UTOLSÓ FIRSSÍTÉS: 2010szociologiaszak.uni-miskolc.hu/segedanyagok/... · Web viewDr. Hidas...

UTOLSÓ FIRSSÍTÉS: 2010. FEBRUÁR 15.

SZOCIOLÓGIA ALAPSZAK SZAKTANTÁRGYI ADATLAP

NAPPALI, LEVELEZŐ TAGOZAT2009/2010. TANÉV II. FÉLÉV

I. ÉVFOLYAM

Neptun kód: BTSCN205Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Társadalomelmélet I. Farkas Zoltán Farkas Zoltán

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Social Theory I. hétfő: 12-14Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

Az óra típusa: Beszám. kötelezettség Heti óraszám: Kreditérték: Előfeltétel:előadás kollokvium 2 3 BTSCN101Az óra rövid tartalmi ismertetése:A tantárgy kétféléves, amelynek keretében egyrészt átfogó képet adunk a szociológiaelméletben kialakult fő szemléletmódokról és irányzatokról, másrészt az úgynevezett intézményes szemléletmód szempontjából áttekintjük az általános szociológiaelmélet, illetve a szociológiai társadalomelmélet fő kérdésköreit.Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:

Az órák témakörei:1. A szociológiai szemléletmód meghatározása és fő típusai2. A társadalmi jelenségek magyarázata. Az intézményes szemléletmód3. A cselekvés megközelítése. A szükséglet mint személyes motívum4. A szükségletkielégítés összetevői és meghatározottsága5. A cselekvések kognitív motívumai és az irányultságok6. A kultúra fogalma és szociológiai megközelítése7. A szabályok és az alkalmazkodás. Az intézmény és érvényessége8. Az intézmények fedezete és kialakítása. Az intézmények funkciói9. Az intézmények fő típusai és a társadalmiság10. A racionális cselekvés és a racionális döntés11. A cselekvések típusai és a társadalmi cselekvés12. A társadalmi kölcsönhatás fogalma, típusai és meghatározottsága13. A cselekvések rendszere és az emberi élet szférái14. Az intézményes csoportok és a modern társadalom

Vizsga formája, vizsgakérdések:Három kérdést kell húzni az 1-2., 3-4. és az 5-6. fejezetből. A kérdések megfelelnek az egyes fejezetek alcímeinek, az előadásvázlat szerint.

Jegy szerzésének feltételei:Szóbeli vizsgaFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:1. FARKAS Zoltán: A szociológiai és az intézményes szemléletmód. Társadalomelmélet 1. Magyar

Elektronikus Könyvtár, 2006: 103: http://mek.oszk.hu/04100/04149 2. FARKAS Zoltán: Az egyén, a környezet és a cselekvés. Társadalomelmélet 2. Magyar Elektronikus

Könyvtár, 2005: 81: http://mek.oszk.hu/02400/024723. FARKAS Zoltán: A kultúra, a szabályok és az intézmények. Társadalomelmélet 3. Magyar Elektronikus

Könyvtár, 2005: 84: http://mek.oszk.hu/03000/030924. FARKAS Zoltán: Az intézmények fedezete, funkciója és a társadalmiság. Társadalomelmélet 4. Magyar

Elektronikus Könyvtár, 2005: 96: http://mek.oszk.hu/03300/033275. FARKAS Zoltán: A racionális cselekvés, a társadalmi cselekvés és kölcsönhatás. Társadalomelmélet 5.

Magyar Elektronikus Könyvtár, 2006: 108: http://mek.oszk.hu/03900/039446. FARKAS Zoltán: Az emberi élet szférái és az intézményes csoportok. Társadalomelmélet 6. Magyar

Elektronikus Könyvtár, 2007: 86: http://mek.oszk.hu/04900/04988 Előadásvázlat: FARKAS Zoltán: Társadalomelméleti vázlat. Első rész. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2009.Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:1. Alexander, Jeffrey C.: Szociológiaelmélet a II. világháború után. Balassi Kiadó, 19962. FELKAI Gábor – NÉMEDI Dénes – SOMLAI Péter (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században. Új

Mandátum Könyvkiadó, 20003. MOREL, Julius stb. (szerk.): Szociológiaelmélet. Osiris Kiadó, 20004. NÉMEDI Dénes (szer.): Modern szociológiai paradigmák. Napvilág Kiadó, 20085. POKOL Béla: Szociológiaelmélet. Budapest: Felsőoktatási Koordinációs Iroda, 1997

http://mek.oszk.hu/04900/04988






A kötelező irodalom egyes részei nyomtatásban:1. FARKAS Z: A társadalmi viszonyok. Az intézményes szociológia. elmélete. Bíbor Kiadó, 1997:17-188. (Az

első féléves tananyag korábbi változata.)2. FARKAS Z: Szemléletmódok és paradigmák a szociológiaelméletben I-II. Szociológiai Szemle 16. évf.,

2006, 1: 3-39.3. FARKAS Z: A cselekvés, a cselekvési szituáció és az értelmezés. I. rész. Társadalomkutatás 24. évf.,

2006, 2: 191-216.4. FARKAS Z: A cselekvés, a cselekvési szituáció és az értelmezés. II. rész. Társadalomkutatás 24. évf.,

2006, 3: 331-357.5. FARKAS Z: A kultúra szociológiai megközelítése. JEL-KÉP 2006, 25. évf. 1: 29-46.6. FARKAS Z: A szabályok és a cselekvések. JEL-KÉP 2007, 26. évf, 1: 61-79.7. FARKAS Z: Az intézmény fogalma, fedezete és formalitása. Miskolci Jogi Szemle 2. évf., 2007, 2: 33-

55.8. FARKAS Z: Az egyéni és a kulturális érték fogalma és típusai. JEL-KÉP 26-27. évf. 2007. 4/2008. 1:

67-85.9. FARKAS Z: Az intézmények normatív és tényleges, szándékolt és nem szándékolt funkciói. I. rész.

Társadalomkutatás 26. évf., 2008, 1: 39-56.10. FARKAS Z: Az intézmények normatív és tényleges, szándékolt és nem szándékolt funkciói. II. rész.

Társadalomkutatás 26. évf., 2008, 2: 167-184.Egyéb tudnivalók:-

Neptun kód: BTSCN206Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Társadalomelmélet I. Farkas Zoltán Farkas Zoltán

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Social Theory I. hétfő: 10-12Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

Az óra típusa: Beszám. kötelezettség Heti óraszám: Kreditérték: Előfeltétel:gyakorlat gyakorlati jegy 2 2 BTSCN101Az óra rövid tartalmi ismertetése:A tantárgy két féléves, amelynek keretében egyrészt átfogó képet adunk a szociológiaelméletben kialakult fő szemléletmódokról és irányzatokról, másrészt az úgynevezett intézményes szemléletmód szempontjából áttekintjük az általános szociológiaelmélet, illetve a szociológiai társadalomelmélet fő kérdésköreit.Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:A gyakorlati foglalkozásokon az előző előadás témaköreit dolgozzuk fel kiselőadások és vita formájában. Az előadásoknak megfelelően a gyakorlati foglalkozások témakörei:

1. A szociológiai szemléletmód meghatározása és fő típusai2. A társadalmi jelenségek magyarázata. Az intézményes szemléletmód3. A cselekvés megközelítése. A szükséglet, mint személyes motívum4. A szükséglet kielégítés összetevői és meghatározottsága5. A cselekvések kognitív motívumai és az irányultságok6. A kultúra fogalma és szociológiai megközelítése7. A szabályok és az alkalmazkodás. Az intézmény és érvényessége8. Az intézmények fedezete és kialakítása. Az intézmények funkciói9. Az intézmények fő típusai és a társadalmiság10. A racionális cselekvés és a racionális döntés11. A cselekvések típusai és a társadalmi cselekvés12. A társadalmi kölcsönhatás fogalma, típusai és meghatározottsága13. A cselekvések rendszere és az emberi élet szférái14. Az intézményes csoportok és a modern társadalom

Jegy szerzésének feltételei:Az aláírás megszerzésének feltétele:A foglalkozások rendszeres látogatása; legfeljebb három igazolatlan hiányzás, és összesen legfeljebb hat hiányzás.Gyakorlatokon szerezhető pontok: max. 20 pontAz egyes gyakorlati foglalkozásokon szerezhető pontok:Az addig leadott tananyag elolvasását tanúsító órai aktivitás, az adott órára esedékes feladat elkészítése: 1 pontAz előzőn túl, a tananyag önálló értelmezését tanúsító órai aktivitás: 2 pontFélév végi dolgozat, tesztkérdésekkel: max. 25 pontGyakorlati jegy:00-16 pont: elégtelen17-23 pont: elégséges24-30 pont: közepes31-37 pont: jó38-45 pont: jelesFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

1. FARKAS Zoltán: A szociológiai és az intézményes szemléletmód. Társadalomelmélet 1. Magyar Elektronikus Könyvtár, 2006: 103: http://mek.oszk.hu/04100/04149

2. FARKAS Zoltán: Az egyén, a környezet és a cselekvés. Társadalomelmélet 2. Magyar Elektronikus Könyvtár, 2005: 81: http://mek.oszk.hu/02400/02472

3. FARKAS Zoltán: A kultúra, a szabályok és az intézmények. Társadalomelmélet 3. Magyar Elektronikus Könyvtár, 2005: 84: http://mek.oszk.hu/03000/03092

4. FARKAS Zoltán: Az intézmények fedezete, funkciója és a társadalmiság. Társadalomelmélet 4.




Magyar Elektronikus Könyvtár, 2005: 96: http://mek.oszk.hu/03300/033275. FARKAS Zoltán: A racionális cselekvés, a társadalmi cselekvés és kölcsönhatás. Társadalomelmélet

5. Magyar Elektronikus Könyvtár, 2006: 108: http://mek.oszk.hu/03900/039446. FARKAS Zoltán: Az emberi élet szférái és az intézményes csoportok. Társadalomelmélet 6. Magyar

Elektronikus Könyvtár, 2007: 86: http://mek.oszk.hu/04900/04988 Előadásvázlat:

1. FARKAS Zoltán: Társadalomelméleti vázlat. Első rész. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2009.Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

1. ALEXANDER, Jeffrey C.: Szociológiaelmélet a II. világháború után. Balassi Kiadó, 19962. FELKAI Gábor – NÉMEDI Dénes – SOMLAI Péter (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században. Új

Mandátum Könyvkiadó, 20003. MOREL, Julius stb. (szerk.): Szociológiaelmélet. Osiris Kiadó, 20004. NÉMEDI Dénes (szer.): Modern szociológiai paradigmák. Napvilág Kiadó, 20085. POKOL Béla: Szociológiaelmélet. Budapest: Felsőoktatási Koordinációs Iroda, 1997

A kötelező irodalom egyes részei nyomtatásban:6. FARKAS Z: A társadalmi viszonyok. Az intézményes szociológia. elmélete. Bíbor Kiadó, 1997:17-188.

(Az első féléves tananyag korábbi változata.)7. FARKAS Z: Szemléletmódok és paradigmák a szociológiaelméletben I-II. Szociológiai Szemle 16.

évf., 2006, 1: 3-39.8. FARKAS Z: A cselekvés, a cselekvési szituáció és az értelmezés. I. rész. Társadalomkutatás 24. évf.,

2006, 2: 191-216.9. Farkas Z: A cselekvés, a cselekvési szituáció és az értelmezés. II. rész. Társadalomkutatás 24. évf.,


55.13. FARKAS Z: Az egyéni és a kulturális érték fogalma és típusai. JEL-KÉP 26-27. évf. 2007. 4/2008. 1:



Társadalomkutatás 26. évf., 2008, 2: 167-184.Egyéb tudnivalók:




Neptun kód: BTSCL205Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Társadalomelmélet I. Farkas Zoltán Farkas Zoltán

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:

Social Theory I. március 13, 9-14április 24, 9-14

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

Az óra típusa: Beszám. kötelezettség Féléves óraszám: Kreditérték: Előfeltétel:előadás kollokvium 10 3 BTSCL101Az óra rövid tartalmi ismertetése:A tantárgy kétféléves, amelynek keretében egyrészt átfogó képet adunk a szociológiaelméletben kialakult fő szemléletmódokról és irányzatokról, másrészt az úgynevezett intézményes szemléletmód szempontjából áttekintjük az általános szociológiaelmélet, illetve a szociológiai társadalomelmélet fő kérdésköreit.

Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:Az órák témakörei:1. A szociológiai szemléletmód meghatározása és fő típusai2. A társadalmi jelenségek magyarázata. Az intézményes szemléletmód3. A cselekvés megközelítése. A szükséglet mint személyes motívum4. A szükségletkielégítés összetevői és meghatározottsága5. A cselekvések kognitív motívumai és az irányultságok6. A kultúra fogalma és szociológiai megközelítése7. A szabályok és az alkalmazkodás. Az intézmény és érvényessége8. Az intézmények fedezete és kialakítása. Az intézmények funkciói9. Az intézmények fő típusai és a társadalmiság10. A racionális cselekvés és a racionális döntés11. A cselekvések típusai és a társadalmi cselekvés12. A társadalmi kölcsönhatás fogalma, típusai és meghatározottsága13. A cselekvések rendszere és az emberi élet szférái14. Az intézményes csoportok és a modern társadalomVizsga formája, vizsgakérdések:Három kérdést kell húzni az 1-2., 3-4. és az 5-6. fejezetből. A kérdések megfelelnek az egyes fejezetek alcímeinek, az előadásvázlat szerint.

Jegy szerzésének feltételei:Szóbeli vizsgaFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

1. FARKAS Zoltán: A szociológiai és az intézményes szemléletmód. Társadalomelmélet 1. Magyar Elektronikus Könyvtár, 2006: 103: http://mek.oszk.hu/04100/04149

2. FARKAS Zoltán: Az egyén, a környezet és a cselekvés. Társadalomelmélet 2. Magyar Elektronikus Könyvtár, 2005: 81: http://mek.oszk.hu/02400/02472

3. FARKAS Zoltán: A kultúra, a szabályok és az intézmények. Társadalomelmélet 3. Magyar Elektronikus Könyvtár, 2005: 84: http://mek.oszk.hu/03000/03092

4. FARKAS Zoltán: Az intézmények fedezete, funkciója és a társadalmiság. Társadalomelmélet 4. Magyar Elektronikus Könyvtár, 2005: 96: http://mek.oszk.hu/03300/03327

5. FARKAS Zoltán: A racionális cselekvés, a társadalmi cselekvés és kölcsönhatás. Társadalomelmélet 5. Magyar Elektronikus Könyvtár, 2006: 108: http://mek.oszk.hu/03900/03944

6. FARKAS Zoltán: Az emberi élet szférái és az intézményes csoportok. Társadalomelmélet 6. Magyar Elektronikus Könyvtár, 2007: 86: http://mek.oszk.hu/04900/04988

Előadásvázlat:Farkas Zoltán: Társadalomelméleti vázlat. Első rész. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2009.Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

1. ALEXANDER, Jeffrey C.: Szociológiaelmélet a II. világháború után. Balassi Kiadó, 19962. FELKAI Gábor – NÉMEDI Dénes – SOMLAI Péter (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században. Új

Mandátum Könyvkiadó, 2000







3. MOREL, Julius stb. (szerk.): Szociológiaelmélet. Osiris Kiadó, 20004. NÉMEDI Dénes (szer.): Modern szociológiai paradigmák. Napvilág Kiadó, 20085. POKOL Béla: Szociológiaelmélet. Budapest: Felsőoktatási Koordinációs Iroda, 1997

A kötelező irodalom egyes részei nyomtatásban:1. FARKAS Z: A társadalmi viszonyok Az intézményes szociológia elmélete. Bíbor Kiadó, 1997:17-188.

(Az első féléves tananyag korábbi változata.)2. FARKAS Z: Szemléletmódok és paradigmák a szociológiaelméletben I-II. Szociológiai Szemle 16.

évf., 2006, 1: 3-39.3. FARKAS Z: A cselekvés, a cselekvési szituáció és az értelmezés. I. rész. Társadalomkutatás 24. évf.,

2006, 2: 191-216.4. FARKAS Z: A cselekvés, a cselekvési szituáció és az értelmezés. II. rész. Társadalomkutatás 24. évf.,


55.8. Farkas Z: Az egyéni és a kulturális érték fogalma és típusai. JEL-KÉP 26-27. évf. 2007. 4/2008. 1:



Társadalomkutatás 26. évf., 2008, 2: 167-184.Egyéb tudnivalók:-

Neptun kód: BTSCL206Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Társadalomelmélet I. Farkas Zoltán Farkas Zoltán

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Social Theory I. május 15., 9-14Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

Az óra típusa: Beszám. kötelezettség Féléves óraszám: Kreditérték: Előfeltétel:gyakorlat gyakorlati jegy 10 2 BTSCL101Az óra rövid tartalmi ismertetése:A tantárgy kétféléves, amelynek keretében egyrészt átfogó képet adunk a szociológiaelméletben kialakult fő szemléletmódokról és irányzatokról, másrészt az úgynevezett intézményes szemléletmód szempontjából áttekintjük az általános szociológiaelmélet, illetve a szociológiai társadalomelmélet fő kérdésköreit.

Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:A gyakorlati foglalkozásokon az előadások témaköreit dolgozzuk fel kiselőadások és vita formájában. Az előadásoknak megfelelően a gyakorlati foglalkozások témakörei:

1. A szociológiai szemléletmód meghatározása és fő típusai2. A társadalmi jelenségek magyarázata. Az intézményes szemléletmód3. A cselekvés megközelítése. A szükséglet mint személyes motívum4. A szükségletkielégítés összetevői és meghatározottsága5. A cselekvések kognitív motívumai és az irányultságok6. A kultúra fogalma és szociológiai megközelítése7. A szabályok és az alkalmazkodás. Az intézmény és érvényessége8. Az intézmények fedezete és kialakítása. Az intézmények funkciói9. Az intézmények fő típusai és a társadalmiság10. A racionális cselekvés és a racionális döntés11. A cselekvések típusai és a társadalmi cselekvés12. A társadalmi kölcsönhatás fogalma, típusai és meghatározottsága13. A cselekvések rendszere és az emberi élet szférái14. Az intézményes csoportok és a modern társadalom

Jegy szerzésének feltételei:Az aláírás megszerzésének feltétele:A foglalkozásokon való részvétel.

Félév végi dolgozat, tesztkérdésekkel: max. 25 pontGyakorlati jegy:00-08 pont: elégtelen09-12 pont: elégséges13-16 pont: közepes17-20 pont: jó21-25 pont: jeles

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:1. FARKAS Zoltán: A szociológiai és az intézményes szemléletmód. Társadalomelmélet 1.

Magyar Elektronikus Könyvtár, 2006: 103: http://mek.oszk.hu/04100/04149 2. FARKAS Zoltán: Az egyén, a környezet és a cselekvés. Társadalomelmélet 2. Magyar

Elektronikus Könyvtár, 2005: 81: http://mek.oszk.hu/02400/024723. FARKAS Zoltán: A kultúra, a szabályok és az intézmények. Társadalomelmélet 3. Magyar

Elektronikus Könyvtár, 2005: 84: http://mek.oszk.hu/03000/030924. FARKAS Zoltán: Az intézmények fedezete, funkciója és a társadalmiság. Társadalomelmélet

4. Magyar Elektronikus Könyvtár, 2005: 96: http://mek.oszk.hu/03300/03327





5. FARKAS Zoltán: A racionális cselekvés, a társadalmi cselekvés és kölcsönhatás. Társadalomelmélet 5. Magyar Elektronikus Könyvtár, 2006: 108: http://mek.oszk.hu/03900/03944

6. FARKAS Zoltán: Az emberi élet szférái és az intézményes csoportok. Társadalomelmélet 6. Magyar Elektronikus Könyvtár, 2007: 86: http://mek.oszk.hu/04900/04988

7. Előadásvázlat:8. FARKAS Zoltán: Társadalomelméleti vázlat. Első rész. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2009.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:1. ALEXANDER, Jeffrey C.: Szociológiaelmélet a II. világháború után. Balassi Kiadó, 19962. FELKAI Gábor – NÉMEDI Dénes – SOMLAI Péter (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX.

században. Új Mandátum Könyvkiadó, 20003. MOREL, Julius stb. (szerk.): Szociológiaelmélet. Osiris Kiadó, 20004. NÉMEDI Dénes (szer.): Modern szociológiai paradigmák. Napvilág Kiadó, 20085. POKOL Béla: Szociológiaelmélet. Budapest: Felsőoktatási Koordinációs Iroda, 1997

A kötelező irodalom egyes részei nyomtatásban:6. FARKAS Z: A társadalmi viszonyok. Az intézményes szociológia elmélete. Bíbor Kiadó,

1997:17-188. (Az első féléves tananyag korábbi változata.)7. FARKAS Z: Szemléletmódok és paradigmák a szociológiaelméletben I-II. Szociológiai Szemle

16. évf., 2006, 1: 3-39.8. FARKAS Z: A cselekvés, a cselekvési szituáció és az értelmezés. I. rész. Társadalomkutatás

24. évf., 2006, 2: 191-216.9. FARKAS Z: A cselekvés, a cselekvési szituáció és az értelmezés. II. rész. Társadalomkutatás

24. évf., 2006, 3: 331-357.10. FARKAS Z: A kultúra szociológiai megközelítése. JEL-KÉP 2006, 25. évf. 1: 29-46.11. FARKAS Z: A szabályok és a cselekvések. JEL-KÉP 2007, 26. évf, 1: 61-79.12. FARKAS Z: Az intézmény fogalma, fedezete és formalitása. Miskolci Jogi Szemle 2. évf.,

2007, 2: 33-55.13. FARKAS Z: Az egyéni és a kulturális érték fogalma és típusai. JEL-KÉP 26-27. évf. 2007.

