedagógus a mozgásos tevékenységekben személyes példát, mintát nyújt: a gyakorlat elemeket bemutatja, a megértés és a helyes mozgásformák kivitelezése érdekében.

7. Együttes, közös mozgás, annak átélt öröme fokozza gyermekeink mozgáskedvét, mozgás szeretetét.

Folyamatleírás A mozgáshoz szükséges eszközök

Óvodáskor eleje

Játékos természetes utánzó mozgások, nagymozgások:

- Különböző mozgások, csúszások, mászások, kúszások, ugrások talajon, szereken, tárgyak alatt vagy fölött, szer megkerülésével.

Egyensúlyozó járások talajon és szerekenGurulás a test hossztengelye körül, kézi szerrelDobásgyakorlatok (labda, babzsák) fogás, elengedés, elkapás, bedobás, gurításTestnevelési játékok: szétszórt alakzatban, futások, járások, jelek alapján megindulások, megállások, futások irány- és helymegjelöléssel, hullámvonalban járás, futás vonatozás.

Szalag, kendő, babzsák, labdák (különböző méretű és súlyú), botok, karikák, Wesco téglák

Egyensúlyozó eszközök

Kötelek (ugró – mászó)

Bordásfal Tornaszőnyegek Padok, zsámolyok Body – roll hengerek Trambulin Greiswald készlet Gyűrű, mászólétra Többfunkciós

WESCO készlet Ejtőernyő Ugráló labda Csoportszoba

asztalai

Udvari mozgásfejlesztő eszközök:

Óvodáskor közepe

Járás, futás eszközök megkerülésével akadályok átlépésével, sávok között.Ugrások: mélyugrás, távolugrásCsúszások asztalon, padon, karhúzással, tolással.Kúszás térden és tenyéren, padonMászás talpon, tenyérenFüggeszkedés: egyszerű függés gyakorlatokDobás gyakorlatok: függőleges és vízszintes célba különböző méretű eszközökkelHossztengely körüli gurulás különböző szerek fogásávalGuruló átfordulás előre guggolótámaszbólTestnevelési játékok:

- Futó játékok, futások meghatározott kiinduló és befejező helyzetekbe való érkezése

- Futó játékok eszközök beépülésével - Egyszerű fogó játékok, fogójáték utánzó

mozgással

59


Hinták Csúszdák Mászókák

Kombinált eszközök

Speciális járások, futások, irány és tempóváltással – páros gyakorlatok

Ugrás gyakorlatok Különböző szökdelések Sorozat ugrás: magasugrás, távolugrás,

támaszugrás Csúszás – hason, háton, előre, hátra Mászás szereken fel – le – át, rézsútos

padon Kúszás tárgyak között és alatt Kézenállás előkészítése Guruló átfordulás előre Zsugorkanyarulati átugrás Függeszkedés: lefüggések, lengések,

függeszkedve, tovahaladásÓvodáskor vége

Dobásgyakorlatok különböző méretű és súlyú szerekkel. Kétkezes alsó és felső célba dobás.

Labdavezetés Versenyjátékok, szabályjátékok,

csapatjátékokTestnevelési játékok:

Fogójátékok 1-2 fogóval Érintős fogó, kötetlen vagy

meghatározott területen Fogó játékokba épített egyszerű

szabályok: Meghatározott testhelyzet Terület (ház) beiktatásával Labdajátékok párosával, csapatban,

labda kiütő, labdagyűjtő, szabadulás a labdától,

Ügyességi játékok Versenyjátékok: sor – váltó – és

csapatjátékok

A fejlődés várható eredménye: A rendszeresen és megfelelően szervezett mozgásos tevékenységeink eredménye, hogy

gyermekink szívesen és örömmel vesznek részt benne. Igénylik a rendszeres mozgást az óvodán belül és a szabadban egyaránt. Nagymozgásuk, testi képességeik – erő, ügyesség, állóképesség, gyorsaság – egyéni

sajátosságukhoz mérten fejlettek. A torna és mozgás tevékenységek során finommotorikájuk, vizuális – verbális memóriájuk,

akarati tulajdonságaik fejlődnek. Tolerálják saját és társaik egyéni adottságait. Társas kapcsolataik fejlettek – tudnak egymásra figyelni, elfogadják a csapatjátékban

megélt sikereket és kudarcokat.

60


8.6 Külső világ tevékeny megismerése

Célunk: A szolnoki óvodások örömmel és tevékenyen fedezzék fel a szűkebb és tágabb természeti – emberi – tárgyi környezetüket, azok értékeit, jelenségeit, ezáltal alakuljon ki a környezetükhöz fűződő pozitív érzelmi viszonyuk.Ismerjék nemzeti értékeinket, lakóhelyükre jellemző hagyományainkat, a tárgyi kultúra értékeit. A környező világ mennyiségi – formai – kiterjedésében összefüggéseinek felfedezése során szerezzenek sokoldalú tapasztalatokat,- életkoruknak megfelelően - ismereteik birtokában magabiztosan tájékozódjanak környezetükben.

Feladat1. Az óvodapedagógus megalapozott szakmai, módszertani tudással rendelkezik a

következő területeken: Kérdés kultúra Stratégiai gondolkodás Fejlődés lélektani ismeretek (kognitív) A gyermekekhez közel álló probléma helyzeteket szervez Óvodapedagógiai műveltségtartalmakban: matematikai, biológiai, társadalmi,

kulturális ismeretekben tájékozott.2. Változatos lehetőségeket biztosít a sokoldalú tapasztaltszerzésre, megismerésre, a

gyermeki kíváncsiság kielégítésére egyéni felfedezésekre3. Az éves tevékenységi tervekben tudatosan tervezi a külső világ tevékeny megismerésére

vonatkozó témákat, élményszerzési lehetőségeket, életkorhoz igazodóan a koncentrikusan bővülő és egymásra épülő feladatait.

4. Természeti – társadalmi – matematikai – témák feldolgozása során a helyes arány megtartására törekszik, mely a tervezési szakaszban jelentőséggel bír.

5. A tevékenységek szervezése során tudatosan törekszik az új ismeretek nyújtására, a már meglévő ismeretek gyakorlására, megszilárdítására, azok rendszerezésére, a fogalmi gondolkodás alakítására.

6. A szükséges eszközöket biztosítja, a feltételrendszert kialakítja: A gyermekek számára elérhető helyen A gyermekek életkorához, a témához, a feladatokhoz aktualizálni szükséges Az eszközök sokszínűsége biztosítja a gyermek több irányban történő fejlődéséhez a

lehetőséget Az eszközök differenciáltsága több szempontú megközelítést tesz lehetővé

7. Az óvodai tevékenységekben rejlő matematikai tapasztalatok tudatos beépítése. 8. Tervszerűen megismerteti a gyermekeket szűkebb környezetükkel, helyi

nevezetességeinkkel, a város működéséhez kapcsolódó szolgáltatásokkal (posta, vasút, polgármesteri hivatal…), közintézményekkel (múzeum, könyvtár, művelődési központ).

9. Képviseli és közvetíti a gyermekek felé a magyarság, az összetartozás és hazaszeretet érzését, hagyományaink tiszteletét- hazafiságra nevelés.

61


Folyamat leírásA külső világ tevékeny

megismeréséhez szükséges eszközök:

Óvodáskor eleje:

Közvetlen környezetüket megismerik:

Én- óvodám, Én -udvarom, Én- játszótársaim, Én- játékaim Én és a családom Én és a testem Évszakok Állatok, házi állatok: rovarok,

bogarak, csigák, kisebb testű állatok

Növények, termések, gyümölcsök Csoportszoba játékai: építőkockák,

kis – nagyméretű játékeszközök, lehetőségeket adnak alak – forma, mennyiség tapasztalatok szerzésére. Téri építkezések, rakosgatások, gyűjtögetések, rendezgetések.

Környezeti – termeszét sarok

Tároló kosarak Ország-, város

térkép Madáretető Csipeszek,

nagyítók Földgömb Ismeretterjesztő

könyvek Bogárnéző Kerti

szerszámok Dobókockák A csoportszoba

játékeszközei Mértani testek,

sík – mértani lapok

Fejlesztő játékok

Logikai készlet Színes rúd LOGICO Dominó

Óvodáskor közepe:

Óvoda tágabb környezetét, megismerik, bejárják

Elemi közlekedési szabályok és közlekedési eszközök megismerése séta során

Egyszerűbb kísérleteket végeznek Észreveszik, felfedezik az évszakok

összefüggéseit Személyi zónával kapcsolatos

ismeretek bővülnek Testrészeit megnevezi, nemi

azonossága alakul Nagy érdeklődéssel fordulnak az

állatvilág felé (házi és vadon) Népi hagyományok ápolása Nemzeti identitás Növények ápolása, állatok

gondozása segítséggel Családdal kapcsolatos ismereteik

bővülnek Zöldség, gyümölcs, növények

ismereteik bővülnek Biztonsággal felismerik az

alapszíneket Az évszakokhoz kapcsolódó kerti

szerszámokat biztonságosan használnak

A természet, a környezetük felismerése, játékos

62


tapasztalatszerzés, problémahelyzetek – térbeli viszonyok megtapasztalása, irányok – helyzetek felismerése során logikus gondolkodásuk fejlődik, halmazokkal végzett játékos tevékenység közben az osztályozás folyamata alakul

Mennyiségeket összemér becsléssel – párosítással

Tulajdonságok szerint szétválogat, elemeket sorba rendez

A számosság fogalmát cselekvésben érzékeli

Óvodáskor végén:

Meg tudják nevezni saját és családtagjaik nevét, ismerik lakcímüket, születési idejüket, szüleik munkahelyét, foglalkozását, óvodájuk, csoportjuk, csoportjukban dolgozó felnőttek nevét.

Alkalmazzák a kultúrált magatartási szokások elemeit (köszönés, kérés…)

Megnevezik érzékszerveiket, ismerik funkcióit,

Közlekedési eszközök jellege, használati módja (szárazföldi – légi – vízi)

Közlekedési szabályok gyakorlása Nap – hónap – évszakok

megnevezése Természeti elemek föld – víz –

levegő – fény összefüggéseiben való felfedezés, vizsgálódás

Állatok „lakhelye”, élőhelyük, életmódjuk, testfelépítésük, utódaik, táplálkozási szokásaik

Állatok növények védelme A város, ahol élünk, a Föld, mint

bolygó, annak környezeti sajátosságai, nevezetességei, közintézményei, nemzeti – városi ünnepek

Ismerik a szolgáltatást végző közintézményeket, és azok alap feladatit: Posta, orvos, vasút, buszállomás, polgármesteri hivatal stb.

63


Mennyiségek összehasonlítása nagyság – forma – darabszám szerint

Néhány számképet felismernek, mennyiségileg visszaazonosítják

Számosság szerint sorba rendeznek A fogalmi gondolkodás

alkalmazásával elválik a mennyiségfogalom a konkrét tapasztalástól

Felfedezik a szimmetria élményét Jól tájékozódnak térben és síkban Megkülönböztetik jobb-bal

irányokat Helyesen használják a névutókat Geometriai testek felkeltik az

érdeklődésüket Az irányok és geometriai

tapasztalataik térből sík felé fordulnak

Balról jobbra való tájékozódás előkészítése

Mennyiségszemlélet alakul Ok – okozati összefüggéseket

felismerik Gyűjtőfogalmakat alkalmaznak

Fejlődés várható eredményei:

Az óvodáskor végére gyermekeink érdeklődéssel fordulnak az őket körülvevő környezetük felé.

Közvetlen környezetüket ismerik, abban biztonságban érzik magukat. Ismerik lakóhelyük nevezetességeit, tereit, közintézményeit, szolgáltatást végző

intézményeket és rendelkeznek a hozzá kapcsolódó alapvető viselkedési normákkal, kulturált szokásokkal.

Személyes adataikat ismerik, bemutatkoznak, szüleik nevét, születési adataikat, lakcímüket meg tudják mondani.

Családi – és városi hagyományokat ismernek Környezetünkben lévő mennyiségi – térbeli – formai – összefüggést felismerik,

fogalmaik, alapszinten a számosság tekintetében is kialakulnak. Pozitív viszonyok alakulnak ki a probléma helyzetek megoldásához. Matematikai érdeklődésük alkalmat ad az elemi ok-okozati összefüggések

megtapasztalására.

8.7 Munka

Cél:

64


A szolnoki óvodásokban a cselekvő tapasztalás útján alakuljanak ki olyan készségek, képességek, tulajdonságok, melyek elősegítik a munkához, közösséghez, környezethez fűződő pozitív viszony kialakulását, annak megóvását, védelmét, a munka értékteremtő, értékmegőrző szerepét, megbecsülését.

Feladat1. Tudatosan tervezi, megszervezi az életkori és egyéni fejlettségi szint

figyelembevételével (önkiszolgálás, közösségért végzett munka, alkalmi megbízatások, környezet-, növény-, állatgondozás) a munkavégzéshez és annak fokozatos bevezetéséhez szükséges feltételeket.

2. Támogatja és lehetőséget biztosít a gyermekek önkéntes, belső motivációjából fakadó munkavégzésre a csoportszobában és a szabadban egyaránt.

3. A munkavégzéshez szükséges feltételeket megteremti – megfelelő méretű, elegendő és biztonságos eszközöket biztosít.

4. A gyermekekkel közösen végzett tevékenysége során, a munkafolyamatok sorrendjét megismerteti, az eszközök használatát bemutatja, a kapcsolódó szokásokat-szabályokat kialakítja.

5. A gyermekeket bevonja környezetük rendjének kialakításába, megtartásába és tudatos pedagógiai jelenlétével mintát nyújt.

6. Sokszínű, változatos munka jellegű tevékenységeket biztosít, melyekben a gyermek „kipróbálhatja” önmagát, erősíti önállóságát, felelősségérzetét, önbizalmát.

7. Közösségben, közösség által, közösségért végzett tevékenységekben részt vesz, erősíti a társas kapcsolatokat, együttműködésük során segíti a gyermeket saját és mások munkájának elismerését és értékelését.

8. Folyamatos együttműködés során a gyermekeket az adott tevékenységekben- sikereit elismerve- önmagához, fejlettségéhez mérten, fejlesztő módon értékeli

9. A megjelenő párhuzamos tevékenységekkel lehetőségeket teremt a gyermekek számára munkajellegű tevékenységeik végzésére, vagy ilyen jellegű tapasztalataik alkalmazására.

65


Folyamat leírásA munka – munka jellegű

tevékenységekhez szükséges eszközök:

Óvodáskor eleje

Saját személyével kapcsolatos, önkiszolgáló tevékenységben részt vesz, azok egyes fázisait kis segítséggel, illetve önállóan végzi.

