II'

Minden hamisítások ellen tiltakozunk, s azüvegek körülírását szíves figyelembe venni kérjük.

Az átalánosan kedvelt s orvosilag jóváhagyott s megvizsgált

stájer növényiiedvmell- és tüdőbetegek számára.

Egy üveg: ára §8 krajczár ansitriai érték.

Engelliofer izom- és idegessentiája.gftvegf ára I forint anszlr. érték.

Dr. Kromliholz gyomor-liqueurje.Egy ü\eg a r « A* krajczár ansztr. ért^k.

Dr. Bruiiii szájvize (Stomaticon).Hj?y « r « 8S krajczár anssír «»rtfk.

Folyvás t egészen frips és leg jobb minőségben kaphatók:Tftrfik József, gyógyszerész király-utcza 7-ik szám alatt, —Ebenführer A., Gyndele G.. Gindrich J., Hansner F. L.,Höfier unokái, Kindl és Frühwirth, Köhler E., König N.,Oszeczky és Schieszler, Reitszam Ferericz, Síenes Eduárd'Tobisch €., Tnnner J., Vátdiy K., Weiss FI. uraknál.Bakács Lajos udvari gyógyszerész, Boor C., Brunner G. F.,

V Steden J , Prohászka és Schwarzmayer uraknál.

A valódi stájer növénynedv egyedüli készítője F'urgleHner J.Gréoaben kéri, hogy készítménye a kereskedésben ugyanezen nevezetalatt előforduló gyártmányokkal fel ne cseréltessék. — Továbbá:

PESTÉ

BUDÁN

M i n d e n f é l enagy választás-

órás jó hírnevű1808-dik év Js

ban kaphatók:

LECHNER J Ó Z S E Fés legrégibb, máróta fennálló

ORA-RAKTARABANTesten, váczi-uícza 5-ik szám alatt.

Ara a legjiitányoeb óráknak 1 évi jótállás mellett.Ezüst henger-órák, hat köre, 11—12 — I Arany nöl órák. tiz kőre, 30-35—40—

13- 14 ft.Ezüst horgony-órák. 15 köre, 16 — 18 —

20 ft.Ezüst horgony-órák, dupla tokkal, 15

köre, 20—22*—25 ft.Arany horgony-órák, 15 kőre, 40—45—

50 "ft.Arany horgony-órák, dupla tokkal, 15

kőre, 60—6ö —70-80—90—100 ft.

Régi órák becserélésre elfogadtatnak és javítások a legpontosabbanteljesittetnek.

Alaó-Lendván : Kiss A.Aradon : Tones és Frei-

berger.Aszódon : Hannisch A.Apatinban : VVény M.,Wei-

dinger S.Aranyos-.Ilaróthon : Sa-

masa J. B.Almáson : Beck K.Baanban : Sabinnoszky J.Baján : Stern K. és Dietzl

és Michitsch St., Herzfeldfiai. ,

Beregszászon : Buzáth gy.Berettyo-U.ji'alnban : Sav-

reti J. gysz.Bezdán : Schulz E. J.Besztcrcze-Bányán:Sztra-

kaS.Beszterczén : Kelp é9 társa,

Rietrich és Fleisoher.Bialan : Knaus J.Bonyhádon Beck J.Schanta

J. B.B.-Gyarmaton Sippler test-

vérek.Brassóban: Jekelius gyógy-

szerész.Csaczán : Eichwald M.Debreczenben Rothschneck

Kolbenberger E., NemetzJ., Czanak J., Papp G.,Borsosy.

Deésen : Szathmáry K.Déván : Buchler A., ötvös.Diákovártt : Bosniakovich.D.-Földvártt : Timmer K.Esztergomban: Bierbrauer.Egerben : Weszely gysz.Eperj esen ZsemberyJ., Papp

G. S.Eszéken : Deszathy S., Ar-

girovich G. és Károjlovich

Félegyházán : Hunyady I.Finméban : Rigotti.Fogarason : Schranz G.Fehértemplomban : Joan-

novics és Boschits.Fehértemplom (Bánátban):

Schmitz G.Febértemplom(Erdélyben)

Barbulovics D.Galanthán : Wallandt Tód.Gyöngyösön Kocziánovich.Gynlán : Császár K.Győrött : Hergesell A.llndersdorfban Martinides.HradlBon : Beitl J.,Grigar F.Högyészen : Rausz St. özv.llollitaon : Mühlbauer.Hold-Mező-Vásárhelyen:

Wagner.

Iglón : Inderka.Jassyban : Iramervoll J . E.,

Schoidler.Kőszegen : Küttl és Strehle.Kolozsvárit : Kozák E.Kaposvartt : Kohn J .Karánsebesen : titojesevics.Kassán : Novelly A.Késmárkon : Szopkó K. N.Kecskeméten : Gallé gysz.,

Handtl, Milbofer.Keszthelyen : Singer testv.Kis-Cxcll : Brunner G.Komáromban Grötschlgy.,

Ziegler A. és fia.Körmöez-Banyán : Nem-

tsek J .KostelniczánRadakoviesM.Léván : Bolemann Ede.Lngoson : Popovicza D.,

Weisz testv., SchiesüIerA.Makón : Ocsovsky S.Jlártonvásaron Pintér J. E.Miskolczon : Böszörményi,

Spuller J. A.Mitroviczán : Kerstonovits.Mohácson : Kögl A.M.-Óvartt : Koller Alajos.Maros-Vásárhelyen ~

garasi D.N.-Abonyban : Lukacz.IV.-Becskereken : PyrraD.,

Danilovics G., Wegling ésHerschani, Schlesinger G.

IV.-Bányán : Pap.IV.-Kanizsán : Fábián özv.,

Zerkowich W. A.Nagy-Karolyban : Alex,

Saager.N.-Kikindán : Schanner.IVyitran : Rippeli gysz.Nyíregyházán :GrünfeldJ.

és Forgács G.

50 ft.8 napig járó insa-órak, 18—19-23 ft.14 napig járó legújabb franczia bronz

íitö-órák, üveg-boritékkal, 82—35—, 45—60 ít.

Eb resztö, egyszersmind mint óra használható, bronzalappal és szabályozva 9 ft

Legújabb franczia márvány-, ónix- é-utazó-órák folyvást készletben vannak

^ Vidéki megbízások az előre beküldött összeg vagy postai utánvétmellett a leggyorsabban eszközöltetnek. 957 (1 — 6)

N.-Szombaton : Keszely J .é Ph

PBspfik-Ladányban: Haa-gen Alajos.

Rozsnyón : Pleymann A.,Madaras G.

Rimaszombatban Kretseh-már.

Rámán : Bogdánovich J.Sasváron : Müke gysz.Selmeezbányán Dimák J.E.Sellyén : Weigl József.Szentesen : Eiszdörfer G. és

Frohaska J.S3<*K*%Kardon : Mihek .T. és

Minek N. ,T., Stern M.,Noviter A.

Szepsi-Sz.-Györgyön :Vi-fályos B.

Szegeden : HauerA.ésLan-sovits, Mészáros Pál.

Szolnokon : Scheftsik Istv. jSzabadkan : Reisner A. S.Szebenben : Zöhrer J. F.Szécsényen : Schönberg A.Segesvárott: Misselbacher.Sz.-Kereszten : Detony V.Sopronban : Voga, Eder és

Rupprecht J.Szigetvárott : GrunhuthM.

Fo- j Sziszeken : Pokorny F.Szombathelyen : Pillich és

Albrecht F. R.Sz.-Fehérvártt: Légmán A.Sz.-Györgyön : KartinFer.Sümegen : Hirso.hler N.S.-Somlyón : Ruszka Ign.Tapolczán : Frisch József.Tapolcsánban KalabaC. A.Temesvartt : Jeney és Sol-

quir, Hain, Schidlo F., Fah-ner Károly.

Tatán : Nirtit gysz.Trencsénben : Kulka J.T.-Kanizsán FirigyházkyP.g y yÚjvidéken : Vidasits J . L.,

I Milletits N.és Panthotes.Nagyváradon Kiss S.,Röss- ! Újbányán : Hamel G.

ler J. K. és Rosenthal A. Uj-Verbaszon : Singer H.Oravirzan : Pintinger J. ~~ " "Orosházán : Székány Istv.Palaukan : Karvázy A.Pakson : Flórián J.Pancsován: Huber J.,Kran-

csevics P., Joannovics D.D.,Joannovics J .B. és Kresa-dinacz M.

Pápán : Bermüller S.Péterváradon : Nagy Ign.,

Andres Ferencz.Pozsonyban: Schneeberger

és Heinrici, Pisztory.Pécsett : Berger C , Pucher

G., Rech W., LakichObetka S.

Varasdon : Dr. Halter.Veröczén : Doma.Verseczen Karnap E., Obra-

dovics, Fuchs János, B!umJ., Joannovics J. P.

Veszprémben Frömmel H.Váczon : Bodendorfer J.Vnkovártt Stanits Th.. Mar-

kovits B •Zomborban : Weisz J. ée

Popits István, Falcione,HeindlhoferR.,Csarsch C.

Zimonyban : Treschtfik,Jo-annovics és Petrovics.

F., !

jZ.-Egerszegen : Handler I.

j 865 (7-12)A stájer növénynedv fehér üvegekben árultatik, 8 felülről kup-

alakban végződik, 8 ónlemezzel, melyen (valamint az üvegeken) „Apothekezum Hirschen in Gratz" és J. P. A. nyomat szemlélhető, jól elzárva, —különben függvényekkel s a készítő saját neve aláírásával vannak ellátva.

A legnagyobb vászonruha-raktárbanváczi-uteza,

99Ypsílantihozéé Pesten,kaphatók a legolcsóbb árakon és legnagyobb választékben minden-

nemű fehérnemüek férüak, hölgyek és gyermekek számára,úgymint:

20000 darabnál több férfi-ingek rumbnrgi vagy hollandi vászonból darabja 8 ft,3 ft 25 kr, 8 ft 50 kr, 4 ft, 4 ft 60 kr, 5 ft, 5 ft 50 kr, 6 ft, 6 ft 50 kr, 7 ft, 8 ft,10 ft, 12 ft.

1O0OO darabnál több szines férfi-ingek 1000 különböző mintában, régibb mintájú 2 ft,legújabb minták és legdivatosabban varrva 2 ft 50 kr, 3 ft.

Fehér pamut madapolan térti-ingek 1 ft 75 kr, 2 ft, 2 ft 50 kr, 8 ft, .3 ft 50 kr.FérO-Batyák vászonból, magyar vagy félmagyar mintára 2 ft, 2 ft 25kr, 2 ft 60 kr 8 ft

3 ft 50 kr.Nol ingek rnmbnr<ri vászonból, simák 2 ft 50 kr, 3 ft, 3 ft 50 kr. 4 ft, 5 ft.Női ingek rumbnrgi és hollandi vászonból hímezve 4 ft, 5 ft, 6 ft, 7 ft, 7 ft 50 kr,

8 ft, 9 ft, 10 ft, sveiezi és franczia mellmustrával 4 ft, 4 ft 50 kr, 5 ft, 5 ft 50 kr,6 ft, 7 ft.

Fin-ingek vászonból 4 éves 1 ft 80 kr, 2 ft 10 kr, 6 éves 1 ft 85 kr, 2 ft 40 kr, 8 éves2 ft. 2 ft 45 kr, 10 éves 2 ft 10 kr, 2 ft 65 kr, 12 éves 2 ft 40 kr, 2 ft, 90 kr, 3 ft50 kr, 14 éves 2 ft 65 kr, 3 ft 15 kr, 4 ft 20 kr, 16 éves 3 ft, 3 ft 50 ft, 4 kr,4 ftöOkr.

Szines flu-ingek 4 éves 1 ft 25 kr, 6 éves 1 ft 40 kr, 8 éves 1 ft 55 kr, 10 éves 1 ft 75 kr12 éves 2 ft, 14 éves 2 ft 10 kr, 16 éves 2 ft 20 kr. '

Mindennemű téli alsó mellények, nadrágok, harisnyák és egyéb téli czikkekférfiak és hölgyek számára nagy választásban.

Főraktára a legjobb 3l/*,4 és 5 rőf széles amerikai krinolinoknak fehér vagy hamuszindarabja 2 ft 50 krtól 6 ftig, vörös 5 fttól 8 ftig.

Szines alsó szoknyák legfinomabbak, darabja 6 ft. 50 kr., 7 ft., 7 ft. 50 kr.Ferstel orvos tyúkszem-irtószere egy üvegecske 50 kr.

És sok egyéb kész fehérnemű czikkek, melyekről az árjegyzék kívánatra bérmen-tesen elküldetik.

Továbbá ajánljuk nagy raktárunkat rnmbnrgi, hollandi, Irlandl, kreasz- ésbörvásznakban a legolcsóbb gyári árakon.VászonEscbkendok tuczatja 3 ft, 3 ft 50 kr, 4 ft, 4 ft 50 kr, 5 ft, 5 ft 50 kr, 6 ft, 7 ft

50 kr, 8 ft, 9 ft, 10 ft, egész 20 ftig.Tftrfilkfizök tuczatja 6 ft, 6 ft 50 kr, 7 ft, 8 - 16 ftig.Szines agyi kanaváse vége 9 ft, 10 ft, U ft, 12 ft, 13-16 ftig

ValÚMág:os vászon-asztalnemft.Asztalkendők tuczatja 5 ft 30 kr, 6 ft 20 kr., 6 ft 60 kr, 7 ft 50 kr, H ft, 9 ft.Abroszok minden nagyságban hat személytől 24-ig. Asztali készletek 6, 12, 18 és

24 személyre. Legjobb minőségű köto-ezérna csomója 1 ft 20 kr, és 1 ft 60 kr.Nagy választás ágyteritók, piqne és tricot-paplanokból. kávés-kendókból és

minden e nembe vágó czikkekből.Raktárunkban vett czikkeknél nagy előnyül szolgál az, hogy minden megvett, az

árjegygyel ellátott czikk 14 nap alatt nemcsak kicserélhető, hanem egyszersmind ki nemelégitési esetben az ár vissza is adatik.

Szállítások minden irányban, az ár előleges beküldése mellett vagy utánvétellelgyorsan és legjobban eszközöltetnek, ugyszinte mindennemű megrendelések mustra sze-rint leghamarabb elkészíttetnek.

94K4-6) KoIIárits József és fiai.Wlgand Hyörgy könyvárusnál Lipcsében jelent meg, s Magyar-

honban minden hiteles könyvárusnál kapható:

JÉZUS ÉLETE.Irta (2-8)

Kis 8-rét. (399 lap.)

Borítékba fűzve ára l forint 50 krajezár ansztr. érték.

Kiadó-tulajdonos Heekenast Gnsztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten, 1865 (egyetem-uteza 4-ik szám alatt).

7-ik szám. Tizenkettedik évfolyam.

Pest, február 12-én 1865

Előfizetési föltételek 1865-dik évre : a Vasárnapi Ujsag és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft.Csupán Vasárnapi Újság : Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. — ('snpan Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft.

is már az 1811-ki országgyűlésen ott ült a„távollevők követei" (absentium ablegati)sorában, mint az országgyűlés főrendi há-zába meghívott, de meg nem jelenhetett gr.Török József és b. Podmaniczky János kép-viselője. A „távollevők" követei ekkor s mégazután is sokáig a Karok és Rendek táblá-jánál (alsóház) többnyire jogtudományokatvégzett fiatal emberekből állottak, kik sza-vazattal nem birtak ugyan s felszólalásaiksem sokat nyomtak a latban, de kik itt, azországgyűlési tárgyalások kellő közepén, alegkedvezőbb helyzetben voltak komoly ta-

B e r n á í !i Z s i g m o n <!.Azon tisztes ősz férfiú, kinek arczképé- j is már az 1811-ki országgyűlésen ott ült a

vei ma kedveskedünk olvasóinknak, a ma- j „távollevők követei" (absentium ablegati)gyár alkotmányosság régi gárdájának egyik sorában, mint az országgyűlés főrendi há-kiváló tagja. Társai, kikkel egy félszázadon zaba meghívott, de^meg nem jelenhetett gr.át hiven védelmezé a nyilvános élet sorom-pói között a haza közügyeit, s kikkel együttérzett annyi reményt és aggodalmat s együttélt át annyi sok jó és rósz napot, — nagyobbrészt már mind kidüledeztek az élet kertjé-ből s csak itt-ott látszik még egy-egy erőstörzs, mely az idő viharaival daczolva, élőemlékként áll előttünk a lefolyt napok tör-ténetéből. Nekünk jutott a feladat, azemlékeket fölkeresni, s a későbbinemzedék számára megőrizni.

Bernáth Zsigmond 1825 óta, hatországgyűlésen volt a nemzet érde-keinek^ főképen az előbbi évekbenhathatós szószólója, még pedig min-denkor azon részen, melyet a jó-zan haladás és szabadelvű néze-tek képviselője gyanánt tanult tisz-telni a nemzet. Bernáth Zsig™°,nd

1790. évi okt. 20-án született Mán- c:

dókon Szabolcsmegyében. Családjaa régi magyar birtokos családokközé tartozik, s egyes tagjai, különö-sen a reformatió ideje óta, honfiúierényekben és hitbuzgóságban gyak-ran kitűntek. Egyik nagybátyja, •Bernáth József (később septemvir)többi között az 179%-ki budaiprot. zsinaton tüntette ki magát ér-telmisége s erélye által. Atyja, szin-tén Zsigmond, Ungmegyének többévW alispánja és országgyűlési kö-vete volt s az akkori idők szellemeszerint fiát gondos nevelésben ré-szelteté. . .

Gymnáziumi s philosophiai ta-nulmányait ez utóbbi a kassai kir.gymnáziumban s akadémiában, ajogi tanfolyamot részint a pesti,részint a bécsi egyetemen hallgatta,s végre a sárospataki kollégiumbana hires Kövy Sándor jogtanár vezetésealatt fejezte be.

Az iskolai pálya bevégezte után követ-kezett agyakorlati tér, mely hazánk alkotmá-nyos korszakában oly bő alkalmat nyújtottifjainknak a közügyekért lelkesülni s ez életnagy iskolájában szükséges ismeretek ésügyesség megszerzésére. Bernát Zsigmond

BERNÁTH ZSIGMOND.

nulmányokban részt venni, s a parlamentarisrend és szokások természetével megismer-kedni. A fiatal Bernáth Zsigmond is haszno-san töltötte idejét az 1811-ki országgyűlésen,bár az rövid ülésezés után, a kormány ésnemzet közt fenforgott nézetkülönbségekmiatt, eredménytelenül oszlott szét — Ber-náth Zs. ezután tovább folytatta joggyakor-

lati pályáját s nemsokára Pesten a nagyhirüVay József septemvir oldala mellett, mintkir. táblai jegyző (jurátus) működött s végre1812-ben ügyvédi czenzurán is szerencsésenkeresztül esett.

Az ügyvédi diploma birtokához jutván,1848 előtt a birtokos családok fiai rendesenillető megyéjökbe költöztek, várva az alkal-mat, mely tehetségeiknek elébb-utóbb meg-felelő tért nyisson a közélet piaczán. BernáthZs. is, miután a felsőbb törvényszékeknélfolyó némely családi pereit rendezé, egy szü-leitől nyert beregmegyei kis birtokára vo-

nult s a gazdaságnak adta magát.Tevékeny szelleme azonban csak-hamar utat tört magának más kö-rökbe is, s különösen törvénytudo-mányi jártasságának köszönhette,hogy Bertgmegye rendéi csakhamara megyei törvényszéki birák sorábaválasztották meg.

Bernáth Zsigmondot a két szom-széd megye, Ung és Bereg, egy-aránt nézte magáénak s politikaiszereplése is a két megye között

v oszlott meg. így már 1816-ban azungmegyei tisztválasztás alkalmávalfőszolgabirónak választották meg.S midőn 14 évig tartott szünet után1825-ben ismét az ország gyűlésehivatott össze, e reményeiben és ered-ményeiben egyaránt fontos ország-gyűlésre Ungmegye rendéinek bizal-ma Bernáth Zsigmondot küldé Po-zsonyba a honatyák diszes seregébe,hol következetesen a törvényes rendfenntartásáért küzdő ellenzék sorai-ban működött.

Ugyanezen minőségben szere-pelt az 1830-ki országgyűlésen, holtöbb közérdekű törvényezikk szer-kesztése az ö tollából folyt. Jelen volta hosszú, 1833/36-ki országgyűlé-sen, mely alkalommal a követi táblaazon bizalmában részesült, hogy Köl-

csey Ferenczczel s másokkal együtt kerületijegyzőnek választatott, s e minőségében többországgyűlési felirat fogalmazásával s az úr-béri törvényezikkek szerkesztésével lön meg-bizva.