4/2008. 1: 67-85.14. FARKAS Z: Az intézmények normatív és tényleges, szándékolt és nem szándékolt funkciói. I.

rész. Társadalomkutatás 26. évf., 2008, 1: 39-56.15. FARKAS Z: Az intézmények normatív és tényleges, szándékolt és nem szándékolt funkciói. II.

rész. Társadalomkutatás 26. évf., 2008, 2: 167-184.

Egyéb tudnivalók:



Neptun kód: BTSCN202Az óra címe:Közgazdaságtan Dr. Havasi Virág Dr. Havasi Virág

Az óra címe angol nyelven:Economics csütörtök: 10-12Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

Az óra típusa: Beszámolási kötelezettség Heti óraszám: Kreditérték: Előfeltétel:

előadás kollokvium 2 2 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az óra keretében igyekszünk a hallgatók gazdasági műveltségét megalapozni a legfontosabb gazdasági fogalmak, jelenségek, összefüggések megismerésével.

Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:

1. Közgazdasági iskolák2. Film 13. Fogyasztói magatartás4. Termelés és üzleti szervezet5. Piaci formák6. Játékelmélet, jog- és közgazdaságtan, közjavak, externáliák7. Makrogazdaság alapfogalmai, szereplői, számlarendszerek8. Bankrendszer9. Pénz10. Gazdaságpolitika11. Globalizáció12. Gazdasági válságok13. Film 2

Jegy szerzésének feltételei:VizsgaFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

SAMUELSON-NORDHAUS: Közgazdaságtan. KJK-Kerszöv, Bp., 2003.Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:-

Egyéb tudnivalók:-

Neptun kód: BTSCL202Az óra címe:Közgazdaságtan Dr. Havasi Virág Dr. Havasi VirágAz óra címe angol nyelven:

Economics 02. 13. 14-1903. 13. 14-19




Az óra keretében igyekszünk a hallgatók gazdasági műveltségét megalapozni a legfontosabb gazdasági fogalmak, jelenségek, összefüggések megismerésével.


1. Közgazdasági iskolák2. Film 13. Fogyasztói magatartás4. Termelés és üzleti szervezet5. Piaci formák6. Játékelmélet, jog- és közgazdaságtan, közjavak, externáliák7. Makrogazdaság alapfogalmai, szereplői, számlarendszerek8. Bankrendszer9. Pénz10. Gazdaságpolitika11. Globalizáció12. Gazdasági válságok13. Film 2

Jegy szerzésének feltételei:VizsgaFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

SAMUELSON-NORDHAUS: Közgazdaságtan. KJK-Kerszöv, Bp., 2003.Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:-


Neptun kód: BTSCN203Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Szociológiatörténet II. Dr. Hidas Zoltán Dr. Hidas Zoltán

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:History of Sociology II. szerda: 8-10

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:-


előadás kollokvium 2 3 BTSCN105Az óra rövid tartalmi ismertetése:-


1. Max Weber a kultúratudományok módszertanáról: a társadalmi megismerés ’objektivitása’ és az ’értékmentesség’

2. A weberi megértő szociológia alapelemei3. A weberi politikai szociológia alapkategóriái4. Max Weber vallásszociológiája; a protestantizmus és a kapitalizmus összefüggései5. Émile Durkheim a szociológia módszertanáról: a társadalmi tények6. Émile Durkheim a modernizációról: a ’mechanikus’ és az ’organikus’ szolidaritás7. A társadalmi integráció durkheimi értelmezése: az öngyilkosságról8. Émile Durkheim vallásszociológiája: az erkölcsi és vallási jelenségekről9. Alfred Schütz fenomenológiai szociológiája

Jegy szerzésének feltételei:vizsgaFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:Weber, M.: „A társadalomtudományos és a társadalompolitikai megismerés ’objektivitása’”, in: uő:

Tanulmányok, Osiris, Bp., 1998, 7–69. o.Weber, M.: „A tudomány mint hivatás”, in: uő: Tanulmányok, Osiris, Bp., 1998, 127–155. o.Weber, M.: „A politika mint hivatás”, in: uő: Tanulmányok, Osiris, Bp., 1998, 156–210. o.Weber, M.: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai I., Közgazdasági és Jogi, Bp.,

1987, 37–80., 221–260., 288–294. és 303–309. o.Weber, M.: „A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme”, in: Felkai, G.–Némedi D.–Somlai, P. (szerk.):

Olvasókönyv a szociológia történetéhez, 1. k., Új Mandátum, Bp., 550–585. o.Hernádi M. (szerk.): A fenomenológia a társadalomtudományban, Gondolat, Bp., 1984, 96–117., 269–320. o.Durkheim, É.: A társadalmi munkamegosztásról, Osiris, Budapest, 2001, 55–155. o.Durkheim, É.: A társadalmi tények magyarázatához, Közgazdasági és Jogi, Bp., 1978, 23–94., 161–196.,

219–334. o.Durkheim, É.: Az öngyilkosság, Osiris, Bp., 2000, Második részDurkheim, É.: A vallási élet elemi formái. A totemisztikus rendszer Ausztráliában, L’Harmattan, Bp.,

2003Némedi D.: Klasszikus szociológia. 1890–1945, Napvilág, Bp., 2005Némedi D.: Durkheim. Tudás és társadalom, Áron, Bp., 1996Molnár A. K. (szerk.): Max Weber olvasókönyv, Novissima, Miskolc, 1999Weber, M.: Világvallások gazdasági etikája. Vallásszociológiai tanulmányok. Válogatás, Gondolat, Bp, 2007

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:Durkheim, É.: A vallási élet elemi formái. A totemisztikus rendszer Ausztráliában, L’Harmattan, Bp.,

2003Némedi D.: Klasszikus szociológia. 1890–1945, Napvilág, Bp., 2005Némedi D.: Durkheim. Tudás és társadalom, Áron, Bp., 1996Molnár A. K. (szerk.): Max Weber olvasókönyv, Novissima, Miskolc, 1999

Weber, M.: Világvallások gazdasági etikája. Vallásszociológiai tanulmányok. Válogatás, Gondolat, Bp, 2007


Neptun kód: BTSCL203Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Szociológiatörténet II. Dr. Szepessy Péter Dr. Szepessy Péter


History of Sociology II. 03. 06. 9-1403. 20. 9-14



előadás kollokvium 2 3 BTSCL105Az óra rövid tartalmi ismertetése:A megértő szociológia alapelemei: társadalmi cselekvés, megértés, kauzális magyarázat, ideáltípus.A társadalomtudományi megismerés objektivitása, az értékmentesség problémája. A weberi szociológia kialakulásának történeti-társadalmi háttere. A kapitalista vállalkozás és a protestáns etika összefüggései. A weberi politikai szociológia alapkategóriái: hatalom, uralom, legitimitás, stb.A társadalmi modernizáció durkheimi interpretációja. A mechanikus és az organikus szolidaritás problémája. A társadalmi tények értelmezési szabályai. A társadalomtudomány ismeretelmélete és módszertana. A társadalmi integráció értelmezése. Az operacionalizálás logikája, a szociológiai bizonyítás logikája. Az öngyilkosság. A vallás társadalmi eredete és szerepe, funkciói. A szent és a profán, a dogma és a rítus szerepe.A fenomenológia a szociológiában. Az értelem és a jelentés társadalmi megalkotása, az interakció, az internalizáció mechanizmusai. Az életvilág, a külső és belső horizont, a társadalmi világ értelmi felépítése, a hétköznapi tudat és a tudományos konstrukciók.Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:

1. Bevezető óra. A szociológia intézményesülése a XIX. század végén. A német filozófiai gondolkodás a XIX. század közepén. Az újkantiánus hatás.

2. Max Weber. A megértő szociológia előzménye. A hermeneutika a társadalomtudományban. 3. Max. Weber. A társadalomtudományi megismerés objektivitása, és az értékmentesség.4. A megértő szociológia alapelemei: társadalmi cselekvés, megértés, ideáltípus, kauzalitás.5. A kapitalista társadalom és a protestáns etika összefüggései.6. A weberi politikai szociológia alapkategóriái: hatalom, uralom, legitimitás, stb.7. E. Durkheim szociológiája. A társadalmi modernizáció durkheimi interprtetációja. A mechanikus és

az organikus szolidaritás. 8. A társadalmi tények értelmezési szabályai. A társadalomtudomány ismeretelmélete és módszertana.9. A társadalmi integráció értelmezése. Az operacionalizálás logikája, a szociológiai bizonyítás logikája.

Az öngyilkosság.10. A vallás társadalmi eredete és szerepe, funkciói. A szent és a profán, a dogma és a rítus

szerepe. 11. A fenomenológia. Filozófiai előzmények. Husserl. 12. A szociológiai fenomenológia. A. Schütz. 13. Az életvilág hétköznapi és tudományos konstrukciói.

Jegy szerzésének feltételei:Aláírás, vizsga.Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:Csepeli György: Alfred Schütz és a tudásszociológia. in: Csepeli György- Papp Zsolt- Pokol Béla: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 11-50. l.Molnár Attila Károly: Max Weber olvasókönyv. Novissima 1999.Némedi Dénes: Klasszikus szociológia. Napvilág, 2005 - Emile Durkheim, a szociológia francia iskolájának vezéralakja. 33-85. l.- A kapitalizmus klasszikus szociológiája 135-147, Sombart,: 163-170, Weber: 201-221. 228-272. l.

Schütz: 343-354. l. Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:-Egyéb tudnivalók:Vizsgakérdések:

1. A ’mechanikus’ és az ’organikus’ szolidaritás problémája, mint a társadalmi modernizáció durkheimi interpretációja.

2. A kollektív tudat és a társadalmi tény. A társadalmi tények értelmezési szabályai.3. A társadalmi integráció értelmezése egy konkrét társadalmi tény vizsgálatán keresztül: “Az

öngyilkosság” című monográfia elemzése.4. Durkheim vallásszociológiája. Erkölcsi és vallási jelenségek magyarázata.5. A weberi megértő szociológia alapelemei.6. A weberi politikai szociológia alapkategóriái.7. A protestantizmus és a kapitalizmus összefüggései.8. A társadalmi megismerés objektivitása és az értékmentesség értelme. .9. Az életvilág hétköznapi és tudományos konstrukciói. A szociológiai fenomenológia. A. Schütz.

Neptun kód: GTÜSE608BAz óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Szociológia módszertan gyakorlat Domán Csaba Dr. Varga Beatrix

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Research Method Practice Szerda 10-12Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:


gyakorlat gyakorlati jegy 2 3Az óra rövid tartalmi ismertetése:A tantárgy célja, hogy a hallgatók elsajátítsák az SPSS statisztikai program segítségével milyen technikákkal lehet „rendet teremteni” az adatok dzsungelében. A tantárgy keretében a hallgatók átfogó, orientáló jellegű képet kapnak a társadalmi folyamatok megismerésénél, értékelésénél, alkalmazott statisztikai módszerekről.


1. hét: Félévi követelmények ismertetése Statisztikai alapismeretek áttekintése Esettanulmány elkészítésének formai követelményeinek ismertetése

2. hét: Az SPSS 14.0 alapjai – A programrendszer elemei3. hét: Sportnap4. hét: Leíró statisztikák I.

A mutatók számításának és értelmezésének rövid átismétlése5. hét: Leíró statisztikák II.

Alapstatisztikák kérése Kereszttáblák készítése, elemzése

6. hét: Grafikus kiértékelések7. hét: I. zárthelyi dolgozat8. hét: Hipotéziselmélet, Becslés, 9. hét: Korreláció számítás10. hét: Regresszió analízis I.

Az elmélet rövid összefoglalása Lineáris regresszió két változó között Többváltozós lineáris regresszió

11. hét: Regresszió analízis II. Modellépítés, a parciális F-próba Automatikus eljárások a lineáris regressziós modell összeállítására

12. A hét: Esettanulmányok bemutatása13. hét: Zárthelyi dolgozat14. hét: Gyakorlati jegy pótlása

Jegy szerzésének feltételei:2 darab ZH keretébenFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:-Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:Székelyi Mária - Barna Ildikó: Túlélőkészlet az SPSS-hez (TYPOTEX Budapest 2005)Ketskeméthy László – Izsó Lajos: Bevezetés az SPSS programrendszerbe (ELTE Eötvös Kiadó Budapest, 2005)

Egyéb tudnivalók:--

Neptun kód: GTÜSE608BLAz óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Szociológia módszertan gyakorlat Domán Csaba Dr. Varga Beatrix

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Research Method Practice 2010.04.17 14h-19h

2010.05.08. 9h-14hAz óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

Az óra típusa: Beszámolási kötelezettség Féléves óraszám: Kreditérték: Előfeltétel:

gyakorlat gyakorlati jegy 10 3Az óra rövid tartalmi ismertetése:A tantárgy célja, hogy a hallgatók elsajátítsák az SPSS statisztikai program segítségével milyen technikákkal lehet „rendet teremteni” az adatok dzsungelében. A tantárgy keretében a hallgatók átfogó, orientáló jellegű képet kapnak a társadalmi folyamatok megismerésénél, értékelésénél, alkalmazott statisztikai módszerekről.Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:

1. hét : Félévi követelmények ismertetése Statisztikai alapismeretek áttekintése Esettanulmány elkészítésének formai követelményeinek ismertetése

Az SPSS 14.0 alapjai – A programrendszer elemei Az interakciós eszközök Az adatmátrix Az SPSS-ben használt ablakok Adatok importálása

Az adat editor menüsor parancsainak bemutatásaAz Output szerkesztő (viewer) bemutatásaLeíró statisztikák I.

A mutatók számításának és értelmezésének rövid átismétlése Középértékek Szóródási mutatók További eloszlásjellemzők

2. hét: Leíró statisztikák II. Alapstatisztikák kérése Kereszttáblák készítése, elemzése

Hipotéziselmélet, Becslés, Az elméleti háttér rövid összefoglalása, Paraméteres próbák

Korreláció számítás Lineáris korrelációs együttható Parciális korrelációs együttható Korrelációs mátrix

Jegy szerzésének feltételei:Aktív részvétel az órákon illetve a megadott órai feladat elvégzéseFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:-Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:Székelyi Mária - Barna Ildikó: Túlélőkészlet az SPSS-hez (TYPOTEX Budapest 2005)Ketskeméthy László – Izsó Lajos: Bevezetés az SPSS programrendszerbe (ELTE Eötvös Kiadó Budapest, 2005)


Neptun kód: BTSCN204Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Szociológiatörténet II. Dr. Szepessy Péter

Donát Dr. Szepessy Péter Donát


History of Sociology II. Péntek: 10-12



gyakorlat gyakorlati jegy 2 2 BTSCN105Az óra rövid tartalmi ismertetése:A megértő szociológia alapelemei: társadalmi cselekvés, megértés, kauzális magyarázat, ideáltípus.A társadalomtudományi megismerés objektivitása, az értékmentesség problémája. A weberi szociológia kialakulásának történeti-társadalmi háttere. A kapitalista vállalkozás és a protestáns etika összefüggései. A weberi politikai szociológia alapkategóriái: hatalom, uralom, legitimitás, stb.A társadalmi modernizáció durkheimi interpretációja. A mechanikus és az organikus szolidaritás problémája. A társadalmi tények értelmezési szabályai. A társadalomtudomány ismeretelmélete és módszertana. A társadalmi integráció értelmezése. Az operacionalizálás logikája, a szociológiai bizonyítás logikája. Az öngyilkosság. A vallás társadalmi eredete és szerepe, funkciói. A szent és a profán, a dogma és a rítus szerepe.A fenomenológia a szociológiában. Az értelem és a jelentés társadalmi megalkotása, az interakció, az internalizáció mechanizmusai. Az életvilág, a külső és belső horizont, a társadalmi világ értelmi felépítése, a hétköznapi tudat és a tudományos konstrukciók.Jegy szerzésének feltételei:A hallgatók a félév során három szemináriumi dolgozatot írnak. A három dolgozatra kapott jegy átlaga a félév végi gyakorlati jegy..A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)A gyakorlati órák menete:1. Bevezetõ óra. A szociológia intézményesülése a XIX. század végén. A német filozófiai gondolkodás a XIX.

század közepén. Az újkantiánus hatás. W. Dilthey. 2. Max Weber. A megértõ szociológia elõzménye. A hermeneutika a társadalomtudományban. Irodalom: H.

G. Gadamer: Igazság és módszer. Második rész. Az igazságkérdés kiterjesztése a szellemtudományi megértésre. 135.-253. l.

3. Max. Weber. A társadalomtudományi megismerés objektivitása, és az értékmentesség. Irodalom: A társadalomtudományos és a társadalompolitikai megismerés “objektivitása In Tanulmányok. Osiris, 1998. 7-69. L. vagy Állam –Politika – Tudomány. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1970. 9-73. L.

4. A megértõ szociológia alapelemei: társadalmi cselelkvés, megértés, ideáltípus, kauzalitás. Irodalom: Gazdaság és társadalom. A megértõ szociológia alapvonalai I. Közgazdasági és Jogi könyvkiadó, 1987. 37-80. L. és a 221-260. L. és a 288-294. l. és a 303-309. L.

5. A kapitalista társadalom és a protestáns etika összefüggései. Irodalom. A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat, 1982. 7-339. L.

6. A weberi politikai szociológia alapkategóriái: hatalom, uralom, legitimitás, stb. Irodalom: A politika mint hivatás. In: Tanulmányok Osiris, 1998. 156-210. L.

7. A fenomenológia.Filozófiaielőzmények.Husserl. Irodalom: A fenomenológia a társadalomtudományban. Gondolat, 1984. 96-117. A.Schütz: A fenomenológia néhány vezérfonala

8. A szociológiai fenomenológia. A. Schütz. Irodalom: A. Schütz: A társadalmi valóság értelemteli felépítése9. Az életvilág hétköznapi és tudományos konstrukciói. Irodalom: A. Schütz: A cselekvések köznapi és

tudományos értelmezése10. E. Durkheim szociológiája. A társadalmi modernizáció durkheimi interprtetációja. Irodalom: A mechanikus

és az organikus szolidaritás. A társadalmi munkamegosztásról. Osiris Bp 2001 55-142 l.11. A társadalmi tények értelmezési szabályai. A társadalomtudomány ismeretelmélete és módszertana.

Irodalom: A társadalmi tények magyarázatához. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1978. 25-67. L. és a 161-197. L. és a 219-253. L.

12. A társadalmi integráció értelmezése. Az operacionalizálás logikája, a szociológiai bizonyítás logikája. Irodalom: Az öngyilkosság. Második rész, Társadalmi okok és társadalmi típusok. Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó, 1982. 131-262. L.13. A vallás társadalmi eredete és szerepe, funkciói. A szent és a profán, a dogma és a rítus szerepe.

