VASÁRNAPI

UJSÁG1866.

XHI-dik ÉVI FOLYAM.

Felelős szerkesztő:

PÁKH ALBERT

Kiadó - tulajdonos:

HECKENAST GUSZTÁV.

PEST, 1866NYOMATOTT HECKENAST GUSZTÁVNÁL.

Egyetem-utcza 4-dik szám alatt.

Cf

A „Vasárnapi Újság" 1866. évi folyamának tartalma.a) Képek és rajzok jegyzéke.

I. Arczképek.a) Hazaiak .

SzimDeák Ferenez 1Ocsv»i Ferenez 2Gróf Andrássy Gyula 3Hosszú József 4József föherczeg nádor 6Erzsébet császárné 6Mikó Mihály 7Dr. Seeburger János 8Kiss Károly 9Gróf Tököíyi Imre 10Gaal József • • . 11Tisza László UHorkai Antal 12Bömches Frigyes 13Dr. Lumniczer Sándor 14Kralovánszky György 15Jedlik Ányos 16Beszédes József 17Stroszmayer püspök 18Báró Eötvös József 19Pauli-Markovics Ilka 20Gróf Kun Gothárd 21Weber Henrik 22Horváth Boldizsár 23Suhaj Imre 24Szentkirályi Móricz 25Székely Bertalan 26Melezer István 28Osztrovszky József 80Fehér Márton 32Zádor György 34Kun Bertalan 35Kitonich János 36Czuczor Gergely 37Herepei Károly 38If. Mándy Péter 39Hajnik Károly 41Scitovszky János 43Báró Kemény Zsigmond . . . . 44Báró Beust Frigyes 46Báró Zay Aruírsís . „ i__^_».. . - 4.7Mányik Ernesztma 48Tóth Vilmos 49Asbóth Sándor . ' 50Cseresnyés IstvánHorváth CyrillBallá Károly

b) K ü l f ö l d i e k .

I I . Leopold belga király . . . . yJános szász király 27Gróf Bismark 31Báró Moltke tábornok 33De Moustier marquis 42Dreysse Miklós 45

II. Történelmi képek.Szám

3, 3

Ó Felsége bevonulása Budapestre .Az országgyűlés megnyitása . . •Császárné ő Felsége magyar hölgyek

körében 13Liszt F., I X . Pius és Antonelli . . 12Custozzai sánczok ostroma . . . . 28Kórházi vonatok 31Olasz hadifoglyok Pesten . . . . 31Sebesült katonák Pesten . . . . 32Porosz hadsereg fővezérei . . . . 33Olasz-tirol csatatérről 33Benedek táborkara 34Jiesini hid ostroma 34Hesszeni v. fejedelem Magdeburgban 36Lissai tengeri csata 87Lamacsi (pozsonyi) ütközet . . . 38Nachod főtere a háború alatt . . 39Török szerb függetl. háborúból . . 47

III. Táj- és utiképek.a) H a z a i a k .

Szirki bányászlak (Gömör) . . . 4Vereczke (Bereg) 4Déés város (Erdély) . . . . . . . 9Murányvár romjai Keleti ffutztáv . . 10Sstraczenai völgy Keleti G. . . . 12Árva Tára Keleti 0 13Budai sárosfurdő: 1. hajdan. 2 jelen-

leg. 3. a Dunáról tekintve . . . 16Székesfehérvár: Főpiacz 18

» Vörösmartytér Z. G. 18Budai zugl iget : Fáczán M. V. . . . 19

» » CsillagTölgy Keleti G. 19Keresdi vár Keleti G 23Livingstone afrikai utazásából:

I . Harcz egy oroszlánnal . . . 24I I . Vad bivalyok támadása . . . 2

I I I . Hopo-vadászat 26IV. Elefánt-vadászat . . . . . 27

Vásáros-Namény M. V. 24Kendi-Lónai kőrösfa . . . . f . 2_Kemenesalja 27Gömörmegyei vázlatok:

1. Kövi-i régi templom . . . . 282. Ráhói várkastély 293. Jolsvai kath. templom . . . . 304. Dobsinai népviselet 31

Uj-Fehértó 28Békés-Csaba fópiaeza 29Lednicz vára . 3 1Kochmeister nyárilaka Budán . . . 3Keszthelyi Hévviz 32A pesti állatkertből:

1. Bagolyvár 852. Medvebarlang. 3. Orvmadarak

röpdéje 364. Majomház. 5. Tó és környéke . 37

Csicsó váraBaja városa 40

Szám |Salamon tornya (Visegrád alatt) KG. 41 jKusma-hegy Keleti G 43Sgresi mészkőbányák. Kallós K. . . 44öraram-Zseliz helysége Greguss J. . 4 'Garam-zselizi nagy tölgyfa. Greguss 47Korpona városa. Keleti G 48Kokova helysége. Keleti G. . . . 49Dömös falu. Keleti G 49Ompoly völgye. Keleti G 50Szent-Benedek (Bars) Greguss J. . . 51Barlanglakások a Gellérthegyen . . 52Zala-Egerszeg 52

b) Külföldiek.17Spielberg vára

Vasco de Gama szobra, Cintra mellettKeleti G 22

Niagava-zuhatag 42» v térképe . . . . 42

Uzsieza vára Szerbiában 46Uzsiczai török törvényszék . . . 46De la Prosa szálloda a Sz.-Gotthárd

hegyén

IV. Építészet, emlékmüvek,régiségek.

a) H a z a i a k .

51

Uj háznégyszög Pesten . . . . .Pest városi vigadó külseje . . . .

» » » nagy terme .Bebek Gy. síremléke Görgőn . . .Magyar akad. palota szobrai:

Galilei, Descartes, Raphael . . .Budai kir. palota udvartere M. V.M. Zsákodi kath. templom . . . .Viski ref. templom M. V. . . . .Kassai vasúti indóház M. V. . . .Kassai Sz. Mihály kápolna M. V. . .Pécsi török mecset. Greguss J. . .Pannónia-gőzmalom PestenIzsó M. Széchenyi szobormintája._ S z é k e l ? . . B - . . - . - - . .H. Böszörményi iskolaGyőri ev. egyh. épületek . . . .Szászvárosi gymnáziumPesti vasúti indóházMiklósfalvi sgyházi épületek . . .Ó-budai hajógyárbólMikosdi kastély. Gr. J-Fehérház Washingtonban . . . .Nagyszebeni orsz. tébolyda Gr. J.Sz. Gróti kastély. Greguss J.Jándi ref. templom. M V. . . . .Alvinczy síremléke Budán. Gr. J. . .Dédai ref. templom. M. V.Szendröi ref. templom. M. V. . . .Korponai östorony. Greguss J. . . .Pesti evang. templomIzsó M. Csokonai-szobormintája. Szé-

kely B

1224

6789

11111415

151720212.383839404044454£4í484849

52

b) K ü l f ö l d i e k . 'Szám

Brüsszeli városház . . . . . . . 6

V. Természettudomány, ipar,művészet, gazdaság, népisme.

A maorik fegyvertáncza 1Zsáktartó készülék 2Sólyom 3Lióvonatu vaspálya Bécsben . . . 4Hölgy- és házi menyét 551efánt a fogságban 7L.égnyomatu vasút Londonban . . 8Sörényes juhok 10Berber lovak futtatása Rómában . . 11Uj-Sziget a Földközi tengerből . . 14Kánya 14Montblanc 15Farkas 19ősvilági állatok: Barlangi medve . 20

» » Óriás gyik . . . 20Tengeri polypok (4 rajz) . . . . 21Gyémántfúró 22Szivacshalászok 23Pesti lóvonatu vaspálya 29Ugorkagyalu 30Gyutüs puskák 30Vadász-sólyom 42Iramszarvasok. Greguss J. . . . . 44Fekete rémke 45Kecskék és juhok az állatkertben . . 50Maderspach maghámozó gépe . . . 51

VI. Népviseletek, genreképek.Budai koronaőrség gránátosai . . . 5Budapesti bandérium 5Fővárosi képek: I X . Az olajos . . 8Erdélyi szász menyasszony . . . . 17

» » család 18Hogyan terem a magy. huszár? Lüders 21Somogyi juhász. Greguss J 24I t a t ó utasok. L'úderg 25Ágnes asszony. Székely B 28Pihenő aratók. Lüders 29Lecsúszás a sveiczi havasokon. . . . 80Dobsinai népviselet 81

VII. Vegyes tárgyuak.Gr. Sándor Mór lovaglása Bián . . 5Téli vadászkaland 16Persa rabszolga 35Turkoman rabló 41Vasárnap délután 41A csatamező hiénái 43

• «

. \ . >A\*

/ * •

1. Elmélkedések, értekezések,fejtegetések.

Az u n. nazarénusokról. Szél Farkas k*P5, 16, 27

Házasságok vérrokonok között B. L. 15A franczia időszaki sajtó. Irányi D. 31, 41Házassági szertartás a rómaiaknál.

Mitrovics B >'Az ember és a természet müvei. B.L. 78Csokonai mint szóujitó. Varró S. . . 89Néhány szó a régi sirokról. Lehoctky T. 101B. Amadé L. egy régi költeménye.

Martonfalvay E 102Tengerészeti ismeretek ujabb hala-

dása. Kenessey Albert 113Hírlapok H kuruezvilágban. Thaly K.

122, 138Az aqua toffana. Kis Elek . . . .142Az alföldön divatozó babonák. Tar-

nóczy / . . • • • 154Izsó M., Széchenyi szobormintája

(képpel) • • • • 177Kiméljük a ragadozó állatokat, Pod-

hraczky A 178 189A debreczeni szinház uj fordulóponton 190Az előítélet hatalma. B.L. • • . . 216A szellemi élet központosítása. Irá-

nyi D 218Egy népmeséről. K. Kálmán . • • 242Kiviteli kereskedésünk. Irányi D. • 242A szaglás aesthetikája. B. L. . . • 244

b) S zLap

A szakái. Rónaszéki 253Az emberi nem kora. (Nöggerath ut.)

Kiss Elek 263,274,287Idegen hangzású családnevek magya-

rítása. Mártonffy K. 265Az ujabb lőfegyverek s hadművészet 298Ágnes asszony, Arany J. után Székely

Bertalantól ^Visszapillantás a gőzerő *» ' t e n e t £«-

Halász Imre . . • • á u > d i ibi á á °Vázlatok a hadászat köréből 326 335, 547Tanulságok a jelen történetéből. JC.Í. ^

Hogyan mentsük meg a hazát. X £. ^

Miért nincs elég képzett mezei gaz-dánk. P-y A «a

A jövó háborúja. V. J. • • • • • w í

Hírlapirodalmunk a 19. századbanV közlés. (1850-53.) Snnnyei J.

519, 530, 543, 561, 574, 583A magyar köznép babonái. Molnár^. ^

TTírnm nén eev megyében. Hónai S.Három nep egy t,) ^ ^ 5 g 2

Istenitéletek, -br-yi-s. • • &62, 575, 686Miért nincs elég képzett magyar erdő-

szünk? Selli • • l™Az aquarium. Dr. Szmolay . . ol8, bá4A Mondolatpör. Eötvös L oó/

v e g.%. Elbeszélések, genreképek.

A kortesvilág eredete. Pálffy Albert. L a P2, 14, 26, 38, 50, 62, 74, 86

Egy anya. Gyulai Pál . . . 98,110Három hires tánozmulatság P. J. . . 123Kis Károly és Szontagh Gusztáv életé-

ből. Kp 127Egy pacsirta életrajza. K. O. . . . 142Egy debreczeni misztérium. Közli

Szathmáry K. 150Egy falusi malom az alföldön. Szivos

Géza 203Az eltévedt ház. K . . . gi . . . . 226Turkoman kegyesség. Vámhéry A. . 227A washingtoni kongresszus . . . 238A tenger szörnye (polyp.) Hugó V.

után (rajzokkal) 250•A kis és a nagy madár 286Egy utazás a Mississippin (angol be-

szély.) Györy Vilrn. 310, 322, 334, 346,358, 370

Életképek háborús országokból 849, 361Balatonfüredi élet. Csalán Péter . . 374A kakasdi dalárda. Bartalns I. 594, 606, 618Karácsony estéje. Forgó János . . . 621

3. Költemények.Benedtk Aladár: Falun . . .

» » Falu és város .Biró Antal: Szádvár bevétele .

. 122

. 322

LapBolgár Emil: Juliska 406Csengéi Gusztáv: Húsvét ünfiep'e'n . . 150

» » A cserhalmi leány . 250Dalmady Győző: A napsugarak . . 74

» » Kálváriái sóhaj . . 162» » Az ősi ház . . . 442» » Nem esem kétségbe 518

Dohó László: Az első fecske . . . 226» » Szüléim levele . . . 418>' » Szegény öreg . . . . 570

Egressy Gábor: Kazinczy Gábornak . 430» » Nagy Miklósnak . . 430>' » Kazinczy Gábornak . 454» » Petőfi Sándornak . . 454

Fejes István: Jeruzsálem 86» » Szüreti köszöntés . . 542

Ilyes Bálint: Dalok I., I I 14» » Kölcsey sirja felett . . 50» » Nem hiába, hogy a magyar 187» » Dalok 518

Imrefi: A siroki várban 330» Szivemhez 32

Jankay József: A magy. mérnökökhöz3 84Komáromi Kálmán: Barna halász ifjú 138

» » Csüggedés . . 262A kerti lak . • 310

» » Családi kép . • 618Komócsy J.: Vörösmarty emlékezete 214Kó'nezöl János: Ősz végén . . . . 250Losonczy László: Legátus dal . • . 162

>, » A török és torok . . 274

LapPdjer Antal: E g y á l d o m á s . . . . 6 3Bajka Teréz: A n y á m s í r jáná l . . . 174

» » V i g a s z t a l á s . . . . 8 7 0Sdntha Károly: H u l l n a k , t ú l i n a k . . 4 0 6Soós Miklós: Koszorúk 298

» » Sötét ragyok . . . . 466» » Fészket rak a madár . . 466

Szdtz Béla: Ablakomban . , . . 346» » Ami bárom szobánk . . 582

Szász Kár.: Levél Szemere Miklóshoz 478Szemere Miklós: Meghaltam . . . 62

» » Szobám legyéhez . . 238» » Urkodás 358

Terhes Barna: Leng a zászló . . . 634Thaly Kálmdn : Tökölyi Bithyniában 110

» » Tökölyi bujdosói . . 594Tolnay Lajos: Esik eső 274Tompa Mihály: Novemberben 1865 . 88

» » Egy könyy olvasá»aközben . . . . 198

Torkos László: Temetésnél . . . . 74Zichy Antal: Elegia Gyulai Pálná ha-

lálára 490Zilahy Imre: Deák Ferenczhez . . 98

» » Az Isten 286» » Rege 393» » Három éj 558

4. Elet- és jellemrajzok.De.ik Ferencz (arczkép) . . . . 1Ocsvai Ferencz (arczkép) . . . . 13Gr. Andrássy Gyula (arczkép) . . 25Hosszú József (arczkép) . . . . 36József fölig, nádor (arczkép) . . 49, 63Erzsébet császárné (arczkép) . . . 61Mikó Mihály (arczkép) 73Dr. Seeburger János (arczkép) . . 85Kis Károly (arczkép) 97II . Leopold belga király (arczkép) . 100Gr. Tökölyi Imre (arczkép) . . .109Gaal József (arczkép) 121Tisza László (arczkép) 137Horkai Anfal (arczkép) 140Bömches Frigyes (arczkép) . . . 149Liszt Ferencz, IX. Pius és Antonelli

(kép) 152Dr. Lumniczer Sándor (arezkép) . . 161Kralovánszky György (arczkép) . .173Jedlik Ányos (arczkép) 185Beszédes József (arczkép) . . . . 197Stroszmayer püspök (arczkép) . . 213B. Eötvös József (arczkép) . . . 225Pauli-Markovics Ilka (arczkép) . . 237Gr. Kun Gothárd (arczkép>* . . .249Weber Henrik (arczkép) ( . . . .261Horváth Boldizsár (arczkép) . . . 273Suhaj Imre (arczkép) 285Szentkirályi Móricz (arczlcép) . . 297Székely Bertalan (arczkép) . . 809János szász király (arczkép) . . . 321Kellemesi Melczer István (arczkép) . 833Osztrovszky József (arczkép) . . . 35!>Gróf Bismark (arczkép) 869Kövendi Fejér Márton (arczkép) . 381B. Moltke tábornok (arczkép) . . 393A porosz hadsereg fővezérei (képpel) 395Zádor György (arczkép) . . . . 405Benedek táborkara (képpel) . . . 407Kun Bertalan (arczkép) . f 417Petőfi jellemrajzához. Gyulai P. 418, 430Kítonich János (arczkép) . . . . 429Czuczor Gergely (arczkép) . . . 441Herepei Károly (arczkép) . . . . 453Id. Mándy Péter (arczkép) . . . . 465Jászberényi Pál. magyar bujdosó a

17. századból. Balogh F. . . 467,478Hajnik Károly (arczkép) . . . . 489De Moustier marquis (arczkép) . .501Scitovszky K. János (arczkép) . . 517B. Kemény Zsigmond (arczkép) . . 529Dreysse Miklós (arczkép) . . . . 541B. Beust Frigyes (arczkép) . . . 557B. Zay András (arczkép) Thaly K. . 569Mányik Ernesztina (arczkép) . . . 581Tóth Vilmos (arczkép) 593Asbóth Sándor (arczkép) . •. . . 605Cseresnyés István (arczkép) . . . 608Horváth Cyrill (arczkep) . . . . 617Egy iubilaris magy. szerkesztő (Ballá

Károly arczképé) 636

5. Történelem, régiségek ésrokon tárgyak.

Múlt századbeli magyar hősök :15. Neszméry Ferencz 1816. B. Ocskay József. 17. Piacsek

Károly 5418. Kulnek András. — 19. Koszto-

lányi L 7820. B. Vécsey Szigbert . . . . 90

Visszapillantás a deczemberi napokra(2 kép) 30

A budai emléktáblák ügyében Dr.Arányi L 80

Bebek Gy. síremléke Görgőn (rajzzal)Buchietl M. 89

Főúri konyha 1710. Árvái Teb'reok Gy. 42Magyar Tripartitum. K. Teöreó'k Gy. 65Ó Felségeik Budapesten . . . . 67Császárné ő Fels. a magyar hölgyek

körében (képpel) 140

LapA murányi várról. Bodon Ábr. . . . 143A mitgyarorsz. legújabb régészeti föl-

fedezések I., 11., 111., IV. 162, 174, 186198

A régi rómaiak lakházai. Osváth L. . 266Lakonpaki ütközet és síremlék. Nagy

Imre 299Custozzai csata (képpel) . . . . 836Kórházi vonat a csatatérről (képpel) 861VI. Károly szabad. levele. Gr. Zay K. 863Olasz hadifoglyok Pesten (képpel) . 373

A katalauni hun csatatérről. BaloghFerencz 383

Sebesült katonák Pesten (képpel) . . 385Isten ujja és a flagollánusok. Tar O.

