Védikus - Bhágavata-tattva

1

Bhágavata-tattva:

1.) Az Abszolút Igazság különböző megközelítése a védikus irodalom egyes csoportjai

szerint (Védák, Upanisadok, Puránák). A teljes kép - sásztrikus érvek és ellenérvek

az a szavisésa és nirvisésa brahman felfogásához.

[Kiadott lap 7. pont + az órán elhangzottak]:

A védikus irodalom megközelítései

- Védák - Az Abszolút anyagi aspektusát hangsúlyozzák (Félisten imádat, gyümöl-

csöző cselekedetek)

- Upanisadok - Isten személytelen Brahman aspektusának leírása

- V. Veda (Puránák, Itihászák) - Személyes Isten: szat-csit-ananda-vigraha

A Védák hatalmas terjedelemmel rendelkeznek, ami a mai Kali-yuga emberei számára

áttanulmányozhatatlan. Szövegezésük, megfogalmazásaik nehezen érthetőek.

Az Upanisadok 108 filozófiai értekezést tartalmaznak, amelyek a Védákhoz kapcsolódva a

transzcendentális tudásról tanítanak.

A Puránák és az Itihászák azok, amelyek világossá teszik a Védák homályos tanításait,

megfogalmazásait. Magasabb rendűnek tekintik a Védáknál, többek között azért, mert

mindenki számára könnyen érthetőek.

A Puránák magasabb rendűek az Itihászáknál. A legfontosabb Purána (Bhagavata-

purána), a Srímad Bhágavatam, amely a Vedánta-szútra hiteles magyarázata. Önmagában

teljes, mert lényegében azonos Krisnával, a legtökéletesebb élőlénnyel. Isteni természetéből

és transzcendentális eredetéből adódóan a legtökéletesebb írásként tarthatjuk számon.

A Védák a védikus irodalom karma-kándha részei. Feltérképezik az anyagi vágyait

az embernek. És egy félisten imádatának elkezdését ajánlják.

Pl.: egy grihasztha (háztartó) 10 lánygyermek után szeretne fiúgyermeket. Elmegy a

bráhmanához, aki elmondja, hogy az Atharva Véda alapján mit kell neki tennie:

Imádni Sivát, áldozatot végezni, stb. Ilyenkor egy teljes anyagi beállítottságú ember

elfogadja egy félisten autoritását.

2

Igen ám, de mi van akkor, ha mindig megkapok valami anyagi boldogságot, de utána

boldogtalanság jön? Ilyenkor mi van? Mindig van miért aggódni. Van egy jó napom,

de utána jönnek a rossz napok.

m§tr§-sparª§s tu kaunteya ª¦to¢£a-sukha-du¤kha-d§¤

§gam§p§yino 'nity§s t§°s titik¢asva bh§rata

„Óh, Kuntī fia! A boldogság és a boldogtalanság ideiglenes megjelenése és eltűnése

olyan, mint a tél és a nyár kezdete és elmúlása. Óh, Bharata sarja, ezek csak

érzékfelfogásból erednek, s az embernek meg kell tanulnia eltűrni őket, anélkül hogy

zavarnák őt.” (Bg 2.14)

A grihasztha elmegy újból a bráhmanához, aki elmondja neki, hogy van egy másik

világ, van egy magasabb rendű igazság, ami az élet értelmét adja. – De te nem ezt

mondtad korábban nekem – mondja a grihasta. – Te nem is ezt kérdezted tőlem.

Tényleg akarod tudni az igazságot, akkor ülj ide mellém. (Upanisadok: „mellé ülni”)

Tehát: Létezik egy transzcendentális világ. Létezik egy Abszolút Igazság, ami lelki és

nem anyagi, ami minden anyag fölött áll, amit el kell érni, ez az élet végső célja. De

az Upanisadok nem beszél arról, hogy Isten egy személy. Azt mondják, hogy Isten egy

Brahman („ami nagy”). A Brahman megnevezést általában Istenre használják, de néha

a lélekre is. Ebből aztán számtalan tévedés származik.

Elég fejlettség esetén, az ember alkalmassá válik, hogy az V. Védából halljon

Istenről, amelyek a személyes Istenképről, az odaadó szolgálatról beszélnek.

(Személyes Isten - szat-csit-ananda-vigraha).

Következő lépés a transzcendentális tudás után megértjük, hogy milyen aspektusban lehet

megközelíteni Istent. Az anyag és lelki tudatszinteken is vannak különböző alszintek.

Megismerjük akadémikusan Istent, hogy milyen. De azt tapasztaljuk, hogy a szentírások

hol azt mondják, hogy Isten tulajdonságokkal rendelkezik, hol pedig azt mondják, hogy nem

rendelkezik tulajdonságokkal.

_______________________________

[Kiadott lap 10.-17. pont + az órán elhangzottak]:

3

Az Abszolút természete

Szavisésa - Nirvisésa Brahman

- Brahman - ,,Ami nagy” (általában is használják Istenre)

- Szavisésa-Brahman - Isten, mint tulajdonságokkal rendelkező

- Nirvisésa-Brahman - Isten, mint aki nem rendelkezik tulajdonságokkal

Melyik az igazi ??? Ősidők óta Indiában és máshol is ez egy örök harccal, konfliktusokkal

teli kérdés. Ki lehet-e szavakkal fejezni Istent? Az Upanisadok 98%-a azt hangsúlyozza, hogy

nem lehet kifejezni. Komoly konfliktus ez ma is.

Általános dilemma I. - Kifejezhető-e szavakkal az Abszolút?

Idézetek, amelyek szerint NEM:

- „az elme számára megérthetetlen és szavakkal kifejezhetetlen”

yato vaco nivartante (Taittiríya Up. II.4.1)

- ,,Akit a beszéd nem fejezhet ki, s Aki által a beszéd kifejeződik."

yadvacam bhuyitam (Kena Up. I.5)

Idézetek, amelyek szerint IGEN:

- ,,A Brahman a beszéd és a gondolat tárgya, amelyet az Upanisadokon keresztül lehet

megérteni.”

atha kasmatucyate brahman / tasmaducyate parabrahman /

tvantvaupanisadam purusam prccami (Brihadáranyaka Up.II.9.26)

Általános dilemma II. - Vannak-e tulajdonságai, vagy nem?

Idézetek, amelyek szerint NEM:

- „Nem rendelkezik hanggal, érintéssel, sem formával, szemekkel, ... elmével,

élettel, fejjel stb.”

asabdam, asparsam, arupam, acaksusam, amanah, aprénam, amukham stb.

(Katha Up. I.2.15; Brihadáranyaka Up.)

Idézetek, amelyek szerint IGEN:

- „Nemcsak, hogy rendelkezik tulajdonságokkal, de határtalanul rendelkezik velük.”

sarvakarma, sarvakamah, sarvagandah, sarvasah (Chandogya. Up. 7.14.4)

4

sarvakarma: végtelen cselekedettel rendelkezik

sarvakamah: végtelen vágyai vannak

sarvagandah: végtelen illata van

- „Örök lét, teljes tudás és teljes boldogság jellemzi” (BS.5.1) [lásd: 2. tétel]

Manu samhitá (Manu törvénykönyve) társadalmi törvényekkel foglalkozik. Ez a

törvénykönyv azt mondja, hogy ha egy szentírásban két ellentétes információt találunk, vagy

ha agyunk mondja azt, hogy ez teljesen ellentétes, akkor mindkettőt el kell fogadni. Ok:

Megkérdőjelezhetetlen a Védikus Szentírások igazsága, így mindkettőt el kell el fogadni.

Hogyan tudjuk elfogadni transzcendentális szinten? A kettő egyszerre érvényes az

abszolútban.

Általános irányelvek

- Vaisnava Iskolák - konkrét monizmus

- A személyes Abszolút magában foglalja a létezés egészét.

- Határtalan személy

- Túl van a szavisésa és nirvisésa fogalmakon (mindkettő és azon túl is)

A vaisnava iskolák konkrét monizmusa azt jelenti, hogy az Abszolút Igazság egy és

határtalan, és mindent magába foglal az anyagi világban, így a személyiséget és a

személytelenséget is. Ha személytelen lenne, akkor kevesebb lenne nálunk a személyesség

tulajdonságát illetően. A Śrī Īsopani¢ad „Megszólítása” mondja:

o° p¡r£am ada¤ p¡r£am idam p¡r£§t p¡r£am udacyate

p¡r£asya p¡r£am §d§ya p¡r£am ev§vaªi¢yate

„Az Istenség Személyisége teljes és tökéletes, és miután Ő teljesen tökéletes, ezért a

Belőle eredő összes kiáradások, mint ez a tünemény világ is, tökéletesen, teljes egészként

vannak felszerelve. Bármit is teremtsen a teljes egész, az szintén teljes lesz magában. Mivel Ő

a teljes egész, ezért annak ellenére, hogy sok teljes egység árad ki Belőle, Ő mégis megőrzi

teljes egyensúlyát.”

Jíva Goszvámi: „Isten határtalan személy.” Anyagi szinten ez lehetetlen, mert amint ha

valami határtalan, pl. univerzális méretű, abban a pillanatban személytelenné válik. Anyagi

szinten a két dolog nem egyeztethető össze, lelki szinten viszont igen.

Bhagaván képes arra, hogy megnyilvánítson olyan formát, ami nem rendelkezik

tulajdonságokkal (Brahman) ill. olyat, amely egyre több tulajdonságot mutat be.

5

Konklúzió

- A tulajdonságok tagadása az anyagi tulajdonságok tagadását jelenti!

- Így pl. az asabdam (kimondhatatlan) azt jelenti, hogy nem lehet teljességében szavakkal

kifejezni .

- Ha minden tulajdonságot tagadnánk, akkor mi van a nittyatva és vibhutva kijelentésekkel

(örök és mindent átható) ?

Amikor a szentírások a tulajdonságokat tagadják az Abszolútban, ez az anyagi

tulajdonságok tagadását jelenti. Az Upanisadok olyan embereknek szólnak, akik anyagi

szinten vannak. Mi csak anyagi tulajdonságokra tudunk gondolni. Amikor a Szentírások azt

mondják, hogy vannak tulajdonságai, az lelki tulajdonságokat jelent. Ha nem lennének

tulajdonságai nem tudnánk beszélni róla (nittyatva és vibhutva).

- A Brahman határtalan, ami kizárja minden másnak a létezését, ami Rajta kívül van.

- Így a határtalanság is a személyesség is szükséges tulajdonságok.

A személyesség olyan tulajdonsága, mint a piros rózsának a piros szín. Ha elvesszük a

piros szint, akkor már nem beszélhetünk piros rózsáról.

2.) Fejtsd ki és részletezd az Abszolút igazság három legfontosabb aspektusát a Srímad-

Bhágavatam 1.2.11 verse alapján (vadanti tat tattva-vidas), ismertesd megvalósításuknak

módszereit. Mit jelent Dzsíva Gószvámí advaya-gjána-tattva bhagaván koncepciója (Tattva

szandarbha 51. anuccheda)

[Kiadott lap 3., 5.,6. pont + az órán elhangzottak]:

Az Abszolút fogalmának értelmezése

Tulajdonságok és definíció

- Mindenek felett álló

- Független

- Irányító

- Örök

- Teljes a tudása

- Átmárámá - önmagában elégedett

- A végső ok

Az Abszolút megértése

Tudatszinttől függően két módon lehetséges:

6

- Anyagi – az anyagi világ keretei között értjük a felsorolt tulajdonságokat.

Elfogadom, amit látok, vagy elfogadom, amit mások mondtak róla, de

mindezt csak az anyagi

világon belül.

- Transzcendentális – felette áll az anyagi világnak, nem függ tőle.

Van egy anyagi világon kívüli világ. Eléréséhez lelki gyakorlatokat kell

végezni, hogy érzékszerveinket megtisztítsuk. Milyen

tiszta az elménk? Ezt a külső érzékszervek

megtisztítása útján lehet elérni. Eléréséhez utasítás szükséges.

Hiteles források

Az elme spekulációja helyett:

- Sruti (Szamhiták, Brahmanák, Aranyakák, Upanisadok) – Kinyilatkoztatás

- Smriti (Puránák, Itihászák, stb.) - Emlékezet

- Nyája (Vedanta-sútra és magyarázataik, stb.) - Logikai megközelítések

Az Abszolút megértése transzcendentális szinteken

vadanti tat tattva-vidas tattva° yaj jñ§nam advayam

brahmeti param§tmeti bhagav§n iti ªabdyate

„A bölcs transzcendentalisták, akik ismerik az Abszolút Igazságot, e kettősségtõl

mentes szubsztanciát Brahmannak, Param§tm§nak vagy Bhagav§nnak hívják. (SB

I.2.11.)


Az Abszolút három aspektusa

- Brahman - személytelen aspektus (napfény)

- Param§tm§ - Felsőlélek a szívben (a nap felszíne)

- Bhagav§n - Isten, mint személy - K¥¢£a (a Nap mélye, illetve uralkodó

félistene) – Hat fenséggel rendelkezik: gazdaság, szépség, erő, hírnév, tudás,

lemondás

[Vonat hasonlat (füst, emberek, utazás)]

7

Ez nem három Isten. Ugyanaz a személy, de a mi tudatunk más és mást képes meglátni

belőle. Tudatszint! Megérti, hogy van valami energia, de nem érti meg, hogy van forrása is.

Aztán észreveszi, hogy valaki folyamatosan figyelmeztet minket, tanácsokat ad („a lélek

szava”). Bhagavān: Amikor megértjük, hogy van egy Legfelsőbb Személy, és a többi az Ő

kiáradásai. (Lásd a két példa: Napfény - a Nap felszíne - A nap mélye, illetve uralkodó

félistene; Indiai történet a vonatról: füst - emberek – utazás)

Abszolút Igazság ugyanaz a különböző aspektusaiban. Ebbe a három Istenfelfogásba a

világ összes vallását be lehet sorolni. („Kell, hogy legyen valami a tapasztalásunk felett.”, „

… a lelkiismeret szava … „, A lélek titka nem magyarázható tulajdonságokkal -> Brahman

megvalósítás; A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert így panaszkodott: „Az élet titkát kutatva

az atomoknál és elektronoknál kötöttem ki, melyekben egyáltalán nincsen élet. Valahol

útközben az élet kiszaladt az ujjaim közül, úgyhogy öregkoromra most újra átgondolom a

lépéseimet.”)

Bhagaván mindennek a forrása, így a Paramátmának és a Brahmannak is.


Śr¦ Brahma-sa°hit§ V.1.:

¦ªvara¤ parama¤ k¥¢£a¤ sac-cid-§nanda-vigraha¤

an§dir §dir govinda¤ sarva-k§ra£a-k§ra£am

"Az Istenség Legfelsőbb Személyisége Krisna. akinek teste örökkévalóság. tudás és gyönyör.

Nincs kezdete, mert Ő Maga a kezdete mindennek. Ő minden ok oka.”

(SB 1.3.28.: krsnas tu bhagavan svayam - Ám az Úr Srí Krisna az eredeti Istenség

Személyisége)

sat: örök

cit: teljes a tudása

§nanda: teljes boldogsággal rendelkezik.

vigraha: formával rendelkezik.

Ha van formája, van tulajdonsága is! A BS V.1. a definíciója az Abszolút Igazságnak.

8

Minden más aspektus (Paramátma, Brahman) alacsonyabb rendű aspektusa ennek a személyes

formának.

Indiában mégis két irányzat harcol évszázadok óta: a személytelen és a személyes. A

felsőbbrendű a személyes forma, mert nem lehet felsőbbrendű olyan aspektus, amelynek nincs

meg bizonyos tulajdonsága.

Máyávádik: „Minden illúzió, csak a Brahman a létező, a lényeges. És azért hiszzük

személynek magunkat, mert mayában, illúzióban vagyunk.”

Tudatszinttől függően érthetjük meg a három aspektust (kultúra, műveltség, lelki tanultság,

stb. …). Például egy hatha-yogásnak (Patanjali) nagyon nehéz megértenie, hogy Isten nem a

szívben lakozik, hanem van forrása.

Megtudjuk-e magyarázni a sat-cit-§nandával a többi aspektust?

Brahman: sat (A létezés alapvető eleme, amely az anyagi és a lelki

világban mindent fenntart.)

Paramátma: sat + cit (Minden élőlény szívében jelen van. Tanú madár:

Paramátma, aki tanácsokat ad – A másik madár: a jíva, aki vagy

elfogadja, vagy nem fogadja el a kapott tanácsokat)

Bhagaván: sat + cit + §nanda (Istenség Legfelsőbb Személyisége)

Egy brahmádi tapasztalhat-e boldogságot? Igen, tapasztalhat, mert Brahmanban benne van,

hogy teljes tudással és gyönyörrel is rendelkezik. Mindegyik aspektusban mind a három

jellemző benne van, de az egyes aspektusok nem mindegyiket nyilvánítják meg. Vagyis

mindegyikben minden benne van, csak nem nyilvánítja meg.

Ha valaki meg akarja érteni valamelyik formát, akkor milyen folyamat szükséges hozzá?

- Brahman megértés, megvalósítás: Tudás (jnána) kell hozzá. Halljunk Róla, és

megértsük.

- Paramátmá megértés, megvalósítás: Tudás van Róla, és elkezdünk meditálni Róla. Ha

valaki a meditáció által összerak egy képet, és az érzékei tiszták, akkor meg van az esély

rá, hogy a kép valós. Meditációs yoga folyamat (dyána) vezet el a Paramátma

megvalósításhoz. (Sőt, a meditációval meg lehet szerezni a tudást. Pl. Brahmá a teremtés

előtt meditált, hogy mit kell tenni, és K¥¢£a megnyilvánított neki a szívén keresztül

minden tudást.)

- Bhagaván megértés, megvalósítás: A bhakti, a szolgálat vagy odaadás a szükséges

9

folyamat. (Példa: Udvarlás: virágvitel, ajándékvásárlás, stb … Mi adjuk magunkat, és így

kezdődik a kapcsolat.) A bhakti a képesítés, hogy az ember Istent megismerje. „A bhakti

mindent magába foglal.” (Prabhupáda)

Odaadó szolgálat során többek között meditálunk Róla, és így tudást is szerzünk Róla.

Bahagaván hat fenség birtokában van: asvarya – leggazdagabb, virya –

legerősebb, yasas – leghíresebb, srí – legszebb, dyána – legnagyobb tudású,

vairághya –leglemondottabb. A lemondás a Szentírások szerint nem abban nyilvánul

meg, hogy nincs semmink, hanem abban, hogy nem ragaszkodunk semmihez.

Bengáli közmondás: „Szegénynek lenni nem azt jelenti, hogy anyagilag vagyunk

szegények hanem, hogy sok a vágyunk.” (Minimálbér esetén is lehetünk boldogok,

és sok pénz keresése esetén is lehetünk boldogtalanok.) K¥¢£ának mindene van,

mégsem ragaszkodik hozzá, odaadja másoknak.

A Śrī Īsopani¢ad Első Mantra:

¦ªäväsyam idaà sarvaà yat kiïca jagatyäà jagat

tena tyaktena bhuïj¦thā mā gådhaù kasya svid dhanam

„A világegyetemen belül az Úr gyakorol hatalmat minden élő és élettelen felett. Ő a

birtokosa mindennek. Ezért az embernek csak azon szükségszerű dolgokat szabad

elfogadnia, melyek az ő számára vannak félretéve, s minden mást kerülnie kell, jól

tudván, hogy azok kihez tartoznak.”

[Kiadott lap 28. -29. pont + az órán elhangzottak]:

Az Abszolút, mint Bhagaván

Térjünk vissza a Srímad Bhágavatam I.2.11 versére

vadanti tat tattva-vidas tattva° yaj jñ§nam advayam

brahmeti param§tmeti bhagav§n iti ªabdyate

„A bölcs transzcendentalisták, akik ismerik az Abszolút Igazságot, e

kettősségtõl mentes szubsztanciát Brahmannak, Param§tm§nak vagy

Bhagav§nnak hívják.

Az Abszolút egy személy, de tudatszintünktől függően három megértési,

megvalósítási

10

szintje lehetséges.

Az Abszolút tulajdonságai

Dzsíva Goszvámi alapján (Tattva-szandarbha 51.)

[Lásd az előző versben kiemelt szavakat.]

- Advaya - „amelyből nincsen második” Nincsen más

valóság, mint Ő.

- Jnana - „Amelynek egyetlen formája a tudat (cideka-rupam),

vagy a tiszta tudat,

amely önmagától ragyog.”

- Tattva - „örök elv” (param purusartha) és a legmagasabb rendű

boldogság is

(param-sukha)

[Kiadott lap 33., 35.-37. pont + az órán elhangzottak]:

Az aspektusok hierarchiája

- A három közül mindegyik felülmúlja és magába foglalja az előzőt.

- A hierarchia csúcsán Bhagaván (Krisna) áll.

- Ő minden inkarnáció forrása

- A végső nyughelye mindannak, ami létezik.

- Benne összpontosul a határtalan nagyszerűség, kiválóság, erő és megannyi

„rasza” (az isteni boldogság aspektusai)

Brahman - nem teljes aspektus

- Eredeti

- Nem meddő állandóság jellemzi

- Kreatív potenciális (az isteni energiák nyugvó állapotban vannak

benne jelen)

- Alapvető valóság

11

- Legtökéletesebb formája a Bhagaván

Paramátmá - Felsőlélek

- Alapvető elv, amely irányítja és szabályozza a létezést.

- Szavisésa, de csak korlátozott mértékben (mert részleges

megnyilvánulása a

Bhagavánnak)

- A tudat elve, amelyből a korlátolt lelkek és a megnyilvánult világ

kiáramlanak.

- A dzsívákon és a prakritin (anyagi világ) belül helyezkedik el, s

minden élőlény

tudatos szabályozó elve.

- Kapcsolat Bhagaván és a Prakriti között.

Paramátmá funkciói és formái

- Mindent áthatóságában és az univerzum fenntartásában hármas funkciót

lát el 3

formában:

- Káranodokasáji Visnu: Elválasztja a lelki világot az anyagi világtól, és a

pillantásával elindítja a teremtést. Az egész anyagi teremtés felsőlelke.

- Garbhodakasáji Visnu: Az egyéni lelkek összességének

irányítója,

és az univerzum felsőlelke.

- Ksirodakasáji Visnu: Minden élőlény irányítója, az élőlények

felsőlelke.

Bhagaván - a személyes Abszolút

- Lilá-májá: lelki kedvteléseibe merül

- Testét nem a durva anyag alkotja, s nem is a szattva (jóság),

hanem a

transzcendentális (aprákrita) …

12

- szat-csit-ánanda tulajdonságok

- Nincsenek kezei, lábai, szája, mégis …

- Ezt odaadással lehet megérteni.

3.) Ismertesd Bhagaván isteni energiáinak (sakti) tanát. Világíts rá részletesen Krisna

belső energiájának és szat-csit-ánanda természetének kapcsolatát. Magyarázd el a

Bhagavad-Gítá 4.9 verse alapján (janma-karma ca me divyam), hogy mi a

különbség Krisna és a közönséges élőlények anyagi világban való megjelenése és

cselekedetei között?

[óra + könyv 160-162. oldal]:

Isten számtalan energiával rendelkezik. „Határtalan energiája van Istennek.” A Szentírások

csoportokba osztják Krisna energiáit, hogy megértsük őket, mivel tudatunk nem tiszta.

A három kategória:

- cit-ªakti - létenergia

- m§y§-ªakti, - anyagi energia (ez is isteni energia!)

- j¦va-ªakti – lélek energia

Ezek nem mellékesen, hanem erdetileg vannak jelen Bhagav§n természetében. Aszerint,

hogy milyen a kapcsolatuk van Vele, sorrendben a következőképpen ismeretesek:

- antara¯g§-ªakti (belső energia) [antar = belső, a¯ga=testrész] { cit-ªakti}

Ez az energia a felelős Krisna saját maga létezéséért és a lelki világ fenntartásáért,

változatosságáért.

- bahira¯g§-ªakti (külső energia) [bahir = külső, a¯ga =testrész] { m§y§-ªakti}

- tata¢th§- ªakti (határenergia) vagy {j¦va- ªakti}

Az antara¯g§-ªakti vagy svarupa-ªakti , ahogy a neve is jelzi közvetlenül kapcsolódik

Bhagav§n önvalójához, Bhagav§n önvalóját alkotja, amely az egész cit-jagat vagy

transzcendentális világ szubsztrátuma, lényege. Célja örömet okozni, és örömet meríteni

belőle. A legmagasabb rendű a három közül.

13

A bahira¯g§-ªakti vagy m§y§-ªakti, amely külsőleg kapcsolódik Bhagav§n

önvalójához, az acit-jagat, vagyis az anyagi világ oka, a külső energia az anyagi világot

hozza létre. Bhagav§nhoz olyan értelemben kapcsolódik, hogy végső soron minden ªaktinak

jelen kell lenni Benne. Bhagav§n azonban szükségszerűen felülmúlja ezt, és teljesen szabad

annak negatív befolyásától.

bh¡mir §po 'nalo v§yu¤ kha° mano buddhir eva ca

aha¯k§ra it¦ya° me bhinn§ prak¥tir a¢±adh§

“Föld, víz, tűz, levegő, éter, elme, értelem és hamis ego — e nyolc együtt képezi az Én

különálló anyagi energiáimat.” (Bg 7.4.)

Megalkotja az anyagi világot, törvényeivel együtt, és utána magára hagyja, hogy az ezen

saját törvényei szerint működjék. Az élőlény csak akkor tud kiszakadni ebből, ha Isten felé

fordul.

A tata¢th§-ªakti vagy vagy j¦va-sakti (az élőlény) nem Bhagav§n belső önvalójának

összetevője, s nem is a bahira¯g§-ªakti vagyis külső energia része. Sem a cit-jagat, sem

pedig az acit-jagat nem foglalja magába, hanem a kettő közötti határvonalon

megnyilvánulva mindkettőhöz tartozik (pl.: tengerpart). Bár az élőlény eredetileg Bhagav§n

belső energiájával áll szorosabb kapcsolatban, szabad akarata révén az említett határ

helyzetbe kerül. Szabad választási lehetősége van, hogy szolgálja Bhagav§nt, és a

transzcendentális világban él Vele együtt, vagy pedig élvezi a prak¥tit, és az anyagi világban

tevékenykedve m§y§ irányítása alatt próbálja szolgálni saját érzékeit.

Meg kell azonban jegyezni, hogy Bhagav§n testének belső, külső és határ pozíciói között

nincsen különbség, így az antara¯g§, bahira¯g§ és tata¢th§ isteni energiaként való

megkülönböztetése a j¦vák saját képességeinek megfelelően történik. Tehát ezek mind

Krisna energiája, és azért van kizárólag a három csoportosítás, hogy mi megértsük, mivel mi

mayában, illúzióban vagyunk.

Mivel az antara¯g§-ªakti Bhagav§nhoz, az Ő belső és tökéletes önvalójához tartozik, ez

a legmagasabb rendű az isteni energiák megnyilvánulásának hierarchiájában, s ezért par§-

ªaktinak is hívják.

Három aspektusa van, sa¯dhin¦, sa°vit és hl§din¦, amelyek megfelelnek Bhagav§n lelki

teste három összetevőjének, amelyek a sat, a cit és az §nanda. A sa¯dhin¦-ªakti a sat

aspektusnak a sa°vit-ªakti a citnek, a hl§din¦-ªakti pedig az §nandának felel meg.

14

Amíg azonban Bhagav§n testének sat, cit és §nanda aspektusa a lelki boldogság

élvezője, addig a sa¯dhin¦, sa°vit és hl§din¦ energiák e boldogság szolgáltatói.

Ugyanúgy, ahogyan a sat, a cit és az §nanda elemek nem külön léteznek Bhagav§n

testében, a sa¯dhin¦, a sa°vit és a hl§din¦-ªakti sem állnak külön egymástól. Ennek

ellenére azonban ezeken az eltérő neveken hívják őket, mert Bhagav§n különböző

megnyilvánulásaiban a sat, a cit és az §nanda elemek különböző arányokban vannak jelen.

Amikor bármely megnyilvánulásban a sat elem dominál, akkor azt a sa¯dhin¦-ªakti,

amikor a cit elem dominál azt a sa°vit-ªakti, és amikor az §nanda elem dominál, akkor azt

a hl§din¦-ªakti megnyilvánulásának tekintik.

A sa¯dhin¦-ªakti által Bhagav§n saját és a többi élőlény létezését tartja fenn. Ennek a

ªaktinak köszönhető, hogy Ő független szubsztanciaként létezik, és minden más élőlény

alapját és támaszát képezi, amelyek Belőle merítik létezésüket. A Brahmannal azonosítják.

A sa°vit-ªakti a tudás energiája, amely Bhagav§nt mindentudóvá teszi. Általa

tudatos Bhagav§n mindenről a létező világban. A sa°vit-ªakti esszenciája az a tudás, hogy

Śr¦ K¥¢£a azonos Bhagav§nnal. A Brahmanról, a Param§tmáról és más dolgokról szóló

tudás benne van a K¥¢£áról szóló tudásban. A Param§tm§ képviseli (mivel ez a ªakti

dominál benne).

A hl§din¦-ªakti a boldogság energiája, amely segítségével Ő boldogságot élvez, és

boldogságot ültet bhaktáinak szívébe is. Ez alkotja Bhagav§n belső tökéletes önvalóját.

Minden más ªakti ennek van alátendelve. A sa¯dhin¦-ªakti esszenciája a ªuddha-sattva

(tiszta jóság). A hl§din¦-ªakti lényege a prema, vagyis az Istenszeretet. Ahogy a Bhagav§n

magában foglalja a Brahmant és a Param§tm§t, úgy a hl§din¦-ªakti is az előző kettő

energiát. Csak Bhagav§nna kapcsolatban működik. Lelki boldogság is csak Bhagav§nból

árad. (A Brahman§da - A Brahmanból merített boldogság – csak parányi szikrája ennek.)

A belső energia 3 aspektusa K¥¢£a különböző megnyilvánulásaiban eltérő. Ez az alapja

azok hierarchiájának (lásd: inkarnációk).

Összegezve:

- sa¯dhin¦-ªakti: K¥¢£a lelki életének energiája – Brahman

- sa°vit-ªakt: K¥¢£a mindenről tudatos - Param§tm§

- hl§din¦-ªakti: K¥¢£a gyönyörenergiája - Bhagav§n

_________________________________

15

Magyarázd el a Bhagavad-Gita 4.9 verse alapján (janma-karma ca me divyam), hogy mi a

különbség Krisna és a közönséges élőnyek anyagi világban való megjelenése és cselekedetei

között?

Első lépésként vizsgáljuk meg mit is mond K¥¢£a a Bhagavad-G¦t§ 4.6 versében:

ajo 'pi sann avyay§tm§ bh¡t§n§m ¦ªvaro 'pi san

prak¥ti° sv§m adhi¢±h§ya sambhav§my §tma-m§yay§

“Noha megszületetlen vagyok, és transzcendentális testem sohasem pusztul el, s bár Én

vagyok valamennyi élőlény Ura, mégis minden korszakban megjelenek eredeti,

transzcendentális formámban.”

MAGYARÁZAT: Az Úr ebben a versben sajátos születéséről beszél: noha közönséges

embernek tűnhet, mégis emlékezik mindenre, ami sok-sok előző „élete” alatt történt, míg egy

átlagember még azt sem tudja felidézni, amit néhány órával azelőtt tett. Ha egy egyszerű

embert megkérdeznénk, mit csinált tegnap ugyanebben az órában, aligha adna nyomban

választ. Bizonyára nagyon meg kellene erőltetnie az emlékezetét, hogy eszébe jusson, mit is

csinált előző nap ugyanebben az időben. Ám az emberek ennek ellenére mégis nagyon

gyakran Istennek, K¥¢£ának merészelik nevezni magukat. Ne hagyjuk, hogy az efféle

értelmetlen állítások félrevezessenek bennünket! Az Úr aztán újra prak¥tijét, azaz formáját

magyarázza meg. A prak¥ti jelentése „természet”, valamint svar¡pa, azaz „saját forma”. Az

Úr azt mondja, hogy Ő saját testében jelenik meg; nem cseréli azt, mint az egyik testből a

másikba vándorló közönséges élőlény. A feltételekhez kötött lélek rendelkezik egyfajta testtel

ebben az életben, ám a következőben egy másfélét kap. Az anyagi világban az élőlénynek

nincsen állandó teste, hanem egyikből a másikba vándorol. Az Úr esetében azonban ez nem

így van. Bármikor jelenik meg, mindig ugyanabban az eredeti testben, belső energiája által

teszi. Más szóval K¥¢£a eredeti, örökkévaló, kétkarú formájában — egyik kezében fuvolát

16

tartva — mutatkozik meg ebben az anyagi világban. Örökkévaló testében jelenik meg,

amelyet az anyagi világ nem szennyez be. Noha mindig ugyanabban a transzcendentális

testben száll alá, s Ő az univerzum Ura, mégis úgy tűnik, születése nem különbözik a

közönséges élőlények születésétől. Annak ellenére, hogy teste az anyagi testtel ellentétben

nem semmisül meg, az Úr K¥¢£a látszólag csecsemőkorból gyermekkorba, gyermekkorból

ifjúkorba fejlődik. Ennél a kornál azonban csodálatos módon sohasem lesz öregebb. A

kuruk¢etrai csata idején már számtalan unokája volt, azaz anyagi számítás szerint

meglehetősen hajlott korú lehetett, ám mégsem tűnt idősebbnek húsz-huszonöt évesnél.

Sohasem látunk olyan képet, ami idősnek ábrázolja K¥¢£át, mert velünk ellentétben, Ő

sohasem öregszik meg, noha Ő a legidősebb az egész teremtésben, a múltban, a jelenben és a

jövőben. Teste és értelme sohasem pusztul el, vagy változik meg, így aztán érthető, hogy bár

az anyagi világban van, Ő a boldogság és a tudás születetlen, örökkévaló formája, akinek

transzcendentális teste és értelme sohasem változik. Megjelenését és távozását a nap

mozgásához hasonlíthatjuk: a nap felkel, magasra hág az égen, majd eltűnik szemünk elől. Ha

nem látjuk a napot, azt hisszük, hogy lenyugodott, ha pedig megjelenik, úgy véljük, a

horizonton van. Valójában azonban a nap mindig egy helyben marad; csak hiányos és

elégtelen érzékeinknek köszönhetően hisszük azt, hogy megjelenik, majd eltűnik. És mivel az

Úr K¥¢£a megjelenése és távozása teljesen eltér a közönséges élőlényétől, magától értetődik,

hogy belső energiája révén, Ő az örökkévaló, gyönyör teli tudás, s az anyagi természet

sohasem szennyezi be. A Védák szintén alátámasztják a tényt, hogy noha az Istenség

Legfelsőbb Személyisége születetlen, mégis úgy tűnik, mintha megszületne

megszámlálhatatlanul sok megnyilvánulásában. A Védákat kiegészítő írások szintén

megerősítik, hogy bár a látszat azt mutatja, hogy az Úr megszületik, Ő nem cserél testet. A

Bh§gavatamban négykarú N§r§ya£aként, a hatféle fenséges tulajdonság teljes díszében

jelenik meg anyja előtt. Indokolatlan kegyéből jelenik meg eredeti, örök formájában, s azért

részesíti e kegyben az élőlényeket, hogy azok eredeti formáján meditálhassanak, ne pedig

valamiféle elmebeli kitaláción vagy egy elképzelt formán, az imperszonalistákhoz hasonlóan,

akik azt gondolják, hogy a Legfelsőbb Úr formája képzeletbeli, az elme kitalációja. A Viªva-

koªa értelmező szótár szerint a m§y§ vagy §tma-m§y§ szó az Úr indokolatlan kegyére utal.

Az Úr tudatában van valamennyi megjelenésének és távozásának, ám a közönséges élőlény

amint egy új testet kap, azonnal elfelejt mindent előző testéről. Az Úr minden élőlény Ura,

mert csodálatos és emberfeletti tetteket hajt végre földi tartózkodása idején. Ő tehát mindig

ugyanaz az Abszolút Igazság, akinek formája és lelke, tulajdonságai és teste között nincsen

különbség.

17

És akkor vizsgáljuk meg mit mond K¥¢£a a Bhagavad-G¦t§ 4.9 versében:

janma karma ca me divyam eva° yo vetti tattvata¤

tyaktv§ deha° punar janma naiti m§m eti so 'rjuna

„Óh, Arjuna! Aki ismeri megjelenésem és cselekedeteim transzcendentális természetét,

az teste elhagyása után nem születik meg újra ebben az anyagi világban, hanem eléri az

Én örök hajlékomat.”

MAGYARÁZAT: A hatodik vers már megmagyarázta, hogyan száll alá az Úr

transzcendentális hajlékából. Aki képes megérteni az Istenség Személyisége megjelenéséről

szóló igazságot, az már megszabadult az anyagi kötelékektől, s ezért jelenlegi anyagi teste

elhagyása után azonnal visszatér Isten országába. Az anyagi kötelékek alóli felszabadulás

egyáltalán nem könnyű dolog az élőlény számára. Az imperszonalisták és a yog¦k csak sok-

sok megpróbáltatás és sok-sok élet után szabadulnak fel, ám ez a felszabadulás — beolvadás

az Úr személytelen brahmajyotijába — csupán részleges, s magában rejti a veszélyt, hogy

ismét visszatérnek ebbe az anyagi világba. De a bhakta csupán azáltal, hogy megérti az Úr

testének és tetteinek transzcendentális természetét, jelen teste elhagyása után eljut az Õ

hajlékára, és számára nem áll fenn többé a veszély, hogy vissza kell jönnie az anyagi világba.

A Brahma-sa°hit§ (5.33) leírja, hogy az Úrnak számtalan formája és inkarnációja van:

advaitam acyutam an§dim ananta-r¡pam. Megannyi transzcendentális formával

rendelkezik, ám mindegyik egy és ugyanaz az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Ennek a

ténynek a meggyőződésünkké kell válnia, annak ellenére, hogy a világi professzorok és

empirikus filozófusok számára felfoghatatlan. A Védák kijelentik (Puru¢a-bodhin¦

Upani¢ad):

eko devo nitya-l¦l§nurakto bhakta-vy§p¦ h¥dy antar-§tm§

„Az egyetlen Istenség Legfelsõbb Személyisége számtalan transzcendentális formáján

keresztül örökké kapcsolatban áll tiszta bhaktáival.”

Ezt a védikus kijelentést az Úr személyesen is megerősíti a G¦t§ e versében. Aki elfogadja

ezt az igazságot a Védák és az Istenség Legfelsőbb Személyisége hitelessége alapján, s aki

nem vesztegeti idejét filozófiai spekulációkkal, az eléri a felszabadulás legtökéletesebb fokát.

Ha valaki csupán hitből elfogadja ezt az igazságot, kétségtelenül felszabadulhat. A tat tvam

asi védikus kijelentés valójában erre az esetre vonatkozik. Ha valaki megérti, hogy az Úr

18

K¥¢£a a Legfelsőbb, vagy így szól Hozzá: „Te vagy Maga a Legfelsőbb Brahman, az

Istenség Személyisége”, az azon nyomban, minden kétséget kizárva felszabadul, s ennek

következtében biztos, hogy az Úr transzcendentális társaságába kerül. Más szóval tehát az Úr

hűséges bhaktája eléri a tökéletességet. Ezt az alábbi védikus kijelentés támasztja alá:

tam eva viditv§ti m¥tyum eti n§nya¤ panth§ vidyate 'yan§ya

„Az ember eljuthat a születés és halál alóli felszabadulás tökéletes szintjére csupán

azáltal, hogy ismeri az Urat, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Nincs más út, ami

ehhez a tökéletességhez vezetne.” (¼vet§ªvatara Upani¢ad. 3.8).

Az, hogy más lehetőség nincsen, azt jelenti, hogy aki nem érti meg, hogy az Úr K¥¢£a az

Istenség Legfelsőbb Személyisége, az egész biztosan a tudatlanság kötőerejében van, és ennek

következtében nem éri el a felszabadulást csupán azzal, hogy — úgymond — a mézesüveg

külsejét nyalogatja, azaz a Bhagavad-g¦t§t a materialista tudás alapján értelmezi.

Előfordulhat, hogy az efféle empirikus filozófusok nagyon fontos pozíciót töltenek be az

anyagi világban, ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy alkalmasak a felszabadulásra. Az

ilyen felfuvalkodott világi értelmiségieknek várniuk kell az Úr bhaktája indokolatlan

kegyére. Hittel és tudással kell tehát művelnünk a K¥¢£a-tudatot, hogy ily módon elérjük a

tökéletességet.

19

4.) Adj áttekintést Bhagaván Srí Krisna isteni megnyilvánulásairól (avatárák).

Jellemezd a svayam-, a tadekátma- és az avesa-rupa csoportokat. Mi a különbség a

részleges és a teljes kiterjedések között.

Az avat§ra szó azt jelent, hogy egy istenség alászállott formája. Az avat§rak eredeti

lelki testükben szállnak alá. Az avat§rak a prak¥ti hatása felett állnak, és nem kerülnek egy

fizikai test fogságába alászállásuk idején, ahogy azt az inkarnáció (in-karno = húsba kerülni)

szó sugallja, hanem megőrzik lényegi, transzcendentális jellemzőjüket.

Határtalan és részleges megnyilvánulások

Bhagav§nnak ahogyan az energiái is, úgy a formái is határtalanok. Mindegyik forma úgy

kapcsolódik Hozzá, mint a rész az egészhez. De transzcendentális szinten a rész egyenlő az

egésszel (ugyanolyan hatalommal rendelkezik). De akkor miért rész ??? Rész, mert Bhagav§n

svarupa-ªaktija nem teljesen nyilvánul meg benne. Ez egy misztérium, de megérthető. Az

önmegvalósítás érdekében két dolgot kell megismerni:

„Óh, Arjuna! Aki ismeri megjelenésem és cselekedeteim transzcendentális természetét,

az teste elhagyása után nem születik meg újra ebben az anyagi világban, hanem eléri az

Én örök hajlékomat.” (Bg. 4.9 – lásd előző tétel)

K¥¢£a isteni formáinak három fő csoportja van:

1. svaya°-r¡pa

2. tadek§tma-r¡pa

3. §veªa-r¡pa

I. A svaya°-r¡pa

az eredeti K¥¢£a forma, Ő saját Maga.

Jellemzői:

- önmegnyilvánult

- nem függ semmilyen más formától, ahhoz, hogy megnyilvánítsa Magát

- létezését nem befolyásolják anyagi tulajdonságok

20

- egyszerre több helyen s megnyilvánulhat

A svaya° formát szintén fel lehet osztani a szűkebb értelembe vett svaya°-r¡pára valamint

a svaya°-prak§sára. A svaya°-prak§sa formáknak két aspektusa van, a pr§bhava-prak§sa

és a vaibhava-prak§sa.

svaya°-r¡pa

svaya°-r¡pa svaya°-prak§sa

pr§bhava-prak§sa vaibhava-prak§sa

A szűkebb svaya°-r¡pa jellemzői:

- belső eredeti forma, K¥¢£a tehénpásztorfú (gopa) megnyilvánulása

Vrajában

- minden értelemben azonos Bhagav§nnal

- mindennek végső forrása, minden ok elsődleges oka (BS. 5.1)

- lelki teste van, amelynek szépsége leírhatatlan, és a sat, a cit és az §nada elemekből

áll (BS. 5.1)

A svaya°-prak§sa jellemzői:

- több helyen, egyidőben megnyilvánuló formák

- nincs különbség e formák és az eredeti forma között

A pr§bhava-prak§sa jellemzője:

- K¥¢£a egyszerre történő megjelenése sok hasonló formában (pl. rasa-tánc, vagy

Brahm§-vimohana-l¦l§ban)

A vaibhava-prak§sa jellemzője:

- K¥¢£a megnyilvánul, mint Balar§ma, aki csak színben (fehér) tér el

tőle.

Hierarchia:

Különbség van a svaya°-r¡pa és a vaibhava-prak§sa formáinak megjelenése között.

Az utóbbi (Balar§mán kívül) nem V¥nd§vani forma (K¥¢£a - V§sudeva). Az előbbi egy

tehénpásztorfiú (gopa), az utóbbi egy király (kśatriya) jellemzőit viseli magán. A gopa forma

21

felülmúlja a másikat szépségében (saudarya), fenségében (aisvarya), édességében

(m§dhurya) és humorában (vaidagdha-vil§sa).

22

II. A tadek§tma-r¡pa

Lényegében és létezésében azonos a svaya°-r¡pával, de megjelenéseit és

tulajdonságait illetően másképpen nyilvánul meg. Az avat§rak legnagyobb része, ide

tartozik.

A tadek§tma-r¡pa felosztása a következő:

tadek§tma-r¡pa

vil§sa sv§mªa

pr§bhava-vil§sa vaibhava-vil§sa

- Ýdī-caturvyuha

- l¦l§-avat§ra

- guna-avat§ra

2. caturvyuha … és … kiterjedései

- manvantara-avat§ra

prak§veªa-

vigraha

vil§sa-vigraha

V§sudeva Keªava Adhok¢aja

N§r§ya£a Puru¢ottama

M§dhava

Sa¯kar¢ana Govinda (*) Upendra

Vi¢£u Acyuta

Śr¦ Madhusud§na

Pradyumna Trivikrama N¥si°¤a

23

-

yuga-avat§ra

-

ªakty§veªa-avat§ra

- purusa-avat§ra

(*) Nem azonosak a Vrajában kedvteléseit végző K¥¢£ával.

A tadek§tma-r¡pa két kategóriára osztható:

- vil§sa: a kiterjesztett tevékenységek érdekében létrejövő isteni formák

- sv§mªa: a részleges formák

K¥¢£ának azon megnyilvánulási formáit, amelyek hatalomban Vele majdnem

egyenlők vil§sa formáknak, a kevésbé hatalmas formákat sv§mªa formáknak nevezik.

A vil§sa formákon belül két kategóriát különböztetünk: a pr§bhava-vil§sa és a

vaibhava-vil§sa kategóriákat.

A pr§bhava-vil§sa forma fő isteni alakjai: V§sudeva, Sa¯kar¢ana, Pradyumna,

és Aniruddha. Őket együtt úgy ismerik, mint Ýdī-caturvyuha, amely a határtalan alsóbb

rendű caturvyuhák eredete. Örök lakhelyük: Dv§rak§ és Mathura.

V§sudeva: A teljes virágzásában levő hat isteni kiválóság (szépség, erő, hírnév,

V§mana Jan§rdana

Śr¦dhara

Aniruddha H¥ªike¢a Hari

Padman§bha K¥¢£a (*)

D§modara

24

gazdagság, tudás és lemondás) megtestesítője.

Sa¯kar¢ana: A tudás és a hatalom megtestesítője, s a pusztítás előidézője kozmikus

szinten, valamint az aha¯k§r§t (a hamis egot) ellenőrző megnyilvánulás.

Pradyumna: Az értelem irányítója, a bátorság és a fenség megtestesítője, amely által

kozmikus szinten a teremtés, egyéni szinten az álmok előidézője.

Aniruddha: Az elme irányítója. Kozmikus szinten a teremtés fenntartásában van fontos

szerepe, az egyének szintjén pedig az ébredés állapotáról gondoskodik.

[A teremtés, a fenntartás és a pusztítás univerzális szinten való megnyilvánulása

Brahm§, Vi¢£u és Śiva tevékenységének köszönhető.]

Ebből az eredeti caturvy¡hából 24 istenség árad ki, akiket különböző neveken ismerünk

az általuk birtokolt fegyverek alapján. Ez a 24 forma a vaibhava-vil§sa kategóriába tartozik,

s megjelenésüket K¥¢£a a következő módon befolyásolja. Az eredeti caturvy¡ha kiterjeszti

magát egy második caturvy¡hává. A második caturvy¡hát alkotó istenségek közül

mindegyik még további három formában nyilvánul meg, akiket prak§ªa-vigraháknak

nevezünk, és a második caturvy¡ha mindegyik istenségének van két vil§sa-vigrahája is.

A négykarú Vi¢£u–forma kezében: kagylókürt, harci korong, buzogány, lótuszvirág.

Az esetek száma (ismétlés nélküli permutáció):

4! (négy faktoriális) = 1*2*3*4 =24

A sv§mªa csoport jellemzői:

- részleges formák, kevésbé hatalmasak

- határok elmosódnak az §veªa-r¡pával

- hat fő kategóriába sorolhatók

(1) puru¢a-avat§ra

A Param§tmá (a Felsőlélek) mindent áthatóságában és az univerzum fenntartásában hármas

funkciót lát el 3 formában. Ezeket a formákat hívják puru¢a-avatáraknak:

- K§ra£odakaª§yi Vi¢£u: Elválasztja a lelki világot az anyagi világtól, s pillantásával

25

elindítja a teremtést. Az egész anyagi teremtés felsőlelke.