Szívesen bekapcsolódik a környezet rendbe tartásába, az életkornak megfelelő „munka jellegű” tevékenységekbe:

Játék elrakás Asztal letörlése Seprés Kisállat gondozás

a gyermek saját, személyes felszerelése (törölköző, fogkefe, fogmosó pohár, fésű, hajkefe, iratgyűjtő dosszié, ruhazsák)

csoportonként ruhakefe, ruhaszárító

csoportonként két váltás textilterítő

asztalonként szalvétatartó, szalvétagyűjtő tál (kis szemetes kuka)

csoportonként asztaltörlő

csoportszobában zárt kancsó, poharak tálcán

papír zsebkendő tartó szemétgyűjtő napos kötény 5 db a gyermek méretéhez

igazodó seprű, lapát locsoló kanna

udvari eszközök: gyermekméretű kisásó,

gereblye, (csoportonként 3-4 db)

kapa udvari seprű – lapát kosár, vödör, locsoló zöldhulladék gyűjtő

kosár vagy zsák kosár, vödör, locsoló zöldhulladék gyűjtő

kosár vagy zsák

Óvodáskor közepe

Saját személyével kapcsolatos, önkiszolgáló tevékenységeket egyre önállóbban végzi, kis segítséget igényel.

Bekapcsolódik a környezet kialakításába, rendezésébe, közösségért végzett munka jellegű tevékenységeket alkalomszerűen vállal, segítséggel elvégez:

Terem rendezése, díszítése, asztalok rendbe tétele

Kisebb megbízatásával elvállal, szívesen bekapcsolódik udvari munka jellegű tervbe

viráglocsolás seprés, gereblyézés avar gyűjtés

66


Óvodáskor vége

A közösségért önként vállal munkajellegű tevékenységeket, naposi munkát, alkalmi megbízatásokat (ünnepi készülődéshez kapcsolódó terem rendezés, díszítés, javítás, üzenetek átadása) a rábízott feladatot önállóan végzi.A munka jellegű tevékenységek az óvodás gyermekek természetesen végzett tevékenysége. Saját környezetének kialakításában

aktívan és önállóan vesz részt: rendrakás, játék elrakás szokásai tisztaság kialakítása (sepregetés,

asztaltörlés, eszközök tevékenység utáni rendje) csoportban és az udvaron

gyűjtemények polcon való rendben tartása Virág – növény – élősarok gondozása

ápolása Asztalterítés esztétikus, kulturált rendje,

igénye Örömmel és aktívan kapcsolódik be az

udvari munka jellegű tevékenységekbe: virágoskert, konyhakert gondozása locsolás, seprés, avar gyűjtés szemét összegyűjtése kerti szerszámok rendben tartása

A fejlődés várható eredményei:

Gyermekeink saját személyükkel kapcsolatos feladataikat igényük és szükségletükhöz igazodóan önállóan végzik.

Természetesen megjelenő tevékenységük a környezetük rendjének megtartása, alakítása, annak megóvása a csoportszobában és az udvaron egyaránt.

Aktívan bekapcsolódnak a közösségért végzett tevékenységekbe, az együttdolgozás öröm számukra.

Az alkalmi megbízatásokat önállóan, felelősséggel, megfelelő önbizalommal és kitartással végzik.

Környezetükhöz tartozó növényeket ápolják és védik, a kis állatok gondozását figyelemmel kísérik, számon tartják – aktív szerepet vállalnak.

Óvodásaink a megszerzett ismereteket, tapasztalataikat változó élethelyzetekben és környezetekben is tudják alkalmazni.

8.8 Tanulás

67


Cél:A szolnoki óvodás nyitott, érdeklődő, motivált, képes az egyéi adottságainak megfelelően a világ megtapasztalására, felfedezésre az összefüggések meglátására.Olyan értelmi, szociális, kommunikációs és testi képességekkel, készségekkel ismeretekkel és attitűddel (kompetenciák) rendelkezik, amely alkalmassá teszi őt, korának megfelelő élethelyzetben helytállásra.

Feladat:1. Olyan tanulási környezet megteremtése, amely inspirálja a gyermeket a tanulási

tevékenységek választására: érzelembe ágyazottság, új, felhívó, váratlan ingerek alkalmazása. („Itt mindig történik valami!”)

2. Vonzó és motiváló játéktevékenységek – szervezése a tanulási folyamat kibontakozására az életkorhoz igazodóan.

Változatos játéktémák, módszerek Sokfajta a differenciálásra is alkalmas eszköz Sokirányú, sokrétű tapasztalatszerzés biztosítása, amely magába foglalja az SNI–s

gyermekek eltérő igényeit is. 3. Az óvónő feladata a személyesség biztosítása, sokszínű játéktevékenységgel és

együttjátszással, együttes tevékenységgel. A tanulási helyzet alapja, az élményvezérelt, érzelmi kapcsolat kialakítása. Az odafigyelés nélkülözhetetlen az egyéni megnyilvánulásokra, a gyermeki érdeklődés fenntartása kezdetben az óvodapedagógus feladata.

4. A gyermek belső késztetését a világ felfedezésére az óvodapedagógus sajátos eszközeivel csak támogathatja (!).

inspiráló, támogató óvodapedagógiai attitűd tanulási helyzetet támogató kommunikáció, tudatos és sokrétű pedagógiai

kérdéskultúra megfelelő eszköz, idő

5. A gondolkodási folyamatok fejlesztéshez felhasználja a gyermeki alaptevékenységet, a játékot: problémahelyzeteket teremt, felismertet, megláttat – mindez az óvodapedagógus kizárólagos feladata és felelőssége!

6. Az óvodapedagógus a cselekvő aktivitás lehetőségének megadásával, az érzékelésen – észlelésen alapuló, sokszínű tapasztalás biztosításával, ítéletalkotással a kreatív gondolkodást ösztönzi, az oksági viszonyok és az eredmény közötti összefüggések megláttatásával a stratégiai gondolkodás megalapozását támogatja: Próbálgatásokban történő szabad asszociáció. Egyféle ismeret, különböző módon való megmutatása. Az óvodapedagógus a differenciálást eszközökben, feladatokban,

módszerekben biztosítja. Problémahelyzetekben a vizsgálódás kiterjesztését úgy biztosítja, hogy a gyermek a

mit, miért, hogyan kérdésekre választ kaphasson. A divergens gondolkodás támogatása a kivárás, bátorítás, és a játékosság

biztosítása. Az óvodapedagógusok éves tevékenységi tervet készítenek, ahol az értelmi-,

szociális-, kommunikációs-, testi képesség területekhez kapcsolódó differenciálási szinteket is figyelembe veszik (lásd 7.9 differenciálás fejezet).

A tagóvodák által kidolgozott belső-, szakmai-, módszertani-, gyűjtemény segíti az éves tevékenységi terv tervezését és a gyakorlati megvalósulását.

68


7. Az óvónő biztosítja azokat a tevékenységi formákat, amelyekben a gyermekek saját élményű tanulás keretében ismeretekhez jutnak önmagukról, és a környezetről, a kapcsolt szokás – szabályokról, normákról és azokat biztosan birtokolják, és alkalmazni tudják.

8. A tanulásszervezésünket a következő formák alkalmával biztosítjuk: Jelentős részben utánzásos, minta és modellkövetéses, magatartás – viselkedés -

tanulás. Spontán játékos tapasztalatszerzés Cselekvéses tanulás, felfedezés – saját élményű tanulás biztosítása A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő A pedagógus által irányított megfigyelés, felfedezés Gyakorlati problémamegoldás Témák komplex feldolgozása A téma egységek projekt rendszerű feldolgozása

9. Az óvodai tevékenységek időkeretének meghatározásánál az óvodapedagógus felelőssége, hogy a gyermek érkezésétől a távozásági folyamatos tanulásszervezési lehetőség legyen számára biztosítva. Figyelembe véve azt az alapelvet, hogy az óvodai tanulás tágan értelmezett, nem szűkül le az ismeretszerzésre.

Tanulási tevékenységek megvalósulását segítő óvodai eszközök Az óvodai nevelés minden tevékenység formájában valamennyi eszköz gyermeki

megismerést, tanulást segítő eszköz. Az eszközök biztosításával fontos figyelembe venni, hogy elegendő mennyiségben

és minőségben álljanak a gyermekek rendelkezésére Fontos, hogy gyermekek számára elérhető legyen Esztétikus, folyamatosan karbantartott fejlettséghez igazodó egyéni és / vagy

mikrocsoportos fejlesztésekhez kapcsolódó Évközben folyamatosan frissített, cserélt, az óvodapedagógusok által készített

eszközök is biztosítottak legyenek

8.8.1 Tanulási tartalom megjelenítésének lehetőségei

Tanulási tartalmak Tartalmi megjelenítése 1. komplex tevékenység együttesek Egyes tevékenységek tartalmilag

kapcsolódnak

vagy egyik tevékenység beleágyazódik a másikba

vagy többféle tevékenység egymás után jelenik meg. Témához az óvodai tevékenységek egymás után kapcsolódnak.

69


2. Integrált tevékenység Szabad képzettársítási folyamat, amely vezérfonala a tanulási folyamatnak, a gyermek aktivitását olyan módon segíti, amely az ismeret több szempontú feldolgozását eredményezi.

3. Projekt Problémaközpontú, amely élményhátteret feltételez, kapcsolódás élményhelyzetekhez társadalmi témákhoz.A gyermeki aktivitást tervező, szervező, alkotó munkafolyamatai adják meg a projekt dinamikáját. A gyermekek sajátos munkamenetükben maguk kutatnak, próbálkoznak, valós (használati), produktumokat hoznak létre a probléma megoldására.

70


8.9 Differenciálás

Cél:Óvodásaink bejárhassák saját, belső tanulási útjaikat - öndifferenciálás az egyéni fejlődés szolgálatában.A gyermeki személyiségfejlődés érzékenységi szakaszaihoz igazodó, a választás szabadságát biztosító egyéni fejlesztési eljárások beépítése a nevelési folyamatba.

Feladat:

1.Tudatos tervezés:A gyermeki fejlődés folyamatos nyomon követésének eredményére alapozóan kell megtervezni: minden óvodai tevékenységben a hármas differenciálási szintet:

Lassabban haladó Jól haladó Gyorsabban haladó

2. Differenciált eszközök:

Az egyes tevékenységformákhoz többféle mozgás- és alkalmazásformát biztosító eszköz és alapanyagrendszer egyidejű elérhetőségének folyamatos biztosítása a gyermekek számára

3.Pedagógiai attitűd és „tudás”:

A gyermeki személyiség sokfélesége, a személyiségstruktúra eltérő fejlettsége a kisgyermekkori személyiségfejlődés folyamán természetes módon, eltérő ütemben alakul.Óvodai nevelési eljárásaink hatékonyságának alapja, ha „kiszolgáljuk” ezt a sajátos fejlődési ütemet:

„Ismerjük” a gyermekek adottságait, fejlettségük mutatóit, személyiségük jellemzőit, érdeklődési körüket, ismereteik körét.

Igazodunk a gyermeki személyiség sokféleségéhez, valamint mindig egyedi és eltérő nevelésünk, módszereink és az elvárásaink rendszere.

Pedagógiai érzékenységgel fordulunk a gyermekek különbözősége felé.

Differenciálás lehetőségei: Az óvodai élet időkereteivel (folyamatos napirend, párhuzamos tevékenységek,

rugalmas heti rend). Célokban (egyénileg várható eredmények) A célok által meghatározott feladatokban Módszerekkel (a feladatokhoz vezető út) Eszközökkel (azok milyensége, mennyisége, használati módja) Elsajátítás ideje (kit meddig „tartok ott” a játékos folyamatban) Elsajátítás tempója (az egyén számára elegendő idő az egyéni ütemhez) Egyéni bánásmóddal Munkaforma (egyéni, csoportos, páros, mikrocsoportos) Pozitív visszajelzések (egyénre szabott fejlesztő értékű, támogató jelleggel) Képességek fejlesztésében Tartalom feldolgozásában (egy – egy tevékenység más – más tartalommal)

71


Tevékenységek megszervezésében Technikai megoldások (különböző technikák jelenléte a tevékenységben)

8.10 Az óvodai nevelés záró szakasza

Fontos számunkra, hogy gyermekeink új helyzetben (az iskolába) helytálljanak!

Cél: 1. A sikeres tanuláshoz szükséges viselkedésformák és magatartás, motiváció alakítása”2. A fogalmi gondolkodás alakulásának tervszerű megsegítése, megalapozása.

Legfontosabb alapelveink

„Csak azt az embert mondhatjuk műveltnek, aki tudja, hogy hogyan kell tanulni, aki megtanulta, hogy hogyan alkalmazkodjon és változzon, aki megtanulta, hogy semmilyen tudásanyag nem biztos, csak a tudás keresésének folyamata ad alapot a biztonságra.”

(Rogers: A tanulás szabadsága)

1. Szükséges tudatosan megfogalmaznunk azt a játékkörnyezetet, amely5-6-7 éves korban a személyiségfejlesztő hatását egyre jobban kiteljesíti. Fontos, hogy ez megfeleljen a gyermeki gondolkodás adott szintjének és jól szolgálja annak megfelelő ingerlését.

2. Olyan óvodai környezet és pedagógiai hatásokat biztosítunk ebben az életkorban óvodásaink számára, amelyek biztosítják az óvodai tevékenységszervezés során a tanulási helyzetek ismétlődését, változatos pedagógiai módszerekkel. Kizárjuk azonban azokat a törekvéseket, amelyek a gyermek fejlesztésének olyan sémaszerű ismétlését valósítja meg, amelyben a gyermek feladatvégzése tréningszerű, mechanikus jellegű.

3. Mindezekhez nélkülözhetetlen óvodásaink érési folyamatait célorientáltan megsegíteni, fejlődését nyomon követni.

4. Nevelésünk során kedvező feltételek megteremtésével azon képességek fejlődését, fejlesztését támogatjuk, melyeknek kitüntetett szerepe van az iskolai tanulmányok megkezdésében.

5. Olyan tudatos, támogató pedagógiai környezet kialakítása, ami célzottan a 4.évre óvodában maradó gyermekek kevésbé fejlett képességterületeinek, ismereteinek a megerősítését szolgálja a sikeres iskolakezdés érdekében. Mindeközben személyiségének megfelelően biztosítja számukra az óvodai élet személyiségtámogató többleteit: játékosság, rugalmas időkeretek, egyéni fejlődés – érési ütemhez igazodó differenciált óvodai tanulásszervezés, bevontság, együttműködés

6. Óvodáinkban a 6-7 éves korosztály utolsó óvodai évét kiemelt figyelemmel szervezzük –a ”VARÁZS CERUZA”- szakmai program alapján) lehetőség szerint biztosítjuk számukra a közel homogén életkorú csoportszervezést. A tagintézményen belüli csoportváltás esetleges nehézségeit szem előtt tartjuk, törekvéseink a szocializációs folyamatok megkönnyítése, a kidolgozott tartalmi elemek beemelésével.

Feladat:1. Az óvodapedagógus feladata kérdéskultúrájának folyamatos önművelése, hogy azok

alkalmazásakor minőségi, kognitív funkciók induljanak el a gyermeki gondolkodásban.

