144 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 9. SZÁM. 1B75. FEBRUÁR*

Marshall Bum a bécsi világkiállításon megnyerték az érdem- és haladási-érmet, gőz- és cséplőgépekért és malmokért, ugy az angolországi kir. mezőgazdasági társaság a legpontosabb és legki-meritőbb verseny kísérletek után, melyek az összes gyárak cséplőgépeivel tartattak a 400

-«r ^^~- arany forintnyi első dijat a legjobb cséplőgépekért kettős tisztító művel és különitő henger-rel, úgyszintén a 100 arany forintnyi első dijat a legjobb szalma elevátorért, mely egyidőben alkalmaztatik a cséplőgépnél.

Megrendelések lehetőleg jó időben megtétetni kéretnek. Ha ütár: Iroda,:

P e s t , a gyár - és három-bárány-utcza szeglet. I P e s t , váczi körút 32. s ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ " ^ " ^ " ^ " • ^ " ^ H a Schick-féle vasöntődének át

•^;iap(n3( tn^T^ufip BamupAijj ^azA'Safjp o í t jamijf

I-ut:q^aízsBi?A qqo.(3«uS8[ s 'ajp[ajpA n a j j m a n j s q j j Vvaiaii sa í j n uraaauapuira }intnB[nA '^oinp.SJjjj ' j f o j i a a j í S j ! uajuizsASn k •3(a]iuiaaj^qaj spin sa .rttjzsB '--ÍSp 'jrajatzsjí i i . ínozssB.ínani *

SBJJOJ iSEjjESEAaq qqoso|o6a"| I

fEMESVARY MANÓ magyar czipő-gyára

Budapest , király-utcza 1-ső szám, J(

Hölgyek számára: Brünel-topányokat lakfejjel, legfino-

mabbul díszítve 2 frt 80 kr. Topányokat gummi betéttel, magas ki­

vágással 3 frt 50 kr. Bor topányokat erős cbagrinböl, sze­

gezett és srófolt duplatalppal 3 frt 50 kr.

Fiuk, leányok: és gyermekek számára 100-féle fajta 1—3 írtig.

ajánl Urak számára:

Topányokat chagrin- vagy erős zerge-bőrböl 4 frt.

Topányokat borja- vagy bagariabör-böl, sróf. duplatalppal, 4 ft 50 kr.

Topányokat lakkirozott bagariabörböl, sróf-mnnka 5 ft. 50 kr

Csizmákat vagy férfi - lábbelieket erős-bagariabörböl, háromszorosan sró­folt talppal 11 frt.

Vidéki megrendelések postai utánvét mellett pontosan eszközöltetnek. Részletes árjegyzékek ingyen és bérmentve. 508

I r o d a l o m . Áthatlan fátyol leplezé edd ig a nagyobb közönség e lő t t a szabadkömivesek czélzatait e's törekvéseit . Ki e fátyolt föllebbenteni óhajtja, olvassa az épen most megjelent , mindenféle korszakot a lkotó röpiratot :Á 625

Wsterreich-Uügarn und die Freimaurer, von B . S i e g f b e r t J ;

(Ausztr ia -Magyarország és a szabadkömivesek, S iegber tó l ) ; bizonyára megelégedéssel és i smerétekben gyarapodva fogja azt kezéből i smét letenni, annál is inkább, miután az 1 f r t , melybe a munka kerül , igen mérsékelt árnak nevezhető . A z érdekes röp­irat megje lent a német könyvkiadó-hivatalban, O r l i c é R u d o l f t a n á r n á l , Berl in, Wilbelmstrasse 125, és ugyanott az összeg beküldése v a g y pos ta i u t á n v é t mel le t t egyenesen megrendelhető.

az Uj-Szó'ny mellett fekvő fU-zitó'i czukorgyárban levő gépek, gőzkazánok, víztartó-készülé­kek, vas- és réz-csövek, ércz-vasalások s tb . efféléknek.

654 Goldmann J.

H A I i y e k n e ^ n é l k ö l ö i h e i e n !

•TCtfiK « roérepm#!nte», l i szt«* J • teljnen ártalmatlan hivata-' o u n neffrinffált H a v l u a n t e l

• bit aeoo erével,*• emberi odrtmin-L

í .ret aifj magot biztosítani. Kaphatói l O r . L E J O S S E főraktárában • ^Hudapeiteo, Kiráir-utc* IS. I. 19.T

• Egy ü»egtok ára 1 vVidékre ntiDTéttelto*r*il.

^g-orubb titoktartás bii- . „ totitása mellett.

A . ,Franklin-Társulat" magyar iro­dalmi intézet; kiadásában (Budapest, IV. egyetem-uteza 4-ik sz.) megjelent

és minden könyvárusnál kapható:

EGY MAGYAR NÁBOB. R e g é n y .

Irta

J Ó K A I MOR. Negyedik kiadás.

Velinpapiron nyomatva, díszkiadás.

3 kötet, ára fűzve 5 frt.

küld felvilágosítást a lotto-játékról Orlice R., meny-nyiségtanár Berlinben, Wilhelmstrasse 125.

Az

állandó gazdasági gép- és eszközk D e b r e c z e n b e n ,

megrendeléseket elfogad a gazdasági tanintézet gazdasá gában kipróbált, s czélszerüeknek bizonyult gazdasági gépek s eszközökre.

Különösen figyelembe ajánlja: Robey és társa vaskeretü gőzcséplőgépeit; „Hun­

gár ia" nevű kanalas, hátul kormányzó uj soi-vetójét A Mayer rendszerű konkoly s vadborsó választókat]

( tr ieur). Hofherr javitott Wood-féle kaszálógépeit (e nem-l

ben a legkitűnőbb). A nyitrai gépgyár elől vagy hátul kormányzó m

vetőit, s legújabb szerkezetű szórva vető gépeit, mel igen egyszerűek, tartósak, s 20—25 kat. holdat végeznél!

Kühne vetőgépeit s u. n. mosonyi rostáit. Friedlánder és Frank mindeneket felülmúló ame­

rikai lógereblyéit. A legczélszerübbnek elismert egyszerű és kombinált!

aratógépeket. Szecska- s répavágókat. Túró, mélyítő, kapáló é|

töltögető ekéket, stb. A raktáron levő gépek kivánatra munkába is állíttatni

Semsey-féle. újvárosi eredetű, s nemesitett tenyészkosok, kisjenó'i tenyészkanok eladása. 651

EST az egyes ÁSVÁNYVIZEK. GYÓGYSZERÉSZEK. \ \ emzeti múzeum, országút

Fii'" 1 ? J h , m - ^ ^ d v Y ^ ^ " , í Ó ' T ? r f i k J Ó I 8 e r ' k i r A I y - n , c " 7 . S z . a . ; v á - l i ' t e r m e k 9-töl 1 óráig nyitva vannak: ^Erisébet-tér 1. SÍ . , bel-és külföldi ás- •-lógatott raktára mindennemű bel- a'Bétró: régiségek, kedd és szerda: képtár.

r^

ványvizek és forrás - termények legua-külföldi hasznos specialitásoknak gyobb raktára; mindenkor friss minö-i • -r '. ségben. H I R D E T É S I I R O D A .

, U a a s e n s l e i n é s v<>S'«i% Gizellatér (ez-A S V A N Y V I Z - K É S Z Ü L É K E K ÉSli!?.1.*".™^ «inház-tér) 1-sö sz., a Haas

S I P H O N O K ilnilop-iele palotának szemközt.

I I illacher L. é s Wagner, Budapesten,! H Í R L A P O K E L A D Á S A '"(Buda kácsa-utcza 291.) elvállalnak!El lapok kiadó-hivatalában több mint szikvizgyarak számara teljes berendeze- * J — ~*~ — - «««« seket, a legjutányosb föltételek mellett.

100-féle, — s 1830-dik évtől 1873. évig megjelent hírlapok, ezek közt: Pesti Hír­lap, Vasárnapi Újság, Jogtudományi Köz­löny, Pester Zeitung s Képes Kiállítási Lapok, teljes évi folyamokban jutányos

csütörtök: természetgyüjtemény. Arszágház , Sándor-utcza.

1'nroni vigarda, Deák Ferencz-utcza. * Bemenet 20 kr.

(Isászárfurdö, kád-, zuhany-, kö- s ''gőzfürdő.

Heinrieh-fé le világhírű kád-, zuhany kö--s gőzfürdő.

BANK- ÉS VÁLTÓ-ÜZLETEK Glatz, Holzwarth éa Sehobert, Pest, | árért el fognak adatni

V.Diana-fürdő; mindenféle részvények,! állampapírok és sorsjegyek bevásárlása és eladása. Vidéki megrendelések ponto­san s gyorsan teljesíttetnek.

ILLATSZERÁRÜK Vértess! Sándor, m. kir. udvari illat­

szertár, Kristóf-tér 1-sö szám alatt Pes-— t Pes­ten. Gazdagon felszerelt illatraktár, min­dennemű angol és franczia illatszerek. agyszinte nagy választékban bel- és kül­földi toiletté-czikkek.

D I S Z M Ű G Y Á R I Á R U R A K T Á R A K . I

M á r t o n Alajos , váczi-uteza, nemjeti. I T ! r r ~ ~ " X -"szállodával szemközt. Legnagyobb rak- K Ö N Y V N Y O M D Á K . tár bronz , bőr- és porczellán-diszmü- Prf»nl tl'n-Társalat,magyarirodalmi in újdonságokból, a hol az üzlet átnézésére * t é z e t 8 könyvnyomda, egyetem-uteza vevőkön kívül fogadtatnak.

vendégek is szívesen 4. az.

LÉGNYOMÁSÚ TÁVÍRDÁK. Ohm G. O. Pest, Józseftér 15. sz. a.;elfő . gad légnyomású, valamint villanyos

házi- s szoba-távirda-berendezéseket, a Iegczélszerübb kivitel, méltányos feltételek s több évi jótállás mellett. Árjegyzékek s kimutatások ingyen szolgáltatnak ki.

MULATÓ-HELYEK. •Jemzeti sz ínház, kerepesi-ut. Opera: ™ kedden , csütörtökön, szombaton, Dráma, népszínmű, vígjáték: vasárnap, hétfőn, szerdán, pénteken. Vemet sz ínház gyapjú-utcza. Dráma, i-voperetta, vígjáték. , V e m e t s z i n h á z a Hermina-téren ™ Operetta.

M É T E R M É R T É K É S R E N D ­S Z E R .

Calderoni és társa, (miatyánk-utcza). Szemléleti gyűjtemény a méter-rendszer

megismertetésére. — Lásd a hirdetési ro­vatot. p ö r ö g István, hatvani-uteza 16. szám, "tanszerek és orvos-gyógyszerészi mű­szerek nagy választéka

L Á M P Á K É S C S I L L Á R O K . Ikittmár R., fürdő- és nádor-uteza sar " k á n . A legnagyobb választékban pet­róleum- és olajlámpák, legjutányosb áron.

F O D R Á S Z O K . Cchadeberg Béla, hölgy éa férfi fodrá-"szati terem borotválássaJ egybekötve. j Dúsan felszerelt raktár mindennemű haj-mnukálatokból a legújabb divat szerint Állatkert, közlekedés társaskocsikkal a t, ez. hölgy és férfi közönség számára, A B e m e n e t ^ k r rwwaocsiKai. csínnal és ízlést " * ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ árakon és jutányosán teljesíttetnek, üzleti helyi Psz térházy -képtár zárva

A Mexikóihoz, a-i

LÁTNIVALÓK, rt, közlekedés társat

izfésteljesen elkészítve jutányos Oodai várpalota, a várfelügyelöségköz-Vidéki megrendelésiek pontosan "benjárása mellett,

^ ^ ^ ^ ^ ^ • ü teljesittetnr,- "-1-*1 «-->-J • ' • •^•• • • •^•• • •^•• • •^•• • • •^•• • •^•• • • • • • ,

ség uri-utcza (i-dik szám

MINISZTÉRIUMOK. M . kir. miniszterelnökség: Budavár,

gróf Sándor-palota.

M . kir. honvédelmi minisztérium: Budavár, uri-utcza.

M . kir. belügyminisztérium : Buda­vár, uri-utcza.

M . kir. val lás- s közoktatási minisz terium : Budavár, országház.

M . kir. pénzügyi minisztérium: Bu­davár, szt.-háromságtér 187. sz.

M . kir. földmiv.-, ipar- » keresked. minisztérium: Pest, aldunaaor 2. sz.

M . kir. közlekedési minisztérium Pest, tükör-uteza 1. sz.

M . kir. igazságügyi minisztérium Pest, Deák-utcza 11. az.

PAPIR-KÁRPITOK. Elischer J. L. és fiai, váczi-utezt 20-' * egyszersmind bútor, kelme és SZSBJ«| raktár. ^ ^ ^

P A P Í R K E R E S K E D É S J ó z s e f Ede. papir rak*1

D i e g l e r „ „ « „ c . r-^ ^ ^ _ •"könyv- és könyomdája Bnd»p«^ kecskeméti-uteza 11. szám.

~~SEBTÁPÁSZ. K ülönös figyelemre méltó! azátal*""

elismert dr. Forty-féle sebUpasz »> pesten: Török J. gyógysz. urnái, BW utcza 7. szám, valamint az o"^"^ gyszertárában.Egy csomag áraáOkr^

ORVOSOK. Dr. Eiber V. Budapesten, józsef-utezai

66- számú házában, rendel 2—4 óra­kor; ugyanott kapható: „Nemi élet ve­szélyei" czimü müve 1 frton, postával: 1 frt 10 kr. (Lásd a „Politikai Ujdonsá-gok"-bani hirdetményt).

Dr. Handler Mór, orvos éa sebésztudor" szülész és szemész. Rendel naponként:

délelőtt 10 órától l-ig, délután 3 órától 5-ig és estve 7 órától 8-ig. — Lakik: Pest, belváros, kigyó-uteza 2. sz , kígyó- és vá-rosház-uteza sarkán (Rottenbiller-féle ház­ban) 1-sö emeleten, bemenet a lépcsőn. Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz

SZÁLLODÁK. U u r ó p a szál loda, Ferencz JóMen*

Hungár ia nagy szálloda, aldon**

l l a g y a r király szálloda, Do"** l " utcza. V á d o r szál loda, váczi-nteza-

Vemzet i szál loda, váczi-uteza-

l ladászkOrt szál loda, kishid-atc» * (Mind elsörendttek.) •

TAKARÓPAPIROS^ e lapok kiadóhivatalában, e«Jj utcza 4. sz. a., nagy ivek, mázsáa*^ frt a vasúthoz szállítva. ^

HüVECTKERESKEDfo adatik, és a gyógyszerek m e g k ü l d e t n é l ! i , 3 r 8 S Ia*»»n, hatvani-utezaJ^jg .'aüveírnemnek.aüatalikeszletezea i 'üvegnemüek, asztali készlet<

O R A K . V A R R O P F P E K JT^eehner Józse f IV váczi-uteza 5. sz.Jflsak Ohm C. O.-nál, Józseftér lM fven8 r ^ o k ™ ? - n Í á r A l ? , e ^ z é k e k in -^va lód i amerikai szdrómérök W * S ?y . e n

LJ a ,V5A s o k J ^ l i 8 mellett eszközöl-ÍWilson és ifjabb Howe EUistol

tétnek. (Alap. 1808-ban.) Yorkban. Kiadja és nyomatja a „Franklin-Társulat" magyar irodalmi intézet és könyvnyomda Budapest (egyetem-uteza 4-ik szám

B^BI

•

10-dik szám. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTE LEK: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 12ft., félévre 6 ft. Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft., félévre 4 ft. Csnpán a Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft., félévre 3 ft. XXII. évfolyam.

HIKDKTESEK DIJA: ügy ötször ha»át>o/."tr p-tit * ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad ItérMhni: Haaseiistein és Vogl

agyantmk • elye eKys'eri igfarátnkl 15 kr jezir; többiznri igtatásnál 10 kraiczár. Bélyegdij külön minden igtatá- után 30 krajezár er Wallfischgasse Nr. 10, M«»w R. SeilerstátU Nr 2 es Oppellk A. W.il|»«il« Nr. 22.

AZ

UJ MINISZTÉRIUM. e van fejezve a három hétig- tartott nagy válság, a legnagyobb s első • valódi válság az ujabb alkotmányos korszakban, 1867 óta. A Wenck-heim-Tisza minisztérium megala­

kult. Mert valamint az eló'bbi kormányt, elnökéről s a benne helyet foglalt legki­tűnőbb államférfiüról Bittó-Ghyczy kor­mánynak nevezték, ugy viszont ezt, el­nökéről s azon államférfiüról, ki valószí­nűleg saját bélyegét fogja e kabinetre rányomni, a történelem Wenckheim - Tisza kormány név alatt fogja emliteni.

Nem politikai lap létünkre nem volna helyén bírálói álláspontra helyezkednünk a közelebbről végbe ment politikai akczíó-val s annak eredményével, a most megala­kult uj kormánynyal szemben. Bár haza­fias melegséggel üdvözöltük a kétségtelenül nagy következésü hazafias tényt, mely az eddigi egészségtelen pártviszonyok s elkü-lönzések megbontását előidézte s az ország két nagy és kormányképes pártjának fúzió­jára és ezen fúziót megtestesítő kormány­alkotásra vezetett, a nagy tény első benyo­mása után, ezúttal esak egyszerűen akarjuk olvasóink előtt az uj kabinetet és annak tagjait bemutatni.

Kezdjük a régieken, vagyis azokon, kik az előbbi kabinetből jöttek át az újba.

B. W e n c k h e i m Béla, az uj kabinet elnöke s egyelőre a király személye mel­letti minisztériumnak is vezetője, minisz­teri pályáját az alkotmány helyreállítása utáni első minisztériumban, az Andrássy-kormányban, mint belügyminiszter kez­dette. 1871-ben, május "l9-én ő felsége melletti miniszterré neveztetett ki s azóta e helyet foglalta el a Lónyay-, Szlávy- és Bittó-kabinetekben, mig most, Bittó vísz-szalépte után a Deákpárt és balközép kö­zötti fúzió keresztülvitelével s a kormány alakításával bizatott meg.

P e j a c s e v i c h Péter gróf, 1871.febr. 10-én lett horvát-szlavón miniszterré. Ál­lása az épen most lefolyt válságban egy perczig sem ingadozott s tárczáját most is megtartotta.

T r e f o r t Ágoston 1872. szeptember °ta, midőn előde Pauler Tivadar az igaz­ságügyi tárczához helyeztetett át, vezeti a

vallás és közoktatási ügyeket. Állását a válság utolsó napjaiban némely lap meg-ingatottnak s az uj kabinetbe belépését bizonytalannak irta. De helye, ugy látszik pótolhatatlannak találtatott ez — a mily fontos, ép oly kényes — állomáson. Örül­nünk kell, hogy e kipróbált erő az uj kor­mányban is megtartatott. A kultúrai érde­kek iránt hazánkban csak kevés ember bir oly eleven érzékkel s oly magas szem­pontokkal és széles látkörrel, mint Trefort. Különösen a felsőbb oktatás körül mara­dandó érdemeket szerzett magának, a

kolozsvári egvetem felállítása, a budapesti egyetemi építkezések, a jogakadémiák reformja által. Nem kisebb érdemei van­nak a szerb és román egyházi ügyek ren­dezése körül s a pánszláv gymnáziiunok-kal szemben követett erélyes és hazafias magatartásában.

S z e n d e Béla 1872. deezember óta hordozza a honvédelmi tárczát. O az első külön honvédelmi miniszter, e tarosa az­előtt csak mint mellékes levén az elnök­miniszteréhez kötve. Alatta a honvédelmi ügy nagy lendületet nyert.

BÁRÓ WENCKHEIM BÉLA.

14G

E négy férfin maradt meg az előbbi kormányból s lépett át az újba. A most belépő hat uj miniszter a fuzionált két pártból , és pedig kettő a volt Deákpárt, há rom a volt balközép soraiból vétetett. Amazok : Perezel Béla és Széli K á l m á n ; ezek Tisza Kálmán, b . Simonyi Lajos és P é c h y Tamás .

Kétségkívül a legfontosabb egyéniség közöttök az uj belügyminiszter: T i s z a Kálmán, kinek a válságot s az uj párt- és kormánv-alakulást előidézett föllépését mái-lapunk közelebbi számában eléggé méltá-nvoltuk, a kitől tehát ezúttal bá t ran for­dulhatunk társaihoz.

Szé l i K á l m á n , az uj pénzügyminisz­ter, a Lónyay , Kerkapo ly és G h y c z y örök­ségének az örököse, még fiatal és korával a rányban álló tevékenységű s munkaké­pességű férfiú. Hazánk legújabb pénzügyi történetében fiatalsága daczára már jelen­tékeny szerepet játszott. Mint a képviselő­háznak s a pénzügyi bizottságnak az utóbbi években jegyzője, rendkivüli szorgalmat és munkásságot fejtett ki s oly jártasságot szerzett a pénzügyekben, minővel csak igen kevesen dicsekedhetnek.

Széli Kálmán 1843 . június 8-kán szü­letett Vasmegye Grasztony helységében. Atyja József, Deáknak a pozsonyi ország-gvüléseken már követtársa s hű barátja, részt vett az 1861-ki s 65-diki országgyű­lésekben i s , az a lkotmány helyreállítása után pedig Vasmegye főispáni helytartó­jává neveztetett ki s ez állásában halt meg ezelőtt pár évvel. Kálmán Szombathelyen és Eperjesen végezte iskoláit, a jogot pedig a pesti egyetemen, hol Pauler első rector-sága alatt tette le ajogtudori szigorlatokat. 1867-ben szolgabíró lett megyéjében. De a megyei szűk körben nem soká maradt . Az 1869-diki országgyűlésen már mint képvi­selő jelent meg s csakhamar föltűnt a ház­ban. Nem annyira szónoklatokkal, bár szónoknak is a jelesebbek egyike, hanem ritka szakképzettséggel s még r i tkább mun­kássággal. A fiatal képviselőt a ház egyik jegyzőjéül választotta meg, s csakhamar ő lett a jegyzői munkakör legnagyobb teher­viselője. A delegácziókban minden évben részt vévén, ott többnyire mint jegyző s előadó működött. De munkásságának súly­pontja a pénzügyi bizottságra esik, mely­nek jegyzője s többnyire előadója levén, terjedelmes és alapos tanulmányaival , vilá­gos és tiszta előterjesztéseivel már régen kivívta, hogy a pénzügyi táreza egyik leg­méltóbb jelöltjének tekintetett. MáraBi t t ó -kormány alakulásakor szóban volt abba belépése, midőu Ghyczyt mégis sikerült a pénzügyek átvételére megnyerni. Most G h y c z y helyébe lép. S bár fiatalsága mel­lett még sem az administratio csinja-binjá-ban jártassággal, sem az európai pénzvi­lágban ismeretséggel nem birhat, nevéhez méltán a legnagyobb várakozások vannak kötve. S ő n e m az az ember, a ki megcsalná a hozzá kötött várakozásokat. Komoly aka­rat, vasszorgalom, éjjelt nappallá tevő mun­kásság : jellemvonásai; s gyors felfogás, világos ész, nagy miveltség és megnyerő egyéniség azon tulajdonok, melyek ama jel lemvonásoknak segítségére jőnek.

Említsük még meg, hogy elhunyt ko­szorús költőnk Vörösmarty leám át.líonkát, bírja nőül s hogy Deáknak, — mint leg­régibb barátai egyikének fia s gyámleá­n y á n a k férje, a mellett személves tulajdo­naiért is, sokszorosan kedvencze.

V A S A R X A P I J J J S A G .

P e r e z e l Béla, kit már mint a kép­viselőház elnökét volt alkalmunk bemutatni olvasóinknak, most az igazságügyi tárezát vállalta el, s föladata igazságszolgáltatásunk és törvénykezésünk terén már munkába vett nagyobb mérvű reformokat a várakozásnak s az ország méltó követeléseinek megfele-lőleg hajtani végre. 0 1819. június 15-én született Tolnamegye Börzsöny nevű hely­ségében; tanulmányai t Pécsett és Pesten végezte és már kora ifjúságában kiváló tehetséget tanúsított ; 1839-ben Tolna­megyében joggyakornok lett; de a Ku-binszky és Pecsovics kortesek közt folyt hires küzdelmekben nem vett részt , me­lyekben testvérei, s kivált Móricz, a későbbi forradalmi tábornok, oly nagy sze­repet játszottak s melyekben a megye oly kitűnő fiai, mint Bezerédj István, Kecske­méti Csapó Dániel és Sztankovánszky, az ellenpárt, részéről annyi méltatlan bánta­lommal illettettek. Perezel Béla is mind­azonáltal 1840-ben belépett a tisztikarba; tiszteletbeli, majd rendes aljegyző, szolga-biró és 1848-ban már alispán lett, és ez utóbbi minőségében emlékezetes tetterőt fejtett ki. A forradalom után gazdasággal foglalkozott, de oly népszerűségnek örven­dett, hogy számos magánfél, a nyilvános perindítás mellőztével, őt kérte meg a peres ügyek elintézésére. 1860-ban a helytar tó­tanácshoz tanácsosnak neveztetett ki és itt a közjogi és közigazgatási ügyeket vezette; de 1861-ben visszavonult, migcsak 1865-ben a bonyhádi kerület képviselővé nem választotta. 1866-ban a kir. táblához bíró­nak neveztetett ki, de már 1867-ben a bonyhádi kerület ismét megválasztotta kép­viselőnek; 1869-ben és 1872-ben ismét.