- Garbhodakaª§yi Vi¢£u: Az egyéni lelkek összességének irányítója, és az univerzum

felsőlelke.

- K¢¦rodakaª§yi Vi¢£u: Minden élőlény irányítója, az élőlények felsőlelke.

(2) l¦l§-avat§ra

A l¦l§-avat§rák a különböző kedvteléseket bemutató avat§rák . K¥¢£ának

megszámlálhatatlan sok l¦l§-avat§rja van. Ezek az avat§rak különböző időkben jelennek

meg, és mindig a bhakták vágyai és a helyzet kívánalmai szerint.

A legfontosabbak: Matsya, K¡rma, Var§ha, N¥si°ha, V§mana, R§macandra, Kalki,

Buddha.

(3) guna-avat§ra

A guna-avat§rák a Legfelsőbb Úr minőségi megszemélyesülései, három aspektusuk van:

Brahm§, Vi¢£u és Śiva (Rudra), akik sorrendben a három guna, a sattva (jóság), a rajas

(szenvedély) és a tamas (tudatlanság) uralkodó istenségei, és Garbhodakaª§yi Vi¢£uból

áradnak ki. Brahm§ a világ teremtésének, Vi¢£u a fenntartásának és Śiva az elpusztításának

az irányítója.

(4) manvantara-avat§ra

A manvantara-avat§rának azért ez a neve, mert minden manvantarában egyszer jelenik

meg. 14 manvantara van Brahm§ egy napjában, 5040 (14*360) egy év alatt és Brahm§ egész

élete alatt (100 esztendő) pedig 504000 ilyen inkarnáció jelenik meg.

A 14 manvantara a kevetkező: Yajñ§, Vibhu, Satyasena, Hari, Vaiku£±ha, Ajita,

V§mana, S§rvabhauma, R¢abha, Viªvaksena, Dharmasetu, Sudh§man, Yogeªvara,

B¥hadbh§nu.

(Egy manvantara 71 catur-yuga, 1 catur-yuga 4 korszakot foglal magába, amelyeket Satya-,

Treta-, Dv§para és Kali-yugáknak hívják.)

26

(5) yuga-avat§ra

A 4 yugának 4 yuga-avat§ra van, akik a korszakok szerint különböző színekben jelennek,

hogy a feltételekhez kötött lelkeket az adott yugára az írások által előírt vallásos folyamat

gyakorlásába bevezessék.

- Sukla – fehér (Satya-yuga). A jelenlegiben: Nara-N§r§yana.

- Rakta – vörös (néha zöld) (Treta-yuga) Yajñ§. A jelenlegiben: R§macandra.

- Syama – sötétkék (Dv§para-yuga). A jelenlegiben: Śr¦ K¥¢£a.

- Pita – sárga (általában fekete - k¥¢£a) (Kali-yuga). A jelenlegiben: Śr¦ Caitanya.

(6) ªakty§veªa-avat§ra

Az §veªa-r¡pa csoportba is beletartozó avat§rákat ªakty§veªa-avat§ráaknak,

vagyis felhatalmazott személyek isteni megjelenéseinek nevezzük. Az isteni felhatalmazás

kétféle lehet, amelyik Magától Bhagav§ntól jön (elsőleges), vagy a másik, amelyik

Bhagav§n egyik energiájából ered (másodlagos). Az elsődleges kategóriába tartozó avat§rák

magukat istenségnek tekintik. A másodlagos kategóriába tartozók pedig Isten bhaktáinak vagy

szolgáinak tartják magukat.

Elsődleges ªakty§veªa-avat§rák: Vy§sadeva és R¢abhadeva, akik olyan avat§rák,

akik közvetlenül Bhagav§n által felhatalmazottak.

Másodlagos ªakty§veªa-avat§rák, Bhagav§n különböző ªaktijaiból származnak,

ilyenek:

Catu¤san (4 Kumára) - jñ§na-ªakti (a

tudás energiája)

Nárada -

bhakti-ªakti (az odaadó szolgálat energiája)

P¥thu -

p§lana-ªakti

Paraªur§ma -

du¢±an§ªana-ªakti (a démonikus lények

elpusztításának energiája)

J¦va- Brahm§ -

s¥¢±i-ªakti (a teremtés energiája)

27

Śe¢a N§ga (kígyó) - svasevana-ªakti

(az Úr személyes szolgálatát végzi)

Ananta (Vi¢£u fekszik rajta) - bh¡-dh§ra£a-ªakti (az

univerzumokat tartja a fején)

III. Az §veªa-r¡pa

Az §veªa-r¡pa jellemzői:

- A Úr „birtokolt formában” való megjelenése, amelyben K¥¢£a valamely általa kiválasztott

és inspirált j¦vát saját hatalmával ruházza fel.

- ªakty§veªa-avat§rak

- Az odaadás, a hatalom, a tudás, stb, felhatalmazás által birtokolt formái.

28

5.) Mutasd be röviden Krisna lakhelyeit (dháma), társait (parikara) és kedvteléseit (lila), s

jellemezd részletesen a Panca-tattva személyiségeit, különös tekintettel Sri Caitanya

Maháprabhu azonosságára. Kijelentéseidet alapozd a szentírások állításaira.

K¥¢£a lakhelye - dh§ma

V¥£d§vana K¥¢£a transzcendentális lakhelye (dh§ma), svar¡pa-ªaktijának (vagyis

belső energiájának) a megnyilvánulása, az Ő szerves része. Mivel a svar¡pa-ªaktijának

megnyilvánulása, így elkülöníthetetlenül Hozzá tartozik. K¥¢£a minden megnyilvánulásához

van a dh§mának is egy megnyilvánulása.

goloka-n§mni nija-dh§mni tale ca tasya

dev¦-maheªa-hari-dh§masu te¢u te¢u

29

te te prabh§va-nicay§ vihit§ª ca yena

govindam §di-puru¢a° tam aha° bhaj§mi

„A Goloka V¥nd§vana nevű bolygó alatt a Dev¦-dh§mának, Maheªa-dh§mának és Hari-

dh§mának nevezett bolygók helyezkednek el. Valamennyit más és más fenség jellemzi, s az

Istenség Legfelsőbb Személyisége, Govinda, az eredeti Úr irányítja őket. Hódolatomat

ajánlom Neki!” (Brahma-sa°hit§ (5.43), idézve Cc. Madhya-l¦l§ 21.48)

Golokadh§ma: A mindenható Úr örök transzcendentális lakhellyel rendelkezik, ahol a

surabhi teheneket legelteti, s ahol ezer és ezer szerencse-istennő szolgálja. (ŚB. 1.8.43.)

Haridh§ma: Túl az anyagi világon, Goloka V¥nd§vanával együtt az Úr égi lakhelye.

Mahesdh§ma: Ha a j¦va kiszabadul Devidh§mából, és nem ismeri Haridh§ma

fenségét, akkor ide kerül, itt még nem kap lehetőséget K¥¢£a szolgálatára. Itt az anyagi

sötétség a lelki ég világosságává alakul.

Devidh§ma: A külső energia lakhelye, itt élnek a feltételekhez kötött lelkek.

K¥¢£a legfelsõbb hajléka és Maga K¥¢£a között nincs különbség, mert mindkettõ

azonos természetû. Földünkön, Delhitõl kilencven mérföldnyire délkeletre szintén

van egy V¥nd§vana, a lelki világ legfelsõbb Goloka V¥nd§vanájának mása. Amikor

K¥¢£a alászállt a Földre, e V¥nd§vanaként ismert helyen (amely körülbelül

nyolcvannégy négyzetmérföldnyi területen fekszik Mathur§ körzetében, Indiában)

nyilvánította ki kedvteléseit.

Az anyagi természeten túl a paravyomaként ismert birodalom, a lelki ég van.

Ez a lelki ég Magához az Úr K¥¢£ához hasonlóan minden transzcendentális

tulajdonsággal — a hatféle fenséggel is — rendelkezik.

Ez a Vaiku£±ha birodalom mindent átható, végtelen és mindenek felett álló.

Ez az Úr K¥¢£ának és inkarnációinak lakhelye.

E lelki ég legfelsõbb régiójában helyezkedik el a K¥¢£aloka nevû lelki bolygó,

mely három területre oszlik: Dv§rak§ra, Mathur§ra és Gokulára.

¼r¦ Gokulát, amely a legmagasabb rendû valamennyi közül, Vrajának,

Golokának, ¼vetadv¦pának és V¥nd§vanának is nevezik.

30

Az Úr K¥¢£a transzcendentális testéhez hasonlóan Gokula is mindent átható,

végtelen és mindenek felett álló. Akadálytalanul terjed fel- és lefelé

egyaránt.

(Cc. Ýdi-l¦l§ 5.14-19.)

__________________________________

K¥¢£a társai (kisérete) - parikara

K¥¢£át elkisérik örök társai (lelki testük van). Dv§rakában és a Mathurában a Yadhavák.

V¥nd§vanában a gopik és a gopák. Három csoportot különböztethetünk meg:

- nitya-siddha: Svarupa-ªakti megnyilvánulás. A nitya-siddha bhakták annak ellenére,

hogy néha megjelennek az anyagi világban, hogy teljesítsék a missziót,

amivel az Úr megbízta őket, sohasem zuhannak alá az anyagi atmoszféra

birodalmába. Az anyagi világban lakó élőlények tanulhatnak ezektől a

nitya-siddha bhaktáktól, s így felébredhet bennük a vágy, hogy

hazatérjenek, vissza Istenhez.

- s§dhana-siddha: J¦vák, akik az odaadó szolgálat révén érték el a parikara létet.

S§dhana-siddha az, akiből úgy lett bhakta, hogy mindig betartotta a

ª§strákban említett szabályozó elveket, a lelki tanítómester parancsai és

útmutatásai szerint. Közöttük találhatunk nem tiszta és tiszta bhaktákat

egyaránt.

- nitya-mukta-j¦va: Az öröké felszabadult lelkek. „Az élőlényeket [j¦vákat] két csoportra

osztják. Néhányan közülük örökké felszabadultak, míg a többiek örökké

feltételekhez vannak kötve.”

A parikarák különböző kapcsolatokban szolgálják K¥¢£át.

A K¥¢£ával való kapcsolat ízei:

- ś§nta-rasa (semleges kapcsolat): K¥¢£a tehenei, botja, fuvolája,

virágfüzére, Kumarák

31

- d§sya- rasa (szolgai kapcsolat): Gokulában: K¥¢£ának vannak

közvetlen szolgái is, mint Citraka, Patraka, Raktaka és mások. Ők a szolgai hangulatban

végzett szolgálat megtestesülései. - Dv§rakában: D§ruka (az Úr kocsihajtója)

- sakhya-rasa (baráti kapcsolat): Baladeva, ¼r¦d§m§, Sud§m§ és

Subala

- v§tsalya-rasa (szülői kapcsolat): Yaªod§ mama és Nanda Mah§r§ja

- m§dhurya-rasa (szeretői kapcsolat): ¼r¦mat¦ R§dh§r§£¦, a gopik

ei-mata d§sye d§sa, sakhye sakh§-ga£a

v§tsalye m§t§ pit§ §ªray§lambana

„Ahogy az Úr K¥¢£a és ¼r¦mat¦ R§dh§r§£¦ a szerelem ízének tárgya és

menedéke, úgy a szolgálat ízében K¥¢£a, Nanda Mah§r§ja fia a tárgy, a szolgák,

például Citraka, Raktaka és Patraka pedig a menedék. Hasonlóan a barátság

transzcendentális ízében az Úr K¥¢£a a tárgy, míg a barátok, például ¼r¦d§m§,

Sud§m§ és Subala a menedék. A szülői szeretet transzcendentális ízében K¥¢£a a

tárgy, Yaªod§ mama és Nanda Mah§r§ja pedig a menedék.” (Cc. Madhya-l¦l§,

23.93.)

__________________________________

K¥¢£a kedvtelései - l¦l§i (Könyv 199.old. - )

Mivel K¥¢£a minden tökéletesség forrása, nem szenved semmiben szükséget, és

cselekedetei mentesek mindenféle motivációtól vagy tudatos erőfeszítéstől. K¥¢£a

önmagában elégedett (§tm§r§ma), így tetteinek nincs motivációja. Tettei a belső boldogság

vagy §nanda túláradásaiból erednek. Ezért l¦l§nak nevezik őket, amit csak tökéletlenül lehet

a magyar kedvtelés szóval kifejezni (l¦l§ = örömteli kedvtelés). A l¦l§k a különböző

dh§mokban zajlanak

A l¦l§ vagy megnyilvánult (prakata), vagy megnyilvánulatlan (aprakata). Ez azonban

nem jelenti azt, hogy két különböző fajta l¦l§ van. Mindkét esetben ugyanazon l¦l§ról van

szó de, amikor látható az anyagi világ élőlényei számára, akkor megnyilvánultként, amikor

pedig láthatatlan, akkor megnyilvánulatlan l¦l§ként utalunk rá. Van néhány fontos pont,

amelyben különböznek egymástól.

32

Az aprakata-l¦l§ jellemzői:

- Teljesen transzcendentális, és nincsen semmi kapcsolata az anyagi világgal.

- Az aprakata-l¦l§ban K¥¢£a örökké fiatal, és nincsen sem születése, sem pedig

eltávozás.

- A kedvtelések áramlata folyamatos, mindig zavartalanul folyik, és örök, hiszen nincsen

sem kezdete, sem pedig vége. Annak ellenére azonban, hogy örök, mégsem változás

nélküli. Minden nap, különböző l¦l§k zajlanak változó időszakokban, például délelőtt a

tehenek legeltetése (go-c§rana), éjszak pedig a r§sa-tánc. Ezek a kedvtelések egymás

után, ismétlődve folynak, mint a mozgásban lévő kerék különböző részei.

- Az aprakata-l¦l§t sv§rasik¦nek is nevezik, mert folyamatában korlátlan, és különböző

időkben és helyeken különböző formákban zajlik.

- K¥¢£a és R§dha örökké együtt vannak az aprakata-l¦l§ban.

- Mantra-up§san§n keresztül valósítható meg !!!

E l¦l§nak azt a megvalósítását, amely korlátolt módon, mantrákon vagy up§san§kon

keresztül valósul meg, mantrop§san§may¦nak nevezik. Ezt egy bizonyos hely vagy

idő korlátozza, amely feltétele annak a bizonyos l¦l§nak, amelyhez a mantra

kapcsolódik. Az up§san§kon keresztül megvalósuló aprakata-l¦l§kat az Istenségnek

olyan formája és tevékenysége jellemzi, amely a mantra szerint a meditáció tárgya.

Mindazoknak a különböző l¦l§knak, amelyek a kedvtelések sv§rasik¦-l¦l§t alkotják,

van kezdetük és végük, a mantrop§san§may¦-l¦l§k azonban kezdet és vég nélküliek,

örökké zajlanak ugyanabban az időben, ugyanazon a helyen, ugyanolyan formában. A

sv§rasik¦-l¦l§k szüntelen áramát a Gangesz folyamatos áramlatához, míg a

mantrop§san§may¦-l¦l§kat egy körül kerített álló tóhoz hasonlítják. A

mantrop§san§may¦-l¦l§ elvezethet a sv§rasik¦-l¦l§hoz, mert a sv§rasik¦ áramlata,

amikor keresztül megy a mantrop§san§may¦ taván, akkor a s§dhaka elméjét magával

ragadhatja, amint a sv§rasik¦ egy bizonyos része, amely azonos a

mantrop§san§may¦val, lezajlik. A mantrop§san§may¦-l¦l§nak vannak különböző

fajtái, mint például a go-c§rana-l¦l§, r§sa-l¦l§ és a kuñja-kr¦¨a-l¦l§ (CC. Madhya

8.189). Ezen l¦l§k mindegyike V¥nd§vana egy bizonyos prak§ªájában zajli, s a l¦l§

minden egyes résztvevője, K¥¢£át is beleértve, megjelenik benne önvalójának egy

bizonyos aspektusában, amely tudatos más megnyilvánulásokról és azok

tevékenységeiről.

33

A prakata-l¦l§ jellemzői:

- Az anyagi világ és az azon túli (lelki) világ keveréke. A prakata-l¦l§ban a

transzcendentális K¥¢£aloka részleges megnyilvánulása száll alá a Földre, így tehát

anyaginak és nem anyaginak a keveréke van jelen. Természetesen ez nem a hétköznapi

értelembe vett keverék, mivel transzcendentális világ érintése az anyagi világnak azt a

bizonyos részét, ahová alászáll, szintén az anyagon túlivá teszi.

- A prakata-l¦l§ban megjelenik K¥¢£a születése, kisgyermekkorától ifjúkoráig való

felnövése, és eltávozása.

- A prakata-l¦l§nak van kezdete és vége. Egy bizonyos univerzumban kezdődik

(brahm§n¨a) az univerzumban való megnyilvánulásával, s megnyilvánulatlanná válásával

fejeződik be.

- A prakata-l¦l§t alkotó különböző l¦l§k egyike sem folyamatos és örök abban az

értelemben, amelyben az aprakata-l¦l§k azok. Például a go-c§rana l¦l§ véget ér, amikor

K¥¢£a elmegy Matur§ba.

- A prakata-l¦l§ban K¥¢£a és R§dha elkülönülnek egymástól.

Valójában a prakata-l¦l§ szintén örök, bár egy bizonyos brahm§n¨a (A brahm§£¨ák, az

univerzumok a Legfelsõbb Úr egy lélegzetvételének idõtartamáig léteznek, így

szintén az Istenség Legfelsõbb Személyisége, Mah§-Vi¢£u méhében vannak.)

szempontjából úgy tűnik, mintha lenne kezdete és vége. Ugyanúgy azonban, ahogyan a nap

valójában sohasem tűnik el, hiszen amíg más országban lenyugszik, a másikban közben

felkel, a prakata-l¦l§ sem ér véget soha. Amíg úgy tűnik, hogy valahol befejeződött, addig

egy másik helyen éppen elkezdődik.

Egyéb l¦l§k

(1) go-c§rana l¦l§ - a tehenek délelőtti legeltetése

- Ez aprakata-l¦l§, hiszen folyamatos, zavartalan, örök, nincs kezdete

és vége.

- Lehet prakata-l¦l§ is, hiszen véget ér, amikor K¥¢£a elmegy

Matur§ba.

- A mantrop§san§may¦-l¦l§ egyik fajtája.

34

(2) brahma-vimohana-l¦l§

Az a kedvtelés, amelynek során Brahm§ illúzióba esik.

[ŚB. 10.13.15.-21.]:

“Óh, Par¦k¢it Mah§r§ja! Brahm§, aki a felsõbb bolygórendszerben él

az égben, megdöbbenve látta a leghatalmasabb K¥¢£a

cselekedeteit, amikor megölte Agh§surát és felszabadította õt. Most

ugyanez a Brahm§ saját erejét akarta fitogtatni, s próbára akarta

tenni K¥¢£a hatalmát, aki gyermekkori kedvteléseit élvezve úgy

játszott, mintha közönséges tehénpásztorfiúkkal játszana.

Távollétében ezért Brahm§ a kisfiúkat és a borjakat mind máshová

vitte, s ezzel bajba került, mert hamarosan meglátta, milyen

hatalmas K¥¢£a.”

Amikor K¥¢£a nem találta a borjakat, visszatért a folyó partjára, ott

azonban már a tehénpásztorfiúkat sem látta többé. Így aztán

mintha mit sem tudott volna arról, hogy mi történt, mindannyiukat

keresni kezdte.

Amikor K¥¢£a nem akadt a borjak és õrzõik, a tehénpásztorfiúk

nyomára az erdõben, hirtelen megértette, hogy ez az Úr Brahm§

mûve volt.

Ezek után hogy örömet okozzon Brahm§nak, valamint a borjak és a

tehénpásztorfiúk mamáinak, K¥¢£a, az egész kozmikus

megnyilvánulás teremtõje kiterjesztette Magát borjakká és fiúkká.

V§sudeva-arculata révén K¥¢£a egyszerre kiterjesztette Magát

ugyanannyi tehénpásztorfiúvá és tehénné, amennyi hiányzott.

Ugyanolyan testi külsõ jellemezte õket, és kezük, lábuk s többi

testrészük is ugyanolyan volt. Ugyanolyan botokat, kürtöket és

fuvolát tartottak, ugyanolyan elemózsiás tarisznyájuk volt,

ugyanolyan ruhát viseltek, ékszereik ugyanúgy díszítették õket.

Nevük, koruk és testalkatuk is ugyanolyan volt, jellemzõ tetteikkel

és jellemvonásaikkal együtt. Ily módon terjesztette ki Magát a

szépséges K¥¢£a, s ezzel a „samagra-jagad vi¢£umayam” állítás

igazát bizonyította: „Az Úr Vi¢£u mindent átható.”

35

K¥¢£a most kiterjesztette Magát, s a borjakként és a

tehénpásztorfiúkként jelent meg, ugyanolyan formában, amilyenek

valóban voltak, s ezzel egy idõben a vezetõjükként, K¥¢£aként is

jelen volt. Így aztán ugyanúgy tért most vissza Vrajabh¡miba, apja,

Nanda Mah§r§ja birtokára, ahogyan mindig is tette, miközben a

társaságukat élvezte.

Óh, Par¦k¢it Mah§r§ja! K¥¢£a, aki a különbözõ borjakra és

tehénpásztorfiúkra osztotta fel Magát, a borjakként más és más

tehénistállókba tért haza, a különbözõ fiúkként pedig más és más

házakba.

(3) rasa-līl§

K¥¢£a v¥d§vanai kedveléseinek egyike, amelyben K¥¢£a a

tehénpásztorlányokkal táncol.

__________________________________

A Panca-tattva

Śr¦mad-Bh§gavatam előrejelzi az Úr K¥¢£a ismételt, a Kali-korban esedékes, személyes

eljövetelét, és azt, hogy ezúttal is bensőséges társai kíséretében jön. A gau¨¦ya vai¢£avák

Śr¦ Caitanyára, és négy legfontosabb társára, Śr¦ Nity§nandára, Śr¦ Advaitára, Śr¦

Gad§dharára, és Śr¦v§sa Pa£¨itára vonatkoztatják az előrejelzést. Ezt az öt személyt a Śr¦

Caitanya-carit§m¥ta a Panca-tattva-ként, az Abszolút Igazság öt arculatának

megnyilvánulásaként írja le.

A Panca-tattva tagjai a legfelsőbb Brahmant, az Istenség Személyiségét, és valamennyi

energiáját, vagyis az Abszolút Igazságot jelenítik meg. A közöttük fennálló sajátos hangulatú

kapcsolatok életszerűen és mindenki számára érthetően példázzák ennek a filozófiának a

gyakorlati jelentését, vagyis az Úr, és az Őt szolgáló energiák egyidejű egységének, és a

közöttük levő különbözőségek édes ízeit. Az Abszolút Igazság teljességének a Panca-tattva

által megnyilvánított formáját könnyen megérthetjük a Caitanya-carit§m¥ta Ýdi-l¦l§ 7.

fejezetének 5-6. verse által:

36

pañca-tattva — eka-vastu, n§hi kichu bheda

rasa §sv§dite tabu vividha vibheda

„Mivel a transzcendentális szinten minden abszolút, lelki szempontból nincs

különbség az öt tattva között. A lelki világot azonban változatosság is jellemzi, és

ahhoz, hogy megízlelhessük e változatosságot, különbséget kell tennünk közöttük.”

Caitanya-carit§m¥ta Ýdi-l¦l§ 1. fejezetének 14. vers:

pañca-tattv§tmaka° k¥¢£a° bhakta-r¡pa-svar¡pakam

bhakt§vat§ra° bhakt§khya° nam§mi bhakta-ªaktikam

„Hadd ajánljam hódolatomat az Úr ¼r¦ K¥¢£ának, aki öt arculatban nyilvánult

meg: mint bhakta, bhakta-kiterjedés, bhakta-inkarnáció, tiszta bhakta és az

odaadás energiája.”

pañca-tattv§tmaka° k¥¢£a° – K¥¢£a megjelenik 5 alakban

bhakta-r¡pa – bhaktaként (¼r¦ Caitanya Mah§prabhu)

sva-r¡pakam – bhakta kiterjedésként (¼r¦ Nity§nanda

bhakta-avat§ram – bhakta-inkarnációként (¼r¦ Advaita)

bhakta-khyam – a tiszta bhaktaként (¼r¦ Gad§dhara)

bhakta-ªaktikam – az odaadás enrgiájaként (¼r¦v§sa çh§kura)

A Panca-tattva lelki azonossága:

- ¼r¦ Caitanya Mah§prabhu - R§dh§ és K¥¢£a

- ¼r¦ Nity§nanda - ¼r¦ Balar§ma

- ¼r¦ Advaita - Mah§ Vi¢£u

- ¼r¦ Gad§dhara - R§dh§r§ni és Lal¦t§

- ¼r¦v§sa çh§kura - N§rada Muni

¼r¦ Caitanya Mah§prabhu:

- R§dh§ és K¥¢£a kombinált formája.

- K¥¢£a, aki R§dh§r§ni érzelmeivel és testszínében jelent meg.

- Ő Maga K¥¢£a, de yuga-avatáraként is számon tartjuk (harinama-

sa¯k¦rtana)

37

- Arról tanít, hogy milyen hangulatban kell K¥¢£át szolgálni (¼r¦ ¼ik¢§¢±akam)

Anubh§¢ya címû magyarázatában ¼r¦ Bhaktisiddh§nta Sarasvat¦ çh§kura a

következõképpen jellemzi a Pañca-tattvát: A legfelsõbb energiaforrás, az

Istenség Személyisége megjelenik a Pañca-tattva tagjaiként, hogy ötféle

kedvtelés élvezetében legyen része. Valójában nincs különbség közöttük,

mivel abszolút szinten állnak, de — kihívásként a személytelen filozófia

híveivel szemben — más-más lelki változatot nyilvánítanak meg, hogy

megízleljék a különféle lelki hangulatokat (rasákat). A Védák kijelentik:

par§sya ªaktir vividhaiva ªr¡yate. „Az Istenség Legfelsõbb Személyiségének

különféle energiáit mind más néven ismerik.” A Védáknak ebbõl a

kijelentésébõl megérthetjük, hogy a lelki világban örök változatosság

uralkodik a hangulatok illetve ízek terén. ¼r¦ Gaur§¯ga, ¼r¦ Nity§nanda, ¼r¦

Advaita, ¼r¦ Gad§dhara valamint ¼r¦v§sa çh§kura mind ugyanazon a szinten

állnak, de lelki különbséget téve közöttük meg kell értenünk, hogy ¼r¦

Caitanya Mah§prabhu a bhakta alakja; Nity§nanda Prabhu a bhakta lelki

tanítómesterének formájában jelenik meg; Advaita Prabhu a bhakta-

inkarnáció alakja; Gad§dhara Prabhu a bhakta energiája, ¼r¦v§sa çh§kura

pedig a tiszta bhakta. Így tehát lelki különbségek vannak közöttük. A bhakta-

r¡pát (¼r¦ Caitanya Mah§prabhut), a bhakta-svar¡pát (¼r¦ Nity§nanda

Prabhut) és a bhakta-avat§rát (¼r¦ Advaita Prabhut) az Istenség Legfelsõbb

Személyiségének, az Õ közvetlen megnyilvánulásának és teljes kiterjedésének

nevezik, és mindannyian a Vi¢£u-kategóriába tartoznak. Noha az Istenség

Legfelsõbb Személyiségének lelki és határenergiája nem különbözik Vi¢£utól,

az Istenség Legfelsõbb Személyiségétõl, õk alárendeltek, akik uralom alatt

állnak, míg az Úr Vi¢£u az uralkodó. Ezért bár ugyanazon a szinten állnak,

eltérõ módon jelentek meg, hogy lehetõséget nyújtsanak a transzcendentális

ízek élvezetére. Valójában azonban nem különbözhetnek egymástól, mivel az

imádót és az imádandót semmilyen szinten nem lehet elválasztani egymástól.

Az abszolút síkon nem lehet megérteni egyiket a másik nélkül.

38

GURU-TATTVA

6.) A guru fogalma, fajtái (vartma-pradarsaka, eredeti, Ádi, alapító acarya, diksa, egyéb

siksa) és csoportjai (lelki fejlettség, felszabadulás-, elkötelezettség szerint) és ezek jellemzői,

illetve példák.

A guru definíciója: - aki a sastra alapján lelki tanításokat ad át másoknak, akinek tanításai

mindig összhangban vannak, a kinyilatkoztatott szentírásokkal, aki nem tér el az Úr

parancsaitól.

Krsna tanításai a töretlen tanítványi láncolaton (a guru-paramparán) keresztül jutnak el

hozzánk, a lelki tanítómester által (siksa= tudás, lelki tanítás).

Krsna az eredeti guru.

Aki transzcendentális tudást ad másoknak, azt siksa-gurunak nevezik. A siksa-guru szerepe

hogy a hagyományokkal összhangban adja a siksát.

• Adi-guru: -azokat a felhatalmazott bhaktákat, akik megállapítják az eredeti négy

sampradáját

• Az alapító acarya a legfőbb siksa-guru, akik korrigálják a tanításokban és a misszió

célkitűzéseiben fellépő elhajlásokat. Szerepe a siksa hagyományában, saját láncolatán

belül mindenre kiterjed, a parampara tanításainak új irányt szab, minden későbbi

gurunak és tovább az Ő tanításai alapján kell végeznie szolgálatát.

39

• A vartma-pradarsaka-guru, az a bhakta, aki odaadó szolgálattal kapcsolatban az

első tanítást adja, és a tanítványt a meghódolás útjára vezeti.

• A sadhuk, azaz a vaisnavák (sannyasik, Brahmanák, szülők, idősebbek, tanárok) az

odaadó szolgálat különféle területeivel, kapcsolatos útmutatásokkal látnak el

bennünket.

• Siksa-guru, aki meghatározott lelki képzésben részesít, odaadó szolgálatunk további

fejlődése érdekében.

A siksa-guru még lehet:

• Felszabadult, aki tisztában van a tanítvány szükségleteivel, képes átfogó utasításokkal

ellátni a tanítványt.

• Nem-felszabadult, a szerint adnak útmutatást, hogy milyen szintű a megvalósításuk,

mivel a sastra tanításait, saját korlátaiknak megfelelően alkalmazzák.

• Diksa: - a lelki tanítómester eredeti tudatára ébreszti az alvó élőlényt, hogy az Úr

Visnut imádhassa, és tiszta tudásra tesszünk szert, a lelki tudatot illetően.

• Diksa-guru lehet az a személy, aki a legfontosabb szerepet játszotta a tanítvány

képzésében, aki elkötelezi magát, hogy visszavezeti a tanítványt Istenhez.

Példa: Dhruva siksa-guruja anyja, Suniti, diksa-guruja pedig Nárada Muni volt. Dhruva az

anyjának köszönhette, hogy elnyerte Nárada társaságát, s így végül az Úr Náráyana

darsanájában részesülhetett. (Bhág.4.12.32, magy.)

7.) Guru és tanítvány kapcsolata (helyzetük, jellemzőik, mentalitásuk, a kapcsolat etikettje,

elfogadás, követés, avatások, svarupa és tatastha laksana, megtagadás)

Guru: - aki a sastra alapján lelki tanításokat ad át másoknak, akinek tanításai mindig

összhangban vannak, a kinyilatkoztatott szentírásokkal, aki nem tér el az Úr parancsaitól.

40

A tanítványnak fel kell keresni egy hiteles lelki tanítómestert, és menedéket kell venni nála,

úgy hogy avatást fogad el tőle.

A guru-tanítvány kapcsolat elsődleges (svarupa-laksana) és másodlagos (tatastha-

laksana) jellemzői:

• A tanítványnak minden körülmények között fenn kell tartania hitét diksa-gurujában és

sohasem szabad engedetlennek lennie vele szemben, vagy elhagynia őt.

• A vaisnaváktól kapott összes tanítás esetében kikérje avatója jóváhagyását

• A diksa-guru a tanítvány elsődleges siksa-guruja

Csak egy diksa-guru lehet, aki elkötelezi magát, hogy visszavezeti a tanítványt Istenhez.

A diksa-guru az odaadó szolgálat tanítója (három kategória):

1. megalapozza a lélek és Krsna közötti örök kapcsolatot (sambandha)

2. a siksa révén bevezeti a tanítványt, hogy miként kell viselkedni ebben a

kapcsolatban (abhideya)

3. megalapozza a tanítvány örök rásayát (svarupa)

Általában az első siksa-guru aki, rendszeresen siksát ad.

Felavat a namaval, a mantrával és a szent zsinórral.

A szertartások és felajánlások közvetítő közege

Képzi a tanítványt a Védák tudományában és a murti imádatában.

A tanítványnak ügyelnie kell, hogy mindig betartsa az előírt szabályokat. A fő szabály a

következő:

- a tiszteletadásnak, a guru megválasztásnak és a szolgálat végzésének egyaránt a sad-ácára

szabályai szerint kell történnie. A tanítvány mentalitása hogy mindig alázatos és szolgálatra

kész legyen.

Avatások:

• A námával (szent név avatás)

• A mantrával (Gayatri)

• A szent zsinórral (Brahmana avatás)

A guru elutasítása két esetben lehetséges:

• Amikor a tanítvány anélkül fogadott el egy lelki tanítómestert, hogy meggyőződött

volna róla, hogy a tanítómester valóban a transzcendentális tudás terén jártas vaisnava-

e. A tanítványi később ráébred, hogy ennek a gurunak az utasításai révén nem érheti el

a végső célt

41

• Amikor az avatás idején a guru az Abszolút igazságban jártas vaisnava volt, ám

később, rossz társulás következtében, máyávádi vagy vaisnava-aparadhi lett belőle.

Ha a bhakta elveszíti diksa-guruja menedékét, akkor lehetősége van arra, hogy máshol

keressen menedéket.

8.) Tanítványi láncolatok (jelentőség, Fajták, Adi-guruk, alapító acaryák, kapcsolódás,

hitelesség, siksa- és diksa sampradáyák.

A sampradaya a tanítványi láncolatot jelenti, és az a célja hogy az eredeti, hiteles tanítást

továbbítsa a mesterek láncolatán keresztül.

Az Úrnak az elveszett lelkek hazaterelésére irányuló missziójában minden társa más-más

szerepet játszik. Az Úr Brahma, az Úr Siva, a Kumarák és Láksmi-devi mind segíteni akarnak

az Úrnak ebben a missziójában, ezért arra utasítja és hatalmazza fel őket, hogy alapítsák meg

tanítványi láncolataikat-, ezért van jelenleg négy vaisnava parampara ebben az

univerzumban.

Alapítóikat, mivel elsőként ők kapják meg a védikus tudás terhét, ádi-gurunak nevezik (SG-

43 oldal)

Vaisnava sampradáyák:

1. Brahma sampradaya – Madhvacarya (alapító acarya)

2. Siva-Rudra sampradaya- Visnusvámi (alapító acarya)

3. Laksmi= Sri acarya – Ramanujacarya (alapító acarya)

4. Kumarak acarya – Nimbarka (alapító acarya)

Ez a négy hiteles sampradáya, a többi megszakadt. Mi a Brahma sampradayahoz tartozunk.

A siksa és diksa sampradaya alapelve:

• Ugyanazon felszabadult guru ajkairól származó siksa, náma és mantra hármas

kombinációja eredményez valódi megvalósítást

• Ha ugyanattól a vaisnavától fogadunk el diksát és siksát akkor az diksa sampradaya.

42

• Diksa sampradaya: az Arjunától eredő tanítványi láncolat nem mindig azt jelenti,

hogy az embernek hivatalos avatást kell kapnia. A tanítványi láncolat azt jelenti, hogy

el kell fogadni a láncolat következtetéseit.

Az Úr Caitanya tanításaiban egyesült a négy tanítványi láncolat, és filozófiájuk lényege a

jelenlegi gaudiya-vaisnava hagyománnyá olvadt össze. A gaudiya-vaisnavák ezért úgy

tekintenek az Úr Caitanya tanításaira, hogy azok Isten abszolút és teljes üzenetét képviselik.

9.) Az alapító acarya fogalma, jelentősége, kiemelkedő helyzete; példák, Srila Prabhupada

jelentősége, az ISKCON jelentősége és helyzete.

• Az alapító acarya a legfőbb siksa-guru, akik korrigálják a tanításokban és a misszió

célkitűzéseiben fellépő elhajlásokat. Szerepe a siksa hagyományában, saját láncolatán

belül mindenre kiterjed, a parampara tanításainak új irányt szab, minden későbbi

gurunak és tovább az Ő tanításai alapján kell végeznie szolgálatát.

Az alapító acarya szolgálata hogy kijavítsa a vallásos elvekben fellépő kétfajta torzulást:

• A parampara tiszta tanításaitól való elhajlásokat

• A parampará küldetésének céljáéval kapcsolatos félreértéseket

Az acarya azért jelenik meg, hogy új élettel töltse meg a tanításokat és előremozdítsa az Úr

Caitanya küldetését.

Példa alapító acaryákra: Sri Ramanuja, Sri Madhva, és korunkban, Srila Prabhupada.

Az alapító acarya, mivel ő éleszti újjá a paramparát, a tanítványi láncolat tagjai nagy

tisztelettel adóznak neki.

Az alapító acarya az Úr meghatalmazottja, aki arra hivatott, hogy a tanítványi láncolatot

visszavezesse a helyes irányba, s otthagyja rajta transzcendentális védjegyét, mely

megmutatja az utat minden bhakta számára, aki igényt tart örökségére (SG 45 oldal).

Az ISKCON tagjai számára Srila Prabhupada az alapító acarya és a siksa-guru. A mozgalom

minden tagjának kötelessége behatóan tanulmányozni és ismerni tanításait.

Az a képzési mód, amiben Srila Prabhupada szerette volna, ha az ISKCON bhaktái

részesülnek, nagyban hasonlít a siksa-guru tradíciójára.

Srila Prabhupada értelmezésében, hogy mi tekinthető siksának a követői számára, a következő

válaszokat adja:

• A vaisnavák társasága és a tőlük kapott tanítások (a siksa) a lelki gyakorlók sikerének

biztos eszközei. Ez a sastra utasítása.

43

• Srila Prabhupada azonban azt tapasztalta, hogy amikor követői az ISKCON keretein

kívül részesültek tanításokban, lelki életük, különböző okok miatt, meggyengült

• Srila Prabhupada ezért azt az utasítást adta követőinek, hogy kizárólag az ISKCON

tagjaitól fogadjanak el siksát.

44

10.) Guru-tanítvány kapcsolatok a Bhagavad-gitában és a Srimad-Bhagavatam 1-2

énekében (ki kit tanít; a tanítás tárgya és témája, kérdések és válaszok, a tanítás módszere,

kapcsolódás a tanítványi láncolathoz).

45

Nama-tattva I. (Harinama-cintamani):

11.) Ismertesd az Úr Caitanya tíz tanítását (Dasa-múla-tattva) és magyarázd el őket a

szent név éneklésének folyamatával párhuzamban!

46

Az Úr Caitanya filozófiáját 10 pontba tömöríti Bhaktivinoda Thákura. Az első, hogy az

igaz tudás bizonyítéka vagy alapja (pramána) a sruti. A másik kilenc alapelv a prameyák,

amelyeket a pramána határoz meg. E tíz alapelv megalapozza a lelki tudományt.

1. A védikus irodalom az egyetlen forrása az Abszolút Igazságról szóló tudásnak.

2. A mindenható Hari (Krisna) a Legfelsőbb Úr.

3. Krisna mindig végtelen energiával rendelkezik.

4. Krisna a rasa óceánja.

5. A lélek Krisna elkülönült része.

6. Egyes lelkek Krisna illúzórikus energiájában merülnek el.

7. Más lelkek kiszabadultak Krisna illúzórikus energiájából.

8. Minden lelki és anyagi megnyilvánulás azonos Krisnával, és ugyanakkor különbözik

is tőle.

9. A tiszta odaadó szolgálat az egyetlen módszer arra, hogy elérjük Krisnát.

10. A tiszta istenszeretet az élet végső célja.

Az első alapelv ahogyan már említetettem, hogy az Abszolút tudást a védikus irodalomból

merítjük, ezen alapszik a másik kilenc elv is.

A másodiktól a negyedik elvig Krisnáról kapunk tanítást. Utána az ötödik elv beszél a

jívákról, akik le lehetnek kötve az anyagi energia által, de ha megódoltak fel is

szabadulhatnak annak hatásától. A nyolcadik alapelv meghatározza a jíva, az élőlény és a

Legfelsőbb kapcsolatát. A jíva és az anyag is Krisna belső energiájából nyilvánultak meg. S

az előbb említett három tényező egyszerre azonos és különbözik is, felfoghatatlanul.

Bhaktivinoda Thákura a másodiktól a nyolcadik elvig beszél a sambandha jnánáról. A tizedik

alapelv kimondja az élet végső célja a tiszta istenszeretet, ez a prayojana tattva. Az abhideyát

(hogyan érhatjük el a végcélt), pedig a kilencedik alapelv magyarázza. Ez a folyamat nem

más mint a tiszta odaadó szolgálat.

Valaki nem ismeri jól ezt a tíz alapelvet, nem megfelelő tudással, filozófiai megértéssel

fogja énekelni a szent nevet. Ez oda vezet, hogy sértéseket fog elkövetni, s lelki fejlődése

majdnem teljesen megáll a sadhakának. Már önmagában az is sértés, hogy valaki nem ismeri

ezeket az elveket, ez annak a következnémye, hogy nem tanulmányozza rendszeresen a

sástrát. S ha nem javítja ki ezt a tudatlanságot nem fog tudni megfelelően fejlődni.

47

12.) Ismertesd a tíz sértést a szent név ellen, megjelenésük okait és a gyógymódokat!

Srila Prabhupáda Caitanya Caritamrita Ádi lila 8.fejezet 24. verséhez fűzött

magyarázatában idézi a Padma Puránát:

A ¼r¦ Padma Pur§£a kijelenti:

sat§° nind§ n§mna¤ paramam apar§dha° vitanute

yata¤ khy§ti° y§ta° katham u sahate tad-vigarh§m

A Hare K¥¢£a mah§-mantra dicsõségét prédikáló nagy szentek gyalázása a

legsúlyosabb sértés a szent név lótuszlába ellen. Nem szabad bírálnunk azt, aki a

Hare K¥¢£a mah§-mantra dicsõségét hirdeti. Aki megteszi, az sértést követ el. A

N§ma-prabhu, aki azonos K¥¢£ával, soha nem tûri el az ilyen sértõ viselkedést, még

attól sem, aki nagy bhakta hírében áll.

A második n§m§par§dha a következõ:

ªivasya ªr¦-vi¢£or ya iha gu£a-n§m§di-sakala°

dhiy§ bhinna° paªyet sa khalu hari-n§m§hita-kara¤

Ebben az anyagi világban Vi¢£u szent neve minden áldást megad. Vi¢£u neve,

alakja, tulajdonságai és kedvtelései mind a transzcendentális abszolút tudást

jelentik, ezért sértésnek számít, ha valaki megpróbálja különválasztani az Istenség

Abszolút Személyiségét szent nevétõl, transzcendentális formájától,

tulajdonságaitól és kedvteléseitõl, mert anyaginak véli azokat. Éppen így az is

sértés, ha valaki azt gondolja, hogy a félistenek — például az Úr ¼iva — nevei

éppen olyanok, mint az Úr Vi¢£u neve, azaz ha azt hiszi, hogy az Úr ¼iva és a többi

félisten Isten különféle formái, s ezért egyenrangúak Vi¢£uval. Ez a második sértés

az Úr szent nevének lótuszlába ellen.

48

Aki a lelki tanítómestert anyaginak tekinti, s ezért irigykedik kiemelkedõ

helyzetére, az elköveti a szent név lótuszlába elleni harmadik sértést, amelyet

guror avajñ§nak neveznek. A negyedik sértés (ªruti-ª§stra-nindanam) a védikus

szentírások, például a négy Véda és a Pur§£ák gyalázása. Az ötödik sértés (artha-

v§da¤) a szent név dicsõségét túlzásnak tekinteni, a hatodik sértés (hari-n§mni

kalpanam) pedig az, amikor valaki az Úr szent nevét a képzelet szüleményének

véli.

A hetedik sértés így szól:

n§mno bal§d yasya hi p§pa-buddhir

na vidyate tasya yamair hi ªuddhi¤

A hari-n§ma lótuszlába ellen elkövetett legsúlyosabb sértés az, amikor valaki azt

gondolja, hogy mivel a Hare K¥¢£a mantra minden bûnt képes ellensúlyozni,

folytathatja bûnös tetteit, s ugyanakkor énekelheti a Hare K¥¢£a mantrát, hogy

semlegesítse õket.

A nyolcadik sértés a következõ:

dharma-vrata-ty§ga-hut§di-sarva-

ªubha-kriy§-s§myam api pram§da¤.

Sértés, ha valaki a Hare K¥¢£a mantra éneklését vallásos rítusnak tekinti. A vallási

szertartások végzése, a fogadalmak betartása, a lemondás és az áldozatok mind

kedvezõ anyagi cselekedetek. A Hare K¥¢£a mah§-mantra éneklését nem szabad az

ilyen materialisztikus vallásossághoz hasonlítani. Ez sértés az Úr szent nevének

lótuszlába ellen.

A kilencedik sértés így hangzik:

aªraddadh§ne vimukhe 'py aª¥£vati

yaª copadeªa¤ ªiva-n§m§par§dha¤

Sértés olyan emberek között hirdetni a szent név dicsõségét, akik nem

intelligensek, és nincs hitük e témában. Ezeknek az embereknek meg kell adnunk a

lehetõséget, hogy hallják a Hare K¥¢£a mantra éneklését, de kezdetben nem

szabad a szent név dicsõségérõl vagy lelki jelentõségérõl tanítanunk õket. A szent

név folytonos hallásától szívük meg fog tisztulni, s így képesek lesznek megérteni a

szent név transzcendentális helyzetét.

A tizedik sértés a következõ:

49

ªrute 'pi n§ma-m§h§tmye ya¤ pr¦ti-rahito nara¤

aham-mam§di-paramo n§mni so 'py apar§dha-k¥t

Sértés, ha valaki annak ellenére, hogy hallott az Úr transzcendentális szent

nevének dicsõségérõl, anyagi felfogásban él tovább, s azt gondolja: „Ez a test

vagyok, s minden, ami ehhez a testhez tartozik, az enyém [aha° mameti]”,

valamint nem mutat tiszteletet és szeretetet a Hare K¥¢£a mah§-mantra éneklése

iránt.

Ehhez hozzárakhatjuk (Srila Prabhupáda teszi) a nyolcadik sértést tartalmazható szót:

pramadha. Ez azt jelent figyelmetlenség, s ez a megjelenésének oka is. Nem térek ki

részletesebben az egyes sértések megjelenéseinek okaira, hiszen Srila Prabhupáda nagyon

szépen összefoglalta őket.

Minden sértéstől megszabadulhatunk, ha pusztán énekeljük a szent nevet. Persze

minden egyes sérté elkövetése után ajánl egy gyógymódot Bhaktivinoda Thákura ill. Haridása

Thákura. Ezt Srila Sivaráma Maharája összefoglalta egy táblázatban:

SÉRTÉS OK SZIMPTÓMA MEGSZABAD

ULÁS

KIJAVÍTÁS MEGJEGYZÉ

S

Vaisnavák

megsértése

Rossz társulás:

- kritizálókkal

- mayavádikkal

-

érzékkielégítők

kel

Kritizálás:

- kasztot,

születést

- korábbi hibát,

bűnt

- leesést

- rossz szokást

- mindig

dicsőíteni és

tisztelni a

sadhukat

- emlékezni: a

kritizáló

elveszti a név

kegyét

- bűnbánás

- sírni a bhakta

lábánál

Ha a bhakta

nem bocsát

meg, állandóan

vibrálni a szent

nevet

Félisteneket

egyenlőnek

tekinteni

Krsnával

- tudatlanság

- 3 féle

máyávádi

- 2 féle anyagi

elképzelés

- Több-isten

imádat

- elpusztítja a

varnásramát

- mayaváda

- Elfogadni egy

guru / sadhu

utasítását a

sambhanda-

jnána

- könyörögni az

Úr bocsánatáért

- óvatosnak

lenni, hogy ne

kövessük el

50


ULÁS


S

ideológia elsajátításához

- dicsőíteni az

Úr különleges

helyzetét

újra

Gurut

közönséges

személynek

tekinteni

- Rossz társulás

- nem hiteles

könyvek

olvasása

-

képesítetlenség

tanítványnak

lenni

-

hitetlenség,mat

erializmus

- Nem

engedelmes

- hanyagolja az

imádatot,

tiszteletet

- közönségesnek

tekinti

- közvetlenül

imádja Krsnát,

vagy a lelki

láncolatot

- Feladni a

rossz társulást

- feladni a rossz

gyakorlatot

- követni a

paramparát

- szolgálni a

gurut

Alázatosan a

guru lábaihoz

borulni

bocsánatáért

könyörögni,

akkor a guru

feloldoz

Az ácáryákra és

a paramparára

is vonatkozik

Védák vagy

védikus

Irodalom

gyalázása

- nem védikus

nézetek (logika,

tantra,

mayaváda,

karma-kanda,

buddhizmus)

elfogadása

- kapcsolat ilyen

nézetekkel

- másodlagos

jelentést előtérbe

helyez

- elutasítja a

védikus nézeteket

- tantrával kezd

foglalkozni

- húst eszik, stb...