72


2. A feladatok tevékenységek nehézségeinek jó szándékú gyermeki provokációja a gyermek meglévő képességeinek aktivizálásán túl magasabb szintű képességek mozgósításával.

3. Az óvodapedagógus feladatai között kiemelt figyelmet kap a gyermek motivációs bázisának (akarati mechanizmusok, szükséglet) folyamatos szinten tartása ahhoz, hogy a gyermek részvétele az óvodapedagógus által szándékosan teremtett tanulási helyzetekben, időben fokozatosan, tartósabbá váljon: pl: az óvodán kívüli tapasztalatszerzés, erdei óvoda stb.

4. A gyermek gondolkodásfejlesztésére irányuló konstruktív tevékenységek jelenjenek meg pl: csoportközi tevékenységek, csapatjátékok, bajnokságok szervezése, „szellemi” játékok, versengések (sakk, malom stb.)

8.11 .„VARÁZSCERUZA” szakmai program a 6-7 éves gyermekek óvodai nevelésére

Cél: Olyan nevelési

hatásokat biztosítani a 6-7

éves korú óvodában maradó

gyermekeink számára, hogy a

tanuláshoz elengedhetetlenül

szükséges képességekben

eltérő fejlettséget mutató területek

intenzíven fejlesztése.Folyam

atelem

Tagóvoda vezető

Óvodapedagógus / ok Dokumentum Idő

1.A negyedik évre maradó óvodások csoportjai közötti átmenetet segítő szakmai feladatok

-Réteg szülői értekezlet az érintett nagycsoportos szülők számára:Tájékoztatás csoport szervezésre, a Varázsceruza szakmai program bemutatása.

Mentális megsegítés a beiskolázást lekövető napokban:Csoport közi tevékenységek„Mi” élmény program szervezése

Jelenléti ívNyári tervezés csoport közi kapcsolataiProgram kivonat

Május eleje

73


2.Az évindítást megelőző szakmai tájékozódás

A gyermek fejlettségére irányuló dokumentumok összegyűjtése

- Óvodába maradásának oka

- Kapcsolat felvétel a gyermek előző óvónőjével, szakmai beszélgetés

- Családlátogatás, személyes tájékozódás.

Óvodai szakvéleményLátogatási jegyzőkönyv

Szeptember 1- ig

3. Csoportindítás feltételrendszerének megteremtése

- A hozott vagy választott óvodai jelek (gyermeki igények szerint) biztosítása

- A már meglévő csoport neve vagy új csoportnév és szimbólumának választása (gyermekek bevonásával)

- Új csoporttér kialakítása a gyermekekkel közösen igényeikhez igazítva

- Differenciált széles tevékenységrepertoárt biztosító eszközök és alapanyagok biztosítása

Szeptember 1- ig

4. Szocializációs terv készítése

Dokumentációelemzés

Tartalmában megjelenítse:- Az önállóságra irányuló

beépült normák, önellátás „technikai” folyamatai, váratlan helyzetekben a beépült normák képviselete

- A fizikai szükségletek biztosítására

- A gyermekek igényes neveltségi szintjét segítő

- A közösségi – és társas kapcsolatok megerősítését szolgáló

- A tanulás sikerességéhez nélkülözhetetlen szociális tanulás, szociális érzék fejlesztését támogató feladatokat tartalmazza, az egész évet átfogóan.

Szocializációs terv Ellenőrzési jegyzőkönyv

Szept. 20.Szept. 30.

74


5.Rugalmas időkeretek biztosítása a szükségletekhez igazodóan

- Kivárási szakaszok késleltetése, pl. étkezés befejezése

- Kötött szervezeti forma kialakítása délelőttben: társadalmi témák, normák megbeszélése, értékelése, beszédfejlesztés, fonéma hallás fejlesztése, énekes játékok eljátszása

- 2 óra időtartam a szabadlevegőn tartózkodásra (az ebéd ideje kitolódik 10.30 – 12.30)

- Tervezett mozgásos és kognitív tevékenységtartalom biztosítása, heti tervezése

- A délutáni pihenés időtartama fokozatos rövidítése, második félévtől, elhagyjuk és helyette aktív tevékenységeket szervezünk óvodán belül – kívül, előre megtervezett módon heti lebontásba

Udvari tevékenység kínálat tervezése – heti terv

Szept. 1 – máj. 31-ig

6. A gyermekek egyéni fejlettségének mérése

Biztosítani hozzá a humán erőforrást

Difer mérőeszköz alkalmazásával rövidített változat

Difer füzet Szept. 20.

7. Egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztési tervek elkészítése

Dokumentációs ellenőrzés

Fejlesztési tervet készít a Difer mérés eredményeire alapulóan a gyermek kevésbé fejlett területeinek, célzott fejlesztését szolgálva.Szükség esetén konzultáció az EPSZ szakemberivel

Fejlesztési terv Ellenőrzési feljegyzés

Szept. 20.

8. Óvodai tevékenységformák tervezése az óvodai tanulásszervezés szolgálatában

Tevékenységi tervek elkészítése:

- Begyűjtött élményanyagukból közös döntésen alapuló közös témaválasztás.

- Gazdag tevékenység kínálat, sok probléma helyzet tervezésével,

Tevékenységi terv

Nov. 1.

75


törekedve a társadalmi témák élményszerű feldolgozására

9. Óvodai tevékenységformák megvalósítása

- Napi szinten folyamatosan biztosítva szakmai felkészültséggel

- Játék – munka – tanulás egyensúlyának megtartása a gyermeki szükséglet figyelembevételével.

- Differenciálás (tartalom szervezeti formában, módszerben, tanulási forma, eszköz képességhez igazodóan követelmény technika)

- Napi szinten közös helyzeteket teremt a probléma közös megoldására a gyermek izgalmi, érdeklődési igényének kielégítésére.

10. A gyermek egyéni képesség struktúrájának mérése

Difer mérőeszköz alkalmazásával rövidített változata

Difer füzet

11. A szülővel való együttműködés

- Folyamatos együttműködés: tagóvodák keretében 2 alkalommal a gyermek fejlődésére irányulóan

Okt. 15. és az iskolai beiratkozást megelőzően

A kidolgozott részletes program minden intézményben megtalálható.

76


8.12 Módszerek, eljárások a program megvalósításához

A sikeres megvalósítás titka az, ha a pedagógusok a módszerek, eljárások nagyon gazdag készletével rendelkeznek.

Hagyományos módszerek, eljárások Korszerű módszerek, eljárások Bemutatás Magyarázat Beszélgetés Megfigyelés Elmesélés Gyakorlás Dicséret, buzdítás, elismerés Ellenőrzés Értékelés Érdeklődés felkeltése Bábjátékok, tanmesék Szituációs játékok Elemzés Összegzés Ismétlés Előadás Segítségnyújtás Összehasonlítás, párosítás,

különbségtétel, csoportosítás, halmazképzés

Gyűjtögetés

Vizsgálódás Tanakodás Kétely ébresztése Hitetlenkedés Elbeszélés Leírás Vita, provokálás Kíváncsiság Vitára, magyarázatra,

véleménynyilvánításra késztetés A gondolkodás fejlesztésére irányuló

kérdés Figyelem felhívó Összehasonlítást eredményező Tisztázást kívánó Szintézisre, okokra, elemzésre irányuló Provokatív, nyitott kérdések Átfogalmazó kérdés Visszakérdezés Segítő kérdés Bátorító megjegyzés Késleltetés Kivárás Próbálkozás Tévedések lehetőségének biztosítása Problémahelyzet teremtés Ráhangolódás Bevonás Dialógus Közvetítés Fejlesztő, támogató értékelés Folyamatterv készítése Serkentés Érvelés Reflexió Relaxációs technikák

77


9. Célrendszerünkkel kapcsolatos további feladataink

9.1 Az ÖMIP-ből adódó pedagógiai feladataink

1. Testi-lelki egészség fejlesztése – egészségvédelmi stratégiák

Cél: Egészséges életvitel igényének alakítása a gyermek testi-lelki fejlődésének elősegítése

Folyamatelem Feladat Dokumentum

1.1.Megfelelő napirend kialakítása

A gyermek gondozására, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítésére (rendszeres, napi),megfelelő feltételek biztosítása

A tagintézmények programrészeiben kialakított rend szerint.

1.2.Érzelmi biztonság megteremtése

Szoros, pozitív érzelmi töltésű óvónő-gyermek kapcsolat kialakítása: napi beszélgetések, testi kontaktus, egyéni bánásmód dominanciája. A gyermeki társas szükségletek kielégítése.

Csoportnaplóban, a szocializációs tervben.

1.3. A gyermek mentális egyensúlyának biztosítása.

A pedagógiai bábjáték, a drámapedagógia eszközeivel, konfliktuskezelési technikák alkalmazásával a pozitív énkép kialakulásának segítése.

Csoportnaplóban :szocializációs tervben és éves tervben is.

1.4. Az egészséges életvitel attitűdjének megalapozása

Óvodapedagógusra vonatkozóan:- személyisége hiteles, modellértékű, mintaadó legyen ezen a területen is- szükség esetén jelzéssel éljen a gyermekvédelmi felelős feléGyermekre vonatkozóan:- a gyermek pozitív énképének fokozott erősítése ( az 1.3.-ban felsorolt módszerek alkalmazásával)Szülőre vonatkozóan:- bizalmi alapon működő, segítő óvónő-szülői kapcsolat kialakítása- olyan intézményi keretek rendszeres biztosítása, amely lehetőséget ad a szülőnek arra, hogy alaposan és mélyen megismerje a gyermekét.

Belső jelző lap.

Jegyzőkönyvek és jelenléti ív.

78


2. Művészeti nevelés

Cél: a művészet értékeinek közvetítése, magasabb rendű érzelmek fejlesztése azéletkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével.

Folyamatelem Feladat Dokumentum2.1. Az éves tervekben a művészeti nevelés tartalmi elemeinek megjelenítése.

Az életkor és a sokoldalú értékközvetítés szempontjának érvényesülése.

Csoportnaplóban a tagintézményekben kialakított dokumentációs rend szerint.

2.2. Olyan óvodai élet szervezése, melyben a tervezett tartalmak megvalósítása napi szinten megjelenik.

A művészeti nevelés elemeit az óvónő sokszínűen, hitelesen közvetítse. -

3. Alapkészségek és a tanulási képességek fejlesztése

Cél: Az óvodás gyermek életkorának és egyéni fejlődési ütemének megfelelő alapkészségek elsajátítása és a tanulási képességek fejlesztése.

Folyamatelem Feladat Dokumentum3.1. Az adott életkornak megfelelő alapkészségek és az óvodai tevékenységek megtervezése.

A tervek elkészítése, a saját élményű tanulás, a tevékenységközpontúság a differenciálás figyelembevételével

Csoportnaplóban, tevékenységi terv

3.2. A tervezett tartalmak megvalósulása, a spontán lehetőségek figyelembevételével.

-Feltételek megteremtése a tervezett tevékenységek megvalósításához, differenciáltan-A spontán helyzetek kihasználása-Alapkészségek, tanulási képességek elsajátításának folyamatos kondícionálása

Lezajlott tevékenységelemek regisztrálása

3.3. A tanulási képességek életkornak megfelelő lebontása, tudatos fejlesztése

Intézményi szinten a közös gyermeki megfigyelési és diagnosztizáló mérés eredményeire alapozva, tervszerűen, meghatározott képességfejlesztési feladatok, amelyek biztosítják a gyermek tanulási képességeinek, komplex személyiségének fejlesztését.

- Csoportnapló- Megfigyelési, mérési

eredmények dokumentációi

- Tevékenységi tervek- Egyéi és mikrocsoportos

fejlesztési tervek

79


4. A lakókörnyezethez való kötődés erősítése

Cél: A városunkhoz való érzelmi kötődés erősítése

Folyamatelem Feladat Dokumentum4.1. A nevelőmunka tartalmának, színtereinek tervezésekor, megvalósításakor kiemelt figyelmet kap a cél megvalósulása.

A szolnoki óvodások ismerjék meg szűkebb és tágabb városi környezetüket, annak néhány nevezetességét.

Csoportnaplóban tervezve az éves tervekbe beépítve, megjelenítve az élményszerzés időpontját és helyszínét.

4.2. Biztosítjuk a tervezett tartalmak megvalósulását, az érzelmi kötődés segítését.

- A megvalósulás során a helyszíneken élményszerű ismereteket biztosít az óvónő, majd azok feldolgozását, beépülését segíti az óvodai nevelés keretein belül.

- Lehetőség szerint, a város kulturális eseményeihez, programjaihoz való aktív kapcsolódás

- A szülők figyelmének felhívása a városi szabadidős, kulturális, társadalmi, közösségi,gyermek, családi programokra, eseményekre.

-

5. Az átlagtól eltérő teljesítményű gyermekek támogatásának folyamata

Cél: A felzárkóztatás és a tehetséggondozás megvalósulása, a szolnoki óvodákbanFolyamatelem Feladat Dokumentum

5.1.A gyermeki fejlettségre irányuló megfigyelések, diagnosztizáló mérés elvégzése.

Intézményi Nevelési Programban meghatározottak szerint.

Csoportnaplóban intézményi szinten kialakított dokumentációs rend szerint, megfigyelő lapok területenként, az egyéni fejlődést gyermekenként követő, fejlődési portfolió.

5.2. Megfigyelés eredményeinek értékelése

Az átlagtól eltérő gyermekek kigyűjtése

Intézményi értékelő lap alapján (….melléklet)

5.3. Differenciált fejlesztés folyamata3-as szintű, 4 terület (értelmi, kommunikáció, szociális, testi)Az óvodapedagógus felveszi – szükség esetén – a kapcsolatot az EPSZ szakembereivel

-Megfigyelések eredményeire egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztési tervek készítése:Amely tartalmazza a tervezett gyakorlatsort, a módszert, az eszközt, a fejlesztés pontos dátumát, módját és időkereteit.

Fejlesztési terv elkészítése ( egyéni vagy mikrocsoportos lsd…. sz. melléklet ), csoportnaplóban.

80


(A terület feladatellátását szükség szerint az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat végzi lsd. 8.2.1 fejezetben.)

6. Szociális hátránnyal, tanulási nehézségekkel vagy beilleszkedési – magatartás zavarral küzdő gyermekek hátránykompenzációjának segítése

Cél: Szociális hátránnyal vagy beilleszkedési zavarral küszködő gyermekek hátránykompenzációjának megvalósítása

Folyamatelem Feladat Dokumentum6.1. Hátránykompenzáció folyamata

- Év eleji adatgyűjtés.- EPSZ kapcsolat felvétel, hogy az általuk végzett év eleji szűrésbe a kompenzációban résztvevő gyermekek kerüljenek be, majd a szükséges fejlesztésben a megfelelő szakember segítségével vegyenek részt.

Csoportnapló adatgyűjtő lap(lsd. …. sz. melléklet ).

