ÉV ÁMM 22001100.. …

IIIVVV... ÉÉÉVVVFFFOOOLLLYYYAAAMMM 111000... SSSZZZÁÁÁMMM wwwwwwwww...tttmmmaaammmkkk...hhhuuu 222000111000... OOOKKKTTTÓÓÓBBBEEERRR

A TARTALOMBÓL:

AZ ÉN KULTÚRÁM, A TE KULTÚRÁD,

AZ Ő KULTÚRÁJUK… (1. oldal)

ITTHON TOLNÁBAN…

(2-4. oldal)

HONISMERET ÉS TURIZMUS (5-7. oldal)

VÁNDORGYŰLÉS UTÁN

(8-9. oldal)

A NÉPMŰVÉSZETEK JEGYÉ-BEN

(10-13. oldal)

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK (14. oldal)

BEHARANGOZÓ

(15-16. oldal)

A borító címlapján:

Csúcs Endre népi iparművész

Figurális korsó (48 cm)

∗ AZ ÉN KULTÚRÁM, A TE KULTÚRÁD, AZ Ő KULTÚRÁJUK… ∗

„Azt akarom, hogy láss…”

A Tolna Megyei Önkormányzat egyik legterebé-lyesebb intézményegyüttese az Integrált Szociális Intézmény.

Tolna megye tíz településén tucatnyi tagintéz-ményben mintegy felerészt idősek ellátásával, felerészt pedig fogyatékkal élők gondozásával fog-lalkozik. A megyeszékhelyen és egy kistérségi szék-helyvároson (Bonyhádon) kívül további két kisvá-rosban, illetve hat községben élnek ezeknek a szociális intézményeknek a lakói.

Az intézményekben dolgozó szakembergárda a fenntartó önkormányzat segítségével számtalan módon gondoskodik arról, hogy az otthonokban élők mindennapjainak és főleg ünnepnapjainak szerves része lehessen a kultúra és az öntevékeny művelődés.

Előző számunkban részletesebben beszámol-tunk arról, hogy az otthonokban működő amatőr előadóművészeti csoportok évről-évre közös talál-kozók keretében mutatják be egymásnak a beta-nult produkciókat. Közülük azután nem egy az or-szágos megméretések keretében is a díjazottak közé kerül.

Az érintett szépkorúak és fogyatékkal élők ugyan-akkor nemcsak a színjátszás, a tánc, az előadó-művészetek terén jeleskednek. Életüknek ugyanúgy része az alkotás is. A kézműves tevékenységek vala-mennyi otthonban megannyi lakót mozgatnak meg, töltik ki sok-sok szabadidejüket sikerélménnyel járó kreatív tevékenységekkel.

Külön öröm, hogy ezek az aktivitások zömében kö-zösségi együttléthez is kapcsolódnak, és még inkább az, hogy az ellátottakkal együtt az intézmények dolgo-zói is részeseivé akartak válni ennek a nemes foglala-tosságnak.

Szekszárdon a Babits Mihály Művelődési Házban "Azt akarom, hogy láss "címmel nyílt kiállítása a Tolna Megyei Önkormányzat Integrált Szociális Intézményé-ben dolgozóknak és lakóknak.

A sokak által felkeresett tárlat kézműves munkákat mutatott be. Papírból hajtogatott figura, csuhébaba, terményből, növényi anyagból készült boszorkány, festett üvegvázák és számos más műfaj darabjai adták a kiállítás anyagát. Csakis kézzel készült alkotásokat láthatott a látogató. A tárgyakat az érdeklődők meg is vásárolhatták.

TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. OKTÓBER 1

∗ VISSZATEKINTŐ ∗ VISSZATEKINTŐ ∗ VISSZATEKINTŐ ∗ VISSZATEKINTŐ ∗

„Itthon Tolnában”

Természetvédelem és egészség-megőrzés, honismeret és műve-lődés egyben – ez szerepelt az új projekt, az „Itthon Tolnában” cél-kitűzései között. Illyés Gyula, Láz-ár Ervin, Petőfi Sándor nyomában is jártak az Itthon Tolnában ke-rékpártúra résztvevői. A kétnapos (szeptember 24-25-i) esemény el-ső napján Pálfától Györkönyig irodalmi emlékhelyeket látogat-tak meg, másnap pedig a római kortól egészen az Árpád-korig te-kertek. A túra fővédnöke dr. Pus-kás Imre, a Tolna Megyei Közgyű-lés elnöke egy 40 fős csapattal „kerekezte” végig az emlékhelye-ket.

„Kitűnő ajánlólevél a Dunántúl-ról kelt születési bizonyítvány. Aki onnan jön, arra valami csodálatos, eddig ki nem derített félreértés folytán látatlanba és számolatlanul tukmálják a műveltséget, a pallé-rozott lelki egyensúlyt…..” - írja Ily-lyés Gyula a Puszták népe című szociográfiájában. A könyv meg-írásának gyökerei Felsőrácegres-pusztáról erednek.

Itt született, itt járt iskolába a költő csakúgy, mint Lázár Ervin. Az Itthon Tolnában elnevezésű ke-rékpártúra résztvevőinek első ál-lomása ez az egykori iskola, ma múzeum volt.

Felsőrácegres után Sárszentlő-rinc következett: Petőfi Sándor egykor itt tanult, emlékét múzeum őrzi, amelyet nemrég újítottak fel.

De a szentlőrinci kultúrút ezzel még nem ért véget. A múzeum mellett kézművesház várja a láto-gatót, ahol természetes anyagok-ból készült tárgyakat láthatunk.

A következő megállóhelyhez egy idézet csalogatta a túra rész-vevőit:

„Nem Pesten történt, amit hal-lotok. Ott ily regényes dolgok nem történnek.” Petőfi A négyökrös szekér című

versében írta e sorokat. A kölesdi dombok, a levegő, a

fák, a virágok, a csend és nyuga-lom Petőfi óta mennyi embernek adhattak már örömöt!

A költő a közeli Borjádon ven-dégeskedett iskolatársánál, ekkor született a költemény.

Regényes a táj, valóban. Autó-val közlekedve az ember észre sem veszi, mennyire kellemes úton halad. Egészen más kerékpá-ron megküzdeni a lankákkal és az-tán felüdülést keresni a borjádi méhesben, megpihenni az újabb irodalmi emlékek között.

2 TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. OKTÓBER


Borjád után a kellemes őszi melegben a Sión átívelő hídon ve-zetett tovább a kerékpárosok útja. Kajdacs következett, a Sztanko-vánszky-kastély. Idilli a hangulat az egykor pompázatos épület kertjé-ben. Fénye ugyan megkopott, ám ennek ellenére is magával ragadó, ma iskolaként működik.

Csakúgy, mint az eddigi telepü-léseken, itt is a polgármester fo-gadja a túrázókat. A kastély kert-jében biciklire pattan a település első embere és Sárszentlőrinc pol-gármesteréhez hasonlóan két ke-réken mutatja meg a csapatnak Kajdacs nevezetességeit, köztük a Sztankovánszkyak egykori kápol-náját, ahol a család nagyjait he-lyezték örök nyugalomra. Az épü-let látott már szebb napokat is, rá-fér a felújítás, egykori pompáját csak sok millióból lehetne vissza-hozni – mondja a polgármester.

Kajdacson vár még egy kelle-mes feladat a túra részvevőire. A község három napos szüreti ren-dezvényének első napján nyitó eseményként az iskolásoknak hir-detett madárijesztő-állító verseny eredményhirdetése van soron. A megye elnöke és társai zsűriznek.

