VÁROSRÉGIÓK

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

VÁROSRÉGIÓK

Dr. Faragó László

MTA RKK

Faragó László • 2007 2

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

BEVEZETÉS HELYETTnéhány megjegyzés

• A regionalizáció folyamatáról és a kívánatos eredményéről (régió) nincs szakmai konszenzus!

• Nincs politikai program– A pártok a régióhoz, azok központjaihoz, a megyékhez fűződő viszonyukat

aktulálpolitikai szempontok szerint változtatják! – Egyik politikai oldal/párt sem akar jelentős önállósággal rendelkező régiókat!

• A jelenleg folyó „regionalizáció” a centralizációt erősíti és nem decentralizációt!

• A regionális intézmények többsége nem regionális szintű feladatokkal foglalkozik!

• Megfelelő (regionális) nagyságú/funkciójú város nélkül nincs „régió” sem!


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Vélemény az

európai új regionalizmusról

• A gazdasági liberalizáció érdekében folytatott politikai harc eredménye (globalizáció európaizáció)

• A nemzetállamok befolyásának csökkentését célozta, és nem a régiók megerősítését

• 2000 után kisebb hangsúlyt kapnak a régiók. Régiók Európája szlogen helyett Régiók és (nagy)városok Európája!


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A magyar regionalizáció

• Sajátos kettősség: – Elméleti, politikai retorika és a közvélekedés szintjén utópiák és pozitív szimbolikák – Gyakorlatban rövid távú pártpolitikai érdekeknek megfelelő tettek,

a régiók államosítása• A 90-es években külső indikáció (európai integráció)

– az új tagországok (Tizek) közötti uniformalizálás– Változó prioritások

• Versenyképesség (növekedés, munkahelyteremtés)• Nemzetállamok és a nagyvárosok szerepének erősödése

• A regionális intézmények (pl. RFÜ) szervezeti érdekei a további decentralizáció és a lokalizmus ellen hatnak

• Tudatosan vagy tudatlanságból összemossák a régióközpontot, a régiószékhelyet és a növekedési pólust és centrumot


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Miért nem halad előre a regionalizáció ügye?

• Véleménykülönbség– Mi a regionalizáció alapja/mozgatója?

• Természeti/földrajzi adottságok?• Kulturális különbségek?• A gazdaságban bekövetkező változások?• Politikai tényezők!

– Mi a regionalizáció célja?• Decentralizáció, közigazgatási reform• Uniós pénzek felhasználása, fejlesztéspolitika

– Megyék jövője? • Politikai akarat hiánya


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Földrajzi (kis mértékben)

• Létezik tájtudat!• A „természetes régiók” átszelik az ország és az

adminisztratív egységek határait, nagyon eltérő nagyságúak stb.

• A történetileg kialakult igazgatási besorolásnak nagyobb hatása van, mint a tájszerkezetnek


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Kulturális (nincs alapja)

• A „valós regionalizáció” elsősorban a kulturális (etnikai, nyelvi , vallási stb.) különbségeken alapulhat

• A trianoni békeszerződés után Magyarország e tekintetben homogénnek tekinthető

• Nincs regionális identitás, a kognitív szférában nem szerepel a régió, vagy nagyon különböző az arról kialakult kép


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Gazdasági (kis mértékben hat)

• Marxizáló felfogások szerint, ha változik a gazdaság új területi vetület • A globalizálódó gazdaság területi szintjei:

– Világgazdaság – Szupranacionális szint, nemzetközi integrációk (pl. EU) – Nemzetgazdaság– Regionális nagyvárosi vonzáskörzetek/agglomerációk– lokális

• Az 1990 előtti gazdasági kapcsolatok felbomlottak, az új gazdasági kapcsolatok területi vetületei eltérőek és gyorsan változnak, inkább városi (kistérségi) szinten jelentkeznek tartós agglomeratív előnyök


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Magyarországon fő hatóerő:

Politikai regionalizáció

• A régió nem tőlünk független adottság, hanem társadalmi-politikai diskurzus során létrehozott emberi konstrukció!

• A regionalizáció eszköz! Először a célját/funkcióját kell eldönteni! • Politikai/hatalmi kérdés!

– Új határokat húz! – A tényleges decentralizáció újraosztaná a hatalmat! – Centralizáció–(dekoncentráció)–decentralizáció

• Az EU szabályozás csak általános keret. Mi magyarok dönthetjük el, hogy az adottságaink függvényében milyen régiókat akarunk!

• De minden (tetszőleges) döntésnek következményei vannak! Figyelembe veendő a status quo, pl. a meglévő térstruktúra!


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A politikai regionalizáció továbbviteléhez kapcsolódó néhány kérdés

• A régiónak van tetszőlegesen kijelölhető központja, vagy a központi településnek van vonzáskörzete/hinterlandja/régiója? Legalább odáig el kellene jutni, hogy a tyúk és a tojás összetartozik!

• Hogy hívjuk a kistérségeket? A központi településről nevezzük el azokat!

• Korábban a régiókat is központjukról neveztük el? Mi változott azóta? A politikai akarat!