Irodalom: A vallási jelenségek meghatározásáról. és Az osztályozás néhány elemi formájáról. In: A társadalmi tények magyarázatához. 219.-252. l. és 253.-334. l

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:Csepeli György: Alfred Schütz és a tudásszociológia. in: CSEPELI György- PAPP Zsolt- POKOL Béla: Modern

polgári társadalomelméletek. GONDOLAT, 1987. 11-50. l.MOLNÁR Attila Károly: Max Weber olvasókönyv. NOVISSIMA 1999.NÉMEDI Dénes: Klasszikus szociológia. NAPVILÁG, 2005

Emile Durkheim, a szociológia francia iskolájának vezéralakja. 33-85. l. A kapitalizmus klasszikus szociológiája 135-147, Sombart,: 163-170, Weber: 201-221. 228-

272. l. Schütz: 343-354. l.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:-Egyéb tudnivalók:-

Neptun kód: BTSCL204Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Szociológiatörténet II. Dr. Szepessy Péter

Donát Dr. Szepessy Péter Donát


History of Sociology II. 03. 06. 14-19.



gyakorlat gyakorlati jegy 2 2 BTSCL105Az óra rövid tartalmi ismertetése:A megértő szociológia alapelemei: társadalmi cselekvés, megértés, kauzális magyarázat, ideáltípus.A társadalomtudományi megismerés objektivitása, az értékmentesség problémája. A weberi szociológia kialakulásának történeti-társadalmi háttere. A kapitalista vállalkozás és a protestáns etika összefüggései. A weberi politikai szociológia alapkategóriái: hatalom, uralom, legitimitás, stb.A társadalmi modernizáció durkheimi interpretációja. A mechanikus és az organikus szolidaritás problémája. A társadalmi tények értelmezési szabályai. A társadalomtudomány ismeretelmélete és módszertana. A társadalmi integráció értelmezése. Az operacionalizálás logikája, a szociológiai bizonyítás logikája. Az öngyilkosság. A vallás társadalmi eredete és szerepe, funkciói. A szent és a profán, a dogma és a rítus szerepe.A fenomenológia a szociológiában. Az értelem és a jelentés társadalmi megalkotása, az interakció, az internalizáció mechanizmusai. Az életvilág, a külső és belső horizont, a társadalmi világ értelmi felépítése, a hétköznapi tudat és a tudományos konstrukciók.Jegy szerzésének feltételei:

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)A gyakorlati órák menete:1. Bevezető óra. A szociológia intézményesülése a XIX. század végén. A német filozófiai gondolkodás a XIX.

század közepén. Az újkantiánus hatás.2. Max Weber. A megértő szociológia előzménye. A hermeneutika a társadalomtudományban. 3. Max. Weber. A társadalomtudományi megismerés objektivitása, és az értékmentesség.4. A megértő szociológia alapelemei: társadalmi cselekvés, megértés.5. A megértő szociológia alapelemei: ideáltípus, kauzalitás.6. A kapitalista társadalom és a protestáns etika összefüggései. I.7. A kapitalista társadalom és a protestáns etika összefüggései. II.8. A weberi politikai szociológia alapkategóriái: hatalom, uralom, legitimitás, stb.9. A fenomenológia. Filozófiai előzmények. Husserl. 10. A szociológiai fenomenológia. A. Schütz. 11. Az életvilág hétköznapi és tudományos konstrukciói.12. E. Durkheim szociológiája. A társadalmi modernizáció durkheimi interprtetációja. A mechanikus és az

organikus szolidaritás. 13. A társadalmi tények értelmezési szabályai. A társadalomtudomány ismeretelmélete és módszertana.14. A társadalmi integráció értelmezése. Az operacionalizálás logikája, a szociológiai bizonyítás logikája. Az

öngyilkosság.15 A vallás társadalmi eredete és szerepe, funkciói. A szent és a profán, a dogma és a rítus szerepe.

1. Bevezetõ óra. A szociológia intézményesülése a XIX. század végén. A német filozófiai gondolkodás a XIX. század közepén. Az újkantiánus hatás. W. Dilthey.

2. Max Weber. A megértõ szociológia elõzménye. A hermeneutika a társadalomtudományban. Irodalom: H. G. Gadamer: Igazság és módszer. Második rész. Az igazságkérdés kiterjesztése a szellemtudományi megértésre. 135.-253. l.

3. Max. Weber. A társadalomtudományi megismerés objektivitása, és az értékmentesség. Irodalom: A társadalomtudományos és a társadalompolitikai megismerés “objektivitása In Tanulmányok. Osiris, 1998. 7-69. L. vagy Állam –Politika – Tudomány. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1970. 9-73. L.

4. A megértõ szociológia alapelemei: társadalmi cselelkvés, megértés, ideáltípus, kauzalitás. Irodalom:

Gazdaság és társadalom. A megértõ szociológia alapvonalai I. Közgazdasági és Jogi könyvkiadó, 1987. 37-80. L. és a 221-260. L. és a 288-294. l. és a 303-309. L.

5. A kapitalista társadalom és a protestáns etika összefüggései. Irodalom. A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat, 1982. 7-339. L.

6. A weberi politikai szociológia alapkategóriái: hatalom, uralom, legitimitás, stb. Irodalom: A politika mint hivatás. In: Tanulmányok Osiris, 1998. 156-210. L.

7. A fenomenológia.Filozófiaielőzmények.Husserl. Irodalom: A fenomenológia a társadalomtudományban. Gondolat, 1984. 96-117. A.Schütz: A fenomenológia néhány vezérfonala

8. A szociológiai fenomenológia. A. Schütz. Irodalom: A. Schütz: A társadalmi valóság értelemteli felépítése9. Az életvilág hétköznapi és tudományos konstrukciói. Irodalom: A. Schütz: A cselekvések köznapi és

tudományos értelmezése10. E. Durkheim szociológiája. A társadalmi modernizáció durkheimi interprtetációja. Irodalom: A mechanikus

és az organikus szolidaritás. A társadalmi munkamegosztásról. Osiris Bp 2001 55-142 l.11. A társadalmi tények értelmezési szabályai. A társadalomtudomány ismeretelmélete és módszertana.

Irodalom: A társadalmi tények magyarázatához. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1978. 25-67. L. és a 161-197. L. és a 219-253. L.

12. A társadalmi integráció értelmezése. Az operacionalizálás logikája, a szociológiai bizonyítás logikája. Irodalom: Az öngyilkosság. Második rész, Társadalmi okok és társadalmi típusok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1982. 131-262. L.

13. A vallás társadalmi eredete és szerepe, funkciói. A szent és a profán, a dogma és a rítus szerepe. Irodalom: A vallási jelenségek meghatározásáról. és Az osztályozás néhány elemi formájáról. In: A társadalmi tények magyarázatához. 219.-252. l. és 253.-334. l.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:Csepeli György: Alfred Schütz és a tudásszociológia. in: CSEPELI György- PAPP Zsolt- POKOL Béla: Modern polgári társadalomelméletek. GONDOLAT, 1987. 11-50. l.MOLNÁR Attila Károly: Max Weber olvasókönyv. NOVISSIMA 1999.NÉMEDI Dénes: Klasszikus szociológia. NAPVILÁG, 2005

Emile Durkheim, a szociológia francia iskolájának vezéralakja. 33-85. l. A kapitalizmus klasszikus szociológiája 135-147, Sombart,: 163-170, Weber: 201-221. 228-

272. l. Schütz: 343-354. l.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

-Egyéb tudnivalók:-

Neptun kód: BTSCN207Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Szociálpszichológia I. Prof. Dr. Csepeli

György Prof. Dr. Csepeli György

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Social Psychology I. csütörtök: 14-16



előadás kollokvium 2 2 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:A Szociálpszichológia I. tárgy célja, hogy bevezetést nyújtson a hallgatók számára a szociálpszichológia interaktív ágának fontosabb témakörebe, a vonatkozó elméletekbe és a kutatási eredményekbe. A kurzus első témája az én, melyhez elválaszthatatlanul hozzá tartozik a Másik. A félév során folyamatosan előre haladva a hallgatók megismerkednek a társas hatásokkal, az interakció formáival, a szerepekkel. Megtanulják, hogy a társas helyzet mikor ad lehetőséget arra, hogy felfedezzék benne a személyt, s mikor keressék a szándékot a személyben. A kurzus során szó lesz a csoporthatásokról és a csoportfolyamatokról, ide értve a konformitást, a csoportdöntést és a vezetést. A kurzust a spontán, a szervezett és a virtuális tömeg témája zárja. A tömegben eltűnik az én, hatályukat veszítik a társas élet formái.Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:Módszer : Az órákon előadások, filmek, csoportviták, hallgatói prezentációk váltakoznak.

Menetrend

II.18. 14-16Az e-learning kurzus használata.A hallgatók megismerkednek az e-learning kurzus alapelemeivel. A szöveg az alap, melyet kiegészítenek a kulcskifejezések magyarázatai, az animációk, a kísérletek, a kérdőívek és a feladatok.

Az én, a társas hatás, társas helyzet, az interakció és a szerep.Az előadás a szociálpszichológia interaktív ágának a normatív és az interpetativ paradigmáiba vezet be, megismertetve a hallgatókat a társas élet kontingenciáival.

Film: Szász J-: Az infánsnő születésnapja.

III. 18. A személyészlelés, szándék észlelés, személyközi kapcsolatok, agresszióA szociális történések észlelésének dilemmája, hogy a személy vagy a szerepe határozza meg a történést. Az elütés, a konzisztencia és az alternativitás mintáinak alkalmazása hozza létre bennünk a benyomást, miszerint személlyel állunk szemben, aki a maga útján jár, következetes, s ha akarta volna, másképpen is cselekedhetett volna. A szándék észlelése a személyre vonatkozó következtetés létrejöttének fontos mozzanata. A személyközi kapcsolatok visszatérő formális és informális pályák mentén zajló interakciók.

Film: Zefirelli-Shakespeare: Romeo és Julia

IV. 15. Konformitás, vezetésA konformitás az egyén csoportja által létrehozott iránytűje, mely eligazítja az egyén a bizonytalan helyzetekben. A vezetés biztosítja a csoport egyensúlyát és teszi lehetővé a csoportcélok elérését.

Film: Vas Judit: Módszerek

V. 13. Csoportdöntés, tömegA csoportdöntésben feloldódik az egyéni felelősség, s a döntések szélsőségesebbek lesznek, mint lettek volna, ha a tagok külön-külön döntenek. A csoportdöntés kényszeríti a csoport tagjait a konformitásra, kiszelektálja a deviánsokat és a kritikusokat. A tömeg a szociális formák teljes disszociációja, az én regressziója, ahol az egyének mintha hipnózisba kerülnének, emocionálisan és kognitive kiszolgáltatottjaivá válnak a vezetőnek. A korai tömeglélektani munkák a vezető-tömeg viszonyt a férfi-nő, szülő-gyermek

viszonyhoz hasonlították. A spontán, a szerezett a virtuális tömegek a társadalmi fázisátalakulásuk velejárói, s egyaránt szolgálhatnak építő és romboló erőket.

Film. L. Riefenstahl, A hit győzelmeJegy szerzésének feltételei:A félév során a hallgatók hetente kötelesek az e-learning kurzus által előírt menetrend szerint az egyes órák anyagával foglalkozni. Minden egyes órához demonstrációk (animációk, kísérletek és feladatok) tartoznak, ezek figyelemmel kísérése és megoldása a gyakorlati jegy megszerzésének feltétele. A hallgatók a Szociológiai Intézetben kapnak azonosítót az e-learning kurzushoz (www.digitalisegyetem.hu).Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

-


-


Neptun kód: BTSCN208Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Szociálpszichológia I. Prof. Dr. Csepeli


Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Social Psychology I. csütörtök: 16-18



gyakorlat gyakorlati jegy 2 3 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:A Szociálpszichológia I. tárgy célja, hogy bevezetést nyújtson a hallgatók számára a szociálpszichológia interaktív ágának fontosabb témakörebe, a vonatkozó elméletekbe és a kutatási eredményekbe. A kurzus első témája az én, melyhez elválaszthatatlanul hozzá tartozik a Másik. A félév során folyamatosan előre haladva a hallgatók megismerkednek a társas hatásokkal, az interakció formáival, a szerepekkel. Megtanulják, hogy a társas helyzet mikor ad lehetőséget arra, hogy felfedezzék benne a személyt, s mikor keressék a szándékot a személyben. A kurzus során szó lesz a csoporthatásokról és a csoportfolyamatokról, ide értve a konformitást, a csoportdöntést és a vezetést. A kurzust a spontán, a szervezett és a virtuális tömeg témája zárja. A tömegben eltűnik az én, hatályukat veszítik a társas élet formái.


Jegy szerzésének feltételei:A félév során a hallgatók hetente kötelesek az e-learning kurzus által előírt menetrend szerint az egyes órák anyagával foglalkozni. Minden egyes órához demonstrációk (animációk, kísérletek és feladatok) tartoznak, ezek figyelemmel kísérése és megoldása a gyakorlati jegy megszerzésének feltétele. A hallgatók a Szociológiai Intézetben kapnak azonosítót az e-learning kurzushoz (www.digitalisegyetem.hu).Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

-

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:-


Neptun kód: BTSCL207Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Szociálpszichológia I. Prof. Dr. Csepeli


Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Social Psychology I. február 27. 9-14

március 27. 9-14Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:


előadás kollokvium 10 2 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:A szociálpszichológia interaktív ágának megismerése az én-től a tömegigA Szociálpszichológia I. tárgy célja, hogy bevezetést nyújtson a hallgatók számára a szociálpszichológia interaktív ágának fontosabb témakörebe, a vonatkozó elméletekbe és a kutatási eredményekbe. A kurzus első témája az én, melyhez elválaszthatatlanul hozzá tartozik a Másik. A félév során folyamatosan előre haladva a hallgatók megismerkednek a társas hatásokkal, az interakció formáival, a szerepekkel. Megtanulják, hogy a társas helyzet mikor ad lehetőséget arra, hogy felfedezzék benne a személyt, s mikor keressék a szándékot a személyben. A kurzus során szó lesz a csoporthatásokról és a csoportfolyamatokról, ide értve a konformitást, a csoportdöntést és a vezetést. A kurzust a spontán, a szervezett és a virtuális tömeg témája zárja. A tömegben eltűnik az én, hatályukat veszítik a társas élet formáiAz óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:Az én, a társadalmi szerep, a társas hatások, az interakció, a személy-és szándékészlelés, a személyközi kapcsolatok, az agresszió, a csoporthatások és csoportfolyamatok, a spontán, szervezett és virtuális tömeg

A félév során a hallgatók hetente kötelesek az e-learning kurzus által előírt menetrend szerint az egyes órák anyagával foglalkozni. Minden egyes órához demonstrációk (animációk, kísérletek és feladatok) tartoznak, ezek figyelemmel kísérése és megoldása a gyakorlati jegy megszerzésének feltétele. A hallgatók a Szociológiai Intézetben kapnak azonosítót az e-learning kurzushoz (www.digitalisegyetem.hu).

Jegy szerzésének feltételei:Online demonstrációk (feladatok, kísérletek) nyomon követése, az e-learning kurzus látogatásaMódszer

Az órákon előadások, filmek, csoportviták, hallgatói prezentációk váltakoznak.

Menetrend

II.27. 9-14Az e-learning kurzus használata.A hallgatók megismerkednek az e-learning kurzus alapelemeivel. A szöveg az alap, melyet kiegészítenek a kulcskifejezések magyarázatai, az animációk, a kísérletek, a kérdőívek és a feladatok.



A személyészlelés, szándék észlelés, személyközi kapcsolatok A szociális történések észlelésének dilemmája, hogy a személy vagy a szerepe határozza meg a történést. Az elütés, a konzisztencia és az alternativitás mintáinak alkalmazása hozza létre bennünk a benyomást, miszerint személlyel állunk szemben, aki a maga útján jár, következetes, s ha akarta volna, másképpen is

cselekedhetett volna. A szándék észlelése a személyre vonatkozó következtetés létrejöttének fontos mozzanata. A személyközi kapcsolatok visszatérő formális és informális pályák mentén zajló interakciók.

III. 27. 9-14AgresszióAz agresszió a káosz hívása, mely nélkül nem lenne tétje az emberi életnek.

Konformitás, vezetésA konformitás az egyén csoportja által létrehozott iránytűje, mely eligazítja az egyén a bizonytalan helyzetekben. A vezetés biztosítja a csoport egyensúlyát és teszi lehetővé a csoportcélok elérését.


V. 13. Csoportdöntés, tömegA csoportdöntésben feloldódik az egyéni felelősség, s a döntések szélsőségesebbek lesznek, mint lettek volna, ha a tagok külön-külön döntenek. A csoportdöntés kényszeríti a csoport tagjait a konformitásra, kiszelektálja a deviánsokat és a kritikusokat. A tömeg a szociális formák teljes disszociációja, az én regressziója, ahol az egyének mintha hipnózisba kerülnének, emocionálisan és kognitive kiszolgáltatottjaivá válnak a vezetőnek. A korai tömeglélektani munkák a vezető-tömeg viszonyt a férfi-nő, szülő-gyermek viszonyhoz hasonlították. A spontán, a szerezett a virtuális tömegek a társadalmi fázisátalakulásuk velejárói, s egyaránt szolgálhatnak építő és romboló erőket.

Film. L. Riefenstahl, A hit győzelme

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:Csepeli Gy.1997. Szociálpszichológia. Budapest:Osiris.143-203, 305-376,395-450

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:Pataki, F. 1998. A tömegek évszázada. Bevezetés a tömeglélektanba. Budapest:Osiris

Egyéb tudnivalók:www.digitalisegyetem.hu

Neptun kód: BTSCL208Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Szociálpszichológia I. Prof. Dr. Csepeli


Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Social Psychology I. február 27. 14-19

március 27. 14-19Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:


gyakorlat gyakorlati jegy 10 3 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:A Szociálpszichológia I. tárgy célja, hogy bevezetést nyújtson a hallgatók számára a szociálpszichológia interaktív ágának fontosabb témakörebe, a vonatkozó elméletekbe és a kutatási eredményekbe. A kurzus első témája az én, melyhez elválaszthatatlanul hozzá tartozik a Másik. A félév során folyamatosan előre haladva a hallgatók megismerkednek a társas hatásokkal, az interakció formáival, a szerepekkel. Megtanulják, hogy a társas helyzet mikor ad lehetőséget arra, hogy felfedezzék benne a személyt, s mikor keressék a szándékot a személyben. A kurzus során szó lesz a csoporthatásokról és a csoportfolyamatokról, ide értve a konformitást, a csoportdöntést és a vezetést. A kurzust a spontán, a szervezett és a virtuális tömeg témája zárja. A tömegben eltűnik az én, hatályukat veszítik a társas élet formáiAz óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:A félév során a hallgatók hetente kötelesek az e-learning kurzus által előírt menetrend szerint az egyes órák anyagával foglalkozni. Minden egyes órához demonstrációk (animációk, kísérletek és feladatok) tartoznak, ezek figyelemmel kísérése és megoldása a gyakorlati jegy megszerzésének feltétele. A hallgatók a Szociológiai Intézetben kapnak azonosítót az e-learning kurzushoz (www.digitalisegyetem.hu).

Menetrend

II.27. 9-14

Az e-learning kurzus használata.A hallgatók megismerkednek az e-learning kurzus alapelemeivel. A szöveg az alap, melyet kiegészítenek a kulcskifejezések magyarázatai, az animációk, a kísérletek, a kérdőívek és a feladatok.



A személyészlelés, szándék észlelés, személyközi kapcsolatok A szociális történések észlelésének dilemmája, hogy a személy vagy a szerepe határozza meg a történést. Az elütés, a konzisztencia és az alternativitás mintáinak alkalmazása hozza létre bennünk a benyomást, miszerint személlyel állunk szemben, aki a maga útján jár, következetes, s ha akarta volna, másképpen is cselekedhetett volna. A szándék észlelése a személyre vonatkozó következtetés létrejöttének fontos mozzanata. A személyközi kapcsolatok visszatérő formális és informális pályák mentén zajló interakciók.