A túrázók ezután folytatják út-jukat Nagydorogon át az első nap végállomására, Györkönybe.

Haladásukat eközben már egyengeti a györkönyi faluvezető is. Szükség is van a biztatására: a nap végére a túrázók útjába kerülő kisebb györkönyi dombok is már-már kifognak a csapaton.

Még jó, hogy itt van a túrázók csapatában a négyszeres magyar bajnok kerékpárversenyző, Liska Pál, illetve vele versenyzőtársa, Schneider Gábor. Ahol kell, ott be-segítenek.

A Györkönybe vezető emelke-

dők után kellemes, hosszú lejtő „gurít” be a faluba, és megérkezik a csapat.

Miután mindenki kifújja magát a művelődési házban, Lozsányi Tamás orgonaművész rögtönöz koncertet a közeli evangélikus templomban, amely a falu épített örökségének egyik büszkesége.

Az első nap programját záran-dó ezután könnyedebb órák kö-vetkeznek. Visszatér a társaság a művelődési házba, ahol a helyi német tánccsoport hozza hangu-latba a kerékpározókat.

A györkönyi pincefaluban foly-

tatódik az este: a megfáradt túrá-zók jól megérdemelt vacsorájukat itt költhetik el. Töltöttkáposzta… györkönyi módra a kínálat. És hoz-zá természetesen a pincefalu kivá-ló borai.

Akik úgy döntöttek, hogy a ki-rándulás mindkét napját végigcsi-nálják, azok itt, Györkönyben hajt-hatják álomra a fejüket. Kerékpár-jaikat és őket is reggel a másnapi indulópontra szállítják majd.

Az Itthon Tolnában honismere-ti akció irodalomtörténeti szakasza véget ért. Illyésé, Lázáré és Petőfié mellett Györkönyben egy rövid gondolat erejéig elhangozhatott még a 19. század utolsó harmadá-ban alkotó Tolnai Lajos író neve is, hogy teljes legyen a sor a tolnai Mezőföldön.

A második napra a tartalmat az irodalom után a történelem szol-gáltatja, annak is régebbi korsza-kai. A saját szűkebb hazájukat e részleteiben nem ismerő túrázók számára ez a második nap is tarto-gat bőven látnivalót és vele új és új meglepetéseket is. Tolna me-gyénk nem is olyan szegényes a kulturális örökségben!



A csapat tagjai másnap kelle-

mes fáradtsággal a lábukban foly-tatták az utat.

Dunakömlődről indultak vissza a múltba.

A helyi római kori erőd törté-netét a Paksi Városi Múzeum igaz-gatója, Váradyné Dr. Péterfi Zsu-zsanna mesélte el a túrázóknak.

A dunakömlődi Lussonium

után egészen az Árpád korig teker-tek a kerékpározók: a következő állomás Madocsa volt.

Itt állt egykor Tolna megye egyik legrégebbi temploma, az 1180-ban alapított bencés apátság hatalmas kéttornyú székesegyhá-za. Megmaradt falainak felhaszná-lásával, 1803-ban épült a mai ba-rokk stílusú református templom, ahol Lozsányi Tamás újabb orgo-najátékkal kápráztatta el a túrázó-kat, akik meghallgathatták azt is, hogy hol és miként vált részévé a mai templomépületnek a neveze-tes korbéli falmaradvány.

A faluból kikerekezőkhöz csat-lakozott a teljes helyi kézilabda csapat. Egészen a faluhatárig kí-sérték a kerékpározókat a mado-csai polgármesternővel együtt.

A csapat ezután Bölcskén állt meg. Nem olyan régen a bölcskei Duna-szakasz medrében találták meg egy római kori erőd marad-ványait. Az erőd falaiba nagy mennyiségű gellérthegyi mészkö-vet, illetve a nagytétényi légiós tá-bor környékéről származó, a ke-reszténység elterjedésével po-gánnyá átminősülő oltárkövet építettek be. Ezeket most egy kő-tárban láthatja a látogató.

Az erőd történetét és az oltár-kövek kalandos útját térben és időben Czövek Attila régész-muzeológustól hallhatták a túrá-zók, akik közben már igencsak megéheztek. Éhségüket megint egy nevezetes pincefaluban, a bölcskei pincékben csillapíthatták.

A jó ételtől erőre kapva köny-nyen teker a csapat Dunaföldvárig, ahol a leköszönő polgármester, Nagy Gáborné fogadja a kerékpá-rosokat.

A helyi szüreti mulatság forga-tagában a polgármester asszony és dr. Puskás Imre is köszöntötték a megjelenteket, és biztattak min-denkit arra, legyenek „itthon, Tol-nában”.

A kétnapos, 65 kilométeres tú-ra itt ért véget, ám várhatóan lesz folytatása…

Tolna megye honismereti érté-keinek gazdagsága a tavasz meg-érkezte utánra sorban kínálhatja a hasonlóan figyelemre érdemes út-vonalakat ITTHON TOLNÁBAN. Lé-vén megyénk domborzata is gaz-dag és változatos, előfordul majd persze, hogy nem kerékpáron, ha-nem gyalog vagy más módon.


∗ H O N I S M E R E T É S T U R I Z M U S ∗ H O N I S M E R E T É S T U R I Z M U S ∗

A kulturális turizmus mai kérdései a honismeret szemszögéből

(Say István szeptember 25-én Bátaszéken a me-gyei honismereti konferencián elhangzott előadása)

Világméretű jelenség a turizmus szabadidős tevé-kenységek közötti térnyerése. Világméretű jelenség eközben a magas- vagy elit- (újabb nevén a szimboli-kus) kultúra térvesztése a tömeg- (újabb nevén a köz-napi) kultúrával szemben.

Napjaink turistáinak szokásait mérve: a rekreációs célzatú utazásokat részarányban közvetlenül az isme-retszerző, kulturális élményt szerző utazások követik.

Ha valaki útra kel, akkor bármilyen más cél vezérli abban, szinte mindig fordít az illető az „idegenbeli is-meretszerzésre” is időt. Magyarán ismerkedik egy idegen kultúra világával (a kultúrát itt természetesen a legtágabb értelmezése szerint értve).

Ám nem ritkán az elsődleges cél maga a kultúra, annak különleges eseményei, egyéni érdeklődésnek megfelelő programjai.

Ilyenek pl. fokozottan a fesztiválok, népünnepé-lyek, a nagy ifjúsági találkozók, illetve az ezek kereté-ben való aktív bekapcsolódás, a nemcsak befogadó-ként, hanem esetenként résztvevőként is történő je-lenlét. Ilyen cél vezérelheti továbbá pl. az idegenbeli nagy hírű operaházat, színházat, képtárat, kiállítást fő turisztikai tartalomként felkeresőket is.

A hétköznapibb turistát legnagyobb volumenben akár pihenése és hivatalos útja mellett, de akár ezek előtt vagy helyett is főleg a saját kultúrától való elté-rések, a helyi kulturális sajátosságok, kuriózumok ku-tatása, a beleélés más kultúrák attitűdjeibe, az idegen népek, idegen helyek, tájak szellemi örökségének megismerése is ösztönzi. Ma már egy tengerparti to-tális kikapcsolódásra utazó sem hagyja ki száz százalé-kosan ennek lehetőségét.

