Vetone Mozner Zsofia Fogyasztasi Szokasok Es Trendek Vizsgalata Eurobapan Es Az Usaban

17
24 OTKA 68647 kutatás Vetőné Mózner Zsófia Fogyasztási szokások és trendek vizsgálata Európában és az USA-ban Bevezetés A tanulmány célja, hogy bemutassa milyen fogyasztási szerkezettel rendelkeznek a európai kontinens országai, különös tekintettel a nyugat- és közép-kelet-európai fogyasztási mintákra és szokásokra vonatkozóan. A tanulmány elemzi az EU-15 és EU-10 országainak fogyasztási szerkezetét, kiemelve azokat a szektorokat, ahol nagymértékű átrendeződés, illetve környezeti hatás a jellemző. Részletesebben megvizsgáljuk a közép-európai fogyasztási szokásokat, majd a tanulmány befejező részében a magyar háztartások fogyasztási szokásait is, valamint a megfigyelhető fogyasztási trendeket és azok jövőbeli lehetőségeit elemezzük. Ahhoz, hogy nemzetközi kontextusban értékeljük az európai fogyasztási mintákat, az Egyesült Államok fogyasztási szerkezetét is röviden megvizsgáljuk Fogyasztási trendek Európában A termelés és az erőforrások felhasználása egyre inkább fokozódik az európai kontinensen. A fogyasztásnak és az ehhez kapcsolódó környezetterhelésnek a jelentős részét az ipari és háztartási fogyasztás jelenti. Regionális szinten azonban eltérések mutatkoznak Európában: Nyugat - és Közép-Európában a nagy környezetterhelést jelentő iparágak a villamosenergia-, gáz- és vízellátás; as közlekedési szolgáltatások és a mezőgazdaság, Kelet- és Délkelet-Európában ezeken kívül még a bányászat és az építőipar számottevő a környezeti hatás tekintetében. Az erőforrások felhasználása sokkal nagyobb az EU-15 országokban, mint a későbbi csatlakozók körében és a keleti országokban. Előrejelzések szerint 2020-ig az erőforrás-felhasználás növekedése várható, így megnő a szerepe a hatékonyságnak és az innovatív technológiába való beruházásoknak. A fogyasztási oldalon is jelentős regionális különbségek vannak, a háztartási kiadások a közkiadások háromszorosát teszik ki Nyugat -Európában,

description

Vetone Mozner Zsofia Fogyasztasi Szokasok Es Trendek Vizsgalata Eurobapan Es Az Usaban

Transcript of Vetone Mozner Zsofia Fogyasztasi Szokasok Es Trendek Vizsgalata Eurobapan Es Az Usaban

  • 24 OTKA 68647 kutats

    Vetn Mzner Zsfia

    Fogyasztsi szoksok s trendek vizsglata Eurpban s az USA-ban

    Bevezets

    A tanulmny clja, hogy bemutassa milyen fogyasztsi szerkezettel

    rendelkeznek a eurpai kontinens orszgai, klns tekintettel a nyugat- s

    kzp-kelet-eurpai fogyasztsi mintkra s szoksokra vonatkozan. A

    tanulmny elemzi az EU-15 s EU-10 orszgainak fogyasztsi szerkezett,

    kiemelve azokat a szektorokat, ahol nagymrtk trendezds, illetve

    krnyezeti hats a jellemz. Rszletesebben megvizsgljuk a kzp-eurpai

    fogyasztsi szoksokat, majd a tanulmny befejez rszben a magyar

    hztartsok fogyasztsi szoksait is, valamint a megfigyelhet fogyasztsi

    trendeket s azok jvbeli lehetsgeit elemezzk. Ahhoz, hogy nemzetkzi

    kontextusban rtkeljk az eurpai fogyasztsi mintkat, az Egyeslt llamok

    fogyasztsi szerkezett is rviden megvizsgljuk

    Fogyasztsi trendek Eurpban

    A termels s az erforrsok felhasznlsa egyre inkbb fokozdik az

    eurpai kontinensen. A fogyasztsnak s az ehhez kapcsold

    krnyezetterhelsnek a jelents rszt az ipari s hztartsi fogyaszts jelenti.

