340

;! > l

Központi szállitási rakhely a „gólyához" czimzett gyógyszertár Bécsben.Figyelmeztetés. Tapasitalván, h gy a Seiülitz-porok szóról szóra az enyéim után nyomtatott, söt a közönség ámítása

»égett hamisitott nésaláirásommal ellátott0 használati utasitványokkal adatnak el, s e végett a külsö alak hasonlatosságánál fo»vasaját gyártmányommal könnyen felcserélte hétnek; eiren hamisitványok megvételétől mindenkit azon megjegyzéssel óvok, miszerint„az általam készitett Seidlitz-por uilndten katnlyája megkülönböztetésül hasonló készftinényeMől saját iparjegyem é*aláírásommal van ellátva; és minden egyes adag fehér papir-burkolatán tamerjelfll Tlznyomásban „MoH'» SeidINtPnlver" látható."

Ára egy bepecsételt eredeti katnlyának 1 ft. 25 kr. — Használati utasitás minden nyelven.K porok, íendkivüli s a legkülönbözőbb esetekben bebizonyult gyógyhatásúk által minden eddig ismert házi-szerek között

tagadhatatlanul az első helyet foglalják el; — mint azt sok ezer, a nagy császári birodalom minden részeiből került 3 kezeinknéllevő hálairatok a legrészletesebben tanusit ják, hogy u porok rögzfitt szorulásoknál, einészihetetlenségnél és gyomorhévnél;továbbá görcsök, vese- ea ideges bajokban, szivdobogasnál, idegesség okozta főfájásnál, vér-todnlasnal, esúzos fogfajda-lemnál, végül bysterlára, búkórra és hazamos hányásra hajlamnál stb., a legjobb sikerrel alkalmaztattak, s a legtartósbgyógyhatóst eredményezték. — Az ez értelembeni igenis kiterjedt levelezés számos bizonyitványt tartalmaz oly betegek részéről,kik, miután nálok minden, gyakran aüopathikus és hydropathikus gyógymód eredménytelenül kimerittetett, ex egyszerü házi szerhezfolyamodtak, és ebben rongált egészségűknek helyreállitására oly soká eredménytelenül keresett gvógyszert meglelek — Ez elismerö-iratok szerzői között a társadalomnak csaknem minden osztályai, u, m. munkások, tanitók, kereskedők, iparosok, müvészek, mezei-gazdák, tanárok és hivatalnokok, sót gyógyszerésiek és orvosok, valamint mindkét nembeli oly egyének is képviselvék, kiknekezelött még a leghirhedtebb gyógyforrások sem okoztak legkisebb könnyebbüléet, és kiknek egészségük csupán tsak a Seidliti-poroknak jendes használata által állittatott helyre.

mr A főraktár létezik : ~WTÖRÖK JÓ1SÜF gyógyszerész urnál, király-utcza 7-ik szám alatt.STEINBACH JÓZSKF ur kereskedésében, gránátos-utczában.

Ezen czégek alatt szintén megrendelhető: ' '

a norvégiai „ B e r g e n " városból való valódi Dorsch-májhalzsifcolaj is.Ára egy nagyobb üvegnek 1 ft. 80 kr, egy kisebbnek 1 ft. a. é.

Az üvegcsék el vannak látva védmárkommal és kimeritő használati utasítással. — Ez az egyetlen faj, mely minden töltéselőtt vegytanüag megvizsgáltatik és czinkupakkal elzárt üvegekben küldetik el. — Ezen legtisztább és leghatályosb májhalzsir-faj aDorsch-halaknak leggondosabb egybegyűjtése és kiválogatása által van megnyerve, és egyátalában semmi vegytani kezelés alá nemvonatott, hanem a bepecsételt üvegekben levő folyadék egészen épen és azon állapotban van, miként az közvetlenül atermészet által nynjtatott. — E valódi Dorsch-májhalzsir-olaj Európának minden orvosi tekintélye által mint legjelesb gyógyszera mell- és tudd-bajokban. «erophulns és rachitis, köszvény és esúz, Idült bőrkiütés, szemgyuladás, ideg- és több másbajokban alkalmaztatik. _ _ _

A gyógyszerész B e c s b e n ,A » 9 „ " - - - - - -295(50—50) gygy ,„zum Storch", Tuchlauben.

Dr. Paulison

köszvénygyapotjagyógy- és óvszer a köszvény- s csuzos bán-talmak minden nemei ellen, ugymint : arcz-,mell-, torok- s fogfájás ellen, fej-, kéz- éstérd-köszvény, nyilalás, tagszaggatás, derékés ágyék stb. fájdalmak ellen.

Egy csomag ára, használati utasítással ésbizonyítványokkal együtt 1 ft. a. é. Fél cso-magé 50 kr. Postán küldve 20 krral több.

Kapható Pesten : TÖRÖK JOZSEFgyógyszerésznél a király-utczában 7. sz. a., sBudán : Ta ub Vilmosnál, Tabán, szarvas-tér 613-ik sz. a. 616(6—11)Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatalá-ban megjelentek, s általa minden hiteleskönyvárusnál, P e s t e n : Hartleben éstársa, B u d á n : Nágel és Wischán-nál

kaphatók:

GRIMAULT és TÁRSAgyógyszerészek

növény- matico - íniectióias matico-tokocskai

P á r i s b a n , 1, r u e d e 3a F e u i l l a d e .Ezen legujabb gyógyitó szer. mely a gonorhőek gyors és sikeres gyógyítására,

anélkül, hogy stricturákat, vagy a belsö részekben gyuladásokat okozna, a matico-peruifaleveleiből van készitve. Dr. Kicord s a párisi orvosok legnagyobb része, mióta ezengyógyitó-szer feltaláltatott, minden egyéb ilynemü szereket mellőznek. A belövelés abetegség közvetlen kezdetével alkalmaztatik, a tokocskák minden rögzött s elévültesetekben, melyek a copahű s kubébamag s más egyéb érczes alapokra készitett belövelé-sekre távozni nöm akartak, vétetnek használatba. — Raktárak : Németország neve-zetesb városai minden gyógyszertárában.

C F " Magyarországra nézve a főraktár létezik P e s t e n : TÖRÖK JOZSEFgyógyszerésznél a király-utczában 7-ik sz. a. 656 (7—24)

Megjelentek, s minden hiteles könyvárus.nál, P e s t e n : Stolp K. Oskar, Budán:

Nágel és Wischán-nál kaphatók:

IRÁLYTAN.Különös tekintettel #

a műegyetemi, kereskedelmi és reál-tanodái ifjuság szükségleteire,

a legtekintélyesebb

bel- és külföldi munkák nyomán.1IACHIK JOZSEF,

a budai k. József-műegyetem, a magyarnyelv s irodalom tanára.

Első füzet : Átalános s különös rész.8-rét. (208 lap.)]

Borítékba fűzve 60 kr. ausztr. érték.

• Gyakorlati

franczia nyelvtan.Útmutatás

a franczia nyelv rövid idő alatti könnyüés alapos megtanulására.

Irta

TIPHAY JÁNOS.Két folyam. 8-rét. (248 lap.) Keményen

kötve 1 forint a. é.

CSŐDgazdászati tanári állomásra.

A kis-kun-halasi helv. hitv. egyház ke-belében megürült real-gazdászati tanszékbetöltésére ezennel csőd nyittatik.

A tanári fizetés 550 a. 6. ft. készpénz, —ezentul jövedelműi nyerendi a város köz-vetlen szomszédságában fekvő, s 1600 Dölével számitott 42 hold föld-terület (melyegyszersmind a gazdászat gyakorlati teréülszolgáland) tiszta jövedelmének 50 %-jét,— az elválasztott tanár magát 3 évre köte-lezi, s csak annak letelte után féléves elő-leges felmondás után hagyhatja el tanáriállomását.

A tanár kötelessége, növendékeit az el-méleti és gyakorlati gazdászat s azzal érint-kező egyéb real-tudományok elemeiben ok-tatni, s a 42 hold földterületen a gyakorlatigazdászatot berendezni és vezetni.

Pályázni óhajtók elméleti és gyakorlatiszakképzettségekről szóló bizonyítványok-kal fölszerelt folyamodványoknak a kis-kun-halasi helv. hitv.egyháztanácshoz folyóévi szeptember hó I-jére leendő beküldé-sére kéretnek fel.

Végre az elválasztott tanár állomásátfolyó évi oktober hó l-ig elfoglalni, s ta-nári működését azon napon megkezdeni tar-tozand.

Kelt Kis-Kun-Halason az 1864-dik évijulius hó 81-én megtartott helv. hitv. egy-ház-tanács-ülésből.

727 (2-3)Kovács Imre,

egyházi r. jegyző.

737 (1-6)Mindennemü

divatáruk, bútorszövetek,szőnyegek- és fügyönyökfcél

dusan berendezett raktárunkat, ugyszintén nagy választékban levö bel- és külföldi

papir- kárpitokat < Tapeten >ajánljuk g y á r i á r a k o n a tisztelt czimü közönség figyelmébe.

Pesten, hécsi-uícza 2-ik sz, a.

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetem-uteza 4. szám alatt Peston 1864.

í

Pest, augusztus 21-én 1864.

^ Előfizetési föltételek 1864-dik évrea Vasárnapi Ujság és Politikai Ujdonság** együtt: Egész évre ̂ ft F é ^ v r e 5 "

*C8npan Vasárnapi Ujság : Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. - Csupán PolitikaiÚjdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft.

Hirdetési diiak a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. novem-K , . K ^ H ™ TVV ntóvfzw hasábzott petit sor ára, vagy annak helye, egyszeri igtatasnal 10 krbajber l-töl kezdve ^gy, n*Wt?'L'~£, a k f k r b a 8zam ttatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk szá-^ T T t ' ^ a k Stó^^'r£™nSlín7Haa-.».íeIn é. Voglcr. - M. Frankfurt-™&»h '^.^Xeiie^Xe«w™6nyvlereskedé.ei Bécsben : Oppelik Alajos, - és Pesten : a ker-£Ts" ga"d°á™ a ÓgynSksfg is. JoTseftér, 14. sz! a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás ntán 30 ujkr.

E név irodalmunkban, különösen az ol-Vasó közönség legifjabb nemzedéke, a tanulóifjuság elött, ismert, jó hangzásu név. Minttöbb derék iskolai tankönyv szerzője, hasz-nos szolgálatokat tett nemcsak átalában ahazai müveltségnek és tudományosság terje-désének, hanem egyszersmind diszére válikazon szerzetnek, melynek a férfiu egyiktisztelt és szeretett tagja. Laky Demeter —a kiről szólunk — a premontrei szerzet ke-belében él és munkálódik. S valóban örven-detes tapasztalat (mire pedig oly gyakranakad alkalom), látni, hogy az előkelőbb ma-gyar szerzetek tagjai mind haza-fiui érzület, mind tudományosirány és buzgalom tekintetében •hiven felfogják hivatásukat s aszomszéd tartományok zárdáinépével teljes ellentétben, a tu-domány mai szinvonalára emel-kedve, a felvilágosodás és haza-fiui érzelmek apostolai gyanántszerepelnek. Óhajtjuk, hogy ezsoha se legyen máskép, sőt hogye részben napról napra kedve-zőbb tényeket jegyezhessünk fel.

Laky Demeter született Keszt-helyen, Zalamegyében 1818-dikév deczember 2ő-én. Iskoláit szü-lővárosában kezdvén, miutánSzombathelyen, Vasmegye főhe-lyén, a bölcsészetieket szép si-kerrel bevégezte, 1838. septem-ber 20-án a premontrei szerzetbelépett. A szelid lelkü kispap ittmindenki szeretetét megnyervén,kitünő előhaladása mellett e köl-tészettel is kezdé foglalkoznis Milton „Paradise Lost" (Elve-szett paradicsom) czimü költőimüvét forditá le ötös jambusok-ban, de ezen müve, noha CzuczorGergely az akkori „Koszorúban"kiadásra^ ajánlá, irodalmunk ká-rára máig sem jelent meg.

1842-ben mártius 27-dikénpappá szenteltetvén, Szombat-helyen a szerzet gymnáziumában háromévig tanított. — 1847-ben „Költészet rend-szere" czimü müvel lépett fel, a mely-ben a spanyol, portugál és olasz költé-szetben divatozó különféle versnemeket is-mei tette meg. Majd Keszthelyre neveztet-vén ki tanárrá, itt találta az 1848-ki mozga-

L a k y D e m e t e r .lom, melynek szebb napjait s utókeserveitLaky Demeter is bő mértékben Ízlelte. —1854-ig müködése rendes teréről le levénszoritva, zajtalan magányban élt tudomá-nyos foglalkozásainak, abban keresve élvetés szórakozást, kárpótlásul az idök megválto-zott járásáért. Ez idő alatt majdnem vala-mennyi nyugat-európai nyelvet sajátjávátette s leforditotta a nagy angol történetirónakGibbonnak „The History of the decline andfali of the román empire" (A római biroda-lom hanyatlása s bukása) nagyszerü és terje-delmes munkáját, mely sajnos, hogy máig is

LAKY D E M E T E R .

kéziratban hever s kiadói pártfogóra vár.1854-ben számos tanár felhívására „Irály-rendszer'1 czimü ismert müvét adta ki.

Noha mint prépostsági titkárnak, nagyob-bára a rend ügyei veszik idejét igénybe,mégis a „Magyar Eneyclopaedia" számárakidolgozta a csornai prépoatság történe-

tét. 1862-ben gymnaziumi használatra irta„Irály és költész et"-t&n czimü tankönyvét,mely már eddig két kiadást ért, valamint a„Magyar nyelv és irodalom története" czimümüve is, melyet a Szent István-társulat föl-hívása folytán irt s felsőbb helyen iskolaihasználatra ki is tüzetett.

Legujabban „Ekesszólástan" czimü mun-kája jelent meg gymnaziumi használatra,mely ez év nyarán hagyta el a sajtót.

1858-tól fogva Csornán, Sopronmegyé-ben mint prépostsági titoknok és házfel-ügyelő müködik. A jelenlegi csornai prépost

mint tudjuk, Simon Vincze, ki-nek arczképét e lapok nem ré-gen közölték. — Az ö szakértő,buzgó törekvéseinek köszön-hetni, hogy e derék szerzet szel-lemi és anyagi ügyei virágzás-nak indulnak s tagjainak ha-tása a haza közérdekeivel is jó-tékony öszhangzásban marad.Tagadhatlan, hogy a lelkes pré-post hü és buzgó munkatársattalált ez időszerinti titkárjában,Laky Demeterben.

Többi között az ö közös in-tézkedéseik egyik eredménye azis, hogy a szerzet névtárát (sche-matismus) magyarul adja ki, mihazánkban a katholikus egyházirendnél nagy ritkaság.

Laky Demeter most legszebbférfi korát éli s nagy szorgalma,ereje és tevékenysége, melyet ed-dig bebizonyított, méltán jogositfel arra, hogy irodalmunk érde-kében töle még sokat várjunks benne különösen a magyarnyelv fejlődésének és terjedé-sének egyik főbajnokát tisztel-hessük.

Irói munkássága, mint meg-jelent könyvei tanusítják, legin-kább a magyar irodalomtörténetés rhetorika terét foglalja el. Etér egyike a fáradságosabbaknak;

8 nemcsak kitürö szorgalmat s kutató szel-i . „ , : . „ j — u r „ i „ + + ;+XQ>»Q+Í V4.nes-a iieiu^BO"*- "•• — — b

lemet, hanem mindenekfelett ítészeti _ xséget'és átszürödött, higgadt izlést is veszigénybe. Kevés munkása is akad e mezőnek8 annálinkább óhajtjuk, hogy Laky Deme-ter müveiben a fentebbi tulajdonoknak mi-nél örvendetesebb nyomaira j-'IÁU""y

34-ik szám Tizenegyedik évfolyam.

A ka

tuly

ák a

z it

t la

that

éi»

hiv

atal

osan

let

ett

véd-

jegy

ekke

l vo

nunk

ell

átva

.

Kit

ünte

tve

juta

lom

cinl

ék-

pénz

zel a

pár

isi

vilá

gkiá

llí-

tásb

an 1

8i5-

!k

évró

l.

• • T

ll ( t ll 0 ll.(1849.)

Messze tőlem, dőre földi gondok!E küszöbnek kívüle maradtok;Szent e hely, kicsiny világom ez, —Messze tervek, szomja hir- s aranynakHelyt bizonynyal ottan nem találnak,A hol üdvöt a jelen szerez.

Ott kinn oly haszontalan csatázok,Mindeneknek az utjában állok, —Itt teremtek, alkotok magam, —S látva, milyen jól tenyész körülemMinden, bennem él — és veszne vélem, -Istenülve élek boldogan. —

Itt virágim gazdagon feeelnekS áldozatként illatot lehelnek,A miért hogy híven ápolom, —Ott a fácskák, melyeket neveltem,Játszi árnyat vonva már felettem —Állanak gyümölcsben gazdagon.

És madárkák jőnek messze földrőlMenten itten álnok üldözéstől,Hogy dalok közt nyugton költsenek;Szebben fénylik a napnak sugara,Lágyabb a szellőnek suttogásaTelkemen, hogy lakja szeretet. —

Ott a kis ház, ajtajában állva .»Vár a kedves ölelő karábaÉs szemében tiszta érzelem, —Mint virág él illatot lehelni,O szeret, mert kell neki szeretniEs nem tudna élni nélkülem. —

S ha körülfon, mintegy báj-gyürüvelHó karokkal, forró lágy kebellel,E szent körbe nem fér semmi gond;Messze zúg el a hálátlan élet,Hir, kajánság, megcsalt szenvedélyek —Hangja elhal mig hozzánk beront.

•Oh csak egy van, a mi még érhetne,Hogyha a sors jókor eltemetne, . * •Irigyelve boldog létemet, —S nézek gyermekemre nőm karában*Benne egy megifjodott világ vanS nem félek, hogy a sír eltemet. —

Ö csatáz és lelkesül helyettem; #

Nem kidőlt fa, hulló csillag éltemEmlék nélkül, mely hiába vesz.

.És a nő, ki csókolt életembenHalhatatlanit majd gyermekében,Síromon meg gyász könyüje lesz. —

Oh de el . . . el a ház küszöbéről!!Csípős őszi szél fú a hegyekről,Föl van szitva kandallónk tüze, —Es körüle nehány jó barát vár,Pipa-füsttel, tajtékzó pohárnál,Majd feledve lesz az ősz szele. —

S ha koczogtat olykor ablakunkra,Uj hasábot hányunk a zearátraEs regélünk rég történteket :Hű szerelmet, bút, tündérvilágot,Pajzán tréfát, óriási harczot,Melyben egy nagy nemzet vérezett. *

Nőin is ott ül, kis fiu ölében,Kis fa-kardot forgatván kezében,Anyja lopva könyeket töröl, —Oh a boldogság itt mind valódiÉs könyiit csak költészet fakaszt ki,Mult idők történeteiből. Madách Imre.