A biróságok rendezésekor lemondott bírói állásáról és kizárólag az országgyű­lésnek szentelte erejét, hol kiváló helyet fog­lalt e l ; 1872-ben a ház első alelnökévé, a Bittó-kabinet alakulásakor pedig a ház el­nökévé választatott; ez utóbbinak megtör-tente előtt elnöke volt a Deákkörnek is.

Báró S i m o n y i Lajos, a legvitézebb magyar huszárnak, a hírneves Simonyi József ezredesnek, ki a franczia háborúkban hősies bátorsága által annyiszor kitűnt s báróságot is nyert , fia, — Tarnopolban született 1824-ben. Középiskolái végezte után Kassára ment a jogi tanfolyamra s azt is kitűnően végezte.

Mint még egészen fiatal, alig 24 éves ember, 1847-ben már a törvény hozásba lépett s Aradmegye kisjenői kerületét kép­viselte a pesti nemzetgyűlésen Hiven kisérte az országgyűlést Debreczenbe és Szegedre is. A forradalom végszakában, midőn a hazának szolgálni már csak a fegyver ma­radt meg, a Görgei táborába állott s végig szolgált — Világosig. A fegyverletétel után Temesvárra hurczoltatott , hol huzamosb várfogságot kellé szenvednie. Onnan kisza­badulva, Aradmegyébe, birtokaira vonult vissza, s gazdaságának élt, örömeit olvas­mányokban s a férfias sport időtöltéseiben keresve. Kitűnő társadalmi s irodalmi mi-veltségre tett szert s élénk részt vett a fel­sőbb körök mulatságaiban. 1861-ben ismét kilépett a magánéletből, az országgyűlésen mint képviselő a határozati pár t soraiban foglalván helyet. Az 1865-diki, s azóta is minden országgyűlésen a balközépen tartotta meg helyét és pedig az előbbi országgyűléseken ismét Aradmegye kis­jenői kerületét, a jelen országgyűlésen pedig Biharmegye nagyszalontai kerületét képvi-

10. SZÁM. 1875. MÁRCZUTS 7.

selve. Mint ilyen jöt t most kombináczióba s az uj kormányban a földmivelés-, ip a r . ; és kereskedelem tárczája ju tot t neki.

P é c h y Tamás, ki a közlekedésügyi fontos tárczára vállalkozott, 1829-ben szü­letett Abaujmegyében Alsó-Kázsmárkon. Iskoláit eleinte otthon Lukács Pá l ve­zetése, később Eperjesen és Sárospata­kon, Tompa Mihály vezetése mellett végzé. Elvégezvén a jogakadémiát , 1848-ban Deák Ferencz minisztériumában tisztelet­beli fogalmazó lett, honnét azonban a harezvágy csakhamar elcsábitá közhon­védnek. Az alig 20 éves ifjú kapitányságig vitte s a fegyverletétel u tán az osztrák hadseregbe közlegénynek soroztatott be. Mint ilyen szolgált egy félévig. Azután nagyobb utat tett a külföldön, előszeretettel foglalkozva a természettudományokkal, s főleg a geológiával. Visszatérve a hazába, bir tokára vonult s a magányban gazdálko­dott és tanult 1861-ig. Akkor mint megyei bizottmányi tag kezdett részt venni a politikai életben és 1867-ben Abaujmegye első alispánjának választották. A reá kö­vetkező évben azonban a szikszói kerület egyhangúlag küldte fel országos képvise­lőnek, s azóta folyvást a balközép sorai­ban ül és párt jának egyik befolyásosabb •tagja. Péchy Tamás 1857-ben nősült, nőül vévén Menszáros Alber t inát , Menszáros Eszternek, Papszász Lajos, az egykori jeles bihari képviselő nejének nővérét.

íme az uj kormány tagjai. A régieb-bekről kevesebbet kellé mondanunk s arcz-képeiket is feleslegesnek tartjuk közölni, miután ezt már előbbi ko rmányba lépésök alkalmával megtettük. Csak az elnök s az uj tagok arczképeit közöljük ez alkalommal.

D a l o k . i.

Csak egy csöppet. . .

Csak egy csöppet Léthe vizéből! Ez égő ajk fájón sóhajt,

Csak egy csöppet, hisz e szív oly rég Eped és feledni óhajt.

Szeretném már feledni végre, Mit szenvedett e dúlt kebel;

Feledni őt, kit hőn szerettem, S ki árva szivem tépte el.

Szemében kárhozatnak lángja, Méz-ajakán hazug szavak,

S én hittem, hittem mindörökre Neked, te édes szép alak.

Hittem, mig végre megcsalódtam, Kinos volt ah! az ébredés;

E kék szemek csoda bájáról Rosszat hinni olyan nehéz.

Most keblem gyötrelmek hazája, Remény-sugárt hiába vár,

S az elmúlt szép emlékek árnya, Belé már csak kisértni jár.

Csak egy csöppet Léthe vizéből! Szánjatok meg oh! istenek,

Felednem kell, vagy kárhozat vár Miattatok, szép kék szemek! —

II. P a n a s z k o d á m . . .

Panaszkodám a vad erdőnek, Meghallgatá fájdalmamat:

Részvéttel néztek, s hajliták le Százados fák az ágakat.

•Panaszkodám a föllegeknek, Könyűt ejtenek sorsomon,

Látván a kínt szememben égni S a halványságot arezomon.

^

10. SZÁM. 1875. MÁRCZIUS 7.

Panaszkodám a virágoknak, Rétnek, pataknak egyaránt,

Búsan hallgatták szenvedésim' Résztvevő testvérek gyanánt.

Panaszkodám az embereknek, S ők? . . . hidegen fordultak el,

Hja! embert, emberek keserve Nem indit meg, nem érdekel.

Gr. Vay Sarolta.

A holt Adorján szelleme. Elbeszélés.

I r t a : BOROSTYÁNI NÁNDOR. (Folytatás).

A kis karaván festői látványt nyújtott, a mint a várost elhagyva, a reggiói szőlő­hegyek között fölkigyódzó utón haladt a bérezek felé. A hölgyek jámbor öszvére­ken ültek, mig mr. Brackwoord és komor­nyikja J o h n , szikár calabriai lovakon tették meg az utat. Apodgyász t két reggiói ficzkó fölügyelete alatt álló öszvéreken helyezé el John gyakorlott keze.

Én , ki egyedül az egyhangú laktanyai élet unalmától űzetve, határozám el maga­mat a némi szórakozást igérő kirándulásban való részvételre, csakhamar áldani kezd­tem ezen elhatározásomat. A fiatal angol hölgy bája és vonzó társalgása megmagya-rázhatlan érzést költött föl szivemben, úgy­hogy szerettem volna Santa-Lucia berezeg birtokát messze földre elvarázsolni, hogy minél tovább élvezhessem a kellemes együtt­létet a szép missel, kinek lénye oly csodás benyomást gyakorlott lelkemre.

Társalgásunk, mint könnyen elképzel­hető, hosszasan forgott a brigantaggio kö­rül, melyről sok fölvilágosítást nyújthat­tam a hölgyeknek. Mr. Brackwoord, ki a nápolyi angol követ tanácsára és ajánla­tára eszközlé ki magának a főparancsnok­ságtól a katonai fedezetet, kétlé, hogy e vi­dék már teljesen ment volna a rablóktól. Egy ik ismerősének, lord Belcastle-nak nagy föltűnést okozó esetére hivatkozott, kit a nyá r elején Salerno környékénfogtak el a brigánsok, holott ama vidéket már mentnek hitték az olasz hatóságok e vak­merő gonosztevőktől. A gazdag lord, kinek három hétnél tovább kellett időznie folyto­nos halálfélelem között a rablók megköze-lithetlen rejtekhelyén, csak százezer frank váltságdíj lefizetése után bocsáttatott sza­badon, melyet barátjai nagy gyorsan haj­szoltak föl Nápolyban. Nekem ez esettel szemben csak arra a kétségtelen tényre le­hetett hivatkoznom, hogy Reggio környé­kén már hónapok óta nem fordult elő rab­lótámadás. Ismerve azonban az Abruzzok lakóit s az okokat, melyek a brigantaggiot szülték, magam sem voltam meggyőződve arról, hogy e rákfenét végleg sikerült volna kiirtanunk kerületünkben.

E napon mintegy hat mérföldnyi utat tevénk s az éjt Adatroban határoztuk töl­teni, egy regényes fekvésű, de annál elha-nyagoí tabb városban, melynek néhány száz középkori háza festőién emelkedik a hegység egyik szűk völgyének alacsony dombján. A hölgyek el va lánakragadta tva a táj zord jellegű szépségétől. Jobb ra és b a b a szeszélyes alakú sziklacsúcsok, egy­másra hányva vad kuszáitságban, mintha a mythosz titánjai hajigálták volna le igy az égből. Előt tünk a régi bástyafalaktól kö-rülövedzett város, r epkénynye l és vadsző­lővel átfont időbamitot t őrtornyával, cso-

V A S Á R N A P I Ú J S Á G .

dás alakú házaival s patriarchális életével a szűk utczákon, mik fölé hosszú vászon-darabok vannak kifeszitve, hogy enyhítsék a déli nap forró sugarainak hevét, mely e hegykatlanban olykor türhetlenné válik. Aztán a völgyön hatalmas eséssel és dörgő robajjal végig futó hegyi patak, partjain — a kövér fűben vigan ugrándozó — kecskék százával. Feledhetlen kép min­denkire nézve, ki csak futólagosan látta is azt va laha!

A kis város egyetlen vendégfogadójába beszállásolva magunkat, az estét mr. Brack­woord s a hölgyek társaságában tölteni, kik elragadtatással hallgaták a mélabús s mégis minden izükben erőteljes magyar nép­dalokat, mikre embereim az „albergo" sa­vanyu bora mellett rágyújtottak. Oly sokat beszéltem ez estén a fiatal missnek hazám délibábos síkjairól, a Kárpátok hasonlithat-lan szépségű völgyeiről, a csodás tenger­szemekről, s annak a nemzetnek szenvedé­sei s örömeiről, mely e földet ezer év óta lakja. . . .

Reggel folytattuk utunkat az egyre zordabbá váló hegységen keresztül, alig találkozva emberrel. Néhány szemközt jövő kecskepásztortól czéltalannak tartam kérdezősködni a vidék közbiztonsági vi­szonyai után. E szegény emberek teljesen a rablócsapatok terrorismusa alatt állanak, óvakodva valamit elárulni a brigánsok üzelmei vagy tartózkodási helye felől, mi­nek kegyetlen halál lenne elmaradhatlan következménye. A félelem némává teszi őket s a rendőr képtelen tőlük megtudni valamit, a mi vad uraikra vonatkozik.

Dél körül elértük Pardano nevű kis hegyi falut, hol már ismét lefelé kezd vinni az ut. A félelmes bérezek innét kezdve mindinkább az utas mögött maradnak, jeléül, hogy egy több mérföldnyi széles s majdnem tiz mérföldnyi hosszú völgyhöz közeledünk, melynek elején áll Santa-Lucia berezeg hatalmas és majdnem várhoz ha­sonló kastélya.

A fölpörzsöléssel fenyegető déli hőség miatt, s első sorban a hölgyek iránti tekin­tetből, meg kellett állapodnunk néhány órára Pardanóban, hol tej, vaj és gyü­mölcsből álló Ízletes reggelit költénk el százados gesztenyefák hűs árnyában. A közelgő elválás tudata lehangolttá tőn, úgyhogy a fiatal miss részvéttel kérdezé tő­lem, nem érzem-e tán magamat roszul. Oly sajátságos és előttem eddigelé ismeretlen érzet támadt szivemben arra a gondolatra, hogy néhány óra múlva tán örökre kell megválnom e bájos lénytől , kiért első látásra oly megfoghatlanul hevült lelkem...

Négy óra felé aztán, mikor a hőség jóval tűrhetőbbé vált, ismét fölkerekedtünk, erős ügtetésben haladva le a bérezek kö­zül. A vidék mind szelidebb jelleget öltött s az augusztusi nap még nem áldozott le, midőn megpillantok az ut magaslatáról a lábaink előtt hosszan elterülő völgyet, kigyózó folyói, művelt szántóföldjei, apró falvai, és csillogó tornyaival — elragadó látvánv a hegyoldalról, melyen utunk lefelé vezetett. Már kivehetők a santa-luciai vár­kastély nagy barna tömegét is, egy ren­geteg középkori faltól körülvéve: egészen lovagkori k é p !

Föladatomat bevégezettnek kellé tekin­tenem s maga mr. Brackwoord is, ki észre­véve a fedezet lovainak kimerülését, azon volt, bog}- ne fáradjunk tovább kedvükért. Rövid két órai ügtetés után könnyen el

147

volt érhető e ponttól a santa-luciai kastély, s odáig nem volt mit tartam veszélytől. Az ut erre már a já r tabbak közé tartozott. T ö b b hegyi lakost és pásztort értünk utói eddigi menetünkben, kik tejjel és vajjal megrakodva siettek a völgy felé. He kellett látnom, hogy mr. Brackwoordnak igaza volt, midőn nem követelheté tovább embe­reim és lovaink ezéltalan fárasztását.

Nehéz szivvel vevék búcsút uj ismerő­seimtől.

U g y fájt megválnom a fiatal angol hölgytől, ki lelkemben oly rejtélyes érzel­met gerjesztett, melyet szinte féltem szere­lemnek nevezni. S mégis mi más lehetett lén vemnek e csodás fölhevülése, mely sebe­sebben dobogtatá szivemet, ha szemeit magamra látám függesztve, vagy hallani hozzám intézett szavait?! Midőn a bájos miss búcsúra nyujtá kezét, bizonyára remegni érzé az enyémet, mert halvány pir futa be arczát, miközben tekintete me­legebben nyugodott rajtam, mint eddigelé. Oh, e tekintet e perezben ép oly boldoggá tőn, mint mr. Brackwoord és nejének azon ígérete, hogy viszautazásuk alkalmával szívesen fognak látni maguknál Reggioban.

E g y futólagos kendőlobogtatás, s a kis karaván eltűnt szemeink elől az ut egyik kanyarulatánál . . .

Alig múlhatott el egy rövid óra , hogy visszahaladóban voltam embereimmel a sziklabérczek közé, midőn a rendkívül gyorsan beteli égésedért égboltozatról vér­píros villámok leczikázása félelmes zivatar közeledtét jelenté. A kit nem ért még va­laha az Abruzzok magaslatán fergeteg. annak fogalma sem lehet a borzalmas erő­ről, melyet a természet ily alkalmakkor e vad sziklatömkelegben kifejt. A zápor, a villám, a mennydörgés s a szélvész dühe megtizszeresedik e zord jellegű bérezek kö­zött, s jaj az utasnak, ki nem tud ilyenkor biztos menhelyre szert tenni! A felhősza­kadás zuhogó árja magával ragadná, mint könnyű pehelyt, s darabokra zúzná az ellenállhatlan erővel lehengeritett szikla­tömbök között. Nem egy magános kereszt az ut mentén a bősz elemek ily szerencsét­len áldozatainak összetört csontjait jelöli.

A villám czikázása kellemetlenül riasz­tott föl eddigi elmei-ülésemből. Ismerve már régebbi tapasztalásból a fergetegek félelmes jelentőségét e hegyek között, ag­gódni kezdtem a magam és embereim biz­tonságáért. Szerencsére azonban őrmes­teremnek egy alig félmértföldnyire fekvő sziklaodúról volt tudomása, mely, állítása szerint, elég nagy volt arra, hogy nekünk s lovainknak biztos menhelyet nyújtson a tomboló elemek dühe elől.

Nem volt veszteni való időnki Már fejünk fölött kezdett dörögni az ég s a szűk sziklavölgvek százszorosan verték vissza a dörgő robajt, hogy csatatüzhöz szokott lo­vaink is megijedtek e pokoli lármától. A megsarkantyúzott állatok a félelemtől haj­tatva repültek tova a nyaktörő hegyi utón, melv mindinkább kivehetlenebb lőn a gyorsan beállott sötétségben. Tiz pereznyi őrült lovaglás után azonban szerencsésen elértük a menhelyt nyújtó barlangot.

Épen jókor , magunkra s állatainkra nézve. Már nagy, nehéz esőcseppeket vert szemünk közé a szélvész, s most, hogy el­helyezkedni törekedtünk a sziklaodú ko­romsötét űrében, egész fékezhetlen dühvel tört ki a fergeteg. (Foljt. koretk.)

1 4 8 V A S Á R N A P I Ú J S Á G . 10. SZÁM. m s . MÁRCZIUS 7.

Anglia kőszénbányái. Angolország gazdagságának egyik foforrá-

sát kifogyhatatlan kőszénbányái képezik. Az angolok iparának, kereskedelmének s átalán véve vagyonosodásának oly kiváló tényezőjeként ezerepei a kőszén, hogy méltán nevezték el „Anglia fekete gyémántjának." Hogy az ország, melynek gyáripara, kereskedelme és vasútháló­zata oly hatalmas, tömérdek kőszenet fogyaszt el évenként, könnyen elképzelhetjük. P á r év

fogyasztásnak bizonyos évi növekedése mellett is 800 vagy 1000 évre való kőszenet rejt a föld kebelében, a melyet minden magasabb költség­emelkedés nélkül könnyen ki lehet bányászni.

A bizottság vizsgálatának e kedvező ered-menyen aligha fogunk csodálkozni, ha elgon­doljuk, hogy Anglia kőszéntelepei 850 angol négyszögmérföldnyi területet foglalnak el s bá­nyászai sok helyen már több mint 300 méternyi mélységre hatoltak le a tenger szine alá s éven­ként 1200 millió mázsa szenet hoznak felszínre a föld gyomrából. Northumberlandban már több

munkát beszüntetvén, e nagy jelentőségű ese­mény most az egész Angolországot nagy iZc,a_ tottságban tartja. Az angol képes lapok egy jjg óta tele vannak a dél-walesi bányamunkások életéből s magukból a bányákból vett érdekes rajzokkal és leírásokkal; mindenki érdeklődve tudakozódik a bányatulajdonosok és munkások közt folyamatban levő alkudozások menetéről 9 e nagy érdeklődés leginkább megmagyarázza hogy mennyire életkérdés Angliában a kőszén­bányászat miként állása.

Kajzaink a walesi kő szénbányáknak lenyik

legmélyebbikéből, az úgynevezett V o c h r i n -b á n y á b ó l tüntetnek föl három érdekesebb részletet. A „Graphic" ezimü londoni képes lap rajzolója közelebbről meglátogatta e bányát, melyben a munka már akkor két hét óta be volt szüntetve. Az ut Merthyrből, a legközelebb eső jelentékenyebb városból, ama különös fekete porral és sárral borított vidéken vitt keresztül, mely a kőszénbányák közellétét mindenütt előre folismerhetővé teszi. A rajzoló futólag megte­kintvén a földszínen lévő bányamüveket, kabátját és kalapját munkás-zubbonynyal és sapkával

Vészjel.

előtt aggodalmak merültek föl Angliában, hogy e roppant mérvű fogyasztás mellett az ország kőszéntelepei csakhamar kimerülnek s két vao-y három század múlva Nagy-Britannia virágzó ipara e hiány következtében hanyatlásnak indul, sőt még a lakszobák téli kandallóit sem lesz majd mivel fűteni. Grey György sürgetésére akkor egy bizottságot küldöttek k i , l ioay a fekete gyémántoknak még remélhető mennyi­ségét számítsa ki és állapítsa meg. A bizottság bevégezte munkálatát, melyből az a kedvező eredmény derült ki, hogy Angolország a kőszén-

A „Veszélyes átjáró."

A VOCHRIN-KÓSZÉNBÁNYA WALESBEN.

ember él a föld alatt, mint a föld szinén. Cum-berland kőszénbányái óriási katakombákhoz hasonlíthatók, melyeknek folyosói 3—4 méter magas tömör szénoszlopokon nyugosznak és a tenger alatt 1000 méternyire vonulnak tova, ugy hogy a munkás a hullámok csapkodását és moraját a feje fölött hallja. E bánya egyik Ie<?-nagyobbszerü alkotás, mely emberi kéz munká­jának köszönheti létrejöttét.

Nem csekélyebb fontosságúak a walesi herczegség déli részében fekvő gazdag kőszén­bányák, melyeknek munkásai pár hét előtt a

A „Veszélyes átjáró."

A VOCHRIN-KÓSZÉNBÁNYA WALESBEN. A " " " ^ ^ ^ ^

10. SZAM. 1875. MARCZ1US 7.

cserélte föl s a bányafőnök kíséretében az e .czélra készen álló bányász-kosárban (az erdélyi sóbányászok „málhá"-nak nevezik) gyorsan bo­csátkoztak le 454 ölnyi mélységre. A bánya fenekére érve, nyitott lámpáikat Davy-féle lám­pákkal cserélték föl s a roppant terjedelmű tár­nának egy távolabb eső részébe indultak, a hol, bár a bánya csupán két hét óta volt elhagyatva, első tekintetre fölismerhető volt ama jelentékeny kár és pusztulás, melyet a munka beszüntetése előidézett. A bányaalagutak eredetileg hat láb magasra és tiz láb szélesre voltak vágva s bizo-

VASÁRNAPI UJSAG. 149

zete ereszkedik alá s nem csupán oldalai szorul­nak össze, hanem még talaja is fölemelkedik és össze-vissza rángatózik, csakhogy a tetőzethez közelebb juthasson. Több helyen láttam, hogy az ércz-sinek, a melyeken a bányamozdonyok járnak, egy lábnyi magasra emelkedtek föl ere­deti helyzetökből.

„Egy hely különösen borzasztó látványt nyújtott; az oldalgerendák és a tetőzetet fenn­tartó fatámaszok szilagba voltak zúzva s több tonna sulyu széntömeg zuhant le a sínekre, betemetve az egész átjárót s csakis két lábnyi

s ez okból van bejárata elrekesztve egy durván faragott gerendával, melyen walesi (gael) és angol nyelven e szó volt bevésve: „ T ü z ! "

„Most már nagyon vágytam föl a nap­világra, miután a föld gyomrában több mint négy mérföldet jár tam be s közel két órát töl­töttem. Szokatlanul fölhevülve, szánalomramél-tólag bekormozva és a széngőztől és portól csaknem megfulladva vontak föl a tárnából a látszólag vakitó napvilágra, noha tulajdonképen mogorva, felhős idő volt. Első gondom vala egy bányász kunyhójában, ugy a hogy hirtelen lehe

SZÉLL KÁLMÁN: BÁRÓ SIMONYI LAJOS.

PERCZEL BÉLA. PÉCHY TAMÁS.

AZ UJ MINISZTEREK.

nyos közökben egy lábnyi átmérőjű hatalmas ge­rendák tartották fenn a tetőzetet. E fatámaszok az elhanyagolás következtében összevisszarepedez­tek és meghajoltak, és a tetőzet, valamint az oldalfalak is ugy .'sszenyomultak, hogy az egész nyilas alig volt öt lábnyi széles és magassága is ugy megapadt, h< gy csak négykézláb csúszva lehetett az egykor kényelmes alagúton áthatolni. »01y legyőzhetetlen az a különös hatalom" — jegyzi meg az angol művész — „melylyel a föld a rajta vágott sebet minden áron behegesz­teni törekszik, hogy nem csupán az alagút tető­

szabad nyilast engedve közel a tetőzethez, a melyből, valamint az oldalfalakból is roppant széndarabok nyúltak ki, melyek minden pilla­natban leomlással fenyegettek. Ezen a „veszé­lyes átjárón" másztam én keresztül s a bánya­főnök minden perezben figyelmeztetett, Irogy ama kiszögellő széntömböket valahogy meg ne érintsem, különben az egész tetőzet igen köny-nyen ránk omolhat és akkor jaj nekünk! Toyább haladva egy vészjelhez értünk, mely a bánya egy részének bejárata előtt keresztbe volt téve; a bánva e'részében közelebbről robbanás történt,

tett, kissé megmosdani s megköszönve a bánya­főnök szívességét, visszatértem Merthyrbe, hogy a szállodában kissé radikálisabban megmosa-kodhassam és ebédelhessek."

Rajzaink a „Veszélyes átjárót," a bánya­menetek (utak) talajának emelkedését s a vész-jelt tüntetik föl. A bányatalaj emelkedését a ráerősített vas-sineknek itt-ott látható fólpattog-zása, kiszökellése legbiztosabban elárulja.

S. L

150

A boszorkány-Hit hajdan és most. Műveltebb körökben ma már csak moso­

lyognak a boszorkányság, boszorkányok s szem­fényvesztők hivése fölött és sokan talán nem is sejtik, hogy e balhiedelem a köznép között mily mély gyökeret vert s mennyiféle alakban van ma is elterjedve. Még a múlt év augusztus havában is olvashattunk boszorkányperekről, miket röviden elbeszélni czélunk s azokat néhány történelmi adattal toldjuk meg annak bebizo­nyítására, hogy e lelki ragály századokon át mily borzasztó pusztításokat vitt véghez.

Valami sivár, vad babona az, mi az embe­rek eszét megzavarja. Jakobo-ban — Sinaloa mexikói állam területén — többeket gyanúsítot­tak boszorkánysággal s a helyi hatóság a nép örömrivalgása közben égette meg őket a piaczon. A szövetségi kormány Mexikóból biztosokat küldött ki az előzmény megvizsgálására. Ez tör­tént 1874. júl ius havában. S közelebb olvastuk a „New - York Hera ld" levelezési rovatában, hogy az érdeklett hatóság és a többi boszorkány-égetők ellen nem lépnek föl, büntetlenül ma­radnak azok.

