2005. március Különszám

Víz az Életért

Újabb év telt el, március 22-én ismét a Víz Világnapját ünnepeljük, immár 13. alkalommal. Megint megállhatunk néhány pillanatra, hogy végiggondoljuk, mit tettünk vagy mit mulasz-tottunk el megtenni vizeink, környezetünk megóvása érdekében az elmúlt évben. Bár ezen a napon a víz, mint ünnep áll a figyelem középpontjában, az elmúlt hónapokban a vízr�l valószín�leg mindenkinek egy tragikus esemény jut az eszébe. Tavaly december 26-án valami olyasmi történt Dél - Kelet - Ázsiában, amit nehéz szavakkal elmondani, és mely után nehéz visszarázódni a régi kerékvágásba. A károkról, az emberáldozatokról számtalan híradás számolt be. Jómagam a történet talán egyetlen pozitív oldalát szeretném kihangsúlyozni, ahogy a világ minden részén egy emberként álltak a segítségnyújtás szolgálatába hétköznapi emberek. A magyar vizes szakma is összefogott, a Szakmai Szövetség alapítványán keresztül pénzügyi segítséget nyújtottak a tagvállalatok. A F�városi Vízm�vek szakemberei egy víztisz-tító berendezést is beüzemeltek Sri Lankán. A helyszínen persze még azoknak is óriási meg-lep�dést okozott, hogy mekkora pusztítást végzett az árvíz, akik mindennapi munkájuk során a vízzel foglalkoznak. És a sors furcsasága, hogy bár a térségre iszonyatos mennyiség� özön-víz zúdult, mégis a legf�bb problémát a vízhiány, az élethez nélkülözhetetlen tiszta, egészsé-ges ivóvíz hiánya okozta.

Utólag nem sok értelmét látom a felel�sök felkutatásának, és nem gondolom, hogy azon kel-lene tanakodni, hogy az emberáldozatokat követel� katasztrófa vajon megel�zhet�, elkerülhe-t� lett-e volna. A megoldást sokkal inkább abban kell keresni, hogy minél jobban megismer-jük Földünk m�ködését és felkészültek legyünk egy-egy ilyen váratlan szituációban. A történ-tek után - bár kétségtelenül szomorú, hogy csak egy tragédia irányítja a figyelmet ezekre a dolgokra - nagyon sokan szereztek információkat a földrengésekkel, tengeráramlásokkal, az életünket befolyásoló, körülvev� világgal kapcsolatban. A megel�zésnek rendkívül fontos részét képezi az ilyen irányú információátadás, figyelemfelkeltés. Valahol ezeket a célokat szolgálják azok a nevezetes napok is, melyekr�l az év során emlékezünk meg. Számunkra, akik a víziközm� szolgáltatás területén tevékenykedünk, az egyik legfontosabb ilyen „kék bet�s” ünnep a Víz Világnapja.

Az ENSZ 47. Közgy�lése a Dublin-i és Rio de Janeiro-i konferenciák javaslatára a Víz Világ-napjává nyilvánította március 22-ét. A tagországok célja az volt, hogy felhívják a világ fi-gyelmét arra, hogy bolygónk édesvízkészlete nem egy kifogyhatatlan forrás. Tisztaságának meg�rzése érdekében jóval nagyobb figyelmet kell szentelnünk a környezetünk védelmére is. Jelenünk és az eljövend� generációk sorsa többek között azon is múlik, hogy miképp gazdál-kodunk a Földön meglév� vízkészleteinkkel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk vizeinket. Minden évben más jelmondat jegyében zajlik a megemlékezés létünk nélkülözhetetlen elemér�l.

Az idei év szlogenje:

„Víz az életért”. Sokatmondó gondolat, melyet legtalálóbban Saint-Exupéry szavai fejeznek ki:

“Víz! Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek,

anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.”

Bizonyára sokunkban felvet�dik az a kérdés, hogy miért nélkülözhetetlen számunkra a víz. Gondoljunk csak arra, hogy a víz testünk legfontosabb alkotóeleme. A csecsem� szervezete 80%, a feln�tté már csak 60%, az id�s szervezet pedig mindössze 50%-ban tartalmaz vizet. Az élettani szerepe is rendkívül sokrét� a szervezetünkben. Biztosítja a vér keringését, szabá-lyozza a vérnyomást, lehet�vé teszi a tápanyagok oldását, felszívódását és szállítását. Befo-lyásolja a vér összetételét, a h�szabályozó szerepével pedig biztosítja a szervezet állandó bel-s� h�mérsékletét.

Hihetetlenül hangzik, de naponta 1.400 liter víz folyik át agyunkon és 2.000 liter víz mossa át vesénket. Az emberi szervezet ennek ellenére igen takarékosan bánik vízkészletével, hiszen naponta körülbelül 2,4 litert választ ki, amit táplálék- és folyadékfelvétel útján pótolnunk kell. Az egészséges feln�tt ember napi folyadékszükségletének egyharmadát az elfogyasztott szi-lárd táplálékok, kétharmadát folyadékok fedezik. Sok olyan kincsünk van, amelyet mindaddig méltatlanul lebecsülünk, amíg rendelkezünk vele, és csak a hiánya döbbent rá az értékére. Mi, akik a fejlettebb országokban élünk, a legnagyobb természetességgel és nyugalommal hajtunk fel egy-egy pohár vizet szomjúságunk csillapítására és egészségünk meg�rzése érdekében. Általában nem is gondolunk arra, hogy mi történne velünk és a környezetünkben él� növény- és állatvilággal, ha ez a forrás egyszer csak elapadna. Nem is tudatosul bennünk, hogy létünk fenntartása érdekében a folyvást pótlódó édesvizekre vagyunk utalva. Az élet fenntartásához kifogyhatatlan készletekre lenne szükségünk, hiszen tiszta víz nélkül nincs egészséges élet sem.

Március 22-e jó alkalmat teremt arra, hogy végiggondoljuk, mit jelent számunkra a víz, mint az élet jelképe, szimbóluma, melyet joggal tekinthetünk az élet bölcs�jének.

Szakáli Anna: Teremt� könnyek

Mottó: Világok égi temploma, ezernyi csillag otthona.

Közöttük forog egy sárgolyó, életet hordozó kék bolygó. S a hatalmas �rtengeren, az égi gálya - rejtelem.

Mert lát a látó, rejtve ködbe, Teremt� könnye hullik a földre.

Forrásvize tengerré duzzad, zuhatag omlik, fehér fátyol,

es� után napfény lángol. Szivárvány sátor borul fölébe,

- körbe, csak körbe mindörökre - és hullnak, hullnak a teremt� könnyek,

az almafák az égig n�nek, búzát ringat a déli szél.

Te csak remélj, te csak remélj… Évszakok jönnek, évszakok mennek,

hullnak öröm és bánat könnyek. Siratja éltét, siratja létét, erd�k síri sötét csendjét,

- kicsi feny�k ó, mint félnek - gép szakítja gyökerét, kérgét,

ágán fészket, hol madarak élnek ….. - s míg papír fecniket cibál a szél -

meghalt erd�k sóhaja kél. De cseppen az es�, hogy újra éljen,

a völgy, a rét, a lombos erd�, termékeny legyen a tikkadt mez�,

és hulljon a bágyadt, sebzett földre, az áldást hozó Teremt� könnye.