Élénk részt vett az országgyűlésen avallási sérelmek taglalásában, s ő indítvá-nyozta a nemzet anyagi jóllétére nagy befő

Hirdetési dijak, a Vasárnapi Cjság és Politikai t/jrlonságnkjil illetőleg. 1863. november 1-től kezdv : Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye egyszeri igt&tásnál 10 krba;káromezor- vagy többszöri igtatáenál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hnniburg és Altouábnn : ]Ia»Nciis(ein és Vogler. — M.-Fraiíkfurtbnn :Ottó Mollien és Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos. - és Pesttrn : n krrtrHz-Ktiz.liiHznti iie.vni.ks.eK i». Józseftér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás utón 30 ujkr.

B e r n á t h Z s i g m o n d .

„ •

lyásu tagosítást, mely ekkor királyi szente-sítést is nyert.

Az 1839/40-ki országgyűlésen ismét otttaláljuk Bernáth Zsigmondot a követi táblá-nál. Az 1847/8-ki válságos, utolsó pozsonyiországgyűlésre Ungmegye rendéi szinténmegválasztották, hol ugyan nem tartozott alegszélsőbb párt hívei közé, hanem az átalá-nos izgatottság között inkább némi közve-titő, mérséklő állást igyekezett elfoglalni,azonban a többség határozatának hódolva,mint a kivívott uj rend és törvények hivetért vissza küldőihez.

Az 1848-i uj rendszer következtébenBernáth Zs. Ungmegye főispánjává nevez-tettett ki, azonban a rákövetkezett pesti nem-zetgyűlésen nem íbglalá el helyét a főrenditáblánál. A magyar minisztérium által egy-behivott, mindkét hitvallássu magyar és er-délyi protestánsok értekezletében 1848 banPesten tevékeny részt vett.

A bekövetkezett zivataros és szomorúidőkben Bernáth Zs. teljes visszavonulásbanélt, falusi birtokán egyedül gazdasági ügyek-kel foglalkozva, mig a prot. egyházi és isko-lai ügyekre vonatkozó ujabb legfelsőbb ren-deletek öt is fölébreszték látszólagos tétlen-ségéből; a nevezett tárgyban tartott egyházigyűlésekben élénk részt vett, sőt 1860. ele-jén, aggkora daczára, arra is vállalkozott,hogy egy küldöttséghez csatlakozzék, mely-nek feladata volt, egy a tiszáninneni ref.egyházkerület által hódolatteljesen fogal-mazott s a fennforgó sérelmeket előterjesztőfeliratot Bécsben a legfelsőbb trón zsámo-lyára letenni.

Elvégre a végtelennek látszó alkotmány-szünet után az agg férfiú még azon örömetis megérte, hogy az országgyűlés termei1861-ben Pesten újra megnyíltak s Ungme-gye nagykaposi kerülete Bernáth Zsigmon-dot választá képviselőjéül. Ez úttal hatod-szor jelent inegaz érdemes férfiú az ország zöldasztala mellett. Ott láttuk utolszor az erőtel-jes, tisztes agg alakot ősz kortársai s a fiata-labb nemzedék körében. Ott láttuk, hogykorra nézve talán csak Palóczy és Hunkárelőzték meg, de a hazaszeretet és hü kitartástüze még mindig oly melegséggel égett szé-les, erőteljes mellében, hogy e részben bár-kivel kiálíotta a versenyt.

Megéri-e még. hogy az 1861 i meghiúsultkísérlet után, num sokára ismét egy uj éssikerdus országgyűlés kiegészítő tagja le-hessen?

M á t y á s li i r e.Mohamed szultánnak harminczezer hőseBoritja a tájat,Szine-java gazdag napkelet népének,Erősek és bátrak.

Messze sok országot hódított meg karjok,Harez a vigadásuk,Könnyű paripákon vágtatnak o.lőre,Bömbölnek az ágyuk.

Harminczezer hős közt sátrat üttet fényestA hatalmas szultán.„Enyém leszesz Jajcza hires erőa vára.Kevés napok multán!

„Szép Bosnyákországból ki elűzted népem,Mátyás! megalázlak.Mire hirem véve Száva vizét érnéd,Diadalmim várnak.

„Százhúszezer bajnok vívja ezen kivülVYiraMat sorba,Jöhetsz, jöhetsz! füstös romjaikon várlakA győzelmi torra.

„Erős ellenségem volt valaha nékemDicső apád János,Csak ő ne lett volna, paripám a pápákSirját taposná most.

74

,,Büszke király! meglep ha észreveszed, hogyKoronád könnyebb lett,S gyöngyei — országid — boglárrá fűződnekMagas forgóm mellett.

„Legyen csak ez ország kezembe másodszor,Nem veszed azt vissza!Késő a vitézség, ha majd e föld népedKifolyt vérét iszsza . . ."

S a hatalmas szultán biztatja vitézét,Dong az erős várfal.Székely János, a vár hires kapitányaMegvédi hadával.

Ki-kitör a várból hős Zápolya ImreVitézei élén,Vérszomjas törökök soraiban szörnyűNagy pusztítást tévén.

Tombol, dühöng váltig, — járja a nagy tábortMahomed buzdítva.S felrival vad népe . . . az erős bástyákonRés van immár nyitva !

Gyors fekete ménen iá vágtat e perezbenNyugat felől erre?Lova habos testét vérig sarkantyuzva,Kantárt megeresztve ?

Mahomed lábához leborul a földre,Ajkai megnyilnak,Vélhetnéd szavát a sápadozó szultánSzivébe lőtt nyílnak.

Nyílnál sebesebben futja be a tábortEgy rémes kiáltás:Két nap járásnyira van már csupán innenSeregével Mátyás!

S kiknek arczát nem rég a diadalérzetHintette be fénynyel,Megdöbbenve nézik egymást, hogy mily rögtönLepte be az éjjel.

Kik immár a váron belül ontják vérük,Zavarodtan látjákTársaikat késni, késni a lófarkot,S a perzselő fáklyát.

Az elszánt magyarság szorongatott sziveSebesebben dobban;Ők is csodálkoznak : mi mehetett végbeA török táborban?

Mi mehetett végbe? szedik a sátorfát,Elhagyva a tájat,Győzelemvágy, boszu, mint karjaik izmaHirtelen elbágyadt.

S fényes seregével mire megjő MátyásMagyarok királya.Hirét-nevét uj fény, seregét nagy zsákmány,Temérdek kincs várja.

S szól a király számos hadaihoz bölcsen:,,Lám, ha együtt tartunk,Rettegtessen észak, kelet, nyugat és dél,Erőt nem vesz rajtunk." Bolgár Emil.

A jurátus-világból.Novella.

Irta PÁLFFY ALBERT.(Folyt«tt».)

III.Sokáig hánykódott ágyában a rászedett

ifjú, mig az álom elnyomta, aztán elaludt, shortyogott, mig csak az ablakon becsapóforró napsugarak, reggeli nyolez óra utántalpra nem ugrasztották. Rögtön félöltözött,s indulni készült szálláskeresésre.

Kilép az udvarra s kit lát ott a pinezér-rel beszélgetni? Nem mást, mint megátko-zott Karancsv Sándorát, a ki öt is viszontmegpillantva, tárt karokkal rohant eléje.

— Végre megtaláltalak, szemen szedett jópajtásom. Tudod-e, hogy tegnap csak annyitmondtál, hogy a kerepesi-uton vagy szállva,s én hajnal óta forgatom fel egyik korcsmáta másik jután; mindenütt kérdem: itt van-eszállva, nemes nemzetes Szikra Pál juratusuram? de soha senki e nevet nem hallotta.

A midőn pedig azt mondám : gyönyörű szépbarna czigány legény, azt felelték: hiszenmidenik juratus ilyen!

A kihez e szavak intézve voltak, gyanúsbizalmatlansággal nézett a beszélőre; de nemakarta elárulni, egy harmadik tanú előtt,hogy haragszik, mert szegyeké, hogy mind-járt első napon lefőzték Pesten; nagyobb volt,mint méltó buja, kárvallása miatt. Első gon-dolata is az volt, ez a világcsaló bizonyo-san sejti, hogy tizennégy forint fenekük mégerszényemben, de bizony ebből még a Per-sonalist sem traktálná meg fáczánnal és pezs-gővel.

Amaz pedig lblytatá.— Képzelem, hogy falusi vadember lé-

tedre, mennyi mindenféle bolondot gondol-tál felölem, a midőn tegnap a faképnél hagy-talak. De bocsáss meg, magad is láthattad,hogy "az eleven tigris szétszakasztó körmeiközöl kellett megmenekednem! Most pedig,itt áll kocsim a kapu előtt; jöjj velem szál-lásomra; útközben kipótlom károdot, s meg-látod, mily dicső czimborára találtál ben-nem !

E hang valóban nem volt az arczátlaniparlovag beszéde. Beültek az ott váró bér-kocsiba. Sándor kivette tárczáját, s mint akiaz „angol királyné" étlapját könyv nélkül istudta, felszámitá a tegnapi vacsora költsé-geit, és ismételt engedelemkérés mellett ki-fizeté.

Ez már aztán anyagi biztosítékul szolgálta jövőre nézve. Útközben bőséges magyará-zatot nyert „az eleven tigris szétszakasztó kor.,meiröl" is; nem lévén ez más, mint a ször-nyeteg gyám atya, Koref ka Tódor, a ki vélet-lenül érkezvén Pestre, miután gyámfiátotthonn nem találá, maga járá be sorba azelőkelő vendéglőket, s rá is akadt volna gyö-nyörű mákvirágjára, ha az, mint láttuk,ügyesen ki nem siklik a háta mögött.

— Tehát az a hórihorgas, fanyarképü,kefebajuszu madárijesztő, gyámatyád volt?

— Ki lett volna más ? Egyébiránt jóladtad személyesleirását. Épen igy irtaié őtegyszer a győri viczispán valamelyik Írnoka,a midőn az öreg valami ügyben Bécsbe utaz-ván útlevélre volt szüksége.

— Nagyon uralkodhatik rajtad, ha kinem tudsz fogni, az ily vaskalapos fráteren.

Nyakig a zsebében ülök az istentelen-nek. A midőn a múltkor behozott Pestre, azvolt utolsó szava: ugy vigyázz magadra, rószfiu. hogy ha véle1 lenül Pesten termek, s tizórán tul valahol a csapszékben talállak, háromhónapra ötven forintot lehúzok lecreatió-pénzedböl.

— És most hihetőleg meg is teszi, a mi-vel fenyegetőzött ?

— Megtette volna, de saját szaván fog-tam meg a vén ravaszt. Halberhuber úrral,feleségével, három leányával bizonyitám beelőtte, hogy azt mondta: ,,/m tiz órán tul va-lami csaptzékben talállak.'- Már pedig hakeresett is, de nem talált meg: azért oldtammeg tegnap oly csúfosan a kereket, hogymeg ne lásson. Éjfél után került haza; bejöttszobámba, s akkor ugy hortyogtam, hogykeresztet vetett magára, s eltisztult.

— Utoljára is tán nem épen olyan rószíinber lehet jebuzeusod, ha ilyen argumen-umodra megadta magát.

— A mi ezt illeti; köztünk legyen mondva,[vorefka uramnál derekabb és becsületesebbmber nincs is a föld kerekségén Csak azi egy hibája, hogy a mindenható Isten min-

dennek inkább teremtette, csak gyámatyán»knem. Képzeld, az a hiúsága van. hogy a midőnnagykorú leszek, 300,000 forintnyi vagyontidjon kezembe! Tizenkét év áu nyomorgókyámatvasága alatt, s hallottad tegnap,

és szállást is nemhogy ha külön kosztot.

75

fizetne értem, a hónap végén száz pengő havi | egybe gyül,s mindenki mód fölött igyekszikpénzemből éhen kellene az utczasarkon meg- Korefka Tódor urat halálig kinálgatni, ahalnom! No de sebaj, néhány nap óta olyas-miben töröm a fejemet, a mi mennykőcsapáslesz az öreg ur fejére. Ha még tovább iscyötör, megszököm Halberhuber uram har-minezhat éves szépségű leányával; meges-küszöm vele a legelső faluban, a hol kálvi-nista papra találok, folyamodom a főméltó-ságu udvari kanczelíáriáhozTWöjorenmssé^?^.Hogy tagadnák meg ezt olyan praktikuseszü fiatal embertől, a ki huszonegy éveskorában egy pesti három kontignácziós ház-nak a harmad részét feleségül vette !

E pillanatban kocsijok megállott. Épenott voltak Halberhuber uram emeletes házaelőtt.

Leszálltak; a bérkocsist elbocsáták s alépcsőkön karon fogva mentek fel.

A lakás elé érkezve, csengetni kellett, amire egy női papucs csuszogott elő s meg-nyitá az ajtót.

Canis mater! — mormogá Sándor, amidőn az ismert arczu szobalány helyett egymás idegent látott meg — Isti luridi jam (

dimiserunt alteram ancillamlDiákul beszélt, hogy csak barátja ért

hesse. Hogy reggel óta uj szobalányt fogadtak, világosan bizonyitá, miszerint krimina1Í3 inquisitió volt a háznál; rájöttek hogy eszobalány tiz óra után, a midőn minden halandó Halberhuber édesdeden alszik, kibocsatja az urfit korhelykedni.

Sándor vizsga szemet vetett az uj szoba^lányra, s aztán megelégedett arczczal fordúlva barátja felé:

— Quod altéra fecit, faciet et ista -- (Amit a másik tett, megteszi ez is); azaz, illendőhonorárium fejében az ajtó zárjában feledikulcsot.

Látva a fiatal ember szabadságát korlá'tozó ily körülményeket, Szikra Pál most va-lóban szánakozni kezdett barátja szomorúsorsán. Mert égbekiáltó szekatúra az a ti-zenkilenczedik században, egy juratus éjjeleitily boszantó kontrolleria alá vetni.

Még ez nem volt minden. Elszörnyedvekellett látnia, minő rémitö házi börtönt ké-szitettek itt barátja számára! Ugyanis azelőszobából az ebédlőbe kellett ,menmok,honnan jobbra balra kettős szárnyú ajtóknyilának. Egyik oldalon a kétségbeesésigszolidHalberhuberék szobái kezdődtek; másoldalon az ifjú szállására lehetett jutni

Ezen lakás utczára nyiló két ablakosszobából s alkovenből állott. A tisztaság,csinosság és kényelem első tekintetre fel-tűnt de mint pótolhatta mi::dezt a fiatalembert megillető szabadság hiánya?

A szobában, balról üveges ajtajú szek-rény állott, telve rakva könyvekkel; szem-közt a fal hosszában zongora volt helyezve,három négy rakás hangjegy gyei. A falakrólvivó kardok, keztyük és álarezok függtek; abelölfütő kemencze mellett tökéletesen ren-dezett pipát orium kínálkozott, megrakva azatyák"-ról maradt nagybecsü tajték pi-

pákkal.Letelepedtek; Sándor szivarra, Palkó

csibukra gyújtott s folytatták beszélgeté-seiket.Egyszerre hallják, hogy a szomszéd szo-bábán női öltönyök suhognak végig, valakicsészéket és kanalakat rakosgat az asztalra.

Kávéra teritettek.Sándor urfi, egy pillanatra benyitott az

ebédlőbe, s Halberhuber ur egyik kisasz-szonyát találván ott, nagy udvariassággalmegkéré öt: szíveskednék reggelijét kétadagban, saját szobájába küldeni, mert ven-dége van.

Később hallani lehetett, hogy a család

dolgok legjavából.Épen e pillanatban az ifjú Karancsy

Sándornak a legfelségesebb gondolata akadt,oda súgja barátjának, hogy azt a kis vörösházi sipkát, mely a pamlagon hevert, akasz-sza az ajtó kilincsére, nehogy valaki a kulcs-lyukon benézhessen; aztán hirtelen felnyitázongoráját, valami nem igen nehéz, de ha-tásra irt czifra modern darabot oly gyorsan,szépen s meglehetős szabatossággal játszottvé^ig, hogy barátjának ily művészetről mégfogalma sem lehetett.

Végig játszván a darabot, kevés időmúlva ismét hozzá kezdett, de most már csakbaktatva próbálgatott rajta végig menni, sannyi hibát és hamis hangot vegyiteit játé-kába, hogy jaj volt azon keresztyén fülnek,mely azt hallani kénytelen volt.

E közben oda sugá barátjának :— Korefka uram azt hiszi: elébb valaki

más játszott, most meg én próbálkozom mega darabbal.

— Honnan tudja, hogy a vendég, a ki ittvan, játszik a zongorán?

— Először, mert ma reggel, a midőn té-ged keresni indultalak, azt izeném neki, aleghíresebb pesti zongoramestert akarom

két öreg — szólt

bemutatni: másodszor, mert drágalátos Ko-refkám előtt négy év óta mindig ily nyomo-rultan szoktam játszani, csakhogy fizesseszámomra a zongoramestert, a kivel har-madnapra rendesen összeveszek; a pénzt pe-dig zsebre rakom, kivévén, ha jó barátomvállalja fel a mester szerepét, mert azzalcsak megosztozkodom.

Telvén az idő, észre lehetett venni, hogya szomszéd ebédlőben a női hangok lassan-kint elfogytak.

— Egyedül maradt aSándor a leghalkabb suttogó hangon, s az-zal, a legközelebbi asztalról egy könyvetvett elő.

— Olvasni akarsz? — kérdé a másik.— Mindjárt konversálni fogunk egy ki-

csit németül. íme itt van Garay János „Né-met és magyar beszélgetései;11 üljünk egymásmellé, s olvassuk a könyvből a párbeszéde-ket, mintha diskurálnánk. Te mindent jólmondasz ki, én pedig minden második szóbanagy hibát kanyaritok. Kikorrigálsz, énmegköszönöm az oktatást, s az én Korefkámazt hiszi, egy második Adelungot szereztemmeg német nyelvmesternek.

— Van ilyen könyved, franczia nyel-ven is?

_ Van, de arra nem lesz szükségünk.Francziául a nélkül is elparlirozunk vala-hogy, de födolog hogy a német nyelv dol-oában is megalapíthassam tanítói tekinté-sedet. Tudod, ez leggyengébb oldalunk.

Ugy tettek, mint mondták. Vig zaj és ne-vetés között, mintha tüzes vitába elegyedtekvolna, elolvastak ketten néhány párbeszédet,melyekben színházakról és hangversenyek-ről volt szó. Az öregek a mennyire ajtónát megeshetett, nagy megelégedéssel hallga-tóztak. Palkó roppant szenvedélyességgeljavítgatta barátja szándékosan ejtett hibáit,ez köszönettel és elismeréssel fogadta az út-baigazítást, s mindketten, hanghordozásaik-kal oly játékot űztek, hogy a ki nem láttajket, megesküdött volna, hogy ide benn ja-vában foly a gyakorlati leczke a németnyelvből. Palkó még azt is megtette, hogy amidőn a kezénél levő könyvben, csillag alatt3gy pár grammatikai megjegyzést talált,azt, mint saját bölcs észrevételeit nagy buz-

óan a tanítványa figyelmébe ajánlotta.(Folyt. kOTMk )

Eperjes város jelene s múltja.]Nagy Széchényink által „a négy folyó közt

és hármas hegy alatti paradicsomnak" nevezettszép hazánknak kevés városa van, mely szebb éskellemesebb fekvéssel volna megáldva a termé-szettől, mint Sárosmegye disze 8 fővárosa, a tör-ténetileg is Magyarország múltjában nagy szere-pet játszó Eperjes, melynek látképét mutatjuk beaz olvasónak az alább közlött sikerült rajzban.

I.

Jelenleg Eperjes a legtisztább, a legcsino-sabb városok közé tartozik. Tojásdad idomú, bel-városa, mindössze is három igen hosszú utczábóláll, középső vagy főutezája, oly tágas, széles soly meglepő szép, hogy alig van párja a hazá-ban. E hosszú széles főuteza felső részén a többi-től külön állva négy nagy régi épület pompázik.Egyik a szent Miklósról nevezett igen régi s diszesgóth módoru anyaszentegyház, melynek alapja a10-ik vagy 11-ik században tétetett le, s Ulászlóidejében megujittatott*). Ennek sorsa is a váro-séval egyenlő volt, hivei gyakran változtak,s felváltva hol a kath. hol az evangélikusoktartották benne isteni tiszteletüket; 216 láb magastornya ujabb ízlésben 1750 táján épült. Mellettea szerény külsejű katholikus gymnasium áll, az-után az evangélikus templom az ó-szerü kollégi-ummal, mely az egyházzal kapcsolatban áll, éskolostor-idomu sajátságos külsejével, s komortekintetű barna falaival a régi századokra emlé-keztet.