342

'fi

Egy birodalom végóráiból.(Párisi kép aas 1848 évből.)

(FolyUtái.)

A boszuló Nemezis komoly méltóságothord homlokán, de ajkain éles gúnymosolyjátszadoz. E gúnyos vonás 1848 febr. 24-énnagyon szembetűnő volt, s a boszu isten-nője a lenézés mosolyával vette ki a polgár-király kezéböl a kormánybotot, hogy ketté-törve dobja lábaihoz. Az Egalité fiánaktrónra lépése 1830-ban a ravaszság és kép-mutatás müvé volt. 8 mostani bukása épenillő volt akkori emelkedéséhez, mert fe-jedelem ritkán, vagy sohasem vesztette eltrónját oly csúfosan, mint itt történt.

A csapatoktól sikertelen visszatérve,Lajos Fülöp testben, lélekben szánandó ki-merültségben ült szobája támlásszékén, azablakon át minden gondolat nélkül bámulvaa leveletlen fákat. Két fia s Thiers, Remusatés Duvergier állott mellette. A terembensiri csend volt, melyet végre Rheiins érke-zése szakasztott meg, a ki Thierst kihivatá.A nagy ujság, melyet Thiers titkára ajkai-ról hallott, az volt, hogy ,,a király leköszö-nése az egyetlen mód, mely által a trón azOrleansi ház részére még megtartható!"

Erre Montpensier herczeg ezt jegyeztemeg : „Tegnap óta egyik engedményt amásik után megadtuk, a nélkül, hogy vala-mit használt volna. Ki kezeskedik, hogy evégső engedmény is sikerhez vezet?"

De feleletet nem kapott.„Mint vélekednek önök?" kérdek a her-

czegek Thiers, Remusat és Duvergier-től.„A leköszönés," szólt Thiers, „talán még

utolsó menedék volna."„A dolgok állásáról értesitnünk kell a

királyt. Menjünk, uraim!" szólt Nemoursherczeg. De mielött a király termébe lépettvolna, visszafordulva halkan mondá: „A ki-rály lemondása kormányzóság kinevezé-sét teszi szükségessé kiskoru unokaöcséma Párisi gróf részére. De a jelen körülmé-nyek közt csak sógorném, Helena, Orleansiherczegnö kormányzóságáról lehet szó,nemde?" *•

— Nemes szavak, melyeket csak sajátnépszerűtlenségének érzete adott a herczegszájába, a kit törvény szerint a kormányilletett volna. £*£•

A székében félhalott gyroánt ülő királytmegpillantva, mindegyik vonakodott szó-lani.

Végre Thiers törte meg a csendet, óva-tosan magyarázgatván a leköszönés szük-ségét, a nélkül, hogy e keserü szót emlitettevolna. A király megértette, de nem válaszolt.

Majd Nemours herczeg szólt : „Azonesetre, ha a király a lemondást szükséges-nek tartaná, én részemről a kormányrólazonnal előre leköszönök."

Tovább nem lehetett hallgatni. Lajo3Fülöp nagy erőködéssel összeszedvén ma-gát, igy szólt : ,,Azt hiszi ön, hogy lemon-dásom által unokám részére a trónt bizto-sitom?"

„Az kétséges, felség."„Hát mit tanácsol ön?"„A mi ily esetben teendő, azt a király

csak maga es családja körében intézheti el."Lajos Fülöp erre öltöző-termébe vonult, scsaládja tagjait oda hivatá.

A családi gyülés alatt Lamoriciéretábornok is megérkezett, s szintén azon hirthozta, hogy a győzelmesen előhaladó fölke-lés legalább is a király leköszönését kivánja,s hogy nincs veszteni való percz, ha csakmeg nem akarják kisérteni a harczot, melya Palais-Royal-téren közel fekvő d'Eau kas-télynál a fölállított katonaság s a nép közöttkitörőben van, s mely könnyen az 1792aug. 10-ki események ismétléséhez vezetne.

Minthogy a jelenlevök elött ez nagyonlehetségesnek és már-már fenyegetőnek lát-szott, a királyi család körében tanácsko-zás folyt, melynek részletei mind e napigtitkok maradtak. De nagyon valószinüneklátszik, hogy a királyné saját erélyéből,mely a hatalom megtartásához a legnagyobbszívóssággal ragaszkodott, férjébe is át tu-dott valamit Önteni. A királyon ugyanis, amint fia Nemours kiséretében kilépett, többerő és szilárdság látszott.

„Nos, tábornok, mi ujság ?•'„Felség, én a nemzetőrség parancsnoka

vagyok, de nincs kinek parancsolnom. Azadott reformok alapján a fölkelést csillapí-

tani, minden fáradozásom hasztalan volt.Már ez nem elég, most valami egyebet iskivánnak . . ."

„Az én lemondásomat; de minthogy aztcsak életemmel adom oda, megkapni nemfogják!"

„Ugy tehát induljunk,"mondá a herczeg.„Igen, induljunk," viszonzá a tábornok;

,,de kivel, mivel?"S kevés idö mulva már nem arról volt

szó, hogy miként kelljen a zendülésnek ut-ját állani, hanem hogy mikép lehessen előlemenekülni. A Tuileriák már is a rémület,zavar és fejetlenség képét mutatták. Ajtókés kapuk tárva álltak, az ajtónállók nemtilták meg a bemenetelt a részvevők és kí-váncsiak elött. Tábornokok, tisztek, állam-férfiak, hirlapirók, ismerősök és ismeret-lenek szabadon jártak, s a ki akarta és te-hette, összebarangolhatta a királyi terme-ket. Csak azon szobák környékén volt mégnémi rend. a hol a király és családja tar-tózkodott.

De nemsokára a növekvő ár ez utóbbigátakat is, melyekkel a fejedelem magát,,körülvette, majd velök a trón birtokosát svégre magát a trónt is elsodorta.

Az idö dél felé járt. Lajos Fülöp pillanat-nyi fölhevülése után szokott lankadtságábavisszaesve ült az ablak melletti támlásszékenszobájában, Thiers, Remusat, Duvergier,Beaumont, Lasteyrie s mások társaságában.Montpensier herczeg Cremieuxt, a szélsőbaloldal egyik követét vezeté be hozzá, a kitávolról sem sejté, hogy neve a köztársaságiideiglenes kormány jegyzékén áll. „Mégsemmi sincs — ugymond ez, — vagy legalábbnincs minden elveszve. A nép a választásireform megadásával a kamara szétoszla-tásával, s a baloldal tagjaiból álló miniszte-rium kinevezésével lecsöndesithetö. De a miThiers urnak a miniszteriumba lett fölvéte-lét illeti, sajnálattal kell kimondanom, a népelőtt nagyon gyanusnak látszik."

A kis ember, a ki titkon örült, hogy emondhatni siralmas állapotból szépen me-nekülhet, azonnal a királyhoz fordult, mond-ván : „Felség, én kész vagyok e perczbenvisszalépni."

„De ki legyen az ön véleménye szerintminiszterelnök, Cremieux ur?"

, Odilon Barrot, azon meghatalmazással,hogy a legszélső baloldal soraiból választ-hassa társait."

„Jó, tehát legyen. Hivassák önök Faint,hogy a tudósitást elkészítse."

„Megengedi felséged, hogy még egymegjegyzést tegyek?"

„Szóljon."„Felség, a ki önnek azt tanácsolta, hogy

Bugeaudra ruházza a főparancsnokságot,valóban a legroszabbat tanácsolta."

„Kit javasolna ön Bugeaud helyére t"„Gérard tábornagyot."„Legyen."Cremieux távozott, a nyert engedmé-

nyeket tudtul adandó, midőn a király némigúnynyal jegyzé meg: „Ej ej, kedves Thiers,ugy látszik, ön is épen oly népszerütlen,mint én."

Fáin megírta a rendeletet, Trézel tábor-nok, a Guizot-miniszteriumnak a Tuileriák-ban megmaradt egyetlen tagja, kész voltalájegyezni, s Lajos Fülöp már épen kezé-ben tartá a tollat az aláirásra, midőn a Pa-lais Royal irányából fegyverropogás hang-zott, a hol a d' Eaux kastély birtokáért he-ves harcz tört ki.

E pillanatban, a legnagyobb sietséggelés izgatottsággal, Girardin Emil lépett aterembe, kezében egy csomó nyomtatványttartva.

343

„Mi történt? Girardin ur." Kérdé ajkirály.

Az hocy felségeddel csak a drága időtvesztegettetek. Mert akár fegyverrel akar-nak ellenállani a Chartres-utczából erőha-talommal közelítő fölkelésnek; akár a leg-nagyobb áldozatot is meghozni hajlandók :mindenesetre most minden percz egy óra, sigy ha csak egy pillanat vesz is el, egy óramulva Francziaországban többé sem király,sem királyság nem lesz."

„De mi tegyünk ?«„Le kell köszönni, felség, még pedig le-

köszönni az Orleansi herczegnö kormányzó-sága javára. Nálam van a kész kiáltvány,melyet, idökimélés tekintetéből ki is nyo-mattam , s mely a következőleg hangzik :„A király leköszön. Az Orleánsi herczegnöa kormányzó. A kamara föloszlik. Átalánoabocsánat." v

Ennyire jutott már a polgárkirály te-kintélye és rendszere, hogy a legközelebbivalamire való hirlapiró, egy Girardin Emil,mint valami diktátor lephetett föl, s nyom-tatott kiáltványokkal határozhatott Fran-cziaország sorsa fölött.

„Ha igy 411 a dolog, — mondá Mont-pensier herczeg — ugy nincs késni idő; ugyle kell köszönni."

Vajjon e szerénytelen megjegyzés emlé-keztette-e az ősz fejedelmet II. Jakab esetére,a ki, midőn 1688 november 26-ika alkonya-tán látta, hogy leánya Anna is az Oraniaiherczeg táborába szökött, igy sóhajtott fölfájdalmasan : „Istenem, hát saját gyerme-keim is elhagynak engem?" — Alig hihető. Az

' aggastyán, mint az ár közepén már merülőfélben levö ember, gépileg csak annyit vá-laszolt : „Én mindig békeszeretö fejedelemvoltam; azért leköszönök."

Alig volt kimondva a szó, a jelenlevökközöl többen, — azon nem épen alap nél-küli aggodalomtól megszállva, hogy a Tui-leriákban az augusztus 10-iki események

=, ujra ismétlődhetnek, — a lemondás hirét tud-tul adandók, azonnal siettek Girardin után,a ki a Palais Royal felé sietett, de szavaimeghallgatatlanul, siker nélkül hangzottakel a harcz zajában, s maga is csakhamarvisszatérni volt kénytelen. Vele együtthagyta el a király szobáját Nemours her-czeg is, a ki a palota udvarába leérve, a kö-rülötte csoportosuló tiszteknek jelenté, hogy:„A király a Párisi gróf részére lemondott, saz Orleansi herczegnö a kormányzó."

szemrehányólag mondá : „Föl nem fogha-tom, hogy lehet ily válságos perczben el-hagyni a királyt. De még ezt megbán-ják!"

Az Orleansi herczegnö térdre borulva,könyes szemekkel kérte ipát, tartaná meg asulyos kormány pálczát, melyet ő viselnigyönge. Napa és sógornői a harag, félté-kenység és irigység tekintetével nézték a si-ránkozót. Mert az emberi tehetetlenség e ta-láló festményén, e jellemző női vonások nemhiányozhattak ; s föltünésök annál in -kább fölfogható, mert nemcsak egyszerünői féltékenységről volt szó, hanem arról,hogy a királyi család női tagjai a herczegnőtmár rég gyanusitottak, hogy az ellenzékkelegyetértésben áll.

Lajos Fülöp leányai még e pillanatbanis azon balvélekedésben voltak, hogy e vál-ságos nap csak udvari és parlamenti csel-szövény ek szüleménye, s e hitben a herczeg-nek egyikeLasteyrie-t karon ragadva mondá:„Ön csak azért van itt, hogy minket eláruljon!"

A jelenlevő udvarnokok közöl néhányan,a királyné serkentésére, ösztönözve érzékmagukat, jó érzelmöket kimutatni.

„Ne mondjon le, felség!" mondá Pis-katory.

„Ne mondjon le!" ismétlé Neuilly.„Vajjon jobb volna ?" habozott az inga-

dozó király. „Hiszen lemondásomat mégnem irtam alá." De mig e szavakat mondja,a puska ropogásokat mindegyre közelebbvéli hallani, s arczán a megdöbbenés félre-ismerhetlen jelei tükröződnek. Egy bátorítópillantást keresve körülnézett, de Thiers,Duvergier, Remusat, és mindnyájan a kikjelenvoltak, magát az öreg Soult tábornagyot,sem véve ki, némán szegezték a földreszemeiket.

E közben a két herczeg az udvarbanmeghallotta, hogy a király lemondását visz-szavonni szándékozik. Azonnal fölsiettek, sMontpensier herczeg sürgetve kérte atyjáthogy kimondott szavának legyen embere, iköszönjön le. A király alig hallható hangonkérdé birodalmának jelenlevő oszlopait :„Vajjon meg lehetne-e még védni a Tuile-riákat ?"

„Igen" feleleié két három vontatott hang.„Nem!" hangzott egyszerre a tömeg aj-

Miután a király leköszönni késznek nyi-latkozott, támlás székéből nehézkesen föle-melkedve, benyitott azon terembe, hol a ki-rályné, az Orleansi herczegnö s a többi her-czegnök együtt voltak. A nök fölindulva, sszorongó kebellel közelitettek a király felé.

„A trónról lemondok" szólt az aggas-tyán.

„Az lehetetlen. Ön nem fog lemondani!"felelt ingerülten a királyné.

A király ujolag az ablak melletti kar-székbe dőlve, kezeit szórakozottan nyugtatátérdeire. A nök kiváncsian állottak körül,mig e kis kört tisztek, követek és udvarno-kok tarka csoportja övezé. Az egész gyüle-kezet csüggeteg arczczal, bus csendbenszemlélte a szomoru látványt. Csak a ki-rályné őrizte meg s tanusitotta bátor-ságát.

„Ki akarják kezedből ragadni a kor-mánybotot — igy szólt férjéhez, — a nél-kül, hogy azt viselni egyiknek is ereje volna."E közben haragos pillantást vetett menyéreHelénára. „Jobb bátran meghalni, mint gyá-ván lemondani. Ülj lóra, a sereg követnifos!" Azután a jelenlevőkhöz fordulva,

ólErre Lajos Fülöp igy szólt : „Ha tehát

aTuileriákat megvédni nem lehet, taszta-lán vérontást okozni nem akarok. En lekö-szönök." .

E szavak ismétlése után a terem ajtajánGérard tábornagy lépett be. A királyné akövetkezö szavakkal fogadta : „Kedves tá-bornagy, mentsen meg bennünket! Uljonlóra!" Az agg hadastyán alázattal hajlottm e g Ö lesz tehát menendö Lajos Fülöp le-mondását hirdetni a népnek, hogy e békítőengedménynek, tiszteletre gerjesztő sze-mélyiségével, még nagyobb hatást kolcso-nözzön. , .

De már késő. Minden, de minden késő!Az antverpeni fellegvárnak öregségtől

és betegségtől megtört hóditóját, lenn a pa-lota kapujánál nyeregbe ültették, s zöldágat adtak kezébe, hogy mint békehirnökszembeszálljon a minden csatánál vészesebb,(Je gyorsan közelgő forradalommal. Már aCarrousel-térre ért,midönkíséröiegyikénekLacrosse követnek eszébe jutott, hogy jobbvolna, ha a tábornagy egy formaszermti le-köszönési okmányt mutathatna föl a népnek.Lacrosse tehát visszatér a királyi terembe,és a király legifjabb fiával tudatja óhaját.Montpensier herczeg egy darab papírt aszoba közepén álló asztalra téve, atyját

megszólitá. „Felség, önnek a lemondást alákell irnia."

A király fölkelt, s lassan közelgett aziróasztal felé, mely elé fia széket helyezett.A királyné ekkor még egyszer megkisérlé ahatározó lépést meggátolni, s férje nyakábaborulva kérte, hogy ne irja alá. „Ne irjon ön,— ugymond, — ne engedjen a zendülőknek.Csak ámitják önt."

Az agg ember tétovázott, de Montpen-sier herczeg türelmetlenül mutatott az asz-talon fekvő lapra. „Ha ugy akarják, ám le-gyen!" mondá a király, azután az asztalhozült és lassan irni kezdett.

„Siessen felség!" — szólt egy hang, nemtudni kié, — „a Carrousel-téren már lőnek."

Ezt már a király is megsokalta. Hara-gosan pillantott föl, a szólót keresve, azutánigy szólt : „Mégis csak hagyjanak egy kisidőt! Történjék a minek történnie kell, degyorsabban nem csinálhatom." S nagy be-tükkel és lassu vonásokkal a következő so-rokat irta :

„A koronáról, melynek viselésére a nem-zet szavazata szólitott, lemondok, unokám aPárisi gróf javára. Óhajtom, hogy megold-hassa azon nagy feladatot, mely ma vállairanehezül. (J'abdique cetté couronne, que lavoix nationale m'avait appelée h porter, enfaveur de mon petit-fils le comte de Paris.Puisse-t-il réussir dans la grandé tache quilui échoit aujourd'hui!)

Február 24. 1848. Lajos Fülöp.11

Látszik, hogy nem hamarkodta el a dol-got, mert elég ideje volt egy ügyetlen toll-hibát is elkövetni (appelée, appelé helyett.)

Miután a király az okmányt elkészitettes aláirta, halk hangon föl is olvasta. A ki-rályné szenvedélyes gyöngédséggel megö-lelte, mondván : „írd hozzá még aztis,hogyunokád bárcsak hozzád lenne hasonló. Merturaim, a király mégis csak jámborabb em-ber, mint bár ki önök közöl." E sértő sza-vakhoz még boszusan tette hozzá : Mostmármegkapták önök, a mit akartak. De még eztmegkeserülik!"

Ezután a trónjától megfosztott aggastyán,az iratot kezében tartva mondá : „Itt vanlemondásom. Vigyék Gérard tábornagy-hoz." Egy kis vonakodás után Baudin vettemagához az iratot, és sietett a lábornagyután.

Későn! . . . Ugy tetszik, mintha az 1848febr. 24-ikének nagy tragédiájában e vég-zetteljes szót valami aeschilosi Eumenidákkara mindegyre gúnyosan zengette volna.

A lemondási okmány ez órában már nemvolt egyéb, mint értéktelen papírdarab, melyGérard tábornagyhoz el sem jutott, hanemutközben fennakadt a republikánus Lagrangekezeiben.

A tábornagy küldetése is siker nélkülmaradt. A mint a forradalom a Tuileriákhozvezetö utjának végső akadályát, a d'Eauxkastélyt véres harczczal kezdte ostromolni,azóta minden közvetítő, minden békítő szórasüket maradt. Mert ujra meg ujra teljese-désbe kellett menni annak, a mi meg vanirva : „Szeliden és kéröleg szólott egykor;s csak süketségtek kényszeritette, hogy azágyudörgés hangján szóljon most."