• Min bukott el a 60-80-es években az ellenpólus program? Budapest féltette hegemóniáját és a megyeszékhelyek a hatalmukat. megyeszékhelyek erősödése

• Elfogadott, hogy 50 ezer fő feletti, illetve a megyeszékhely funkciójú városok ki lettek emelve a városok közül és „megyei jogot” kaptak. Miért idegenkedünk e megoldás más szintekre való adaptálásától?


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A térfelosztás, a regionalizáció „módjai”

• A tér strukturálásának iránya– Felülről lefelé dekoncentráljuk az állami feladatokat – Alulról a vonzáskörzeti kapcsolatokból építkezünk– A közigazgatás próbálja a kettőt integrálni

• Területi és/vagy települési megközelítés• Regionalizmus és/vagy policentrizmus


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A térszerkezet alapegységei

• Tértudomány: diszkrét pontok (elfoglalt helyek), több elemet koncentráló csomópontok (települések), ezeket összekötő kapcsolatok/viszonyok és ezek által alkotott téregységek (régiók)

• EU: ESPON 1.1.1. kutatások: funkcionális városi körzetek (FUA): város és az általa integrált térség (új város-falú kapcsolat)– Nagyvárosi növekedési körzetek (MEGA 1+4)– Nemzetközi/nemzeti jelentőségű körzetek– Regionális/helyi jelentőségű körzetek

• Minden szintű téregységnek van központja és minden központi helynek van körzete/régiója. Szabályt erősítő kivétel a többközpontú mikro-, mezo-, makrorégió és a vonzáskörzet nélküli város.?


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Térségi és települési megközelítés integrálása

TERÜLETI SZINTEK• Ország • NUTS 1• Régió

NUTS 2• Megye

NUTS 3• Kistérség

LAU 1• Mikrotérség • Település

LAU 2

VÁROSHIERARCHIA• Főváros (sajnos MEGA3)• Nincs MEGA 4• Nemzeti/nemzetközi jelentőségű

nagyváros• Regionális jelentőségű

nagy/közepes város• Térségi szerepkört betöltő

kisváros• „Törpe” városok


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Dilemmák, következtetések

• Az ország nemzetközi szerepe jelentős mértékben függ attól, hogy Budapest milyen nemzetközi feladatokat , milyen színvonalon képes ellátni (MEGA 3 MEGA 2)

• Hiányzik egy városkategória! Közrejátszik-e abban a MEGA 4 szintű városok hiánya, hogy a gyakorlatban nem működik a NUTS 1 szint?

• Nagyvárosaink (5–7–8 …) képesek-e nemzeti/nemzetközi (regionális) szerepkört betölteni?

• Ha a megyék leértékelődnek (esetleg megszűnnek), az milyen hatással lesz a megyeszékhelyekre és a NUTS struktúrára?


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Városrendszerünk a rang-nagyság szabály alapján és a valóságban

Magyarország legnagyobb városainak lakossága (2005) (1000 fő)

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

Bud

apes

tD

ebre

cen

Mis

kolc

Szeg

edPé

csG

yőr

Nyí

regy

háza

Kec

skem

ét

Szék

esfe

hérv

árSz

omba

thel

ySz

olno

kTa

tabá

nya

Kap

osvá

rB

ékés

csab

aZa

laeg

ersz

egVe

szpr

ém Érd

Sopr

onEg

erD

unaú

jvár

os


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A nagyvárosok (régióközpontok) kiemelt kezelésének okai

• Összefügg a nagyságrend és a teljesítőképesség (Globális versenyképesség)– „Mert annak, akinek van, még adnak, hogy bőven legyen neki…”– A kicsi szép, de gyenge is!

• Részben a nagyvárosokban lelhetők fel a gazdaság dinamizálásához szükséges potenciálok

• Méretgazdaságosság: a hatékonysági kritériumokat kielégítő kritikus tömeg (talán) a nagyvárosokban biztosítható

• További koncentráció előnyei (pozitív lokális externáliák, agglomerációs előnyök, növekvő méretgazdaságosság)

• Budapesten kívül nemzetközileg még ezek „láthatóak” és megfelelő politikával talán versenyképessé tehetők


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A városok megoszlása népességük és a


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

KONKLÚZIÓrégió régióközpont városrégiók

• A regionalizmus és a nagyvárosok fejlesztése összetartozó kérdés!• Ha működőképes régiókat akarunk, akkor, megfelelő nagyságrendű

és fejlettségű, regionális vonzáskörzettel rendelkező nagyvárosokra, régióközpontokra van szükség!

• Ennek (népszerűtlen) útja: koncentrált decentralizáció – regionális hatáskörök régióközpontokba telepítése– „Big five” (6-7-…?) kiemelt központi támogatása– Határon átnyúló kapcsolataik erősítése/segítése– A regionális központok önkormányzataihoz regionális feladatok és

hatáskörök telepítése (rang szerepkör)


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Köszönöm figyelmüket!

Várom kérdéseiket!Dr. Faragó László

MTA RKK www.rkk.hu

[email protected]

It is not worth an intelligent man's time to be in the majority.By definition, there are already enough people to do that.

G. H. Hardy

VÁROSRÉGIÓK

Documents

Transcript of VÁROSRÉGIÓK