394, 406Az olasz tirol csatatérről (képpel) . 397A jicsini csata (képpel) 409Barbay István falusi jegyző feljegy-

zései. Szombathi F. 409, 421, 433,446, 45S

Trónvesztett fejedelmek (képpel) . . 432A fekete halál Európában . . . . 435A lissai tengeri csata (képpel) . . . 443Az irás történetéből (rajzokkal) Szin-

nyei J. 456, 466Lamacsi (pozsonyi) ütközet (képpel) 455Nachod városa a háború alatt, (kép-

pel) 468Archaeol. kirándulás Budapest vidé-

kén. Havasi Béla . . . 506, 522, 534A csatamező hiénái (képpel) . . . 521A török-szerb háborúból (képpel) . . 572Bezerédy Imre elfogatása. Chernél K- 598

6. Ilazni táj- és néprajzok, köz-intézetek , népszokások,

műtárgyak.Az uj háznégyszög Pesten (képpel) . 4A pesti vigadó-épület (2 képpel) . . 16Bányaigazg. lak Szirten (képpel) . . 40Vereczke (képpel) 40A budai koronaaőrség (képpel) . . 52Budapesti bandérium (képpel) . . . 52M. akadémia szobrai (Galilei, Descar-

tes, Raphacl alakjai) 64Budai kir. palota (képpel) . . . . 76M. Zsákodi kath. templom (képpel) . 88Deés város Erdélyben (képpel) . . 100Visisi ref. templom (képpel) . . . 100Murányvár romjai (képpel) . . . . 1 1 3Kassai indóház és Sz. Mihály kápolna

(2 képpel) . . : 125Sztraczenai völgy (képpel) . . . . 141Árva vára (képpel) 152Pécs és vidéke (képpel) 164Rozália hegy, Sopronra Kápolnai . .175Pannónia gőzmalom (képpel) . . . 175Budai sáro:-fürdő (3 képpel) . . . 187Az erdélyi szászok (2 képpel) Fehér

Jdkóh, II . . . . . . . . 199,214II. Böszörményi iskola (képpel) . . 201Vörösmartv-tér Székes - Fehérvárott

(2 kép) " _ 215Debreczen, egy dunántúli előtt. Rácz-

kevi 218Budai zugliget (2 képpel.) Forgó J. . 228Győri ev. egyház épületei (képpel)

~RáthK. 241Szászvárosi m. gymnázium (képpel) . V52Keresdi vár (képpel) Deák F. . . . 275Pesti indóház (képpel) 276Vásáros-Namény (képpel) . . . .290Előpataki fürdő. Gergely L. . . . 290Kendi-lónai körösfa (kép) . . . . 300Korondi fürdő. Jakab Elek 813, 827, 339Kemenesaljái képek I. (kép) . . . 324

» II. Kis-dömölki pajta.III . Kis-Czell, IV. N. Dömölk. V.Magasi. Tandor 397

Gömörmegyei vázlatok:1. Kövi- templom (képpel) . . . 3372. Ráhói várkastély (képpel) . , 3493. Jolsvai kath. templom (képpel) 3604. Dobsina vá'os (képpel) . . . 371

Üj-Fehértó (képpel) 837Békés-Csaba (képpel) 348Lednicz vára (képpel) 372Kochmeister nyárilaka Budán (képpel) 383Keszthelyi hévviz (képpel) . . . . 384Csicsóvára (képpel) 420Miklósfalvi egyh. épületek (képpel) . 455Ó-budai hajógyár (képpel) Kenessey A. 457Mikosdi vár (képpel) 468Erdélyi országos tébolyda (képpel) . 479Baja városa (képpel) Czirfusz F. . . 480A visegrádi romok közt (képpel)

Forgó J. 493Kusma hegy, Erdélyb. (képpel) D. F. 621Sz. Gróthi kastély (képpel) . . . 53lEgresi mész kőbányák (képpel) Kal-

lós K. 532Jándi reform, templom (képpel) Le-

hoczky T. 544Alvinczy síremléke Budán (képpel) . 545Dédai reform, templom (képpel) Le-

hoczky T 561Garam-Zseliz (2 képpel) . . . . 572Korpona (2 képpel) 584Kokova vidéke (képpel) 596

pesti ev. templom (képpel) . . . 696

LapDömös helység (képpel) . . . . 975Ompoly völgye (képpel) Lukács B. . 607Sz.-Benedek (Bars) képpel . . . . 622Csokonai szobormintája Izsótól (kép) 633Barlanglakások a Gellérthegjen (kép) 686Zala-Egerszeg (képpel) 637

7. Átalános nép- és országisme.A maorik fegyvertáncza (képpel) . . 4Lóyonatu vaspálya Bécsben (képpel) 40Brüszeli városház (képpel) . . . . 64Keleti élet. Vámbéry ut. Kun Pál 99, 114Farsangi lóverseny Rómában (kép.) . 123A föld legifjabb szülötte, Szantorin

sziget, (képpel) 164Európa legmagasb hegye (képpel) . 175Angol követség Jeddóban. Kun Pál . 178Spielberg vára (képpel) 200Uti vázlatok Portugalliából (képpel)

Dr. Mendel Lajos 263Németországi uti naplómból

(Szenczi Molnir Á. emléke) BaloghFerencz 277

Livingston délafrikai utazásából:1. Harcz egy oroszlánnal (képpel) . 2882. Vad bivalyok támadása (képpel) 2993. Hopo-vadászat (képpel) . . . 3134. Elefánt-vadászat (képpel) . . . 324

Vihar közben a havasokon (képpel) . 360Persa rabszolga a turkománok közt

(képpel) 420A chálon-i állandó tábor. Gy. V. . . 442A Fehérház Washingtonban (képpel) 477Kirándulás a Niagara-zuhataghoz (2

képpel) László Károly . 490,502,518Turkomán rablók (képpel) . . . . 492Szerbiai képek (2 képpel) . . . . 560A párisi világkiállítás palotája . . . 611De la Prosa a Sz.-Gotthárdon (kép) . 621

8. Természettudomány, ipar,gazdaság és rokon.

A t e s t e k o s z t h a t ó s á g a . B . L . . . . 3Z s á k t a r t ó k é s z ü l é k ( r a j z z a l ) . . . 1 9K é p e k a z á l l a t v i l á g b ó l . G r ó f L á z á r

Kálm án:1. A sólyom (képpel) . . . . 322. Hölgy-és házi menyét (képpel) 553. A kánya (képpel) 1654. A vadmacska 2035. A farkas (képpel) . . . . 2296. A czinke 297

A tenger ezüsttartalma B. L. . . . 43Időjóslat Rónaszéki 43Elefánt a fogságban (képpel) . . . 75A mákfélék és a mákony. Dr. Sz. 78, 90Légnyomatu vasút Londonban (képpel) 87Söre'nyes juhok (képpel) . . . . 113Az esőről. Dr. 8. J. 225Munkács szőlőszete s borászata . . 227A méh birodalom (rajzzal) Tar G. 153, 166Mi az a hasonszenv? 155A fák életkora. Kit Elek . . 187, 202Ásványtermelés és bányaipar Hu-_ sovszky K. 230, 239, 258

Állatok az ősvilágból (2 képpel)1. Barlangi medve. 2. Óriásgyik . 240

A gyémántfúró (képpel) 264Észszerűbb és olcsóbb táplálkozás.

B.L 267Szivacshalászok (képpel) . . . . 276A pesti állatkert. L 302Burgonya mint élelmi szer B. L. . . 314Pesti lóvonatu vaspálya (képpel) . . 347A Tiszavidéke és CÍatornáztatása. K. L. 350üj gyógyfürdő 351A kukoriczatermelés uj módja. So-

mosi M. 351Gyutüs puskíík (rajzokkal) . . . . 359Javitott ugorka gyalu (rajzzal) . . 363Vastag és veszélyes balvőlemény.

Ballá K. 382A sószükség. Dr. Sikor 386Képek a pesti állatkertből:

1. Bagolyvár (képpel) 4192. Medvebarlang. 3. Ilöpde (képpel) 4324. Majomház. 5 Tó szárnyasai

(képpel) . . 445A keleti pestis és óvszerei. BardóczL. 4L22A tüdósorvadás elterjedése . . . . 447A múmia gabona. B. L 459A főzelékek eltartása.BardóczL. 469, 481,

493, 307Malomkő-iparunk 483Vadász-sólyom (képpel) 605Gyalogfenyű-boróka. Ordódi I. K. . 507A kolera terjesztő oka. Dr. Sikor . 508A tyúktojás és eltartása. B. L. . . 523Iramszarvasok a pesti állatkertben

(képpel) 533Fekete rémke a pesti állatkertben

(képpel) 544A heringfogás. Dr. S. J. . . . . 546A méhszurás és óvszerei. B.L. . . 547Kecskék és juhok az állatkertben

(képpel) 609Mily hideget és meleget képes az ember

kiállani 611Madersp»ch maghámozó ge'pe (rajzzal) 621Miben áll a fóvés. Bardocz L. . . . 638

9. Vegyes tartalmú.Dumas és Petőfi |A magyar hírlapok 1866 6A magy klub^Newyorkban László K. 18

2081516688

114115

279289291291

Gr. Dessewffi Emil halálaA párisi magyar egyletről. Ajtai A. .Gr. Sándor M. lovagkalandjai (képpel)Tompa M. legújabb költeménye . .Fővárosi képek: IX. Az olajos (képp.)Statist. adatok Pozsonyból . . . .Magyar iparos levele Parisból . . . __.A honi műemlékek érdekében. Róm$r 139Aradi dalárünnepély tárgyában . . 143Divat az öngyilkosságban. Dr. Sikor 166Téli vadászkaland (képpel) . . . . 187Magyar iparossegédek Parisban . . 218Vörösmarty-űnnepély Sz. Fehérvárott

Kunsági 281Kazinczy F. emlékei. Rdczkevi . . 243Hogyan terem a magy. huszár (.képpel) 253Sziliczei barlang elpusztult . . . . 255Petőfinek egy ifjúkori levele. Nagy

Imre .S o m o g y i j u h á s z ( k é p p e l ) . . . .A s z i l i c z e i j é g b a r l a n g r ó l Benkö G. .A m o l d v a - o l á h r e f . m i s s i o . . . .I t a t ó u t a s o k ( k é p ) 3 0 1Nő és né. Milesz Béla 303Öngyilkosságok szaporodása . . . 339Császári manif'estuoi 340Aratás (képpel) 345Egressy Gábor halála 373Valami a köszöntésről. Melczer K. . 386Klauzál Gábor halála 387Kisdedóvodai krónika (Rapos) . . 898Budai vinczellér- és kertészképezde . 419Még egyszer a köszöntésről . . . 423A többférjüség B. L 485Csokonai mint jövendömondó. Cs.

Szatmári Károly 447Régi közmondások K. L 470Városházi ünnepély Élesden . . . 4*<2Vasárnap délután (képpel) F. G. . . 492Magyaros nászünnepély 494Legnagyobb bajunk 495Semmi sem uj a nap alatt. Eötvös L. . 508Legfelsőbb kézirat 509A hg. prímás temetése 524Egy közhasznú vállalat 586Advent 587Néhány szó a köznép babonáiról. Csu-

kás E 599A vizbefultakról 599Karácsony 624Vajda-IIunyad ügyében. Arányi L. . 635Az év végén. P. A

I

640

10. Apróbb czikkek.Még egyszer Attila chalonsi gyűrűjé-

ről. Rómer FI 55Régi levél 1549. évből. Gr. Zay K. . 56Rdgl török levél 1625-ből . . . . 67Levél a „murányi Vénus"-tól. Sz. F, . 79Kurucz vezér sírja Lakompakon. Ká-

polnai 91Kalászok az ókor hagyományaiból . 103Történelem-statisztikai kérdés gr. Zay

Károly H4Hol feküdt Valkómegye éa Gara hely-

ség? Dchreczeni 128Magyaros szivesség 139Valkómegye, Garavár Mitrovics Gy. . 155Gr. Károlyi Sándor levele 1743-ból . 168Valkómegye Péterffy J. 166Fogyasztók egylete Pozsonyban . . 179Vörösmarty szobor-ünnepélye . . . 204Bukovinai magyarok Ínsége . . . 219Biztosítási versenyzés D.D. . . . 255Kisdedóvodák szaporodnak. Rapos . 267Amerikába költöző magyaroknak . . 279Newyorki magyar klub tagjai . . . 279Néhány szó családneveinkről. Ráczkevi 803A jóllét hanyatlása a vidéken . . . 315Földhitelbankok Oroszországban . . 327A koronaherczeg a nemz. múzeumban 375A magy. mérnökegyeíület . . . . 387Zenészetünk ügyében. K. L. . . . 459Sajátságos mérgezési eset . . . . 471Ipart érdeklő találmányok . . . . 496Egy kis észrevétel. Szilágyi F. . . . 535Rendkívüli szüret a Hegyalján . . 548Ellenészrevétel. Szinnyei J. . . . . 548A balatoni kőfal ügyében. Rómer • 548A „Hpnparia" közgyűlése . . . . 563Nazarenus Iólyamodas 575Régi eredeti kézirat és felszólítás . . 6 1 1Válasz Csukás Eleknek. Molnár 1. . 623Pótadat Bezerédi Imre elfogatásához 623Egy öreg ur meséi 639

11. Eredeti levelezések.Társlapunkban, a „Politikai Újdonságok"

minden számában, a hazamajd mindenvidékéről.

12. Állandó rovatok.Vasárnapi beszélgetés . . . . 1, 2, 5Irodalom és művészet. — Egyház és iskola.

— Ipar, gazdaság, kereskedés. — Köz-intézetek, egyletek. — Közlekedés. —Mi újság- — Egyveleg. — Nemzeti szín-ház. — Szerkesztői mondanivaló. —Sakkjáték.

Tizenharmadik évfolyam.

Pest, január 7-én 1866.

Deák Ferenczdicső hazánkfiajóleltaláltarcz-képét veszik ezévi első szá-munkkal olva-sóink.

Gyönyör -ködjünk nemes

arezvonásai-ban azon férfi-nak, kinek ne-vét nagy és ki-csiny, dúsgaz-dag és koldusHatártalan tisz-telettel ejti kie hazában, ki-nek hire mesz-sze túljárja or-szágunk hatá-tárait, a kiree pillanatbannem csak a laj-tántuli népek,deEurópanem-zeteinek mil-liói tekintenek,tőle várvánazon roppantnagy kérdések

megoldását,melyektől azannyit szenve-dett ország, s aszázados elnyo-más alól kibon-takozott Auszt-ria népeinekjövendő földiszerencséjejól-léte, nyugal-ma, csendessé-ge és kifejlő-dése függ.

Mi az, a miegyes halandó-nak a nagyság,köztisztelet, el-ismerés és hálakoszorúit meg-adja? A termé-szettől adottmagas tehet-ség, az ennekmegfelelő tu-

D e á k F e r e n c z .

dományos készültség, a lángész és tetterőmég nem vezeti be az államférfit a nemzetekKedvelteinek Pantheonjába. Az előszámlált

tulajdonokkal majdnem mindazok birnak,a kiket a sors keze országos ügyek ve-zetésével bizott meg. — A népszerűség?.

Még ez is sok-szor csak hamisgyémánt, melyegy ideig ra-gyog, csalja aszemet, de idő-

vel elhomá-lyosodik s azemberek ma-guk szégyen-lik, hogy ál-istent tettekhalványukká,

a ki hizelgetthiu vágyaik-nak , felhasz-nálta a divatosnagy szavakatsaját rendszeredicsőítésére, dea midőn meg-érkeztek ameg-próbáltatás ne-héz napjai, amidőn az ígé-retet ered-

ménynek kel-lett felváltani,a midőn márnem csak sajátmagáért, ha-nem az őt ma-gasra emelőnépért is kel-lett volna va-lamittenni: ki-derült, hogy aképzelt nagyhazafi, h i r e sn é p e m b e r és

mindenhatóminiszter csaksaját érdekéttekintette főinditó oknak;szövetkezett anéppel, mig en-nek vállain ma-gasba kapasz-kodhatott, az-után eljutva ahatalom pol-czára, mindent,a mi vele éselőtte történt,csak eszköznek

tekinte, melylyel saját czéljához juthatott.S rövid idő lefolyása után ő is csak azlesz, a mi hivatalbeli előde volt, s még s

1-8Ö szám.

rencse, ha a nép ismét hamar megszabadul-hat tőle.

Az ily jellemeknek teljes, tökéletes ellen-tétét képezi a mi Deák Ferencziink, a kineknevét Magyarország harmincz év óta a leg-első sorban tiszteli, a kiben soha sem csaló-dott, a kinek hűségéről, szilárdságáról éstántorithatlanságáról e hazának boldog ésboldogtalan napjai egyaránt kétségbevon-hatlan fényes tanúságot tesznek.

Az emberek sorsát intéző isteni Gondvi-selés más nemzeteket is megáldott a hazátmindenek fölött szerető államférfiakkal.Boldogabb országokban azonban a ragyogótalentumot, tudományt, ékesszólást és valódilelki nagyságot legtöbbször anyagi jutalom,fényes rang, magas kitüntetés szokta kö-vetni. Nem mondjuk, hogy az ily elismeréscsökkentheti az érdem becsét és értékét: debizonyos az, hogy a hol a nemes lelkekreföldi jutalom nem várhat, sőt a hatalmasokirigységének, üldözésének és báníalmainakteheti ki magát: ott a tiszta, önzéstelen ha-zafiság azon magasztos fénykörben fog előt-tünk megjelenni, melybe a régi romlatlanvilág történetírói helyezek legnagyobb em-bereiket.

Deák Ferencz tisztelt, szeretett emberevolt az országnak már a pozsonyi ország-gyűlések idejében. Szavai mindig legnyo-matékosabbak voltak a küzdő ellenzék sorá-ban. 1848-ban a látszó siker csillámai öt elnem vakiták, de azért az utolsó perczig hi-ven teljesité polgári kötelességét.

A szörnyű vihar elcsendesülése után, amidőn szeretteink sora oly me^dö >bentöleg

.megritkult, a már-már haldokló nemzetnekleirhatlan lelki vigasztalására szolgált, hogymegmaradt még köztünk Deák Ferencz, a„haza bölcse", vezére, támasza és vigasz-talója. A megpróbáltatások szörnyű napjaicsak megerősítek a benne vetett bizalmat:most már be volt bizonyitva, hogy a ki az őszavára épit, erős alapra rakja le reményevárát. Icy történt, hogy 1861-ben, a midőnhazánk egéről a fekete borúlátók tömegeielvonulni látszottak, minden szem DeákFerencz prófétai arczvonásaira figyelt.

Azon időben a magyar ember mély se-bei még nem hegedtek be. Voltak Bécsben,a kik igyekeztek is benne, hogy e sebek bene gyógyuljanak. Az elkeseredettség mégnem engedte meg, hogy vakon elfeledve arettentő" multat, tömegestül fátyolt vessünka legigazságtalanabb bántalmakra. Az országgyülés majdnem egyenlő két pártraoszlott. Békülni akart mindakettö: a kü-lönbség csak abban állott, hogy az akkorúgynevezett „határozati-párt" a kiegyezke-dés előtt világos elégtételt követelt. DeákFerencz véleménye az volt, hogy az ország-gyűlés összehívása s a megyei hatóságokhelyreállítása tényét a kormány közeledésé-nek tekintsük, s a további követelményekvalósítását a nemzet „feüraf'-ban szorgal-mazza. De már a mi a nemzet követeléseinektartalmát illeté: erre nézve a pártok közöttkülönbség nem létezett. Sőt nemsokára ezennézetkülönbség is megszűnt, s az ujabb ve-szély közeledtére az 1861-diki második fel-irat, mely szintúgy mint az első, Deák Fe-rencz müve, s az ujabb kor államokmányai-nak egyik elsőrangú remeke, vagy inkábbezen nemben páratlan és egyedüli államtanidolgozat, már minden ellenzés nélkül egy-hangulag küldetett fel a fejedelem elé.

Ezóta ismét négy súlyos év telt le. Azidők ismét kedvezőbb fordulatot vettek; soklegyözhetlen akadály félrehárittatott; egy-némely halálos ellenségünk kénytelen volta tevékenység mezejéről elvonulni, s a leg-utóbbi jelenetek után, mik Budapesten le-

folytak, mindenkinek szivét egy szebb jövő-nek reménye szállót'a meg.

Fejezzük ki legmélyebb hálánkat s áld-juk az isteni Gondviselés csodálatos munká-ját, a midőn hazafias örömünkre láthatjuk,hogy az 1866-diki nagy munkára, melyelőttünk áll e melyet bevégezni is remélünk,vezérül ismét Deák Ferenczet bírhatjuk, akinek szavában föltétlenül bizunk, a kinektiszta, önzéstülen hazaszeretetét mindnyájanismerjük, s a kit az örök végzet, reméljük,arra ajándékozott -nekünk, hogy vele egyet-értve, roncsolt hazánk épületét, újra föl-emeljük, megerősítsük, s oly karba helyez-zük, hogy innentul bármely válságos poli-tikai viharnak szilárdan ellenállhasson.

(-rt.)

A kortes-világ eredeíe.(Novella.)

Irta Pálfiy Albert.I.

Régen, ezelőtt negyven évvel történt, devannak még elegen, a kik emlékeznek rá,hogy egy szép májusi estén, fogadott pa-rasztkocsin egy ifjú érkezett Békésmegyeszékvárosába, s megszállott a vendéglőbe.

Nem ismerte senki.Másnap végig járta az utczákat és szál-

lást keresett. Ugy látszott, azt hitte, Gyulánis czédulát ragasztanak a kapura, a holkiadó szállás van, mint Pesten szokás.

Viselete feltűnt. Egy pár dologtalan csa-vargó már követte is lépéseit az idegennek,a ki egyik utczát a másik után járja végig,minden házat megnéz, senkinek sem köszön,s a kit az udvarok kerítésein keresztül min-den kutya megugat.

Az ifjú, a déíi órák közeledtekor meg-győződhetett, hogy ily módon nem juthatGyulán szálláshoz. Ittott látott ugyan egy-egy darab papirt a kapura ragasztva, deazon csak azt olvashatá: Ez a ház eladó!

A midőn déli tizenkét órára harangoz-tak, viszatért a vendéglőbe. Ebédelni akart,de a fogadóstól azon választ nyeré, hogy aki nála akar ebédelni, jó idején, kilencz, tizóra előtt rendelje meg az ebédet.

— No de azért csak kaphatok legalábbegy porczió rostélyost!

— Akár kettőt is, ha tetszik.— Ide vele tehát, mentői elébb. De mért

mondta, hogy megrendelés nélkül itt nemlehet ebédelni?

— Ifjú uram igen jól tudja, hogy ebédalatt levest, húst, vastagételt, tésztát és pe-csenyét szoktunk érteni.

— Ah ugy! - Tökéletes igaza van foga-dós uramnak. Elismerem, hogy roszul fejez-tem ki magamat. Különben nem lévén barátja a sok teketóriának, legjobban szeretem,ha egy pár késvágással átestem a falato-záson

— Mindjárt átküldők valakit a mészár-székbe. Fél óra múlva minden kész lesz.

Ezzel a fogadós élvezeté az ifjat azonszobába, a hol módosabb vendégeit szoktaellátni. Asztalt teritett, egy itcze magyarátióbort rakott fel, s egy gyönyörű szép egészfehér kenyeret.

— Jár-e sok vendége?— Hálaisten, csak megakad nálam is

ittott valaki. Országos vásár alkalmával pe-dig azt sem tudjuk, hol a fejünk a sok lótás-futásban.

— Hát a mikor közgyűlést tart a nemesvármegye?

A fogadós, ugy nézett az ifjúra, mint aki nem érti, miről van a szó-

— Vagy amikor épen restaurácziót tar-tanak az urak ?

A fogadós vállat vonitott. Fel nem fog-hatta, micsoda összeköttetése lehetne az ővendéglőjének a közgyűléssel, a restaurá-czióval s egyátalában a hatalmas vármegyefényes uraságaival. S csak röviden jegyzémeg:

— Hozzánk messze földről érkező uta-sok szoktak szállni. A vidéki urak, ismerő-seik házát keresik fel. A vármegyével pedig,ha megfizettük az adót, semmi dolgunk|őrizzen is meg az Isten, hogy bajunk le-gyen vele.