Niedersedlitz faluban Drezda tőszomszéd­ságában egy asszony bevádolja a másikat, hogy kecskéje tejét megbabonázta s az állítólagos boszorkány a hatósághoz folyamodik a rágal­mazó megfenyitése végett. Történt pedig ez 1874. augusztus havában.

Még érdekesebb eset került tárgyalás alá a múlt év augusztus havának második hetében a bajor Pfalzban, a zweibrückeni bíróságnál. A „Pfalzi Courier" részletes közleményt hozott e tárgyban; adjuk annak lényegét.

Frenzelnét Klein Margit hajadon, mind­ketten Trulben faluból valók, azzal vádolta be a törvényszéknél, hogy azt híresztelte róla, hogy boszorkány s megigézte a Frenzelné gyermekét. A vizsgálat következőket deritett k i : Frenzel-nének beteg gyermeke volt, kit az orvosok nem tudtak megyógyitani. Ekkor az anyának az a gondolata támadt, hogy az bizonyosan a „gonosz lelkek" áldozata. Hogy a „gonosz"-nak nyo­mára jusson, Ixheimba ment, hol egy bűvész-mester lakik. Hozzá folyamodott tanácsért s midőn onnét hazatért, azt hirdette, hogy a mester megállapította, miszerint Klein Margit (feddhe­tetlen 22 éves leány) boszorkány. A megállapitás így történt. A büvészmester elővett egy bibliát, levelei közé pedig egy kulcsot tett s Frenzel-nének meg kellett azt érintenie jobb mutató ujjával. E közben Trulben minden házának la­kóit sorra vették. Midőn a Klein családot em-lité, a kulcs megfordult. Most a kulcsot meg­kérdezték, vájjon az apa, anya vagy leányuk üz-e boszorkányságot. Midőn az utóbbinak neve emlitttetett, a kulcs ismét megfordult s igy meg volt állapítva a leány boszorkánysága.

De Frenzelné ezzel még nem érte be; azt is szerette volna tudni, kitől tanulta Margit a maga mesterségét és a büvészmester ezt is csak­hamar kiderité. A kulcs újból teljesité köteles­ségét, mert a család anyai ágról való nagyanyja nevének említésekor megtette a maga fordulatát; ez volt tehát tanitómestere.

Midőn Frenzelné Ixheimból visszatért, megmosta beteg gyermekét s ezen műtét alatt siró macska hangot hallott az udvarról. Meg volt arról győződve, hogy az a kiderített boszorkány­tól eredt. A büvészmester azt is mondta neki, hogy ő a boszorkányt Klein Margitot át tudná változtatni kutyává vagy macskává; de nem teheti, mert midőn büvészetét tanulta, megigérte, hogy efféle átváltoztatásokhoz nem folyamodik.

Er re Trulbenben s a környező falvakban székiben beszélek, hogv Klein Margit boszor-kánv. Miért a hirbe hozott a hatósághoz fordult s Frenzelné elitéltetett öt napi fogságra s a per­költségek megtérítésére.

A múlt nyári szárazság alkalmával — mint a lapok irták — a dombói atyafiak hazánkban is boszorkányoknak tulajdonították a tartós szá­razságot s négy vénasszonyt vetettek a „víz-próba" alá.

Európában ma már nem égetnek boszor­kányt, de az egyesek által szándékosan táplált tévhit még most is fel-felüti fejét a nyers tömeg ao-vában. A babona még mai napság is arczát-lanul uzsoráskodik a keresztyénnek nevezett viláo-ban, mint hajdan a középkorban, csak gondoljunk a csodatevő vizekre és a szent erek­lyékre.

VASÁRNAPI ÚJSÁG. Volt idő, midőn a boszorkányságot az egy­

ház és az egyházi hit ellen elkövetett merény­letnek, árulásnak tekintették s az eretnekekre máglyahalál várt, hogy a tűz „gonosz" lelkeiket megsemmisítse. Belőlök semmi se maradjon há t ra ; mindén igényöket elvesztették arra, a mit mások üdvösségnek, örökéletnek tartottak. Eret ­nekekkel szemben semmiféle tekinteteket sem kellett figyelembe venni és a pápák által behozott inquisitio folyvást „a j ó munka kívánalmának', szolgált. A máglya egész a múlt századig meg­kívánta a maga áldozatait. Öt századon keresztül dühöngött a balhiedelem eme járványa; ekkor meglehetősen elenyészett, lappangóbbá lőn s csak szórványosan lépett föl.

Mint emiitők, az egyháznak birói föllé­pése a boszorkányság ellen egyszersmind mint eretnekség ellen intéztetett és csak később, a tizenharmadik század után fejlődött ki a boszor­kányság, mint a babona sajátképi alakja, s üldöz­tetett mint ilyen különös rendszabályokkal az egyház által. Az emiitett századnak első negye­dében Trierben sok öregasszonyt égettek meg, a kik azzal vádoltattak, bár tagadták, hogy varan-csosbéka alakjában látogattak volna meg bizo­nyos helyeket. A varancsosbéka igen sokképen szerepel a boszorkányságban, igy p. o. a spa­nyolországi logronoi hitnyomozószék egészen pontosan tudta és Ítéleteiben nyilta'n nirdette, hogy az ördög annak, kivel szövetségre lépett, kisszerű varancsosbéka alakját nyomja reá bal szemfényére.

Az egyház, V I I I . Incze pápának 1484-ben kiadott bullája óta, mint isteni hatalom állott szemben az ördög hatalmával s mindazok nieg-semmisítését feladatául tűzte, kik az ördöggel szövetkeztek s ezen szövetség ereje által boszor­kányságot űztek. S az egyház az ördög és szolgái ellen folytatott eme küzdelemben, saját gyer­mekeit nyelte el, mint hajdan a pogány Kronosz.

I X . Gergely pápa korlátlan hatalommal ruházta föl Marburgi Konrádot, hogy az eret­nekséggel vagy boszorkánysággal gyanúsította­kat törvényszéke elé idézhesse, megégettethesse.

S maga a mainczi érsek azt írta a pápának: „Minden hamis tanúnak hitelt adnak , jogos önvédelmet senkinek sem engednek; a vádlott kénytelen beismerni, hogy valósággal eretnek, varancsos békát érintett, sápadt embert vagy egyéb szörnyeteget csókolt meg" stb. IMaguk az egyházi tekintélyek bizonyitják, mily tág kaput nyitottak a legönkényesebb zsarnokság gyakor­lására. Nieder János dominikánus és „haereticae pestis inquisitor" egy munkájában azt állítja: „Szerződésre lépnek az ördöggel, annak hódo­latesküt tesznek; összejöveteket tartanak, me­lyeken az ördög emberi alakbanik jelen meg, — a levegőben járnak-kelnek; jégesőt, égiháborut támasztanak, az emberek s állatok szaporodását megakadályozzák, állatokká változnak át és e czélra elégetett gyermekek hullájából készített balzsamot használnak stb." (Vé"e követk.)

Rajzok az őstörténelemből. II. Állatvilág a tertiar-korban.

A vastagbőrüek közt első helyen szerepel legnagyobb szárazföldi emlősünk őse a Mas-todon. Bár utódánál nagyobb, de minden csontja és izma mozgékonyabb. Fogait oly vastag zománcz borította, milyen egy más állatét sem. Fogzata különben is igen sajátságos : zápfogai csecsalaku emelkedéssel bírtak, s a felső állka­pocsból két óriás agyar nyúlt ki.

Az eocén-korban bizonyos Paláotherium nevű vastagbőrüt látunk. Alakjára a mai tapir-hoz hasonlitott, nagysága akkora mint egy lóé. Orrmánya alkalmas lehetett a gyümölcs lesze­désére, de ugy látszik hússal is táplálkozott. A miocén-korban nem volt már meg, helyét a Dinotherium nevű roppant nagyságú állat fog­lalja el. Ez mint az Abtsdorfnál (Morvában) talált csontváz mutatja 5 m. hosszú s 3 ' , m. magas volt. Az egész állaton legkülönösebb az alsó állkapocsból lefelé nyúló két agyar, me­lyeknek különben élelmi szerei megszerzésénél, valamint ellenei támadásainál jó hasznukat vehette.

Föltűnő, hogy mig a többi hasonló állatok óriások gyanánt szerepeltek, az orrszarvú kisebb volt, mint most; körülbelül akkora volt, mint egy ló. Mint a leletek mutatják, a miocén­korban aligha bírt szarvval, de a következőben

10. SZAM. 1875. MÁRCZIUS 7.'

már kettő is volt nek i : egyik az orrán, másik a szemei között.

A vastagbó'rüeken kivül óriás kérődzőket is találunk. Átmenetet képez még ezekhez az Anoplotherium. Ennek lábai ugy vannak alkotva mint a vastagbőrüeké, de fogzata jobban hason-lit a kérődzőkéhez. Jó l tudott úszni is, mire hosszú és vastag farka különösen alkalmassá tette. Nagysága körülbelül a tapiréval eo-ye-zett meg.

A kérődzők közé számithatjuk a Xíphodont (kardfogu). Lábai kétcsülküek voltak, s hátulsó zápfogai is a kérődzőkéhez hasonlítanak; de első zápfogai oldalt rendkívül össze vannak nyomva mitől a kardfogu elnevezés is származik.

A kérődzők közt kitűnő helyet foglalt el az óriás Sivatherium. Teste és szarvai alkotásá­ban egyesitette az iram- és jávor-szarvast, g minden méretben legalább kétszer oly naoy volt mint egy ló. Valóban romboló lehetett hatása a hol csak letelepedett, s igy joggal kapta nevét a rombolás istenétől Sivah-tól. Ez állat marad­ványaira Falconer akadt a Himalayában. Voltak azonban iram- és jávorszarvasok is egész Euró­pában.

Az őrlők közül voltak ekkor egerek, tengeri nyulak, hódak stb. Sokan ezek közül is i^en nagyok voltak, különösen az Amerikában a leg­utóbbi időben fölfedezett Ambyrrhiza inudata s a Loxymilus longidens.

Nemes házi állatunk a ló is meg volt már. Nagysága csak akkora lehetett mint egy pony-é; életmódja a vadon élőkével egyezett meg.

Óriás foghijasok is voltak. Ezek közül emlitésre méltó a bocz - láb. Ezek csontnemü pánczéllal fedett testtel bíró állatok voltak, mint a jelenleg élők, de nagyságuk az ökörével vete­kedett.

A lajhárok is büszkék lehetnek őseikre. A Megalotherium giganteum hossza 41/.,, magas­sága 2 '/2 m.-nyi volt. Valóban alig hinné el az ember, hogy a most élő lajhárok ezen szörny­től származnak, ha a madridi múzeumban levő tökéletes csontváz erről nem tanúskodnék. Ez is a lajhárok jelenlegi hazájában, Dél-Ameriká­ban, Buenos-Ayres mellett, találtatott. Ennél lomhább állatot még képzelni sem lehet. Csont­ja i rendkívül vastagok és tömörek voltak, hogy alig mozoghatott. De ez is csak azt mutatja, hogy a természetben semmi sincs czél nélkül; hisz e szörnynek mire is lettek volna gyors lábai: élelmi szereit, melyek fák ágaiból és leveleiből állottak, ülve megszerezhette, ellenségei pedig ugyancsak meggondolták, mig megtámadására vállalkoztak, mert egy csapás hatalmas talpával vagy farkával, majdnem minden állatra vészt­hozó volt.

Az erszényesek sokáig el voltak terjedve Európában is, a pliocén-korban azonban Ausz­tráliára szorítkoztak. Ez utóbbi korszakban élt egy óriás fajuk, melynek maradványairaMitschel akadt a W e l l folyamban, ennek feje az orr-szarvuéval egyenlő ; mekkora lehetett ez állat, ha hátsó lábain állott s ugrált a vizek partjain!

A ragadozók aranykora még nem volt itt, az ő hatalmuk ekkor még nem volt oly nagy, mint az előbb említett óriás füevőké. Emlitésre méltók mégis a nagy macska-fajok, különösen az, mely Európában Herodot idejéig, sőt ha a Nibelungen-éneknek hitelt adhatunk, a közép­korban is az erdők réme volt. Erről nincs el­döntve, vájjon az oroszlánhoz vagy a tigrishez volt-e hasonlóbb vagy pedig egészen különfaj ? Desor azt véli, hogy tigris volt s ezt azzal tá­mogatja, hogy a tigris jelenleg is gyakran tesz kirándulásokat Szibériába; mások azt vélik, hogy Nyugot-Azsiába és Afrikába vonult vissza, tehát oroszlán volt, s a harmadik nézetnek is van szá­mos követője.

Emlitésre méltók a hiénák és vadkutyák, melyek a macska lakomák maradványaiért nem egy csatát vivtak egymás között.

Ebben a korban lépnek föl a majmok is-Sokáig a Cuvier nézete volt irányadó, miszerint nincsenek őskorbeli majmok; 1837-ben azonban Sansans mellett Lartet egy farkagomhoz ha­sonló majom maradványaira akadt. Ez óta igen sok helyen találtak majom csontokat, s bennök majdnem minden jelenleg élő majom-faj őseit felismerték. Nincs eldöntve, vájjon már az eocén­korban megvoltak-e, mert azon korbeli rétegek­ben még nem találtattak; a miocén-korban Euró­pában is el voltak terjedve, de a pliocén-korban már csak a megelebb vidékekre szorítkoztak.

\ z ó- és újvilági majmokat ekkor is meglehetett egymástól fogaik szerint különböztetni.

Végre ezen kor gyermeke a teremtés koro­nája: az e m b e r . Nem volt ekkor még háborí­tatlan ur a föld felett, hanem csak egyike a ver­senyző feleknek. E harczot, mint a szellemiség képviselője, szükségkép győzedelmesen állotta ki s megszerezte ez által késő unokái számára a világuralmat.

Szalay József.

A madarak házasélete. A „lég urainak" házasélete feltűnően hason-

lit az emberekéhez. Csekély kivétellel a mada­rak is teljes életökben azzal apárjokkal élnek és maradnak együt t , kit legelőször kiválasztottak, mint ez a hollóknál, szarkáknál, galamboknál és verebeknél könnyen észrevehető. A leghűsége­sebb házaséletet folytató madarak közé tarto­zik a máskülönben oly vad természetű pacsirta­vadászó sólyom (Falco subbuteo L.). Sok madár őszszel, mikor költözni akar, kisebb-nagyobb csapatokba gyűl össze; hanem az illető házas­párok e csoportokban is majd mindig együtt maradnak. Más fajta vándormadaraknál meg a kakasok és a j érezek külön csoportokat képez­nek s ily módon elkülönitve indulnak útnak; de azért tavaszszal mindig ugyanazon párokat fog­juk eo-yütt látni. Snell német lelkész, ki a mada­rak családi életét hosszas ideig tanulmányozta, következőleg nyilatkozik azoknak házas életéről: A házasságok többnyire az illető madarak szü­letését, vagy helyesebben mondva kikelését követő tavaszszal köt te tnek, még pedig oly határozott választás szerint, melynek okait épen olv bajos lenne kifürkészni, mint az emberek házasságánál. Gyakran egészen csak a véletlen dönt, vao-y, mikor a menyasszonynak több kérője van, „a ki bírja, a marja," t. i. a ki erősebb, azé a győzelem. Még olyankor is, mikor a j érezek nagyobb számmal vannak (mi azonban ritkán történik, mert a madaraknál mindig több a kakas, mint a jércze) — még olyankor is gyakran heves harezok vívatnak egy-egy menyasszonyért, merő féltékenységből.

A madarak házaséletében ritkán fordulnak elő egyenetlenségek. A nő teljesen alárendeli magát férjének.Például a közös fészek építésére alkalmas helyet mindenkor a hím választja ki s a verebeknél és galamboknál gyakran észleltek oly eseteket, midőn a hím merő ostobaságból vagy félénkségből egészen czélszerütlen és alkal­matlan helyet választott ' s a nőstény azonnal hordani kezdette a fészekhez szükséges építési anyagokat, bár az építést azon a helyen meg­kezdeni is alig lehetett. Csakis a pacsirtavadász sólyomnál fordulnak elő néha czivódások, de tettlegességre nálok sem kerül a dolog. A hűség és állhatatosság erényét az egynejüségben_ élő madaraknál átalán véve bátran elismerhetjük; hanem a két nem között itt sem árt különbséget tenni. A nő részéről Snell, a meddig az ő tapasz­talatai terjednek, sohasem vett észre hűtlenséget és házasságtörést; ellenben a hím részéről, habár csak kivételesen is, fordultak elő ily esetek. H a meggondoljuk, hogy a nőstény állatban mái-természeténél fogva is, nagyobb az óvatos tar­tózkodás és a félénkség, e különbséget a két nem között mindjárt könnyebben kimagyaráz-hatónak fogjuk találni.

Végül megemlítjük még, hogy elválások a szárnyasoknál is épen ugy elő szoktak fordulni, mint az embereknél, csakhogy talán ritkábban és csakis a nő szokott néha önkényesen elköl­tözni férjétől. A galamboknál az ily önkényes elválások csak oly esetekben fordulnak elő, ha az illető galambpár eleitől fogva nem hajlam­ból és önként, hanem kényszerűségből kezdett együtt élni. Ily esetekben tehát, ugy látszik, hogy eleitől fogva „tévesztett házasság" volt az egész viszony s annak felbontása igen gyak­ran épen azért következik be, mert valamelyik házasfél korábbi házastársát, kitől a véletlen őt elválasztotta, ismét föltalálta. A vadon élő ma­daraknál az ily elválások még sokkal ritkábban fordulnak elő, minthogy nálok a házasságkötés­nél minden kényszerítő körülmény eleitől fogva hiányzik.

J S. L.

Utazás a fÖld közepébe. Verne Gyula után.

VIII. Fi'jrzrt. A tengeri utazás. A tenger növényzete és állat­világa. Axel szörnyű alma a a való iszonyúbb szörnyetegei.

Másnap, augusztus 13-kán korán ébredtek. Munkához kellé fogniok, hogy járművöket használhatóvá tegyék. Egy erős ficzkófenyőből készült árbocz, tetején keresztbe kötve egy vékonyabbik, reáfeszitve a lepedőikből készitett vitorla, megerősitve s összegöngyölhetővé téve a szükséges kötelekkel: ennyiből állott a tutaj egész fölszerelése.

Hat órakor a tanár jelt adott az indulásra. A tutajt a parthoz erősitő kötelet eloldották, a vitorlát szélnek irányozták s megindultak. A kis kikötőnek, honnan indulásuk történt, a tanár Axel-rév nevet akart adni ; de Axel azt indít­ványozta, nevezzék Graüben révének, a mi el is fogadtatott.

A szél északkeletről fujt s egy óra alatt íöbbet haladtak egy mérföldnél.

— Ha igy haladunk, — monda a tanár, — 24 óra alatt több lesz a hátunk mögött 30 mér­földnél.

Az északi part halványodni kezdett a lát­határon s szemök előtt csak a végetlen tenger síksága terült el mindenfelé. Az oldalpartok szétnyiták karjaikat s tágas látkört engedtek minden irányban. A már előbb is észlelt rejtel­mes, villanyos, ezüstös fény terült el a habok fölött. A viz színén óriási algák füzérei uszdo-gáltak, három-négy ezer láb hosszúságban nyúlva el s mintegy lebegő szigetet, zöld lápot képezve. Mily hatalmas természeti erő lehetett az, mely a föld alakulásának első korszakaiban, a meleg és a nedvesség kölcsönös hatása alatt, ily tenyé­szetet volt képes előhozni.

A rejtelmes villanyos fény estére sem hal­ványult el. A nappalnak és éjszakának itt nincs váltakozása; e fény nem égi test kölcsöne volt, hanem a légkörben magában volt, abból sugár­zott ki folytonosan. De ez nem gátolta őket, hocry midőn óráik a felvilági értelemben vett estét jelentették, három részre ne oszszák az éjszakát, s magok közt a három virasztást el ne oszszák.

A következő nap már 30 lieu-nyire jár tak a Graüben révétől. A szél állandó maradt, ugy irányában, mint erejében.

Dél felé Janónak kedve jött halászni. Axel csak mosolygott rajta, mert még eddig a vizben semmi élő állatot nem vettek észre s ő azt egé­szen lakatlannak hitte. A Janó horga is tovább egy óránál csüggött már a vizben hiába. Egy­szerre megrándult ; az izlandi hirtelen felhúzta

s csakugyan egy valóságos élő hal viczkán-dozott a végén.

— T o k ! — kiáltá Axel bámulva. A tanár figyelmesen megnézte az állatot s

uo-y találta, hogy hasonlít a tokhoz, de mégsem az. Lényeges ismertető jelekben tért el a toktól. Feje kerekebb és laposabb volt s testének elő­része csontos pikkelyekkel borítva. Fogai hiá­nyoztak 8 mell-uszonyai is máskép állottak, mint a toknak.

— E hal, — monda, — egy oly nemhez tartozik, mely tengereinkből rég kihalt s csak ásatag maradványai találhatók, özönvíz előtti rétegeikben. — S nézd, nézd, a föld alatti vizek halainak a sajátságával bír: vak.

— Hogyan? Vak? — Nemcsak vak, hanem teljesen hiányoz­

nak nála a szemrészek minden nyomai. S mivel ez csak történetes is lehetett épen

ezen egy példánynál, a horgot újra kivetették. Aznap még néhány hasonló halat sikerült fog­niok, — de mindenik vak volt. Ez tehát a fajtája.

Axelt annyira eltöltötte az özönvíz előtti vi­lágról való gondolatok özöne, hogy mikor az éj beálltával álomra dűlt, álmában az ősvilág egész képlete tűnt föl lelkének. Szörnyeket látott, melyek nyüzsgve hemzsegtek a vizekben, a levegőben, a szárazon, egymásra rohantak, egymást képzelhetetlen dühhel tépték szét s a legrémetebb jelenetek egész sorát já t ­szották le előtte . . . . Lasanként átalakult sze­mei előtt a színhely. A geológiai korsza­kok gyorsan következtek egymásra, századok mint napok űzték egymást — s a növény- és állatvilág fejlődésének fokozatai gyors, szeszé­lyességében is szabatos változatossággal követ­keztek egymásra, még pedig megfordított sor­rendben. Vissza-vissza, a régibb-régibb ős­korba. Eltűnnek az állatok s csak a növény­világi tenyészet óriásai maradnak meg. Majd ezek is satnyulni kezdenek; a liánok és harasztok erdei mohokká, moszatokká törpülnek e l ; — végre kopaszon maradnak a sziklák s a föld repedéseiből tüzesen és olvadtan ütögetik tol izzó fejeiket

Axel izzadtan, kimerülve ébredt föl álmá­ból : jókor, a hajnali virasztás sora épen reá kö­vetkezett.

Szombaton, augusztus 15-kén, reá vasárnap is m é g , egyhangú változatlanságban folyt az utazás. Sehol part, sehol sziget, semmi száraz nem látszott. Csak sík tenger köröskörül. Vájjon Saknussem megtette-e ezt az utat? Elhatolt-e eddig? Vagy egészen más utón járt-e? Ki tudná megmondani. Ha másutt, a sziklák közt is, rég­óta nem találták már nyomát ott jár tának: hogy találhatták volna a tengeren — hol a nyom a következő perezben már elvész.

A látvány különben felséges volt. Sikabb és csöndesebb, mint a földszini tenger valaha. Alma oly csöndes és mély, mintha sírba temetett holt tenger volna.

Mélységét is gyakran mérték, kötélre füg­gesztett ólom-súlyokkal. De a mélység gyakran kifogott rajtok; kötelök nem volt elég hosszú. Egy ízben, a mint a mérő ólmot felhúzták, hara­pás-forma horpadást vettek észre rajta. Semmi kétség: két éles fog nyomai látszottak meg a kemény ólmon. Axelt ez nem kis félelembe ejtette: vájjon a szörnyetegek, melyeket álmá­ban látott, a valóságban is léteznének? A követ­kező nap meghozta erre az aggályos kérdésre is a feleletet — és pedig milyen feleletet!

Hétfőn, augusztus 17-kén, Axel mind csak az ősvilági állatokról gondolkodott s e kérdéssel tépelődött magában; milyen természetök, milyen ösztöneik lehettek azoknak? Az a világ az óriási hüllőké volt; képtelen alakú kigyók, gyíkok, krokodilok, teknős békák uralkodtak a vizeken, az iszapban és a sás erdeiben. Ezek az állatok, melyeknek mai törpe utódai is oly érzelemmel töltik el az embert, melyben iszony, undor és félelem vegyülnek: milyenek lehettek hatal­muk tetőpontján, mikor övék volt még a világ­uralom ?

I ly gondolatok háborgatták Axel lelki nyu­galmát, midőn a folyvást haladó tutajtól megle­hetős távolságban erős hullámvetések kezdettek a viz szinén fölbugyborékolni s árulták el a mélyebb rétegekben levő mozgalmat. Egyszerre a tutaj hatalmas lökést érez, hogy majd föl for­dul; egy nagy hullámnak a háta gyűrődött alája. A következő perezben egy fekete tömeg bukik föl a vizben. J anó rémülten mutat reá s két társa is osztozik rémületében.

— Mi az? — kérdi a tanár. — Egy óriás delfin, — felel Axel. — Csakugyan. Delfin-félének látszik. — Amodább meg egy roppant krokodil —

mond Axel még jobban elborzadva. — ]Sezze,

152 VASÁRNAPI UJSAG. 10. SZÁM. 1875. MARCZIÜS 7.

mily irtózatos fogsora van, a mint eltátja a két állkapczáját!

