Vállalati gazdaságtan alapjai Egyéni és társadalmi szükségletek kielégítése
description
Transcript of Vállalati gazdaságtan alapjai Egyéni és társadalmi szükségletek kielégítése
Vállalati gazdaságtan alapjai
Egyéni és társadalmi szükségletek kielégítése
Budapesti Gazdasági Főiskola
Emberi szükségletek I.
Személyes szükségletek: pl.• legyen hol laknom,• legyen mivel közlekednem,• legyen mit ennem, stb.
Társadalmi szükségletek: pl. működjön• az egészségügy,• az oktatás• a kultúra,• a honvédelem,• a rendvédelem, stb.
Emberi szükségletek II.
Anyagi szükségletek: pl.• lakást kell vennem,• autót kell vennem,• kenyeret kell vennem, stb.
Nem anyagi szükségletek: pl.• orvoshoz kell mennem,• iskolába szeretnék járni,• moziba vagy színházba szeretnék menni,• lélegeznem kell, stb.
A gazdaság fogalma az anyagi és nem anyagi szükségletek kielégítését jelenti.
A szükségletek kielégítése - jószágok
Szükségleteinket az ún. jószágok megszerzése elégíti ki.Termékek:
Anyagi szükségletemet termékek megszerzése révén elégíthetem ki. Szolgáltatások:
Nem anyagi jellegű szükségleteim kielégítése érdekében szolgáltatásokat veszek igénybe.
Szabad javak:Olyan javak, amelyek korlátlanul állnak rendelkezésre. Szükségletünk kielégítése érdekében senkinek sem kell terméket előállítania vagy szolgáltatást nyújtania. E javakhoz bárki korlátozás nélkül hozzáfér. (Pl. a levegő.)
Közjavak és magánjavak I.
Magánjavak:• a fogyasztók között rivalizálás van a fogyasztásban, • megvalósítható a fogyasztók bizonyos részének kizárása,• piacon, pénzért lehet megszerezni őket,• fogyasztásukban az egyéni fogyasztás a jellemző,• a kínálatot egyéni termelők biztosítják,• lényegében a hagyományos piaci áruk.
Közjavak és magánjavak II.
Közjavak:• az egyének általi fogyasztása nem csökkenti a többiek rendelkezésére álló készletet
(nincs rivalizálás a fogyasztók között),• fogyasztásukból senki sem zárható ki,• fogyasztásukban a kollektív fogyasztás a jellemző (egyidejűleg többen is
fogyaszthatják ugyanazt a szolgáltatást). • Két csoportjuk:
– szabad természeti javak: korlátlanul és mindenki számára rendelkezésre állnak (pl. víz, levegő) .– termelt közjavak: termelési folyamat eredményei (pl. közút)
Vegyes javak:• az egyéni fogyasztás nem csökkenti a rendelkezésre álló készletet,• de bizonyos személyek kizárhatók belőle (pl. kábeltévé).
Szükséglet-kielégítési szférák
Közszféra Üzleti szféra
Civil szféra
Személyes szféra, család,
háztartás
Közszféra (közszektor, public sector)
Közigazgatási szektor
Kormányhivatalok, szerveztek és testületek, amelyek a központi vagy a helyi hatalom hatásköre alá tartoznak. Működési területeik:- igazgatás, védelem, közrend, a gazdasági növekedés előmozdítása, oktatás,
egészségügy, kultúra, szociális szolgáltatások.
Társadalombiztosítási szolgáltatások, amelyeket a kormány szervez, ellenőriz és finanszíroz.
Köztulajdonban lévő vállalatok• A közhatalomnak legalább többségi tulajdona van benne és/vagy irányítja;• piaci körülmények között működik;• javakat állít elő és/vagy szolgáltatásokat nyújt.
A közszektor struktúrája
Civil szféra
A civil szférát a civil szervezetek és mozgalmak alkotják.
A civil társadalom szervezetei (EU – Fehér Könyv):
• szakszervezetek és a munkaadók szervezetei (ún. szociális partnerek)• nem kormányzati szervezetek (NGO-k)• szakmai szervezetek• karitatív szervezetek• az állampolgárokat a helyi életbe bekapcsoló szervezetek• (egyházak és vallási közösségek)
Szektorköziség I.