III. 27. 9-14AgresszióAz agresszió a káosz hívása, mely nélkül nem lenne tétje az emberi életnek.

Konformitás, vezetés

http://www.digitalisegyetem.hu/

A konformitás az egyén csoportja által létrehozott iránytűje, mely eligazítja az egyén a bizonytalan helyzetekben. A vezetés biztosítja a csoport egyensúlyát és teszi lehetővé a csoportcélok elérését.


V. 13. Csoportdöntés, tömegA csoportdöntésben feloldódik az egyéni felelősség, s a döntések szélsőségesebbek lesznek, mint lettek volna, ha a tagok külön-külön döntenek. A csoportdöntés kényszeríti a csoport tagjait a konformitásra, kiszelektálja a deviánsokat és a kritikusokat. A tömeg a szociális formák teljes disszociációja, az én regressziója, ahol az egyének mintha hipnózisba kerülnének, emocionálisan és kognitive kiszolgáltatottjaivá válnak a vezetőnek. A korai tömeglélektani munkák a vezető-tömeg viszonyt a férfi-nő, szülő-gyermek viszonyhoz hasonlították. A spontán, a szerezett a virtuális tömegek a társadalmi fázisátalakulásuk velejárói, s egyaránt szolgálhatnak építő és romboló erőket.

Film. L. Riefenstahl, A hit győzelmeJegy szerzésének feltételei:MódszerAz órákon előadások, filmek, csoportviták, hallgatói prezentációk váltakoznak.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:-



Neptun kód: BTSCN209Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Szociológia módszertan Dr. Szabó-Tóth Kinga Dr. Szabó-Tóth KingaAz óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Research Methods of Sociology kedd: 8-10Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

Az óra típusa: Beszám. kötelezettség Heti óraszám: Kreditérték: Előfeltétel:előadás kollokvium 2 2 BTSCN108Az óra rövid tartalmi ismertetése:A félév során megismerkedünk a szociológiai kutatások alapjaival. A kurzus célja az, hogy a hallgatók képesek legyenek a félév végére szociológiai témában kutatást megtervezni, előkészíteni, lebonyolítani és az abból nyert adatokat, összefüggéseket értelmezve kutatási beszámolót készíteni. Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:

1. Bevezetés. A szociológiai kutatás célja. Miért kutat, mit kutat a szociológus? 2. Szociológiai kutatások konceptuális alapjai. A vizsgálatok típusai. Hipotézis. 3. Az operacionalizálás jelentősége a szociológiai kutatások során. 4. A szociológiai kutatások mintavételi eljárásai. 5. Kérdőíves kutatások. 6. Az interjúkészítés.7. Zárthelyi dolgozat írása. A megfigyelés. (Várhatóan március 23-án, csak nappalisoknak!) 8. A kísérleti módszer és a szociometria. 9. Beavatkozás-mentes vizsgálatok. 10. Kvantitatív adatok előkészítése elemzés céljából.11. Egyváltozós és kétváltozós elemzések. 12. Többváltozós elemzési eljárások. 13. Kvalitatív interjúk elemzésének módszerei. 14. Hogyan írjunk kutatási beszámolót? 15. A félév lezárása.

Jegy szerzésének feltételei:A félév során minden hallgatónak készítenie kell egy írásbeli kutatási tervet egy szociológiailag releváns témában, kitérve az alábbiakra:

Kutatási probléma, kutatási cél Szakirodalom feldolgozása a témában (legalább 5 irodalom, forrás megjelölésével!) Ha vannak, a vizsgálat hipotézisei A kutatás alapsokasága, mintavétele A kutatás adatgyűjtési technikájának bemutatása, annak indoklása A vizsgált jelenség konceptualizálása, operacionalizálása (mellékletben a kérdőív kérdései, ha

kérőíves, vagy interjúvázlat, ha interjús) A vizsgálat jellege az idődimenzió alapján

A tárgy szóbeli vizsgával zárul mind nappali, mind levelező tagozaton, melyre a hallgatók hozzák magukkal a félév során elkészített dolgozatukat. A készítendő dolgozat értékelésre kerül, annak bemutatása és megvédése a szóbelin a vizsgajegy 50%-át adja. További 50%-ot jelent a szóbeli vizsgán az előzetesen kiadott tételsor alapján történő szereplés.

Az aláírás feltétele nappali tagozaton az, hogy a hallgatók kiválasszák kutatási témájukat és annak szakirodalmával tisztában legyenek. Erről a nappalis hallgatók zárthelyi dolgozat formájában tesznek bizonyságot a fent jelzett időpontban.A levelező hallgatók számára az aláírásnak nincs feltétele.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:Az órán kijelölt részek az alábbi könyvből: Héra Gábor – Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris, Bp., 2005. Valamint: Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi, Bp., 2001. („A mintavétel logikája”, „Konceptualizálás, operacionalizálás, mérés”, „Kérdőíves vizsgálatok”, és a „Kísérletek” című részek)

Cseh-Szombathy László – Ferge Zsuzsa: A szociológiai felvétel módszerei. Budapest, Közgazdasági és Jogi, 1971. (I fejezete: A szociológiai vizsgálatok céljai, alapelvei)

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:Mason, Jennifer: Kvalitatív kutatás. Jószöveg Műhely, Bp., 2005. Seidman, Irving: Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer. Műszaki, Bp., 2002. Solt Otília: Interjúzni muszáj. IN: Uő: Méltóságot mindenkinek. Összegyűjtött írások I. Beszélő, Budapest, 1998. p: 29–48.Silverman, David: Doing Qualitative Research. Sage Publications, 2000. Vicsek Lilla: Fókuszcsoport. Osiris, Bp., 2006. Egyéb tudnivalók:A Szociológia módszertan című tárgy tananyaga a HEFOP3.3.1.-P-2004-10-0001/1.0 számú projekt keretében került kidolgozásra.

Neptun kód: BTSCL209Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Szociológia módszertan Dr. Szabó-Tóth Kinga Dr. Szabó-Tóth KingaAz óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:

Research Methods of Sociology 02. 20. 14-1904. 24. 14-19


Az óra típusa: Beszám. kötelezettség Heti óraszám: Kreditérték: Előfeltétel:előadás kollokvium 10 2 BTSCL108Az óra rövid tartalmi ismertetése:A félév során megismerkedünk a szociológiai kutatások alapjaival. A kurzus célja az, hogy a hallgatók képesek legyenek a félév végére szociológiai témában kutatást megtervezni, előkészíteni, lebonyolítani és az abból nyert adatokat, összefüggéseket értelmezve kutatási beszámolót készíteni. Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:

16. Bevezetés. A szociológiai kutatás célja. Miért kutat, mit kutat a szociológus? 17. Szociológiai kutatások konceptuális alapjai. A vizsgálatok típusai. Hipotézis. 18. Az operacionalizálás jelentősége a szociológiai kutatások során. 19. A szociológiai kutatások mintavételi eljárásai. 20. Kérdőíves kutatások. 21. Az interjúkészítés.22. Zárthelyi dolgozat írása. A megfigyelés. (Várhatóan március 23-án, csak nappalisoknak!) 23. A kísérleti módszer és a szociometria. 24. Beavatkozás-mentes vizsgálatok. 25. Kvantitatív adatok előkészítése elemzés céljából.26. Egyváltozós és kétváltozós elemzések. 27. Többváltozós elemzési eljárások. 28. Kvalitatív interjúk elemzésének módszerei. 29. Hogyan írjunk kutatási beszámolót? 30. A félév lezárása.

Jegy szerzésének feltételei:A félév során minden hallgatónak készítenie kell egy írásbeli kutatási tervet egy szociológiailag releváns témában, kitérve az alábbiakra:

Kutatási probléma, kutatási cél Szakirodalom feldolgozása a témában (legalább 5 irodalom, forrás megjelölésével!) Ha vannak, a vizsgálat hipotézisei A kutatás alapsokasága, mintavétele A kutatás adatgyűjtési technikájának bemutatása, annak indoklása A vizsgált jelenség konceptualizálása, operacionalizálása (mellékletben a kérdőív kérdései, ha

kérőíves, vagy interjúvázlat, ha interjús) A vizsgálat jellege az idődimenzió alapján

A tárgy szóbeli vizsgával zárul mind nappali, mind levelező tagozaton, melyre a hallgatók hozzák magukkal a félév során elkészített dolgozatukat. A készítendő dolgozat értékelésre kerül, annak bemutatása és megvédése a szóbelin a vizsgajegy 50%-át adja. További 50%-ot jelent a szóbeli vizsgán az előzetesen kiadott tételsor alapján történő szereplés.

Az aláírás feltétele nappali tagozaton az, hogy a hallgatók kiválasszák kutatási témájukat és annak szakirodalmával tisztában legyenek. Erről a nappalis hallgatók zárthelyi dolgozat formájában tesznek bizonyságot a fent jelzett időpontban.A levelező hallgatók számára az aláírásnak nincs feltétele.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:Az órán kijelölt részek az alábbi könyvből: Héra Gábor – Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris, Bp., 2005. Valamint: Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi, Bp., 2001. („A mintavétel logikája”,

„Konceptualizálás, operacionalizálás, mérés”, „Kérdőíves vizsgálatok”, és a „Kísérletek” című részek)

Cseh-Szombathy László – Ferge Zsuzsa: A szociológiai felvétel módszerei. Budapest, Közgazdasági és Jogi, 1971. (I fejezete: A szociológiai vizsgálatok céljai, alapelvei)

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:Mason, Jennifer: Kvalitatív kutatás. Jószöveg Műhely, Bp., 2005. Seidman, Irving: Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer. Műszaki, Bp., 2002. Solt Otília: Interjúzni muszáj. IN: Uő: Méltóságot mindenkinek. Összegyűjtött írások I. Beszélő, Budapest, 1998. p: 29–48.Silverman, David: Doing Qualitative Research. Sage Publications, 2000. Vicsek Lilla: Fókuszcsoport. Osiris, Bp., 2006. Egyéb tudnivalók:A Szociológia módszertan című tárgy tananyaga a HEFOP3.3.1.-P-2004-10-0001/1.0 számú projekt keretében került kidolgozásra.

Neptun kód: BTSCN215Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Kommunikációelmélet Zsolt Péter Zsolt Péter

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Theory of Communication csütörtök: 12-14




A kommunikáció elméletei a legkülönbözőbb diszciplínák művelőinek kommunikációval kapcsolatos hipotéziseiből és kutatásaiból adódott össze az elmúlt évtizedekben. Ennek tematikus megközelítésével próbálja bemutatni a kurzus a különböző nézőpontokat, és aztán a kommunikációkutatók önálló diszciplináris nézőpontját.


FilozófiaTársadalom, nyelv, gondolkodásBeszédaktusA kommunikatív jelenségszféra

PszichológiaNéhány betegség kommunikációs kórképeKongruencia-elméletTerápiás nézőpontokA jó kommunikáció és az életminőségMediáció

FejlődéslélektanNyelvészeti alapkategóriákMead szociológiai elméleteA nyelv kialakulása és a fejlődéslélektanKommunikációs definíciók

SzociálpszichológiaA kommunikációs csatornák osztályozásaA tekintet szociálpszichológiai vizsgálataA metakommunikációA kontrollAz érzelmek szabályozásaCsoportos kommunikációs jellemzőkVerbális és nem-verbálisEsetelemzés - valóságshow

SzociológiaOsztály- és rétegződés-kutatásokSzerepekA társadalom alapegységeKötőjeles szociológiákA feminista kommunikációelméletek

SzociolingvisztikaA szociolingvisztika tárgyaWilliam LabovBasil BernsteinA fekete angol

Kulturális antropológiaAntropológia és kommunikáció

Az arckifejezés, mimikaKultúra és nyelvTérhasználat - E. T. Hall antropológiájaIdőhasználat

PolitológiaA kommunikációkutatás alapító atyáiMeggyőzésPolitikai marketingKommunikációkutatások

EtológiaHumánetológiaÁllati és emberi elmeAgresszivitás, távolságszabályozásZooszemiotika

Jegy szerzésének feltételei:

Írásban. Két kérdést kap a hallgató, a kisebb pontszámot érőben egy konkrét elméletre vonatkozót (ez a könyv tárgymutatójából nézhető meg), a nagyobb pontszámot érő feladatban pedig két diszciplináris területből az egyiket lehet kiválasztani, és kell kidolgozni.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

ZSOLT Péter: Kommunikációelméletek diszciplínái, Eu-Synergon, Bp-Vác, 2004.


Em GRIFFIN: Bevezetés a kommunikációelméletbe, HARMAT, 2001TERESTYÉNI Tamás: Kommunikációelmélet: A testbeszédtől az internetig, TYPOTEX Kft, 2006.


Neptun kód: BTSCL215Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Kommunikációelmélet Zsolt Péter Zsolt Péter





A kommunikáció elméletei a legkülönbözőbb diszciplínák művelőinek kommunikációval kapcsolatos hipotéziseiből és kutatásaiból adódott össze az elmúlt évtizedekben. Ennek tematikus megközelítésével próbálja bemutatni a kurzus a különböző nézőpontokat, és aztán a kommunikációkutatók önálló diszciplináris nézőpontját.


FilozófiaTársadalom, nyelv, gondolkodásBeszédaktusA kommunikatív jelenségszféra

PszichológiaNéhány betegség kommunikációs kórképeKongruencia-elméletTerápiás nézőpontokA jó kommunikáció és az életminőségMediáció

FejlődéslélektanNyelvészeti alapkategóriákMead szociológiai elméleteA nyelv kialakulása és a fejlődéslélektanKommunikációs definíciók

SzociálpszichológiaA kommunikációs csatornák osztályozásaA tekintet szociálpszichológiai vizsgálataA metakommunikációA kontrollAz érzelmek szabályozásaCsoportos kommunikációs jellemzőkVerbális és nem-verbálisEsetelemzés - valóságshow

SzociológiaOsztály- és rétegződés-kutatásokSzerepekA társadalom alapegységeKötőjeles szociológiákA feminista kommunikációelméletek

SzociolingvisztikaA szociolingvisztika tárgyaWilliam LabovBasil BernsteinA fekete angol

Kulturális antropológiaAntropológia és kommunikáció

Az arckifejezés, mimikaKultúra és nyelvTérhasználat - E. T. Hall antropológiájaIdőhasználat

PolitológiaA kommunikációkutatás alapító atyáiMeggyőzésPolitikai marketingKommunikációkutatások

EtológiaHumánetológiaÁllati és emberi elmeAgresszivitás, távolságszabályozásZooszemiotika


Írásban. Két kérdést kap a hallgató, a kisebb pontszámot érőben egy konkrét elméletre vonatkozót (ez a könyv tárgymutatójából nézhető meg), a nagyobb pontszámot érő feladatban pedig két diszciplináris területből az egyiket lehet kiválasztani, és kell kidolgozni.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

ZSOLT Péter: Kommunikációelméletek diszciplínái, Eu-Synergon, Bp-Vác, 2004.


Em GRIFFIN: Bevezetés a kommunikációelméletbe, HARMAT, 2001TERESTYÉNI Tamás: Kommunikációelmélet: A testbeszédtől az internetig, TYPOTEX Kft, 2006.


Neptun kód: BTSCN211, BTSLCN211Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Területfejlesztés Dr. Szabó-Tóth Kinga Dr. Szabó-Tóth KingaAz óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:

Regional Development

szerda: 12-17-igtömbösítve, 4 alkalommal!

Az első óra 02. 17-én kerül megtartásra.A félév elején az időpontok kihirdetésre kerülnek.


Az óra típusa: Beszám. kötelezettség Heti/ félévi óraszám: Kreditérték: Előfeltétel:

Előadás Kollokvium 2/ 30 2 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:A tárgy keretén belül a hallgatók a településekkel – elsősorban a városokkal –és az ott zajló folyamatokkal kapcsolatos alapvető demográfiai - szociológiai ismereteket és szemléletmódot sajátítják el.Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:

1. A település fogalma, típusai2. A magyarországi településhálózat3. Az urbanizáció fogalma, szakaszai4. Az urbanizmus mint életmód5. A klasszikus humán ökológia alapkategóriái6. Ökológiai folyamatok és modellek7. Zárthelyi dolgozat8. Az alulintegrált zónák tipológiája és jellemzői9. Társadalmi kapcsolatok szerepe a lakóhelyi integrációban10. A területfejlesztés nemzetközi és hazai története11. A területfejlesztés intézményrendszere 12. A területfejlesztés szereplői13. A területfejlesztés eszközei

Jegy szerzésének feltételei:Zárthelyi dolgozat az aláírásért és írásbeli kollokvium.Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:- Whirt L.: Az urbanizmus mint életmód, in.: Szelényi Iván (szerk.): Városszociológia Közgazdasái és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973- Burgess E. W.: A városfejlődés: hipotézisek egy kutatási javaslathoz, in.: Szelényi Iván (szerk.): Városszociológia Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973- Hoyt H.: A városi struktúra klasszikus modelljeinek újabb torzulásai, in.: Szelényi Iván (szerk.): Városszociológia Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973- Duncan O. D. – Duncan B.: Lakóhelyi szegregáció és foglalkozási rétegződés, in.: Szelényi Iván (szerk.): Városszociológia Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:- Beluszky P. – Kovács Z. – Olessák D.: A terület- és településfejlesztés kézikönyve CEBA, Budapest, 2001- Enyedi György: A városnövekedés szakaszai Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988- Szelényi Iván (szerk.): Városszociológia Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973Egyéb tudnivalók:

Neptun kód: BTSLCN211Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Területfejlesztés Dr. Szabó-Tóth Kinga Dr. Szabó-Tóth KingaAz óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Regional Development 04. 10. 9-19Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

Az óra típusa: Beszám. kötelezettség Félévi óraszám: Kreditérték: Előfeltétel:Előadás Kollokvium 10 2 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:A tárgy keretén belül a hallgatók a településekkel – elsősorban a városokkal –és az ott zajló folyamatokkal kapcsolatos alapvető demográfiai - szociológiai ismereteket és szemléletmódot sajátítják el.Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:

1. A település fogalma, típusai2. A magyarországi településhálózat3. Az urbanizáció fogalma, szakaszai4. Az urbanizmus mint életmód5. A klasszikus humán ökológia alapkategóriái6. Ökológiai folyamatok és modellek7. Zárthelyi dolgozat8. Az alulintegrált zónák tipológiája és jellemzői9. Társadalmi kapcsolatok szerepe a lakóhelyi integrációban10. A területfejlesztés nemzetközi és hazai története11. A területfejlesztés intézményrendszere 12. A területfejlesztés szereplői13. A területfejlesztés eszközei

Jegy szerzésének feltételei:Zárthelyi dolgozat az aláírásért és írásbeli kollokvium.Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:- Whirt L.: Az urbanizmus mint életmód, in.: Szelényi Iván (szerk.): Városszociológia Közgazdasái és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973- Burgess E. W.: A városfejlődés: hipotézisek egy kutatási javaslathoz, in.: Szelényi Iván (szerk.): Városszociológia Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973- Hoyt H.: A városi struktúra klasszikus modelljeinek újabb torzulásai, in.: Szelényi Iván (szerk.): Városszociológia Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973- Duncan O. D. – Duncan B.: Lakóhelyi szegregáció és foglalkozási rétegződés, in.: Szelényi Iván (szerk.): Városszociológia Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:- Beluszky P. – Kovács Z. – Olessák D.: A terület- és településfejlesztés kézikönyve CEBA, Budapest, 2001- Enyedi György: A városnövekedés szakaszai Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988- Szelényi Iván (szerk.): Városszociológia Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973Egyéb tudnivalók:-

Neptun kód: BTSCL214GTÜSE252

Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Társadalomstatisztika Prof. Dr. Besenyei Lajos Prof. Dr. Besenyei LajosAz óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:

Socialstatistics 02. 13. 9-1403. 20. 14-19

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:Levelező tagozatAz óra típusa: Beszám. kötelezettség Féléves óraszám: Kreditérték: Előfeltétel:Előadás Kollokvium 10 2 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:A társadalmi-szociológiai kutatásokhoz szükséges alapvető jelzőszám-rendszer tartalmi és módszertani vonatkozásainak megismerése a valós helyzet tényszerű adatainak felhasználásával. A társadalomstatisztikai alapfogalmakat követi az elemzéshez szükséges matematikai-statisztikai módszertani apparátus megismerése, ehhez kapcsolódik a számítógépes programcsomagok alkalmazási készségének kialakítása. A kurzus harmadik fő elemét a tényleges statisztikai helyzetet jellemző adatbázis megismerése és ennek alapján konkrét elemzések, és értékelések elvégzése adja. A programban különös súlyt kapnak a mintából való következtetés módszertani kérdései, valamint a sztochasztikus kapcsolatok vizsgálatának matematikai-statisztikai módszertani (asszociáció, vegyes kapcsolat, korrelációs kapcsolat). Az elméleti és módszertani ismeretek készség-szintű elsajátításához komplex esettanulmányok kidolgozására kerül sor. A társadalomstatisztikai elemzésekhez szervesen kapcsolódnak a társadalmi-prognózis készítés főbb kérdései.Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:

1. előadás: A társadalomstatisztika sajátosságai, főbb területei.2. előadás: Társadalomstatisztikai alapfogalmak.3. előadás: Statisztikai sorok, táblák, viszonyszámok.4. előadás: Gyakorsági sorok vizsgálata és elemzése.5. előadás: Gyakorlat6. előadás: Középértékek foglma, fajtái, alkalmazási területük.7. előadás: A szóródás fogalma, mutatószámai, aszimmetria vizsgálata.8. előadás: A sztochasztikus kapcsolat fogalma, fajtái, asszociáció és vegyes kapcsolat.9. előadás: Korreláció és regresszió számítás I.10. előadás: Korreláció és regresszió számítás II.11. előadás: Idősrok vizsgálata, trrendszámítás.12. előadás: Gyakorlat.13. előadás: Véletlen és nem véletelen mintavétel, mintavételi módszerek társadalmi alkalmazási

területek.14. előadás: Nem véletlen mintavétel, hibaszámítás, gyakorlati alkalmazás.15. előadás: Akutális társadalomstatisztikai adatok, információk.