    Regionlis szinten azonban eltrsek mutatkoznak Eurpban: Nyugat- s

    Kzp-Eurpban a nagy krnyezetterhelst jelent ipargak a

    villamosenergia-, gz- s vzellts; as kzlekedsi szolgltatsok s a

    mezgazdasg, Kelet- s Dlkelet-Eurpban ezeken kvl mg a bnyszat

    s az ptipar szmottev a krnyezeti hats tekintetben.

    Az erforrsok felhasznlsa sokkal nagyobb az EU-15 orszgokban, mint a

    ksbbi csatlakozk krben s a keleti orszgokban. Elrejelzsek szerint

    2020-ig az erforrs-felhasznls nvekedse vrhat, gy megn a szerepe a

    hatkonysgnak s az innovatv technolgiba val beruhzsoknak.

    A fogyasztsi oldalon is jelents regionlis klnbsgek vannak, a hztartsi

    kiadsok a kzkiadsok hromszorost teszik ki Nyugat-Eurpban,

  • OTKA 68647 kutats 25

    tszrst Dlkelet-Eurpban. Folyamatosan nvekszik az egy fre jut

    fogyaszts, klnsen a nyugat-eurpai orszgokban, gy az ott tapasztalhat

    hatkonysgnvekeds krnyezeti hatsa megkrdjelezhet, hiszen a legtbb

    esetben a visszapattan-hatsnak ksznheten az sszfogyaszts szintje s

    a krnyezet terhelse nvekszik, gy a technolgiai hatkonysgbl szrmaz

    elnyket meghaladja a nvekv fogyasztsi szint, hiszen a fogyaszts

    szerkezete a nagyobb krnyezetterhelssel jr fogyasztsi kategrik fel

    toldik el.

    Az EU-15 fogyasztsa ngyszerese Kelet-Eurpa, Kaukzus s Kzp-zsia

    fogyasztsnak. Vltoznak a fogyaszti szoksok Nyugat-Eurpban, az

    lelmiszerek arnya fokozatosan cskken a fogyasztsi szerkezetben, mg a

    kzlekeds, a rekreci, az egszsggy arnya nvekszik. Ezekben az

    orszgokban a jvben vrhatan a lgikzlekeds s az idegenforgalom tern

    lesz nvekeds a fogyasztsban.

    Nemcsak a fogyaszti szoksok, hanem a gazdasgi szerkezet is vltozik az

    eurpai orszgokban. 1990-et kveten szinte valamennyi eurpai orszg a

    szolgltatsorientlt gazdasg irnyba mozdult el, persze eltr mrtkben.

    1. bra. A gazdasgi szerkezet vltozsa Eurpa rgiiban, a teljes brutt

    hozzadott rtk %-ban

    Forrs: Vilgbank (2005) in EEA (2007)

    Lthat az 1. brn, hogy a gazdasgi fejlettsgi szinttel a szolgltatsok

    arnynak magasabb szintje is egytt jr. Nyugat-Eurpban a szolgltatsok

    dominlnak 70%-kal, a mezgazdasg csupn 2%-ot tesz ki, Dlkelet-

  • 26 OTKA 68647 kutats

    Eurpban a szolgltatsok nvekv szintje ellenre is mg jelents a

    mezgazdasg szerepe, ami 13 %-ot jelentett 2003-ban.

    A nyugat- s kzp-eurpai orszgokban 1990 ta 25%-kal ntt a

    fogyasztsi kiads egy fre jut rtke, a fogyaszts sznvonala azonban

    messze magasabb a nyugati orszgokban, mint a kzp- vagy kelet-eurpai

    rgiban. sszessgben azonban megllapthat, hogy minden eurpai

    rgiban nvekeds figyelhet meg a vizsglt idszakban.

    2. bra. Hztartsi fogyasztssal kapcsolatos, egy fre jut kiadsok,

    vsrler-paritsban (PPP) 2000. vi lland rakon, nemzetkzi

    dollrban

    Forrs: Vilgbank (2007) in EEA (2007)

    A nvekv fogyasztsi kiadsok ellenre az lelmiszerre, valamint

    ruhanem-lbbelire klttt kiadsok llandak maradtak EU-15 s az EU-10

    orszgokban. A fogyasztsi kiadsok nagyobb mrtkben nttek az EU-10

    orszgaiban, s vltoz fogyasztsi szerkezet a jellemz, amely kzelebb

    kerl a nyugat-eurpai fogyasztsi mintkhoz, nemcsak a kiadsok

    nvekedse, hanem a vltoz letstlus miatt is.