A palotában nem kételkedtek, hogy alemondási okmány szavai szeliditö balzsa-mot fognak csepegtetni a lázadás szilaj hab-jaira. A herczegnö kormányzóságát is ma-gától érthetőnek vélték. Ö maga is, napaharagos pillantásain és sógornői ellenségesviseletén elkeseredve, sirva fakadt, mond-ván : „Nagy Isten, minő teher; minden tá-masz és gyámol nélkül . . . Ne hagyjatok elengem !« {yége M,etkeiik.,

ssssss&dr mm^zwtwm% wasasmrmm -msa

A privigyei régi harang.Nem rég Nyitramegyéböl Privigyéről

egy régi harang rajzát s a következő ma-gyarázó leírást vettük:

Olvasván a Vasárnapi Ujság mult évi 20-ikszámában Rómer Flóris régészeti le-velei közül azt, melyben a régi ha-rangokról van szó, feltettem magam-ban, hogy a Nyitramegyében kebele-zett privigyei régi harangot, a régi-ség kedvelőivel meg fúgom ismertetni.

Ezen itt rajzban közlött harangeredetije ismeretlen sulyu, 1111. év-ben öntetett, és a következő góthbetűs felirattal van ellátva : ,,AveMaria gratia plena, Dominus tecum,ora pro nobis Filium tuum. S. Ma-thaeus, S. Lucas, S. Marcus, S.Joannes."

Minden betü után egy § alakuszakasz látható, homlokzatán pedigkét idomtalan szakasz között egykisebb kereszt, továbbá két 0 0 betü,ismét egy szakasz, ezután pedig négyU U Z U alaku betü, a mi nézetem f ze-rint az 1111. évet jelenti; ez alattegy idomtalan alaku kereszt, alattaifamét a fiát ölében tartó, felhőkbenülő Mária képe látható.

Eleinte kételkedtem ugyan azemlitett év valódiságán, mivel atemplom, melynek tornyán ezen ha-rang létezik, csak 1213 ban épit-tetett, s igy a harang 102 évvel idősbvolna a templomnál; de miután Til- ™lesch Ferencz főesperes és helybelilelkészünk a „Visitatio Canonicát"megmutatta, és abban a fennemlitettlatin szavakat olvastam volna, azonév iránti kételyem eloszlott.

Azon Canonica Visitatióban azis olvasható, hogy Privigyén hajdanSz. Domokosról nevezett apáczák ésa Megváltóról nevezett karmelita-szerzetesek léteztek.

Sokan azt tartják, hogy e régi harangelébb ezeknél létezett, és az 1213-ban épülttemplom tornyára CBak késöbb tétetett ; daaz apáczák templomából nem származhatott, mi-vel sz. Domokos ezen apácza-randet ugyan 1206.alapitá, de számukra Rómában a legelső zárdát

344

„Köszönettel küldöm vissza a privigyei ha-rang fametszetét, azon észrevétellel, hogy elsö'tekintetre a harang inkább XVI- ik, mint XII-ikszázadbeli. Ha C3akugyan az évszám 1111-ettenne, az arába számok eddigi theoriáját felfor-gatná, sőt akkor ezen harangot igazi nevezetes-ségnek lehetne tekintenünk. — De igy saját szo-

gyeiek szivesen veendik ezen helyreigazítást,annálinkább, mert igy a sok találgatás is felesle-gessé válik. — Harangászatunk érdekében szük-ség volna a dörzsetre, és akkor szabatosan le-hetne a dologhoz szólni. Rómer Flóris.

.gyes-töröl-

csak 1218-ban állitotta fel. ')templomából sem származha-tott, mivel a karmeliták csaka 12-ik század közepén támad-tak 2), és itt 1566-ban, azaz :100 évvel a mostani keirend idehozatala előtttettek el.

Mások ismét ugy véle-kednek, hogy itt katholikustemplom már akkor létezhe-tett, a midőn salzburgi érsekAdelrám Nyitrán és sok máshelyen Privina nevü nyitraifejedelem részére, szent Eme-rián templomát 821 év tájánépitette 3); mivel pedig a ha-rangok tornyokon való hasz-nálása már a 4-ik századbankezdődött 4), nem lehetetlen,hogy ezen kérdéses harangaz ősi templomból az 1213-ban épültbe származott át.

Ifj. Adamik György.

De a karmeliták

A privigyei régi harang.

moruságomra kell bevallanom, hogy ha a rajz tö-kéletes, az évszámot — ha azon négy vonal, csak-ugyan évszámot jelentene, — egyedül 1511 vagy1551, vagy 1555 lehet. Ebből semmit sem enged-hetek e. — Hosszabb tárgyalásba azonban ittnem bocsátkozhatom; tüzetesen csak akkor tud-nék felelni, ha a szives közlő ur nekem pontosan

A harang e magyarázóismertetését, mely alaposkételyeket támasztott ben-nünk az 1111. évszám hi-telessége iránt, a harangoktanulmányozásával tüzete-sen foglalkozó régiségbu-várunkkal, dr. Rómer Fló-ris urral közöltük, ki a következö választvolt szives velünk közleni :

ŐR^al-Enoyclopadie. Leipzig, 1822. 233 lap.•) Kea -Encyclopad.e. L e i p ^ , 1 8 2 2 . 354 lap.') Holly János Cmllo-methodlada, a mennyire hitelt

érdemel. 145 lap 1835. évről. '*) Real-Encyclopiidie. Leipzig, 1822, 277 lap.

Szepes-OIaszi-i városi torony s régi kis templom.

készült dörzsetet — talán nyirkos ezukorsüvegpapiroson — küldene. Az ötös a legcsalfább szám,és az egyeshez igen hasonlit. De itt dönt a) azirás maga, mely későbbkori; b) maga a harang ké-sői alakja.

A ,,visitatio canonica" itt semmit eem bizo-nyít a mükritika ellen; sőt hiszem, hogy a privi-

A szepes-olaszi-i városi torony srégi kis templom.

A Vasárnapi Uje. mult évi 42-ikszámában közöltük Szepes-Dlaszi régibányaváros és a XVI. szepesi korona-város egyikének ismertetését. A mie szép vidéken fekvő város eredetét8 multját illeti, erre nézve az ott el-

,, mondottakra utasitjuk az olvasót. Azelég csinosan épült kis város jelenlegmintegy 3000 lakossal bir, kiknekfoglalkozása leginkább a földmivelés,de mellesleg mesterséget is üznek.

Lapunk ugyanazon számábanközlöttük rajzát az ottani nagyobbkath. templomnak, mely egy kis dom-bon áll, bástya alaku tömör falakkalv*n bekerítve s bizonyos alsóbb ren-dű góth stylben van épitve. Ugyan-akkor megígértük, hogy e városkánakmég egy régibb épitészeti nevezetes- -ségét fogjuk bemutatni. Ez azon kistemplom, melyet mellékelt képünkábrázol.

? " A város közepén áll ugyanis egyaz idők viszontagságai által felette

!••'•• megrongált városi torony, egy agg-kórban szenvedő órával, melynek

, ,. mutatóit ide s tova hánytorgatja azeső és fergeteg s melyben a számok-nak is már csak helye látszik itt-ott.A torony aljához testvéri egyetértés-ben támaszkodik a városi korcsma s

j egy düledező régi kis templom, olymeglepő ellentéttel, melyet már régeniparkodnak megszüntetni a városatyái, a mi azonban még mindeddignem sikerülr. A mult és jelen össze-függését, a szellem és anyag ellen-

tétét tanúsítja még mindig a torony által egybe-kötött régi templom éi újabbkori korcsma.

Gróf Festetits György palotája Pesten.A nemzeti muzeum vidéke maholnap egyike

lesz Pest legérdekesebb pontjainak. A kolosszálisépületet körülövező park, mely-

§f nek jókarban tartására kellőgond fordittatik, zöld pázsit-jával, lombosodé fáival és sürübokraival, már i8 kedvenczsétahelyévé lett a fővárosiközönség egy részének, koratavasztól késő őszig. Olvasóinktudják, hogy e szép sétakertetmár két ércz-mell-szoborékiti : a Kazinczyé és Ber-zsenyié.

De a muzeumnak a par-kon kivül eső környezete isévről évre szépül, e a körülöttelátható ronda házikók vagyüres telkek helyén csinos,nagy házak, valódi palotákemelkednek. Feltünő, hogy amult, s különösen a jelenévben, midőn Pesten az épi-tési kedv csaknem végképszünetelt, épen a muzeum vi-dékén tünt fel a legnagyobbépitkezési buzgalom. A mu-zeum átellenében, az országutiházsoron ez idén készült elkét háromemeletes nagy bér-ház (a S:eghő- és Geisztféle);a muzeum háta megett pedig,hol már több év óta áll készena nemzeti lovarda csinos épü-lete (1. V. U. 1858. 7-ik szám)két monumentális uri palotaemelkedik, melyek Pest leg-

8 z e°,b magánépitményei közé fognak tartozni.— E két palota a muzeum hátulsó részével pár-huzamosan, a lovardával pgy sorban, ez utóbbi-nak két oldalán terül el. Az egyik a gr. Károlyi-féle palota, melyet néhai gr. Károlyi Lajos kez-dett két évvel ezelőtt építtetni, s mint örömmelhalljuk, most az időközben elhalt birtokos-fia, gr.

18

345

•%.

Károlyi Alajos nagy erélylyel folytattat. Egy-kétév mulva egész pompájában készen fog állani, s azeddigi látszat után itélve, egy izléssel biró, gazdagmagyar főur állásához ieljesen méltó épület lesz.

A másik palota ezen sorban — melyet rajz-ban itt bemutatunk — a magyar gazdasági egyesü-letelnöke, gr. Festetits György tulajdona. Ez épü-let most már egészen készen áll s csupán a belsőfelszerelés és diszkes befejezetlensége okozza,hogy még lakásul nem használtatik. E palota aSándor- és ősz-uteza sarkán elnyúló térés telken,Ybl Miklós jeles építészünk terve szerint, a leg-solidabb anyagokból valódi pazar fényűzésselépült, s nemcsak a muzeum környékének, hanemátalában Pest városának is nagy diszére szolgál,s csak sajnálhatjuk, ha mellékelt rajzunk az épü-let szépségéről netalán hű fogalmat nem nyújtana.

Valóban csak elismeréssel szólhatunk vagyo-nos földbirtokosaink azon helyes irányáról, hogyvagyonuk egy részét a főváros szépítésére s ezáltal az izlés terjesztésére fordítják. S ha egyszeraz élet mindenféle szükségeinek s kellemeinekmegfelelő állandó palotáik lesznek itt: remélhető,hogy állandóbban is fognak itt tartózkodni, a mi

védje? azt fogjuk felelni, hogy semmi sem. A fé-lelmet el kell űzni, bizalmasan kell a kísérlethez kez-deni s a kezet gyorsan kell az izzó érczbe már-tani, de mégsem tulságos gyorsan. Ebből áll min-den, mire az embernek figyelmezni kell. A régibbidő csudája könnyü és egyszerü kisérlette vált,melynél semmi csudálatos nincs. A kisérlet ugysikerül leginkább, ha a kéz kissé nyirkos. — Haazonban az ember némi elővigyázati szabályokrafigyel, például, ha kezét szappannal simára bedör-zsöli, és az közvetlenül a kisérlet előtt kenessav-val telitett hideg szalmiakoldatba, vagy csupánszalmiak tartalmu vizbe, vagy ha ezek hiányza-nak hideg vizbe mártja, ugy valóban sérthetlennéválik.

Ha alkohollil nedvesiti meg ujját, ugy el-birható meleget érez, ha pedig aetherrel történik abenedvesités, akkor kellemes hüs érzés témád abemártott kézben. Az aether azonban olvadt vas-nál, könnyü gyulékonysága miatt, nem alkalmaz-ható; olvadt ólomnál ellenben nem oly nagy a hő-mérsék, hogy a repülékeny anyagok tüzet fogja-nak. A kéz azon réssei, melyek nincsenek bemártva,a sugárzó melegnek minden védelem nélkül van-

mutatóujját majdnem egészen az olvadt tömegbemártotta és egy pár másodpercz mulva egész las-súsággal huzta ki a pusztitó vastömegből. Erreirja, hogy érezte ujjával, mint a vastömeg folyt,és épen nem mondhatja, hogy hőséget érzettvolna, Plücker a vas hőmérsékét, mely körülbelől1500° volt, ujjával érezve, nem becsülte volnatöbbre 36"-nál. A finom szőröcskék a bemártottujjakról teljesen elenyésztek. A körmök egyáta-lán semmit sem szenvedtek, s a hőséget is min-den különös kellemetlen érzés nélkül kiállották.Az izzó vastömegből kihuzott kéz gyenge kozmásszaggal birt, a nélkül azonban, hogy egy helyenis megégett vagy kellemetlen hőségnek kitévelett volna. Legutoljára még egy kisérlet történt,melynek elővigyázatból épen előre kellett volnabocsáttatnia. Egy bőrkeztyü ujj, melynek belsőrésze megnedvesittetett, fapálezácskára huzatottfel, s az olvadt vasban majdnem egy egész per-czig tartatott : és a mint ezen idő mulva abbólkihuzatott, nemhogy el lett volna égve, hanemhősége 70°-nál többet sem tett.

A berlini vasöntődében hasonló kísérletek té-tettak a tudomány emberei által, s hasonló ered-

Gróf Festetits palotája Pesten (a nemzeti muzeum mellett).

ismít kedvező befolyással lehet a magyar fővárostársadalmi, sőt irodalmi, művészeti s iparbeli fej-lődésére is.

A muzeum környéke valóságos előkelő vá-tosrészszé készül átalakulni. Vajha az eddigi szépkezdetnél ne történnék megállapodás! Vajha amuzeum többi elhanyagolt, parlagon heverő vagy^pen undort gerjesztő része is mielőbb pusztitó* épitő kezekre kerülne. Mindenekelőtt a „kétpisztoly" nevü, régi csárdái omladványnak re-génytelen szomszédságát kellene eltávolitani. Aztpedig már hinni sem merjük, hogy a muzeumparkezerszer emlegetett s megpanaszolt rongyos kerí-tése, oly jóizlésü és hatalmas szomszédok közelé-ben, minők már az eddigiek is, még csak egykurta évig is daczolni merészeljen idővel és enyé-szettel ! .

Al emberi test érzéketlensége a tűzés izzó vas iránt.

Közli Dr. Bardócz Lajos.(Folytatás.)

Ha mármost azt kérdezi valaki, mily elővi-gyázatok szükségesek arra, hogy kezét az ember<vagy más tagját) a pusztitó hőség ellen meg-

nak kitéve, s ezen részek ennélfogva fájdalmasérzés és a bőr megvörösödése által teszik észre-vehetőbbé magukat.

E csudák, noha régebben sokat beszéltekazokról anélkül, hogy azokat látták volna, mégmost is roppant sensatiót ébresztenek, miutánminden képzelgő mezből levetkeztettek és mezte-len tények gyanánt vannak előállítva. A mintBoutigny kísérleteit Plücker bonni tanár előttismételte, ez mint maga tudósít, azon hie-delemmel telt el, hogy itt még teljesen le nemleplezett természettörvények forognak fenn. Nemsokára azután irá Fessél kölni m»chanikus,hogy Behrens és társa gyárában egy munkás ol-vasztott vassal tett kisérletet, és annak ismétlé-sére is késznek ajánlkozott. Plücher ezután többszemély kiséretében Kölnbe utazott, s jelenlété-ben a munkás bsnedvesitett ujjahegyével azonvastömegre ütött, mely az olvasztó-kemenczébőlépen egy kádba folyt, s kályhaöntésre volt szánva.A körülíllók ezáltal felbátorítva, maguk is mű-ködni kezdenek. Az egyik keze egész lapjával,melyet elébb vizbe mártott, olyat ütött az olvadtvá* felületére, hogy az olvadt vas fecscsent szély-lyel. Eo-y másik, olvadt vasat meritett ki meztelen

' markával. Maga Plücker jobb keze benedvesitett

ménynyel. Magam tettem mondja a „Leidenfrost'sVersuch * czimü czikk irója, mintegy 300° fémfür-dővel egy kisérletet, a nélkül, hogy legkisebb ké-nyelmetlenséget is éreztem volna. — Ezalatt a bi-zonyitékok is minden oldalról folyvást szaporod-nak, melyek a mesés dolog igazsága mellett tanús-kodtak. Rose tanár emlékezetbe hozá, hogy Svéd-országban az avestadi hutában mintegy harminczév előtt egy munkást ismert, ki csekély ajándék-ért meztelen kezével olvadt rezet meritett az ol-vasztó-tégelyből és a falra dobta. Dumas egyrégi eljárásra lendítette a figyelmet, mely azüveghutáknál divatozik. Ez abból áll, hogy amegolvadt üvegtömeg vizzel telt vederbe önte-tik, és ott, noha izzó állapotban van, szabad kéz-zel gyuratik össze. Davenport a chatami királyihajógyárban egy munkást látott, ki kezét egéiza hajlásig mártotta a fövő kátrányba (mely 220°hőmérsékkel birt) és ugy merte vele a kátrányt,mint a merőkanállal szokták, Davenport egyikujjával maga is megtette a kísérletet, és ujjátnémi időig benne tarthitta a forró kátrányban anélkül, hogy a hőség kellemetlen lett volna. Amunkások egyhangulag bizonyiták, hogy ha kez-tyüsön mártaná be kezét valaki, nagyon meg-égetné magát. Davenport a meggyőződés meg-

346

íru

szerzését ezen állitás valósága iránt elmulasztá,minthogy uj keztyüjét nem akarta áldozatul hozni.

Boutigny a csudálatos tényeket azáltal ma-gyarázza, hogy az ember ujja vagy keze az olvadttömegben elszigetelve van s a pusztitó hőség ha-tásától ez által mentetik meg. Az olvadt fém-vagy más tömegbe mártott kéz, vagy más testmegmelegedése csak sugárzás által történik. Ezkétségkivül roppant nagy ugyan, de visszaverő*des által megszüntetik. A roppant nagy sugárzástehát ugy tekinthető, mintha nem volna, és a ki-sérletet tevő némileg normális viszonyok közöttlétezik. Boutigny már korábban kimutatta, hogya viz sphiiroidál állapotában azon különös tu-lajdonsággal bir, hogy a sugárzó meleget vissza-veri, ennélfogva a hőmérsék soha sem éri el aforrpontot. A nedves ujj vagy kéz tehát nem me-legszik meg 100°-ig, minthogy a kisérlet nemtart oly sokáig, hogy a nedvesség gőzzéválásabekövetkezhessek.