Az előzőeknek megfelelően léteznek a kulturális turizmusnak külön is nevesített válfajai:

o Fesztiválturizmus (Magyarországon a 2010-es év a fesztiválturizmus éve volt)

o Koncertturizmus (komolyzenei, rockze-nei, jazz…)

o Színházi turizmus o Képtári turizmus stb.

Továbbá: o Helyismereti, népismereti turizmus (ha

ez hazai tájakon zajlik, akkor beszélünk honismereti turizmusról)

A honismereti turizmus kezdetei már régebbi idő-re nyúlnak vissza.

Amikor jelentős lélekszámú rétegek a kulturális turizmus egyéb válfajainak eléréséhez szükséges felté-telekkel és forrásokkal még töredékében sem rendel-keztek, a honismereti turizmus már akkor megjelent ezekben a körökben is. A honismereti célzatú utak ugyanis gyakran voltak és lehettek (és mind a mai na-pig maradtak is) részben vagy egészben gyalogos vagy kerékpáros kirándulások.

Az olcsó „honismereti” turizmus válfajába tartoz-tak és tartoznak:

o az oktatási célú, az oktatást kiegészítő és/vagy segítő klasszikus iskolai, illetve gyermek- és ifjúsági szervezeti kirándu-lások (melyek keretében „hajdanán” nem jártak már a felsőbb általános isko-lás osztályok is főleg külföldre) – ezek te-rén jelenthet újfajta fejlődést az Ország-gyűlés friss döntése a Kárpát-medencei iskolás kirándulások kiemelt támogatá-sáról,

o a (főleg nyugdíjas, illetve természetba-rát) közösségek, egyesületek honismere-ti kirándulásai,

o vagy például az idegenben munkát válla-lóknak a szabadidejük kitöltésére válasz-tott ilyen programjai…

Ezeket az időket a múzeumi, tájházi, köztéri veze-tők (sok kulturális adalékkal teletűzdelt) klasszikus is-meretterjesztő tájékoztatásai, a helyi szellemi örökség „lexikális” típusú tényeinek verbális átadása jellemez-te, az adott kulturális környezet csak illusztrációs sze-repével segítette ezt.

Az előzőeknek megfelelők voltak a promóciós eszközök, nyomtatott kísérők, egyéb segédanyagok is (brosúrák, leporellók, képanyagok, emléktárgy stb.), az érintett helyszínek környéke a „vezetést” követően gyakran telt meg ezek hátrahagyott példányaival.

A honismereti turizmus résztvevőinek bizonyos mérvű fokozatos „elöregedésében” ennek a metó-dusnak nem kis szerepe volt, az elektronikus informá-ció-szerzéshez óvodás kortól hozzászokó, illetve az in-teraktív tudásszerzést preferáló fiatalok (a legjobb ta-nári szándékokkal legtöbbször szembehelyezkedő nem kis szülői asszisztencia segítségével) nem véletle-nül „menekültek” ki részben vagy egészben az osz-tálykirándulások hagyományos formáihoz ragaszkodó hazai rendszerből a mienkénél gyorsabban újító kül-honi rendszerekbe.



Az ismeretszerzési szokások hatalmas változásai-hoz értelemszerűen kell a leggyorsabban felzárkóznia a hazai honismereti szakmának, közművelődési szak-mának és pedagógiának is.

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy o az ismeretek szerzése, ezáltal átadása során

fokozatosan lecsökken a verbalitás szerepe, o megnő a többcsatornás (internetes, elek-

tronikus médiából táplálkozó stb.) informá-ciószerzés jelentősége,

o az ismeretek forrásai ezáltal nagy mértékben kibővülnek,

o eközben egy javarészt „ellenőrizetlen” isme-retanyag is digitalizálódik és a világhálóra ke-rül

o megnő az érdeklődés és ezáltal az elvárás az interaktivitás iránt

o a rekreáció (pl. játék) nem válik élesen külön a tudásgyarapítástól stb.

A helyi ismeretközlő személy, személyek aspektusa ugyanakkor mit sem vagy legalábbis alig változott, vál-tozik.

Az aprólékos részleteknek, a nemzeti vagy orszá-gos egész szempontjából harmad-, negyedvonalbeli tényeknek a saját helyi társadalom méreteihez sza-bott igenis lehet kiemelkedő fontossága, az adott is-meretek lehetnek a helyi értékek, szellemi örökség el-sőrendű kincsei.

Babits Mihály össznemzeti jelentőségű írásai közül például alig néhány köthető közvetlenül Szekszárdhoz, a szekszárdiak viszont „imádnak” épp ezekről beszélni, ezek dokumentumait felmutatni. Ezek iránt viszont igazi érdeklődés csak a „vájtfülű” irodalombarátok ré-széről várható el.

Az idegenből érkező ismeretbefogadó személy, személyek aspektusa (főleg, ha fiatalokról van szó) et-től alapvetően eltér.

A szokatlanságok, a különcségek ragadnak meg az emlékezetében. Ugyanakkor szeret „hazai” kapaszko-dókhoz a gondolattársításában „hazatérni”.

Germán alapú kultúrákból érkező „ifjabb” (de akár kevésbé ifjabb) látogatók számára Szekszárdon még-sem élünk például a „háryzmus” és a „münchhau-senizmus” kapcsolási lehetőségével, holott Háry sajá-tosságai nagyon is a szekszárdi szőlőhegyi lódítós-anekdotázós-borozgatós világba való jó átvezető ele-mek lehetnének.

E téren szinte semmit nem tanultunk-tanulunk Eu-rópától (pl. a lengyeli ásatások és a lengyeli kultúra ismeretei pusztán verbális előadással még a gyönyörű természeti helyszínnel, a közeli kastéllyal és kastély-

parkkal együtt sem igazi programcsomag-elemek; ám ugyanakkor mennyivel hatékonyabb lenne a termé-szetvédelmi tanösvények mintájára a helyszínen, a lengyeli erdőben egy régészeti-őskortörténeti tanös-vényt és/vagy élményparkot kialakítani).

A pécsi EKF tipikus „állatorvosi lova” lehetne en-nek a problémakörnek.

Európa 2010-es „kulturális fővárosai” a tizenötök országaiból a német Hessen, az újonnan csatlakozók országaiból a magyar Pécs, a csatlakozásra várók or-szágaiból a török Isztambul. Pécs éppen félúton a há-rom alapjaiban eltérő kultúrkör örökségeinek egyféle ötvözője (és mindezt úgy, hogy magyarsága nagyon is pannon, magyarsága talán a leglateinerebb e hazá-ban). Túl minden elsősorban művészeti lehetőségen (valamint azoknak főleg Budapestről sugallt korszerű formáin) Pécs a kultúrák leírt keresztúti csomópontja-ként akár egy összeurópai honismereti mintát is adha-tott volna ebben az esztendőben (itt és most termé-szetesen a múlt idő feltételes módbeliségén van a hangsúly). Pécs történelmi fölénybe kerülhetett volna a számos tekintetben nála jóval fontosabb és ismer-tebb másik két várostársával szemben (de végül nem került).

Az alapvető paradigmaváltást persze nem csak a honismereti-ismeretterjesztő szakmától kell elvár-nunk, megkövetelnünk. Változások nélkül a honisme-ret és turizmus kapcsolatrendszerébe jelenkori turisz-tikai szakmánk sem léphet be.