2005. március 1.

Víz Világnapi Alkotótábor

Hosszú évek óta a Víz Világnapi rendezvényeink szerves részét képezi a képz�m�vészeti al-kotótábor. Mir�l is szól ez a program? A cég m�ködési területér�l ügyes kez� diákokat invitá-lunk egy - a támogatóink jóvoltából ingyenes - bentlakásos táborba, ahol aztán a gyerekek megfelel� instrukciók alapján szebbnél szebb alkotásokat készítenek. A háromnapos m�-helymunka során az ifjú alkotók megismerhetik a helyi nevezetességeket, másrészt számos információt is kapnak, többek között társaságunkról, a vízellátásról, a szennyvíztisztításról, a környezetvédelemr�l. Élményekkel gazdagodva, a programot követ�en a diákok ezeket az információkat magukkal viszik, és hozzájárulnak jó hírnevünk kialakításához, ápolásához iskolájuk, családjuk, rokonaik, barátaik körében.

Az évek során egy sereg általános iskolával sikerült kölcsönös partneri kapcsolatot kialakíta-nunk. Ennek keretében évközi bels� rendezvényeinken (Juniális, évzáró ünnepség) rendszere-sen fellépnek kulturális m�sorokkal a diákok, illetve bennünket is szívesen fogadnak különfé-le el�adásainkkal az iskolákban. Az oktatási intézmények többsége az év els� hónapjában már kifejezetten várja megkeresésünket, hogy tanulóik ismét részt vehessenek az alkotótáborunk-ban.

A programnak cégen belül is egyre nagyobb presztízsértéke lett, és a területi igazgatóságaink, üzemvezet�ségeink (de támogatóink is) sorban állnak azokért az alkotásokért, melyeket a m�vészetbarát gyerekek a Víz Világnapjakor készítenek. Az elmúlt több mint egy évtizedben több száz olyan remekm� született, melyek létesítményeinket díszítik.

A hagyományt folytatva, természete-sen idén is megrendezésre kerül az alkotótábor, bár egy lényeges ponton változtatnunk kellett a körülmények alakulása miatt. Korábban el sem tudtuk volna képzelni az alkotótábort Veszeli Lajos balatonalmádi fest�-m�vész nélkül, aki a 90-es évek kö-zepén gyakorlatilag az esemény egyik ötletgazdája volt. Nyugodtan mondhatom, hogy társaságunk „házi fest�je” nagyban hozzájárult prog-ramjaink sikeréhez, az elmúlt 12 évben nemcsak az alkotótábor, ha-nem az egész programsorozat m�vé-szeti vezet�jeként is közrem�ködött. Szakmai hozzáértése, elhivatottsága, ötletei révén min-den évben sikerült valami újdonsággal el�állnunk. A sors úgy hozta, hogy idén a m�vész úr nem tarthat velünk egyéb elfoglaltsága, illetve betegsége miatt. Jómagam - a szervez�gárda egyik tagjaként - azt remélem, hogy a hosszú évek során, szorgalmas kisdiákként számos apró fortélyt lestünk el a „mestert�l”, így tisztességgel helytállunk, és nem hozunk rá szégyent. Veszeli m�vész úrnak pedig valamennyi szervez� kolléga nevében, ezúton is jó egészséget kívánok.

A fest�m�vész „helyettesének” keresése kapcsán jutott eszünkbe társaságunk 2005. évi naptár kollekciója. Ebben ugyanis azoknak a kollégáinknak biztosítottunk bemutatkozási lehet�sé-get, akik szabadidejükben valamilyen érdekes hobbynak hódolnak. Az asztali és fali naptára-ink oldalait - a teljesség igénye nélkül - fest�k, grafikusok, fotósok, fafaragók alkotásai díszí-tik. Kiderült, hogy az alkotótábor m�vészeti vezet�it magunk között is kereshetjük. Több munkatárs felkérése után, 3 kollégánk vállalkozott arra, hogy segédkezik nekünk a gyerekek munkájának koordinálásában. Ketten a Dél-balatoni Igazgatóságról érkeznek, Kackstädterné Csáki Krisztina a Fonyódi Üzemvezet�ség, míg Futó Péter a Balatonkeresztúri Vízm�-telep dolgozója. A harmadik kollégánk, Dézsiné Erd�s Beatrix, a kaposvári laboratóriumban dolgo-zik, így a Somogy megyei Igazgatóságot képviseli. Az � irányításukkal készülnek tehát a festmények 2005. március 16 – 18. között a Berzsenyi Dániel Gimnázium kollégiumában.

Persze nincs alkotótábor ifjú alkotók nélkül, így mindenképpen szeretném a f�szerepl�ket is megnevezni:

Tóth Judit és Wimmer Anna Balatonfüredr�l, Nagy Christopher és Tamási Mátyás Keszthely-r�l, Rehák Anita és Zámbó Veronika Iszkaszentgyörgyr�l, Delár István és Szabó Máté Barcs-ról, Knoblauch Lilla és Szalai Renáta Balatonföldvárról, Hajnal Réka és Balogh Viktória Dunaszekcs�r�l, valamint Marcaliból a helyi diákok: Frányó Borbála, Kovács Anett, Szabó Zsuzsanna, Pizvor Titanilla, Berényi Benjamin, Orsós Zoltán.

Mire ezek a sorok megjelennek, minden bizonnyal gyönyör� alkotásokkal gazdagodik Társa-ságunk. Amennyiben kíváncsiak, és idejük is engedi, megtekinthetik a diákok munkáit a Víz Világnapi Szakmai és Képz�m�vészeti Kiállítás keretében, a Marcali Városi Helytörténeti Múzeumban 2005. március 22. és április 12. között.

Dónucz László

Zenés Irodalmi Est

A Víz Világnapja kapcsán néhány évvel ezel�tt elgondolkoztunk azon, mivel lehetne színesí-teni a programkínálatunkat, és esetleg más érdekl�dés� emberek figyelmét is a vízre, a termé-szet meg�rzend� szépségeire irányítani. A rendezvénysorozat m�vészeti vezet�jével, Veszeli Lajos fest�m�vésszel 2002-ben elhatároztuk, hogy zenés irodalmi estet szervezünk az egyik balatonfüredi cukrászdában. Veszeli m�vész úr megfelel� alapismeretekkel rendelkezett, hi-szen az Új Balaton cím� társadalmi és m�vészeti folyóirat felel�s szerkeszt�jeként is tevé-kenykedett akkortájt. Hogy a program sokaknak vonzó legyen, ingyenes belépést hirdettünk, és ismert m�vészeket kértünk fel a közrem�ködésre. Így került a látókörünkbe az est házigaz-dájaként Baranyi Ferenc költ�, valamint Oravecz Edit és Vándorfi László színm�vészek.