- feladni a rossz

társulást

- feladni a

hamis

gyakorlatot

- énekelni a

szent nevet

- dicsőíteni a

Védákat

- Megbánni

- tiszteletet

ajánlani a

sástárnak

- virágot, tulsi

levelet ajánlani

a S.Bhág.-nak

és a Védáknak

Máyá devi

különböző

kegyben

részesíti az

ateistákat, a

mayavádikat és

a vaisnavák

szolgáit

51


ULÁS


S

Szent nevet

képzelődésne

k, túlzásnak

tekinteni

Jámborság

hiánya:

- nincs hit a

bhaktival

kapcsolatos

utasításokban, a

szent névben

- a sástra

lényegét nem

ismeri

A sástra szent

névvel

kapcsolatos

állításait

túlzásnak tekinti

- helytelen hithez

vezet

- saját

értelmezést talál

ki

- A szent név

dicsőségéről

beszélni

- korrigálni a

sértést

- Bhakták előtt

megjelenni

- feladni a

sértést

- bocsánatért

könyörögni

Az ilyen sértő

láttán meg kell

fürdeni a

Gangeszben

Bűnt

elkövetni

remélve,

hogy a szent

név

megtisztít

- Rossz társulás

miatt hajlam a

bűnre

námábhása –

véletlenszerű

- rossz

szándékú csalás

– előre

megfontolt

- Zavart elme

- visszaeső

igazi aparádhi

- feladja a

munkát,

vairáginak

öltözik, nőket,

pénzt gyűjt

Abbahagyni a

bűnöket:

- odafigyelni a

mentalitásra,

társulásra

- hallani a

samb.-jnánáról

- tiszta japázás

a bhakták

társaságában

- Bhakták előtt

megjelenni

- feladni a

sértést

- védelmet

kérni

A véletlen, nem

valós sértés

még ott van

figyelmeztetésü

l az elmének

Hitetlen

embert a

szent név

dicsőségére

oktatni

A guru avatást

ad

- anyagi

haszonért

-

óvatlanul(hitetl

- az avatottnak

nincs hite a szent

névben

- guru elveszti

lelki erejét

- leesik

Elutasítani a

nem őszinte

tanítványt

- Nyilvánossá

tenni a sértést a

vaisnava

közösség előtt

52


ULÁS


S

en tanítvány)

A maha-

mantrát a

Védák

karma-

kanda

részének

tekinteni

- A sástra

céljának nem

ismerése

- mayaváda

mentalitás,

vaisnava

aparádha miatt

- a gurutól nem

kapott képzést

- A szent nevet

egy másik cél

elérési módjának

hiszi

- a szent nevet

ideiglenes

folyamatnak

tekinti

- ritus nem célja

- Vágyni a

megtisztulásra

- igazi tudást

szerezni

- elfogadni a

bhaktit, és a

szent nevet

mint a módszer

és a cél

- megközelíteni

egy alacsony

születésű

vaisnavát,

vízét, lábporát

és

ételmaradékát

elfogadni

- jönni fog a

helyes

mentalitás a

szent név iránt

Figyelmetlen

ül énekelni a

szent nevet

- vonzódás

anyagi

élvezethez

- lustaság: a

tudatlanság

hatása

- vágy az

anyagi

vonzalomra:

szenvedély

- közönyösség

- tunyaság

- nyughatatlanság

Mohóság:

- figyelmesen

japázni bhakták

között, tulasival

- társulni

bhaktákkal

- követni az

ekadasit,

olvasni, japázni

Nagy

erőfeszítésre

van szükség,

hogy az elmét

megszabadítsuk

az ilyen

hajlamoktól.

A többi sértés

gyökere

Anyagi

dolgokhoz

ragaszkodni

Testi

azonosítás:

- bráhmana

vagyok,

vaisnava

vagyok...

Nem tudja

elfogadni a

meghódolás 6

részét

- társasági elvárás

miatt japázik

- feladni az

anyagi

ragaszkodást

- szolgálni a

tiszta

vaisnavákat

- Beismerni a

ragaszkodást

egy

vaisnavának

- valójában

gyakorolni a

53


ULÁS


S

- nincs hite - hallani a szent

név

dicsőségéről

meghódolást

13.) Ismertesd a namabhasa megjelenésének okát (tudatlanság és anarthák, ezek fajtái), a

namabhasa típusait, eredményét és a módszert ahhoz, hogy a bhakta felülemelkedjen rajta!

n§ma cint§ma£i¤ k¥¢£aª caitanya-rasa-vigraha¤

p¡r£a¤ ªuddho nitya-mukto 'bhinnatv§n n§ma-n§mino¤

„K¥¢£a szent neve transzcendentálisan gyönyörteli. Minden lelki áldást

megad, mert ez a név Maga K¥¢£a, minden gyönyör kútfeje. K¥¢£a neve

minden transzcendentális íz megtestesülése, és semmi sem hiányzik belõle.

Semmilyen körülmények között sem anyagi, és nem kevésbé hatalmas, mint

Maga K¥¢£a. Sohasem szennyezik be az anyagi tulajdonságok, ezért nem

lehetséges, hogy kapcsolatba kerüljön m§y§val. Mindig felszabadult és lelki —

az anyagi természet törvényei sohasem kötik feltételekhez. Ez azért van így,

mert K¥¢£a neve és Maga K¥¢£a azonosak.”

(Padma Purána idézve a CC. 17.133-ban)

54

Ebből a versből világosan megérthetjük Krisna szent nevének a helyzetét. Krisna neve

nem különbözik Krisnától, de mi mégsem tapasztaljuk mindezt. Miért van ez, mert nem

Krisna tiszta szent nevét énekeljük, hanem „csak” az árnyékát ennek. De miért? A válasz:

mert ott van atudatlanság köde és az anarthák felhői. Bhaktivinoda Thákura részletezi ezeket

az akadályokat a Bhajana rahasya című művében:

Tudatlanság

A tattva-vibhrama négy fajtája: szva-tattva-bhrama (a saját azonosságunkkal kapcsolatos

illúzió); paratattva-vibhrama (az Istenség Legfelsőbb Személyiségével kapcsolatos illúzió);

sádhya-bhrama (a prema-bhakti folyamatával kapcsoltos illúzió) és sádhana-bhrama (a lelki

gyakorlattal kapcsolatos illúzió).

Anarthák

Az asat-trsná négy fajtája: aihikesvaisaná (vágy az anyagi tárgyakra); páratrikesvaisaná

(vágy a mennyei boldogságra); bhúti-vánchá (végy a misztikus képességekre) és mumuksá

(vágy a felszabadulásra).

Az aparádha négy fajtája: krsna-náma-aparádha (sértések a szent név ellen); krsna-svarúpa-

aparádha (sértések Krsna fprmája vagy a múrti ellen); tadíya-aparádha (sértések a vaisnavák

ellen) és cit-kana-aparádha (sértések a jívák ellen).

A hrdaya-daurbalyam négy fajtája: tucchásakti (ragaszkodás a Krsnával nem kapcsolatos

dolgokhoz); kutináti (képmutatás vagy hibakeresés); mátsarya (irigység) és pratisthá (vágy a

hírnévre)

Amíg ezek az akadályok jelen vannak nem tudjuk megkapni Krisna szent nevének

legmagasztosabb ajándékát: az Istenszeretetet. Persze nem alábcsülendő a námabhása

eredménye sem. Mikor a szent név árnyékáról beszélünk egy elég széles spektrumot érintünk.

Egészen a hit nélküli énekléstől kezdve a námabhása legfelső szintjéig. Felsorolom a

Harinama cintámaniban fellelhető szinteket (egy közös bennük mind felszabadulást ad az

anyagi kötöttségek alól):

55

Asraddhá námabhása

Sanketa: akaratlanul vagy véletlenül mondja ki a nevet pl.:Ajámila

Parihása: tréfálkozva pl.:Jarásandha

Stobha: gúnyolódva pl.: Sisupála

Hela: tiszteletlenül vagy hanyagul

Sraddhá vagy cháya námabhása

Ott vannak még anarthák de hittel énekli a szent nevet a gyakorló. Lehet, hogy kezdeztben

csak halvány sugarai jutnak át a tudatlanság ködén és az anarthák felhőin, de szép lassan a

szent név ragyogó napja szétoszlatja az akadályokat, s megjelenik tiszta formában a bhakta

előtt. Ennek feltétele a hit, ami a bhakták társaságában születik.

Pratibhimba námabhása

Mikor a nap sugarai visszatükröződnek a vízen, csak egy torz tükörképet látunk. Hasonlóan a

máyávádi sem kapja meg a szent név eredményét, mert nem megfelelő megértéssel énekli a

nevet. Ez gyakorlatilag egy náma apparádha (vagy az lesz nagyon gyorsan ha nem változik).

Érdemes megjegyezni, hogy itt a máyávádi nem csak a máyávádi filozófusokra utal hanem az

érzékkielégítést végzők összes fajtájára. Még a felszabaadulásra vágyókra is.

A námabhása minden áldást megad, egy dolgot kivéve a tiszta Istenszeretet. A minden

szót a szó szoros értelmében kell megérteni. Bhaktivinoda Thákura leírja a námabhása sokkal

több jószerencsével kecsegtet, mint amit a vallásosság, a fogadalmak követése, a yoga

gyakorlása vagy az áldozatok végzése adhat.

Eredményei: bűnöktől, Kali yuga hatásától felszabadulás, legyőzi a félelmet,

szenvedést, lehetővé tesz a biztonság és egy kedvűség élvezetét. Elhárítja a démonok,

kísértetek, koboldok, gonosz szellemek és ártalmas bolygók befolyását. Megadhatja a dharma,

artha, káma, moksa célokat, melyeket Védák kínálnak fel.

Mivel a bhaktáknak nem ezek a célok jelentik a végcélt ezért nem elégszenek meg a

námabhása éneklésével. A módszer, hogy felülemelkedjenek nem más, mint a sraddhá

námabhása éneklése helyes filozófiai megértéssel, s természetesen sértések nélkül. Mindez

akkor lehetséges, ha menedéket veszünk egy hiteles leki tanítómester lótuszlábainál, s avatást

fogadunk el tőle.

56

14.)Ismertesd az éneklés és emlékezés egymás utáni szintjeit és ezek jellemzőit (smarana-

dasa stb.), valamint a tökéletesség elérését ezeken keresztül!

Szent név azonos Krisnával- ennek a megértésének szintjei

- fel kell adni a tíz sértést, állandóan énekelve el kell merülni a névben, tiszta kiejtés

- ha szent név szilárd a sadhaka elkezdhet meditálni az Úr formáján éneklés közben

- először leül a múrtik elé, s közvetlenül nézi őket, mikor fejlődik elméjében is

automatikusan látja az Úr formáját

- ezután Krisna tulajdonságai is belekerülnek a meditációba

- mantra-dhyána-mayi-upásana – Krisna kedvtelésein való meditáció

- ennek egy belsőségesebb szintje, mikor a bhakta el kezd meditáni az asta-kaliya-lilán

- másnéven svarasiki imádat (saját kapcsolatunkon kerszesztül imádjuk az Urat)

° guru kegyéből megérti svarupáját

° ha megfelelő a hangulat Caitanya Maháprabhu kegyéből a

sringara rasában szolgálhat a bhakta

° bekerül egy yuthába (csoportba)

° yuthesvari kegyéből minden durva, finom anyagi elképzelés

megsemmisül

57

° megynyilvánul a gopi bháva tizenegy jellemzője:

1. sambandha (kapcsolat)

2. váyasa (kor)

3. náma (név)

4. rúpa (forma)

5. yútha-pravesa (belépés egy csoportba)

6. vesa (öltözet)

7. ájná (utasítások)

8. vásasthána (lakóhely)

9. sevá (szolgálat)

10. parákásthá (kiválóság)

11. pályadási-bháva (egy szolgálólány hangulata)

A tudat öt szintjének emelkedése a gopi-bháva sadhanában

1. sravana-dasa (hallás szinje): bhakta hall Krisna kedvteléseiről, vonzódik e szerelmi

hangulathoz, s ekkor egy lelki tanítómestertől kell további tanításban részesülnie

2. varana-dasa (elfogadás szintje) buzgón, mohón elfogadja a szerelmi rasát

3. smarana-dasa (emlékezés szinje) rasa hangulataira emlékezve bhakta arra vágyik

gyakorolja is őket

o smarana: nem szilárd emlékezés

o dhárana: állandó emlékezés

o dhyána: szilárd meditáció

o anusmrti :állandósult meditáció

o samádhi: elmélyülés

4. ápana-dasa (alkalmazás szinje) képesítetté válik, hogy felidézze a rasa elemeit

5. sampatti-dasa (birtoklás szintje) megszabadul összes anyagi megjelöléstől és

szilárdan megállapodik lelki azonosságában

15.)Ismertesd a rasa fogalmát és alkotóelemeit!

(Harináma cintmani 86-87 oldal)

58

Az Úr Krisna szent neve a rasa virágának bimbója, amely a tiszta transzcendens

lényege. Krisna kegyéből a rasa szent neve formájában terjed el az anyagi világban. A szent

név kezdődő bimbójának nyílásakor kezdődik Krisna Goloka Vrindávana-beli elbűvölő

Syámasundara formájának megvalósítása. Az Úr hatvannégy transzcendentális tulajdonsága

olyan ekkor, mint a félig kinyílt virág ellenállhatatlan illata. Ez a virág virágzása teljében

megnyilvánítja az Úr Krisna örök és bensőséges kedvteléseit, amit asta-kaliya-liláként vagy

nyolcszoros szerető kedvteléseiként ismernek.

A jívában ott szunnyadnak az áhláda(gyönyör) és a samvit(tudás) lelki energiák

kicsiny szikrái. A rasa virágzásakor a svarúpa-sakti (az Úr belső energiája ) alászáll,hogy

kapcsolatba kerüljön a jíva parányi lelki energiáival, és felélessze őket; mindez a szent név

indokolatlan kegyéből történik. A svarúpa sakti alászáll, mint bhakti-devi, aki a hládini és a

samvit energiák teljes elegyét testesíti meg. Ezt az elegyet bhakti-svarúpa-saktinak nevezik,

azaz a tiszta odaadás formája energiájának. Amikor ezt a szunnyadó gyönyört és tudást elönti

a bhakti-svarúpakam-sakti, akkor a spontán szerető attitűd megjelenik a szent név éneklőjének

szívében, mely ahhoz szükséges, hogy a bhakta beléphessen az asta-kaliya-lilába.

Így éri el a bhakta a tökéletesség négy szintjét, amit stháyibhávának, azaz állandó

érzelemnek, vagy ratinak neveznek. Négyféle bháva egyesül, hogy átalakítsák a ratit rasává.

Ezek a következők: vibháva, anubháva, sáttvika, vyabhicári (vagy sancári).

A vibhávának, annak az elemnek, amely felkavarja az érzelmeket, két alosztálya van:

álambana és uddipana. Az álambhanának vagyis az alapnak szintén két része van: a visaya

(tárgy) és az ásraya (befogadó). Az Úr Krisna bhaktája az ásraya, a visaya pedig az Úr Krisna

Maga. Az Úr Krisna transzcendentális szépségét és tulajdonságait nevezik uddipanának azaz

ösztönzőnek. Így ahol jelen van az álambhana (Krisna és a bhaktái közötti kapcsolat) és az

uddipana (Krisna formája és tulajdonságai megvalósításának ösztönzése), akkor ott létrejöhet

lílá és rasa.

Az anubháva (a belső, állandó érzelem külső megnyilvánulása) a vibhávából vagyis az

álambhana és az uddipana hatásából ered. Amikor ezek az érzelmek még intenzívebbé válnak,

akkor sáttvika-bhávává alakulnak át (olyan szerető érzelmek melyeken nem lehet uralkodni).

Ekkor a sancári- bháva( azok az érzelmek, amelyek mozgásba hozzák a rasa fejlődését) lép

működésbe.

A rasa olyan, mint egy gép. A rati az állandó érzelem az összekötő tengelye ennek a

gépnek. Amint a négy bháva egyesült energiája beindítja e gépet, akkor az állandó érzelem

(stháyi bháva) rasává alakul át. A bhakta, aki az ásraya( mint menedék, vagy tartály) , e rasát

ízleli meg, s ez a vraja-rasa, Vrindávana lelki íze. Ez a rasa mindennek e lényege, s ez a jíva

59

legvégső célja. A Védák négy célt ismertetnek: dharma, artha, káma, moksa. Alapjában véve

azonban minden tökéletességnek a csúcspontja a rasa. A teljesen önmegvalósított és tökéletes

élőlények jogosultak arra, hogy megízleljék e rasát.

NAMA TATTVA II (Sri Siksastakam)

16.) Ismertesd a Sri Siksastakam verseinek témáit, és felosztását az odaadó szolgálat nyolc

szintje, a szent név éneklésének szintjei, vés a transzcendentális tudás három aspektusa

szerint!

A nyolc vers témája:

1 vers: Mi a sankirtana eredménye?

2 vers: Hogyan értjük meg, hogy nem vagyunk képesítettek énekelni. Mi az akadály?

3 vers: Az éneklés folyamata, hangulata.

4 vers: Hogyan szabaduljunk meg az anartháktól (a 2 versben voltak említve).

5 vers: A lélek alkati helyzete.

6 vers: Hogyan közelítjük meg a Legfelsőbb Urat?

7 vers: Ezenközben elkülönülést érzünk.

8 vers: Az élet legmagasabb tökéletességének elérése.

A versek felosztása:

• Sambandha, abhidheya, prayojana (a transzcendentális tudás kategóriái).

• Sraddha, sadhu-sanga, bhajana-kriya, anartha-nivrtti, nistha, ruci, asakti, bhava, prema

(a lelki fejlődés szintjei)

60

Az odaadó szolgálat szintjei:

Srila Bhaktisiddhanta Sarasvati Thakura szerint:

1. Sraddha (kezdeti hit) és sadhu-sanga (társulás a bhaktákkal): 1 vers

2. Bhajana-kriya (odaadó szolgálat gyakorlása): 2 vers

3. Anartha-nivrtti (megszabadulás a nemkívánatos tulajdonságoktól): 1-5 vers

4. Nistha (szilárd odaadó szolgálat): 3 vers

5. Ruci (transzcendentális íz): 4 vers

6. Asakti vonzalom): 5 vers

7. Bhava (eksztatikus istenszeretet): 6 vers

8. Prema (tiszta istenszeretet): 7 és 8 vers

Bhaktivinoda Thakura (Bhajana-rahasya) szerint:

1. sraddha: 1 vers

2. sadhu-sanga és bhajana-kriya: 2 vers

3. nistha: 3 vers

4. ruci: 4 vers

5. asakti: 5 vers

6. bhava: 6 vers

7. vipralambha-prema (elkülönülésben): 7 vers

8. sambhoga-prema (együttlétben): 8 vers

A transzcendentális tudás három aspektusa:

• Sambandha (a lélek kapcsolata Krsnával) 1-5 vers

• Prayojana (a végső tökéletesség) 6-8 vers

• Abhidheya (a kapcsolat gyakorlása) mind a nyolc vers

A szent nevet mind a vaidhi-bhakták, mind a raganuga-bhakták éneklik. Megízlelni csak egy

más rasika-bhakta segítségével és irányításával lehet.

17.) Ismertesd az első versben meghatározott kiválóságokat, amelyeket a szent név éneklése

eredményez!

Az éneklés hét tökéletességet eredményez:

61

• ceto-darpana-marjanam – ami azt jelenti, hogy a jiva transzcendentális

természetű, de befedheti maya, mint tükröt a por, amit le lehet tisztítani a szentek

társulása, a hallás és az éneklés által. Ha a jiva kapcsolatba kerül az odaadó

szolgálattal, akkor a hladini-sakti megsemmisíti a hamis azonosságot, és a jiva

megérti örök természetét, mint Krsna szolgája.

• bhava-maha--davagni-nirvapanam – megszünteti az anyagi lét lángoló tüzét, és

meg védi a bhaktát a maya hatásától

• shreyah-kairava-chandrika-vitaranam – felébred a szívében a bhava, és soha nem

adja fel az éneklést, még a tökéletesség szintjén sem.

• vidya-vadhu-jivanam – megérti svarupáját, mint Krsna szolgálólánya (vadhu-

feleség).

• anandambudhi-vardhanam – elmerül az ötféle rasa óceánjában

• prati-padam purnamritasvadanam – megszabadítja a jivát minden befedettségtől,

aki így megízlelheti a bhakti-rasat

• sarvatma-snapanam – megtapasztalja a teljesen tiszta önzetlen szeretetet Krsna

iránt.

18.) Ismertesd a Siksastakam 8 verse, a maha mantra 16 szava és Krisna napi kedvtelései

közötti összefüggést!

1pár: - HARE KRSNA – a tudatlanság legyőzőjét jelzi, és a hittel végzett nama-sankirtanára

utal.

2 pár: - HARE KRSNA – jelzi, hogy Krsna nevei minden potenciával rendelkeznek. Ezáltal

lehet kifejleszteni a ragaszkodást a szent név énekléséhez

3 pár: - KRSNA KRSNA – a tiszta bhakták társaságát jelzi, és azt hogy mindig szilárdak

vagyunk a hitben

4 pár: - HARE HARE – felébred a motiválatlan odaadás és az íz a nama-sankirtanához.

5 pár: - HARE RAMA – a tiszta szolgálat iránti ízt jelzi, és az emlékezést a szent névre

6 pár: - HARE RAMA – éneklés a transzcendentális érzelmek kezdeti szintjén, amely anyagi

elkülönülést valamint teljes ragaszkodást Krsnához eredményez

7 pár: - RAMA RAMA – felébreszti a ragaszkodást a szeretői rasa izéhez, a bhakta

menedéket keres Sri Radha lótuszlábainál, és elkülönülést érez.

8 pár: - HARE HARE – az élet céljának az eléréséhez vezet.

62

19.) Ismertesd a bhakti-rasa alkotóelemeit a 7. vers magyarázata alapján!

Amikor a rati eléri a sthayi-bhava (szilárd lelki érzelmek) szintjét akkor a vibhava-, sattvika-

és a vyabhicari bhávák hozzáadásával létrejön a bhakti rasa.

Amikor a bhaktában erőteljes vonzódás, mély szeretet és spontán önátadás alakul ki Krsna

iránt, akkor elérte a premát.

• Rati, amikor a bhakta a bhakti fokozatos szintjein eljut a bhava szintre, ami a prema

virágának bimbója. Ilyenkor teljesen megnyilvánulnak az eksztatikus szimptómák.

• Sthayi-bhava, a bhakta a svarupájának megfelelő érzelmekkel szolgálja Krsnát.

• Vibhava, azok a speciális szimptómák, amelyek az eksztázist kiváltják. Két

kategóriája van: az alambana, amelyben a rati megízlelhető, a bhakta és Krsna a rati

tárgya.

az uddipana, amely a ratit felébreszti, vagyis ami által megízlelhető, nevezetesen

Krsna tulajdonságai, formája, stb.

• Anubhava, másodlagos szimptómák, mint a táncolás, éneklés, üvöltés, stb.

• Sattvika, a nyolc eksztatikus szimptóma, amelyek megjelennek a bhakta testében

• Vyabhichari, a 33 pusztító eksztázis, amikor az eksztatikus szerelem során

megnyilvánulnak a bhakta testén.

20.) Magyarázd el a prema tulajdonságait, fejlődési szintjeit, az együttlét és elkülönülés

szerepét, valamint az elkülönülés négy fajtáját!

63

Prema tulajdonságai:

A Siksastakam 8-ik verse a prema-bhakta tökéletes függését fejezi ki Krsnán

• Krsna bármit megtehet vele, még azt is, hogy egy másik gopi társaságát élvezi a szeme

láttára, de a bhakta akkor is Krsnát fogja tekinteni az élete Urának.

• A prema szintjén Krsna a bhakta élete, lelke, mindene. Így a kölcsönös szeretet teljes

virágába borul.

• A bhakti egyedüli gyümölcse a prema, és út közben minden más elveszik.

• A bhakta nem szenved Krsna távollétében, hanem még mélyebb eksztázist tapasztal.

Hasonlóképpen együttlétben nem a saját boldogsága fontos neki, hanem Krsna

boldogsága.

• A valódi asraya-vigraha (szeretet menedéke) Srimati Radharani. A jiva csak parányi

szolga. Ezért a bhaktának Radha-krsnát kell szolgálnia, és nem személyes kapcsolatra

törekednie Krsnával.

Prema szintjeinek fejlődése az öt rasaban:

Amikor a bhaktában erőteljes vonzódás, mély szeretet és spontán önátadás alakul ki Krsna

iránt, akkor elérte a premát.

Az asraya (a szeretet forrása, vagyis a bhakta) és a visaya (a szeretet tárgya, vagyis Krsna)

közötti kapcsolat öt elsődleges rasaban jön létre:

1. semleges (santa)

2. szolgai (dasya)

3. baráti (sakhya)

4. szülői (vátsalya)

5. szeretői (madhurya), amelyet hét másodlagos rasa fűszerez.

Az egyes rasakban a szeretet a következő szinteket érheti el:

• santa-rasaban >>> premát

• dasya rasaban >>> ragát

• vatsalya rasaban >>> anuragaig de terjedhet a bhavaig

• madhurya-rasaban >>> bhavaig, és Srimati Radharani szeretete a

mahabhaváig.

Együttlét és elkülönülés szerepe a prémában:

64

A vipralambha (elkülönülés) a Krsna távollétében érzett szeretetet jelenti.

A sambhoga a Krsnával való együttlétet jelenti.

A vipralambha hangulatát négy fajtájára lehet osztani:

1. purva-rága

2. mana

3. pravasa

4. prema-vaicittya

A bhakták, leginkább az elsőt ízlelik meg, a purva-ragat, amikor a szeretőben és kedvesében

a találkozásuk előtt a látás, hallás, stb., hatására keletkező ragaszkodás nagyon ízletesé válik a

négy alkotórész, köztük a vibhava és az anubhava keveredésével.

A mana szót a szerető és kedvese hangulatának jelzésére használják, amelyet vagy egy

helyen, vagy különböző helyeken tapasztalnak. Ez a hangulat akadályozza, hogy egymásra

nézzenek és megöleljék egymást, annak ellenére, hogy ragaszkodnak egymáshoz.

A pravasa, a korábban egymás meghitt társaságát élvező szerelmesek elkülönülésének

leírására használják. Különböző helyeken tartózkodnak, emiatt van.

Prema-vaicittya, a szeretet túláradásának érzékeltetésére használják, amely elkülönüléstől

való félelmet idéz elő, noha a szerető jelen van.

Krsna még az elkülönülésben is a szerető vágyainak megfelelően viszonozza őt, ahol az egyes

rasakban a szeretet különböző szinteket ér el.

A jata-rati bhaktának a vipralambhát kell kultiválnia, és nem a sambhogát, amelyet a gaura-

nagarik hangsúlyoznak de ez egy csaló önközpontú folyamat.

65

Dháma-tattva tételek

21. A kortárs India földrajza

Terület: 3,3 M km2 Időzóna: + 5,5

Lakosság: 1 milliárd Pénznem: rúpia (100 paisa)

Főváros: Új Delhi Hivatalos nyelvek: hindi, angol

Államforma: Szövetségi köztársaság

Közigazgatás: 25 szövetségi köztársaság, 6 szövetségi terület

ÁÁllllaamm FFőővváárrooss ÁÁllllaamm FFőővváárrooss

66

Jammu & Kashmir Srinagar West Bengal Kolkata

Punjab Chandigarh Maharashtra Mumbai

Uttar Pradesh Lucknow Orissa Bhubaneshwar

Bihar Patna Andhra Pradesh Hyderabad

Rajasthan Jaipur Karnataka Bangalore

Gujarat Gandhinagar Kerala

Thiruvavanthapuram

Madhya Pradesh Bhopal Tamil Nadu Chennai

Népek: hindusztáni (24%), bihári (10%), tamil (7%), maráti (7%), telugu (6%), bengáli (6%),

Radzsput (4%), gudzsaráti (4%), orijá (3%), kannada (3%), malajálam (3%), ásszámi (1%),

egyéb (22%)

Vallások: hindu (83%), muszlim (11%), keresztény, szikh, buddhista, egyéb (22%)

Legnagyobb városok: Mumbai (Bombay), Delhi, Kolkata (Kalkutta), Chennai (Madras),

Bangalore, Hyderabad, Jaipur, Lucknow, Ahmedabad, Kanpur, Nagpur, Pune

Szomszédjai: Nyugaton – Pakisztán; Északon – Kína, Nepál, Bhután; Keleten – Bangladésh,

Myanmar (Burma); Délen – Sri Lanka

Természetföldrajzi egységek: Himalája, Thar sivatag, Gangesz-alföld, Vindhya-hegység,

Dekkán-fennsík, Arab-tenger, Bengál-öböl

Legmagasabb pont: Godwin Austen (8 618 m)

• A gau¨¦ya elnevezés Indiának arra a részére utal, amely a Himalája hegység

déli és a Vindhy§ hegység északi oldala között terül el, s melyet

Ýry§vartának, az §ryanok földjének neveznek. Indiának ezt a területét öt

részre, azaz tartományra osztották (Pañca-gauädeªa):

1. S§rasvata (Kasmír és Pandzsáb)

2. K§nyakubja (Uttar Pradesh, Lucknow mai városával együtt)

3. Madhya-gauä (Madhya Pradesh)

4. Maithila (Bihar és Bengália egy része)

5. Utkala (Bengália egy része és egész Orissza).

Bengáliát néha Gauädeªának is nevezik, egyfelõl azért, mert Maithila részét

alkotja, másfelõl pedig mert R§ja Lak¢ma£a Sena — a hindu király —

fõvárosának Gauä volt a neve. A régi fõváros késõbb Gauäpura, majd

fokozatosan M§y§pur néven vált ismertté.

67

• D§k¢i£§tyát, Dél-Indiát szintén öt területre osztották, melynek neve Pañca-

dravi¨a.

• Fő szent helyek Navadvipa, Vrndavana és Puri.

69

22. A „dháma” és a „tírtha” fogalma és jelentősége

K¥¢£a svar¡pa-ªaktijának (belsõ energia) sandhinī aspektusa megnyilvánítja a

lelki világot, az Úr állandó lakhelyét az anyagi világban, amit örök dhāma-ként

ismerünk. A dhāma szerepe örökké az, hogy az Úr megjelenésének és tetteinek

alapja, illetve színhelye legyen. E hely teljesen transzcendentális. Az anyagi világ

megsemmisülésekor is fennmarad léte.

Māyā, az Úr svar¡pa-ªaktijának árnyéka kiterjeszti illuzórikus befolyását. Befedi az

Úrtól elfordult élőlények szemét, így ők nem képesek a lelki dhāma dicsőségét

meglátni.

Az Úr Nityānanda, a sandhinī-energia ura kegyéből lehet tökéletesen lelkinek látni az

örömteli dhāma-ot. De míg a testtudatot feladva nem ébred fel az alázat, addig

senki nem kaphatja meg Śrī Caitanya és Śrī Nityānanda kegyét, bármilyen

erőfeszítést is tegyen!

A dhāma megnyilvánulásának jelentősége, hogy az Úr az itt megnyilvánított

kedvteléseivel visszavonzza a lelki világba az anyagi világ börtönében raboskodó lelkeket, és

tisztító erejével felszabadítja őket az anyag bilincseitől.

70

V¥£d§vana, K¥¢£a kedvteléseinek helye a m§dhurya-dhāma, az Úr Caitanya lakhelye

pedig az aud§rya- dhāma. Bár a kettő nem különbözik egymástól, a rasa más

hangulata érvényesül bennük: az édesség illetve a kegyesség.

A tirtha szó olyan szent helyet jelöl, ami az anyagi világ része, de az Úr a

kedvtelései által lelkivé teszi. Nem az Úr állandó lakhelye, de lótuszlábának

érintésétől szent hellyé válik. Tirthának nevezzük a tiszta bhakták kedvteléseinek

helyszíneit is.

„Az Úr a Gangesz vizének forrása, ezért itt t¦rtha-p§dának szólítják, ami arra utal,

hogy valamennyi szent hely a lótuszlábánál nyugszik, azaz bármi, amit

lótuszlábával megérint, szent hellyé válik. A Bhagavad-g¦t§ például a dharma-

k¢etre kuru-k¢etre szavakkal kezdõdik. Amiatt, hogy az Úr jelen volt a kuruk¢etrai

csatamezõn, ez a hely dharma-k¢etra, zarándokhely lett. Éppen ezért a P§£¨avák,

akik rendkívül vallásosak voltak, biztosra vehették gyõzelmüket. Minden olyan hely,

ahol az Istenség Legfelsõbb Személyisége megnyilvánítja kedvteléseit — például

V¥nd§vana vagy Dv§rak§ —, szent hellyé válik.” (¼B.8.17.8.m.)

„Ebben a versben fontos a dh§ma szó. Ez a szó arra a helyre utal, ahol az Istenség

Legfelsõbb Személyisége lakozik. Dh§mn§ svena sad§ nirasta-kuhaka° satya° para°

dh¦mahi — olvashatjuk a ¼r¦mad-Bh§gavatam elején (Bh§g. 1.1.1). Az Istenség

Legfelsõbb Személyisége hajlékán az anyagi energia hatása nem érvényesül

(dh§mn§ svena sad§ nirasta-kuhakam). Bárhol van jelen az Istenség Legfelsõbb

Személyisége neve, formája, tulajdonságai vagy személyes eszközei révén, az a

hely azonnal dh§ma lesz.” (¼B.10.2.17.m.)

„A t¦rtha szó egyik jelentése „az, aminek segítségével átkelhetünk az anyagi

létezésen.” (¼B.10.15.6.m.)

A vaisnavák vágya az, hogy dh§mában éljenek, és ellátogassanak a t¦rthákra.

Az Odaadás nektárjában írja ¼r¦la Prabhup§da, hogy az ötféle odaadó szolgálat

közül az egyik Mathurában (szent helyen) élni. „Annak, aki nem kellõképpen fejlett a

71

lelki életben, azt javasolják, éljen ilyen szent helyeken, és végezzen ott odaadó szolgálatot.”

(¼B.4.8.42.m.)

A gyakorló bhakták azért mennek szent helyekre, hogy fejlődjenek a lelki életben,

tökéletesítsék lelki tudásukat, és hogy megtisztuljanak elkövetett bűneiktől.

„A zarándokhelyek különösen áldásosak egy bhakta számára ahhoz, hogy gyorsan

fejlõdjön a lelki életben. Az Úr K¥¢£a mindenhol jelen van, de a legkönnyebben a

szent zarándokhelyeken lehet Õt megközelíteni, mert ezeken a helyeken nagy

bölcsek laknak. Az Úr ¼r¦ K¥¢£a azt mondja, hogy Õ ott él, ahol bhaktái

transzcendentális tetteinek dicsõségérõl énekelnek.” (¼B.4.8.42.m.)

„A szent helyek szerte a földön azért vannak, hogy megtisztítsák az ember

beszennyezett tudatát egy olyan légkörrel, melyet az Úr tiszta bhaktáinak

jelenléte hat át. Ha valaki a szent helyekre látogat, fel kell keresnie a tiszta

bhaktákat, akik ott élnek, tanulnia kell tõlük, meg kell próbálnia tanításaikat

mindennapi élete során alkalmazni, s így fokozatosan fel kell készülnie a végsõ

felszabadulásra, a visszatérésre Istenhez. A szent zarándokhelyek látogatása

nemcsak azt jelenti, hogy megfürdünk a Gangeszban vagy a Yamun§ban, vagy hogy

megnézzük az ottani templomokat. Rá kell találnunk Vidura képviselõire, akiknek

nincs más vágyuk az életben, mint hogy az Istenség Személyiségét szolgálhassák.

(¼B.1.13.10.m.)

Az Úr tiszta bhaktáinak, akik teljesen elégedettek azzal, hogy az Úr

transzcendentális szeretõ szolgálatát végzik, aligha van szükségük arra, hogy a

különféle zarándokhelyekre látogassanak. Azoknak viszont, akik nem eléggé

fejlettek, kötelességük a zarándokhelyek látogatása és a szertartások rendszeres

végzése.” (¼B.3.3.26.m.)

““Uram! Az olyan bhakták, mint amilyen te vagy, maguk a megszemélyesült

szent helyek. Mivel a szívedben hordod az Istenség Személyiségét, minden

helyet zarándokhellyé változtatsz.”

MAGYARÁZAT: ...Tetteikkel az Úr tiszta bhaktái mindent zarándokhellyé tudnak

változtatni, s a szent helyek csupán miattuk érdemlik meg az elnevezést. Ezek a

tiszta bhakták képesek bárhol megtisztítani a légkört, nem is szólva azokról a szent

72

helyekrõl, amelyek istentelenné váltak azok miatt, akik önzõ, kétes tetteikkel a

szent helyek hírnevének árán próbálnak kenyérkeresethez jutni.” (¼B.1.13.10.)

„Amikor egy tiszta bhakta ellátogat egy szent zarándokhelyre, vágya az, hogy

megtisztítsa azt. Számtalan bûnös ember fürdik a zarándokhelyek szent vizében, a

Gangeszben és a Yamun§ban, valamint az olyan helyeken, mint Pray§ga, V¥nd§vana

és Mathur§. Ezzel megtisztulnak, ám bûnös tetteik és visszahatásaik a szent

zarándokhelyen maradnak. Amikor egy bhakta érkezik, hogy megfürödjön a

zarándokhelyeken, semlegesíti a bûnös emberek által ott hagyott bûnös

visszahatásokat. T¦rth¦-kurvanti t¦rth§ni sv§nta¤-sthena gad§-bh¥t§ (Bh§g.

1.13.10). A bhakták mindig a szívükben hordozzák az Istenség Legfelsõbb

Személyiségét, ezért bárhová mennek, az zarándokhellyé, az Istenség Legfelsõbb

Személyisége megértését szolgáló szent hellyé változik. Mindenkinek kötelessége

ezért, hogy társuljon egy tiszta bhaktával, s így megszabaduljon az anyagi

szennyezettségtõl. Mindenkinek el kell fogadnia a vándorló bhakták felkínálta

lehetõséget, akik csak azzal törõdnek, hogyan szabadítsák ki a feltételekhez kötött

lelkeket m§y§ karmaiból.” (¼B.4.30.37.m.)

Tartózkodnunk kell az alábbi sértésektől, mert nem fog megnyilvánulni anyagi

szemeink előtt a szent dh§ma dicsősége, és csak bűnös tetteinket halmozzuk

ahelyett, hogy tisztulnánk:

1. sértés: Nem követni a lelki tanítómester utasításait, vagy tiszteletlenül

bánni vele, aki megnyilvánítja a szent dh§ma transzcendentális természetét.

2. sértés: A szent dh§mát az anyagi világ átmeneti részének tekinteni.

3. sértés: Erőszakot elkövetni a szent dh§ma lakói ellen, vagy az odalátogató

zarándokok ellen, vagy azt gondolni, hogy közönséges, világi emberek.

4. sértés: Érzékkielégítésre irányuló anyagi tetteket végrehajtani miközben a szent

dh§mában lakunk.

5. sértés: A dh§mát személyes pénzügyi nyereségre használni.

6. sértés: Azt gondolni, hogy a szent dh§ma egy anyagi ország vagy tartomány része;

azt gondolni, hogy az Úr dh§mája egyenlő valamely félistennel kapcsolatos szent

hellyel; vagy megmérni a dh§ma kiterjedését.

73

7. sértés: Bűnös tetteket végrehajtani, miközben a szent dh§mában

tartózkodunk.

8. sértés: V¥nd§vanát és Navadvipát egymástól különbözőnek tekinteni.

9. sértés: Kritizálni vagy elhanyagolni a szentírásokat, amelyek a szent dh§mát

dicsőítik.

10. sértés: Hitetlennek lenni, és azt gondolni, hogy a szent dh§ma dicsősége

túlzás vagy képzelődés.

74

23. Navadvípa dháma felosztása és legfontosabb szent helyei

(Az oldalszámok A Srí Navadvípa-dháma Máhátmya c. könyvbõl való hivatkozások)

Navadvīpa jelentősége

• Navadvīpa jelentősége különlegesen rendkívüli. A Kali-yugában minden szent

hely végtelenül legyengül, csak Navadvīpa az, ami különösen erős. Mivel Az

Úr Caitanya a legkegyesebb inkarnáció, szent lakhelye is végtelenül kegyes.

Navadvīpa felosztása és szent helyei

• Gauä-ma£äla kerülete 168 mérföld, és a Gangesz szeli ketté. Gauä-

ma£äla százszirmú lótusz alakját ölti fel közepén a leggyönyörűbb

Navadvīpával. A virág középső porzójának, azaz Antardvīpának a kerülete 10

mérföld, a nyolcszirmú virágnak, azaz Navadvīpának pedig 68 mérföld. Ezen

túl fekszik Gauä-ma£äla száz szirma, melynek kerülete 168 mérföld.

Gauä-ma£äla átmérője 56 mérföld. A középpont a Navadvīpán fekvő

Yogapī±ha, a szent lelki lakóhely, ahol az Úr megjelent.

• Navadvīpa területén tizenhat folyó folyik. A Gangesz főágának keleti partján

négy sziget terül el, a nyugati parton pedig öt. A Gangesz mellékágai

körülölelik ezeket a szigeteket.

A szigetek

• Középen, attól Északra és onnan az óramutató járásának megfelelően sorba:

1. Antardvīpa 6. ¹tudvīpa (DNy)

2. Sīmantadvīpa (É) 7. Jahnudvīpa (Ny)

3. Godrumadvīpa (K) 8. Modadrumadvīpa (ÉNy)

75

4. Madhyadvīpa (D) 9. Rudradvīpa (ÉNy)

5. Koladvīpa (DNy)

• 1. Antardvīpa - §tma-nivedanam

o A Gangesz és a Yamuná összefolyásánál fekvő sziget.

o Itt tárta fel Brahm§nak Gaur§¯ga megjelenésének bensőséges okait

o Fő szenthelyek:

- Yoga-pitha (Gaura megjelenésének helye)

- V¥ddha ¼iva (A dhama védelmezője)

- Srivasa Angam (A sankirtana mozgalom innen robbant ki)

- Advaita Bhavan (Innen hívta meg az Urat AA)

- Sri Caitanya Math (BSSTh itt alapította a Gaudiya Mathot)

- Jagai Madhai ghata (a felszabadításuk helye)

- B§rakon§-gh§±a (az Úr iskolái)

- Ga¯g§nagara (Bhag¦ratha lemondásainak helye, Ganga dasa

Pandit iskolája)

35. o.

- Atopur falu (itt tárja fel megjelenésének belső okait CM

Brahmának)

- Murari gupta háza (Varaha kedvtelés)

- Prthu-kunda/Ball§l-dighi (36.o.) (Prthu M.nak itt nyilvánul meg

Navadvípa, Jayadeva itt írja a Dasavatar-stotrát) Nandanacarya háza (itt

találkozott először CM és Nityananada Pr.)

• 2. S¦mantadv¦pa – sravanam

o CM itt jelent meg Parvati előtt, aki az Úr lába porát a simantájára, választékára

helyezte. (Innen a hely elnevezése: Simanta-dvípa) 36-38.o.

o Fő szent helyek:

- Chand Kazi samadhi (itt tért meg a Kazi) 38-39.o.

- ¼ara¨§¯g§/Jagannatha templom 39.o.

- Kol§vec§ ¼r¦dhara háza/Viªr§ma-sth§na (az Úr Caitanya

a kírtanája után itt pihent meg) 39.o.

- Þa¢±hi-t¦rtha (Viªvakarm§ egyetlen éjszaka alatt 60

tavat ásott ki a kírtana útvonala mentén)

76

- Mayam§r¦ (Baladeva itt ölte meg May§sura démont) ( A

Krsna-lílában a Vrndávanai Tálavana erdő) 40.o.

- R§ma-t¦rtha (Balar§ma itt ölte meg Kol§sura démont)

• 3. Godrumadv¦pa - kirtana

o Indra itt végzett lemondásokat jóvátenni sértéseit. Go = surabhi, druma = fa

46.o.

o Fő szent helyek:

- Bhaktivinoda Th. háza

- Suvar£avih§ra (Suvarna Sena király, aki Buddhimanta Kh§n

lesz, és Narada találkozása) 41-43.o.

- Amra-ghta (mangó-fa kedvtelés)

- Harihara-k¢etra

- Devapall¦ (N¥si°hadeva itt pihent meg Hiranyakasipu

elpusztítása után) 44.o.

- Mah§ V§r§nasi (K§ª¦, ahol ¼ivának és feleségének hívei

törekszenek a felszabadulásra. Itt az Úr ¼iva megállás nélkül

táncol, és az Úr Gauranga nevét énekli.) 45.o.

- A hely, ahol M§rkandeya ¥¢i visszanyerte az életét 47-

48.o.

• 4. Madhyadv¦pa – smaranam

o Madhya = közép, az Úr Caitanya délben jelent meg itt a 7 szent (Brahmá 7 fia)

előtt (49.o.)

o Fő szent helyek:

- Sapta-tila (a 7 rsi itt imádta Gaurát) – Kumárahatta (7 tila,

’halom’ látható most, melyek ugyanúgy helyezkednek el, mint a 7 rsi az

égen – Göncölszekér csillagai) (50.o.)

- Ha°sa-v§hana ¼iva templom (¼iva Brahm§ hattyújára

szállt, hogy hallhassa itt a Pur§£ák felolvasását) (50.o.)

- Naimisaranya (SB elmondásának helye)

- Br§hma£a Pu¢kara (Divad§sa nevű bráhmanához eljön Pu¢kara

személyes formája) (51.o.)

77

- Uccaha±±a (Kuruk¢etra)/ Ha±±a¨§¯g§ (Ide jöttek a

devák, hogy kialakítsanak egy piacteret (ha±±a), ahol

megvitathatják Gaur§¯ga kedvteléseit) (53.o.)

- Pancaveni (összes szent víz itt van, kivéve Radha-kunda,

5 folyó folyik itt a Gangeszbe) (55o.)

• 5. Koladv¦pa – pada-sevanam

o Kola = vadkan. Varahadeva megjelent egy bhaktája vágyára (55-56.o.)

o Fő szent helyek:

- Samudraga¨a (Dvaraka. Samudra Sena és Bhima csatája. Itt

kapta meg az óceán Gaura darsanáját) (57.o.)

- Campaha±±a / Campakahattá (Campakalat§ örök

kedvteléseként itt szedi a campaka virágokat. Jayadeva itt írja meg a

G¦t§-govindát) (58-61.o.)

- Navadvipa város (Devananda Pandit és Gopal Capala

felszabadítása, Srivasa megsértése)

• 6. ¹tudv¦pa – arcanam

o Ritu = tavasz. Ezen a szigeten mindig tavasz van.

o Fő szent helyek:

- R§tupura (R§dh§-ku£¨a helye) (64.o.)

- Vidy§nagara (A pralaya (megsemmisülés)idején Matsya

avat§ra ide hozta a Vedákat. V§lm¦ki idejött, hogy N§rada kegyéből

megkapja a R§m§ya£át. Dhanvatari az Ýyur-vedát, Viªv§mitra és a többi

bölcs pedig a Dhanur-veda tanításait kapta itt meg. ¼aunaka és a ¥¢ik itt

mondták fel a Vedák mantráit, ¼iva pedig itt mutatta be a tantrát. A ¥¢ik

kérésére Brahm§ itt hozta létre a négy Vedát a négy szájából. Kapila itt

élt, amikor megalkotta a S§¯khya filozófiát, Gautama pedig itt

dolgozta ki a logika és az érvelés tudományát. Kanabhuk itt

állította össze a Vaiªe¢ika filozófiát, Patañjali pedig a Yoga-

s¡trát. Jaimini itt írta a Karma-m¦°§ms§ ª§strát, Vedyav§sa pedig

a Pur§£ákat. A N§rada vezette öt ¥¢i itt írta a Pañcar§trát.