    Az EU-15 orszgaiban a lakhatst s az energiafelhasznlst kveten a

    rekreci a msodik legjelentsebb fogyasztsi kategria, mg az EU-10

    orszgokban mg az lelmiszer s a nem alkohol tartalm italok kpezik a

  • OTKA 68647 kutats 27

    fogyaszts msodik legjelentsebb rszt, de a rekreci s az oktats,

    kommunikci szerepe is egyre jobban n.

    3. bra. Hztartsi fogyasztssal kapcsolatos, egy fre jut kiadsok,

    vsrler-paritsban (PPP) 2000. vi lland rakon, nemzetkzi

    dollrban Forrs: EEA (2007)

    A 4. brn lthat, hogy sszessgben nincsen nagy klnbsg a korbbi

    EU-15 s a 2004-et kveten csatlakozott unis orszgok

    energiafelhasznlsban.

    4. bra. Energiafogyaszts az EU-15 tagllamaiban s a csatlakozott 12

    tagllamban, 2006-ban

  • 28 OTKA 68647 kutats

    Az EU-15-ben a kvetkez hztartsi gpek jelentettk az energiafogyaszts

    f forrst, IEA (2003) s Waide (2004) alapjn:

    lakossgi ftshez szksges energia 22%;

    ht s fagyaszt 15%;

    vilgts 12%;

    egyb hztartsi gpek 12%;

    elektromos vzmelegt s vztrol 9%;

    tarts fogyasztsi gpek hasznlata s stand-by zemmd 6%.

    5. bra. Az egy hztartsra jut televzik szma 2001 s 2006-ban

    Forrs: GFK (2006) s Boyny (2006)

    Ezenkvl ntt a tv-nzssel tlttt rk szma is, ami pedig nvekv

    energiafelhasznlst is jelent. 1995-ben 205 perc volt az egy napra es tv-

    nzssel tlttt id, 2000-ben 221 perc s 2005-ben 232 perc, a tz v alatt

    13%-kal ntt teht ez az rtk.

    Kztudott, hogy a kzlekeds az egyik legjelentsebb fogyasztsi szektor,

    amely nagy szerepet jtszik a hztartsok fogyasztsban, ugyanakkor a

    krnyezeti hatsa is jelents. A gpjrm-tulajdonls egyre jobban terjed

    Eurpban, illetve 1990 ta folyamatosan n az autval megtett sszes km

    rtke. A mr emltett letstlushoz s fogyaszti szoksok vltozshoz

    kthet a gpjrmvel val rendelkezs felfutsa is, hiszen az

    individualizmus, szemlyes szabadsg szimblumv vlt a gpjrm, s

    sokszor nemcsak a funkcionlis okok miatt, hanem az egyre jelentsebb

  • OTKA 68647 kutats 29

    szimbolikus fogyaszts miatt is egyre jobban elterjed, hiszen a nyugati

    kultrban meghatrozza az emberek trsadalmi sttuszt s megtlst.

    Ugyanakkor Steg (2006) arra is rmutatott, hogy az autk kzmegtlse a

    biztonsg kivtelvel kedvezbb, mint a tmegkzlekedsi jrmvek.

    A 6. bra mutatja, hogy a GDP-vel s a rendelkezsre ll jvedelemmel

    egytt ntt a gpjrm-tulajdonls s a megtett km-szm is. Az zemanyag-

    fogyaszts hatkonysga az elmlt hsz vben tbb mint 10%-kal ntt,

    kevesebb az tlagfogyaszts, de ez a hatkonysgbeli javuls mgsem tudta

    ellenslyozni a gpjrmvek nvekv szmt, gy sszessgben az sszes

    zemanyag-fogyaszts nem cskkent, hanem folyamatosan nvekedett, 1990

    ta 20%-kal, s nvekszik napjainkban is a tbb mint 10%-os hatkonysg-

    javuls ellenre. gy az egyni kzlekeds nagyon j pldja a visszapattan-

    hats megvalsulsnak.

    6. bra. Az egyni authasznlat nvekedse kontra

    zemanyag-hatkonysg az EU-15 orszgaiban

    Forrs: Enerdata (2006)

    Az EU-10 orszgaiban a gpkocsi-tulajdonls szintje alacsonyabbrl indult

    az 1990-es vekben, de magasabb tem volt a nvekeds, mint a nyugati

    orszgokban, gy 1990 s 2003 kztt megduplzdott a magntulajdon

    szemlygpkocsik szma.