Ezen épületeken kivül, a főutezán, még né-hány nagy medenezés csatornakut, s egy kőszobor,a szt. háromság szobra, azon a helyen áll, holegykor Caraffa irtóztató vérpadján hóhérolták aforradalom hőseit. A főuteza alsó részének keletioldalán, egy épületben a belül elég csinos színház,tánezterem és kávéház van. Középületei sorában afölhozottakon kivül megemlítendő még az egye-sült görögök vagy oroszok püspöki csinos tem-ploma, mely azelőtt a minoritáké volt, és a görögegyesült püspöki palota; továbbá a ferencziekegyháza és kolostora, melyet a gróf Klobusitzky-család építtetett; a jól rendezett megyeház, kór-ház stb. A magánházak közül leginkább említésreméltó az utcza felső részének nyugati oldalán akollégiummal szemben levő ház, mely azelőttPulszky Ferenczé volt; s mig ő bírta, különösenbelseje a legékesebben volt berendezve; termeibena legválogatottabb könyvtár,s a Jegbecsesebb mű-gyüjtemények voltak felállítva. JE kitűnő muzeu-mot Pulszky, s főleg anyai nagybátyja, Fejér-váry Gábor, leginkább 1838 óta gyűjtögették össze,a legkülönbözőbb országokból; 1848 után elszál-littaták Eperjesről Angliába.

A város hajdani falainak s kapuinak, melyeka belvárost a terjedelmes külvárosoktól elválasz-ták, ma már nyomaira is alig akadunk. Ezek he-lyén szép kertek, lakházak támadtak. A városkeleti magasabb oldalán szép fasoros sétány hú-zódik el hosszúkás félkörben, s e sétány mindkétoldalán kellemes kertek terülnek el.

Ha a városból akármely irányban lép is ki azember, mindenfelé szabad tágas tér nyílik a he-gyes, völgyes sárosmegyei regényes tájak festőiszépségű részeinek fölfogására. Míg egyfelől aTarcza folyam mentében gyönyörű kertek, rétek,szántóföltek és majorságok kellemes változatos-ságban tűnnek fel, s az igen diszes kálvárián tulsajátságos hegyi kertek, s mindinkább magasabbraemelkedő erdőségek nyúlnak el. Délnyugatrahosszanterjedő sötét hegylánczok alatt a hires Só-vár látható csinos épületeivel, s kissé távolabbfekvő várromjaival; keletészakra terjelmessíkság,több falu, s ezeken tul egy uj hegysor végfokána Tököly által birt s Ketzer András által elpusztí-tott Kapivár ötlik szembe, északra pedig e nagy-szerű panorámát mintegy összefoglalva, sötétlikegy önállásu magas hegyen a sárosi vár romja,mely Il-ik Eákóczy Ferencznek oly kedves lak-helyül szolgált. (Véft k 0 T, t k,

Egy bátor állatszeliditő.Az állatszeliditők sorsa nem épen irigylésre

méltó. Uralkodni a puszták vadjai, a sivatagokoroszlánjai fölött, ha sikerül is egy darabig azemberi vakmerőségnek: de csak ritka, a ki közü-lök sorsát kikerülheti, s a sivatag királyánakharagja elől idejében visszavonul.

*) Rajzát a V. U. f. övi 1. számában közlötttik. Sxerk.

Közbámulat tárgya volt közöttünk Batty, kipuskával és ostorral kezében oly bátran lépettraboroszlánai ketreczébe; de hallottuk, hogymielőtt vakmerő előadásait megkezdte, nejétőlmindig érzékeny bucsut vett, s imádkozott,minthaa végítélettel nézne szembe.

| |Hermannak, a ki jelenleg Pesten van, hireegész Európát bejárta, s csak nemrég emiitettük,hogy egyik előadása alkalmával, midőn vadjaitfris hússal ingerelte, orosztanai megrohanták, s

Fii

sában, egy fogadós, Werner, az állatoknak külön-ben is nagy kedvelője, a fogadója melletti kiskertben már évekkel ezelőtt több mijmot, papa-gájt, fáczánt s egyéb állatot tartott külön kalit-kákban.

Miután pedig tapasztalta, hogy állataibanvendégei is gyönyört találnak, kis állatsereg-letét folytonosan ujabb vadakkal gyarapította,s mai napig a kis gyűjtemény tekintélyes állatse-regletté nőtte ki magát, mely bár magános ember

tét később a kevély hattyú és a komoly pelikán'sem kerülheti ki. A fehér gólya fogságában is olyméltóságosan kelepeli egyhangú nótáját, mintkünn a szabadban.

Továbbá nyusztok s a menyétek különbözőfajai vannak, mig a tanulékony majmok seregevidám fürgeséggel mutogatja utánzó művészetét.A szelíd őzekre még szelidebb galambok szálla-nak, s a simaszőrü házi nyulak barátságos cso-portba gyűlnek össze.

kétségtelen elvész, ha a künnlevők vasrudakkalsegítségére nem mennek, s le nem verik róla aprédájokon marczangoló vadakat. A bátor férfinyolcz sebből vérzett s ájultán vivék ki a czirkusfövényéről.

Képünk most ismét egy másik állatszeliditőtmutat be, ki nem tart ugyan czirkusi előadásokat,de veszedelmes mulatsága belépni a vadak ketre-czébe, hol egyszerű ostorral kezében még eddigsikerült féken tartania a hatalmas állatokat.

Stuttgartban, a würtembergi királyság főváro-

Werner. a bátor állatszeliditö. Stuttgartban.

tulajdona, mégis, számra és minőségre, nézve nemegy állaikert gazdagságával vetélkedik.

Az élelmes fogadósnak a mily mértékbenszaporodnak vadjai, ép oly arányban növekedettvendégeinek száma; annyira, hogy végre az állat-kert képezte a főjövedelmi forrást, s most aligfordul meg Stuttgartban keresztülutazó idegen,ki a meglehetős hírre kapott állatkertet meg netekintené.

A bemenetnél először is a szürke darvakegyhangú zaja üdvözli a vendéget, kinek tekinte-

Azonban tovább már haragos medvék morgócsapatjára találunk. Köztük egy pár északi jegesmedve is van, mely a közönséges medvéknél mégvérengzőbb, s melyet hosszú időre megszeliditenimég eddig senkinek sem sikerült.

De a legérdekesebb jelenet az oroszlánokketrecze előtt vár a szemlélőre, midőn Werner,egyszerű korbácscsal kezében a vadak közé lép sa hatalmas himoroszlán, melynek gazdája Musz-tafa nevet adott, haragos orditással nyargalja azállatszeliditőt körül, a nélkül, hogy bántani merné;

a nőstény oroszlán egy csikós hiénával ereszke-dik nem épen barátságos szóváltásba; mig a leo-párd magasra szökve rázza a ketrecz rácsait, s asakál és hiéna lassú sompolygással iparkodik mi-nél tisztesebb távolban lenni a szeliditő korbá-csától. A mester pedig, mint képünk mutatja, aketrecz közepén ülve, élénk tekintettel kisériszemüvegén át a vadak mozdulatait, korbácsátfolyvást magasan tartva. Szemüvege annál feltű-nőbb, mert ez által mintegy megezáfolva látjukazon állítást, mintha a vadakat főkép a szem va-rázsa tartaná lekötve.

Különben, hogy Werner mily ügyes az álla-tok tartása körül, mutatja az is, hogy egy pártengeri fókát, — mely állatról eddig azt hitték,hogy csak a tengerben élhet, s másutt rögtön el-pusztul, — már több mint négy év óta ép álla-potban megtartott, azon leleményessége _ által,hogy időközönkint egy-egy heringet ad nekik ele-delül, melynek sós ize ez állatokra nézve a tengereavát némileg pótolni látszik.

Hírlapirodalmunk a 19-ik században.Harmadik közlés 1841 — 1817.

(Folytatás.)

„Hetilap." Encyklopaedikus tartalmú heti-irat, különös tekintettel a közgazdászaira, mű-iparra és keres-kedésre. Kiadtaaz iparegyesületPesten.1845 kez-detével szerkesz-té Vállas Antal,— 1846^47-benpedig W^erghaIstván. — Ezen,a magyar ipartés kereskedéstegész terjedel-mében és mindenfeltételeiben tár-gyaló közgazdá-szati lap, melyegyéb feladataiközött oda töre-kedett legin-kább, ho#ya ha-zai socialis szel-lemmel rokonul-va, hatályos köz-löny kívánt azokszámára lenni,kiknek, a haza-fiui kötelesség, ahazai ipar ápo-lására nemesebbérzelmeket köl-tött, szemmeltartotta a keres-kedelmi üzletet,a gyár-ipar álla-potát a kézmű-yes osztály mun-kakörét, kitapo-gatta mindnyájaszükségeit, fogyatékát, előmozditá mindegyik-nek érdekét hasznos közleményekkel, figyelmez-tetéssel 8 ajánlásokkal, valamint nem tartózko-dott más részről a feltűnő visszaéléseket egészbátorsággal napfényre deríteni, ha kellett meg-róni, ha kellett megszüntetésére módokat ajánlani.

Midőn a centralisták a megyerendszert mindhevesebben kezdek ostromolni, annak főbajnoka,Kossuth, a szűk terjedelmű s más rendeltetésű„Hetilapra" szorult, hogy nagy hatású szavátemelje az olv kíméletlenül megtámadt megye-rendszer ellen.

Megjelent a Hetilap minden kedden és pén-teken ecry-egy tömött íven, 1846—47-ben másfél,ha tárgybőség ugy kívánta, két-két ivén ,s .na-gyobbi^en szép alakban 4 rétben; ara félévre1845-ben helyben 3 ft. postán 4 fr.; 184->-47-ben4 ft. illetőleg 5 ft. p. p- nyomtatta Beiméi Pesten.

(Pesti Hirlap. 1845. I. 415. II. 418. - 1846 I. 11.421.1. — Horváth M Huszonötév Magyaror. történelméből. 11.302. 1. — Honi Írod. Hirdető. 1844-47.)

„Az életelvek képekben." Magyari Lajos voltszerkesztője, irója, kiadója és kihordója Erdély-ben. Asr irodalmi ferdeségek sorába tartozik.1844-ben pár évnegyed jelent meg belőle.

(Budapesti Szemle. XVI. 61. lap.)Kis követ'1 czimü encyklopaedikus tartalmú

lap indult meg Kolozsvárit 1846. februárban Ma-gyari Lajos szerkesztése alatt, többi közt hozottszépirodalmi dolgozatokat is, sőt 5 arany jutalmatis tűzött ki 1847. márcz. számában a leajobb be-szélyre; a bírálati jogról őmag;i lemondván, annakÍgérte oda az aranyokat, kinek beszélye a többihírlapok által legjobbnak Ítéltetik! — Megjelenthetenkint féliven 8 rétben képmellékletekkel;(előf. ára 3 ft. p. p. volt félévre).

(Pe<ti Hirlap. 1846. I. 82. - Életképek 1817. I. 391.413. — Pesti Divatlap. 1847. II. 960. 1.)

„Természetbarát." Ezen jeles természettudo-mányifolyóirat, Takács János és Berde Áron, ko-lozsvári természettudományi tanárok szerkesztésemellett 1846.juliussal indult meg.Ez azon egyetlenmagyar folyóirat, mely az egész természetnek s avele kapcsolatban álló tudományoknak elméleti ésgyakorlati ismertetését népszerű modorban ter-jesztését tűzte ki magának czélul. Berde Áron, kiTakács Jánosnak visszalépte vei az első félév vé-gén, a lapot maga szerkeszté, annak harmad-félévi folyamát legnagyobbára saját czikkei vei töltóbe, melyek nemcsak sokoldalú termószattudomá-nyí képzettségének, hmem megragadó népszerűmagyar tollának is nyilvános jelei.

Megjelent a Természetbarát Kolozsvárit he-tenkint egyszer egy tömött nyomatú szép veliníven 4 rétben, előfizetési ára félévre helyben 3 ft.postán 3 ft. 12 kr. p. p.

Eperjes. — {Keleti Gusztáv rajza.) — Leírása a 75. lapon.

(Pe?t.i Hirlap. 1846.1.870. 406. — Jelenkor Encyklo-paedia 1858. 49. 1. — Életképek 1817. I. 113. — Pesti Di-vatlap 1817. II. 1632.1. — Danielik. Magyar Írók. Élet-rajzgyüjtemény. Fest. 1858. II . 27.)

„Hazánk, kereskedelmi és szépirodalmi lap,"kiadta Noisser Richárd, szerkeszté Kovács Pál.Ezen lap, későbbi vidéki lapjaink mintaképe, 1847.elejétől Győrött, az ottani „Vaterlandból" átala-kulva indult meg, s a derék szerkesztő által ügy-szeretettel s nem kis áldozattal kezeltetett. Amásodik félévben szebb formában, sűrűbb nyom-tatással és bővített tartalommal, — különösen akereskedés körében is több érdekes czikkkel —jelent meg. Nevezetesek ezen lapban többek köztPetőfi költeményei és Kerényihez irt levelei;Ráth Károly jeles történetbuvárunk szintén ittlépett fel először az írói téren, „Győr városa tör-ténete" czikkével 1846-ban. — Hetenkint háromfélives szám jelent meg belőle 4-rétben; nyoma-tott özvegy Streibig Klára betűivel.

(Pesti Hirlap. 1847. I. 54. 402. — Életképek. 1817.I. 25., 26. sz. 847 lap. — Pesti Divatlap. 1847. I. 801. —Danielik Magyar irók. Életrajz-gyűjtemény. II. 263. —Honi irod. Hirdető. 1846-1847.)

Lauka Gusztáv, 1847-ben egy „Dongó" czímüszatyrikus lapot indított meg, mely csakhamareltiltatott és lefoglaltatott.

(Uj. Ismeretektára. V. Pest, 1853. 201 1.)

Időszaki folyóiratok:„Tudományos gyűjtemény. Kiadta és nyom-

tatta Trattner-Károlyi Pesten. Havonkint egyfüzet jelent meg nagy 8-rétben velinen, „Koszorú"szepliteraturai melléklappal, melyből 1821-től egyiv adatott ki havonkint; egy évi folyam ára5 forint 36 krajezár, postán küldve 7 forint 12krajezár p. p.% Ezen jeles folyóiratunk 1841 végével 25 évespályáját befejezte; ez utolsó évben már csak209 előfizetője volt.

(Tud. Tár. 1842. VI. 482.)„Tudománytár." Közrebocsátá a magyar t.

társaság, szerkeszté az „Értekező" részt Luczen-bacher János, a „Literatúrait" Almási BalosrhPál.

A magyar tudom. Akadémia 1844. decz. 19ülésében ezen az egész országban akkor egyetlenegy tudományos folyóiratunkat a társulat roppantkárával megszüntette; a végszámvetés szerint aTudománytár előfizetőinek száma: 1834-ben 527,1835: 379, 1836: 301, 1837: 340, 1838: 222;1839: 249, 1840: 200, 1841: 157, 1842: 131;1843: 114, 1841 július ll-ig 79 volt: a kiadásiköltség 11 év alatt 23,000 pftra ment, a bevétel9698 pftra, s igy a társaság e folyóirat kiadásánál13,000 pftnál többet vesztett. — Megjelent 6—8ívnyi havi füzetekben, velinen nagy 8-rétben. Elő-fizetési ára félévre helyben5 ft., postán 6 ft. 36 kr.

p. p.; nyomatottBudán a m. kir.egyetem betűi-vel. — Az elő-fizetők kedves-kedésül kaptákmég a „MagyarAkadémiai Érte-sítőt-' és „Honiirodalmi Hirde-tőt.-'

(Pesti Hirlap.1843. II . 884. —1845.1. 16. — Tud.Tár. 1842. VI. 482— 1843. VII. 482 1.)

„MagyarAkadémiai Érte-sítő." SzerkesztéSchedel Ferencztitoknok. E hi-vatalos lapból,mely az akadé-miai gyűlések-ben előforduló sközzétételre al-kalmas tárgya-kat, valamint azintézetet illetőfontosabb jelen-téseket közié;az akadémiaiszünidő kivéte-lével, minden hó10-én egy számjelent meg, s eza körülményekszerint minden-

állott 8-rét velinen,kor egy vagy több ivbőlnéha rajzok is járultak hozzá.

Megindult 1841. elején, azon évben megje-lent 1—5. sz. (1840. nov.—decz., 1841. január—szept.) a következő években minden 2—3 hóbanegy, egy két ives szám adatott ki. 1847-ben márrendesen járt XII. szám, 406 lap. NyomatottBudán az egyetemi nyomdában. 1847-ben KozmaVazulnál; az egész évi folyam előfizetési ára2 ft. p. P .

(Honi irod. Hirdető. 184 >. 4. 1845. 37. — 1847. 8. 1.)„M igyir egyházi beszédek gyűjteménye." Ki-

adta Szalay Imre kanonok. 1841—47-ben uj fo-lyamának 2—5 kötete jelent meg Budán nagy 8rétbuu íinom velinen, egy kötetnek ára 1 forint30 kr. p. p.

(Pesti Hirlap. 1815. 101. — üj Ismertektára VI. 257.)„Erdélyi protestáns egyházi beszédek tára.'1

Szerkessté Szász Károlyi Demeter Sámuellel.Kolozsvártt 1847-ben jelent meg belőle az 1-sőfüzet 138. l.Titsch János kiadásában, ára 48 kraj-ezár p. p.

(Honi irod. Hirdető 1847. 9. sz. 39. 1. — M. tud. Aka-démiai Almanach 1861-re 123. 1.)

„Gazdasági Tudósítások." 1837-től kiadta am. gazdasági-egyesület. Bizottsági ügyelés alattszerkcszté Kaoskovics Lajos. — Me'llöklapja: „Bo-

honczi Közlemények.'- 1840-től. Választottság fel-ügyelése alatt szerkeszt é dr. Vállas Antal. Efolyóiratoknak csekélyebb számú közönség jutott,mint a mennyire akár e folyóirat olcsósága, akártartalma tekintetéből előre számolni lehete, mertaz előfizetők száma e földmivelő honban az utolsó1841. év folyama alatt, alig volt 300. Megjelent a6 . T. és R. K. negyedévenkint 8 — 15 íves füze-tekben. 1841. évben 1 — 4. (sorszerint 14 — 17.)füzete, 144, 157, 170, lap; a 4-ik füzettelezen két folyóirat megszűnt.

(Pesti Hirlap. 1841. I. 94. 124. 374. II. 860. — Athe-naeum 1841. II. 221. — Tud. Tár. 1842. VI. 482.)

»Magyar orvos-sebészi s természettudományiÉvkönyvek", több orvos és természettudós mun-kálatával kiadta és szerkesztő Schoepf ÁgostPesten. Havi folyóirat 1842—1844, nyomatottBudán a m. k. egyetem betűivel, nagy 8 rétben;félévi ára helyben 3 ft. 20 kr. postán 4 ft. p. p.

(Pesti Hirlap 1844. -I0G. lap. - Tud. Tár. 1843. VII.482.)

„Magyar föld és népei eredeti képekben", földés népismei statistikai és történeti folyóirat. Fé-nyes Elek és Luczenbacher felügyelése mellettszerkeszté és kiadta Vahot Imre, ki 1845-benMedve Imrével beutazván az országot, ez utóbbi

' lerajzolta a nevezetesb helyeket e vállalat számá-ra. — Megjelent az első folyam 1846 mar.-tól. —1847. mar.ig 6 füzetben 17 képpel 9ü lap, fekvő 4rétben; — a 2-dik folyamból csak az l-sö füzetlátott napvilágot 1847. deczemberben 16 lap 3képpel; nyomatott Beiméi Józsefnél; egy folyamelőfizetési ára3 ft. egyes füzet 50kr. p.p. Előfize-tők száma a 600-at megközelité.

Az első füzetet Henszelmann Imre németreleforditá és Heckenast bizományában meg is je-lent, de több nem adatott ki.

(Pesti Hirlap. 1846. I. 141. 240. — Danielik: Magyarirók. Életrajz gyűjtemény. Pest. 1858. II . 196. — Honiirod. Hirdető. 1846. 12. 15. 19. 31. 44. — 1847. 15. 51.)