— Ot t meg egy czet! egy bálna! — kiált a tanár. — A vizsugárról ismerek rá, me­lyet óriási orrlyukain lövell ki.

Janó , hogy a szörnyektől, melyek mind egy oldalon s egymáshoz egészen közel tűntek föl, menekülhessenek, hatalmas lökést ad kormány­lapátjával a tutajnak az ellenkező irányban. — De hah! ott meg egy irtózatos nagyságú tekenős béka-fej, s egy hosszú óriás kigyó tűnik sze­meibe.

Lehetetlen menekülni. A két csoport állat, — mert egész csoportnak látszott, — két felől látszék ostrom alá venni akarni a töré­keny kis jármüvet, melyen három halálra szánt lélek lebegett a viz színén.

Nem! a két csoport állat nem a tutajt, hanem egymást vette czélba. S az irtózatos küz­delem az elképedt nézőktől mintegy száz ölnyi távolban kezdődött meg.

Csak most vették észre, hogy a mit két

ható rémalakja állott, élve valóságban, borzasztó harczban egymással.

Az ichthyosaurus emberfej-nagyságu rőt szemeit függeszté ellenfelére, e szemeket, me­lyek bámulatos optikai készülékökkelaviz tömött rétegeit áthatják s mérföldekre ellátnak. E r e -jöknek a test mozgékonysága s haladásának gyorsasága teljesen megfelel. Meglátja — s megrohanja ellenfelét, — egy pillanat alatt. Testének hossza száz láb s farka mint árbocz magaslik ki a vízből; uszonyai vitorlákként feszülnek rajta.

A plesiosaurus henger-alaku teste a kígyó alakját viseli, de pikkelyei csonterősek, farka kurta, lábai a teknönczéi. Egész teste pánczél-lal van borítva s a hattyúéhoz hasonló hajlé-konyságu nyaka harmincz láb magasan is fel­nyúlik, ha akarja.

Leírhatatlan dühvel rohan egymásra a két szörnyeteg. A vízből hegyeket emelnek, a mint farkokkal s végtagjaikkal csapkodják, a mint benne hányják-vetik magokat. A tutaj e hulla- '

élettelen a vizén, mint azok a szétfolyó hosszú álga-füzérek . . .

H á t az ichthyosaurus ? Csakugyan győzteg maradt ? Visszatért-e tenger alatti iszapjába — vagy feljő-e még újra a mi utasaink rémit-getésére ? (Folyt. köT.)

E g y v e l e g . • . Óriási hajók. Egy angol kiszámította, hogy

ha a világnak jelenleg létező legnagyobb hat gőz­hajóját: a „Great Easternt" (306 méter hosszú), a „Liguriát" (140 m. h.), a „City of Pekinget" (130 m. h.), a „Britanniát" (139 m. h.), a „City of Kichmondot" (138 m. h.) és a „Bothniát" (13Ö m. h.) egy végtébe állítanák, 983 méter hosszú­ságú egyenes vonalat képeznének. Ha pedig egy­más mellé állítanák, összesen 93 méter szélességet adnának; összes sulyok 35,000 tonna lenne (k. b. 700,900 mázsa).

— A svájczi vasúti igazgatóságok is kezdik óletbeléptetni a szokásos vasutijegy (biliét) rend­szer helyett a belga vasutakon már régebben diva­tozó bárcza (mark) rendszert. Minden bárcza egy

Óriási algák füzérei. Az ichthyosaurus és a plesiosaurus.

UTAZÁS A FÖLD KÖZEPÉBE.

c s o p o r t n a k véltek: tulajdonképen csak k é t á l la t ; egy krokodil s egy kigyó. Hova lett a többi : a czet, a teknős béka, a delfin ? Nem is volt több.

A két szörny egyikének olyan szája ^van mint a delfinnek, olyan feje mint a gyíknak, olyan fogai s állkapczája mint a krokodilnak, olyan vizlövellő orrlyukai mint a czetnek. Ez hozta őket tévedésbe. Egyszóval ez a vízözön előtti hüllők legfélelmesebbike: az i c h t h y o ­s a u r u s !

S a másik ? A másik, az egy tekenős béka teknőibe

bujt kigyó, mely csontházából tetszése szerint csak a fejét, vagy a féltestét nyújtja k i ; akkor tekenős békának, ekkor kígyónak látszik. Az ichthyosaurusnak méltó ellenfele a z : a p l e s i o ­s a u r u s !

E két szörny zavarta fel a vizek mélységeit 6 felületét. A nézők bámuló szemei előtt az ősvi-lágnak két, régóta kiveszettnek hitt s csak ása-tag csontkövületekből a képzelet által összeállit-

mok mozgalmát iszonyúan megérzi. Százszor is felfordulással fenyegeti.

E g y óra, két óra telik. Az irtóztató küzde­lem egyre tart még. De egyik sem birja meg-sebzeni a másikat. Csak dulakodnak. Majd közelebb tolják egymást a tutajhoz, majd eltá­volodnak tőle; de észre sem látszanak azt venni. Mi egy kis tutaj s három ember-porszem ily óriásoknak?!

Egyszerre a két szörny eltűnik a viz színé­rő l , hogy tusáját a mélységekben folytassa. Hogy ott is folytatja m é g : a viz mozgásából érezhető.

Néhány perez telik csak, midőn egy iszo­nyú fej bukik föl ismét, — a plesiosaurus feje. A szörny halálra van sebesítve. A teknő le van tépve ró la , csupaszon áll kigyó alakja. Hosszú nyaka kinyúlik, összegyűrűzik, küzd, vivődik, csapkodja mint iszonyú ostor a vizeket s rángatózik mint egy eltiport féreg. Vége van; — mozdulatai egyre lassulnak, csak rángatozá-sok mutatják még, hogy él. S aztán elnyúlik,

kilométernyi távolságot képvisel, s mindenki ellát­hatja magát tetszósszerinti mennyiségű bárczával, s utazásait fizeti kilométerszámra, a nélkül, hogy » megmaradóit bárczák kárba vesznének, s a nélkül, hogy az utas a jegyváltásnál hosszasan várakozni kénytelen lenne.

— A szultán udvarának pazarlása. Egy angol parlamenti tag, ki jelenleg Konstantinápolyban tartózkodik, ezeket irja: A szultán megállapított civillistája mintegy 1.200,000 font sterlingre rug, tehát 12 millió forintnál többre; több önkénye9 pótlásokkal együtt véve azonban fölmegy az 2 mill-font sterlingre is. A szultán naponkénti lakomája? mit mindig magában költ el, 94 tálból áll, ós 10 más ebédet más palotákban készítenek számára, azt az esetet tartva szem előtt, hát ha a szultán ott szándékoznék ebédelni. Van 800 lova, 700 felesége, kiket 350 eunuh őriz. E roppant háztartáshoz évenként 40,000 ökörre van szükség; a szállítók­nak azonkívül naponként 200 juhot, 100 bárányt, 10 borjut, 200 tyúkot, 200 jérczét, 100 galambot és 50 libát kell beszolgáltatniuk. E páratlan pazar­lás szom«ru ellentétben áll az ország nyomorával, ós a lakosság egy részének szükölködésével.

10. SZÁM. 1875. MARCZIÜS 7. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 153

Öregeink fiatal korából. Az alábbi négy közlemény a legrégibb

magyar hírlapok egyikének, a Kulcsár István által szerkesztett „Hazai és Külföldi Tudósitá-s 0k"-nak 1817—1823-diki évfolyamaiból van kivéve. Négy , ma is élő s a közélet, tudomány és művészet pályáin vezérszerepekben működő érdemes veteránunk fiatalkorából tartalmaznak adatokat s első szerepléseikről emlékeznek. Kö­zelebbről minden lap közölte a 9 éves Jókai első versét. Az alábbi közleményekben D e á k Fe -renczczel mint egy iskolai szini előadás szereplő­jével, G h y c z y Kálmánnal mint költővel s sza­valóval, T o 1 d y Ferenczczel mint egy iskolai önképző-kör munkás tagjával s L i s z t Ferencz-czel mint hangversenyző gyermekkel találko­zunk. Mi lett a négy gyermekből, mire férfiakká nőttek! Mi lesz a magból, mely csirába szökken, mire sudár fává terepélyül! Olvasóink kétségkivül érdekkel fogják olvasni e régi hírlapi közlemé­nyeket, melyekből a később valósággá érlelődött remények első virágai illatoznak, ötven-hatvan év távolából.

N a g y - K a n i z s á r ó l , szept. 7-kén 1817. — Másokkal is éreztetni óhajtjuk azon örömet, melyet bennünk a kegyes iskolák rendjének tagjai élesztettek, kik hazánk reményeivel, a tanuló-ifjúsággal, tett munkásságokat a közön­séges próbatételek idején olyannyira kimutat­ták, hogy a vigyázó szülék, s több érdemes hallgatók teljes megelégedésöket egyező hang­gal jelentették. —• Különös figyelmetességet érdemel aug. 31-drk napja, melyen a fentneve­zett nevelő urak rendjöfc szerzőjének, sz. Cala-santiusnak ünnepét szentelték: reggeli s délesti pompás isteni szolgálat után 5 órára a körül lévő főnemesség, s városunk érdemesebb tagjai egy tágasabb kivilágitott tanuló-házba öszvegyültek, kik előtt a helybeli director urnák neve napját pásztori deák versekkel ülte az ifjúság. — Ezt követte a T a l á l t g y e r m e k nevű játék honi nyelven, mely a tanulókhoz alkalmaz­tatva, több hasznos változásokkal, s toldásokkal másítva, előadatott. Mód nélkül gyönyörkódtette ezen tárgy a hallgatókat; megmutatta itt T. Nagy Péter 4-dik -iskolabeli tanitó ur, mit tehet a gyenge korban is a fáradhatatlan szorgalom, mert közönségesen az egész játékot jó ízléssel, de különösen a főbb személyek (Inkey Edvard, Deák Ferencz, Kálmán György, Dervarics An­drás, Chinorányi József, nemes ifjak, és Komá­romi János) oly készséggel játszották a szemé­lyeket, hogy mindegyik köztapsolásra méltónak találtatnék.

Élőbeszédet mondott a felebbemlitett D e á k F e r e n c z , melyben megmutatta ezen gyakor­lásnak a tanulókra kiterjedő hasznát. — A z iskola egy minden nemesebb mesterségekre tanitó műhely. Végre berekeszté a j átékot I n k e y E d v a r d , ki végbeszédjében az elöljárók iránt illő háladatosságot; a tökéletesítésnek szent érzését, oly férfiúi bátorsággal, helyes kimon­dással, s tiszta magyarsággal csepegetni látsza­tott a szivekbe, hogy a nagyérdemű hallgatók mindnyájan megelégedve s öröm-özönnel távoz­tak el. Áldja környékünk azon tanítót, ki növen­dékeinket a szokott tudományokon kivül ily módon üres óráiban tökéletesiteni iparkodik; áldja a szerzetét. (.,Hazai és Külföldi Tudósítások." 1817. II. 34. szám.)

I I . A pesti universitásnál már folyvást tarta­

nak a végső examenek. Ezen esztendőben is dicséretes magaviselete által megkülönböztette általában az egész akadémiai ifjúság, ugy hogy mind a szülőknek, mind a hazának az örömre méltó okot szolgáltathat. Különösen a filozófiát hallgatók jeles példáját adták a nemzeti nyelv dieséretes gyakorlásának; mert önnön indulat-jókból is több szép tárgyakról verseket készítet­tek. Ezek között említést érdemelnek: Munkácsi János, Irányi János, Nagy Antal, Hornung Márton, Kovács Tamás, Máry Pál, S c h e d e l F e r e n c z , Pap Ignácz, Spéch Lajos, Toperezel

Ottó Bonyhádi Perczel Imre pedig „ Atala" nevű derek szomorú játékot készített, és ki is nyomatta.

(.,H. és Külf. Tud.'- 1821. I l ik fele. 11 sz.)

I I I . G y ő r b ő l Sz. Mihály havának 11-én. —

Aug 30-kán az itt való akadémiának némelv tanuló ifjai tudós vitatásokkal rekesztették be ezen esztendei szorgalmatosságuk pályáját, me­lyet a magyar nyelvben és literaturában tett előmenetelük különös ünneppé szentelt. Ezen ünneplésre az Akadémiának nagy palotájában a szólószék különösen ki vala ékesítve, és ott ő csász. kir. felségének igen díszesen készült képe kitétetve. Az ifjak a magyar állitásoknak vita­tására F . Ligethidi Fessel Zsigmond urnák, a magyar literatura tanítójának szorgalmatossága által el lévén készíttetve, az ünnepre egybegyűlt jeles vendégek előtt ekképpen mutatták ki mind a nyelvtudományban való előmenetelöket, mind felséges urunkhoz viseltető hivségöket. Úgymint: Vajnócz János ur, 2-dik esz. philosophus, dob­ós trombitaszó közt felmenvén a szólószékbe, üdvözlő beszédet mondott a jelenlevő atyákhoz, a közönséges oktatókhoz, és a főigazgató úrhoz. Aztán a neki föladott állítást helyes okokkal megmutogatván, megfelelt a tárgy világositására tett ellenvetésekre is, s így ismét trombitahar-sogások között lelépett a székből. Ötét hasonló tisztelkedések között követték Vidos Lajos, Meleg Imre, Gyurits Ferencz, Gyika György, Zimmer János , Szeif J ános , Karpf Antal, G h y c z y K á l m á n , Schreiner Károly, Torkos Lajos. Az állitásoknak vitatásaik előtt mind­egyik különös tárgyról majd folyó, majd kötött beszédben különös munkákat mondván fel. Végre G h y c z y K á l m á n versekben rekesztette be a vitatásokat, s hálálta meg a jelenlevőknek a tudományok, és az ifjúság iránt mutatott jóvol-tokat. — Ezután ezen tudós ifjak, a szólószék előtt két sorba állván, lágv muzsikahang mellett elzengedezték azon éneket, mely ő császári királyi felségéhez vonzó magyar hivségnek jeles kinyilatkoztatása, s ugyan azért a mai Mulat­ságokban egész örömmel közöljük. Az áriája ugyanaz, mely az Aurora első esztendejében foglalt királyi éneknek. — Ezután nagyságos és főtisztelendő Fejér György, kir. tanácsos, pré­post és fődirektor ur, a tanitó urakat, és az ifja­kat különösen megdicsérvén, az egész nemes gyülekezet teljes megelégedéssel s örömmel osz­lott el trombita és dobharsogások között.

(„H. és Külf. Tud." 1822. II. 25 sz.)

I V . Mennél nagyobb elmetehetséget kivan a

mesterséges hangoknak megfogása, s mennél 1 1 1

különösebb ügyességet mutat azoknak helyes gyakorlása; annál nagyobb figyelemre, és álmél­kodásra méltó az, a ki elmetehetségének nagy megfoghatóságát, gyakorlásának jeles tökéletes­ségével egybekapcsolja. Ily ritka tünemény ra­gadott el bennünket a múlt csütörtökön, máj. 1., midőn a „Hé t választó fejedelmek" nevezetű vendégfogadónak palotájában L i s z t F e r e n c z sopronvármegyei t i z e n e g y e s z t e n d ő s if­jacska hangmesteri tehetségét a klaviron köz­bámulásunkra kifejtette. Hazánknak nagyai, kik minden hazafi igyekezeteket gyámolítani dicső­ségeknek tartják, mind Pestről, mind Budáról igen számosan megtisztelték, valamint a két városnak csinosabb része is nagy részvéttel jelen volt. Játszott az ifjú mester Schneider Fridrich-től lévő ouvertura után egy nagy concertet, és nagy variatiókat Mochellestől, közben Elisabeth operából duettát és egy áriát Libussa operából, Teyber kisasszony és Babnigg énekeltek; végre ő az akkor feladott thema szerint szabad fantá­ziájából gyönyörű variatiókat. Mindenikben a szép szőke ifjacska oly ügyességet, könnyűséget, pontosságot, érzést, kellemetes erőt, és mesteri fogásokat mutatott, hogy az egész nemes gyüle­kezetet gyönyörűséggel eltöltené és bámulásra ragadná. Az ő remek játszásából már kiki azon kellemetes reménységre fakadott, hogy ő a szép mesterségek pályáján hazánknak nagy dicsősé­gére lészen. Mi ezen szép léleknek csak azért is egészséget és hosszú életet kivánunk, mivel hazájának kívánta előbb tisztelete diját lefizetni, minekelőtte Franczia- és Anglia országokba menne. A hol bizonyosan a magyar talentu­moknak becsületet fog szerezni.

[ ..II. és Külf. Tud." 1823. II. 3t>. *z. | J Közli: Szinnyey József.

Légkörünk. „Nem vihette már tovább, mert elfuladt a

lélekzete." Gyakran használt kifejezés ez né­pünknél, mi mintegy föltételezi, hogy ha a sze­gény beteg még tovább is tudott volna lélegzeni, minden esetre tovább húzza azéletet . A légköre szerint az élet egyik inulliatlan kel léke; mert erre is el lehet mondanunk az írás eme neveze­tes igéit: „benne élünk, mozgunk és vagyunk. ' '

A levegő önmagában tekintve csak oly ho­mályos eszmét nyújthat a légkörről, mint egy pár tégla az egész házról, vagy egy halmaz ter­méskő a királyi palotáról; a lég adja az anya­got, tömeget, de maga a légkör számtalan anya­gok, tényezők és erők egyesüléséből képződik.

Olyan légnemű tenger a légkör, melynek fölszinére soha sem juthatunk. Mi — emberek és állatok, rovarok és csúszómászók, levegőt légző halak vagyunk, ama tenger legeslegmé­lyén mászkálva. A madarak nagy része röpülő hal, s némelyike könnyűszerrel szárnyal oly magaslatra, hol a magunkféle gyarló lények ok­vetlenül elvesznének. Ne kicsinyeljük azért a tengerekben s folyókban élő halrokonainkat, azért mert ők egy kissé sűrűbb folyadékot lehel­nek be.

A mi szervezetünk a légkörhöz, azoké a vizhez módosul. Még azt sem vehetnők zokon, ha haltársaink minket „széllel-béllelt lapda" gúnynévvel illetnének. Fosztassák meg csak a legnagyobb óriás viz- és légtartalmától: csaknem pehelykönnyüvé válik. Hátha még azt is fonto­lóra veszszük, hogy az a kevés szilárd anyag is, mit sajátunknak mondhatunk, folyvást változik, úgyhogy voltaképen föltámasztott halottak va­gyunk, őseinknek — akár növények, állatok vagy emberek—porából alkotva; mert hiszen a szerve­inket alkotó tömecsek más-más szerves lényekből kerültek hozzánk s cserebomlás folytán el is költöznek tőlünk, hogy más alaknak adjanak anyagot. Ha tehát egyéni lényünk anyagi része oly könnyed és tünékeny, vájjon e tény nem azt igazolja-e, hogy anyagiság alá nem vetett szel­lemi részünk, tartós öntudatunk, értelmünk amannál jóval tartósabb.

Néha el-elszánjuk a tenger és tavak börtö­nébe szorított halak siralmat életét, sajnáljuk őket, hogy a vizén kivül nem tudnak élni ; pedig mi is igy vagyunk a légkörrel, öntudatlanul ros­kadunk le, ha annak határát túllépni merészel­jük. Szabad vasúti jegy-gyei rendelkezünk a városok s vidékek meglátogatására, sőt bizonyos magaslatig föl is emelkedhetünk, de nemcsak a holdig nem utazhatunk, sőt az északi sarkvidé­ket is csak egyes kiválasztottak kereshetik föl. Pedig mily dicső dolog lenne hat hónapot időzni a holdban, vagy eljutni a sarkvidék legisleg-szélire. Ezeket az utasokat fogadnák ám egy­szer kitörő lelkesültséggel. Ámde a légkör kiállhatatlansága, vagyis hiánya átlábolhatatlan akadályt gördit még. a legbátrabbak útjába is.

Még ha a holdból kötelet nyújtanának is l e : a légkör hiánya miatt maga Blondin sem mászhatnék föl ez égitesthez. Mivel az ember röpülni nem tud, be kell érnie a járkálással. kocsizással, lovaglással, de birnának bár mada­raink bennünket túlhaladó értelemmel, röpü-lési tehetségük mégis korlátolt maradna, mert erre is megkívántatik a légkör s annak határain tul szárnyaiknak hasznát nem vehetik.

Node mégis van némi kárpótlásunk. Ha légkörünk nem lenne ily sűrű, piros orczát, ra­gyogó szemet nem láthatnánk. Bájos az olasz éghajlat, mégis ugy örülünk, ha a légkör egy-egy elvonuló felhő által esernyőt tart felettünk. Szép az a hűvös reggel, mégis járkálásunkból visszatérve jól esik, ha a légkör fóleleveniti a növényeket, összegyűjti a napsugarakat. A séta jó étvágyat szerez, leülünk az asztal mellé, s hánynak ju t eszébe, hogy nem tudna enni, ha légkör nem volna. A tápláló húst állatok adják, ezek pedig növényből táplálkoznak, a növény pedig gyökerén keresztül szivja magába a táp­szert, mit számára a légkör esőből, harmatból a szénsavas gázból alkot. Kenyér és hus mind fű, ugyanazon légkörből vévén eredetét. „Es a hal ?•• kérded talán szives olvasóm. A hal sem tudna ám megélni olyan vizben, melyből a lég ki van rekesztve. A vizén kivül a hal éltető-eleme a zá-

I por, ez pedig a légkör nélkül nem jöhetne létre. ^ H Nemcsak a föld az egyetlen égitest, mely­

nek légköre van, holott legközelebbi szomszé­dunknak, a holdnak esete gyanakvóvá tehetne.

154

U g y látszik, hogy ama kis bujdosók, melyek a Mars és Jup i te r közt léteznek, szintén ily élet-nyujtó légkörrel látvák el, sőt alighanem alkal­masabbak olyan lények táplálására, kik joggal intézhetnék hozzánk eme szózatot: „mi is embe­rek vagyunk á m ! " J u n ó igen kifejlett légkör­ben forog, a Ceresé még jelentékenyebb; Pallás légköre pedig oly túlságos nagy, hogy abból maga a csillag, mint ködből a lámpafény, csak gyéren látszik ki. A közönséges légkör a buj­dosó sugarához képest csak parányi töredék, mig Pallás légköre tizenötszörte vastagabb a sugár hosszánál. Sajátságos eltérés ez a nap­rendszerben, Schroeter számitása szerint e csil­lag légköre 690 mérföldnyire terjed. I t t röpül­hetnek aztán kedvökre a madarak s lóghajósok!

De nemcsak ez teszi ám eme csillagokat — a Vesta kivételével — kényelmes lakhelylyé. A súlyos testek esése oly lassú, hogy 60 lábnyi magasról oly könnyen ugorhatnánk lefelé, mint nálunk egy félölnyiről. Ott ugyancsak megjárná ám, ki öngyilkossági szándékból valami nagy háztetőről leugorni akarna. A kicsinykék sem sérülnének m e g , ha a vigyázatlan dajka az ablakból őket kiejtené. A természettudósok nézete szerint Pallás lakói hihetőleg óriások s a szárazon czethalaknál nagyobb állatok tanyáz­nak. Valóban kicsiny világ lehet ez oly óriás lakók számára, a mennyiben alig nagyobb, mint az angol sziget tizedrésze. Földünket három év alatt utazhatjuk körül, Pallást körülutazhatnók tiz nap alatt, s nem kellene annyit vesződni az északi sarkhoz jutással, mint nálunk.

Belzebub nem érdemli meg azt a nagytisz-tességet, hogy őt czimezgetik a lég fejedelme gyanánt. Hisz maga a vihar is a legáldásosabb tényező erőlködése. A szél a légkör érverése, lüktetése, mely az orkánok s szélrohamok alkal­mával lázassá válik, de a fóld-test ezáltal edződik s szilárdul. Inkább hivhatnók a lég fejedelmei­nek ama bátor férfiakat, a kik annak titkaiba behatolván, gyakran még életök veszélyezteté­sével is, mélységét s magasságát meghatározták. Ilyenek Glaisher és Flammarion, mert ők csak­ugyan lovagoltak a gyors viharon, nyargaltak a mennydörgéseken csak azér t , hogy megismer­tessenek bennünket légkörnyi burkolatunkkal. E czikket is nekik köszönjük, mert hiszen munkáik után van közölve.

Meddig vagyunk a levegőbe elásva? So­káig vita tárgya volt ez érdekes kérdés. Leg­alább is harmincz angol mértföldnyire, monda Biot. Ezenfelül a légkör olyan ritka lehet, mint a légszivattyúba rekesztett tér. A tudomá­nyos buvárlat azonban azt állit ja, hogy fentebb kell valami légkörnek lennie s a legutóbbi ész­lelet szerint a földi légkör tetején, mint valami tej úszik a miénknél sokkal finomabb légkör. E tájékon fordulnak aztán elő a hulló csillagok, északifények, a visszaverődött fénytörések, me­lyek innen alulról nézve, oly sok fejtörést okoz­nak szegény tudósainknak.

A legfelsőbb légkör mozdulat lan, az alán-tabb eső folytonosan változékony. A viharok s szelek által eszközlött mozgások kiterjedése az évszakokhoz képest módosul. A felsőbb légkör csak alig érezhető háborgást szenved s ezt is az alantabb eső sűrűbb lég nyomása eszközli. A fent lebegő csöndes légréteget felhők és mada-rak egyaránt kerülik.