�k hárman – kiegészülve Kassai Fran-ciskával, aki dalokat ad el� gitárkíséret-tel – azóta is meghatározó szerepl�i a programunknak. Az irodalmi est másik szerepl�i köre viszont évr�l évre változik. �k azok az általános iskolás diákok, akik a Víz Világnapját megel�z� id�szakban vesznek részt a társaságunk központja által meghirdetett irodalmi pályázaton. Az ifjú tehetségek vers és próza kategó-riában adhatnak be vízzel kapcsolatos, illetve környezetvédelemi témájú pá-lyamunkákat. Kategóriánként az els� három helyezettet, valamint a különdí-

jas diákokat hívjuk meg az irodalmi estre. Kell� bátorság esetén szerzeményeiket maguk is el�adhatják, annak hiányában a szakavatott színm�vészek tolmácsolásában hallgathatják visz-sza remekm�veiket. A diákok munkáját az irodalmi est keretében oklevéllel és ajándékcso-maggal jutalmazzuk, illetve m�veiket megjelentetjük honlapunkon, kiadványainkban. A m�vészeti est persze komoly el�készít� munkát igényel. Ebben nagy segítségünkre van három irodalombarát kollégánk, a DRV „házi költ�i”: Szakáli Anna a Központból, Kivés Zoltánné Pécsr�l, valamint Gaál Antal Balatonfüredr�l. �k azok, akik a diákok által beküldött sok – sok pályázatot átolvassák, zs�rizik, és kiválasztják a legsikeresebb, bemutatásra meg-érett alkotásokat. Munkájuk azonban nem merül ki ebben, hiszen az irodalmi est tartalmi ösz-szeállításáért is felelnek, �k válogatják össze az ismert magyar költ�k vizes témájú verseit. Természetesen egy – egy saját költemény is bekerül a repertoárba.

Az elmúlt három évben irodalmi estjeink osztatlan sikert arattak a m�vészetet kedvel� látoga-tóink körében. Bebizonyosodott, hogy a víz olyan téma, mellyel zenész, költ� egyaránt szíve-sen foglalkozik. A József Attila - díjas házigazda, Baranyi Ferenc anekdotái pedig valóban élményszámba mentek.

Amennyiben sikerült felkeltenünk az érdekl�dését, látogasson el programunkra. A Zenés Iro-dalmi Est id�pontja: 2005. március 21. 18.00 óra, helyszín: a Marcali Városi Kulturális Köz-pont (M�vel�dési Ház) cím: Marcali, Széchenyi u. 3.

A VÍZ VILÁGNAPI IRODALMI PÁLYÁZAT NYERTESEI

Vers kategória

1. Csupor Anita: Víz az életért (Gróf Széchenyi Imre Általános Iskola, Balatonföldvár) 2. Szili Petra: Víz az élet! (Körzeti Általános Iskola, Öreglak) 3. Osztopáni Eszter: A víz (Magyar Bálin Általános Iskola, Fonyód) Különdíj: Ternácz Annamária: Nád imbolyog (Magyar Bálin Általános Iskola, Fonyód)

Próza kategória

1. Horváth Tamás: A víz az életért (Csokonai ÁMK, Keszthely) 2. Simon Álmos: Víz az életért (Ranolder János Katolikus Általános Iskola, Keszthely) 3. Antal Zsófia Anna: Védd környezeted! (Magyar Bálin Általános Iskola, Fonyód) Különdíj: Vincze Anna: Víz az életért (Körzeti Általános Iskola, Öreglak)

Dónucz László

Igazgatóságaink rendezvényei a Víz Világnapja alkalmából

Társaságunk a Víz Világnapját nemcsak a központi rendezvénysorozat keretében ünnepli. Területi igazgatóságaink is megemlékeznek a vizes szakma „kék bet�s” ünnepér�l színes programokkal, az általános iskolások számára nyílt napok szervezésével, valamint pályázatok kiírásával. A rendezvényekr�l a PR-rel csatolt munkakörben foglalkozó kollégákkal beszél-gettünk.

A Fejér megyei Igazgatóság rendez-vényeir�l Nagy Istvánnét, Ágit kér-deztem.

-Az igazgatóságunkról az ellátási terü-letünkhöz tartozó települések 23 általá-nos iskolája számára írtunk ki rajzpá-lyázatot. A gyerekekt�l olyan színvona-las alkotásokat várunk, amelyek bemu-tatják a víz értékét, hasznosságát és szépségét, illetve felhívják a figyel-münket a környezet védelmére. Az al-kotások beküldési határideje 2005. március 4. A legjobb munkák díjazásá-ra ünnepélyes keretek között kerül sor 2005. március 18-án. Évek óta nagy sikernek örvend a

fels�tagozatos diákok részére meghirdetett szellemi vetélked�. A szellemi csatározáson, melynek témája a víz- és csatornaszolgáltatás, valamint a környezetvédelem, 3 f�s csapatok vehetnek részt. A megmérettetésre 2005. március 18-án kerül sor az Igazgatóság központjá-ban. A zs�riben helyet foglaló kollégáink külön értékelik azokat az újságcikkeket, fotókat, kiadványokat vagy videofelvételeket, melyeket a gyerekek el�zetesen gy�jtenek a helyi víz-szolgáltatással, a környezetvédelemmel és az esetleges környezetkárosítással kapcsolatban.

A PR-es csapat

A szolgáltatásunk megismertetésében el�kel� helyet foglalnak el a nyílt napok, melyek kere-tében az érdekl�d�k bejelentkezés után megtekinthetik a kijelölt víztisztítóm�veinket. Idén március 29. és április 15. között fogadjuk az iskolai csoportokat. Tavaly összesen 134 gyer-mek látogatta meg telepeinket, köztük az Agárdi Szennyvíztisztító Telepet, valamint a Rácalmási és a Kincsesbányai Vízm�vet. Nagyon sikeres volt a tavalyi el�adássorozatunk, melynek során 255 diák hallgatta meg kollégáinkat a DRV Rt. tevékenységeivel és a környe-zetvédelemmel kapcsolatban. Az igazgatóságunk 2005. március 21-én rendezi meg a Víz Vi-lágnapi ünnepségét, és ekkor kerül sor a törzsgárda elismerések átadására is. Az eseményre az ünnepelteken kívül meghívjuk a csoport- és üzemvezet�inket, az ÜT és SZB tagokat, vala-mint a helyi önkormányzat vezet�it is. A rendezvénynek minden évben más település ad ott-hont, az idei programunk helyszíne még nem d�lt el.

A Somogy megyei Igazgatóság Víz Világnapi eseményeir�l Bartos Gézával beszélgettem.

- Az igazgatóságunk m�ködési területén 62 általános iskolában hirdettük meg a rajzpályázatot „Víz az életért” témakörben. Tekintettel az iskolák nagy számára, egy-egy intézmény legfel-jebb 3 m�vel indulhat a pályázaton. A kiírással els�dleges célunk, hogy tudatosítsuk az ifjú-ságban a környezetvédelem fontosságát az él�vizeink megóvása érdekében. A megadott té-makörben a fels�sök munkáit várjuk. Az igazgatóság irodaépületében kiállítást rendezünk a beérkezett alkotásokból. A díjak átadására a Marcaliban megrendezésre kerül� központi ren-dezvényen kerül sor 2005. március 22-én. Annak érdekében, hogy a Víz Világnapját minél szélesebb körben megismerjék fogyasztóink, plakátokat fogunk kihelyezni a létesítményeink és épületeink kültéri oldalára.

A „nyitott kapuk” akció fontos részét képezi munkánknak. 2005. március 22. és április 22. között várjuk a víziközm� szolgáltatás iránt érdekl�d� iskolásokat els�sorban Marcaliban, Nagyatádon és Barcson. A törzsgárda ünnepséget az oklevelek átadásával 2005. március 23-ra tervezzük.