„Magyar Életképek." Magyar szépirodalmifolyóirat. Kiadó-tulajdonos volt Heckenast Gusz-táv, szerkeszté Frankenburg Adolf. Főirányul atisztán nemzeties érzelem ébresztését és a szeliderkölcsök nemesbülését tűzte ki. Tartalmát képe-zik: novellák, történeti beszélyek, regék, nép-mondák, jellemrajzok, életirások (elbeszélési mo-dorban) humoristikai elmefuttatások a társaséletfonákságai felett, költői elbeszélések, románczok,balladák és legendák ; akiadó 16 fttal p.p. dijaztaa munkák nyomtatott ivét. — Megjelent Pesten1843-ban 6 ives havi füzetekben; nagy 8 rétbenvelinen; a II. kötet 6-dik füzetével dec. végén avállalat megszűnt; s lett belőle az „Életképek"czimü hetilap (lásd fentebb), nyomatott Lnndererés Heckenastnál.

(Pesti Hirlap 1842. II . 885. 898. — Pesti Divatlap.1843. I I . 53. 177. 663. 1563. lap. — Pannónia 1812. 575.)

„Beszélytár." Erdélyi szépirodalom. Szerkeszté és kiadta Kőváry László, Kolozsvártt1843-ban, minden két hóra egy füzet igértetett,vegyes szépliteraturai tartalommal Erdély leg-jobb élő költői által kiállítva. Megjelent az 1-sőfüzet nagy 12 rét 124 1. Bölöni Farkas Sándormellszobrával; és a 2-dik füset 118 1. egyes füzetelőfizetési ára 30 kr., bolti ára 40 kr. pp. Beszélye-ket hozott Ajtai Gyula, Dózsa Dániel, KőváryLászló; költeményeket Dózsa, Kőváry Józsa,Matisz Páltól.

(Athén. 1843. II. 134. — Honderű 1843. I. 650.)„Honleányok könyve," közhasznú ismeretek

terjesztésére a gyöngéd nőnem körében. Jelesbirók és Írónők közremunkálásával kiadták Rösz-ler Ágnes, pesti nyilv. leánynevelő, és OroszhegyiJózsa. A tudományos ismeretek és művészeti kép-zés fejlesztésére irányzott folyóirat; tartalma olyváltozatos, s a hozzá csatolt műmellékletek olyjól választattak, azonfelül az egész munka kitű-zött iránya oly szép volt, hogy megjelenéseméltán figyelmet ébresztett. Az 1 — 3 füzet tartal-mát tevék : Közlemények az ipargazdaság köré-ből, történeti képek, természettudomány, néprege,eseménypontok a világtörténet köréből és a rőiműködést tárgyazó czikkek három műmelléklet-tel. Az irók nevei: Garay, Kérlethy Ákos,Lisz-nyay, Oroszhegyi Józsa, Petőfi, Röszler Ágnes,Szabó Richárd, Szamosháty Józsa, Tompa, Vas-váry Pál. — Megjelent ezen folyóiratból 1847-benaz 1—3 füzet diszes kiállitásban nagy 8 rét alak-ban Pesten. 62, 70, 55 lapok, s ezzel a vállalatmegszűnt. 6 füzet előfizetési ára 4 ft., külön egyfüzeté 50 kr. p. p.

(Peíti Hirlap 1847. I. 292. —Életképek 1847. I. 655.)„Irodalmi Areopág." Kritikák a magyar iro-

dalom ujabb művei felett, több tudós férfi általírva." Kilián és társa kiadásában Pesten 1844-ben

két 8 rétü füzet jelent meg ezen kritikán alulikritikai folyóiratból; nyomatott Budán az egye-temi nyomdában; az 1-ső füzet 100 lap 40 kr.,2-dik füzet 136 lap 50 kr.

(Pesti Hirlap 1844. I. 434. 734. — Életképek 1845. 1.410. 1.)

„Nevelési emléklapok" Kiadótulajdonos dr.Tavassy L. Pesten 1846-ban Pestalozzi 100-dosszületése napjának emlékére jelent meg az 1-sőfűzet; a 2—4 füzet 1847-ben látott napvilágot,egyes füzet ára 30 kr. p. p.

(Pesti Hirlap 1847. I. 356 1.),, Bibliograjyhiai Ertesitö." Heckenast Gusz-

táv kiadásában 1840-től kezdve. Honunkban elsőilynemű vállalat, mely által a kiadó magának amagyar literatura körül tagadhatlan érdemeketszerzett. Megismertetett ez minden honunkbanmegjelent nevezetes elmeművekkel, figyelmezte-tett a hirlapok és folyóiratokra, s az azokban fog-lalt jelesebb czikkekre; szóval: átalános átnézésétadta hazai literaturánk állapotának és fokonkintihaladásának. Ezen Értesítőből havonkint egy-egyfélives; 1842-ben csak negyedives szám jelent meg8 rétben ifj. Wi_and Károly által szerkesztve, s akiadó által több mint kétezer példányban oszta-tott el a literatura baráti közt. 1842. szept. végé-vel megszűnt. Egy évi folyam ára 20 kr. p. p. nyo-matott Pesten Landerer és Heckcnastnál.

(Pesti Hirlap. 1842. I. 343. 1.)„Honi irodalmi Hirdető." Első év 1843. Eg-

genberger és fia kiadásában, szerkeszté MagyarMihály. 1845-től Eggenberger Ferdinánd. Czéljavolt ezen havi jegyzéknek minden az iker hazábanbármily nyelven megjelent irodalmi tárgyakat le-hető gyorsan közzétenni. — Megjelent Pestenhavonkint negyediv, 8 rétben, nyomatott Tratt-ner-Károlyi betűivel; évi folyam ára 20 kr. p. p.

(Pesti Hitlap 1844. I. 64. — 1845. I. 138. — 1846. I.'•' (Folytatás k»T.) Szinnyey József

A in. t. akadémia palotája.(Vége.)

II.A palota külseje majdnem egészen be van fe-

jezve, oly annyira, hogy néhány, még hiányzó di-szitmény kellő helyen alkalmaztatván, az állvá-nyok rövid idő múlva el fognak szedethetni. Apolota belsejében a főbejárásánál levő csarnok, adiszterem, a fő-s a diszterem feletti képtár helyi-ségeibe vezető lépcső hijjával, minden egyéb kö-zel áll a teljes bevégeztetéshez,s a munkák minde-nütt erélylyel folynak. És igy van magában anagyszerűsége é3 feldíszítése miatt sok munkátigénylő díszteremben is, melynek, az időjáráskedvezése mellett, beboltozása a napokban bevé-geztetvén, mindjárt vakolásához fognak látni.Feltéve, hogy az időjárás kedvező lesz, nem ké-telkedhetni, hogy a folyó évi nyári hónapok foly-tán, s még az ősz beállta előtt, azok is, a mikfentebb emiittettek, tökéletesen készen lesznek, saz összes épitkezés be fog fejeztethetni. Az épít-mény minden egyéb részei már előbb készen, shasználható és lakható állapotban lesznek. Azakadémia azon szállásból, a melyet most használ,a közelgő Sz. György napkor már távozni leszkénytelen, s üléseit a palotában fogja azontúltarthatni, hová irodája is át fog tétetni. A könyv-tári helyiségek rövid időn készen lévén, a könyv-tár átszállítására és berendezésére fog a sor ke-rülni. Hasonló szorgalom fordittatik arra, hogy aképtári helyiségek elkészítése is rövid időn befe-jeztethessék, s immár a képtár beszállításánakpercze is közelget. E tekintetben a múlt évi no-vember 26-án kelt levélben kérdés tétetvén her-czeg Eszterházy Pál ur részéről, hogy a képtárátszállítása mikor kezdethetik meg, az akadémiaelnöke válaszában a f. évi Sz. György napját je-lölte ki. E szerint nincs már távol az időpont, mi-dőn a haza kettős örömben fog részesülhetni: há-lás emlékezetében őrizhetni egy szép hazafi tettet,s itthon adhatni át magát azon benyomásoknak,melyeket e műkincsek élvezése nyujtand, s a re-ményeknek, melyek azok hatásától várhatók.

Az épittető hármas bizottság megfeszített ésszakadatlan szorgalommal iparkodott azon, hogyaz építkezésben a lehető takarékosság elvei követ-tessenek, az építmény szilárdságának és diszítésé-nek rövidsége nélküí. E szándokában dicséretreés elismerésre méltólag támogattatott az építéstvezetők értelmes iparkodása, hazafias buzgalma,megfeszitett szorgalma, kiváló ügyessége, vala-mint az itteni mindazon iparosok és kézművesek

becsületes eljárása és maguktartása által, kikkelmunkáltatott, 8 a kik nem csupán pénzt keresni,hanem a vállalat természetéhez méltót előállítaniigyekeznek. A jelen pillanatban, minthogy a fo-lyamatban és hátralevő munkák legtöbbnyirekiadva, az a'kuk megkötve vannak, nagyobb biz-tosággal, mint eddig lehető vala, áttekinthetőklévén a még szükséges költségek, a bizottság azonbiztos reményt véli táplálhatni, hogy a véglegesösszes költség az eredetileg előszámitásba vettnél40 — 50 ezer fttal kevesebb lesz.

1864. év végéig a tulajdonképeni épitkezésrekiadott őszietek a következők :

1. Kőművesek és földmun-kákért, alapkihányás és beto-nirozásért . . . . . . . 238,380 ft. 32 kr.

2. Márvány, tétényi, sós-kuti kövek, s ezek szállítási költ-sége és kőfaragó munkái. . . 139,484 „ 95 „

3. Képfaragói, szobrászati,gypsz és diszitményi munkáért 48,993 „ 36 ,,

4. öntött és kovácsolt vas-nemüekért, bronz és ólommun-kákért 36,971 „ 48

5. Ácsmunkákért . . . 35,139 „ 956. Asztalos-munkákért . 29,805 „ —7. Üveges-munkákért . . 7,920 „ —8. Lakatos-munkákért . 7,600 ,, —9. Bádogos-munkákért . 5,531 „ 7

10. Palakő-fedélre . . . 5,500 „ —11. Szobafestési és mázo-

lási munkákért 2,745 „ 24 „összesen: 558,071 ftTáVkr]

Ezen 558,071 ft. és 37 krra menő öszletet fel-jebb rugtatják azon mellékköltségek, melyekminden épitkezésnél elkerülhetlenek s melyek azily nagyszerű, s ugy ez okból, mint az épitkezésszilárdsága és czélszerüsége miatt is évekig tartóépitkezéseknél természet szerint és szükségképtetemesebbek is. E költségek egész öszlete 396darab aranyra és 47,766 ft. 9 krra rug, melyből atervek készítésének, vizsgálatának stb. költségeire,valamint az azokért fizetett tiszteletdijakra a fen-tebb érintett aranyokon kivül 9968 frt. 73 kr., azépítési iroda felállítására, bútorozása, felszereléseés folyó költségeire a kőfaragók és szobrászokműhelyeinek felállítására, 8 az ópitési telek desz-kakerítéssel elkerítésére 7136 ft. 66 kr. esik (melyöszlet egy része, az érintett anyagok nemsokáraeladathatván, visszaforduland,) végre az épitésvezetői, az irodai személyzet, szertárnok dijazta-tására, az alapkő-letételi elmaradt ünnepély he-lyett a munkáló kézműveseknek adott ajándékra,bélyegekre, kutkészitésre, gypsz- és vasmintákras a kézmüvesekkel kötött egyéb vegyes alkukonkivül eső különféle munkákra fordított kiadások-nál e három év alatt összesen 30,660 ft. és 70 kr.,s igy átmérőleg évenkint 10,220 ft. 562/3 kr.

Tekintve a forrásokat, melyekből a költségekfedeztettek, az 1859. és 1860-ban meginditott alá-írás eredménye, minden akadályok daczára, me—*lyek akkor a gyűjtés elé gördittettek, pénzszegényhazánkban fényesnek és váratlannak mondható. Ezeredmény, egy, annak idején kiküldött vizsgáló-bizottság megállapitása szerint, 1861. év végén.393 darab aranyra és 528,728 ftra 93 krra ment.Ehhez 1862-ben 3 arany és 2321 ft. 98 kr. 1863-bau1510 ft. 79 kr., végre 1864-ben 19,218 ft. 8 kr.járult. Ez öszletből 166,171 ft. 52 kr. ajánlatok-ban állott, a hátralevő rész pedig készpénzbenfolyt be, mihez utóbb még némi vegyes bevételek,felajánlott részvények eladásából összesen 927 ft..82 kr, s a meglevő pénzkészlet 6 és5%-re történthasznosításából folyó bevételek és egyes ajánla-toktól fizetett kamatok járultak. A 6%-re teljesbiztosság mellett és rövid időre kikölcsönzött, ösz-szesen 77,000 ftnyi öszlet — mely 900 ft. hijánmár mind visszafolyt a pénztárba — 7665 ft. 11krt. takarékpénztári e;helyezések 28,966 ft. 30 krt.egyes ajánlatok után fizetett kamatok 5523 ft. 60krt; jövedelmeztek, egy eladott telekrész künn-levő ára után pedig kamatul 6060 ft. folyt be..Mindezek által a fentebb emiitett sommá, az ara-nyokon kivül, 600,922 ftra és 61 krra. emelke-dett. Nem az eredetileg kilátásba vett 13O4'/2 Qöles telken, hanem a mostanin lévén az épitkezésfoganatba véve, az előbbi telekből az eladott 700D Öl után 22Oft.5O krjával 124,350 ft., 604% Döl után 200 ftjával 120,900 ft. jött be, mely általa fentebbi öszlet, az aranyokon kivül, 876,177 fo-rintra és 61 krra emelkedett. Lehajlik azonbanebből a mi az 1304 '/, ü öles telek feléért (másikfele nagylelküleg ingyen lévén adományozva) sz.kir. Pest városának 78,270 ftban fizettetett, to-vábbá a bélyegek és átíratás költsége 3090 ft. 71 •

krral valamint azon 1169 D öles telekért, melyremost a palota- és bérház-épületek, a részletesfizetések miatti időközi kamatok betudásával aszab. gőzhajózási társaságnak összesen fizetett265 283 ft- 82 krra menő iíszlet, melyek összesen346*644 ft. 53 krra rúgván, a fentebb kimutatottöszletet, a'- aranyokon kivül, 529,528 ft. és 8 krraszállítja le. Azonban ezt ismét az a 64,600 forint,mely öszlet azon 293 D ölért, a meiyre a bérházépült, a palota-pénztárba befolyt 594,128 ft. 8 krraemelte. Ehhez járul az a 78,270 ft., melybe az1304 ü öles telek került, s a melyet az igazgató-tanács 1861. febr. 20-ki határozatában a tőkeva-gyonból ingatlan, egyszersmind jövedelmező bir-tokba fektetendőnek, s az építkezésbe beruházan-dónak mondott ki, nem lévén a saját épületébenszékelő akadémia, mely a mostani helyiségek szűkvolta miatt saját könyvtárát, alig volt hasznaimképes, ezentúl ház- és raktárbéreket fizetni kény-telen, s i<ry elhárítva az a tapasztalás szerint konny-nyea bekövetkezhető lehetőség, hogy azok azeddigieknél kétszerié, sőt többszörösen maga-sabbra is rúghatnak. Ezek szerint azon. forrásoköszlete, mely a palota-építésre szolgált és szolgaimostanig, az említett aranyokon kivul 672,398 H.3 krnyi öszletre ment fel.

Bizton feltehetni, hogy a két emeletre és ki-sebb terjedelemre leszállított monumentál stylbanfelemelt palota összes építési költségei az erede-tileg kilátásba vett és 850,000 ftra menő öszletetnem csak meg nem haladják, hanem annál jelen-tékeny öszlettel kevesebbre fognak menni. Tudjaminden szakértő és mutatják a minden ilyes, skivált a hasonló nagyobbszerü épitkezéseknélszerzett tapasztalások, hogy az előleges kö tség-vetéseket csupán felette ingatag és nem teljesenbiztos alapokra lehet fektetni, s hogy az építkezésfolyamában sok uj szükség merül fel, s a kivitelmaga többnyire meghiúsítja az előleges számítá-sokat. Ha mindemellett a fentebbi eredmény, amit most már bizton állíthatni, el fog éretni: ezcsak azon megtakarítások és egyszerűsítésekfolytán vált lehetővé, melyeket az épittető hármasbizottság foganatba venni felidatának tekintett.Igy lőn reá nézve kényszerűséggé: a szobrok ésdTszitmények tekintetében sokai, részint betöltet-lenül, részint pótolandóul hagyni fel a jövendő-nek,azon reményben is, hogy a hazafiak melegségeazon nagy érdekek iránt, melyeknek az akadémiaszolgál, meghűlni ezentúl sem fog. Ezért történt,ho^y evez- és márványszobrok alkalmazása he-lyett arra kellé szorítkozni, a mit alkalmazva lá-tunk s be kellé érni azzal, hogy a mi alkalmazvavan tartóssága mellett ne csak ne legyen ártal-mára az egész művészeti benyomásának, hanemkies művészek mintázata szerint jól leven km ve,a műizlés kifejtését előbbre vinni segítse. De adolo* jelen fekvésében, s tekintve a megoldandófeladatot egész összefüggésében, e megtakarítá-soknak és egyszerűsítéseknek « megvannak hi-tárai, s nem hihetni, hogy azon források, melye*jelenleg, mint e czélra fordíthatok, az építtetőbizottság rendelkezésére állanak, elégségesek le-gyenek ;'a mi könnyen megfogható, mert ha egy-«erü bérházak, melyek egy pár száz Q o\M fajebbtérre éoitvék mint akadémiánk, a mint több példaL tat az utóbbi időkből, fél millióba kerültektermészetes, hogy oly monumentalszeru epületet,melynél már e miatt csupán a terméskövek, már-ványok, kép- és kőfaragó munkák költsége meg-közelíti a 200,000 ftot, s a melynek be sejenekszükségkép öszhangzónak kell lennie külsejével,a fentebbi öszlettel nem lehet felállítani.

A szükséges források előállításának ezenszükségével szemben, folyvást azon van jelentő

1 lök u r ho°y a palota-pénztár minél több ado-Lnvnvál ayarapittassék. Sokan voltak birtoko-saink között, a kiknek tudva volt ez ügy iránt,rokonszenvök, de a kik még nem áldoztak, hihe-£le° azért, mivel oly vállalatok ,ranyaban, me-lyeknek kivitele bizonytalan, azon perezre kivan-

már eddig is, vagy Ígéreteket tettek, melyek bi-zonyosan be fognak váltatni, - vannak, a kikmég nem nyilatkoztak, de a kikre nem lehet két-ség, hogy mind ezt megteszik, mind pedig való-ban adakozni is fognak. ...

Átalában különösen kiemelte jelentő elnoKíir, mily mulhatlanul szükséges, hogy a haza azonütryet, melyet oly melegen karolt fel, ezentúl isszivén hordja, s a hazafiak összevágó igyekezetevs buzgalma szerencsés befejezéshez juttatni se-gitse; kifejtette, hogy a még e végből szükséges

79

pénzforrások alapját miként lehet előállítani, nö-velni, s e tekintetben mik történtek eddig. Je-lenté, hogy oly helyiségek lévén a palotában,melyek a hg.Eszterházy-féle képtár számára nemvoltak szükségesek, ezeket a hármas bizottságfelülről jövő világítással alakítva, a képzőművé-szeti társulatnak adta ki, miáltal e szép czéluhazai intézet czélszerü termeket nyert, s a fen-nebbi alap is gyarapodott. Átmene ezután azonjavaslatokra, melyek e gyarapodást még nagyobbmértékben fogják eszközölni. Inditványozá, hogya palota alatti nagy terjedelmű, tágas világos,száraz és a kereskedelmi forgalom központjánlevő, és a dunai rakparttal alagutak által kényel-mes összeköttetésben álló raktárak adassanakbérbe, úgyszintén egy nagy és kényelmes lakhelyis a palotában. Mindezek tömegesen fogják nö-velni a fenntebb érintett alapot, minélfogva azio-azg. -tanács helyeslésére találtak. Áttért elvégreaz elnök azon részletes javaslatok formulázására,melyek ez alapokon a források előállításának mó-dozataira vonatkoznak, s melyek az igazgató-ta-nács és a jelentő elnök azon mindenkor szemükelőtt tartott elvének megóvása mellett, hogy azépítkezések az akadémia tudományos működéseireszánt jövedelmeinek csökkentése nélkül történje-nek, eszközlésbe vehetők. E javaslatok aztán rész-letes és beható megvitatás alá vétetvén, és he-lyeslésre találván, az épittető hármas bizottságelláttatott a kivitelre szükséges felhatalmazássalés megbizásokkal, s az igazg.-tanács azzal a meg-győződéssel oszlott el, hogy a hazafiak támoga-tása, 8 a tett intézkedések ez ügyet teljes és szépsikerre fogják vezethetni.