Boutigny, egyik előadásában, melyet 1849.évi május 14-én Párisban a tudományok akadé-miáján tartott igy, szól: „tiz év mulva tehátmegérem, hogy a fehérizzó kemenczében jegetállítottam elő és minden sérelam nélkül olvadtvasban fürödtem. Tagadja már most a ki akarja,azon nagy fontosságot, melylyel a testek sphiiroi-dál állapotának alapos tanulmányozása bir; ta-gadja már most, a ki akarja, azon szerepet, me-lyet ezen molekulár állapot, előbb vagy később,a tudományban játszani hivatva van : én kevesettörődöm avval. Előbb emlitém, hogy nyomok ta-lálhatók a bibliában ezen állapotról. Sok más tu-dósitás azt látszik bizonyítani, hogy az ókor ki-terjedtebb ismeretekkel birt a melegről, mint migyanitjuk. Talán a kis dologról, mint például azezredrész fokokról, semmit sem tudott, de két-ségkivül ismerte a nagy következményeket. Amesésnek tekintett történeti feljegyzések bizonyosezáma igaz lehet. A régi bölcsészek valószínülegsok dolgot tudtak, mikről mi semmi tudomássalnem bírunk. Egy kevéssel több tisztelet irántok,egy kevéssel kevesebb bámulás a mostaniak iránt,nem ártana."

Elöadása végén még a feltünő és nem vártanalógiát hozta fel Boutigny,mely élő és a spharo-idál molekül (parány) között létezik. Ez a hő-mérsék állandósága, bármennyire változzék is aza körülte levő közegek között. Igy az ember olykörnyezetben képes élni, mely harmincz foku hideg és negyven foku meleg (— 30° és + 40°)között ingadoz, a nélkül, hogy saját hömérsékeezáltal változást szenvedne. Tudva van, hogy azember rövid ideig még a — 60° és -+- 140° kö-zött levö szélsőséges hőmérséket is kibirja, a nél-kül, hogy abban saját hömérséke változást szen-vedne. Tudva van, hogy a földsarki lakos épugy, mint az egyenlítő égető hőmérsékét szen-vedő ugyanazon hőmérsékkel bir, vagy ha van iskülönbség e tekintetben, az nagyon szűk korlá-tok közé van szoritva. Ha már most egy csepp\izet veszünk, és azt egy 142" melegü csészébeteszszük, a viz legott 98° melegséget vészen fel, ésazt meg fogja tartani, bármennyire melegítsük isa 142°-on tul a csészét. A testek ezen állandóegyensúlyú állapota ezen sphiiroidál állapotbanegykor, mint Boutigny hiszi, a melegséget illető-leg, a teremtés legnagyobb titkai megmagyará-zására fog szolgálni.

Hogy e tárgyban még több megoldandó ta-lány merül fel, az iránt nem kétkedhetünk, smig a megoldás bekövetkezik, addig bizonyárahosszasabb idő fog elmulni; mert bármily nagysensátiot ébresztettek eleinte ezen tények, mamár nagyon kevesen gondolnak azokra. Boutig-nyn kivül kevesen találkoztak, kik közelebbrőlszemügyre vették volna a dolgot, melyet legtöb-ben csak curiosus játéknak tekintettek.

Lássuk már most az emberi test eléghetlen-ségének néhány feltünő példáját.

A mint Perrey egyik Díjon melletti falubanaz olvasztó-kemenczénél müködő munkásokatkérdezé : merné-e valaki közölök meztelen lábáta fehér izzó vasra tenni, egy munkást mutatánakmeg neki, ki ezt rendesen tes7Í. A munkás avvalkezdé meg a dolgot, hogy az egy negyed óraelőtt megöntött vastömeget a homoktól gondo-san megtisztitá, s azután lábát gyorsan a vá-.tö-megre tévé. Ezután mindkét lábával ráállott, éspedig nem egyszerre, hanem felváltva, ugy, hogyegyszer egyik, máskor másik lába állott a vason,teste tehát egész suly4 v ai majd az egyik, m*jd amásik lábára nehezedett. A munkás, különös elő-vigyázatból, meztelen lábát nadrágához törülte,hogy, mint mondá, valamely homokszem talpánne maradjon.

A munkás példája által felbátorítva, magaPerrey is lehuzá lábbelijét, s háromszor egymás-után a fehérizzó vasöntvényre állott, de végigmenni nem mert rajta. Első izben hideg érzés tá-madt talpában, másodszor csak a közönséges nyo-mást érezte, mint a test sulya lábát a vasöntvény-hez nyomta. Végre az öntvény forróságát éreztes egyuttal félelem támadván benne, a kisérletetnem merte többé ismételni. Arcza, és különösenlába izzadsággal volt belepve; különben pedignem volt halvány kinézésü, közvetlenül a kísérle-tek után semmi különös sem mutatkozott az önt-vény felületén, később azonban láthatókká lőnekrajta a lábnyomok, és fél óra mulva barnás feketeszínben voltak rajta a lábtalpak lerajzolva, melyrajzokat a fém fénylő vörös szine különösenkiemelte.

Legal e kísérletekkel egy ismeretes tényt hozemlékezetbe, mely amazokkal nagy hasonlatos-ságban látszik lenni. A hajózok, kik a sarki tar-tományokon utaztak, beszélik, hogy a 42 fokuhideget, ha a levegő csendes volt, nehézség nél-kül elviselhették, ellenben pedig a csak 25 fokraterjedő hideg, ha csak könnyü szél által volt iskisérve, elbirhatlan volt, és kiállása nagy bajok-kal volt összekötve. Ha e ténydolgot tárgyunkkalösszehasonlítjuk, feltűnőnek tetszik köztök a ha-sonlatosság; csakhogy az egyik esetben hidegről,vagyis a meleg hiányáról, a másikban hőségről,vagyis tulságos melegről van szó. A 25 foku hi-deg levegő, ha mozgásban van, a vele érintke-zésbe jövő testekből a melegséget elvezeti és azokhőmérsékét gyorsan lesülyeszti. Másrészről mega fövő viz folyvást meleget vezet a belemártotttestrészbe, és pedig gyorsabban, mintsem a test-rész saját melegét a vizbe vezetni képes volna, sezáltal a testrész megégését eszközli. A 42° hideglevegő ellenben, ha nyugvásban van, tökéletesena sphiiroidál állapotban levő viz szerepét játsza,mely lassan gőzöl el, azaz : lassan válik gőzzé.Itt a hideg levegő egy rétege sokáig marad a me-leg test egyes részeivel érintkezésben, és oly las-san teszi magát ennek hőmérsékével egyensúlyba,hogy a meleg nemzés az emberi testben több mintelegendő arra, hogy a kivül elvesztett melegségetkipótolja; s ennélfogva semmi fájdalmas érzés (fá-zás) vagy elfagyás be nem következhetik.

(Vége kOvetlwitk.)

Kártékony állatok.A gabona-szúnyog.

A gabona-szúnyog (Cecidomya destructor S.Hessenfiiege) a rovar-osztály két röpük rendé-nek merszipósok családjához való; nagysága ha-sonló a dallos-szúnyoghoz, tests szőrös, hengerü,oldalt hajtott, sima, fémlő; melle aranysárga,hátsó rfsze barna, szárnyai feketések, libbenőisárgásfehérek; halvány lábai végig szőrrel me-zeltek.

Eleő megjelenésök juliusban van, ekkor anőstény nyolcz petét rak le tojó-szipjával a fűne-müek sása és szára közé, nem távol a gyöktől,hol a kikelt kukaczok első tápjokat nyerik. —A kis rejtény alakja tövises, fehéres, hátsó részetetemesen vékonyabb, feje befelé konyul, átlátszó,testén a bélfonál mintegy zöld szalag tünik fel;potroha, szennyes barna; a gabona szárán kite-lelnek oly formán, hogy fejük alá irányul. Átala-kulásuk előtti növésük épen jövő tavaszra esik,s tart, mig a gabona fejét hányja, sőt a friss tojá-sokból elővándoroltak, a gabona kiképzésekorlegtevékenyebben dúlnak, a midőn gabona-veté-seinknek összezilált kinézése van, ekkor a ga-bona- kukacz már kinőve, a buzaszár tövénél ke-resztben fekszik, parányi sejtalaku burokébarejtve; hossza '/-, szélessége '/,„ hüvelyk.

Kézbevéve, a rejtény merev, nem mozog;verőfényes időben szerfelett gyorsan terjed e pa-rányi kukaczok pusztítása, először a zsenge, ké-sőbb a legerősebb buzaszálakat rágják le. Hafelette nagyszámu dulók által támadtatik meggabonánk, 8 nap alatt 2

3 a gabona-száraknakkalászostól együtt földre dől, főleg, ha esőzések,szelek jönnek közbe.Mielőtt a kukaczok kifejlőd-nének, többnyire a buzaszárnak eUő izében ta-nyáznak, később a második, harmadik izbe isfólnyomulnak. E rovar kizárólag a gabonaezáréletnedvével táplálkozik, mit végkép felemészt-vén, kénytelen lehanyatlani; a gabona-szúnyogéletkorszaka KolláY észlelete nyomán, mint kuka-ezé és bábé 26—32 napra tétetik, Buzafélék érésé-vel e rovarok is képződnek, végtére összezsugorod-ván, barnasárga bábbá változnak, melyek a gyök-

koronánál, vagy a szár első izénél, sőt a szár éssás közt a földszinén is csoprosan föllelhetők;tanyájuk körül a gabonaszár vörösbarna szintnyervén, elfonnyad, mintha megsebeztetett volna,a nélkül azonban, hogy a veszélyes rágás külsőleglátszanék, szipoly módjára a növény belzomán-czával táplálkoznak. Átalakulás után pár hétmulva Kollár bábházából a fentvázolt szúnyogotlátta előjönni (?).

Állitólag az angolok által 1776—1779-ikévekben Amerikába küldött hessiai katonák tele-pitették át ezen Amerikában „hessian //y"-neknevezett veszélyes rovart, a hajón vaczkul hasz-nált szalmával. Pusztitását e rovarfajnak elkép-zelhetjük Mitchell állításából; szerinte : ily szu-nyograj több kárt okoz Amerikának, mint okoz-hatna huszezer ellenséges katona.

Ztnker adatai oda magyarázandók, mikép aző általa leirt Cecidomya tritici, mint honunkbanduló kukaczok adatnak elő, nem mást jelentenek,mint a fenn leirt szunyogfajt. Eddigelé a tudo-mány alapján s idegen forrásokból meritett ada-tokat soroltunk elő, áttérünk most már saját ta-pasztalatainkra, melyek hazánk fennforgó viszo-nyaiból meritvék.

Az 1863/4-ik év, fájdalom, bő alkalmat nyuj-tott a gabona-szúnyog terjedése és kártékonyságafeletti észlelődésre. — Természetes ok : e rovarokterjedését a szünetnélküli forró, verőfényes, aszá-lyos, és szélnélküli időjárás mozdította elő. Sajáttapasztalatom szerint kiválólag a korai, vagy isseptember 10-ikén vetett búzák szenvedtek na-gyon ama rovarok pusztítása miatt. Szembeszökőjelenségek : a szépen zöldelő vetések október vé-gén feltünőleg halvány szint öltöttek, mintha le-forráztattak volna, kétségkivül ekkor már a ga-bona sássára lerakott petékből az élősdi ku-kacz kikelvén, a gyök és leendő szár közt pusz-titását megkezdte, nem csupán a tápnedveket,hanem a növény zománc?át is felemésztvén; so-kan e visszás körülményt első fagy s derek hatá-sának tulajdonították, mig mások az üszög elője-lének tartották; az ily duló rovarokkal árasztottbuzavetések, már a jelen évi tavasz május havá-ban visszariasztó halványsárga szint nyertek, kü-lönösebbben a gyöksások, anélkül, hogy rozsdaemésztette volna, időnkint ritkultak s novésökbencsökkenték, a gyom mindinkább felütötte terjesz-kedő hatalmát s elnyomta a betegen sinlődő s tel-jesen elcsenevészüit gabonanövényt.

Mennyire adataim terjednek s némi felvilá-gositást nyerhettem jelen évről, Magyarországmajd minden vidéke kisebb nagyobb mérvbenszenvedett a gabona-szúnyog dulása miatt még aTemesibánságot sőt Tiszavidékét sem kivéve. Tu-domásommal feltünőleg nagy kárt szenvedtek akövetkező megyék buzavetései: Esztergom, PestPilis- és Zsolt, Baranya, Fehér, Győr, Komárom,Moson, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zalavármegyék, hol a lefolyt 6 aszályos években a bu-zavetések legjobban kiállták az esőhiányt, s többhelyütt némi csekély eső folytán közép búzater-més volt. — Jelen évben nevezett megyék számosvidékein a búzák gazosak, ritkák, alacsonyak,kalásznélküliek levéa, takarmány pótlékul ka-száitattak le. — Nem lehet biztosan meghatá-rozni, miszerint a kukacz, vagy is a gabnának emiatti betegsége idézte e elö, de annyi kétségbevonhatlan, hogy e bajjal tömérdek üszög volt kap-csolatban.

Bővebb kutatások nyomán mult év őszén asept. 10-én vetett búzákon, már október 20-áneleven s pusztitó gabona-szonyog — kukacz mu-tatkozott, tehát 10 napot a gabona kelésre szá-mitva 20 nap alatt a lerakott petékből kukaczokkeltek, melyek a gyökfőn tanyázva kezdték megduló pályájukat. — Jelen év tavaszán folytatólagészleletek tétettek ezen rovar életrendé felett,mig mo.rtius — aprilben derek, fagyok voltak,addig tevékenysége csekélynek mondható, holotta buzavetés szembeszökőleg üdült, tenyészete vi-ruló szinben mutatkozott; ellenben májusban pusz-titását megkezdvén, mint fenn emlitém, alsó le-vélsása sárgulni, száradni kezdett; ugy látszikily nemü kukacz pusztítása május 15. — JUDÍUS15-ig legnagyobb, ami különösebben a kora vetettbúzákon észrevehető volt, minden bántalmazottszál ledftl, szelek jártával a vetés zilált, olyan ki-nézésü, mintha marhák hatoltak volna keresetül,vagy fergeteges jégroham tarolta volna le. — Ju-nius 15-től kezdődik a bábbá alakulás, mely ve-res-barna kinézésü s rendszerint a gabonaszár2-ik ize felett nyugszik, gyérebben alól, kivétele-sen pedig a 4-ik izig halad; belülről a zománcz 8tápnedvek fel levén emésztve, összevissza baráz-dáltatik, csoprokban a kukacz ürüléke látható. —

347

Julius elején már üresek a bábházak, tehát az át-alakulás 10 nap alatt teljesen véghezmenvén, agabnaszunyog előrepül.

Kártétele ama kukacznak szerfelett nagy;nem csupán a kidőlt szálak, melyeket szemeinkkellátunk, jönnek tekintetbe, hanem szigoru buvár-lat alá' vevén az egyes buza-csoprokat, következőielenségek tünnek fel : már öszszel a kukacz aiyökfőn rágódván, szerfelett gátolja a bokroso-dást, oly annyira, hogy tavaszszal jobb minőségütalajban arányosan vetett buzánál egy-egy bokor16 szál helyett felere olvadt le; később e kukaczmindig az erősebb szárakat igyekszik megtá-madnC melyek zsenge korukban elcsenevéezülnek,innen'a sárgaság, száradás a buzán; hasonló dulás

tól eltérő, ugylátszik mégis azonos fajok létezé-sét állitják fel, jelesen : buzaszunyog (Cecidomyatritici), levéltetü (Aphis tritici), gabonarontó (Ti-pula cerealis) stb., melyeket külön névvel, s alak-ban, mint a gabonafajoknak más szunyogfaju ku-kaczát irják le, holott Nördlinger ezeket tagadja,s valamennyit a fentebb ismertetettel azonosnakmondja, szerinte az átalakulás teljes felismerésé-nél s leírásánál van lényegileg eltérés vagy téve-dés; azt ő sem tagadja, mikép van még egy másfaju Cecidomya is; mely a muroknemüek magter-mését teszi tönkre; — a murokszuróban, t. i. egykis narancssárga kukacz élődik, azon félreismer-hetlen különbséggel mégis, hogy e kukacz bábjá-ból nem szúnyog képződik, hanem parányi tetüalaku élősdi rovar „petromolus" származik.

Letenyey Lajos.

mint több helyütt érintettük — szél miatt kidől.Ezek folytán a kukacz okozta kár számítása ilyarányban áll : '/s a gabonának szárképzés alatttétetik semmivé, % rész pedig szárképzés alatt ésután pusztittatik el; tehát az egész termésnekcsupán V, része maradván fenn, nem csoda, ha abúzák oly ritkák éi gazossá fajulnak, mindezeketa jelen évről saját tapasztalatom s érzékenykárom után jegyeztem fel.

Óv- és ellenszerek a gabona-kukacz meg-semmisítésére alig léteznek, — mint ez alább bő-vebben kifejtetik — mindamellett jelen évről kétérdekes tudnivalót jegyeztem fel gazdatársaim ré-szére : I-ső helyes példaszó „az idö legjobb gaz-da"; érintve lőn, hogy mérsékelt esős jó idővel,kevésbbé uralg ezen kulacz, rendszerint aszályosőszi évszak idézi elő; most már abban rejlik a titokmegoldása, hogy a gazda se későn, még kevésbbékorán vesse búzáját, ki kell tehát találni czélrave-zető közvetítőt; tehát miben rejlik az? — Tapasz-talatom szerint fő titok a vetés idejének eltalálása,mely magtakarók használatával eszközölhető, alegkedvezőbb időt kiszemelvén a buzavetésre, egynap alatt ötször annyit sikerül elmunkálni, mintközönséges ekével, ez által a gabnaszunyog pete-rakása lehetőleg hátráltatik. 2-ör ha már kukaczuralogna buzavetéseinken, mit a fenn előadottaknyomán búzáink külszinéről észrevehetünk, t. i.öszszel azok halvány zöldszinüek, tavaszszal pedigsárgás kinézésüek, ily körülmények közt mindkétévszakon át tiprás, akár legeltetés végett birkafal-kát előnyös a búzákra ereszteni; köztudomásudoloo-, hogy ily nemü kukacz, rendszerint a gyök-főn, hol búzáink szára képződik, de soha a gyökbennem lappangván, itt a birka szájával, különöseb-ben lábával tömérdeket elemészt, az ujra sarjad-zás folytán azért közép termés lehetővé válik,ellenkezőleg alig % rész termés remélhető. Ha-sonló előnyt a jelen évben magam tapasztaltam,holott szomszédom legeltetés nélkül kukaczettebúzáját lekászolni s takarmányul használni kény-szerült, birka-legeltetés által sokat megmentvetürhető aratást nyertem.

íly körülmények közt, ügyfeleimnek a mon-dottosat figyelmökbe ajánlani merem, kivánatosvolna hazánk minél több vidékeiről a földmive-lők gyakorlati eljárását megnyerni, hogy azokegy önálló szakmunkában összegyüjtetvén, adandóalkalommal egyeseknek ugy mint e hazának te-rületén a vészt meggátolva, nem kis mérvű hasz-not lehetne előidézni.