Jegy szerzésének feltételei:Az előadásokon való aktív részvétel. Írásbeli vizsgaFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:Dr. Besenyei Lajos: Társadalomstatisztika, egyetemi jegyzet (előkészületben) Statisztikai képletgyűjtemény és táblázatokFontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:-Egyéb tudnivalók:-

Neptun kód: BTSCN214GTÜSE251

Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Társadalomstatisztika Prof. Dr. Besenyei Lajos Prof. Dr. Besenyei LajosAz óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Socialstatistics Kedd: 12-14Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:Nappali tagozat

Az óra típusa: Beszám. kötelezettség Heti/ Féléves óraszám: Kreditérték: Előfeltétel:

Előadás Kollokvium 2/ 30 2 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:A társadalmi-szociológiai kutatásokhoz szükséges alapvető jelzőszám-rendszer tartalmi és módszertani vonatkozásainak megismerése a valós helyzet tényszerű adatainak felhasználásával. A társadalomstatisztikai alapfogalmakat követi az elemzéshez szükséges matematikai-statisztikai módszertani apparátus megismerése, ehhez kapcsolódik a számítógépes programcsomagok alkalmazási készségének kialakítása. A kurzus harmadik fő elemét a tényleges statisztikai helyzetet jellemző adatbázis megismerése és ennek alapján konkrét elemzések, és értékelések elvégzése adja. A programban különös súlyt kapnak a mintából való következtetés módszertani kérdései, valamint a sztochasztikus kapcsolatok vizsgálatának matematikai-statisztikai módszertani (asszociáció, vegyes kapcsolat, korrelációs kapcsolat). Az elméleti és módszertani ismeretek készség-szintű elsajátításához komplex esettanulmányok kidolgozására kerül sor. A társadalomstatisztikai elemzésekhez szervesen kapcsolódnak a társadalmi-prognózis készítés főbb kérdései.Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:

1. előadás: A társadalomstatisztika sajátosságai, főbb területei.2. előadás: Társadalomstatisztikai alapfogalmak.3. előadás: Statisztikai sorok, táblák, viszonyszámok.4. előadás: Gyakorsági sorok vizsgálata és elemzése.5. előadás: Gyakorlat6. előadás: Középértékek foglma, fajtái, alkalmazási területük.7. előadás: A szóródás fogalma, mutatószámai, aszimmetria vizsgálata.8. előadás: A sztochasztikus kapcsolat fogalma, fajtái, asszociáció és vegyes kapcsolat.9. előadás: Korreláció és regresszió számítás I.10. előadás: Korreláció és regresszió számítás II.11. előadás: Idősrok vizsgálata, trrendszámítás.12. előadás: Gyakorlat.13. előadás: Véletlen és nem véletelen mintavétel, mintavételi módszerek társadalmi alkalmazási

területek.14. előadás: Nem véletlen mintavétel, hibaszámítás, gyakorlati alkalmazás.15. előadás: Akutális társadalomstatisztikai adatok, információk.

Jegy szerzésének feltételei:Az előadásokon való aktív részvétel. Írásbeli vizsgaFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:Dr. Besenyei Lajos: Társadalomstatisztika, egyetemi jegyzet (előkészületben) Statisztikai képletgyűjtemény és táblázatokFontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:-Egyéb tudnivalók:-

Neptun kód: AJJOE102BTNAz óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:

Jogtudomány alapjai Prof. Dr. Szabó Miklós Prof. Dr. Szabó Miklós

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Introduction to Jurisprudence kedd: 10-12Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága: Az óra típusa: Beszámolási kötelezettség Heti óraszám: Kreditérték: Előfeltétel:előadás kollokvium 2 2 -Az óra tematikájának részletes ismertetése:A tárgy alapozó jellegű ismereteket nyújt a jog főbb fogalmairól és intézményeiről. Feladata, hogy megismertessen a jogrendszer felépülésével és működésével; különösen a jogrendszer megszerveződésének egyes szintjeivel, a jog keletkezésével és alkotásával, eligazítson a jogi szabályozás szintjei és területei között, s megismertessen a jog alkalmazásának menetével.Jegy szerzésének feltételei:Sikeres vizsga az előadásanyag és a tananyag ismeretébenA félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)1. A JOGSZABÁLY: Jogi norma; Jogszabály; A jogszabályok szerkezete2. A JOGSZABÁLY: A jogszabályok tipológiája; A jogszabályok rendszerezése; A jogszabályok érvényessége és hatálya3. A JOGRENDSZER: A jog rendszerszerűsége; A jogági tagozódás4. A JOGRENDSZER: A jogszabályi hierarchia; A jogrendszer egységének biztosítása; A joghézag problémája5. A JOGCSALÁD: A jogrendszerek sokfélesége és összehasonlítása; A római-germán jogcsalád keletkezése és sajátos jegyei6. A JOGCSALÁD: A »common law« jogcsalád keletkezése és sajátos jegyei 7. A JOGCSALÁD: Egyéb jogrendszerek; A szocialista jog; Az iszlám jog8. A JOGKÉPZŐDÉS: A jogforrás fogalma és fajtái; A jogalkotói jog; a jogalkotás menete9. A JOGKÉPZŐDÉS: A bírói jog; A szokásjog10. A JOGÉRVÉNYESÜLÉS: Érvényesség, érvényesülés, hatásosság 11. A JOGÉRVÉNYESÜLÉS: A jogkövetés; Jogtudat és jogismeret; A jog megkerülése12. A JOGÉRVÉNYESÜLÉS: A jogalkalmazás; A jogi eljárás; A jogértelmezés; Laikusok részvétele a bíráskodásban13. A JOGVISZONY: A jogviszonyok szerkezete és fajtái; A jogviszony elemei; A jogi tények14. A FELELŐSSÉG: A felelősség fogalma; A felelősség fajtái; A jogi felelősség; A felelősségi formák15. A JOGI HIVATÁS: A jogászság és a jogászképzés története; Jogtudomány és joggyakorlat; Az egyes jogi szakmákFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:Szabó Miklós: Jogi alapfogalmak. [Prudentia Iuris 18.] Bíbor Kiadó, Miskolc, 2003. (Második, bővített és javított kiadás) IFontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:Szilágyi Péter: Jogi alaptan. Budapest: Osiris, 1998.Varga Csaba: A jogi gondolkodás paradigmái. Budapest: Szent István Társulat, 2004. Takács Péter: Nehéz jogi esetek. Budapest: Napvilág, 2000.Pokol Béla: Jogi alaptan. Budapest: Rejtjel, 2000.Egyéb tudnivalók:-

Neptun kód: BTSCL201Az óra címe: Tárgyjegyző: Oktató:Jogtudomány alapjai Dr. Havasi Virág Dr. Havasi VirágAz óra címe angol nyelven:

Introduction to Jurisprudence 02. 20. 9-1404. 17. 9-14



előadás kollokvium 10 2Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:1. A jog a tudományok rendszerében2. Film 13. Jogforrás4. Jogszabály5. Jogi döntés indokai6. Jogrendszerek7. Bírósági tárgyalás megtekintése8. Betekintés az alkotmányjogba9. Betekintés a polgári- és munkajogba10. Betekintés a polgári peres eljárásjogba11. Betekintés a gazdasági társaságok jogába12. Betekintés a büntetőjogba13. Film 2

Jegy szerzésének feltételei:Az egyik filmről jogi szempontú elemzés.VizsgaFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

SZABÓ Miklós bármely a tárgy címéhez hasonló című műve.Alkotmánytan (szerk. KUKORELLI). Osiris, Bp., 1999


-


Neptun kód: BTSCN213Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Terepgyakorlat II. Dr. Szabó-Tóth Kinga

Szepessy Péter Dr. Szabó-Tóth Kinga

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Fieldwork II. kedd: 14-16


Az óra típusa: Beszám. kötelezettség Heti óraszám: Kreditérték: Előfeltétel:gyakorlat gyakorlati jegy 2/ 3 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A terepgyakorlat órák részben kontaktórák, részben pedig egyéni munka formájában zajlanak - Erdélyhez kapcsolódóan. A tárgy célja - hogy megismertetve a hallgatókat a terepmunka módszertanával - a hallgatók képessé váljanak önálló munkák megtervezésére, kivitelezésére, az ott gyűjtött anyagok elemzésére.


A kontaktórák a félév során az alábbi időpontokban lesznek: 1. február 9.: Bevezetés2. február 23.: Erdély történelmi-társadalmi-gazdasági bemutatása I. 3. mácius 9.: Erdély történelmi-társadalmi-gazdasági bemutatása II. 4. március 23.: Hallgatói prezentációk Erdélyben végzett kutatások anyagaiból5. április 6: A terepmunka módszertana 6. április 20: Hallgatói prezentációk - település bemutatása


A gyakorlatokon a részvétel kötelező.

A gyakorlati jegy megszerzésének többféle módja van:

1. Lehetőség van Erdélybe terepgyakorlatra jönni nyáron (várhatóan 1 hét – 10 nap, július elején). Akik ezt a lehetőséget választják (max 20 fő), azok az ott elvégzett munkára kapnak majd gyakorlati jegyet.

2. A hallgatónak lehetősége van power point-os prezentációval megtámogatva egyenként 20 perces előadást tartaniuk a kötelező irodalomban megadott, Erdéllyel kapcsolatos kutatási anyagokból. Ezeknek megbeszélése és kijelölése az első órákon történik.

3. A hallgatónak lehetősége van power point-os prezentációval megtámogatva 20 perces előadást tartani egy-egy erdélyi település társadalmi/gazdasági jellemzőit bemutatva. Ennek megbeszélése is az első órákon történik.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:Az órákon véglegesítjük, hogy mely irodalomból mit kell elolvasni!

Csata Zsombor – Magyari Tivadar – Veres Valér: Mozaik 2001. Belső Erdély. http://kutatasok.adatbank.transindex.ro/download/jelentes9.pdf

Kiss Dénes István: Erdélyi falvak a 21. században. http://kissd.adatbank.transindex.ro/belso.php?k=21&p=4530

http://kissd.adatbank.transindex.ro/belso.php?k=21&p=4530

http://kutatasok.adatbank.transindex.ro/download/jelentes9.pdf

Kiss Dénes István: A határon túli magyarok képe saját magukról, a magyarországi magyarokról valamint a velük együtt élő többségi nemzetekről. http://adatbank.transindex.ro/vendeg/htmlk/pdf2585.pdf

Kiss Tamás – Csata Zsombor: Migrációs-potenciál vizsgálatok Erdélybenhttp://www.kettosallampolgarsag.mtaki.hu/tanulmanyok/migracios_potencial.pdf

Letenyei László: Településkutatás. I. Budapest, Új Mandátum- Rációm 2006. (Az első kötetből: III. illetve V. rész.

Veres Valér: A romániai magyarság természetes népmozgalma európai kontextusban, 1992-2002 között.http://www.demografia.hu/Demografia/2002_2-3/Veres%20Valer_kozl.pdf

Veres Valér: Az erdélyi magyarok nemzeti identitása a társadalmi és etnikai struktúra összefüggésrendszerében. http://erdelyitarsadalom.adatbank.transindex.ro/pdfdok/et5_2k5_1_tanulmany_1_4.pdf


-


http://erdelyitarsadalom.adatbank.transindex.ro/pdfdok/et5_2k5_1_tanulmany_1_4.pdf

http://www.demografia.hu/Demografia/2002_2-3/Veres%20Valer_kozl.pdf

http://www.kettosallampolgarsag.mtaki.hu/tanulmanyok/migracios_potencial.pdf

http://adatbank.transindex.ro/vendeg/htmlk/pdf2585.pdf

II. ÉVFOLYAM

Neptun kód: BTSCL404Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Társadalmi struktúra és rétegződés Farkas Zoltán Farkas ZoltánAz óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:

Social structure and stratification Február 20., 14-19.Április 10., 9-14.


Az óra típusa: Beszám. kötelezettség Féléves óraszám: Kreditérték: Előfeltétel:előadás kollokvium 10 2 BTSCL303Az óra rövid tartalmi ismertetése:A tantárgy keretében áttekintjük a társadalmi struktúra és a társadalmi rétegződés főbb megközelítéseit a különböző szociológiai szemléletmódokban és irányzatokban. Foglalkozunk egyrészt a volt szocialista, másrészt a mai magyar társadalom struktúrájával és rétegződésével. Elemezzük a társadalmi struktúra és rétegződés fő meghatározó tényezőit és következményeit.Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:

1. A társadalmi csoport fogalma és típusai, az állami társadalom2. A társadalmi struktúra, a társadalmi rétegződés és a társadalmi egyenlőtlenségek3. A modern társadalom szférái, a társadalmi alakulat fogalma és típusai4. Karl Marx és Max Weber osztályelmélete5. A társadalmi struktúra normativista, funkcionalista megközelítése6. A társadalmi struktúra konfliktuselméleti megközelítése: Ralf Dahrendorf konfliktuselmélete7. Az elitelméletek és elitkutatások; C. Wright Mills: Az uralkodó elit.8. Modern osztályelméletek, Erik Olin Wright neo-marxista osztályelmélete9. Lenski elmélete, a funkcionalista és a konfliktuselméleti struktúra- és rétegződéselmélet

egyesítésére irányuló kísérlet10.A társadalmi struktúra kapcsolathálózati felfogása és a tőkeelméletek11.Blau kategoriális struktúraelmélete12.A szocialista társadalom struktúrájának megközelítései. A munkamegosztásra és a munkajelleg

csoportokra épülő megközelítések. Piac és redisztribúció, az L-modell és a két-háromszög modell.

13.A mai magyar kapitalista társadalom struktúrájának megközelítéseiJegy szerzésének feltételei:Szóbeli vizsgaFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

1. Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Új Mandátum Könyvkiadó, 1997, 1999

2. Andorka Rudolf – S. Hradil – J. L. Peschar (szerk.): Társadalmi rétegződés. Aula Kiadó, 19953. Farkas Zoltán: A társadalmi viszonyok. Az intézményes szociológia elmélete. Bíbor Kiadó, 1997

(2001), 445-552. old.4. Kolosi Tamás: A terhes babapiskóta. Osiris Kiadó, 20005. Kolosi Tamás: Tagolt társadalom. Gondolat Kiadó, 19876. Mills, C. Wright: Az uralkodó elit. Gondolat Kiadó, 19727. Róbert Péter (szerk.): A társadalmi mobilitás. Hagyományos és új megközelítések. Új Mandátum

Könyvkiadó, 1998Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:-Egyéb tudnivalók:-

Neptun kód: BTSCN404Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Társadalmi struktúra és rétegződés Farkas Zoltán Farkas ZoltánAz óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Social structure and stratification kedd: 12-14Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

Az óra típusa: Beszám. kötelezettség Heti óraszám: Kreditérték: Előfeltétel:előadás kollokvium 2 2 BTSCN303Az óra rövid tartalmi ismertetése:A tantárgy keretében áttekintjük a társadalmi struktúra és a társadalmi rétegződés főbb megközelítéseit a különböző szociológiai szemléletmódokban és irányzatokban. Foglalkozunk egyrészt a volt szocialista, másrészt a mai magyar társadalom struktúrájával és rétegződésével. Elemezzük a társadalmi struktúra és rétegződés fő meghatározó tényezőit és következményeit.Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:

1. A társadalmi csoport fogalma és típusai, az állami társadalom2. A társadalmi struktúra, a társadalmi rétegződés és a társadalmi egyenlőtlenségek3. A modern társadalom szférái, a társadalmi alakulat fogalma és típusai4. Karl Marx és Max Weber osztályelmélete5. A társadalmi struktúra normativista, funkcionalista megközelítése6. A társadalmi struktúra konfliktuselméleti megközelítése: Ralf Dahrendorf konfliktuselmélete7. Az elitelméletek és elitkutatások; C. Wright Mills: Az uralkodó elit.8. Modern osztályelméletek, Erik Olin Wright neo-marxista osztályelmélete9. Lenski elmélete, a funkcionalista és a konfliktuselméleti struktúra- és rétegződéselmélet

egyesítésére irányuló kísérlet10. A társadalmi struktúra kapcsolathálózati felfogása és a tőkeelméletek11. Blau kategoriális struktúraelmélete12. A szocialista társadalom struktúrájának megközelítései. A munkamegosztásra és a munkajelleg

csoportokra épülő megközelítések. Piac és redisztribúció, az L-modell és a két-háromszög modell.

13. A mai magyar kapitalista társadalom struktúrájának megközelítéseiJegy szerzésének feltételei:Szóbeli vizsgaFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

1. Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Új Mandátum Könyvkiadó, 1997, 1999

2. Andorka Rudolf – S. Hradil – J. L. Peschar (szerk.): Társadalmi rétegződés. Aula Kiadó, 19953. Farkas Zoltán: A társadalmi viszonyok. Az intézményes szociológia elmélete. Bíbor Kiadó, 1997

(2001), 445-552. old.4. Kolosi Tamás: A terhes babapiskóta. Osiris Kiadó, 20005. Kolosi Tamás: Tagolt társadalom. Gondolat Kiadó, 19876. Mills, C. Wright: Az uralkodó elit. Gondolat Kiadó, 19727. Róbert Péter (szerk.): A társadalmi mobilitás. Hagyományos és új megközelítések. Új Mandátum

Könyvkiadó, 1998Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:-Egyéb tudnivalók:-

Neptun kód: BTSCN405BTSCL405

Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Kultúraszociológia Dr. Hidas Zoltán Dr. Hidas Zoltán

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Sociology of Culture szerda: 12-14



előadás kollokvium 2 2Az óra rövid tartalmi ismertetése:Az előadás különböző kultúraszociológiai koncepciókat mutat be.

Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:1. Az emlékezés és a moralitás kultúrája – Friedrich Nietzsche

Nietzsche, F.: „A történelem hasznáról és káráról”, in: uő: Korszerűtlen elmélkedések, Atlantisz, Budapest, 2004, 1. és 7–10. rész

Nietzsche, F.: Adalék a morál genealógiájához, Comitatus, Veszprém, 1998, 1–2. fej.2. A kultúra pszichoanalízise – Sigmund Freud

Freud, S.: Rossz közérzet a kultúrában, Kossuth, Budapest, 19923. A kultúra szellemtudománya – Wilhelm Dilthey

Dilthey, W.: „Bevezetés a szellemtudományokba”, in: uő: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban, Gondolat, Budapest, 1974, 57–132. o. (I–X. fej.)