Ezzel kiment a szobából és dolga utánlátott.

Később néhány vendég mégis bekerültaz étterembe. Többnyire vásárra járó örmé-nyek és röfös kereskedők. Ezek saját tarisz-nyájokból ebédeltek s csak a borra nézveszorultak a vendéglős szolgálatára.

Ebéd után az ifjú a városházára mentott akarván tudakolódni: merre kell annakfordulni, a ki Gyulán szállást keres?

Ezen időkben a hatalmas megye, de aBékésben még hatalmasabb uraság, mindentelkövetett, hogy Gyula mezővárosa, mintközség, semmivel se legyen Különb bármelyfalu kommunitásánál. Az alispán s az ura-dalmi főigazgató a mezővárosi paraszt biró-ban csak közvetlen alárendeltjét akartalátni. Az egyik, hogy legyen valaki, a kielőfogatot rendel számára, ha utazni akar;a másik, hogy hajtsa a jobbágyokat a köte-lezett úrbéri munkára, oly számban, a meny-nyire épen szükség volt.

A biró egykedvüleg fogadá a kérdezős-ködő ifjat. A harmadik szónál már értéséreadta, hogy effélékkel nem szokott bajlódni

Szerencsére épen ekkor vetődött a vá-rosházára a jegyző is, a ki diákos emberlévén, nagy szívességgel és előzékenységgelfogadá az idegent, s megígérte, hogy a mittehet érte, nem fogja elmulasztani.

— A dolog egy kicsit nem oly könnyű— folytatá a jegyző -- mert bizony a kiGyulán akar lakni, az, ha nem vehet készházat, építtetni szokott magának egy ujat.Akad itt is azonban ember, a ki ha rábeszél-jük, oda enged egy szobát másnak, sajátlakásából. Ifjú uram, állandóan gyulai lakosakar lenni?

— Megpróbálom; afféle „omnia meamecum portó" ember vagyok, a ki azt kép-zeli, megél a jég hátán is.

— De csak vannak legalább rokonai,barátai, ismerősei?

— Lesznek, majd ha szerzek.— Hogyan? egészen idegen e földön?— Ma látom e vidéket először. Gyulát

és Békésmegyét eddig csak a geográfiábólismertem.

— Szabad kérdenem ifjú uramat: minőfoglalatossága van?

— Néhány nappal ezelőtt tettem le acensurát Pesten; ügyvéd vagyok; szolgalat-jára állok a közönségnek, s aztán ha kipub-likáltattam nemeslevelemet a megyében,feljárok majd a gyűlésekbe is.

— És szólatii is fog?— Mindenesetre.— Ez aztán magyar nemes ifjúhoz illő

dicső pálya. így aztán nem kell féltenemifjú uramat Békésben. Kapós az ilyen embernálunk, a hol a Haruckker örökösökön kivülakár az ujjamon elszámitsam a nemes csalá-dokat. Ezek is többnyire meggazdagodotttiszttartók, vagy marha-hizlalásból úrrá lettörmények.

— Ugy halad az ember előre a mai vi-lágban, a mint lehet. Hajdan a kard szereztemeg a nemességet, ma a penna, vagy a szor-galom által egybegyüjtött jó csomó banknóta.

— Fogadni mernék rá, hogy ifjú uram

ősei, még a török háborúk alatt nyertékdonationalis leveliiket.

— Ha igaz, a mit beszélnek, családomneve ismeretes volt Árpád vezérünk beköl-töző magyarjai között is. Nemes-levelünketIV. Béla király adta ki ujabb oklevélben,mert az eredeti elveszett a tatár pusztításokalatt.

— Ez már aztán jó ajánló-levél lesz Bé-késben: itt, a hol a kisebb birtokos uraknemes-levelén még a tenta is alig szá-radt meg.

— Köztünk legyen mondva, ezen elő-nyömre számítottam is egy keveset. Á holszülettem, az efféle nem ritka madár: idejöttem, a hol egy ősrégi név még nem lettmindennapi dologgá.

— Hát aztán azon roppant latifundiumok,a pompás kővárak, uradalmak és jobbágyoksokaságai megvannak-e még?

— Igenis, megvannak : csak hogy márrégóta más kezekre kerültek. Caraffa elkon-fiskálta, Rákóczy Ferencz visszaadta Nagy-apám Mária Terézia alatt Bécsben lakó urleven, birtokainak felér, eltékozlotta; apámadósságokba merülve, a megmaradt résztzálogosította el. Azért lettem ügyvéd, hogymesterségemmel először pénzt szerezzek,tudományommal pedig igyekezzem ősi va-gyonomat pör utján visszaszerezni.

— Ez igen dicséretes szándék, ifjú uram:nem szokott ugyan hamar teljesedésbemenni a mai világban: de„ma-tenova virtutepuer, sic ifur ad astra!" Egy pár diák szótmondott az imént ifjú uram: Gyula mező-város magisztrátusának jó neve követeli,hogy mi is mutassuk meg, mit tudunk.

— Nem kételkedtem benne; a latinnyelv a magyar embernek majdnem máso-dik anyanyelve.- Az érdemes jegyző kíváncsi lett volna

ugyan megtudni az ifjú nevét és származá-sát, de miután az idegen ezt beszéd közbennem emlité, a világért sem követé el azonszerénytelenséget, hogy kérdezősködjék. Arégi magyar Tisztviselő minden volt inkább,csak hivatalnok nem. Távol volt tőle azonhajlam, hogy minden először látott arczirányában bizalmatlan legyen. Nem értetthozzá, hogy nyájas részvét örve alatt kutas-son, fürkészszen és gyanúsítson. Az útlevél-rendszerről pedig olyan fogalma volt, hogyilyesmi csak valamely elnyomott és szolga-ság alá került külföldi nemzet rabságánakegyik jele lehet.

ígérte tehát, hogy a szállás-keresésrenézve, még ma estére utána lát a dolognak,s ha ifjú uram másnap reggel kilencz óraután megint ide fáradna, alkalmasint szol-gálhat egy kis utbaigazitással.

Az idegen megköszönte a szívességet éseltávOZOtt. , (Folyt. MT.)

Dumas és Petőfi.Dumas Sándor, a nagyhírű franczia regény-

író, kit e lapok múlt évi utolsó számában bőveb-ben ismertettünk, a karácsonyi ünnepek utánismét visszaérkezett Velenczéből Pestre, de decz.7?. fr*. tervezett második nyilvános előadásátKözbejött akadályok miatt meg nem tarthatván,

n a p i e n m u l a t á s u t á n visszautazott

Azon biztos reményben, hogy olvasóink eltá-vozott jeles vendégünk rokonszenvének e nemesnyilatkozatait meleg elismeréssel fogják fogadni:Dumas kivánatának teljesítésével egy perczigsem akarunk késni 8 egyelőre a „Falu végénkurta kocsma" czimü mű fordítását közöljük,mellé tevén egyúttal az eredetit is.

A ki a franczia és magyar nyelv kifejezésimódja közti különbséget ismeri: már magában is

Falu végén kurta kocsma . . .Falu végén kurta kocsma,Oda rug ki a Szamosra,Meg is látná magát benne,Ha az éj nem közelegne.Az éjszaka közeledik,A világ lecsendesedik,Pihen a komp, kikötötték,Benne hallgat a sötétség.

De a kocsma bezzeg hangos!Munkálódik a czimbalmos,A legények kurjogatnak,Szinte reng belé az ablak.

„Kocsmárosné, arany virág,Ide a legjobbik borát,Vén legyen, mint a nagyapám,És tüzes, mint ifjú babám.Húzd rá czigány, húzzad jobban,Tánczolnivaló kedvem van,Eltánczolom a pénzemet,Kitánczolom a lelkemet!"Bekopognak az ablakon:„Ne zúgjatok olyan nagyon,Azt üzeni az uraság,Mert lefeküdt, alunni vágy."

,,Ördög bújjék az uradba,Te pedig menj a pokolba!Húzd rá czigány, csak azért is,Ha mindjárt az ingemért i s ! '

Megint jőnek, kopogtatnak:.,Csendesebben vigadjanak,Isten áldja meg kenteket,Szegény édes anyám beteg."Feleletet egyik sem ad,Kihörpentik boraikat,Végét vetik a zenének,S haza mennek a legények.

Petőfi Sándor.

nem csekély feladatnak fogja tekinteni az ily műelkészitését. De a hű visszaadás nehézsége méginkább fokozódik, ha — mint Dumas — nem Í8az eredeti forrásból merit, hanem csak idegenközbenjárás utján értelmezheti a fölvett művet.

De annál nagyobb is azután az érdem, haa fordított műben az egésznek hű felfogását sejryes részletekben valóban sikerült helyeket ta-lálhatunk, mint azi a következő mű is tanúsítja:

Le € a b a r e t.Un petit cabaret s'ouvre au bout du village,Son dos touche au Samoche, et s'il ne faisait noir,II pourrait dans son eau se mirer du rivage,

Aussi bien que dans un miroir.

Mais l'obscurité vient, tout se tait,tout sommeille.La nacelle est muette et s'amarre au pilier,La nuit se fait partout, seul, le cabaret veille

Et continue á babiller.

Instrumens etdanseurs font trembler lachaumiére,Le Zibalmoche frappe en rude travailleur,Les garcons vont eriant: „fleur d'or, belle höteliére!

„Monté du vin et du meilleur.

„V;eux comme mon grand-pére et chaud commema belle,

,,Plus fórt, bohémien! tu deviens négligent:„Danpons, quand je devrais, aprés la ritournelle,

„Rester sans souffle et sans argent."

Le bruit va redoublant: on frappe á la fenctre.— Le seigneur s'est couché de bonne heure

aujourd' hui,II veut dormir, silence! — „Au diable sóit le

máitre!„Et son serviteur avec lui!

,,Plus fórt, bohémien, et si Fargent s' épuise,„N'en sois pomt inquiet, car' tu n'y perdras rien;,,Pour danser, je vendrai tout jusqu' á ma chemise',

,,Plus fórt, plus fórt bohémien!"

Une seconde fois, on frappe a la fenéire; . . .— Dieu vous bénisse, dit une voix tristement:Mais mamére est bien mai, et vouspourriez peut-

étre,Vous amuser moins bruyamment.

Personne ne répond, mais la rnusique cesse,Lesverres sontvidés, plus de chantc plus de eris.On souhaite tout bas le bonsoir á l'hőtesse,

Et chacun rentre en son logis.Dumas Sándor.

E i Z e n .sm1f,hiU8ult m á 8 0 d > k előadásában Du-masnak szándéka volt többi között az általa isnagyon becsült Petőfi múzsáját franczia köntös-ben bemutatni. Tudva van, hogy felejthetlenköltőnk némely müvét franczia nyelvre fordítottaDumas. Előttünk tett nyilatkozata szerint igensajnálta, hogy e költeményeket nem nyilt alkalma Iszemélyesen felolvasni a pesti közönség előtt, s íennélfogva e költemények egy r é 8 z é t bucsuláto- "Igatása alkalmával a Vasárnapi Újság szerkesz- jtőségének adta át, azon óhajtással, hoo-y azokat jmint hódolata s tisztelete jelét a magyar olvasó- !közönséggel közölni szíveskedjünk. i

A testek oszthatósága.Minden testet, ha még oly parányi is, még

kisebb részekre lehet osztani. Ezen osztást rend-kívül messze, majdnema végtelenségig lehet vinni.A szappanhólyag, mint tudjuk, üres golyóhéj,mely egyes helyeinek vastagsága szerint külön-böző színeket is játszik. Kevéssel elpattanásaelőtt legfelső részén, egy f'eketésszürke pont lát-ható, és itt a hólyag, Newton számítása szerint,oly vékony, hogy ha két és fél millió ilyen héjategymásra raknánk, nem tenne még egy hüvelykvastagságot. Némely rovarok átlátszó szárnyaioly vékonyak, hogy 50,000 belőlök egymásrarakva nem tenne még egy negyedhüvelyk vastag-ságot. Az aranypaszomántok készítésére nleg-aranyozott ezüstfonalak használtatnak. Az ezenezüstfonalakat köröskörül borító arany annyiraki van vékonyítva, hogy egy láb hosszúságú fo-nal alig nyomná le egy latnak másfélmilliomodrészét. Egy hüvelyk ilyen ezüstfonalou tehát csak18 milliomod lat arany van, egy századrész hü-velyken pedig, mi még mindig látható, egy latnakcsak 1800 milliomodré8ze.Ha ezen fonaldarabkát500-szorosan nagyító üvegen nézzük, 500-szorhosszabbnak látjuk, és igy az ezüstfonalon az aztboritó arany 900,000 millió részre osztva jelenikmeg, mely részek mindenike a fém tulajdonsá-gaival bir.

Ismeretes dolog, hogy a mesterségekben ésművészetekben rézbő), vasból és ezüstből olyfinom fonalakat készítenek, mint épen a hajszál.A csillagászati távcsőknél még ennél is finomabbfonalra van szükség. E ezé ra elébb a legfinomabbpókszálakat használták, de az eszközök tökélyes-bülésével ezeknél is finomabb fonal kivántatott.És csakugyan Wollaston állított is elő ilyent, éspedig platinából, mely a legfinomabb pókszálnálsokkal vékonyabb és szabad szemmel nem is lát-ható. Wollaston platinafonala oly rendkivül finom,,

hogy abból több mint 28,000 szál megyén egyhüvelykre; 140 ilyen platinafonalat kellene össze-fogni, hogy egy egyes selyemgubószál vastagsá-got megtegyeu. Két font platinából oly hosszúfonalat lehetne húzni, mely a földet háromszorövezné körül.

Ezen oszthatóság, ugy látszik, a szervestesteknél még tovább megyén. Verünk nemegyenlő piros folyadék, hanem apró vörös go-lyócskákból áll, melyek az átlátszó vérnyirokban(serum) úsznak. Ezen folyócskák az emlősálla-toknál tökéletesen gömbölyűek, a madaraknál éshalaknál tojásalakuak. Ezen golyócskák az em-ber vérében oly kicsinyek, hogy 4000 elfér egy-másmellett egy hüvelyk hosszú vonalon, mibőlkövetkezik, hogy egy csepp vérben, mely egy tűhegyén függve marad, legalább egy millió ilyengolyócskának kell lenni.

De nagyitóüveg segélyével oly állatokat le-het látni, melyek ezen vérgolyócskáknál is ki-sebbek, melyekből milliókat kellene egymásrarakni, hogy egy homokszem nagyságával felérje-

| nek; — és mégis mindenik közölök tagokkal ésbelrészekkel bir, érzékekkel és ösztönnel vanellátva, és mint mozgásukból látható, mindenikszabad akarattal rendelkezik. Mily finom részek-ből kell ezek szervezetének ösezetéve lenni! Haaz ő vérök golyócskái azon arányban állanak ami vérünk golyócskáihoz, mint testök nagyságaa mienkhez, ki képes azok átmérőjét kiszámítani?

Bagnaux elemi természettanában a testekoszthatóságáról szólván, hogy ezen oszt hatóságrólvilágosabb fogalmat adjon, felhozza, hogy egygramm kármin (egy fontnak 500-dik része) egyköb méter (mintegy 30 köb láb) viznek észreve-hető szint képes adni. E szerint egy köbmillime-ter (egy kis csepp nagyságú) vízben egy grammkárminnak '/, O0.oon.nm).;,00, azaz egy százezer mil-liomod része foglaltatik.

Azt hinné az ember, hogy a felhozott pél-

1

!! • I

dákban az oszthatóság hatása már el is van érve,de korán sincs. Mennyire tapasztalásunk terjed,a testek oszthatósága érzéki felfogásunkat messzetúlhaladja. Ezt legközelebb szaglási érzékünkbizonyitja, mely oly parányi testeket észrevesz,melyeknek a vegyi elemezés még csak nyomáraeem képes jőni. Egy mákszemnyi pézsma egy ter-jedelmes nagy termet évekig képes a legerősebbszaggal eltölteni, és oly papiros, mely pézsmamellett állott, Kelet-Indiába és onnan visszautaz-hatik, a nélkül, hogy szagát elvesztené. Ha meg-

f ondoljuk, mily számtalan pézsmarészecskénekell az ily testekből minden pillanatban elválni,

hogy a szaglás által minden irányban észrevehe-tők legyenek, valóban bámulnunk kell azok soka-ságát, de még inkább azok parányieágát. Hol vanazon merész képzelem, mely képes volna ezenparányi testek nagyságáról fogalmat adni!

B.L.

A maorik fegyvertáncza.A déli Óceán egyik szép szigetcsoportozatán,

Uj-Seeland szigetein, a közelebbi években na-gyon embertelen eljárást követnek az angolok a

des megsebeaült a harczban s a földre omlott.Davis maori-főnök látva a sebesült kinjait, fájdal-mai enyhítéséül egy ital vizet nyújtott neki; ezalatt a magára nem is ügyelő főnököt egy angolkatona orozva meggyilkolta.

Az angolok kegyetlenségei után, kik a szige-ten még a csecsemőket sem kímélik meg, nagyontermészetes, hogy most már a maorik engesztel-hetetlen gyűlölettel viseltetnek elnyomóik iránt sátalában minden iránt, a mi angol. így a többekközt ujabban a keresztyén vallást sem fogadják el,melyet közöttök angol hittéritők már meglehetősen elterjesztettek. A lázadás kitörtével még nyo-mait is ki akarták irtani s alig hagytak meg egypár szertartást, de arra Í3 alig lehet reá ismerni.Két évvel ezelőtt uj vallást alapítottak maguknak,melybe ugy történik a fölavatás, hogy oly vízbőlkell inniok, melybe egy 1864-ben megölt angolkapitánynak, Lloydnak koponyája van mártva, se közben ünnepélyes fogadást tesznek, hogy min-den fehéret, legyen az férfi vagy nő, kímélet nél-kül kiirtanak.

Pedig, mint egy utazó írja, e nép fogékonylett volna az európai műveltség elsajátítására.KÖzülök sokan, a kik tanultak, a tudományok

Az uj házuégyszög Pesten, a szín-háztéren.

Ott, hol alig tíz évvel ezelőtt az ódon, rondaharminczad-épület dísztelenkedett, emelkedik amaszép háznégyszög, melyet a magyar fővárosnakjobbára még németül nyilatkozó humora, a„Schneider-Vierecknek" keresztelt el. Az egyikuj ház tulajdonosa t. i. csakugyan szabó (Schnei-der), a másiké állampapírok szelvényeit szabdalja(a keresk. bank), a harmadiké (dr. Kovács'Sebes-tyén jeles sebészünk) — az embereket szabdalja.Anegyedikre is valami szabóságot fognak, melynekeredetét azonban már elfelejtettük.

Pest, noha ugy kereskedési mint társaséleti,ipari, tudományi vagy művészi tekintetben azutóbbi 17 év alatt rendkívüli akadályokkal voltkénytelen megküzdeni , mindamellett nagyothaladt az emiitett irányokban.

Az összes nemzet fényes hajlékot adott a tu-dománynak; a főurak a múzeum környékét neme-sitik meg palotáik által; a tehetősb tőkepénzeseka Duna felső partján emelnek óriási házakat, me-lyekben az arány sokszor az izlés rovására ter-

sjjíget bennszülött népsége ellen. Egész rendsze-rök arra látszik irányozva lenni, hogy a szegénymaorikat, a sziget ős lakóit kiirtsák, s czivilizáltnemzettől nem várt kegyetlenséggel pusztítjákőket, elfoglalják földeiket, fölégetik falvaikat.

Pedig e gyarmat egész történetének folyamatanúskodik a sziget bennszülött lakóinak egy-szerű s békeszerető jelleméről. A különben da-czos törzsfőnökök is szives készséggel ajánlottakelég kedvező békeföltételeket a sziget embertelenangol kormányzójának, de ez egész nyerseséggelvisszautasította azokat, míg végre a maorik meg-unva az angol járom nyomását, mintegy kilenczévvel ezelőtt engesztelhetetlen szabadságharczotkezdtek az őket elnyomó fehérek ellen. Egyestörzsfőnökök azóta is tettek már békeajánlatokat,de a sziget kormányzója még kihallgatásra semméltatván őket, újra csatlakoztak a fölkeléshez, sfolytatják a harczot.

Bár a maorik tulajdonképen miveletlen vadnép, mégis a harczban sokszor annyi nagylelkű-séget tüntetnek ki, a mely természetes jószivüségö-ket nyíltan mutatja, s az angolok vad kegyetlenke-déseit, melyeket ellenökben elkövetnek, nagyonmegszégyeniti. Egyik csatájok alkalmával, midőnaz angolok Gate várát megszállottak, Boothezre-

A maorik ÍVJÍN xrtancza Uj-Seeland szigetén.

egyes ágaiban bámulatos előhaladást tüntettekföl, 8 e mellett gazdasággal, iparral s kereskedés-sel is sikerrel kezdtek foglalkozni. Főképen ügyesés merész hajósok; de különösen bátor és vitéznép. Mellékelt képünk is harczias jellemüknekmegfelelő egyik mulatságukban mutatja be őket,a náluk szokásos fegyvertánczot ábrázolván. Dee hadi táncz még szelídnek nevezhető régiebbilynemü játékaikhoz képest, melyeket néha mégmost is utánoznak. A harczosok 10, 20, sőt 60főből álló csapatban néhány száz lépésnyire sza-ladtak; akkor csoportokra oszolva, mindenik csa-pat leguggolt. Azután a főnöknek jeladásáramindnyájan fölugrottak és majd jobb, majd ballábaikat fölemelve, néha egy rőfnyi magasra isfölugrottak. Ezután panaszos orditást hallattak,s testöket oly állásba tevék, hogy annak egyetlenizma sem maradt nyugodtan, s midőn magukatígy fölizgatták, vad orditással törtek a közeledőellenség sorai közé, s lia győztek, elliordák a se-besülteket, a harcz után a hullákat megfőztek,megették, csak egyet tartottak meg, a ki legelő-ször elesett. Ezt pogány isteneiknek tárták fönnáldozatul.

peszkedik ki. A fővárosnak egyéb pontjain isnapról napra veszünk észre szépülést, ugy, hogyazon ember, ki 10—12 év óta nem járt Pesten,egyes városrészekre rá sem ismer, s az első, minekmegtekintésére sietni fog: kétségen kivül a vigadó,az akadémia s az u. n. ház-négyszög.