B¥haspati itt született meg mint V§sudeva S§rvabhauma és itt

tanított.) (65-67.o.)

78

( A 4 Véda, valamint a 64 művészet és tudomány lakhelye. Itt lakik

Sarasvati a tudás istennője. Ezen a helyen Brahmá, Siva és a rsik a tudás

minden ágát átadták az anyagi világnak.) (137.o.)

• 7. Jahnudv¦pa – vandanam

o Jahnu Muni itt végzett lemondásokat és lenyelte a Gangeszt, aki később

leányaként, Jáhnavíként jelent meg. (67-68.o.)

o Fő szent helyek:

- Bh¦¢ma-tila (Jahnu Muni itt tanította Bh¦¢mát)

- Rasapur (Ganga dasa iskolája)

• 8. Modradrumadv¦pa – dasyam

o A R§ma-l¦l§ helyszíne (Azonos Ayodyával) (69.o.)

o Fő szent helyek:

- Māmag§chi (Vrndavana dasa Thakura születési helye)

- Saranga Thakura háza (a halott fiú és Murari Caitanya története)

- Vaikunthapura (R§m§nuj§c§rya itt részesült Gaura

darsanajában) (Azonos Vaikunthával) (73-75.o.)

- Mahatpura (Yudhi¢±hira álmában egyszer itt pillantotta meg

Gaur§¯gát.) (Azonos a Kámyavana erdõvel) (75.o.)

- Itt látja meg Madhva Gaur§¯gát (76.o.)

• 9. Rudradv¦pa – sakhyam

o 11 Rudra itt imádja folyamatosan az Urat

o Fő szent helyek:

- ¼a¯karapura (¼a¯kar§c§rya és Gaura talákozása: elküldi

Navadv¦pából ¼ankarát) (76.o.)

- Vi¢£usv§m¦ itt kapja meg Rudra kegyét (77.o.)

- ISKCON Mayapur Candrodaya templom

- Nadiya Ghat (Itt hagyta el CM Navadvipát)

- Belpukur/ Bilvapak¢a (Nimb§rkát tanítják a Kaumarák és

meglátja az Úr Gaurangát) (Azonos a Bilvavana erdővel) (79-

81.o.)

- Ráma-tírtha (Rukmapura) (Az Úr Balaráma megölte Kolasura

démont) (81.o.)

- Bharadvája-tilá (81.o.)

80

24. Vrindávana dháma felosztása és szent helyei

Braja Mandala az a szent hely, ahol Krisna 5000 évvel ezelőtt bemutatta kedvteléseit. 1453

négyzetmérföldnyi területű, és magában foglalja Mathurát és Vrndávanát. Ezek India

legjelentősebb szent helyei, mivel az Úr Krsna Mathurában jelent meg, és Vrndávanában

végezte gyermekkori kedvteléseit. Braja területe, habár India földjén található, nem semmisül

meg az univerzum pusztulása után sem.

„Vrndávana dháma nem különbözik Krsnától, mivel nevei, formája, kedvteléseinek színhelyei

nem különböznek Tőle. Ezért Vrndávana-dháma éppen olyan imádandó, mint maga az Úr.”

(SB.)

Vrndávana elnevezés Srímati Tulasi devire utal, mivel a tulasi növények eredetileg ebben az

erdőben nőnek. Vrnda – Tulasi devi neve, ’vana’ jelentése erdő. Vrnda-devi Vrndávana

uralkodó istensége, Ő Srímati Radharani kiterjedése. Vrndávana Braja Mandala 12 fő erdője

közül a legjelentősebb, mert ez Krsna kedvenc erdeje. 57 km a kerülete. Ebben az erdőben

található a Radha Kunda.

Ezen a helyen mutatta be Krsna a rasa-táncot. A rasa-mandala (az a terület, ahol a rasa-tánc

zajlott) 16 km átmérőjű, félkör alakú terület, melynek egyik oldalán a Yamuna folyik.

Vrndávana városa:

A város Vrndávana erdejében fekszik. A Delhiből Agrába vezető út mentén található. 14 km-

re van Mathurától. Népesség 70.000 fő. Kisvárosi hangulat jellemzi. Több mint 5000

templom található Vrndávanában. Sanátana Gosvámi hozta létre a legelső templomot. A

templomok 90 %-a a Gaudiya Vaisnava közösséghez tartozik. 7 templom közülük

kiemelkedően jelentős.

81

A 7 fő templom

Ezek a legidősebb és leghíresebb templomok, melyeket a hat gosvámi, vagy az ő kortársaik

alapítottak. Látogatásuk sorrendjében:

1. Srí Madana Mohana templom – Sanatana Gosvami alapította.

Egy hegy tetején található a régi templom, valamint Sanátana G bhajana kutirja. Egyike a

legelső vrndávanai templomoknak. Az eredeti murtit Advaita Acarya találta meg a hegy

lábánál egy vata fa törzsei között, az Advaita vatánál, ahol bhajanáját végezte. Egyik

tanítványán keresztül (aki fiaként tekintett a murtira) jutott el Sanatana G-hoz. A templom

1580-ban nyílt meg, egy kereskedő építette, akinek zátonyra futott hajói kiszabadultak,

miután Madana Mohanához imádkozott.

A murtit átszállították Jaipuba, majd Karoliba a muszlim támadás elől. A templomot le

is rombolták 1670-ben. Ezért avattak be egy új templomot a hegy tetején a régi

mögött. Ahol az eredeti murti pratibhu murtijai találhatók. (Ugyanolyan potenciával

rendelkeznek, mint az eredeti murti.)

A templom körzetébe tartozik:

- A régi és új templom

- Sanátana G bhajana kutirja

- Sanátana G samádhija

- Advaita Vata (ahol Advaita Acarya a bhajanáját végezte)

- Asta Sakhi temploma

2. Radha Damodara templom – Jíva G

Murtik, akiket itt imádnak:

- Radha Damodara (Rupa G saját kezével faragta ki, 1542-ben avatta be, majd Jíva

G-ra bízta.)

- Radha Vrndavana-Candra

- Radha Madhava

- Radha-Chalacikana

- Govardhana síla: Giri Raja Charan (Rajta van az Úr lótuszlábának nyoma. Santana

G kapta az Úr Krsnától öregkorában, h körül tudja járni a Govardhana hegy

helyett.)

Az eredeti murtikat mind Jaipurba szállították, pratibhu murtikat állítottak be.

82

A templom annak a helynek a közepén található, ahol a rasa-táncot járták.

Itt található még:

- Rupa G, Jíva G, Bhugarbha G samádhija

- Bhaktisiddhanta G puspa samadhija

- Rupa G és Sríla Prabhupada bhajana kutirja (Sríla Prabhupada itt élt 6 évet 1959-

1965 között. Itt fordította és látta el magyarázatokkal a SB 3 énekét.)

- Jíva G alapított itt egy könyvtárat a Gosvámik összes kéziratával.

Ezt a templomot nem rombolták le, mert az egyszerű felépítésű épületet

magánrezidenciának nézték.

3. Radha-Syamasundara temploma – Syamananda G

Syamananda G álmot látott: Hozza el a murtikat az Orissza állambeli Nilgiriből. A

muszlim pusztítások ideje alatt a kunyhójában imádta a murtikat, ezért nem fedezték

fel Őket. Később épült Nekik templom.

A templomban imádják még:

- azt a murtit, amelyet Syamananda G magától Radharánitól kapott, miután

megtalálta és visszaadta Neki a bokacsengettyűit (a Gosvami homlokához nyomta

a csengettyűket – újfajta tilaka jel.)

- Nagy murti, melyet Baladeva Vidyabusana imádott

Syamananda Prabhu puspa samádhija

A templom udvarán található. 24 órás kírtanát végeznek itt.

4. Radha Gopinatha templom – Madhu Pandita Gosvami

Gopinatha murtiját eredetileg Krsna dédunokája (Vajranábha) állította be, majd

Paramananda Bhattácárya fedezte fel Vamsivatánál, később pedig Madhu Panditára

bízta. (Mindketten Gadadhara Pandita tanítványai voltak.)

Az oltáron látható Gopinatha, Srímati Radharani és húga, Ananga Manjari murtija. Az

utóbbi murtit azután avatták be, hogy az Úr Nityánanda feleségét, Jahnava devit

Gopinatha felvitte az oltárra. (Jahnava devi a Krsna kedvtelésekben Ananga Manjari)

1670-ben Jaipurba menekítették a Gopinatha murtiját. (A vállától a derekáig teljesen

úgy néz ki, mint maga Krsna.)

Radharani általában Krsna bal oldalán áll, de itt a jobb oldalán van, Ananga Manjari

pedig a balján. Lalitá és Visákhá murtija szintén az oltáron van az Úr Caitanyával

együtt.

83

5. Radha Ramana templom – Gopal Bhatta Gosvami

A murti Gopal Bhatta G egyik salagrama-sílájából nyilvánult meg, melyet a Gandaki-

folyóból gyűjtött.

Az imádat stenderdjei igen magasak itt.

Radharani nincsen jelen itt murti formában, csak egy arany lapba van vésve a neve

(név - forma azonos elven), úgy imádják. Ennek oka, hogy Radha Ramana murtija

önmegnyilvánult, és nem találtak ugyanilyen önmegnyilvánult Radharani murtit.

Itt őrzik Srí Caitanya Mpr kaupinját és ásanáját. Ezeket nyilvánosság elé egy évben 6

alkalommal tárják. Az ásanát minden nap megfürdetik a Yamuná vizével.

Gopala Bhatta G –nak naponta ötször ajánlanak ételt és áratit.

A tűz, melyet a konyhában főzésre használnak, a murtik beállítása óta, 435 éve

folyamatosan ég.

Régen a Radha Ramana templom helyén egy tó volt. A murtikat egy fa tetején

imádták, éjszaka pedig egy csónakba tették, és a vízre bocsájtották, és őrizték.

6. Radha Gokulananda Templom – Lokanatha Gosvami

E templomban láthatók:

- Lokanatha G kis Radha Vinoda murtijai

- Baladeva Vidyabusana nagyobb Vijaya Govinda murtijai

- Visvanatha Cakravarti Radha Gokulananda murtijai

A templom építtetését Visvanatha C. Thakura rendelte el, miután Radha Vinoda régi

temploma összedőlt.

Itt található az a Govardhana-síla is, melyet az Úr Caitanya magánál hordott 3 éven

keresztül, majd Ragunatha Dasa G-nak ajándékozott.

Az eredeti murtik Jaipurban vannak. Itt a pratibhu murtikat imádják.

Itt található még:

- Lokanatha G

- Narottama Dasa Th. (Lokanatha G egyetlen tanítványa)

- Visvanatha Th samadhija

7. Govindaji Templom – Rupa G.

Akbar király hadseregparancsnoka építtette 1590-ben. Ez a templom Yogapitha

közepén fekszik (Radha és Krsna találkozási helyénél).

Az eredeti murti ma Jaipurban található.

84

A templom eredetileg 7 emelet magas volt. Aurangzeb parancsot adott a

lerombolására. De amikor már csak pár emelet volt hátra, rengeni kezdett a föld, és a

katonák ijedtükben abbahagyták a rombolást.

Az eredeti Govindaji murtit Rupa G találta 1535-ben. Egyszer egy fa alatt ült a

Yamuná partján, amikor egy csodaszép fiúcska meglátogatta, és mesélt neki egy

tehénről, aki minden nap felmegy a közeli domb tetejére, és megöntöz a tejével egy

lyukat. Rupa G elment oda, és meg is találta Govindaji murtiját a föld alá elásva.

Kiásta, és imádni kezdte. Fél évszázad múlva épült a templom.

Az oltáron láthatók:

- középen Govindaji

- bal oldalán az Úr Caitanya

- jobbján az Úr Nityánanda

- alattuk Radha-Krsna murti

- őalattuk az Úr Jagannatha és egy Govardhana-síla

Muszlim támadás után új templomot építettek.

A Gosvamik Vrndavanában itt avattak be először Radharani murtit.

A fő templomszoba két oldalán két kicsi templom található. A bal oldalon lépcső vezet

le abba a barlangba, ahol Govindajit megtalálták. Itt van Yogamáyá 8karú, oroszlánon

ülő formája is.

A jobb oldalon Vrnda devi található.

Az Úr Caitanya megkérte Kasisvara Panditát, hogy menjen Vrndávanába

Govindaji imádatában segíteni. Az Úr, hogy Kasesvara ne érezze az elkülönülést, adott

neki egy murtit, amely teljesen olyan volt, mint Ő. A murti, akit Gaura-Govindának

hívtak aranyszínű volt, ugyanakkor Krsnát formázta, amint fuvoláján játszik. Ma ezt a

murtit is jaipuri Govindaji templomban imádják.

Mivel a fő templomot Aurangzeb katonái beszennyezték, nem folytathatták a

murtiimádatot azon a helyen. Így az eredeti Govindaji tempom mögött felépítették az

új Radha Govinda templomot. És elhelyezték benne a pratibhu murtikat.

Krsna-Balaráma templom (ISKCON)

A legfőbb ISKCON központ Vrndávanában a Krsna Balaráma Mandir. 1976-ban alapította

Sríla Prabhupada. Itt magtalálható Gaura-Nitai (bal oltár), Krsna-Balaráma (középen), Radha-

85

Syámasundara (jobb oltár) gyönyörű murtijai. Gaura-Nitai alatt van Sríla Prabhupada és Sríla

Bhatisiddhanta G murtija.

Sríla Prabhupada samádhi

A templommal szemben található ez a gyönyörű márvány samádhi. Itt helyezték el

Prabhupada testét.

Káliyá Gháta

Ezen a helyen történt, hogy Krsna egy kadamba fáról a Yamuná folyóba ugrott, hogy

megfékezze a hatalmas kígyót, Káliyát, aki megmérgezte a Yamuná vizét. Az a kadamba fa,

amelyre Krsna akkor felmászott, még mindig itt áll, habár a Yamuná már nem folyik erre,

kivéve az esős évszakot, amikor a folyó vize megárad.

Kesi Ghata

Az Úr Krisna itt ölte meg Kesi démont (ló testű démon)a Yamuná partján. Aki itt megfürdik,

részesül annak az áldásában, mintha minden szent helyen megfürdött volna. Minden nap

alkonyatkor áratit mutatnak be itt. Ez az egyetlen vrndávanai gháta, amely még közvetlen

kapcsolatban áll a Yamunával.

Gopesvara Mahadeva templom

Ebben a fontos templomban Vrajranábha állított be egy Siva lingamot kb. 4900 évvel ezelőtt.

Naponta több ezer ember jön Yamuná vízzel megöntözni a lingát.

Gopesvara (gopi + isvara) = gopik vezére. Vrndávanában a gopik imádták Sivát, hogy

részesítse őket abban az áldásban, hogy Krsna legyen a férjük.

Saksi Gopala templom

Itt valójában nincsen templom manapság. Ez a „tanú murti” temploma volt, aki a fiatal

bráhmanát követve saját lábán ment el Vidyanagarába. Később a murtit Saksi Gopala városba

szállították.

86

25. Jagannatha Puri dháma szerkezete és szent helyei

(Az 1996-os zarándokút hanganyaga alapján)

Az Úr Caitanya az anyukája (Saci mata) kérésére élete utolsó 18 évét itt töltötte Jagannatha

Puriban, és nem ment sehová. Az Úr Jagannatha templomában énekelt. Az estéit pedig

Svarupa Damodárával és Rámananda Royával töltötte Gambhírában, a lakhelyén.

Az Úr Caitanya Mpr maga az Úr Krsna, aki azért jön a világba, h megértse, milyen Radharani

szeretete Őfelé. Ezt csak úgy tudja elérni, ha úgy gondol magára, hogy Ő Radharani.

Gadadhara Pandita pedig Srímati Radharani férfi testben, hogy segítse C Mpr kedvtelését.

Jagannatha Puri az a hely, ahol átélhetjük a vipralambát:

- amikor Krsna érzi az elkülönülést Vrndavanától és Radharanitól, akkor úgy néz ki, mint

Jagannatha.

- amikor Krsna olyan hangulatban van, mint Radharani, és elkülönülést érez Krsnától, akkor

úgy néz ki, mint

Caitanya Mpr.

Az Úr C úgy látja Jagannáthát, mint Syamasundara; Jagannatha pedig úgy látja Őt, mint

Radharani.

Srinivása Ácárya háza

Itt található egy fa, amely az ő leszúrt „fogmosó”fájából nőtt ki.

Totagopinatha templom

Sríla Gadádhara Pandit murtija.

A templom előtt található Cataka Parvat (homokdombok)- azt gondolta az Úr C. Mpr. mikor

meglátta, hogy Govardhana hegyet látja. Itt találta Gopinatha murtit. (Érdekes, h annak

ellenére, h milyen mély elkülönülést érzett Krsnától, az Úr C soha nem imádott murtit, mert

azt mutatta személyes példájával, h a legjobb módszer imádni az Úr K-t, h harinama

sankírtanát végzünk.) Gadádhara Pandita imádta Gopinatha murtit. Nagyon szép kapcsolat

volt közöttük. Gadádhara Pandita nagyon hosszú időn keresztül imádta a murtit. Már nagyon

nehéz volt neki állva imádnia. Amikor Gopinatha megértette a nehézségét, akkor leült, így

Gadádhara Pandita is ülve végezhette az imádatot.

Az Úr C úgy fejezte be földi kedvtelését, h belépett Totagopinatha térdébe.

87

Gopinatha két oldalán áll Lalita, aki fekete színű, és Radharani, aki arany színű. Elfogadták

Krsna hangulatát.

Haridása Thákura bhajan kutirja

Haridása Thakura mohamedán származású volt, ezért nem léphetett be a Jagannatha

templomba. Az Úr C adta neki ezt a helyet, de nem volt árnyék. C Mpr leszúrt egy

Jagannathának ajánlott fogpiszkákót, amiből nagyon gyorsan kinőtt egy siddha bakula fa.

Mivel ez Jagannatha mahaprasádam, nem különbözik Tőle. Haridasa Th itt ült, és minden nap

192 kört (3 lakot) japázott, és látta onnan a templom tornyán lévő cakrát. Mivel nem mehetett

be, az Úr Jagannatha ment el hozzá az Úr Caitanya formájában, és vitt neki Jagannathától

mahaprasádamot.

Mivel a fa sértés nélkül hallgatta Haridasa Th japázását, teljesen megtisztult (siddha), és

visszament a lelki világba.

Haridasa Thakura samádhija

Az Úr C a tengerparton helyezte samádhiba a testét, és a tenger visszább húzódott 7

hullámnyit.

Jagadánanda Pandit háza

Ő az Úr bensőséges társa. Az ő lelki svarúpája: Satyabháma – Dvárakai fő királynő, aki

kiterjedése Srímati Radharaninak. Különleges kapcsolata C Mpr-val, ezért a neve Kundali

(=veszekedő) Jagadánanda. Navadvípában sok szép kedvtelésnek volt tanúja. Amikor az Úr C

átköltözött Jagannátha Puriba, akkor ő is Vele ment.

Az ő murtija: Radha-Giridári.

Kedvtelések:

Jagadánanda Pandita hozatott szantál olajat masszírozni az Úr C-t, de az Úr nem fogadta el,

ezért J.P. eltörte az edényt, és 3 napra bezárkózott a szobájába. Három nap múlva jött C Mpr,

és kérte, h főzzön neki ebédet. Nagyon ízlett Neki, mondván, h dühös szakács főztje jobb.

Svarupa Damodara háza

A titkára volt C Mpr-nak. Lelki formájában: Lalita devi (Radharani fő barátnője)

88

Gambhírá

Kb 100 méterre Svarupa D. házától lakott C Mpr Kási misra házában. Ez egy kétszobás ház,

és az egyik szobában lakott. Ennek a helynek a neve Gambhíra. A templom neve Radha-

kantha mat. Ez volt a székhelye a Gaudiya-vaisnavizmusnak több generáción át.

C Mpr napközben társult a bhaktákkal, látogatta Jagannatha templomát, Haridasa Thakurát.

Este, mikor bhakták lefeküdtek, Svarupa Damodára és Rámananda Roya jöttek C Mpr-hoz, és

tapasztalhatták az Ő elkülönülését Krsnától, és vígasztalták szép versek felolvasásával.

Itt látható C Mpr fa szandálja és kamandaluja (víztartó edénye).

Sarvabhauma Battácárya háza

A király fő minisztere volt, és személytelen fil-t oktató nagytudású guru. A legkeményebb

szívű és legszárazabb logikus, aki létezett.

Ahogy beért az Úr C Jagannatha Puriba, befutott a templomba, és összeesett nagy

eksztázisában. Az őrök azt hitték, h bolond, ezért meg akarták verni. Éppen arra járt

Sarvabauma B, és megvizsgálva látta, h eksztázisban van, ezért elvitte a házába, ami nagyon

közel van a templomhoz. A Védanta-sutrát meg akarta az Úrnak magyarázni. 7 napon át

beszélt Sarvabauma B. Majd az Úr meggyőzte őt arról hogy a Legfelsőbb egy személy, és

megnyilvánította neki a sad-buja (hatkarú) formáját. Az Úr nagy bhaktája lett.

Sríla Bhaktivinoda Thakura háza, amely Sríla Bhaktisiddhánta Sarasvati Th születési

helye.

Bhaktisiddhánta S Th bhajana kutirja

Kozmológia-kozmogónia:

89

26.)Az elsődleges teremtés

A brahmajyoti lelki egének sarkában néha egy lelki felhõ tûnik fel, s az

általa befedett részt mahat-tattvának nevezik. Az Úr akkor teljes részeként — Mah§

Vi¢£uként — lefekszik a mahat-tattva vizére, amelyet Okozati-óceánnak (K§ra£a-

jalának) hívnak. Miközben Mah§-Vi¢£u az Okozati-óceánon alszik, lélegzésével

számtalan univerzum jön létre. Ezek az univerzumok az Okozati-óceánon lebegnek

szétszóródva, és csupán Mah§-Vi¢£u lélegzetének idejéig maradnak fenn. Ugyanez a

Mah§-Vi¢£u minden egyes univerzumba behatol Garbhodakaª§y¦ Vi¢£uként, és ott a

kígyószerû ¼e¢a inkarnációra fekszik. Köldökébõl egy lótusz szára sarjad, és a

lótuszon megszületik Brahm§, az univerzum ura. Brahm§ hozza létre az

univerzumban az élõlények összes fajtáját a különbözõ vágyak szerint. Õ hozza

létre a napot, a holdat és a többi félistent is.

Miután Mahá-Visnu leheveredett az okozati óceánra, a mahat-tattva (v. pradhána)

elkezdett differenciálódni az idő elem hatására. Megjelenik a hamis ego és a kötőerők, melyek

később egymással kapcsolatba kerülnek:

Jóság + hamis egó� elme, 10 irányító félisten

Szenvedély + hamis egó�intelligencia, 5 cselekvő érzék, 5 tudásszerző érzék, életenergia

Tudatlanság +hamis egó� finom és durva elemek (részletesen alábbi táblázatban)

Irányitó

félistenek

Tudásszerző

érzékszervek

Finom

elemek

Durva

elemek

Cselekvő

érzékszervek

Irányító

félistenek

Dig-devaták Fül Hang Éter Nyelv Agni

Váyu Bőr Érintés Levegő Kéz Indra

Súrya szem Forma Tűz Végbél Mitra

Varuna Nyelv Íz Víz Nemi szerv Brahmá

Asvini-kumárák orr Illat Föld Láb Visnu

A durva és finom elemek létrejöttének első része a hang, ebből jön létre az éter, majd az

érintésen keresztül a levegő és így tovább. A finomabb elemektől a durvábbak felé. Persze a

folyamat nem magától történik, Maitreya Muni részletesen magyarázza: kell hozzá az Úr

90

pillantása (Sadásíva), örök idő, külső energia(Durga devi). Mikor ezek az elemek jelen

vannak akkor létrejöhetnek az elemek, másként nem. Például az éternek csak egy kis részére

van szükség a levegő létrehozásához, s így tovább.

Ezután megakadt a teremtés mert a tíz félisten nem tudta egyesíteni az elemeket. Ekkor az Úr

belehatolt az idő elemmel, s létrehozta a virát-rúpát. Mint az elején említettem Garbodakasayi

Visnu belehatolt az univerzumokba, s köldökének tavából létrejött egy lótusz, melynek

virágán született Brahmá az első lény. A szárban létrejöttek az univerzumok, melyek

kiterjedtek az univerzum széléig, s közben a szár is kitágult. Eközben a lelkeket Mahá Visnu

áthelyezte Garbodakasayi Visnuba, aki Brahmába merítette őket. Innentől kezdődött el

Brahmá feladata: a jívák el helyezése testekben, s egyes bolygókon, de ez már a második

teremtés.

27.)Védikus időszámítás.

- Idő számítása az atomok(elemek) egyesülése alapján

- három egyesülésének ideje: truti 8/1350 másodperc

- puránikus időszemlélet ciklikus

- négy yuga ciklusok váltogatják egymást, melyek között sandhyák vannak

Félisteni évek Napévek

Sandhya (Hajnal) 400 144.000

Satya-yuga (Aranykor) 4.000 1.440.000

Sandhya (Szürkület) 400 144.000

4.800 1.728.000


Satya-yuga (Aranykor) 3.000 1.080.000

91


3.600 1.296.000


Satya-yuga (Aranykor) 2.000 720.000


2.400 864.000


Satya-yuga (Aranykor) 1.000 360.000


1.200 432.000

12.000 4.320.000

- ezer catur yuga , 4 320 000 000 év teszi ki Brahmá gy nappalját, ugyanennyi

egy éjszakáját (egy kalpa x 2 = Brahmá egy napja)

- 4 320 000 000 x 2 x 30 x 12 = 311 040 000 000 000 év Brahmá teljes élete

- Brahmá egy nappalja 14 manvantara periódusra oszlik

- Brahmá egy nappalja végén bekövetkezi egy részleges megsemmisülés, mikor

a Mahar-, Jana-, Tapa-, Satyalokát leszámítva mindenhol megszűnik az élet

- minden manvantara végén is van egy kisebb özönvíz ami a föld bolygóig megy

- most Brahmá életének 51. évének első napjában vagyunk most

28.)A 24 anyagi elem leírása, és az élőlények felépítése(SB 3.26 fejezete írja le az elemket

részletesen)

24 elem

- öt durva elem: a föld, a tûz, a víz, a levegõ és az éter

- öt finom elem, az illat, az íz, a szín, az érintés és a hang.

- tudásszerzõ érzékek: hallás, az ízlelés, a tapintás, a látás, a szaglás

92

- cselekvõ szervek: a beszélõszerv, a munkavégzés szerve, a járás, a

nemzés és az ürítés szervei

- belsõ, finom érzékek: elme, az intelligencia, az ego és a szennyezett

tudat

- a vegyítõ elemet, amelyet idõként ismernek, a huszonötödik elemként

sorolják be

Belsõ, finom érzékek

- anyagi ego a mahat-tattvából sarjad, ami az Úr saját energiájából

alakult ki

- jóság hamis egójából származik az elme, melynek gondolatai és

tükrözõdései vágyat ébresztenek

- szenvedélyben lévõ hamis ego átalakul, megszületik az intelligencia

szerepe az, hogy segít meghatározni a tárgyak természetét, amikor

azok a látómezõbe kerülnek, és segít az érzékeknek az intelligencia

megkülönböztetõ jegyeinek a kétséget, a téves felfogást, a helyes

észlelést, a memóriát és az alvást tekintik, melyeket különféle

funkcióik határoznak meg

- szenvedély kötõerejében lévõ egoizmus kétféle érzéket hoz létre, a

tudásszerzõ érzékeket és a cselekvõ érzékeket. A cselekvõ érzékek az

élõ energiától, a tudásszerzõ érzékek pedig az intelligenciától függnek

5 durva és 5 finom elem

- a tudatlanságban lévõ egoizmust az Istenség Legfelsõbb

Személyiségének nemi energiája mûködésre készteti, megnyilvánul a

finom hang elem, a hangból pedig létrejön az éteri ég s a hallás

érzéke

Finom elemek Tulajdonságok

Hang ami egy dolog fogalmát hordozza, jelzi a

beszélõ jelenlétét, aki nincs szemünk elõtt, s

az éter finom formáját alkotja

Tapintás (érintés) lágyság és a keménység, a hideg és a hõ

93

Forma a dimenzió, a minõség és az egyéni jelleg

Íz fanyar, édes, keserû, csípõs, savanyú és sós

Illat kevertté, kellemetlenné, kellemessé,

gyengévé, erõssé, savanyúvá válik

Finom elemek Durva elemek Durva elemek tulajdonságai

Hang Éter Teret biztosít, úgy hogy a

többi elem bele tudjon

ágyazódni

Hang, tapintás Levegő Mozgás, keveredés

Hang, tapintás, forma Tűz Fény, hő

Hang, tapintás, forma, íz Víz Nedvesítés

Hang, tapintás, forma, íz, illat Föld Megformázás

Élőlények felépítése, a lelket körülvevő fedőrétegek

annamaya-kósa

- kosa-burkolat, maya- energia

- anna- gabon, v. táplálék

- ez a réteg durva fizikai testet jelöli

- tudatszint: testtel való azonosítás

- pl.: gyerekek 2 éves korig, kapcsolatuk világgal a szájukon keresztül

pránamaya-kósa

- prána különböző módosulataiból áll

- energetikailag aura első négy rétege

- funkció: fizikai test elemeinek irányítása

- tudatilag test adta lehetőségek kihasználása, emberekre jellemző: fizikai

mozgást, érzékeket tartják fontosnak

- gyerekeknél 2-6 éves korig

manomaya kósa

- elme megnyilvánulása

- aura 5-7 rétege

94

- emberek jellemzője: gondolatok, ideológiák, meggyőződések világában élnek

- gyerekeknél 6-7 éves kor

vigjánamaya-kósa

- értelem, hamis ego alkotja

- aura nyolcadik rétege

- ritka, aki ezt eléri annak kezd megvilágosodni tudata

- hetedik, nyolcadik aura réteget elérve megérti nem azonos alsóbb rétegekkel

anandamaya-kósa

- tudat alkotja

- kilencedik aura

- megvalósítja ő egy lélek, s megtapasztalja elveszett kapcsolatát Istennel

- végtelen öröm (ánanda)

29.)Az Univerzum felépítése, és a 14 bolygórendszer leírása

- a Mahá-Visnu által teremtett univerzumok különböző méretűek

95

- mi univerzumunk legkisebb, Brahmának csak négy feje van

- mérettől fügetlenül minden univerzumot hét réteg borít: föld, víz, tűz, levegő,

éter, hamis ego, mahat- tattva

- rétegek tízszer vastagabbak az előttük levőnél, kezdve az univerzum

átmérőjénél

- univerzum alján és tetején lapított gömb, vizszinte átmérője e „tojásnak”:

500 000 000 yojana, függőlegesé 510 000 000 yojana

- félig fel van töltve Garbhodaka óceánnal, felette a lótuszon belül helyezkedik

el a 14 bolygórendszer, ill másik felosztás szerint :alsó, középső, felső

- 14 bolygórendszer: alsó (Atala, Vitala, Sutala, Talátala, Mahátala, Rasátala,

Pátála) , középső (Bhú-mandala, v. Bhúloka), Bhuvarloka( világűr), felső

(Svarloka) és a három világ felett elhelyezkedő Mahar-, Jana-, Tapa-,

Brahmaloka

- pokolbolygók alsó bolygók alatt és az óceán felett vannak

- tisztánlátás végett a tizenégy bolygórendszer a következő:

1. Atala

2. Vitala

3. Sutala

4. Talátala

5. Mahátala

6. Rasátala

7. Pátála

8. Bhúloka, Bhú-mandala

9. Bhuvarloka (Föld, Bhú-mandala és Svarga loka közti terület)

10. Svargaloka (Súryától- Druvalokáig)

11. Maharloka

12. Janaloka

13. Tapaloka

14. Satyaloka

97

30.) A Nap és a bolygók mozgása.

SB5.22.1-2

Par¦k¢it király így kérdezte ¼ukadeva Gosv§m¦t: Kedves uram! Már

megerõsítetted azt az igazságot, hogy a rendkívül hatalmas napisten úgy járja körül

Dhruvalokát, hogy a Dhruvaloka és a Sumeru-hegy egyaránt a jobb oldalán van.

Ugyanakkor a napisten a különféle állatövek felé néz, és a Sumeru és a Dhruvaloka

a bal oldalán található. Hogyan tudjuk ésszerûen elfogadni, hogy a napisten úgy

halad, hogy a Sumeru és a Dhruvaloka egyszerre a bal és a jobb oldalán is van?

¼r¦ ¼ukadeva Gosv§m¦ érthetõ választ adott: Amikor egy fazekas korongja

forog, s a nagy korongon apró hangyák mozdulnak a koronggal együtt, láthatjuk,

hogy a mozgásuk különbözik a korong mozgásától, mert néha az egyik, néha a

másik részén vannak a keréknek. Ehhez hasonlóan a zodiákusok és a csillagképek a

Sumeruval és Dhruvalokával a jobb oldalukon az idõ kerekével haladnak, a

hangyához hasonlítható Nap és a többi bolygó pedig velük mozog. A Napot és a

bolygókat azonban különféle idõkben, különféle állatövekben és csillagképekben

láthatjuk. Ez azt jelzi, hogy mozgásuk eltér az állatövek mozgásától és magától az

idõ kerekének mozgásától.

- kétfajta szél mozgatja a bolygókat: egyik éves, másik a napi mozgásért felelős

- hasonlatban korong a napi pálya, a rajta mozgó hangyák az éves mozgás

- korong mindenki számára ugyanúgy forog ,ez azt jelenti Nap és többi bolygó

kerigési ideje ugyanakkora, hiszen egy nap alatt kerülik meg teljesen a tengelyt

- napi mozgás: Sumeru, Druvaloka a jobb oldalukon van

- éves mozgás: Sumeru, Druvaloka a bal oldalukon van

- a bolygók pályájának sugara eltérő, ezért pályát eltérő idő alatt teszik

- Napisten szekéren utazik, melynek tengelyeeinek végei: a Sumeru hegy és a

Manasottara hegyen futó kerék

- Napisten két kiterjedése: egyik szekéren utazik, másik a Napon uralkodik

98

Bolygók mozgása

- eltérő idő alatt futják be pályáikat, leggyorsabban Hold, leglassabban Jupiter,

Szaturnusz járja körbe az állatövi jegyeket

- bolgyók nem csak kör ill. ellipszis alakú pályán keringenek, hanem hurkokat

(cikloisz) írnak le

- ez a pálya két féle mozgásból jön létre: egy a tengely körül, másik pedig a bolgyó

mozgásának középpontja körül

- mikor a hurok belső részén halad a bolygó, akkor globális mozgási irányával

ellentétesen halad

Arcana

31. Az arcana helye az odaadó szolgálat folyamatai között, öszefüggése a bhagavata-

vidhivel, a pancaratrika-vidhivel és a varnásrama-dharmával

Mivel az ember szennyezett anyagi érzékeivel nem tudja megtapasztalni és imádni az

Úr transzcendentális formáját, ezért eljön egy olyan formában, amelyben az ember képes

érzékelni és szolgálni Őt. Ez az anyagi érzékekkel tapasztalható forma a múrti szolgálatára, az

arcanára vonatkozó tudást, a Védák 14 ága közül a 9., a Kalpa tárgyalja részletesen, de más

területek is foglalkoznak vele.

Sríla Rúpa Gosvámí a sádhana-bhakti 64 elemét sorolja fel. A 64 elem közül 35

közvetlenül kapcsolatban áll a múrti-imádattal.

Az 5 legfontosabb folyamatban pedig a múrti- imádat is szerepel (bhakták

társaságának keresése, Úr szent nevének éneklése, Srímad Bhágavatam hallgatása, szent

helyen való élet, múrti-imádat).

99

3 szintje és módszere van az emberek odaadó szolgálatában való lefoglalására:

1. bhágavata-vidhi folyamata:

A sravanam (szent nevek hallgatása), kirtanam (szent nevek éneklése), smaranam szent

nevekre való emlékezés) folyamatokból áll.

2. pancarátrika-vidhi folyamata:

Főleg a múrti-imádatát, az arcanát foglalja magába, de ide tartoznak a páda-sevanam (Úr

lótuszlábának szolgálata), vandanam (Úrhoz való imádkozás), dásyam (Úr szolgálata),

sakhyam (Urat legjobb barátnak tekinteni), átma-nivedanam (teljes önvalónkkal meghódolni

Előtte).

A nem felszabadult helyzetben lévő bhakták még nem képesek a bhágavata vidhit követve

Krsnát kizárólag a mahámantra éneklésével szolgálni, ezért javasolják az ácáryák a múrti-

imádatot, amely megszilárdítja az izgatott elmét, hiszen lefoglalja az Úr odaadó szolgálatával.

Az ácáryák a bhágavata-vidhi és a pancarátrika-vidhi együttes gyakorlását javasolják.

Bármelyik elhanyagolása megállíthatja az előrehaladást az odaadás útján . A bhágavata-vidhi

utasításainak fő forrása a Srímad-Bhágavatam, a pancarátrika-vidhi szabályait pedig a Nárada

Pancarátra tartalmazza.

3. varnásrama-dharma rendszere:

Ha egy bhakta úgy találja, hogy a bhágavata-vidhi és a pancarátrika-vidhi rendszere nem

foglalja le teljesen az összes adottságát, akkor beléphet a grihasta-ásramába. A családos

életben a bhakta szerteágazó tevékenységeket végez, különböző társadalmi kapcsolatokat tart

fenn a daiva varnásrama rendszer előírásai szerint, amelyek segítenek neki abban, hogy élete

középpontjában továbbra is Krsna álljon. A daiva varnásramában minden tevékenység a

múrti köré csoportosul, és az Ő elégedettségét szolgálja, ami megtisztítja a bhakta

feltételekhez kötött természetét, és segítik elérni az élet célját, a Krsna-premát.

100

32. Az arca vigraha jellemzői és az imádat végzéséhez szükséges képesítések

Arca-vigraha jellemzői:

Annak érdekében, hogy a feltételekhez kötött lelkek megismerhessék Krsnát és

vonzódjanak Hozzá, valamint hogy megtanulhassák a Neki végzett szolgálat rejtelmeit, Krsna

megnyilvánul az anyagi világban a múrti vagy arcá-vigraha formában. Ez anyagi elemekből

álló forma, amely nem különbözik Tőle, de azért, hogy a feltételekhez kötött lelkek láthassák

elfogadja ezt a formát (eredeti formája ugyanis lelki, ezért anyagilag szennyezett érzékekkel

láthatatlan).

A sádhana-bhakti lelkes végzésével, és az arcaná követésével abhakták azt a

személyes megértést tudják elmélyíteni, hogy Krsna személyesen van jelen a múrti

formájában.

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége akkor jelenik meg a múrti inkarnációjában az

anyagi világban, amikor egy tiszta bhakta meghívja, valamint elvégzi az előírt avatási

ceremóniát. Krsna, múrtiként elfogadja odaadó hívei imádatát, a bhakták pedig megígérik,

hogy gondoskodnak Róla.

Múrti fajták:

Az Úr múrti formája az alábbi anyagi elemekből állhat: kő, fa, fém, föld, festett forma,

homok, elme, drágakő. A templomi múrti ún. állandó forma, mely hosszú ideig tartó

folyamatos imádatra kerül beavatásra, míg az ún. ideiglenes múrtikat egy meghatározott cél

elérése érdekében imádnak.

Arcaná célja:

A múrti-imádat célja az istenszeretet elérése. A pancarátrika-vidhi szabályozó elvei

olyan szokásokat alakítanak ki, amelyek megváltoztatják az imádó tudatát. Az anyagi

világban az ember megszokta, hogy mindent saját maga örömére tesz, a múrti-imádat során

azonban megtanulja úgy szabályozni életét, ahogy azt Krsna szereti és olyan cselekedeteket

végezni, amelyek Neki okoznak örömet.

Múrti-imádat felelőssége:

Mindenkinek a birtokában lévő tudásának arányában kell felelősséget vállalnia az

imádatban. Hely, idő és körülmény határozza meg a múrti-imádatot. A templomi múrti-

101

imádat szigorúbb sztenderdben zajlik, mint az otthoni. Ha egyszer már megállapítottak egy

sztenderdet, attól eltérni nem lehet.

Az arcaná végzéséhez szükséges képesítés:

Fő képesítés a Krsnában való erős hit. Amikor a lelki tanítómester úgy ítéli meg, hogy a

törekvő tanítvány:

- őszinte hittel rendelkezik,

- megfelelő a szolgáló attitűdje,

- követi a tisztasági szabályokat,

- megfelelő a tudása és a tudatának szintje, valamint

- helyesen tud viszonyulni más személyekhez,

akkor áldást adja az arcaná gyakorlásához.

Múrti imádata a lelki tanítómesteren át történik:

A múrti szolgálata során az imádónak teljesen tudatosnak kell lennie arról, hogy valójában

lelki tanítómestere alázatos segítője, mert a múrti imádatát valójában a lelki tanítómester

végzi, aki kegyesen megengedi, hogy segítsen neki ebben. Bármilyen szolgálatot is ajánl a

tanítvány a múrtinak, azt a lelki tanítómester nevében teszi, mert ő inspirálja és adja neki a

tudást, hogy miként végezze az imádatot az Úr elégedettségére.

33. A pancanga-puja és az upacárák ismertetése

A pancánga-puja öt aspektusa:

A múrti-imádat tevékenységeit öt kategóriába sorolják. Az öt aspektus a következő:

1. Abhigamana – a templom megközelítése. Ide tartozik a fürdés, tiszta ruha, tilaka és tulasi –

mala felvétele, a templom, a használt kellékek megtisztítása,a templom feldíszítése. Ide

tartozik még minden tett a kora reggeli mangala-árati előtt , és maga az árati is.

2. Upádána – az imádat kellékeinek összegyűjtése. Virágok összegyűjtése, megfelelő

alapanyagok beszerzése a főzéshez, tulasí levelek szedése, főzés és az imádathoz szükséges

kellékek előkészítése. Tágabb értelemben ide soroljuk a múrti-imádathoz és az Úr

templomának fenntartásához szükséges adományok gyűjtését is.

3. Yoga – az imádó lelki azonosságának meghatározása és megszilárdítása. Itt az imádó

megtisztítja elméjét az anyagi testtel és léttel való azonosítástól és megerősíti lelki

102

azonosságát: mantrákat vibrál, elmondja a bhúta-suddhi imát stb. Az ezek után végzett

dhyána-meditáció és mánasza –pujá is a yogához tartozik.

4. Ijyá – az Úr múrtijának imádata. Ide tartozik az imádat kellékeinek, az upácáráknak a

felajánlása.

5. Szvádhyáya – az odaadó szolgálat gyakorlata. Ilyenek az írások tanulmányozása, napi lelki

gyakorlatok: szent név és az Úr dicsősége hallásának és éneklésének folyamata, vaisnavák

szolgálata, praszáda megtisztelése, vendégek fogadása, Tulasídeví és a szent dháma

szolgálata.

Upacárák:

Az upacára azoknak a különböző tárgyaknak, eszközöknek és szolgálatoknak a gyűjtőneve,

amelyeket az imádat során felajánlanak az Úrnak. Szanátana Goszvámi a Hari-bhakti-

vilászában azt írja, hogy a napi múrti-imádatban 64 upacára van. Amikor az Úr templomi

múrti formáját beavatják, mind a 64 elemmel imádni kell Őt.

1. Úr ébresztése mantrák vibrálásával, 2. Énekelni, hogy „jaya” a múrti megpillantásakor, 3.

Hódolatot ajánlani a múrtinak, 4. Felajánlani a mangala-áratit, 5. Meghívni az Urat, hogy

foglaljon helyet az imádathoz, 6. Ágat felajánlani a múrtinak a fogmosáshoz … Ezeket lásd az

Arcana jegyzet 19-20.oldalán.

Sok ISKCON-templomban a múrti-imádat egyszerűbb formában történik. A kora reggeli

templomi imádat során azonban a pújárinak fel kell ajánlania a fő múrtinak legalább 16

upacárát. Fő 16 upacára:

1. ászana – ülőhely,

2. szvágata – kényelembe helyezni az Urat,

3. padyá – megmosni a lábát,

4. arghya – arghyát ajánlani a kezéhez,

5. ácamana – megmosni a száját,

6. madhúparkát ajánlani,

7. punar ácamana – újból megmosni a száját,

8. sznána – megfürdetni,

9. vasztra – felöltöztetni,

10. ábharana – felékszerezni,

11. gandha – szantálpépet tenni a lábára tulaszí levéllel,

12. puspa – virágot ajánlani,

13. dhúpa – füstölőt ajánlani,

14. dípa – ghí-lámpát ajánlani,

103

15. naivedya – ételt ajánlani,

16. pranáma – mantrákat ajánlani.

34. A tisztasági szabályok és a pújárik kötelességeinek ismertetése

Tisztaság fontossága:

Sríla Prabhupáda azt mondta, hogy a múrt-imádat 2 legfontosabb tényezője a

pontosság és a tisztaság.Ha az ember megtanulja magát és környezetét durva, majd finom

szinten tisztán tartani és észlelni a tisztátalanságokat, akkor ez segíteni fogja abban, hogy

észrevegye az elméje tisztátalanságát is. A tisztaság különböző kategóriái közül a

legfontosabb a 4 szabályozó elv követése.

4 szabály szerepe a tisztaságban:

A Srímad Bhágavatam 1. éneke arról ír, hogy a dharmának, vagyis a vallásosságnak 4 lába

van: tisztaság, lemondás, kegyesség, igazmondás. A 4 szabálytisztasággal való kapcsolata:

1. Kábító,mámorítószerek fogyasztása beszennyezi és pusztítja a fizikai testet, elmét,

intelligenciát. Hatásuk alatt lehetetlen a józan gondolkodás. Elvész a tisztaság.

2. Erőszakmentesség és kegyesség elvét gyakorolva a bhakták nem esznek húst, halat, tojást,

gombát.

3. A tiltott szexuális élet beszennyezi a finom és durva fizikai testet, valamint növeli a fizikai

testhez való ragaszkodást.

4. A szerencsejátékok hatására az ember mohóvá vált, elveszik az igazmondás és

igazságosság.

Tisztaság 6 kategóriája:

1. szthána-suddhi � imádat helyének tisztasága

2. dravya-suddhi � kellékek tisztasága

3. átma-suddhi � test tisztasága

4. citta-suddhi � elme tisztasága

5. mantra-suddhi � mantra tisztasága

6. múrti-suddhi � múrti tisztasága

Suddhi-vicára:

A tárgyakat tisztátalanságuk mértéke és a tisztításukhoz szükséges folyamatok szerint

osztályozzák. Ezt az osztályozást suddhi-vicárának hívják. A Srímad-Bhágavatam véleménye

a suddhi-vicáráról: A lelki gyakorlatoknak leginkább kedvező időszak a bráhma-muhúrta,

vagyis a kora reggeli, napfelkelte előtt másfél órával kezdődő órák. Később felerősödik a

104

szenvedély kötőereje és nehezebb koncentrálni pl. szent nevek vibrálására. Szt. bráhmana

szavai megtisztítanak mindenkit, míg a materialista ember szavai beszennyeznek. Hari-bhakti-

vilásza véleménye a suddhi vicáráról: Testből 12 féle tisztátalanság, mala választódik ki. Ha

az ember érintkezik az első 6 tisztátalan dologgal(zsír, mag, vér, velő, vizelet, ürülék), akkor

földdel (vagy szappannal) és vízzel kell megtisztítania testét. A második 6 tisztátalan dolog

orrváladék, nyál, könny, izzadság, fülzsír, szemváladék. Szennyező dolog még az alkohol,

fertőző betegség.

Test megtisztítása:

Ébredés után a bhaktának meg kell tisztítania testét, testnyílásait vízzel, földdel és

fogmosással. Ha a testrészek köldök alatt vagy hónalj alatt beszennyeződnek az első 6 testi

tisztátalanságtól, akkor a testrészt meg kell tisztítani. Ha a felső test szennyeződik be, akkor

az egész testet meg kell tisztítani teljes fürdővel.

Az ember tudatát a vaisnava-avatás tisztítja meg, amely során megkapja a vaisnava

mantrát az Úr imádatához. Ezután a mindennapi szádhana végzéssel és a vaisnava ácára

gyakorlásával tisztul.