  • 30 OTKA 68647 kutats

    Fogyasztsi trendek Kzp-Eurpban

    A kvetkez trendek figyelhetek meg a fogyaszts szerkezetben Kzp-

    Eurpban:

    A 2008-2009-es vekben a kzp-eurpai fogyaszts vesztett a dinamikjbl a nyugat-eurpaihoz kpest, de a felzrkzs

    folytatdik.

    A vlsg hatsra a magyar hztartsokban a szemlyes fogyasztsok tern 3,5%-os cskkens volt tapasztalhat, de mg ebben az vben is

    vi 10 400 eurs kiads volt jellemz a magyarokra. Nemzetkzi

    sszehasonltsban ez az rtk magasabb a lengyel kiadsoknl. A

    fogyaszts nvekedst megvizsglva azonban azt lehet

    megllaptani, hogy az elmlt vekben Lengyelorszgban a

    legnagyobb tem a fogyaszts nvekedse.

    Ha megvizsgljuk az lland kltsgeket, akkor az egsz rgiban cskkenst tapasztalhatunk. Az lland kltsgek kz tartoznak az

    tkezs kltsgei, a laksfenntartsi s az energiakltsgek, valamint a

    kzlekeds s a kommunikci kltsgei. Egyre kevesebb kiadssal

    jr egy tlagos kzp-eurpai hztarts alapvet fogyasztsi

    szksgleteinek biztostsa.

    Mivel azonban a fogyasztsi kiadsok sszessgben emelkednek, ezrt a

    szrakozsi, kulturlis, dlsi s luxuskiadsok nvekedsre

    kvetkeztethetnk, ami kiadsban s krnyezeti hats tekintetben is

    ellenslyozza az alapvet szksgleteket biztost fogyaszts cskkenst.

    A fix kltsgek Szlovniban a legalacsonyabbak, krlbell 50%-t teszik ki a teljes kltsgnek, mg Ukrajnban a legmagasabbak. Ennek

    az arnynak az orszgonknti vltozsa az orszg gazdasgi fejlettsgi

    szintjhez is kthet, a nagyobb fejlettsgi szint magasabb mozg

    fogyasztsi kltsggel prosul, ahol nem az alapvet, hanem a

    luxuscikkek fogyasztsa jelenik meg.

    A 7. bra azt mutatja, hogy a gazdasgi vlsg milyen mdon rintette a

    kzp-eurpai orszgok fogyasztst. Lthat, hogy a legnagyobb visszaess

    Ukrajnban volt, mg Lengyelorszg, Szlovkia kevsb rezte meg a vlsg

    hatst, s itt mg bvltek a szemlyes fogyasztsi kiadsok.

  • OTKA 68647 kutats 31

    7. bra. Vltozs a szemlyes fogyasztsi kiadsokban Kzp-Eurpa

    orszgaiban Forrs: RegioPlan Consulting, Consumer Expenditure CEE - Edition 2010

    Az ves fogyasztsi kiadsok rtke a kvetkezkppen alakult a vizsglt

    orszgokban hztartsonknt: Szlovniban s Horvtorszgban jellemz a

    legmagasabb kiads, a nyugat-eurpai sznvonaltl azonban mg ez is

    elmarad, ha sszehasonltjuk az osztrk rtkekkel.

    Magyarorszgon kzepesen magas a kiadsok rtke. Szksges azonban

    figyelembe venni azt is, hogy orszgonknt eltr mret hztartsok a

    jellemzek, gy a tblzatban az tlagos mret is fel van tntetve. Ez azrt

    fontos, mert a magas horvt s szlovn hztartsi kiadsok nemcsak a

    fogyaszts magasabb sznvonalban s volumenvel magyarzhatak, hanem

    azzal is, hogy azokban az orszgokban nagyobb az egy hztartsra jut

    szemlyek szma, gy ez is hozzjrul a fogyasztsi kiads nvekedshez. Ez

    alapjn, ha az egy fre jut fogyasztsi kiadsokat vizsgljuk, akkor a horvt

    kiadsoknl magasabb lesz a szlovk, a cseh s a magyar rtk.