Az utóbbinak azon részét mutatja képünk,mely a József-, harminczad- s régi német színház-terekre szolgál. E rész, melyet látszólag két házképez, voltakép háromból áll. Az, mely elejénekteljes szépségével tekint ránk : a kereskedelmi-banképület. Azon szárnya, mely a jobbról látszóvégoszlopon esik tul s melynek földszinti összeshelyiségeit Privorszky kávéháza foglalja el, jól-lehet a banképület testéből nőtt ki: nem ahoztartozik már; e sarokház ugyanis csak az ösz-hangzat kedvéért lett oly modorban építve,milyenben a bank palotája, s ezzel a tulajdonos(Eisele szabómester) nem vesztett s a tér szép-ségben sokat nyert.

A bejárat e házakba oldalt esik. A bankba aDorottya-utczáról; az innenső házba a harmin-czad-térről lehet csak bemenni. Az elsőemeletierkély alatti kaputól jobbra látszanak a képvise-lői katzinó ablakai.

E nagy fényűzéssel, márványasztalokkal,

nagy tükrökkel, bársony-pamlagokkal, aranyban,virágos kárpitokban diszlŐ csarnok, melyben méga fogas is fehér-arany színeket mutat s mely ere-detileg a fővárosi hölgyeknek s nem dohányosuraknak volt szánva: több pipafüstöt lát s zajo-sabb életet hall most, mint a milyenről még csakálmodozni is mert volna.

A kaszinónak utczai ajtaja el van zárva, seste, midőn a nagy terem ragyog a gázvilágtól, avasajtókat magukra záratják a képviselők, nehogya vékony függönyökön át az arra haladó sokaságmeglesse, — mit kávéznak ott egymás közt.

Hogy a sürgés-forgás, mely a főváros e ré-szének oly nagy élénkséget kölcsönöz, a mostaniidőkben még zajosabb, könnyen elképzelhető. Hamár most hozzáteszszük azt is, hogy a Budapestennagy számmal megforduló idegenek a téli idény-ben, s a császári pár legközelebb várható látoga-tása alkalmából különösen tömeges lesz: a ház-négyszög környéke Európa bármely nagy váro-sának legmozgalmasb pontjával vetekedhetik.

Csalatkoznék azonban, ki nyáron valamicsendes térnek véli azt, melyet képünk mutat. —Jóllehet a zug- és városliget, budavári hegyoldal,e a főváros sétányai, csakúgy tarkáinak a szóra-

kórházi orvos, ki a hagymáznak s igy hivatásá-nak esett áldozatául.

A háttérben látszik a Józsefcér egy része s anádor-utczának jobbik sarokháza, melynek elsőemeletében a fővárosban létező számos biztosítóintézetek egyike virágzik. Ennek tőszomszédjaa hírhedt percz-utczának egyik oldalát képező gr.Andrássy-féle családi ház, míg szabad része anádor-utcza másik sarkán levő gr. Wenkheim-házzal áll szemben.

A banképület aljábanpénzváltók.ékszerészek,vegyes áruk raktárai, gyolcsos, misemondó-ruhás, üveges s egyéb boltok virágoznak, azazvirágoznának — ha oly rósz idők nem járnának.De reméljük a legjobbat ugy az ország, mint fővá-rosa érdekeire nézve s reméljük különösen azt,hogy romladozó homlokzatával szégyenkező réginémet színházi épület hova hamarább díszeskülsővel s a vigadói épülettel öszhangzó bár, deazért nemesebb arányokban emelkedjék föl gyász-emlékezetű hamvaiból, emelkedjék föl — mintmagyar nemzeti színház.

lekezetről nem is emlékezhetem. Igyekezni fogok,hogy az olvasó megismerkedjék a nazarénusokfőbb elveivel, lássa főgökeik gondolkozásmódját,hallja rajongó beszédeiket; — s igy hű értesüléstnyerjen ezujabbkori felekezetességi kuriozitásból.

Hódmező-Vásárhelyen az ÍDséges 1863-dikév szülte a nazarénusokat. Bizony az akkori időnem egy embert vett ki a rendes kerékvágásból!s a nép — kivált a minden birtok nélküli nép —olyan időben könnyen hajtható mindenre, csaklegyen, a ki kezdje. Kezdő nem soká akadt isEthei Károly személyében, kit Cs. S. szabadkailakos E. K. lefoglalt irományai közt eredetibenmeglevő levélben hitt meg Hódmező-Vásárhelyre.

Mielőtt tovább mennék, Etheit be kell mu-tatnom. Megérdemli. Alább következő vallomá-sából megtudjuk, hogy hová való, hány éves stb.;hanem hogy az ég meg váltó ttjának s küldöttjénekadta ki magát csekélyebb értelmű társai előtt srajongó beszédével s leveleivel ezek vonzalmát,szeretetét teljesen ki birta nyerni, kik felsőbbsé-gát elannyira elismerték, hogy nemcsak huza-mosb ideig koszttal, kvártélylyal tartják, sőtpénzt is küldenek vala neki. Ezt levelezéseibőltudhatjuk meg bővebben, melyek közül hadd áll-

Az uj háznégyszög Pesten a színháztéren. — Követek kaszinója.

koznijkivánók seregétől: ama szellős sátrak, mi-ket itt-ott látni Budapesten s melyek alatt fagy-ialtat, limonádét, jeges kávét s egyéb hűsítőketmérnek, épen nem néptelenek. Különösen az,mely a Privorszky-féle kávéház előtt virágziknyaranta az azt környező növényzettel, egyikea legkeresettebb találkozási helyeknek. Mig benna kávéházban csak a csökönyös olvasók temetkez-nek a nélkülözhetlen újságok huszonnégyórásodonságaiba: a sátor alatt hangos csoportok csi-bukoznak és vitatkoznak, mialatt három székenis elnyúlva adóznak a keleti kényelemnek, amelyre való hajlandóságát a magyarnak az ittmegforduló külföldi hirlaptudósitók sohasem fe-lejtik el észrevenni 8 jó a k a r ó vagy hibáztató meg-jegyzésekkel haza irni.

A mi sikerült rajzunkon balra látható: az aWurm-háznak egy része s azon háznak sarka,melyen belől Szenes Ede árulja szarvasgomba-pástétomait s finom borait. A jobbról levő sarok-ház dr. Kovács Sebestyén díszes háza, a melynekemeletén gr.BatthyányLijos özvegye is kkik,miga Privor8zky fölötti emeletek egyikében a nemz.színház primadonnája, Ciirina k. a. szor^almas-kodik. °

Ugyané házban halt meg Tóth J. derék

Az úgynevezett nazarénnsokról.Egyes hírlapi tudósítók közleményeiből a

közönség nagyobb része előtt nem lesz ismeretlena „nazarénus" nevezet; de mivel igen kis világothagyának bevetni azon közlések ez uj sectaéletébe, nem lesz érdektelen hiteles adatok utánrólok egyet-mást napfényre hozni *).

Mindenekelőtt nem czélom, az egész nazaré-nus felekezetet ismertetni — bár a közös voná-sokban egyik nagyon hasonló a másikhoz — mind-össze is a nazarénusok Hódmező-Vásárhelyen ésHorgoson levő gyülekezeteire kell szorítkoznom.Vannak népes gyülekezeteik igen sok helyen,tudtomra Szabadkán, Pacsíron, O Moraviczán,Hevesen, sőt Pesten is; de azokról vagy igenkeveset tudok, vagy nem hiteles bizonyosságuadatokat; részemről pedig csupán olyanokatakarván közölni, melyek tények — a többi gyü-

*) Mint meglepő jelenséget hazánk irabb történeté-ben s mint az alsóbb magyar néposztály egyik legújabbszellemi mozgalmát, nem ignorálhatjuk ez ábrándos, ra-jongó s bizonyosan mulékony hatású tüneményt S mintaz emberi lélek tévelygéseinek egyik legújabb bizonysága,reméljük, olvasóink ügyeimét is igénybs fogja venni.

Szerk.

jon itt egy pár nazarénus levél mutatványul s.enép gondolatmenetének ismertetéséül:

1. (A hely neve olvashatlan.) Aug. 7-én 1865.,,Dicsértessék és magasztaltassék a minden-

ható szent Isten az ő mihozzánk való irgalmas éskegyelmes jóságáért, a melyet cselekedett mive-lünk ez utolsó időben, melyért is legyen neki hálaés dicsérat most és mindörökké az ő szent fiaáltal, a mi édes megváltónk által minden hűségeshíveitől, a kik az ő szent beszédit félik és rette-gik. Ámen. — Oh édes megváltott drága atyámfiaK., mink a te szerelmes leveledet megkaptuk ésmegörvendeztettél minket a te szerelmes leveledáltal, azért legyen hála és dicsőség a mi urunkJézus Krisztusnak, hogy az ő szent lelke níunká-lódik minden hűséges és hiv tanitványiban min-den helyen: azért hát szerelmes atyámfia, mivel-hogy te magad jól tudod, hogy téged a minden _ható ur Jézus Krisztus ide küldött, hogy hirdessedaz ő szent igéjét: azért hát, édes drája atyámna,légy hiv, hogy a te hűségedért az úrtól jutalmatvehess, a miut meg is ijiérte; a miről pedig taná-csot kertéi, édes atyámfia, legyen neked tanács-adód a mindenható szent isten és ugy cselekedjél,a mint ő parancsolja. Néked, oh édes atyám fia,

most ugy látszik, te néked hogy "fogyatkozásodlenne, ne félj, édes atyámfia, nem lesz semmibenfogyatkozásod, mert édes üdvezitőnk maga ígértemeg Lukács 12 részben :\ 22. verstől 23-ig; igypróbál meg minket a mi atyánk, hogy megtart-juk-e a mit fogadtunk neki, azért jó nekünk min-denkor a szüntelen való imidság. hogy be nehomályosit^a lelkünket az ellenség, a mint urunkszól: boldog szolga az, a kit ő vigyázva talál,mikor megjő, és ugy tovább. így vigasztal min-ket a mi édes megváltónk, hogy az ő eljövetele-kor minden helyén levő hívei készen álljanak.Oh édea atyámfia, a mint láthatjuk, mely kemé-nyen bünteti a mindenható szent Isten az engedetleneket, láthatjuk, édes atyámfia, hogy azIstennek haragja jelen van az embereknek mindenhitlenségek és hamisságok ellen, kik az Istenigazságát hamisan fogva tartják, azért is jó ne-künk munkálódni az Isten országáért, mely meg-marad mindörökké. Oh édes atyámfia, mely nagyszégyen volna nekünk, hogy az evangéliomotcsak szájjal hirdetnénk és teljessége nem láttat-nék rajtunk; igy próbál meg minket a mi Urunk,ho^y állhatatosak vagyunk-e vagy nem. Az Urvigasztaljon és tart-on meg, édes atyámfia, az őszent kegyelmében mind végig. Ámen. Köszönt-lek, édes atyámfia, szent csókkal és minden sze-relmes atyafiak, kik vágynak Kaiban és a szerel-mes nénik sz. szeretetfel és kézfogással a te leg-gyengébb atyádfia R. M. Köszöntünk mindenszerelmes barátokit és barátnékat, kik igyekez-nek 6i nem szégyellik az ur Jézusnak gyalázatjáthordozni. Áldja meg az ur mindnyájukat."

2. Hevesről, aug. 7 én 1863.„A felséges Mindenható nagy Istennek di-

csőség, hálaadás, magasztalás minden ő híveitől.ugy itt e földön, mint mennyben most és mindörökké. Ámen. Szerelmes, drága véren megvál-tott kedves atyámfia, ki az Urnák elválasztottszolgája, kire az utolsó idő jutott, a mi megtartóIstenünknek ígérete szerint kegyelem és békességadassék neked az ur Jézus Krisztustól, az igaz

»hivek pásztorától, a mint megígérte, hogy az énbékességemet adom nektek, hogy meg ne hábo-rodjék a ti lelketek, ezzel ajándékozza meg min-den me^térőket, kiket a- halálból felszabadít,minket pedig felezabaditott, áthozott az életre ésmunkára állifotr, mint az előttünk való szolgáit;kiket elküldött a pogányok közé, hogy hirdessékaz istennek ortzágát mind alkalmas és alkalmat-lan időben; kedves szeretett atyámfia, de boldogszolga az, kit az ő tisztiben talál, ki hűségesszolga, ki igazin hasogatja (?) az Istennek beszé-dit, az ilyen szolga sokkal ajándékoztatik, mertigy ígérte, hogy: a kinek van, annak adatik, hogyaz Isten majorságában bővelkedhessen, legyenmit adni azoknak, a kiknek szükség. Szerelmestestvérem, már te láttad, az hanyag szolgáknaknincs előre való menetelök, nem szükség kinevez-nem, mert te jól tudod, közöttük voltál, csak légyerős az Úrban, én kívánom a mindenható Iste-nünktől és az ur Jézus Krisztustól, hogy valamifogyatkozás téged ne érjen, mert az, a ki tégedkihozott a világ közül, nem hagy el, a ki minde-neket táplál, a ki igy erősiti a híveket, hogy:keressétek elsőbbet, az "Isten országát, a többimegadatik nektek. Kereskedj szerelmos testvé-rem , hogy örülhess az ömlőkkel, — nem azértírom, hogv te ezeket nem tudnád, vagy hogy éntankaraink, mert én is az Úrtól várom csak. Azneked adatott ajándék szüntelen előttem van,hogy minden helyen tudtál adni, a hol mi szükségvolt. Tudod-e szerelmes atyámfia, az ellenséghogy mindig azon van, hogy rabolhatna \alamit,de az vigyázó szolgán keveset vehet. Ha kérdez-zük L\ü apostolt, ő mindeneket élőnkbe ád, hogyforgolódott és hogy munkálódott, hogy példalenne másoknak, hogy meg ne terhelteinek valaki,sőt inkább az ő kezeivel is munkálódott, hogymáeokat Í3 táplálna, igy igazgatja az Ur az őhiveit. A te drága leveleidet megkaptuk, mind, akit a K- atyánkfiának nevére küldöttéi, mind azenyimre, megértettük a te leveledbül a hatalmasIstennek csuda dolgait, hogy minden helyennyújtja az ő ajándékát, valaki csak megalázza őelőtte magát. Megtudtuk a te leveled által, hogymicsoda nagy munkára küldött tégedet oda az Ur,hogy gyomlálj, ronts, veszess, törj, építs és plán-tálj, mint Jeremiásnak mondotta az Ur, és a sze-rint a te szádban is az ő igéjét, hogy meg neszűnjél hirdetni, míg neveződik a mai nap, mertnagy néppé tett téged is az Ur, hogy te bennedmegmutatná az ő hatalmát és erejét és az ő be-szédének igazságát, a melyet megmondott, hogya ti fiaitok és leányitok prófétáinak az utolsó.

időben, hogy minden helyekről összeszedje az őeltévelyedett juhait, a kik figyelmeznek az ő sza-vára. — Ezzel végzem az én írásomat és tudatlaktéged, hogy öt atyánkfia és egy néne elutaztak aBácskába, neve7et szerint K. Gy., Sz. J.., K. A.és az K. nénénk július 30-dik napján*). Ezzel istudatlak, hogy az N. atyánkfia is odavolt ez előttvaló napokban a bácskai atyafiaknál; irja, hogyaz isteni ajándék és erő nagyou adatik nekik,mert nagy előmenetelt nyertek és nagy isteniörömet hozott az N. atyánkfia, mert már három-százan összegyűlnek a szerelmes atyafiak. így nö-vekedik az Isten népe, a hol jó munkás van, a holkedves az Urnái a járás, hogy az ő megmondottszava szerint találtatódik az ő sz-.ilgái. Köszönte-nek Arokszállásból szent csókolással az B. atyánk-fia és az S. nénék szent köszöatéssel Hevesről isminden nénjeink, én is mint leggyengébb atyádfiaszent köszöntéssrlés minden hűiéges barátokat ésbarátnékat, kik nem képmutatásból, hanem igazánés tisztán akarják követni a mi urunkat és iste-nünket, a ki azt igérte, hogy mindenkinek meg-fizet az cselekedete szerirt. Ezzel áldjon meg azur, édes atyámfia, még egyszer köszöntlek szántszeretetből K. J. írjál, hogy lesz sorsod **).

Azon ember tehát, kihez ezen és sok efféleleveleket irták, egyenes meghívás folytán 1863.évi november 14-én H. M.-Vásárhelyre megérke-zett és beszállt T. F.-hez, kihez ama meghívó le-vélben ajánlva volt.

El is terjedt rögtön a hire; „Itt az Antikrisz-tus.' Itt az Antikrisztus !" S csakhamar szűk lettT. F. háza a gyülöngő nép befogadására. Ittenielső papolása megelőzött hirét csak fokozta s bol-dog volt azon, már ekkor öt vagy hat régibb na-zarénus, ki házához papolni megnyerheté.

Két-három hétig sem vezérelheté azonbanhiveit az Antikrisztus az ,,egy akol és egy pász-tor" felé, a tiszántúli járás csendbiztosa decz.2-án este, midőn épen S. S. csizmadiánál mintegy40 hivő'előtt tartá vala prédikáczióját: meglepéés főbb társaival együtt a jár. foszolgabiróság-nak átadá.

Szándékosan nem fogtam elveik részletezé-sébe — mely elvek elannyira homályba vannak azilletők előtt is burkolva— mise ez intermezzo tör-teneteig nem értem; s azt most sem eszközölhet-ném érdekesebben s hitelesebben, mintha az„Antikrisztusnak" á szolgabirói hivatal előtt tettönvallomását az eredetiről leirva közlöm.

(Folytatás köv.)

A magyar hírlapok 1860-ban.7. Politikai napilapok.

Pesti Nap'ó. Szerk. b. Kemény Zsigmond.Kiadó Emich Gusztáv. Tizenhetedik évfolyam.Ára 21 ft egy évre.

A Hon. Szerk.-tulajdonos Jókai Mór. 4-ikévf. Ára 21. ft.

Pesti Hirnók. Szerk.-kiad. Török János. 7-ikévf. Ára 20. ft.

Sürgöny. (Hivatalos.) Szerk. BulyovszkyGyula. 6-ik évf. Ára 20 ft.

Idők Tanuja. Sierk.-kiad.Lonkay Antal. 7-ikévf. Ára ] 9 ft.

Magyar Világ. Szerk. Székely József. Kiadótulajd. Ludassy Mór. Első évf. Ára 16 ft.

Összesen = 6.

17. Politikai hetilapok.Politikai Újdonságok. Szerk. Pibh Albert,

kiadó Heckenast Gusztáv. 12. évf. Ára 6 ft. (A,,Vas. Uj8ág"-gal együtt 10 ft.)

Politikai Hetilap. Szerk. Keleti Károly,kiadó tulajd. b. Eötvös József. Első évf. Ára 8 ft.

Magyar Néplap, Szerk. Ilméri Kiss István,kiadó Wodianer Fülöp. Első évf. Ára 4 forint.

Népbarát. Szerk.-kiadó Vas Gereben. Ára 5forint.

Alföld. (Arad.) szerk. Környei János, tulaj-donos Bettelheim Vilmos. Első évf. Ára 12 ft.

Kolozsvári Közlöny. Szerk.-kiadó Dózsa Dá-niel. Ára 12 ft.

Korunk. (Kolozsvár.) Szerk.-kiadó KőváryLászló. 6 évf. Ára 12 ft,

Eger. Szerk. Vida József 4. évf. Ára 6 ft.

*) A nevek teljes kiírása e czikkben szándékosanmellöztetik. — Közlő.

**) E levélhez melléke't színes papirdarabkám van méghárom sor! „Kedves atyámfia, itt ezen levéllel megy szá-mod™ két ujforint, áldjon meg az ur és ta-tson megÁmen." Ilyen papirdarab van egynéhány. Köilö.

Máramaros. (M. Sziget.) Szerk. SzilágyiIstván, kiadó Jura György. 2. évf. Ára 6 ft.

Összesen = 9.

777. Vegyes tartalmú képes lapok.Vasárnapi Újság. Szerk. Pákh Albert, kiadó

Heckenast G. Tizenharmadik évf. Ára 6 ft. (APolit. Újdonságokkal együtt 10 ft.)

Hazánk és a Külföld. Szerk. Szokoli Viktor,kiad. Emich G. 2. évf. Ára 6 ft.

Magyarország és a Nagyvilág. Szerk. BalázsSándor, kiad. Deutsch testvérek. Első évf. Ára12 forint.

Képes Újság. Szerk. Ilméri Kiss István, kiad.Heckenast G. 2. évf. Ára 2 ft.

Katholikus Néplap. Szerk. Füssy Tamás, kiadóSz.-István társulat. Ára 3 ft, 32 kr.

Ifjúság Lapja. Szerk. Remellay Gusztáv,ki;>,dó Emich. 2. évf. Ára 5 ft.

Magyar Gyermekbarát. Kiadó Heckenast G.Első évf. Ára 2 ft.

összesen = 7.