A korszerű turisztikai szakmaiság fő jellemzőjévé világszerte a desztinációs szemlélet kezd válni. A terü-let fejlesztői és tudományos háttere ezt már nálunk is felismerte, sőt a szükséges változásokat ígéretes pá-lyázati rendszerrel fel is kívánta gyorsítani, ám úgy tű-nik, hogy egyelőre maradt a nemes szándék.

A turisztikai szakma hétköznapi szereplői – nem kis mértékben kényszervállalkozók lévén – a napi túlélé-sükkel vannak elfoglalva, csak csekély mértékben jel-lemző körükben a stratégiai szemlélet, fő szempont a jelen befektetéseinek jelenbeli „fialtatása”.

Pedig csakis komplex programcsomagok komplex turisztikai feltételrendszerrel való társítása jelentheti a megoldást: az utazási lehetőségek és módok egybe-vetése a helyben tartózkodási és maradási lehetőség-gel, más kulturális és rekreációs kínálatokkal, korszerű ismeretszerzési csatornákkal, figyelmet érdemlő hely-történeti tartalmakkal.

Házunk táján pedig fokozatosan ezek jegyében kel-lene a jövőre felkészülnünk. Hiszen mind helytörténe-ti, mind turisztikai tekintetben el kell ismernünk egy viszonylagos Tolna megyei „szegényességet”.



Nemzetközi viszonylatban érdeklődésre szánt helytörténeti kuriózummal alig-alig büszkélkedhetünk szűkebb hazánkban. (Épp ezért sem lenne szabad ép-pen 2011-ben lebecsülni Liszt Ferenc Tolna megyei „fennforgásának” jelentőségét.)

Hazai viszonylatban is eléggé szerény az, amit me-gyei sajátunkként előtérbe helyezhetünk (régión be-lülről pl. Péccsel vagy a Balaton-parttal szemben).

Ám a bizonyíthatóan mégis meglévő kulturális közkincseink szakszerű és (akár korszerű) „csomagolá-sára” megfelelő szakmai kapacitásunk megvan vagy ráképzésekkel gyorsan kiegészíthető.

Viszont a desztinációs szemlélettel kapcsolható tu-risztikai adottságok tekintetében Tolna megye idegen-forgalmi fogadási szakmai kapacitása szinte alig léte-zik, a meglévő egy része is tönkremenőben van.

A politikai, gazdasági és társadalmi környezetet ebből a szempontból nemcsak a professzionalizmus hiányával kell vádolnunk, hanem sajnos teljes koncep-cionális érdektelenséggel is.

A fenntartókat, működtetőket és szponzorokat divatigazodás mozgatja – a gyorsan „beszerezhető” népszerűségi mutató fontosabb a valóságos fejlődés-nél és annak fenntarthatóságánál.

Ebben a körben ezzel párhuzamosan a kultúra rá-adásul a kereskedelmi média és a „celebipar” foglyává válik. Ha a helytörténet-honismeret szempontjánál akarunk maradni, akkor ez így fogalmazható meg: a történelmi tájékozottság a gagyielméletek felülkere-kedésétől szenved (pl. újpogányság).

A fentiek miatt valójában nincs komplex térségi turizmusfejlesztési stratégiánk, sokkal inkább pályá-zatírói klisék és sablonok Tolna megyei honosításáról beszélhetünk csak.

Ezzel egyidejűleg kész kulturális (egyben kulturá-lis turisztikai) stratégiák balsorsra ítélve porosodnak döntéshozói fiókokban, hiszen „pénzlehívó” feladatu-kat már teljesítvén a többi „néma csend”.

A politikának gazsuláló dilettánsok tündöklése sok településen vezetett a helyi társadalom és kultu-rális közélet, illetve a helyi hatalom és kulturális kegy-osztásai közötti látványos konfliktusokhoz (akár az irodalmi, akár a szépművészeti amatőrizmus köréből is hozhatnánk számos példát). A szakembereket ez a tény még el is riasztja a kulturális stratégiák célszerű-ségének hangoztatásától, hiszen ezeknek a dokumen-tumoknak ilyen félresiklott elvárásokkal való „fűszere-zése” többet ártana, mint amennyit a stratégiai szem-lélet használhatna.

Kesergés helyett azonban jóval fontosabb a kitöré-si lehetőségek megfogalmazása!

A kulturális szakmának mindenekelőtt el kell is-mernie az idegenforgalmi szakmát szakmaként. (Azaz attól, hogy valaki maga is turisztikai résztvevő, még nem érthet a terület szakmai alapjaihoz.) A vonzerő rangsorolásában például mindenképpen szükséges az alapos idegenforgalmi szakmaiság.

Ellentételezésül az idegenforgalmi szakmának el kell ismernie a kulturális szakmát szakmaként. (Azaz attól, hogy valaki folyamatosan művelődési résztvevő, még nem lesz egyszersmind kulturális szakember is.) Egy ilyen szükséges elismerést kétségbe vonó példa volt a fesztiválok éve marketingje, amely kifejezetten tömeges kereskedelmi reklámdivatokat követett köz-ben alapvetően megcsúfolva a magyar kultúra ha-gyományos formáit és tartalmait.

Harmadik lépésként a döntéshozó politikának el kell ismernie mindkét szakmát döntés-előkészítő szakmának. (Egy kirándulgató és művelődgető helyi politikus e szokásai által még nem válik mindkét szak-terület tudós szakemberévé.)

Viszont ha az előzőek megtörténtek, akkor mind-két szakmának lojálissá kell válnia a politikai döntés-hozáshoz, hiszen a polgári demokrácia szabályai sze-rint ennek jogosítványai pedig ott elsődlegesek! Külö-nösen igaz ez az ellenállói attitűdbe immár régóta „beleszeretett” művelődési szakma számára!

A Tolna megyeihez hasonló helyzetben a gyors desztinációs kitörési lehetőséget a kulturális utak (vagy rövidebb néven kultúrutak) borutak mintájára történő kialakítása jelentheti. Ez egyébként automati-kus csatlakozást kínálhatna a már előrébb (esetenként jóval előrébb) tartó térségekhez is.

Petőfi-kultúrút kínálkozik Bács-Kiskunnal közösen. Sárszenlőrinc, Borjád és Ozora hangulatos kiegészítői lehetnének a kiskunsági Petőfi-emlékhelyekről átkelő vendégek programjának. Ugyancsak a dunai „túlféllel” közösen képezhetne csomagot a Magyar Világjárók Kultúrút (Dunaföldvárról Magyar László, Bajáról Jelky András örökségét mindenképpen beleértve). És akár már a „fél világgal” is együttműködhetnénk, ha a Liszt-kultúrút (magyar ihletésű) szép terveiből valamennyi ténylegesen is megvalósulna. Ugyancsak élő nemzet-közi terv már a LIMES-kultúrút, amely több folyam menti településünket felrangosíthatná. Várak és kas-télyok… Háryk és münchhausenek… A sor folytatható!

Tolna megyében kiemelkedő lehetőségeket kínál a kulturális örökségi komplexitás százarcúsága. Az élő szellemi örökség, a folklór tekintetében országos do-bogós a megyénk, amivel élni kellene!

Íme, a 21. század honismereti turisztikai kihívásai rendre a hely múltjába, szelleméhez vezetnek vissza…


∗ V Á N D O R G Y Ű L É S U T Á N ∗ V Á N D O R G Y Ű L É S U T Á N ∗

A Magyar Népművelők Egyesületének nyilatkozata 2010. OKTÓBER 15.