4. A kultúraszociológia válaszútja – Alfred és Max WeberWeber, A.: „A kultúra szociológiai fogalma”, in: Maróti A. (szerk.): Forrásmunkák a kultúra

elméletéből, ELTE, Budapest, 1980Weber, M.: „Bevezetés”, in: uő: Világvallások gazdasági etikája. Vallásszociológiai tanulmányok.

Válogatás, Gondolat, Budapest, 2007, 51–85. o.5. A kultúra tragédiája – Georg Simmel és Ernst Cassirer

Simmel, G.: A pénz filozófiája, Osiris, Budapest, 2004, 335–364. és 560–594. o.Cassirer, E.: „A kultúra tragédiája”, in: Bujdosó D. (szerk.): Német kultúraelméleti tanulmányok, III/3.

kötet, Budapest, 19836. A kultúra tudásszociológiája – Mannheim Károly

Mannheim K.: „A nemzedékek problémája”, in: uő: Tudásszociológiai tanulmányok, Osiris, Budapest, 2000, 201–254. o.

Mannheim, K.: „A tudásszociológia”, in: uő: Tudásszociológiai tanulmányok, Osiris, Budapest, 2000, I. és II. rész (299–324. o.)

7. Kultúrafogalmak a kulturális antropológiában I. – a kultúra funkciója és struktúrájaMalinowski, B.: „A csoport és az egyén a funkcionális elemzésben”, in: Bohannan, P.–Glazer, M.

(szerk.): Mérföldkövek a kulturális antropológiában, Panem, Budapest, 2006, 377–405. o.Tylor, E. B.: „A primitív kultúra”, in: Bohannan, P.–Glazer, M. (szerk.): Mérföldkövek a kulturális

antropológiában, Panem, Budapest, 2006, 111–130. o.Mauss, M.: „Tanulmány az ajándékról”, Bevezetés és 4. fej., in: uő: Szociológia és antropológia,

Osiris, Budapest, 2000, 195–204. és 316–338. o.8. Kultúrafogalmak a kulturális antropológiában II. – a kultúra hermeneutikája

Lévy-Strauss, C.: „Faj és történelem”, in: uő: Strukturális antropológia, II. kötet, Osiris, Budapest, 2001, 261–290. o.

Turner, V.: A rituális folyamat. Struktúra és antistruktúra, Osiris, Budapest, 2002, 107–144. o.Geertz, C.: „Sűrű lírás”, in: uő: Az értelmezés hatalma, Osiris, Budapest, 2001, 194–226. o.

9. A filozófiai antropológia kultúrafogalma – emberi természet és emberi kultúraGehlen, A.: Az ember. Természete és helye a világban, Gondolat, Budapest, 1976, 7–118., 553–588.

o.10. Az ízlés és az élmény kultúrája – Pierre Bourdieu és Gerhard Schulze

Bourdieu, P.: A beszédtevékenység gazdaságtana, MKI, Budapest, 1978Bourdieu, P.: „A művészeti észlelés szociológiai elméletének elemei”, in: Művészetszociológia, KJK,

Budapest, 1978, 175–200. o.Schulze, G.: „Élménytársadalom. A jelenkor kultúrszociológiája. A hétköznapi élet esztétizálódása”,

in: Szociológiai Figyelő, 2000, 135–157. o.

Jegy szerzésének feltételei:vizsgaFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

lásd a tematikát



Neptun kód: BTSCL405Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Kultúraszociológia Dr. Hidas Zoltán Dr. Hidas Zoltán


Sociology of Culture 03. 20. 9-1403. 27. 14-19



előadás kollokvium 10 2Az óra rövid tartalmi ismertetése:Az előadás különböző kultúraszociológiai koncepciókat mutat be.

Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:1. Az emlékezés és a moralitás kultúrája – Friedrich Nietzsche

Nietzsche, F.: „A történelem hasznáról és káráról”, in: uő: Korszerűtlen elmélkedések, Atlantisz, Budapest, 2004, 1. és 7–10. rész

Nietzsche, F.: Adalék a morál genealógiájához, Comitatus, Veszprém, 1998, 1–2. fej.2. A kultúra pszichoanalízise – Sigmund Freud

Freud, S.: Rossz közérzet a kultúrában, Kossuth, Budapest, 19923. A kultúra szellemtudománya – Wilhelm Dilthey

Dilthey, W.: „Bevezetés a szellemtudományokba”, in: uő: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban, Gondolat, Budapest, 1974, 57–132. o. (I–X. fej.)

4. A kultúraszociológia válaszútja – Alfred és Max WeberWeber, A.: „A kultúra szociológiai fogalma”, in: Maróti A. (szerk.): Forrásmunkák a kultúra

elméletéből, ELTE, Budapest, 1980Weber, M.: „Bevezetés”, in: uő: Világvallások gazdasági etikája. Vallásszociológiai tanulmányok.

Válogatás, Gondolat, Budapest, 2007, 51–85. o.5. A kultúra tragédiája – Georg Simmel és Ernst Cassirer

Simmel, G.: A pénz filozófiája, Osiris, Budapest, 2004, 335–364. és 560–594. o.Cassirer, E.: „A kultúra tragédiája”, in: Bujdosó D. (szerk.): Német kultúraelméleti tanulmányok, III/3.

kötet, Budapest, 19836. A kultúra tudásszociológiája – Mannheim Károly

Mannheim K.: „A nemzedékek problémája”, in: uő: Tudásszociológiai tanulmányok, Osiris, Budapest, 2000, 201–254. o.

Mannheim, K.: „A tudásszociológia”, in: uő: Tudásszociológiai tanulmányok, Osiris, Budapest, 2000, I. és II. rész (299–324. o.)

7. Kultúrafogalmak a kulturális antropológiában I. – a kultúra funkciója és struktúrájaMalinowski, B.: „A csoport és az egyén a funkcionális elemzésben”, in: Bohannan, P.–Glazer, M.

(szerk.): Mérföldkövek a kulturális antropológiában, Panem, Budapest, 2006, 377–405. o.Tylor, E. B.: „A primitív kultúra”, in: Bohannan, P.–Glazer, M. (szerk.): Mérföldkövek a kulturális

antropológiában, Panem, Budapest, 2006, 111–130. o.Mauss, M.: „Tanulmány az ajándékról”, Bevezetés és 4. fej., in: uő: Szociológia és antropológia,

Osiris, Budapest, 2000, 195–204. és 316–338. o.8. Kultúrafogalmak a kulturális antropológiában II. – a kultúra hermeneutikája

Lévy-Strauss, C.: „Faj és történelem”, in: uő: Strukturális antropológia, II. kötet, Osiris, Budapest, 2001, 261–290. o.

Turner, V.: A rituális folyamat. Struktúra és antistruktúra, Osiris, Budapest, 2002, 107–144. o.Geertz, C.: „Sűrű lírás”, in: uő: Az értelmezés hatalma, Osiris, Budapest, 2001, 194–226. o.

9. A filozófiai antropológia kultúrafogalma – emberi természet és emberi kultúraGehlen, A.: Az ember. Természete és helye a világban, Gondolat, Budapest, 1976, 7–118., 553–588.

o.10. Az ízlés és az élmény kultúrája – Pierre Bourdieu és Gerhard Schulze

Bourdieu, P.: A beszédtevékenység gazdaságtana, MKI, Budapest, 1978Bourdieu, P.: „A művészeti észlelés szociológiai elméletének elemei”, in: Művészetszociológia, KJK,

Budapest, 1978, 175–200. o.

Schulze, G.: „Élménytársadalom. A jelenkor kultúrszociológiája. A hétköznapi élet esztétizálódása”, in: Szociológiai Figyelő, 2000, 135–157. o.

Jegy szerzésének feltételei:vizsgaFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

lásd a tematikát



Neptun kód: BTSCN406Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Oktatásszociológia Dr. Pecasz Ziszisz Dr. Pecasz Ziszisz

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Sociology of Education csütörtök: 8-10



előadás kollokvium 2 2 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:A tantárgy célja, hogy bemutassa az oktatásszociológia elméleti-történeti fejlődését, az oktatási rendszert mint a társadalom működésének egyik fontos alrendszerét, illetve a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésében játszott szerepét, továbbá a mai magyar közoktatási rendszer főbb jellemzőit.


1. Az oktatásszociológia tárgya2. A szociológia és a neveléstudomány kapcsolata (E. Durkheim)3. Az oktatási rendszer társadalmi meghatározottsága (P. Boudieu)4. B. Bernstein kódelmélete5. A tanulók képességei és a homogenizáció problémája6. Az egyes szubkultúrák és az iskolák közötti értékösszeütközések7. A közoktatási rendszer társdalmi funkciói8. Az esélyegyenlőtlenségek és az iskolarendszer9. A mai magyar közoktatási rendszer társadalmi-gazdasági környezete10. Egyenlőtlenségek a közoktatásban11. A különböző iskolamodellek12. Az egységes iskolamodell13. Az oktatás mínőségének kérdése14. A pedagógusok, a pedagógus pálya

Jegy szerzésének feltételei:VizsgaFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:Ferge Zsuzsa – Háber Judit (szerk.):Az iskola szociológiai problémái KJK. Bp.1974 P. Bourdieu: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése, Gondolat Kiadó, 1978.Gazsó F.: Megújuló egyenlőtlenségek, Kossuth, 1988Jelentés a magyar közoktatásról 2000 (szerk. Halász Gábor) (www.oki.hu)Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

-


Neptun kód: BTSCL406Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Oktatásszociológia Dr. Pecasz Ziszisz Dr. Pecasz Ziszisz

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Sociology of Education 04. 17. 9-14



előadás kollokvium 10 2 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:A tantárgy célja, hogy bemutassa az oktatásszociológia elméleti-történeti fejlődését, az oktatási rendszert mint a társadalom működésének egyik fontos alrendszerét, illetve a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésében játszott szerepét, továbbá a mai magyar közoktatási rendszer főbb jellemzőit.

Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:1. Az oktatásszociológia tárgya2. A szociológia és a neveléstudomány kapcsolata (E. Durkheim)3. Az oktatási rendszer társadalmi meghatározottsága (P. Boudieu)4. B. Bernstein kódelmélete5. A tanulók képességei és a homogenizáció problémája6. Az egyes szubkultúrák és az iskolák közötti értékösszeütközések7. A közoktatási rendszer társdalmi funkciói8. Az esélyegyenlőtlenségek és az iskolarendszer9. A mai magyar közoktatási rendszer társadalmi-gazdasági környezete10. Egyenlőtlenségek a közoktatásban11. A különböző iskolamodellek12. Az egységes iskolamodell13. Az oktatás mínőségének kérdése14. A pedagógusok, a pedagógus pálya

Jegy szerzésének feltételei:VizsgaFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:Ferge Zsuzsa – Háber Judit (szerk.):Az iskola szociológiai problémái KJK. Bp.1974 P. Bourdieu: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése, Gondolat Kiadó, 1978.Gazsó F.: Megújuló egyenlőtlenségek, Kossuth, 1988Jelentés a magyar közoktatásról 2000 (szerk. Halász Gábor) (www.oki.hu)Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:-


Neptun kód: BTSCN407Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Szociológiai irányzatok I. (Német társadalomelméleti viták) Dr. Kiss Lajos András Dr. Kiss Lajos András

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Schools of Sociology I. (German debates on theories of society) szerda: 10-12


Az óra típusa: Beszám. kötelezettség Heti óraszám: Kreditérték: Előfeltétel:előadás Kollokvium 2 2 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A kurzus kiindulópontjául az ún. ”pozitivizmusvita” legfontosabb eredményeinek rekapitulációja szolgál. Elsősorban M. Horkheimer és T. W. Adorno társadalomelméleti nézeteit ütköztetjük a kritikai racionalizmus fő képviselőinek, Karl Popper-nek és H. Albert-nek a nézeteivel. Ezt követően Jürgen Habermars és Niklas Luhmann közötti – évtizedeken át folyó – viták feldolgozásával foglalkozunk. A kurzus utolsó harmadában Richard Münch, Ulrich Beck és Gerhard Schulze társadalomelméleti felfogásának lényegesebb elemeit fogjuk érinteni.

Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:1. A frankfurti iskola első nemzedékének társadalomelméleti, szociológiai nézetei (Adorno, Horkheimer) Balogh – Karácsony: Német társadalomelméletek. i.k 34-76; Horkheimer: Hagyományos és krtikai elmélete. In: Tény, érték, ideológia. i.k. 43-117;2. A racionalitás és a felvilágosodás kérdése Adorno és Horkheimer munkáibanAdorno-Horkheimer: A felvilágosodás dialektikája. Gondolat – Atlantisz- Medvetánc, Bp. 1990. 19-63.3. A kritikai racionalizmus képviselőinek álláspontja a társadalmi tények verifikálhatóságának, ill. falszifikálhatóságának kérdéseibenKarl Popper: A társadalomtudományok logikája. In: Tény, érték, ideológia. i.m. 278-302.4. Habermas: A társadalmi nyilvánosságról Jürgen Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Gondolat Kiadó, Bp. 5-44.5. A Habermas-Luhmann vita Balogh-Karácsony: i.m. 76-98.6. Habermas kommunikatív cselekvéselméletének főbb kérdéseiBalogh-Karácsony: i.m. 336-359. Jürgen Habermas: Képesek-e a komplex társadalmak ésszerű identitás kialakítására? In: Válogatott tanulmányok. Atlantisz, Bp. 1994. 141-183.7. Habermas: A társadalomtudományok logikájárólJürgen Habermas: A társadalomtudományok logikája. Atlantisz, Bp. 1994. 9-69.8. Konstruktivizmus a német társadalomelméletbenBalogh-Karácson: i.m. 269-279. Jürgen Habermas: A cselekvésracionalitás aspektusai. In: Válogatott tanulmányok. Atlantisz, Bp. 1994. 22-259.9. Nicklas Luhmann társadalomelmélete: A szociális világ mint kommunikatív teljesítményNiklas Luhmann: Bevezetés a rendszerelméletbe. Gondolat Kiadó, Bp. 2006. (később kijelölt fejeztek).10. Habermas és Luhmann a modernitás-posztmodernitás kérdéseiről Jürgen Habermas: Filozófiai diskurzusok a modernségről. Helikon Kiadó, Bp. 1998. 297-308. U. ő. A modernség: befejezetlen program. In: Válogatott tanulmányok. i.m. 259-283.11. H. Joas kreatív cselekvéselméleteHans Joas: Die Kreativität des Handelns. Surkamp Verlag, Frankfurt/Main 1992. (részletek), Balogh – Karácsony, i.m. 359-380.12. R. Münch és a kommunikációs társadalom kéréseiTanári előadás13. G. Schulze az élménytársadalomrólGerhard Schulze: A Német Szövetségi Köztársaság kulturális átalakulása. In: Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Osiris Kiadó, Bp. 1998. 196-205.14. U. Beck „kozmopolita” kritikai elmélete. Ulrich Beck: A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba. Andorka Rudolf Társadalomtutományi társaság – Századvég Kiadó, Bp. 2003.Ulrich Beck: Macht und Gegenmacht. Surkamp Verlag, Frankfurt/Main (több kiadás).

15. A német társadalomelmélet recepciója a hazai szociológiában

Tanári előadásJegy szerzésének feltételei:

Szóbeli vizsga vagy tanórai kiselőadásFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Papp Zsolt (szerk): Tény, érték, ideológia. 1976.J. Habermas: Válogatott tanulmányok. 1994. U. ő. A társadalomtudományok logikája. 1994.Filozófiai diskurzusok a modernségről. 1998.N. Luhmann: Látom azt, amit te nem látsz. 1999.N. Luhmann: Bevezetés a rendszerelméletbe. 2006. Balogh István – Karácsony András: Német társadalomelméletek. 2000

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:J. Habermas: Theorie des kommunkiven Handels. I-II. 1981.J. Habermas: Faktizität und Geltung. 1998.N. Luhmann: Soziale Systeme. 1984.


Neptun kód: BTSCN407-01Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Szociológiai irányzatok I.(Eszmetörténet)

Dr. Szepessy Péter Donát Dr. Szepessy Péter Donát

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Schools of Sociology I. (Conception history) csütörtök: 10-12



előadás kollokvium 2 2 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:1. A társadalomtudományi gondolkodás kezdetei Magyarországon. Statisztika, államleírás.2. A társadalomelméleti gondolkodás recepciója, báró Eötvös József munkássága.3. Konzervatív társadalomképek. Gróf Széchenyi István, báró Kemény Zsigmond.4. A Huszadik Század és a Társadalomtudományi Társaság, a szociológia első magyar műhelye. Jászi

Oszkár szociológiája.5. A társadalomtudományi gondolkodás helyzete, irányultsága, megosztottsága a Trianon utáni

Magyarországon. 6. A két háború közötti hivatalos társadalomtudomány. I. Szekfű Gyula.7. A két háború közötti hivatalos társadalomtudomány. II. Hajnal István8. A határon túli magyar szociológia9. Vita a magyarságról. ’Mi a magyar?’. Németh László: Kisebbségben.10. Reflexiók az értelmiség XX. századi szerepéről. „Az írástudók árulása.” 11. A népi szociográfia kialakulása és műhelyei.12. Erdei Ferenc munkássága. 13. Kovács Imre és Szabó Zoltán szociológiai jellegű munkái.Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:

A FÉLÉV SORÁN FELDOLGOZANDÓ TÉMÁK JEGYZÉKE:1. A társadalomtudományi gondolkodás kezdetei Magyarországon. Statisztika, államleírás.2. A társadalomelméleti gondolkodás recepciója, báró Eötvös József munkássága.

BÁRÓ EÖTVÖS József: A XIX. Század uralkodó eszméinek befolyása az államra. MAGYAR HELIKON. 1981. Első kötet: I.-II.-III.-IV. fejezet. 71-149. l. Második kötet: Hatodik könyv, I.-II.-III.-IV.-V.-VI. fejezet. 445-504. l.

3. Konzervatív társadalomképek. Gróf Széchenyi István, báró Kemény Zsigmond.BÁRÓ KEMÉNY Zsigmond: Forradalom után. In: Változatok a történelemre. SZÉPIRODALMI. 1982. 181-375. l.

4. A társadalomtudomány helyzete a kulturális közéletben a XX. Század fordulóján, Magyarországon. (A Huszadik Század és a Társadalomtudományi Társaság, a Magyar Társadalmi Egyesület, Galilei-kör)

John LUKACS: Budapest, 1900. A város és kultúrája. EURÓPA. 6. fejezet. A bajok csíráiA szociológia első magyar műhelye I-II. Litván György – Szűcs László: Bevezetés 5-47.HANÁK Péter: A kert és a Műhely. In: uő: A kert és a Műhely. GONDOLAT. 1988. 130-174. l. Jászi Oszkár szociológiája.JÁSZI Oszkár: A szociológia módszerei, és a Szociológia két iskolája. In. Magyar szociológiai szöveggyűjtemény. Első kötet, 105-121. l.JÁSZI Oszkár: Herbert Spencer és jövő feladataink. In: A szociológia első magyar műhelye. Első kötet. 359-377. l.NAGY J. Endre. Eszme és valóság. 89-103. (Jászi találkozása Durkheim szociológiájával.)

5. A társadalomtudományi gondolkodás helyzete, irányultsága, megosztottsága a Trianon utáni Magyarországon.

LACKÓ Miklós: Szerep és mű. 298-340. l. (A társadalomtudományok szerepe magyar szellemi életben a két világháború között. BORBÁNDI Gyula: A magyar népi mozgalom.

6. A két háború közötti hivatalos társadalomkép. I. Szekfű Gyula. Weis István.SZEKFŰ Gyula: Három nemzedék, és ami utána következik. Negyedik könyv IV.-VII. fejezet és az ötödik könyv I.-III. fejezet.

7. A két háború közötti hivatalos társadalomtudomány. II. Hajnal István

HAJNAL István: Technika, művelődés. MTA.TI. 1993. A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. 243-298. l.Történelem és szociológia. 157-204. l.

8. A határon túli magyar szociológia VENCEL József: A falumunka útjánBALÁZS Ferenc: A rög alatt

9. Vita a magyarságról. ’Mi a magyar?’. Németh László: Kisebbségben.SZEKFŰ Gyula (szerk.): Mi a magyar? Németh László: Kisebbségben. In: NÉMETH László: A minőség forradalma – Kisebbségben I-II. Budapest, PÜSKI. 1993. II. kötet 843-923. l. vagy NÉMETH László: Sorskérdések. MAGVETŐ. 1989. 408-496. l.