IV. Egyházi és iskolai lapok. •Religio. Szerk. Palásthy Pál.Prot. Egyházi és iskolai lap. Szerk. kiadó

Ballagi Mór. 9. évf. Ára 7 ft. 40 kr.Család lapja. Szerk. Ballagi Mór, kiadó

Deutsch. 1. évf. Ára 2 ft.Tanodái Lapok. Szerk. kiadó Lonkay Antal

Ara 6 ft.Kalauz a nevelés és ok'atás terén. Szerk.-

kiadó Szauter Antal. 2 évf. Ára 4 ft. (Pécs.)Iskolabarát. Szerk. Bárány Ignácz. Kiadó

Kertész József. 1 évf. Ára 3 ft.összesen = 6.

V. Szépirodalmi s rokontartalmú lapok.

Fővárosi Lapok. Szerk. Tóth Kálmán, kiadóEmich. 3. évf. Ára 16 ft.

Regélő. Kiadja Heckenast. Első évf. Ára 6 ft.Nefelejts. Szerk. Fribeisz Ferencz, laptulaj-

donos Bulyovszky Gyula. 8. évf. Ára 12 ft.Családi Kör. Szerk. kiadó Emilia. 7. évf. Ára

12 forint.Pesli Hölgy divatlap. Szerk.-kiadó Király

János, 7. évf. Ára 8 ft.Divat. Szerk. Áldor Imre, kiadó Deutsch

tes-tvérek. Első évf. Ára 4 ft.Magyar Bazár. Szerk. és kiadó Szabó Ri-

chárd. 1. évf. Ára 8 ft.Szivárvány. Szerk. Vértessy Arnold, kiadó

Emich. 1. évf. Ára 6 ft.Uj Korszak. Szerk. Henszlmann Imre, laptu-

lajdonos Schwarcz Gyula, Első évf. Ára 12 ft.Ügynök. Szerk. Zách. I. kiadó Deutfeh testv.

Első évf. (Csak hirdetéseket közöl.)összesen = 10.

VI. Humorisztikus lapok.

Üstökös. Szerk.-kiadó Jókai Mór, 9. évf. Ára6 forint.

Bolond Miska. Szerk. Tóth Kálmán, kiadóEmich. 7. évf. Ára 6 ft.

Bakter. Szerk. Komócsy József, kiadó VasGereben. Első évf. Ára 6 ft.

összesen = 3.F77. Szaklapok.

Gazdasági Lapok. Szerk. Morócz István,kiadó az ,,Orsz. magyar gazd. egyesület". 18. évf.Ára 10 ft,

Fa'vsi Gazd". Szerk. dr. Farkas Ferencz,kiadó Heckenast. 6. évf. Ára 4 ft.

Kertész-Gazda. Szerk. Girókuti P. Ferencz,kiadó Emich. Első évf. Ára 6 ft.

Erdészeti és Gazdászati Lapok. Szerk. Spor-zon Pál. Tulajdonos Wagner Károly. 5 évf. Ára 5forint.

Szölöszeti és Borászati Közlöny. Szerk. Par-ragh Gábor. Első évf. Ára 6 ft,

Nép Kertésze. Szerk. Hutirai Lukácsi Sán-dor. 2 ft.

Vadász- és Versenylap. Szerk. kiadó BérczyKároly. 10. évf. Ára 10 ft.

Orvosi Httilap. Szerk. kiadó dr. Marku-sovszky Lajos. 10 évf. Ára 10 ft.

Gyógyászat. Szerk. kiadó dr. Poór Imre, 6.évf. Ára'lO ft.

Hasonszenvi Lapok. Szerk. kiadó dr. Szon-tagh Ábrahám. 1. évf. Ára 6 ft.

Egészségi Tanácsadó. Szerk. kiadó dr. PeteZsigmond. 3. évf. Ára 4 ft.

Gyógyszerészi Hetilap. Szerk. kiadó SchédySándor. Ára 9 ft.

Törvényszéki Csarnok. Szerk. kiadó Szoko-lay István. Ara 8 ft.

Jogtudományi Hetilap. Szerk. Gaál Ernő,kiadó Wodianer F. Első évf. Ára 6 ft.

Jogtudományi Közlöny. Szerk. ökröss Bá-lint, kiadó Heckenast. Első évf. Ára 8 ft.

Zenészeii Lapok. Szerk. kiadó Ábrányi Kor-nél. 7. évf. Ára 10 ft. 50 kr.

Gyorsirászat. Szerk. kiadó Markovits Iván.Ára 6 ft.

Magyar Gyorsíró. Szerk. kiadó FenyvessyAdolf. Ára 4 ft.

Nemzeti Férfi• divatközlöny. Szerkesztő-kiadóHoffmann J. A.

Magyarország anyagi érdekei. Szerk. kiadóSzathmáry Károly. 2. évf. Ára 6 ft.

Gutenberg. A nyomdászat s rokon szakmákközlönye. Szerk. kiadó Tóth István, 1. évf. Ára2 ft. 40 kr. (Eger).

összesen = 21.

F777. Vidéki lapok, nem politikai tartalommal.

Győri Közlöny. Szerk, kiadó Csukássy József.10. évf. Ára 8 ft.

• Szegedi Híradó. Szerk. Szabados János, kiadóBurger Zsigmond. 8. évf. Ára 8 ft.

Szeged. Szerk. kiadó Czimegh János. Elsőévf. Ára 4 ft.

Hortobágy. (Dsbreczen.) Szerk. Sárváry Elek,kiadó-tulajd. a „Debreczeni szinügy-egylet." 5.évf. Ára 6 ft.

Felvidék. (Kassa.) Szerk. kiadó Bánóczy Fe-rencz. 3. évf. Ára 8 ft.

Tárogató. (Szatmár.) Szerk. kiadó KovácsMárton. 4. évf. Ára 4 ft. 50 kr.

Somogy. (N.-Kanizsa.) Szerk. Roboz István.Esztergomi Újság. (Pest.) Szerk. Kiss Rezső,

kiadó Sánta Ignácz. 3. évf. Ára 6 ft.Zempléni Híradó, (Sárospatak.) Szerk. For-

ster Rezső. 2.̂ évf. Ára 6 ft.Szepesi Értesítő. (Lőcse.) Szerk. kiadó Seeli-

ger K. (nagyobb része német tartalmú). Ára 4 fr.Debreczen-NagyváradiÉrtesitö.(Debreczen,')

Szerk. kiadó Ballá Károly. 24. évf. Ára 5 ft.Kassa-Eperjesi Ertesitö. (Kassa.) Ara 6 ft.Miskolczi Tudakozó-intézeti Ertesitö. Szerk.

kiadó Falkenstein Ignácz. Ára 3 ft.Erdélyi Hivatalos Ertesitö. Szerk. Gámán

Zsigmond.összesen = 14.

A most megjelenő magyar lapok összesszáma tehát, a folyóiratokon kivül, 16, vagyisnyolczczal több, mint a múlt év elején volt. Ezekközül 54 a fővárosban, 22 pedig a vidéken jelenikmeg. —

F o l y ó i r a t oBudapesti Szemle. Szerk. és

Ant. és Lónyay Menyhért, 14-dikGyőri történelmi s régészeti

Ráth Károly és Rómer Flóris.Sárospataki Füzetek. Szerk.

zsef. 10. évf. Ára 6 ft.Magyar Sión. Szerk. kiadó

4. évf. Ára 6 ft, (Esztergom.)Akadémiai Értesítő. Kiadja

akadémia. Szerkesztik többen.Összesen = 5.

k.kiadó Csengerykötet. Ára 12 ft.füzetek. Szerk.

dr. Heiezler Jó-

Knauz Nándor.

a magyar tud.

A lefolyt évben részint megszűnt, részintalakot cserélt lapok e következők: 1. MagyarSajtó (lett Magyar Világ). 2. Bécsi Hiradó. 3.Arad (lett Alföld.) 4. Koszorú. 5. Házi kincstár(lett Család lapja). 6. Ország Tükre (lett Ma-gyarország és a Nagy világ). 7. Növendékeklapja. 8. Világszemle. (Csak egy száma jelentmeg.) 9. Magyar vidékiek lapja. 10. Századunk.11. Kalauz. 12. Pesti Bazár. 13. Füles Bagoly.14. Bojtorján. 15. Erdőszeti Lapok (lett Erdé-szeti és Gazd. Lapok). 16. Székesfehérvári Bo-rászati Lapok. 17. Magyar Gazdaaszonyok Heti-lapja. 18. Magyar Közgazda. 19. Férfi-Divat-Fu-tár. 20. Zalasomogyi Közlöny (lett Somogy). 21.Hasonszenvi Közlöny. Gyöngyös (lett Hason-szenvi Lapok. Pest).

A jelen évben megjelenő uj vagy megújítottlapok: 1. Magyar Világ. 2. Magyar Néplap. 3.Család lapja. 4. Iskolabarát. 5. Divat. 6. MagyarBazár. 7. Szivárvány. 8. Ügynök. 9. Bakter.10. Erdészeti és Gazdászati Lapok. ll.Szőlőszetiés Borászati Közlöny. 12. Hasonszenvi Lapok.13. Jogtudományi Közlöny. 14. Magyarországanyagi érdekei 15. Gutenberg. 16. Somogy.

E g y v e 1 e g.(K—i.) — (Egy franczia könyvben) követ-

kező vadászkaland olvasható: Egy rókát az épenarra robogó vasutvonat felé üldöznek. Egyszerreeltűnik a róka s vele a legjobb agár. — Másnapkövetkező levél kíséretében küldik haza ebét a

tulajdonosnak: ön agara egyik málhás kocsibaugrott s ott megfojtotta a mellékelt rókát, melykatulyák s egyéb podgyászok közt volt elbújva.— Ezt a könyvet kétségkívül vadászember irta.

(K—i.) — (A peruiak) nagy vendégeskedés-sel s vidám szertartásokkal ünneplik halottaikemlékezetét. Jókedvük ilyenkor kitörő s mulatsá-guk orgiával határos, kivált ha gyermek haltmeg. — Kétségkívül azon hitökben kell e vidám-ság okát keresni, hogv az angyali lény hatalmasanótalmazza e földön lakói szülőit az égből. — Hi-tök egyik ágazata szerint az ember, holta után ujéletet kezd; s ennélfogva enni- és innivalókat,sőt gyakran pénzt is temetnek el halottaikkal.

(K—i.) — („Deboráh"német szinmü) Mosen-thaltól egyike azon színmüveknek, melyek bárhálás szerepeik miatt gyakran előrántatnak akönyvtárból, a mi egészséges ételekre vágyó kö-zönségünknek soha sem lesznek kedvenczeivé. —Külföldön érdekes története van ennek a színmű-nek. 1848-ban nyújtotta be szerzője a bécsi udv.színházhoz, ennek igazgatója azonban kerekenvisszautasította. De pár hó múlva csakugyanszinre került Hamburgban, s azután oly hirrevergődött, hogy nemcsak az élő művelt nyelvekre,de még héberre is lefordították. Ristori egészEurópán keresztül vitte, Moskvától Barcellonáig.BathemanKati k. a. egymásután 22 )-szor játszottbenne, Gordon k. a. pedig Amerikában a folyóév nyaráig 500-szor játszta czimszerepét a legna-gyobb sikerrel, mi annál nevezetesb, mert e szí-nésznő más szerepben — bármennyiszer megki-sérlette — soha nem tudott tetszést aratni.

(K—i.) — (Francziaország) két legnevezetesbnépköltője a közelebbi időkben Reboul nevű pékés Jasmin nevű borbély volt. Az utóbbi egészenszegény családból származott, s papnak szánták,de szerzetes korában egy létrán álló szolgálótablakából meg akarván csókolni, kitették szűréta zárdából. Aztán borbély és paróka-készítő lett,és dalokat irt. A nemzet ugy ismerte meg, hogyNodier K. véletlenül találta boltjában szétszórvanéhány papirszeletre irt költeményét. Művei ne-vezetesek a maguk nemében.

(K—i.) — (A sondershauseni uralkodó her-czeg) nagyon közönségesnek találta, hogy min-dennapi emberek példájakint kocsin járjon szin-házba, hanem fogta magát, vasutat, igazándisínes vasutat építtetett palotájától a színházig,melyeken rósz időben egy díszkocsiban jár művé-szeti vacsorára. A dolog igy is elég különös, demég különösebbé válik az által, hogy a díszkocsielőtt, mozdony helyett rendesen két szolga izzad.

Vasárnapi beszélgetés.(Valami a sorsjátékról. — Sorsjegyek s a kis lutri. — Ná-lunk és másutt. — Furcsa gyűlés. — Farsangi hangok.)

Pest, január 6-án.Ujabb idők óta, midőn a politikai börzejáték-

kal a különféle sorsjegyek vetekednek azon: me-lyik hozza közelebb a szerencséhez az embereketvagy a szerencsét az emberekhez — a párisi trónbe-széden kivül melyet uj év elején ejt a francziákcsászára, a különféle sorsjegyek hullása is feszült-ségben tartja a kedélyeket.

Enn}'i meg ennyi százezer sorajegy forog aVilág kezén, sőt, ha valamennyit akarjuk számbavenni, a milliókat is túlhaladják,ide nem értve akis lutrit s a jótékonysági sorsjátékokat, melyekfolytonos adózásban tartjuk tárczáinkat.

A sok közül, kik a szerencsét kisérik, nincs•egyetlen egy sem, ki azzal nem biztatná magát:hogy hát hiszen a tied is benne van a perselyben,a z a b e k ° tö t t szemű árva gyerek, kinek kezébenszázezrek reménye központosul, egyszerre csakmegvilágosodhatik s azt a jegyet, t. i. a tiédethúzza ki az urnából, melynek számaihoz 250,000forint van kapcsolva.

A táviró sodrony megteszi a magáét. A hu-zási teremben még el 8 e m hangzottak jóformán atiyertes számok: s ezek m á r a villám szárnyainjárják be a világot s ennek valamelyik sarkábanmegdöbbentenek egy csöndes munkást, ki arczaverejtékében éli napjait. A szegény ember hirte-len jómódúvá lőn — (mert mint Windischgratzszerint az ember csak a bárón, a gazdag csak amillióval kezdődik) — s a legtöbb esetben élnitud szerencséjével. A szerencsének azonban csak«lvétve vannak ily jó gondolatai, rendesen a ten-

T A R H A Z .gerbs szereti hurczolni a vizet s ott veszett vala-mely tőkepénzes nyakán, kinek tüzmentes szekré-nyében meg sem kottyan a 250,000 forint.

Mindenki a legnemesebb szándékokat akarjamegvalósítani. Adni fog a szegényeknek, a közin-tézeteknek, gyámolitani akarja a tudományt sművészetet s szeretettel ringatózik azon szép esz-mében, hogy a nyereménnyel megváltotta magáts lesz ezentúl független ember.

Jól rendezett államban nincs sorsjáték. Ang-liában, Amerikában legmagasb fokát érte el ajólét, mert ott a munka az, mely gyarapodást,gazdagságot ad s alig van példa rá, hogy a szor-galom ne vette volna még ott jutalmát. A szer-zett vagyont jobban is becsüljük, mig az ugyszólván álmában meggazdagodott ember, sokesetben rövid időn ad tul a hirtelen nyereményen.

Lehet, sőt reméljük is, hogy mint az 1848-i tör-vények, az ezek szellemében szerkesztendő 1865-iekvagy 66-kiak is, el fogják törülni a kis lutrit,mely vérét, velejét szíja a népnek. Egy egy biz-tos alapra fektetett sorsjegy ellen elvégre sincskifogásunk, de határozottan kárhozatos azon 10vagy 12 közvetlen főadóhivatal ezer fiókjaival,melyek milliókat hordanak az állam pénztárába,anélkül hogy ez megszaporodnék tőle, mig a népcsaknem elszegényedik bele. A munkaszerető smunkabíró nép a legbővebb adóforrás; maga bol-dogul s az állam is jól bir fönállni. Ha egyik-má-sik munkás csakugyan „eltalálta" az álmoskönyv-ből kibetüzött, vagy a kabala, csizió s kártyave-tésből kikombinált számokat: a néhány száz forintcsakhamar szétfoszlik,a helyett hogy szerencséjétvetné meg a napszámosnak vagy kézművesnek. Akönnyen szerzett pénz a kocsma révén visszaszi-várog eredeti forrásába s á mámorból kijózanultszerencsétlen szerencsefiu nem igen törődik a

gyaluval vagy pőrölylyel, hanem viszi a keres-ménynek nagy részét abba a szurtos sötét boltba,melyben pápaszemes tubákoló vén kisasszonyokirkálják egykedvün a 90 számnak mindenféle vál-tozatait.

Különben a rendezett népnevelés e tekintet-ben is meg fog felelni a hozzá fűzött reményekneks hogy a népnevelés ügyének jobbrafordultát isaz országgyűlés kezébe tette le a nemzet, termé-szetes. Valóban, az országgyűlésbe vete't bizal-munk nagy e kívánunk istentől erőt neki, hogybeváltsa Magyarhon várakozásait. —

Nálunk honatyák gyüléseznek s Poroszor-szágban a — hóhérok. „Deufscher Scharfrichter-tag", német ,,/i<#iér"-gyülekezet lesz Berlinben.Ez nem tréfa, hanem tény, olyan tény, mint magaa fölakasztás. A töménytelen „Nattirforucher"-,„Juristen"-, Sá'nger"- és „Turnertag" után ter-mészetes rendben következik a „Schirfrichtef-tag", mely a Spree partjain fog „közös érdeked-ről tanácskozni. Félénk természetű emberekrenézve ez egyátalában nem közönyös dolog s bor-sózó háttal merjük az emberséges urakhoz azonkérdést intézni: mit értenek ők e „közös ügyek"alatt ?

Egyébiránt már a csörgettyü, a czimbalom8 klarinét szép hangjai zengenek füleinkbe. Azonnap estéjén, melyen lapunk megjelen, a farsangelső bálja, a nőegyleti alárezos bál fog zajongania vigadó fényes termeiben. Ezt követik a jogászok)orvosnövendékek , irók s képzőművészek báljai,stb. stb.

Vidési olvasóinknak is kívánunk jó kedvet,sok tánezot a farsanghoz. Még nem mondhatunkugyan hoppot! most még át nem ugrottuk a nagyárkot; de azért egy kis vidám aprózást mégiscsak megkoczkáztathatunk. Forgó János.

Irodalom és művészt t.

«*

T

(„Gróf Széchenyi István utósó évei Döb-lingben, 1848—1860.") Ez czime egy, e napokbanmegjelent könyvnek, mely már tárgyánál fogvais nagy erdeket fog gerjeszteni. A müvet Kecske-méthy Aurél irta, ki több évig gr. Széchenyi Ist-ván közelebb köréhez tartozott, s igy alkalma voltsok érdekes részlethez jutni, melyek a legnagyobbmagyar életéből a végső rejtélyteljes évekhezmind megannyi fölvilágosító adatokul szolgálnak.A munka 12 ivre terjed. Ara 1 ft. 20 kr. KiadtaEmich Gusztáv.

— (Ujpolitikai röpirat). E napokban egy értel-mesen irt érdekes kis röpirat jelent meg eczimmel:„Municipium és parlamentarismus." SzerzőjePeBtvárosának legközelebb volt egyik főbirójelölt-je Holovich Boldizsár. A szabatosan irt mű az ille-tő körökben méltó figyelmet ébreszt.

— (Bnlyovszky Lilla) legújabb müve: Nor-végiából. „Uti emlékek" e napokban megjelent 2csinos kis kötetben. A tárgy érdekét emeli az el-beszélői modor könnyüsége és gyakorlottsága.

— (A vidéki r. kath. lelkészek) figyelmébeajánlhatók a „Könnyű és népszerű falusi prédi-kácziók", melyek II. évfolyamának első füzete moetkerült ki a pécsi nyomdából. Szerkeszti és kiadjaMindlik Ágoston áldozár és hittanár.

"* (Lapengedély.) Szathmáry Károly enge-délyt nyert hogy „Magyarország anyagi érdekei"czimii nemzetgazdasági folyóiratát hetilappá vál-toztathassa át. Szathmáry Károly eddigi működéseezen kevéssé művelt téren elég kezességül szol-gálnak, hogy nyt pótló hasznos vállalat lesz sbizonyosan szélesebb körben figyelmet fog magairánt ébreszteni.

** (Egy pár szó ujabb vidéki lapjainkról.)Mint lapjainknak fentebb közölt összeállításábóllátja az olvasó, majd minden vidéknek megvanmár a maga helyi közlönye, melyek kisebb-na-gyobb mértékben meg akarnak, részint meg tud-nak felelni illető vidékeik kívánalmainak. A ré-gieket ismerheti már a közönség, de az ujab-bakról nem lesz fölösleges pár tájékozó szót szó-tanunk. Először is a „Máramaros" tűnik sze-münkbe , melynek vezetői távolabb is ismerttekintélyes tehetségek, s mely napjainkban annálérdekesebb lenni ígérkezik , mert országgyű-lési tudósításait egyenesen Várady Károly kép-viselő tollából közli, s igy a kutforrásnál me-rít. E lap kétségkívül jobb vidéki lapjaink közéküzdi föl magát s igy a vidék pártolásárateljesen érdemes. — Épen ellenkező véleménytkelt bennünk a Szegeden megindult második lap,a „Szeged'', melynek keletkezése okit sehogy semtudjuk magunknak megfejteni. Szegednek márévek óta derék közlönye van, a „Szegedi Hiradó"-ban, mely vidéke érdekeit híven képviseli s emellett a gyenge vetélytárs legfölebb az erőkszétforgácsolását czélozhatja, mi által nem hogyhasználna, sőt árt. Különben e derék alföldi vá-ros művelt közönségének józan ízlése bizonyosanföl tudja fedezni a kettő közt a különbséget, s ajobbat támogatja pártolásával.