Mottó: „Én nem rombolok azért, hogy alkotá-sokkal dicsekedjem, én csak olyan alko-tásokat óhajtom és törekszem alkotni, amelyekből nemzetemre áldást, hasznot várhatok… …A mérsékelt nyugodt fejlő-dést biztosító, szünetet nem ismerő ha-ladás az, amely a nemzeti érdekkel kap-csolatban van, és ez az, amit nekünk kö-vetnünk kell.”

(Wlassics Gyula, VKM) E sorokat egy évszázaddal ezelőtt a századforduló

egyik legjelentősebb, az akkori közművelődést és ok-tatást honi és európai mércével mérve is haladó irányba terelő politikusa, Wlassics Gyula vetette pa-pírra. A XXI. századot éppen csak átlépve megállapít-hatjuk: a fent leírtak a mai napig érvényesek és köve-tendők.

A hazai közművelődés – melybe beleértjük a kultu-

rális értékek létrehozásnak folyamatát (alkotás), az ér-tékek megőrzését és azok minél szélesebb körben va-ló közvetítését – valamennyi irányítójának, formálójá-nak és alakítójának érdeke, hogy e páratlan és a magyar szokásokhoz, viszonyokhoz igazodó több év-század alatt kialakult tevékenység az elkövetkezendő évtizedekben is szolgálni tudja a nemzet haladását és érdekeit.

A közművelődésben tevékenykedő szakembereket

összefogó és képviselő szakmai szervezetek éppen ezért tartják fontosnak a párbeszédet a megalakult polgári kormánnyal, szorosabban annak kulturális éle-tét irányító és meghatározó szereplőivel.

Megismerve a magyar kormányt alakító, a polgári értékek fontosságát hirdető pártszövetség kultúráról vallott téziseit, és figyelembe véve az abban megfo-galmazottakat, megállapíthatjuk, hogy a nézetek, a cé-lok és az azok eléréshez felvázolt megvalósítási elkép-zelések nem különböznek a közművelődésben dolgo-zó szakemberek kultúráról és annak műveléséről, közvetítéséről szóló véleményétől és az annak érde-kében végzett tevékenységüktől.

Ennek szellemében az aláíró szakmai és érdekkép-viseleti szervezetek az alábbi nyilatkozatot fogalmaz-zák meg:

„Legyen a kultúra is stratégiai ágazat!”

A közművelődés országos hatókörű szakmai civil szervezeteinek tézisei a kulturális alapellátás megújí-tásához:

A művelődési és közösségi házak az ország legláto-gatottabb kulturális terei. A Klebelsberg Kúnó idején lerakott alapokon mára működésében és szervezeti formájában is sokszínű rendszer alakult ki. A mintegy 5 ezer művelődési és közösségi házat évente 71,7 mil-lió fő látogatja minden korosztályból. Beépültek az emberek hétköznapjaiba, hisz közösségek otthonai, a civil szféra együttműködő partnerei, a tehetséggon-dozás és az amatőr alkotóművészet műhelyei, a kor-társ művészetek közvetítői, a helyi közélet és társasági élet színterei, a felnőttoktatás erősödő bázisai, az in-formációk központjai, a szórakozás és kikapcsolódás, a helyi ünnepek és fesztiválok helyszínei. A benne dol-gozók feladata közszolgálat a szó legnemesebb értel-mében: közösségfejlesztés, hagyományápolás, érték-teremtés, értékközvetítés.

A szakmánk iránt érzett elhivatottságunk, a helyi közösségek és a kulturális értékek melletti elkötele-zettségünk miatt kérjük tisztelettel a törvények alko-tóit és a művelődés irányítóit, hogy egybecsengve a polgári kormány közösségeket építő és erősítő törek-vésével az alábbiakban támogassák, segítsék a köz-művelődés fejlesztését:

1. Törvénykezés

Az 1997. évi CXL. törvénynek a megváltozott vi-szonyokhoz igazított módosításával teremtődjön meg a közművelődési feladatellátás korszerű jogszabályi kerete, mely biztosítja a tartalmi és szervezeti sokszí-nűséget, ugyanakkor határozottan rögzíti az állam és az önkormányzatok felelősségét és szerepét! A műve-lődéshez való alapjog állami és önkormányzati felté-teleinek biztosítása kerüljön be az új alkotmányba is! Törvényben javasoljuk rögzíteni, hogy az ágazatban dolgozók közfeladatot látnak el, így jogszabályi vé-delmet élveznek! 2. Finanszírozás

Kérjük, hogy állítsák vissza a közművelődési- és közgyűjteményi feladatellátás önálló normatíváját, mely az állam részéről a feladatellátás fontosságát is jelezné az önkormányzatok számára!


∗ V Á N D O R G Y Ű L É S U T Á N ∗ V Á N D O R G Y Ű L É S U T Á N ∗

Az éves normatíva mértéke tükrözze az állam elkö-telezettségét, ez az összeg semmiképpen se legyen kevesebb a 2008.évi közgyűjteményi-közművelődési normatíva összegénél. (A települési normatíva ekkor 1135, a megyei normatíva 375 forint volt.)

Történjen meg a bérrendszer áttekintése, kerüljön sor bérrendezésre és az elmúlt évek során elvett jut-tatások visszaadására.

Szorgalmazzuk, hogy a vállalkozások adókedvez-ménye szélesedjen ki a kulturális terület támogatásá-nak lehetőségével.

A fejlesztési források elosztásának decentralizálá-sával támogassák a kulturális alapú vidékfejlesztést!

3. Hálózatszerű működés kiépítése és megerősítése

Indokoltnak tarjuk – az eltérő adottságok és lehe-tőségek miatt – a szervezeti sokszínűséget, ugyanak-kor a hálózatszerű működés biztosítása érdekében

célszerű a feladatellátás minden szintjén a szerveze-teknek a kialakuló közigazgatási struktúrához való iga-zítása és megerősítése.

Valamennyi a közművelődésben dolgozó intéz-mény és szakmai szervezet, valamint a benne dolgozó népművelő és művelődésszervező célja az, hogy le-gyenek a művelődési házak a közösségek otthonai, a nemzeti és egyetemes kultúra értékteremtő, érték-megőrző, értékközvetítő tevékenységének és az egész életen át tartó tanulásnak a helyi bástyái, melyek hoz-zájárulnak a kulturális esélyegyenlőséghez, a vidéki Magyarország felzárkózásához.

Az aláíró szakmai szervezetek a kitűzött célok el-

érése érdekében felajánlják szakmai tapasztalatukat és együttműködésüket a Magyar Köztársaság Ország-gyűlésének és az ágazatot irányító Nemzeti Erőforrás Minisztériumának.

FELHÍVÁS

A Magyar Népművelők Egyesülete (MNE) XXVII. Vándorgyűlésén, Szombathelyen a Népművelők Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete kezdeményezésére felhívással fordult minden művelődési és közösségi házhoz, hogy a vörösiszap-katasztrófa által okozott károk enyhítésre és az újjáépítés támogatására 2010. november 11-14. között a REKULT projekt keretében – megmutatva a társadalomnak a kulturális szakma össze-fogó erejét is – szervezzenek olyan rendezvényeket, amelyek bevételei az újjáépítést szolgálják. Kérjük, hogy a felajánlott pénzösszegeket az MNE alábbi számlaszámára utalják:

11701004 – 20237684

Az MNE a befolyt pénzösszeget a Magyar Kármentő Alapba fizeti be. Kérjük a résztvevő intézményeket, szervezeteket, hogy a mane.hu honlapon található Regisztrációs lap kitöltésével és elektronikusan a [email protected] e-mail címre kül-désével regisztráljanak, hogy követni tudjuk az eseményeket! A REKULT arculati elemei az egyesület honlapjáról letölthetők. Kérjük plakátként, szórólapként stb. egységesen ezt használni! A helyi sajtó tájékoztatására ugyanott csatolunk egy sajtóközleményt is, kérve a szervezőket, hogy juttassák el az érintet-tekhez. Kérjük a művelődési és közösségi házakat, minél nagyobb számban csatlakozzanak a felhíváshoz, hogy mi is segíthessünk a bajba jutottakon a kultúra segítségével!