Fejlesztési terv (egyéni vagy mikrocsoportos)

6.2.Felzárkóztatás, differenciálás

- HHH 4 éves korú gyermekek Difer – diagnosztizáló méréseÉv eleji megfigyelések elvégzése intézményi szinten kialakított rend szerint.-Egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztési tervek készüljenek a hátrány kompenzálásának céljából.-Szükség esetén, mentális okok felderítésében az óvodapszichológussal kapcsolat felvétel.

Csoportnaplóban a megfigyelőlapok, egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztési tervek, esetlegesen feljegyzések az egyéb megfigyelések rögzítésére, archiválására.

(A terület feladatellátását szükség szerint a fejlesztő szakcsoport végzi lsd. 8.2.1 fejezetben.)

81


9.2. Alapító okiratban meghatározott alapfeladataink

9.2.1.Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat tevékenysége a gyógypedagógiai feladatok ellátásában. (a továbbiakban a megnevezésre az EPSZ. Rövidítést használjuk)

A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülésének megfelelő fejlesztése, óvodai nevelése, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei alapján történnek. /Az oktatási miniszter 2/2005. (III.1 ) OM rendelete és az óvodai nevelés országos alapprogramjának (2010) módosítása alapján.

Gyógypedagógiai feladatok ellátása

Elvek: Az óvodai nevelési alapprogram által megfogalmazott befogadó, bátorító pedagógiai

attitűd s a szükséges környezeti feltételek megteremtése. Az együttnevelés során arra kell törekedni, hogy az óvodai nevelés általános célkitűzései

megvalósuljanak a sajátos nevelési igény súlyosságának figyelembevételével. Az egész napos tevékenység is a különleges gondozási igény kielégítését szolgálva

szerveződjön, egyéni vagy csoportos formában. A különleges gondozási igényből fakadó feladatok, - melyeket a szakértői és

rehabilitációs bizottságok állapítanak meg – végrehajtásánál arra kell törekedni, hogy a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével bővüljenek a gyermek kompenzációs lehetőségei.

A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai – orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. A multiszenzoriális fejlesztések magukba foglalják a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek a beszéd, a nyelvi s a szociális készségek fejlesztését.

Cél: A sajátos nevelési igényű gyermek integrált nevelésének segítése, sérülés specifikus

fejlesztése az állapotának megfelelő gyógypedagógiai habilitációs és rehabilitációs ellátás biztosításával.

A befogadó óvodapedagógus szakmai munkájának segítése. A sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő családok támogatása.

82


Feladat:

Célcsoport Integráló óvodai környezet Speciális ellátást végző szakember

Család

Tanulásban akadályozott gyermek

Megfelelő pedagógiai attitűd, egészséges kommunikációs folyamatok.Spontán utánzásos tanulás lehetőségének biztosítása.A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyet a gyermek a kortárscsoportban megél. Adekvát játékhasználat elsajátítása.

A képességfejlesztés a kis lépések elvét alkalmazva.Mozgásfejlesztés, a mozgáskoordináció a sajátkompetencia élményének megélése.Verbális és nonverbális kommunikáció gyakorlása. A kognitív funkciók: érzékelés, észlelés, vizuális és auditív figyelem, koncentráció, emlékezet szerialitás, intermodalitás fejlesztése.

Fejlettségi szintjének megfelelő óvodai feladatok otthoni gyakorlása.

Érzékszervi fogyatékosság,enyhébb fokban hallássérült gyermek

Megfelelő adaptív magatartás minták.Pozitív beszédminta, szociális készségek gyakorlása, munka jellegű tevékenységekbe való bevonása. Önértékelés, reális énkép kialakítása. Vizuális megerősítés kommunikációs kártyákkal. Hallásfejlesztő játékeszközök alkalmazása.A speciális segédeszközök (hallókészülék) használatának ismerete.

A beszéd alaki és tartalmi oldalának fejlesztése. Beszédértés, szókincsbővítés, szájról olvasási készség fejlesztése. Megfelelő intonáció és tónus kialakítása. A kognitív funkciók, az érzelmi élet fejlesztése.

Fejlettségi szintjének megfelelő óvodai feladatok otthoni gyakorlása

Érzékszervi fogyatékosságlátássérült gyermek

Biztonságot nyújtó kiegyensúlyozott csoportlégkör. Irányított játéktevékenységA gyermek egyéni szükségleteinek megfelelő segítségadás.Segítő személyzet, és a csoporton belüli tárgyak állandóságának biztosítása. Látásneveléshez szükséges speciális eszközök (színes lámpa, hatrekeszes doboz).

A vizuális észlelés / megfigyelő és megkülönböztető képesség / fejlesztése.Vizuális képzelet , kognitív funkciók , nagymozgások , tájékozódás fejlesztése

Fejlettségi szintjének megfelelő óvodai feladatok otthoni gyakorlása

83


Mozgásfogyatékos gyermek

Biztonságot nyújtó, befogadó csoportlégkör. A megfelelő segédeszközök biztonságos használatának megteremtése.A mozgásigény biztosítása lehetőségek szerint a napirend folyamán. A már megtanult, begyakorolt mozgásformák, korrekciós testhelyzetek alkalmazása a játéktevékenységekben és a tanulási folyamatokban.A gyermek sérülésétől függően a tevékenységek végzéséhez szükséges idő biztosítása. A speciális segédeszköz használatával kapcsolatos segítség elsajátítása a szakember irányításával.

A sérülés mértékének megfelelően a mozgásformák tanítása, gyakorlása játékos formában.Kiterjed a hely-, és helyzetváltoztatásokra, manipulációra, a beszédre, az értelmi és kognitív funkciókra. Megfelelő segítségadás, ill. a gyermek segédeszköz használatának megtanítása.Az óvoda-iskola átmenet segítése.

Tanácsadás az otthoni mozgásfejlesztéshez, a már megtanult mozgásformák gyakorlásához.Megfelelő segítségadás, ill. a gyermek segédeszköz használatának megtanítása.Az óvoda-iskola átmenet segítése.

Beszédfogyatékos gyermek

A gyermek beszédállapotáról való tájékozódás.Gazdag nyelvi környezet biztosítása a játéktevékenységben, tanulásban, ismeretszerzésben. Pozitív beszédminta nyújtása prozódiai elemek tudatos alkalmazása (dallam, hangsúly, hanglejtés, ritmus).A beszédfogyatékos gyermekhez intézett közlései mindig csökkentett formában, csökkentett beszédtempóban hangozzanak rövidített, redukált formában.Anyanyelvi játékok beépítése a napi folyamatba.Oldott, bizalmas, stressz mentes légkör biztosításával segíteni a beszédfogyatékos gyermek sikerélményhez juttatása.

Beszédhiba diagnosztizálása, egyes részterületeken jelentkező elmaradások feltérképezése.A gyermek logopédiai ellátásának megtervezése, egyéni fejlesztési tervének elkészítése, rendszeres fejlesztése direkt és indirekt formában.Beszédindítás A beszéd technikai és tartalmi fejlesztése, beszédhangok tiszta ejtése, artikuláció, szókincsbővítés, grammatikai megfelelő nyelvtani szerkezetek.Kognitív képességek fejlesztése.A gyermek egész személyiségének pozitív befolyásolása.

A probléma feltárása, megbeszélése.Megoldási módok keresése, tanácsadás.Rendszeres tájékoztatás az elért eredményekről.A szülő partnerként való bevonása a terápia hatékonyságának érdekében.

84


A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermek

Az elfogadó pozitív érzelmeket nyújtó környezet. Az állapotának megfelelő óvodai tevékenységekben való részvétel és a differenciált tevékenységek biztosítása. A szocializációs készségeinek javítása. A problémás viselkedések megelőzése, kezelése.

Probléma specifikus fejlesztési programok. alapozó terápia, szenzomotoros integrációs terápia, terápiás foglalkozások.Képességfejlesztés, vizuomotoros koordináció, megfigyelő képesség, auditív és vizuális figyelem fejlesztése.Kreatív terápiák.Magatartászavarok kezelése mozgásterápiákkal.Stressz oldó terápiák.

A probléma feltárása, megbeszélése.A szülő partnerként való bevonása a terápia hatékonyságának érdekében.

Pervazív személyiség zavarban szenvedő gyermek

Az elemi adaptív viselkedés kialakítása, szociális kommunikációs képesség fejlesztése.Inadekvát viselkedés kialakulásának megelőzése illetve korrekciója.Önkiszolgálás fejlesztése.Protetikus környezet kialakítása, vizuális eszköztár megteremtése.Adekvát játékhasználatra nevelés.A gyermek tapasztalatokhoz juttatása, a percepció és a gondolkodás integrálása, adaptív viselkedés és munkavégzési formák elsajátíttatása.Képes napirend tartása, PECS kártyák, ÉN-Könyv, ÉN-Napló.

A kommunikáció és szociális viselkedés elemeinek tanítása a csoportban illetve a csoportban való működés elemeinek gyakorlása.Fejlődési funkciók elmaradásának, készségeknek fejlesztése.Korai kognitív funkciók kialakítása, gyakorlása.A szülő támogatása az otthon végzendő feladatoknál.Nyelvi kommunikáció fejlesztése.

A szülő támogatása az otthon végzendő feladatoknál.Megfelelő segítségadás, ill. a gyermek fejlesztéséhez szükséges segédeszköz használatának megtanítása.

A halmozottan fogyatékos illetve középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek

Kis lépések elvét alkalmazva, cselekvésbe ágyazottan, kellő idő biztosításával történjen.Biztonságot nyújtó, befogadó csoportlégkör megteremtése.Alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására való törekvés.A megfelelő játékhasználat elsajátítására való törekvés.Kognitív funkciók

Elemi kognitív funkciók kialakítása fejlesztése.Mozgás készségek, nagymozgások, akaratlagos mozgásfunkciók fejlesztése.Vizuomotoros koordináció kialakítása.

Rendszeres tájékoztatás az elért eredményekről. Éreztetjük, hogy fontos szerepe van gyermeke fejlesztésében.Tudatosítjuk, hogy eredményeket

85


fejlesztésére való törekvés, amelyben kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztusokkal kísért egyszerű verbálist utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek.

/ fixálás, követés /Elemi szociális készségek gyakorlása.Az otthoni fejlesztési feladatok megsegítése.

csak közös munkával érhetünk el.

A feladatellátás hatékony megvalósulása érdekében folyamatosan biztosítjuk a pedagógusok számára a konzultációt, a szülők számára a fogadóórákat. A családokat megfelelő információkkal látjuk el az óvodai nevelés befejeződése utáni közoktatási lehetőségekről. Együttműködésükkel igyekszünk követni a SNI gyermekek iskolai beválását.

Az alapító okiratban rögzített feladatellátás speciális területét az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat látja el a tagóvodákban kialakított - általában önálló - fejlesztő helyiségekben. A fejlesztő eszközök rendelkezésre állása egyenetlen. A tárgyi feltételek és az eszköz készletek folyamatos fejlesztésre szorulnak.A szakcsoporton belüli feladatmegosztás a speciális képzettségek határozzák meg.

A kapcsolattartási rendszer:

Belső együttműködésünk legfontosabb pillére az óvodapedagógussal történő folyamatos konzultációk, szakmai megbeszélések.

Belső együttműködés:

Résztvevők Forma Tartalom GyakoriságTagóvoda vezetők, EPSZ vezető

Értekezlet Javaslatok, beszámolók, tervezés, döntés előkészítések

Havonta 2 alkalom

EPSZ tagok Team FeladatellátásSzakmai ismeretek megosztása, esetmegbeszélések

Hetente

Óvodapedagógusok Konzultáció InformációcsereSpeciális ismeretek átadása (feedback)

Napi szintű

Minőségügyi koordinátor Megbeszélés Rendszerek kidolgozása, értékelések

Havonta,

Gyermekvédelmi felelős a szak.csoport tagok

Konzultáció Esetmegbeszélés félévente, szükség szerint

Munkaközösségi tagok Megbeszélés Szakmai ismeretek bővítése tapasztalatcsere

Munkaterv szerint

86


A külső együttműködés:

Intézmények Kapcsolattartás módja Gyakorisága

Városi Pedagógiai Szakszolgálat

Konzultáció, esetmegbeszélés, munkaközösségi foglalkozások

Igény szerint, de legalább évente kétszer

Pedagógiai Intézet Szakmai fórumok Feladatoknak megfelelőenEgészségügyi szakemberek Konzultáció Igény szerintÁltalános iskolák Kapcsolattartás ÉventeGyermekjóléti szolgálat Esetkonferencia Szükség szerintOrszágos szakmai egyesületek, alapítványok

Konferenciák, tanácskozások, képzések, módszertani útmutatók

A program ajánlatoknak megfelelően.

Az integrált nevelést befolyásoló egyéb tényezők:

Az óvodai csoporton belül meglévő személyi feltételek, szükséges esetekben gyógypedagógiai asszisztens.

A megfelelő pedagógiai attitűd, az „átlagos” gyermekek szüleinek megfelelő információ szolgáltatása

A sajátos nevelési igényű gyermekek szüleinek külön foglalkozás biztosítása. Speciális képzéseken való részvételi lehetőség.

Tanügy igazgatási dokumentumok: Egyéni fejlődési lap/ Tü.356 / Fejlesztési terv

Az EPSZ feladatellátása az ÖMIP feladatokhoz kapcsolódóan

Az átlagostól eltérő fejlődési ütemű gyermek óvodai ellátása az EPSZ feladataiban

Cél: Az átlagos fejlődési ütemtől elmaradó gyermek, képességei elérjék a sikeres tanuláshoz való fejlettséget.Az átlagos képességeket jelentősen túlszárnyaló gyermekek tehetségük megélésével azok gyakorlásának lehetőségével integrálódjanak az óvodai csoportban. Tehetséggondozás.

87


Elvek : Minden gyermek olyan egyedi s megismételhetetlen érték, mely számára biztosítanunk

kell a harmonikus személyiség fejlődéséhez szükséges pedagógiai feltételeket. A gyermek alapvető érdeke, hogy megfelelő időben megismerjék személyes igényeit,

adottságait az eltérő ütemű fejlődését. Felismerve a gyermek egyedi fejlődési ütemét ahhoz igazítva kell megszervezni a

szükséges fejlesztési programokat. A fejlesztő programok illeszkedjenek az óvodai nevelési folyamatokhoz s lehetőség

szerint az óvodai élethez. A gyermek legfontosabb érzelmi bázisa a családi környezete ezért a vele való kapcsolat

kialakítása alapfeltétel.

A fenti célok megvalósítása a következőképpen történik:

Folyamatelem Feladat DokumentumAz átlagostól eltérő fejlődési ütemű gyerekek támogatása

Az óvodapedagógus által küldött jelzés feldolgozása.

A gyermekek óvodai csoporton belül végzett megfigyelése.

Konzultáció az óvodapedagógussal.

További vizsgálat szükségessége esetén a szülő ismételt tájékoztatása.