Az Észak-balatoni Igazgatóság programjairól Koszta Ferencné, Mariann számolt be.

-A területünkön lév� általános iskoláknak rajz- és irodalmi pályázatot hirdettünk vízzel kap-csolatos témában. Összesen 16 iskolát kerestünk fel. A rajzpályázatra érkezett alkotásokat Pálffy Károly fest�m�vész fogja elbírálni, az irodalmi m�veket pedig Gaál Antal költ� segít-ségével min�sítjük.

A legjobb alkotásokat beküld� gyerekeknek ajándékokat és okleveleket adunk át 2005. már-cius 23-án 1300 órától az igazgatóságunk tanácstermében. A díjazottakat üdít�vel, és süte-ménnyel is megvendégeljük.

A „Nyitott kapuk” akció keretében a Balatonfüredi Ivóvíz Üzemvezet�ségünk munkáját te-kinthetik meg az érdekl�d�k. Az erre vonatkozó hirdetést a Napló cím� Veszprém megyei napilapban tesszük közzé az eseményt megel�z� napokban. Remélhet�leg sokan fogják meg-látogatni üzemvezet�ségünket, és bepillantást nyerve a tevékenységünkbe jobban megismerik és értékelik majd a munkánkat.

A törzsgárda jutalmak átadására 2005. március 24-én 1300 órától kerül sor igazgatóságunk tanácstermében. Lenthár József igazgató úr 40 f�nek adja át az elismer� oklevelet. A központi rendezvényre Marcaliba 10 f� törzsgárda kitüntetett dolgozót fogunk elkísérni.

A Pécsi Igazgatóságról Schillinger Kingát kérdeztem arról, hogyan készülnek a Víz Vi-lágnapjára.

- A törzsgárda oklevelek átadási ünnepségét az igazgatóságunkon fogjuk megrendezni a dél-el�tti órákban március 21-én, a Víz Világnapján. Az általános iskolák részére idén nem írunk ki pályázatot, nyitott kapuk akcióval viszont egész évben várjuk a munkánk iránt érdekl�d�-ket. A Pécsi Üzemvezet�ségünket leggyakrabban a Kozármislenyi Általános Iskola diákjai és a pécsi Janus Pannonius Egyem hallgatói keresik fel. Az üzemlátogatások keretében mintegy 120 f� ismerkedett meg részletesebben a szolgáltatásainkkal az elmúlt évben.

Bízunk benne, hogy területi igazgatóságaink rendezvényei ifjú fogyasztóink és dolgozóink körében egyaránt tetszést aratnak.

Drescherné Horváth Andrea

Szakmai és Képz�m�vészeti Kiállítás Törzsgárda Ünnepség

Az elmúlt évek hagyományainak megfelel�en, a fogyasztói kapcsolatok javítása, valamint a környezettudatos gondolkodás er�sítése érdekében, kiállítótermet rendezünk be a központi Víz Világnapi rendezvénysorozatnak helyszínt biztosító településen, Marcaliban. A kiállítás-nak a Városi Helytörténeti Múzeum ad otthont, mely 2002-ben rangos elismerésben részesült, elnyerte az év múzeuma díjat. Az egykori járási börtön épületében „Mesterek és m�helyek” címmel állandó kiállítás is megtekinthet�, mely a korabeli keresked�k és iparosok munkáját mutatja be látványos viaszfigurák segítségével. Emellett egy gazdag gy�jtemény nyújt bete-kintést Marcali környékének él�világába, de érdemes megnézni az „Ásványok és k�zetek világa” cím� állandó tárlatot is.

A fenti kínálatot gazdagítja 2005. március 22. és április 12. között a DRV Rt. Víz Világnapi kiállítása. A Marcali Üzemvezet�ség munkatársainak közrem�ködésével felépített kiállító teremben részletesen szólunk a Víz Világnapjáról, bemutatjuk az esemény f� mondanivalóját, üzeneteit.

A kiállítás dönt� többsége viszont a DRV Rt-r�l, illetve annak tevékenységeir�l szól. A tablók, színes plakátok, térképek, elektronikus eszközök segítségével, rész-letes tájékoztatást adunk a m�ködési terü-letünkr�l, a vízi közm�vek tulajdonvi-szonyáról, az ivóvíz és a szennyvíz útjá-ról. Bemutatjuk a tisztítási folyamatokat és a szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb szakterületeket, mint például a fogyasztás mérését, az ivóvízmin�ség vizsgálatokat, a díjképzést, a hibaelhárítás folyamatát.

Bízunk benne, hogy az ellátogató fogyasztóink - megismerve szolgáltatásainkat - másképp ítélik majd meg Társaságunkat, így javíthatjuk a szakmánkról kialakult képet. A kiállítást ünnepélyes keretek között, dr. Süt� László, Marcali város polgármestere nyitja meg 2005. március 22-én 11 órakor. Süt� úr egyúttal a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) el-nöke is, így jelenléte, személye tovább emeli rendezvényünk rangját, fontosságát. A megnyitó ünnepség keretében beszámolunk az alkotótáborban végzett munkáról. Az ifjú alkotók m�veit emléklappal, ajándékokkal jutalmazzuk.

A gyerekek remekm�vei – a szakmai témák mellett - 2005. április 12-ig szintén megtekinthe-t�ek a Városi Helytörténeti Múzeumban (Marcali, Múzeum köz 5.). A központi ünnepségsorozat egyik legfontosabb programjára, a törzsgárda ünnepségre szintén 2005. március 22-én kerül sor.

A fent bemutatott kiállítás megnyitását követ�en, a kitüntetésben részesül� munkatársaink megtekinthetik tárlatunkat, majd átsétálunk a Városi Kulturális Központba (M�vel�dési Ház – Széchenyi u. 3.), ahol 13 órától kezdetét veszi a kitüntetési ünnepség. A vendégek üdvözlése, az esemény méltatása után, a helyi Baglas néptánc együttes kedveskedik egy kulturális m�sor-ral. Ezt követi dr. Hecsei Pál, a DRV Rt. Igazgatósági elnökének ünnepi köszönt�je, valamint az oklevelek, emlék-plakettek, virágok átadása. Marcaliban az a 92 munkatársunk részesül kitüntetésben, akik 25, 30, 35, 40 éve állnak a vízügy szolgálatában. Az ünneplés 15.30 órától a Berzsenyi Dániel Gimnázium (Pet�fi S. u. 16.) éttermében folyta-tódik, ahol az estebéd elfogyasztása közben a Marcato Üt�együttes szórakoztatja vendégein-ket.

A Víz Világnapi rendezvénysorozat valamennyi szervez�je nevében gratulálunk a kitüntetett munkatársainknak, és minden kedves látogatónknak jó szórakozást, kellemes, hasznos id�töl-tést kívánunk programjainkhoz.

Dónucz László

40 éves törzsgárda tag, a Reitter Ferenc-díj várományosa:

dr. Solti Dezs�

Pécsi Igazgatóságunk vezet�je, dr. Solti Dezs� idén egyedül veheti át a 40 éves vízügyi szolgálatért járó törzsgárda elismerést. Ezen túl a Víz- és Csatornam�vek Országos Szakmai Szövetsége Reitter Ferenc-díjjal jutalmazza sokéves pályafutását. Az elismeré-sek apropóján készült vele az alábbi beszélgetés.