Tiszta dolgok:

Ha ezekkel érintkezünk nem kell az embernek megtisztítani magát: eladásra váró áru,

koldulással kapott javak, kecske-ló-manguszta szája, elefánt, méhek, tejet ivó borjú,

tehénvizelet, tehéntrágya, tej, joghurt, ghí, sült ill.pirított ételek, kézműves keze, nap és

holdsugár, tűz, szél, harmat, folyó víz, fa árnyéka, kusa fűméz, gyümölcs.

Ácamana:

A finom szintű tisztulást eredményezi az ácamanával történő tisztítás. Folyamata: réz

vagy ezüst pohárból vizet veszünk egy kis kanállal és pár cseppet cseppentünk a bal kezünkbe

� eldobjuk � bal kezünkkel jobb kézre cseppentünk, belenézünk, elmondjuk az om

kesaváya namaha mantrát � felszippantjuk a hüvelykujj tövénél � jobb tenyérbe

cseppentünk, belenézve elmondjuk az om náráyanáya namaha mantrát és felszippantjuk �

ugyanezt megismételjük csak az om mádhaváya namaha mantrát mondjuk hozzá, végül

felszippantjuk.

Tisztaság a gyakorlatban (néhány példa):

Lefekvés: Nem jó túl sok, túl kevés alvás; nem ajánlatos a szandhyák idején aludni;

lefekvés előtt sok, nehéz ételt sem ajánlatos fogyasztani, lefekvés előtt fel kell ajánlani a napi

cselekedeteinket az Úrnak.

Ébredés: Ajánlatos korán kelni; ébredés után a múrti neveit vibrálni; hódolatunkat

ajánlani a lelki tanítómesternek, majd a Föld anyának; alvóhelyet elrendezni, szellőztetni,

105

felmosni; vizelet-széklet ürítés után tisztálkodni; fogat mosni; borotválkozni, körmöt és hajat

vágni szükség esetén, fésülködni; fürödni; ácamanát venni; tilakát festeni.

Öltözet tisztasága: Oltárra pamut, selyem, gyapjú tiszta ruhában szabad menni; ne

legyen túl rövid vagy túl hosszú, szakadt; foltos vagy megégett.

Felajánlott dolog: a felajánlott dolog tisztátalan számít a fel nem ajánlotthoz képest, a

felajánlott dolog praszadammá válik és amihez hozzáér praszáde lesz, így azt többé nem lehet

felajánlani.

Pújárí kötelességei:

Ügyelnie kell:

1. Tisztasági szabályokra – a bhakta nem használhat állati eredetű szappant, dezodort; heti 2-

szer mosson hajat; ne üljön tisztátlan helyre; ne nyúljon evésre szánt dologhoz; ne lépjen be

olyan helységbe ahol praszádamot tisztelnek meg; főzésnél használt ruhában ne menjen

oltárra; praszádam ne érintsen bhogát; oltárra lépés előtt szájfrissítővel öblítsen szájat,

parfümöt fújjon a kezére, ne fújjon orrot.

2. Megfelelő tudatszintre – ne kapkodjon; koncentráljon; csak múrtikkal kapcsolatos gyak-i

kérdést lehet feltenni halkan; konyhában nem lehet világi témákról beszélni; ne legyenek az

oltáron együtt a nők és férfiak; bhakta vegyen részt a templomi programokon.

3. Felelősségteljes viselkedésre – ha a bhakta nem tudja elvégezni a szolgálatot, legalább egy

nappal előtte kérjen meg egy másik pújárít; ha késik vagy nem jelenik meg kérjen bocsánatot

a múrtitól és böjtöljön estig; hanyag imádatvégzéskor maghatározott időre eltilthatja a

főpújárí a bhaktát.

106

35. A magyarországi múrti-imádat bemutatása, valamint a púja tanulásának elvei és

gyakorlata

Múrti-imádat bemutatása:

Amikor a múrtit beavatják a lelki tanítómesterek és tiszta bhakták, akkor egy

alapsztenderdet is felállítanak az imádására. Ezt a sztenderdet azután mindig követni kell,

nem szabad megváltoztatni, vagy csak nagyon kivételes esetben, a lelki tanítómester

egyetértésével. Az imádati sztenderdet egy kézikönyvben rögzítik.

Magyarországon a múrti-imádatot Gaura-Nitái múrtik imádatával kezdték el, és ma

már Rádhá-Krsna múrtikat is imádnak. Magyarországon jelenleg két templomi múrtit

imádnak: Srí Srí Dayál Nitái – Vijáya Gaurangát Budapesten, Srí Srí Rádhá-Syámaszundarát

pedig a somogyvámosi Krsna-völgyben.

Az imádat folyamata: múrtik ébresztése; bhálya-bhoga ajánlás (burfi, tejszínes banán, tej

ajánlás); mangala-árati; reggeli púja és öltöztetés; pújá-bhoga (gyümölcs, szandesa ) ajánlás;

darsana-árati (a múrtikat felöltöztetésük után megmutatják az embereknek és közben

megnézik magukat a tükörben); prátar-bhoga ajánlás (reggeli); dhúpa- árati (füstölő, virág,

legyező ajánlás); rájá-bhoga ajánlás (főétkezés: ital, 2 szabji, rizs, dhál, pakorá, capáti, catni,

saláta, édesrizs, édesség)); árati; délutáni pihenéshez fektetés; ébresztés; vaibalika-bhoga

(2 gyüm.sal., édesség, gyüm.ital) ajánlás; szandhyá-bhoga (vacsora: szabji, puri, ital, halava)

ajánlás; gaura-árati; esti öltöztetés; rátrí-kaliná-bhoga (forró tej, puri) ajánlás; esti darsana;

fektetés; ghana-dugdha bhoga (khír) ajánlás

Az ajánlások napirendjét részletesen lásd az Arcana jegyzet 22-23.oldalán. A vastagon szedett

részek nem szerepelnek a pesti templom napirendjében.

Púja tanulásának általános elvei:

Meg kell ismerni a tisztasági szabályokat, pújaszerek helyét és alkalmazását, a

transzfer szolgálat (háttérszolgálat, ami főleg az imádat kellékeinek tisztításából,

előkészítéséből áll) nehézségeit, főzés fortélyait stb.

A pújári-szobában a legfőbb autoritás a főpújárí. Az ő utasításait mindig követni kell a

múrtik szolgálatában. Az ő közvetlen képviselője a mindenkori szolgálatvezető.

Tanulás folyamata:

A védikus kultúrában a tanulás legfontosabb eleme a tanító, a guru. A múrti-imádatnál

a guru a főpújári, akivel egyeztetni kell a tanulás folyamatát. Csak az ő engedélyével lehet

haladni lépésről-lépésre. Minden bráhmanának rendelkeznie kell a múrti-imádat elméleti

alapjának ismeretével.

107

A púja tanulásának sorrendje:

1. Elmélet, fogalmak, tisztaság alapelvei

2. Ismerkedés a pújárí-szobával, mit hol tartanak, hogyan tisztítják a helységeket és a

kellékeket

3. Transzferek – megtanulni bánni az Urak kellékeivel.

4. Gangesz-víz készítése

5. Tej-puri és/vagy reggeli főzés

6. Mit jelent az oltárra menni: oltár tisztítás

7. Ételajánlás Srí Srí Laksmí-Nrisimhadevának

8. Reggeli felajánlás Srí Srí Rádhá-Syámaszundarának, kis árati tartása

9. A múrtik üdvözlése

10. Vacsora felajánlás, Gaura-árati tartása, vacsora főzés, délutáni édesség főzés

11. Rája-bhoga felajánlás

12. Srí Srí Rádhá-Syámaszundara fektetése, férfiaknak Srí Srí Laksmí-Nrisimhadeva

fektetése, ébresztése

13. Kis múrtik esti öltöztetése

14. Srí Srí Rádhá-Syámaszundara reggeli ébresztése

15. Délutáni ébresztés

16. Púja Srí Srí Laksmí-Nrisimhadevaának ill. Srí Gaura Natarájának

17. Púja Srí Govardhana Lálának

18. A pújákkal párhuzamosan mangala-édesség és rája-bhoga főzés

19. Srí Srí Rádhá-Syámaszundara esti öltöztetése

20. Srí Srí Rádhá-Syámaszundara reggeli öltöztetése

Fontos, hogy a felajánlásokhoz, a pújákhoz, és az egyéb oltárszolgálathoz tartozó mantrákat

fejből tudja a pújárí, és értse is, amit mond. Enélkül a múrti-imádat csak egy külsődleges

rituálé.

Megfelelő attitűd:

A pújárí mindig törekedjen a tisztaság és a pontosság betartására, legyen nagyon

óvatos, viselkedjen alázatosan, és mindig figyeljen arra, nehogy sértést kövessen el a bhakták

és a múrtik ellen. Sose találjon ki új dolgokat a múrti-imádatban, csak kövesse nagyon

szigorúan, amit tanult, és amit mutattak neki.

A gyakorlathoz tartozik még a bhoga ajánlás menete, áratí folyamata, főzés szabályai,

tulaszídeví imádata. Ezeket részletesen lásd az Arcana jegyzet 42-50.oldalán.

108

Manah-siksá

109

36.A guru bemutatása a Manah-síksá első verse alapján

1.) Gurau: ez a többesszám a kétfajta gurura utal:

a) – diksá (avató)

b) – siksá (utasításadó)

a) diksá-guru: - aki a sambandha-jnánát adja át, aminek hatására elpusztulnak az

anartáink és újjáéled eredeti kapcsolatunk Krsnával

(sambandha juána: Krsna, a lélek és az anyag világ közötti kapcsolatot jelenti)

- e tudás hallása eredményeként megszabadulunk múltbéli karmáinktól

b) siksá-guru: - aki segít eligazodni, hogyan szolgáljuk Krsnát a mindennapos

szolgálatban

(abhideya-jnána: a folyamat gyakorlását irányító guru)

további jellemzők: - díksá-guru csak egy lehet, síksá-guru sok

- a gaudíya sampradáyában Rupa Goswámi a síksá guru megtestesítője, Sanátana

Goswámi a díksá-gurué

- akár díksá, akár síksá-guru valaki, aki irányítani hivatott bennünket, ha nem

engedelmeskedünk utasításainak, azzal sértést követünk el

- a különböző síksá és díksá guruk Krsna megnyilvánulásai, lelki erejük szerint kell

tisztelni őket, azokat is, akik tsz. adnak át nekünk.

Ide vonatkozó etikett:

- nem csak a díksá-guru a megmentő, akik nap mint nap segítenek nekünk, akik

elhoztak minket, mindenkihez tudni kell ragszkodni. Ha nem tudunk, akkor csak

kanistha-szinten maradunk. Nekünk tovább kell lépni.

- A tanítványok száma nem határozza meg, hogy ki számít gurunak. Pl. Haridás

Thákuranak, Sukadeva Goswáminak nem voltak tanítványai. A lényeg valójában az,

hogy ki vaisnava. Ez a megfelelő társulás alapvető megértésének hangulata. → így

lehet segítséget kérni.

110

2.) Gosthi: jelentése mező → ez Vrindávanát jelenti (ami nem különbözik Máyápurától)

- Egy másodosztályú bhakta jellemvonása az, hogy erősen ragaszkodik ezekhez a szent

helyekhez.

(Ezért épített Sríla Prabbhupáda házakat, templomokat, hogy a bhakták otthon

érezhessék magukat és el tudják engedni a nyugati városok terét.)

3 – 5.) Gosthálayisu, sujane, bhusura-gane:

- kettőféle brijbhási él Vrindávanban:

- a riksások

- a tiszta bhakták (elsőrendű – uttama – bhakták) → a lelki testükben laknak itt és

ekképpen szolgálják Krsnát (ők kétféle módon laknak Vrindávanban; fizikailag vagy

meditációban)

- a bhakták lelki fejlettség szerinti beosztása:

- elsőrendű: gosthálayisu: paramahamsák, tidzta szeretetük van Krsna felé.

- másodrendű: sujane - akik tökéletességre vágynak Vrindávanban.

- tisztelettel és nem szeretettel szolgálják Krsnát.

Még nem fejlettek a bensőséges hangulatokban, vagy vágynak arra, hogy Krsnát

szolgálják Mathurában vagy Dvárakában.

- harmadrendű: bhusura-gane – sakáma-bhakták (van még anyagi vágyuk). Követik a

varnásramot és követik Krsna különféle murtijainak az imádat-szabályait (Varáha,

Matsya).

Mindezeket a bhaktákat lelki helyzetük alapján kell tisztelni és imádni. Szeretni kell

mindenkit, de nem szabad egyformán bánni velük.

6.) Sva-mantre: Amikor egy bhakta a gáyatri-mantrát mondja, akkor a díksá-gurun keresztül

Krsnának ajánlja magát.

Ez egy nagyon fontos része a szolgálatnak, amelyen nagyon komolyan és tudatosan

kell meditálni. Ez olyan, mintha imádnánk Rádhát és Krsnát, vagyis a szívünket ajánljuk

Krsnának.

111

- háromszor öt perc, amikor menedéket veszünk Krsnánálés hogyan tudjuk átadni

magunkat Neki

- ahhoz hasonlítható, amikor kipróbáljuk a kiélezett kést. Amikor mondjuk a mantrát, de

nem tudunk odafigyelni és nem történik a szívünkben semmi, akkor tudhatjuk, hogy

még nem elég éles a kés (a szív) vagyis nincsen elég rati (ragaszkodás) Krsna felé.

Ez azért fontos, mert a Krsna-tudatban a külső és a belső cselekvés együtt kell, hogy

haladjon. Ha nem ez történik, a külsődleges cselekedetek nem fognak bennünket kielégíteni.

7.) Srí námni: A Krsna iránti szeretet úgy fejleszthetjük, hogy a bhakták társaságában

énekeljük a Hare Krsnát és a Gáyatrit.

A szent nevet sértések nélkül kell énekelni, másképp lassú lesz a hatása. Ez még

Krsnánál is fontosabb, hiszen képes felszabadítani minket a sértések hatásai alól. Ezt Krsna

nem teszi meg.

Ezen sértések alól kivétel a vaisnava-aparádha. Ez alól a szent név sem ment fel (vagy

egyes esetekben, de ez nagyon hosszú ideig tart).

8.) Vraja-nava-yuva-dvandva: Vraja örökké fiatal párja; Srí-Srí Rádhe-Syáma. Ők a bhakták

végső Menedékei.

37.A büszkeség hat gyökere

- illúzió, csalás, képmutatás, tudatlanság, az őszinteség hiánya és a sértések.

112

Amikor erős ragaszkodást fejlesztünk a guruk iránt, a büszkeség és elemei

automatikusan csökkeni fognak.

1.) Illúzió: Amikor a lelki fejlettséget anyagi eredményeken keresztül próbáljuk megmérni.

Ebből jön a következő lépés, hogy ez lesz a célunk az odaadó szolgálatban.

Ennek a mentalitásnak az oka a tudatlanság, ami befedi a megszerzett lelki tudásunkat.

A kedvezőtlen hangulat által az odaadó szolgálat máyá által befedődik. Pl.jól

énekelek, könnyen böjtölök, főiskolás vagyok!

Történetek: Trnávarta; A yamala-arjuna fák.

2.) Csalás:

Hamis célok: Anyagi haszon fejében gyakoroljuk a lelki életet és nem a szeretettel

foglalkozunk, hanem más dolgokkal.

Pl.: A jó pozíció érdekel bennünket, amiből sok pénz származik és így kényelmes családi

életet tudunk élni.

Történet: Kési.

3.) Képmutatás:

Hamis célok: a külső helyzetünkkel, a pozíciónkkal azonosítjuk magunkat.

Pl.: Brahmacári, Bráhmana vagyok, jobb és több vagyok másoknál.

Történet: Yajnika-bráhmanák.

4.) Tudatlanság:

Hamis célok: Elfelejtjük, hogy lelkek vagyunk és elmerülünk a hamis testi azonosításban.

Pl.: „Férj vagyok”; „Nő vagyok”.

Történet: Aristásura.

5.) Az ősztinteség hiánya (körmönfontság):

Hamis célok: Diplomácia – nem viselkedünk egyenesen.

113

Pl.: Beszédünkben nem tudunk őszinték lenni.

Történet: Káliya-nága.

6.) Sértések:

Pl.: Tiszteletlenség (sértés) a szent név, a guru és a bhakták ellen.

Történet: Sankhásura ??

A büszkeség eredménye az, hogy megváltozik a motiváció, amivel a helyes célt

elérnénk az odaadó szolgálat gyakorlatával. Hamis cél fog kialakulni.

A megfelelő történeteken való meditáció csökkenti a büszkeséget.

Feladni a büszkeséget csak akkor tudjuk majd, ha minden tettünk előtt emlékezünk

lelki tanítómesterünkre, amely által megszabadulunk büszke, irigy mentalitásunktól.

38. A raganuga-bhakti elérésének külső akadályai (4. vers)

A személytelen felszabaduláshoz való ragaszkodás

1.) mukti: beleolvadni a brahman sugárzásba (az író ezt egy nősténytigrishez hasonlítja)

oka: a) meg akarunk szabadulni az anyagi szenvedéstől és a rossz társulás miatt azt

gondoljuk, hogy erre a megoldás az, hogy feloldjuk a személyiségünket → és beleolvadunk a

személytelen sugárzásba → brahmaváda

b) máyáváda: magukat gondolják Istennek és habár komoly lemondásokat végeznek,

mégsem tudják elégedetté tenni az Urat

→ nem fogadják el Krsna testének !!!!!!, valóságos létét

Ennek okaként a gaudiya-vaisnavák nem a lemondásokat, hanem az odaadó szolgálatot

hangsúlyozzák. A tiszta bhakták olyan nagy örömet merítenek a szolgálatból, hogy nem is

gondolnak a felszabadulásra.

A felszabadulás utáni vágy hatásai:

114

a) lehetetlenné válik, hogy kihajtson a bhakti-latá bíja.

b) ennek a filozófiának a hatására megkeményedik a szív és az odaadás növénye nem tud

kihajtani.

Történet: Nanda Maharája megmenekül a kígyótól.

Ragaszkodás az Úr Náráyanához

A lelki világ felosztása:

- Vaikuntha: ahol az Úr Náráyanát imádják tisztelettel és pompával

- Ayodhyá: Rámacandra lakhelye, itt a szolgai mentalitás keveredik a barátság érzésével

- Gōloka Vrindávana: ahol az összes rása megnyilvánul és az uralkodó murti, istenségek:

Rádha-Syámasundara.

Amikor valaki Vaikunthát tűzi ki célul, az ilyen gyakorlat hatására felébredő odaadást

a tisztelet érzése „szennyezi be”.

Az ilyen vágy lelki akadály a Krsna iránti spontán odaadás elérésében.

Hatása: a gazdagság és tisztelet hangsúlyozása az imádatban. (Kezdetben úgy imádjuk Rádha-

Syámot mint Laksmí-Náráyanát, mivel Rádha-Syáma imádata a felszabadult bhaktáknak való.

A végső cél azonban Goloka-Vrindávana.)

Történet: Brahma-vinodhana lilá.

Csak imádd Rádha-Syámot Vrajában!

A jíva számára a tiszta odaadás érzései csak akkor fognak megnyilvánulni, ha már most,

feltételekhez kötött állapotban megpróbálja szolgálni az örök felszabadult lelkek utasításai

alapján az Istent.

Imádat közbeni szabályok:

115

drta-vrata: nagyon eltökéltnek kell lenni. Mindegy, mennyi ideig tart, mi az óra, nincsen más

célom!

vesyá: el kell kerülnünk az útonállókat, akik elrabolják a lelki vágyainkat vagy más irányba

terelik a figyelmünket.

Hogyan lehet mindezeket elkerülni?

- visrja: mondj le róluk!

- Varji rádha-krsnan- imádd Rádha-Krsnát Vrajában!

Ezt a fajta imádatot a kiváló szaktekintélyek pl. Rupa Goswámi, Bilvamangala Thákura is

a legmagasabb rendű folyamatnak nyilvánítják.

Sem a nomizmust, sem a srutit, sem a smritit pl. Mahabharatot gyakorolva, imádva

nem lehet nagyobb boldogságot kapni, mintha tiszta szeretettel imádjuk és szolgáljuk Srí-Sri

Rádha-Syámot.

4. vers

A ráganuga bhakti elérésének külső akadályai!

Három külső akadály van:

- prajalpa.

- ragaszkodás a személytelen felszabaduláshoz.

- arra való vágy, hogy a Vaikuntha-bolygókra menjünk.

Elpusztításuk: Csak imádd Rádha-Krsnát Vrindávanban!

116

Sríla Bhaktivinoda szerint négyféle prostituált van:

1., asad vártá - rossz társulás

2., asad-kathá - haszontalan beszéd

3., mukti - személytelen felszabadulás

4., laksmi-pati-rati - ragaszkodás az Úr Náráyánához

Lefelé haladva egyre finomabbak.

Rossz társulás

Ha materialistákkal társulunk vagy olyan személyekkel, akik nem a megfelelő

motivációval gyakorolják a lelki életet, ez az anyagi vágyak magjait (biját) veti el a

szívünkben.

A lelki megvalósítás nem a szavak jelentésétől függ elsősorban, hanem a forrás

tisztaságától is. A hangvibráción át → ezért fontos a fejlett bhakták szavait hallgatni.

→ az anyagi vibráció szennyez → a lelki pedig tisztít.

Ahogy a kristály átveszi a szívét annak, amit mögé tesznek, hasonlóképpen az ember

is átveszi azoknak a tulajdonságait, akikkel társul. Aki tolvajokkal társul, tolvaj lesz, akik

szentekkel, az szent.

Ezek a gyakorlatok a lelki intelligencia tisztaságától függnek. Mennyire tudunk

különbséget tenni a jó és rossz (nem kedvező) dolgok között →Bhagavad Gítá 2.16.

- A rossz társulás hatása: Elveszítjük lelki tudásunkat és eltökéltségünket. Arra fogunk

vágyni, hogy vagyont szerezzünk és az ellenkező nemmel társuljunk.

- Okai: rossz gyakorlat, rossz társulás.

- Történet: Vyomásura – ennek rendszeres olvasásával fel tudjuk adni a rossz társulást.

Egy ilyan társulás hatására az ember elveszti a képességét arra, hogy lelkesen tudjon

japázni vagy örömet érezzen a murti látványakor.

Bármilyen helyzetben is van egy bhakta, a sádhu-sanga, a társulás a gyökere az odaadó

szolgálatnak. Ennek érdekében – hogy eljussunk a fejlett szintű odaadó szolgálat szintjére –

társulnunk kell a fejlett bhaktákkal.

117

Haszontalan beszéd

Ez a fő probléma, amely gyökere a többi problémának.

Hatásai: Elpusztítja a lelki mohóságot, amelyet csak sok millió jámbor tett után lehet elérni.

- Mohóvá válunk az anyagi dolgok iránt → pl. tévénézés.

39.A ráganuga-bhakti belső akadályai az 5. vers alapján

1. Az anyagi lét fájának gyökere:a kéj.

Ha kielégítjük a kéjt,abból ezek a további anarthák fognak megerősődni:

1. mohóság

2. illuzió

3. irigység

4. büszkeség

5. düh

Az egész fát ki kell vágni és a legjobb módszer erre,ha a kéjt kezdjük el

megsemmisíteni. Ennek modszere:

• elkülönülés

• a T.SZ. tudás gyakorlása

2. Miért vonz bennünket a bűn?

•••• Mert a múltban bűnöket követtünk!

•••• Ezért kell követni a szabályozó elveket,hogy meg szabaduljunk a bűnös

hajlamtól.

A kéj olyan mint egy mágnes,a bűnös tettek visszahatásai a szívben pedig olyanok

mint megannyi vasreszelék.A mágnes újabb bűnök felé húz bennünket. Minnél több a

kéjes gondolat, annál nehezebb lemondani róluk. Sajnos ezeket több millió éve

gyűjtjük(a bűnöket)ezért olyan erős a vonzás.

118

Ha nem oldjuk meg ezt a problémát, meg fogja ölni a lelki életünket. Ez finom szinten is

müködik, elég csak gondolni a bűnre, és máris jön a káma.

Tehát, az elmében is követni kell követni a 4 szabályozó elvet.Nem tűnhet fontosnak, de:

„bemegy mint tű, kijön mint eke”.

Ha nem vagyunk nagyon szigorúak magunkkal szemben, és állandóan hibákat követünk el,

nem fogjuk elérni a tökéletességet.

3.A kámádik megnyilvánulása:

• Férj

• Feleség

• gyermekek

Akadályok a lelki életben, akik soha nem jönnek egyedül.

Akkor tudjuk elkerülni a társulást ezekkel, ha mindig nagyon figyelmesen hallgatjuk a

szentírásokat.A figyelmetlenség az oka, hogy nem érezzük magunkat veszélyben és

hogy lusták vagyunk gyakorolni az önmegvalósítást.

4.Megmenekülés: segélykérés

A szívet csak úgy lehet megtísztítani, ha társulunk és menedéket vesszünk a tiszta

vainaváknál.

Tőlük kell segítséget kérni,hiszen ők a rendőrei a tiszta odaadás utjának.

Hogy ez megtörténjen, veszélyben kell éreznünk magunkat és akarnunk kell, hogy

megmentsenek bennünket.

Tehát fel kell adni a büszkaséget, és kiabálni a segítségért!

Ha ezt nem tesszük meg, nem fogunk fejlődni a lelki életben.

(más folyamatokkal sem érhetünk el sikert:lemondás,yoga,karma-kánda)

Krsna segítségét kell kérni, hogy megszabaduljunk a képmutatástól.

119

5.A kámádi Krsna szolgálatában való leglalása:

Sríla Narottama das Thákur szerint ezeket az anartákat úgy is ki lehet tisztítani,hogy

lefoglaljuk őket Krsna szolgálatában:

• kéj:az a nemi élet amely nem ellenkezik a vallásos élettel, az Krsna

• düh:csak azokra leszünk dühösek akik irigyek Krsnára, és a bhaktákra

• mohóság:vágyni a bhakták társaságára

• illuzió:csak egyetlen reménynek szabad meg maradnia, hogy egyszer visszajutunk

a lelki világba

• büszkeség:Krsnára… bhaktákra…

• irigység: egyszerűen fel kell adni

Ez a módszer lassabb, mint amikor egyszerűen fel adjuk bűnös vágyainkat, és elkezdjük

szolgálni Rádha-Krsnát. Helyzetünk azonban olyan-a sok bűnös vágy miatt-mintha

mágnes kesztyűt próbálnánk eldobni. Tehát, ebben a korban praktikusabb ha előbb

megszabadulunk- a szolgálat által- az anartáinktól,és a fokozatos megtisztulást követve,

jutunk el a fejlett lelki megvalósításokig.

Nem kell mást gyakorolni(karma,jnána,yoga).Pusztán az odaadó szolgálat hatására

megszabadulunk minden visszahatástól és képesek leszünk megérteni eredeti

kapcsolatunkat Krsnával.

Ennek legegyszerűbb formája, ha állandóan hallgatjuk Krsna kedvteléseit, amelyekben

elpusztítja a démonokat.

40.Az anartha-nivrtti bemutatása a Manah-síksá ideillő versei alapján

1.) Az anartha-nivrti egy tisztulási folyamatot jelent:

a) Azt foglalja magában, hogy egy bizonyos lelki gyakorlat által – most odaadó

szolgálatot értünk alatta – megváltoztatjuk érzelmeinket és azokat Krsna iránti

szeretetté alakítjuk át.

b) A sádhana szintjén Sríla Bhaktivinoda Thákura háromféle sádhakát különböztet meg:

- svanistha - a spekuláns I.

- parinistha – a vitatkozó II.

120

- nirapeksa – a hibakereső III.

Jellemzésük: I. - alacsony szintű kanistha adhikári, aki úgy csinál mintha

teljesen átadná magát az önmegvalósításnak, azonban elutasítja a varnásrama-

dharmát.

- nem társul bhaktákkal, mert közvetlen akarja szolgálni Krsnát.

- a végén azonban saját érzékeit fogja kielégíteni, ami csaló mentalitásának

kezdete.

- általában családos.

pl.: sannyásinak öltözik, de közben családja van.

II. – meggyőződője/dése?? a szabályok betartásának, ami néha túlzásba is esik.

- általában családos.

- a túlzó szabálykövetés hatására válik saját maga áldozatává.

- mivel abhaktákkal társul, állandóan vitatkozik a vaisnavákkal.

II. – lemondott, nem ragaszkodó sádhaka, aki helyzete miatt lenézi a többi

bhaktát és azt gondolja magáról, hogy mindenkinél fejlettebb.

- elhanyagolja Krsnával való kapcsolatát és állandóan hibát keres magában.

pl.:cselekedetei mögött hátsó szándék húzódik meg. Úgy néz ki, mint egy

sannyásí, de a szükségesnél több dolgot gyűjt össze.

2.) A sádhana mint fürdés:

a) A folyamat módszere:

- hallgatni a Srímad-Bhágavatamot, Krsna kedvteléseit, amiket

Vrindávanban mutatott be.

- imádkozni Rádha-krsna kegyéért.

b) Akadályok a végcél elérésében:

- a legfőbb probléma a mentalitással van. Ezt másnéven csalásnak hívják. Nem jó

mentalitással gyakoroljuk a lelki életet. Az anyagi elismerés miatt másnak mutatjuk

magunkat és ez meg fogja változtatni a végeredményt, amit el fogunk érni. Az ilyen

121

sádhanát az író a „szamár vizeletében való fürdéshez” hasonlítja. Ez egy nagyon

szennyező gyakorlat, aminek eredményeképpen nemhogy vonzzuk Rádha-Krsnát,

hanem inkább „eltávolítjuk” magunktól.

A csalásnak két szintje van: - becsapunk másokat.

- becsapjuk magunkat (ez a rosszabb).

- letargia (mindig lelkesen kell szolgálni a vaisnavákat).

- büszkeség (nem szabad azt gondolnunk, hogy ezt vagy azt nem kell megcsinálnom).

Megszabadulás a csalástól:

a) Teljes hitünket kell befektetni a folyamatba és erős társulást kell fenntartani

más vaisnavákkal vagy a lelki tanítómesterünkkel.

b) Hallgatnunk kell a vrindávani kedvteléseket, amelyekben Krsna a démonokat

öli meg. Úgy kell hallanunk, hogy közben tudatosak vagyunk saját hibáinkról.

c) Mindig alázatos hangulatban kell énekelnünk a szent nevet és nemcsak testi, de

finom fizikai szinten is követni kell a szabályozó elveket. Tehát amíg akárcsak

elmi? síkon, de nem merülünk el az odaadó szolgálatban, addig sádhanánk nem

lesz annyira hatékony, potenciális.

d) Soha nem szabad megállni (az aranyásás története 53. old.)

7. vers: A csalás megnyilvánulása

1.)

Jelentése: olyan képet mutatunk magunkról, amelyek nem vagyunk. Amíg nem aszerint

gondolkodunk, hogy mi Krsna szolgái vagyunk, addig – mégha kívülről nézve is bhaktáknak

nézünk ki – csalóknak számítunk.

Eredete: - a tisztelet.

- a megkülönböztetés utáni vágyban nyilvánul meg.

Felébredése: I. A lélek eredeti helyzetében egyszerű és becsületes.

II. Amikor kapcsolatba kerül az anyaggal, becstelenné és arrogánsává válik →

122

így kialakul benne a vágy, hogy mások imádják és legyen neki valami pozíció.

III. Ha kifejleszti ezek után az alázatos mentalitást, újra megkaphatja Krsna

kegyét.

2.)

A társulás fontossága:

a) Mindig a nálunk fejlettebb vaisnavákkal kell társulnunk, mert ezáltal elérhetünk minden

tökéletességet.

b) A nálunk fejlettebbel úgy kell társulni, hogy ne ő, hanem mi adjuk neki a társulást.

3)

A büszkeség:

a) A 7. vers témája az, hogy a szeretet nem tud addig felébredni, amíg ott van a büszkeség.

Ezt pedig az odaadó szolgálat által lehet kitisztítani.

jelentése: pratisthásá: imádandó.

ásá: remény.

b) Jellemzése: - a büszkeség olyan, mint egy prostituált nő, aki hamis boldogsággal áld meg

minket.

- soha nincs egyedül, családjával együtt jön; férje az irigység, gyerekeik az

erőszak és a rosszindulat.

- a büszkeséget a legnehezebb feladni, mert ha csak egy kevés is maradt belőle,

vissza jöhet az egész.

Hatása: olyannak látjuk magunkat, amilyenek nem vagyunk. Nem látjuk a rossz

tulajdonságainkat.

c) A három csaló bhakta jelleme az elismerésben megnyilvánuló vágy alapján:

- svanistha: reméli, hogy tiszteletreméltó és bűntelen bhaktának fogják gondolni

őt.

- parinistha: bízik abban, hogy lemondott, tudós bhaktaként fogják elfogadni.

- nirapeksa: azt gondolja, hogy önfegyelme alapján már tiszta bhaktaként már

minden felett áll.

123

d) Tisztulás: - ahogy megszabadulunk a csalástól, úgy tudjuk feladni a büszkeséget.

- ennek módja: szolgálni a vaisnavákat, mert a szolgálat alázatosságot jelent.

- kétféle szolgálat: - vápu – személyes.

- váni ?? – az utasítás követése.

e) A szív tisztítása:

- a szív olyan, mint egy pohár; ha van benne valami, másnak már nincsen helye benne

- → ha beleöntjük a Krsna-tudat „ „tejét”, az kiszorítja a „tintát”, a nemkívánatos szokásokat

- → ekkor két dolog történik: - fokozatosan eltűnik a büszkeség.

- megjelenik a szeretet.

A szeretet megnyilvánulása:

- Hogyan?: A tiszta bhakták szívéből kiárad a hládini-sakti és megtölti a miénket. Ez a lelki

sugárzás akkor ér el bennünket, ha megkapjuk a vaisnavák kegyét.

- Elérése?: A lelki tanítómester utasításainak követése által.

- Fegyelem gyakorlása: Mennyire vagyunk szolgálatkészek, hajlandóak lemondani anyagi

elképzelésekről és követni a guru utasítását az odaadó szolgálatra vonatkozólag. Ehhez

szükséges az önfegyelem. Amikor ez növekszik a szívben, az azt jelenti, hogy alázatosak

vagyunk és így lassan megsemmisül a büszkeség a szívünkben.

A szolgálat által a tiszta bhakták szíve megenyhül a sádhakák iránt és megkapják a

kegyét a bhaktának. Így módon a hládini-sakti – a Krsna-tudatossá vált sádhakában –

megnyilvánul és elpusztít minden anarthát.

Ha állandóan társulunk a megfelelő módon a tiszta bhaktákkal, akkor gyorsan fogunk

fejlődni. Az első 20-30 év lassú lehet, de utána – a teljes lelki haszon miatt – nagyon

felgyorsul a lelki fejlődés.

124

„A víz, amely a Lábát mosta, a por, amely a Lábát érintette és az ételmaradéka

segítheti a lelki fejlődést.”

125

Sad-acara (Vaisnava etikett):

41. Magyarázd el a tisztaság elvét a különböző szinteken, és a tisztaság hat kategóriáját! 7-

19-old.

A Vaisnava etikettnek és múrti-imádatnak egyik alapját képezi a tisztaság, amely nem

korlátozódik csupán külsődleges formalitásra, hanem lelki tartalommal bíró elv is egyben,

vagyis a külső és belső tisztaságra is vonatkozik. Az Úr Krsna, mivel Ő az Abszolút Igazsság,

a legtisztább. Mi az Ő parányi részei vagyunk, így eredeti Krsna tudatos helyzetünkben a

Belső energia menedékében mi is tiszták vagyunk, még akkor is, ha az anyagi világban

tevékenykedünk. De mivel feladtuk ezt a helyzetet, Krsna odaadó szolgálatát szabad

akaratunkból, az anyagi energia hatása alá kerültünk, ami beszennyezte a tudatunkat anyagi

ragaszkodásokat hozva létre. Meg kell tisztulnunk ezektől az anyagi ragaszkodásoktól, hogy

visszakerülhessünk a lelki energia hatása alá.

Gyakorlati szempontból beszélhetünk a fizikai test, a finom fizikai test és az elme,

tisztaságáról, négy szabályozó elv követéséről, ami hozzájárul, hogy a dharma négy lába, a

tisztaság, kegy, lemondás és igazmondás épp maradjon és segít, hogy a bhakta a jóság

minőségébe emelkedjen, ami szükséges, hogy a lelki szint felé haladjon. Aki nem tartja őket

az a szenvedély és a tudatlanság minőségében marad. A test szennyezése kábító, mámorító

szerekkel ill. húsevéssel, kihat az elmére is, a tiltott sexuális élet ragaszkodásokat fejleszt a

fizikai testhez, aki szerencsjátékot űz az mohóvá válik, elveszti az igazmondás erényét és az

elméje is szennyeződik. Az durva fizkai test tisztasága, a finom fizikai tisztaság és az elme

tisztán tartása nélkülözhetetlen, hogy töretlenül, minden érzékszervünkkel, az odaadó

szolgálatban foglalhassuk le magunkat.

126

A Hati-bhakti-vilása szerint a tisztaság hat kategóriája:

1. sthána-suddhi - a hely tisztasága: Az imádat helyére vonatkozik a

környezetre ahol az imádatot végezzük, vízzel feltakarítva, felmosva, feltörölve,

feldíszítve, mantrákkal megtisztítva a tudatunknak is segít tisztának maradni. Krsna

csak tiszta környezetben és tiszta tudatban végrehajtott imádatott fogad el és nyilvánul

meg,

2. dravya-suddhi - az imádat kellékeinek tisztasága: Az imádat kellékeit is

meg kell tisztítani és kifényezni majd vízzel és mantrákkal lelkivé tenni.

3. átma-suddhi - a test tisztasága: A test durva fizikai tisztasága, ruha

tisztasága, tilaka festése, kanthi-málá hordása, majd finom fizikai tisztaság és

mantrákkal megtisztítjuk a tudatunkat.-mantrák hatására emlékezünk az Úrra-. Előző

bekezdésekben az átma-suddhi-ról mint az önvaló tisztaságáról ír. Nem azonosítjuk

magunkat durva és finom fizikai testünkkel, csak a lényeggel, hogy Krsna örök szolgái

vagyunk. 14.old

4. citta-suddhi - az elme tisztasága: nagyon fontos elem, mert ha nem

vagyunk tudatossak az Úrról akkor az imádat nem okoz örömet neki. Az elme

tisztítása a felébredésnél kezdődik az Úrra való emlékezéssel és az egész életvitelt

folyamán tart, minden tevékenységben jelen kell lennie.

5. mantra-suddhi - a mantra tisztasága: a mantra tisztasága a sadhanánktól

függ. Fenntartható a megfelelő szolgáló attitűd és a bhaktákkal való megfelelő

hangulatú társulással. Fontos a megfelelő kiejtés is. Eltérés a szabályozó elvektől,

sértő viselkedés beszennyezi a mantrákat.

6. múrti-suddhi - a múrti tisztasága: A múrtit mindennap meg kell

fürdetni. Ha nagy múrtit imádunk, akkor illatos vízzel áttöröljük és megtisztítjuk és az

Őt képviselő slágarámát fürdetjük, mantrák éneklése kiséretében.

42. Magyarázd el a bhakták tulajdonságait és a bhakták kategóriáit! 27old-38old-ig.

Krsna azt mondja, hogy kétféle élőlény létezik: a jámbor (sura), isteni természettel megáldott,

és a démonikus (asura). A feltételekhez kötött lelkekben, még egy kezdő bhaktában is e kettő

valamilyen arányú keveréke található meg. Meg kell ismernünk mind a jó, mind a rossz

tulajdonságokat, hogy meg tudjunk szabadulni a rosszaktól és fejlesszük a jókat. A valódi

tudás megismerésének az is kell, hogy eredménye legyen, hogy változik a természetünk,

127

viselkedésünk, jellemvonásaink. A bhaktáknak követniük kell a szabályozó elveket,

könyörületesnek kell lenniük mindenkivel szemben betartva az ahimsá elvét. Odaadásukban,

Istenszeretetükben elért szintjük szerint, beszélhetünk kanistha bhaktá-ról, kezdő szinten

van, imádata még külsődleges formális szinten van, nem ismeri az írásokat, nem tud idézni

belőlük, hite gyenge, vibrálja a szent nevet de még vannak anyagi vágyai, könnyen eltéríthető

ezért törekednie kell, hogy tovább lépjen a középszintű bhakta, a madhyama bhakata

szintre, ahol már van Istenszeretete. Valamennyire már ismeri a szentírásokat de még nem tud

idézni belőlük és érvelni velük, ám megingathatatlan hite van, mindig kegyes, tiszta –

nemcsak testileg, elmében és cselekedeteiben is -, meghódoltak Krsnának. Mentessek az

anyagi vágyaktól, Minden tiszteletet megad másoknak, de magának nem vár el személyes

megbecsülést, béketűrő, igazmondó, minden élőlény jóakarója, önfegyelmezett, kitartó,

lemond az érzék-kielégítés tárgyairól, mentes a hamis egotól, nem irigy, nem képzeli

tulajdonosnak magát, egyaránt kiegyensúlyozott mind a kellemetlen mind a kellemes

körülmények között. Nem függ a dolgok szokásos folyásától. Elkülönül az emberek általános

tömegétől, magányos életre törekszik, nem kötődik otthonhoz, családhoz, feleséghez,

gyermekhez, felismeri az önmegvalósítás fontosságát. Az odaadó szolgálatba merül.

Harmadik kategoria az uttama bhakta, akiben már csírázik a Krisna iránti eksztatikus

érzelem magja. Már nem tud különbséget tenni az emberek között, mindenkit egyenlőnek lát.

Viselkedésében a következő kilenc jel nyilvánul meg: megbocsátás, az időpazarlás kerülése,

elkülönülés, az alaptalan tekintély érzet hiánya, remény, lelkesedés, íz az Úr szent nevének

énekléséhez, ragaszkodás az Úr transzcendentális tulajdonságainak leírásához, valamint

vonzódás az olyan szent helyekhez, ahol az Úr tartozkodik – egy templomhoz vagy egy szent

helyhez pl. Vrndávana. Szilárd meggyőződéssel rendelkezik a kinyilatkoztatott szentírásokat

illetően, és jártas a sástrákra támaszkodó érvelésben.

43. Magarázd el a bhaktákkal való társulás, a tisztelet adása elveit, valamint a vaisnava-

aparádha ismérveit és gyógymódját! 55-68 old-ig

Az odaadó szolgálat egyik alapvető elve a bhaktákkal való társulás, a sádhu-sanga és ezzel

egyidejűleg az abhakták társaságának feladása, vagyis az asat-sanga-tyágá. Meg kell

ismernünk a bhakták tulajdonságait, hogy milyen szinten áll és a saját maunk helyzetét is, és

aszerint társulni velük. Egy bhakta társaságában felébred az emberben Krsna odaadó

szolgálatába vetett hit. Az a bhakta, aki hisz abban, hogy az Úr szent neve azonos az Úrral,

tiszta bhakta még akkor is, ha kezdő szinten áll, társaságában mások is vaisnavákká

128

válhatnak. Minden bhaktának meg kell adnunk a kellő tiszteletet, ha valaki hittel imádja Hari

múrtiját, de nem mutat kellő tiszteletet a bhakták és mások iránt, materialista bhaktának

nevezik. A fejlettebb bhaktákat szolgálnunk kell imádni és tudakozódni tőlük, a velünk

azonos szenten lévőkkel barátkozni, a kevésbé fejleteket pedig jóindulatúan segíteni. Egy

kanistha bhaktának szüksége van a társulásra a madhayama bhaktákkal, hogy fejlődhessenek

a lelki életben, ugyanakkor még nem értik és értékelik ezt a társulást, így sértéseket

követhetnek el, ami visszafogja őket, ezért óvatosan kell velük egy madhyama bhaktának

társulnia. Egy uttama bhakta a legkevésbé fejlettnek gondolja magát, mindenkinél

elesettebbnek, örül a szerencsének, hogy szolgálhatja a bhaktákat. De, hogy példát

mutathasson és prédikálhasson egy madhyama bhakta szintjén viselkedik.

A bhakták közötti szeretetteljes társulás hat jele a következő: adományozás, adományok

elfogadása, ez elme bizalmas feltárása, bizalmas érdeklődés, prasáda elfogadása és

felajánlása. A bhaktákal való társulás alapvető hangulata az alázat, ami a lelki szeretet

kifejeződése is, segít a sértések elkerülésében. A bhakták szolgálatának négy alapvető módja:

ülőhellyel kínáljuk (fogadjjuk), megmossuk a lábát (tiszteletet mutatunk), hallunk tőlük

(társulás), és mindenféle módon segédkezünk nekik (személyes szolgálat).

A tisztelet adásnak különböző szempontjai lehetnek pl. a bhakta fizikai testének kora, lelki

fejlettsége, ha régóta gyakorolja az odaadó szolgálatot, akkor valószínűleg fejlettebb bhakta.

A siksá és diksá kapcsolat alapján, legtöbb tiszteletet telőszőr Sríla Prabhupádának, alapító

ácáryánknak, utána az ő tanítványainak azoknak, akik siksában részesítenek és még többet az

alapvető síksá és diksá gurunknak. Más síksá guruknak annak mértékében amilyen

felelősséget vállalna lelki fejlődésünkért. A szervezetben adminisztratív funkciókat

betöltőknek is meg kell adni a megfelelő tiszteletet pl. templomvezető. Avatatlan bhakta

tiszteli az avatottat, azok a bráhmanákat, mindenki a sannyásikat.

Varnák és ásramák szerint a brahmacárik tisztelik a grhastákat, ők pedig mindhárom rend

tagjait. Mindenki tiszteli a vánaprasthákat, sannyásikat. Varnák közül a bráhmanák érdemlik a

legtöbb tiszteletet.

Amikor tiszteletlenek vagyunk a vaisnavákkal, nem tartjuk be a társulásban az etikettet,

kisebb nagyobb sértésnek tekinthető. Vaisnava aparádhának számít a bhakták kritizálása akár

esetleges alacsony születése, véletlen leesése, múltbéli hibák miatt, olyan hibák miatt, amiket

már majdnem kijavított vagy akár testi fogyatékossága miatt is. Sértés megütni, gyalázni,

tiszteletlennek lenni, dühösnek lenni egy vaisnavára vagy nem örülni mikor meglátjuk. Sértés

lehelt még ha egy fejlettebb, idősebb bhaktát kijavítunk még ha igazunk is van.

129

Vaisnava-aparádha gyógymódja, hogy a sértet bhaktát alázatosan megközelítjük, felajánljuk a

hódolatunkat és a bocsánatáért esedezünk, kérjük a kegyét, mert e nélkül nem tudunk fejlődni

a lelki életben. Személyes szolgálatot is felajánlhatunk. A bhakták könyörületesek és

megbocsátók, de Krsna elitéli azt, akik a bhaktáját sértegeti. Ha a bhakta mégsem enyhül meg

akkor nagyon alázatos és elkeseredett hangulatban addig kell énekelni a Szent Nevet, amíg a

sértés hatása el nem múlik. A vaisnava-aparádha eredménye az, hogy elveszik a hit és a Szent

Név éneklése iránti íz.

44. Ismertesd a templomi etikett alapvető szabályait és az elkerülendő sértéseket! 79-92 old-

ig

A vaisnavák mindennapos sádhanájában a templomi múrti imádat fontos szerepet játszik,

Rúpa Gosvami említ tíz elsődleges, tíz másodlagos szabályt és 44 hozzájuk tartózó

tevékenységet. A tíz elsődleges szabály: (1) el kell fogadni egy hiteles lelki tanítómester

lótuszlábaink a védelmét, (2) avatást kapni tőle és meg tanulni az odaadó szolgálat

gyakorlatát, (3) hittel és odaadással engedelmeskedni kell az utasításainak, (4) utasításai

szerint követni kell a nagy ácáryák nyomdokait. (5) Kérdezni kell tőle a fejlődés mikéntjéről,

(6) készen állni a lemondásra minden anyagi dologról Krsna kedvéért, (7) törekedni, hogy

szent helyen éljünk, de legalább templom közelében, (8) csak annyi anyagi dolgot elfogadni

amennyi feltétlenül szükséges, (9) ekádásin böjtnapot tartani, (10) imádni kell az olyan szent

fákat, mint a banyanfa. Tíz utasítás: (1) elutasítani az abhakták társaságát, (2) ne oktassuk azt,

aki nem vágyik az odaadó szolg. gyakorlatára, (3) ne akarjunk költséges templomokat építeni,

(4) ne törekedjünk sok könyv elolvasására és ne legyünk hivatásos vagy üzleti alapon előadói

a szentírásoknak. (5) Ne hanyagoljuk el a napi kötelességeket, (6) ne bánkódjunk a veszteség

miatt ill. ne örüljünk a nyereségnek, (7) ne legyünk tiszteletlenek a félistenekkel szemben, (8)

ne okozzunk szükségtelen aggodalmat senkinek, (9) kerüljük a sértéseke a Szent Név

éneklésekor és a múrti imádatakor, (10) ne tűrjük ha valaki Krsnát vagy bhaktáját gyalázza.