A fölött nem is kételkedhetünk, hogy a mi élenyből, azótból s vizgőzökből alakult lég­körünk fölött van még egy más rendkivül finom légkör , meglehet egy pár száz mértföldnyi vastagságú is, mely már a legkönnyebb gázok­ból s különösen könenyből áll. Ezt a vélelmet nagyon is valószínűvé teszi a lég alkata, mely a vízétől lényegesen elüt. A viz két, vegyileg egyesült gázból alakul, melyeket nem egyköny-nyen választhatni szét, mig ellenben a lég oly gázak vegyüléke, melyek csak ugy fémek meg együtt , mint egy fazékba öntött olaj, viz és higanv. Szerencsénkre a szél és vihar szakadat-lanul össze meg össze kavarják ez ellenséges elemeket, de mihelyt megpihenhetnek, szépsé­gesen elválnak egymástól.

Hol van hát a légkör alja? Nem a föld föl-szinén, mert a lég áthatol a föld likacsos részein, á that minden azon létező tárgyat. Mi is tele vagyunk léggel, széllel béllelve vagyunk s azért ál lhatunk ellent oly hősiesen a kívülről jövő szél nyomásának. A lég beszivárog a folyadékok paránvuiba. sőt betör a sziklák repedéseibe is. Nemcsak a növény s más szerves testek, de még

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

a viz is befogadja a levegőt. A teremtői bölcse-ség ugy intézte, hogy a tenger által benyelt lég­ben aránylag több éleny foglaltatik, mint a ren­des levegőben, csak igy tarthatván fenn az élő lények miriádjait.

A tenger valószinüleg régibb s alkatilag nem is oly változékony, mint a légkör. Ez utóbbi eredetét ama korszakban kereshetjük, mikor még olvatag s folyékony fóldtekénk szilárd kéreggel kezdett behúzódni s különféle nagy­mennyiségű gázokat és gőzöket lövellt ki ma­gából, melyek aztán egymásközt czivódtak, majd összebékültek. Ez óriási vegyműködés közben az éleny és köneny egygyé olvadt s lett belőlök viz. A levegő, mely jelenleg főként éleny és azót vegyüléke , mielőtt mostani szerkezetét magára vette volna, hihetőleg jelentékeny vál­tozásokon ment keresztül. Nem alaptalan hiede­lem, hogy eleinte több szénsavat s élenyt tartal­mazott, amaz szénné s növényi sejtekké szilár­dult, emez pedig érczes anyagokkal egyesült, mint maiglan is szemlélhetjük a rozsdában.

A légkörben maiglan is létező anyagok közt legsajátságosabb a szénsav. Az éleny és azót állandó, vagyis azok mindenkor gáz-alak­ban maradnak, de a szénsavat alant eső mérsék­let segélyével nagy nyomás alatt folyékonynyá, sőt szilárddá is lehet tenni. Ekkor aztán köny-nyed hópehely-alakot ölt magára s oly hideg, hogy csaknem fagyaszt. A levegőben levő tar­talma idő- s helyszerüleg módosul. Kis mennyi­ségben nem ártalmas, sőt enyhítő hatása van, de nagyobb részletben veszélyes s okvetlen fuladást idéz elő.

Tűzhányó vidékeken a szénsavas források igen gyakoriak, ezek alkotván a földtani kép­ződmények egy részét , mint Észak-Amerika némely védékein a kőolajas források. A Nápoly­hoz közel eső Kutya-barlang erről lett világ­hírűvé. E barlang onnan kapta nevét, hogy a ku­tyák, macskák és más efféle kisebb, alacsonyabb termetű állatok rögtön élettelenül rogynak össze, mihelyst belé mennek, mig ellenben az ember bántatlanul marad. E különös tüneménynek pedig az az oka, hogy a szénsav inkább a bar­lang talajára telepszik le s a felsőbb tér levegő­jé t tisztán hagyja. Igazolja ez azon tényt, hogy a szénsavas gáz jóval nehezebb a levegőnél, mert annak salakja gyanánt ülepszik le. A gáz a bejárás küszöbénél foly ki, s mint valami patak csergedezik lefelé a barlangba vezető utón. Csendes időben a folyam árjába helyezett égő gyertyát a kijáráshoz közel rögtön eloltja.

Mikor 1831-ben Buossingault a délame-rikai tűzhányó katlanokat vizsgálta, egyszer csak olyan helyre vetődött, hol semmiféle állat sem lehetett volna biztosan. „Lovaink", irja „sehogy-sem akartak tovább menni, horkolva emelték föl fejőket. A földön döglött madarak hevertek . . . Az áldozatok közt számos csúszómászó, de mégis legtöbb pille találkozott. . . Egy öreg indus azt monda, hogyha békésen és soká akar­nánk aludni, legjobb lesz a Tunguravilla tete­jébe vetni az ágyat."

Hozzánk közelebb is találkozik egy pár olyan szénsavas forrás, mely a szabad téren is szerencsétlenséget okozhat. Egyik a Rajna mel­letti Laacher-tó partjánál, a másik Aiguepersehez nem messze Auvergne-ben van. A gáz a földben lévő kis üregekből töri elő magát, szélén nagyon is dús növényzet tény ész, s ha ez magához csalja a rovarokat és kisebb állatokat, onnan sohasem kerülnek többé el életben. A rovarokra portyázó madarak szintén halálukat lelik e téren. Ekkor aztán előjőnek a halászok s horgas-botokkal sze­degetik elő a döglőfélben lévő madarakat.

A középkorban a pinczékben, kutakban, bányákban s barlangokban előforduló szénsavas gáz eme veszélyes hatásairól az emberek igen sajátságos meséknek adtak hitelt. Azt tartották, hogy az ilyen helyeken sárkányok, ördögök, hegyi manók őrzik a roppant kincseket s ki közelökbe mer hatolni, azokat szemök tekinteté­vel szúrják agyon. S ezen balhiedelemre az adott okot, hogy a hullákon sem sebet, vagy zuzódást, sem semmiféle erőszakosság jelét nem fedezhet­ték föl. K. T. K.

Hazánk népesedési mozgalma. (Ke le t i Károly akadémiai fölolvasásából.)

A m. tud. akadémia történet- és jogtudo­mányi osztályának hétfői ülésében K e l e t i Ká­roly jeles statisztikusunk fölötte érdekes <:s tanul-

10. SZÁM. 1875. MÁRCZIUS 7.

ságos értekezést olvasott föl ily czim a l a t t : „A n é p e s e d é s i m o z g a l o m M a g y a r o r s z á-g o n é s a k o l e r a . 1864—1873."

Kelet i számitásai és fejtegetései alapjául az utolsó tiz évet, vagyis az 186 .-tői 1874-ig tartó időközt ve t te ; épen ebbe a tiz évbe esik ugyan két igen szomorú csapása hazánknak, t. i. az 1866. és 1873-ban dühöngött kolerajárvány, azonban a minő kivételessé teszi ez a kettős kö­rülmény a statisztikai helyzetet az illető évekre nézve, másrészt épen ez a körülmény segítette elő a legtanulságosabb következtetéseket. Érte­kező aztán első sorban az e s k e t é s e k r ő l emlékezik meg, kimutatván, hogy az 1864—73-i évtizedben évenként 133,000 házasság kötte­te t t ; egy esketés pedig átlag 97 lélekre esik. E szerint hazánk a külföld valamennyi országának előtte áll a népesség törvényes szaporodásának első föltételével, vagyis a házasságok viszony­számaival, a mennyiben Ausztriában csak minden 112, a német császárságban minden 108, Angliá­ban minden 114 lélekre esik egy házasságkötés. — Összehasonlítván az esketéseket a gabona­árakkal, arra a sajátságos eradményre jutunk, hogy Magyarországon, a külföldi tapasztalatok­kal ellenkezőleg, nem az alacsony, hanem a magas gabonaárakkal szaporodik a házasságok száma, mit hazánk földmivelő jellegéből magya­rázhatni. A v e g y e s h á z a s s á g o k a t illetőleg kitűnt, hogy azokat aránylag leggyakrabban az unitárius hitfelekezet szolgáltatja, mig a görög­keleti vallásúak e tekintetben legkonzervatibbak. A katholikusoknak átlag csak 5 százaléka lép vegyes házasságra.

A s z ü l e t é s e k számaránya szintén igen kedvező. Az emiitett évtized alatt ugyanis átlag az tapasztaltatott , hogy minden 24—23 lélekre esik egy születés. Ausztriában 25 lélekre, Ang­liában 28-ra, Francziaországban 39-re, Belgium­ban 33-ra esik egy. Ezen összehasonlításokból látszik leginkább, mily szapora hazánk lakossága, s hogy n é p ü n k g y é r n ö v e k e d é s é n e k o k a k o r á n t s e m r e j l i k s z a p o r á t l a n -s á g á b a n , h a n e m a z a l á b b f ö l s o r o ­l a n d ó s z o m o r ú h a l á l o z á s i v i s z o ­n y o k b a n . A mi a két nem összehasonlítását illeti, ugy tapasztaltatott, hogy 15,000 fiúval szü­letik évenként több, mint leány.

Szomorú képet tárnak elénk a h a l á l o z á ­sok . A kérdésben forgó évtized alatt évenként, átlag 500,000-en haltak meg Magyarországon s igy minden 26-ik élőre esik egy halálozás, mig Ausztriában csak minden 32, Francziaországban 36, Angliában 44-re. De ennek okát Keleti az évtizednek két, illetőleg három kolera-évében látja (1866, 1872, 1873.), mert a 8 rendes évben nálunk is egyszer minden 33-ik, két izben min­den 30 és 31-dik élőre ju t egy haláleset. Fölem­lítvén még az 5 éven alóli gyermekek halálozá­sát, mely nálunk tetemesen magasabb, mint bárhol másutt, kiemeli, hogy mégis e téren is örvendetes haladást tüntet ki a statisztika, a mennyiben az 5 éven alóli halottak az Összes halálozásnak 1867-ben még 56.9 százalékát ké­pezték s azóta folyvást apadva, ma már csak 40-et tesznek, mely számmal mi is az átalános európai színvonalra emelkedtünk. S a halálozási arány roszra fordulása leginkább a r o m á n o k által lakott vidékeken történt, mig a m a g y a r ­s á g z ö m e á l t a l l a k o t t v i d é k e k e n , s k ü l ö ­n ö s e n a d u n á n t ú l i m a g y a r m e g y é k b e n , és a T i s z a k ö z é p fo lyá . sa p a r t j a i n a h a l á ­l o z á s i a r á n y n e m r o s z a b b o d o t t az u t o l s ó é v t i z e d b e n .

A nagybecsű adatokban gazdag értekezést Kelet i azon megjegyzéssel fejezte be, hogy a bemutatott anyag becsét és érdekességét fölötte emelné az, ha az adatokhoz a szakértő orvos is hozzászólna, hogy igy mentől teljesebb képet kapjunk egész közegészségügyi állapotainkról is.

A hétről. © A miniszterválságnak vége, a kormány

megalakult, s a miniszterek már le is tették az esküt az uralkodó kezébe s másnap bemutatták magukat az alsó és felső háznak, mely esemény után megtörtént a pártok ünnepélyes fúziója.

Deák-párt , balközép volt, nincs. Most csak e g y e s ü l t s z a b a d e l v ű p á r t van s vele szemben több kisebb párt.

De hogy egyik szavunkat a másikba ne

10. SZAM. 1875. MÁRCZIUS 7. VASÁRNAPI ÚJSÁG.

öltsük, mondjuk el a dolog sorát, rendjét, annak módja szerint, a miképen történt vala.

Az uj kormány márczius 2-kán tette le az esküt ő felsége kezébe, Szent Simplicius napján. Sok rósz élczet csináltak rá az újságok, mintha elfelejtették volna, hogy a Szlávy-kabinet is e napon alakult s V. Ferdinánd király is e napon lépett a trónra. — Elnevezték a nullitások kabi­netjének, melyben minden egyes miniszteri tárcza vezetője — Tisza Kálmán. Öt ismerték el egyedül numerusnak, a ki számit, a többi nulla. Azt nem vették számba, hogy egy pár uj nulla milyen szolgálatot tenne, ha számitana az állami bevételekben, vagy ha egypár régi nulla megszűnnék számitani a deficzit körül. No de hát mit nem tesz az ember, hogy egy rósz vicz-czet elsüthessen.

Másnap márczius 3-kán közölte a hivatalos-„Budapesti Közlöny" a régi kabinet felmenté­sét és az újnak a kinevezését. Bittó István volt miniszterelnököt és Pauler Tivadar volt i^azsá*?-ügyminisztert „a hazának tett buzgó és hasznos szolgálataiknak telj es elismeréséül" azzal tüntette ki az uralkodó, hogy a Lipotrend nagy kereszt­jét adományozta nekik díjmentesen.— Ghyczy-hez pedig egy végtelen gyöngéd és elismerő királyi kéziratot intézett, melyet, — minthogy a fejedelmi kegynek ilyetén nyilvánulása vajmi ritka, egész terjedelmében közlünk:

„Egy év előtt, — igy ir hozzá a király föl­mentő kéziratában — önmegtagadó áldozatkész­séggel vállalta ön el e tárczát (a pénzügyit). S z i-v e m b ő l k í v á n o m , hogy midőn most a hiven teljesített hazafiúi kötelesség lélekemelő öntudatával lép vissza a magánéletbe, — hűes kitűnő szolgálatai­nak a legszebb jutalmát még évek során át élvez­hesse; élénken óhajtván egyszersmind, hogy ha a közügy kívánja, ettől, a trón és haza érdekében, ezentúl se vonja meg teljesen bölcs támogatását ós közreműködését."

Még aznap mutatta be magát az uj kor­mány az országgyűlés mindkét házának, melyek ez alkalomra ugy megteltek közönséggel, mint talán még soha.

Miután a képviselőházban B á n ó alelnök fölolvastatta a királyi kéziratokat: az uj kormány bevonult, kardosán, magyar diszruhában, a ház­nagy vezetése mellett. Elől ment b. Wenck-heim Béla , a miniszterelnök, utána Trefort Tiszával, ezek után Széli Kálmán az uj pénz­ügyéi-, utánok a többiek. A menetet Szende Béla honvédelmi miniszter hatalmás, daliás alakja rekesztette be.

A beállott ünnepélyes csendben a minisz­terelnök bemutat ta az uj kormány tagjait s fel­olvasván a minisztérium programmját, kérte annak támogatását a képviselőháztól. A minisz­terelnök egész beszéde alatt az uj kormány állva maradt, csak annak végszavainál foglalta el a miniszteri bársonyszékeket, a két párt, de kivált a balközép éljenzése között.

Ezután S i m o n y i Ernő, a s z é l s ő - b a l ve­zére emelt szót, kifogást tevén a lelépett kabinet elnökének azon eljárása ellen, hogy az uralko­dót pártalakitási akczióba vonta. Kijelenté, hogy az uj kormánynyal és pártjával szemben ellen­zéket képezend ugyan, de ez ellenzéki állásában mérsékelt marad ; nem ellensége, hanem csak «Uenfele lesz.

Utána b. S e n n y e y Pál szólalt felsöröm­mel üdvözlé a két párt nagy többségének egye­sülését, de kijelenté egyúttal, hogy a kormány­nyal és az uj pártalakulással szemben külön elvi álláspontot foglal el, de hogy ez ellenzéki működése a legloyalisabb s lehető leglovagia-sabb leend. Kijelentését jobb- és baloldalon élénk helyesléssel fogadták.

Végül L ó n y a y emelt szót. Támogatni fogja, ugymond, a kormány javaslatait, melyek a „kor színvonalán" állandnak, de fenntartja véleménye szabadságát.

1 5 5

Ezzel tisztázva lett a helyzet annyiban, hogy a felszólalók különböző szempontokból ugyan, de ellenzéket fognak képezni a kormány­nyal és pártjával szemben.

Ez ülésen még szóba jött a Perczel Béla tárczavállalása által üresedésbe jött elnöki szék betöltése. Az egész ház, még tán a szélső-balt, sőt a karzatokat se véve ki, Ghyczy Kálmán nevét kezdte hangoztatni. A zajos akklamálás perczekig tartott s csak lassanként akart meg­szűnni, mikor a volt pénzügyminiszter rokon­szenves alakja, kezében egy kis könyvecskével fölemelkedett, jeléül, hogy szólni kivan. Szólt is. Figyelmeztette a házat a házszabályokra, melyek az elnökválasztásnak ilyetén, bár ő rá nézve felette megtisztelő módját, meg nem engedik. A ház zajos derültséggel vette tudomásul az érde­mes, de szerény férfi e csendes rendreutasitását s az elnökválasztás napját péntekre tűzte ki.

A képviselőházi ülés bezártával az uj mi­nisztérium a főrendi házban mutatta be magát, hol szinte élénk éljenzéssel fogadtatott.

Még ez nap, esti hat órára volt kitűzve a pártok forma szerinti egyesülése. A Hungária nagy termében gyűltek össze a volt Deákpárt­nak s az egykori balközépnek azon tagjai, számra nézve mintegy 230-an, kik az uj kor­mányt támogatni készeknek nyilatkoztak. Az uj párt-gyűlésen Gorove elnökölt s a jegyzői tollat Jókai Mór vitte.

Gorove elnök üdvözölvén az egyesült két pártot, "Wenckheim bemutatta kormánya tagjait s kérte a párt támogatását, mire Széli Kálmán fejté ki röviden a pénzügyi rendezé« terén köve­tendő vezérelveit. Majd Tisza Kálmán emelt szót. Megnyugtató hatása volt leginkább azon szavának, ahol kijelenté, hogy minisztertársai tudta nélkül, háta mögött semmit sem fog kez-deményezni s mindenekelőtt bizalmat kér a párt­tól, mit mindennapi kölcsönös érintkezés által vél létrehozni; az uj pártra vonatkozólag abban a véleményben van, hogy az „szabadelvű párt­nak" lenne nevezendő. Móricz Pál , Pulszky Fe-rencz és Jókai az egyesülést helyeslő felszólalá­sai után Gorove István elnök kimondja határozat­képen, hogy az eddig létezett két párt egyesülése ez értekezlet által megerősíttetett; s hogy azio-y alakult uj párt„szabadelvü pár t" nevet vesz föl.

Az uj párt megalakulása tehát már bevég­zett tény, daczára, hogy még mindez ideig nem „fecerunt magnum áldomás," — a mi pedig a régi magyar jogfogalmak szerint igen nagy baj, mivelhogy a nevezetes körülménynek elmulasz­tása a jus consuetudinarium szerint szerződés­bontó hatással bír.

Egyébiránt ezen nem fog múlni a dolog; megjön az ideje annak is. Ugy halljuk, vasár­nap. Sőt az egyetemi ifjúság már is ráadta szentesítését a pártok ez ünnepélyes kézfogójára az által, hogy Deák Ferenczet és Tisza Kálmánt fáklyás zenével tisztelte meg , miről azonban most még tüzetesebben nem szólhatunk.

Időközben tovább folyt a pártok krisztalli-zaczionalis processzusa. A Sennyey elveit valló jobboldaliak, számszerint 35-en, gróf Festetich Pál lakásán tartottak értekezletet, s elhatározták, hogy külön körhelyiségről gondoskodnak.

A Lónyay-töredék azonban, mielőtt még ellenzéki akczióba lépett volna, igazi töredékké vál t , mert összetörött. Kijelenté, hogy külön pártállást nem kivan elfoglalni. Tagjai ennél­fogva részint az egyesült szabadelvű párthoz, tehát a kormányt támogató többséghez, részint Sennyey híveihez csatlakoztak, ez utóbbiak el­határozván, hogy az eddigi konzervatív szélső­jobb helyett „jobbközép" nevet vesznek fel.

Van tehát a képviselőházban ez idő szerint egy „egyesült szabadelvű párt", mely a kor­mányt támogatja s mely, ha tagjai számát 230-ra

teszszük, a ház többi összes részével szemben nem nagy ugyan, de már abszolút többséget képez, ha a horvátországi 29 képviselőt nem számítjuk is hozzá.

Ezzel szemben ötféle ellenzéki párt csopor­tosul : a Sennyeysták, vagyis a „jobbközép" ; a balközépről visszamaradt nyolcz képviselő; a függetlenségi pá r t ; a 48-asok, és a nemzeti­ségiek.

Már most az országon, illetőleg a válasz­tókon a sor, hogy a dolgok uj rendébe bele­találják magukad a z eddigi elnevezések helyett tanulják meg az ujakat, s fedezzék föl, hogy az ő politikai hitvallásuknak melyik is tulajdon­képen a képviselője a sok közül?

Irodalom és művészet. — A természettudományi társulat könyvkiadó

vállalatéból most jelent meg az első három-éves cyklus utolsó (7-ik) kötete, mely népszerű „ T e r m é s z e t t u d o m á n y i é r t e k e z é s e k " - e t tartalmaz. A 23 ivre terjedő kötetben a követ­kezőket találjuk; 1. A r á g ó : Az átalános von­zalomról. Forditotta dr. Császár Károly. 2. B e s-s e h A valószinüség számításáról. Ford. dr. König Gyula. 3. D o v e : A villanyosságról. Ford. Horváth Miklós. 4. H a e c k e l : Munka­felosztás a természetben és az ember életében. Ford. György Aladár. 5. H e e r : Svájcz kőszén­korszaka. Ford. Petrovics Gyula. 6. H e r s c h e l : Az időjárás és időjósok. Ford. Sámi Lajos. 7. H u m b o l d t : A pusztákról és sivatagokról. Ford. Sámi Lajos. 8. K i r c h o ff: A természet­tudományok, czéljáról. Ford. Szily Kálmán. 9. L i e b i g : Az ételek tápláló értékéről. Ford. dr. Rill Gusztáv. 10. L y e 11: A források tünemé­nyei. Ford. Sámi Lajos. 11. M e l l o i i i : Beve­zetés a „Hő ismerete" czimü munkához. Ford. Szily K. 12. W i r e h o w : A házról. Ford. Ma­gyar Sándor, A felsorolt nevek bizonyságot tesznek arról, hogy a természettiulományitársu-lat méltólag fejezte be vállalata első évfolyamát, a mi egyszersmind kezeskedik a jövőre nézve is. Nem mulaszthatjuk el itt megjegyezui, hoay a társulat az első cyklusban igért 150 nyomatott iv helyett adott 180-at, és az anyagi hasznot, mely a közönség meglepő részvétéből reá háramolhatott volna, ismét visszaadta a közönségnek az által, hogy a munkákat oly kiállitással bocsátotta közre, mely a magyar tudományos irodalomban párját alig leli. A kiadott művek eredetiben, itt Buda­pesten megvásárolva, 30 frtba kerülnek; a tár­sulat kiadásában pedig csak 21 frtba.

A társulat e napokban bocsátotta ki aláirási felhívását a természettudományi könyvkiadó vál­lalat m á s o d i k c y k l u s á r a , a melyben foly­tatja a világhírű munkáknak jeles magyar fordí­tásban kiadását. A magyar tud. akadémia, elis­merve a társnlat élénk és sikeres tevékenységét, e vállalatot évenként 2000 írttal fogja segélyezni; ennek folytán a természettud. társulat a m á s o d i k c y k l u s é v i a l á i r á s i o s s z e g é t a z e d d i a-i 7 f r t r ó 1 5 f r t r a s z á 11 i t j a 1 e. Igy a társu­lati tagok, a rendes tagdíjon fölül, 5 frtnyi év-díjért, 3 évre szóló kötelezettség mellett, éven­ként legalább 50 ívnyi, tehát a 3 évi cyklus alatt legalább 150 ívnyi, 6—7 kötetre terjedő munkát kapnak az eddigi kiállításban. Oly aláírók, kik a társulatnak nem tagjai, 3 évre szóló kötelezett­ség mellett, és 8 frtnyi évdijért e kiadványokon kivül a Természettudományi Közlöny 1875. 1876. és 1877-ik évi folyamait is megkapják. Könyvárusi vagy egyenkénti megrendefés utján e kiadványok nem lesznek kaphatók. Az e cyk­lusban kiadandó művekre nézve egyelőre a következőkben történt megállapodás,"^, m. 1. B u c h a n : „Időjárástan." 2. Értekezések gyűj­teménye, az első cyklusbeli 7-ik kötet mintájára. 3. J o h n s o n : Hogy nő a vetés?4. J o h n s o n : Miből lesz a termés ? 5. A közegészség-ügy .kö­réből. ( S m i t h , P e t t e n k o f e r nvomán.) 6. O l i v é r : Elemi növénytan. 7. P r o c t o r : „Más világok mint a mienk". Ha azonban időközben az emiitetteknél még jelesebb és a kitűzött ezélra alkalmasabb művek jelennek meg a külföldön, a választmány fenntartja magának a jogot, hogy a kitűzött helyett egy más mű fordíttatását eszkö­zölhesse.