    8. bra. ves fogyasztsi kiadsok hztartsonknt 2009-ben, eurban Forrs: RegioPlan Consulting, Consumer Expenditure CEE - Edition 2010

    A fejlettsgi sznvonalat jl reprezentlhatja egy orszg fogyasztsi

    struktrja. A 9. bra azt mutatja, hogy milyen arnyban jellemzek az

    lland s a mozg fogyasztsi kiadsok a kzp-eurpai orszgokban.

    Szlovniban s Csehorszgban relatve kevesebbet kltenek lelmiszerre s

    italokra, s az egyb, nem alapvet szksgleteket fedez kiadsok itt a

  • 32 OTKA 68647 kutats

    legmagasabbak. Ezekben az orszgokban a lakossg mr megengedheti

    magnak, hogy a diszkrecionlis jvedelmt az egyb szksgleteire fordtsa,

    s ezt meg is teszi. Romniban s Ukrajnban kevsb fejlett fogyaszti

    struktra figyelhet meg, nagy az lland kiadsok arnya, s ez krnyezeti

    szempontbl is kevsb elnys, hiszen ppen az lland kiadsokkal egytt

    jr krnyezeti hatsok a leginkbb krnyezetterhelk.

    9. bra. A fogyasztsi kiadsok struktrja a szemlyes fogyasztsi

    kiadsok szzalkban

    Forrs: RegioPlan Consulting, Consumer Expenditure CEE - Edition 2010

    A hztartsi energiafelhasznls jelents rszt teszi ki a hztartsi

    kiadsoknak, ezrt ezt a ttelt rdemes mg alaposabban megvizsglni. A

    lakossgi ftsen s vilgtson kvl a hztartsi berendezsek a lakossgi

    energiafelhasznls f komponensei, a kzp-eurpai orszgokban a

    hztartsi gpekkel val teltettsg vizsglata hasznosnak mutatkozik. A 10.

    bra hztartsonknt mutatja a htgppel, fagyasztval, mosgppel s

    mosogatgppel val penetrci rtkt.

  • OTKA 68647 kutats 33

    10. bra. Hztartsi gpekkel val elltottsg egy hztartsban Kzp-

    Eurpban

    Forrs: JRC krdve alapjn, s Ata (2004) alapjn

    Lthat, hogy a hztartsok htgppel s mosgppel rendelkeznek a

    legnagyobb mrtkben, az tlagos rtk 89,2% a ht- s 67% a mosgp

    esetben. Ez azt jelenti, hogy szinte minden hztartsban tallhat htgp.

    Fogyasztsi szoksok az USA-ban

    A kvetkezkben rviden elemezzk az USA fogyasztsi szerkezett, az

    lelmiszer-fogyasztst kiemelve nemzetkzi sszehasonltsokat is tesznk.

    Az amerikai fogyasztsi szerkezetet megvizsglva azt talljuk, hogy az

    egszsggyre s az egyb termkekre s szolgltatsokra kltenek a

    legtbbet. Az egszsggyi kiadsok magas rtke azzal magyarzhat, hogy

    az USA-ban nem llami egszsggyi rendszer van, hanem a lakosoknak

    maguknak kell finanszrozni az egszsggyi kiadsokat. A fogyaszts

    krnyezeti hatst szn-dioxid-egyenrtkesben mrve azonban lthat, hogy

    a kiads magas szintje nem prosul nagy krnyezetterhelssel ebben a

    fogyasztsi kategriban. Ezzel szemben a hztartsi energia s a kzlekeds

    kategrik a relatve kisebb kiadsi rtkhez kpest nagy krnyezetterhelst

    okoznak, nagy intenzitsak.

  • 34 OTKA 68647 kutats

    Az egyni fogyaszti magatartsnak ezeken a terleten nagy szerepe lehet,

    hiszen kzvetlenl is befolysolhatak a vsrlsi, fogyasztsi dntseknl.

    Az lelmiszer- s italfogyaszts, valamint a ruhzkods az a kategria, ahol a

    krnyezetterhels fogyasztsi kiadshoz viszonytott intenzitsa alacsony.

    11. bra. Hztartsi fogyasztsbl szrmaz teljes hztartsi kiadsok

    (ezer dollr) s szn-dioxid kibocsts (Mt/v) 13 fogyasztsi

    kategriban

    Forrs: Weber et al. (2008), pp. 382.