A gabnaszunyognak Say szerint természetesellene a búvó-darázs (Cerophron destructor) hanagy számban láthatók, kétségkivül ama veszélyesgabnaduló rovarok rejtényeit s bábjait emésztikfel, ez utóbbiakra helyezvén el petéiket, melyekkikelvén ott, növendékeik amazokat megsem-mitik.

A gabnaszunyog rejtényei s bábjai irtásáramég biztos mód nem födöztetett fel, mivel csakakkor tudjuk mög a kukacz jelenlétét, mikor agabna szára már ledőlt, e csalhatlan jel pedig gaz-dákra nézve késővé és menthetlenné válik. —Külhoni termelők által javasoltatik az ily gabnátrögtön learatni (?!) szerintem csak ha átalánosérés mutatkoznék, különben csekély hátránybólnagyobb eredhetne; mások szerint a buza tarlójáttakarodás után azonnal felgyújtani, igy a báboks minden lehető nemzék megsemmisül. De ha ezutóbbi mütét kivihető nem volna, előnyös a tarlótfelszántani, fogasolni. Csalhatlan irtószer lennevalószinüleg, ha az ily kukacz-lepte földben másnövények, főleg kapások közül : burgonya, ten-geri, répa, dohány, takarmány, sat. termeltetnék;a búza s minden sáslevelü gabnafélek vetésévelpár évig felhagyván, ha t. i. ez hátrány nélkül ki-vihető lenne.

Természettudósok közül sokan a leirt rovar-

A világépület miniaturképe.Gyakran olvasunk az égi testek nagyságáról

és azoknak földünktőli távolságáról; de e nagy-ságokat és távolságokat annál kevésbbé vagyunkképesek felfogni, minél nagyobbak az azokat ki-fejező számok. Olvassuk például, hogy a nap20% millió mérföld középtávolságra van földünk-től, és hogy e roppant égitest felülete 116,000millió D mérföldet foglal magában; de sem azegyik, sem a másik számot nem vagyunk képeseka maga értékében felfogni. Tehát nem azért, hogyfogalmat adjunk a teremtés végtelenségéről, mertez számokkal el nem érhető; hanem épen ellen-kezőleg azért, hogy az ily kisérlet lehetlenségebebizonyittassék, s egyszersmind egy pillantástvethessünk a világépület térés viszonyaiba, fog-laljuk az óriási épületet egy miniaturképbe össze

Képzeljük, hogy a föld, ezen óriás gömb(melynek felülete 9,282,000 D mérföldet foglamagában), nem nagyobb és nem kisebb mint egyjókora kendermag, mely tehát 1 % vonal átmérő-vel bir. Ez kétségkivül elég apróság, és azt vél-nők, hogy ha hasonló arányu mértékben vennőkle a többi égitesteket is, a mindenségről oly min-tát nyernénk, mely földünkön csakugyan elférne.— Lássuk tehát! Tegyük a mi kis napunkat,mely, aránylag a fóldmintához 14 hüvelyk átmé-rőjü golyót fog képezni, a középpontra, minthogyaz a valóságban is naprendszerünk középpontjátfoglalja el. A raptól 24% lépés távolságra Mer-kúr mintája jő, mely % vonal átmérővel bir; 45%lépésnyi távolságra pedig Vénus következik, mely-nek átmérője közel akkora, mint földünké, t. i.1 y4 vonal. Ezután 63 lépésre a naptól már föl-dünk következik, mely, mint emiitők, 1% vonalátmérővel bir. Földünk után, 96 lépés távolságraa naptól, Mars planétát kell helyeznünk, melynekátmérője csak °/7 vonalt teszen ; és most 148—180lépés távolságra a naptól az asteroidák következ-nek, mint alig észrevehető pontok %0— % vo-nalra rugó átmérővel. Jupiter, a most következőbujdosó, már inkább szemünkbe fogna ötleni,minthogy annak átmérője 17 vonalt, tehát közelmásfél hüvelyket tenne; de ezt már 329 lépés tá-volságra kellene helyeznünk a naptól, Saturnusis meglehetös golyócskát mutatna, melynek átmé-rője 15 vonalra tehát 1% hüvelykre rúgna, de ezmajd kétszer oly távol volna a naptól mint azelőbbeni, t. i. 616 lépésre. Közel kétszer ekkora

helyet akarnánk keresni, talán azt hinnök, hogyha a nap Magyarország közepén, például Pestenvan, annak helyét az ország határán, vagy ha ittnem is, de legalább az ausztriai birodalom hatá-rán lehetne kijelölni. De nagyon csalódnánk, mertegész Európa nem volna elégendő arra, hogyrajta e két szomszédnap képe a nagyság és távol-ság emlitett arányában elférjen. Hátha még aHattyú 61-dik számu csillagának, *) ezen máso-dik szomszédnapnak is helyet akarnánk kijelölnia felvett miniaturképen. Enaek helyét az északisarkon átmenve s a tulsó félgömbön Északameri-kán és az egyenlítőn is áthaladva, valahol a délisarok táján, talán a nemrég felfedezett Victoria-tartományban találnók fel. Mert e szomszédnap afelvett mictán 3110 mérföld távolságra esnék ami napunktól, ugy, hogy e távolság a föld kerüle-tének majdnem % részét foglalná magában.

Most tehát valóban átlátjuk, hogy földünkfelülete nem elég nagy arra, hogy rajta a világ-épület ily kis mintája elférjen. Azonban mégisugy vélekedünk, hogy ha e tért egész a holdig(mely 51,800 mérföld középtávolságra van föl-dünktől), kiterjesztenők, azon legalább a tejutatelhelyezhetnŐk. Azonban erre is oly nagy tér-ségre volna szükségünk, mely a holdnak földünk-tőli távolságát 120-szorosan felülmulja, mely te-hát 6 millió mérföld átmérővel bir. Ha azonbanmintánkba azon világködöket is fel akarnókvenni, melyeket Herschel éles szeme a 40 lábhosszúságú óriás távcsőn felfedezett, akkor min-tánk számára legalább is akkora tér volna szük-séges, mint Neptunnak napunktóli távolsága,mely 676 millió mérföldet teszen. Mert a számi-tás szerint oly távol vannak tőlünk e világködök,hogy azokból a világsugár (mely, mint tudjuk41,518 mérföldnyi utat teszen egy másadperczalatt, egy óra alatt pedig 148 millió mérföld tá-volságot fut be), csak kétmillió év alatt érne hoz-zánk. Ez még csak gyenge képe a világépület azonmondhatjuk parányi részének, melyet az emberszeme bepillantott, mely körülbelől ugy aránylikaz eredetihez, mint egy kendermag a 2660 millióköbmérföldet magában foglaló földhöz.

Egyveleg.

Dr. B. L.

távolságra vagyis 1206 lépésre a naptó) ('/,<, mér-föld) a 63/4 vonal átmérővel biró Uránusnak; és2500 lépésre vagyis l/5 mérföld távolságra Nep-tunnak a legszélső bolygónak kellene helyet fog-lalnia, melynek átmérője 7 vonalra rúgna. — Deaz üstökösök, melyek mint fáradhatlan zarándokok,hasonlőképen naprendszerünkhez tartoznak, kör-utiokban még Neptun pályáján is kivülmennek.Tegyük fel tehát, hogy e csudás égi testek ván-dorlásainak legszélső határa 20-szor annyira rug,mint Uranus távolsága napunktól, ugy a legtávo-labbi üstököst már 2 mérföld távolságra kellenehelyezni a naptól. De a világépületet, mint tud-juk nem a mi naprendszerünk alkotja, sőt az avilágépületben ugy tekintendő, mint egy darabkatéo-la egy óriási épületben. A világépülethez tar-toznak az állócsillagok is, melyek ép oly napok-nak tekintendők, mint a mi napunk, és az ural-muk alatt álló bujdosókkal ép ugy naprendszereketképeznek, mint a mi napunk az ő bujdosóival ésezek őrnökeivel. Ha tehát a mi miniaturképün-kön a Centauri-nak a hozzánk az eddigi számi-tások szerint legközelebb levő állócsillagnak *)

—- (Fényképészet viz alatt.) Tompson Wey-mouthban a fényképészetet arra használja, hogya tenger fenekét ott, hol a viz nem nagyon mély,fényképekben levegye. Az eljárás sajátságos. —A fényképező-szekrény egy sötét kamrába téte-tik, melynek üvegei olykép vannak betolva, mintmidőn a szárazon 10 láb távolságról veszi le atárgy képét; azután súlyok akasztatnak rá, hogyazok által a vizben lesülyedjen, ez kötelek segit-ségével a vizbe leeresztetik. Midőn a készület aviz alatt keilő helyzetben van, a tologató egyspárga által felhuzatik. íly módon a tengerfene-kének, szikláknak, zátonyoknak és sziklahátaknakleghívebb képét lehet előállitani. Ezen eljárástnemcsak a tenger alá merült hajók és tárgyakfeltalálására, vagy a tenger fenekének tudomá-nyos szempontbóli megvizsgálására lehet hasz-nálni, hanem annak haszna a vizalatti épitéseknélés javításoknál is igen nagy lehet. — Tetemesmélységekben, hol a világmennyiség nem ele-gendő arra, hogy általa éles képek vétessenek le,olykép lehetne segiteni a bajon, hogy a sötét ka-mara mellé villany világ alkalmaztatnék, melyet azéjjeli fényképezésnél a szárazon is kellő sikerrelhasználnak. — Dr. B. L.

(Egy kövér markgróf.) György Friedrichansbachi markgróf meghalt, és vele a Frank tar-tományban az idősb markgrófi ág kihalt. E feje-delem arczképén, mely az ansbachi kir. várbanőriztetik, következő felirat olvasható: . , A kegyel-mes ur és fejedelem, György Friedrich, branden-burgi markgróf ur stb. 1603-dik év ápril hava26-ikán, husvét keddjén, délelőtti három negyed10 órakor, istenben elhunyt, és ezután más napfelbonczoltatott. Mája 5 fontot, tüdeje 4 fontot,szive 1% fontot, lépe l1/* fontot nyomott. Gyomrakét arasz és két hüvelyk hosszúságú volt és 4 pintétéi és ital találtatott benne. Az egész test 7 lábhosszúságú volt és 6 mázsát nyomott." — Dr.B.L.

*) A legujabb vizsgálatok a Centaitri látkörét (Paral-laxe) 0 919 másodperezre állapitották meg. E szerint azemlitett csillag 224,520 naptávolra vagy 4 /3 billió mé r-

fóldre van tőlünk, vagy akár napunktól, (üle, die Wunderder Sternteelt, 814. 1.)

<) E csillag látköre 0 3744 másodperezre számíttatott.Távolsága ennélfogva napunktól 550.900 közép naptávoltT a g y 11,894,000 millió mérföldet teszen. Tehát nincs egé-szen háromszor oly messze tőlünk, mint a Centaun. (Hum-boldt, Kosmos I I I . 274 és 286. 1. 1.)

I!

348

,.

il

Irodalom és művészet.** („Életbölcsészei" czimü munkára) nyit

előfizetést Sasku Károly, mely munka legalább is15 iven, kemény táblába kötve jelennék meg.Előfizetési ár egy forint. Minden öt előfizetettpéldányra egy példány ingyen fog járni. Mihelytannyi előfizető lesz, hogy a nyomtatási költségfedezve legyen, a munka azonnal sajtó alá megy,s attól kezdve két hónap alatt elkészül, miről azelőfizetők hirlapok utján értesittetni fognak. Azelőfizetési pénz okt. utolsó napjáig Pestre, Lauf-fer testvérek könyvkereskedésébe (Pest, váczi-utcza 9-dik sz.) küldendő, hol annak idejében akönyvet, vagy ha a határidő alatt elegendő számuelőfizető nem találkoznék, a pénzét kiki azonnalviaszakapja.

*• („Uti emléklapok és utazási kézikönyv")czim alatt Csatári Ottótól egy Közép- s Nyu-gat-Európa nagy részére ki terjedő külföldi utleirásés utazási kézikönyv jelenik meg Telegdi K. La-josnál Debreczenben, három kői étben, melyek kö-zül az első északi-Németországot, a Rajna vidé-két s Hollandiát, a második Belgiumot, Londont,Angliát, a harmadik Párist, Francziaországot ésSvajczot tárgyazza.Szerző utasitásokat is igér azutazási vonalok, jó fogadók, megállapodási pontok,ezek nevezetességei, az ut költségei és idejérevonatkozólag, s igy mint biztos utmutató, azutazni szándékozók figyelmébe különösen ajánl-ható. Egy-egy kötet előfizetési ára 1 ft., mely okt.5-dikeig Telegdi debreczeni könyvkereskedésébeküldendő.

** (A mtiegyUt jövö évi mülapja) Liczen-mayer azon történeti festményének másolataleend, mely Erzsébet és Mária királynékat 1. La-jos sirjánál ábrázolja, s mely jelenleg gr. KárolyiGyörgy tulajdona. Székely Bertalan II. Lajosföltalálását ábrázoló képétől azért kellett a vá-lasztmánynak elállania, mivel a festő e kép több-szörörité8Í jogát egy helybeli könyvárusnak márrég átengedte, s igy a müegylet kellemetlensé-geknek lehetne kitéve.

** (Gazdasági munka.) A magyar gazdaságiegyesület „Jószagismertetée" czimü kiadványai-ban egy-egy nevezetesebb s általa bizottságilagmegvizsgáltatott gazdaságnak részletes leirásátszokta nyujtani idönkint a közönségnek. Most je-lent meg a harmadik, ilynemü ismertetés, melyaz aradmegyei kisjenöi uradalmat tárgyazza, Pe-terdy Gábor egyesületi tag szerkesztése szerint.A könyv 292 lapra terjed nagy 8-adrétben s 8kőnyomatu ábra van hozzá mellékelve. Ára 2 ft.

** (Uj zenemüvek.) Treichlinger műkereske-désébpn a következő uj zenemüvek jelentek meg :1) „Fütyül a szél"... „Mi füstölög ott a sikon"...Népies, csárdás, magyar népdalokból zongoráraszerzé Konkoly Thege Miklós. Ára 60 kr. 2) „Ab-ból a javából!" . . . Népies csárdások, zongoráraátírta Vidor E. Ára 60 kr.

** (Uj regény.) „Egyik az egyik csillagban,másik a másikban" czim alatt Balázs Frigyestőlegy uj regény jelent meg. A müvet Kertész Jó-zsef adta ki.

** (Megjelent naptár.) A Szt.-István-társulatnaptára 1865-re, már megjelent, szerkesztveFüssy Tamás állal, bő ismeretes- és szépirodalmitárral a érdekes fametszvényekkel. Többek köztaz esztfergami bazilika, a nemzeti muzeum, a sz.István király jobbját tartalmazó disztartó rajzáthozza. Ára csak 36 kr.

** (Jövö évi naptárak.) Mészáros Károly, adebreczeni „Dongó" egykori szerkesztője, a jövőévre „Dongó naptárt" ad ki, melynek tartalmáthumorisztikus értekezések, csipös versek, s mulat-tató közmények fogják képezni. Ára 1 ft., melyreszerző elöfizetést is elfogad. — A jövő október-ben meg fog jelenni a ,,Hódmező vásárhelyi nap-tár" is 1865-re, melynek szerkesztője Szél Farkas,kiadója Igaz Sámuel.

Egyház és iskola.** (A pécsi kath. mintafötanoda 8 tanitóké-

pezde) megjelent értesitvénye szerint a lefolyt is-kolai évben a mintafötanodát összesen 523 nö-vendék látogatta, még pedig vallás szerint 513kath., 3—3 ág. hitv., gör. n . egy. és zsidó, s helv.hitv.; nemzetiség szerint 428 magyar, 93 német,2 szláv. A tanitóképezdének 51 tanítojelöltje volt,48 kath. és 3 z»idó.

•• (A szegedi városi nagygymnaziumban) amegjelent kimutatás szerint a lefolyt iekolai évben

T A R H A Z .összesen 687 tanítvány volt, még pedig nemze.i-ségi tekintetben : magyar 558, szerb 60, német55, oláh 9, tót 3, horvát 1, lengyel 1; — vallásranézve rom. kath. 538, zsidó 72 (kik közül magyar-nak beirva 69, németnek 3), n. e. gör. 69, ág.hitv. 4, helv. hitv. 4. Az első osztályban, 115 ta-nuló között, az érdemserozatban a három elsőzsidó.

Ipar, gazdaság, kereskedés./ (Virágzó aloe.) Nagy-Becskerek mellett a

szent-györgyi urasági kertben ritkaszépségü aloe-példány virágzását várják a napokban. E példányjelenleg 14 lábnál magasb s meg van rakva vi-rággal. A „Tem. Z." e hir mellett alkalmilagmegjegyzi, hogy hibás azon vélemény, mintha azaloe csak minden századik évben virágzanak, ho-lott néha már 23-ik, de rendesen minden 30-ikévben szokott virágzani. Azt is érdekes tudni,hogy Amerikában e virág nedvéből enyhitő italtkészitenek, melynek ize a pálinkáéhoz haaonló.Az aloe haszna sokféle. Megszáritott leveleit ház-fedélre, töviseit szegeknek, rostjait szövetnek,megfőtt belét ételnek s szappannak, fáját építke-zésre használják.

„* (Vasutmenti ültetvények.) Uj rendeletszerint a vasutak mindkét oldalát sövény- és fa-ültetvényekkel fogják szegélyezni. A munkát megis kezdették, s oly erélylyel folytatják, hogy máreddigelé csak a délkeleti vonalon 189,774 Dölnyi tért elfoglaló faiskolai csemetéket ültet-tek el.

J (Termékeny szolötö.) Zágráb mellett, Neu-dorfban, egy szőlőtő termékenysége nagy figyel-met gerjeszt. 500 fürtnél több van rajta, s mintrepkény boritja be a mellette álló nagy szilvafát.A tőke még csak öt éves; tiz láb magasra nőttfel, és metszve sohasem volt.

Eöziutézetek, egyletek.** (Magyar egylet Párisban.) Mint a „P. N."

értesül, Párisban lakó iparos hazánkfiai „magyaregyletet" alakitanak. Az alapszabályok már ké-szek s közelebb folterjesztik. Az egylet főczéljaoly helyet alkotni, hol a napi munka fáradalmaiután leikök nemes élvezetet találjon, s hová,szükség esetében a biztos segély reményébenfolyamodhassanak. Most egy kávéházban gyüle-keznek öasze, hetenkint kétszer, hová magyar la-pokat is járatnak.

** (A képzőmüvészeti társulat állandó kiállí-tását) a jövő évi Sz.-György napkor a m. akadé-mia palotájába helyezi át. Ugyanis az épittető bi-zottmány beleegyező választ adott a társulat azonfolyamodására, engedné át az akadémiai épülethelyiségeiben az Eszterházy képtár számára ki-jelölt hely feleslegét a képzőmüvészeti társulatkiállitási helyiségei számára. Igy e mükiállitás-nak igen czélszerü helye leend a felülről világí-tott pompás teremben.