-Meséljen kicsit az életér�l és a családjáról.

-Az általános és középiskoláimat Pécsett végeztem. 1959-ben Budapesten folytattam tanul-mányaimat az akkori Épít�ipari és Közlekedési M�szaki Egyetemen, ahol 1964-ben a Mérnö-ki kar mérnök szakán szereztem meg a diplomámat. A karon nagyon széleskör� képzés folyt, én a vízellátás és csatornázás szakra specializálódtam. Ebben az id�szakban a fels�oktatási intézményeknek még kötelez� volt a frissen végzett hallgatókat a munkahelyekre kiközvetíte-ni, így a Baranya Megyei Állami Épít�ipari Vállalatnál álltam munkába, ahol kivitelez�ként tevékenykedtem. Még 1964 végén átkerültem a Komlói Vízm�höz, mivel náluk nem volt szakirányú fels�fokú végzettséggel rendelkez� munkatárs. 1966-ban n�sültem meg, majd az év végére megszületett a fiunk is. A család és az id�söd� szüleink miatt Pécsett kerestünk

magunknak lakást. 1967-ben aztán megváltam a Komlói Vízm�t�l, és a Pécsi Vízm�nél helyezkedtem el, mi-közben még 7 évig szaktanácsadó maradtam Komlón. Közben a család tovább gyarapodott, ugyanis 1969-ben megérkezett a középs� lányunk is. 1971-ben másoddip-lomáztam, a következ� évben pedig világra jött a har-madik gyermekem. 1973-74-ben elvégeztem a gazdasá-gi mérnöki szakot, de a bokros teend�im miatt csak 1977-ben szereztem meg a diplomámat. 1974-ben el�-ször f�mérnök lettem, majd az év végén kineveztek a Pécsi Vízm� igazgatójának.

A rendszerváltást követ�en a vízm�vek életében is vál-tozás állt be. A tanácsi vízm�vek átkerültek önkor-mányzati tulajdonba, és társasági formába szervez�dtek. A Pécsi Vízm�b�l is Kft. lett, melynek tulajdonosa Pécs

városa és az agglomerációhoz tartozó 10 település volt. 1993-94-ben a francia Lyonnaise des Eaux vállalat ajánlatot tett Pécs város önkormányzatának, hogy az üzemeltet� szervezetben társtulajdonosként megjelenve növelni fogja a Pécsi Vízm� Kft. hatékonyságát. Tekintettel arra, hogy a vízm� egy közszolgáltató vállalat, én el�bbre tartottam a fogyasztók érdekeit a profitnál. Ennek aztán az lett a következménye, hogy az akkori önkormányzati vezetés elvesz-tette irántam a bizalmát, és felmentettek az állásomból. Rövid kitér� után 1995. elején helyez-kedtem el a DRV Rt. Pécsi Üzemigazgatóságán. A terület nem volt ismeretlen a számomra, mert az Üszögi telep és a Pécs-Mohácsi Regionális Vízm� I. üteme korábban a Pécsi Vízm�höz tartozott, csak 1975. január elsejét�l került a DRVV-hez. Ezután kezd�dött meg a fejlesztése, amelynek során elkészült a Pécs-Mohácsi Regionális Vízm� II. üteme. Miután a Pécsi Üzemigazgatóság akkori igazgatója, Csonka Ferenc nyugdíjba vonult, engem neveztek ki a területi igazgatóság élére.

-Mivel szereti eltölteni a szabadidejét?

- Nem sok szabadid�vel rendelkezem, hiszen a munkám mellett korábban környezetvédelem-re okítottam a Pollack Mihály F�iskola hallgatóit, 1986. óta pedig csatornázást tanítok a bajai f�iskola másoddiplomás képzésében résztvev�knek, ezen kívül órákat adok az egyetemen is. Azt is mondhatjuk, hogy nekem a szakmám a hobbym. Dr. Öll�s Géza professzorral most fejeztünk be egy csatornázásról szóló könyv megírását, de ezen kívül számos publikációm és cikkem jelent már meg. Részt vettem a f�iskolai és egyetemi jegyzetek írásában is. Ha mégis van néhány szabad órám, azt legszívesebben az unokáimmal töltöm el, hiszen két fiú és két kislány unokával büszkélkedhetek. Az ötödik unokám születését pedig májusra várjuk.

-Milyen munkálatokra tekint vissza örömmel az elmúlt 40 év vízügyi szolgálatából?

-Nagyon sok munka van a hátam mögött az elmúlt 40 évben, megpróbálom felidézni a szá-momra fontosabbakat. A komlói id�szakomból a K�lyuki Vízm�vel kezdeném a sort. A város kora tavasztól kés� �szig vízhiánnyal küzdött. A problémát - klasszikus vízkezelési eljáráso-kat követ�en - a Melegmányi patak vizének hasznosításával oldottuk meg. Mivel 20 évig voltam a Pécsi Vízm� vezet�je, természetes, hogy sok szakmai sikerem köt�dik életemnek ehhez az id�szakához. A másik ivóvízhiánnyal kapcsolatos emlékem is Pécshez f�z�dik. A városban az 1960-as évek végét�l 1974-ig rendszeres volt a vízhiány, a település dinamikus fejl�désének következményeként. 1974-ben a vízm�vekre oly jellemz� családias

hangulattal, összetartással és persze rengeteg, kitartó munkával sikerült felülkerekednünk a gondokon. Tudni kell, hogy Pécsett külön ipari-vízvezetékhálózat van, melyben korábban 4000 köbméter/nap mennyiség� derített iparivizet szállítottak. 1977-t�l az Egészségügyi Mi-nisztérium és az OVH engedélyével ipari célokra hasznosítottuk az utótisztított szennyvizet. Mi alkalmaztuk el�ször az eljárás során a kovaföldes rámosó sz�r�t, egy holland berendezés segítségével. Magyarországon el�ször Pécsett fedtük le a szennyvíztisztító m�tárgyakat, és itt kezdtük el a szennyvíziszap termikus kezelését is. A h�t a rothasztóban keletkez� biogáz szolgáltatta, és így energetikailag önfenntartó volt a rendszer. A folyamat során keletkezett granulátum – amit a m�trágyához hasonló módon lehetett a term�földbe juttatni – mez�gaz-dasági hasznosítását is mi kezdtük el. Az új pécsi szennyvíztisztító telep tervezéséhez úgy szolgáltattunk adatokat, hogy egy 1000 köbméter/nap kapacitású 3 lépcs�s biológiai tisztítási folyamatot másfél évig kísérletileg üzemeltettünk. A beruházást úgy alapoztuk meg, hogy valós körülmények között vizsgáltuk és tisztítottuk meg a szennyvizet. A bejöv� szennyvíz 13-15 mg/liter foszfor tartalmát az elmen�, tisztított szennyvízben sikerült tartósan 0,7-1 mg/literre csökkentenünk. A szennyvíztisztító telepen a harmadik tisztítási folyamathoz a gra-vitációval ellentétes áramú sz�r�t hoztunk létre, cs�köteges sz�r�fenékkel. Ennek a kapacitá-sa 24.000 köbméter/nap volt. Nagy kihívást jelentett számomra egy leszálló típusú karsztfor-rás visszaduzzasztása. A 150-es hozamingadozás index� forrásnál úgy sikerült megoldanunk a hozamkiegyenlítést, hogy 35 méteres magasságig tudtuk a hegybe visszaduzzasztani a forrás-hozamot, aminek a révén mintegy évi 1-1,5 millió m3 többlet vízhez jutott a város.