Ipar, gazdaság, kereskedés.•/ (A budai kereskedelmi e« iparbank) ügyé-

ben az udv. kanczelláriától leirat érkezett, melyaz előmunkálatokat megengedi. Ennek folytándecz. 30-án Lónyay Menyhért elnöklete alatt azalapitók értekezletet tartottak, melyben az alap-szabályok magyar és német nyelven kinyomtatásaelhatároztatott. Ezenkívül Andorffy Károly, BlumJános, Fischer Károly, Iványi M., Magyar Gyu-la, Prohaszka J. és Osztoics Miklós urakból bi-zottmány alakult, mely a kiadandó részvényekaláírását eszközlendi. Az aláirás helye és idejekésőbb fog tudomásra hozatni. így testvér-főváro-sainak legközelebb egy uj, a kereskedelem és iparemelését ezélzó intézettel fognak gazdagodni.

f (Az 1867-diki párisi világkiállitáson)hazánk méltó képviseltetésének eszközlése végettaz „országos bizottmány" tagjaiul a következőklettek a helytartótanács által kinevezve: Elnökgróf Festetics György, Zalamegye főispánja, a azországos gazd. egylet elnöke. Aldnök KorizmicsLászló, a m. gazd. egy. alelnöke. Bizottmányttagok: gróf Andrássy Gyula (az országgyűlésalelnöke), gróf Barkóczy János, Benkő Dániel,gróf Csekonics János, Entz Ferencz, gróf ErdődySándor, Érkövy Adolf, Gorove István, JankóVincze, gróf Károlyi Sándor, gróf KeglevichBéla, Kovách László, Kautz Gyula, KoppélyFrigyes, Lónyay Gábor, Lónyay Menyhért, Mo-rócz István, Peterdy Gábor, Péczely Ferencz,

Somssich Pál, Sporzon Pál, Szendrey Ignácz,gróf Szapáry Antal, Szathmári Károly, TrefortÁgoston, Térey Pál, Ürményi József, gróf "Wald-stein J. Wodianer Albert, gróf Zichy Henrik. —A kézműipar és gyári szakból: Barber Frigyes,Beregszászi Lajos, Feivel Lipót, Fischer Mór,Gancz Ábrahám, Henrik Jakab, Jálics A. F.,Kochmeister Frigyes, Kölber István, ManschönM. F., Posner Károly, Rózsa Lajos, SchossbergerZsigmond, Spitzer Gerzson, Strobencz N., SzabóJózsef, Ullmann József. — A szépművészeti szak-ból : Barabás Miklós, Diescher József, HenszlmanImre, Izsó Miklós, Ligethy Antal, MarachalkoJános, Szkalniczky Antal, Szandház Károly,Than Mór.

Közintézetek, egyletek.*• (A közép-dunai magyar gőzhajótársaság)

már régen fölterjesztett alapszabályai még min-dig nem lévén helybenhagyva, a társaság eztközelebb a kereskedelmi miniszterhez indítandóküldöttség által fogja kérelmezni.

** (A joghallgatókat segélyzö egylet) decz.hóban 208 ft. 50 krt. fordított 63 jogász segélye-zésére.

** (A pesti tornaegylet) alakulása felsőbb_ielyről engedélyeztetvén, a jóváhagyási záradék-kal ellátott alapszabályok a napokban érkeztek lea városi hatósághoz. — Az egylet ennek folytánlegközelebb közgyűlést fog tartani, mely alkalom-mal a tagok tisztviselőket és választmányt fognakválasztani. Az egyletnek jelenleg mintegy 400agja van.

** (A pest-budai lánczhidtársulat) decz.18-ikán tartotta évi közgyűlését. A elnöki elő-adásból kitűnik , hogy a lánczhidtársulatnak1864. jul. 1-től — 1865. jun. 30-ig 12,000 ft. 30krral kevesebb bevétele volt, mint a múlt évben,és pedig gyalog-járók után Pestről Budára 1632fttal, Budáról Pestre 1702 fttal, továbbá a csol-nak-közlekedés bevétele kevesbedett 4295 ft. 82krral, a helyi gőzösök jövedelmi része pedig 2494ft. 19 krral. A jármüvek közlekedéséből azonbantöbbet vett be a társulat. Osztalékot ez idén nemkapnak a részvényesek, miután a kiadások teteme-sen növekedtek (42,000 ft. évi részletet kapottPest városa a 200,000 ftban megállapított kár-pótlási összegből), s csupán az ötös kamatok lesz-nak kifizetve részvényenkint 13 ft. 12 % krral.A függő adósságok törlesztésére 1.400,000 ftoskölcsön felvételére fognak lépések tétetni.

** (Iparosok egyesületei.) Az egyesülésbőlszármazó előnyöket iparosaink mindinkább belát-ván, egymásután iparkodnak oly társulatokatalakítani, melyeknek czéljok: a kézmüi feldolgo-zásra szolgáló nyers anyagok nagyban való beszer-zése által a résztvevő tagokon könnyíteni. Mintmár korábban említettük, — ily czélu társulatalakithatása a szabók és czipészek által benyújtottkérvények az illető hatóságoknál tárgyalás alattvannak, és az előbbire nézve e tárgyalások márannyira is haladtak, hogy csupán az alapszabályoknémely kevésbbé lényeges módosításától függ avállalatnak életbeléptetése; most pedig legújab-ban a Buda-Pesten lakó famunkások, illetőleg fá-ból dolgozó iparosok határozták el, társulattáegyesülni a végre, hogy az iparukhoz megkiván-tató faanyagokat egyesitett pénzerővel minél na-gyobb és jobb minőségben beszerezhessék. Ezenvállalat élén Backmeyer György asztalosmesteráll, ki az alapszabály tervezetét a városi hatóság-nál már benyujtá. Az egyesület czime „buda-pes-ti műsz,erfa-beszerző társulat" lesz.

** (A debreezeni gazdasági és erdöszeti tan-intézet) számára már az épületek helyeit is kije-lölték, a kutak ásását megkezdek, a város általadandó keményfa- és téglaanyag ki van szemelve,s a munkálatokkal Pribék Béla mérnök van meg-bizva. így tehát alig lehet kételkedni, hogy egynagyfontosságu' intézettel szaporodik közintéze-teink száma. Az épületeknek ez év szeptember20-káig töKéletesen készen kell lenni, hogy októ-ber elején az előadások megkezdődhessenek.

Balesetek, elemi csapások.— (Rablógyilkosság.) Fraknóváraljáról a

következő tudósítást veszszük: Karácson másodnapján csendes egyhangúságban levő vidékünketegy a mily ritka, épen oly rémitő kegyetlenséggelvégbevitt rablógyilkosság hire riasztotta fel. Atényállás következő. Nagymártoni születésű F.József 14 éves £u, mint kisbéres már két évehogy szolgálatban volt Újtelek németajkú szom-széd községünkben lakó F. kőművesnél. A neve-

zett nap reggelén a kis béres, szüleit látogatandó,Nagy-Mártonba haza eresztetett házi gazdájától;mire az a háztól szinleg eltávozván, később ismétvisszatért, s míg ezalatt a házi gazda és ennekneje a templomba távoztak: a fiu azon iszonyútettre szánta el magát, hogy gazdája otthon ma-radt 7 éves gyermekét megölje s a házat kira-bolja, mi, fájdalom, be is közetkezett! A fiatatgyilkos fejszevágással több mint tizenhat sebetejtett ártatlan áldozatán, kit úgyszólván össze-vagdalva rejtett a pinezébe. Ezen iszonyú gonosztett után gazdája ládáját feltörvén, abból 35 fo-rintot elrablott — egy zsebórát s még vagy 10 fo-rint készpénzt érintetlen hagyván. — A kisbéres,kit a templomból jövő gazdasszonya messzirőlegy hegyoldalon futni látott, még az nap elfoga-tott szüleinél Nagy-Mártonban, s véres tettétcsak súlyos testi büntetés után vallotta be. Mintkisült: lopás s egyéb kihágás miatt már többszörvolt büntetve, s szerencsétlen szülei is legin-kább rósz viselete miatt küldték szolgálatba. —.Méltó büntetését, ha még késő nem lesz, ugy na-gyon is korán, fogja kapni a sopronmegyei tör-vényhatóságtól. — B. L.

** (Szerencsétlen lövés), a mint nekünk írják,Privigyén decz. 25-ikén reggel 9 óra tájban neve-zetes baleset történt. Melyus György ottani asz-talosmester nem bírván fegyverengedélylyel,megtöltött puskáját a tűzi fa közé rejtette. Azemlített napon a mesterné megparancsolta Kó-ezuri Bálint nevű inasának, hogy templomba nene-tele előtt vetne a kályhába még egynéhány fada-rabot. Az inas e parancsot teljesítve, a lőfegyverta fa között megtalálta, s ezen halálthozó eszköz-zel az asztalosmühelybe ment, hogy azt JánosaikJózsef 16 éves inastársának megmutathassa. Mu-togatás közben a puska sárkánya elsült s János-síknak fejét találta, s a szerencsétlen e lövés után20 óra múlva meghalt.

IHi njság?** (A király és királyné O Felségeik fogadta-

tása ügyében) a pesti polgári nagy bizottmány ehó 2-ikán ülést tartott. Ő Felségeik megérkezé-sének napja még ugyan nincs tudva, a program-mot mégis elkészítették s azt tárnok ő excja leg-közelebb felsőbb helyre fogja terjeszteni. A hely-benhagyás kieszközlése után a programm közzéfog tétetni. Tárnok ő excja tegnap utazott Bécsbe,hogy az országgyűlés két házának küldöttségétcsászárné O Felségének bemutassa.

** (Halálozás.) Nagy-Szalontán m. hó 30-ánkísérték örök nyugalomra Arany János egyetlenleányát, Juliannát. Két év és 4 hónapja, hogy N.-Szalonta egyik lelkészének, Szél Kálmánnak nejelett. A boldog családi életből 24 éves korábanragadta ki a halál a kedves nőt, ki egy 5 hónaposgyermeket is hagyott hátra. Legyen áldott emlé-kezete ! s az ég adjon vigasztalást kesergő férjé-nek és bánatos szüleinek!

** (Az idei bálokban a házinök tisztét) a kö-vetkező főrangú hölgyek fogják viselni: a jan.11-ikén az irói segély egylet javára tartandó fé-nyes tánczestélyre háziasszonyul az irodalom ésművészet hő pártolásáról ismert s ugy bájával,mint szellemével tündöklő gróf Pejacsevich Pálnétszül. báró Prandau Alvinet volt szerencsés meg-nyerni a választmány. A joghallgatók és orvos-növendékek segélyegylete javára január 15-kénés23-dikán tartandó tánczvigalmakban b. SennyeyPálné szül. Fiáth Mária bárónő lesz a háziasszony;míg a technikusok január 20 diki tánczvigalmukalkalmára háziasszonyul gr. Keglevich Béláné szül.Batthyány Ilona grófnőt kérték föl, ki azt el isvállalta.

** (Irodalompártolás.) A premontrei-rendkassai háza egymaga sokkal több lapot járat,mint némely első rendű kaszinó. A „Felvidék"szerint újévre 27 lapot és folyóiratot rendelt meg;e számból 20 magyar, 6 német és 1 franczia.

** (A debreezeni uj színház) a karácsony-ünnepek utáni napon tűzveszélyben forgott.Ugyanis az asztalosműhelyben a forgács meg-gyuladván, a tűz már-már terjedni kezdett, dehamar észrevették s igy idejekorán ellocsolták.

** (Egy öreg angol szolga,) Mr. John, kit 30évvel ezelőtt gróf Széchenyi István hozott magá-val Pestre Angolországból, s ki az utóbbi évek-ben a budape»ti csónak-egylet csónakházának fel-ügyelője volt, karácsony este Fóthon, hová azünnepeket honfitársai közt tölteni kirándult, mu-latság közben rögtön meghalt. Hosszas és hűszolgálatainak elismeréséül koporsóját jóltevőjé-nek fiai gr. Széchenyi Béla és Ödön is kikisértékaz örök nyugalom helyére.

Melléklet a Vasárnapi Újság 1-so számához 1866.** (Aképzömüvészektánczvigalma.) A magyar

képzőművészeti társulat január 31-ikén a vigadótermeiben tartandja meg tánczestélyét. A hölgye-ket, virágos kertbe hívja meg, melynek díszét, a vi-rágokat, a hölgyek virágjelmezes megjelenése ké-pezné. Azestély érdekét emelni fogja az azzal egy-bekötött sorsolás, melynek nyereményeit mintegy2000 frt értékű kép képezné, továbbá a magyar gaz-dasszonyok jelmezes nászmenete. A bálbizottmány:Elnök: Feleki Miklós.Jegyző: Krajtsik Ferencz.Bizottmányi tagok: Bernát Dezső,Csekonics Endregróf, Halassy Szerencs, Hindi Árpád, Ifj. KárolyiIstván gróf, Lendvay Márton, Lipthay Kornél, Ma-rasztóni József, Maszák Hugó,Náday Ferencz, Or-czy Elekibáró, Szerdahelyi Kálmán, Telepy Károly,Ujházy Ferencz. A kik a bálra meghívókat nemkapnának s ilyenekre igényt tartanak, szívesked-jenek a fentemiitett bizottmányi tagokhoz for-dulni.

— (Dumas ité'ete Felekinéröl). A híres fran-czia író közelebbi Pesten mulatása alkalmávalismételve meglátogatta nemzeti színházunk elsőrangú jeles tagját, Felekiné asszonyt, hogy mű-vészete irányában újra kifejezhesse tiszteletét.Dumas ugyanis már ittléte első szakában „PaulJones" és „Bánkbán" előadásainál jelen volt szín-házunkban, s mint később nyilvános helyeken ésmagán körökben kijelenté, különösen Felekínévonta magára figyelmét. Dicséretekkel halmozá eljeles művésznőnk művészi felfogását, előadásamelegségét a nemességét, finom mimikáját, s be-vallá, hogy ily külső és belső tulajdonokkal mű-,vésznőnk bármely franczia színpadnak is díszéreválnék. Ezen elragadtatását a fiatal keblü öregur a művésznőnek irt emléklapjában is kifejezte.— Most, midőn oly ritkán van alkalmunk a rem-zeti színházat dicséreteinkkel elhalmozni, kétsze-res örömmel jegyezzük fel az ily nyilatkozatokat,melyek ez intézet egyes tagjainak megérdemlettméltánylására szolgálnak.

** (A hires mándoki vadászatok) azidéndec.17-dikén tartattak meg. — 18-án a sz. mártonihatárban körvadászatokon 86 nyúl, 2 róka, 2 fo-goly, — 19 én a pálezi erdőben hajtóvadászaton109 nyúl, 1 róka, — 20-án a mámlokiban 140nyul, 2 róka, 4 bagoly — összesen tehát 335 nyúl,5 róka, 2 fogoly, 4 bagoly esett. A vadásztársaságmintegy 30 egyénből áll s a sportnak a legjobbidő kedvezett.

** (Gyilkossági és öngyilkossági kísérlet.) Apesti indóháznál ó év utolsó napján egy vétkestörténet fordult elő. A vasúti pénztárnok, a kiPrágából került ide, már négy év óta belső vi-szonyban állott nála lakó nőrokonával. A pénz-tárnok neje megtudta a dolgot, s természetesenvillongások fordultak elő. Egy ily jelenet folytána lány el akarta ha ryni a házat, de a pénztárnok— megkapatva a szerelemféltés ördögétől —pisztolyt ragadt, s a lányra suté, ki megsebesülvefutott egy ajtón ki a pályaudvarba. A lövésre apénztárnokné is elősietett, s a bezárt üvegajtónát tanuja lőn a borzasztó jelenetnek, midőn férje egyborotvával elébb|ny akát, s aztán két karján az ereketmetszé meg. A segélyre siető állomásfőnök törtebe az ajtót, s orvos hiányában azonnal hozzá lá-tott a sebek bekötéséhez. A sebesültet aztán akórházba szálliták, hol azonban felgyógyulásáhoznincs remény. Ha felgyógyul, a fenyitő törvény-széknek adják át, a miért gyilkossági merényletetkövetett el unokahúga ellen, ki sebeiben szintén aRókus kórházban fekszik.

J1 (Az eddigi 10 és 15 kros levélbélyegek ésborítékok) most is használhatók lesznek, midőnmár az 5 krra mérsékelt levéldij lépett életbe.Ugyan is a 10 és 15 kros levélbélyegek és borí-tékok oly leveleknél lesznek használhatók, melyek

után kétszeres vagy háromszoros díj jár; ajánltleveleknél pedig a rendes dijt meghaladó összegaz ajánlási díjba betudatik. 10 és 15 kros levél-bélyegek és boritékok ezentúl is készíttetnek.

** (Szerb politikai lap.) Dr. Miletics Szve7*ftozár, a szerb szabadelvű nemzeti párt egyik Lsg-kitünőbb tagja, Bácsmegye óbecsei kerületénekképviselője, engedélyért folyamodott felsőbb hely-re. , Zastava" (Zászló) czimü politikai lap kíadha-tása végett. A lap egyelőre kétszer fog hetenkintmegjelenni, azonban dr. Miletics intézkedést tettaz iránt, hogy lapja mielőbb napi lappá lehessen.

** (Szomorú karácsonyi ajándék.) Bécsbentörtént, hogy egy 15-éves fiu szerelmes lett egyszínész 14 éves leányába. A leány szülői meg-tudva e korai viszonyt, a szerelmes fiút eltiltottáka háztól; mire a múlt karácsony estéjén a tanulóegy töltött pisztolylyal kedvese lakára ment, s alépcsőn főbe lőtte magát. Kezében egy papirsze-letet találtak, melyre e szavak voltak írva: „Ked-vesemnek . . . karácsonyi ajándékul."

** (A pesti jótékony nöegylet) múlt év decz.24-étől f. 1866-ik évi január 20-ig terjedő 4 hétre249 szegény számára, 672 ft. 55 krt utalványo-zott, és pedig hetenkinti részesülésben álló sze-gényeknek 363 ft. 85 krt egyszer mindenkorrasegélyzett 87 szegénynek 300 ft. 70 krt — Azegylet kötő intézetében jelenleg egyéb munkáranem képes 21 szegény talál foglalkozást és ke-resetet.

— (Sorshúzás.) A bécsi hitelsorsjegyek(Creditlose) jan. 2-i húzásánál a következő 15sorozat huzatott ki: 1, 249,458, 934,952, 1102,1210, 1443, 1886, 2037, 2480. 2755, 3014, 3104,3670. — A három főnyertes következő: 458. sor.34. szám nyer 250,000 ftot, — 1886. sor. 30. sz.40,000 ftot,—3014. sor. 31. szám 20,000 ftot. (Ateljes kimutatás a Pol. Ujd. köv. számában.)

— (Adakozás.) A „Vasárnapi Újság" szer-kesztőségéhez beküldetett:

Keresztessy József feketehegyi ref. lelkészárvái számára: Pohorelláról Szabó Pál erőmű-vész 2 ft. — Székesfehérvárról egy hölgy (név-telenül) 2 ft.

Nemzeti szinfiázPéntek, decz. 29. „Az erdő szépe." Dráma 5

felv. Feuillet után ford. Feleki.Szombat, decz. 30. „Norma." Opera 2 felv.

Zenéjét szerzé Bellini.Vasárnap, decz. 31. Először: ,,A párisi sze-

gények." Dráma 7 felvon. Francziából fordítottaÉadnótfáy.— E színi újdonság ismét szaporítottaazon hatásvadászó, de minden belérték nélkülidarabok számát, melyek jó választás hiányábantöbbször megfordulnak színpadunkon, de a me-lyeknek lefordítását nem lehet idővesztegetésnélegyébnek tartani. Az előadásnál különben a sze-repek a lehető legjobb kehekben voltak. Játszot-tak Jókainé, Felekiné, Prielle Kornélia, Tóth Jó-zsef, Egressy, Feleki, Szerdahelyi és Szigeti. Escsak e jeles szereplőknek köszönhetni az itt-ottmegújuló tapsot és tetszést, mi természetesen nema műnek, hanem egyedül a játéknak szólt. Kö-zönség nagyon szép számmal.

Hétfő, jan. 1. „Fény árnyai." Szomorujáték4 felv. Irta Szigligeti.

Kedd, jan. 2. ,,Kamilla." Eredeti opera 3felv. Fáy Gusztávtól.

Szerda, jan. 3. „A navarrai királynő regéi"vagy: „A mi a hölgyeknek tetszik." Vígjáték 5felv. Francziából ford. Komlóssy.

Csütörtök, jan. 4. „Dinorah" vagy: „A ploer-meli bucsu." Opera 4 felv. Meyerbeertől.

Szerkesztői mondanivaló.,,-•8021. Méhész. G. I. A kívánt könyvek Heckenast G-.

könyvkiadó-hivatala által elküldettek.8022. Mohács. Ny. D. A „Vil. tört. tankönyvének"

12—13 füzetének megjelenését lapunk közelebbi számaimár jelentették. A „M.O. és Erdély ered. képekben" tud-tunkra egészen be van fejezve. A „M. életrajzai" félbe-szakadt.

8023. Miskolc/. P. R. Csak arra figyelmeztetjük önt,ho^y levelére kár volt 15 kros bélyeget tenni. Január el-seje óta le van szállítva a postabér. Azon összegért most3 levelet kaphatunk öntól. Reméljük, hogy e körülménybuzdító hatással lesz valamennyi levelezőnkre. Sok, érde-kes és rövid tudósítást kérünk.