    Az USA-ban az lelmiszer-fogyaszts az a terlet, ahol nagymrtk

    nvekeds tapasztalhat az elmlt idszakban. Az Egyeslt llamokban az

    egy fre es ves lelmiszer-fogyaszts mrtke tszrse az indiai

    fogyasztsnak. Az amerikai gabonafogyaszts vente 1046 kg, mg az indiai

    178 kg, a 2007-es vi amerikai Mezgazdasgi Minisztrium (Department of

    Agriculture) statisztikja alapjn. Az eurpai fogyasztsokhoz viszonytva ez

    az rtk mintegy ktszerese az EU-tlagnak s hromszoros a knai

    fogyasztshoz kpest. Az elmlt vtizedet vizsglva ez az rtk folyamatosan

    ntt az USA-ban, hiszen 946 kg volt az egy fre jut gabonafogyaszts 2003-

    ban, s 2007-ben az mr 1046 kg volt.

    A folykony formban elfogyasztott tej 78 kg/f vente az USA-ban, mg

    csak 36 kg Indiban s 11 kg Knban. A nvnyi olajok fogyasztsa is

  • OTKA 68647 kutats 35

    kiugran magas, 41 kg vente az Egyeslt llamokban, mg ez Indiban 11

    kg.

    A hsfogyasztst megvizsglva az USA a legnagyobb hsfogyaszt a vilgon,

    a marhahsfogyaszts 42,6 kg, mg a baromfi 45,4 kg. A sertshs

    fogyasztst sszehasonltva az Eurpai Uniban fogyasztott mennyisggel

    azt kapjuk, hogy az unis rtk 2007-ben 42, 6 kg, ami magasabb, mint a 29,7

    kg-os amerikai fogyaszts.

    Magyarorszg fogyasztsi szerkezete s trendek

    A kvetkezkben a magyar hztartsok fogyasztsi szoksaiban

    vgbemen vltozsokat elemezzk a 2000-es vtl. A nemzetkzi

    sszehasonltsban lthattuk, hogy a kzp-eurpai orszgok kzl

    Magyarorszg kzepesnek mondhat egy hztartsra jut kiadssal

    rendelkezik, a nyugat-eurpai rtktl messze elmarad. Az ezredfordul utni

    tendencia azonban az, hogy a hztartsi sszjvedelem emelkedik, forrsnak

    szerkezete nem vltozik, 2000-ben s 2007-ben is a munkajvedelem adta a

    jvedelem 69%-t s 29%-t a trsadalmi jvedelem. A brutt jvedelem

    nvekedsnek ellenre a nett jvedelem enyhn cskkent az elmlt

    vtizedben, ami a trsadalombiztostsi jrulk s a munkavllali jrulk

    emelkedsre vezethet vissza. gy 2000-ben 82,1% volt a nett jvedelem

    arnya, 2007-ben ez 78,2%-ra cskkent.

    A fogyaszts szerkezete a 2000-2007-es vizsglt idszakban kiss talakult.

    Az lelmiszerek s alkoholmentes italok arnya cskkent, 2007-ben a

    hztartsi fogyasztsi kiadsok 23,7%-t tettk ki. Cskkent a ruhzkodsi

    kiadsok arnya is. Ezzel szemben 2000-tl folyamatosan ntt a

    laksszolgltatsra, a hztartsi energira klttt kiads, s ez a msodik

    legnagyobb ttel az lelmiszerek utn a lakossgi kiadsokban, 21%-t teszi

    ki az sszkiadsoknak. Magyarorszgon is folyamatosan ntt az egszsggyi

    kiadsok arnya folyamatosan, igaz, hogy az sszkiadsnak nem tl jelents

    rszt kpezi, de rtke 2000-rl 2007-re 2,5%-rl 3,4%-ra ntt, s ennek a

    nvekv tendencinak nagy szerepe lehet a jvben. Az egszsggyi

    kiadsok nagy rsze a gygyszerek s gygyruk fogyasztsbl addik.

  • 36 OTKA 68647 kutats

    12. bra. Az egy fre jut vi fogyasztsi kiadsok az sszes fogyaszts

    szzalkban, 20002007 (COICOP szerint)

    Forrs: KSH (2009)

    A 12. brn lthat, hogy jelentsen megntt a kzlekeds s szllts

    rszarnya a hztartsi kiadsokban, s ez nvekv krnyezetterhelssel is

    prosul, melyet elssorban a kzti szemlyszllts megnvekedse okozott

    a vizsglt idszakban, a ktttplys kzlekedsi kiadsok cskkentek.