Pécs csatornahálózatának jelent�s része a 70-es évek végére elérte az 50 éves életkort. A for-galom növekedés eredményeképpen fellép� dinamikus terhelés még nagyobb igénybevételt jelentett a csatornarendszerre, emiatt igen nagy számban mentek tönkre a csövek. Ezért a 70-es évek közepét�l megkezdtük a kitakarás nélküli rekonstrukciót a hibák felszámolása érde-kében. Hasonló okok vezettek a vízhálózati diagnosztika kiemelt fejlesztéséhez is.

Emlékezetes eset számomra, amikor a pécsi színház felújítása során - a kivitelez� szakmai ballépéséb�l kifolyólag - h�t�folyadék került az ivóvízhálózatba, aminek a mozgását rapid módon nem lehetett meghatározni. Szerencsére sikerült a problémát egészségkárosodás nélkül lokalizálni, de rögtön elkezdtük a M�egyetemmel közösen a hálózathidraulikai vizsgálatokat. A modell kialakításával és identifikációjával egyidej�leg megkezd�dött a térinformatikai rendszer fejlesztése is.

Szeretném külön kiemelni, hogy a DRV Rt-nél egy szakmailag fogékony, jól felkészült társa-ságba kerültem. A munkatársaim közrem�ködésével számos jól bevált gyakorlat került gyors ütemben bevezetésre az igazgatóság területén. Most folynak például az üzemi kísérletek az organikus polielektrolit alkalmazására az ivóvíztisztításban. Technológiai módosítással za-varmentesen üzemel a víztisztító m�vünk Mohácson, annak ellenére, hogy a terhelése id�n-ként nem éri el a 10-15%-ot sem. A közelmúltban az egyik kis regionális rendszerhez tartozó 13 település kezdeményezte, hogy újabb 15 évre hosszabbítsuk meg az üzemeltet�i szerz�dé-sünket, amit nagy örömmel fogadtunk.

-Mit jelent Önnek a víz és a vizes szakma?

-Gyerekkoromban sokat sportoltam, de leginkább úszni szerettem, tehát a vízzel való kapcso-latom már ekkor elkezd�dött. Legel�ször Dr. Németh Endre professzor gondolatai jutnak eszembe róla, miszerint ”a mérnök legnagyobb barátja és ellensége a víz”. Egy olyan intelli-gens anyag, amely sokkal többet tud a szakmáról, mint én. Minél jobban megismerjük, annál tisztelettudóbban és szakszer�bben merjük megközelíteni. Az igazi varázslat egyébként nem a

víz természetben való el�fordulása, hanem az a tevékenység, amit mi folytatunk, hogy a ter-mészeti folyamatokat ellesve és leutánozva minél tisztábban juttassuk vissza lételemünket a környezetbe.

- Úgy tudom, hogy a Víz- és Csatornam�vek Országos Szakmai Szövetsége a Reitter Ferenc díjjal jutalmazza a több évtizedes munkásságát. Mikor és hol fogja átvenni a rangos elisme-rést?

- A Szakmai Szövetség három évvel ezel�tt alapította meg ezt a díjat. Reitter Ferenc nevéhez f�z�dik többek között a budapesti rakpart kiépítése, és nagy szerepet vállalt a Sugár út (ma Andrássy út) kialakításában is, amit a városrendezési és mérnöki gondolkodás egyik szimbó-lumának tartok. A díjat, amely nagy megtiszteltetést jelent számomra, 2005. március18-án 18 órakor vehetem át Budapesten, a Belvárosi Színházban megrendezésre kerül� ünnepi fogadá-son.

Dr. Solti Dezs�nek a DRV Rt. valamennyi vezet�je és dolgozója nevében, ezúton is gratulá-lunk a Reitter Ferenc-díjhoz.

Drescherné Horváth Andrea

35 év a vízügyi szolgálatban

2005. március 22-én, a Marcaliban megrendezésre kerül� Víz Világnapi központi ün-nepségen hét munkatársunk vehet át elismerést 35 éves vízügyes munkájáért. Az alábbi-akban �k mutatkoznak be olvasóinknak. Minden ünnepeltnek a következ� három kér-dést tettük fel:

- Az elmúlt 35 év milyen emlékezetes eseményére gondol szívesen vissza? - Miért tartott ki 35 évig Társaságunk mellett? - Mit jelent az Ön számára a víz és a „vizes szakma”?

Molnár Béla

Az elmúlt 35 évb�l 16 évet dolgoztam az OVIBER-nél, és már 19 éve állok a DRV Rt., illetve jogel�djeinek a szolgálatában. Az OVIBER-nél töltött munkaviszonyom alatt, mint beruhá-zást lebonyolító, állandó, folyamatos kapcsolatban voltam a DRV (V)-vel. Az elkészült léte-sítmények többsége célcsoportos beruházásból valósult meg, melyeknek az üzemeltet�je a Dunántúli Regionális Vízm� Vállalat volt.

Szívesen emlékszem vissza a Balatonszéplaki Felszíni Vízm� és a hozzá kapcsolódó regioná-lis vízellátó rendszer megvalósítására a 70-es évek elején, majd a siófoki szennyvíztelep kivi-teli munkáinak megkezdésére és több ütemben történ� megvalósítására. Emlékezetes szá-momra a Fonyódi Felszíni Vízm� létesítése, valamint a Fonyód-Kaposvári távvezeték kiépíté-se, amir�l ha szóba kerül, nehezen tudok érzelemmentesen beszélni. Nagy élményt és kihívást jelentettek a gyorsfejlesztési programok, amelyek a nyári felkészülés jegyében igényeltek gyors és hatékony intézkedéseket.

A rendszerváltás után új feladatok jöttek az önkormányzati kapcsolatok területén, a víziközm� tulajdonlásában bekövetkezett változásokból adódóan. Talán nem leszek szerénytelen, ha az elmúlt több mint 12 évet úgy értékelem, hogy a területi igazgatóságokkal, valamint a szakosz-tályi munkatársakkal közösen sikerült olyan kapcsolati rendszert kiépíteni, amelynek kapcsán Társaságunkat egy megbízható, kiszámítható, és korrekt partnernek tekintik az önkormány-zatok.

Vízépít� mérnökként 1969-ben a Balatoni Vízm�veknél kezdtem Balatonfüreden, majd „rövid” tizenhat éves kitér�t tettem az OVIBER-nél, ahol a siófoki kirendeltségen dolgoztam. Ezen id�szak alatt többször hív-tak vissza a DRV-hez, ami aztán 1986-ban realizálódott.

Elmondhatom, hogy a munkahelyeimen olyan közösségbe kerültem, ahol jól éreztem magam, a munkámat megbecsülték, a mun-katársaim elfogadtak. Így aztán semmi okom nem volt arra, hogy esetleg megváljak a DRV Rt-t�l, hiszen a családommal már 35 éve Siófokon élünk. A vizes szakma – ezen belül a víziközm� szolgáltatás – számomra egy olyan „nagy családot” jelent, amelyben a dolgozók számára els�rend� érdek a fogyasztók elvárásának minél na-gyobb mértékben történ� megfelelés.