További fontos elemek: Díszítsük a testüknek tilakával, akár a Maha-mantrával is, fogadjuk el

a felajánlott virágokat és helyezzük a testünkre, tanuljunk meg táncolni a múrti előtt, azonnal

boruljunk le, amint meglátjuk a múrtit vagy a lelki tanítómestert, az Úr templomába állva kell

bemenni. Mikor a múrtit sétálni viszik, csatlakozzunk a menethez, naponta egyszer vagy

kétszer el kell látogatni az Úr templomába, legalább háromszor körbejárni a templom

épületét, imádni kell a múrtit és személyes szolgálatot adni nekik. Énekelni kell, sankírtanát

tartani, imákat mondani és japázni. Meg kell tisztelni a prasádamot, inni a caranámrtából,

130

megszagolni a felajánlott virágokat, füstölőket. Meg kell érinteni a múrti lótuszlábát és

odaadással gyönyörködni bennük. Időnként áratit kell ajánlanunk, hallanunk kell az Úr

kedvteléseiről, emlékezni kell a múrtira, meditálni rajta, önkéntes szolgálatot végezni neki.

Barátként gondolni az Úrra, mindenünket felajánlani neki a kedvenc dolgainkkal együtt,

minden kockázatot vállalni kell Krsnáért. Meghódolt léleknek kell lennünk, öntöznünk kell a

Tulasi fát, rendszeressen hallgatnunk kell a Szentírásokat bhakták társaságában, szolgálnunk

kell a vaisnavákat. Kárttika havában ill. Janmástami napján végezzünk különleges szolgálatot.

Minden szolgálatot nagy figyelemmel végezzük, társuljunk fejlettebbnek tekintett

bhsaktákkal, énekeljük a Szent Nevet.

A sértések négy kategóriába sorolhatók: test és elme tisztátlansága, az erőfeszítés hiánya,

tisztelet hiánya, hit hiánya miatti sértések.

Elkerülendő sértések:

A múrti templomába kocsin, gyaloghintón vagy cipővel ill. mosatlan ruhában belépni.

Elmulasztani a különféle ünnepek Pl. Janmástami, Ratha-yátrá megtartását Krsna örömére.

Nem leborulni a múrti előtt, ill úgy leborulni, hogy csak az egyik kezünk érinti a földet.

Evés után kéz és lábmosás nélkül belépni a templomba az Urat imádni, ill. szennyezet

állapotban, nemi érintkezés után, holtest megpillantása vagy hozzáérés után templomba

menni. Ha a holttest rokon volt, akkor fürdés után beléphetünk a templomba. Lehetőleg

kerüljük a kék és piros öltözéket.

Körbe járni valakit Srí Krsna előtt. Ha másokat szeretnénk ily módon tisztelni, akkor az

oltárt be kell csukni.

Kinyújtani a lábat a múrti felé vagy mások felé, átfogni a bokát, könyököt, lefeküdni,

csupasz földre ülni, prasádamot enni, hazudni, túl hangosan ill. másokkal beszélni, sírni,

kiabálni, vitázni, veszekedni, dühösnek lenni, valakit megszidni, koldusnak alamizsnát adni,

másokkal durván beszélni, szőrmetakarót viselni, másokat magasztalni, dicsérni, csúnyán

beszélni, szellenteni, böfögni a múrti előtt. Háttal ülni a múrtinak, kigúnyolni a félisteneket a

múrti előtt, hozzáérni a múrtihoz egy sötét szobában, vagy miután olajjal dörzsöltük be a

testünket. Kábító, mámorító szereket használni.

Nem imádni a múrtit a lehetőségeinknek megfelelően, imádat közben nem csöndben

maradni, vécére menni. Füstölőt virág nélkül ajánlani ill. illat nélküli hasznavehetetlen virágot

ajánlani, elmulasztani az évszaknak megfelelő friss gyümölcsök, gabona felajánlását. Nem

szabad főzés után bárkit megkínálni még felajánlás előtt, olyan ételt ajánlani, melyet kutyák

vagy más alacsony szintű állatok megpillantottak, múrtit olyan vízben fürdetni melyhez valaki

körömmel vagy az ujjával hozzáért, úgy imádni a múrtit, hogy valaki izzad.

131

Elmulasztani és némán ajánlani hódolatunkat a lelki tanítómesternek, elmulasztani a lelki

tanítómester dicsőítését, amikor jelen van ill. magunkat dicsőíteni előtte.

45. Ismertesd a tíz sértést a szent helyek ellen és a szent helyeken követendő etikettet! 111-

126 old-ig

1. sértés: Nem követni a lelki tanítómester utasítását, aki megnyilvánítja a szent

dháma transzcendentális természetét.

2. sértés: A szent dhámát az anyagi világ átmeneti részének tekinteni.

3. sértés: Erőszakot elkövetni a szent dháma lakói ellen, vagy bármely zarándok

ellen, akik oda látogatnak, vagy azt gondolni, hogy közönséges, világi emberek.

4. sértés: Az érzék-kielégítésre irányuló anyagi tetteket végrehajtani, miközben a

szent dhámában lakunk.

5. sértés: A dhámát személyes pénzügyi nyereségre használni.

6. sértés: Azt gondolni, hogy a szent dháma egy anyagi ország vagy tartomány része,

vagy azt gondolni, hogy az Úr dhámája egyenlő valamely félistennel kapcsolatos

szent hellyel, vagy megmérni a dháma kiterjedését.

7. sértés: Bűnös tetteket elkövetni, miközben a szent dhámában tartózkodunk.

8. sértés: Vrndávanát és Navadípát egymástól különbözőnek tekinteni.

9. sértés: Kritizálni vagy elhanyagolni a szentírásokat, amelyek a szent dhámát

dicsőítik.

10. sértés: Azt gondolni, hogy a szent dháma dicsősége túlzás vagy képzelődés.

Adjuk meg a kellő tiszteletet mindenkinek, de ne társuljunk máyávádi filozófiát követőkkel,

apaszampradáyákba tartozókkal, imperszionalistákkal senkivel, akik nem az odaadó szolgálat

folyamatát követik.

A dháma séva elemei: halani róla, emlékezni rá, dicsőíteni, arra vágyni, hogy meglátogassuk,

messziről megpillantani, megközelíteni, körüljárni, megérinteni, menedéket venni benne,

javítani, tisztítani és szépíteni a dhámát.

A dháma sávára vonatkozó szabályok, etikett:

1. A szent dhámába érkezéskor boruljunk le, ajánljuk hódolatunkat a dháma porának.

2. Tiszteljük a szent dháma porát úgy, hogy a testünkre helyezzük, akár az ételünkbe is

tehetjük.

132

3. Ottlétünk alatt gyakran végezzünk parikramát és járjuk körül a szent helyeket,

látogassuk meg és halljunk róluk.

4. Parikramának akkor teljes a lelki haszna, ha mezítláb megyünk, és teljes kört

teszünk, leborulva az elején és a végén.

5. A Rádha-kunda vagy a Govardhana-hegy körüli dandavad-parikramát is lehet

végezni.

6. Látogassuk meg a múrtikat a dhámában, adjunk adományt, imádkozzunk Hozzájuk

és járjuk körül Őket körbe háromszor.

7. A Vaisnavák nem lépnek rá a Govardhana hegyre, hogy a Rajta levő templomokat

meglátogassák.

8. Govardhana silát csak a guru engedélyével lehet hazavinni és imádni, és egy vraja-

vásítól kell adományba kapni, helyette ugynolyan mennyiségű aranyat vagy annak

ellenértékét felajánlva.

9. A Kali-gandaki folyóban található sálagrama-silákat is csak a guru engedélyével

vigyük haza! Ugyanez vonatkozik a Dváraká-cakrákra és a Narmadá-lingamokra is.

10. Ha valaki nincs a spontán istenszeretet szintjén, ne éljen hosszú ideig

Vrndávanában, hanem csak rövidebb látogatásokat tegyen.

11. A gaudíya-vaisnavák nem tartják képesítettnek magukat arra, hogy a Rádhá-

kundánál éljenek. A guru engedélyével élhetnek a Govardhana hegy közelében, és naponta

meglátogathatják Rádhá-kundát.

12. Ha egy templomba megyünk, mindenképpen vigyünk valami adományt: pénzt,

bhogát, vagy az imádat más kellékeit, ha tudjuk, hogy mire van szükség.

13. A templomba nem szabad cipővel vagy papuccsal bemenni, és a táskánkban se

vigyük be! A legjobb ha kint hagyjuk a templom előtt, vagy ha félünk, hogy ellopják, akkor

ne is vigyük magunkkal az ilyen látogatásokra!

14. A templomokban tartsuk tiszteletben az ott elfogadott rendet, pl., ha megtiltják,

hogy fotózzunk, akkor ne erőszakoskodjunk.

15. Érdemes előre megtudni, hogy mikor van darsana és akkor menni, hogy ne

okozzunk csalódást magunknak, vagy kényelmetlenséget a múrtiknak azáltal, hogy a lelkes

pújárí egy kis baksis fejében felébreszti Őket a kedvünkért!

16. A szent helyek karbantartására, tisztítására, felújítására fordított adomány nagyon

nagy lelki haszonnal jár.

134

Yajna tételek

46. Ismertesd az áldozat folyamatának lényegét és célját, valamint az áldozatvégzők

különböző fajtáit a Bhagavad-gita 3., és 4. fejezete alapján!

BG.3.9-16.

„Az ember végezze úgy munkáját, hogy az áldozat legyen Visnunak, másképp tettei az anyagi

világhoz kötözik. Óh, Kunti fia, teljesítsd ezért előírt kötelességed az Ő örömére, s így mindig

mentes maradsz a kötelékektől!”

Az embernek dolgoznia kell még teste fenntartásáért is, ezért sajátságos társadalmi helyzete és

tulajdonságai szerint előírt kötelességei olyanok, hogy általuk elérheti ezt a célt. Minden

áldozatnak az Úr Visnu elégedettsége a célja. Ugyanannak a célnak teszünk eleget, ha

végrehajtjuk az előírt yajnákat, mint ha közvetlenül az Úr Visnut szolgáljuk. Ezért a Krsna-

tudat, ahogyan ez a vers is írja, a yajna végrehajtását jelenti. A varnasrama intézmény célja

szintén az Úr Visnu elégedettsége.

Semmit sem szabad csupán az érzékkielégítésért végeznünk:mindent Krsna kielégítése

érdekében kell tennünk. Ez lassan arra a szinte felemel, amelyen az Úr transzcendentális

szerető szolgálatát végezhetjük. Ez a szolgálat az egyetlen dolog, amely által eljuthatunk Isten

országába.

BG.3.10.

„A teremtés kezdetén az élőlények Ura az emberek és félistenek nemzedékeit bocsátotta előre

Visnunak szánt áldozatokkal, aztán megáldotta őket, mondván:” legyetek boldogok e yajna

135

által, mert ennek végrahajtása majd megajándékoz benneteket mindennel, ami kívánatos a

boldog élethez és a felszabaduláshoz!”

Az anyagi teremtésen belül minden élőlényt feltételekhez köt az anyagi természet, mert

megfeledkeztek a Visnuhoz, vagyis Krsnához fűződő kapcsolatukról. A védikus elvek azért

vannak, hogy segítsenek bennünket ezen örök kapcsolat megértésében. Az Úr azért teremtette

ezt az anyagi világot, hogy a feltételekhez kötött lelkek megtanulhassák, hogyan kell yajnákat

végrehajtaniuk Visnu elégedettsége érdekében, hogy nagyon kényelmesen, aggodalom nélkül

éljenek, amíg az anyagi világban vannak, s hogy aztán jelenlegi anyagi testük halála után

beléphessenek Isten birodalmába. A yajna végzésével a lelkek jámborrá válhatnak és Krsna

tudatosak lehetnek. A védikus írások e Kali korszak számára a sankirtana- yajnát (Isten szent

neveinek éneklését) ajánlják.

BG.3.11.

A félistenek az anyagi világügyeinek felhatalmazott irányítói. Feladatuk, hogy fénnyel,

levegővel, vízzel, valamint a test fenntartásához szükséges minden áldással ellássák az

élőlényeket. Elégedettségük vagy neheztelésük az emberek által végrehajtott yajnáktól függ.

Valamennyi yajna célja, hogy végül örömet okozzon a yajna-patinak. Ha a yajnákat az

emberek tökéletesen hajtják végre, akkor a félistenek, akik az emberek ellátásáról

gondoskodnak, szintén elégedettek lesznek, s így bőségesen ellátják majd az embereket a

természet különféle terményeivel.

A yajnák elvégzése sok egyéb áldással is jár, s végül az anyagi kötelékek alóli

felszabaduláshoz vezet. Yajnát végrehajtva az ember megszenteli ételét,s e megszentelt ételek

fogyasztása megtisztítja a létét. A lét megtisztulásával az emlékezet finom szövetei is

megtisztulnak,s ennek következtében az ember képes lesz a felszabadulás útjára gondolni.

BG.3.12.

A Védák a különféle félistenek imádatára más és más yajnát írnak elő, ám végső soron

minden áldozat Krsnának szól. A Védák az emberek anyagi tulajdonságainak megfelelően

számos különböző típusú yajnát ajánlanak. A félistenek imádatára is ugyanez az elv

vonatkozik. Végső soron minden yajnának az a célja, hogy fokozatosan a traszcendentális

136

szintre emelje az embert. A közönséges emberek számára legalább a panca-maha-yajnaként

ismert öt yajna elvégzése szükséges.

BG.3.13.

A Lrgfelsőbb Úr bhaktái semmi olyat nem esznek, amit előzőleg nem ajánlottak fel a

Legfelsőbb Személynek. Ezek a bhakták mindig yajnákat végeznek az odaadó szolgálat

különféle formáiban (pl.sravanam,kirtanam,smaranam,arcanam stb),s ez távol tartja őket az

anyagi világbeli bűnös kapcsolatok minden szennyétől. Azonban akik csak saját élvezetükre,

érzékkielégítésük érdekében készítenek ételt, nemcsak tolvajok, de mindenféle bűnt is esznek.

BG.3.14.

A bhakták ételüket először felajánlják Krsnának, és csak azután fogyasztják el. Ez a folyamat

lelki táplálékot nyújt a testnek. Nemcsak megszabadítja a testet az előző bűnök

visszahatásaitól, hanem ellenállóvá is teszi az anyagi természet minden szennyeződésével

szemben.

BG.3.15.

Visnu kedvéért kell dolgoznunk, a szükséges útmutatást ehhez a Brahmanban,azaz a

transzcendentális Védákban találjuk meg. A Védák tehát a munka törvénykönyvei. Tegyünk

bármit,ha a Védák nem írják elő, akkor az vikarma, azaz nem autentikus, hanem bűnös tett. A

Védák útmutatásai közvetlenül az Istenség Legfelsőbb Személyisége kilégzéséből

nyilvánultak meg.

BG.3.16.

„ Kedves Arjunám! Aki emberi élete során nem követi a Védákban előírt áldozatkört, az

minden bizonnyal bűnös életet él. Léte hiábavaló, mert csak az érzékkielégítésben leli

örömét.”

137

Akik nem követik e szabályokat,azok rendkívül kockázatos életet élnek,amely a kárhozat felé

vezet. A természet törvényei alapján az emberi élet célja legfőképpen az önmegvalósítás, amit

3 úton – karma yogán , a jnana-yogán vagy a bhati-yogán keresztül – lehet elérni. Az erény és

a bűn felett álló transzcendentálisták számára nem szükséges az előírt yajnák szigorú

végrehajtása, ám azoknak, akik csupán az érzékkielégítést hajszolják, meg kell tisztulniuk az

említett yajna-kör elvégzésével.

Aki szakértővé válik a Yajnák végrehajtásában, az minden kétséget kizárva Krsna – tudatú

lesz.

A különböző áldozatvégzők BG.4.23-33

BG.4.25.

„Némely yogi a félisteneket imádja tökéletesen,különféle áldozatokat ajánlva fel nekik, míg

mások a Legfelsőbb Brahman tüzébe ajánlják áldozataikat.”

A kötelességét Krsna –tudatban végző embert tökéletes yoginak, első rangú misztikusnak

nevezik. Vannak akik a félistenek számára mutatnak be hasonló áldozatokat, mások pedig a

Legfelsőbb Brahmannak, vagyis a Legfelsőbb Úr személytelen arculatának áldoznak. Tehát a

különféle kategóriáknak megfelelően különféle áldozatok vannak. A különféle áldozatokat 2

fő csoportba sorolhatjuk:

1: a világi javak feláldozása és

2: áldozat a transzcendentális tudás művelésével. Akik Krsna tudatúak, azok minden anyagi

javukat feláldozzák, hogy elégedetté tegyék a Legfelsőbb Urat, míg akik ideiglenes anyagi

boldogságra vágynak, földi javaik felajánlásával a félisteneknek, többet között Indrának vagy

a napistennek akarnak a kedvében járni. Az imperszonalisták azonosságukat áldozzák fel,

amikor a személytelen Brahmanba olvadnak. Az anyagi jólétre vágyakozók a félisteneket

imádják a védikus szertartásoknak megfelelően, különféle áldozatok végrehajtásával. Mások,

akik az Abszolút Igazság személytelen aspektusát imádják,s a félistenek formáit ideiglenesnek

tekintik, egyéni azonosságukat áldozzák a legfelsőbb tűzbe,s ezáltal a Legfelsőbb létébe

olvadva véget vetnek egyéni életüknek. Ezzel szemben a Krsna tudatú ember azért áldoz fel

mindent, hogy Krsna kedvében járjon. Ő tehát a legkiválóbb yogi, de egyéni létét nem veszíti

el.

BG.4.26.

138

Az emberi élet 4 rendje tagjainak a brahmacariknak,a grhastáknak, a vanaprastháknak és a

sannyasiknak egyaránt a legkiválóbb yogikká, transzcendentalistákká kell válniuk.

A brahmacarik,akik a hiteles lelki tanítómester felügyelete alatt tanulnak, úgy uralkodnak az

elméjükön, hogy távol tartják magukat az érzékkielégítéstől. Kerüli az anyagi hangvibrációt ,

s hallását egyedül a Hare Krsna transzcendentális hangvibrációja köti le. A családosok akik

számára engedélyezett bizonyos fokú érzékkielégítés, nagy önmegtartoztatással teszik azt. A

szabályokat követő családfenntartó nem merül el a korlátlan szexuális élet és a többi

érzékkielégítés élvezetébe.

BG.4.27.

Akiket az elme és az érzékek szabályozása általi önmegvalósítás érdekel,azok az érzékek és

az életlevegő működését ajánlják áldozatként a fegyelmezett elme tüzébe.

A lélek a testen belüli tízféle levegő működésétől függ, s ez a légzés folyamatán keresztül

érzékelhető. A Patanjali yoga rendszer a testlevegő működésének gyakorlati úton történő

szabályozását tanítja. Ennek célja, hogy a belső levegőműködése végül elősegítse a lélek

megtisztulását az anyagi ragaszkodástól.

BG.4.28.

Vannak emberek akik különféle jótékony adományok formájában áldozzák fel javaikat.

Vannak, akik a magasabb színvonalú élet vagy univerzum felsőbb bolygóinak elérése

érdekében önszántukból számtalan vezeklést vállalnak. Mások különféle misztikus yogákat,

például Patanjali yoga rendszerét gyakorolják, hogy az Abszolút létébe olvadjanak, vagy a

hatha- illetve astanga yogával foglalkoznak, hogy bizonyos képességekre tegyenek szert.

Vannak akik a szent zarándokhelyeket látogatják sorra. Vannak , akik a különféle védikus

írásokat tanulmányozzák. A Krsna tudatot az említett áldozatfajták egyikével sem lehet elérni-

izárólag az Úr és az Ő hiteles bhaktája kegye teszi azt lehetővé. A Krsna tudat éppen ezért

transzcendentális.

BG. 4.29.

139

„ Mások, akik a légzés megszüntetésével akarnk transzba merülni,a kilégzést a belégzésbe, a

belégzést pedig a kilégzésbe ajánlják,míg végül a lélegzet teljes leállításával transzban nem

maradnak. Mások a szabályozott evés folyamatával a kilégzést ajánlják önmagába

áldozatként.

BG.4.30.

A különféle áldozatoknak a célja az érzékek szabályozása. Az anyagi lét alapvető oka az

érzékkielégítés, ezért amíg el nem hagyjuk az érzékkielégítés síkját nincs esélyünk a teljes

boldogság és teljes lét jellemezte örök szint elérésére. Ez a szint az örökkévaló. Valamennyi

említett áldozat abban segít, hogy megtisztuljunk az anyagi lét bűnös visszahatásaitól.

BG4.33.

Minden áldozat célja a teljes tudás elérése, majd az anyagi szenvedésektől való

megszabadulás, és végül a Legfelsőbb Úr szerető transzcendentális szolgálata.

Az áldozati tetteket végrehajtók tudata alapján néha karma-kandának ( gyümölcsöző

cselekedeteknek) néha pedig jnana kandának( igazságot kereső tudásnak) nevezzük. Jobb, ha

a tudás a végső cél.

47. Ismertesd az első áldozat körülményeit és jelentőségét a Purusa-sukta (Rig – veda

10.19.) és a Srimad Bhagavatam 2.ének 6.fejezete alapján!

140

A Legfelsőbb Úr univerzális formájában ezer fej, szem,láb van, mivel az összes élőlény benne

van. Teljesen áthatotta az univerzumot, hogy létezést adjon neki, és mivel független tőle, tíz

hüvelyknyire az univerzumon túlra is kiterjesztette Magát. Megnyilvánította magát, mint a

purusa az univerzumban, hogy az élőlények élvezni tudják az anyagi világ gyümölcseit.

Az univerzum összes élőlénye csupán az egy negyedét alkotja,a lelki ég örök természete

pedig a háromnegyed részében létezik.

Az egy negyed Ura belekezdett a teremtés munkájába, körbejárva és felvéve a mozgó és

mozdulatlan tárgyak formáját.

Az Úrból született az univerzum, és ebben az univerzumban megszületett a virat-purusa, az

univerzum Felsőlelke. Utána a virat-purusa megnövekedett és létrehozta a földet és a jivák

testeit. A devaták, az első teremtett élőlények egy mentális áldozatott hajtottak végre, hogy

teljessé tegyék a teremtést. Erre az áldozatra a virat-purusát (az anyagi világ alkotóelemeit)

használták felajánlásként. A tavasz volt a ghí, a nyár a tüzelő, az ősz pedig a felajánlás.

Ebben az áldozatban a tűz köré vont kusa fűszálakból hét volt (7 védikus versmérték),a

tüzelőfából pedig 21 volt. 12 hónap, 5 évszak, 3 viálg és a nap)

A devaták, akik ezt a mentális áldozatot végrehajtották, megkötözték a virat-purusát, hogy

felajánlják áldozati állat gyanánt. Vízzel öntözték meg a tisztítás érdekében.

Abból az áldozatból, amelyben mindent feláldoztak az univerzumban, jött létre a joghurt és a

ghí, és minden tápláló étel. Abból keletkeztek a levegő, az erdő, és a falu állatai.

Abból a végső áldozatból született a Védák Rg- himnuszok, Sama-zene, és a Yajus- próza

része a 7 védikus versmértékkel egyetemben.

Az áldozatból születtek az állatok.

A brahmanák a virat- purusa arcából, a ksatriyák a 2 kezéből, a vaisyák a combjaiból, a

sudrák pedig a lábaiból származnak.

Az elméjéből született a Hold,a 2 szeméből a Nap, a légzéséből a VAyu –szél félistene,a

szájából pedig Indra és Agni.

A köldökéből származik a föld és a mennyek közötti űr, a fejéből a mennyek, a lábaiból a

föld, a füleiből az irányok. Így lettek megteremtve a világok.

Brahmá elmagyarázta a megvalósítását Indrának. Indra , aki ismeri az összes élőlényt mind a

4 írányban, elmagyarázta azt mindenki másnak. Az aki ismeri a virat-purusa természetét,

halhatatlanná válik még ebben az életében a földön.

141

Így hajtották végre a devaták a mentális áldozatot, a virat-purusát felhasználva arra, hogy

megnyilvánítsák a változatosságot a világban. Ennek az áldozatnak a nyomán jöttek létre a

fizikai természet törvényei és az első lelki parancsolatok. A nagy lelkek hasonló mentális

imádat által elérik a halhatatlanság hajlékát, ahol a sádhyák és dévaták, az első imádók

lakoznak.

A Purusa-sukta megerősítése a BG alapján. SB 2.6.23-30.

23.vers

„Amikor az Úr ( Maha Visnu),a hatalmas személyiség hasán nyíló lótuszvirágon

megszülettem,a hatalmas Istenség Személyisége testrészein kívül semmim nem volt, amivel

áldozatokat mutathattam volna be.”

Az Úr Brahmat Svayambhuként ismerik, ami annyit jelent, hogy apa és anya nélkül született.

Maha- Visnu hasából kihajtó lótuszvirágon jött a világra. Brahma miután megjelent az

univerzum űrjében, csupán sötétséget látott, és ez megzavarta. Az Úr ekkor szívén keresztül

az sugallta neki, végezzen lemondást, és így tegyen szert mindarra , ami az áldozati

szertartáshoz szülséges. Maha- Visnun és Brahmán kívül semmi nem volt. Az áldozatok

bemutatásához sok mindenre volt szükség, legfőképpen állatokra. Brahma mindazt amire az

áldozathoz szükség volt, Garbhodakasayi Visnu testrészeiből hozta létre, ami azt jelenti, hogy

a kozminus rendet maga Brahmá teremtette.

24.vers

„Az áldozati szertartások végzéséhez szükség vn z áldozat kellékeire: virágokra, levelekre,

fűszálakra és áldozati oltárra, s alkalmas időben kell végrehajtani.(tavasszal)”

Egy áldozat sikeres bemutatásához legalább 4 képzet papra van szükség: egyikük a felajánlást

végzi(hota), egymásik a mantrákat énekli(udgata),a harmadik tűz segítsége nélkül fellobantja

az áldozati lángot(adhvaryu),a negyedik pedig felügyel mindenre(brahmá).

26.vers

„ Szükség van még arra is, hogy a kívánt cél elérése érdekében,a megfelelő folyamatot

követve az adott írások alapján bizonyos himnuszokkal és azzal a fogadalommal, hogy

viszonozzák az áldást, segítségül hívják a félistenek neveit.”

142

27.vers

„az áldozathoz szükséges hozzávalókat és kellékeket mind az Istenség Személyiségének

testrészeiből kellett előteremtenem. A félistenek neveit hívtam segítségül,s lassan elértem a

végső célt, Visnut. Az áldozat így eredménnyel járt,s a végső felajánlás elvégeztetett.”

Az eredményes áldozat célja Narayana, ezért a védikus himnuszok végső soron e cél elérését

szolgálják.

28.vers

„ Így hoztam létre mindazt, amire az áldozati felajánláshoz szükség volt, minden eszközzel

együtt a Legfelsőbb Úr,az áldozat élvezője testrészeiből , s bemutattam az áldozatot, hogy

elégedetté tegyem az Urat.”

A világ békéjét csakis áldozatok bemutatásával és lemondással érhetjük el.

29.vers

Ezután az élő teremtmények urai a megfelelő szertartások elvégzésével bemutatták az

áldozatot, hogy kedvében járjanak mind a megnyilvánult, mind a megnyilvánulatlan

személyiségeknek.

30.vers

„ Ezek után a Manuk, az emberiség atyjai, a nagy bölcsek, az ősatyák,a művelt tudósok,a

daityák és az emberek áldozatokat mutattak be, hogy elégedetté tegyék a Legfelsőbb Urat.”

Ezáltal valódi tudásra tesznek szert lelki azonosságukat illetően,s így az anyagi kényelem

helyett inkább a lelki felszabadulással törődnek az Úr bhaktái.

48,. Ismertesd a 4 különböző korszakban végzett imádati és áldozati folyamatokat, ezek

kellékeit és feltételeit! Ki alkalmas ezen áldozatok végrehajtására?

Szabályrendszer gunák sastra

143

Satya- meditáció(dyána), nincsenek rituálék sattva yoga sastrában vannak

leírva

Treta- áldozat(yajna), vaidika vidhi(védák szerinti) rajas sruti(4 Véda)megjelenik

a 4 társadalmi

Osztály

Dvapara-murti imádat(arcana),pancaratrika vidhi tamas pancaratra

Kali- nama-sankirtana, bhagavata-vidhi tamas S.B. hallás éneklés

Krsnáról

Az áldozatban legalább 4 pap vesz részt:

Hotr: Ő hívja meg a tüzet, beavatja azt, és imádja az Urat a tűzben-RG-Veda

Udgatr: Ő énekli a mantrákat a yajna során- Sáma-Véda

Adhvaryu: Ő készíti elő a kellékeket és beavatja a vizesedényeket, elvégzi az előzetes

pujákat- Yajur –Veda

Brahmá: Ő a főpap, ő felügyeli a ceremóniát, minden hibát kijavít és megfelelő állapotban

tartja a tüzet- Atharva-Veda

Az egyes könyvek mantra vagy samhita részei a papok által énekelt himnuszokat

tartlamazzák. Emellett a brahmana részek a rituálék leírását, az áranyakák a rsik életmódjára

vonatkozó utasításokat, az upanisadok pedig a nekik szóló filozófiai tanításokat tartalmazzák.

A Védáknak 6 végtagja van,

a jyotisa,-a szeme, áldozat elvégzéséhez kedvező időpont kiszámítása a szerepe

kalpa,- kezei,vagyis rituálék leírása a papok kötelességeit írja le az áldozat végzése során

nirukta,- fülei,szójegyzék, vagyis a szava jelentését magyarázza

siksa,- orra,imák vibrálásának szabályait ismerteti

vyákarana- Védák arca, nyelvtani szabályokat írja le

és a chanda.- versmérték, a Védák lába.

Az áldozat során először Ganésát imádják, majd az 5 mahábhutát(elemet), majd a 9 bolygót,a

10 írányt, Durga 16 kiterjedését, majd a 33 fő félistent, végülaz Úr Visnut és Laksmit.

144

Az áldozati szertartás általános elemei:

- az áldozati tűz

- az áldozati aréna

- az áldozati tűzhely

- a fa és a felajánlások

- az áldozat fegyverei

az előkészületekről részletesen a yajna jegyzetben a 31,32,és a 33 oldalon olvashattok.

49, Ismertesd a tíz vaisnava samskára jelentőségét, és ezek elfogadásának feltételeit!

A mai korban a védikus yajnák elvégzésére már enm állnak rendelkezésre a megfelelő

körülmények. Ma már nincsenek képesített brahmanák. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a

sádhakák alávessék magukat a tízféle samskarának(tisztító ceremóniának), mivel ez segíti a

jóság kötőerejének elérését, valamint a lelki intelligencia fejlődését. Ezért Sri Caitanya

Mahaprabhu, valamint Srila Sanatana Gosvami és Srila Gopála Bhatta Gosvami útmutatásai

szerint a páncarátrika-vidhi szabályai alapjánvégezzük el ezeket.

A gaudiya vaisnava hagyomány szerint a bhakták 3 avatást kaphatnak. Az első a harináma-

diksa, a 2. s mantra-diksa,vagyis a brahmana-avatás,a 3. a sannyása-diksa. A 3 vaisnava

samskára során 10-féle tisztító szertartáson megy keresztül a tanítvány, amelyek helyettesítik

a születés előtt és után végrehajtott tízféle védikus samskarát. Ha egy bhakta követi a

megfelelő szabályokat u.o áryannak tekintendő, mint egy brahmana, aki indiai családban

született, és keresztül ment az összes tisztító szertartáson. Az első és 2. avatás során a bhakta

keresztülmegy a panca-samskarán vagyis az 5 tisztító folyamaton, amelyek a következők:

1. tilaka-dhárana --------------a vaisnavák tilakával díszítik a testüket, hogy megszenteljék

2. mudra-dhárana -------------az Úr neveit vagy jelképeit festik a testükre.

3. náma.karana ----------------a bhakta az Úr neveit viseli, s a mahá-mantrát vibrálja.

4. visnu-mantra-dhárana------megkapja a maha-mantrát és a Gáyatrit

5. salagráma-arcana –---------megkapja a jogot a salagráma- sila és a murtik imádatára.

145

A sannyasa-avatással a bhakta még 5 samskarán megy keresztül:

6. mundana----------------------a bhakta haját levágják, és sikhát hagynak neki.

7. tirtha-snána-------------------ácamanát ás nyását vesz, vagyis megtisztítja végtagjait.

8. kaupina-suddhi---------------a kaupinát és más ruhadarabokat megtisztítják

9. kaupina.prána-pratisthá-----a kaupina és a többi ruhadarab beavatása, felajánlása.

10. acyuta-gotrá-svikára---------az Úr családjának a tagjává válik.

A magot adó tisztító folyamatot Garbhádhána-samskarának nevezik. Aki nem ment keresztül

a Garbhádhána-samskára folyamaton, a lelki családtervezésen, arra nem lehet úgy tekinteni,

mint a kétszer születettek családjának tagjaira. A Garbhádhána-samskárat más tisztító

folyamatok követik, köztük a szent zsinór szertartása, amelyet a lelki avatáskor végeznek. Ez

után a samskára után már jogosan neveznek valakit kétszer születettnek. Az első születésnek a

magot adó samskarát tekintik, a másodiknak pedig a lelki avatást.

Ha az apa és az anya nem fogadja el a lelki családtervezés folyamatát,s gyermekeik csupán a

szenvedély eredményeképpen jönnek világra, nem lesznek olyan intelligensek, mint a kétszer

született családok gyermekei, és a sudrák közé sorolják őket.

A Kali-korszakban az egész világ sudra vagy még ennél is alacsonyabb szinten áll,a tisztító

szertartások hiányában. Ebben a korban azonban lehetetlen újra kelteni a védikus tisztító

folyamatokat, mert nincsenek meg hozzá amegfelelő lehetőségek, és nincsenek jó brahmanák.

A Páncaratrika rendszer azonban ebben a korban is ajánlott. Ezt a tisztító folyamatot csakis a

lelki fejlődés céljából szabad használni.

Srila Prabhupada hangsúlyozza a tízféle tisztító ceremónia jelentőségét. Krsna tudatos

bhakták családjában születendő gyermekek számára fontos e tízféle tisztító szertartás, mivel

alkalmasabbá teheti őket az odaadó szolgálatra, és nagyobb esélyt ad arra is, hogy a gyermek

a későbbiek során vaisnava avatást fogad el. A védikus családtervezés a házassági

ceremóniával kezdődik. Ha egy házaspár már úgy jön a Krsna tudatba, hogy házasok, és

később kapnak avatást, még akkor is érdemes elvégezni a viváha-samskarát, mert ez a legfőbb

tisztító ceremónai a feleség számára, és utána következhet a garbhádhána és a többi tisztító

szertartás, amennyiben még nincs gyerekük.

146

50. Ismertesd a grihastha-samskarát, és ezek jelentőségét a Kali-korszakban!

Nem írtam ide le, mert nagyon sok van belőle, és nem biztos, hogy mindenki ugyanazt tartja a

legfontosabbnak, mert mindet megjegyezni szerintem nem kell csak néhány pédát kell majd

szerintem mondani. De ha mégsem, akkor ezért azt ajánlom, hogy mindenki nézze meg a

jegyzetben. A 25-oldaltól 29-oldalig találhatóak meg, így mindenki a számára fontosnak

tartottat tanulhatja meg.

147

Világvallások:

51.) Hogyan válaszolnál erre a kérdésre: "Mi köze a Krisna-tudatnak a hinduizmushoz?"

Indokold álláspontodat!

[Önmegvalósítás tudománya 3. fejezet]:

K¥¢£a-tudat: hindu kultusz vagy isteni kultúra?

Miközben a K¥¢£a-tudat mozgalmát a megfelelõ történelmi-kulturális környezetbe

próbálja beilleszteni, sok ember azonosítja ezt a mozgalmat a hinduizmussal. Ez

azonban félrevezetõ. ¼r¦la Prabhup§da visszautasítja a panteizmussal,

politeizmussal és a kasztrendszerrel való kapcsolatot, melyek a modern

hinduizmust áthatják. Bár a K¥¢£a-tudat és a mai hinduizmus közös gyökerekkel

rendelkezik — India õsi, védikus kultúrája —, a hinduizmus más „nagy vallásokkal”

együtt szektáriánus vallás lett, míg a K¥¢£a-tudat egyetemes és transzcendentális

a relatív, szektariánus megjelölésekhez képest.

Van egy félreértés, mely szerint a K¥¢£a-tudat mozgalma a hindu vallást

képviseli. A K¥¢£a-tudat lényegében mégsem egy olyan hit vagy vallás, amely más

hitek és vallások megsemmisítésére törekszik. Inkább egy nélkülözhetelen kulturális

mozgalom az egész emberi társadalom számára, s nem vesz tekintetbe semmilyen

különös szektariánus hitet. Ennek a kulturális mozgalomnak legfõképpen az a célja,

hogy az embereket arra tanítsa, hogyan kell szeretniük Istent.

148

Néha az indiaiak — Indiában és Indián kívül egyaránt — azt gondolják, hogy mi a

hindu vallást prédikáljuk, de valójában ez nem így van. Nem találjuk meg a „hindu”

szót a Bhagavad-g¦t§ban; sõt az egész Védikus Irodalomban nincs olyan szó, hogy

„hindu”. Ezt a szót az Indiával szomszédos tartományok — mint pl. Afganisztán,

Balukisztán és Perzsia — muzulmánjai vezették be. Van egy Sindhu nevû folyó India

észak-nyugati tartományainak határán, s mivel a muzulmánok nem tudták a Sindhu

szót helyesen kiejteni, ezért helyette „Hindu”-nak hívták, s e vidék lakóit pedig

„hinduknak” nevezték. Indiában a védikus nyelv szerint az európaiakat

mleccháknak vagy yavanáknak nevezik. Hasonlóan, a „hindu” elnevezést a

muzulmánok adták.

India tényleges kultúráját a Bhagavad-g¦t§ írja le, amelyben az áll, hogy a

természet különféle minõségeinek vagy kötõerõinek alapján különféle emberek

élnek, akiket általában négy társadalmi és négy lelki rendbe sorolnak be. A

társadalmi és lelki felosztás rendszerét var£§ªrama-dharmának nevezik. A négy

var£a, társadalmi rend a br§hma£ák, a k¢atriyák, a vaiªyák és a ª¡drák. A négy

§srama, azaz lelki rend a brahmacarya, a g¥hastha, a v§naprastha és a sanny§sa. A

var£§ªrama rendszerrõl a Pur§£ákként ismert Védikus Írások adnak leírást. A

védikus kultúra intézményének célja, hogy minden embert K¥¢£a, Isten

tudományában való fejlõdésre neveljen. Ez a Védák szándéka.

Amikor az Úr Caitanya R§m§nanda R§yával, a nagy bhaktával beszélgetett, azt

kérdezte tõle: „Mi az emberi élet alapvetõ elve?” R§m§nanda R§ya azt válaszolta,

hogy az emberi civilizáció akkor kezdõdik, amikor a var£§ªrama-dharmát

elfogadják. A var£§ªrama-dharma szintjére történõ eljutás elõtt nem lehet szó

emberi civilizációról. Ezért a K¥¢£a-tudat mozgalma megpróbálja az emberi

civilizáció e helyes rendszerét megalapozni, melyet K¥¢£a-tudatnak vagy daiva-

var£§ªramának, isteni kultúrának neveznek.

Indiában jelenleg ezt a var£§ªrama rendszert kiforgatott módon fogadják el, s

emiatt egy br§hma£a (a legfelsõbb társadalmi rend) családjában született férfi azt

állíthatja, hogy õt br§hma£aként kell tisztelni. Ezt a kijelentést azonban a ª§stra

(az Írás) nem fogadja el. Lehetett valakinek az õsapja br§hma£a a családi

öröklõdési rend — gotra — alapján, de az igazi var£§ªrama-dharma az ember

szerzett, tényleges tulajdonságain alapszik, tekintet nélkül a születésre vagy

öröklésre. Ezért mi nem a hinduk jelenlegi rendszerét prédikáljuk, különösen nem

149

azokét, akik ¼a¯kar§c§rya hatása alatt állnak, mert ¼a¯kar§c§rya azt tanította,

hogy az Abszolút Igazság személytelen, s így közvetve megtagadta Isten létezését.

52.) "Ha egy Isten van, akkor miért van annyi vallás?" Fejtsd ki válaszodat a védikus

írások filozófiájára támaszkodva!

[CC Madhya-lila 17. fejezet 184. vers]:

prabhu kahe, — ªruti, sm¥ti, yata ¥¢i-ga£a

sabe 'eka'-mata nahe, bhinna bhinna dharma

„A Védák, a Pur§£ák és a nagy, mûvelt bölcsek nem mindig értenek egyet

egymással — felelte ¼r¦ Caitanya Mah§prabhu —, ezért különféle vallásos elvek

léteznek.”

MAGYARÁZAT: Amíg az ember el nem jut az Abszolút Igazságig, nem érthet egyet

másokkal. N§s§v ¥¢ir yasya mata° na bhinnam: azt mondják, hogy egyetlen nagy és

mûvelt tudós vagy bölcs sem lehet kiváló, ha nem különbözik a véleménye más

tudósokétól és bölcsekétõl. Az anyagi síkon nincs egyetértés — ez az oka a

különféle vallásrendszereknek. Az Abszolút Igazság azonban egyetlen, s amikor

valaki az Abszolút Igazságban létezik, akkor nincs véleménykülönbség. Ezen az

abszolút szinten az Istenség Legfelsõbb Személyiségét imádja mindenki. Ahogy a

Bhagavad-g¦t§ (18.55) kijelenti: bhakty§ m§m abhij§n§ti y§v§n yaª c§smi tattvata¤.

Az abszolút szinten egyetlen imádandó Isten van, és egyetlen folyamattal lehet

imádni, ami nem más, mint a bhakti.

A világon azért van annyi különbözõ vallás, mert egyik sincs az odaadó szolgálat

abszolút szintjén. A Bhagavad-g¦t§ (18.66) megerõsíti: sarva-dharm§n parityajya

m§m eka° ªara£a° vraja. Az ekam szó jelentése „egy”, azaz K¥¢£a. Ezen a szinten

nincsenek különféle vallásrendszerek. A ¼r¦mad-Bh§gavatam (1.1.2) így ír:

dharma¤ projjhita-kaitavo 'tra. Az anyagi síkon a vallásrendszerek különböznek

egymástól, és a ¼r¦mad-Bh§gavatam a kezdet kezdetétõl dharma¤ kaitava¤-nak,

csaló vallásoknak nevezi õket. E vallások egyike sem igazán hiteles. Hitelesnek az a

150

vallási rendszer tekinthetõ, amely képessé teszi az embert arra, hogy szeresse az

Istenség Legfelsõbb Személyiségét. A ¼r¦mad-Bh§gavatam (1.2.6) így fogalmaz:

sa vai pu°s§° paro dharmo yato bhaktir adhok¢aje

ahaituky apratihat§ yay§tm§ supras¦dati

„Az emberiség legmagasabb rendû hivatása [dharmája] az, amely által az ember

eljuthat a transzcendentális Úrnak végzett szeretetteljes odaadó szolgálatig. Ennek

az odaadó szolgálatnak töretlennek kell lennie, valamint mentesnek minden

indítéktól, hogy teljes elégedettséget nyújtson az önvalónak.”

Ezen a szinten nincs más, mint az Úr szolgálata. Amikor valakinek nincs hátsó

szándéka, akkor kétségtelenül ott az azonosság és az elvek egyezése. Mivel

mindenki másféle testtel és elmével rendelkezik, szükség van különféle vallásokra.

Ám amikor az ember a lelki szinten áll, nincsenek testi és elmebeli különbségek.

Abszolút szinten tehát a vallás egységes.

[CC Madhya-lila 25. fejezet 121. vers]:

'dharm§di' vi¢aye yaiche e 'c§ri' vic§ra

s§dhana-bhakti — ei c§ri vic§rera p§ra

„A vallásos elvekkel kapcsolatban figyelembe kell venni az embereket, az országot,

az idõt és a körülményeket. Az odaadó szolgálatban azonban nem léteznek ilyen

szempontok. Az odaadó szolgálat mindezek felett áll.”

MAGYARÁZAT: Amikor az anyagi síkon élünk, különféle vallások léteznek:

hinduizmus, kereszténység, iszlám, buddhizmus stb. Ezek egy bizonyos idõben, egy

bizonyos ország vagy ember számára jöttek létre. Következésképpen vannak köztük

különbségek. A keresztények elvei különböznek a hindukétól, a hindu elvek pedig

eltérnek a muzulmán és a buddhista elvektõl. Ezeket tekintetbe lehet venni anyagi

szinten, de amikor eljutunk a transzcendentális odaadó szolgálat szintjére, ott nem

léteznek ilyen szempontok. Az Úr transzcendentális szolgálata (s§dhana-bhakti)

ezen elvek fölött áll. A világ nagyon vágyik a vallási egységre, és erre a közös síkra

a transzcendentális odaadó szolgálatban lehet eljutni. Ez ¼r¦ Caitanya Mah§prabhu

véleménye. Amikor valaki vai¢£ava lesz, felülemelkedik e korlátozott

szempontokon. Ezt az Úr K¥¢£a is megerõsíti a Bhagavad-g¦t§ban (14.26):

151

m§° ca yo 'vyabhic§re£a bhakti-yogena sevate

sa gu£§n samat¦tyait§n brahma-bh¡y§ya kalpate

„Aki a teljes odaadó szolgálatba merül, s nem esik vissza semmilyen körülmények

között, az egyszeriben túllép az anyagi természet kötõerõin, s így a Brahman

síkjára emelkedik.”

A K¥¢£a-tudatos mozgalom odaadó tevékenységei teljesen felette állnak az

anyagi szempontoknak. Ami a különbözõ hiteket illeti, a vallások lehetnek

különfélék, de a lelki szinten mindenkinek egyenlõ joga van az odaadó szolgálat

végzéséhez. Ez az egység síkja és az osztálynélküli társadalom alapja. Am¥ta-

prav§ha-bh§¢yájában ¼r¦la Bhaktivinoda çh§kura megerõsíti, hogy az embernek

egy hiteles lelki tanítómestertõl kell tanulnia a vallásos elvekrõl, az anyagi

gyarapodásról, az érzékkielégítésrõl és végül a felszabadulásról. Ez a szabályozott

élet négy része, de valamennyi anyagi szinten áll. A lelki szinten a négy elv a

jñ§na, a vijñ§na, a tad-a¯ga és a tad-rahasya. A szabályok, elõírások és

korlátozások anyagi szinten vannak, míg a lelki szinten az embernek

transzcendentális tudással kell rendelkeznie, amely a vallási szertartások elvei

felett áll. Az anyagi vallásos tevékenységet sm§rta-viddhinek nevezik, a

transzcendentális odaadó szolgálatot ellenben gosv§m¦-viddhinek hívják. Sajnos

sok úgynevezett gosv§m¦ van, aki a sm§rta-viddhi szintjén áll, mégis gosv§m¦-

viddhinek igyekszik feltüntetni magát, s így becsapja az embereket. A gosv§m¦-

viddhirõl pontos magyarázattal szolgál San§tana Gosv§m¦ Hari-bhakti-vil§sa címû

mûve, melyben ez áll:

yath§ k§ñcanat§° y§ti k§°sya° rasa-vidh§nata¤

tath§ d¦k¢§-vidh§nena dvijatva° j§yate n¥£§m

„Ahogyan a harangfém arannyá alakul, amikor egy kémiai folyamat során higanyt

adunk hozzá, úgy az, aki megfelelõ avatásban részesül, szert tesz a br§hma£ák

tulajdonságaira.”

Mindebbõl arra a következtetésre juthatunk, hogy az odaadó szolgálat nyitva

áll mindenki elõtt, kasztra, vallásra, idõre és országra való tekintet nélkül. A

K¥¢£a-tudatos mozgalom ezen elv szerint mûködik.

152

53.) Mi a véleményed az alábbi kijelentésről? "A vallások között azért vannak

hasonlóságok, mert az emberek szerte a világon hasonló válaszokat találtak ki az élet

végső kérdéseire."

Erre a témafelvetésre a vai¢£ava vallásfilozófia alapján azt a választ tudjuk adni, hogy a

vallást nem az emberek találták ki.

dharma° tu s§k¢§d bhagavat-pra£¦ta° - a vallás Isten törvénye (SB. 6.3.19.)