10. Reflexiók az értelmiség XX. századi szerepéről. „Az írástudók árulása.”Julien BENDA: Az írástudók árulása.BABITS Mihály: Az írástudók árulása.BABITS Mihály: Nemzet és Európa.ILLYÉS Gyula: Az európai nemzethez.HAMVAS Béla: A világválság.

11. A népi szociográfia kialakulása és műhelyei.NÉMEDI Dénes: A népi szociográfia.BORBÁNDI Gyula: A magyar népi mozgalom.

12. Erdei Ferenc munkássága. Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két világháború között. In: ERDEI Ferenc: A magyar társadalomról. Akadémiai 1980. 291-346, vagy VALÓSÁG, 1976. 4.-5. sz.Erdei Ferenc: A magyar paraszttársadalom. In: ERDEI Ferenc: A magyar társadalomról. AKADÉMIAI 1980. 83-168. l.

13. Kovács Imre és Szabó Zoltán szociológiai jellegű munkái.KOVÁCS Imre. A néma forradalomSZABÓ Zoltán: A tardi helyzet.

Jegy szerzésének feltételei:Zh. Aláírás, vizsgaFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:BÁRÓ EÖTVÖS József: A XIX. Század uralkodó eszméinek befolyása az államra. MAGYAR HELIKON. 1981.

Első kötet: I.-II.-III.-IV. fejezet. 71-149. l. Második kötet: Hatodik könyv, I.-II.-III.-IV.-V.-VI. fejezet. 445-504. l.

BÁRÓ KEMÉNy Zsigmond: Forradalom után. In: Változatok a történelemre. SZÉPIRODALMI. 1982. 181-375. l.

A szociológia első magyar műhelye I-II. Litván György – Szűcs László: Bevezetés 5-47.

JÁSZI Oszkár: A nemzeti államok kialakulása és a nemzeti kérdés.

SZEKFŰ Gyula: Három nemzedék, és ami utána következik. Negyedik könyv IV.-VII. fejezet és az ötödik könyv I.-III. fejezet.

HAJNAL István: Technika, művelődés. Racionális fejlődés és írásbeliség. Történelem és szociológia. A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről.

WEIS István: A mai magyar társadalom.

VENCEL József: A falumunka útján

BALÁZS Ferenc: A rög alatt

SZEKFŰ Gyula (szerk.): Mi a magyar?

Németh László: Kisebbségben. In: NÉMETH László: A minőség forradalma – Kisebbségben I-II. Budapest, PÜSKI. 1993. II. kötet 843-923. l.

Julien BENDA: Az írástudók árulása.

BABITS Mihály: Az írástudók árulása.

BABITS Mihály: Nemzet és Európa.

ILLYÉS Gyula: Az európai nemzethez.

HAMVAS Béla:A világválság. Magvető. 1983.

Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két világháború között. In: ERDEI Ferenc: A magyar társadalomról. Akadémiai 1980. 291-346, vagy VALÓSÁG, 1976. 4.-5. sz.

KOVÁCS Imre: A néma forradalom.

SZABÓ Zoltán: A tardi helyzet.

NÉMEDI Dénes: A népi szociográfia. Gondolat. 1985.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:-Egyéb tudnivalók:Vizsgakérdések:1. A társadalomelméleti gondolkodás recepciója, báró Eötvös József munkássága.

Irodalom: Báró Eötvös József: A XIX. Század uralkodó eszméinek befolyása az államra. Magyar Helikon. 1981. Első kötet: I.-II.-III.-IV. fejezet. 71-149. l. Második kötet: Hatodik könyv, I.-II.-III.-IV.-V.-VI. fejezet. 445-504. l.

2. Konzervatív társadalomképek. Gróf Széchenyi István, báró Kemény Zsigmond. Irodalom: Báró Kemény Zsigmond: Forradalom után. In: Változatok a történelemre. Szépirodalmi. 1982. 181-375. l.

3. A Huszadik Század és a Társadalomtudományi Társaság, a szociológia első magyar műhelye. Jászi Oszkár szociológiája.

Irodalom: A szociológia első magyar műhelye I-II. Litván György – Szűcs László: Bevezetés 5-47.Jászi Oszkár: A nemzeti államok kialakulása és a nemzeti kérdés.

4. A társadalomtudományi gondolkodás helyzete, irányultsága, megosztottsága a Trianon utáni Magyarországon. A két háború közötti hivatalos társadalomkép. Szekfű Gyula, Hajnal István.

Irodalom: Szekfű Gyula: Három nemzedék, és ami utána következik. Negyedik könyv IV.-VII. fejezet és az ötödik könyv I.-III. fejezet.Hajnal István: Technika, művelődés. Racionális fejlődés és írásbeliség. Történelem és szociológia. A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről.

5. A népi szociográfia kialakulása és műhelyei. Erdei Ferenc, Kovács Imre és Szabó Zoltán szociológiai jellegű munkái.

Irodalom: Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két világháború között. In: Erdei Ferenc: A magyar társadalomról. Akadémiai 1980. 291-346, vagy Valóság, 1976. 4.-5. sz. Kovács Imre: A néma forradalom.Szabó Zoltán: A tardi helyzet.Némedi Dénes: A népi szociográfia. Gondolat. 1985.

6. Irodalom, történelem, társadalom, magyarság. Babits Mihály, Németh László, Hamvas Béla eszmetörténeti reflexiói.

Irodalom: Babits Mihály: A magyar jellemről. In: Szekfű Gyula (szerk.): Mi a magyar? 37-86.Németh László: Kisebbségben. In: Németh László: a minőség forradalma – Kisebbségben I-II. Budapest, Püski. 1993. II. kötet 843-923. l.

7. Az „írástudók”Julien Benda: Az írástudók árulása.Babits Mihály: Az írástudók árulása.Babits Mihály: Nemzet és Európa.Illyés Gyula: Az európai nemzethez.Hamvas Béla:A világválság. Magvető. 1983.

Neptun kód: BTSCL407Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Szociológiai irányzatok I.(Eszmetörténet)

Dr. Szepessy Péter Donát Dr. Szepessy Péter Donát

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Schools of Sociology I. (Conception history) 03. 20. 14-19

05. 08. 9-14



előadás kollokvium 10 2 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:A társadalomtudományi gondolkodás kezdetei Magyarországon. Statisztika, államleírás.A társadalomelméleti gondolkodás recepciója, báró Eötvös József munkássága.Konzervatív társadalomképek. Gróf Széchenyi István, báró Kemény Zsigmond.A Huszadik Század és a Társadalomtudományi Társaság, a szociológia első magyar műhelye. Jászi Oszkár szociológiája.A társadalomtudományi gondolkodás helyzete, irányultsága, megosztottsága a Trianon utáni Magyarországon. A két háború közötti hivatalos társadalomtudomány. I. Szekfű Gyula.A két háború közötti hivatalos társadalomtudomány. II. Hajnal IstvánA határon túli magyar szociológiaVita a magyarságról. ’Mi a magyar?’. Németh László: Kisebbségben.Reflexiók az értelmiség XX. századi szerepéről. „Az írástudók árulása.” A népi szociográfia kialakulása és műhelyei.Erdei Ferenc munkássága. Kovács Imre és Szabó Zoltán szociológiai jellegű munkái.Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:

A FÉLÉV SORÁN FELDOLGOZANDÓ TÉMÁK JEGYZÉKE:1. A társadalomtudományi gondolkodás kezdetei Magyarországon. Statisztika, államleírás.2. A társadalomelméleti gondolkodás recepciója, báró Eötvös József munkássága.

Báró Eötvös József: A XIX. Század uralkodó eszméinek befolyása az államra. Magyar Helikon. 1981. Első kötet: I.-II.-III.-IV. fejezet. 71-149. l. Második kötet: Hatodik könyv, I.-II.-III.-IV.-V.-VI. fejezet. 445-504. l.

3. Konzervatív társadalomképek. Gróf Széchenyi István, báró Kemény Zsigmond. Báró Kemény Zsigmond: Forradalom után. In: Változatok a történelemre. Szépirodalmi. 1982. 181-

375. l.4. A társadalomtudomány helyzete a kulturális közéletben a XX. Század fordulóján, Magyarországon. (A Huszadik Század és a Társadalomtudományi Társaság, a Magyar Társadalmi Egyesület, Galilei-kör)

John Lukacs: Budapest, 1900. A város és kultúrája. Európa. 6. fejezet. A bajok csírái A szociológia első magyar műhelye I-II. Litván György – Szűcs László: Bevezetés 5-47. Hanák Péter: A kert és a Műhely. In: uő: A kert és a Műhely. Gondolat. 1988. 130-174. l.

Jászi Oszkár szociológiája. Jászi Oszkár: A szociológia módszerei, és a Szociológia két iskolája. In. Magyar szociológiai

szöveggyűjtemény. Első kötet, 105-121. l. Jászi Oszkár: Herbert Spencer és jövő feladataink. In: A szociológia első magyar műhelye. Első

kötet. 359-377. l. Nagy J. Endre. Eszme és valóság. 89-103. (Jászi találkozása Durkheim szociológiájával.)

5. A társadalomtudományi gondolkodás helyzete, irányultsága, megosztottsága a Trianon utáni Magyarországon.

Lackó Miklós: Szerep és mű. 298-340. l. (A társadalomtudományok szerepe magyar szellemi életben a két világháború között.

Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom.6. A két háború közötti hivatalos társadalomkép. I. Szekfű Gyula. Weis István.

Szekfű Gyula: Három nemzedék, és ami utána következik. Negyedik könyv IV.-VII. fejezet és az ötödik könyv I.-III. fejezet.

7. A két háború közötti hivatalos társadalomtudomány. II. Hajnal István Hajnal István: Technika, művelődés. MTA.TI. 1993. A kis nemzetek történetírásának

munkaközösségéről. 243-298. l. Történelem és szociológia. 157-204. l.

8. A határon túli magyar szociológia Vencel József: A falumunka útján Balázs Ferenc: A rög alatt

9. Vita a magyarságról. ’Mi a magyar?’. Németh László: Kisebbségben. Szekfű Gyula (szerk.): Mi a magyar? Németh László: Kisebbségben. In: Németh László: A minőség forradalma – Kisebbségben I-II.

Budapest, Püski. 1993. II. kötet 843-923. l. vagy Németh László: Sorskérdések. Magvető. 1989. 408-496. l.

10. Reflexiók az értelmiség XX. századi szerepéről. „Az írástudók árulása.” Julien Benda: Az írástudók árulása. Babits Mihály: Az írástudók árulása. Babits Mihály: Nemzet és Európa. Illyés Gyula: Az európai nemzethez. Hamvas Béla: A világválság.

11. A népi szociográfia kialakulása és műhelyei. Némedi Dénes: A népi szociográfia. Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom.

12. Erdei Ferenc munkássága. Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két világháború között. In: Erdei Ferenc: A magyar

társadalomról. Akadémiai 1980. 291-346, vagy Valóság, 1976. 4.-5. sz. Erdei Ferenc: A magyar paraszttársadalom. In: Erdei Ferenc: A magyar társadalomról. Akadémiai

1980. 83-168. l.13. Kovács Imre és Szabó Zoltán szociológiai jellegű munkái.

Kovács Imre. A néma forradalom Szabó Zoltán: A tardi helyzet.

Jegy szerzésének feltételei:Aláírás, vizsga.Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:Báró Eötvös József: A XIX. Század uralkodó eszméinek befolyása az államra. Magyar Helikon. 1981. Első

kötet: I.-II.-III.-IV. fejezet. 71-149. l. Második kötet: Hatodik könyv, I.-II.-III.-IV.-V.-VI. fejezet. 445-504. l. Báró Kemény Zsigmond: Forradalom után. In: Változatok a történelemre. Szépirodalmi. 1982. 181-375. l.A szociológia első magyar műhelye I-II. Litván György – Szűcs László: Bevezetés 5-47.Jászi Oszkár: A nemzeti államok kialakulása és a nemzeti kérdés.Szekfű Gyula: Három nemzedék, és ami utána következik. Negyedik könyv IV.-VII. fejezet és az ötödik könyv

I.-III. fejezet.Hajnal István: Technika, művelődés. Racionális fejlődés és írásbeliség. Történelem és szociológia. A kis

nemzetek történetírásának munkaközösségéről.Weis István: A mai magyar társadalom.Vencel József: A falumunka útjánBalázs Ferenc: A rög alattSzekfű Gyula (szerk.): Mi a magyar? Németh László: Kisebbségben. In: Németh László: A minőség forradalma – Kisebbségben I-II. Budapest,

Püski. 1993. II. kötet 843-923. l.Julien Benda: Az írástudók árulása.Babits Mihály: Az írástudók árulása.Babits Mihály: Nemzet és Európa.Illyés Gyula: Az európai nemzethez.Hamvas Béla:A világválság. Magvető. 1983.Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két világháború között. In: Erdei Ferenc: A magyar társadalomról.

Akadémiai 1980. 291-346, vagy Valóság, 1976. 4.-5. sz. Kovács Imre: A néma forradalom.Szabó Zoltán: A tardi helyzet.Némedi Dénes: A népi szociográfia. Gondolat. 1985.Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:-Egyéb tudnivalók:

Vizsgakérdések:1. A társadalomelméleti gondolkodás recepciója, báró Eötvös József munkássága. Irodalom: Báró Eötvös József: A XIX. Század uralkodó eszméinek befolyása az államra. Magyar Helikon. 1981. Első kötet: I.-II.-III.-IV. fejezet. 71-149. l. Második kötet: Hatodik könyv, I.-II.-III.-IV.-V.-VI. fejezet. 445-504. l. 2. Konzervatív társadalomképek. Gróf Széchenyi István, báró Kemény Zsigmond. Irodalom: Báró Kemény Zsigmond: Forradalom után. In: Változatok a történelemre. Szépirodalmi. 1982. 181-375. l.3. A Huszadik Század és a Társadalomtudományi Társaság, a szociológia első magyar műhelye. Jászi Oszkár szociológiája. Irodalom: A szociológia első magyar műhelye I-II. Litván György – Szűcs László: Bevezetés 5-47.Jászi Oszkár: A nemzeti államok kialakulása és a nemzeti kérdés.4. A társadalomtudományi gondolkodás helyzete, irányultsága, megosztottsága a Trianon utáni Magyarországon. A két háború közötti hivatalos társadalomkép. Szekfű Gyula, Hajnal István. Irodalom: Szekfű Gyula: Három nemzedék, és ami utána következik. Negyedik könyv IV.-VII. fejezet és az ötödik könyv I.-III. fejezet.Hajnal István: Technika, művelődés. Racionális fejlődés és írásbeliség. Történelem és szociológia. A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről.5. A népi szociográfia kialakulása és műhelyei. Erdei Ferenc, Kovács Imre és Szabó Zoltán szociológiai jellegű munkái. Irodalom: Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két világháború között. In: Erdei Ferenc: A magyar társadalomról. Akadémiai 1980. 291-346, vagy Valóság, 1976. 4.-5. sz. Kovács Imre: A néma forradalom.Szabó Zoltán: A tardi helyzet.Némedi Dénes: A népi szociográfia. Gondolat. 1985.6. Irodalom, történelem, társadalom, magyarság. Babits Mihály, Németh László, Hamvas Béla eszmetörténeti reflexiói.Irodalom: Babits Mihály: A magyar jellemről. In: Szekfű Gyula (szerk.): Mi a magyar? 37-86.Németh László: Kisebbségben. In: Németh László: a minőség forradalma – Kisebbségben I-II. Budapest, Püski. 1993. II. kötet 843-923. l.7. Az „írástudók”Julien Benda: Az írástudók árulása.Babits Mihály: Az írástudók árulása.Babits Mihály: Nemzet és Európa.Illyés Gyula: Az európai nemzethez.Hamvas Béla:A világválság. Magvető. 1983.


Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:

Módszertan gyakorlat II. (Adatgyűjtés II) Dr. Szabó-Tóth Kinga Dr. Szabó-Tóth Kinga

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Research methods practice II. (Data collection II)Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

Az óra típusa: Beszám. kötelezettség Heti óraszám: Kreditérték: Előfeltétel:gyakorlat Gyakorlati jegy 2 3 BTSCN209, BTSCL209Az óra rövid tartalmi ismertetése:A gyakorlat célja az, hogy a hallgatók megismerkedjenek az interjúzással, mint kvalitatív adatgyűjtési technikával.A hallgatókkal közösen készítünk a félév során egy interjús kutatást, melynek során interjúkat készítünk, melyet a félév végére feldolgozunk – részben a gyakorlatok, részben az otthoni munka során. Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:

1.Bevezetés. A félévi gyakorlati feladat ismertetése 2.Létezik-e a kvalitatív/kvantitatív szembenállás? Mi az a kvalitatív kutatás? Mikor érdemes használni az

interjúzást? Mögöttes elméletek a kvalitatív kutatásokban 3.Kvalitatív kutatások megtervezése 4.A félévi csoportkutatás megtervezése I. A szakirodalom feldolgozása, hipotézisek. 5.Kvalitatív adatgeneralizálási módszerek 6.Az interjúk típusai 7.A félévi csoportkutatás megtervezése II. Interjúkérdések, mintavétel. A fókuszcsoportos interjú

megtervezése 8.Az interjú-szituáció 9.A fókuszcsoportos interjú lebonyolítása 10. Az interjúzás etikai kérdései. A tájékozott beleegyezés fogalma, gyakorlati alkalmazása Az interjúk

feldolgozásának módszerei. Manuális és számítógépes formák: ATLAS.ti. 11. Félévi csoportfeladat interjúinak feldolgozása. 12. Interjús kutatásra épülő tanulmány írása. 13. Félévi csoportfeladat befejezése, tanulmányírás.

Jegy szerzésének feltételei:A félév gyakorlati jeggyel zárul. A gyakorlatokon nappalisoknak a részvétel kötelező. Hiányozni maximum 3 alkalommal lehet. A jegy szerzése az alábbi módon történik:

A félév során közösen egy interjús adatgyűjtésre épülő kutatást készítünk. Minden hallgató összesen 5 interjút készít a közösen kialakított interjúvázlat alapján. Az interjúk elkészítésének és legépelésének határideje nappali tagozaton: április 10. Levelező

tagozaton: május 15! (Hozni kell ezeket pendrive-on a levelezősöknek a májusi órákra!!) Egy a fókuszcsoportos interjúk készítésében működik közre hasonló témában. Ez a hallgató a

tanárral folytatott konzultáció alkalmával kapnak eligazítást arra vonatkozóan, hogy pontosan mi lesz a feladata (ez csak nappalin lesz!)

Az interjúkészítés mellett annak elemzésében is közreműködnek a hallgatók. A gyakorlatok során áprilisban az általuk készített 5 interjút elemzik a félév során megismert ATLAS.ti programmal.

A kurzus végén páronként le kell adni egy 5 oldalas elemzést a készített interjúkról. Az elemzés leadásának határideje nappali tagozaton: május 10. Levelező tagozaton: június

10.