** (A pestbudai hangász-egyleti zenede)javára legujabban ismét több ajándék folyt be;ugyanis gr. Pálffy János ő mlga és Klőzel Jakabegyleti vál. tag, mindegyik külön 105 ftnyi ala-pitványt tett. Ezenkivül dr. Neuhofer János egy-leti gazda, a f. évi hangversenynek jövedelmét 57ft. 95 krral gyarapította. Csery Kálmán volt ze-nedéi növendék pedig a zenedéi ház-építésre ren-dezett hangversenynek tiszta jövedelmét 85 ft.42 krt, e ház alaptőkéjéül ajándékba adta. —Többen megjelent zeneműveikkel gyarapítottákaz intézet könyvtárát, mely jótéteményekért azigazgató-választmány köszönetet szavaz.

** (A süket-némák kir. intézetébe) Váczon anm. m. k. helytartótanács által a megürült orszá-gos alapítványi helyekre e következő süket-néma gyermekek vétettek föl, u. m. Schlott Jakab,Heim Ignácz, Francz Vilmos, Schneider Miklós,Marczluft Mátyás, Schisselbauer István, VienerAdalbert, jSchisler Erzsébet, Leich Erzsébet,Sohilsong Anna, Sautner Rosina, Kurucz Klára,Horváth Mária, és Királyi Julianna.

Közlekedés.S (A teherhajók vontatását) a Dunán a budai

oldalon ezután nem lovakkal, hanem gőzhajókkalfogják eszközölni. Hir ezerint Luczenbacherékvállalkoznak ennek teljesítésére s külön gőzöstkészittetnek e czélra. Óhajtandó, hogy az e tárgy-

ban történt intézkedés ne maradjon írott malasztcsupán, hanem annyi évi sürgetés után életbe isléptessék Buda közönségének biztosságára éskényelmére.

„* (Tervben levö uj hid a Dunán.) Mint tudvavan, a lánczhidtársulatnak egyedül van szaba-dalma a lánczhid pontjától le és fölfelé egy mér-földnyire hidat vagy más átjárót tartani a Dunán.Többen érezték már, hogy az átkelés miatt a vi-dék lakossága gyakran igen nagy kerülőt kény-telen tenni Pesten át, s hogy e kerülő ut sok al-kalmatlansággal és idővesztéssel jár. Most egyvállalkozó szellemü pesti polgár, folyamodványtnyujt be felsőbb helyen, a Duna két ágának aszigetre áthidalhatását kérve. A hid körülbelőla soroksári ut torkolatánál venné kezdetét, a bu-dai ágon pedig a tétényi utra nyílnék, s igy ezképezné kapcsát az emlitett s még csak tervbenlevő kőbánya-tétényi lóvasutnak is.

Mi ujság?** (O cs. kir. apostoli Felsége születésnapját)

a fővárosban aug. 18-án a szokott ünnepély-lyel ülték meg. Reggeli öt órakor a Gellért hegyierődből 24 üdv-lövés tétetett, miket aztán aSchlick-hadigőzÖ8 folytatott, mire a testvérváro-sokban helyőrségen levő csapatok zenekarai azutczákon reggeli riadót vertek. Reggeli hét óra-kor a budai tábormezőn tábori mise tartatott. Azisteni tisztelet alatt három sorlövés tétetett, me-lyek mindegyike a budai vár bástyáiról, s a Gel-lért-hegyi erődből 8—8 lövéssel viszonoztatottDélelőtti tiz órakor ünnepélyes nagymise tarta-tott a budai vár-plébáüia templomában, melyengr. Pálffy ő excja, a helytartótanács hivatalno-kai, mindkét testvér-város tanácsa, az egyetem sa többi hivatalnok is jelen volt. Pest egyhá-zaiban, az izraelita templombam s az ó-budaiimaházban ünnepélyes isteni tiszteletek tartattak.Három órakor diszebéd a magyar kir. helytartóő excljánál. Estve a nemzeti szinházban Faustdíszelőadása a hyrnnus eléneklése mellett, j

** (Gyászmisék Szalay Lászlóért.) E hó 8-ánreggel Pécsett Szalay Lászlóért gyászisteni tisz-teletet tartottak, mely alkalommal a gyászezer-tartást Girk György megyés püspök végezte, s agyászünnepélyen Somogymegye tisztikara, a pécsikaszinó, s a tanártestület ünnepi díszben vettrészt. A külföldön levő magyarok is meghozákáldozatukat a megboldogult hazafi emlékének.Igy a graefenbergi magyarok Freiwaldaubantartottak requiemet. A Párisban levők pedig, —mint a „M. S/' értesül,—e hó 13-án a Notre-Dameszékesegyházbán rendeztek gyászünnepet, melyena bécsi Kéjvonattal érkezett magyarok is részt-vettek. Ez utóbbiak közt Thaisz Elek, egykoripestvárosi kapitány, mig az állandóbb párisi la-kosok közöl Apraxin Julia asszonyság is jelenvolt.

** (Katonai nyomozás.) Máday superinten-densnél, — mint a „M. S." értesül, — e hó13-án az országos hadi főparancsnokság rendele-téből három katonatiszt jelent meg Kassáról, amiskolczi főbiró kiséretében, azon „prédikácziót"üivánván, melyet júl. 27-én Rimaszombatban azág. hitv. tiszai egyházkerület közgyűlésén mon-dott. Máday kijelenté, hogy ő Rimaszombatbanprédikácziót nem tartott, mire azon beszédét ki-vánták, melyet ott mondott. Ekkor a superinten-dens hivatalos évi jelentését adta át, mely legna-gyobb részben a kerületi jegyzőkönyvbe vanigtatva s annak idején különben is föl fog a hely-tartótanácshoz terjesztetni.

** (A komlóbeli magyar daltársulat) folyto-nosan gyarapodik. Megalakulása óta már többéletrevaló uj tag nyerte meg a közönség tetszé-sét. Igy Erdélyi Janka k.a. aki szép tiszta hangjamellett jó iskolával is rendelkezik, népdalainkkalminden este nagy tetszést arat. Továbbá ide sze-gődött a budai népszinház volt tagja, VasváriKova* is, s a legujabban Szőcs ur lépett föl. Ezuj tagok nemcsak derekasan megállják helyöket,hanem még inkább biztosítják a sikert a kis tár-sulat számára, melynek életrevalóságát el nemismerni lehetetlen. Azon átalános tetszés, mely-ben a közönség előtt folyton részesül, a komlóbérlőjét arra inditotta, hogy jelenleg már a kisszinpad megnagyobbitását czélozza, hogy rajtaapró operetteket is elő lehessen adni, minővel je-lenleg a társulatot Jakobi, a budai népszinházkarnagya meglepni szándékozik.

349

Melléklet a Vasárnapi Ujság 34-ik számához 1864.

»

** (Megtagadott engedélyek.) A helytartó-ságtól leérkezett válasz értesiti a pestvárosi ható-ságot, hogy a lelenczház alapítására nem adatha-tik engedély azon okból, mivel az illető' bizottságnem képes jótállani a megkívántató pénzalap elő-teremtéséről. — A pesti tűzoltó-pgylet szervezéseiránti kérvényre szintén elutasitó válasz érke-zett le.

** (A pécsi dalár-ünnepély) e hó 15 és 16-iknapjain folyt le nem épen kedvező idő, de mégisszép számu, válogatott közönség részvéte mellett.Addig is, mig ez országos érdekü ünnepély rész-leteiről bővebben megemlékezhetnénk, fölemiit-jük, hogy az ünnepélyen a dalegyletek 185 tagáltal voltak képviselve, igy a pécsi dalárdatói 42tag volt jelen. Eszék 27, Apathin 24, Buda,Arad és Mohács egyenkint 16, Promontor 8, Pestés Lugos 5, Sopron 6, Fehértemplom és Békés 4,Losoncz és Kanizsa 3, Zombor 2, Bécs, Győr,Szeged, és Kun-Szent-Miklós 1 tag által voltakképviselve. A babér az aradi dalárdának jutott.A zöldbe kirándulást az eső megrontotta. A 350teritékü közlakomán 20 hazafias felköszöntéshangzott. A jövő évi dalárünnepély' helyéül ajelenvolt tagok Buda városát jelölték ki.

** (Szép czélu alapitvány.) Dobeina városa,mely saját kebelében is dusan javadalmazott kis-dedóvodát alapitott, a köznevelés érdekeit isszem előtt tartva, 105 ftnyi összeget küldött örökalapítványul a kisdedóvó intézeteket Magyaror-szágon terjesztő egyesületnek.

** (Iparosok szini elöadása.) A pécsi kath.legényegylet tagjai e hó 7-én a pécsi szinházbanszavalatokkal egybekapcsolt szini előadást tar-tottak. Különös hatást idézett elő a végjelenet,egy nagy csoportozat, görögtűz fénye mellett,mely az „iparos ifjakat műhelyeikben" ábrázolta.E jelenetben körülbelől 701egény működött közre,jelvényekben a különböző mesterségeket mutat-ván be a szinpadon, mialatt Mindszeoty „Legénydalát" szavalták. Á nagy számmal egybegyültszép közönség teljes méltánylattal fogadta a de-rék iparosok törekvéseit, kik ugy a szavalatban,mint a választott színmű előadásban is szép si-kert tudtak fölmutatni.

** (Szinészet-pártolás Debreczenben.) Minta „Hortobágy" irja, Reszler színtársulata Debre-czenben oly csekély pártolásban részesül, hogyaz esténkinti előadások bevételéből még a világí-tási kiadásokat sem birja fedezni. A tagok a leg-nagyobb nélkülözéseknek vannak kitéve, mert azigazgató nem birja őket fizetni. Egyik nap ötszinész bevallá, hogy egész napon át egy falatotsem evett. — Ez eset Debreczen müvészet irántiszeretetét nagyon sötét színben tünteti elő.Egyébiránt a baj jobbra fordulásáról meg va-gyunk győződve, különben miért épülne az azállandó színház a nagy magyar város gúnyára?

** (Elfogott czigányok?) A napokban többmint száz vándorczigányt kisértek be Dézsena megyei fogházba, kik 8 szekéren kóboroljak amegyében, s Macskamezőn elkövetett nagy ösz-szegre menő pénzlopással vannak vádolva. Aczigányok magyarországiak; a lopást tagadják,de a mellékkörülmények ellenök bizonyítanak.

** (Felsült tolvaj.) Sajátságos esetről tudó-sítják Vértesaljáról a „M. Sajtót." Ugyanis egyközeli faluban lakó izraelitát, a ki üzleti dolgok-ban gyakran be szokott a városba menni, egy fel-csuti birtokos egy levél átadására kért föl. — Azizraelita Felcsuton meglehetősen elkésett, s igyrendes lakhelyére csak sötétben érkezhetett meg.Utközben szép zabkepékkel találkozott. Valamirosz szellem erőt vett rajta, odaállt kocsijával azaokepék mellé, azután nekigyürkőzött s jól meg-rakodott belőlük. — De e szép munka közben az

emlitett levél kiesett zsebéből, a nélkül, hogyészrevette volna. Csak másnap jutott eszébe, sazonnal visszanyargalt, de már ekkor a levél acsősz kezében volt, ki azt a községbiró kezébeszolgáltatta, azon alázatos jelentéssel, hogy otttalálta a- meglopott zabkepe mellett. Igy e vég-zetteljes levél által az egéez eset szépen kiderült,s az lett a vége, hogy. az izraelita ezuttal drágánfizette meg az abrakot.

** (Megugrasztott rablók.) A Pécs közelébenlevő Görcsöny mezőváros lelkészét e hó 8-án esterablók támadták meg, s a pinczébe vezetve meg-kötözték, s balta-ütésekkeí vallatták pénze kia-dására. Miután ez sikertelen volt, fólvezettékismét, s magák kezdtek kutatni, midőn gazdasz-szonya a pécsi vásárról kocsin épen megérkezett.A rablók most ezt támadták mög, de ez alatt amagára hagyott lelkész az ablakon át menekült,s a harangokat félreverve, a rablókat futásrakényszerité, a kik az üldözők elől mégis megme-nekültek.

•* (Névmagynritások.) Sperling Mátyás egriszármazásu joghallgató, vezetéknnevét felsőbb en-gedély mellett „Veréb'--re változtatta.

** (Halálozás.) Ismét tgy köztiszteletü hazafiéletét oltotta ki a halál. Thurzó János, a régiThurzók ivadéka, s az 1848 előtti időkben Bi-harmegye egyik legtiszteltebb fia és tisztviselője,e hó 15-ikén Nagy-Váradon elhunyt. Áldás em-lékezetére !

Nemzeti szinház.Péntek, aug. 12. „Medicis Maria" vagy

„Szerelmi kaland IV. Henrik udvarában." Vigj.4 felv. Berger után ford. Benedeimé. Hosszadal-ma.8 és vontatott mű, mely valóban nem érdemiémeg a fordítást és még kevésbbé az előadatást.A nagy számu közönség unatkozott. Remé'jük,hogy e művel először és utólszor volt szerencsét-lenségünk színpadunkon találkozni.

Szombat, aug. 13. „Norma." Opera 2 felv.Zenéjét szerzé Bellini.

Vasárnap, aug. 14. „A rab." Szinmű 3 sza-kaszban. Irta Szigligeti.

Hétfő, aug. 15. „Hunyadi László." Opera 4felv. Zenéje Erkeltől.

Kedd, aug. 16. „Romeo és Julia." Szomorú-játék 5 felv. Irta Shakspeare, ford. Gondol D.

Szerda, aug. 17. „A jó barátok." Színmü 4felv. Sardou után ford. Szerdahelyi.

Csütörtök, aug. 18. Ő Felsége születésnapjá-nak ünnepélyére, a színház teljes kivilágitásamellett a „néphymnus" és „Faust" opera 5 felv.zenéjét szerzé Gounod.

Budai népszinház.Aug. 12. „A georgiai nök" előkészületei

miatt nem volt előadás.Aug. 13—16. „A georgiai nök." Vigdalmű

3 felv. Zenéje Offenbachtól. Minél nagyobb volta zaj, mely ez uj darab szinrehozását megelőzte,annál kellemetlenebb volt a csalódás, mely azelőadáskor a nagyot váró közönséget érte. Áz ujdarab zenéjében alig van pár élvezetes hely, sátalában Offenbach sikerületlenebb elmeszülemé-nyei közé tartozik. A szöveg oly gyarló, hogybármely kezdőnek becsületére válnék. E darab-nak rövid életet jósolhatunk. Közönség csekélyszámmal.

Aug. 17. 0 Felsége születésnapjának előes-téjén, a szinház teljes kivilágitása mellett a „Nép-hymnus." Ezt követte „A georgiai nök." Vig-dalmü 3 felv.

Aug. 18. „A georgiai nök." Vigdalmű 3felvonásban.

Szerkesztői mondanivaló.7294. Mágoes. Illés Lajos urnak. A13 ft, kezünkhöz

érkezett s kivánsága szerint átküldtük a P. Napló szer-kesztőségének. Ezen uton leghamarabb kerül rendeltetésehelyére.

7295. Debreczen. K. I. A nagyérdekü közleménytköszönettel vettük s legközelebb adni fogjuk. A mellékelthelyrajzok nem eléggé szabatosan készültek s csak a czikk-iróval történt személyes értekezés után készülhetnénekel correct módon. De ugy hiszszik, a naplószerü közleménymegértésére nem is mulhatlanul szükségesek s az olvasóképzelete könnyen ki fogja pótolni a hiányt. — Az igére-tek további teljesültét várjuk. A levelet tüstént átadtuk.

7296. O. B. S. A kérdésben tévedésnek kell lenni.A „Magyar Sajtó"-nak „vasárnapi száma" nincs, és nemisszokot£ lenni. Esti lap levén, délután 3 órakor adatik kimindennap, kivevén a vasárnapot, a midőn munkaszünetvan. Talán valamelyik hétfői számát érti on?

7297. A halál utja. Nem használható.7298. Szikszó. Azt a gömörmegyei „házépitési" his-

tóriát nem volna érdemes tovább adni. Furcsa volna, haegy hivatlan, tolakodó magán vendégen nem lehetne más-képen tuladni saját házunkban, mint ugy, hogy az ujságbakiírjuk:

7299. Nyíregyháza. K. G. Köszönjük a szives kész-séget. Hanem mindenekfelett tényeket kérünk, vagy azottani vidék szellemi és anyagi viszonyainak jellemző raj-zait — s minél kevesebb meddő elmélkedést. Igy szeretjükmi a vidéki tudósításokat.

7300. Király-Darócz. M. J . Az arczkép fel van vévekiadandó képeink sorába.

7301. Hadház. T J. Nem lehet az affélét kinyomtatni.

— A Vasárnapi Ujság régibb évfolyamai.Eladó • A V ü . 1854-1861-i teljes tiz évi folyama,

szépen bekötött, hiánytalan példányokban. Ara együttvéve 60 ft.

Szintén eladó a „Politikai Újdonságok" 1855—1868-ikilencz évi folyama. Ára együttvéve 27 ft. — Az elküldésa vevő költségén történik.

Bővebb értesítéssel szolgál e lapok szerkesztője.

SAKKJÁTÉK.243-dik sz. feladv. — Meyer Henr ik tő l

(Hannoverben).

Sötét.

ga b c d e iVilágos.

Világos indul, s 3-ik lépésre matot mond.

A 238-dik számu feladvány megfejtése.(Szalay Sándortól Gyomán)

Világos. Sötét.1. F h 1 — e 4 d 5 — e 4 :2. H f 4 — d 5 P e 6 — d 5 :8. H e 7 — f 5 tetszés szerint.4. H f 5 — i mat.

Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp Józgef.Debreczenben : Zagyva Imre. — Pesten : Cselkó György.— Vekerle László. — Szent-Király-Szabadján : Fürst Sán-dor. — Halason : Nagy Ferencz.

Hónapi- éshetinap.

2122n24252627

Vasár.HétfőKeddSzerdaCsötör.PéntekSzomb.

Katholikus és

HProtestáns

naptár.

AugusztusB 14 Sz. JoákTimotheusBeniczi FülöpBertalanLajos királySámuel prof.Kalaz,Józsefhv.

B 13 BernátJenöZachariásBertalanLajos királytSamuSoma

E T I - N A P T AGörög-orosz 1

naptár.

Auguszt, (ó)0

101112131415

D 9 MátyásLőrincz vért.MátáPhotiusMaximB.A.e.böjtvN. B. Assz.

Izraelitáknaptára.

Ab Rosch19 Böjt,lámp20 [el. miatt21 Kis faun.2223 Libussa2425 Sabbath

R.W

hossza

fok148149150151152153154

Hold változásai: <£ Utolsó negyed szerdán 24-én, 7 óra 2C

V.

35333129272523

N a íkél |

ó.5555555

P-35789

l l12

>

nyüg

ó7666666

P-1

595756535149

Chossza

fok223750637689

101) perczkor reggel.

V.

660

374839l l29

H o l

kél

ó.89

1010l l*0

P-5026

65140*

35

d

nyüg.