Miután az élet egyik nélkülözhetetlen eleme a víz, nem mindegy, hogy a fogyasztók érdeké-ben ezt miként használjuk fel a tevékenységünk során. A vizes szakma az elmúlt id�szakban több változáson ment keresztül, de a dolgozók felkészültségét min�síti a DRV Rt.-nél, hogy a szolgáltatás folyamatossága, min�sége mindig biztosítva volt.

Jónás János

1970. január 1-én, 24 évesen helyezkedtem el a részvénytársaságunk jogel�djénél, a Balatoni Víz-m�veknél Gárdonyban, mint vezet� gépész. 1974-ben épült ki az Ercsi-Velencei tavi vízm�, ekkor áthelyezéssel Ercsibe kerültem. 1976-ban az OVIBER beruházásában beindult a dunaújvárosi és velencei-tavi vízm� rendszer kiépítése, amely 1981-ben kezdett üzemelni. Ennek keretében megalakult az Ercsi Üzemvezet�ség, ahol el�ször vezet� gé-pészként, jelenleg pedig m�vezet�ként dolgozom.

Szeretem ezt a pályát, mert ez kapcsolódik a víz és vizes szakma szeretetéhez. Sokoldalú te-vékenységet folytatunk, mint a karbantartás, a hibaelhárítás és természetesen a vízszolgáltatás. Munkaköröm nem íróasztalhoz kötött, így sokat találkozok a küls� munkatársakkal, hibaelhá-rítás során fogyasztókkal. F�nökeimt�l mindenkor minden segítséget megkaptam a továbbta-nuláshoz és szakmai ismereteim fejlesztéséhez. Zárszóként els� igazgatóm, Rózsavölgyi Imre szavai jutnak eszembe: „Vizet adni szép, és nemes feladat”.

Palánki János

Igen sok kedves emlék köt a Társasághoz, hisz szinte e 35 évben teljesedett ki a vízellátás, ekkor alapozódtak meg a regionális víz- és szennyvízrendszerek. Minden emlék kedves szá-momra, így nehéz volt közülük néhányat kiemelni. A vízügyi ágazat erejére és összetartására talán legel�ször az 1971-es fels�-Tiszavidéki árvízvédekezés személyes megtapasztalása so-rán ébredtem rá. Ekkor értettem meg, hogy egy olyan közösséghez tartozom, melyre büszke lehetek.

Az évek során egyre jobban tudatosult ben-nem, hogy a “VIZES SZAKMA” olyan szol-gálat, mely elhivatottságot és szakmaszerete-tet igényel. Úgy érzem az elmúlt 35 évben e hivatásnak megfelel�en, t�sgyökeres “VI-ZESSÉ” váltam. “VIZESNEK” lenni ma is büszkeséget jelent számomra, még akkor is, ha napjainkban ágazatunk társadalmi elis-mertsége méltánytalanul alacsonyabb a rend-szerváltás el�ttinél.

Palánki János: Aki “VIZES” akar lenni...

A vizes embert rég szerették, Nagymarost nem emlegették.

A vízbekötést alig várták, kezünk nyomát többen áldták. Minden gondunk ellenére látszott munkánk eredménye.

A vízellátás épült sorra, büszkék lehetünk e korra. Nem volt borsos a vízszámla, ismeretlen volt az ÁFA.

Bejött minden törekvésünk, egyre terjeszkedett Cégünk.

Ma már ásó, lapát helyett, komoly géppark segít neked. Rendszereink integrálva, mutatnak rá a hibákra. M�ködik az ISO nálunk, min�séget garantálunk.

Környezetünk óvjuk KIR-rel, nyilvántartunk SAP-vel, MIR-rel.

A fogyasztókért sokat tettünk, népszer�bbek mégse lettünk. Küldetésünk szerint úgy jó, ha elégedett a fogyasztó.

Bár alacsony az Rt. bére, mégis ennek ellenére n� a törzsgárdások száma, kiknek munkánk hivatása. Olyan csapat jött így létre, mely sohasem visz a jégre! Összefogásuk oly er�, mellyel gondjaink leküzdhet�k. �k mindenkor készen állnak, a munkában élen járnak. Aki “VIZES” akar lenni, példát t�lük tud majd venni!

Sz�kebb társasági közösségünkben óriási megtartó er�t képviselt és képvisel ma is a jó mun-kahelyi légkör, az évek során felhalmozódott tapasztalatok, tudások tára, és azon vezet�ink,

akik a dolgozókat összefogásra tudták mozgósítani a szükséges feladatok teljesítése érdeké-ben. Szerencsés és boldog embernek érzem magam, és örülök, hogy e közösséghez tartozom.

Életem els� rímfaragási próbálkozása is e gondolatok jegyében született meg:

Csikós Jánosné

1969. augusztus 15. óta dolgozom a DRV-nél és jogel�deinél. A munkát a Közgazdasági Osz-tályon kezdtem gyors- és gépíróként.

1970-ben volt a szamosi árvíz, mely igen nagy károkat okozott Fehérgyarmat – Kisszekeres – Nagyszekeres - Zsarolyán településeken. Országos összefogás folytán a megyei vízm� válla-latokon kívül, cégünk is segített az újjáépítésben Az üzemf�mérnökségekt�l közel 100 f� vett részt a munkálatokban, köztük Bocsor József, Balogh János és sok más kolléga. Miután a fér-jemet, mint technikust is kivezényelték a helyreállítási munkák végzésére, Rózsavölgyi Imre igazgatótól én is lehet�séget kaptam az ottani munkavégzésre, így a kultúrházban kialakított irodában dolgoztam. Miután megérkeztem, szörny� látvány fogadott mindenütt, el sem tud-tam volna képzelni, hogy ilyen pusztítást okozhat egy árvíz. Mindenfelé sártenger volt, az összed�lt házak, a hajléktalanná vált emberek, igazán szívszorító látványt nyújtottak. Az ott dolgozó emberek fáradhatatlanul, megfeszített munkával azon igyekeztek, hogy minél el�bb elkészüljön az ivóvízvezeték, és egészséges ivóvízhez jussanak az ott él� emberek. Magánhá-zaknál voltunk elszállásolva, az emberek nagyon kedvesek voltak, kéthetente jöhet-tünk haza rövid hétvégére. Nagy élmény és megtiszteltetés volt számomra, hogy az új ivóvízhálózat ünnepélyes átadása alkalmá-ból a közkutat én nyomhattam meg el�ször.

Másik nagy élményem az IWSA Világkong-resszusa volt, mely 1993. október 2. és 8. között került megrendezésre. A 19. világ-kongresszus rendezési jogát több ország közül Magyarország nyerte el, melyet az IWSA Magyar Nemzeti Bizottsága szerve-zett és rendezett Budapesten. Közel 70 ország képvisel�je vett részt mintegy 2500 f�vel. A kongresszust hónapokig tartó el�készít�- és szervez�munka el�zte meg, melyben jómagam is közrem�ködtem. Hosszú éveken keresztül dolgoztam a napi munkám mellett a Bizottságban, adminisztrációs munkát végeztem, banki átutalásokat intéztem Budapesten az Általános Ér-tékforgalmi Banknál. Évente két alkalommal bizottsági ülésekre került sor, ahol jegyz�-könyvvezet�ként tevékenykedtem.