Gróf Siíiiílor Móricz kalandjai.E napokban egy nagyszerű fénykép-album

indult meg, mely mint a „Vadász és Versenylap"irja: gazdag változatossággal foglalja magábanaz ország első sportsmanje egyikének lovas- ésvadászkalandjait.

Ki ne ismerné gr. Sándor Móricz nevét szé-les e hazában s azontúl is a birodalomban, sőtennek határain kivül is, idegen földeken? Os Budaés közel környéke, a biai, bajnai és rárói urada-lom, Győr, Pozsony és Bécs valának leggyakrab-ban színhelyei ama hallatlan bátor, vakmerő,kitartó és koczkáztató lovaglási és kocsizási kí-sérleteknek, ama vadugrásoknak és akadályt, nemismerő hajtásoknak, melyek főhőse mindig a grófrnaga, legbátrabb kísérői Prést], Clarot, néhányderék lovásza és kocsisa, gyakran egész udvariszemélyzete, sőt idegen vendégek is valának.

Sándor gróf neve a nép száján él. A mit alegbátrabb lovas, a legügyesebb kocsis, az ildo-mos vadász végrehajthat, Sándor mind megtette.Sok meggondolatlanság volt tetteiben; néha bajtis okozott, de a mely nem önmagán esett, aztcsakhamar jóvá tenni is iparkodott. Cselédségerettegett tőle és szerette, jobbágyai jó űrökkénttisztelték, arisztokrata osztálytársai néha nevet-ték különcz szenvedélyét, de bátor nyíltsága ésőszintesége barátokat is szerzett neki számosokats a mint a gyávaságot gyűlölte és ostorozta, ugymindig tisztelője volt a férfias bátorságnak s talánminden tulajdonok közt legtöbbre ezt becsülte.

Csak egy osztály rettegte a szó teljes értel-mében, bárha némi büszkeséggel beszélték róla aszámtalan adomákat s ez osztály a jó budai nyárs-polgárság vala; ama faj, mely 48 óta jóformán ki-halt, de kortársa, szemtanuja vala Sándor legvak-merőbb lovagkisérleteinek; nevével ijeszgettegyermekeit s ha a többnyire feltűnő öltönyhenlovagló gróffal találkoztak, messzire kitértek előle.A magas cylinder, a vörös pamut esernyő, a lé-czes rácsozat és magas keritőfal mindmegannyitárgy volt egy-egy ügyes koczkáztatott ugra-tásra: a nyárspolgár meg nem volt barátja a kocz-káztatásnak.

A budai várpalotába vezető lépcsőzet, akeritŐ várfal és kövezetlen György-tere mindtudna beszélni Sándor gróf lovagkalandjairól.

A munka czime: „Esr-ményuk életemhői;"raj-zolta ifjukoru barátom, Prestl I. G. Barátjainakemlékül ajánlja gr. Sándor Móricz." öt osztályra,mindegyik ötven lappal volt tervezve akként, hogymagyar, német ég franczia szöveggel 250 példány-ban jelenjék meg s könyvárusi forgalomba nembocsátva, csupán a gróf baratjai közt osztassékszét. Eddig három nyelven csak az első osztályjelent meg; s német szöveggel a másodiknak isegy példánya.

A diszes toku alb'ini lapj .i folio alakúak sezeken Prestl gyakorlott, ügyes rajzóna életteljes

és hű, erősen kidomborodó mozgékony alakokbantünteti szemünk elé a mindig bátor, gyakran vak-merő, sokszor hajmeresztő lovasjeleneteket.

Sándor gróf lovaskalandjai zsenge fiatalságá-ban kezdődnek s egyszerű, nem, vagy roszul sike-rült ugratásokból lassan-lassan életkoczkáztatás-sal járó vakmerő kísérletekké válnak, kihívásáváa sorsnak, mit csak a páratlan lovasszenvedélyképes némileg menteni. Nem lesz érdektelen, ha agróf merész lovagkalandjaiból néhányat előso-rolunk.

Első ugratási kísérlete első lován, egy többlábnyi magas szilárd korláton át a budai város-majorban volt, mily alkalommal a ló elejével át-vetette ugyan magát a korláton, de hátulja vék-nyával függve maradt; függve maga a fiatal lovagis, hasztalan ütve verve lovát, hogy tultegye őt akorláton. — Majd Csinos nevű kedvencz vasdereslovával átszökött egy lajtorján, mely a kastélyudvarából kitolt kocsiból kiállott.

Sok bajt okozott neki egy bárd olatlan, Gra-nicus nevű lova mely egy izben le akarta gazdá-ját vetni, s miután mindent haszontalanul kisértettmeg, utolsó fogásával a falhoz horzsolta. A grófjobb czombjából már csurgott a vér, de nemengedett, s végre is a ló fáradt ki; ugyanis, miu-tán ezen kísérlete is meghiúsult, vak dühébenbeleharapott egy útjába eső házkapuba. — Ugyan-ezen lova máskor egy tüzes féktelen hatos fogatközé vitte lovasát. A megzavart hat szilaj lórúgott, kapált, harapott, mig a lovas nagy szeren-csésen és sértetlenül kibontakozott; de Granicustelérte sorsa, mert csúfosan össze-vissza rúgva 8harapva menekült csak meg a bonyodalomból

Mulatságos jelenet volt Sándor gr. nyargalásagr. Szápárv félszemü szürkéjén, melyet egyszerűfékkel i\7. akkor még kövezetlen budai sz. Györgyterén lovagolt. Az egyik kantárszár elszakadt sigy kénytelen volt a lovat szüntelen körben for-gatni. Á biztosság azonban, melvlyel az egyenet-len talajon vágtatott s a kitartás, melyet az alatttanúsított, a 1 \ megvásárlására bírtak. Nem iscsalódott várakozásában; mert e félig lejárt lómég hihetlen szolgálatokat tőn urának. Egy na-pon Ráróról Görbe s vissza vitte sebes vágtatva,összesen húsz óra alatt. Máskor meg a budai Sán-dor palotától Biára 40 perez alatt vágtatott gaz-dájával.

Egy izben Zedtvitz gróftól 250 aranyon vettegy 16°.; markos angol lovat. Két héttel utánanővérét, Festetics Vilma gróf né t kisérte RárórólGyőrbe. Visszalovagolván, a ló fejét kezdé rázni,a leggyorsabb vágtatás közben rögtön megállottés halva rogyott össze. A gróf gödörbe bukott,melyből csak lovásza segélyével menekülhetett.Miután a hullát terhétől megszabaditák, mindket-ten együtt az úgynevezett Szápáry szürkére kap-tak s haza baktattak.

A Ferdinánd-huszárezred parancsnoka, Zahns a Bajnán öszpontoaitott szakasz tisztjei jeLnlé-tében Sándor gróf egy telivér angol lovat akartbemutatni, szőrén ülve, egyszerű féken. A lóváratlanul megbokrosodott, lovasát sebesvágtatvaelragadta, s vitte a falu kutjához, hol az itatásrólhazatérő ökrökkel találkoztak. Az ökrök meg-riadva, futásnak eredtek, de a száguldó mén vil-lámgyorsasággal beérte, az elsőn szerencsésenátugrott, azonban a m ísikon felbukott. Lovasakeresztül esett fején, s oly erős agyr izkódástszenvedett, hogy több órára szellemi működéseön udatát elveszte, habár teste meg nem tagadtaa szolgálatot. Gyalog ment haza, megebédelt, deminderről mit sem tudott; azonkívül jobb válla ismegsérült, s karját több hétig kénytelen voltburokban tartani.

Ugyancsak szerencsés, habár veszélyes ugrásttett a Makacs nevű arab kanczán a gyarmativadászlaknál. A ló egy közönséges ajtó félfájaközött keresztülugrott a vagy három lábnyirácsozaton, lovasa pedig a rohanás erejénél fogvaneki röpítve a keresztfának, azt mellével széttörteés még sem érte baj.

Hasszán nevű ménlovat vett báró Wesselényizsibói méneséből, 40 1 darab aranyon, a királynékoronázási ünnepélyére. De Hasszán rnakacHkod-ván, görnyedt háttal mindnégy lábával egyszerreaddig ugrott, mig lovasát leterité, ki a bukÚ8 ál-tal szenvedett zúzás következtében három hétigélethalál közt feküdt Győrben, a nagy kínokatszenvedvén, sokáig nem ülhetett lóra.

Komikus jelenet színhelye volt a rárói kas-tély. Az ottani kapusné módnélkül félt a lovaktól.Sándor gróf Őt e félelemből kigyóiíyitandó, kéthuszárja által korlátnak lefogatván,~ azzal ijeszt-geté hogy lovával átugratja. Neki, neki vágtarotcs minthogy a kapusné mindannyiszor sikolt va

80

hunyta be szemét, a műtét után meg volt arrólgyőződve, hogy a gróf hétszer ugratta át.

Bécsben hires hatos f<'ga ot tartott a gróf,melylyel a Práterben nem egy nehéz fordulatotvitt véghez. Egy izben a kocsiknak szánt fasorbanhárom bérkocsist egymásmellé állított; ezek kö-zül a középső kihajtott, Sándor gróf pedig 200lépésnyi távolból kiállván, sebes vágtatva keresz-tül hajtott a helyben maradt két bérkocsi közötta nélkül, hogy egyiket is érintette volna.

Egyik legkedvesebb lova volt a Tatár, me-lyen Pöstyénben a fürdőház mellől a már megin-dult kompba egy hatalmas szökéssel apartról beleugrott. Tatárt se tűz se vas nem riasztotta vissza.A Győrbe vivő hídon gazdáját sebes lovaglásamiatt az őrök fel akarták tartóztatni keresztbe ve-tett szuronyaikkal; Tatár ez élő gáton is átszö-kött s gazdáját megszabadította.

A gróf más alkalommal Pöstyén környékéntett sétalovaglás alkalmával eltévedt az erdőben,a széles árkon átvezető hidat eltéveszté s hosszaskeresés után rábukkant egy gyalogösvényre s azárkon átvetett, hidtalpul szolgálandó négy fara-gatlan cserfatörzsre. Az átjárás gyalog ember ál-tal is csak ügygyei bajjal volt használható, mertaz egyes törzsek között körülbelül féllábnyi hézagtátongott. Tatár mindamellett ügyes kötéltánczosmódjára, elhatolt az egyik fatörzsön a kezdetlegeshid közepéig, itt azonban elveszte a sulyegyent slovasával együtt majdnem három ölnyi mélységbezuhant. Mégis, sár és iszapfürdőn kívül, egyéb bajnem érte a merész vállalkozókat.

Egy izben a gróf Ráróból Győrbe lovagol-ván, Zámoly s Újfalu közt a kis Csallóközt képzőDuna ágát érte. Tatárral a vizbe ugratott, hogyátusztasson. Már már partot ért, midőn a hullámlováról lesodorta s úszva kényszerité kimenekülni.Tatár a túlparton maradt lovászhoz úszott vissza,ki a gróf balesetét látva, sehogy sem akará példá-ját követni; végre is két órai kerülettel a győrikomphoz nyargalt, időt engedve urának, hogy ahő nyári napon ruháit a nap sugarainál szánt-

Tatár a lépcsőn is ügyesen tudott járkálni,bizonyítja ezt, hogy egyszer fölnyergeive szo-bájába hozatta a gróf, s egész kényelemmel jöttle vele a budai palotája főlépcsőjén, kisérve ked-vencz kutyái hangos csaholásától, ezukrásza éstörpéje nagy csodálkozására. A budai várba ve-zető nagy lépcső akárhányszor sétája volt Tatár-nak és lovasának, nagy ijedtére a járókelőknek,kik félre vonulva a szokatlan látvány elől, falhozlapultak. A budai Györgyterét, Sándor gr. lovag-lásainak e rendes színhelyét pedig mindig csakhátulsólábain járta be Tatár.

Nagydíj ígérete mellett sikerült a grófnak nekiegyszer,hogy a hajósok ötTatarralegyüttazerösenzajló Dunán Pestre átvigyék. Pestre érve,Ígéreteszerint sógorát, Keglevich grófot akará megláto-gatni, de nem találta honn. Midőn Tatárral a fo-lyosóra ért, a ló a korláton át az első emeletről azudvarra akart vele ugrani, s a gróf az ágaskodólovat sarkon volt kénytelen megforditani a síkosmárvány lapokon, mert a folyosó mindössze há-rom láb széles volt. Újra dereglyén tért vissza,de a budai parthoz közeledve Tatár mindjobbannyugtalankodék, s végre is kikötés előtt ugrottki, mi által a csolnakot annyira megbillenté,hogy valamennyi evezős felbukott.

Egyik legremekebb ugrása Tatárnak, mégjelenleg is a nép száján él, s ez az volt, midőnSándor gr. Pesten a nagyhidutezában, két egy-mással versenyt hajtó kocsi közé szorult, s lovátmegsarkantyuzva, három egymás mellé fogott pa-rasztló feje fölött átugratott.

Kíváncsi tudni az olvasó, mi sorsa lett a sze-gény Tatárnak ? A nemes ló végre megtörve azidő viszontagságai s a sok merész kaland által,végre megrokkant, s meg is vakult. Gazdája hol-tig tartó nyugalomba tette. Egy izben midőn hatévi távollét után gazdája meglátta, épen itatnivitték; a gróf fölismerte kedvencz lovát s azonrivalgással fogadta, melyhez ugratások alkalmávalszoktatta volt. A hűséges vak ló még ekkor is avályút, mely előtt állt, rögtön átugorta.

Mind e lovas kaland, sőt még ennél több vanaz említett munkában 50 szép képen elősorolva,mely mellett hogy a magyarázó szöveg is a legna-gyobb mértékben érdekfeszitő, kétségtelen.

dunk, sőt azok a divat mindent magával ragadó ha-talmától felkarolva kvén, mi is kényszerülünkőket magunkévá tenni és fennen hidetni.

Egyike ezen fonákságnak a más európainyelvre le nem fordítható, és valódi ázsiai erede-tiségnek örvendő megszólitási czimiink hölgyeinkirányában: a ,,Nagysdd" szó.

Tngadhatlan, hogy keleti népfajunk ős typu-sában vannak a táblabirás világgal el nem teme-tett sallangos czimeink, de czim és rang utáni vá-gyunk is megalapítva. Fenekeljen azonban ez bármiben is, minthogy a nagy európai nemzetcaaládés a modern czivilizáczió tagjává fel vagyunkavatva, kell, hogy ennek szólásmódjaihoz idomít-suk magunkat, és ha azokat, mint nyelvünk szel-lemével ellenkezőket, szótárainkba hű lefordítás-ban fel sem veszszük is, legalább olyat nemondjjink, épen akkor, midőn igen műveltek ésudvariasak akarunk lenni, — a mi művelt euró-pai fogalmak szerint a jó izlés kritikáját ki nemállja.

Nem ismerek nemzetet, még a sallangos ésregényes grandezzájáról példabeszédként ismertspanyolt sem vevén ki, — mely a nőt a közönsé-ges társalgás folyamában „Nagysád" névvel szó-lítaná.

Az izlés és a valódi műveltség kívánalmainakegyedül megfelelő „Asszonyom,1' „Kisasszonyom!"megszólítás megfelel anémet „Frau, ésFrüulein,"a franczia „madame és mademoiselle" és az olasz„signora és signorina" elnevezéseknek; — és esorok iróját, ki több évet külföldön töltött, midőnhosszabb távollét után ismét hazaérkezett, való-ban kellemetlenül lepte meg a „Nagysád" meg-szólítás, a jelenkor ezen egyik csodás szülemé-nye. — Pedig nem hiszem, hogy a külföld bár-mely emiitett nemzete ne versenyezhetne velünka szépnemünk iránti lovagias bánásmódban. Ki

ismerné az érzelgésben túláradó német, anefinom, lovagias franczia és a szenvedélyességgeludvarló olasz udvarlót, lekötelező bánásmódját a_ _ . Í ....! fi ../n_..i n O g y a n á l u n k

Nagysád,szépnem irányában, a nélkül,stereotyp szólásformává vált „édesdrága Nagysád" eszébe is jutna?

A valódi és nem álműveltség korántsem ke-resett czimekkel, de érdeket felhívó szellemdus ésművelt társalgással nyeri meg egy társaskör, vagyegyesek vonzalmát. Sőt mennél inkább az igaziműveltség színvonalán áll valamely hölgy, — annálvonzóbb előtte a nemes egyszerűség, és vissza-utasítja ezen őt bábnak bélyegző üres felmagasz-talást.

De mondja tán valaki: miért annyi szó hétbetűért! az ártatlan „Nagysád" megszólítás nemváltoztat a helyzeten, sem a világ állapotján.Tökéletesen belátom ezen ellenvetés jogosult-ságát s tudom, hogy ennél nagyobb dolgokkal isbajlódhatnám, de az istenért, kerüljük végretársalgásunkban a gúnyt és iróniát felhívó ne-vetséges formákat. Minő szép az, midőn sok-szor az anyát és leányát egyszerre megáldjuka „nagysád" czimmel! Használjuk, nem bánom, a„nagysád" szót azok irányában, kiket e czim tör-vényesen megillet, vagy használják az alárendeltegyének fölebbvalóik irányában, de kedélyes tár-salgásunkat, egyenlők közti társadalmi érintkezé-sünket ne rutitsuk el üres czirnezgetésekkel, me-lyek tagadhatlanul még igen tulipános, barbárÍzlésre mutatnak. Művelt lelkű hölgyeinken a sor,hogy ők tegyék meg e tekintben az első lépést, saz üres ,,nagysád"-olást egyenesen tiltsák megköreikben. Mi pedig maradjunk meg a régi jóidőben divatozott, s a színpadi társalgásban mostis jól hangzó „asszonyom, asszonyság és kisasz- |szony" elnevezések mellett.

Korántsem tulajdonitok magamnak reforma-tori szerepet, de régen érzem szükségét, hogy ezentárgy körül gondolatimat elmondjam. Részemrőlabolitionistának, azaz a „nagysád" elnevezésesküdt ellenségének vallom magamat. *)

R. A.

fljyitramegye íróiról.

Néhány szó a „Nagysád" czimről.Vannak a közéletben téveszmék, gondolatok,

nyilatkozatok, melyeknek daczára, annak, hogysértők és kellemetlenül érintenek, ellent nemmon-

Nehány nappal ezelőtt kapván csak kezem-hez a Hazánk saKülföld újonnan keletkezett képeslap 3-ik számát, abban érdekkel olvastam a Ve-gyes czim alatt „Nyitramegye irói"-t. Azonbanmár első olvasásra pár csekélységnek látszóugyan, mindazáltal fontos hibát fedeztem fel benne.

*) A rósz szokás sokkal mélyebben gyökerezik már,semhogy megszűnését egyhamar remclhetnök. Pe megér-demli a folytonos üldözést s részünkről a legjobb sikertkívánjuk e felszólalásnak. — Szerk.

Fontosnak mondom annyiban, mennyiben iroda-lomtörténetünk épen azon tudomány, minél mégigen sok a hézagos, és ha e hézagokat hibás ada-íok terjesztése által még bővítjük is, akkor e tu-domány soha sem ér* el teljességre. E pár sorraltehát csak azt akarom elérni, hogy a mi az említettdolgozatban hibás: kiigazittassék, a hiányos 9netán kétes helyek pedig a kölcsönös eszmecsereáltal teljesen igazakul bizonyittassanak.

8 most térjünk feladatunkhoz. KaprinayIstván születési éve a közleményben 1717; nekemkét adat van birtokomban, mik közül az egyik1711-, a másik 1714-et állítja születési évéül; eztehát eddigelé nagy mértékben kétes hely s ittcsak azért jegyeztem meg, mivel magam is nagyonóhajtanám a biztos felvilágosítást. Benczés Dezső-Bernát szül. 1769-ben. A „Magyar- és Erdélyor-szág képekben" czimü mű Hl-ik kötetében Kele-csényi József, báró Mednyánszky Alajos utánDezsőnek két munkáját idézi 1764- és 1769-ből;következőleg írónk egyik műve születése előtt 5évvel, a másik pedig épen születési évében jelentmeg?! DesericzkyImre piarista szül. 1726.Én ré-szemről ily keresztnevü magyar irót nem ismerek,de ha mégis volt, az esetben Desericius (Dese-riczky) József Incze a sorozatból kimaradt, pedigméltán helyet foglalhatott volna! Ha ellenbensajtóhiba s Imre helyett Incze olvasandó, ugy má-sik hibába esik közlő, mert D. Incze nem 1726-ban,hanem igen is 1702-ben született Nyitrán. CsankyGábor nevénél a leírásban van némi eltérés Kele-csényi fentidézett dolgozatában, a mennyiben ottCsánki; ez utóbbi különben alig figyelmet ér-demlő csekélység.