Belső jelzőlap

Megfigyelőlap

Feljegyzés

Fogadóóra regisztrációs lap

Szülői kezdeményezésre végzett vizsgálatok.

Pedagógiai, logopédiai, pszichológiai vizsgálatok.

Tanácsadás, indokolt esetekben fejlesztő, terápiás foglalkozások szervezése.

Ha az egyéni vizsgálat súlyos elmaradást mutat, további vizsgálatát kezdeményezzük a gyermek lakóhelye szerint illetékes Pedagógiai Szakszolgálatnál.

Ha az eredmények kiemelkedő képességet mutatnak tehetséggondozó program biztosítása, együttműködve a tagóvodával.

Vizsgálati jegyzőkönyvek

Fejlesztési tervek

Szakértői javaslat iránti kérelem (Tü.16.sz. nyomtatvány)

Feljegyzések, alkotások

Szociális hátrányokkal, tanulási, magatartási beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermek szűrővizsgálata és támogatása

88


Cél : A gyermekek szocializációjának korrekciója, társadalmi beilleszkedéséhez szükséges képességek megszerzése.Elvek:

A gyermek helyzetének s állapotának elfogadása. A differenciált fejlesztés biztosítása. A családi környezet támogatása, funkciójának helyes értelmezése. A megfelelő pedagógiai attitűd kialakítása.

Folyamatelem Feladat DokumentumAz 5. életévüket betöltött gyermekek pedagógiai, logopédiai szűrővizsgálata.

A veszélyeztetett gyermekek fejlesztési programjának lebonyolítása.

Logopédiai éstanulási veszélyeztetettséget jelző szűrések / MSSST eljárással /.Az eredmények értékelése.A szülők és az óvodapedagógusok tájékoztatása.Óvodapedagógusokkal és szükség esetén a szülőkkel történő konzultáció.Ha a BTMN kategória valószínűsíthető, az illetékes Pedagógiai Szakszolgálathoz irányítjuk.Fejlesztési tervek készítése.Csoportok kialakítása.Probléma centrikus fejlesztések A fejlesztő programok hatékonysága, kontroll vizsgálat.Szülői értekezletek, fogadóórák.

Vizsgálati jegyzőkönyvek.

Fogadóóra regisztrációs lap

Szakmai feljegyzés.

Vizsgálatkérő lap.

Egyéni terv.Értékelő lap.Jelenléti ív.

Alapító okiratban meghatározott alapfeladat ellátása: gyógypedagógiai ellátás az óvodai nevelés keretein belül.Az óvoda feladatát e területen az Óvodai nevelés és a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve határozza meg.Szolnok Városi Óvodák tagintézményei közül a Rózsa úti Óvoda 1992 óta vállalta fel a Sajátos nevelési igényű gyermekek lokálisan integrált gyógypedagógiai csoportban történő óvodai nevelését. A csoportba felvehető sajátos nevelési igényű gyermekek középsúlyos fogyatékosok. (ld. tagóvodai programrészek 12.16. )A tagintézmény elsődleges feladatának tekinti a sérült kisgyermek másságát elfogadó környezet biztosítását, olyan támogató környezet kialakítását, amelyben eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait elismerik, értékelik.Óvodai nevelésükben az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket figyelembe véve fontos feladatuknak tekintik a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztését. Az óvodai nevelés egész napos tevékenységei a különleges gondozási feladatok ellátását kielégítően szerveződnek csoportos - kiscsoportos vagy egyéni formában a fejlesztő csoport megfelelő szakembereinek bevonásával.

89


9.2.2. Integrációs feladatok

9.2.2.1 Szolnok Városi Óvodák gyermekvédelmi tevékenysége

Célunk: A gyermekvédelmi törvénynek megfelelően az általános és speciális gyermekvédelmi feladatok eredményes ellátása. Elvek: - A gyermeket -mint fejlődő személyiséget- különleges védelem illeti meg.

- Pedagógiai tevékenységünk középpontjában a gyermeki szükségletek kielégítése áll.- A gyermekvédelmi munkát a humánum, segítőkészség, a megértés és a támaszadás jelenti.- Prevenciós tevékenység elsődlegességét a gyermek életében jelentkező problémák okainak feltárásával, a gyors beavatkozás-

sal biztosítjuk. - A szülőkkel való bizalmi viszonyra épülő napi kapcsolattartást, családsegítést a prevenció feltételének tekintjük.- HHH gyermekek esetében a jelzőrendszeri feladatokat a gyermekvédelmi felelős és az esélyegyenlőségi felelős összehangolt feladatvégzéssel látja el- A jelzőrendszeri szerepből adódóan a Gyermekjóléti Központtal folyamatos kapcsolattartás érvényesül.- Az óvodában dolgozókat hivatali titoktartási kötelezettség terheli.

Folyamatelem Feladat DokumentumTerületért felelős igazgatóhelyettes

Gyermekvédelmi felelős

Tagóvoda-vezető Óvodapedagógusok Gyermekvédel mi megbízott

EPSZ pedagógusai

Általános gyermekvédelmi feladatok

- gyermekvédelmi munka városi szintű irányítása, ellenőrzése-tagóvodák beszámoltatása- adatbankot gondoz- gondoskodik a megfelelő jogszabályi háttér nyilvánosságáról-kapcsolatot tart a külső partnerekkel-adatot szolgáltat,

-a tagóvodák gyermekvédelmi munkájának segítése, intézményi szintű koordinálása- operatív feladatok végzése az ellátott feladatok nagyságára tekintettel, a tagóvodák igényei szerint-fejlesztő-csoportunk

- ellenőrzi az óvoda gyermekvédelmi tevékenységét- az óvoda körzetében lakó ötévesek felkutatását megszervezi, védőnővel kapcsolatot tart a szociálisan hátrányos helyzetben élő családok

- gyermekek megfigyelése, a csoport feltérképezése - nevelési év kezdetekor a gyermekek fejlettségének megfelelően, tájékoztatást nyújt az egészségük-testi épségük védelmére vonatkozó szabályokról, aminek tényét és tartalmát dokumentálja- családlátogatások

- helyi szintű gyermekvédelmi munka koordinálása- tervezése,óvodapedagógusok munkájának segítése-beóvodázás előkészítése: ötévesek és a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felkutatása,

-a többségi óvodapedagógusok fejlesztő tevékenységének módszertani megsegítése - egyéni fejlesztési tervek készítéséhez segítségnyújtás, speciális esetekben terv -készítés, -szükség esetén fejlesztőmunka végzése- igény szerint

-nyilvántartások,-csoportnapló-gyermekvédelmi napló,- családlátogatás, fogadóórák, szülői értekezletek dokumentálása, -jelenléti ívek,-jegyzőkönyvek

90


beszámol a külső partnerek megkeresése alapján- képviseli az intézményt- az intézmény gyermekvédelmi munkáját értékeli

szakembereivel folyamatosan konzultál- értékelést, beszámolót készít

gyermekeinek hároméves korban történő óvodáztatása érdekében- ellenőrzi a házirend és az óvoda óvó-védő előírásainak betartását, szükség esetén haladéktalanul intézkedik -gondoskodik az óvoda-család hatékony együttműködésé-ről, az esélyegyenlőség biztosításáról-ellenőrzi a gyermeki-szülői jogok érvényesülését, a szülők tájékoztatásának rendjét- közös rendezvényeket , segítő programokat szervez.

szervezése -szülői értekezletek tartása- egyéni bánásmód elvének érvényesítésével, szükség esetén fejlesztési terv készítése, folyamatos vezetése, melyhez segítséget kérhet a fejlesztő team szakembereitől,-a gyermeknél jelentkező problémák esetében a szülőkkel fogadóóra kezdeményezése, szükség esetén tagóvoda-vezető és gyermekvédelmi megbízott bevonása

-törvénymódosítá-sok esetén helyi tájékoztatás megszervezése- családlátogatás-okba bekapcsolódik-a szülőket tájékoztatja az intézményben gyermekvédelmi feladatot ellátók személyéről, fogadó óráikról-jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények címét, telefonszámát- szülők és pedagógusok részére egészségmegőrző-drogprevenciós előadásokat szervez-értékeli a helyi gyermekvédelmi munkát

fogadóórákon, szülői értekezleteken részvétel-a gyermekek fejlődése érdekében a család-óvoda fejlesztő hatásának összehangolásának segítése egyéni tanácsadással

Speciális gyermekvédelmi feladatok

- tájékoztatja a szülőket a szociális támogatások igénylésének

-gyermekvédelmi munkatervet készít, munkanaplót vezet-belső jelzések

-gyermekvédel-mi tevékenység támogatására rendszeres ill.

- helyi szinten folyamatos kapcsolatot tart a gyermekvédelmi megbízottal

- nevelési év elején az óvodapedagógu-sok adatszolgálta-tása alapján

-fejlesztési tervek készítése –szakszerű, tőrvényes

- éves munkaterv, és értékelés-gyermekvédelmi napló

91


rendjéről – az igénylőlapokat továbbítja a megadott határidő betartásával -gyermekvédelmi értekezleteket szervez,- belső jelzőrendszert működtet - különösen indokolt esetben hatósági intézkedést kezdeményez- a város adósságrendezési programjához az eljárásrend szerint adatokat továbbít-külső jelzést küld a Gyermekjóléti központ felé

kivizsgálása-külső jelzést kezdeményez

-esetmegbeszélés-ekkel segíti a tagóvodák munkáját-gyermekjóléti központtal folyamatos kapcsolatot tart, családgondozókkal együttműködik -családlátogatást végez-részt vesz a jelzőrendszeri kerekasztal megbeszélésein-az óvodák védőnőivel kapcsolata folyamatos

redkívüli esetben egészségügyi szűrő -vizsgálatot szervez-tanácsadási lehetőséget biztosít az igények kielégítésére

- a nyilvántartott gyermekeket figyelemmel kíséri, problémákat jelzi a gyv.mb-nak és a tagóvoda-vezetőjének-felhívja a szülők figyelmét a szociális támogatások lehetőségeire, segítséget ad számukra-javaslattal él az adósságrendezési programba való bekapcsolódáshoz-belső jelzést indít

meghatározott szempontok szerint nyilvántartást készít- a szociális támogatási lehet-őségekről szóló tájékoztatás nyilvánosságáról gondoskodik, segíti a nyomtatványok szabályos kitöltését, ellenőrzése után továbbítja az igazgatóhelyet-tesnek-spontán adódó helyzetek esetén a szükséges intézkedések megtételét egyezteti a tagóvoda vezetőjével-esetmegbeszélése-ket kezdeményez-az intézmény gyermekvédelmi felelősével folyamatos kapcsolatot tart, szükség esetén segítséget kér a probléma gyors és hatékony megoldásához

fejlesztőmunka biztosítása-igények feltérképezésével tanácsadás szervezése-szülők tájékoztatása gyermekük aktuális fejlettségéről

- intézkedési tervek-feljegyzések-jegyzőkönyvek- egyéni fejlesztési tervek-SNI gyermekek haladási naplója-belső és külső jelzőlapok

92


-belső jelzést indít

9.2.2.2 .Szolnok Városi Óvodák halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeinek integrációs programja

Célunk: A gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel hátrányai csökkentése szülőinek bevonásával. A gyermek esélyegyenlőségének elősegítése.

Elvek: - a program olyan rendszernek tekinthető, melynek elemeit az érintett gyermekek érdekében nagyobb tudatossággal és mérhetően is nagyobb eredménnyel kell a nevelési folyamat fókuszába állítani, elemei a mindennapi nevelőmunka során valósulnak meg

- a HHH gyermekek háromévesen kerüljenek az óvodai intézményes nevelésbe, a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk biztosított legyen

- a program eredményességének feltétele a korszerű óvodapedagógiai módszerek – a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, a szülőkkel való partneri együttműködés módszereinek alkalmazása

Folyamatelemei(kiemelt területek)

Feladat DokumentumTerületért felelős igazgatóhelyettes

Esélyegyenlőségi felelős

Tagóvoda-vezető Óvodapedagógus Gyermekvédelmi mb.

EPSZ pedagógusai

1. Integrációs program feltételeinek biztosítása – szervezési feladatok

-Irányítja az óvodai integrációs program megvalósítását

-Önkormányzatiadatnyilvántartás megkérése, továbbítása a tagóvodáknak

-Segíti, koordinálja az intézményi szintű feladatokat, az óvodák integrációs feladatainak teljesülését-Szükség esetén közreműködés a beíratás folyamatának segítésében, a gyermekek felkutatásában

-HHH gyermekek óvodai beíratásának koordinálása

-Óvodai nyitva tartás szülői igényekhez igazítása

-Szülői nyilatkozatok összegyűjtése(óvodahasználati igény stb.)

-Az óvoda körzetében a 3. életévét betöltött gyermekek felkutatása

- Adatgyűjtés, nyilvántartások - A felkutatás eredményeinek dokumentálása

- Szülői nyilatkozatok

- családlátogatás dokumentálása

-Óvodai csoportok

93


-Belső és külső jelzőrendszer működtetése - Jelzőrendszeri

operatív tevékenység, külső jelzés kezdeményezése-Munkatervet készít, beszámol

- Integrációt biztosító csoportalakítás (HHH gyermekek arányos eloszlásának biztosítása)

- Munkatervben a program tartalmi elemeinek megjelenítése

-Igazolatlan hiányzások minimalizálása

-Együttműködés az igazolatlan hiányzás okainak feltárásában

gyermek nyilvántartása

- belső jelzőlap

-Éves munkaterv

2. Nevelőtestület együttműködésének folyamata

- tagóvodák közös projektjeinek támogatása-helyi team munka támogatása

- szükség esetén közreműködik eseti problémák megoldásában

-óvodán belüli és óvodák közös projektjeinek segítése, azokba operatív tevékenységgel bekapcsolódás-óvodák közötti szakmai együttműködés folyamatának segítése

- eseti problémák megoldásának

-Rendszeres team munka kialakítása-Hospitálási alkalmak szervezése-Tagóvodák közötti együttműködés, egymástól tanulás lehetőségének keresése

- Team munkában részvétel-bemutatók vállalása

-esetmegbeszélések- eseti problémák megoldásának segítése, belső jelzés kezdeményezése

- eseti problémák megoldásának segítése

- Munkaterv

-Feljegyzések, jelzőlap

94


segítése3.Hátránykompenzá-ció folyamata – a pedagógiai munka kiemelt területei:

-Kommunikációs nevelés

- Érzelmi nevelés, szocializáció

- Egészséges életmódra nevelés

- Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése- Korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása

- folyamatgondozás -folyamatsegítés - Kompenzációs feladatok a napi nevelőmunkában való megjelenésének ellenőrzése, módszertani segítségnyújtás

-Óvodába lépéskor komplex állapotmérést végez-Egyéni vagy mikro csoportos hátránykompenzá-ciós tervet készít: Kommunikációs nevelés(szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése) Érzelmi nevelés, szocializáció(az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés) Egészséges életmódra nevelés(egészségtudat kialakítása, táplálkozás) Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztés- Módszertani kultúra fejlesztése

-Gyermekek nyomon követése

-Szükség esetén szűrés végzése, a fejlesztés segítése

- Munkaterv-ellenőrzési terv,-Csoportnapló,- Egyéni megfigyelési-fejlesztési naplók

95


4.Gyermekvédelem-mel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka

-Szülők tájékoztatásának biztosítása-Gyermekvédelmi felelős aktív bevonásának biztosítása, feladatok összehangolása

-Belső jelzőrendszer működtetése

-Étkezési térítési díjhátralék kezelési program működtetése

-Óvodáztatási támogatás rendszerének irányítása, törvényesség biztosítása

-Szülők megsegítése, tanácsadás -gyermekvédelmi-felelőssel összehangolt feladat végzés, jelzőrendszeri feladatok végzése

- Tagóvodai jelzésre a díjhátralék kezelésben aktív segítségnyújtás

-Óvodáztatási támogatás rendszerének, folyamatának segítése

-Szülők számára szóló tájékoztatók nyilvánosságának biztosítása

-egészségügyi szűrővizsgálatok kezdeményezése, szervezése-Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás szervezése-közös programok rendezése

-Óvodáztatási támogatáshoz kapcsolódó igazolások kiadása

-gyermek-nevelési tanácsok,-Jelentkező problémák megoldásában konstruktív együttműködés,- tájékoztatás nyújtása a külső segítő intézményekről, kapcsolatfelvételben segítségnyújtás

-Étkezési díjhátralékos gyermekekről tagóvoda vezető és gyerm véd.mb. tájékoztatása

-Óvodáztatási támogatáshoz kapcsolódó szülői tájékoztatás biztosítása, igazolások alátámasztása a csoport nyilvántartásainak pontos vezetésével

-Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése -Szociális támogatások igénylésének elindítása-Szülők számára megsegítő programok szervezése

-Belső jelzés indítása-Díjhátralék kezelésben segítségnyújtás

-Igényekre reagálva szülői segítségnyújtás

-Munkaterv-Jegyzőkönyvek,-Emlékeztetők,-jelenléti ívek,

-Belső jelzőlap

-Intézményi nyomtatványok-Mulasztási napló

5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel

-A tagóvodák igénye szerinti kapcsolattartás biztosítása.