— „Unitárius kis tükör vagy az unitárius egyház története, hitelvei, egyházalkotmánya és szertartásai foglalatja" czimü kis könyv jelent

mmamm

156 meg Kolozsvártt Stein egyetemi nyomdatulaj­donosnál. E könyvből, melynek ára 50 kr., vesz-sziik ki a következő adatokat : „Az unitáriusok létszáma az 1868-ki népszámlálás szerint Erdély­ben 53,539, Magyarországon 788, együtt 54,327. Van 106 ekklézsiájok, melyek mellett kisebb-nagyobb népiskolát tartanak magok az egyház­községek. Ujabb időben több ekklézsia községi iskolá'vá alakította át népiskoláját. Középtanoda van kettő. Egyik Tordán, a másik Sz.-Keresz-turott . Kolozsvárit van egy papnöveldével össze­kötött főiskola. — Angliában a múlt század végén nyert egyházi jelentőséget az unitárius val lás; jelenleg mintegy 400.ekklézsiájok van az angol unitáiusoknak, kiknek száma a 300 ezerét meghaladja. Amerikában a folyton sza­porodó egyházközségek száma szintén 400 körül jár , több mint 300 ezer gélekkel. — Ázsiának kelet-indiai részében, s Ausztráliában szintén vannak unitáriusok, kiknek összes létszáma ezek szerint a másfél milliót meghaladja."

— Aigner Lajos kiadásában megjelentek: .,Á 11 a t m u z e u m. Utasítás a különféle álla­toknak gyűjtemények számára való kitömésére és eltartására, valamint az állatok csontvázainak elkészítésére" K á r p á t i Endre tanító képez-dei tanártól. Második, teljesen átdolgozott kiadás. Ára 70 kr. — „ H e r b a r t é s L u b r i c h . " Röpirat; irta dr. Kármán Mór; ára 20 kr. — Végül Szenté Józsefnek a métermértékről irt füzete német fordításban is megjelent; á r a 5 0 k r .

— Kókai Lajos budapesti könyvkereskedésé­ben megjelent és szerkesztőségünkhöz bekülde­te t t : „ A t u l a j d o n b ö l c s e l e t e . " A budapesti kir. magyar tudomány-egyetemen pályakoszorut nyert dolgozat. I r ta R á d a i Lajos. Dr. Kautz Gyula egyetemi tanárnak és országgyűlési kép­viselőnek van ajánlva. Ara 80 kr. — „ A mé­t e r m é r t é k a háztartásban és kereskedésben." Táblázatok a régi mértékeknek az uj mértékekre való átváltoztatására és az árak kiszámítására. Szerkesztette Roller Mátyás. Ara 25 kr.

— „Mire való az a görög nyelv ?" ozimü röpi­rat jelent meg Thewrevvk Árpád tanártól. Osto­rozza azokat, kik a görög nyelv tanítását ellen­zik. Azután a tudományosság szempontjából ajánlja a görög nyelv tanulását s elsorolja, hogy mennyi tanárunk van, kik képesek a görög nyel­vet tanítani. Szám szerint mintegy 130-at említ.

— Benedek Aladár „Uj Idők" czímü szépiro­dalmi, társadalmi és divatlapjából az ez évben eddig megjelent kilencz szám küldetet t be szerkesztőségünkhöz. A hetenként megjelenő lap ára évnegyedre 2 frt. 50 kr. Utóbbi számai­nak változatos tartalmában, a boríték „vidéki élet", „divattárcza","„hymen", „kép- és sakk­talány", „vegyesek" stb. rendes rovatain kivül a következőket találjuk: Laboulay Eduá rd élet­rajza, Büttner Jú l ia „Késő korban" czímü ere­deti elbeszélése, Sacher-Masoch „ A szerelmes szerkesztőség" czímü elbeszélése, Kompolthy Tivadar amerikai naplójegyzetei, böjti tárcza stb. Eredeti költemények Benedek Aladártól és Dalmady Győzőtől; forditottak Uhland és Be-ranger után. —Dalmady Győzőnek „ A magyar szó" czímü hazafias költeményét itt mi is átveszszük:

rjogyha tizen vagyunk egy társaságban, Es közöttünk akad egy idegen, .Mindannyian az ö nyelvén beszélünk . . . Azt kívánja tőlünk a figyelem. Mért törődjünk a magyar név jogával, Mit az ősök karddal is védtenek? Az idegen hadd érezze magát jól, Hiszen a szó nem árthat senkinek.

Korcs nemzedék! Rajta, beszélj, beszélj csak, Ugy, a mint az idegen szereti! Egy fegyvered van csak, s ez a magyar szó, Kezedből e fegyvert is vegye ki. Mit veszithetsz ? Legfölebb azt, hogy egykor Nem ismer rád itthon saját fiad, , És utolsó szavadat sem értik meg, Ha majd lezárod szempilláidat.

— Az „Egyetemi Híradó" czimű uj lap első száma megjelent. Czélja: „a főtanodák ifjúságá­nak körében felmerülő hiányokat föltüntetni; ostorozni a nyegleséget; buzdítani, biztatni a komoly törekvésre, ott, a hol e buzdításnak, e biztatásnak szükségét látja; szóval mindenkor és mindenben, a hazai főtanodák ifjúságának érdekeiért küzdeni", de kijelenti, hogy nem lesz az ifjúság oppositiójának közlönye a tanári kar ellen. A havonként kétszer megjelenő lap ára hat hóra 2, háromra 1 frt.

— Folyóiratok. A „ M é r n ö k - és é p i t é sz­e g y l e t " ez évi 1-ső füzete megjelent s annak

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

első czikkében C a t h r y Szálesz itt lakósvájczi mérnök ismerteti a fogaskerekű vasutakat s különösen a svábhegyi pályát, melynek ő az igazgatója. A füzet második nagyobb czikke: ..['} kikötők Hamburgban" K i i m m Mihálytól, szintén táblázattal. A „ L u d o v i c a a k a d é ­m i a k ö z l ö n y é"-ből a februári fűzetet vettük. A tartalomból különösen kiemeljük: „ A nemzeti Ludovica akadémia története" Szilágyi Sándor­tól, „Még egy szó az őszi hadgyakorlatokhoz" Forinyák Gyulától, és a „cs. kir. hadseregbeli tiszti növendékek kiképzésére hivatott csapat­iskolákról" Geöcze Istvántól.

— A nemzeti színházban hétfőn este J ó k a i n é asszony lépett föl Shakespeare örökbecsű szomo-rujátékában „Coriolan"-ban. (Nagyszámú közön­ség gyűl t össze, mely zajos tapssal éséljenzéssel üdvözlé a művésznőt, ki Volumnia szerepében most is a fölfogás nemessége, a szavallat szép­sége s az alakítás kitűnősége által vált ki. A művésznőt majdnem minden nagyobb jelenet után több izben kihívta a közönség. — Szerdán este Seribe „ S e l y e m á r u s " czimű vígjátéka került színre, uj betanulással, s megtöltve a néző­tért . — A nemzeti szinház igazgatói állására több lap D o b s a Lajost ajánlja.

— Hangversenyek, A nagyböjti hangverse­nyek egyik legérdekesebbje tartatott f. hó 4-én a redout kisebb termében nagyszámú hallgató­ság előtt. Liszt Ferencz „Prométheusz" czimű simfoniai zenekölteményét adá elő a Liszt-egy­let Engeszer Mátyás vezetése alatt. Ké t zongo­rán kisérték maga a mester Liszt és Sipos Antal. Liszt Prometheusa a zeneirodalom kiválóbb ter­mékei közé tartozik, hogy mégis hatása, — da­czára Liszt hatalmas s elragadó kíséretének, — nem volt általános, a zenekar hiányának tulaj­donitható, melyet igen halványan képviselt a két zongora. Legjobban tetszett az aratók idylli kara, melyet ismételni kellett. A ka rok , különösen a női karok, kitűnő iskolázottsággal voltak elő­adva. A magánének részeket, Bogísits, Scher-rübl, Láng és Kőszeghy urak, a költemény sza­valati részét pedig Bulyovszkyné asszony vál­lalta el, ki értelmesen, helylyel-közzel drámai hévvel oldotta meg feladatát. — A jövő hét nagy eseménye a W a g n e r - L i s z t h a n g v e r ­s e n y két szakaszból áll und, az első szakaszban Liszt vezényli a „Straszburgi harangok" czímü zenekölteményét, és játszsza Beethoven Es-dur zongora-versenyét zenekar-kíséret mellett. A második szakasz részleteket tartalmaz W a g n e r legújabb müveiből szerző vezénylete mellett.

KÖZintézetek, egyletek. — A magyar tud. akadémia második osztá­

lyának hétfői ülésén S z i l á g y i Sándor tartott érdekes történelmi felolvasást ily czim a la t t : „Révay Pé ter s a szent korona." Értekező rövi­den ismerteti Révay Péternek a szent koronáról irt két müvét, melyek közül az egyik Augsburg-ban jelent meg 1614-ben. Révaynak azonban, mint koronaőrnek már 1619-ben tettel kellett védelmezni a koronát, melyet tollal dicsőitett. Bethlen az akkor Pozsonyban levő koronát Zólyomba akarta vitetni, mit Révay és Pálffy koronaőrök nem akartak megengedni. Mindazál­tal a korona Bethlennel Kassára került, majd Ecsedre. Pozsonyba visszaszállitását Révay nem érte meg, mert az ut fáradalmaitól megtörve meghalt. Özvegyétől, Forgách Máriától a sop­roni országgyűlés hat biztosa vette át a koronát és vitte Sopronba. E fólolvasás után K e l e t i Károly olvasta föl értekezését hazánk legújabb népesedési mozgalmáról, a melyet fentebb ismer­tetünk.

— A m. történelmi társulat csütörtöki ülésén több folyó ügy tárgyalása után R ó m er Flóris be­mutatta dr. Hampei József Olaszországban utazó tudós levelét, melyben nevezett azt írja, hogy a nápolyi Sz.-Klára-egyházban sikerült rátalálnia a hazánk történetében fontos szerepet játszott Drugeth-család őseire. A templomban levő czi-merek között ott a Drugethek rigós czimere s egy sirláda is következő fölírassál: „Hic jacet vir magnificus et gregius Drugote Merloto, de genere Francorum". Dr. Hampei ebből kiin­dulva a Drugetheket, a kik Róbert Károlylyal jöttek Magyarországba, Nápolyból s illetőleg Francziaországból származtatja. Aztán N a g y Iván értekezett a Jus th család neczpáli levél­tárának adatairól, melyek a X H I - i k századdal kezdődnek. Többek között kitűnik azokból, hogy

10. SZÁM. 1875. MÁRCZIUS 7.

a Wesselényi család nem cseh, hanem nógrád­megyei eredetű. Érdekes, hogy már 1491-ben előfordul egy Ladislaus de Wesselényi, kinek B a l l á leány volt a felesége.

Egyház és iskola. — Az országos közoktatási tanács, melyet a

kultuszminiszter három év előtt léptetett életbe, most már a megszűnt intézmények közé tarto­zik. Maga az elnök Horváth Mihály kérte, hogy miután jelenlegi szervezésében nem sokat tehet, szüntessék meg. Ez meg is történt, és szomba­ton gyűltek össze tagjai utolszor.

— Adomány. A király a nagy-szredistyei helv. hitv. egyházközségnek a templomépítés okozta adósságok törlesztése és egy orgona megszerezhetése végett kétszáz forintot ajándé­kozott.

— Gróf Waldstein János csőszi birtokán az urasági cselédek gyermekei számára iskolát állíttatott. Az uj iskolaházban, a kor követel­ményeinek megfelelő tantermen kivül, van a tanitó számára egy igen kényelmes és tisztessé­ges lakás. A tanitó járandóságát a nemes gróf 700 forintban állapította meg.

— A budapesti tankerület népoktatási állapo­tairól 1873-ban, Bója Gergely által annak idején az iskolatanácshoz beadott terjedelmes Jelentés, az iskolatanács határozatából, nyomtatásban is kiadatott. Magán a tulajdonképeni jelentésen kivül ( I — I V 1.) részletes ismertetés nyujtatik a budapesti kereskedelmi akadémia, az országos nőképző-egylet, a pestvárosi Erzsébet-árvaleány­ház, a magyar gazdasszonyok orsz. egylete, a protestáns árva-egylet, a pestvárosi József-árva-ház, a pesti izraelita nőegylet árvaháza s végre a fővárosban létező kisdedóvó-intézetek keletke­zése és történeti fejlődése felől ( V — X V I I 1.). Lapunk e jótékony intézeteket egyenként bőven ismertette. Ezután következik a Budapest fővá­rosi tankerület népoktatási állapotának részletes és táblázatos statisztikai kimutatása (1—49 11), hol a különnemű és fokozatú népiskolai tanin­tézetek, úgymint a községi és felekezeti elemi, felső- és polgári iskolák, az összes magán-növel-dék s intézetek és a, tanitó- s tanitónő-képezdék állapota egyenként ki van mutatva. Az átalá-nos áttekintés (50-^-51 1.) mindezt összefoglalja. Toldalékul van még a budapesti 1873-diki nép­oktatási költség-előirányzat. Becses adalék a főváros közoktatási statisztikájához s a derék tanfelügyelő teljes köszönetünket érdemli érette.

Mi újság? — A hét nagy eseményei az uj kormány

megalakulása s a két nagy párt egyesülése. Ezzel kapcsolatban egy csomó más esemény merült föl, mint a megváltozott helyzet kifo­lyása. Összefoglaljuk azokat, úgyszintén a hirek jelentősebb részét is, hogy olvasóinkat tájékoz­tassuk a legújabb dolgokról. A volt miniszterek f. hó 4-cn búcsúztak minisztériumuk személyze­tétől, s ugyanaz nap foglalták el hivatalaikat az uj miniszterek is. A belügyminisztériumban Szalay minisztertanácsos üdvözölte a hivatalnoki kar élén T i s z a Kálmánt az uj belügyért, ki válaszában hangsúlyozta, hogy ernyedetlen mun­kásságot fog ugyan követelni, de egyúttal mél­tányolni is fogja kellőleg a közügynek ily módon tet t szolgálatot. A pénzügyminisztérium­ban Madarassy Pá l minisztertanácsos búcsúzott el meleg szavakkal G h y c z y K.-tól, ki elismerőn mondott köszönetet azon buzgóságért, melylyel őt a tisztviselői kar nehéz föladatában támogatta, s egyúttal kijelenté, hogy az ott töltött idő élete legszebb emlékei közé fog tartozni. S z é l i Kál­mán uj pénzügyminiszter aztán az összegyültek-hez intézett beszédében kiemelte, hogy állására nem hivta egyéb, mint a kötelesség teljesítésének elutasithatlan parancsszava. „Egy Ghyczy Kál­mánnak méltó utóda — monda többek között —• csak Ghyczy Kálmán lehetett volna egyedül." P e r c z e 1 Bélát Csemegi államtitkár üdvözle az igazsagügyminiszteriumban, mire az uj igaz­ságügyéi- azon óhaját fejezé ki, hogy a tisztvise­lők mindenkor bizalommal közeledjenek hozzá. A közlekedési minisztériumban végre H i e r o-n y m i Károly helyettes államtitkár búcsúzott el gróf Z i c h y Józseftől, s üdvözlé P é c h y Tamást, az uj közlekedésügyért. P a u l e r Ti­vadar volt igazságügyéi-, ki újra elfoglalja egye­temi tanszékét, már értesitétte a jogi fakultás dékánját, hogy a nyári félévben megkezdi elő­adásait az ész- és büntetőjogból. — A nu-

10. SZÁM. 1875. MÁKCZ1US 7.

nUzteriumok főbb tisztviselőinek sorában több változás fog beállani. K a n d ó Kálmán minisz­terelnökségi tanácsos leköszönése elfogadtatott, i ,í egyúttal a azt. István-rend kis keresztjével tün-tettetett ki. Belügyminiszeri államtitkárrá Zeyk Károly helyébe Tisza hír szerint b. K e m é n y (iábor eddig deák-párti képviselőt akarja meg­nyerni. H o r n Ede kineveztetését a kereskedelmi Minisztérium államtitkárságára biztosnak mond­ják. C s e m e g i Károly megmarad igazságiioy i államtitkárnak s hirszerint Hieronymi a közle­kedési minisztérium államtitkárja is megmarad. A f ő i s p á n i k a r b a n némi változás fog tör­ténni, s állítólag azon megyékben, melyekben eddigelé is a baloldal volt többségben, a főispán a volt baloldal köréből fog kineveztetni. Csü­törtökön délután már minisztertanácsot tartott az uj kormány, s abban főleg a történendő kine­vezésekkel foglalkozott .— A f ü g g e t l e n s é g i párt elhatározta márczius 4-diki értekezletén, hogy az uj helyzet folytán manifesztumot fog intézni az ország népéhez. Kidolgozásával Si-monyi Ernő, Mocsáry Lajos és Csávolszky Lajos bízattak meg.

— A volt „Deák-kör" helyiségének bejárata fölött már ott van az uj fölírat: „A szabadelvű párt helyisége."

— A képviselőház marcz. 5-ki ülésében b. W e n c k h e i m miniszterelnök, és S i m o n y i Ernő interpellácziójára S z é l i Kálmán pénz­ügyminiszter is kijelenté, hogy a legközelebbi (hétfői) ülésben a kormány már nyilatkozni fog-követendő pénzügyi politikájáról. M a d a r á s z interpellácziójára pedig P é c h y Tamás közle­kedési miniszter kijelenté, hogy a vasutak ma­gyarságát illetőleg mindént megtesz, a mi köte­lességében áll. Ezután az elnökválasztás történt meg, s 20 szavazat kivételével, melyet a szélső­baloldali László Imi-e kapott, áz összes szavaza­tokkal G h y c z y Kálmán választatott meg a kép­viselőház elnökévé, a ki aztán zajos éljenzések közt díszmagyar ruhában megjelent és elfoglalta

>az elnöki széket, meghatott hangon szólva a pár­tok egyesülésének fontosságáról. Ez ülésről még följegyezzük azt, hogy a Sennyey-párt ezúttal a szélsőjobboldali padokon egy csoportban fog­lalt helyet, s mind Simonyi Ernő, mind Irányi kijelenték fólszólalásaikbán, hogy noha állásu­kat a kormánynyal szemben megtartják, nem lesznek akadékoskodó ellenzék.

— Király 6'felsége márczius 2-dikán délután udvari ebéden fogadta az uj kormány tagjait, s aztán este Bécsbe utazott. Az indóházban Tisza Kálmán belügyminiszter fogadta ő felségét. Mig a király a válság tartama alatt fővárosunkban időzött, csak kétszer hagyta el a kir.^palotát egy-egy rövid sétára a várkertben. Ö felsége rendszerint már 5 órakor reggel fönn volt, s reg­geli után azonnal dolgozó szobájába ment, me­lyet csak az étkezés ideje alatt hagyott el.

— József fó'herczeg kiváló érdeklődéssel vi­seltetik hazai régészetünk iránt. Közelebb ismét érdekes leletet küldött a nemzeti múzeum szá­mára. Egyik egy gulaalaku agyagkészitmény, ugy látszik őskori dísztárgy, melyet Alcsuthon egy kut ásatása alkalmával találtak; a másik négy darab edénymaradvány, szintén agyagból.

— Miniszterek költözködése. B i t t ó volt mi­niszterelnök csak nyolez-tiz nap múlva hagyhatja el a budai miniszterelnöki palotát, miután az átköltözés régebbi országúti lakására több időt vesz igénybe. Báró W e n c k h e i m miniszter­elnök, mint legényember, addigra megelégszik a palota szobáinak felével. — G h y c z y Kálmán •nég a hét elején elköltözött a pénzügyminiszté­rium palotájából, s miután széputezai lakása még nincs berendezve, egyelőre az „Angol királynő" vendéglőben fogadott lakást.

— Ghyczy Kálmán életrendjéről, melyet mi­nisztersége alatt követett, a „Nemzeti H i r l ap" a következőket irja: Már reggel fél hatkor fölkelt s kávéját elköltvén, rögtön a munkához fogott s dolgozó-szobájából csak háromkor távozott, rövid ebédre. Fél négykor sétált a bástyán vagy ki­kocsizott a szabadba, • hogy gyönyörködjék a i természetben. A lipót-mező felé, a kuruez-zugig i kocsizott ki legörömestebb, mely hely egy része a gr. Karácsonyi birtokába jutván, már be van i fásitva s ma-holnap szép park lesz belőle. I t t sétálgatott egy darabig magányosan a nyári napokban. Nem ment fürdőre, sem utazni, mint egyik-másik minisztertársa, hanem folyvást itt­hon vol t , Bécsbe menvén csak néha állami Ügyekben. Este ismét dolgozott éjfélig, csodás

VASÁRNAPI ÚJSÁG. kitartással. Vacsorája theából és gyiimoh-sb.il állt s akkor ért rá csupán átnézni egv pár hír­lapot. í g y ment ez minden nap. „Terhes munkát vállaltam el — monda egy ízben — de ha az isten elég erőt ml, meg fogok annak felelni.- A nagy miniszteri termeknek nem vette egyéb hasznát, minthogy gyorsan át-átment rajtuk. Diogeneriegyszerűségben eh g örömét az irama nyilvánult bizalom képezte. Szívélyes roll min­denki iránt s legfölebb azokra a hnán.z-terve-lőkre haragudott magában, kik kivihetetlen plánumokka) alkalmatlankodtak nála.

— A nagy szótár befejezésének emlékére az akadémia Radnitzky béosi képzőművészeti tanár által emlék-érmet készíttet; Ennek gypemintáit nevezett tanár már be is kü ld te Az egyik minta C z u c z o r és F o g a r a • s y lejeit ábrá­zolja; a másik minta az érem túloldalának kö­vetkező feliratát tartalmazza : „A magyar nyelv szótára befejezésének emlékéül a magvai- tudo­mányos akadémia MDCCCLXXTV."

— Fóthon ama házra, melyben egykor G a r a i János lakott és irt, tavaszszal fogják ünnepélye­sen behelyezni a márvány emléktáblát Fölírat­nék S z á s z Károly a következő emlékverset készité:

„Mily fény áradra itt e kicsiny kunyhó üregében, Mit kápolnává szentel ím a kegyelet í A koronás szentnek, daliás Lászlónak alakja, Az lebeg itt folyvást, dalnoka álmaival."

— A budai Mátyás-templom alaprajzait, ter­veit, átmetszeteit Schulek műépítész már teljesen elkészítette s azokat a vallás és közoktatás) mi­niszternek be is mutatta. E tervek szerint a templom lehetőleg az eredeti stylben fog a ínég meglevő maradványok alapján kiujittatni. Az építkezés már megkezdetett s a déli oldal három szakasza a XHI - ik század végén készült por­táléval s három ablakkal még az idén elkészül. Ezen ablakok közül az egyiknek költségeit Kruesz (jhrizostom pannonhalmi főapát viseli.

— A főváros uj városházának közgyűlési dísztermét s a díszlépcsőt szombatori-a gázlángok ragyogó világa mellett mutatták mog a meghí­vott társaságnak. Két nagy csillár 144 légszesz-lángja fényes világításba helyezi az egész ter­met, mely a legpazarabb renaissance stylben van berendezve. A 306 ülőhely ezélszerüen van elosztva, félkör alakban, fokozatosan, ugy mint a-képviselőházban; az ülések, forintosak, a felső-rése kis asztalkává alakítható; az utezafélőli fal hosszán kétfelől tisztviselők és hírlapírók aszta­lai állnak, középen egy emelvény öt székkel az elnökség részére ; az emelvény előtt külön asztal van az előadó tanácsnok számára. A termet szé­les karzat futja körül veronai és levantei már­ványból készült rácsozattal. A karzat rácsozata fölött tér van hagyva falfestmények számára, melyek a főváros és az ország történetéből vett eseményeket fognak ábrázolni, ha a közgyűlés megszavazza a költségeket. A diszitmények mind aranyozva vannak ; nagy szerepet játszik a teremben a márvány; körülbelül 48,000 fo­rintba került egy maga a márvány, mely a terem díszítésére föl használtatott. — Az egész terem berendezésével együtt közel 130,000 frt értéket képvisel; a márvány munkákatSi let t iFortunato készité, az aranyozásokat Teichert Károly, a bútorokat Kovács András, a szobrászmunkákat Marhenko Vilmos, mindannyian budapesti iparosok.

— Hajóskapitányok egylete alakult e héten a fővárosban. Az egylet csakis szakembereket, kapitányokat fogad be, tekintet nélkül arra, hogy az illetők hol szolgálnak. A három elnök­jelölt közül egyhangúlag Muzsikó György kapi­tány, a ki a közlekedési minisztériumnál hajó­zási főfelügyelő, választatott meg.

— A főváros tanácsának szombaton ismét oly ülése volt, melyet a közművelődés javára kell följegyeznünk. Először is elfogadta az indít­ványt, hogy a m ű c s a r n o k építésére három éven át, míg az építés tart, a város 5000 frttal, összesen tehát 15,000 frttal járuljon. Az állata és növényhonositó társulat által az állatkert fenn­tartására kért évi 5000 frtnyi segélyt is a tanács három évre megszavazandónak fogja a közgyű­lés elé terjeszteni. A három év alatt mutatkozó eredménytől függ a további segélyez

— Kirchmeyer és társa czég elvállalta az uj métermértékek szállítását az összes magyaror­szági posták részére.

— Gyermek-ünnepélyt rendezett a központi Frőbel - nőegylet vasárnap délután 5 órakor s „Hungár ia" szálloda termében. A nagy terem

157 megtelt a kis néppel, kik a Rákóczy-induló hangjai mellett párosával tárták bevonulásukat. A kicsinyek közül néhányan szavaltak, énekel­tek s párbeszédben néhány jelenetet bemutattak. Ezután tánez. majd tombola következett.