8024 Bécs S. E. Megvalljuk, hogy a differentialispontot mégtnost sem veszszük észre világosan a másodiklevélből sem. Nem látjuk át, hogy tulajdonképen mi az, amit ön minden áron czáfolnivalónak lát a kérdéses czikk-ben. A szolgálati készség tökéletes bennünk, de — többvilágosságot kérünk! — Annyit ön kivánatára szívesenkijelentünk, hogy Vajda-Hunyad várának rajza már az1840—48-i lapokban (?) megjelent; s hogy e rajzot azután,,a fiskális uradalom leírásával együtt Sófalvi Elek ur Sa-guna András ő excjának adta át, hol ma is megtekint-hető." — Kívánja ön, hogy még többet is mondjunk, a mitnem tudunk?

8025. Pápa. E. L. Vettük a levelet s gondunk vanrá, hogy az óhajtás mielőbb teljesülhessen.

8026. Tfibb felé. A politikai tárgyú tudósítások aPolit. Ujd. következő számára maradtak.

SAKKJÁTÉK.314-dik sz. f. — K l e t t J.-töl

(Stuttgartban).(A Palaméde-versenyen dicséretre méltatott kitűnő szép

feladvány.)Sötét.

d eVilágos.

ViHgos indul, s 4-ik lépésre tnatot mond

309-dik számú feladvány megfejtése.(Szirmay Jánostól.)

Világos. Sötét.1. Hh4-g2 h7—g6:2. Va7—e7:f Fd8—e7:3. Bd2—d6 tetsz. sz.4. Fel — v. He3 -mat.

Helyesen fejtették mex. Veszprémben: Fülöp József.— Pozsonyban: Csery Gábor. — Miskolczon1 Czenthe Jó-zsef. — Pesten: Rakovszky-Vagyon Judith.

Sakk-jeleink magyarázata: K=Király (König).—V = Vezér (Dame). — B = Bástya (Thurm). — H = H u -szár (Springer). — F = F u t á r (Laufer). — : = üt (nimmt).— 0— 0 = Elsánczolás (Rochade) a király - szárnyra. —0—0—0=^Elsánczolás a Vezér-szárnyra. — f =sakk.

Hónapi- éshetinap

789

10111213

VasárHétfőKeddSzerd.Csüt.Pént.Szomb.

Katholikus és

HProtestáns

naptár

JanuárG 1 BálintSzörény ap.Julián vért.Agathon p.Matild, TeodozErnest püsp.Veronika, Vidor

G 1 NiketásFodorErős (Erke)ErnőTildaJámborVidorka

Hold változásai. &

E T I - N A P T Á IGörög-orosz

naptár

Decemb. (ó)26 C B. A. elj.27 István vért.28 2000 vért.29 Apró szent.30 Anizia31 Melánia1 Január 1866

Izraelitáknaptára

Tebeth20 Jakab21 Gedeon22 Jáfet2324 Jászon25 Jeremiás26 17. Sab.

Utolsó negyed hétfőn, 8-án esti

hoss

f.

286288289290291292293

aa

P-

590123bti

10 óra l

i t

i

6

7777777

50

111

i pcél

P-

484848484/4746

nyűg.

<S

4444444

p-

25262728303131

perczkor

Jhossza

f.

181193204216228240252

p-

96

5542333346

H o l dkél

<s.11rej01234

p-35

?g-3435343228

nyűg.

6.

101111

p-441087

este011

371253

TARTALOM.Deák Ferencz (arczkép). — A kortes-világ eredete. —

Dumas és Petőfi. — A testek oszthatósága. — A maorikfegyvertáncza (képpel). — Az uj háznégyszög Pesten, aszínháztéren (képpel). — Az úgynevezett nazarénusokról.— A magyar hírlapok 1866-ban. — Egyveleg. — Tárház:Vasárnapi beszélgetés. — Irodalom és művészet. — Ipar>gazdaság, kereskedés. — Közintézetek, egyletek. -~ Bal-esetek, elemi csapások. — Mi újság? — Nemzeti színház.Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti naptár.

Felelős szerkesztő Pákh Albert. (Lak. magy.-utcza 1-ső sz.)

•'L-..Jil.l.-:*±±Z±±

10 11

Rí*

HIRDETÉSEK.Heckenast Gusztáv könyvkiadóhivatalában Pesten, egyetem-utcza 4. sz. a. megjelent,

s minden könyvárus s könyvkötőnél Magyar- s Erdélyországban kapható :

FALUSI GAZDA

MAPTÁRA1866. közönséges évre.

A FÖLDMIVELÉS, KERTIPAR ÉS GAZDASÁGÉ V I K Ö Z L Ö N Y E ,

földbirtokosok, kertészgazdák, lelkészek, iskolatanitók és gazda-tiszteknek ajánlva. i

(Gazdasszoiiyi teendőkkel bővítve). !Gönczy Pál, báró Nyári Gyula, Ké«Iy Sándor. Ordody J. Karoly, Pecz Ármin,

Reischer Endre és Vécsey Venczel szakértő urak közreműködésével

szerkeszti UT. VEíah.n.0

Több jkitüntető i

érmek ltulajdonosa, i

Karnthner-StrasseNr. 27,

B é c s b e n

| vászon- ésI asztalnemű

V V V V A V — •

a Himmel-pfort-utcza | nyék I

Szeglet- j mindenfelé; >boltjában.

Bel- és külföldön tetemes kivitele és szállításainál fogva ismeretes

FOGL E. vászon- és fehérnemügyár-raktáraKarnthnerstrasse Nr. 27, a Himmelpfort-utcza szegletboltjában

../AH ERZHERZOG KARI/' Bécsben.a t. ez. közönségnek ugy itt, mint a vidékeken is azon ritka alkalmat nyújtja, hogya legnehezebb gyárkészitmények még a szakértőkre nézve ie bámulatos jutányos

árakon bevásárolhatok9 T * Levélbeli megrendelések mindenhová pénzbekflldée, vasúti vagy

posta-utánvét mellett rlkúldetnek.

Szabóit árak jótállás mellett. "2£jl|r (Megrendelésnél a nyakbőség kéretik) 2 ft., 3 ft.,R 3 ft. 50 kr., 4 ft.—5 ftig a legfinomabb.

földbirtokos.

II-dik évfolyam. — Állandó állattenyésztési fainaptár melléklettel.Fűzve 80 kr. ujpénzben.

Csak

[riiniburgi

vásznak

1463(3-6)

(Megrendelésnél a mellböség kéretik) sima 1 ft.80 kr., horgolt és svájezi redős mellel 2 ft. 50 kr..

himzett 3 ft. 50 kr., dúsan himzett franczia alakú és angol lady-alaku, ezek igen finom vászon-ingek redőkkel, betétekkel ésvalódi csipkékkel, ára csak 4 ft. 50 kr., 5 ft., 6 ft., 6 ft. 50 kr. alegfinomabb.

föpfi ir í í tv^l/ (Megrendelésnél a hasbőség kéretik)1CI J I - ^ d l J d l l n é m e t , ft., 1 ft. 50 kr., magyar 1 ft.

75 kr., 2 ft., franczia 2 ft. 25 kr., 3 ft. Sft 50 kr. a legfinomabb12 darab vászon zsebkendő, kisebbfajta 1 ft. 50krtól 2 ftig, a nagyobb 2ft. 50kr.,

szinesek is ugy szinte ezérna-batizkendők hölgyeknek, és vastagszövetüek fér-fiaknak 3 ft. 60 kr., 5 ft., 7 ft., 10 ftig a legfinomabb.

12 darab törülköző- vagy asztalkendő 5 ft., 6 f., 7 ft. 50 kr., 9 ftig a legszebbvászondamaszt.

80 röfös kézfonatu-vászon fehérített és dupla ezérnavászon fehéritlen 7 ft. 60 kr.,9 ft. 50 kr., 11 ft., 13 ft., 15 ft., 18 ftig a legfinomabb.

Kacsánka, tatár neve Béaurű bütün.

T A R T A L O M :Tapasztalati adatok a burgonya és néhány

jelesebb gumós tápnövények tenyésztésekörül. Dr. Farkas Mihály tói. — I. Burgo-nya. - Néhány szó a burgonyavészról. —II. Yám. — III. Batatas. — IV. Mandulapalka — Miként nevelhető gazdasági tisztahasznunk czélszerü gazd. eszközök és né-mely gépek használata által, kivált kisebbtelkes gazdaságokban? — Mily bizonyosmódok által javítható a föld anayira, hogy5—6 mag helyett teremjen 10 -12, sőt idő-vel 20 -80 magot? — Mélyithetók-e mindenföldek ? — Mi haszna vnn a mélyen mivelt rovatföldnek? — Miféle eszközökkel mélyíthetőa földes mifélékkelmiveltessék ezután,hogykivánt eredménye legyen. — A tejgazda-ságról, vagyis : a fejőstehenek takarmányo-zásáról, bánásmódjáról, és a tej kezeléséről.— Lovak mirenyezése. — A juhászat köré-

ből. Mikép használtassanak ki a juhokkala különféle legelők ? Kégli/ Sándortól. —Selymészét. — Apró majorság. Vésey Ven-czülől. — Hasznos ismeretek tára. Tapasz-talati adatok a kertészet és gyümölcsészetköréből. Mandolafa. — Valami a szilvafákmagróli szaporításáról. — Gyökerekre valónemesités. — Az átülte ett és ki nem hajtott fák életre hozása. — Nyáron át szabadbakiültetett növények becserepezése (Ein-topfen). — A növényeknek szabadbani ki-teleltetése. — Gazdasági könyvtár. Ezen

alatt évenkinti rövid áttekintetét ésismertetését adjuk a gazdaközönséget ér-deklő legjelesebb könyveknek, folyóiratok-nak és szaklapoknak. — Magántermelőkbizományi árjegyzéke 1866-ik évre. Gazda-sági magvak. — Országos vásárok és hirde-tések a magyar szeDt korona birtokain.

24 rőfös',« széles szép hollandi vászon (6 ingnek) 11, 18, 15, 18 ft., 20 frtig alegfinomabb.

40-42 rőfös jeles szövetvászon (ágynemű vagy 12 női ingnek) 14, 15, 18, 22 ft.24 ftig a legfinomabb.

50 és 61 röfós hasonlithatlanul jó rumburgi vagy hollandi szövet (kézfonatu és% széles) 20 25, 80, 35, 40, 50—60 ftig.

A pénzintézetek kamatlába alkalmat szolgáltat, hogy azon vevő, kinyolezvan forint árut vásárol, meglepőleg linóm ruhát kap ráadásul.

A levelek ekép (Karnthnerstrasse Nr. 27, im Eckgewölbe der Himmelpfortgasseczimzendők: ( „ZUM ERZIIERZOG KARL" Wien.

Olcsóbb és ünomabb mint akárhol.

DIETRICH és GOTTSCHLIGújonnan nyitott első be- és kiviteli üzletében, belváros, kigyótér. Teleki-palota,

„a tliea-novényliez",

nagyobb s kisebb mennyiségben adatik el.Ezen üzlet bátorkodik a legmagasabb és magas nemességnek, szintúgy a t. ez.

közönségnek a legfinomabb, direkt behozott legutolsó aratási chínai theákat, bécsifontját 1 ft. 50 krtól egész 5 frtg, — chinai, orosi, karaván-theát bécsi fontját5 fttól 16 ftig.

Különféle vegyítések a legfinomabb fajta theákból 2 fttól 8 ftig megszitálvaKülönös régi Jamaika-rumokat, itezéjét 1 ft. 20 krtól 2 ft. 20 krig, és az átalá-

nosan kedvelt brazíliai rumból egy kétitezés üveget 1 ft. o. ért ajánlaniTovábbá a legfinomabb hollandi Punes-essentia, í'ognac, Arac de Batavia,

Absynthe de Snisse, pezsgő, valódi angol thea-sütemények, theaké§zletek éschinai gyártmányok a raktárban folyvást nagy választékban tartatnak.

Egy egyszeri megkisértés elegendő, hogy mindenki a fenntmondottakról meg-győződhessék.

ÜffT Árjegyzékekkel mélyen tisztelt látogatóinknak a legnagyobb készség-gel szolgálunk 1470(2-3)

Heckenast Gnsztav könyvkiadó-hivatalában Pesten (egyetem-utcza4. sz.) megjelentek,és Lampel Róbert pesti, Nagel és Wischán budai könyvárusoknál kaphatók:

Átalános tanítás és tanodái

NEVELÉSTAN.Útmutatás a néptanodai tanítói hivatal czélszerü

betöltésére.A fönnálló „Tanmódisme" (Methodenbuch) nyomán kidolgozta

FEREKCZ,magyarra átdolgozta

I JÓZSEF,tanitóképző-tanár, a kalocsai tanitóképezdével kapcsolt elemi főtanoda-igazgatója.

8-rét (VIII. és 280 lap), fűzve 1 ft.

50 KIS MESE.Jó kis fiuk és jó leányok száraára.

HOFFMANN FERENGZ ntán közli mesélő bácsi.Öt színezett képpel.

16-rét (93 lap), kemény kötésben 80 kr.

A MAGYAR IVÉP

DALAI és DALLAMAI(200 dal).

Hangjegyekre tette és kiadta

S Z Í N I K Á R O L Y .8-rét (219 lap), fűzve 1 ft. 20 kr. Vászonkötésben 1 ft. 80 kr. •

• •

fleckenast Gnsztáv könyvkiadó-hivatalában Pesten, egyet'm-ut :za 4. sz. a megjelent,s minden könyvárus s könyvkötőnél Magyar- s Erdélyorszígban kapható:

, PROTESTÁNS

KEPESNAPTAR1866-ik évre.

tanár.Szerkesztette B A L L A G I M O R,XII. évfolyam. — Bolti ára 50 kr. ujpénz.

T A R T A L O M :Fény- és gyásznapok a magyar protestan-

íismus történetéből. — Bethlen Gábornakhálaadó éneke, melyet irt az ő ellenségiuvött győzödelme után 1618-1629. — FabóEndre. (Képpel). — Mese a három gyűrűről.— Képek az életből. — Mesterség az arany-bánya. — Tudomány az aranybánya. — Gaz-•dászat az aranybánya. — A meghalt anyaarczképe előtt, egy viharos éjen. — GrófDegenfeld-Schornberg Imre. (Képpel). —Emlékkövek. — Dessewffy Ottó életrajza.(Képpel). — Eleimnek. — Könyvészeti ka-lauz. — Főtisztedetü Zsarnay Lajos urnák,

a tiszáninneni helv. hitv. egyh.-kerület su-perintendensének rövid életrajza. (Képpel).— Az estharangok.— Párbeszéd az egyháziépületek biztosításáról. — Kalászok a neve-lés mezejéről. — Jefte leánya. (Héber ele-gia). — Egészségi tanácsadó. —A nemr.etekélete és jóléte - Atheának hatá aaz egész-ségre. — A táncz. — A túlhajtott boritalellenszerei. — Az ivó-vízről. — A gőzfürdők.— A zene. — Időjósló állatok. — A család-anya. — Protestáns egyházi és tanodái tisztinévtár. — Országos vásárok és hirdetések amagyar szent korona birtokain.

Uj bolt-nyitás.

Takáfsl János„A VŐLEGÉNYHEZ"

itczában jól ismert és a kiárulás ákereskedése jelenleg a

kis hid-utezában, a „vastuskóhozczimzett, ezelőtt a váczi-utezában jól ismert és a kiárulás által megszűnt fehérnemű

kereskedése jelenleg a

£"" rendkívül olcsó árakon

'/<

nyittatván meg, u. m. :

forint férfl-vaszoningek, középfinom,3 % forint „ „ finom,-3= és 53 forint férfi „ egész finom,£2 Va forint nö-ingek, horgolt csíkkal,Q K4 forint ,, szegélyzett mellel,< t és QJ forint „ himzett mellel,

nagy választék gyermek-, íiu- és leány-fehérnenmkben, rumburgi,hollandi és börvásznak, asztalnemük, kávéabroszok és zseb

kendőkben. 1413 (6-0)

Heckenast Gusztáv könyvkiad -hivatalában Pesten (egyetem-uteza 4. sz ) megjelentek,és Pfeifer Nándor pesti, Nagel és Wischán budai könyvárusoknál kaphatók :

ERDELYORSZAG TÖRTÉNETEtekintettel mivelöűésére.SZILÁGYI SÁNDOR.

Czimképes kiadás. Két kötet (XV. és 462, VIII- és 511 lap), fűzve 4 ft.

ALLAMTIIDOMÁNYOK8KCYCL0PAIDÜU.

*f MOHL RÓBERT, fordította LÖW TÓBIÁS.Nagy 8 rét (496 lap), fűzve 4 ft.

h a m burgi, londoni, párisi, müncheni és bécsi érmekkel kitüntetve.

A RORNEÜBURGI MARHAPORmarhabetegsépk s marhavész ellen

d n l T ^ / f ! ? e,7x1me'nynyel használható ; az ellenállási erőt gyámolitja s mindenS a t ó « í i y ' T ? í j a ' S á t o t v e t to"«»bá mindazon betegségeknek, melyek-

* e g * / a marhák k i t é v e v a n n a k k i t ü n 6 h a t h a t t í s á g ! Í tS

i g L o l j a különösenlovaknál a mir,gy, torokfájás, bélgorcs 8 zabálási hiány eseteiben. Szarvasmarháknál:a l k 1 w i S Z ? v't1 l i%? .T^bbitasánál, nagy hatást gyakorol továbbá a borjuzás2lmLv •' V u h ° k n á / e l e t t e aJánl»tos a máj|iliszta eltávolítására s az altesti bán-talmak minden nemeiben. J 6

£ l s . k 8 P h a t ó . P E S T K N : Tőrök József gyógyszerésznél király-™ £ v T / A ' T h a ' m a y e r é s <ar?a< ^ a l b a n e r testvéreknél. BUDÁN: az udvariközölt t k ' s M a 8 y 8 r o r s z á g l e e t ö b b városaiban, melvek hirlapilag időről-időre

Vászonáruk végképem eladása Bécsben,A rnmbnrgi vászonáruk raktárában egy bukott kereskedő c s ő d t ö m e g é b ő látvett valódi rumburgi, hollandi és sziléziai vásznak, rumburgi asztalkészületek, törül-közőkendók, szines kanavásznak, 2000 tuczatból álló legszebb vászon- és batiz-zseb-kendő, 22,000 darab legkitűnőbb s legújabb szabású

női- és férfi-ingek50°/o a gyáriáron alól olcsóbbért

a vászonáruk valódisága s teljes rőfmérték biztosítása mellett — hogy azok mielőbbpénzzé tétethessenek, — végleg el fognak adatni.

Levélbeli megrendelések, a pénzrisszeg beküldése vagy postai utánvét mellettazonnal s lelkiisme etesen íognak teljesittetni. A megrendelési levelek következőleglesznek czimzendök:

„S. METH in Wien, Rothenthurmstrasse Nr. 29 . "Kívánatra mustrák is küldetnek. — Férfi-ingek megrendelésénél a nyakmérték szük-

ségeltetik.Fehér és szines shirting férfi-ingek franczia mellbetétellel, igen finomak, 2ft.—2ft. 50 krig

a legfinomabbak.Férfi-ingek a legjobb rumburgi vagy hollandi vászonbólda abja 2, 3, 4—5 ftig a legfino-

mabbak, melyek ára azelőtt kétannyi volt.Férfi gatyák valódi rumburgi vászonból dbja: magyar 2ft, félmagyar lft. 50kr.

Női-ingek, rumburgi vagy hollandi vászonból, egyszerűek darabja 1 ft. 80 kr., hímzettek2 f . 80 kr a legfinomabbak, melyek ára azelőtt kétannyi volt.

Női-ingek rumburgi vagy hollandi vászonból finom himzésse! darabja Sft. 50kr,4—5ftiga legfinomabbak, melyek ára azelőtt háromannyi volt.

1 tuczat kisebbszerű fehér vászon-zsebkendő, azelőtt 2—4 ftig, most csak 1 ft. 20 kr._2_/tÍ£

1 tuczat nagyobbszerüfahér vászon-zsebkendő, azelőtt 4 —8ft., most csak2ft.50 kr.—4 ftig.

1 tuczat finom na?y rumburgi vászon-zsebkendő, azelőtt 10—15 ft., most csak 5 -7 ft.1 tuczat finom dama z kávés-kendő, fehér és hamuszinű, ára most csak 2 — 3 ftig a leg-

finomabbak.1 damasz asztalterítők 6 személyre, most osak 5, 6, 7 ft. —8 ftig a legfinomabbak.

1 damasz asztalteriték 12 személvre, most csak 10,12,15—16 forintig a legfinomabbak.1 db. mosható kanavászon ágyneműre, ára most csak 8, 9 — 10 ftig.

1 tuezat jóféle cseléd- vagy konyhakendő, most csak 2 ft. 50 kr.

1 tuczat damasz asztalkendő vagy damasz tö~iilköző most csak 5, 6, 7—8 forintig alegfinomabbak.

1 vég 30 rőfös jóféle fehér fonatu-váázon, azelőtt 18 ft., most csak 8 ft 50 kr.1 lepedő varrás nélkül finom rumburgi vászonból 2rőf széles, 3 rőf hoszu, most csak 3 ft.

1 vég 30 rőfós kitűnő kreaszvászon, azelőtt 22 ft., most csak 10 ft. 50 kr.1 vég 37 rőfös kézifoaatu-vászon azelőtt 28 ft., most csak 13 ft.1 vég 30 rőfös rumburgi vás7on, azelőtt 30 ff., most csak 15 ft.

1 vég 40 rőfös hollandi ezernavászon, azelőtt 28 í"t., most csak 14 ft1 vég 38 rőfós rumburgi ezérna vászon, azelőtt 35 -40 ft., most csak 15—18 ftig.