Sajó Attila elnök, Magyar Népművelők Egyesülete


∗ A NÉPMŰVÉSZETEK JEGYÉBEN ∗ A NÉPMŰVÉSZETEK JEGYÉBEN ∗

Az Országos Népművészeti Kiállításra bejutott Tolna megyei pályázók és alkotásaik

HÍMZÉS

1. SZEKSZÁRDI DÍSZÍTŐMŰVÉSZETI SZAKKÖR – 7100 Szekszárd, Szent István tér 10.

> Terv: NÉMETH PÁLNÉ, Népművészet Mes-tere – Kivitelezés : BŐSZE ÁGNES SÁRKÖZI BÍBORVÉG-MINTÁS TERÍTŐ,

56x56 cm > Terv: NÉMETH PÁLNÉ, Népművészet Mes-

tere – Kivitelezés: DÖMÖTÖR LÁSZLÓNÉ SÁRKÖZI JEGYKENDŐ-MINTÁS TERÍTŐ,

83x83 cm 2. PÁLNÉ R. GIZELLA – 7100 Szekszárd, Mészáros

Lázár utca 7. SÁRKÖZI JEGYKENDŐ-MINTÁS TERÍTŐ,

45x45 cm 3. NYIRATI ISTVÁNNÉ – 7100 Szekszárd, Hunyadi

utca SÁRKÖZI BÍBORVÉG-MINTÁS FUTÓ,

89x65 cm 4. BELVÁROSI ÉS ÚJDOMBÓVÁRI HIMZŐK

> TIGER KÁROLYNÉ – 7200 Dombóvár, Kék-nefelejcs utca 10. KAPOSMENTI FUTÓ, 75x36 cm KAPOSMENTI TERÍTŐ, 62x62 cm KAPOSMENTI TERÍTŐ, 62x62 cm

> DÓZSA JÁNOSNÉ – 7200 Dombóvár, Móra Ferenc utca 44. KAPOSMENTI FUTÓ, 72x37 cm KAPOSMENTI FUTÓ, 82x36 cm

> GELENCSÉR LAJOSNÉ – 7200 Dombóvár, Fő utca 115. VAGDALÁSOS FUTÓ, 86x34 cm

5. KAPOSMENTI HÍMZŐSZAKKÖR – 7361 Kaposszekcső, Zalka Máté utca 46.

> DR. KESZLER GÁBORNÉ KOMÁDI FALVÉDŐ, 172x66 cm DÉL-BARANYAI „BÉKASZÁJAS” ASZTALTE-

RÍTŐ, 147x109 cm KAPOSMENTI LYUKHÍMZÉS, 74x70 cm

> REMLER HENRIKNÉ KOMÁDI FALVÉDŐ, 172x60 cm

> BÓZSING ERNŐNÉ KAPOSMENTI TERÍTŐ, 82x78 cm

> WOLF JÁNOSNÉ SÁRKÖZI BÍBORVÉG-MINTÁS FUTÓ, 92x42 cm

6. HÍMES KEZEK MÚZEUMI HÍMZŐKÖR – 7200 Dombóvár, Zrínyi utca 17.

> VINCZELLÉR JÓZSEFNÉ KAPOSMENTI TERÍTŐ, 67x64 cm GÖMÖRI GÖBÖS TERÍTŐ, 97x95 cm

> VÁRNAI PÁLNÉ KAPOSMENTI FUTÓ, 48x32 cm

> VÉRTESI JÁNOSNÉ DÉL-BARANYAI VAGDALÁSOS HÍMZETT TERÍTŐ, 72x66 cm

7. HARTMANN KLÁRA – 7045 Györköny, Rákóczi utca 38. BUKOVINAI SZÉKELY KÍGYÓFEJES TAKAR-

GATÓ, 118x68 cm BUKOVINAI SZÉKELY GEREBLYÉS TAKAR-

GATÓ, 110x58 cm BUKOVINAI SZÉKELY KANTÁROS TÖRÖL-

KÖZŐ, 140x54 cm BEREGI MINTÁS TERÍTŐ, 150x54 cm

8. KUHL JÁNOSNÉ – 7143 Őcsény, Kodály utca SÁRKÖZI JEGYKENDŐ-MINTÁS TERÍTŐ, 104x90 cm

9. MINORITSNÉ HANDL ZSUZSANNA – 7143, Őcsény Árpád sor 55. SÁRKÖZI BÍBORVÉG-MINTÁS FUTÓ,

65x36 cm 10. GLÖCKLERNÉ SZŰCS ADÉL – 7143 Őcsény,

Széchenyi utca 58. SÁRKÖZI JEGYKENDŐ-MINTÁS TERÍTŐ, 83x61 cm

11. NÉMETH VALÉRNÉ – 7149 Báta, Fürst Sándor utca 5. BÁTAI PÖNDŐKÖTŐS FUTÓ, 66x32 cm

12. ÉLŐ LAJOSNÉ, Népi Iparművész – 7200 Dombóvár, Zalka Máté utca 17. DÉL-BARANYAI VAGDALÁSOS HÍMZETT TERÍTŐ, 88x58 cm



VISELET 1. WILHELM KONRÁDNÉ –

7064 Gyönk, Vásártéri utca 22/1. SVÁB TUTYI (1 PÁR), 38-as SVÁB TUTYI (1 PÁR), 42-es

2. HERINGES ÁRPÁDNÉ – 7140 Bátaszék, Erzsébet út 16. SÁRPILISI MENYASSZONYI RÓZSAGOMBOS

HARISNYA, felnőtt BOGYISZLÓI NŐI ÜNNEPI BÜTYKÖS HARIS-

NYA, felnőtt SIÓAGÁRDI NŐI ÜNNEPI BÜTYKÖS HARIS-

NYA, felnőtt MOHÁCS KÖRNYÉKI SOKAC-BUNYEVÁC

ÜNNEPI HARISNYA, felnőtt SIÓAGÁRDI NŐI ÜNNEPI SZŐLŐFEJES HA-

RISNYA, felnőtt

SZŐTTES 1. MAJOSI SZÖVŐSZAKKÖR –

7187 Bonyhád-Majos, II. utca 16. > Terv: LŐRINCZ ALADÁRNÉ, Népművészet

Mestere – Kivitelezés: SZEMEREI JANKA BUKOVINAI SZÉKELY PÁRNA, 58x38 cm BUKOVINAI SZÉKELY PÁRNA, 58x38 cm > Terv: LŐRINCZ ALADÁRNÉ, Népművészet

Mestere – Kivit.: TÓTH ZSÓFIA ESZTER BUKOVINAI SZÉKELY FUTÓ, 130x50 cm BUKOVINAI SZÉKELY PÁRNA, 57x38 cm > Terv: LŐRINCZ ALADÁRNÉ, Népművészet