ó.10l l*1

a33

P-3

IV2529251456

TARTALOM.Laki Demeter (arczkép). — Otthon. Madách Imre. —

Egy birodalom végóráiból |(folyt.). — A privigyei régiharang (képpel). — Gróf Festetics György palotája Pesten(képpel). — Aszepes-olaszi-i városi torony s régi kis temp-lom (képpel). — Az emberi test érzéketlensége a tűz ésizzó vas iránt (folyt.). Bardócz Lajos. — Kártékony álla-tok. LetényeiLajos. — A világépület miniaturképe. Dr. B. L.— Egyveleg. — Tárház : Irodalom és müvészet. — Egy-ház és iskola. — Ipar, gazdaság, kereskedés. — Közinté-zetek, egyletek. — Közlekedés. — Mi ujság? — Nemzetiszinház. — Budai népszinház. — Szerkesztői mondanivaló.— Sakkjáték. — Heti naptár.

Felelős szerkesztő Pákh Albert. (Lak. magyar-utcza 1. sz.)

( ÍBf í •

350

m

'il

HIRDETÉSEK.Tisztelt szerkesztő uri

Ösztönöztetve egy a „Presse" folyó hó13-iki számában a Popp-féle Anatherin-szájviz kitünö hathatóssága felett irt czikkeáltal, mely egyszersmind számos hirnevesorvos által bizonyittatik, s minthogy Ana-therin-szájvizc előnyeiről saját magamonszereztem meggyőződést, kötelességemnekismerem, Popp J. G. urhoz a következönyilt levelet intézni: 578(6-6)

Bánk, Magyarországban,mártius 16 1864.

Tisztelt kollega ur!28 év óta a szájüregben, aphte-bántal-

makban, melyek gyakran igen fájdalmasakvoltak, szenvedtem, s engem az evésben ésszólásban gá'oltak; számos orvos közt,különösen a pesti és bécsi orvosi egyetemtanáraival is tanakodván efelett, s az orvosiszerek özönét használtam fel, anélkül,hogybiztos eredményhez juthattam volna; miótaazonban joggal magasztalt An.it lierin-szaj •vizét használom, azóta fájdalmaimtól istökéletesen megszabadultam, s csak sajná-latomat fejezhetem ki aziránt, hogy én az-zal már rég nem tettem kísérleteket, m nél-fogva nem mulaszthatom el, önnek ezennelhálaköszönctemet nyilvánítani, s íelkéremönt, az igazság s különösen azok érdekében,kik emlitett bajokban szenvednek, ezen ira-tot a nyilvánosság terére juttatni, — tiszte-l e t t e l dr. Löwinger.

Haszonbérlet.ADum mellett a Földváry féle telétleni

pusztának a bojári pusztával határos részénegy 841 holdas, — a solti legelővel határosrészén pedig680 holdas birtokrész; továbbáa Tisza mellett Ó- és lTj-Kécske. ugyszin-tén a tisza-inokai határok között fekvő,árvíztől mentesített, 392, 197 és 441 holdascsámpai pusztai birtokrészek az 1864-ikév szent Mihály napjától kezdve önkéntesajánlat utján haszonbérbe adandók. Bővebbfelvilágositást ad személyesen vagy bér-mentes levelek utján Budán, vízi-városban,öt-paesirta-utczán 520-ik szám alatt Da-rányi Ignácz. 739 (1-3)

Hallatlan olcsó!!£5 kötet

s z é p i r o d a l m iMÜVER

a legjobb szerzőktől,ugymint:

Arany, Nagyirtai czigányok. —Abonyi. Regék a kandalló mellett.2 kötet. Re^ék a pásztortűz mellett.2 kötet. — Balázs S. Beszélyei. 2 kö-tet. Balogh V. Költeményei. —Beöthy L. Goldbach et Comp. 2 köt.Puszták fia. Nesze semmi. Laczi -konyha,ördög naplója. - Bernát G. Kaczagá-nyok. — Czuczor Népkölteményei. —Degré A. Az ördög emlékiratai. 2 kö-tet. Novellái. S kötet, — Rozsaági.Kisvárosi titkok. — Szathmári K.Bethlen Miklós. Színezett lapok. 2 köt.

26 ft. 45 kr. helyett csak 6 ftértkaphatók: 740 (1)

Legolcsóbb könyvekraktárában

Pesten, fehér-hajó-utcza, ,,fehérhajó"-vendéglőben.

Régi pénzeketés mindennemü régiségeket, drágakövet,gyöngyöt, szineskövet, aranyat, ezfls-töt, ásványokat vesz és cserél a legmagasb

áron. 725 (3-4)Régiségek és természetiek

irodája.Dorottya-utcza 11-it sz. a. Peeten,

a Lloydnak átellenében,hol egy nagy választéku raktár mindennemürégiségek, régi pénzek, gombok, övekés mentekőtökbél a lególcsóbb áron, ugy-azintén egy nagy raktár *waiiyok lep-kék, bogarak, madarbörttk. tojások.

fivegszemek is találhatók.

riiHis(iiis/liiv(ksliirsiiBORKERESKEDÉSE

Pesten. Dorottya-utcza, a kereskedelmi testület épületében.ajánlja

l e g f i n o m a b b é s k e l l é m e s i z ü

pintea üvegekben;továbbá : a legnemesb fajta vörös i>8 fehér magyar boraitpalaczkokbau; valamint pezsgő-burait Ciiquot veuve, Roe-derer. Humui. Delbeck és de Herghes-töl; Bordeaux- és

rajnavidéki, lennel-. 31alatra- s Madeira-borait;kaphatók továbbá fennérintett kereskedésben

a legfinomabb Jamaika ó-rhumok.

Lpénzváltó-irodája

a kereskedelmi testület (Lloyd) épületében

Pesten, Dorottya-utcza 14-lk sz. a.ajánlja az oly kedveltté vált

sorsjegy-társaságokat,melyek azon elímynyel birnak, hogy az évnegyedenkint történendő25 csekély részlet-befizetés, a legnagyobb nyeremény-valószínűségére

ad kilát áit.

Ezennel négy társaságot alapitok, s pedig:Az A) társaság, mely 20 személyből áll, 20 darab hitelsorsjegyre játszik, egy-egy

részletfizetés 8 ft.;a B) társaság, mely 18 személyből áll, 19 db. osztr, sorsjegyre játszik, évenkinti

34 húzással, a részletfizetés egy-egy sorsjegy után 4 ft.; 1 legujabb „Rudolf"sorsjegy ráadásával

a C) társaság, mely 20 személyből áll, 20 db. 1864-iki 50 ftos sorsjegyre játszik.részletfizetés 3 ft.:

a D) társaság, mely 10 személyből áll, 10 db. 1860-iki 100 ftos sorsjegyre játszik,részletfizetés 6 ft.

Sürgetés felszólítás következtében alakitok továbbá egy uj társaságotE) mely 20 személyből áll 20 darab 1864-ki egész sorsjegyre, havonkint 5 ftjával

25 részlet fizetéssel.f^^HP*Az e társaságokbani résztvevők az illető részletbefizetési ivekben bejegy-{ P l ^ r zett sorsjegyekre közösen játszanak; a nyeremények, miután a kihuzottsorsjegy egy ujabbal helyettesittetik, a résztvevők közt egyaránt osztatnak fel,s a résíletfizetések letelte után, a résztvevők mindegyikének egy eredeti sorsjegyszolgáltatik ki; a B) aLtti társasjátékot illetőleg, ezen eljárás a sorsjegyekkülönnemüsége miatt nein alkalmazható, mely esetben a sorsjegyek eladatván,a bejö't pénzérték a résztvevők közt egyenlő arányban fog felosztatni.

Bélyegilleték : az A-nál 1 ft. 30 kr., a B- és C-nél 68 kr., a D- és E-nél99 kr. egyszermindenkorra.DÁcnlnt f Í7a tÓCok 1 5 f o r i u < havonkint: A) 1 hitel-,1/*resz 1860-iki,lSalm-il"ö/(lclll/lClCöCIl.« forsjegyre, - K) 1 Salm-, 1 Clary-, 1 Pálffy-, 1 Genois-,

1 budai 1 100 ftos 186 l-iki. 1 Keglevich-sorsjegyre, — C) '/» rész 1860-iki,% rész 1839-iki, 1 Pálffy-, 1 budai, 1 Waldstein sorsjegyre, — D) 1 hitel-intézeti, 1 Waldstein-, ! Keglevich, 1 Como-, 1 trieszti 50 ftos, 1 Windiseh-gratz-sorsjegvre, — E ) l hitelintézeti, 1 trieszti 100 ftos, 1 budai sorsjegyre,—Vi 1 1860-iki 100 ftos, 1 1864-iki, 1 Clary-, 1 Waldstein-, 1 Keglevich-sorsiegyre, 6) V> 1839iki, 1864-iki 50 ftos, 1 Eszterházy-, 1 Pálffy.sorsjegyre. - 10 forint havonkint : A) % 1860-iki, 1 Salm-. 1 Pálffy-,1 Keglevich-sorsjegyre, B) 1 1864-iki 50 ftos, 'A resz lf-39 iki, 1 budai,1 Keglevich-sorsjegyre, •- C) 1 Salm-, 1 Pálffy-, 1 Clary-, 1 budai, 1 Genois-,1 Waldstein-sorsjegyre, - D)l hitelintézeti, 1 budai, 1 Keglevich-sorsjegyre.E) '/« 1860-iki, 1864-iki 50 ftos, 1 budai sorsjegyre, — *) 1 Eszterházy-,1 1864-iki 50 ftos, 1 budai sorsjegyre, G) 1 1864 iki 50 ftos, 1 trieszti50 ftos, 1 Salm-. 1 budai, 1 Keglevich sorsjegyre.

* °Sész 1 8 6 4 ' 8 0 r sJegyre 2 ft. 50 kr . ,- 1 fél sorsjegyre « ft.,-j 1 Pálffy-sor.jegyre 2 ft. 50 kr. - Bélyegdíj 50 kr.

Bevásárlá,-sa 8 eladása mindennemü értékpapíroknak s ^ pénznemekneV, előlegezések, sorsjegyek- s állampapírokra, incasso smegbízatások stb.Vidéki levélbeli megrendelések titoktartás mellett gyorsan 8 pon-tosan teljesittetnek. 9 i*6 (6~5^>

A PATKÁNYOK ÉS EGEREKbifltoe es gyors kiirtása

egy csásí. kir. kizár, szabadalm. irtószer által. - Gyertya-alakban 1 darab ára 50 kr.

Valódi minőségben kapható:PESTEN Török J ó z s e f gyógyszerész urnál, a király-utezában 7-ik szám alatt, —

Pozsonyban : Scherz F., — Keszthelyen : Würsch F. 702 (4—11)

Egy chemiai és photographiai vállalathozkeres alulirt egy társat; gyógyszerésznekvagy fényképésznek elsőség adatik. A fény-irda chemiai laboratóriummal lesz össze-kötve, mely, hogy szakértöleg kezelve, ele-gendő hasznot hajt : azt a tapasztalás márkimutatta

Fényképészeti képzettségemet csak azzaligazolom, miszerint én az ismert hírben álló

„Borsos és Doctor"czég alatti fényirdában 8 hónap leforgásaalatt több mint 3000 anyaképet (matricz)készítettem saját gépezetemmel (mely jelen-leg is birtokomban van',és pedig többnyirea Hautevollé-osztály számára, kik munkám-mal nagyon is meg voltak elégedve. — Etárgybani levelek f. é. szepttmber 10-igfogadtatnak el. »

Pest , kerepesi-ut 65-ik szám alatt. -Szentkuty István,

729 (8—3) gyógyszerész és fényképész.

Csász, királyi ausztriai 1864-iki

SORSJEGYEK.Nyereme'nyhuzás 1864-ik évi

szeptember 1-én.Főnyeremény: 800,000ft., leg-

kisebb nyeremény : 135 ft.SCHOTTENFELS B. nagykeres-

kedő-háza mainai Frankfurtban, áten-ged ilynemü sorsjegyeket a pénzösszegbeküldése mellett ausztriai bankjegyek-ben : 1 sorsjegyet 3 ftért; 5 sorsjegyet14 ftért; l l sorsjegyet 30 ftért.

A sorshuzási lajstromok ingyértküldetnek meg. " 734 (4—0)

Jelentés.Alulirottnak van szerencséje jelenthetni

az illető t. cz. szülőknek, gyámoknak ésI nevelés-barátainak, hogy a LosonczonI eddig fennállott 6 oszt. ág hit. egyesült pro-j testans gymnasium megszűnvén, a nógrádi| ág. hitv. esperesség részéről folyó évi sep-• tember J-én egy tápintézettcl ellátott

IV osztályu gymnasium! fog megnyittatni. 728 (3—3)

Kelt Losonczon, 1864. évi augusztus 1-én.

SZTEHLO ANDRÁS m. p.,nógrádajegyei ev. esperes.

CSŐDgazdászati tanári állomásra.

A kis-kun-halasi helv. hitv. egyház ke-i belében megürült real-gazdászati tanszékj betöltésére ezennel csőd nyittatik.

A tanári fizetés 550 a. é. ft. készpénz, —ezentul jövedelműi nyerendi a város köz-vetlen szomszédságában fekvő, s 1600 Dölével számitott 42 hold föld-terület (mehegyszersmind a gazdászat gyakorlati teréülszólgáland) tiszta jövedelmének 50 %-jét.— az elválasztott tanár magát 3 évre köte-lezi, s csak annak letelte után féléves elő-leges felmondás után hagyhatja el tanáriállomását.

A tanár kötelessége, növendékeit az el-méleti és gyakorlati gazdászat s azzal érint-kező egyéb real-tudományok elemeiben ok-tatni, s a 42 hold földterületen a gyakorlatigazdászatot berendezni és vezetni.

Pályázni óhajtók elméleti és gyakorlatiszakképzettségekről szóló bizonyítványok-kal fölszerelt folyamodványoknak a kis-kun halasi helv. hitv. egyháztanácshoz folyóévi szeptember hó 1-jére leendő beküldé-sére kéretnek fel.

Végre az elválasztott tanár állomásátfolyó évi oktober hó l-ig elfoglalni, s ta-nári müködését azon napon megkezdeni tar-tozand.

Kelt Kis-Kun Halason az 1864 dik évijulius hó 81-én megtartott helv. hity. egy-ház-tanács- ülésből.

Kovács Imre,727 (3—3) egyházi r. jegyző.

351

POPP gyakorlati fogorvos,cs. k. osztr. szab. és első amerikai s angol kis. szabad.

Bécsben, ezelött Tachlaaben 557. sz.,

most : Stadt, Bognergasse 2-dik szám alatt,a takarék-pénztár átellenében.

g^P 1 Egy üvegcse ára 1 ft. 40 kr., — göngyölés 20 kr. • <MjKapható Pes t városa minden gyógyszertárában, valamint minden

*" ' -kereskedésben.Cs. kir. legfelsőbb szab.

Ara 1 ft. 22 kr.

FOG-ÓLOM.Az odvas-fogak saját elmosására. — Ára 3 ft. 10 kr.

Növényi fogpor.Papirtokban. — Ára 63 krajczár ausztr. érték.

Minthogy szájvizem évek hosszu során a fogak- s szájrészekre nézve is mint le :>-kitünöbb épségben tartó szernek bizonyult be, s mint toiletta-tárgy a magas s leg-magasb uraságok által egyiránt használtatik, nevezetesen pedig nagytekintélyű orvos,egyéniségek részéről számtalan bizonyítványok által — e szernek jelessége igazoltatik,s tekintve, hogy Anatherin-szájvizem az utolsó nagy világkiállitáson is kitüntetett,e Angolországban kir. nagybritanniai szabadalommal láttatott el, — s a hamisításokellen védve lőn, s Amerikában is hasonló kitüntetés s rendkivüli kedveltségben részesit-tetett, s a birodalom több előkelő hirlapi levelezések által megismertetett, — annálfogvaannak további dicséretét fölöslegesnek tartom.

P = " Kaphatók PESTEN : Török J. gyógyszerész urnál, király-utcza 7. sz.Unschuld Ede urnál váczi-utczában, — Scholz gyógyszerész urnál a „szent háromság"-hoz, — Leykauf testvér uraknál, — Thalmeyer és társa, — Luetf lI . és Oszvalduraknál. — BUDÁN : Bakács Sándor udvari gyógyszerész — és Ráth gyógyszerészuraknál. 486 (8 14)

F o n t o s

hirdetmény

tulajdonosokszámára •!

Hogy egy háziszer czéljának kellőleg megfelelhessen s megbecsülhetlennek tünjékfel, megkivántatik, hogy az, alkalmazásában a legegyszerűbb, amellett hathatóságáranézve csalhatlan és olcsó legyen. Mint ilyent s rendeltetésének tökéletesen megfelelőháziszert, Kwizda F. J. korneuburgi gyógyszerész cs. kir. szab. üdítő-nedvét (Kesti-tutions-Fluid) ajánlunk lovak számára. Ebbéli állitásunk igazolására a következö sorokratámaszkodunk.

Örömömre szolgál önt tisztelt ur egy ujabb eredményről, mely hirneves üditö-nedve alkalmazása által egy rokkant lovamon eléretett, ezennel tisztelettel értesiteni

Ezen állat, erős lovaglás okozta meghűlés következtében oly veszedelmes gyula-dásban szenvedvén, hogy mind a négy lábán megbénult ugyannyira, hogy csak a legna-gyobb erömegfeszitéssel lehetett az istállóból kivezetni. Én ezen lovat minden másodnapszalmával jól megdörzsöltettem, s ezen dörzsölés után a test fájós részeit langyos vizbenfeleresztett folyadékkal megmosatván, annak lábait a csülöktől kezdve ugyanezen folya-dékba mártott vászonrongygyal beburkoltattam.

Az ezen mütét által beállott csorvásiázat sikerült egy adag Ön korneuburgi porávaleltávolitani, mely nekem a legkielégitőbben sikerült is.

A betegség minden más egyéb szokásban levö költséges gyógyszerek mellőzeséveltökéletesen eloszlatott. A ló most már szolgálatra képes, s ezen legegyszerűbb eljárásegy istállóbeli szolga által vitetett véghez.

Midőn önnek, mint ezen üditö-nedv feltalálójának ezennel hálás köszönetemetnyilvánítanám, szabad legyen az összes lótulajdonosok érdekében azon óhajtást kifejez-nem, miszerint mind uditö-nedvének, mind pedig kornenbnrgi marhaporának egyistállóban sem volna szabad hiányoznia. *>99 (3—3)

Bécs, február 28-án 1864. TisztelettelPerger A. F.,

a „Pferdefreund" szerkesztője.