Szektorközi együttműködés:
• A köz-, az üzleti és a civil szektor (ill. ezek közül legalább kettő) együttműködése valamilyen közös ill. társadalmi cél elérése érdekében.
• A köz-, az üzleti és a civil szektor (ill. ezek közül legalább kettő) által szervezet (pl. alapítvány) létrehozása, amelynek feladata valamilyen közös ill. társadalmi cél megvalósítása.
PPP
Public-private partnership (PPP):
A közszektor és a magánszektor (stratégiai) együttműködése valamilyen közös, illetve társadalmi cél megvalósítása érdekében.
Szektorköziség II.a szükséglet-kielégítési szférák (szektorok)
Közszféra Üzleti szféra
Civil szféra
Személyes szféra, család,
háztartás
Szektorköziség III.A társadalom szükséglet-kielégítési technikái
KözszféraÜzleti szféra
Civil szféraCsalád,
háztartás
Biztonság- rendőrség- testőr- polgárőrség- magas kerítés
Tanulás- állami iskola- magániskola- alapítványi iskola- önképzőkör
A termelés
A termelés a szükségletek kielégítésének alapja.
A termelő folyamatok közös jellemzői:
- Célirányos tevékenységek: konkrét szükségletek kielégítésére, konkrét javak előállítására irányulnak.
- A termékeket a természet nyersanyagaiból és/vagy már korábbi termelési folyamatban megmunkált termékből hozzák létre.
A termelés menete: munkafolyamatok
Tervezés Az előkészítés folyamataSzervezés Eszközök, munkatársak megválasztásaMunkavégzés A teendők ellátásaEllenőrzés Hibák elkerüléseSzabályozás Tapasztalatok visszacsatolása
Az újratermelési folyamat
.
Termelés
Elosztás
Csere (forgalom)
Fogyasztás
A fogyasztás fajtái
A fogyasztás két elkülöníthető fajtája:
1. Személyes (közvetlen, végső) fogyasztás:
Fogyasztási javak(eszünk, ruházkodunk, színházba megyünk, stb.)
2. Termelő (közvetett, másodlagos) fogyasztás:
A termeléshez felhasznált termékek, szolgáltatások. Lehetnek:– személyes fogyasztásra alkalmatlanok (pl. gépek, fűtőanyagok)– személyes fogyasztásra alkalmasak (pl. gyümölcs, vasút)
A gazdaság erőforrásai I.
Emberek(fogyasztók,munkaerő)
Termelésifolyamat
Áruk ésszolgáltatások
INPUT OUTPUT
A gazdaság erőforrásai II.
Természeti erőforrások
- Korlátlanul rendelkezésre álló (pl. víz, levegő)- Megújítható, újratelepíthető (pl. föld, erdő)- Nem megújítható (a föld méhének kincsei)
Munkaerő A munkaképes emberek fizikai és szellemi képességeinek összessége - újratermelhető
Tőkejavak Termelési eszközökVállalkozó Szervezőmunka: a termelési eszközöket
összekapcsolja a megfelelő munkaerővel és a természeti erőforrásokkal.
Az erőforrások fajtái a gazdaságban:
Gazdasági rendszer
Gazdasági rendszer: a gazdasági tevékenység során a gazdasági szereplők között kialakuló kapcsolatok összessége, a társadalmi újratermelés, a gazdasági körforgás megvalósulásának módja.
Alaptípusai:• Klasszikus (tiszta) piacgazdaság• Központosított tervgazdaság• Vegyes piacgazdaság:
Gazdasági rendszer
Klasszikus (tiszta) piacgazdaság:
- A termelési eszközök magántulajdonban vannak- A termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a
rendelkezésükre álló javak felhasználásáról- A termelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel
Gazdasági rendszer
Központosított tervgazdaság:
- A termelési eszközök állami tulajdonban vannak- A legfontosabb gazdálkodási döntéseket az állam hozza
meg: központi tervekkel irányítja a termelést
Gazdasági rendszer
Vegyes piacgazdaság:
- A legfontosabb szabályozó erő a piac- Jelentős szerepet kap az állam is: szabályoz, prioritásokat
határoz meg, „újraeloszt”