-kapcsolattartás segítése.- igény esetén fórumok szervezésében

-Partnerekkel történő kapcsolattartás munkatervbe építése:

- belső szükségletek feltérképezése-segítő kapcsolatok működtetése

-gyermekvédelmi munkaterv készítése-gyermek nyomon- követésében a

-óvodapedagógusok munkájának segítése

Munkaterv,Feljegyzések,JegyzőkönyvekVizsgálati kérelem

96


-Jelzőrendszer működtetése

segítségadás-Jelzőrendszeri operatív tevékenység

Gyermekjóléti Szolgálattal(a szülők támogatása, erőforrásainak feltárása)Védőnői hálózattal(a gyermekek óvodai beíratásának támogatása, képességgondozással kapcsolatos tanácsadás)Szakmai szolgáltatókkal(konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési irány megbeszélése, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása)Cigány kisebbségi önkormányzattal és civil szervezetekkel(a gyermekek óvodai beíratásával, a hiányzás csökkentésével, iskolaválasztással, szülői programokkal kapcsolatos

kapcsolat rendszer működtetése - minden szükséges esetben kapcsolatfelvételt kezdeményez

-szakszolgálatoknál vizsgálat kezdeményezése

97


együttműködés)

6. Óvoda-iskola átmenet támogatása

-DIFER mérés biztosítása-Beiskolázási folyamat koordinálása-Információs rendszer működtetése

-Beiskolázási folyamat segítése-Információ áramlás segítése-Egyedi segítségnyújtásszülőknek és munkatársaknak

-Partner iskolákkal átmenetet segítő program működtetése (hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai műhely, közös programok)- iskolaválasztás segítése

- optimális iskolakezdés segítése,- 4 éves korban DIFER mérés Mérésre alapozott fejlesztés-iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka(a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása)-gyermekek fejlődésének utánkövetése az iskola első évében

-iskolaválasztás segítése-információs rendszer működtetése-a gyermek után- követése az iskola első osztályában

- támogató segítségnyújtás az iskolaérettség megítélésében, vizsgálatra történő felterjesztésben,fejlesztés segítése-a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás támogatása

-Felmérés dokumentumai- Fejlesztési terv- Munkaterv

7. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés

-Tagóvodák szülőkkel történő együttműködésének támogatása, - módszertani

-Igény szerinti eseti segítségnyújtás,-programokba bekapcsolódás-igény szerint

-Kapcsolattartás rendjének és tartalmának tervezése-Partner-központú

-Családok életkörülménye-inek megismerése,-Személyes kapcsolat alakítása-

-Megsegítő, együttműködés kialakítása,-Család-látogatásokba

Nevelést támogató segítség-nyújtás

-Éves munkaterv

- Fogadóórák dokumentálása

98


megsegítés, (formája, tartalma)

fórumok szervezése

működés, szülői igények figyelembevétele,-Szülői közösségek alakítása, rendezvények szervezése

bizalmi légkör megteremtése-Egyénre szabott beszoktatás biztosítása-Szülők rendszeres tájékoztatása a gyermek aktuális fejlettségéről, fejlesztésének irányáról- Gyermek-nevelési tanácsadás

bekapcsolódás -Szülői értekezletek jegyzőkönyvei, jelenléti ívek

8. Intézményi önértékelés, eredményesség mérése- sikerkritériumok

- Szolnok Városi Óvodák minőségirányítási programjában meghatározásra kerül az integrációs program önértékelési rendszere az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján.

- Az eredményesség mérése szintén az Integrációs Hálózat indikátortáblát tartalmazó ajánlása szerint történik.- Sikerkritériumok:

→ Beóvodázási arány: beíratott HHH-s gyermekek száma az óvodában 90%-osan lefedi az adott populációt.→ Hiányzások csökkenése: a HHH – s gyermekek hiányzása 10%-os csökkenést mutat.→ DIFER mérés: a 4 éves korban történő mérés eredményéhez viszonyítva az óvodai kimeneti mérés eredménye fejlődést mutat→ Iskolaérettség: tanköteles korú I. kategóriás HHH-s gyermekek 50% - iskoléretté válik.→ Beiskolázás: a tanköteles korú I. kategóriás HHH-s gyermekek 50%-a iskolát kezd.

99


9.2.3 Tehetséggondozás

Cél:Olyan támogató és szakszerű környezet megteremtése, amelyben a „tehetség-ígéretek” minél korábbi életkorban felfedezhetők és komplex fejlesztő tehetségprogrammal kiemelkedő képességeik továbbfejlesztése biztosítottá válik. A „tehetség ígéretek” gondozása egyre inkább a mindennapok részévé válik és magában hordozza a tehetségazonosításának állandó lehetőségét.

Alapelveink: A tehetség ígéretek erős oldalának fejlesztése A gyermekek tehetségével összefüggő gyenge területének erősítése Kiegyensúlyozott, elfogadó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése Feltöltődés, pihenés, elvonulás lehetőségének biztosítása

„Vegyék észre, ha egy gyerek különleges, nem azért különleges, különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni. „ /Szabó Magda”

Feladat:1. A „tehetségígéretek” erős oldalának fejlesztése, intézményünkben 2 szálon futó

pedagógiai folyamat: Integráló tehetséggondozás: a „tehetségígéretek” egész személyiségének komplex

fejlesztésére irányuló óvodapedagógiai folyamat. A tehetséges gyermekek saját csoportjukban élik óvodás életüket.

Az óvodapedagógus a differenciálás eszközrendszerével segíti a tehetség fejlesztését.

Gazdagító műhelyfoglalkozások: a „tehetségígéretek” speciális érdeklődésére épít a gazdagító műhelyfoglalkozások típusa decentrumokba sorolható.

Azokat a speciális irányú többleteket kapják meg itt a „tehetségígéretek”, amelyre képességeik és érdeklődésük miatt vágynak. Olyan közösségbe kerülnek,- ahol a hozzájuk hasonló gyerekek között- a gyermekközösség erősebb és motiváló hatású többlettudással, többlettapasztalatokkal rendelkezik.

2. A gyermekek tehetségével összefüggő gyenge területeinek erősítése. Olyan hiányosságok, amelyek megnehezítik, vagy teljes mértékben

megakadályozzák a tehetség fejlődését, ezek diagnosztizálását követően szükséges a megfelelő szakemberrel a hiány pótlása, fejlesztése.

3. Kiegyensúlyozott, elfogadó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése. A „tehetségígéretek” inspirálását jól segítheti más, nem annyira „kiváló”

ugyanakkor jó szociális együttműködési készséggel rendelkező gyerekek közössége.

Pedagógusok szakértelme, szakmai többlettudása egymást jól kiegészítve a „tehetségígéretek” gondozásának szolgálatában áll.

4. Feltöltődés, pihenés, „elvonulás” lehetőségének biztosítása Az óvodában az egész nap folyamán folyamatosan biztosított „pihe – puha” sarok

vagy relaxációs sarok, amely segíti az egyedüllétre, a feltöltődésre vágyó „tehetségígéretek” pihenését.

100


10. Az intézményi fejlesztéseket, az innovációkat követő feladataink

Cél:Az innovációs folyamataink intézményi, tagintézményi szinten a pedagógiai fejlesztések, „jó gyakorlatok” újszerű tartalmi kidolgozását eredményezzék a szakmai közös értékünkhöz kapcsolódóan. Eredményes fejlesztések épüljenek be a Helyi Nevelési Programba, így azt folyamatosan frissítik, kondicionálják szakmailag, metodikailag megújítják.Pedagógia fejlesztés irányvonala a meglévő pedagógiai értékekkel logikai kapcsolatban álljon, kidolgozatlan területet felvállaló vagy megváltozott körülményekben alkalmazható szakmai terület fejlesztését szolgálja.

Alapelvek: Intézményünkben fontosnak tartjuk a pedagógiai innováció intézményi szintű

rendszerű kiépítését, folyamatszintű működését. Az gondoljuk, hogy az intézményi fejlesztés folyamatainak hatékony, teljes körű

megválasztásához két nevelési év szükséges.Első évben: kidolgozza a pedagógiai fejlesztési terület elméleti, módszertani megalapozását, a bevezetés ellenőrzési -, értékelési rendszerét.Második évben: a kidolgozott szakmai program bevezetése a kipróbáló csoportban eredményességvizsgálat.Céljuk és eljárásrendjük alapján megkülönböztetjük a módszertani próbálkozásokat, a pedagógiai kutatást, és a szakmai fejlesztésre irányuló innovációkat.

1. Módszertani próbálkozások

Célja: Az önképzés, továbbképzés keretében megismert módszertani eljárások gyakorlati kipróbálása.Az egyéni módszertani kultúra bővítése, pedagógiai tudatosság erősítése.

Folyamata: A tagóvodai szintű egyéni módszertani próbálkozásoknak teret adunk, szem előtt tartva

a tagóvodák szakmai értékeihez való illeszkedést. Kollégánk az egyéni módszertani elképzeléseiről tájékoztatják a tagóvodák vezetőjét,

kidolgozza annak folyamatát. Gyakorlati hospitálást követően tapasztalatait, eredményeit megosztja a nevelőtestülettel. A gyakorlatban kipróbált a nevelőtestület által elfogadott módszertani elemek színesíthetik, gazdagíthatják a nevelőmunkát.

101


2. Pedagógiai innováció:

Célja: A nevelő munka teljes körű megújítása (módszertan, eszközök, pedagógiai (eljárásrend)

Folyamat: Szakmai fejlesztést, kipróbálást kezdeményezhet valamennyi óvodapedagógus kolléga,

szakmai team, munkaközösség, az óvoda vezetése, az intézmény vezetés. A tagintézmény vezető az intézményében felmerülő fejlesztésekre irányuló szándékát a

nevelési év előkészítéséhez kapcsolódóan (augusztus 20-ig) az igazgató felé jelzi. A pedagógiai fejlesztést az adott nevelési év Munkatervében rögzítve a nevelőtestület

fogadja el, arra szakmailag közösen készül fel. Javasolt munkaforma az innováció kidolgozásához belső szakmai team vagy

műhelymunka formájában Munkatervben rögzítve. A kipróbálás tapasztalatait a szakmai team összegzi, a nevelőtestületet arról tájékoztatja,

szakmai ajánlását megteszi. Nevelőtestület dönti el, hogy eredményesnek tartja – e a fejlesztést, azt követően dönt a

Helyi Nevelési Programba való beemeléséről. A tagintézmény vezető felelőssége a jóváhagyott intézményi fejlesztés

feltételrendszerének biztosítása, folyamatos fejlesztése, karbantartása vagy esetleges pótlása. (Tudatos anyagi források behasználása, felhasználása: pályázatok, alapítványi bevételek.)

102


I. Innováció folyamat 1. szakasza

103

1. Start: Tag.óv. az innov. Szándékát az Ig. felé jelzi. F: Tagóvodák Hi.: 08.20

Kidolgozott szakmai terv Igazgatói

jóváhagyás

Az adott nevelési év munkaterve

Jegyzőkönyv, jelenléti ív



2. Nevelőtestület az innov. MegismeriF. Tagóv.Hi: 08.30

Elfogadjuk – e az innov.-t?F: Tagóv.Hi: 08.30

3. Megalakul a szakmai team, kidolg. a munkatervét10.20

Elfogadjuk – e a munkaterv-et?

4. Munkat. alapján az elméleti munka elindul11.01

5. Szakmai műhelymunka bezárul

Kidolg. elméleti anyag dokum.

Az innov. Szándék elutasítottF: Tagóv.Hi: 08.30

NEM

IGEN

VÉGE


Innováció folyamat II. szakasza

104START megvalósítás

indul munkaterv alapján

Szakmai műhely munkaterv


11. A gyermekek fejlődésének nyomonkövetése

Alapelv: Az óvodai élet során a megismerés, a fejlesztés az óvodába lépés pillanatában kezdődik és folyamatos. Egyénileg és folyamatosan nyomon követjük óvodásaink fejlődését, hogy számukra a legoptimálisabb fejlesztő hatásokat biztosítsuk.

Cél:A hatékony nevelés, melynek alapfeltétele óvodásaink egyéni, értelmi sajátosságainak megismerése.A megismerésben első lépcső az óvodába lépést megelőzően a szülő, akivel anamnézist veszünk fel, a gyermek adott állapotára, fejlődésére vonatkozó információt gyűjtünk. (lsd…. melléklet).Az óvodai nevelés tartalma lefedi az óvodás gyermek személyiségének komplex fejlesztését, az egyénre szabott módszerekkel, eszközökkel.