    Folyamatosan nvekv tendencia jellemz a vendglts s szllshely-

    szolgltatssal kapcsolatos kiadsok tern, 2007-ben 3,5%-ot kpvisel az

    sszes fogyasztson bell.

    Mivel az lelmiszerek kpezik a legnagyobb fogyasztsi kategrit s

    krnyezeti hatsuk is jelents, ezrt rdemes rszletesebben megvizsglni az

    lelmiszer-fogyaszts vltozst s tendenciit.

  • OTKA 68647 kutats 37

    Egy hztarts 153 ezer forintot klttt egy szemlyre 2007-ben lelmiszerekre

    s 14 ezer Ft-ot alkoholmentes italokra. 2007-re talakult a fogyaszts

    szerkezete, ami az egszsges tpllkozs fel haladst mutatja, hiszen

    cskkent az llati eredet zsiradkok, valamint a cukor- s cereliafogyaszts

    is (13. bra). A cerelikon bell azonban a kenyr fogyasztsnak

    cskkense mellett ntt a pkstemnyek fogyasztsa.

    Folyamatosan cskkent a tojs- s a tejfogyaszts, a hsflk fogyasztsa nem

    vltozott jelentsen 2000-2007 kztt, 57 kg-ra tehet az vi hsfogyaszts

    mennyisge. A zldsg s gymlcs fogyasztsa is cskken tendencit mutat

    a vizsglt idszakban.

    13. bra. Egyes lelmiszerek hztartsban fogyasztott egy fre jut ves

    mennyisgei, 20002007

    Forrs: KSH (2009)

    Ezek az adatok a magyar orszgos tlagrtkeket mutatjk, azonban ha

    jvedelmi decilisenknt vizsgljuk a lakossg lelmiszer-fogyasztst, akkor

    jelents klnbsgeket tapasztalhatunk (14. bra). Az alacsonyabb jvedelmi

    decilisbe tartozk a jvedelmk nagyobb rszt kltik lelmiszerekre, jobban

    reaglnak az rvltozsokra s kevsb figyelnek az egszsgtudatos

    tpllkozsra. A magasabb jvedelmi decilisbe tartozk szinte mindegyik

    lelmiszerbl tbbet fogyasztanak, kivtel a kenyr s a szrazhvelyesek.

    Nagyon nagy klnbsg lthat a zldsg- s gymlcsfogyasztsban, a

  • 38 OTKA 68647 kutats

    legfels jvedelmi decilisbe tartozk kt-hromszoros mrtkben

    fogyasztanak tbbet, mint az als jvedelmi decilisben.

    14. bra: Nhny lelmiszerfajta fogyasztsnak egy fre jut ves

    mennyisge az egy fre jut sszes szemlyes nett jvedelem

    alapjn kpzett als s fels jvedelmi tizedbe tartozk krben s

    orszgosan, 2007

    Forrs: KSH (2009)

    A msodik legjelentsebb fogyasztsi kategria a lakossgi

    energiafelhasznls volt, ami folyamatosan ntt az elmlt vekben. A

    szerkezeti vltozsokat megvizsglva, azt lthatjuk (15. bra), hogy a

    fogyasztsi kiadsok minden alkategriban nttek, a legjelentsebben a

    laksszolgltatsra s vezetkes gzra fordtott kiadsok nttek. A gz

    rindexnek nvekedse mellett javult a gzzal val elltottsg is, gy mindkt

    tnyez kzrejtszott a fogyasztsi kiadsok nvekedsben. A vezetkes gz

    arnya az energiahordozkon bell 2007-re 29%-rl 33,5%-ra ntt. A gzra

    fordtott kiadsokat nagyban befolysolta az letmd, a laks- s

    hztartsnagysg. A korszer, hatkony berendezsek meglte jelents

    szerepet jtszik a fogyasztsi szint kialakulsban.