Nem tudom, ha vájjon „összegyűjtő" csak aNyitramegyében szüléiteket közölte-e vagy ottlakottakat is? Ha csak az előbbi áll, ugy nem lá-tom át miért vannak közölve Lépis Bálint s Gusz-tinyi János, mint a kik Mednyánszky szerint csaklaktak Nyitamegyében s nem egyszersmind szü-lettek is. — A közlemény elején a fentidézett lapszerkesztője mondja, miszerint közlő „szíves voltösszegyűjteni Nyitramegye íróinak névsorát a leg-régíebbektől a legujabbakig;" ha így van a do-log: akkor miért nincs az irók „névsorá^-banBárány Pál, Bossányi András, Kereskényi Ádám,Sándor István, Samarjay János ref. superinten-dens, továbbá Hauderla, Szathmári Ötvös IstvánPray Gy., Klimo György, Bajza József (szláv író),B. Zay Mária stb. stb. ? Már ha az igen kívána-tos teljes szám állott közlő előtt, mindenesetrenagyobb figyelemmel kellett volna eljárnia.

Óhajtandó volna, ha közlő minélelőbb vála-szolna és a kétes adatokról értesítene bennünket;ugy hiszem, mind e tan barátai, mind a közönség,csak kedvesen venné a felvilágosításokat.

Eötvös Lajos*

EgyTdeg., ** (Drága katonák.) New-York városának

legújabban 13,000 katonát kell állítania. A várositanács óriási falragaszokban hívja fel mindazokat,kik katonák akarnak lenni s mindegyiknek 1000dollárnyi óriási összeget fizet. Hogy e kiadástfödözhesse, 4 milliónyi kölcsönt köt. Az ujonezoktöbbnyire német s ir bevándorlottak; a bennszü-lötteknek nem sok kedvök van a hadseregbe lé-pésre.

** (Vasúti balesetek.) Észak-Amerika egye-sült államaiban a legutóbbi tíz év alatt a vasuta-kon 1037 szerencsétlenség történt, melyeknél 1683személy halt meg, és 6700 megsebesült. Gőzhajó-kon ugyanazon idő alatt 224 szerencsétlenségtörtént, s ezekben 2997 egyén halt meg, és 1089sebesült.

— (A nap világereje.) Északamerikában Cam-bridgeben a Harward College csillagászintézetkitűnő csillagásza vizsgálatokat tett az iránt,hogy a nap világerejét megtudja. Ezen vizsgála-tok szerint a nap világereje

470,980-szor nagyobb, mint a teli hold világa,622,600,000-szer

3,828,350,800 „

5,970,500,000 „18,924,000,000-szor24,946,500,000 „25,586,500,000 „52,001,000,000

Venus világa legnagyobbfényében,

Jupiter világa középsze-rű szembenállásban,

Sirius világa,Centaurus «. j a világa,Lyea «-ja világa,Rigel világa,Spira világa.

E szerint tehát csak 470,980 teli hold, vagy622,600,000 oly fényes csillag, mint Venus stb.volna képes a napot pótolni. — Dr. B. L.

81

Melléklet a Vasárnapi Djság 7-ik számához 1865.

Irodalom és művészet.** (Az akadémiai jutalmakra beérkezett pá-

lyamunkák.) A múlt jan. 31-én az akadémiánaknégy pályázati határideje telt le. A bölcsészetiosztály Gorove-féle 30 aranyos föladatára négypályamunka érkezett be. Az első számúnak jel-igéje: „Nem a szavak tömöttségében, hanem azészlelet valódiságában található az igazság;" a 2.számúé: „To be or not to be;" a 3. számúé: „Nin-csen erő anyag nélkül;" a negyediknek, mely mind-össze két lapnyi és németül van írva, sem jeligéje,sem jeligés levélkéje, ennélfogva a pályázatból kiis záratott. — A természettudományi osztálynakVitéz-féle 40 aranyos föladatára:, mely Magyar-ország va°y Erdély valamely ásványának leírásátkívánja, egy pályamű érkezett be, következő je -igével- Minden ásvány összeköttetésben all rol-dunk át'álános történetével." Az emiitett pálya-munkák bírálás végett az illető osztályoknakadattak át. - A történeti osztály két pályázatára,melyek Görögország történetét s az ujabb neve-zetes utazók történetét kívánják, s ezúttal márharmadszor voltak kitűzve, ismét egy pályamunkasem érkezett be. E hölgydijas pályázatról a bi-zottság határozni fog, vájjon az említett pálya-feladatok újra kitüzessenek-e?

** (A Kisfaludy-társaság uj pályadíjai.) AKisfaludy-társaság f. é. febr. 6-ikán a következőkét'pályadijat t ü z t e k i : L ^Kívántatik az elegiaelmélete. Jutalma 25 arany. II. Tapasztaltatván,mennyire szűkében van irodalmunk más, fejlettebbirodalmakhoz képest, oly rövidebb költői fajta el-beszéléseknek, melyek, legfölebb két-három lapnyiterjedelemmel, tárgyukat ne krónikaszerüleg, shozzá csupán költői szóvirágákkal mintegy külső-leg fölcziczomázva, vagy lyrai ömlengéssel föl-eresztve, hanem lélektani alapon, a benső fejlődéstörvényei szerint, az elbeszélő műnem kerekded-sége, folytonossága, könnyüsége, saját nyelvemegtartásával, s távol minden balladái szökdelés-től," adnák elő; „Kívántatik rövid költői elbeszé-lés, akár komoly, akár vig s humoros nemben;akár történeti, akár mondái vagy adomái tárgyú"Jutalma 20 arany. A pályaművek beküldésénekhatárideje 1865 decz. 31-ke. Mind az idei pályá-zatnál, ugy most is csak önálló becscsel is biromunkák nyerhetnek dijat.

** (Koszoruzott pályamunkák.) A Kistaluüy-társaság által a „ballada elméletére-' kitűzött 50arany pályadijat, mint emiitettük, Greguss Ágostnyerte el. Ugyané pályázatnál a bírálók még egypályamüvet kiváló dicséretre méltattak f melymunka szerzője Dömötör János pesti ref. theo-logus.

** (Sipos Antal zongoraművész) néhány napmúlva két hangversenyt fog rendezni a nemzetiszínházban, melyek bizonyára élvezetes estéketfognak szerezni a zenekedvelő közönségnek, Sipos,mint köztudomású dolog, Liszt Ferencz egyikméltó tanítványa, s folytonos haladása után ítélve,egyszersmind méltó utóda is igyekszik lenni anagy mesternek.

** (Uj vidéki lap.) Máramaros-Szigeten ifj.Jura György engedélyt nyert, hogy SzilágyiIstván m.-szigeti főiskolai igazgató felelős szer-kesztősége alatt egy politikai, nemzetgazdászati stársaséleti hetilapot indíthasson meg. A lap czime

Máramaros" lesz, s apr. 1-én fog megindulni.** (Uj zenemüvek.) Rózsavölgyi és társa mű-

kereskedésében következő uj zeneművek jelentekmeg: l)Kranzchen-souvenier polka-mazur.DwSezJózsef karmestertől. Ara 80 kr. — 2) Fantasiesur un théme allemand. Leybach J.-től. Ára 90kr. — 3) Egy boldog pillanat. Futó visszaemléke-zések Erkel F. „Hunyady László" operájára; át-írta Kovaltsik Amat. Ara 80 kr. Mind a háromzenemű zongorára van letéve.

** (Azon zenei pályadíj,) melyet a pest-budaidalárda az egylet jelmondatára készítendő zene-műre kitűzött, most már 5 aranyra szaporodott.Ugyanis dr. Stockinger tanár és neje a dalárdaáltal kitűzött 3 aranyhoz meg két aranyat csa-toltak.

Egyház és iskola.** (Eladható egyházi vagyon.) Bonnáz Sán-

dor, csanádi püspöknek, mint hivatalosan jelen-tik, legfelsőbb helyen megengedték, hogy a tisza-

T Á R H Á Z .szabályozási költségek fedezésére, a püspökségtörzsvagyonához tartozó 417,590 ftnyi földteher-mentesitési tőkéből, 1865-dik évi január 1-tőlszámitandó 32 év alatt hasonló papírokban visz-szafizetendő 108,500 forintnyi részletet elárusít-hasson.

** (A pesti magyar k. egyetemi szülkórodán)az uj bábászati tanfolyam, valamint az uj szülöt-tek s csecsemők ápolásáról az előadások folyó évmárczius hó l-jén kezdődnek. A tannyelv magyarés német.

— (A pesti kir. kath. fögymnáziumban) azidei félévi vizsgálatok f. hó 23-án d. e. 8 órakorveszik kezdetüket. A bejelentések f. hó 20-ig azigazgatósági irodában eszközölhetők. Pest, 1865.febr. 6-án. — Dr. Rómer Flóris, igazgató.

** (Az orvosi egyetemnél a belgyógyászatitanszékért,) mely Sauer halála óta még folyvástbetöltetlen, tizen folyamodtak. Ezek közöl az or-vosi kar tanártestületének többsége Wagner Já-nos tr. nyilvános rendes tanárt, Poor Imre tr.magántanárt és kórházi főorvost, Gebhardt Lajostr. magántanárt és kórházi főorvost, továbbáGy'óry Albert tudort jelölte ki. - A nagytekin-tetü egyetemi tanács hármas kijelölése Poor, Geb-hardt és kolozsvári tanár tr. Balogh Kálmánraesett. — A nm. magy. kir. helytartótanács pediga következőleg tette a hármas kijelölést: Wagner,Poor, Győry. E kijelölések most, mintegy háromhét óta, a nm. magy. kir. korlátnoksághoz, illető-leg Ő Felségéhez vannak fölterjesztve, hogy akinevezés megtörténjék.

** (Tanár-kinevezés.) Porszász József budaiegyetemi tanársegédet a korlátnokság a szegedialreái iskolába tanárrá nevezte ki.

** (A nagyszombati gymnáziumot) a hg. prí-más ő emja Észtergomba szándékozik áttétetni.A nagyszombatiak lépéseket tettek, hogy váro-suk el ne veszítse a gymnáziumot, de mindeddighiába.

Ipar, gazdaság, kereskedés.Ji (A pesti kereskedelmi kamara a szabad-

kereskedelemről.) Az angol kereskedelmi kamarákiratára a bécsi válasz elvileg a szabadkereskede-lem mellett nyilatkozik ugyan, de a rendszerelfogadtatását oly feltételekhez köti, melyek aztbizonytalan távolba halasztják. Ellenben a pestikamara véleményadásának már legelején, mint„Magyarország érdekeinek képviselője" feltétle-nül a szabadkereskedelmi rendszer rögtöni teste-sitése mellett nyilatkozik, miután Magyarországjólléte mindenekelőtt földtermeivényeinek ked-vező feltételek mellett való értékesithetésétől, ésaz ipartermeivények jutányos beszerezhetésétőlfuga-, míg az ország iparának állapota még nemjoo-os'itha't védvámra. E mellett azonban a kamaratiltakozik az ellen, mintha nagyszerű és sok oldalúiparnak felvirágozását nem tartaná kívánatosnaka birodalom keleti részére nézve is; nem csupánkívánatosnak tartja ezt, hanem feladatának tüzteki oly iparágak előmozdítását, melyek saját nyerstermeivényeink feldolgozásával foglalkoznak éskedvező üzleti körülmények által segittetnek elős melyek helyzete átalában olyan, hogy remélnilehet miszerint a külfölddel kiállják a versenyt.

jt (Pesti liszt-csarnok.) A budapesti műmal-mok tulajdonosai, hirszerint liszt-csarnokot szán-dékoznak létesíteni, s e végből már legközelebbtanácskozást is fognak tartani. Czélja a lisztforga-lom élénkítése lenne, s egyszersmind a minőség ésárak tekintetében bizonyos egyöntetűség elérése.

j) (Eperfa-tenyésztés.) A bajárhalmi tanyaiiskola tanítója, Sperlák János, mint a „Sz. H."írja, minden évben több ezer fát és csemetét adel ernyedetlen szorgalommal ápolt faiskolájából.E napokban is Csanádmegye 6000 darab eperfátvásároltatott tőle. Ha e szorgalmas tanító példá-ját a tcbbi is követné, talán a meg nemélhetés el-leni panaszok is szűnnének; a lakosság pedigkönnyebben jutván ültetni való fához, a fanövesz-tés is nagyobb mértékben terjedne.

Közintézetek, egyletek.? ** (A magyar tud. akadémia) bölcsészeti,

törvénytudományi és történelmi osztályainak febr.6-án tartott ülésében először Horváth Czyrill r. t.

értekezett a cartesianismusnak bölcsészeti főéivéről: Cogito, ergo sum = gondolkozom, tehátvagyok. — Ezután Henszlmann Imre lev. tag elő-adása következett, ki Kanitz Ferencz hazánkfiá-nak „Serbiens byzantinische Monumente" czimüdíszmunkáját ismertette. A két előadást összesülés követte, melyben Csengery Antal jegyző föl-olvasta gr. Pálffy Mór, kir. helytartó levelét,melyben gr. Mikó Imrének igazgatótanácsi taggá,s Arany Jánosnak titkárrá történt megválasztá-sát megerősíti. — Ezután a titoknok, Arany Já-nos a beérkezett pályamunkákat jelenté be.

— (Kisfaludy-társaság.) Arany János urigazgatói hivataláról lemondván, a Kisfaludy-társaság az igazgatással alulirt titkárát bízta meg.Felkéretnek ennélfogva a Kisfaludy-társaság pár-tolói, hogy évi dijaikat, a hazai irók, hogy mun-káikat, s átalában mindazok, kik a Kisfaludy-társasággal érintkezni óhajtanak, hogy közlemé-nyeiket ezentúl alulírotthoz szíveskedjenek intézni.Pesten, febr. 7-kén 1865. — Greguss Ágost titkár,mint helyettes igazgató. (Al-Dunasor 22. sz.)

** (A pesti epyetemi könyvtárnál) több czél-szerü uj intézkedést hoztak be. így az olvasó-ter-meket gázcsövekkel látták el, s a délutáni órákatestére tették át; így a termek most d. e. 9 órától12-ig, d. u. télen 5-től 8-ig, nyáron 4-től 7-igvannak nyitva. Az eddig szokásban volt hétfőiszünetet megszüntették, s helyette a már azelőttis divatozott augusztusi nagy szünethez mégszeptember hónapot csatolták. A közönség neta-láni használatára a termekben panaszkönyv is vankitéve s remélhető, hogy nemsokára szakezimtáris lesz készen a közhasználatra.

** (A pesti szegény-gyermekkórhází egylet) f.febr. 25-én délután 5 órakor a magyar akadémiatermében közgyűlést tart, melynek tárgyai lesz-nek : 1) A múlt évi közgyűlés jegyzőkönyve. 2)Az igazgató-választmány jelentése. 3) Az igazgatófőorvos jelentése. 4) Az egyleti tisztviselők ésigazgató-választmány újra választása. 5) Az alap-szabályok módosításának tárgya. 6) A tervezettsorsjáték. 7) A számadások megyizsgálása felettirendelkezés. 8) A netaláni indítványok.

** (A pesti testgyakorló-egylet) 1864. évreszóló évkönyve szerint az egyletnek összesen 41alapitója van, s alapítványi tőkéje: 3722 ft. 75kr. készpénzben, és 5905 ft. kötvényekben. Azegylet pártfogója: gr. Zichy-Ferraris Manó, el-nök: gróf Szapáry Antal. A főtanitó: Clair Ignácz,A bevétel 1864-ben összesen 1948 ft. 84 krt tett,melyből a kiadások levonása után, 1865. jan 1-én147 ft. 27 kr. maradt. A lefolyt évben az egylet-nek 198 tanítványa volt, ezeK közül 163 fiu és35 leány.

** (A pesti áru- és értékbörze választmánya)ujabb választás folytán következő tagokból ál l :Kochmeister Frigyes, egyúttal elnök, StrasserAlajos, Wahrmann Mór, Lányi J., Aebly Adolf,Flesch Mór, Medecz József, Ullmann G. M., Sem-ler Fr., Kunewalder Lipót, Deutsch Károly, Ku-nig Lipót, Deutsch Bernát, Jellinek Mór, MűnkMór, Gruber Jakab, Kohen J. J., Holl F.

** (Az aradi lóvé szegy let) múlt vasárnap tar-totta tisztújító közgyűlését. Elnökévé b. SimonyiLajost választotta. Egy tiszteleti tagot is válasz-tott: Deák Ferenczet.

** (A szegzárdi takaréktár társulata) rendesévi közgyűlését folyó évi márczius 2-dik napjánreggelAo órakor tartandja Szegzáxdon saját há-zában, és intézeti helyiségében. A gyűlés tárgyailesznek: a) a lefolyt 186t-ik év üzleteredményé-ről szóló jelentés és ennek folytán az évi osztalékmeghatározása, egyéb választmányi javaslatokrólintézkedés, b) a választmány megválasztása.

** (Takarékmagtári gyámegylet.) Hód-Mező-Vásárhelyről írják a ,,M. Sajtó"-nak, hogy ott ahelvét hitvallásuak belső hivatalnokai u. m. lelké-szek, tanárok, elemi tanítók, énekvezérek stb. ta-karékmagtári gyámegyletet alakítottak, melynekföladata lesz, az önhibájukon kívül elnyomorodottegyházi hivatalnokok, vagy haláluk esetében azoközvegyeinek és árváinak gyámolitása; az egylet-nek tagja lehet a protestáns testvéregyház mindenbelső hivatalnoka, ha az egylet magtárába éven-kint egy köböl tiszta rostált búzát, egy köböl ros-tált árpát, a pénztárba pedio1 1 ftot tesz be.

Balesetek, elemi csapások.*• (Viz-áradás.) Fekete-Tóthról irják a

„Hon"-nak, hogy a Fekete-Körös jan. 26-ánpartjait elszaggatván, több helységnek, s egyesnagybirtokosoknak nagy kárt okozott. Az őszivetések lábnyi magas vizben állanak, s a kár majdcsak a viz elvonulása után lesz látható. A múltévben megkezdették ugyan a partépitkezést, deegyik szomszéd mezőváros földbirtokosai, a kisa-játítás alkalmával túlságos árakat követeltek föld-jeikért, s igy a szabályozó társulat kénytelen volta munkát felfüggeszteni. E körülménynek köszö-nik most a rémitő károkat.

Mi újság?** (Az akadémiai album ügyében) báró Eöt-

vös József ujabb fölhivást intéz az akadémia tag-jaihoz, hogy a kik személyesen meg nem jelenhet-nek, legalább arczképeiket siessenek SchreckerIgnácz pesti fényképészhez beküldeni. Tekintveazt, hogy a kérdéses album az akadémia palotájá-nak ünnepélyes megnyitásakor a magyar tudóstársaságnak valamennyi életben levő tagját ma-gában foglalná: felette becses és érdekes em-lék lenne az utókor számára. Különben az albumjövedelme is az irói segélyegylet gyarapitásáravan fölajánlva.

** (Húsz évi adómentességért) folyamodott anm. korlátnoksághoz Pestvárosa az al-dunapartonés váczi-uton építendő uj házai számára, azon ok-ból, hogy telkeinek annál biztosabban vevőt kap-jon. Azonban tagadó választ kapott. Most egye-nesen 0 Felségéhez szándékozik folyamodni, sátalános a hit, hogy azt meg is fogja nyerni, mi-után Bécs, a vár helyén nyert építkezési terüle-ten, 30 évi adómentességet élvez.

** (Ezüst menyegző.) Székács József superin-tendens e hó 9-ikén ünnepié boldog házassága25-dik évnapját. Ez alkalommal az ág. hitv. egy-házhoz tartozó pesti nők, mintegy kétszázan, apéldás feleséget és anyát egy diszes albummal lep-ték meg, mely fényképeiket foglalja magában. Azalbum diszes czimlapja Heckenast nyomdájábankészült és igy szól: „Tiszteleti emlék főtiszt. Szé-kács Józsefné asszony febr. 9-dikei ezüst menyegzőjére, pesti ág. ev. nőktől, MDCCCLXV."