Így a hiteles válaszok az emberi lét végső kérdéseire nem azért hasonlóak, mert az emberek

hasonlókat "spekuláltak" ki, hanem mert ugyanabból a forrásból kapták az információikat,

isteni küldöttektől, inkarnációktól és szentírásokból.

A materialista szemlélet pszichológiai és gazdasági kényszerekből próbálja levezetni a vallási

jelenségeket, ugyanakkor nem tudnak választ adni a végső kérdésekre. Érvényes, és helyesebb

alternatíva a spirituális magyarázat, amely a kinyilatkoztatott vallások végső forrását - és így

hasonlóságait - magának Istennek tulajdonítja.

153

54.) "India vallásosságára a politeizmus, a sokistenhit jellemző." Hogyan válaszolnál erre

az állításra?

¾ªvara K¥¢£a (Tasi István): Kereszténység és Krisna-hit (Párhuzamok és eltérések) –

3. fejezet:

154

Európában elterjedt az a vélemény, mely szerint Indiában sok emberfeletti hatalommal rendelkező lényt

tisztelnek, tehát sokistenhit, politeizmus a jellemző, s Krisna csak egy ezek közül az istenségek közül. Bár még

Indiában is vannak ilyen látásmódú emberek, a Krisna-hívők által elfogadott szentírások végkövetkeztetése e

felfogással ellentétben éppen az, hogy létezik egy leghatalmasabb, legfelsőbb lény, Aki mindenki másnak az

eredete: Ő Krisna, az Istenség Legfelsőbb Személyisége. A többi nagyhatalmú személyt – például Indrát,

Brahmát, Sivát – úgy említik, mint félisteneket, akiket a Legfelsőbb Úr bizonyos mértékű hatalommal ruházott

fel, hogy igazgassák, működtessék az anyagi világot. Indra az anyagi világ felsőbb bolygóinak a királya, Brahmá

a teremtés, Siva pedig a pusztítás ura és így tovább. Ezek az élőlények tehát – bár képességeik messze

felülmúlják a közönséges emberekét – sohasem állhatnak egy szinten Istennel. Krisna azt mondja a Bhagavad-

gítában, hogy Ő minden félisten eredete (Bg. 10.2), máshol pedig így szól:

matta¤ paratara° n§nyat kiñcid asti dhanañjaya

mayi sarvam ida° prota° s¡tre ma£i-ga£§ iva

“Óh, gazdagság meghódítója, nincs igazság, ami magasabb rendű lenne Nálam! Minden Rajtam nyugszik,

mint gyöngysor a fonálon.” (Bg. 7.7)

A Bhagavad-gítá (a többi védikus szentírás filozófiáját összegezve) elítéli a félistenek

imádatát, és egyértelműen a legfelsőbb személy, az egyetlen Isten imádatára biztat – akit

többek között a Krisna (“mindenkit vonzó”) névvel illetnek.

[CC. Adi-lilá 14. fejezet 50. vers magyarázata]:

Más vallások követőinek, például a keresztényeknek vagy a muzulmánoknak téves

elképzeléseik vannak a hindu vallásról: azt mondják, hogy ebben a vallásban sok Isten van.

Ez azonban nem igaz. Isten egy, ám számos nagy hatalmú élőlény létezik, akik az

irányításban különböző területekért felelősek. Őket nevezik félisteneknek. Valamennyien

szolgák, akik a Legfelsőbb Úr, az Istenség Személyisége utasításait hajtják végre. Az Úr

Caitanya Mah§prabhu gyermekkorában feltárta ezt a tényt. Tudatlanságuk miatt az emberek

olykor a félisteneket imádják, hogy egy bizonyos áldásra tegyenek szert, ám annak, aki az

Istenség Legfelsőbb Személyisége bhaktája lesz és Őt imádja, nem kell a félistenekhez

fordulnia semmilyen áldásért sem, hiszen a Legfelsőbb Úr kegyéből mindent megkap. A

Bhagavad-g¦t§ (7.20, 28) éppen ezért elítéli az efféle félistenimádatot:

Néha azzal vádolnak bennünket, a K¥¢£a-tudatos mozgalom tagjait, hogy nem helyeseljük

a félistenek imádatát. De hogyan hagyhatnánk jóvá, ha az Úr Caitanya és az Úr K¥¢£a elítéli?

Hogyan hagyhatnánk, hogy az emberek ostobákká és h¥ta-jñ§nákká, minden értelemtől

megfosztottakká váljanak? Mi egyszerűen csak azért prédikálunk, hogy az okos emberek

számára lehetővé tegyük, hogy felfogják az anyag és a lélek közötti különbséget, valamint

megértsék az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, aki a teljes lelki lény. Ez a küldetésünk.

155

Hogyan vezethetnénk tévútra az embereket, hogy anyagi testtel rendelkező, ebben az anyagi

világban élő úgynevezett „isteneket” imádjanak?

Az Úr Caitanya Mah§prabhu már gyermekkorában megerősítette álláspontunkat, miszerint

nem járulunk hozzá a sok száz félisten imádatához.

55.) Ismertesd Buddha szerepét a vai¢£ava teológia szemszögéből!

[ŚB. 1.3.24.]:

tata¤ kalau samprav¥tte sammoh§ya sura-dvi¢§m

buddho n§mn§ñjana-suta¤ k¦ka±e¢u bhavi¢yati

„Ezután a Kali-yuga kezdetén az Úr mint Úr Buddha, Añjan§ fia jelenik majd meg

Gay§ tartományban, hogy félrevezesse azokat, akik irigyek az Istenhívõkre.

MAGYARÁZAT: Az Úr Buddha, az Istenség Személyiségének rendkívüli hatalommal

rendelkező inkarnációja Gay§ (Bihar) tartományban jelent meg Añjan§ fiaként. Saját nézetét

prédikálta az erőszakmentességről, s elítélte még a Védákban szentesített állatáldozatokat is.

Abban az időben, amikor az Úr Buddha megjelent, az emberek ateisták voltak, s az állathúst

mindennél jobban szerették. Védikus áldozatok bemutatása ürügyén gyakorlatilag mindent

vágóhíddá változtattak, s az állatok mészárlása korlátlanul folyt. Az Úr Buddha az

erőszaknélküliségről prédikált, megszánva a szegény állatokat. Azt hirdette, hogy nem hisz a

Védák tanaiban, s azokat a kedvezőtlen pszichológiai hatásokat hangsúlyozta ki, amelyeket az

állatok lemészárlása von maga után. A Kali-korszak csekély értelemmel megáldott emberei,

akik nem hittek Istenben, követték nézeteit, s így az erkölcsi elvek és az erőszak nélküliség

terén tettek szert tudásra, amely az első lépés Isten megvalósításának útján. Az Úr Buddha

félrevezette az ateistákat, mert azok, akik az ő elveit követték, nem hittek Istenben, de

abszolút hitük volt benne, aki azonban Isten inkarnációja volt. Így vette rá a hitetleneket, hogy

156

higgyenek Istenben, aki az Úr Buddhaként jelent meg. Ez volt az Úr Buddha kegye: a hitetlent

benne hívővé változtatta.

Az Úr Buddha eljövetele előtt az állatok mészárlása volt a társadalom legjellemzőbb

jegye. Azt állították, hogy ezek védikus áldozatok. Amikor a Védákat nem a hiteles tanítványi

szavai. A Bhagavad-g¦t§ban olvashatunk egy magyarázatot ezekről, az ostoba tudósokról

(avipaªcita¤). A Védikus Irodalom ostoba tudósai, akik nem törődnek azzal, hogy a

tanítványi láncolat lelki megvalósítást elért forrásaitól kapják-e a transzcendentális üzenetet,

minden kétséget kizáróan megzavarodnak. Számukra a rituális ceremóniák jelentenek

mindent, s tudásuk felszínes. A Bhagavad-g¦t§ szerint (15.15) vedaiª ca sarvair aham eva

vedya¤: a Védák egész rendszere arra szolgál, hogy az embert fokozatosan a Legfelsőbb

Úrhoz vezető útra terelje. Az egész Védikus Irodalom témája a Legfelsőbb Úr, az egyéni

lélek, a világmindenség helyzete és ezek viszonyának megismerése. Amikor ezt a viszonyt

megismerjük, a kapcsolat életre kel, s eredményeképpen az élet végső célja — visszatérni

Istenhez — nagyon könnyen elérhetővé válik. Sajnos a Védák botcsinálta tudósai csak a

tisztító szertartásokhoz vonzódnak, s ezzel akadályozzák a természetes fejlődést.

Ezeknek az ateizmus felé hajló, megzavarodott embereknek az Úr Buddha a teizmus

szimbóluma. Ezért mindenekelőtt az állatok gyilkolásának akart véget vetni. Az állatok

elpusztítói veszélyes elemek az Istenhez visszavezető úton. Kétféle állatölő van. Néha a lelket

is „állatnak”, vagyis élőlénynek nevezik, ezért mind az állatok mészárlói, mind pedig azok,

akik elvesztik lelki azonosságukat, állatölők.

Par¦k¢it Mah§r§ja azt mondta, egyedül azok nem ízlelhetik meg a Legfelsőbb Úr

transzcendentális üzenetét, akik állatokat mészárolnak le. Ezért ha az embereket arra tanítjuk,

hogyan haladjanak az Isten felé vezető úton, először és legfőképpen azt kell megtanítanunk

nekik, hogy vessenek véget az állatok gyilkolásának, ahogyan azt az előbb említettük.

Ostobaság kijelenteni, hogy az állatok gyilkolásának semmi köze a lelki megvalósításhoz. E

veszélyes elmélet által a Kali-yuga jóvoltából már rengetegen váltak olyan állítólagos

sanny§s¦vá, akik a Védákra hivatkozva az állatölésről prédikálnak. Ezt a témát az Úr

Caitanya és Maulana Chand Kazi Shaheb is megvitatta egy beszélgetés során. A Védák

ajánlotta állatáldozat nem a vágóhidakon folyó korlátlan mészárlást jelenti. Mivel az asurák, a

Védikus Irodalom állítólagos tudorai a Védákból idéztek állatmészárlásra utaló

bizonyítékokat, az Úr Buddha látszólag megtagadta a Védák hitelességét. Az Úr Buddha

egyrészt azért folyamodott a Védák elutasításához, hogy megóvja az embereket az

állatmészárlás bűnétől, másrészt azért, hogy megvédje az állatokat nagy testvéreiktől, akik az

egyetemes testvériségről, békéről, igazságról és egyenlőségről harsogva lemészárolják őket.

157

Nem lehet igazság ott, ahol állatokat ölnek. Az Úr Buddha egyszer s mindörökre véget akart

vetni ennek, ezért ahi°s§-kultuszát nemcsak Indiában, hanem az országon kívül is hirdette.

Az Úr Buddha filozófiája ateistának nevezhető, mert nem fogadja el a Legfelsőbb Urat, s

mert ez a filozófiai rendszer nem fogadja el a Védák tekintélyét. Ezt azonban csupán

színlelésből tette az Úr. Az Úr Buddha az Istenség inkarnációja, s így Ő a védikus tudomány

eredeti megalapozója. Nem lehetséges tehát, hogy elutasítja a védikus filozófiát. Látszólag

azonban mégis megtette, mert a sura-dvi¢ák, azaz a démonok, akik mindig irigyek az Úr

bhaktáira, a Védák soraival próbálták alátámasztani a tehén- illetve állatmészárlás

hitelességét. Ugyanezt teszik manapság a modern sanny§s¦k. Az Úr Buddhának teljes

egészében el kellett utasítania a Védák hitelességét. Csupán külsődleges dolog volt ez, s ha

nem így lett volna, nem fogadnák Őt el, mint Isten inkarnációját, és Jayadeva, a költő s

egyben Vai¢£ava §c§rya sem imádta volna Őt transzcendentális dalaiban. Az Úr Buddha a

Védák bevezető alapelveit prédikálta a kornak megfelelően (ugyanezt tette ¼a¯kar§c§rya is),

hogy megalapozza a Védák hitelességét. Ezért mind Buddha, mind ¼a¯kar§c§rya a teizmus

útját egyengette, a Vai¢£ava §c§ryák pedig, különösen ¼r¦ Caitanya Mah§prabhu, tovább

vezették ezen az úton az embereket a „vissza Istenhez” megvalósítása felé.

Örömünkre szolgál, hogy az emberek érdeklődnek az Úr Buddha erőszakmentes

mozgalma iránt. De komolyan veszik-e ezt, s lezárják-e végleg a vágóhidakat? Ha nem, akkor

nincs értelme az ahi°s§ kultuszának.

A ¼r¦mad-Bh§gavatam közvetlenül a Kali-kor kezdete előtt született (körülbelül ötezer

évvel ezelőtt), az Úr Buddha pedig körülbelül 2600 évvel ezelőtt jelent meg. A ¼r¦mad-

Bh§gavatam tehát megjövendöli az Úr Buddha megjelenését. Ez a hitele ennek a tiszta

írásnak. Számtalan próféciáról olvashatunk benne, amelyek sorra beteljesülnek. Ezek jelzik

annak a ¼r¦mad-Bh§gavatamnak a töretlen tekintélyét, amelyben nyoma sincs hibának,

illúziónak, csalásnak és tökéletlenségnek, a feltételekhez kötött lelkek négy jellemző

hiányosságának. A felszabadult lelkek felette állnak e hibáknak, ezért képesek látni és előre

megjósolni olyan eseményeket, amelyek a távoli jövőben történnek majd meg.

158

Sampradayak:

56. Vesd össze röviden a védikus és a modern nyugati tudományt, a legfontosabb

különbözőségeket és hasonlóságokat figyelembe véve.

A véda szankszrit szó legáltalánosabb fordításban tudományt, tudást jelöl, mely a világ

valamennyi megnyilvánult és meg nem nyilvánult jelenségét a lét a végső eredet metafizikai

kérdéseit az emberi élet egyéni és társadalmi célját is beleértve az Abszolút Igazság Isten

perspektívájából magyarázza el.

A tudomány szó legáltalánosabban egy olyan hiteles tudást jelölhetne, melyre az emberi

fejlődés épül. A védikus és a modern tradíció a tudás vagy a tudomány ezen általános

definíciójával minden bizonnyal egyet értene, de e meghatározás két eleme megítélésében

alapvető különbözőségek állnak fenn. A modern tudományosság abból indul ki, hogy a világ

megismerhető az ember számára az elméletalkotás, kutatás, kísérletezés és végül a

megfigyelésen alapuló végkövetkeztetések összegyűjtése során. A vallási tekintélyek

leértékelődésével és az egyháztól független gondolkodás terjedésével, a tudás egyre kevésbé

jelentett egy örök és tökéletes minden mást magában foglaló abszolút igazságról szóló

159

ismeretet. A modern tudás elméletben pedig már az evolúciós gondolkodás köszön vissza,

amikor a szakadatlan fejlődés elvét alkalmazva, a tudomás folyamatos gyarapodásának

leírásakor egy ún. kumulatív tudomány fejlődési modellt rajzoltak meg. Ebben az

elképzelésben a tudás egy olyan dolog, mely arra vár, hogy az idők folyamán az ember a

tapasztalatok és a róluk való gondolkodás segítségével összeállítsa. Mivel így a tudományos

érdeklődés az érzékszervek által tapasztalható világra szűkült, a lélekről és Istenről szóló

állításokat az akadémikus gondolkodás nem tekinti tudományosnak.

A védikus bölcselet tudáselméleti hagyománya két alappremisszából indul ki. Először is

abból, hogy az embert négyféle hiányossága alkalmatlanná teszi arra, hogy önállóan tökéletes

tudásra tegyen szert. Az érzékek az elme vagy az intelligencia képességei révén szerzett tudás

mindig relatív, igazsága nem független azoktól a körülményekről, amelyek a tapasztalatokat

az ezekről való gondolkodást és legfőképpen a végkövetkeztetést determinálták. A második

premissza szerint ugyanakkor létezik egy mindent magába foglaló az ember egyéni

nézőpontjaitól függetlenül létező örök Abszolút Igazság. Ez az igazság a forrása és végső

nyugvóhelye minden létezésnek a valóságról szóló tudást is beleértve. Még az embert az

állandóan változó anyagi természet tartja fogva és téveszti meg, addig Isten e természet

forrása és irányítója sohasem kerül az illúzió hatása alá. A védikus oktatási modell a

tudásszerzést egy háromfázisú folyamattól teszi függővé, melynek végén az embernek

lehetősége nyílik az empírikus megismerés által meggyőződni az igazságról. Az első szakasz

neve sravana. A szó jelentése hallás, vagyis a tanulónak a valódi szaktekintéllyel rendelkező

mestert kell hallgatnia, aki változatlanul hagyva ismétli a Védákat, és saját mestereit. A

tanítványnak ekkor alázattal jóhiszeműen és szolgálatkészséget mutatva kell hallgatnia azzal a

meggyőződéssel, hogy a tanítója az igazságot mondja. A második szakaszban azonban,

melynek manana a tanuló elgondolkodik a hallottakon és újabb kérdéseket tesz fel. Ennek

során a mesternek el kell oszlatnia minden kétséget és látszólagos ellentmondást annak

érdekében, hogy a tanítvány a közlés tökéletes elméleti megértéséhez intellektuális

meggyőződéshez jusson. Ez után következik a kísérleti vagy tapasztalati folyamat az ún.

nididhyásah. Ekkor a hittel és a hallással kezdődő és a gondolkodás megvitatás során elmélet

meggyőződéssé érő ismeret gyakorlati alkalmazásra kerül a tapasztalati bizonyság érdekében.

A nyugati gondolkodás modernkori reformja az érzék-tapasztalathoz mint kizárólagos

evidencia forráshoz való ragaszkodásával az anyagba ragasztotta a tudományt. Ettől kezdve a

kutatás a tudásszerzés elemi ösztöne az ember test kényelmének fokozását, vagy

kényelmetlenségének csökkentését hivatott elősegíteni.

160

A védikus ember felfogásában a fejlődés fogalmát nem az anyagi világ nagyszabású

kizsákmányolása technológiai kontrollja merítette ki. A megismerés végső tárgya az

időtlenség és nem a múlandó dolgok voltak. Akkoriban a haladás az ember erényességének

fejlesztését, a világi tárgyak ragaszkodásának enyhítését, a lélek és Isten örök kapcsolatáról

szóló tudás növelését jelentette. Ennek a fejlődésnek az Abszolút Igazság keresésének addig

kell folytatódnia, míg a lélek visszanyeri örök azonosságát, és visszatér Istenhez. És ha abból

indulunk ki, hogy van a természetnek, a tudatnak valamilyen teljes objektív és igaz leírása,

akkor a tudományos teljesítmény igazi értékmérője az, hogy mennyiben visz közelebb ehhez a

végső célhoz. Mit jelent az evolúció, a fejlődés és a haladás ha nincs meghatározott cél? Ha

nem létezik a tudásnak, a fejlődésnek egy világosan meghatározható végcélja, akkor nem

tudhatjuk, hogy az ember törekvéseinek nyomán bekövetkező változások mit jelentenek.

57. Sorold fel a védikus filozófia fő rendszereit.

1.) Nyáya – logika

2.) Vaisesika – atomelmélet

3.) Sánkhya – az anyag és a lélek elemzése

4.) Yoga – gyakorlati önmegvalósítás

5.) Karma mímámsá – a gyümölcsöző cselekedetek tudománya

6.) Vedánta – az Abszolút Igazság megvalósításának tudománya

1.) A tudás művelése és a logika különösen minden esetben egy adott tradíción a tudás

elméletének egy bizonyos formájától függ. A Nyáya szó hétköznapi jelentése jog vagy

igazság. Ebben a jelentés-környezetben a tudomány egy korrekt művelését szabályozó

törvényekre az episztemológiára ismeret-elméletre általában vonatkozik. A Nyáya

lényegében a logikus gondolkodást, a világ jelenségeinek szisztematikus megértését és

mások szabályos korrekt meggyőzésének tudományát foglalta magában. Összefoglalva

az eredeti védikus Nyáya hagyomány a gondolkodásnak és érvelésnek az a tradíciója,

mely összehangolja a gondolkodó elméjét és intelligenciáját közös nevezőre hozza az

Abszolút Igazsággal.

2.) Arra a kérdésre, hogy mi okozza a transzcendentális önvaló tudatlanságát a védikus

logika egyenes választ ad. Az anyagi összetevőkből álló természet a tudatlanság

forrása, és ez tartja fogva a lelket. E természet logikai analízise vezet el a világot

161

felépítő legkisebb elem, atom létezésének felismeréséhez. Az atomokról szóló ismeret

arról tájékoztatja a filozófust, hogy milyen elemi alkotórészekből állnak a különböző

megnyilvánulások. Arra mutat rá, hogy a látható anyagi formák, amelyekhez

mindannyiunk ragaszkodunk, vagy épp irtózunk tőlük a láthatatlan atomokból állnak,

és végül ilyen atomokra esnek szét.

3.) A Sánkhya (számolni szó) az anyag és a lélek analitikus tanulmányozására és a kettő

világos elkülönítésére utal. A védikus hagyományban ez a szétválasztás nem a cél,

pusztán a tudatlanságnak azt az aspektusát hivatott felszámolni, amely az élőlényt egy

hamis azonosság béklyójába köti. Az elemző elkülönítés során az anyag és a lélek

közötti különbség lényegét megragadva a világot tudatos (purusa) és tudattalan

(prakriti) elvre osztja. Megállapítja, hogy a megnyilvánult világ e két elv ideiglenes

kapcsolata. A Sánkhya célja a Legfelsőbb Úrról és energiáiról szóló megkülönböztető

tudás, illetve annak felismerése, hogy a Felsőlélek valamennyi ok eredeti gyökere.

4.) Az elméleti tudás művelőjének fel kell emelkednie az önvaló nem anyagi

természetével kapcsolatos tapasztalatai megértés szintjére. A yógáról úgy szoktak

beszélni, mint a Sánkhya gyakorlati alkalmazásáról. A yóga-rendszerek megmutatják

az egyéni tudatot, a legfelsőbb tudattal összekapcsoló módszert. Különböző yóga-

rendszerek léteznek és mindegyikük végső eredeti célja Isten megvalósítása.

5.) A mímámsá szó a Védák szövegeinek elemzését és megértését jelenti. A karma

mímámsá eredeti tradíciójának célja, hogy az önfegyelmezésben gyakorlatot szerzett

bölcs figyelmét az előírt kötelességeknek (dharma) és a különféle áldozatoknak

(yajna) a Legfelsőbb örömére való végzésére és felajánlására irányítsa. A Védák

rituális hagyatékának valódi eredménye a transzcendentális tudásban tett fokozatos

fejlődés. E rendszer a Véda tanításait a rituális hagyomány szemszögéből, míg a

védanta a transzcendentális tudás, az Abszolút Igazság fényében vizsgálja.

6.) Védanta a védikus kinyilatkozatatás végkövetkeztetése. A védikus tudomány

magasabb megfontolása az Upanisadok által közvetített tudás, az Abszolút Igazság, a

Brahmanról való gondolkodás folyamata, melyet a bráhmana közösség sannyásijainak

írták elő. A Upanisad elnevezés olyan tudásra utal, melyet az emberi képességekre

alapozó módszerekkel nem lehet elsajátítani. Az érzékek tapasztalatára építő

162

megismerési folyamatok inkompetensnek bizonyulnak a transzcendens témák

megértésében.

Ahhoz, hogy az okok végső okát a transzcendentális Abszolút Igazságot valamennyi

tudomány végső célját megértse; az embernek az upanisadok tanítását kell hallgatnia

egy szaktekintélytől, azaz „közel kell ülni” egy lelki tanítómesterhez.

58. A filozófia négyféle módon magyarázza el a megnyilvánult világ hátterében

álló okokat. Sorold fel ezeket, és mutass rá ennek kapcsán a teista ved§nta

filozófia egyediségére minden más bölcseleti rendszerrel szemben

A megnyilvánult világ hátterében álló 4 ok: (SBh. 6.9.42.) végső gyökere Krisna.

1. Anyagi ok (upádána) ez két formában létezik:

a) pradhána: a 24 elem differenciálatlan összessége

b) prakriti: anyagi természet

Ezeket máyá-saktinak is nevezik (anyagi energia)

2. ható ok: utpatti (teremtés)-shtiti (fenntartás) –laya (pusztítás)-nimittáyamána:

Ez a máyá-sakti okozati aspektusára utal, mely szintén az Úrtól származik

163

3. alaki ok (svarupéna pradhána-rúpéna):

Bár az anyagi világ különbözik az Úr(é)tól, Ő mégis elfogadja részben kedvteléseinek

tárgyaként

Visvarúpa = univerzális forma

4. végső ok (artha visésa): az istenszeretet kifejlesztése az élőlényben Isten iránt

A teista védánta filozófia egyedisége:

- Véda = tudás; anta = vlmi vége -> védanta = a Védák végső céljának

megértése, hogy az élőlény Krisna örök társa és szolgája

- A többi megközelítés legjobb esetben is csak a személytelen istenfelfogásig jut

el (pl. Buddha ateista, Sankara a Brahman aspektust magyarázza, stb.)

- A modern tudományossággal szemben elfogadja, hogy a metafizikai valóság

nem tapasztalható meg érzékeinkkel, ezért elfogadja a Védánta-sútrát, és annak

természetes magyarázatát, a Srímad-Bhágavatamot forrásként

- A lényeg tehát, hogy a védánta egy olyan filozófiai, teológiai és társadalmi

modell alapja, amely Istentől származik, így tökéletes tudást képes nyújtani a

tudatlanságban lévő élőlényeknek

Néhány fontosabb kifejezés:

- sampradáya: olyan tanítványi láncolat, mely közvetlen az Úrtól indult el

(Brahmá, Srí/Laksmí, Rudra/Síva és Kaumára sampradáya létezik, az alapítótól

függő az elnevezés)

- siddhánta: ellentmondásmentes kijelentés, mely a filozófia egy részterületének

elméleti alapja

- brahma-sabda = lelki hang, mely a Védák alapját képzi, és Isten világából ered

- véda = tudás, tudomány

- apuruseya: a védikus tudás nem embertől származik

6 filozófiai nézet: nyáya (logika), vaisesika (atomelmélet), sánkhya/jnána-yoga (anyag és

lélek elemzése), yoga (gyakorlati önmegvalósítás), karma-mimámsa (gyümölcsöző

cselekedetek), védánta (az abszolút igazság megvalósításának tudománya)

59. Határozd meg és magyarázd el röviden a sampradáya szó jelentését!

164

Egy átlagos szanszkrit szótárban a sampradáya szó meghatározása a következő:

„Hiteles utasítás, melyet a guru-paramparán, azaz a tanítványi láncolaton keresztül kapunk.”A

sam előtag a kapcsolatra utal, a pradhána a forrás szó értelmével rokon.

60. Az alább felsorolt állítások Isten a világ és az élőlények közötti azonosság és különbözőség

kérésdésének a különféle vedanta iskolák által képviselt eltérő álláspontjait foglalják össze. Írd

mellé a neki megfelelő iskola nevét.

● Csak azonosság létezik, minden különbözőség illúzió: Sankarácárya.

A megalapított filozófia neve advaita vedánta.

● A különbözőség és az azonosság valódi, de az azonosság fontosabb: Sampradáya

neve: Srí. Alapító ácárya: Rámánujácárya. A megalapított filozófia neve:

Visistádvaita-váda.

A Sankara iskola megértése szerint ez az abszolút személytelen tulajdonságok nélküli,

a különbözőség összes formája csalóka megnyilvánulás, illúzió. Az általuk

megalapozott egység doktrína minden elkülönítést tagad. Az egység fogalmát

Rámánuja másként értelmezi és rámutat arra, hogy a végső egy oksági elvéhez való

egyébként helyénvaló ragaszkodás nem szükségszerűen jelenti a sokféleség és

különbözőség jelenségeinek valótlan voltát. Az egység Rámánuja szerint inkább egy

olyan azonosság relációt takar, mint amilyen egy tárgy és tulajdonsága, vagy a rész és

egész között áll fenn. Ily módon a kozmikus megnyilvánulást, az élőlényeket a

Brahman attribútumaiként, benne rejlő elválaszthatatlan tulajdonságaiként érti meg.

● A különbözőség és azonosság valódi, de a különbözőség fontossabb: Sampradáya

neve: Brahma. Alapító ácárya: Madhvácárya. A megalapított filozófia neve:Dvaita-

váda.

Madhva tanításának vezérgondolata a valóság kategóriáinak analízise és elkülönítése

(Isvara, cit, acit) a különbözőségek bemutatása annak ötféle relációjában.

1. Isten-lélek

2. Isten-anyag

3. Lélek-anyag

4. Lélek-lélek

5. Anyag-anyag

165

Madhva részletes analízisének, és az erre épülő elkülönítésének az egyedi jellemzők

figyelembevétele adja az alapját. A visesa koncepciója az egyedi jellemzőket, a dolgok

bennerejlő tulajdonoságaiként látja, melyek ahhoz szükségesek, hogy beszéljünk

róluk, vagy bármiféle állításokat tehessünk velük kapcsolatban. Lényegében azt

mondja, hogy mind a teljes azonosság, mind pedig a különbözőség egyszerre valós, de

a megkülönböztető jellemzőknek sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonít.

● A különbözőség látszólagos abban az értelemben, hogy a világ az Úr egy másik

formája. Sampradáya neve: Rudra Alapító ácárya: Visnusvámi. A megalapított

filozófia neve: suddhadvaita-váda.

A suddhadvaita doktrínája szerint Brahman tiszta egység, mely mentes mindenféle

különbözőségtől. Ennek ellenére nem tagadja az egyedi sajátosságokat, melyek a

világban és a jívákban nyilvánulnak meg, így különbözik Sankara felfogásától.

Véleménye szerint a kozmikus megnyilvánulás és Brahman, de annak egy sajátos, tőle

nem különböző másik formája. A kígyó feltekeredett és kiegyenesedett formájának

metaforáját használja, tézise illusztrációjaként. A Brahman bár sok formában nyilvánul

meg, de ezek semmilyen belső változást nem idéznek elő benne.

● A különbözőség és azonosság egyidejűleg valós és egyenlő mértékben jellemzi a

különféle viszonyokat. Sampradáya neve: Kumára. Alapító ácárya: Nimbárkácárya. A

megalapított filozófia neve: Dvaitádvaita-váda.

Nimbárka és három egyidejűleg valóságos és örök kategóriát állít fel a létező dolgok

felsorolásában. A Brahman, vagy Isten az anyag és a lélek három kategóriájába

tartozik minden. Isten mint irányító, az egyéni lélek a világ élvezője, a világ pedig

maga az élvezet tárgya. A közöttük fennálló viszonyok leírásánál mindenek előtt

leszögezi, hogy a három összetevő belső jellemzőiből adódónak állnak fenn

különbségek, és azonosságok, melyek azonos mértékben fontosak, és valósak, azaz

megegyeznek és különböznek egymástól egyidejűleg. Vannak tehát természetükből

adódó különbségek. A Brahman az ok, a világ és a lelkek okozatok. A Barhman a

teljes egész, a világ és a lélek rész, Isten hatalmas, a jíva parányi. Ezzel párhuzamosan

a nem-különbözőség is igaz. Ahogyan a nap és a sugara, a tenger és a hulláma

természetesen, saját természetének köszönhetően különbözik és megegyezik

egyszerre, Isten, a világ, és a lelkek is a saját természetüknél fogva azonosak és

különböznek egymástól, és ennek a relációnak mindkét eleme egyformán lényeges.

167

Sad-darsana:

61. Fejtsd ki röviden a sástra személytelen magyarázatai elterjedésének közvetlen

társadalmi következményét!

A védikus kor kimutathatóan teista jellegének eltűnése, a bhakti kultúrájának fokozatos

visszaszorulása összefüggésben van a darsanák térnyerésével. Az ősi társadalmi rend az ún.

varnásrama dharma a személyes Abszolút Igazság, a Visnu tattva legfelsőbb helyzetének

kétségbe vonásával, illetve különféle személytelen elvekkel, elvont fogalmakkal való

kicserélése által veszítette el hagyományos célját. A korábban meghatározó és a teista

védántából következő társadalmi konzervativizmus lényege az volt, hogy ha az ember

hűségesen és kitartóan végzi a szentírásokban számára előírt kötelezettségeit, úgy még a

leghétköznapibb tevékenységnek is vallásos tartalma van. Az Istennel való személyes

kontaktus érzelmi és intellektuális alapjainak megszűnte azonban idővel menthetetlenül

kikezdte ezt a szövetséget Isten és ember között, egy olyan folyamat vette kezdetét, amely az

odaadó vallásosság fokozatos háttérbe szorulását hozta. Ma már a hinduk többsége is úgy

látja, hogy a bhakti nem célja, legfeljebb egyik útja a Védákban leírt fejlődésnek a szellemi

megvilágosodás felé. A szentírások teista értelmezését elvető elméleti filozófiák az emberi

élet alapproblémáit már nem vezették vissza az Isten iránti odaadás hiányára. A Védánta Sútra

által elutasított bölcseleti rendszerek eltávolodnak az odaadástól, mert ahelyett, hogy az ember

figyelmét az Istennel való kapcsolat hiányára problémájára irányítanák, túlvilági örömöket

vagy a személyiség misztikus feloldódását kínálják megoldásként.

A végső igazság mibenlétével kapcsolatos személytelen végkövetkeztetést hozó darsanák

olyan szellemi technikák, amelyek képesek voltak az egész indiai társadalom értékrendjét

elmozdítani abból az állapotából, amelyben a nyugati ember történelmi tudata számára

felfoghatatlan idők óta szilárdan állt. Ugyanakkor egy kedvezőtlen kor eljövetelét jelezve, az

egymásnak ellentmondó logikai megközelítések, a bennük megfogalmazódó érdekek, illetve a

tudásukra büszke emberek egoizmusa megosztották a bráhmana közösséget. Ahelyett, hogy a

papi rendek világossá, és a mindennapi életben is alkalmazhatóvá tették volna a vallási elvek

lényegét a társadalom többi tagja számára, ahogyan hajdanán tették, az egymásnak

ellentmondó nézetek között a Védák tanításai egyre homályosabbá és követhetetlenebbé

váltak az emberek fejében. Ezzel párhuzamosan az ún. kaszt brahminizmus elterjedésével a

papi osztály egy kedvezőtlen értékváltozáson ment keresztül.

168

62. Annak ellenére, hogy a sad-darsana egymástól merőben eltérő perspektívából fejti ki

filozófiai álláspontját, közös gyökerüknek köszönhetően felsorolhatunk hat olyan

jellemzőt; amelyek mind a hat iskolára igazak. Melyek ezek?

● Astika-tattva – A védikus szentírásokat az abszolút igazság tekintélyével bíró

megkérdőjelezhetetlen kinyilatkoztatásként fogadják el.

● Átma-tattva – Az önvalót örök tudattal rendelkező szellemi létezőnek fogadják el,

amelyet konzekvensen különböztetnek meg az anyag valamennyi formájától.

● Karma-tattva – Elfogadják a reinkarnáció és a karma törvényét.

● Samsára-tattva – Elismerik, hogy az önvaló szenved az anyaggal való kapcsolata

miatt.

● Mukti-tattva – A filozófia céljának az önvaló felszabadulását, a szenvedés

megszüntetését tekintik.

● Pratyáhára-tattva – A felszabadulást az elme, és az érzékek szabályozottságától

teszik függővé.

63. Sorold fel a nyáya szillogizmus öt elemét!

1.) Pratijna – A bizonyítandó kijelentés megtétele. (János halandó)

2.) Hetu – A kijelentés megindoklása. (Mivel ő ember)

3.) Udahárana – Az érv megerősítése példaadással. (Minden ember halandó, pld.

Napóleon, stb.)

4.) Upanaya – A példa alkalmazása a szóban forgó esetre. (Ahogyan Napóleon, úgy

János is ember)

5.) Nigamana – Az eredeti állítás végkövetkeztetésként való megerősítése. (Ezeket

figyelembe véve János halandó)

64. A vaisesika-darsana a filozófia által megtárgyalandó valóságnak hét kategóriáját

különíti el. Melyek ezek?

A valóság hét kategóriája:

169

1. Szubsztancia (dravya)

Szubsztancia egy olyan dolog, melyben egy minőség, mozgás stb. létezhet, de

önmagában különbözik is mindezektől, sokkal inkább a megnyilvánulások nem látható

metafizikai oka.

● Anyagi szubsztanciák, amelyek atomokból állnak: föld, víz, tűz, levegő.

● Nem anyagi szubsztanciák, amelyek mindent áthatóak és változatlanok:

éter, irány, idő, lélek, elme.

2. A minőségek (guna)

A guna szó itt az egyes szubsztanciákon belül létező minőségekre utal, és nem az

anyagi természet kötőerőire. 24 féle tulajdonságot különböztetnek meg, melyek a

dolgok statikus jellemzőit adják, vagyis a szubsztanciák állandó kísérőjelenségeiként

érthetjük meg ezeket. A 24 minőség a következő: Szín, íz, illat, érintés, hang, szám,

nagyság, világos elkülönültség, egyesülés vagy egységek, elkülönülés, távolság,

közelség, tudatosság, boldogság, fájdalom, vágy, idegenkedés, erőfeszítés, súly,

folyékonyság, viszkozitás, tendencia, erény, erénytelenség.

3. A mozgás (karma)

A vaisesika iskola a karma szó alatt a szubsztanciákban végbemenő mindennemű

mozgást érti. A mozgás, a tevékenység, a dolgok dinamikus jellemzője. Kanáda

szerint az atomok közötti mozgások, a szétválások és egyesülések független oka az

élőlények láthatatlan sorsa (adrsta-karma). Mozgás, vagy cselekedet csak az anyagi

szubsztanciákban és az elmében történik.

4. A fogalom, vagy általánosság (samanya)

Egy olyan elvont tulajdonságra vonatkozik, amely Kanáda szerint örök. A samanya a

dolgok egy csoportjának olyan lényegi, közös tulajdonsága, mely egy adott osztályba

sorolja ezeket. A szubsztancia fentebb említett meghatározásához hasonlóan magába

170

foglalja az egyedi jellemzőket is, de nem azonos velük. A samanya felismerésével

válik lehetővé a tárgyak csoportjainak, fajainak, egyes osztályainak kiemelése és

megismerése.

5. Az egyediség (visesa)

A megkülönböztető ismérv a dolgoknak az a jellemzően egyedi vonása, mely által

meg lehet különböztetni másoktól. A visesa a samanya ellentéte. A dolgok

megkülönböztető jellemzőinek vizsgálata teszi lehetővé az ember számára az

alkotóelemek elkülönítését és a karakteres tulajdonságok analitikus tanulmányozását.

6. A bennerejlőség, „szerves rész” viszony (samaváya)

A bennerejlőség fogalma olyan kapcsolatra utal, amelyet nem valamilyen körülmény

hozott létre az idő egy pontján és emiatt nem is megszüntethető, ideiglenes viszony,

hanem a relációnak egy speciális eseteként örökké fennáll. Ilyen az a kapcsolat

például, ami az egész és a részei között áll fenn.

7. A nemlétezés (abháva)

A valóság első hat kategóriája, a létezés pozitív formái a vaisésika rendszerben. A

vaisésika filozófia szerint azonban a nemlétezés is létezik. Például honnan tudhatjuk,

hogy a szék nincs a szobában? A szobába nézve az ember épp olyan biztosan

megállapíthatja a szék nemlétét, mint a szőnyeg vagy az emberek jelenlétét. Ezért a

nemlétezés, mint valóság szintjén létezik.

65. A sámkhya-darsana alapműve Isvara Krsna Sámkhya-káriká c. írása. Sorold fel

azokat a fő témaköröket, amelyek meghatározzák a mű és a filozófiai rendszer

szerkezetét.

→ Az ok-okozat elmélete

→ A prakriti a (tudattalan elv)

→ A purusa (tudatos elv)

171

→ A kozmikus világegyetem kibontakozása

→ A felszabadulás

→ Ismeretelmélet

Az ok és okozat elmélete.

Satkáryaváda az okozat, még létrejötte előtt potenciálisan létezik az okában. Tehát a

világ jelenségei az okok okozattá alakulásának folyamatával írhatók le. Az egyre

finomodó, és egyre több okozatot magába foglaló okról szóló elmélet vezeti a

sámkhya filozófusokat, hogy a kozmikus megnyilvánulás kiindulási pontját, vagy

végső eredetét a három guna egyensúlyi állapotában (prakriti) határozzák meg.

A prakriti a (tudattalan elv)

A világ végső okának egy rejtett, potenciális elvnek kell lennie, mert az okok között

léteznie kell egy olyan oknak, amely valamennyi okozatot magában foglalja,

önmagától létezik és mindent áthat. Ennek a végső oknak nemcsak az atomoknál kell

finomabbnak lennie, hanem az elménél, vagy az intellektuálisnál is, ugyanakkor a

külső objektumok jellemzőit ugyanúgy tartalmaznia kell, mint a finomabbakat. A

sánkhya filozófiában ezt a végső szubsztanciát nevezik prakritinak. A prakriti a

kozmikus evolúció kiindulási állapota, ahol a gunák egyensúlyi helyzetben vannak,

nem nyilvánítanak meg semmilyen tulajdonságot, formanélküliek, mindent áthatóak.

A világegyetem genezise ennek az egyensúlyi állapotnak a megbomlásával kezdődik

el. A három guna a következő:

1. Sattva – tisztaság, tudás, világosság, könnyedség

2. Rajas – mozgás, aktivitás

3. Tamas – nehézség, mozdulatlanság, tudatlanság, sötétség

172

A purusa (tudatos elv)

A sánkhya filozófia szerint a prakriti mellett a teremtés másik összetevője a tudatos, de

tétlen önvaló sokasága, akiket a purusa (élvező, tapasztaló) szó jelöl. A

transzcendentális önvalók közelsége bontja meg a prakriti egyensúlyi állapotát. Így az

élőlények tudatának az a képessége okozza a teremtést, hogy megzavarja a kötőerőket

és cselekvésre késztesse azokat. Az örök és változatlan purusa a prakriti ellentéte,

tudatos, tétlen, változatlan és örök, egyszerre alanya és tárgya is a tudásnak. A tudatos

önvaló ugyancsak oknélküli, mindent átható.

A sánkhya kozmológiája

A sánkhya szerint az egész világ a prakriti és a purusa együttműködésének

eredményeképpen jön létre. A teremtést nem kezdeményezheti egyik sem a másiktól

függetlenül. Kölcsönhatás lényege a sánkhya rendszerben az, hogy a prakriti

tevékenysége nyomán létre jövő mozgásnak a tétlen, de tudatos lélek irányítása alatt

kell történnie. Együttműködésük során a lélek látszólag tevékeny, az anyag pedig

látszólag tudatos. A sánkhya genezis elmélete szerint a purusa jelenlétében a gunák

egyensúlya megbomlik, hatalmas energia szabadul fel, mely egy 24 lépcsőből álló

folyamat során megnyilvánítja az univerzumot.

A felszabadulás koncepciója

A sánkhya filozófia szerint az univerzum tele van szenvedéssel és fájdalommal, és

még amiről az ember boldogságként gondolkodik, az is nyomorúsággal vegyes, mert

végső soron minden élvezet elmúlással, így csalódással végződik. Ahogyan az egész

anyagi létnek, a filozófiának is a szenvedésektől való megszabadulás a célja, így a

gyötrelmek forrásáról, és megszüntetésének módjáról való érdeklődés a tudományos

kutatás legfontosabb célja. A szenvedések végleges megszüntetéséhez az önvalót, az

anyagtól megkülönböztető tudás vezet el. Ameddig a purusa a rajas és a tamas

hatására hamisan azonosítja magát a kötőerőkkel, addig magáénak érzi az inteligencia

tapasztalatait. A prakriti megnyilvánulásának célja, hogy megmutassa magát a

purusának. Abban a pillanatban, amikor a purusa megérti, hogy nem azonos a külső

tárgyakkal és érdektelenné válik a prakriti által megnyilvánított jelenségekkel

173

szemben, a gunák megkötő hatása megszűnik. Azzal kapcsolatban azonban, hogy mi

történik a purusával azután, hogy megszabadult a kötőerőktől a sánkhya szinte semmit

sem mond. Az önvalóról szóló ismeretek végülis kimerülnek abban az örök lélek

felszabadul, mondhatni eredeti helyzetében nem cselekvő, és vágytalan.

A hiteles tudás forrásai

A sánkhya rendszer a valódi tudást a megismerés három független forrása, az

érzéktapasztalat, a logika, és a valós információt tartalmazó közlés útján szerezhetünk.

A tudásszerzés során három szereplőt különít el a tapasztalás folyamatának

összetevőiként:

→ pramata – a tudás alanya (a tudatos önvaló, aki befogadja a tudást)

→ prameya – a tudás tárgya (az érzék tárgya, amely megmutatkozik az önvalónak)

→ pramána – a tudás forrása (a megismerés hiteles módszerei)

Az érzékszervi észlelés (pratyaksa)

A sánkhya abból indul ki, hogy az érzékek tudattalan anyagi megnyilvánulások, ezért

nem képesek semmilyen tárgy felfogására. A felfogásra tudatra van szükség, mellyel

csak az önvaló rendelkezik. Mivel azonban a purusa eredendően tétlen nem képes

közvetlenül felfogni a világ tárgyait. Hiteles tapasztalati tudás akkor jön létre, amikor

a szubjektum a tárgy benyomását az érzékszerveken át az intellektusban rögzíti. Az

intellektus az észlelt dologtól függően megváltozik, a tudat fényét tükrözi a tárgyra. A

sánkhya szerint az érzékszervi tapasztalás során a purusa tulajdonképpen ennek a

tudatnyalábnak az intelligencia általi visszatükröződését érzékeli közvetlenül.

A logika (anumána)

A sánkhya rendszerben következtetéseknek két fő típusát különítik el:

1. Avita – diszjunktív következtetés. A detuktív logika egy típusa, amelynek során a

végkövetkeztetéshez kizárásos alapon jutunk el, vagyis megszüntetünk minden más

lehetséges alternatívát.

2. Vita – induktív következtetés: Egyetemes érvényű állításon alapuló következtetés,

amely a köztes és a főtétel közötti viszony létére alapoz. Kétféle általánosításon

alapuló következtetést különítenek el:

174

- purvavat – az indukció ebben az esetben a köztes és a főtétel között fennálló

előzetesen megfigyelt kapcsolatból, egy ezeken a megfigyeléseken alapuló általános

igazságból indul ki. (Pld. a füstről a tűzre való következtetés).

- samanyatodrista – a következtetés itt nem előzetes tapasztalatokra és az ezekre épülő

egyetemes állításokra alapoz. Olyan dolgok megértéséhez szükséges, amelyek

egyáltalán nem tapasztalhatóak az emberi érzékek számára, de valamilyen jelenség

létre jöttének ténye szükségessé teszi feltételezésüket. (Pld. az elme és az érzékek nem

tapasztalhatók, de abból a tényből kiindulva, hogy érzékelünk, illetve gondolkodunk,

el kell fogadnunk mind az elme, mind az érzékek létezését.)

Tekintély bizonysága (sabda)

A sánkhya rendszer, bár látszólag számításba veszi a védikus szentírások

kompetenciáját is, de csak azokban a kérdésekben tartja fontosnak, melyeket nem lehet

sem tapasztalat, sem következtetés útján megérteni. A sánkhya filozófusok a világ

mögötti végső okokról, prakriti és a purusa mibenlétéről szóló konkluzív ítéleteiket

kikövetkeztetettnek, vagyis a logika magasabb tekintélye által megalapozottnak

tartják. Ennek következtében e kérdésekben nem kívánják figyelembe venni a védikus

szentírásoknak azokat a kijelentéseit, melyek ellentmondanak elméleteiknek.

175

Apasampradayák:

176

66.)Határozd meg az apasamprad§ya szó jelentését. Sorold fel a helytelen

motivációval végzett lelki életnek a Caitanya Cartamrta által említett hatféle

jellemzõjét.

A sampradáya szó jelentése. Sam- kapcsolat, pradaya-a forrással. Ebből kiindulva és a

legszélesebb értelemben apasampradayanak tekinthető minden olyan filozófiai,

vagy vallási hagyomány, mely elveiben és gyakorlataiban függetlenné válik a

sampradayától.

A Caitanya-caritámrita MAdhya-lila 19.fejezetében Sri Caitanya számtalan

„gyomnövényt „ említ melyekkel a lelki élet útján haladóknak mint buktatókkal

kell számolnia, ezek közül 6-ot meg is nevez.