Feladat:1. Intézményi szinten kialakított rend szerint az óvodapedagógus ismerje meg a

gyermekek fejlettségét. 2. A gyermekek fejlettségére vonatkozó megfigyeléseit az intézményi szinten kialakított

egységes dokumentációban rögzíti.3. Eredményekre építve egyéni és / vagy mikrocsoportos fejlesztési tervet készít (lsd. ….

melléklet).4. Az egyéni fejlesztési tervek lefuttatása után kontroll mérést végez az adott területre

vonatkozóan, ezzel igazolja annak eredményességét- további pedagógiai fejlesztési feladatait szakmai felelősséggel vállalja.

5. Az adott képességterületeken közös témafeldolgozások során is megvalósulhatnak az egyéni fejlesztési feladatok.

6. Az óvónő a gyermek kedvelt játékát, játéktevékenységeit az óvodai életben való részvételét, fejlődését folyamatosan nyomon követi és portfolió formájában dokumentálja.

7. Ez alapján a szülőt az óvodai élet folyamán rendszeresen tájékoztatja, a gyermek fejlődésének nyomon követését tartalmazó portfóliót. Az iskolába lépést megelőzően részére átadja.

8. Az óvodapedagógus az egyéni fejlesztési folyamathoz kapcsolódóan az EPSZ kollégáinktól az általuk nem ellátott gyermekek esetében is szakmai konzultációt, esetmegbeszélést kérhet.

105


11.1 Megfigyelések mérések:

Megfigyelési mérési területek

Óvodáskor eleje

Óvodáskor közepe

Óvodáskor vége Záró szakasz

Jan. 15 –ig.

Szept. 15-ig

Okt.15-ig

Szept. 15-ig

Okt. 15-ig

Nov. 1-ig

Szept. 15-ig

Máj. 15-ig

Megfigyelések a szocializáció pedagógiai folyamatainak tervezésének

X X X X

Nagymozgás fejlettség XAnyanyelvi beszédfejlettség X

DIFER összefüggés megértés X

Beszédhang hallás XReláció - szókincs XMozgás /kidolgozás alatt X

Finommotorika kidolgozás alatt X

DIFER: tapasztalati következtetés X

Elemi számolási készség X

Grafomotorika kidolgozás alatt X

Difer: rövidített xMSSST – szűrések mozgás kognitív beszédállapot szem – kéz

koordináció mennyiségfogalom időrend téri orientáció emberrajz

EPSZ

X

Logopédia beszédszervek

állapota artikuláció szókincs nyelvi

kifejezőkészség összefüggő beszéd

EPSZ

X

106


11.2 Utánkövetés

Alapelvek: 1. Óvodáinkba óvodásaink járnak, iskolássá csak az iskola teheti Őket!2. Az óvoda és iskola működésében kiemelt szerepet kap az átmenet kérdése, ezért

vállaljuk, hogy partneri együttműködés keretében lehet csak egymással összefogva, közös párbeszéden alapulva a gyermekeink átmenetét megkönnyíti.

3. Szükségesnek tartjuk azon szakmai programok közös kidolgozását és működtetését, amely biztosítja a gyermek folyamatos, zavartalan személyiségfejlődését.

4. Támogatunk minden olyan együttműködési tartalmat az iskolákkal, amely óvodásaink érzelmi ráhangolódását, hangolódása átvezetését segíti az iskolára.

5. Intézményünk közös szakmai értékrendjéhez kapcsolódó tevékenységtartalmak hisszük, hogy biztosítják gyermekeink számára, hogy megváltozott helyzetben is önállóak, magabiztosak, nyitottak, érdeklődőek legyenek, sikeres legyen az iskola kezdésük.

6. Ennek érdekében fontosnak tartjuk óvodásaink utánkövetését az iskolában, tanító pedagógus kollégáinktól visszajelzést kapva, pedagógiai munkánk hatékonyságára.

7. Fontosnak tartjuk, hogy az óvoda – iskola együttműködési tartalmak nevelési év indításakor közösen egyeztetett, ütemezett tematika alapján történjen, szolgálva a természetes illeszkedést az óvodai neveléshez.

8. Vállaljuk, hogy különleges gondolkodást igénylő gyermekeink iskolakezdését a helyzetben lévő összes partner (gyermek, szülő, szakember, óvodapedagógus, iskola képviselője) összefogásával folyamatos együttműködésével tudjuk a legkörültekintőbben számunkra előkészíteni.

Cél:Célunk az óvoda – iskola átmenet tartalmainak, olyan kidolgozása, mely megkönnyíti gyermekeink helyzetét a folyamatban közös szakmai program kidolgozásával, tudatos együttműködési tevékenység kialakításával.Pedagógiai hatékonyságunk eredményességének követése az utánkövetés tartalmi elemeinek működésével szakmai partnerünk – iskola - visszajelzése alapján.

Feladat: A tagóvoda vezető feladatai az adott év munkaterében rögzíteni az iskolával kapcsolattartó személyét és feladatait: 1. Szeptember 15-ig kapcsolatot vesz föl a tagintézmény által kiválasztott követlen iskolai

partner képviselőjével, egyeztetik és ütemezik az adott év szakmai együttműködésének tartalmát, munkatervet készítenek, melyet a tagintézmények nevelőtestülete megismer, elfogad és működtet a nevelés év során.

2. Nevelési év végén az együttműködést értékeli, rögzíti, dokumentálja.3. Tagintézményi szinten keressük meg a szolnoki iskolákt, október 30-ig részünkre

megküldjük az után követés értékelő lapját (kidolgozása folyamatban, az iskolával való egyeztetés).

4. Az értékelés eredményét intézményi és tagintézményi szinten értékeljük, elemezzük, szükséges korrekciót elvégezzük, nevelő munkánk folyamatába beépíttetjük.

107


12. Feladataink a működéssel kapcsolatosan

Szolnok Városi Óvodák intézménye a jogszerű, törvényes működés hátterét az alábbiakban meghatározottak szerint igyekszik biztosítani.

A./Szakmai irányítás

A pedagógiai igazgatás célja, hogy a tagintézmények pedagógiai gyakorlatában az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazott elvek érvényesüljenek és megjelenjenek.A tagóvodák pedagógiai tevékenységének kereteit és tartalmát az intézményi nevelési program tartalmazza.E két szakmai dokumentum határozza meg feladatainkat a Szolnok Városi Óvodák intézmény szintjén: az óvó-védő, szociális és személyiségfejlesztő alapfunkció tartalmi, elvi

összehangolása az éves munkatervben kiemelt feladatok és a tanév együttes előkészítése a szakmai fejlesztés biztosítása intézményi szintű munkaközösség, szakmai műhelyek

működtetésével a terület együttes meghatározásával módszertani kultúra fejlesztése újszerű pedagógiai innovációk támogatása tanterv fejlesztő feladatok összehangolása, segítése intézmény értékelési feladatok segítése, eredmények visszacsatolása minőségfejlesztési munka támogatása, működtetése, különös tekintettel a legfontosabb

partneri kapcsolatok működésének tartalmi vonatkozásaira ( gyermek, szülő, dolgozó társintézmények, fenntartó)

szakmai információáramlás segítése szakmai kapcsolatrendszer építése tapasztalatcsere lehetőségének, jó gyakorlatok átadásának, egymástól való tanulásának

biztosítása továbbképzési igények ütemezése az intézményi nevelési programja alapján az óvoda – család partneri együttműködése óvoda – iskola partneri együttműködése

A tagóvodákban a szakmai vezetés a SZVÓ szakmai közös érték elemeinek megjelenítésére a saját helyi óvodai programrész megfogalmazott tartalom folyamatos biztosítására, értékelésére és innoválására vonatkozik.A tagóvoda szakmai vezetése az éves feladatai tervezésénél figyelembe veszi a közösen kialakított intézményi kiemelt feladat megvalósítását.A tagóvoda vezetés: olyan pedagógiai rendszer kialakítását segíti a tagóvoda mindennapjaiban, amelyben a

legfontosabb és meghatározó a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tisztelete tartásának megerősítésére kell irányulnia az egyenlő hozzáférés biztosításával.

A SZVÓ közös szakmai elemeinek beépülését, gyakorlati megvalósulását segíti (adaptálja) a helyi program tükrében.

folyamatosan figyelemmel kíséri az óvodai csoportokban megvalósuló pedagógiai munkát, ellenőrzi, érétkei és annak éredényéről kollegájának visszacsatol.

tisztában kell lennie a rábízott tagóvoda jelenlegi szakmai erősségével és hiányosságával, és az esetleges veszélyforrásokkal

rendelkezik az óvodára vonatkozó távlati céllal, elképzeléssel, melyek koherensek az intézmény stratégiai céljaival

108


szakmai alkalmassága, folyamatos önképzése és vezetői módszertani kultúrája segíti, hogy a csoportos óvónőkkel együtt a pedagógiai hatékonyságot eredményező szükséges korrekció és innováció megvalósuljon, a minőségfejlesztés irányába elkötelezett

A napi pedagógiai munkát segítő dokumentációs rendszer a SZVÓ programmal koherens legyen, átdolgozását, használhatóságát figyelemmel kíséri, a kapcsolódó dokumentációs rendszer kialakítását segíti.

A gyermekek fejlődésének nyomonkövetését a SZVÓ HOP – ban rögzített módon végzi, ezen felül a tagóvodai specifikumra is épített lehet.

A pedagógiai értékelő rendszer folyamatos működését biztosítja, az eredményekre alapozva a szükséges intézkedéseket munkatervben rögzíti, gyakorlati megvalósulásukat segít.

A szakmai fejlesztés céljából rendszeresen működteti a nevelőtestületi megbeszéléseket, előre meghatározott időponttal és témával, felhasználja szakmai fejlesztés céljából a szakmai napok lehetőségét, annak témáját, idejét a munkatervben rögzíti, valamint szükség szerint munkaközösséget vagy team-et működtet.

A továbbképzésekkel kapcsolatos igényeket és a területeket úgy hangolja össze, hogy a SZVÓ intézményi programnak a tagóvoda nevelési programjában megfogalmazottakra irányuljon és a módszertani kultúrát fejlessze.

Gondoskodik arról, hogy a tagóvoda rendelkezzen szakmai kapcsolatrendszerrel – ezen keresztül segítve bizonyos nevelési területek kondícionálását

Feladata a szakmai viselkedéskultúra kialakítása, pedagógiai mentálhigiénia Foglalkoznia kell a pedagógusok mentálhigiénéjével Biztosítja az óvodapedagógusok és nevelőmunkát segítők munkájának összhangját A partneri kapcsolatok folyamatos működéséhez megteremti a formai kereteket, a

célszerű tartalmak hozzárendelésével. Az intézmény vezetői értekezleteken részt vesz és az ott elhangzottakat kollégái

részére szükséges információkat továbbítja.

B./Pedagógiai munkát biztosító tárgyi feltételrendszer megteremtése

Intézményi feladat a mindenkori éves költségvetésnél érvényesíteni azokat az előirányzati igényeket amelyek elengedhetetlenül szükségesek, feltételezik a hatékony pedagógiai munka végzését.A Szolnok Városi Óvodák a megszerzett önkormányzati források igazságos, egyenlő elosztásával biztosítja a tagintézményei finanszírozásának átláthatóságát és az egymás közti kapcsolat nyugalmát. törekszik a megszerzett eszközök karbantartására, folyamatos állagmegóvására a szükségszerű selejtezések, új beszerzések finanszírozását biztosítja az eszközbeszerzéseknél prioritást ad az óvó - védő funkciót biztosító intézkedésekhez

kapcsolódó eszközök, továbbá az OM rendeletben meghatározott eszközjegyzék szerinti felszereltség megvalósításának.

fentieken túl kiemelt hangsúlyt kap a hagyományos játékszerek bővítése

109


Mindezeken túl tagóvodai szinten fontos az egyéb források bevonása: pályázatok óvodai rendezvények civil szervezetek, társintézmények forrásai támogatók

A tagóvodák tanév előtt pontosan megtervezik a programjuknak megfelelően – a jelenlegi eszközellátottság állapotát figyelembe véve – a hiányzó eszközök beszerzését, fejlesztését, pótlását, cseréjét.Az évenkénti saját forrásbevonásuk felhasználása ennek figyelembevételével történik.

13. Dokumentálással kapcsolatos feladatok

A tudatos pedagógiai munka tükörképét dokumentációnk adja.

Alapelveink: Használhatóság! Dolgozzunk belőle! Mutassa a pedagógiai előzményeket, a tervezett folyamatot és azt, amit sikerült

megvalósítanunk Mindig a legegyszerűbb formát válasszuk Rövid idő alatt kitölthető legyen ( hosszú szövegezés helyett lényegre törő forma ) Tagóvodai szinten a közösen kialakított, egységes szerkezetre törekedjünk Intézményi és tagintézményi dokumentációk koherenciáját vegyük figyelembe.

Kötelezően vezetett szakmai, tanügy igazgatási dokumentációk:

Felvételi és mulasztási napló

A harmadik életévüket betöltött kisgyermekek adatait – óvodai felvételük után – a felvételi – és mulasztási napló tartalmazza.

Ebben jelöljük az óvodai tartózkodás tényét, a mulasztás igazolását. A naplóhoz csatolni kell: az óvodai hiányzások igazolását , nagycsoportos korú

gyermekek esetén az óvodai szakvéleményeket, valamint az adott kisgyermek iskolaválasztását.

Óvodai csoportnapló

Az óvodai nevelés a pedagógiai munka legfontosabb dokumentációja. Tükröznie kell az óvodai nevelési programját.Tartalmi kialakításában intézményi szinten egységes tartalmi minimumot képvisel ezen felül természetesen a helyi programhoz kapcsolódóan egyéni sajátosságokat is tartalmazhat: (tartalmi minimum)

110


Tartalmazza: Tartalomjegyzéket Számozott oldalak vannak A napló megnyitva, tagóvoda vezető aláírásával, bélyegzővel, dátummal korcsoport

feltűntetésével van ellátva. Gyermek neve, jele, kor szerinti feltüntetése, csoportnapló adatgyűjtő lap A csoport összetételére vonatkozó jellemző adatok, nevelési év közbeni változások Heti rend Napi rend Családdal való kapcsolattartási formák tartalma Veszélyforrások felmérése, intézkedési terv, baleset-megelőzés szabályai Szocializációs terv Éves tervek Megfigyelő lapok Fejlesztési tervek Értékelő lapok Az éves nevelőmunka értékelés, elemzése Nyári nevelési, tevékenységi tervek június, július, augusztus hónapokra Egyéb bejegyzések Gyermekvédelemmel kapcsolatos bejegyzések Fogadóórák időpontjai, emlékeztetői Szülői értekezletek időpontjai, jegyzőkönyvei A vezető ellenőrző látogatásai

111


14. Együttműködési rendszerek

Az óvodai nevelésünk együttesen a családi neveléssel – azt kiegészítve valósul megEbben nagyon fontos folyamat az elfogadás az együttérés, az őszinteség, és az a fajta kölcsönösség, hogy mindkét fél meg tudja hallgatni a másikat.A szülő az óvodai intézmény kiválasztásával az ott dolgozók felé képviseli azt a bizalmat, hogy rájuk bízza gyermekét. Elsődlegesnek tekintjük az óvodai évek alatt a partneri kapcsolat kiépítését: tervezését, működtetését, ellenőrzését, értékelését. Intézményünk működésének hatékonyságát növelve építjük be a szülői véleményeket, igényeket.