Nagyon sok érdekes emberrel ismerkedtem meg, alakítottam ki jó kapcsolatot, els�sorban vizes cégek szakembereivel, igazgatóival. Az akkor kötött ismeretségeket a mai napig haszno-sítani tudom a mindennapi munkám során. A 19. Világkongresszus szervezésében résztvev� munkatársak - munkájuk elismeréséért - emlékérmet kaptak, melyet Szabó Géza szegedi öt-vösm�vész készített. Nagy öröm és elismerés volt számomra, hogy bronz emlékéremmel ju-talmazták a tevékenységemet.

A munkámat sokrét�nek, színesnek tartom, ugyanakkor nem nevezném stresszt�l mentesnek. Fontosak számomra az emberi kapcsolatok, a régiek megtartása, újak kiépítése, a személyes

kontaktus megteremtése. Úgy gondolom, hogy ezek nélkül nem tudnám olyan zökken�mente-sen ellátni a feladatomat. Fontos, hogy személyesen is ismerjem azokat, akikkel kapcsolatban vagyok, vagyis „lássam” hogy kivel beszélek, ha megszólal a telefon. Ebben az évben lesz 36 éve, hogy itt dolgozom, ami nagyon hosszú id�nek t�nik kimondva, de mégis nagyon hamar eltelt.

A víz számomra a munkát jelenti. Mivel a vízm�nél dolgozom, mondhatom azt is, hogy víz nélkül nincs élet, de 1970-ben megtapasztaltam a víz árnyoldalát is, hogy milyen katasztrófát tud okozni, ha túl sok van bel�le.

Mészer László

A leszerelésem utáni id�szakra nagyon szívesen emlék-szem vissza, mert ezeket az éveket igazgatói sof�rként töltöttem el a vízm�nél. Az eltelt 35 évben azért tartot-tam ki a cégünk mellett, mert szeretem a munkámat és nagyon fontos számomra, hogy mindig jó kollektívában, összeszokott csapatban dolgoztam.

A „vizes” szakma nekem els�sorban a jó min�ség� ivó-víz biztosítását jelenti a fogyasztóink megelégedésére. A munkám is ehhez a területhez kapcsolódik, hiszen so-f�rként a vízmin�ség és víztisztaság ellen�rzésére hiva-tott kollégáimat szállítom a vízmintavételezéshez, ez tölti ki a munkaid�m nagy részét.

Pokornik Istvánné

Az elmúlt 35 év során nagyon sok emlékezetes munka, esemény történt a munkahelyemen. Talán nem is azok közül válogatnék, hanem egy olyan eseményt említenék meg, amire keve-sen emlékeznek. A fiatalabb kollégan�im mindig mosolyognak, ha szóba hozom azt az id�szakot, amikor a kézi számlázásról áttér-tünk a számítógépes nyilvántartásra és számlázásra. A számlázási id�szakban el�-ször az üzemigazgatóságra jártunk adatot rögzíteni, majd kés�bb a számítógép “ván-dorolt” néhány napra az üzemvezet�ségekre.

A jelenlegi munkánk már elképzelhetetlen a számítógép mindennapi használata nélkül.

Hogy miért tartottam ki eddig a Társaság mellett? Amikor leérettségiztem, a helybeli vízm�nél volt az iskolai végzettségemnek megfe-lel� munkalehet�ség, így jelentkeztem, és felvettek. Az évek során megszerettem a munkahe-lyemet, a kollégáimat, és szívesen látom el a feladatomat, ami az ügyfelekkel való foglalkozás miatt soha sem egyhangú. Úgy érzem, hogy a kollégáim is szívesen dolgoznak velem.

Összeállította: Drescherné Horváth Andrea

INJEKTOR Kft.

A szennyvíziszapok és hígtrágyák hosszú távon fenntartható, környezetkímél� elhelyezése leggazdaságosabban mez�gazdasági term�földön történ� hasznosítással, talajba injektálással valósítható meg. A technológia a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet, az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet és a 86/278/EEC EU direktíva el�írásainak megfelel. A szennyvíziszap injektálással történ� elhelyezése esetén egyszer�bb technológiájú, és költ-ségtakarékosabb szennyvíztisztító telep létesíthet�.

A technológia szippantott szennyvizeket kezel� tavakban képz�dött iszapok elhelyezésére is alkalmas. A talajba egyenletesen bejuttatott hatóanyag a gyökér-zónába kerül, ezáltal igen jól hasznosul. Az injektá-lással átlazított talajok víz- és leveg�-gazdálkodása kedvez�bb.

Az INJEKTOR KFT. által gyártott IGM – 03 típusú injektálógép önfel-töltése kb. 6,5-7,0 % szárazanyag tartalmú szennyvíziszappal történik.

Az injektálógép f�bb jellemz�i:

Feltöltési térfogat: 13 m3 Teljesítmény: 250 – 600 m3 / m�szak Motor: EURO – 2 RÁBA D10 TLL 235 (320 LE)

Az injektáló-tagok 50 cm mélységig átlazítják a talajt, és egyenletesen juttatják be az injektálandó tápanyagot a talajba anélkül, hogy a környe-zeti elemeket (leveg�, felszíni-/felszínalatti víz, talaj) a legkisebb mér-tékben szennyezné. Nincs b�z a technológia zárt jellege miatt!

Képvisel�: Vörös Ferenc ügyvezet�

Kommunális szennyvíz biológiai tisztítása során keletkez� szennyvíziszap környezetkímél� elhelyezése, illetve hasznosítása mez�gazdasági m�velés alatt álló területeken, a természetes körfolyamat helyreállítását biztosító eljárásokkal:

* injektálással, a 3-5% szárazanyag-tartalmú, úgynevezett s�rített szennyvíziszapok esetében, vagy * komposztálással, a 16-25% szárazanyag-tartalmú, úgynevezett víztelenített szennyvíz-iszapok esetében.

Az INNOWest Kft. az injektálásos technológia alkalmazásakor a szennyvíztisztító telepeken keletkez� szennyvíziszap átvételével kezd�d�en Magyarországon f�vállalkozóként vállalja a szállítás, átmeneti tárolás, homogenizálás, beinjektálás valamennyi m�szaki, szervezeti, sze-mélyi feltételeinek megtervezését, kiépítését és üzemeltetését, valamint az ezekhez szükséges hatósági engedélyek beszerzését.

F�vállalkozóként e tertületen Magyarországon egyedüliként rendelkezik közel 17 éves tapasz-talattal.

Levelezési cím: 9700 Szombathely, Sugár u. 2. Telefon: 94/316-830, 501-734 Telefax: 94/501-735 E-mail: innowest@hu.inter.net Honlap: www.innowest.hu

A központi Víz Világnapi rendezvényeink támogatói:

Innowest Kft.

Injektor Kft.

Würth Kft.

Interex - Waga Kft.

Prominent Magyarország Kft.

Hewlett Packard Magyarország Kft.

Varga & Hartmann Kft.

Vogel Kft.

Hawle Kft.

Kristály Kft.

Wavin Kft.

Zenner GmbH

GHM Elektro Kft.

T-Mobile