Valódi minőségben kapható:PESTEN : TÖRÖK JOZSEF gyógyszerész urnál, királyuteza 7. sz. a,

Továbbá :B.-Gyarmaton : Omazta T., — Debreczenben : Bignio J.,— Eperjesen: Zsem-

bery j . , _ Eszéken : Deszáthy, — Esztergomban : Bierbrauer J. C — Gyöngyösön.Kocziánovich J.,— Győrött : Ecker F., — Isperen : Flamm L., — Kassán : Novelli A-— Kolozsvártt : Wolf J., - Komáromban : Ziegler A. és fia. — Lugoson : Kronet-ter F., — Miskolczon : Spuller J.A. — IV.-Becskereken : Haidegger, — N.-KanizsánFesselhofer és Rosenfeld, - Nagyváradon : Jánky A., - Pécsett : Háy E., T PapánBermüller J , _ pOZ8onyban : Schertz F. és Hackenberger testv., - Rimaszom-batban : Hamaliár A, — Szabadkán : Sztojkovits D., - Szegszárdon : Hutter A., —Szolnokon : Scheftsik, — Székesfehérvártt: KovácsP., — Trencsénben: Weisz L.,—Tepliczen : Weisz L., — Varazsdon : Halter F., — Zágrábban : Mihics Gr.

Egy palaczk ára 1 ft. 40 kr.Két palaczknál kevesebb nem rendelhető meg, a pakolásért 30 kr. számittatik.

Két kért-teleka Hermina mezején,

hat és kilencz holdjával, szabad kézből eladandó. — E tárgybanibövebb értesitést ad a „ L á t c s ő " kiadó hivatala Pesten, egyetem-

utcza 4 ik szám alatt.

Rumburgi vászonraktár a „szép juhásznöhez",az uri- és kigyóutezák szögletén, az ugynevezett „párisi házban" Pesten.

WETZER és MMajánlják

lehető legjutányosabb meghatározott árakért egész vég- és rőfszámra

dusan rendezett raktárakat,mely áll: mindennemü 54 rőfös valódi rumburgi, 4/4 széles 42 rőfös és5/4 rőf széles 50 rőfös hollandi, */t ea 5/4 széles 30 rőfós avatott és ava-tatlan sziléziai, 4/4 és 5/4 széles 38 rőfös kreász-vásznakból; fehérvászon- és pamut csinvatból (Gradl), mindennemü asztali-kellékekből,minők : 6, 12 és 24 személyre való teritékek és készületek, továbbá:abroszok mindenféle nagyságban; asztalkendők, asztal- és törülköző-szivetek tuczat- és rőfszámra; színezett fehér és fehéritlen csemege-kendőoskék; mindennemü koczkás- éj csikós-kan avásznak; vörösfehérrel, kék fehérrel vegyitett és csikós avatott, avatatlan és fényezettcisinvat szövetek (Grradl), nemkülönben fehéres sárga nankin, külön-féle nagyságu vászon-, pamut , gyapjú- és selyem-kávéskendők, fehér

és nyomott vászon-zsebkendők minden színben, franczia batisztokés botiszt-zsebkendők.

A fennemlitctt árnezikkeken kivül találtatnak mes:dÚ3 választékban mindennemü rumburgi ruhakelmék, angol vásznak,batisztok é3 ingkelmák, fehér psrkálok, függ'iny fátyol-szövetek,

vállig, nyári-piquet és pirkecok, ugyszintén mindennemü bélésnekvaló szövetek. 742(1—3)

Kész fehér és szines ingek. — A vászon valódiságáért kezeskedünk.

Kiadásomban megjelent, s IIAUTLEBEIV és TÁRSAI könyvkereskedéstikbenPesten (váczi-utcza 17-ik szám alatt), valamint minden más könyvárusnál

haphatók:

Kiért ürítsük e pohárt?( ) ü j é

p(Toasztok) gyüjteménye.

Képes boritékba fűzve ára 60 kr. Postán bérmentesen küldve ára 30 krajczár.

Egy őrült szerelmei.Irta X. de MONTÉPIN. — Forditá ÁGAI ADOLF.

Két kötet. Ára 1 ft. 25 kr. a. é.

A HÁROM SZOKNYÁS LEÁMT.Irta PAUL de KOI K. Forditotta HUSZÁR IMRE.

Az eredeti franczia kiadásnak rézmetsze tü képével. — Ara 75 krajczár.

Arczisme és Phrenologia.Minden rendű olvasó számára.

Közli és jegyzetekkel kiséri SZOKOLY VIKTOR.A szövegbe nyomott, részben eredeti, 162 fametszettel. — Ára 2 ft.

HARTLEBEN ADOLF, kiadó -könyvárus.

Marliabetegségek s marhadüg ellen,molvek a meleg nyáridőben, a szarvasmarhák, sertések s a lovak közt a legnagyobbmértékben dühöngnek, a k o r n e u b n r g i m a r l i a p o r mint óvszer a legkitünőbb

sikerrel alkalmazható; valódi minőségben a következö bizományos uraknálkapható s rendelhető meg:

PESTEN Töriik J. gyógyszertárában, király-utcza 7-ik szám alatt, —Thalmayer és társa, — Halbauer testvérek, - Glatz I. E.

BUDÁN : az udvari gyógyszertárban. 698 (5—7)Aradon Probst J. F., Tones és Freiberger, — B.-Gy»rmaton Sippler testv., — BrassóbanHessheimer J. L. da A., Gyertyánffy A. és fiai, — Breznóbányán Zörnlaib G., — B.CsabánBirner B., — Csaczán Bentsáth Férd., — Csáktornyán Marosiutti örökösei, — Debre-czenben Csanak és társa, — Dobsinán Tirscher E., — Esztergomban BierbrauerJ C — Egerben Steinhauser A. I., — Eszéken Deszáthy István, — ÉrsekújvárottConlegner Ignácz és Kappel J., - Fehérvárott Kovács P. és Legmann A., — GyőröttJerfi A., — Ipolyságon Mikulásy T., — Kassán Novelly A., — Komáromban Zieg-ler A. és fia, — Körmöcasön Ploy C — Kézsmárkon Genersich A., — Léván Bole-mann A., — Liptó-Szent-Miklóson Krivoos J., — Lugoson Kronetter Ferencz gyógysz.— Miskolczon Spuller J. A., — Maros-Vásárhelyen Fogaras Demeter, — Nagy-Kanizsán Feszelhofer J., Rosenfeld J., és Zerkovits W. A., — NagyszombatbanSmekal W. A., — Nagyváradon Kalovics Karácsony, — Nyíregyházán Mathaidesz G-gyogysz., - N.-Tapolcsánban Pollák J., — Pécsett Herzog B., — PozsonybanScherz F., Wimmer J. és Hackenberger testvérek, — Pancsován Rauschan és fiai, —Rozsnyón Pós J. J., — Szepsi-Szent-Györgyön Kovács és fia, - Selmeczcn DimákJ E és Zelenka F., — Szigethváron KohariU C, — Simándon Csiky M., gyw-i —Sopronban Pachhofer L. és Müller, — Szegeden Aigner. — Sziszeken WellenreiterA — Tatán Hennel C — Tisolczon Bukovszky A. L.. — Tdrök-Szent-MiklosonHoffmannW., — Trencsénben : Weisi L.,- Újvidéken Schreiber F., - Vág-Ujhelyen

Bayerídorf L., — Veszprémben Tuszkan Mayer, — Zimonyban Joannoyití D,és fia uraknál.

«*

352

Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatalában megjeleltek, s általa miinien hiteles könyv-árusnál, P e s t e n : Eggeiiberger Ferdinand, Budán : Nágel és Wisthán-nál kaphatók:

vagy:

bölcsészeti erkölcstan.irta TÉLFY JÁNOS.

Nagy nyolezadrét. (216 lap.) Borítékba füzve ára 1 forint ausztr. érték.

A ROMAI JOG TANKÖNYVE.Irta

Dr. Mackeldey Ferdinánd.A tizennegyedik, dr. Fritz János Adam által tetemesen javított ea bóvitett kiadás után

magyarra áttették

Báttaszéki Lajos, Lön Tóbiás és Wagner Géza.Három kötet. Nagy nyolezadrét. (226, 244, 211 lap.) Borítékba füzve 6 ft.

Birtok-vétel.Megvételre kerestetik egy 600 — 800 holdas, — haszonbér-

lésre pedig egy 400 és egy 600 holdas birtok.Bövebb tudósitást ad az „Országos eng. ügynökségi iroda"

(Pesten, városház-uteza I-ső szám alatt). 736 (8—3)

Mncs többé szeplő!A leghathatósb szépitö-sier sicplö, májfoltok s pattanások ellen a

LILIACÉE PARISIENNEEgy tégely, mely 8 — 10 hétig is eltart, elegendő a legszebb és legtisztább arezbőr

eiöhozására. — Egy tégely ára használati utasítással 3 ft., beg-.ngyölés 20 kr.Rakhelyek PESTEN : Thalmayer A. és társa, — Luelf M. illatkereskedése,

Pérfi F. váezi-«tc*a 19-ik siám, — Molnár J., váczi-utcza 20-ik szám. 683 (5 — 12)A keleti marhavész ellen legjelesb óvszerül ajánlható:

ÁRJEGYZÉKEazon

magyar kovamalom-köveknekmelyek

LACZAY SZABÓ KÁROLYsárospataki gyárában

franczia módra készittetnek, melyek az 1862-iki londoni világkiállitáson első rendűérem megnyerésével tüntettettek ki, melyek most egy

legujabb felfedezett hasonlíthatatlan szépségü

melynél malomkőnek tökéletesebb még nem találtatott fel.

1862I 0 N D 1 N I rtW

HONORABLE

Ez egy kékes-fehér, tiszta, száraz, lépes, ritkás és faraghatóbb, mint az eddighasznált vad kemény kovafajok; mindazáltal lépességénéi és porositásánál fogva az elittovább megtartja. — Főtulajdona az, hogy nem csupán száraz őrlésre alkalmatos, deaedvesitett élet-órlésnél is «z elit 8—10 nap megtartja, többet s szebb lisztet őröl,mint más kó, győzősebb, a zsákot megtölti, rozs-örlésre, melyhez még alkalmatos kőnincs felfedezve, ez felülmúlhatatlan; — nem csupán gőz- és műmalomra alkalmatos, demindenféle kisebb, vizi-, száraz- és szélmalmokra is; különösen szélmalmokra, mertkemény, mégis engedékeny, könnyen élesíthető, ritkán kell élesíteni, és mindenfélenagyságban készíthető.

A megrendelések minden pár kőre 50 forint előrevaló beküldése által történnek,a többi rész utólagosan fizettetik. A kö nagysága jobbra vagy balra forgása, és a közép-lyuk bősége tudatandó.

A kövek ára párszámra itt helyben osztrák értékben:36 37, 88, 39 40 41, 42 43, 44 45 46 47, 48Szélesség, hüvelyk :

Párszámra forint : 180Szélesség, hüvelyk : 49, 50

195 205 210 220 225 240 25551, 52 53, 54 55, 56, 57, 58, 59, 60

Párszámra forint : 270 300 315 875

Árjegyzéke a sárospataki közönséges malomköveknek,melyeknek ajánlására annyit hozhatok fel, hogy a történelem ezen bányák felöl annyitjegyzett fel, hogy midőn » magyarok e hont elfoglalták, ezen bányákat már itt találták, I 649 ( 2 - 3 )

de hogy annakelőtte mikor fedeztettek fel, annak hire az őskor homályában tünik el, ésazóta ez mindig fenr.áll, virágzik, s a maga nemében jóságra nézve hozzá hasonlót föl-fedezni még ezideig minden fáradozás haszontalan volt.

A kövek ára darabszámra itt helyben osztrák értékben:Szélesség, hüvelyk : 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46

forint : 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 'Szélesség, hüvelyk : 47 48 49 50 51 52 53 54

forint: 62 64 66 68 70 72 74 76Exen árjegyzék tisztára kifaragott 12 hüvelyk magas köv> kre értedődik, ezenfelül

a mennyi hüvelykkel magasabb a kő, ára annyi 3 forinttal emelkedik; ellenben, a menny,hüvelykkel alacsonyabb, annyi 2 forinttal kevesbedik. 1

Helyben, a bányában vásárlók számára megmarad az eddigi szokás, miként a dur-ván kifaragott kövek alku szerint adatnak el.

Megrendelések mind a két rendbeli kövekre nézve elfogadtatnak BUDÁN : BlumJános gőzmalom-tulajdonos urnál, — PESTEN: Vidats István ur gépgyárában, holmegtekintés végett kész malom-kövek is léteznek. — Kelt Sárospatakon, jum. 2-án

Láczay Szabó Károly.

737 (2-6)Mindennemü

divatáruk, bútorszövetek,szőnyegek- és függönyökkel

dusan berendezett raktárunkat, ugyszintén nagy választékban levö bel- és külföldi

14

papir-kárpitokatpajánljuk g y á r i á r a k o n a tisztelt czimü közönség figyelmébe.

Pesten, hécsi-iitcza 2-ik sz. a.

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetem-utesa 4. szám alatt Pesten 1864.

Tizenegyedik évfolyam.

Pest, augusztus 28-án 1864.

Elöfizetési föltételek 1864-dik évre : "9M I W Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. novem-, ^ ber l-töl kezdve : Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba;

a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre lü ft Fél évre 5 ft. háromszor- vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk szá-Ceupán Vasárnapi Uisait • Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. - VHUOIMI Politikai mára hirdetmények elfogad, Hainburg és Altoiiábaii: Haaneiiateiiii és Vogler. - M. Frankfurt-

r " " " F 1 ^ J S " S • J^ges/. c " « » "» » civ • y b t l l l . o , ( 0 jio | i iPn és Jaeger könyvkereskedése; Becsben : Oppelik Alajos, — és Pesten :» ker-. . Újdonságok : Egész évre 6 ft Fél évre 3 ft. trsz-gazdászati ügynökség is. Józseftér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás ntán 30 njkr.

Minap emlitettük, hogy aug. 14 én álli-tották fel a pápai ref. főiskolában MártonIstván emlékszobrát. A hazai nevelés ezenreformáló hősét és a pápai ref. főiskola ujra-alkotóját tiszteljük mándi Márton Istvánban,kinek a „közjóra világoló" életét és ered-ménydús tevékenységét szándékozunk rövi-den megismertetni.

Márton István 1760. nov. 23-án Iszka-Szent-Györgyön, (Veszprémmegyében) szü-letett, a hol atyja lelkész volt. Ez pedig —Rudolf király alatt nemességre emelt csa-lád ivadéka — SzatmármegyeMánd helységéből származott átdunántulra.

Nyilvános tanulói pályáját 14éves korában kezdé Szentkirály-Szabadját?, az akkor ott fönnálógrammatikai iskolában. A du-nántuli ref. egyh. kerületnek ezidő szerint nem levén felsőbb is-kolája, Mártont 17 74-ben szülőiKecskemétre vitték az ott virágzógymnaziumba. Az itt töltött négyévnek köazönheté a latin nyelv-ben s a római klasszikusokbanszerzett széles és alapos ismere-tét. Elvégezvén a gymnaziumitanfolyamot, 18 éves korában abölcsészeti és theologiai pályára r ~ "Debreczenbe ment, a hol akkor --- -a bölcsészetet dr. Hatvani, s atörténetet Sinai tanitották. Már-ton a Hatvani által tanított gya-korlati philosophia mellett ma-gánóráiban Wolf bölcsészeti mü-veit tanulmányozta, s a gazdagkönyvtár tudományos kincseithangyaszorgalommal törekedettmegismerni. — Ez idő szerintkellemetlen meghasonlás fejlettkx Debreczenben a tanuló ifjuságés tanári kar között, a tanulók se-gélyezése tárgyában,minek az lettegyik következménye, hogy Már-ton még mielött a seniorságra el-juthatott volna, Nánásra ment tanítóságra,Itt tanulta meg magán szorgalommal a né-met nyelvet. — A vezetése alatt levö ta-nitókat gyámolítottá, a felsőbb, már latinnyelvet tanuló osztályokat maga tanitotta,s az iskola vezetésében és tanításában olykitünö sikert mutatott fel, hogy a derék

M á r t o n I s t v á n .(1760-1831.)

hajduváros a rendes két év eltelte után mégegy évig nem ereszté el. Végre a nevelésitéren szerzett gyakorlati ismeretekkel gaz-dagodva, 1789-ben bucsut vön a tanítóság-tól, s jövedelméből megtakarított pénzecs-kéjével még azon év julius havában kül-földre utazott. Bécsböl Drezdát, Lipcsét ésJenát meglátogatva, Göttingában állapodottmeg. A lelkészi pályára készülvén, majdnemkizárólag a theologiai tudományokkal fog-lalkozott.

A tanórákon kivül levő idejét majdnem

M Á R T O N I S T V Á N .

egészen a könyvek vették igénybe. Uj világtárult fel fogékony lelke elött. Folytonostanulmányokban eltöltött tizennégy havitávollét után a szülői házhoz tért vissza, ahol már csak künn - tartózkodása alattözvegygyé lett édes anyja ölelő karjai fogad-ták. Édes anyja köréből Hódmezö-Vásár-

helyre szándékozott menni, hogy a csendeslelkészi hivatalba lépjen, midőn a gondvise-lés más munkatérre szólitá alkotó szellemét.A pápai egyházközség, gymnaziumába taná-rul hivta meg.

A pápai iskola nem igen különbözött azidő szerint több faluban található gramma-tikai iskoláktól, midőn 1790-ben az előzöttévben tüz által sokat szenvedett gyülekezetMártont tanárául hivta, s a 30 éves, sok ol-dalú készültségű, tetterős férfi még azon évdeczemberében elfoglalá helyét. A meghí-

váskor Mártonban az a gondolatszületett meg s az a szándék ve-zette Pápára, hogy ott nemcsakaz iskola régi fényét kellene visz-szaállitani, „hanem a nyugati ref.magyarságnak, a dunántuli kerü-letnek, egy a debreczeni és patakiiskolához hasonló főiskolát kelleneteremteni.1'

Márton, mihelyt átvette aziskola igazgatását, mindenekelőttbuzgó pártfogókat igyekezett aziskola számára szerezni, a közel-ben és távolban személyes meg-keresés és levelezés által. Kifür-készte e czélra az összekötteté-seknek, a buzdításnak és segély-kérésnek mindennemü kigondol-ható tisztességes módjait. — Ebuzgó fáradozások eredményelőn, hogy az egyháztanács máraz 1793 dik év elején hozzá fo-gott az iskola fölépítéséhez ésmár az 1794 év végén a két eme-letes iskola-épületben szállásol-gatta be Márton felszaporodottnövendékeit. Pár év mulva 1795-ben a papnövelde is megnyílott3 évi tanfolyammal s az 1797.jún. 13-án Tatában tartott egyh.kerületi gyülés a pápai taninté-zetet „kerületi anya-iskolául" is-merte el.

Küzdelmeiben a vaserélyüMártonnak az iskola-alkotásban hü osztály-társa volt a kitünően tapintatos egyházi férfi,Tóth Ferencz, akkor már pápai theol, tanár.És kettőjük buzgó fáradozásának sikere lön,hogy 1804-ben a négy ref. egyházkerület-nek Pesten tanácskozó képviselői, a pápaifőiskolát a négy superintendentiában levö

35-ik szám.

ETHIKA,