— A tél nem egykönnyen akar elbúcsúzni. Cslitörtökön este -óni havazásban koszöntöttbe

| újra. Márcziusi hé az igaz, de nagyon deozem-lieri módja van. A múlt februári hónapról egy kis statisztikával is szolgálunk, a mennyiben fölemlítjük,hogy február hóban tízszer havazott i eső nem volt Két nap kivételével a hévmérő higanya mindig a fagyponton alul volt, | csak hatSZOT mutatott a zéruson fölül 3 lök meleget, llusz napon át reggel a hévméró a zénisponton alul 5 fokot mutatott, kél héten át leszállt 7-ig, 11-ig s 18-ig. Századokon keresztül a mostani februárban volt. a leghidegebb idő, kivéve az 1858-ikit, midiin a hideg középmértéke 5 fokot tett a fagyponton alul. mely tékái 6 mostani februáriusnal is hidegebb időt látott. Erős hide­gek voltak: 1803, 1814, 1817,1829,18311,1838, 1841. 1842, 1864 ás 18ö.r>-ik években.

— Adakozás. A „Vasárnapi Újság" szer­kesztőségéhez bekilldetett:

A b u k o v i n a i m a g y a r o k részére: J.-Szent-gyürgyröl Tvordy János által 12 frt 20 kr., ez összeghez járultak : Entzman Mátyás 50 kr., Csekó Lajos 50 kr., Pojányi János 50 kr., Kalmár P. 50 kr., Szabó József 50 kr., Pojányi I. 50 kr., Schmid Ferencz 50 kr., Borbás János 50 kr., V.>-kits Pál 50 kr., Vokits József 50 kr., Listár Péter 50 kr., Mándel .1. 50 kr. Kulki Mihály 40 kr., Vichtl Ferencz 40 kr., (!al Mihály 40 kr., Tidrich József 40 kr., Szalay Dániel 40 kr., Kalmár Imre 30 kr., Pap Sándor 30 kr., Obermájer József 20 kr , Ángele Márton 20 kr., Horváth János 20 kr., Polessák Pál 20 kr., Huiber Ferencz 20 kr., Schmid Károly 20 kr., Rokk Ferencz 20 kr., So­mogyi István 20 kr., Fischer Mátyás 2.0 kr., Ka-cher György 20 kr., Gémmel Ferencz 20 kr., Németh Sámuel 20 kr., Pátser József 10 kr., Kováts János 10 kr. A gyűjtő l frt. — Zsolnáról: Ordódy István Károly 1 frt. — Eddig begyült össze­sen 37 frt 20 kr.

A h o n v é d m e n h á z részére Lónyabányá-ról Lehóczky Péter 1848/9-ki honvéd alhadnagy 2 forint.

Halálozások. S r é t e r Lajos, Somogymegye csurgói kerüle­

tének országgyűlési képviselője f. hó 3-án hunyt el Budapesten élte 62-dik évében. A boldogult, ki kora ifjúságában katonai pályára lépett, 1848-ban mint a Nádor-huszárok századosa egy század huszárt vezetett haza Csehország legtávolibb részéből a magyar anyafőidre, hősiesen küzdve meg az üldö­zőkkel s a hosszú ut rendkívüli fáradalmaival. E fényes tette után csakhamar ezredessé lőn a hon­védseregben, de Görgey visszavonulása alkalmával Mindschacht mellett jobb Karján súlyosan megse­besíttetvén, harczképtelenné vált. A forradalom után halálra Ítéltetvén külföldre menekült, s egy ideig Olaszországban a magyar légió parancsnoka volt. 1867-ben tért vissza hazájába. Szilárd jellemű, derék hazafi volt. A képviselőházban a független­ségi párt soraiban foglalt helyet.

B u d a Sándor Kővárvidéke alsó kerületének országgyűlési képviselője, f. hó 1-én halt meg Budapesten hosszas szenvedés után.

Báró P e r é n y i Zsigmondné, született Kova-chich Leopoldina urnö, b. Perényi Zsigmond, az 1849-diki vértanú, özvegye s b. Perényi Zsigmond a mostani országgyűlési képviselő édes anyja f. hó 2-án halt meg Budapesten 59 éves korában. A bol-

I dogult egész életén át gyászruhát viselt kivégzett nemes férjeért.

S z k á 1 k a Kandid, Szent-Benedek-rendi szer­zetes, aranymisés áldozár s a bakonybéli apátság perjele és házgondnoka, a rend Nesztora, f. hó 1-én hunyt el 82 éves korában. A kitűnő kedélyű aggas­tyán egykor mint a classica philologia tanára mű­ködött s egyházi lapokba is szorgalmasan irt.

M á 1 i t s András budapesti volt kereskedő és háztulajdonos s mintaszerű magyar-szerb hazafi, ki a szabadságharezban nemzetörezredes volt s később is gyakran adott kifejezést tiszta magyar érzelmei­nek, múlt hó 25-én hunyt el 66 éves korában Bu­dapesten. Az elhunyt hosszabb időn át a pesti szerb egyház főgondnoka volt.

S z e n d e László, a honvédelmi miniszter uno­kabátyja, Krassómegyónek 36 éven át köztisztelet-

WST""

158 VASÁRNAPI UJSAG. 10. SZÁM. 1875. MÁRCZ1ÜS 7

ban ál lot t szolgabirája, s egyút ta l az 1848-49-d ik i korszakban az első magyar szolgabíró a határőrvi ­déken, 58 éves korában hunyt el Szakuton.

S z a b ó József, régebben egyike legkiválóbb sz ín igazgató inknak, s utóbb a debreczeni színház tevékeny t i tkára , f. hó 1-én hunyt el 60 éves korá ­ban . Az ő és Hav i érdeme, hogy a dalmű a vidé­ken is gyökeret ver t . E g y időben a magyar operát Bécsben is bemuta t t a sikerrel.

E l h u n y t a k m é g : Dr . K a c z a n d e r Áron, Borsodmegye tiszteletbeli főorvosa, joszivüsége és buzgóságáról szélesebb körökben ismert férfiú, m . hó 28-án 56 éves korában, Miskolczon. — P i u -c o v i c s Kozma Dömjén, bácsmegyei csendbiztos, k i 1809 és 1811-ben mint insurgens vet t részt a franczia hadjáratban, m. hó 24-ón, 84 éves korában. — B a l a j t h y Ágoston alesperes és várgedei piébános ni. hó 26-án , élte 58-dik évében. — S t e i n József, az anglo-magyar bank igazgatója, f. hó 1-én, 6 3 éves korában , Budapesten. — ö z v . W i t i c z k y Józsefné, szül. Fogarassy Már ia , az irodalmi té r rő l is ismert Karlovszky M. I d a asszony édes anyja, m. hó 24-kén Alsó-Vereczkén élte 68-dik évében. A boldogultról jizt i r ják, hogy valódi jótevője volt a munkácsi á l ­lamfoglyoknak a szabadságharcz után. — B a l o g h Ferencz , 77 éves derék aggastyán, dr. Balogh Sándor 1 udapesi ügyvéd édes atyja, Keszthely városa leg­t isztel tebb polgárainak egyike, k i az 1 8 4 % - k i füg­getlenségi háborúban, mint a vidékbeli nemzetőrség kap i tánya nevezetes volt arról , hogy Jellasich betörő seregének élelmezési szál l í tmányát Somogyban elfogta.

— S t u b l m ü l l e r S á m u e l , a pesti ág. hitv. ev. gymnázium nyugalmazott t anára , élete 77-dik évében. — P e t z e k T i v a d a r cs. k. nyűg. alezredes febr. hó 20-án életének 79-dik évében. — ö z v e g y B o r s J ó z s e f n é, szül. J á l i c sTe réz asszony, H a v a s Sándor á l l amt i tkár napája, jó tékonyságáról ismeretes nő, 82 éves ko rában . — Bárczay József képviselő neje, szül. L ó n y a y O t t i l i a 37 éves korában . — Zilahi F a r n o s Eleknó, szül. Gyergya i Lot t i , közbecsülés­ben álló derék nö, Nagy-Enyeden , 37 éves korában . — F r i n t J á n o s franzensfeldi ág. hi tv . lelkész és k iér -

demült föesperes neje szül . A m b r ó z y É v a , ki az egész vidéken mint a szegények és betegek ápo­lója volt ismeretes

Külföldön elhu y t a k : L y e l l Káro ly , az ujabb geológia megalapítója s a jelenkor legnevezetesebb természet tudósainak egyike, kinek legkitűnőbb s mond­hatni korszakot alkotó m ü v e i : „ A geológia a l ap ­

elvei," „ A geológia elemei" és „Geológiai bizonyité-kok az ember régiségéről ." Mindhárom mű sok kiadást é r t ós több nyelvre fordíttatott le . Lyell 78 évet é r t s február 23-kán hal t meg Londonban. — C o r o t J ános , az ujabb franczia festészet egyik leg­jelesebb képviselője, kinek művei a művészet magas fokán á l lanak, febr. 22-én hunyt el Par isban 79 éves ko rában . A t e lhunyt, ki t Munkácsy Mihály mes te ­rének tekintett , valóban nemes szive és nagy önzet­lensége ál tal is ki tűnt , mindenkin segitve, ki hozzá fordult.

Szerkesztői mondanivaló. — A. Z. „ E r ő k ereje." , A z emberek és csilla­

gok ." Nem közölni való egyik sem. Mellesleg j e ­gyezve meg a magyar A B C - n e k nem . Z (mint a németnek) , hanem V. az utolsó betűje. „ H i á b a ! n é -metesedünk."

— G. D. I. „ A nő . " „Fogd meg." Nagyon gyönge költemények. A levelet sem adhatjuk. Vidéki tudósításokat szívesen közlünk, de megkívánjuk, hogy legyen bennök va lami u j , érdekes.

— N. B. D. Gyönge dolgok ezek. A humor nem oly olcsó p o r t é k a , hogy minden bokorban kap­ható lenne.

— ..Epistola Mindszentihez." Nem egészen jól fogta föl a Mindszenti czélzatát. E n n y i t a ta r ta lomra . A forma ellen pedig az a kifogásunk, hogy a hexame­te r t r ímelni ízléstelen dolognak tar t juk még enyel-gésből is.

— Helyben. B. I . Néprománcza i s lyrai meséje nem ütik meg a mértéket .

— Budapest l m . I r tózatos hosszú versében a költői hangula t soha sem emelkedik felül az áradozó leírásokon. A vers nem sikerültéből azonban prózai dolgozatokra nem mondhatunk Ítéletet; s azér t ha az ajánlot t „aes thet ikai" „phsychologia i" (jgy? ta lán psych ) dolgozatokból beküld v a l a m i t : a r ra nézve is elmondjuk véleményünket .

— Torna. „ A végső óra . " A költeményben van i t t -ot t e szme; de a száraz elmélkedés oly tú lnyomó s igazi ós közvetlenül nyilatkozó érzelemnek oly kevés a nyoma, hogy dicsérettel még sem szólhatunk róla , anná l kevésbbé közölhetjük.

— Liszka. X . y. z. v. Közölni fogjuk. A n a g y ­nak unokája ön ? s melyik fiától ?

SAKKJÁTÉK. 796. sz. feladv. Bayer Konrád-tói (Olmiitzben)

Sötét.

Yilágos.'

Világos indul s a ötödik lépésre mattot mond.

791-dik száma feladvány megfejtése.

(Lehner 91.-tól Bécsben.) Vil. Söt.

1. H f 6 - h 7 K e 6 - d 5 ( a ) 2. Hc6—d7f Ktetsz.szer. 3. V v. H mattot ad.

a) 1 Hc7—e8 2. Vg7—d7+ K e 6 - d 7 : 3. Hh7— fSmat s tb.

Helyesen fejtették meg: Veszprémben : Fülöp József. -lielsén: Glesinger Zsigmond. — Sárospatakon: Gérecz Ká­roly.—Debreezenben: Zagyva Imre.—Sziget-Csépen: Mayei Károly. — íliskolczon: Har tmann testvérek. — Egerben: Tilkovszky Fridolin. — Szabadkán: Kosztolányi Árpái — Rimaszombaton: Keszler István. — Óváriban: Szilágyi Kálmán. — Atntl. és műegyetemi olvasókör.—A pesti sakk-kir.

Rövid értesítések: Az egyli. Radóezi olvasókör egy tagjá­nak : A sötét király e5-ön állván, világos futár cl-ről e3-ra nem mondhat mattot.

HETI-NAPTAR. Hónapi és hetinap

Katholikus és protestáns naptár

Gürög-orosi naptár

Izraeliták naptára

N a i H o l d

Vasáru. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Pént . Szomb

márczius C 4 Aquin. Tamás István, János Czirill, Met. Francz. 40 vértanú Herakl Gergely Rozina

kél nyűg. kél | nyűg.

C 4 Laetare Zoltán Francziska Etelka Szilárdka N. Gergely Rozina

február (ó) 23 E Hushagvó vas. 24Zilemon 25 Tarasius

;26 Porphyr ;27 Prokób ; 28 Vazul

1 Márczius Eudokia

Adar Rosch 30 Rosehodes ' 1 líeadar, Roseh 2 3 4 5 (SSabb.

Hold Változásai. 3 Első negyed 14-én 2 óra 22 perczkor dél.

o. p. o p. é. p. G ;J2 5 51 6 41 6 30 5 52 6 56 6 28 5 54 7 11 6 26 5 56 7 28 !6 24 5 58 7 48 16 22 5 59 8 13 tí 20 5 0 8 46

T a r t a l o m . Az uj minisztérium (öt arczkép). — Dalok. — A

holt Adorján szelleme (folyt.). — Anglia kőszénbányái (képpel). — A boszorkány-hit hajdan és most — Raj­zok az őstörténelemböl. I I . — A madarak házas élete.

ő7~pT — Utazás a föld közepébe (folyt, két képpel). — Egy-5 25 veleg. — Melléklet : Öregeink fiatal korából — £ * 6 50 körünk. — Hazánk népesedési mozgalma. — A hétről. 8 15! — Irodalom és művészet. — Közintézetek, egyletek. -9 40 Mi újság? — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló.

1 1 6 — Sakkjáték. —Hetinaptár . reggj 0 32!

Felelős szerkesztő: Nagy Miklós. (L. ezukor-uteza 11. sz.)

LL9

SBJJO} jSB|JBSBAaq qqoso|o6a-|

Hirdetmény. Zalamegyében — Baksában — rengeteg erdőségek köze-

I lében 1874-ik évben — fából építet t , cserépzsindelylyel fedett,

Í8 ló erejű gózmozdonynyal, két pár kővel dolgozó uj gőzmalom szabad kézből eladó, a venni szándékozók az alulirt tulajdono­sokkal Baksában értekezhetnek.

Sümegi Ferdinánd és társa 606 K e n d ] B a l á z s .

JE TT Jfe « JK •<*. . V •UJ^JBS BZ3}U-3jJIAfn S_3 l U B A l B q

' ^ l a i p i i B i n ^aXu^mppjnj " ÍU 8 Pin í irm?uftp BJJBUBAI^; jjazA^fjB o^uomiyf

•uBqj[?iz8BTBA qqo.C3Ba38i t ' a j t a j a * naj jmanjaqsj J[auua I S sa I | {jn nmaauapuira JUIUIBTBA '312*110,33JJJ ' i t o i i J a j l S j ua;uizsX3n | ' ^ anma iuaqa i s?m sa -TBJZSB '-SJSf ' q a p i z s a q jiuozssB-Cnara

ROBEY & Comp. LIMITED gazdasági gépgyárnol£oli

iillői-ut 1-ső szám Budapesten,

kávái tok . Hzel r ló- ros ták . k o n k o l y v á l a s z t ó k , a r a tó -é s k gépszakmába vágó eszközök készletben találhatók.

különös figyelmébe ajánlják a n. é. gaz-

daközönségnek u j t a l á l m á n y a HongarU nevű, különösen a magyarországi viszo­nyoknak megfelelő

sorvetőgépüket, mely igen c s inos és t a r t ó s kiállításdaczára meglepő o l c só . % közönséges ló W*11*" nyen h o z h a t j a ezen 1 3 s o r o s vetóze -

pet és a kocsison kivül nem kell más ember kezeléséhez.

V i l á g h í r ű gőzgépe ikbő l és esépl*" Képeikből az első küldemények már meg­érkeztek ép úgy d u p l a m a l m o k , s z « s ; ( a szá ló -gépek és minden más a gazdaság1

647

7. SZÁM. 1875. MAKCZIUS 10. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 159

©is é e*1* Mmti©€ a bécsi világkiállításon megnyerték az érdem- és haladási-érmet, gőz- és cséplőgépekért és malmokért, ugy az angolországi kir. mezőgazdasági társaság a legpontosabb és legki-m e n t ő b b versenykisérletek után, melyek az összes gyárak cséplőgépeivel tartat tak a 400 a rany forintnyi első dijat a legjobb cséplőgépekért kettős tisztító művel és különítő henger-a 100 arany forintnyi első dijat a legjobb szalma elevátorért, mely egyidőben alkalmaztatik a cséplőgépnél.

Megrendelések lehetőleg jó időben megletetni kéretnek. Ilals.táir: i r o d a .

a gyár- és három-bárány-uteza szeglet. P e s t , váczi körút 32. szám, 6 1 9 a Schick-fóle vasöntödének átellenében.

A spiritismusban járatlan t. ez. közönségnek némi felvilágosítá­

sul szolgálhat a

„Szellemtani eredményér czimü könyv.

Kapható l f r t 50 kr. beküldése u t á n T e t t e y Nándor ur könyv­kereskedésében , vagy zöldfa-utcza 4-dik szám alat t Preyer V. árnál. 658

iiaisr'knck^1

' n é l k u l ö i h e t l e n ! 1 ' r C i u m méregniMitM, tí»zt» 1 r • teljéién ártalmatlan bívata-1

HoiíD mtgvliiffált R a v l i t a n t e l Wblr U O Q erSrcl,as emberi bórt min .1 F den terttleetSl megmenteni, esetne-1 [ fret • ifjúságot blitoeitenl. Kaphatói [ D r . L E J O S S E főraktárábanI i Badapeeten, klrály-ntca la. L lt.f

L Bgy üvegtok i r a LVidtfkre

I f r t & O k r . i UnTtfttellegezl-

gorvbb titoktartej b ia -^ ' toeitáea mellett. _

A F r a n k l i n - T á r s u l a t " magyar irodalmi intézet és könyvnyomda kiadásában (Budapest, egyetem-uteza 4-ik sz.) megjelent és min­

den könyvárusnál kapható:

U J A B B N O V E L L Á K . Irta

LAUKA GUSZTÁV. Ára fúzve 2 frt.

Olcsó végeladása az Uj-Szőny mellett fekvő fU-zitó'i ezukorgyárban levő gépek, gőzkazánok, víztartó-készülé­kek, vas- és réz-csövek, ércz-vasalások stb. efféléknek.

654 Uiililiiian.il J.

Tegnap még

egy olyan szegény ördög, ki alig tudá, honnan vegye eló a m i n d e n n a p i kenye­ret családja számára,

m a . p e d i g -

••"gazdag ember*•• egy temo által,

melyet csak egyedül Őrliké Rudolf tanár urnák Ber l in­ben, Wilhelmstrasse 125, jeles játék-utasitásainak egyike által nyerek. 626

• B Ezer köszönet néki számos családom részéről. BV Innsbruck. S t e i n b e r g A n t a l

A bécsi világkiállítás képekben! Alulirt könyv- és mükereskedésben kaphatók a bécsi világ-

i kiállítás nevezetesebb kttl-épttletei, egyes belső-osztályok, ! a műcsarnok belrészei , és a jelesebb szobormüvek, kisebb és ; nagyobb alakú fényképekben.

4-rét alakban, ára 80 kr. Cabinet-alakban, ára 20 -Látogató jegy-alakban, ára . • • 10 „ Q

A vidéki n. é. közönségnek képlajstrommal is szolgálunk, K | kényelmesebb kiválasztás végett. ^

Laflte és Elsner, * könyv- és müúrus, %•

béesi-nteza 6-dik szám. K

KEER és SHORTEN B u d a p e s t . a k . a d e m i a > b é r h á z

ajánlják előnyösnek ismert

GŐZMOZDONYAIKAT szalmaffitéssel és a nélkül , és

a következő gyárakból

T U r n e r "F*. és E l - H . I p s X V i C l l , A n g o l o r s z a g . Ransomes, Slxns és Headi Ips-wloü.

J K 5 * Á r j e g y z é k e k b é r m e n t v e és i n g y e n . 640

1 TEMESVARY MANÓ magyar czipő-gyára

B u d a p e s t , k i r á l y - u t e z a 1-ső s z á m , Jl

legfino-

Bő:

ajánl U r a k s z á m á r a :

Topányokat chagrin- vagy erős zerge-bőrböl 4 frt.

Topányokat borjn- vagy bagariabör-böl.sróf. duplatalppal, 4 ft 50 kr.

Topányokat lakkirozott bagariabörbő), sróf-muuka 5 ft. 50 kr

Csizmákat vagy férfi - lábbelieket erős-bagariabőrböl, háromszorosan sró­folt talppal 11 frt.

Vidéki megrendelések postai utánvét mellett pontosan eszközöltetnek. 508

Hölgyek számára üronel-topányokat lakfejjel,

mabbul diszitve 2 frt 80 kr. °P?ny°kat gummi betéttel, magas ki v«gással 3 frt 50 kr.

topányokat erős chagrinböl, sze­gezett és srófolt duplatalppal 3 frt 50 kr. * vv

"!*• leányok és gyermekek számára lUO-féle fajta 1 — 3 frtig.

_. Vidéki megrendelések postai ntánv< oeízletes árjegyzékek ingyen és bérmentve.

oca-készítmények évek során át bebizonyult, gyógyít gyorsan és sikerrel

betegségeket a lé lekzet i szerveknek

( I . sz. lapdaes), az emésztési szerveknek

( I I . sz. lapdaes és bor), az idegrendszer és gyen­

geségeket (III.sz.Japd éscoca-borsz.)

1 doboz v. üveg ára 2 ft.

Kimerítő felvilágosítás ingyen s bérmentve a „szerecsen"-hez czim-zett gyógytár által Mainzban. Raktárak Pesten: Török J , gyógyszer.,főraktár Magyarországra nézve. Temesváron: Pecher J., gyógyszer. Prágában: FDrsl József, gyógyszer. Bécsben: Haubner Ede, angyal-gyógytár, Hof 6., főrak­tár Ausztriára nézve 447 ( 1 3 - 46)

OOCCCCCOOOCCCCCOCCOOOOC€><X><DOC< X A „Fri i ikl l i i -Tnri>ulat" magyar irodalmi intézet és könyv-ö nyomda kiadásában (Budapest, egyetem-uteza 4-dik sz.) meg­

jelent és minden könyvárusnál kapható:

A NÉVTELENEK E l b e s z é l é s e k é s r a j z o l t .

I r ta

Beöthy Zsolt. T a r t a l m a . A zsebrák — Az ecset. — A jött-ment

— Pókhálók. A r a fűzve 1 ft. 2 0 k r a j e z á r .

; c c c c e c c c c c c e c c c e c c c c c c c c c c c © o o o € > o

íiállte

Előfizetési felhivás. A kisdednevelök országos egylete által kiadott s Frftbel

fejlesztő módszerével egyedül foglalkozó két hetenként megjelenő

„Nevelési szakközlöny" » melléklapja a díszes kiállítású — s a legszigorúbb nevelési sza­bályok szerint szerkesztett képes

5 , G r y e r a i e l £ l > a r a t e < - r a . Ara a két lapnak együtt egész évre 4 ft., félévre 2 ft., külön a gyermeklapra egy évre 1 ft. 80 k r , félévre 90 kr. Egész éves előfizetőink négy disz mellékletet (Brunszwick, Fröbel, Pesta-lozzi és Várady képeivel) kapnak.

Előfizethetni Komjáthy György egyleti pénztárnoknál, Bu­dapest, sip-uteza 13. szám. — Gyűjtőknek 8 előfizető után egy tiszteletpéldány jár . - 643

Dr. Patti son-féle köszvény-gyapot azonnal enyhít és gyorsan gyógy it

mindennemű

köszvényt és csúzt mint: arcz-, mell-, nyak- és fog­fájást, fej-, kéz- és térdkösz vényt, tagszaggatást, hát és derék fáj­dalmat .

Egész csomagban 70 kr. és félcsomagban 40 krér t kapható

T ö r ö k József gyógysz. Pes í , király-utcza 7. sz.Bokán A. Arad , szerb-uteza 1. sz. Heinrici F . P o z s o n y , Pecher J . E. gyógysz. T e m e s v á r . 4 1 8 ( 1 1 - 0 )

D e b r e e z e n b e n , megrendeléseket elfogad a gazdasági tanintézet gazdasá­gában kipróbált, s czélszerneknek bizonyult gazdasági g é p e k s e szközök re .

K ü l ö n ö s e n figyelembe a j án l j a : E o b e y és t á r s a v a s k e r e t ü g ő z c s é p l ő g é p e i t ; „ H u n ­

g á r i a " n e v ű k a n a l a s , h á t u l k o r m á n y z ó uj so rve tő jé t stb. A M a y e r r e n d s z e r ű k o n k o l y s v a d b o r s ó v á l a s z t ó k a t

( t r i e u r ) . H o f h e r r j a v í t o t t W o o d - f é l e k a s z á l ó g é p e i t (e n e m ­

b e n a l e g k i t ű n ő b b ) . A n y i t r a i g é p g y á r elől v a g y h á t u l k o r m á n y z ó sor­

ve tő i t , s l e g ú j a b b s z e r k e z e t ű szórva v e t ő g é p e i t , m e l y e k igen e g y s z e r ű e k , t a r t ó s a k , s 2 0 — 2 5 ka t . h o l d a t v é g e z n e k .