Mestere – Kivitelezés: KUTI EMESE BUKOVINAI SZÉKELY FUTÓ, 160x54 cm

2. LŐRINCZ ALADÁRNÉ, Népművészet Mestere BUKOVINAI SZÉKELY FUTÓ, 87x39 cm BUKOVINAI SZÉKELY FUTÓ, 88x40 cm BUKOVINAI SZÉKELY FUTÓ, 190x47 cm BUKOVINAI SZÉKELY FUTÓ, 104x40 cm BUKOVINAI SZÉKELY FALVÉDŐ, 190x47 cm BUKOVINAI SZÉKELY PÁRNA, 56x40 cm BUKOVINAI SZÉKELY PÁRNA, 56x40 cm BUKOVINAI SZÉKELY FUTÓ, 82x35 cm BUKOVINAI SZÉKELY FUTÓ, 88x40 cm

3. BERÉTI ISTVÁNNÉ, Népi Iparművész 7186 Nagyvejke, Fő utca 63. BUKOVINAI SZÉKELY DÍSZPÁRNA, 60x40 cm BUKOVINAI SZÉKELY FUTÓ, 90x35 cm BUKOVINAI SZÉKELY FUTÓ, 100x35 cm

FAZEKAS 1. CSÚCS ENDRE, Népi Iparművész –

7100 Szekszárd, Prantner utca 12. KAPOSMENTI PÁLINKACSURGATÓ + 6 POHÁR KAPOSMENTI SZŰRŐTÁL XIII. SZÁZADI VIZESEDÉNY BÁTASZÉKI VIZESKANTA BÁTASZÉKI KORSÓ BÁTASZÉKI VAJKÖPÜLŐ

2. KOZÁK ÉVA, Népművészet Mestere – 7134 Gerjen, Vajda János utca 18. DUNÁNTÚLI CÍMERES KANCSÓ, 32 cm ALFÖLDI GYÜMÖLCSÖS TÁL, 30 cm Ø ALFÖLDI CSÖRÖGÉS TÁL, 36 cm Ø ALFÖLDI FIÓKOS TÜKÖR, 40 cm

3. RÁCS RÓBERT, Népi Iparművész – 7146 Várdomb, Kossuth Lajos utca 14. MÓRÁGYI TÁNYÉR, 26 cm Ø MÓRÁGYI TÁNYÉR, 33 cm Ø MÓRÁGYI TÁNYÉR, 30 cm Ø SÁRKÖZI ARATÓKORSÓ, 65 cm MÓRÁGYI MADARAS TÁL, 45 cm Ø

ÉKSZER 1. LIESZKOVSZKY TIBORNÉ –

7165 Mórágy, Kossuth utca 20. CSIPKÉS TÁSZLI, 36x4,5 cm (egyéni terv)

2. OLÁH MÁRTA, Népművészet Ifjú Mestere, Népi Iparművész– 1087 Budapest, Vagon tér 6. fsz. 2. NYAKSI VÁLTOTT CSAVARÁSSAL, 32x13 cm DECSI NAGYVIRÁGOS NYAKSI, 32x13 cm

3. DECSI-KISS JÁNOSNÉ, Népi Iparművész – 7144 Decs, Bem Apó utca 4. SÁRKÖZI NAGYVIRÁGOS NYAKSI, 32x8,5 cm UKRÁN KRIZA, 37x4,5 cm

HÍMES TOJÁS MOLNÁR ÉVA –

7200 Dombóvár, Gyöngyvirág krt. 60. HAGYMAHÉJAS HÍMES TOJÁS (tyúk) – 6 db

BŐRMŰVESSÉG KÖNYVNÉ SZABÓ ÉVA, Népi Iparművész –

7081 Simontornya, Petőfi utca 12. FŰZÖTT DÍSZŰ NŐI VÁLLTÁSKA – 3 db



(forrás: www.tolnaart.hu)

Ì Fent: KÖNYVNÉ SZABÓ ÉVA NÉPI IPARMŰVÉSZ Lent: BERÉTI ISTVÁNNÉ NÉPI IPARMŰVÉSZ



(forrás: www.tolnaart.hu)

Ì

Fent: DECSI-KISS JÁNOSNÉ NÉPI IPARMŰVÉSZ Lent: CSÚCS ENDRE

NÉPI IPARMŰVÉSZ


∗ PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK ∗ PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK ∗

Esélykülönbséget mérséklő kulturális vidékfejlesztés elősegítése

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkára 2010. augusztus 23-án döntött az „Esélykülönbséget mérséklő kulturális vidék-fejlesztés elősegítése” tárgykörben beérkezett pályázatok támogatásáról. A Közkincs-program keretében meghirdetett pályázat a kistérségi közművelődési referensek alkalmazását és kistérségi közkincs-kerek-asztalok létrehozását, meglévők működésének támogatását teszi lehetővé.

A pályázati kiírás két altémájára összesen 143 db pályázat érkezett 152.197.729 forint forrás-igénnyel. A formailag érvényes pályázatok száma: 140 db, melyből 122 pályázat részesül a 77.8 millió forint összértékű támogatási forrásból. A Dél-dunántúli régióban 21 db pályázat érkezett be, 21 999 000 Ft támogatási igénnyel. A pályázatok közül 15 db részesült 9 679 000 forintos támogatásban. Eredményesen szerepeltek a Tolna megyeiek is:

A pályázat azo-nosító száma

A pályázó teljes neve A település neve Pályázati cél Támogatás

Ft

Kistérségi közművelődési referens további alkalmazása Kistérség -2

Kt-2-17-005/dd10

Völgységi Többcé-lú Kistérségi Társu-lás Bonyhád

Közművelődési referens továbbfoglalkoztatása

1 250 000

Kt-2-17-006/dd10

Paks Város Pol-gármesteri Hivata-la Paks

Paksi kistérségi közmű-velődési-múzeumi refe-rens továbbfoglalkozta-tása

1 250 000

Új közkincs-kerekasztal létrehozása: Közkincs-1

K-1-17-010/dd10

Dombóvár és Kör-nyéke Többcélú Kis-térségi Társulás Dombóvár

Dombóvári Kistérségi Közkincs-Kerekasztal lét-rehozása és működteté-se 300 000

Meglévő közkincs-kerekasztal további működésének támogatása: Közkincs-2

K2b-17-013/dd10

Völgységi Többcé-lú Kistérségi Társu-lás Bonyhád

Kistérségi közkincs-kerekasztal további mű-ködésének támogatása

340 000

K2c-17-015/dd10

Paksi Közművelő-dési Nonprofit Kft. Paks

A Paksi Kistérségi Köz-kincs-Kerekasztal további működtetése

300 000

K2c-17-019/dd10

Szekszárd és Tér-sége Többcélú Kis-térségi Társulás Szekszárd

A Szekszárdi Kistérségi Közkincs-Kerekasztal to-vábbi működtetése

300 000


∗ BEHARANGOZÓ ∗ BEHARANGOZÓ ∗ BEHARANGOZÓ ∗ BEHARANGOZÓ ∗

Filharmónia Ifjúsági Hangversenysorozat Tolna megyében 2010/2011

A Tolna Megyei Általános Művelődési Központ szer-vezi a megyében az ifjúsági hangversenyeket általános és középiskolás diákok részére. A Filharmónia Dél-Dunántúli Kht-val közösen szervezett bérlet három hangversenyt tartalmaz, melyek mindegyike hang-szerbemutatóval, ismertetővel gazdagított, így a kö-zönség a művek keletkezésének körülményeivel, az alkotók életével is megismerkedhet. Információ: Czink Judit 20/851-4334 2010. november 22 - 26.