** (Megszökött lovagnö.) A. Suhr-féle czirkuselső legügyesebb lovagnője, az amerikai missMargarethe, Pestről nyom nélkül eltűnt. A szinlapmindig „hires raűszököncz"-nek nevezte. Megfe-lelt czimének.

** (Öngyilkosság.) Egy pesti kereskedősegéda ki eddig a legvidámabban farsangolt, e hó 7-éuagyonlőtte magát.

** (A Tisza és Maros áradása.) A Tisza víz-állása a múlt hó végén naponkint észrevehetőenmagasodott. IgyNaménynál jan. 24—28-ig 4 ölet,5 kiivelvket; Tokajnál 20—28-ig ti ölet; Szeged-nél pedig 26-kdtól febr. l-ig 6 ölet 1 hüvelyketnőtt. A Maros, mely szintén árad, jan. 30-án reg-geltől estig 3 ölet nőtt. Veszélytől még nem tarta-nak ugyan, de ha a nagy havak gyorsan olvadnjkezdenének, e korai áradás aggodalmat okozhatna.

*"* (Tolvajfogó kompkötél.)A szegedi kompkö-tél egyik közelebbi éjjel tolvajokat fogott. Az ot-tani lap szerint az eset következő. A tiszapartonegy éjjel segélykiáltásokat hallottak, s észrevet-ték, hogy báróin férfi a Tisza közepén a kompkö-télbe fogózva küzd az elmerülés ellen. Megmenté-sökre siettek, s midőn az átázottaktól az eset föl-világositását kérték , kubikosoknak adták kimagukat, s elmondták, hogy Algyőnél egy particsónakot találva, gyalog utjok könnyítésére aztlefoglalák. A megmentettek egyike már ekkor arévháztól megszökött, a másik kettőt azonbanmint csónaktolvajokat letartóztatták. Történt pe-dig, hogy azon éjjelről egy házásást is jelentet-tek be. A biztosnak e történet a kompkötélenakadtakat eszébe juttatá s gyanúja nem is voltalaptalan. Erélyesebb vallatás után kitűnt, hogy

semmi

82

a ház fölverését ők követték el, s a lopott holmi-kat egy a város alatt eloldott s ezen czélra márelőre kijelölt csónakra rakván, a Tiszán az alsó-városra akarták szállítani. Azonban a kompkötél-ben megakadtak, s mielőtt átcsúszhattak volna,alattuk a csónak a viz sebessége miatt felfordults a lopott tárgyak elmerültek.

** (Az első gözmozdonyt Erdélyben) mostjanuárban szállították be, még pedig nem a sze- !beni, hanem a nagyvárad-kolozsvári vonalon, hat jerdélyi ökörtől és két lótól vonva, a cs. sóba- |nyákba. A 100 mázsánál nehezebb mozdony szál-litására a hidakat hivatalosan megvizsgáltatták,hogy rajtok baj nélkül áthaladhasson. Egy útbaneső város tanácsa is megkapta az erre vonatkozórendeletet, s a dolgot szokás szerint előbb jólmegfontolva, egy pár szakértőt küldött a határ-ban levő hid megvizsgálására. De meghasonlottak Ia vélemények, mert míg az egyik nem tar-totta az átvánulást veszélyesnek, a másik sehogysem akarta magára vállalni a felelősséget. Egy-mást érték azután egyéb jelenlevők elmésnél el-mésebb javaslatai, midőn a heves vitát egy vám-szedő következőleg döntötte el: „Sohse fáradjanakaz urak, az a bizonyos masina még tegnap haj-nalban átvonult a hidon s nem történt biz annak

baja; azóta már meg is pihent valahol."(Halálozás.) Báró Podmaniczky László e

hó 4-ikén, tevékeny életének 73-ik évében Pestenelhunyt. Hűlt porait Keresztúrra a családi sír-boltba szállították.

** (Halálozás.) Jankovics István jan. 25-én,példás életének 72-ik évében Terezováczon meg-halt s tetemei 27-én tétettek le ugyanott a nem-zetségi sírboltba.

** (Halálozás.) A hazának egy hü fia, péliNagy András, jan. 31-dikén, élete 08-dik évébenjobb életre szenderült, hűlt tetemei messze vidé-kekről összesereglett számos tisztelői kiséretében,február 4-dikén tétettek le Barsmegyében Bajkána családi sírboltba öröknyugalomra. Béke ham-vaira !

Nemzeti színház.Péntek, febr. 3. „A haramiák." Szomorujá-

ték 5 felv. Schillertől.Szombat, febr. 4. „Borgia I*ucretia." Opera

3 felv. Donizettitől.Vasárnap, febr. 5. „Téli rege." Színjáték 5

felv. Irta Shakspeare.Hétfő, febr. 6. „Egy szegény ifjú története."

Szinmű 5 felv. Irta Feuillet Oktáv.Kedd, febr. 7. „Lalla Roukh.'- Regényes

opera 2 felv. Dávid Pelicziántól.Szerda, febr. 8. „Villemer marquis." Először.

Szinmű 4 felv. Irta Sand György. ForditottaSzerdahelyi Kálmán. A kitűnő franczia regényíróe drámáját hasonczimü regénye után dolgozta ki,mely magyar forditásban is megjelent. Müveujabb bizonyság arra, hogy a regényt nem lehetjó drámává alakitni át. A mi ott a legszebb része-két képezi, a drámai alakban a legtöbbször telje-sen elvész, vagy épen a mű hátrányára szolgál.De a már alapjában hibás darabon is meglátsza-nak a fényes tehetség nyomai, s a szép nyelv,ügyes kidolgozás meglepő fordulatok mindvégigfeszült érdekeltségben tartották a mi közönségün-ket is, csak a végkifejlés nem volt ki elégitő, melyaz egészben legkevesbbé sikerült. A tetszés elő-idézésében nem csekély része volt színészeinkiparkodásának. Főleg Szerdahelyit kell kiemel-nünk, kit a gondos és tiszta fordításért is dicséretillet.

Csütörtök, febr. 9. „Próféti." Opera 5felv. Irta Seribe, zenéjét Meyerbeer.

Szerkesztői mondanivaló.7545. Felső-M.-Ujvár. Sz. G. Igen sajnáljuk, hogy a

hiányzó számokat kiadó-hivatalunkban többé nem találhat-tuk. De talán más utón még birtokába juthatunk s azután

tüstént elküldjük. A jelen szűk idókbera nagy szá«nu felespéldányokat nem nyomathattunk, de az előfizetem eredménymégis jóval tulhaladá várakozásunkat s igy törte'nt hogyez évi első számainkkal a „P. U." elkésett előfizetőinekmár nem szolgálhatunk. A „V. U."ból ae'hány teljes pél-dánynyal még rendelkezhetünk. — Lapunk régibb évfolyamai mind elkeltek s árok kiadó-hivatalunk utián faidalom, nem rendelhetők meg. Azok megszerzése most márcsak magán utón szerezhető meg. Ön kivánatát ide jegyez-zük, azon reményben, hogy a k ; n e k ; l e l a d ö é v f ^ m a ivannak azokat nálunk a feltetelekkel egvütt bejelenthesse:i«™"fe-r«í'"fc: VTTr ,UJSág," 1 8 5 O«55 évi egészes1856 első félév, a Pol. Ujdons. 1855 évi egész és I86« elsőfelevi folyama.

7546. Kolozsvár P. A. A figyelmeztetést köszönettels teljes meltánylattal fogadtuk. Az illető munkát valószí-nűleg meg fogjuk találni az itteni könyvtárakban vagy a zantiquariuS;»knál. Kedvezőtlen esetben igénybe Wiuk vennia szíves ajánlatot. e J

7547. Győr. Izr. föisk. tan. testület. A méltányló sorokat örömmel olvastuk, sóhajtjuk, hogy az ott nyilatkozóeróTbü iíT é S ' k ö z ü F ? i n k i r á n t i érdekeltség mindinkábberosbuljon s végre óhajtott gyümölcsöket teremjen

7548 Kisújszállás. T. j . Az ügyet ön levele elolva-sása után az illető szerkesztő azonnal egész készségei el-

^ t i g Ö" JOg°S ÍgéDyeÍ m°S t már kÍgg7549. Pest. B. K. A czikk a kiadandók sorozatába vaniktatva.7550. . r c z . N e m kivonhatja ön azt ko-

molyan, hogy oly vitát, mely m á s lapokban kezdődött sfolyt (meg pedig nagyon helyi é s m a g á n é r d e k ü tárgy f0.ott,) most egyszerre, olvasóink nagy csodálkozására, a mi

lapunkba ültessük át. Nem ismerjük ugyan az előzménye-ket; deugy tetszik nekünk hogy a z ügy nem vesztenesemmit ha e sok szóval irt feleselés egyátalában sehol semjelennek meg. Némi értelme pedig egyedül ama más lapok-ban lehet. ¥

7551. Pest. B. M. L. Azon reményben, hogy a czikkcsupán magán tudomásunk czéljából Íratott, nem tagadhat-juk meg tőle a méltánylatot. Különben más szempont aláesnék. Csak azt nem értjük, hogy mikép lehetett egy em-ber dicséretéből egy másik érdemeinek kisebbítését kiol-vasni.

7552. Pest. R. I. Fogadja szives üdvözletünket. Azajánlatot elvben örömmel fogadjuk, s csak az a kérdésmennyire fog majd a forma s tartalom lapunk bevett mo-dorával megegyezni?

SAKKJÁTÉK.267-iksz.f. —Vekerle Lászlótól (Pesten)

Sötét.

gb c d e fVilágos.

Világos indul, s 3-ik lépésre matot mond.

A 262-dik számú feladvány megfejtése.(Szerző megfejtése szerint.)

Világos. Sötét. j Világos. A) Sötét.1. Hh5-g7 Fg2-hSA): 1 Vh8-g7:2. Vh2-hl Fa7-b8 \ 2. Vh2-h5 e7-eö3. Hg7-e6 Fh3-eb: : 3. Vh5-dl tetsz. sz.4. Vhl-h8:fmat. j 4. K-v V-fmat.

Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp József.Nagyváradon: Pál Rezső — Sárospatakon: H. Nagy La-jos. Homolya Kálmán. — Misknlczon: Czenthe József. —Hevesen : Tilkovszky F. — Pesten : Rózsaági Márton.— A pesti sakk-kör. — Budán: Schmidt János.

E kitűnő szép feladványnál, mint sajnálattal látjuk,1. V—gl 2. F—e6 3. V - f l stb. lépések is czélhozvezetnek.

Hónapi-éshetinap

12131415161718

VasárHétfőKeddSzerdaCsőt.Pont.Szomb

Katholikus ésH

Protestánsnaptár

FebruárA Hetvened v.Agáb, BarnaBálintFaustinJulianaDonátSimon, Flávián

A Hetv. vas.BarnikaBálintGyörgyeJulianaTeodulConcordia

E T I - N A P T Á IGörög-orosz

naptár| Január (ó)31V Hetven, v.

1 FebruárSKriszt.bem.3 Simon, Anna4 Izidor5 Agatha6 Bukol pápa

IzraelitáknaptaraSebat

16 Izsájás1718 Izrael192021 Izsák22 Sabbath

R.

hossza

6.

10101010101010

IloldfénjvaKozasok. (J Utolsó negyed 18-án, 10 óra

p-

46

1014162024

N a pkél

6.

7777777

p-

1315?10

8753

nyűg.

ó.

h6

5555

p-

17182022n2527

54 perczkor este.

i jhossza

6.

13131313131313

p-

56545046444036

H ekél

6.

789

1011*0

p-

3131313133*

34

) 1 C1nyíig.

6.

778899

10

p-

28531743

93914

TARTALOM.Bernáth Zsigmond (arczkép). — Mátyás hire. Bolgár

Emil. — A jurátus-világból (folytatás). Pálffy Albert. —Eperjes város jelene és múltja (képpel).— Egy bátor állat-szeliditó (képpel). — Hírlapirodalmunk a 19-ik században(folyt). Szinnytsy József- — A magyar akadémia palotája(folyt.). - Gróf Sándor Móricz^kalandjai. — Néhány szóa „Nagysád"' ezimről. B. A.— Nyitramegye íróiról.EötvösLajos. Egyveleg. — Tárház: Irodalom és művészet. —Egyház és iskola. — Ipar, gazdaság, kereskedés. — Köz-intézetek, egyletek. — Balesetek, elemi csapások. — Miújság? — Nemzeti színház. — Szerkesztői mondanivaló— Sakkjáték. — Heti naptár.

Felelős szerkesztő Pakli Albert.(Lakik magyar-uteza 1. sz.)

HIRDETÉSEK.

R0B-LAFFECT5URFranczia-, Osztrák-, Oroszország- és Bel-giumban egyedül elismert tulajdonságairólkellő felvilágosítást nyújt a minden könyv-árusnál és ügynököknél kapható ily ezimüröpirat : „Brochüre über die vegetabilischeHeilmethode des Dr. Boyveau-Laílecteur."

A Rob-Laffectcur, melynek hathatóságacsaknem évszázad óta el van ismerve — vér-tisztitó növényi szörp, mert könnyen emészt-hető és ízlésre nézve igen kellemes. EzenRob a bőrbetegségek, valamint átalában amegrongált nedvek és vér által előidézettbajok gyógyítására, minden ország legelsőorvosai által a legjobban ajánltatik.

Aszárczagyökérböl készült hashajtó ször-pöt (Syrup Sassaparilla) stb. messze fölül-múlja, s egyszersmind helyettesíti a hal-májolajat (Leberthran), az antiscorbuticusszörpöt, valamint a hamiblagot is (Jod-Kalium).

E vértisztitó növényi szörp csak akkorvalódi, ha ezen aláírással van ellátva : „Gi-randeau de St. Gervais." Alaposan ésrövid idő alatt minden egyéb merkuriálisanyagok használata nélkül, gyógyít ujabbés elévült ragályos nyavalyákat.

Kapható PESTEN : T ö r ö k J ó z s e fgyógyszerész urnái a király-utezában 7. sz.BUDÁN : Bakats L. V. udvari gyógyszer-tárában. TEMESVÁHOTT : Pecher J. E.

S(F*" A központi raktár létezik Parisban,dr. G i r a n d e a u de St. Gervais-nél, rueRicher, nro. 12. — Hamisítások ellen óvástétetik. Minden előforduló esetekben a sza-lag elkérendő, melylyel a dugasz borítvavan, és melyen az aláírás: Girandeau St. Ger-vais találtatik. 710 (17—24)

® ^ Friss *&$

VETŐMAGVAK,es magyar I

úgymint:Lóhere, valódi franczia

luezerna.Lóhere, stájer vörös.K«'ti here, fehér hollandi.»adócz (Raigras), angol, franczia

olasz, belföldi.Heti csibehúr (Spörgel).Baltaczim (Esparcet).Cznkor- és takarmány-czeklarépa.Tarló-répa.Bükköny, moliar, nyári- és észi-

repezc.Tavaszi-buza és rozs.Pohánka.Mezei komacsin (Timoteusgras).Bumótfű (Pimpinel'a).Akáczfa-magvak és más magfajok.Marhasó és trágyasó.Olaj-pogácsa.Szappangyökér, vagdalt és őrlött.Gabona-zsákok és gyékények.Gép-olaj.Angol patent-kocsi- és gepkenöcs.Fekete lábföld virágokhoz.

(Kf" J ó minőségben és jutá-nyos áron kaphatók:

Halbancr G.Jánoskereskedésében Pesten, király-

utcza

Már csak rövid ideig tartaz abbagyo't g-óf HARRACH-féle janowitzi, morvaországi és

starkenbachi csehországi vászongyárból valóvásznak, aszíaliieniüek és zsebkendők

végképeni eladása,A

4, 6, 8,

gpuj árleszállítás mellett, 35—40% elengedéssel.

vászon valódiságáért s kíbátlanságaért és igaziinertekért kezeskedik.

1 vég 30 rőfös vászon ára most csak 9%, 12, 14, 16, 17 — 19 ft.1 vég 42 röföá vászon ára most csak 15, 18, 20, 22 — 25 forint a legfinomabb.1 tuczat fehérvászon- és ezérna-batisztkendö ára, most csak 1 ft. 90 kr., 3,

10—12 ft. a legfinomabb.Törülköző-kendő, szines vászon-kendő, asztal-kendő tuczatja — 1 asztal-készlet

(1 abrosz 6 asztalkendővel) csak 6, 8 -18 ft.Továbbá a mi hires vászon-készitményünk, mely Magyarországban legjobb és hami-

sitlannak van elismerve, s a főuraságok és a papság által annyira kedvelt 50és 54 rőfös (kézi fonatu) vászon ára csak 25, 30, 35, 40, 50 — 60 ft.; az úgyne-vezett batiszt-szövetek ára csak 65, 75—90 ft., a melyekből ezelőtt egy végára 150 ft. volt.Levélbeli megbízásokat, melyeket az igazgatóság a pénz elóleges beküldésevagy postai utánvét mellett a lcglelkiismeretesebben teljesít és bármelyvidékre elküld, — kéri ekként czimezni:

.,An den Leincnvt aaren* %nsverkauf. Freiung, Bank-ltazar. neben dem gráflich Ilarrach'sctien Palais

in Wien." 99 (1-6)

JAMAÍCA:RHÍMOKa legfinomabb minőségtől a legolcsóbb minőségi

folyvást kaphatók :

I iiclis Gusztáv * társánálPesten, Dorottya-iitcza, a kere»kedelnii testület épületében.

483T Egy í«l meszelyes próba-üvegcsék minden nemből 1^33

954 (2

ü l i n d e n u e n i ű

takaró-papirosok{MakulAtur)

kaphatók Pesten, egyetam-uteza 4-ik sz. a.

kiszolgáltatnak. 960 (1—6)

Mind e n f é l enagy választás-

órás jó hírnevűl§O8-dik év

ban kaphatók :r

LECHMER ; . ! J Ó Z S E Fes legrégibb, máróta fennálló

ÓRA-RAKTÁRÁBANPesten, váezi-Híeza 5-ik szám alatt.

Ára a legjutányosb óráknak 1 évi jótállás mellett.órák. tíz köre, 30 -35

Dr. ülalatidesa nagyon erélyes gerjél- vagy villany-delejzés s a hozzá igényelt szerekáltal, többféle, igen makacs belső eskülső nyavalyákban gyors javulást és

gyógyulást eszközöl.Ugyan ő nála (Pest, stáczió-uteza

25-ik szám alatt) az e'p egészség- éséletirtó igen ártalmas bujavész, s atitkos fertőzés, sok éven át érvényesneklelt biztos óvó- és gyógyszerét, az ugv-nevezett ovonyát "is megszerezhetni.Csomagja, a hozzá csatolt értesítővelegyütt lft. a.e'., de postán 2 csomagnálkevesebb nem lesz elküldve.

Ugyanott az aranyérről irt munkátis megszerezhetni. — Ára 1 ft. a. é.

939 (3-3)

Ezüst lienger-órák. hat kőre, 11 — 12—-13-- 14 ft.

Ezüst horgony-órák, lő köre, 16 —18 —20 ft.

Ezüst horgony-órák, dupla tokkal, 15köre, 20—22-25 ft.

Arany horgony-órák, 15 kőre, 40—15 —50 ft.

Arany horgony-órák, dupla tokkal, 15kőre, 60-65-70-80-90 -100 ft.

Régi órák becserélésre elfogadtatnak és javításokteljesittetnek.

CIJ^ Vidéki megbízások az előre beküldöttmellett a leggyorsabban eszközöltetnek.

Arany női orak. tiz kőre, 30 -35—40—50 ft.

8 napig járó inga-órák, 18—19 -23 ft.14 napig járó legújabb franczia bronz

Ütö-órak. üveg-boritékkal, 82—35 —. 45-50 ft.

Ébresztő, egyszersmind mint óra használ-liatój bronzalappal és szabályozva 9 ft.

Legújabb franczia márvány-, ónix- ésUtazó-órák folyvást készletben vannak

a legpontosabban \

összeg vagy postai utánvét |957 (2-6)

Legbiztosabb szer a fogfájás ellen.

Dr. Vlemingkxmegjobbitott

RÜH-SZEREmely a testbórt tisztává teszi. Ez«n szereltávolitja egyszeri bedórzsölés által a rühtstb., egy éven át, anélkül hogy a testre

káros befolyással lenneAuszt r iára nézve a főraktár létnzik a

„(Vkete sashoz" uzimzctt gyógyszertárba*Welsben, Fels •> Ansztriábim.