K ü h n e vetó 'gépei t s u . n . m o s o n y i ros t á i t . F r i e d l a n d e r és F r a n k m i n d e n e k e t f e l ü l m ú l ó a m e ­

r i k a i l óge reb lyé i t . A l e g c z é l s z e r ü b b n e k e l i s m e r t e g y s z e r ű és k o m b i n á l t

a r a t ó g é p e k e t . S z e c s k a - 8 r é p a v á g ó k a t . T ú r ó , m é l y í t ő , k a p á l ó és

t ö l t ö g e t ő e k é k e t , s tb . A raktáron levő gépek kívánatra munkába is állíttatnak.

Semsey-féle. újvárosi eredetű, s nemesitet t tenyészkosok, s kisjenó'i tenyészkanok eladása.

MMamr- • i 160 VASÁRNAPI UJSAG. 10. SZÁM. 1875. MAKC4IUS

ROCK ISTVÁN gépgyára Budapesten, soroksári ut 20. ajánlja

javított ekéit, mindennemű főldmivelési eszközeit, szabadalmazott morzsolóit s trieurjeit, rostáit, szecska- és répavágóit, vető gépeit; továbbá elismert jóságú szijj hajtású őrlőmalmait mMmiút egy fütocsoves széjjelhuzhato HÖCker-féle lOCOmObjljait, szivattyúit,sfekvő gőzgépeit kazánnal együtt stb.

Millacher Lés Wagner első magyar ásváiiyviz-kés/ulék-.

siphon-fölszerelvény- és szikviz-gyáruk Budapest, II . (Buda), kácsa-utcza 219. sz. alatt,

elvállal 632 sxikvix-gyárak számára tel]es berendezéseket a legelőnyösb, olcsó föltételek mellett, szállít a legtisztább czinböl készült legjobb szerkezetű siphonokat, mint szintén minden a gyár­

táshoz szükséges anyagszereket. 0 V ~ Árjegyzékek kívánatra Ingyen és bérmentve. gkW Bizonyítványok megtekintésre készen állanak.

B i K l a p e s t , I I . k e r . , I o u t c z a , a k e r o a k b a n k é p ü l e t i b e n , aj:iiilja na(,'_v választékú raktárát férfi, nüi s gyermek kész fehérnemUekben, minden szóvolt

áru s uri divat-czikkekben legolcsóbb szabott árakon. Minéd* terét ti'rtili rendelet utánvétellel kútonPti figyelemmel mgoruan kivántág tzerint rögtön legjobban teljééit-lénk. Mát akármily cukkekrei megbitátokal it ttierten etikótlök. Ctomagolátl nem tzámitok. Minden nem letétit

darab kicterélieiik rogy ktrántagra érte mt ár vitttaadntik. legjobb minóeégért kételkedem. U r a k r é x z é r e : Höltj-y«•!« r é s z é r e :

Rendi l.Weknel ké'em * (rallérbíseget I I n g e k vi«z.,r.bó. sima <lar-b)a 2.10, 2.20,2.50, 11, I n g e i t anppl etiffanhól (mariapolan) minden forrná- fl .tarab 12 frt, 12.75, 14 20, 17, angol < blffonból (ma

l..ui da mos: legkeres-ttebb a 3-zoros sím in-llll l.-;r<lívato<b a C/>1 zerübb darabja 1.40, Ml,

1 2.10, S, 3.SO, 4, 6 darab S, 9.50. 11.50. 13, 17, 20, Sí . Hl).

Sz.ines perkiilból IPR '|a»b mintákban darabja 1.50, 2, 2 2V 2.'o, r, darab K.50, u 50. l.'.HO, 14.20.

Kr.i r« ana-ol i.xf..rdV>l legalább mintákban gallérral, darabja ».»», fl darab 1180. t külön gallérral, dh|a

la-ah ai.i',0. I l i irelok gallérral, darabja 60 kr. B darab 3.25. l . l l i r t i w i l ó k vászonból minden formában : daral>)a

2.25, 2.60, 8, 6 darab 9.50, 10 115", 12.S0, 1120, 17.

Tálra «>".v.1tt gvapju alatt mrllenrrk, alsó nadrágok a relaarlsnrák.

I f l h a r l a n y A k nzo>n>t klilerje feh'r 2.51 s, s.50, ftbár ragy c.ik.x 1. 4.50, B, 5.50, eiré.a 10 frtlg

<>nlle> H k«<xelOk leKliti.>msbb, Ingnjanb divata liiint>b:ir\ I aiit-ir gallér asrp dobozban 2.50, kézeló* '. I I"

danotan) alma darabja 1. 0, 1.40, 1.60, 2, fl darab 7.40, S, U.20, 11.50, szép mellvairáas*] a l.imzé-sel: darabj. 2, 2.25, 2 50, S, S.50, 4, 6 darab 1150, UM 11.20, 17, 20, 22.K0.

t o r a r l l r k angol cbltfon- vagy barchetbil: darálna 1 l.i, 1.60, l.t'.O, I.S0, 2, 2.50, 3, 3.50, 4, S, II darab 8, 8.50, I, 1<>. 10.15) 11,V), H, 17, 20, íi.SO, 28 frt.

I.Abrnt nltfk cblflon- vaív harchatbo'l : darabja 1.35 l.:>o, 1.75, 2, 2.50, 3, 3.50, 8 darab 7.70, 8.50, 10, II. 50, 11.20, 17, 20.

\l«d*x<>kiiya.k rlilffoiiból, nép aznti-lTlvrl e. fod­rokkal : darab,a S.4o. 2.8o, II, .1.50, 4, 4.50, 6, II, li darab 1.17.'., IS. 17. 20, l t i» , •-'.'. 50, 28,33.50, uazálv-Ival .larsbja 3.50, 4—10 frtlg.

l.<i«xür-*x<>kiiyAk fodrokkal: darabja 3.50, 4. 425, I. 6 f t.

I .oax i ír - tormirok : dbj i 1.20, 1.40, 1 B >, 2, 2 5o. Derek/flaáTk (Mledor): dar bja 1, 1.25, 1.5o, (40,

'. 4. niizit.-it kötények rhiir,,ni.oi. fehér l, 1.40, 1.75,

i, aziti-a l.io, 1.75fekete molrbót 1.3'. 1 Zsehk«<nfWik áfáig febér vagy stlnes széllel i drbja

3« krtúl, lrtnixe tek 30 krtól. SiOvntt pao.ut kat-ianyAk : ettVejda % I

6, egó-t* 12 frtlg; 2 gombol nffl apaa iyn tilnr> Llacés párji 1.15, sr.arvaab$r Mi, 1.8 >, nysrl azSvntt 20 krtól t frtlg. Mollgallérok > ujak. Icg< ujibb gallér'darabja 4 ártól a kéaelók párja 0 krtúl rlehfodrok a kal.pfátyolok 25 krtól, folvum regeé-fS.öirtk rHetakanbe). 17 krtól.

I'oiiury <>la t o k o t o k I fehér 70 krtAI, szalaggal fj krtAI. Helyem nyakkendők 20 krtAI 3 frtlg, (aj vagy nyak selyem eiokrok 35 krtAI, nj divata aplveminol díszített nyakfodrok 50 krtAI 3 frtlg. NA1 tariUvak 25 krtAI 2.50-lg. Mindenféle féld, fogkefe, azappan « lllats/.er.

Legojabb níl napemyík 1.30—10 ftlg, legyoiík 40 krtól 10 irt g. Nyárra AaaArnhák a íAkotfSk, fürdókSpeny a rslpók.

I'.l«ii axűl l i t t g y e r m e k e k riaiére ingcrsk'k. szAvStt, horgolt • kttStt rokolyák a ffkOkSa, a/.akúl-kák, váiion a horgolt pólyaszalag, hosszú vánkos plqué • levarrotl pappl nkák, vászon- s gumml palán kák, horgolt cztpAVskc. harisnyák, téli berlini zubbo nyok, szoknyácskák a fejkAtAk a legolcsóbb áron

/.sí-Ili, -n«l«»k. egé'z fehér vagy színes szélül, kfi-..50, S egész 15 frtlg, fshér

. i iy i ikkuti ík salyemből, keskeny 14 krtAI 1 fnlg, széles 20 krtAI 3 frtlg, kész nyakkótók mln-

rmál.an 40 krtól 5 trtlg, nyakeaokrok 13 krtAI. Ango l p ia i t l ek darabja 7.50, 8, 10, 13 frt, piáld.

szíj l'.O kr. Kiiutactiuk-kttpenjrea; darabja 8, 9 frt. Keaxtyf ik kltdnS glaeée párja 1.15, szarvasbír 1.20,

nyári szövijU 35 krtAI 2 frtlg. I or l i lkhz i ík besiegve, kiltegie 5—15 frtlg. Ruganyos nnilr;ta;litri<tk 70, 90 kr, 1, 1.20, nad­

rágszíj 25 kr. I m - n i v ö k 2 15 frti*. I ri napornyAk 2—4 frtlg.

Nyárra nszógaryák s sapkák, tltrdAkot.eny s ezIpAk. Mel l - , k í / . l ö - • Kallér- l i iKUouihok ,.„,„„

vagy broncebAl nagy válaszokban, szép melltük, nyakkeadAgyflrűk, féadk, fogkefe, szappan és Unom Illatszerek

Fl i tk részére kesztyűk, uyakkStAk, aaebkendAk. I.s'átiyok részére fehér és satnes ehlffön- és fekete

moir-kótéovok, gallér- a kézelAk, harianyák, kamas lik, zaebkendAk, nyakkötJk, keztyük • kerek fejfösflk

jlslpea kanaváaiok vége 8 frt, 8 frt 50 kr., 9 frt. 15 frtlg, 30 r«f£s fonalvászon vége 8 frt 50 kr., i te* 9 frt 5v kr., kávés-sbrosx 9 frt 20 krtAI, kávéskandA kStegJe 2 frt 10 krtAI, csipke füg Sny egv ablakra egv pár 3 frt 50 krtól 15 frtlg, fuggony-boJtok párja 60 k tói, ágyteritAk 5 frt 75 krtól, aszwlterltílk 4 frt 50 krtAI Chiffon rAfe 20, 22, 25, 28, 80, 84, 40, 48 kr. mindennemű fehér e színes barohent s ftanell, színes perká'ok, pamat s aelyeoi bársony. Továbbá minden rehe>ltri ik. csipkék, hímzett neműek bélés szövetek, dhaltések azalagok s rövid árnk, pottendorfl, 4 szálas fehér s színes gydrrlkfltA pamut gyári áron s klrálykOtAczérna. I

Különös figyelemre méltó! A hírneves dr. Forti-féle

SEB-TAPASZ mely rendkívüli gyógyereje, elválasztó, érlelő s fájdalmat etil lapitó hatása által leggyorsabb, legbiztosb s egyszersmind gyö-

keres gyógyulást eszközöl különnemű bajokban Egy csomag ára 50 kr , nagyobb csomagé 1 Irt használati

utasítással együtt, postán küldve 2 0 krral több — Egy frtnyi csomagnál kisebb szállítmány nem teljesíttetik

Központiküldeményezóraktár:Pesten:T0ROK JÓZSEF gyógyszerész urnái király-uteza 7-ik szám alatt — Bécsben Pleban F Xav. gyógysz. urnái a régi tábori gyógyszerárban, István-tér, l . és 2-iksz. — Dr. Girtler F. gyógyszerész.Freiung 7-ik szám. — Wisinger F. az arany sashoz czimzett gyógytá­rában, Karnthnerring, 18 sz. — Prágában: Fürst J. Grá«. ban: Dr Grablowitz V.-nál.

Továbbá kapható Budapesten (Lipótváros): JezOTitsM. udvari gyógytárában, a három korona- és marokkói-uteza sarkin. — Formágyi F. gysz 8 korona-uteza 20. sz - Thalmayer i . és társánál, a nádor-utezában — Kochmeister Fr . utódainál, a 3 koroua-uteza 22. sz. — Kuhn J . M., a József-téren 7. u. (belváros.) — Dr. Wagner D. ur a „szent háromsághoz'1 ciim-zett városi gysztárában a városház-téren és a ..nádorhoz'1 czinv zett gyógytárában, váczi bulevard59 szám — Emresz K. az uri-utczában a„kót matrózhoz,'' — Telkesy «T. udv. gysz a vii ban. — Wlaschek E . gysz. a Krisztinavárosban. — Eiszdorferí gysz. a Tabánban (Ráczváros) fő-uteza.— Alsó-LendTán: Kii B.-nál. — Aradon: Szarka Luizanál. — B.-Ujfalun: VassJeni — Békés-Csabán: Biener B. - Bttd-Szent-Mihályon: Lnkia Fcr. — Debreczenben: dr. Róthschnek V.E. és Tamássy K. -Buna-Fb'ldváron: Nádhera P. — Egerben: Plank Oy.,Schnt-tág J és Köllner Lór. — Eperjesen: Isépy Gy. — ÉrsekoJTi-r ó t t : Conlegner J . — OjÖngyösUn: Mersits J. — Györütt: I,elmer P< — Hajóson : Faller J. postamester urnái — H.-8»«-boszlón: Beszédes J. — Huszton: SchmidtK.és Teodoroviea J. — Jászberényben: Teschler E — Kassán: Koregtkó A, Waiidraseliek K., Megay G. és Hegedűs L. — Késmárkéi: Genersisch C. A. — Komáromban Grötschel Zs. — Knnmidi

Jung K. — Léván: Bolcman Ede. — Mezötárot: Miskolczon: Dr Csáthi Szabó J. - M.-8x.ge-— Mitrmrltí'on: Ker»tono»chitz A. fiainál.-

N.-Kanizsán: Wajdits J. — N.-Szombaton: Pántotsek K -N.-Váradon: Huzella M és Molnár J - Nyirbátherei: Sztruhár J. — Nyíregyházán: Korányi J. gyógysz., KoráciS. és Mauier K. — Pakson : Malatingzky S. — Pécsett : Sipóci J. — Pozsonyban: Pisztóry B. — Rimaszombaton: HamaliárK. — Rozsnyón: dr. Pósch J. gysz. és Hirsch J. N. — Ratkái: Ruttkay T.8.-A.-UJhelycn : Gallik G. ésPintér F. — SimefM: Stambórszky L — Szathmáron: Bossin J — Sz.-Pea«> várott: Braun J és DiebállaGy. — Szombathelyen: Pillich F. — TemesvároU: Pecher J. E és Pap J. — TéesOBJ Ago^ ton G v - T.-Újlakon: Roykó G. Tokajban: Dr.Juháw F. —Ungvárott:Okolicsny J., Lám Sándor gysz., PettSársíkyA * Krausz A . - Veszprémben: Ferenczy K. — Zágrábban: Heje-düs Gy és Mitlbach Zs. — Zirczen: Tejfel J 8:35 (3-0)

Erdélyország. Kolozsvárit: Valentiui A. és Wolff 1 " Brassón: Morseher W. F. ésGyertyánffy J. és fiainál. - Hát­szegen: MátéfiB. gyógysz— M—Vásárhelyt: Bucber M. * Szászváros: Rekert E K

Fortl László, Buda ráczváros, fő-uteza 590. *

rason Borbás J — ten: Héder L..

ESX i

ÁSVÁNYVIZEK. HIRDETÉSI IRODA. kir. udvari stil l i ló, Uaaaennie in éa Vocler . Oizellatár (as-

. aa., bel- ea küiróldi aa- •»el5lt régi színház -tér) 1-sO ar_, a Uaaa vinvviiek éa forrás - termények leírna-Fülöp-féle palotának szemközt. gyobb raktárai mindenkor frise minő- . •ágben. HÍRLAPOK ELADÁSA.

Edeaknly Is., Erisébet tér 1.

ttfemaeti muieum. országút; az egyes Wtarmek 9-töl 1 dráig nyitva vannak

E lapok kiadó-hivatalában több mint, gr 100-féle. - , 1830-dik evtBI 1873. évig! f S r °"'„ l '«J?? m ' D , A k ^erenci-utcza

A S V A N Y V I Z - K É S Z U L E K E K E S megjelent hirlapok, ezek k6at: PesH Hir"! B e m e n « * *> k r -<ílT>Hrtv<»k- UP- Vasárnapi Uiaág, JogtudományiKöa- f|»«»*arnirvl*. kád-, aunatiy-, k5- s 'Operetta öirtiujNuiv. |5»;ri F „ t o r z . t ,„n ( f , Képes Ki i J l iu ,i

t^apok, teljes évi folyamokban jutányos

M U L A T Ó - H E L Y E K . P A P Í R K E R E S K E D É S ^ H e t r e : r é g i » í g ; V k e d d é s s z e r d » : \ X n ^ az inha , , kerepesi-ut. Opera:JV**'** J « . a e r Ede mmjr <^ e.fltnet^k . i . m i . •.:. J ' l ' k e d d a n . eafttörtnkön aiombaton, könyv- es kőnyomata r

vasárnap, kecskeméti-uteza 11. szám. S E B T A P A S Z

csütörtök: tefmásaetgyüjtemény.""'""'' ^ k e d d e n , csOtörtökön*, szombaton, • •könyv- és könyomdáji Dráma Araxágház . Sándor-utcza. népszínmű, vigjaték hétfon. szerdán, pénteken. AJémet azinház gyapju-uteza. Dráma,

operetta, vígjáték. W é m e t a z i n h á z « f

a Hermina-téren

M illarhrr I,. ea Wagner. Rudapeaten. J^P 0 ' (Buda, kácsa-utcza 291.) elvállalnak " * " e l fognék adatni.

szikvizgyárak saámára teljes berendezé­seket, a legjutányosb föltételek mellett.

BANK- ÉS VÁLTÓ-ÜZLETEK tan. Gaad",

ILLATSZERÁRUK. l 'érteaai Sandar. m. kir. udvari illat-• szertár, Kristóf-tér 1-»Ö axám alatt Pes-!

'-'gSzfiirdö.

Heinrirh-fele világbíró kád-, zuhany-, kft- a gőzfürdő.

MINISZTÉRIUMOK.

MÉTERMÉRTÉK ÉS REND­SZER.

K ülönös figyelemre méltó! "á™ 1 , elismert dr.Forty-félesebtapaoJr

pesten: Török J. gyógysz. uraal, utcza 7. szám. valamint az or*T**'1. u gyszert. Nagy csomagára lft^kisebo^^

S Z Á L L O D Á K . C n r ó p a szál loda. Ferenci Jóaaen

dagon feiaxerelt illatraktár, min- J l - kil"• • • • • • » * ' " l » » k » é « : Budavár, szerek nagy választéka. ( rimtx. Holxwartb éa fsehobert. Pest, dennemü angol és franczia illatszerek, Kr"

• V. Diana-fürdö; mindenféle réazvények, "Kyszinte nagy választékban bel- és kül- I I állampapírok éa sorsjegyek bevásárlása f ° i ( ' ' toilette-czikkek és eladása. Vidéki megrendelések ponto-

p ö r ö g István, hatvani-uteza 16. szám, — "tanszerek és orvos-gyógyszerészi mtt- l l a a g á r i a nagy szálloda. aáJ-iá"

KÖNYVNYOMDÁK. pranklin-Táraulat.magyarirodalmi in-•- tézet a könyvnyomda, egyetem-uteza 4. sz

LÁTNIVALÓK.

ORVOSOK.

M a g y a r király azálloda. '"" utcza.

' V a d ő r azálloda, váczi-uteza.

Dor^

aan , gyorsan teljesíttetnek.

D I S Z M Ú G Y Á R I Á R U R A K T Á R A K .

Márton Alajos , vácsi-uteza, nemzeti-szállodával szemközt. Legnagyobb rak- ^Bemenet 20krT -«•»»••. . ••miniazteriuin: Pest, aldunasor 2

tár bronz, bőr- c* porczelián-diszmü- Oudai varpalota, avirfelügyelöségköz- I I - k i r - aöalekedési minisztérium újdonságokból, a hol az üzlet átnézésére "benjárása mellett. - f , Pest , tükőr-utcza I. sz

1 vendégek is szivesen £ a z t e r h « s y - k é p t á r , zárva. JJ kir. IgozaágOgyl minisztérium

Budavár, országház M . kir. pénzügyi minisztérium: Bu J 1 davár , szt.-háromságtér 187. sz.

társaskocsikkal. M: ¥*; ü * * ^ 1 ! * ' : • ""reaked . i l l . m . n . i on itr '«»minÍ8zteri

kir. honvédelmi minisztérium: Budavár, uri-uteza.

M . kir helOg; minisztérium : Buda. n r - E i b e r v - Budapesten, józsef-utezai K vár, o^-ntcia. W 6 6 . számú házában, rendel 2 - 4 óra- j \ , e B " e « ' «»*Hod«. vacit-utc*

ftSkVííisasaat—*BZB^iB&*^-*""~~ gok'-bani hirdetményt).

™ (Mind elsöreodüek.)

fogadtatnak. Pest, Deák-utcza 14. sz.

ORAK.

f eeliner Józaef IV, váczi-uteza 5. sz., •álognagyobb óraraktár. Árjegyzékek in­gyen. Javítások jótállás mellett eszközöl­tetnek. (Alap. 1808-ban.)

Kiadja és nyomatja a „ F r m n k l i a - t á r s n l . t " m a g y a r irodaim, i n t é z e t és könyvnyomda Budapest ( egyetem-uteza 4 - i k szám)

TAKARÓPAPIROS ' e lapok kiadóhivatalában utcza 4. ss. a., nagy ivek, n» frt a vaautboz szállítva.

ÜVEGKERESKEDÉS- J r*5rög látván, hatvani-uieza * » _ 3 "üvegnemüek. asztali készletek*"^.

•

11-dik szám. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: a Vasárnapi üjsáf: és Politikai Ijdanságek • « * « : Egész évre 12ft. félévre r.lt. Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft., félévre 4 ft. (su|iiin al'oliiikai rjuiinságok: Egész évre ti fi., félévre3ft. X X I I . évfolyam.

HIRDETÉSEK DIJA : Egy ötször hasábozott petit sor, vagy annak helye egysreri igtaiáanál la kr.jczár; többsaöri igtataanál 10 kralczár. liélyegdij külön minden igtatáa u-án '• Kiadó-hivaNlnnk számára hirdetményeket elfogad Béraben: Haaaenateln éa Vogler Walltischgaase Nr. Hl, Mnssr R. Seilerstátte Nr. 2 éa Opprllk A. Wollaeile '

M krajcsár

LYELL KÁROLY. 1797—1875.

Iffismét egygyel kevesebb azon férfiak | száma, kik egykor ainivi rokon-

_ j | szenvet tanúsítottak a hazátlan huj-fjSEjfr dosó magyar emigránsok iránt. Sir *™l Charles Lyell, de különösen szép-lelkii neje, Lady Lyell házánál mindig harátságos fogadtatást, sőt többet: valódi iiiigol gondoskodást találtak a magyar menekültek. Már magában ez is elég jog-ezim volna, hogy mi U kegyelettel emlé­kezzünk meg Anglia azon halottjáról, kir ;i múlt hó 23-án az angol nép és korona részvéte kiséi-t sírjába. L)e az, a miért mi tulajdonkép szenteljük e sorokat az elhunyt miiekének, még sokkal több. maradan­dóbb érdem, mely nem egy ember-korszak körére, hanem a tudomány maradandó hatásánál fogva az emberiség egész életére kihat.

Ezredévek folytak le. mióta a mai tudo-Blányosság első alapvetői, a görögök letűn­tek a föld színéről 8 a miveKidés és tudo­mányos fejlődés fonalát kiejtették kezeik­ből. De nyomaikat a századok nem temet­hették be mindenestől s az újkor ismét csak azokon a nyomokon indult meg és haladott tovább, a melyeket ők vertek hajdan.

A föld fejlődéséről. annyi mélvelmü gondolkodó e kedvericz tárgyáról is a görög Íróknál találjuk föl a legelső ti-zta fogalmakat. „A mint a tenger ma nyal­dossa partjait, és a folyó a tengerbe hordja az iszapokat: ép agy pusztultak el haj­danta-is az egyesvilágrészek, B keletkeztek Iá-Fanként a százezredek sorai alatt a mai hegyek-, úgymond Strabó, s elvetvén a hirtelen keletkezés, a rögtöni teremtés i méjét. a las.su átalakulások folytán szárma-zá-. vagyis a változások elmélete szerint magyarázza a föld felszínének élet-tüne­ményeit.

ö e nézet az ma is. melynél a XIX. század tudománya nem bírt tovább menni, sőt melyet mintegy e század nagyszerű vívmányának vagyunk hajlamlók tekin­teni. — habár mint ép a fentebbi idézet­ből látjuk: semmi sínes uj a nap alatt.

A közéjt- és uj-kor lelki gyarlósága eltemette mindazt, mi egy valóban örök hirre méltó nép szellemi vívmánya volt. A keresztyénségnek a biblia hat napos terem­

tését ke l l e t t e l f o g a d n i a s tzt-n az a l a p o n

kisértenie meg a főldalakulás történetének s a tapasztalt jelenségek egymásutánjának kiniagvarázását. A íieptunisták és vnlká-nisták két nagy pártja legfeljebb a fölött

\-itatkozoti: vájjon hirtelen tus vagy ösön-\ i/. á l ta l fog-e e l v e s z n i a vilá^-; I m é g Klie

de Beaumont is a tnelletl kardoskodott. hogy az Alpok ro|ipant tömegei mind egy­szerre emelkedtek tol a föld méhéből: —

LYELL KÁROLY.