  • OTKA 68647 kutats 39

    15. bra: A hztartsok egy fre jut laksszolgltats, vz-,

    villamosenergia-, gz- s egyb tzelanyag-fogyasztsi kiadsai,

    2000-2007 (Ft)

    Forrs: KSH (2009)

    A tarts fogyasztsi cikkek esetben az elltottsg folyamatosan javult,

    ahogyan ezt mr a nemzetkzi sszehasonltsban is lthattuk.

    sszegzs

    A tanulmny clja az volt, hogy megvizsglja, milyen fogyasztsi szerkezet

    jellemz s milyen tendencik figyelhetek meg az eurpai rgiban. A

    kzp-eurpai orszgok vizsglata lehetsget adott arra, hogy

    megfigyelhessk az eltrseket s folyamatokat a nyugati fogyasztsi

    sznvonalhoz s szerkezethez kpest A magas nyugat-eurpai fogyaszts sok

    esetben alatta marad az amerikainak, amely szintn rohamosan bvl.

    A kzp-eurpai orszgok kzl Magyarorszg fogyasztsa mrskeltnek

    mondhat, ugyanakkor lthattuk, hogy nhny szektor fejldse a fogyaszts

    tovbbi bvlst eredmnyezheti.

    A legtbb orszgban azokban a fogyasztsi szektorokban vrhat bvls,

    amelyeknek krnyezeti hatsa jelents, ugyanakkor sok esetben

    befolysolhat az egyni krnyezettudatos magatartssal. A jvben szksg

  • 40 OTKA 68647 kutats

    van tudatos fogyaszti mintk kialaktsra, valamint a fogyaszts krnyezeti

    hatsainak pontos ismeretre ahhoz, hogy fenntarthatbb fogyasztsi

    szerkezet alakuljon ki.

    Irodalomjegyzk

    1. Bertoldi, P., Atanasiu, B. (2006): Electricity Consumption and Efficiency Trends in the Enlarged European Union - Status report 2006-, Institute for

    Environment and Sustainability, EUR 22753EN

    http://re.jrc.ec.europa.eu/energyefficiency/pdf/EnEff%20Report%202006.

    pdf Letlts dtuma: 2010.07.13.

    2. Boyny, J. (2006) : CE and IT - Market continuously driven by new technologies and by the development of changing consumer approach,

    Proceedings of 4th International Conference on Energy Efficiency in

    Domestic Appliances and Lighting (EEDAL'06), 21-23, June 2006,

    London, United Kingdom

    3. EEA (2007): State of the environment report No.1. /2007- Eurpa krnyezete Negyedik rtkels: 6 Fenntarthat fogyaszts s termels

    http://www.eea.europa.eu/hu/publications/state_of_environment_report_20

    07_1 Letlts dtuma: 2010.07.13.

    4. GFK (2004), www.gfk.de

    5. IEA (2003): Cool Appliances: Policy Strategies for Energy Efficiency Homes. International Energy Agency

    6. KSH (2009): A hztartsok fogyasztsnak s sznvonalnak szerkezete, III. vf. 3.szm, 2009. 01. 13.

    7. RegioPlan Consulting, Consumer Expenditure CEE - Edition 2010

    8. http://vg.hu/lapokkepek/fileok/0/460_Sajtokozlemeny_A%20magyarok%20huztak%20a%20nadragszijon_20100428.pdf Letlts dtuma:

    2010.07.13.

    9. P. Waide, B. Lebot & P. Harrington (2004): The Historic and Potential Impact of Residential Electrical Equipment Energy Efficiency Policies in

    the OECD 2004 in proceedings of the EEDAL03 conference, Softech,

    Italy

    10. Weber et al. (2008): Quantifying the global and distributional aspects of American household carbon footprint, Ecological Economics, Vol.66. 379-

    391.

    http://re.jrc.ec.europa.eu/energyefficiency/pdf/EnEff%20Report%202006.pdfhttp://re.jrc.ec.europa.eu/energyefficiency/pdf/EnEff%20Report%202006.pdfhttp://www.eea.europa.eu/hu/publications/state_of_environment_report_2007_1http://www.eea.europa.eu/hu/publications/state_of_environment_report_2007_1http://www.gfk.de/http://vg.hu/lapokkepek/fileok/0/460_Sajtokozlemeny_A%20magyarok%20huztak%20a%20nadragszijon_20100428.pdfhttp://vg.hu/lapokkepek/fileok/0/460_Sajtokozlemeny_A%20magyarok%20huztak%20a%20nadragszijon_20100428.pdf