Közreműködik: Kuncz László, Károly Edit, Szigetvári Dávid és a Savaria Barokk Együttes Művészeti vezető és moderátor: Németh Pál Műsor: Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló - vígopera

2011. január 31 – február 4. Közreműködik: Daniel Speer Rézfúvós Quintett Műsor: "Az opera másként" Verdi: Aida – Bevonulási induló Weber: A bűvös vadász - Vadász kórus Wagner: Tannhäuser - Zarándok kórus Mozart: Varázsfuvola - Sarastro áriája Bizet: Carmen – részletek

2011. március 23 - 29. Közreműködik: Pécsi Szimfonietta Vezényel: Cser Miklós/Ménesi Gergely Moderátor: Kircsi László Mesélő: Sólyom Katalin Műsor: Prokofjev: Péter és a farkas

2010. november 22-26. 2011. január 31 - február 4. 2011. március 23-29.

november 22. hétfő 9,00 Dombóvár (Művelődési Központ) 13,00 Bonyhád (Művelődési Központ)

január 31. hétfő 10,00 Bátaszék (Művelődési Központ) 13,00 Bátaszék (Művelődési Központ)

március 23. szerda 9,00 Dombóvár (Művelődési Központ) 13,00 Bonyhád (Művelődési Központ)

november 23. kedd 8,45 Hőgyész (Művelődési Ház) 11,00 Gyönk (Tolnai Lajos Gimnázium) 13,00 Tamási (Művelődési Központ)

február 1. kedd 9,00 Dombóvár (Művelődési Központ) 13,00 Bonyhád (Művelődési Központ)

március 24. csütörtök 10,00 Simontornya (Művelődési Ház) 14,00 Dunaföldvár (Művelődési Központ) 16,00 Paks (Művelődési Központ)

november 24. szerda 10,00 Bátaszék (Művelődési Központ) 13,00 Bátaszék (Művelődési Központ)

február 2. szerda 8,45 Hőgyész (Művelődési Ház) 11,00 Gyönk (Tolnai Lajos Gimnázium) 13,00 Tamási (Művelődési Központ)

március 25. péntek 11,00 Tolna (Bezerédj Szabadidő Közp.) 13,00 Szekszárd (Garay János Gimnázium)

november 25. csütörtök 10,00 Simontornya (Művelődési Ház) 14,00 Dunaföldvár (Művelődési Központ) 16,00 Paks (Művelődési Központ)

február 3. csütörtök 10,00 Simontornya (Művelődési Ház) 14,00 Dunaföldvár (Művelődési Központ) 16,00 Paks (Művelődési Központ)

március 28. hétfő 10,00 Bátaszék (Művelődési Központ) 13,00 Bátaszék (Művelődési Központ)

november 26. péntek 11,00 Tolna (Sztárai M. Gimnázium) 13,00 Szekszárd (Garay János Gimnázium)

február 4. péntek 11,00 Tolna (Sztárai Mihály Gimnázium) 13,00 Szekszárd (Garay János Gimnázium)

március 29. kedd 8,45 Hőgyész (Művelődési Ház) 11,00 Gyönk (Tolnai Lajos Gimnázium) 13,00 Tamási (Művelődési Központ)


∗ BEHARANGOZÓ ∗ BEHARANGOZÓ ∗

Pannon Mediterrán Ősz 2010

a Dél-Dunántúl (Baranya-Somogy-Tolna) fesztiválsorozata

2010. szeptember 4 - október 24.

A Pannon Mediterrán Ősz sorozat célja a Dél-Dunántúl kulturális értékeinek bemutatása: a nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális hagyományok megismertetése, a kulturális turizmus kínálatának bővítése, ösz-tönzése. A fesztiválsorozat egy csokorba gyűjti az őszi mezőgazdasági munkákhoz kapcsolódó népszokásokat, hagyományokat. Ebben az időszakban érnek be az őszi gyü-mölcsök, a szőlő, kezdődik a szüret. A majd két hónapig zajló fesztiválsorozat jó példája Baranya, Somogy, Tolna megyék települései-nek, kistájainak, a megye- és az országhatá-rokon átnyúló összefogására.

„Búcsú a Pannon Mediterrán Ősztől”:

OKTÓBER 24. VASÁRNAP

XXVI. VENDEL-NAPI BÚCSÚ REGIONÁLIS KÉZMŰVES FESZTIVÁL

TOLNA MEGYEI

ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZMŰVELŐDÉSI SZOLGÁLTATÓ INTÉZET 7100 SZEKSZÁRD, Szent István tér 11-13. II. emelet 211-es szoba Telefon/fax: 74/505-649 E-mail: [email protected] KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKATÁRSAK: DR. SAY ISTVÁN igazgató Telefon: 74/505-651 E-mail: [email protected] BAJSZNÉ KISS MAGDOLNA igazgatóhelyettes Telefon: 74/505-649 E-mail: [email protected] CZINK JUDIT közművelődési főtanácsos Telefon: 74/505-649 E-mail: [email protected] KOMJÁTHI TAMÁSNÉ HORVÁTH ÁGNES közművelődési főtanácsos Telefon: 74/505-649 E-mail: [email protected] DIÁKSPORT IRODA 7100 SZEKSZÁRD, Szent István tér 11-13. II. emelet 210-es szoba DIÁKSPORT MUNKATÁRS: FÖLDESI GYULA diáksport főtanácsos (megyei titkár) Telefon/fax: 74/505-661 Mobil: 20/463-1401 E-mail: [email protected] TANULÁSI KÉPESSÉGET VIZSGÁLÓ SZAKÉRTŐI ÉS REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG 7100 SZEKSZÁRD, Garay tér 9. (Katolikus Általános Iskola épületében) VEZETŐ: PONGRÁCZ ZSÓFIA igazgatóhelyettes (bizottságvezető) Telefon: 74/510-645 Fax: 74/510-646 E-mail: [email protected]

TMÁMK HÍRLEVÉL – Kiadja: A Tolna Megyei Általános Műve-lődési Központ. Szerkesztik: a TMÁMK közművelődési mun-katársai (Bajszné Kiss Magdolna, Czink Judit, Komjáthi Ta-másné). A Hírlevél felelős szerkesztője és kiadója: Dr. Say István igazgató. Nyomdai munkák: SZLTISZK Nyomda, Tamá-si. Köszönjük a Tolna Megyei Elnöki Kabinetnek (Ótós Réka, Wessely Judit) a fotóikkal és híreikkel való hozzájárulásukat. TÁMOGATÓK: Tolna Megye Önkormányzata – Nemzeti Kulturális Alap


DUNA-HÍD FOLKLÓR

FESZTIVÁL

e Június 22-27.

2011

22-27. June

DANUBE-

BRIDGE FOLKLORE FESTIVAL

______________

DUNAFÖLDVÁR

(Bölcske, Madocsa,

Dunakömlőd) –

SZEKSZÁRD (Bogyiszló) –

BÁTASZÉK (Pörböly)

e

e TOLNA MEGYE

TOLNA COUNTY

ÉV ÁMM 22001100.. …

Documents

Transcript of ÉV ÁMM 22001100.. …