1 vég kitűnő minőségű rumburgi vászon 8ingre, azelőtt 30 -40ft., most csak 15—18ftig.

1 vég 50 rőfös hollandi vászon, azelőtt 40—50 ft., most csak 18 -24 ftig.1 vég 50 rőfós legfinomabb irlandi vászon, azelőtt 50 60 ftig, most csak 25—30 ft.

1 vég 54 rőföi legkitűnőbb minőségű rumburgi vászon, ára most csak 20, 23, 25, 27, 29,83, 36, 40-50 ftig a legfinomabbak.

Mesés olcsó árért elaadatnak még e/t és % széle-i vásznak lepedőkre varrás nélkül, vászonés pamutcsinvat, kávéskendők, perkálok, matráczesinvat, fehér és sárga nanking, vala-mint a segszebb s legfinomabb franczia szines és alakított cachemir asztal- és ágyteri-tökre, as asztalteritők darabja 5, 6, 7, 8 — 9 ftig, az ágytrritök 6, 7, 8, 9—10 ftig

adatnak el. " 1452 (4—6)

Órák mint ünnepi ajándék.

hírneves, legrégibb s itt 1808. év óta fen-álló s legújabb időben megnagyobbítotthelyiségében Pesten, váczi-nteza 5-dik sz.alatt, a „nádorhoz" czimzett szálloda mel-lütt, dús választékban s szokásos jótállás

mellett a legolcsóbb árért kaphatók: legjobban szabályozott schweiezi henger-,horgony-, chronométre és rementoir zsebórák, ez utóbbi kulcs nélküli fel-huzattal, savonet kettőstokkal, horgonyórák kristály üveggel, s legújabb mintaszerint készített órák hölgyek számára; továbbá franczia bronz-,márvány-, onix-állványa és atazóórák, ébresztők, melyek egyszersmind órául használhatók^mindennemű saját készitményü Intfó-órák. Ugyanott minden az óramflvészetszakába vágó kijavítások is elfogadtatnak s jótállás mellett pontosan teljesittetnek.

Vidéki megrendelések utánvét mellett szinte gyorsan teljesittetnek.1419 (11 — 12)

GRIMAULT és TÁRSA gyógyszerészekMatico-injectioja és malico-tokocskái

PARISBAN (Rue Kichelieu 45).Uj gyógyszer, mely a Perui matico-fa leveleiből van készítve a gonorhöe gyors és

csalhatlan gyógyítására a nélkül, hogy a belső részekben feszültséget vagy gyuladástidézne elő. Dr. Ricord s a párisi orvosok többje ezen szer megjelenése óta minden másgyógyszereket mellőznek. Az injectio, a betegség kezdetekor a tokoeskák idült esetek-ben, mikor a copahü, cubeba s más érezes alapokon fekvő injeetiók hatása eredmény-nélküliek maradtak — alkalmaztatik. — A főraktár létezik TÖRÖK JOZSEI1 gyógy,szerésznél, Pest király-utcia 7. sz. a. ^ #

X J 9 5 (8-32)

12

Az első magyar

SELYEM- ÉS N1MEZ-EALAP GTÁRI-RAEfÁiÁBÓL

PE8TE\.Főraktár: kiin ó-tér. Gyári helyiséé: stáczió-ntcza 34. szám alaíf.

1403 (4-5)

Nagy választékú raktár, mindenneműsrlyun- és iifmrzkiiíapokból, urak. ur-hölíívrk és gyermekek számára, saját éskülföldi gyártmányok , keline-vadászkala-pok, házi- és vadaszsipkak, kucsmák,nyakkendők, uH- nrmrz-topánkak, ugy-színte ncniez-rzipők bőrtalppal, papuc«okés egészségi neinrztalpak.

Az összes formák az alanti szímok sze.rint kaphatók. Vidéki megrendeléseknél amellette álló siámok pontos kitétele mellett,még a kalapok árá', szinét és a fejnagyságátmegjegyezni kérünk.

Kalapok festés, tisztítás vagy divatosi-tás végett a legnagyobb készséggel elfo-gadtatnak és gyorsan elkészíttetnek.

1. szám legújabb forma, egész kemény, feketevagy szürke szinben 3, 4 - 5 ftig.

széles .karimával, egészen lágy. fe-kete vagy szüike szinü 8, 4—5 ftig.

kemény, t'ikete vagy szürke szinben2 ft. 50 kr., 8 — 5 ftig.

egész kemény vagy szürke szinben2 ft. 50 kr., 3—6 ftig.

félkemény vagy szürke szinben se-lyemmel bélelve 2ft 50kr. 3 4-4ft .50 kr., selyem- és bársony nyal ke-ritve4ft. 50 kr.- 5ftig, legfinomabb6 ft., nem bekeritve 2 ft. £0 kr.,3 - 4 ftig.

félkemény vagyegéez lágy, fekete ésszürke szinben 3ft. 50 kr., 4—5 ftig.

félkemény vagy egész Iágy2ft 50 kr.egész 3 —4 ft 50 krig.

félkemény vagy egész lágy 8—5 ftig.Inaskalpag fekete kemény 3,4,6,6 ft.

11.

12.

13.

2.

4.5.

6.

7.§.9.

10. szám kocsis-kalap csak feketén és kemeny 2 ft. 60 kr., 3 - 6 ftig.

KiiCtn:a 2 ft. 50kr., finom Astiikán5 ít., I'ersian 5, 6— ü ftig.

Kalaj ok tiszt, papok számára egy-szerű 4— 5 ftig, stlyem-nemezbölfinom 5— 6 ft.

Egész lágy. fekete 3. 3 ft 50 kr,4 ttig, szürke 2 t. 50 kr , 3- 4ftig.szürke 2 ft. 50 kr , 3 - 4 ftig. zöld4it., barna 2ft.50ir .3fi.50krig.

Vadász kalap ki Imébölszürke. zöldtekeritve egész lágy, ttájerforma,finomul felezifrázva 6 ft., szürkenemezből 3, 4 - 5 ftig, zöld ne-me2böl 3, 4 - 6 ítig.Selyem-kalap fekete kemény 3,4 - 5 ft. £0 krig.

Se!yem-kalap fekete kemény 8,4 - 5 ft. 50 krig.

fekete és szürke félkemény, egészlágy 3, 4 - 5 ft.

egeszkemény,feketeesak 3,4—5ft.feketefélkemény,egéfzlágy4— 5 ft.Uta?ó forma, fzéles, lágy vagy fél-kemény, világ, szürke, sötét zöld,vagy fekete 2 ft. 50 kr. 3 - 5 ft.

Gyeimekkalapok kaphatók, 4. számúegész kemény,ftkete koczkás szalaggal,vö-rös fekete vagy fehér 2ft. 90kr , 3ft. ÉO kr.5. számú fekete vagy szürke, selyem vagybársonynyal feléke&itve 3 fttal, vékony sza-laggal 2 it , 2 ft. 50 kr. 3 ítig. 7, számú fe-kete vagy szürke 2 ft., 2ft. ÖU kr. 3 ft. Leg-kiselb gyermekek számára felálló karimával,fekete vagy szürke 2 ít. 50 kr 3 ft., szintolyanok tiszta fehér 5— 6 ítig.

Nagybani és darabonkiníi eladás,

Dr. OCSVÁRY EDE,nagy-niihál)i orvos,

mint a fckrofula és sápkor biztosgyógyítója, ezennel köztudomásra jut-tatja, hogy jelenleg Paznnyban (Sza-bolcsmegye) időzik; elfogva fel-szólittatnak mind a<;ok, kí.c A f',.- tebbemiitett betegségekben szenvednek,hogy orvosi tanács és gyógyítás végettforduljanak őhozzá. Rendes lakásaNagy-Mihály. 1471 (1)

Kerestetika Sopron-Kanizsai vaspálya mentében vagya Balaton vidélién e y alkalmas lakással el-látott fertály vagy féltelt-k birtok azonnalimegvásárlásra. — Elfogadtatik az értesítése czim alatt: K. S. urnák Pesten, postercstante. 1472 (1)

Titkos 1412(7-0)

betegségeketmég makacs és üdült bajokat is ugykoródában, mint magán gyakorlat foly-tán több ezer betegen legjobbnakbizonyult mód szerint, sokszor a nél-kül, hogy a beteg hivatásában vagyéletmódjában gatoltatnék, gyöke-resen, biztosan és gyorsan gyogyit

Med. dr. IIelf>r VilmosPest, király-utcza 27. sz. Medetz-házban, 1-ső emelet, délelőtt 7 —9-ig,

délután 1 — 4 óráig$JV" Díjazott levelekre azonal

válaszoltatik, s kívánatra a gyógy-szerek is megküldelnek.

M i n d e n n e m ű

takarópapiros(MakulaUir)

kapható Pesten, egyettm-utcza 4-ik az

Gyermek Yászonnemii-készletek,u. m.: ingek, lábrava'ók, korsettek, ellenzők, piqué-takarók, kötött fókötők s a t.

Keresztelö-vánkosok és zubonykákfonott vagy vas bölcsők, egészen felszerelve minden áron.

Női vászon-készletek,ágyneműek,nappali és éjjeli ingek, nadrágok, korsi ttek, fésülő-köpenyek, zsebkendők,

s.oknyák s a t. asztalneműek, törülközők s a t.

Kész mennyasszonyi készletekbármely áron, mennyasszonyi ruhák selyemből vagy illusioból, és mirtus koszorúk.

Finom hímzések, fehérnemiiek, csipkék,gallérok ős kézelők, fókötők, hálók, szövetek, szélek és betétek s a t.

Függönyök és föggönyszöveteketajánl

TÜRSCIl F.Pesten, vúczi-utcza 19-ik szám a., a nagy Kristóf mellett.

Megrendelések postai utánvét mellett gyorsan teljesittetnek. *TpSRészletes árjegyzékek bérmentve. *^@ 1319 t9— 0)

Nincs többé Dorsch májolaj!

GRIMAULT és TÁRSA gyógyszerészekJÓDTARTALMÚ RETEK SZÖRPJE

PARISBAN (Rue Richelieu 45).i Azon sok nemű szerek közt, melyek javaslatba hozattak, hogy az oly kellemetlen| izü s formája által a betegre nézve oly kiállhatlan hal májo aj mással pótoltassák, tagad-hatlanul eddig a Grimault-féle jódtartalmú retek-szörpje bizonyult be a lcghathatósbnaks a czélnak tökéletesen megfelelőnek. Annak jótékony hatása különösen mellbetegségek-ben, asikór, an'ámi, lymphati és skrofulabántalmakban mindenkor igazolva lón; a gyom-rot nem rohanja meg, az étvágyra ingerlöleg lj«t, s különösen gyermekeknél a bőr szin-telségs ernyedtsége eseteiben, melyhez gyakran a nedvek megromlása is csatlakozik,

| valamint a nyakmirigy kifejlődé.-e ellen eredménynyel használtatik.! A retek-szörp a párisi orvosi gyakorlatban nem rég vétetet alkalmazásban s maj már a legkitűnőbb orvosok által naponkint mint vértisztitószer a legkiválóbb eredmény -| nyel rendeltetik.

A jódtartalmú retek-szörp alapja a kerti zsázsa nedve (nasturtium), a reteké , atorma (eochleria) mindkettő elismert tulajdonságú antiscorbutféle növény, me.yek ter-mészeti állapotban iblanyt s kénkövet tartalmaznak, s melynek reve a készítmény hat-hatóságáról s a bevevés köniivüségéröl a megnőtteknél épen ugy mint a gyermekeknélelégséges biztosítók ot nyújt. Bazin s Cacenave a „St.-Louis"' kórház- orvosai Parisban ajódtartalmú retek-szörpöt, támaszkodva az azzal tett számtalan sikeres gyógyered-ményekre —,különösen a bőrbetegségek minden nemében ajánlják. — A főraktár létezikTÖKÖK JÓZSEF gyógyszerésznél, Pest király-uteza 7. sz. a. 1394 (6—32)

Olcsó és czélszerü ajándékokHARIS PÁLNÁL

Pesten, Deák Ferencz-utcza 15. sz. alatt kaphatók, u. m.:1 levélmásoló vasgép fa-alappal 4ft. 50 kr., minden szükségletekkel tökéletesen ellátva 6 ft.egész 7 ft'g. Fgészen vasból vas alappal 11 ft., minden szükségletekkel ellátva 17—18 ft.100 db. 8-ad levélpapír csak — ft. 45 kr.100 „ „ vastagabb . . — ft. 65 kr.100 „ ,, vastag angol . 1 ft. — kr.100 „ ., legvastag.angol 1 ft. 40 kr.100 „ Csipkeszelü színes zo-

mánezos és dombor-nyomatott szelü . . 1 ft. 60 kr.színes levélivek . . 1 ft. — kr.gyászszegélyül ft. 10kr. — 1 ft.60kr.levélpapírokra alkalmazandó photo-

graphiaSft.; a papirt lehet bármelyikéthozzáválasztani, e végre 1 jó példány kí-vánatos beküldeni. E levélpapírokhoz kellőborítékok 100-a 30 krtól 1 ftig kapható.

100100100

100 dombor nyomásért3 szóért csak 12 kr.

2 elóbetüvel vagy

100 dombor színes monogrammért vagy2 szóért avagy egy szóért arabesquebefoglalva csak 1 ft. fizetendő.

100 dombor nyomatú látogatójegyek 80 kr.100 finom fekete kőnyomat . 1 ft. — kr.2 soros nyomat 1 ft. 50 kr.3-soros nyomat 2 ft. — kr.100 peesétostja saját arczkép-

. . . 3 ft. - kr.pel fényképüeg6 darab Hermesféle rajzminta,

minden nemből vegyítve . . . 30 kr.1 nagy negyedives minta . . . . 20 kr.1 félives minta 40 kr.Mindennemű rajzeszközök, rajzpapirok leg-

olcsóbban kaphatók. 1464 (5—0)

Tiszteletteljes megemlitéssei a londoni ipar-kiállitáson kitüntetve.

Dr. POPP J. G.gyakorló fogorvos, cs. kir. ausztriai legf. szab , első amerikai s angol ízabadleveles

i*rANATHEfiIN-SZÁJVIZEBécsben, Síadt Bognergasse Nr. 2. 1456(2-6)

Egy flves ára 1 ft. 40 kr.Kapható PESTEN: Törők József gyógyszerésznél király-utcza 7-ik sr. a ; — to-

vábbá Molnár, Unschuld, Lueft" Oszwald és Vértessi uraknál.BUDÁN: Az udvari gyógyszertárban és Ráth gyógyszerésznél Tabán.

Ezen kitűnő készítmény 14 évi fennállása óta még Európán tul is a legnagyobbelterjedtet s hirnevet vivta ki magának, s annak használása a fogfájdalmak mindennemei, továbbá a száj puharészek betegségei, ingó fogak, könnyen vérző beteg-fog-hus, csontszu és süly ellen a legjobbnak bizonyult be ; felolvasztja a nyálkát, melyáltal a fog-kő képződése meggátoltatik, a szájízt jobbítja s arra frisitőleg hat s igyminden kellemetlen bűzt, melyek mesterséges vagy üres fogaktól, ételek vagy do-hányzástól származnak, gyökeresen eltávoüt. Minthogy az anatherin-szájviz afogakra s a szájrésrekre sem bántólag, sem pedig marólag nem hat, ennélfogva azmindenkor mint szájtisztitószer a legnagyobb szolgálatot teszi » a szájrészeket akéső korig teljes egészség s friseségben fenntartja; kitűnő orvosi egyéniségek bizo-nyítványai annak ártalmatlan- s ajánlhatóságát elismerték, s az számtalan hírnevesorvos által rendeltetik.

Anatherin fog-pásta 1 szelénére ára 1 ft. 22 kr.Fog-ólom, az üres fogak betöltésére 1 doboz ára . . . 2 ft 10 kr.Növényi fogpor 1 tok ára — ft. 63 kr.

Kiadó-tulajdonos Heekenast Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten, 1866 (egyetem-uteza 4-ik szám alatt).

\

Tizenharmadik évfolyam.

Pest, január 14-én 1866

Előfizetési föltételek 1866-dik évre: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft.Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft.

Hirdetési dijak, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1866. január 1-töl kezdve: Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krt..;háromszor- vagy többsiöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában: Haaseiistein és Vogler.— M.-Frankfurtban:Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Oppeiik Alajos. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr.

O c s v a i F e r e n c z.A mostani erdélyi országgyűlés egyik

kitünö tagjának arczképét mutatjuk be ol-vasóinknak. A közelmúlt szomorú emléke-zetű években s legterhesebb megpróbáltatá-sok tüzében megedzett hazafiui szilárd jellemez, kinek halántékait egész Erdély közvéle-ménye a tisztelet és elismerés koszorújávalméltán körülfonta; ki hazánk közéletébenmint képzett jogtudós, kitűnő tollú publi-cista s közszeretetben álló tanár már régótalegtevékenyebb részt vesz, s egyike azonjeleseknek, kik helyöket minden körülményközt példaszerűen betöltötték.

Ocsvai Ferencz 1819. febr.4-dikén született Csomafáján,Doboka vármegyében. Atyjától,ki kisbirtoku táblabiró volt,nyerte az első oktatást, s midőn1827-ben a kolozsvári ref. főis-kolába vitték, a nyolez éves fiumár egy-két római klasszikustolvasott, s Ovidiusból és Virgi-liusból egész fejezeteket el tu-dott, az eredeti szöveg szerintés értve, könyv nélkül mondani;a társalgási nyelv pedig atyjávala deák volt. "iskolai pályáján azakkori időben latin nyelven irtpályamunkáival több izben ju-talmat nyert. Végzett a régitandrendszer szerint két éviphilosophiát, két évi jogot, kétévi theologiát; volt egy évigköztanitó. 1841-ben lépett ki aziskolából s azonnal fölesküdtkir. táblai írnoknak.

Pályája választására elhatá-rozó befolyással volt az 1834-ikév, élénk közgyűléseivel s a ko-lozsvári országgyűléssel. Wesse-lényi Miklós, Kemény Dénes,Szász Karoly szónoklatai mélybenyomást tettek az ifjú lelkére.Legfőbb vágya az volt, hogyegykor ő is táblabiró lehessen;ezt 1842-ben érte el, a mikor Doboka- és.Kolozsvármegyében táblabiró, vagyis jura-tus assessor lett.

Az 1841-diki országgyűlés alatt szinténKolozsvárit volt, s következő évben Méhesaz akkor b. Kemény Zsigmond és KovácsLajos által oly jelesen szerkesztett ellen-zéki közlöny, az „Erdélyi Hiradó" mellé

hivta meg munkatársul, miután néhánydolgozata által már előbb magára vontaOcsvai a figyelmet. A journalistika azonbanez időben nem teremthetett számára babé-rokat.

Az 1841-diki országgyűlés után neveze-tes átalakuláson mentek keresztül a pártokErdélyben. A konzervativek felülkerekedtek.

Keménynek és Kovács Lajosnak, hogy alap fennállhatását a kormány meg ne aka-dályozza, felsőbb intés folytán meg kellettválni a „Hiradó" tói, melynek vezetését őka szerkesztővel Méhessel egyetértve, Ocs-

OCSVAI F E R E N C Z

vaira és Vida Károlyra bizták. Rövid időmúlva, néhány szabadabb hangú czikkemiatt Vidának is távoznia kellett. (E fényestehetségű journalista, mint tudva van, ké-sőbb a konzervativek táborába lépett át.)Ocsvai egyedül maradt, s a nélkül, hogy alap eddigi elveiből valamit feladott volna,küzködött a censurával 1848-ig. Akkor kir.

kormányszéki tanácsosok voltak a censorok,de azokról sem lehet állitani, hogy a szabadszó és ellenvélemény iránt türelmesek lettekvolna, s megtörtént, hogy egy ivröl mind a12 hasábot is kitörülték.

Ocsvai 1844-ben ügyvédi szigorlatot tettle, kitűnő eredmény nyel, néhány port isfolytatott, de nem lett gyakorló ügyvéd.Sorsa a „Hiradóhoz" kötötte.

1848-ig a szerkesztés s a megyei életközött oszlott meg minden tevékenysége.Mint az oppositio tagja, zaj nélkül, de buz-gón munkálkodott azoknak az eszméknek

terjesztésében, melyek 1848-bana népfelszabadulás és közteher-viselés által nyertek megteste-sülést.

1848 tavaszán, e nagy remé-nyekkel teljes időszakban át-vette a „Hiradó" szerkesztésétés kiadását a maga kezére sfolytatta nov. 16-káig, mikor acsászári sereg elől Kolozsvárrólő is kivonult.

A márcziusi napokban a ki-tűnő erdélyi államférfi, id. grófBethlen János vezetése alatt,Erdély történeti, politikai ésstatistikai viszonyairól készítettegy munkálatot, melyet az uniótelőkészítő anyagul, a pozsonyiországgyűlés vezéregyéniségei-nek kezeibe szolgáltattak.

Meg kell említenünk, hogyutczai kravallokban, zavargá-sokban nem hogy része lettvolna, de azoknak, a hol csaklehetett, elejét venni, lecsillapí-tani igyekezett. Lelke egész he-vével csüngött az uj korszakszabadság-eszméin, de vissza-borzadt kicsapongásaitól.

A novemberi kivonulás utánbeállott közhonvédnek a Krasz-namegyében állomásozott 31-ik

zászlóaljba, melynek őrnagya Tóth Ágostonvolt, s részt vett azon csatározásokban, me-lyeknek eredményéül Bem Kolozsvárt visz-szafoglalta. Zászlóalja, Zsibóról kiindulva,Kővárvidékén át Dézs felé első volt, melykarácsony első napján este Kolozsvárra, alakosság kitörő örömnyilvánitásai mellett,bevonult.

2-ik szám.