Raktárak Magyar- és Olahoiszagranézve P e s t e n : WAtiNER JÓZSEFgyógyszerésznél a váczi-uton, — továbbákövetkaző gyógyszerész uraknál kapható,u. m.: Győr : Némethi P., — Debreczen:Rothschnek K., — Siklós : Holmik F., —Kreutz : Sowal J., — Hsúz : Borsay F., —Csacza : Bensáth F., — Zágráb : MihigG.,— Varazsd : Halter A , — Slubika: Vor-mastini L., — Prága : Fürst J. és Fragner,-• Pilspn : Kalser E., — Trantenan:Czerny V , — K6nigKr<itz : Hanslik J., —Anssig : Walter V , — Reichenberg : Hla-sivetz L., — Kruinau : Firbas C, — Becbin:Ebenhöck E., — Grécz : Purgleitner J . ésEichler, — Bruck a. d. Mar : Wittmann A..,Marbnrg : Bancalari J., — Kindberg:Pezleder A. stb. 882 (9 -12)

1.a.

14:

N•T,

ti

•s.ti

1-.1%•8

tC 3

o a

P."8 " J S2S Ss

•o ac

0g*o

I - M

— IMI

o

oÉí

be

1 a.*£

c l.sbe.-r

I

Titkos betegségekés idült, súlyos ufóbajai ellen, több évitapasztalás és a világhírű R i c o r d(egykori párisi tanárának) tanmódjaután, siker biztosítása mellett rendelSUGÁR orvostudor. — Lakása fűrdé-ntcza 3-ik szám, a József-tér sarkán.— Kifogad II órától l-ig. Köket3-tól 4-ig. 816 (14-24)

Megkereshető levél által is.

JÓZSEF

. ___ ily._.kényelmére minden időben valódi minőségben kapható

Pesten, a magyarországi főraktárban, TÖRÖK J.gyógyszerész urnái, király-uteza 7-ik sz. alatt, s minden magyarországi gyógyszertárban.

Egy üvegcse ára használati útmutatással 35 kr., 70 kr. és 1 ft. a . é.

964(1-0)

Isméti eladók 25°/° engedményben részesülnek.•JovanovicM Itliklós.

a becsi egyetem által oklevelczett fogorvos. Lakása Linczben.

(előbb Böhm és Kánya)

Pesten, József-tér 10-ik sz. a.,ajánlja

minden évszakradúsan ellátott

legújabb bei- és külföldi

női-divatáru793 (19-Ü)

84

PIRNITZER TESTTEREKpénzváltó- és bizomány-üzlete Pesten, Dorottya-utcza 10-ik szám alatt,* _ I Trilla.,w_A„ „ÍJ : -__„i_ __ -f!*~i U .»«.l n V Att

azok elintézésével,

foglalkozik:1. Mindennemű állam- és iparpapirok, sorsjegyek, földtehermentesitési és elsőbbségi

kötvények, záloglevelek, arany- s ezüstpénznemek, bankjegyek és devisek bevásár-lásával s eladásával.

2. Magyar bank- és iparpapirok bevásárlásával s eladásával.3. Mindennemű értékpapirokrai kölcsönadással s az előlegezett összeg vagy egyszerre,

vagy részletenkint fizethető vissza.4. Utalványok s hitellevelek kibocsátásával, Európa bármely váltópiaezára, tetszés

szerinti látra.5. Lejárt szelvények és kötelezvények beváltásával s kihúzott sorsjegyek leszámíto-

lásával.6. Kisorsolható mindennemű értékpapirok megvizsgálásával.7. Működési körünkbe vágó minden megbízások elvállalásával s

a pesti, bécsi s kül börzék számára,

a legiiiélíányosl) föltételek alatt.Ajánljuk továbbá értékpapiraink bevásárlását

részletfizetések mellett,mint azok legkönnyebb beszerezhetési módját. — Az összegek, valamint a fizetési határ-idők egészen a vevők tetszése szerint osztatnak fel, kisorsolható értékpapíroknál, az elsőrészlet befizetésével a mtaláni nyeremény már a vevőnek azonnal s egyedüli birto-kába esik.

Kamatozó papirok azonban azon előnyt nyújtják, hogy a szelvények a vevő birto-kába mennek át, s így a beszedendő kamatok csaknem azon összeg-többletet, melyekkelaz értékpapirok a napi árfolyam szerint magasbban vásároltattak meg, egyensúlyozzák.

Hogy a t. ez. közönségnek bárminemű sorsjegyek beszerezhetése megkönnyittet-hessék, s hogy mindenkinek alkalom nyujtathassek, csekély havi részlet-fizetéssel sajátválasztása szerint egyidejűleg legalább is 5 darab különnemü sorsjegynek birtokábajuthatni, alább következő összeállításokat rendeztünk:

4'/a 0 . havonkint: 1 Windischgratz-,Waldstein-, Como-, Keglevieh-, Rudolf-sorsjegy.1 Salm-, Genois-, Windischgratz-, Keglevich-, Rudolf-sorsjegy.1 1864-ki 50 ftos, Pálffy-,Genois-,Windischgratz-, Keglevich-sorsj.

6188 %09

10117.12141618222430

1 4°/o trieszti 50 ftos, Como-, Pálffy-,Waldstein-, Rudolf-sorsjegy.1 1839. 50 ftos, Salm-, Pálffy-,WindÍ3cbgratz-,Keglevich-sorsjegy.1 Eszterházy-, Clary-, Waldstein-, Keglevich-, Rudolf-sorsjegy.1 4% gőzhajózási, budai,Waldstein-, Windischgriitz-, Rudolf-sorsj.1 1864-ki 100 ftos,Pálffy-,Waldstein-,Wíndischgratz-,Keglevich-sj.4% trieszti 100 ftos, Salm-, Genois-, Waldstein-, Rudolf-sorsjegy.1 hiíel, 18G4riki 50 ftos, Salm-.Waldstein-, Keglevieh-sorsjegy.1 1860-iki 100 ftos, 1864-ki 100 ftos, Salm-, Genois-, Rudolf-sorsj.1 hitel, 1860-ki 100 ftos, 1864-iki 50 ftos, Salm-, Rudolf-sorsjegy.1 4% 1854-i 250 ftos, 1864-Í50 ftos, Clari-,Waldstein-,Keglevich-s.1 hitel, 1860-iki 100 ftos, 1864-iki 100 ftos, 1839-iki 50 ftos sorsj.

1839-iki egész, Salm-, Waldstein-, Keglevich-, Rudolf-sorsjegyi 0 f G i Cl R d l f s j

Különösen előnyösek az általunk rendezett

társasjátékok 10 részesre,melynél a részvevők mindegyike vagy 20 hó alatt havonkinti, vagy 20 hó alatt \4 éven-kinti részletben egyenlő öszíettt fizet. Az első részlet lefizetése alkalmával a részvevőkmindegyikének részletfizetési levelek kézbesittetnek, melyen az illető 10 sorsjegy föl-jegyezve van, s a tagtársak mindegyike tizedrészre mind a 10 sorsjegyre játszik. Azutolsó részlet lefizetése alkalmával a részvevők mindegyikének egy eredeti sorsjegy szol-gáltatik ki. tízen társasjátékok azon előnynyel kínálkoznak, hogy hosszabb idő alatt10 különnemü sorsjegyre játszik, s végül az utolsó csekély részlet-összeg lefizetése általegy eredeti sorsjegy birtokába jut. Ajelenre nézve ajánljuk következő társasági biztositd-leveleinket:

A. 10 hitelintézeti sorsjegyre 7 ft. 60 krjával 20 havi részletfizetéssel.B. 10 1864-iki 100 ftos sorsj. 5 „ 25 „ 20 havi „V. 10 1864-iki 50 ftos sorsj. 2D. 10 1860-iki 100 ftos sorsj. 5E. 10 hitelintézeti sorsjegyre 9F. 10 1864 iki 100 ftos sorsj. 7G. 10 1864-iki 50 ftos sorsj. 3II. 10 1860-iki 100 ftos sorsj. 8I. 50 Rudolf-sorsjegyre 3K. Minden ausztriai sorsjegy 4

6575752565

60

20 havi .,20 havi „20 egy negyedévi részletfizetéssel.20 egy negyedévi20 egy negyedévi20 egy negyedévi20 havonkinti25 egy negyedévi

Az I. alatti társaságban 10 személy 50 különféle Rudolf-sorsjegyre játszik, azaz:annak 10-ed részére, s az utolsó részlet lefizetése alkalmával a részvevők mindegyike5 darab eredeti Rudolf-sorsjegyet vesz át.

A K. alatti társaságban 20 személy minden ausztriai sorsjegyre játszik, ehhez járulegy bádeni sorsjegy, 6"4 éven át; az utolsó részlet lefizetésekor a sorsjegyek árfolyamszerint eladatnak, s az abbíd bejött öszlet egyaránt felosztatik.

Ezen társaságok bármelyikébe egyesek is heléphetnek, anélkül, hogy egyik rész-vevő a másikkal törődnék.

Ezen összeállításoknál s egyátalában részlet-fizetésekrei eladásoknál, a sorsjegyeka napi árfolyam szerint számittatnak 6° o hozzáadással évenkint és */t% provisio.

Még arra is bátrak vagyunk a t. ez. közönséget figyelmeztetni, hogy kivánatralemü sorsjegyeket állitunk össze, s azokat tetsze's szerinti határidőre történendőkülönnemüKUionnemu sorsjegyénél, mnuuis. uf»íc, s o™»a> »«"•••" •—- -„»..~..~..~.«

részletfizetésekre áruba bocsátjuk, melyet különösen alakuló magány sorsjegy-társula-toknak ajánlunk. . . . . . . . . .

f W Más pénzváltó-házak által — részletfizetési üzleteket illetőleg —hirdetett kombináltok, éltalnnk is eszközöltetnek, s az erre vonatkozó kérde-zésködésre gyors kivitel biztosittatik.

ItiERVÉNYEKmindennemű sorsjegyekre és minden sorshúzásra, nálunk legiutányosb áron kaphatók.Az 1864-ik évi deczember l-jén történt 1864-iki sorsjegyek kisorsolásánál a 808-iksorozat huzatott ki 1 — 50 számmal, ? Ígérvényekre általunk adatott ki — 2000, 1000r400 stb. nyereménynyel.

£ J— Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesittetnek és azok postaiutánvét mellett is eszközöltetnek.

C^"" Bizományosoknak, részletfizetési leveleink s ígérvényeink eladásánál a lehetölegnagyobb kedvezmény biztosittatik. 967 (1—52)5% 1860-iki 500 ftos, 1864-iki 50 ftos, Gonois-, Clary-, Rudolf-sj., -„_-«,.,

"Részletes sorshuzási tervek, valamint részletfizetési programmok ingyért szolgáltatnak ki.

A már 12 év óta megpróbált s jónak tapasztalt

Dr. Pattison-féle köszvény-gyapotrögtön enyhíti és gyorsan gyógyítja a köszvényt s a csúzok minden nemeit, úgymint:arcz-, mell-, torok- és fogfájásokat, fej-, kéz- és térdköszvényt. gyomor- és altest-fájdal-makat, gerincz- és ágyékfájdalmakat stb. Egy egész csomag ára 1 ft., fél csomagé 50 kr.,postán küldve 20 kr. több. A hamisítások s utánzások elkerülése tekintetéből a csomagokaláírással és pecséttel vannak ellátva. Használati utasítások és bizonyítványok ingyértszolgáltatnak ki. — Egyedül valódi minőségben kapható: PESTEN Török Józsefgyógyszerész urnái, király-uteza 7-ik szám alatt, — és BUDÁN : Taub Vilmos urnái,Tabán, szarvastér 613-ik szám alatt. 970 (1—7)

Bizonyítványok.A küldött köszvény-gyapotot szives köszönettel vettem, s minthogy a beteg annak

használata által enyhülést érez, van szerencsém önt tisztelettel felkérni, számomra ujolagS csomag dr. Pat t i son-fé le köszvény-gyapotot posta fordultával küldeni.

1862., április 14-én. Ueino Gyula,RimaBrezón (Gömörmegve).

Nagyon tisztelt ur! (1 — 3)Minthogy a dr. P a t t i s o n - f é l e köazvény-gyapot csakugyan hathatósnak bizonyult

be, inditatva érzem magamat, önnél ujolag 2 csomagot megrendelni. A múltkori megren-delésem egyelőre csak egy csomagból állván, s ez is jelentékeny javulást idézett elő, —de 'egészségem tökéletesen még sem állíttatott helyre. Kérem önt, megrendelésemet nekésleltesse stb. Tisztelője

Maros-Ujvár, január 2-án 1863. Roscnbaum Adolf, tanító.

FOG-GYAPOT.Sokoldalú fáradozás és számos kísérlet után sikerült aluhrtnak egy oly tinkturáfc

feltalálni, mely által minden, bármi néven nevezendő fogfájás, kor- és nem-különbségnélkül megszűnik.

Ezen gyapot akkép vétetik használatba, hogy annak az egyik vege meggyujtatik,és ismét eloltatik, ugy, hogy a gyapot folytonos szikrázása által kifejlődő füst beszivat-hassék E végre a száj csukva tartatik, s a füst az orrba mindaddig felhuzatik, mig a szemkönyeket nem hullat. B e r g m a n n , gyógyszerész.

magyar- és Ertlélyországra nézve TÖRÖK JÓZSEFgyógyszerész ur fóraktárában, király-uteza 7. sz. a. P e s t e n , kapható.

Isméti eladók igen kedvező engedményben részesülnek. 966 (2—0)

VALÓDI PAGLIANO-SYRUP,G i r o l a m o P a g l i a n o florenczi profeszortól egyenesen ideszállitva,

különböző mennyiségben kapható:a magyarországi főraktárban TÖRÖK JÓZSEF

gyógyszerész urnái Pesten, király-uteza 7. szám alatt.Egy eredeti üvegcse ára 2 ft. — Postán küldve 20 krral több.

BW Az ismételadók igen kedvező engedményben részesülnek.E szörp tisztítja a vért, eloszlatja a megromlott nedveket,megritkitja és megjavítja

azokat, következésképen mindazok, kik e szörpöt havonkint két napon át használják, jóegészségnek örvendnek. E szörp sok oly betegséget meggyógyit, melynél az orvosi szercsekély javulást eszközölt. " 5 (1-0)

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten, 1865 (egyetem-uteza 4-ik szám alatt).

SONNENFELD JÓZSEFNagyváradon, sas-utcza 4-ik sz. alatti házában,

ajánlja nagy és dúsan fölszerelt

porczellán- és üvegáru-táráta legjutányosabb ár és pontos kiszolgáltatás mellett.

A bel- és külföldi legjelesebb gyárakkal lévén összeköttetésben, oly helyzetbenvagyok, miként tisztelt vevőimnek a fentebbi áruknak minőségérei ugy, mint áráraa legjutányosabb feltételeket szabhatom, s a házi fölszerelvények, eteK-, kávé-,thca-, ivó- (üveg-) és mosdó-készletek, valamint ezek egyes részei nemkülön-ben vendéglők- és kávéházakban szükségelt üzletembe vágó czikkek kitűnőválasztékbani Beszerzésére kiváló gondot fordítottam; nnrol bárki meggyőződéstszerezhet magának, ha üzletemet az ezennel kikért látogatással tiszteli meg.

EÍF* Minden alakú és minőségű porczellán árukrai megrendelések elfogad-tatnak és azonnal legjobban foganatba vétetnek. ,

CF" Egyszersmind ajánlom ugyanazon házban levő, evek óta fennálló tartalom-dús s mindenkor jól berendezett

diszmü- és nürnbergi árutáramat.Nagyvárad, február havában 1865. CAVYfFlUFFI lí I A 7 Í F F

963 (i-5) MJiV\Ll\l! Llill JU#A>rjr.

Tizenkettedik évfolyam.

Előfizetési foltételek 1865-dik évre : a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft.Csupán Vasárnapi Újság : Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft.

3 ^ Hirdetési dijak, a Vasárnapi I j s á g és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. november 1-től kezdve : Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba ;háromszor- vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában : Haaseiisteiu és Vogler.— M.- Frankfurtban :Ottó Mollien és Jaoger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos. — és Pesten : a kertész-gazilászati ügynökség is. Józseftér, H. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr.

A honi vadászatkedv élők múlt évben egyép oly érdekes tartalmú, mint díszesen ki-állított műben az erdélyi vadászatok egyhősével ismerkedtek meg. Ugyané mü Er-dély egy részét is ismerteti, de erre nézvecsupán egy nagyobb mü töredékeit közöl-vén, a bérezés ország sok szép vidéke mel-lőzve maradt, holott ezek nem csak érdekesvadakkal bővelkednek, hanem oly vadászok-kal is bírnak, kik a megismer-tetésre eléggé érdemesek. Egy m

ily vadászt óhajtunk itt mia nyájas olvasónak bemu-tatni. *)

Nándra Ábrahám nemescsalád ivadéka, mintegy hat-van éves s oly jó izü magyarember, minőt az Úristen csak *jó kedvében teremtett. Márfiatalkorában hódolt a vadá-szati szenvedélynek s foglal-kozása, mely leginkább fa-készletekkel való kereskedés-ből állott, megizleltette veleaz erdő gyönyörét s a vadá-szat élveit. Nem ritkán, egyheti elemózsiával izmos vál-lain, hagyta el hajlékát s aklopotivai vizén tova halad-va, sokszor megállapodás nél-kül nyomult fel a bánsági ha-vasokig. A mily fárasztóklehettek ily utak, oly jutal-mazók is voltak reá nézvevadászat tekintetében, leg-alább ö beérte az eredmény-nyel. Anyagilag nem épena dúsgazdagok sorában állugyan, de a hasznot pótoljanála a szenvedély s ez mostis minden alkalommal kitör,ha vadászat forog szóban.Gyermeksége óta vadonbanél, de azért ez nem birta ke-délyét elhomályosítani vagyj ó s z í v ű s é g é t csökkenteni;nyilt jellem ö a szó teljes ér-telmében, jó szivének pedigvilágos tanúbizonysága az,

*) E férfiú ismertetését múlt év-ben a „Vadász és Versenylap" közöltelegelébb. Mi azóta a bátor vadász hűrajzának is birtokába jutottunk.

Szerk.

Egy székely medve-vadász.hogy öcscse gyermekei a vén „Abi bácsi"térdein legjobban érzik magukat. Neki ma-gának családja nincs ; ő is, mint sok más,ki az erdőt választja örömei színhelyéül,nőtelen maradt.

Messze vinne e helyt vadászkalandjainakcsak kisebb részét is felsorolni, — irja rólaegy ismertetője — azért csupán annak elő-adására szorítkozom, mit egy alkalommal

N Á N D R A A B R A H Á M.

— midőn egy pár vadásztársammal meglá-togattam, róla feljegyeztem. Másfelé voltunkakkor vadászandók, de tervünk meghiúsul-ván, Nándra meglátogatására határoztukmagunkat. Udvarára már sötétben érkez-tünk, — az elénk siető házigazda magyarszívességgel fogadott. Másnapra mindjártmedvevadászatot tervezett s az erre vonat-kozó rendelkezéseket megtéve, poharak közt

(mint talán mindenütt szokáse kerek világon, a hol va-dászok gyűlnek össze) be-szedne keredtünk.

Már útközben feltettükmagunkban, hogy iparkodnifogunk az öreget vadászka-landjai minél terjedelmesebb

:..-; elmondására birni; törekvé-sünk azonban a minden di-csekedést kerülő szerénysé-gen megtörött s csak alkal-milag hallhatánk tőle egy-egy nevezetesebb eseményt,melyet ő a mindennapisághideg közönyével említett.

H — Épen komputáltamjjj öcsémmel, szólt, midőn leül-| | tünk s dugába dőlt vadász-ik tervünkről értesült, — épen^ komputáltam öcsémmel, hogy|s maguk holnap B—én, én pe-"l dig holnapután P— én vadá-

szunk, de azt se bánom, hamagukkal holnap a maíom-vizi határon szerencsét pró-

% bálunk az én kedves vadam-| | ra. Majd meg is mutatom azH állásokat, hol a régi jobbff időkben Kendeffy, Naláczy sv mások medvéket ejtettek. —# S itt több jó sikerrel tett;; vadászatot mesélt el, s kö-

zöttük olyat is, melyen egymegsebesült medve a hajtokközt visszatörve, egy útjábaeső hajtót ugy sújtott a fá-hoz, hogy egy-két oldalbor-dája betört s azután foly-tatá :

— Vadásztunk egyszerőzekre; az egyik kopó máreste felé felvert valami* ésélénken nyomja; egy bajtár-

8-ik szám.

Pest, február 19-én 1865.