CélA szülővel való partneri kapcsolat kiépítése, a szülő bevonásával az óvodai élet folyamataiba, és a szülő befolyásolásával.

AlapelvekTermészetesnek tekintjük a szülők eltérő elvárásait, igényeit az óvodai nevelést illetően.Törekszünk a szülők több helyzetben való megismerése.Óvodai nevelésünk hatékonyságát a szülővel való kapcsolatunk kontextusa adja és mozgatja.

Feladat1. A kapcsolattartási formák tervezése, dokumentálása a csoportnaplóban, megvalósítása

ütemezés szerint2. A nevelési év értékelésekor annak részeként véleményének, elégedettségére,

irányulóan az Intézményi Minőségfejlesztési Program értékelési folyamatait működtetjük.

3. Intézményi szinten fontosnak tartjuk, hogy minden szolnoki óvodás szülője óvodáinkban ugyanazt a lehetőséget megkapja az óvodai nevelés részvételében, feladtunk ennek érdekében a kapcsolattartásra vonatkozó közös intézményi szintű tartalmi minimum működtetése.

4. Természetesen további feladtunk, hogy a tagóvodák saját szülői körünk igényeihez igazodva adott esetben a tartalmakat tovább bővítsék, gazdagítsák.

A család és óvoda kapcsolattartási formái (tartalmi minimum)

Forma Tartalom Gyakoriság

Az óvodai felvételt követő „ELSŐ SZÜLŐI ÉRTEKEZLET”

a. Összevont

b. Csoportos

- megismeri a csoportban dolgozó felnőtteket HÁZIRENDET, kivonatát átveszi

Minden év június

- Bemutatkozás, ismerkedés- Jel kiválasztás- Tájékoztatás az óvodai élet

megkezdéséhez szükséges eszközök beszerzéséről (beszerzési lista)

- Családlátogatás időpontjának

112


egyeztetéseElső kapcsolat felvétel- családlátogatás

A szülőkkel való kapcsolatfelvétel az óvodába lépés előtt – céltudatos tevékenységünket előre egyeztetett időpont, szülői beleegyezés alapján ANAMNÉZIS felvétel, beszélgetés keretében végezzük.

Minden év augusztus 20 – szeptember 1-ig és az évközben érkező gyermekeknél az óvodába lépést megelőzően aktuálisan.

Az óvodai befogadás időszakába a szülő bevonása

A befogadás a szülővel együtt történik.

A nevelési év első napjai, és aktuálisan év közben

Szülői értekezlet Szülők tájékoztatása az eltelt időszak eredményéről.A helyi nevelési program bemutatása, megismertetéseAz aktuális nevelési feladatok felvázolása, együttgondolkodásTematikája előre megtervezett, csoportnaplóban dokumentált, jelenléti ív és jegyzőkönyv készül.

Évente 3 alkalommal

Napi információk átadása

Elsősorban a délutáni hazabocsátás időszaka nyújt alkalmat rövidebb tájékoztató információt átadó beszélgetésre, figyelembe véve még az óvodapedagógusokra bízott gyermekek érdekeit. Igény, szükség szerinti fogadóóra biztosítása szülő és / vagy óvónő kezdeményezése által egyaránt.Minden esetben a csoportnaplóban a dokumentálása szükséges, a szülővel aláíratva

Kialakított rend szerint

Aktuálisan

Szülői szervezet Tagintézményenként 1 fő szülői kör képviselője, aki tagóvodai szinten, intézményi szinten, képviseli a gyermeki jogok érvényesülését, és figyelemmel kíséri a pedagógiai munka eredményességét (KT 59. § 5. bek.)

3 alkalom és aktuálisan

Szülők tájékoztatása Tájékoztatás folyamatosan központi faliújságon, csoportos faliújságon, szülői olvasósarokban tájékoztatás az intézményi dokumentumokban.

Folyamatosan aktualizálva

113


14.1 Belső együttműködés

Résztvevők Forma Tartalom GyakoriságFelső vezetőség(igazgató, igazgató helyettesek, üzemeltetési ig.h.)

„Kis”-vezetői értekezlet

-Információ átadás-Döntések előkészítése, egyeztetése, döntés

Hetente, de szükség szerint

Középvezetők: tagóvoda vezetők, fejlesztő szakcsoport vezetője, szakmai referensek

„Nagy”-vezetőiértekezlet

-Információ átadás-Egyeztetés-Munkafolyamatok összehangolása

Kéthetente

Középvezetők: rétegvezetők, minőségügyi koordinátorok, munkaközösség vezetők

Értekezlet -Egyeztetés-Munkafolyamatok összehangolása

Szükség szerint

EPSz. tagjai, vezetője

Értekezlet -Információ átadás-Egyeztetés-Munkafolyamatok összehangolása

Hetente

Nevelőtestület Értekezlet, szakmai nap

-Tervezés, értékelés-Szakmai információ, tapasztalatcsere

TanévnyitóTanévzáróNevelés nélküli napSzükség szerint, hetente, két hetente

Üzemeltetési csoport alkalmazottai és az igazgató

Megbeszélés -Információáramlás,feladat egyeztetés

Szükség szerint

Tagóvodánként meghatározott óvodapedagógus létszám

Intézményi szintű munkaközösség vagy team

-A kijelölt terület módszertani, szakmai fejlesztése

Munkatervükben meghatározottak szerint

Tagóvodánként meghatározott óvodapedagógus létszám

AD-HOC csoport -Feladategyeztetés, beszámolás, a kijelölt terület értékelése

Munkatervben meghatározottak szerint

Igazgatóhelyettes, gyermekvédelmi felelős, megbízott gyermekvédelmi felelősök

Megbeszélés Feladategyeztetés Szükség szerint

114


14.2. Intézményi fórumrendszer

Résztvevők Forma Tartalom GyakoriságTagóvodánként egy SzMK elnök

Intézményi Szülői Szervezet

A szülők bevonása az intézmény működésébe. Nevelési év

indításához kapcsolódó tájékoztató.

Bevonása a felvételi eljárásba.

II. félévi értékelés, tájékoztató a költségvetésről

Évente három alkalommal

Intézményi szinten 7 fő alkalmazott

Közalkalmazotti Tanács

Érdekegyeztetés Esetszerűen

14.3. Külső kapcsolatok, szakmai partnereink

Intézmények Kapcsolattartás módja GyakoriságÁltalános Iskolák Az intézmény által

szervezett szakmai fórumEsetenként

Fenntartó Értekezletek, egyéni megbeszélések, szakmai rendezvények

Szükség szerint

Nasa Radost Iskoláskor Előtti Nevelési Intézmény Szabadka

Szakmai együttműködés Évente két alkalom

Projektpedagógiai TársaságKecskemét

Szakmai együttműködés Évente két alkalom

Bölcsődei Igazgatóság Az intézmény által szervezett szakmai fórum

Esetenként

Magyar Óvodapedagógia Egyesület

Szakmai együttműködés, Egyesület által szervezett szakmai fórum

Esetenként

Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata

Szakmai együttműködés, Egyesület által szervezett szakmai fórum

Esetenként

(A bővebb, operatív kapcsolattartás a tagóvodák programrészeiben találhatók.)

115


15.A nevelési program nyilvánossága

A tájékoztatás, a megismertetés formája, rendje

Szolnok Városi Óvodák helyi óvodai nevelési programjának legfontosabb elemeit a következő rendben ismerhetik meg az érintettek:

Óvodapedagógusok és szakpedagógusok - nevelőtestületi értekezlet, szakmai napok ( egy-egy terület ) Technikai alkalmazottak - szakmai munkaközösségük, vagy szakmai délután alkalmával Szülők (aktuálisan) - Intézményi Szülői Szervezet ülésén, szülői értekezleten, csoportok faliújságjai Szülők (folyamatosan) - óvodai olvasó sarok szülőknek, központi faliújság Fenntartó - elfogadtatás kapcsán, vezetői egyeztetés, megbeszélés alkalmával Iskolák, bölcsődék - „partner kerek asztal” beszélgetésen, egy-egy program példány átadásával

A tájékoztatási pontokról emlékeztetők készülnek, melyeket folyamatosan igazgatóságunk irattári programpéldányához csatolunk.

15.1 . A hozzáférhető elhelyezés biztosítása

Hozzáférési pont KinekSzolnok Városi Óvodák - irattár Hivatalos kapcsolatokIntézmény központja –igazgatói iroda Szakmai partnerek, szakmai irányításTagóvodák – vezetői iroda

- óvodai csoportok - szülői olvasó sarok, központi faliújság

- Szakmai irányítás, szakmai partnerek- Óvodapedagógusok, szülők számára- Szülők folyamatos tájékoztatása

EPSz. – vezetői iroda Szakpedagógusok

15.2. A tájékoztatás kérés és erre a tájékoztatás adás rendje

A kollegák, a szülők és egyéb partnerek tájékozódásának alapján további információt kérhetnek, javaslatokat fogalmazhatnak meg helyi óvodai nevelési programunkkal kapcsolatosan.

116


Ki Tájékoztatás kérés módja Tájékoztatás adási formaÓvodapedagógusok, szakpedagógusok

- csoportosan ( pl.tagóvoda, szakmai mk. Team-ok)

- egyénileg

- írásban a felmerült pontok jelölésével

- vezetői fogadó délutánra bejelentkezés a felmerült pontok jelölésével (szóban)

- szakmai nap, nevelési értekezlet

- vezetői fogadó délutánok

Szülők- csoportosan

- egyénileg

- tagóvoda vezetők

vagy csoportos óvónő felé szóban jelölve a problémás pontokat

- tagóvoda vez. Vagy csoportos óvónő felé szóban, jelezve a felmerült pontokat

- szülői értekezlet vagy fogadóóra

- vezetői fogadó délutánok, fogadóórák

A tájékoztatásadásokról emlékeztetők készülnek, amelyeket szintén intézményi programunkhoz csatolunk.

16. Záró rendelkezések 16.1. A program hatálya, hatályba lépése

A Szolnok Városi Óvodák helyi óvoda nevelési programja hatálya kiterjed valamennyi munkáltatói kapcsolatban lévő közalkalmazottra. A program tartalmi vonatkozása megvalósításáért felelősek a vezetők és az óvodapedagógusok.A nevelőmunkát segítő alkalmazottak is felelősek azért, hogy ismerjék a program elemeit és saját tevékenységükkel ennek megfelelően segítsék az óvodai pedagógiai munkát.A helyi óvodai nevelési programunk tagóvodákra vonatkozó programrészei folyamatosan hatályosak.Helyi óvodai nevelésünk intézményi összegzett programja hatályba lép: 2008.09.01.-től, a fenntartói elfogadást követően.

16.2. A felülvizsgálat rendje

A Szolnok Városi Óvodák helyi óvodai nevelési programja felülvizsgálatát a vezetői ciklushoz (5 évente) kötött, intézményre vonatkozó irányított önértékelés (KMD) vizsgálati eredményéhez igazodóan szükséges megtenni.A felülvizsgálatért felelős: minőségügyi igazgató helyettesA felülvizsgálat eredményét a nevelőtestülettel szükséges egyeztetni.A módosítás lehetséges okai:

Törvényi változások Partneri javaslatok, az igények változása Nevelőtestületi javaslat Felülvizsgálati eredmények (5évente)

117


A módosítás – döntés előkészítő szintjei: Nevelőtestület Szakmai munkaközösségek, team-ok Erre a célra megbízott eseti bizottság

A program módosítás feltétele: 80%-os szülői egyeztetés a nevelőtestület kétharmados többségi szavazata

A szempontokat, az eredményeket, a javaslatokat és a nevelőtestület véleményét dokumentálni kell.

Szolnok, …………………

Ferenczné Teleky Éva igazgató

118


17. Legitimációs záradék

Egyetértését nyilvánította

- Az Intézményi Szülői Szervezet ( dokumentum csatolva )

Elfogadta

- Szolnok Városi Óvodák nevelőtestülete( dokumentum csatolva )

- A megbízott szakértő dátum:

aláírás:

Jóváhagyta

- Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának Képviselőtestülete

Önkormányzati rendelet száma:

119


18. Felhasznált szakirodalom jegyzéke

Zilahi József: Mese – vers az óvodában Eötvös József könyvkiadó 1998.

Körmöci Katalin A gyermek szükségleteire épített tanulás az óvodábanFabula Humán Szolgáltató Bt. 2001.

Dr. Nagy József Difer Programcsomag Módszertani Segédanyag óvodapedagógusoknak és tanítóknakMozaik Kiadó Szeged 2006.

Szarkáné Horváth Valéria Az óvodai ének – zene foglalkozások módszertanaNemzeti Tankönyvkiadó 1995.

Zsámboki Károlnyé – Horváthné Szigeti AdélMatematika kézzel, fejjel, szívvelOkker kiadó

Kondacs Mihályné – Podmaniczky MónikaVizuális nevelés az óvodában Calibra Kiadó Budapest 1993.

Perlaki Dezsőné Matematikai játékok óvodáskorban Okker kiadó 1999.

Forrai Katalin Ének az óvodábanEditio Musica Budapest

Porkolábné Balogh Katalin Kudarc nélkül az óvodábanAlex Fypo 1993.

Hegyi Ildikó Fejlődési lépcsőfokok az óvodáskorbanOkker kiadó

Labanc Györgyi Környezeti nevelés az óvodában Réce füzet 5 . Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelését Budapest 1998

Dankó Ervinné Nyelvi – Kommunikációs Nevelés az óvodábanOkker kiadó

Komáromi Lajosné A játék természetes örömével ének – zenei nevelés óvodai gyakorlatban Autológiai kiadó 2006.

Dr. Gyarmathy Éva A tehetségELTE Eötvös kiadó Kft. 2006.

120


Gergely Ildikó Mit, miért, hogyan Módszertani füzet óvodapedagógusoknak Redact 2000, Oktatási és Szolgáltató Bt.

Komármi Lajosné A játék természetes örömével Ének – zenei nevelés óvodai gyakorlatban Autológia kiadó 2006.

Vizuális nevelés az óvodában, szöveggyűjtemény az Óvóképző Főiskolák hallgatói számára – Hajdóböszörmény, Óvóképző Főiskola 1994.

Óvodai nevelés – Kompetencia területElméleti alaplépések

Labáth FerencnéGilicze ZoltánKovács ErikaEducatio Kht. 2008.

121

1teszt.szolnok.hu/Pedprogramok/2010/Óvodák/2010 SZVO HOP... · Web viewJósika u.2. 9 209...

Documents

Transcript of 1teszt.szolnok.hu/Pedprogramok/2010/Óvodák/2010 SZVO HOP... · Web viewJósika u.2. 9 209...