• Nisiddha-acara – olyan viselkedés, amely méltatlan egy tökéletességre vágyó

emberhez. Van egy viselkedésminta, amelyet azoknak kell követniük, akik

valóban igyekeznek tökéletessé válni. 4 szabály betartása.

• Kutináti - diplomatikus viselkedés

A diplomatikus viselkedés nem teheti elégedetté az átmát, a lelket, de még a

testet vagy az elmét sem. Ha diplomatikusan vagy kétszínűen bánnunk az

emberekkel, az akadályozza lelki fejlődésünket.

• Jiva-himsana – szükségtelen állatölés vagy a lélek elpuszítása.

Az emberi létforma arra való, hogy megértsük a Krsna-tudatot.

• Lábha – anyagi számítások szerinti haszon

Tudnunk kell, hogy a halál pillanatában minden anyagi kincsünktől meg kell

válnunk. Sokan nem tudják, hogy a halál után van élet, ezért a világi

gondolkodású emberek olyan anyagi kincseket halmoznak fel, amiket a halál

idején maguk mögött kell hagyniuk. Az efféle nyereségnek nincs örök haszna.

• Puja – imádat, melyre világi embereket elégedetté téve tesz szert valaki

• Pratistha- ádi – anyagi számítások szerint fontos emberré válni.

Ennek sincs értelme, hiszen a halál után egy másik testet kell elfogadnunk.

177

67.)A Vai¢£avake (Milyen vai¢£ava vagy?) címû versében ¼r¦la Bhaktisiddh§nta

Sarasvati Th§kura három további kedvezõtlen tulajdonságot említ, amelyek mindig

jelen van az apasamprad§yákban. Melyek ezek?

1. mayavada – olyan filozófiai spekulációk, melyek aláássák Isten személyes

természetének a vaisnava – sampradayak szerinti tanítását.

2. anitya vaibhava - anyagi sikerre való törekvés, anyagias értékrend.

3. káminira – káma – tiltott szexuális kapcsolatok és más bűnös cselekedetk

melyeket általában transzcendentálisnak tűntetnek fel valamilyen ideológia

segítségével.

68.)Sorold fel a Bhaktivinoda Th§kura által elemzett tizenhárom deviáns csoport

nevét!

- apasampradáya fogalma: olyan filozófiai, vallási csoport, mely az eredeti

transzcendentális tudással ellentmondó elveket és gyakorlatot képvisel

- aki az ilyen elveket követi, nem képes megtapasztalni a transzcendentális

örömöket

- az apasampradáyákat úgy ismerhetjük fel, ha van egy viszonyítási alapunk:

kapcsolódnia kell a hiteles vallásnak a 4 elfogadott tanítványi láncolathoz, ha

nem ilyennel van dolgunk az apas.

- A deviancia, jelen esetben a vallásos elvek félreértése máyából adódnak, ill.

hogy az ember feltételekhez kötött helyzetben van

A C.c. Madyaban szerepel a 13 deviáns csoport, akik függetlenné és tiszteletlenné váltak a

Caitanya által elismert sampradáyáktól. Ezek a következők:

- áula

178

- báula

- kartábhajá

- nedá

- daravésa

- száni szahajíjá

- szakhíbekí

- szmárta

- játa-gosání

- ativádí

- cudádhárí

- gauránga-nágarí

A modern időkben Sríla Bhaktivinda Thákura kezdte komolyan bírálni ezeket a csoportokat.

179

69.)Ismertesd a vizsgabizottság által kért egyik apasampradáját.

A sahajiya kultuszok: azon ál-vaisnava csoportok, melyek vallásgyakorlata és istentana eltér a

helyes vallási elvek gyakorlóitól.

Prákriata-sahajiya:

Kettős értelemben használják az ácáryák e szót:

a) mint a 13 elhajló vallási szekta neveként, az apasampradáya szó szinonimájaként

b) egyike a 13 elhajló szektának

Így e kifejezés jelentése általában: a vallási devianciák valamennyi formáját magába sűrítő

elv. Tulajdonképpen egyetlen apasampradáya van, melynek további 12 ága van.

Etimológiája: ’szahaja’ szóból -> természet, egyszerűség, világos (érthető vlmi) jelentéssel,

de kontextus függő, mert a prakrita szóval együtt a vallás nevében végrehajtott érzéki

tevékenységre utal.

A prákrita-szahajiya szó egy olyan személyre használható, aki meg kívánja ismerni az Úrral

való szerető kapcsolatok érzéseit, de a prakritihez való természetellenes vonzalmától nem

akar megszabadulni. Ez azért rossz, mert a lélek így versenytársa marad az Úrnak az

élvezetben.

A prakrita-szahajiya jellemzői:

- nincs igazi védikus teológiai gyökerük

- gyakran emberi spekuláció termékei

- nem különböztetik meg a lelket az anyagtól!

- Kialakulásának oka: a transzcendentális tudás nem ismerete, spekuláció

- A lelki fejlődést anyagi megnyilvánulásnak tartják

- Nem fontos számukra a bűnös szokásoktól való megszabadulás

- A Szent Név ellen elkövetett sértésekkel nem túlzottan foglalkoznak

(bármilyen vibrálást jónak tartanak, mert szerintük nincs sértés a Név ellen)

- Imitálják a tiszta lélek transzcendentális tulajdonságait: alázatosság, könyörület

- A prédikációt feleslegesnek tartják (magamutogatásnak vélik)

- Irtóznak az egyházi hierarchiától

- Képzetlenek a hiteles vedanta filozófiában

180

- Az avatárok testét anyaginak vélik

Gauranga-nágarík

„Bűnük”, hogy Gaura nevét éneklik Krisna neve helyett, így megkülönböztetik Őket.

Külsejük rendes vaisnavákat mutat,de az Úr CAitanya hangulatáról alkotott elképzeléseikben

jelentős szennyeződés van. Nem értik, hogy az Úr Caitanya , bár Krsna maga, de nem Krsna

szerepét játszotta, hanem Srimati RAdharani érzelmeivel az odaadó szolgálat legmagasabb

szintjét gyakorolta. Jelentős sértést követnek el azzal, hogy Caitanya életét kitalált

történetekkel tarkítják, melyeket félreétéseik alátámasztására használják.A gaudíya-vaisnavák

nem tesznek különbséget Rádhá-Krisna és Caitanya között.

Rendszerük, a nadíya-nágarí az Úr Caitanya imádatát jelenti (Rádhá-Krisnát nem imádják,

mert Caitanyában jelen van mindkettő).

Nem értik a belsőséges rasákat, bár bhaktáknak tűnnek.

Sakhi-bekhi és Cudadhári,a rasa lila utánzók

Ezek Krisna testét anyaginak vélik, ezért azt gondolják, hogy amit Ő csinált a Földön, azt ők

is utánozhatják jívaként. Ez a máyávádí filozófia hatása. A sakhi-bekhi egy olyan személy,

aki a sakhik ruháját ölti fel magára, és magára Krisna élvezetének tárgyaként gondol. A rasa-

lilát utánozzák, néha úgy, hogy egy Krsnának öltözött személlyel táncolnak, aki cudát, vagyis

a pávatoll koronát viseli. Ezt a személyt nevezik cudadharinak.

Ativádí („Túl nagy”)

Olyan jíva, aki önmagát Visnu avatarájának tekinti. Szinte minden indiai faluban van egy

belőle.

Áula, báula, száni és daravésa (szúfi, vaisnava, tantrikus yoga, szinkretisták)

Ezek az apasampradáyák szorosan összefüggenek, csak formális különbség van közöttük.

a) Az áulok gyakorolják a tiltott nemi életet „lelki gyakorlatként” saját és mások

feleségeivel.

b) A báulok népzenészek, „indiai hippik” , szabados szexuális életet élnek -

c) A sainok misztikus képességekkel is rendelkeznek -> népszerűek Indiában.

d) Darbesh: olyan személy, aki a tantrikus yoga tökéletességét elérte, az előző 3 guruja.

Gyakran sannyásí ruhában járják a vidéket.

181

Mindenféleképpen el kell kerülni őket.

Kartábhája (a gurut istenként imádók)

Sokban hasonlítanak az előző 4-hez; a mestert isteni inkarnációnak tekintik. Karthá = főnök,

mester.

Nedá/ nédá-nédi

= borotvált fejű férfi (nedá) / nő (nédi); olyan buddhisták, akik az ácáryák tanításának

köszönhetően elfogadták az Úr Caitanya tanítását, de később visszatértek tisztátlan

gyakorlataikhoz.

70.)Melyik az a két csoport, akik utánozzák az Úr K¥¢£a r§sa lil§ját?

Az Úr Krsna transzcendentális szerelmi kedvteléseit a rasa – lila kifejezés foglalja

össze. Aki valóban megérti, mi a rasa-lila, az minden bizonnyal irtózni fog az anyagi

nemi élettől, ha a megvalósított lélek a megfelelő csatornán keresztül hall az Úr

rasa- lilájáról, akkor annak eredményeként teljes mértékben tartózkodni fog az

anyagi nemi örömöktől.

Sahajiya csoportok – tantrikus hagyományok

Sakhi-bekhi és Cudadhári,a rasa lila utánzók

Ezek Krisna testét anyaginak vélik, ezért azt gondolják, hogy amit Ő csinált a Földön, azt ők

is utánozhatják jívaként. Ez a máyávádí filozófia hatása. A sakhi-bekhi egy olyan személy,

aki a sakhik ruháját ölti fel magára, és magára Krisna élvezetének tárgyaként gondol. A rasa-

182

lilát utánozzák, néha úgy, hogy egy Krsnának öltözött személlyel táncolnak, aki cudát, vagyis

a pávatoll koronát viseli. Ezt a személyt nevezik cudadharinak.

183

Nyugati filozófia

70.)kérdés: Sorold fel a védikus és az ókori Görögország vallásos világképének

párhuzamait!

a. Az orfum-misztérium azt tanítja, hogy az emberi élet küldetése nem más, mint

megtisztulni a rituálék elvégzésével a titáni elemektől (démoni hajlamok) és végül

elérni az Istennel való egységet.

• ehhez kapcsolódóan egész életünkben erényesen kell élni, aszkétizmust kell

gyakorolni

A védikus írások az élet célját ehhez hasonlóan a lét megtisztításában határozzák meg.

– lemondás, egyszerűség, erőszaknélküliség, kutatás az Abszolút Igazság után.

184

• A különbség e párhuzam mellett esetlegesen az lehet, hogy a Védák nem az Istennel

való eggyé válást, hanem az Isten előtti meghódolást tűzték ki célul.

b. Az ókori görögök hittek a sorszerűségben:

• előre elrendeltetett → mindenkinek kell szenvednie és valamennyire boldognak

lennie, de persze elfogadták a szabad akarat létét(ki így, ki úgy gondolta a felfogás

nagyon sok színű)

A védikus bölcselet ezt a témát a karma-törvényének mondja→ amelyet lehet

változtatni.

• hittek abban, hogy a betegségek isteni beavatkozásnak tulajdoníthatók→ de meg lehet

gyógyulni, ha áldozatokat mutatunk be az isteneknek

Tehát az ókori görög ember hitt az Istenek (félistenek) létezésében és abban, hogy az

élete függ az Ő elégedetté tételüktől.

• „Ismerd meg önmagad!” – szólt a delphoi jósda jelmondata: - az ember ne gondolja

többnek magát, mint amennyi valójában. Ez azt jelenti, hogy látnunk kell függő

helyzetünket a felsőbb hatalmaktól.

(Később ennek a felfogásnak az eltűnését figyelhetjük meg a természet-filozófusok

ténykedése által, aminek az eredménye az ateizmus növekedése lett lett.)

• A Védák idejében a bhakti-kultusz az embereknek azt tanította, hogy legyenek

magatartásukban egyszerűek és következetesek azáltal, hogy követik a Védák

tudományát, logikáját.

(Amikor azonban a sad-darsana nézetek elterjedtek, a személyes istenfelfogás hite

megváltozott és annak személytelen arculatára terelődött a hangsúly.)

• Thálész hitt a lélek létezésében , de ezt a lelki szubsztanciát nem egyénnek gondolták,

hanem egy energiának → erősödő materializmus→ …

185

érdekesség: - forrása: Dörömbözi János: A filozófia története és elmélete I. kötet

(Nemzeti Tankönyvkiadó)

• Hasonlóan a védikus irodalomhoz, a görögök is mindent történeti formában

örökítettek meg s egész létezésük eszmei alapját a mítoszokban találták meg

(Rámáyana, Mahábharata).

• … A múlt századi ásatások során előkerült tárgyi emlékek nem csak az építészeti,

képzőművészeti alkotások eredetiségét igazolták, hanem az írásos anyag hitelességét

is alátámasztották.

• ezt a szakaszt az emberiség normális gyerekkorának nevezik → „az emberiség

normális gyerekkora”

A görög ember tudatában volt:

• az egyéni lét véglegességének.

• a kiszolgáltatottságának.

• a halál kérlelhetetlen szükségességének.

„ Ekkoriban az érvelés szükségessége fel sem merült, mivel a görögök isteneiket

valóságosnak érezték, s hiedelmüket a természeti jelenségek megerősítették.”

• az istenek hatalma és élettörténete volt a fő témája a mitológiának (ahogy a védikus

puránáknak).

Fontos e kérdés megválaszolásához még az, hogy az ókori görögök a világmindenség

keletkezését személyestől eredeztetik. A személytelen felfogás csak a későbbi filozófusok

által történt meg.

186

71.)Jellemezd a görög gondolkodás három nagy korszakát és sorolj fel olyan történelmi,

társadalmi körülményeket, amelyek fontos tényezők ezen időszakok megértése

szempontjából!

3 korszak:

- Korai görög filozófia-„preszokratikusok”:

főbb, jelentősebb személyek:

A görög filozófia „korai” időszakának történelmi előzményei:

A bölcseleti gondolkodás a szó szűkebb értelmében i. sz. e. 6. sz-ban a görögségnél születik

meg.

-A kezdetek: * -kialakulnak a városállamok

-felszabadul egy olyan társadalmi réteg, aki se a

vallással, se az önfenntartással nem foglalkozik→tudósok, logika útján magyarázzák a

világ jelenségeit.

-eleinte az antik görögség az ókori kelet kultúrájából merített gondolatokat(habár ők hamar

túlhaladták őket)

-a vallási felfogásokat(amelyeket az antik görög valláshagyomány a mitológiákban jegyzett

le) a bölcseknek köszönhetően szekularizáltabb szemléletű világnézetbe lett ágyazva.

-A különböző társadalmi harcok, változások, a kapcsolatok kialakulása más népekkel, vagy a

hódítások következtében a görögök szélesebb látókörre tesznek szert, és megértik, hogy az

emberi tudat, és a társadalom világa relativitást mutat.(A társadalom műveltebb rétege)

-A görögök egy részét arra tanította a történelem, hogy az ember sorsát nemcsak a

transzcendens erői, hanem saját maga is meghatározza.

Ezek előidézői:-kiélezett politikai harcok

187

-egyéb a társadalmi életükkel kapcsolatos események, amelyek őket a vallási

nézetek elhanyagolására és a világi eszmék kialakítására inspirálták.

-Milétosz azért volt az első, a bölcseleti filozófia kialakulásának történetében:

-mert a gazdaság szempontjából a legfejlettebb volt

-intenzív kereskedelmi kapcsolatokat alakít ki

amelyek révén rengeteg szellemi elképzelés árad a városba.

A feltörekvő, rabszolgatartó demokrata réteg pedig erősíti a világi filozófia elterjedését

mindenhol az arisztokrata földtulajdonosokkal szemben.

Thálész: geometria, asztronómia, kozmológia

Anaximandrosz: fizika, kozmológia

Anaximenész: fizika, kozmológia

Ebben a korban az emberek hite – Kr.e.7-5 századig – kezd megrendülni a mítoszok

hitelességében. Az első filozófusok magyarázatai sok esetben következetesebb(materialista)

válaszokat adtak az embereknek a legendáknál.

A ráció – az emberi ész – hatalmának növelésével, a filozófusok munkásságának

eredményeképpen az emberek lassanként eltávolodtak a mítoszok szemléletmódjától és egy új

szemszögből láthatták az őket körülvevő világot.

A filozófusok a világ teremtését nem az Istenektől eredeztetik, hanem valamely elemtől.

Pl. Thálész – a víz az őselem

Anaximandrosz – az ősok az apeiron

Anaximenész – a levegő az oka mindennek

188

- Athéni virágkor (Kr.e.5-4 sz.,a második nagy korszak):

- (görög felvilágosodás időszaka)

A korai felvilágosodás itt érte el tetőfokát.

A világ szemlélet további világiasodása ment végbe, a múltból öröklött szokások,

nézetek, intézmények többé nem élveztek feltétlen bizalmat(ezekez az új

szellemiség hívei szinte teljesen elvetik).

Bölcseleti szempontból fontos nemzetközi események is történnek:

-Athén nagy hatalommá fejlődik

-peloponnészoszi-vereség(ennek hatására a filozófia és a költészet kölcsönösen

megtermékenyíti egymást-némelykor a dráma írás ösztönzi a bölcselőket az új

nézetek kialakítására).

Tehát, ennek a századnak a menete arra ösztönzi mind a költőket, mind a

bölcselőket, hogy olyan nézeteket alakítsanak ki amelyek ellensúlyozzák az

emberek szenvedéseit és szenvedélyeit(„legjobb a mérték”,”Isten erőt ad a

középnek”)

Ebben a korban fejődik a matematika,a geometria, és más természeti tudományok.

-magas szintre jut a medicina(habár szakít mindenféle transzcendenciával,és

mindent az evilági mechanizmusra alapoz

-megjelennek a szofisták, akik erősítették az ateista nézetek terjedését ,ők nemcsak

filozófusok, hiszen tevékenységük a társadalmi élet minden részére kiterjedt

faluról-falura jártak és pénzt kértek a tanításokért,tőlük származik például a

pedagógia elméletének megteremtése és gyakorlatának felvirágoztatása

Történelmi háttérként fontos tudni, hogy a perzsák legyőzésével(marathoni csata)

Athén a Déloszi-szövetség vezetőjeként nagy fejlődést vitt végbe(gazdasági-

szellemi)ebben a korszakban.

A régi rend felbomlását támogatta az ekkor végbemenő változások:

189

-megjelennek a rabszolgatartó demokrata organizációk

Szókratész munkássága által „a filozófia a levegőből lejött a földre”, majd bement az

emberek házába és mindenki mindennapjaikba.

Ekkor a filozófia tárgya már nem a természet, hanem az ember maga.

„Mi az ember és mivé válhat?”

„Mit jelent az erény?”

„ Melyik a legjobb állam?”

→ ezen szókratészi kérdésekre a válasz egy pontból indul ki → „Ismerd meg magad!”

Az ember képes önmagát a tanulmányozás tárgyává tenni.

A morálfilozófia megalapozásával az ember lett a mértékadója a jónak és a rossznak,

amihez a cselekedeteit igazíthatja. Az egyén lett a viszonyítási alap minden kérdésben.

A virágkor filozófiája legtöbb esetben gyakorlati kérdésekben döntött; - hogyan kell

viselkednie egy államfőnek, hogyan kell uralkodni, mi a tökéletes társadalom stb. Mindez

persze nem nyomta el a metafizikai érdeklődést, de a hangsúly a morálon volt és annak

tökéletesítésén, amely a boldogsághoz vezet.

→ kapcsolódó társadalmi esemény:

- Szókratész halála: → az athéni filozófusok elméletüket nem csak teóriák előadói voltak a

közemberek előtt, hanem azon elvek szerint éltek.

190

Erre példa Szókratész halála, aki minden félelem nélkül itta meg a neki szánt

méregpoharat kitartva eszmei értékei mellett → „a halál nem rossz dolog, csupán a lélek

költözik más testbe”.

meghatározó személyek: Szókratész, Plátón, Arisztotelész

- Hellenizmus:

A hellenizmus egy több évszázadon át tartó történeti, művelődéstörténeti korszak

megnevezése.

kezdete: Nagy Sándor felemelkedésétől → a poliszok válsága már a peloponnészoszi

háborúval megkezdődött. Nagy Sándor személye és tevékenysége azonban véget vetett az

idealizált városállamok korának.

- az egységes birodalom (görög, perzsa, egyiptomi) által a kultúrák keverednek és egymásra

hatnak pl. Nagy Sándort az egyiptomiak Istenként – Amon fiaként fogadták el – ez a görög

kultúrában is jelen volt, de nem az egyén életében

- az istenítést – ami a görögöknek új volt – Nagy Sándor a 114. olimpiai játékok

alkalmával Kr.e. 324-ben kihirdette és a görögöktől is megkövetelte

A hellenizmus korában – az ilyen cselekedetek hatására – az emberi-isteni közötti

különbséget élesen hangsúlyozó görög életérzés nagyrészt aktualitását vesztette.

Isten és az ember közötti határ átlépésére az ember felemelkedésén, az Istennel való

azonosulásán át keresi az utat.

Nagy Sándor ideje alatt mindhárom ország virágzásnak indult. Halálának éve jelezi a

korszak kezdetét.

Végpontja a Római Birodalom történetének függvényében érthető, határozható meg.

191

A hellenizmus korában virágzó tudományos és művészeti központok jöttek létre

(Alexandria, Pergamon) és a keleti tudományos, vallási és misztikus hagyományokat

sikeresen termékenyítették meg a hellén kultúra eredményeivel.

- ez azt is jelentette, hogy az ősi kultúra hellenizálódott

- a görög állampolgárok jogai meghaladták a „barbárokét”; politikai, kulturális hatalmuk az

élet minden területén megnyilvánult

Ebben a korban a Müszeion (egy múzsáknak szánt intézmény) fogta össze a tudományokat

Alexandriában.

természettudományok: Eukleidész – geometriában

Arisztarkhosz – bolygómozgások (Föld a saját tengelye körül és

a Föld megy a Nap körül

stb.. ért el jelentős eredményeket

- A hellenizmus folytatása:

Jellemzése: a) a filozófiai élet központja Athén maradt, Róma jóvoltából a tudományt a

legkülönbözőbb helyen művelték

b) több nép, több ókori világbirodalom érintkezése, kultúrák egymásra hatása

c) de az attikai (ógörög) filozófiai hagyomány meghatározó szerepet játszott

d) Hérakleitosz, egyes szofisták, az iskolák tanai szervesen beépültek e

rendszerbe

e)a történelmi körülmények ekkor:

-véres események, háborúk, egyeduralmat kíméletlen eszközzel megszerző férfiak, népek

irtása

192

-az embert az egyént korábban középpontba állító gondolkodás hatása, és a történelem

diktátuma és az individuális lét csapott össze

-az egyént egyre nagyobb közösségek olvasztják magukba, a régi történelem formálás

érzése eltünt, a polgár magányosan érzi magát

-a hatalomért népek küzdenek népek ellen

Ilyen körülmények közepette a bölcselete vizsgálódás homlokterébe:

-az emberi függőség kérdése

-a hatalom kérdése

-az egyén –és közösség viszonya

-a természeti erőkkel egyre sikertelenebbül küzdő embernek a maga alkotta erőkkel

szembeni kiszolgáltatottsága került

-az egyén számára –a politikai hatalommal szemben a befelé fordulás biztosít

szabadságot. A lélek békéje volt a korszak gondolkodói előtt a cél. A filozófiai körül

egyre inkább az etika játszott szerepet, a filozófiai, és ontológiai vizsgálódást háttérbe

szorítva.

Szkepticizmus:Pürrhon -alapítója

Célja: ataraxia-elérése, a másik két áramlathoz hasonlóan, hogy megszabaduljon a

zavaroktól, amely az ítéletek felfüggesztésével érhető el

-a minden tagadás elme, csak később vált filozófiai dogmává

Ennek kiinduló pontja, a zavaroktól mentes szabadság megszerzése.

-kezdetei a szofistákra vezethető vissza

:Pürrhon nagy tiszteletnek örvendett, főpapi méltóságot kapott, Athén polgárjogot adott neki

-nem hitt az érzéki megismerés lehetőségében

-az érzékelés mellett, a gondolkozás sem igazítja el az embert, a logikai eszközök elégtelenek,

a filozófia csak fontolgatásra való

-hirdették, hogy a lelki derű elérhető ha mentesek vagyunk az itéletektől, és közömbös az élet

szemléletünk.

Epikureizmus: Epikurosz az alapítója

Jellemzői:-„nagyon hamar” népszerűvé vált ez a felfogás,

193

-gondolatai változtatás nélkül jött át Demokritosztólól, amely miatt Cicerotól

(sztoicizmus), Karneádésztól(szkepticizmus) kritikát kapott

Ismeretelmélet:

-minden ismeret az érzékelésből származik

-a külvilág tárgyai hozzák létre az érzetet, amely amely valami igaz tartalmat hordoz

-a tévedés forrása nem az érzékelésben van, hanem a véleményalkotásban

-érzet +képzet=vélemény

↓ ↓

Külső belső-folyamat

Epikurosz ismeretelmélete és természetfilozófiája, etikájának volt, általuk az ember

megszabadulhat a „titokzatos erőktől” okozta félelemtől

-lélekfelfogásában azt mondja a lélek a felismerés legfőbb szerve, amely a test felbomlásával

együtt felbomlik, nélküle nem tud működni a lélek

-„a legnagyobb gyönyör a bölcsesség”

Sztoicizmus: Marcus Aureliusz,Zénon Seneca

-a görög-római világ legnagyobb hatású filozófiai áramlata

-meghatározó szerepük a morálfilozófiájuk által teremtődött meg

-tanaik beépültek a kereszténységbe, az általuk hirdetett ideák egyfajta típussá váltak a

későbbi korok irodalmi alkotásaiban

- a sztoikusok az erényt és a mértékletességet hirdették

-alapító Zenon: aki hirdette az indulatoktól való mentességet, és az erény lényege a tudásban

keresendő

-a legtökéletesebb ember a bölcs, aki látja a világegyetem rendjét, és azt cselekvése mértékévé

teszi

-jó körülmény: megmenteni az egyént a rossztól, amely a körülményekbe való belenyugvás

árán érhető el

-a fizika és a logika terén is fejlettek voltak a sztoikusok

73.)Milyen párhuzamokat és külömbségeket állapíthatunk meg az alábbi gondolkodók

filózófia munkásságának összehasonlításakor?

194

Kanáda – Demokritosz

Hasonlóságok:

1. Az ember helyes magatartása, ha életében mértéktartó az élvezetekben és a helytelen

tettek végzésétől úgy tartózkodik, ha jobban és jobban fejleszti a tudatát.

2. Mindketten elismerik a lélek létezését és Isten felsőbbrendűségét. De a világ anyagi

okának az atomokat tartották.

3. Az atomelmélet megalkotásával mindkét filozófus korlátozza Isten hatalmát. Habár

beszélnek annak létezéséről, de az atomokat Tőle független módon értelmezik

Filozófiájuk természete így a „majdnem ateista” (materialisztikus) kategóriába

sorolható.

4. Mindkét magyarázatban nagy jelentőséggel bír a közvetlen érzékfelfogás szerepe. De

ennek elsődleges hitelességét nem ismerik el, hiszen a pratyaksa nem feltétlenül

mutatja a valóságot.

Mindketten a gondolkodást (analízis) teszik meg magasabbrendűnek.

.

Különbségek:

1. Demokritosz teljesen kizár mindenféle természetfeletti aspektust a világ

keletkezéséből. Kanáda azonban Isten szerepét abban határozza meg, hogy az általa

kibocsátott adrsta-karma irányítja az atomok egyensúlyát és szétválását. Ugyanez

Demokritosz elképzelésében úgy jelenik meg, hogy az atomok örökkévalóak és

képesek az önszervezésre, vagyis Isten egyáltalán nem szükséges számunkra.

2. Demokritosz a világ keletkezését szükségszerű megnyilvánulásként értelmezi, a másik

rendszer azonban Isten teljhatalmát elismeri abban, hogy az Ő döntésén múlik a világ

keletkezése és megsemmisülése.

3. Demokritosznál nincs megemlítve, hogy Isten független, elkülönült és teljes a hat

fenségében.

195

Kapila – Epikurosz

Különbségek:

a. - Kapila a kozmosz eredeteként a prakrtit határozza meg. Ez a mindennél finomabb,

mindent átható elv a forrása mindennek, a világban fellelhető tulajdonságoknak is

(amit a vaisesika-nyána Filozófusok nem tudtak megmagyarázni). Kapila szerint a

prakrti 3 gunából áll és rendelkezik az önszervezés tulajdonságával, ami azt jelenti,

hogy a metafizikai elmélet az ateizmus elvét viszi tovább.

- Epikurosz ettől abban tér el, hogy szerinte (Demokritoszhoz hasonlóan) az atomok –

amelyek örökkévalóak – a világ keletkezésének okai. Ezen atomok belső, autonóm

mozgása adja bármi létrejöttét illetve megsemmisülését.

b. – Kapila a purusát (tudat, lélek, élvező) különbözőnek mondja az anyagi elemektől.

Habár tétlen, változatlan, tudatos, fő jellemzője, hogy örökké létezik.

Kapila a világ teremtésének okát a prakrti és a purusa együttműködésének

eredményeképpen magyarázza. A prakrti a tevékenység elve, a tudat pedig a

tudatosság elvét képviseli.

- Epikurosz a lelket anyaginak mondja, amely megnyilvánulás a test halálával szintén

megsemmisül.

Hasonlóságok:

a. Mindkét filozófia nagy hangsúlyt helyez az ismeretszerzés módjai közül az

érzékelésre és a logikára.(Epikurosz az érzékelést valamennyivel jobban

hangsúlyozza!) Tehát egyikük sem fogadja el bármely szentírás magyarázatát

valamelyik vagy minden témában.

b. Mindkét filozófia kizárja Isten „közbenjárását” a világ keletkezésében;

o Kapila a védikus szentírások személytelen magyarázataira utal: tétlen, nem

cselekvő, változatlan …

o Epikurosz is megfosztja „Isteneit” bármiféle lehetőségtől, hogy résztvegyenek

az univerzum létrehozásában. Amúgy számára az Istenek pusztán a képzelet

szüleményei.

196

c. Mindkét filozófia azon meghatározásában is egyetért, mely szerint az emberi élet célja

a tudás fejlesztését kell, hogy szolgálja.

Plotinosz – Szent Ágoston

Hasonlóságok:

a. Isten mindkettejüknél a mindenség forrás, aki autonóm természettel rendelkezik.

b. Plotinosz és Szt. Ágoston hármas egységet nevez meg saját rendszerében.

Plotinosz: Egy = Atya : Szt. Ágoston

Én = Fiú

Világlélek = Szentlélek

(Plotinosz ezt a hármas rendszert egynek vette monista filozófus módon, nincs

különbség köztük)

Egy = minden lét kezdete; Én = a platoni ideák világának felel meg; Világlélek =

természetfeletti eredetű, de kapcsolatban van az érzéki realitással.)

c. Mindketten elfogadták, hogy a lélek létezik a testtől függetlenül és hogy a

tökéletességet nem feltétlen a tudás által fogjuk elérni, hiszen a hit ennél felsőbbrendű

és csak ezzel tudunk lelki szinten előre haladni, az intelligencia képessége korlátozott.

d. Mindkettő pozitív módon viszonyul az élet negatív oldalához oly értelemben, hogy ez

is a Jó (Isten) elrendezése által jelenik meg. Vagyis nincs ok a félelemre a gonosz

létezése ellenére.

Különbség:

197

Különbség a két elgondolás között abban van, hogy amíg Plotinosz számára Isten egy

passzív, nem cselekvő lény, addig Szent Ágoston szemszögéből Isten egy érző lény, aki

gondoskodik teremtményeiről a gondviselés által.

A Szent Ágostoni filozófiában Isten másféle megközelítése miatt (mint személy) megjelenik a

lélek ábrázolásban az érzelem, az odaadás is megjelenik mint magasabb rendű fogalom,amely

a lélek fő tulajdonsága.

d)Sankara-Platón:

Mindketten úgytartották, hogy az érzékelés –mint tudásszerzési mód-nem vezet el a

tökéletességhez. Ezt mindketten kritizálták,és helyébe az értelem (logika) felsőbbrendűségét

tették.

Az Abszólút Igazságot mindketten személytelen módón fogták fel.

A két filozófus életfilozófiájában is hasonló nézeteket vallott, hiszen mindketten szigorú

erkölcsi szabályokat tartottak, az isteni természet elérésének érdekében.(megszabadulni a

vágyaktól)

Különbségek:

Sankara a szeméjtelen Brahmajyotit határozta meg az élet céljának. Ez a Brahmajyoti az Ő

felfogásában az anyagi világ reciproka pusztán,vagyis mentes minden cselekedettől, vágytól,

tulajdonságtól,értelemtől(a lélek pedig hozzá hasonlatos) A világ kapcsolata a

Brahmajyotival, pedig az, hogy a világ valójában nem létezik-pusztán illúzió-amit benne

tapasztalunk az pedig nem valóságos(a brahmajyoti a valóság a világ annak pusztán egy

„rétege”)

Platón számára az élet legfőbb célja, az IDEÁK(örök,változatlan,szellemi természetü dolgok,

amelyek az anyagi relativitáson túli transzcendentális világban léteznek).

Szerinte ezek a forrásai a megnyilvánult világ valamennyi formájának és ezek az ideák is

rendelkeznek egy Mindenhatónak nevezett teremtővel(aki rendelkezik tulajdonságokkal)

Tehát, amíg Sankara a vivarta-váda felfogás híve, Platón a világot más felfogásban látja , és

máshogy eredezteti(parimána-váda)

Platón Mindenhatója nem mentes ez értelemtől(ellentétben a brahmajyotival) és természete az

intelligens tervezettség méglátása estén megvalósítható.

198

74.) A keresztény filozófia, és teológia kialakulásában az athéni iskola két nagy

klasszikusának Platonnak és Arisztotelésznek nagy szerepe volt. Ismertesd ennek okait

és jellemezd a középkori gondolkodás azon korszakait, amelyekben az említett két

filozófus tanításai váltak!

A SKOLASZTIKA VIRÁGKORA A skolasztikát az arisztotelizmus átvétele, az egyetemek

kialakulása és a kolduló rendek elterjedése virágoztatta fel.

1. Az arisztotelizmus középkori hatástörténete a logikával kezdődik. Boéthius

hagyományozta a középkorra a filozófia és a teológia „eszközét", bár az akkori ismert

Organon csak a Kategóriákról és az Értelmezésről (Peri herméneiasz) szóló írásokat

tartalmazta; Boéthius többi fordítása elveszett. A XII. században fedezik fel újból az

„Organon" másik három könyvét (Analytica, Topica, Sophistica). Ebben az időben kezdik

fordítani Arisztotelész egyéb írásait is, s egyre növekszik közvetlen hatása az európai

gondolkodókra.

Közvetve — az arab-zsidó filozófia révén — eddig is foglalkoztak vele. Az Abasszida

fejedelmek (750-től) bagdadi udvarukba gyűjtötték a szír tudósokat, akik részint görögből,

részint szírből arabra fordították a görög filozófusokat. Mivel e fordítók kivétel nélkül

újplatonikusok voltak, a munkájuk nyomán kialakuló arab filozófia arisztotelészi és

újplatonikus gondolatok ötvöződése. A középkorban Alfarabi (t 950) elsőként különbözteti

meg a létet és a lényeget, a világot — újplatonikusan — emanációval eredezteti. Hasonlóan

gondolkodik az arab filozófus fejedelem, Avicenna (Ibn Szinna 980— 1037) is. Averroés (Ibn

Rosd 1126—1198) — Szent Tamás a „Kommentátorinak nevezi — Arisztotelész

leghűségesebb követője. Az intellectus ágens közös mindenkiben, s csak ez a közös lélek

halhatatlan (averroizmus).

Az arab gondolkodók hatását tükrözi a zsidó filozófia két legjelesebb képviselője Avencebron

(Salamon Ibn Gebirol 1020—1070) és Moses Maimonides (Maimuni f 1204), akit nagyra

becsült Szent Tamás is, teremtéstanában és istenbizonyítékaiban felhasználta Maimonides

gondolatait. A zsidó filozófia központja Toledo, ahol arab és zsidó filozófusok műveit, főként

azonban Arisztotelészt kezdik fordítani latinra — részint a spanyolon keresztül.

Toledói példára kezdenek fordítani Oxfordban. Róbert Grosseteste az eredeti görög

szöveghez nyúl vissza. A fordítások harmadik központja Szicília, ahol a XII. század derekától

199

az eredeti görög szövegből fordítják Arisztotelész műveit latinra. Moerbeke Vilmos a meglevő

fordításokat kijavította s újakat is készített, főként Szent Tamás számára.

Az arisztotelizmus átvétele nem ment súrlódás nélkül. A párizsi egyházmegyei zsinat 1210-

ben kiközösítéssel sújtja Arisztotelész természetfilozófiai művének olvasóit. Courcon Róbert

pápai követ 1215-ben a Metaphysicára is kiterjeszti a tilalmat. IX. Gergely 1228-ban

figyelmezteti a párizsi egyetem teológusait e filozófia veszélyeire, 1231-ben kiterjeszti a

tilalmat Toulouse-ra. Az egyetemeken nem sokat törődnek azonban a tilalmakkal —

Párizsban elsőként Róbert Grosseteste tanítványa, Roger Bacon hágja át a tilalmat, s a sza-

bad művészetek fakultása ezzel túlnő eddigi előkészítő jellegén. Brabanti Siger — e fakultás

képviselőjeként — szította az averroista viták tüzét. Tempier püspök 1270-ben és 1277-ben

elítélte Sigert és Aquinói Szent Tamást; őt főként a filozófia és a teológia szétválasztásáért, s a

metafizika önállósításáért. Canterbury dominikánus érseke Róbert Kilwardby hivatalosan

elveti Tamás több tételét. E tilalmak és kiközösítések lassan feledésbe merülnek anélkül, hogy

valaha is visszavonták volna őket. A domonkos rend nagykáptalanja már a XII. században a

rend doktorává avatja Tamást, s Arisztotelészt illetően 1366-ban már a pápai legátus követeli a

licenciához a szabad művészetek fakultásán Arisztotelész összes műveinek tanulmányozását.

2. Nagyot lendített a skolasztikán az egyetemek kialakulása. Az első egyetem a Szajna

szigeten működő városi iskolák egyesülése: „nos universitas magistrorum et

scholarium" írják 1221-ben a párizsi magiszterek. A párizsi universitas négy nemzetre

vagy fakultásra (nationes velfacultates) tagolódott: franciákra, pikárdokra, normanokra

és alemánokra (angolok, németek, magyarok, csehek, lengyelek, skandinávok). A

bécsi egyetem négy fakultása 1365-ben: az osztrák, a német, a cseh és a magyar

nemzet. Az egyetem eredetileg a tanárok és hallgatók privilégiumokkal védett közös

testülete, s csak később jelenti a stúdium generale-t. A stúdium generálé elvégzésével

nyert fokozatot (licentia ubique docendi) mindenütt elismerték. Az egyetem legfőbb

tisztségviselőjét, a cancellariust a püspök nevezte ki, a rektort a nemzetek képviselői

választották. Párizsban a magiszterek, Bolognában a hallgatók választották a rektort és

a tanárokat. A stúdium generálé négy fakultása: artium (bölcselet), teológia, egyházjog

és orvostudomány.

3. A bölcselet fejlődését mozdították elő a kolduló rendek is. Leghíresebb rendi iskoláik

Oxfordban, Rómában, Nápolyban és Kölnben voltak. Bonaventura és Szent Tamás a

200

párizsi egyetemen is tanítottak. A ferencesek inkább az ágostoni-platonikus

hagyományt ápolták, a domonkosok Arisztotelész eszméit terjesztették

A patrisztika

A patrisztika az egyházatyák (pater ecclesiae) által képviselt kor a Kr.u.I-VIII.sz.közt. Három

periódusra osztható: 1) Kb.200-ig tartó idõszak az apologeták [apologeomai (g.) = valakinek a

védelmében beszélni], azaz a hitvédõk kora. Az apostolokat és a páli fordulatot követõ

idõszak legfõbb feladata a pogányok és a gnosztikusok elleni küzdelem, valamint a Szentírás

által bizonyítható teológiai érvelés megteremtése. A görög filozófia és a hellenisztikus

terminológia felhasználásával igyekeztek az apologeták a keresztény tanítás értelmét felfedni.

A pogányok (fõként a császárkultusz) elleni küzdelem során egyesek még a vértanúságot is

vállalták, mint például Justinus mártír (100-166), s e korszakban bizonygatta a hitnek az

ésszel szembeni prioritását Tertullianus (160-222). Tertullianus paradoxonra épülõ hitvallása:

Credo, qua absurdum est (Hiszem ,mert képtelenség.) nem csak a teológiai, hanem a

tudományos és a filozófiai gondolkodást is jelentõsen befolyásolta. A pogányok

racionalisztikus magyarázatai, a gnosztikusok dualisztikus világmagyarázatai (Isten és az

anyagi világ ellentéte és küzdelme során Krisztus közölte a beavatottakkal az igaz tanítást, a

gnózist, s ezáltal a beavatottak feladata, hogy Istent hozzásegítsék a gyõzelemhez) egyaránt

arra sarkalták a keresztény gondolkodókat, hogy egységesítsék a tanaikat. A hit terjesztése

során ugyanis többféle, akár egymástól igen távoli hitmagyarázat terjedt el, s ez a hívõk

körében a keresztény vallás devalválódását is eredményezhette.(A római állam is értetlenül

szemlélte a IV.sz-tól a kereszténységen belül végbemenõ polarizálódást.)

2) (kb. 200-450): a hittételek (dogmák) kialakulásának és rendszerezésének kora. Ennek során

egyre élesebben vetõdött fel az a kérdés, hogy milyen viszonyban áll a hit és a tudás. E kettõ

harmónikus egységét vallotta a korszak egyik legjelesebb gondolkodója, a "nyugat tanítója",

Szent Ágoston (354-430), de ebben a korszakban tevékenykedett Alexandriai Kelemen (180-

216), Nagy Szent Gergely (325-394) és Origenész (185-253) is, akik vagy a hitnek vagy a

tudásnak tulajdonították az elsõdleges szerepet. A hittételeket az egyetemes zsinatokon

fogadták el (az 1. egyetemes zsinat 325-ben Niceában volt, ahol kimondták az 1. dogmát:

Jézus Isten fia, s a Fiú egylényegû az Atyával), s itt döntöttek arról is, hogy mely vallási

201

iratokat fogadják el igaznak (kanonizálás), s melyeket az igaz hittel ellentétesnek, azaz

apokrifnak. Ebben a periódusban válik a kereszténység a Római birodalomban államvallássá,

s ekkor nyilvánítják eretneknek az 1.dogmát elutasító arianusokat és donatistákat stb.

3) A harmadik periódus (kb. 450-800) a dogmák részletes kidolgozásának, aprólékos

értelmezésének a kora

75.)Mit jelent a „via negativa” kifejezés?Sorolj fel párhuzamokat a védikus filozófia hat

rendszerével kapcsolatban tanultak, és a kifejezésben említett gondolkodói magatartás

között!

1.: …abból kiindulva, hogy az Istennel kapcsolatos tapasztalataink

töredékesek,tökéletlenek,fogalmaink pedig alkalmatlanok az isteni lények megragadására,arra

az elgondolásra jutnak,hogy Istent csak negatív állítások útján közelíthetjük meg:azt

mondhatjuk el róla,hogy mi nem.Ez az istenismeret egyik útja,a via negatíva , ennek a

megközelítésnek az eredménye pedig az egyre letisztultabb,egyre elvontabb istenfogalom.

2.) A gondolkodói magatartás:

A”via negetíva” képviselői szinte minden esetben, az intelektust(logika) szerepét

hangsúlyozzák az Abszolút Igazság megértésében. Számukra a hit alapján való fejlődés nem

lehetséges.

202

Ezen filozófia hívei a védikus „neti-neti”(ez nem az) ismeretszerzést használták a tudásban

való előrejutáshoz.

Elemzésük szerteágazó-az anyagi világot illetően- de a lelki szubsztanciákról pozitív

értelemben nem mondanak semmit.

Az ilyen filozófusok elutasítják a lelki érzelmek létezését(ha egyáltalán beszélnek róla).

Az ilyen gondolkodók, a lelket, Istent,csak személytelen fogalomként tudják felfogni, hiszen

az intellektus hatalma nem terjed ki a személyes istenfelfogásig.

Számukra a tudás útja az, hogy elemzik az anyag tulajdonságait és annak ellentétét gondolják

a lelki tulajdonságoknak.

A védikus írások ezt a módszert elismerik mint kezdeti módszert alelki megvalósítás útján.

De kijelentik, hogy a tökénletességig ez nem vezet el, mivel az inteligencia képessége

korlátozott. A teljes igazság megismeréséshez (személyes Istenkép) az alázat és az isteni kegy

szükséges.

4. ) Kapcsolat a védikus rendszerrel :

A védikus nézetnek négy fő ismeretszerzési módszere van :

- Logika

- Pratyaksa

-Anumána

-Sabda

A sabda a legfontosabb –mind közül- a többi csak ezt segíi , hogy megszabaduljunk az anyagi

ragaszkodásoktól szennyetődésektől. Tehát a sabdán kívül a többi nem cél hanem eszköz ami

segíti azt.

Srila Vyasadeva kritizálta az ezt a módszert(logika,anumána,pratyaksa) alkalmazó darsanákat

,hiszen Ő szintén a sabdát tette meg a lelkitudás egyetlen és tökéletes útjának.

Sajnos a sad-drsana képviselői-habár vannak értékes gondolataik- nem alkalmasak arra , hogy

tiszta képet adjanak arról,mi az Abszolút Igazság valódi arca. Analítikus tanulmányozásaik

során a lelki golgoknak pusztán a negatív oldalát tudják megvalósítani, az anyagi energia

kettősséget rejtő természetével együtt.

203

Ezek a darsanák szintén az intelligencia(logika) felsőbbrendűségét hangsúlyozzák. Még a

sabdát is ennek vetik alá, ami magakadályozza őket abban, hogy eljussanak a Védák által

megadott lelki helyzetbe.

Ezek a nézetek az anyagi világon belüli tapasztalatokat, érzékeléseket vetik alá az

intelligencia értékelésének,megismerésének,de nem fogadják el a Védák véleményét ezzel

kapcsolatban(főleg Kanáda,Gautama,Kapila dolgozik ezzel a módszerrel és elutasítják a

védák médiumi szerepét).

Talán kivétel ezalól Ptanjali yoga-sutrája, amelyben az elfogadás (sabda) megjelenki azáltal

hogy a paramátma formával rendelkezik és ezt nem lehet kezdetben az inteligenciával

megtapasztalni, hanem el kell fogadnia védák erre vonatkozó meghatározásást.

Mind a nyáya mind a vaisésika és a sankhya rendszer sőt az advaita darshana (máyáváda),

ennek a rendszernek köszönhetően az Abszolút Igazságról személytelen nézeteket vall.

A rossz megismerési folyamat miatt – Srila Vyásadeva szerint- ezen filozófiák

végkövetkeztetései hamisak.

Számukra végső felszabadulás a cél, ami az anyagi jellemzőktől (boldogság-szenvedés

vágyak ) való megszabadulást jelenti a Srimad Bhagavatam (1.2.11)szerint a lelki

megvalósítás itt nem állhat meg.

Példák:

Gautama: Beszél arról, hogy a lélek szenvedése a tudatlanságnak köszönhető.A tudatlanság

forrása a tárgyak hejtelen értékeléséből fakad és csak ezekkel való –anyagi elemekkel-

kapcsolata során rendelkezik tapasztalatokkal.Fő tulajdonságai a léleknek az örökkévalóság,

tudatosság (az anyagból következtetve mindezt).

Elhagyva a testet a lélek a nyáya filozófia szerint nem tudni hova kerül illetve mi történik

vele.

Tehát a nyáya rendszer nem képes átfogó teljes képet adni arról, hogy mia valóság. Az

életben és a halál után.

Sőt Isten és a világ kapcsolatát is ellentmondásosan magyarázza:

-egyes kijelentéseiben világossá teszi hogy Isten a világ ható oka (teremtője és

fentartója), aki az atomok által hozta létre a világot.

-Más helyen az atomkat tartja a világ ható okának

Tehát ellentmondásos ami jellemző a vianegatíva filozófia képviselőinek magyarázataira.

204

A nyáya és a vaisésika rendszeréhez hasonlóan a sankhya filozófia is a szenvedéstől való

megszabadulásban adja meg az élet célját.

A lélek (purusa) felismeri a prakritit eléri a szenvedésektől való állapotot , felszabadul, hogy

utána mi történik vele azt nem tudja megmagyarázni (tökéletlen tudás rendszer)

Védikus - Bhágavata-tattva

Documents

Transcript of Védikus - Bhágavata-tattva