Levelező tagozaton az elkészített interjúkat elemezzük május 15-én közösen, majd mindenki otthon megírja az 5 oldalas elemezést, melyet június 10-én lead. Erre kapja a gyakorlati jegyet.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:Kvale, Steinar: Az interjú. Bevezetés a kvalitatív kutatás interjútechnikáiba. Jószöveg, 2005. Mason, Jennifer: Kvalitatív kutatás. Jószöveg Műhely, Bp., 2005. Seidman, Irving: Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer. Műszaki, Bp., 2002. Solt Otília: Interjúzni muszáj. IN: Uő: Méltóságot mindenkinek. Összegyűjtött írások I. Beszélő, Budapest, 1998. p: 29–48.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:Silverman, David: Doing Qualitative Research. Sage Publications, 2000. Vicsek Lilla: Fókuszcsoport. Osiris, Bp., 2006. Egyéb tudnivalók:-

Neptun kód: BTSCN403Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:

Mai magyar társadalom Szirbik Gabriella Szirbik Gabriella

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Contemporary Hungarian Society csütörtök: 14-16Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:


előadás kollokvium 2 2Az óra rövid tartalmi ismertetése:A kurzus célja a rendszerváltozás utáni magyar társadalom strukturális, rétegződési, politikai, gazdasági, demográfiai, oktatási és szociális változásainak bemutatása.Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:Politikai, ideológiai változások, elitelméletekGazdasági paradigmaváltás, a piaci logika -globalizációTársadalmi makrofolyamatok, az egyenlőtlenségek alakulásaMunkaerőpiaci változások, foglalkozási szerkezetDemográfiai trendekOktatás, fiatalok, újkapitalizmusInformációs társadalomAz értelmiség szerepe Jegy szerzésének feltételei:A hallgatók a kurzust kollokviummal zárjákFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

1. Kolosi – Sági: Rendszerváltás és társadalomszerkezet (In.: Társadalmi Riport 1996. pp. 149-197.)2. Ferge Zsuzsa: A rendszerváltás nyertesei és vesztesei (In.: Társadalmi Riport 1996. pp.414-443.)3. Kolosi T. – Róbert P.: A rendszerváltás társadalmi hatásai (Valóság, 1992/2)4. Stabilizálódó társadalomszerkezet. TÁRKI Monitor Jelentések 2003. (Szerk.: Szivós – Tóth, Bp.,

2004. Március pp.13-32.)5. Tárki Monitor Jelentések 2005. (Bp, 2006. pp. 11-42.)6. Ferge Zsuzsa: Az átmenet társadalma (Esély, 1995/4)7. Ferge Zsuzsa: Az állam dolgáról (Kritika, 1996/3)8. Gazsó-Laki: Fiatalok az újkapitalizmusban (Napvilág Kiadó, 2004. különösen pp.7-56.)9. Társadalmi metszetek. Hatalom, érdek, individualizáció és egyenlőtlenség a mai Magyarországon.

Szociológiai tanulmányok Szerk.: Kovách Imre (Napvilág Kiadó, Bp. 2006. különösen pp. 207-226. 349-374. 431-448. 479-500.)

10. A magyarországi World Internet Project kutatások http://www.tarki.hu/hu/research/wip/11. Köllő János: Foglalkoztatáspolitikai eszközök az oktatási reformok sikerének előmozdítására. In:

Zöld könyv. A Magyar közoktatás 2008. szerk: Fazekas-Köllő-Varga (ECOSTAT, Bp., 2008. pp. 259-275)

12. Havas Gábor: Esélyegyenlőség, deszegregáció In: Zöld könyv. A Magyar közoktatás 2008. szerk: Fazekas-Köllő-Varga (ECOSTAT, Bp., 2008. pp.121-138.)

13. A munkaerőpiaci tükör számai innen letölthetők http://www.econ.core.hu/kiadvany/mt.html 14. Szalai Erzsébet: Rendszerváltás és a hatalom konvertálása.( Szociológiai Szemle, 7. évf.,2. sz., 75–

99.) http://www.socio.mta.hu/mszt/19972/szalai.htm15. Gazsó Ferenc: A társadalompolitika radikális megváltoztatásának szükségességéről. (Budapest,

2007. február 13.) http://partfuggetlen.hu/Civil/Magyar_Szocialis_Forum/gazso_ferenc_mszf.html16. Galló Béla: Értelmiségi dilemmák az ezredvégen – Szalai Erzsébet: Szerepek-válaszutak-kérdőjelek

(Kritika, 1996/3 Vita rovat)Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:Bőhm Antal: Az ezredvég magyar társadalma In: Rejtjel politikai könyvek 17. (Rejtjel Kiadó, Bp. 2003.)Egyéb tudnivalók:-

http://partfuggetlen.hu/Civil/Magyar_Szocialis_Forum/gazso_ferenc_mszf.html

http://www.socio.mta.hu/mszt/19972/szalai.htm

http://www.econ.core.hu/kiadvany/mt.html

http://www.tarki.hu/hu/research/wip/

Neptun kód: BTSCL403Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:

Mai magyar társadalom Szirbik Gabriella Szirbik Gabriella


Contemporary Hungarian Society 02. 27. 9-1405. 08. 14-19



előadás kollokvium 10 2Az óra rövid tartalmi ismertetése:A kurzus célja a rendszerváltozás utáni magyar társadalom strukturális, rétegződési, politikai, gazdasági, demográfiai, oktatási és szociális változásainak bemutatásaAz óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:Politikai, ideológiai változások, elitelméletekGazdasági paradigmaváltás, a piaci logika -globalizációTársadalmi makrofolyamatok, az egyenlőtlenségek alakulásaMunkaerőpiaci változások, foglalkozási szerkezetDemográfiai trendekOktatás, fiatalok, újkapitalizmusInformációs társadalomAz értelmiség szerepe Jegy szerzésének feltételei:A hallgatók a kurzust kollokviummal zárjákFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

1. Kolosi – Sági: Rendszerváltás és társadalomszerkezet (In.: Társadalmi Riport 1996. pp. 149-197.)2. Ferge Zsuzsa: A rendszerváltás nyertesei és vesztesei (In.: Társadalmi Riport 1996. pp.414-443.)3. Kolosi T. – Róbert P.: A rendszerváltás társadalmi hatásai (Valóság, 1992/2)4. Stabilizálódó társadalomszerkezet. TÁRKI Monitor Jelentések 2003. (Szerk.: Szivós – Tóth, Bp.,

2004. Március pp.13-32.)5. Tárki Monitor Jelentések 2005. (Bp, 2006. pp. 11-42.)6. Ferge Zsuzsa: Az átmenet társadalma (Esély, 1995/4)7. Ferge Zsuzsa: Az állam dolgáról (Kritika, 1996/3)8. Gazsó-Laki: Fiatalok az újkapitalizmusban (Napvilág Kiadó, 2004. különösen pp.7-56.)9. Társadalmi metszetek. Hatalom, érdek, individualizáció és egyenlőtlenség a mai Magyarországon.

Szociológiai tanulmányok Szerk.: Kovách Imre (Napvilág Kiadó, Bp. 2006. különösen pp. 207-226. 349-374. 431-448. 479-500.)

10. A magyarországi World Internet Project kutatások http://www.tarki.hu/hu/research/wip/11. Köllő János: Foglalkoztatáspolitikai eszközök az oktatási reformok sikerének előmozdítására. In:

Zöld könyv. A Magyar közoktatás 2008. szerk: Fazekas-Köllő-Varga (ECOSTAT, Bp., 2008. pp. 259-275)

12. Havas Gábor: Esélyegyenlőség, deszegregáció In: Zöld könyv. A Magyar közoktatás 2008. szerk: Fazekas-Köllő-Varga (ECOSTAT, Bp., 2008. pp.121-138.)

13. A munkaerőpiaci tükör számai innen letölthetők http://www.econ.core.hu/kiadvany/mt.html 14. Szalai Erzsébet: Rendszerváltás és a hatalom konvertálása.( Szociológiai Szemle, 7. évf.,sz., 75–

99.) http://www.socio.mta.hu/mszt/19972/szalai.htm15. Gazsó Ferenc: A társadalompolitika radikális megváltoztatásának szükségességéről. (Budapest,

2007. február 13.) http://partfuggetlen.hu/Civil/Magyar_Szocialis_Forum/gazso_ferenc_mszf.html16. Galló Béla: Értelmiségi dilemmák az ezredvégen – Szalai Erzsébet: Szerepek-válaszutak-kérdőjelek

(Kritika, 1996/3 Vita rovat)Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:Bőhm Antal: Az ezredvég magyar társadalma In: Rejtjel politikai könyvek 17. (Rejtjel Kiadó, Bp. 2003.)Egyéb tudnivalók:-

http://partfuggetlen.hu/Civil/Magyar_Szocialis_Forum/gazso_ferenc_mszf.html

http://www.socio.mta.hu/mszt/19972/szalai.htm

http://www.econ.core.hu/kiadvany/mt.html

http://www.tarki.hu/hu/research/wip/

Neptun kód: BTSCN410Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Orientációs tárgy II.(Kisebbségek)

dr. Furmanné dr. Pankucsi Márta


Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Orientational Subject II. (Minorities) Csütörtök: 16-18


Az óra típusa: Beszám. kötelezettség Heti óraszám: Kreditérték: Előfeltétel:gyakorlat gyakorlati jegy 2/ 4 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:A tárgy megismertet a társadalmak kisebbségekre és többségre tagozódásának folyamatával, bemutatja a különböző szempontok alapján elkülönülő kisebbségeket. Részletesen foglalkozik a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túl élő magyarok helyzetével. Bepillantást nyújt a kisebbségi jogokba és azok érvényesülését biztosító intézményrendszerbe. Tárgyalja azokat a társadalmi problémákat, melyek a kisebbségek és a többség együttéléséből fakadhatnak, így foglalkozik az előítéletekkel, a diszkriminációval illetve a konfliktusok megelőzéséhez nélkülözhetetlen empátiával és toleranciával. Az órák fejlesztik a hallgatók szociális érzékenységét, konfliktuskezelő készségét, valamint megalapozzák a mediációra vonatkozó kompetenciájukat.Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:Tematika1, A kisebbségek és a többség elhatárolódásának folyamata2, A kisebbségek típusai3, A nemzeti és etnikai kisebbségek4, A vallási és kulturális kisebbségek5, A fogyatékkal élők és az egészségi állapotuk alapján kisebbséget alkotók6, A nemi és a szexuális sajátosságaik alapján kisebbséghez tartozók7, Az életmódbeli sajátosságaik alapján kialakuló kisebbségi csoportok8, A Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek9, A Magyarország határain túl élő magyarok helyzetének alakulása10, A kisebbségek jogai és érvényesítésük intézményei11, Asszimiláció, szegregáció, integráció12, Előítéletek, diszkrimináció és megnyilvánulási formái13, Globalizáció és multikulturalizmus14, Egyéni és közösségi identitás15, Empátia és toleranciaJegy szerzésének feltételei:A gyakorlati órákon történő aktív részvétel. A félév elején egyénre szólóan kiadásra kerülő feladat sikeres megoldása, ennek keretében a kijelölt kisebbségi csoportra vonatkozóan megadott szakirodalom feldolgozása és annak alapján egy empirikus kutatás tervének elkészítése (operacionalizálás, mintavételi terv és javaslat az adatgyűjtés módszerére). Az egyéni feladatot gépelt, nyomtatott formában, min. 5 oldal terjedelemben április 30-ig le kell adni. Május 1 –án az óra keretében zárthelyi dolgozat írására kerül sor, ahol kötelező tananyag elsajátítása alapján a tematikában szereplő témák közül kettőnek az esszé jellegű kifejtése lesz a feladat.A gyakorlati jegy meghatározására az egyéni feladat teljesítésének minősége, a zárthelyi dolgozat eredménye és az órai munka értékelése alapján kerül sor.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:Kisebbségszociológia (szerk. Csepeli Görgy et al.). (ELTE, 1997) Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Giddens, Anthony-Diamond, Patrick (szerk.) Irások az egyenlőtlenségről, az egyenlősdiről – és az új egyenlőségről. Budapest, Napvilág Kiadó 2006.Csalog Zsolt, Kilenc cigány. Budapest, 1976.Fraser, Sir Angus, Cigányok. (Osiris, 2000)Gazsó Ferenc-Laki László, Ifjúság az újkapitalizmusban (Napvilág Kiadó 2004)Giddens, Anthony, Szociológia. (Osiris, 1995)Gyulavári Tamás – Kardos Gábor, Sociális jogok az Európai Unióban. Budapest AduPrint Kiadó, 1999Hall, Edward, Rejtett dimenziók. (Gondolat, 1987)Hankiss Elemér, Proletár reneszánsz. (Helikon, 1999)Kisebbségi alternatívák (szerk. Borbély Zsolt Attila et al.) T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2002Kárpáti Zoltán (szerk,), A vidéki társadalom változásai. Szolnok, PHARE-sorozat, 1999Kovách Imre (szerk.) Társadalmi metszetek. Budapest Napvilág Kiadó 2006.Ladányi János- Szelényi Iván: A kirekesztettség változó formái. (2004) SzabadpartEgyéb tudnivalók:-

Neptun kód: BTSCL410Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Orientációs tárgy II.(Kisebbségek)



Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Orientational Subject II. (Minorities) 04. 10. 14-19

05. 15. 14-19


Az óra típusa: Beszám. kötelezettség Féléves óraszám: Kreditérték: Előfeltétel:gyakorlat gyakorlati jegy 10 4 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:A tárgy megismertet a társadalmak kisebbségekre és többségre tagozódásának folyamatával, bemutatja a különböző szempontok alapján elkülönülő kisebbségeket. Részletesen foglalkozik a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túl élő magyarok helyzetével. Bepillantást nyújt a kisebbségi jogokba és azok érvényesülését biztosító intézményrendszerbe. Tárgyalja azokat a társadalmi problémákat, melyek a kisebbségek és a többség együttéléséből fakadhatnak, így foglalkozik az előítéletekkel, a diszkriminációval illetve a konfliktusok megelőzéséhez nélkülözhetetlen empátiával és toleranciával. Az órák fejlesztik a hallgatók szociális érzékenységét, konfliktuskezelő készségét, valamint megalapozzák a mediációra vonatkozó kompetenciájukat.Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:Tematika1, A kisebbségek és a többség elhatárolódásának folyamata2, A kisebbségek típusai3, A nemzeti és etnikai kisebbségek4, A vallási és kulturális kisebbségek5, A fogyatékkal élők és az egészségi állapotuk alapján kisebbséget alkotók6, A nemi és a szexuális sajátosságaik alapján kisebbséghez tartozók7, Az életmódbeli sajátosságaik alapján kialakuló kisebbségi csoportok8, A Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek9, A Magyarország határain túl élő magyarok helyzetének alakulása10, A kisebbségek jogai és érvényesítésük intézményei11, Asszimiláció, szegregáció, integráció12, Előítéletek, diszkrimináció és megnyilvánulási formái13, Globalizáció és multikulturalizmus14, Egyéni és közösségi identitás15, Empátia és toleranciaJegy szerzésének feltételei:A gyakorlati órákon történő aktív részvétel. A félév elején egyénre szólóan kiadásra kerülő feladat sikeres megoldása, ennek keretében a kijelölt kisebbségi csoportra vonatkozóan megadott szakirodalom feldolgozása és annak alapján egy empirikus kutatás tervének elkészítése (operacionalizálás, mintavételi terv és javaslat az adatgyűjtés módszerére). Az egyéni feladatot gépelt, nyomtatott formában, min. 5 oldal terjedelemben április 30-ig le kell adni. A gyakorlati jegy meghatározására az egyéni feladat teljesítésének minősége, a zárthelyi dolgozat eredménye és az órai munka értékelése alapján kerül sor.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:Kisebbségszociológia (szerk. Csepeli Görgy et al.). (ELTE, 1997) Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Giddens, Anthony-Diamond, Patrick (szerk.) Irások az egyenlőtlenségről, az egyenlősdiről – és az új egyenlőségről. Budapest, Napvilág Kiadó 2006.Csalog Zsolt, Kilenc cigány. Budapest, 1976.Fraser, Sir Angus, Cigányok. (Osiris, 2000)Gazsó Ferenc-Laki László, Ifjúság az újkapitalizmusban (Napvilág Kiadó 2004)Giddens, Anthony, Szociológia. (Osiris, 1995)Gyulavári Tamás – Kardos Gábor, Sociális jogok az Európai Unióban. Budapest AduPrint Kiadó, 1999Hall, Edward, Rejtett dimenziók. (Gondolat, 1987)Hankiss Elemér, Proletár reneszánsz. (Helikon, 1999)Kisebbségi alternatívák (szerk. Borbély Zsolt Attila et al.) T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2002Kárpáti Zoltán (szerk,), A vidéki társadalom változásai. Szolnok, PHARE-sorozat, 1999Kovách Imre (szerk.) Társadalmi metszetek. Budapest Napvilág Kiadó 2006.Ladányi János- Szelényi Iván: A kirekesztettség változó formái. (2004) Szabadpart


Neptun kód: BTSCN411Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Terepgyakorlat IV. Dr. Szabó-Tóth Kinga

Szepessy Péter Dr. Szabó-Tóth Kinga

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Fieldwork IV. kedd: 14-16


Az óra típusa: Beszám. kötelezettség Heti óraszám: Kreditérték: Előfeltétel:gyakorlat gyakorlati jegy 2/ 3 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A terepgyakorlat órák részben kontaktórák, részben pedig egyéni munka formájában zajlanak - Erdélyhez kapcsolódóan. A tárgy célja - hogy megismertetve a hallgatókat a terepmunka módszertanával - a hallgatók képessé váljanak önálló munkák megtervezésére, kivitelezésére, az ott gyűjtött anyagok elemzésére.


A kontaktórák a félév során az alábbi időpontokban lesznek: 1. február 9.: Bevezetés2. február 23.: Erdély történelmi-társadalmi-gazdasági bemutatása I. 3. mácius 9.: Erdély történelmi-társadalmi-gazdasági bemutatása II. 4. március 23.: Hallgatói prezentációk Erdélyben végzett kutatások anyagaiból5. április 6: A terepmunka módszertana 6. április 20: Hallgatói prezentációk - település bemutatása


A gyakorlatokon a részvétel kötelező.

A gyakorlati jegy megszerzésének többféle módja van:

1. Lehetőség van Erdélybe terepgyakorlatra jönni nyáron (várhatóan 1 hét – 10 nap, július elején). Akik ezt a lehetőséget választják (max 20 fő), azok az ott elvégzett munkára kapnak majd gyakorlati jegyet.

2. A hallgatónak lehetősége van power point-os prezentációval megtámogatva egyenként 20 perces előadást tartaniuk a kötelező irodalomban megadott, Erdéllyel kapcsolatos kutatási anyagokból. Ezeknek megbeszélése és kijelölése az első órákon történik.

3. A hallgatónak lehetősége van power point-os prezentációval megtámogatva 20 perces előadást tartani egy-egy erdélyi település társadalmi/gazdasági jellemzőit bemutatva. Ennek megbeszélése is az első órákon történik.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:Az órákon véglegesítjük, hogy mely irodalomból mit kell elolvasni!

Csata Zsombor – Magyari Tivadar – Veres Valér: Mozaik 2001. Belső Erdély. http://kutatasok.adatbank.transindex.ro/download/jelentes9.pdf

Kiss Dénes István: Erdélyi falvak a 21. században. http://kissd.adatbank.transindex.ro/belso.php?k=21&p=4530

http://kissd.adatbank.transindex.ro/belso.php?k=21&p=4530

http://kutatasok.adatbank.transindex.ro/download/jelentes9.pdf

Kiss Dénes István: A határon túli magyarok képe saját magukról, a magyarországi magyarokról valamint a velük együtt élő többségi nemzetekről. http://adatbank.transindex.ro/vendeg/htmlk/pdf2585.pdf

Kiss Tamás – Csata Zsombor: Migrációs-potenciál vizsgálatok Erdélybenhttp://www.kettosallampolgarsag.mtaki.hu/tanulmanyok/migracios_potencial.pdf

Letenyei László: Településkutatás. I. Budapest, Új Mandátum- Rációm 2006. (Az első kötetből: III. illetve V. rész.

Veres Valér: A romániai magyarság természetes népmozgalma európai kontextusban, 1992-2002 között.http://www.demografia.hu/Demografia/2002_2-3/Veres%20Valer_kozl.pdf

Veres Valér: Az erdélyi magyarok nemzeti identitása a társadalmi és etnikai struktúra összefüggésrendszerében. http://erdelyitarsadalom.adatbank.transindex.ro/pdfdok/et5_2k5_1_tanulmany_1_4.pdf


-


http://erdelyitarsadalom.adatbank.transindex.ro/pdfdok/et5_2k5_1_tanulmany_1_4.pdf

http://www.demografia.hu/Demografia/2002_2-3/Veres%20Valer_kozl.pdf

http://www.kettosallampolgarsag.mtaki.hu/tanulmanyok/migracios_potencial.pdf

http://adatbank.transindex.ro/vendeg/htmlk/pdf2585.pdf

III. ÉVFOLYAMNeptun kód: BTSCN610Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Szakdolgozatíró szeminárium II. Dr. Pecasz Ziszisz Dr. Pecasz Ziszisz


kedd: 10-12



gyakorlat gyakorlati jegy 2 2 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:A szakdolgozat megírásának technikai és etikai követelményei (témaválasztás, forráskutatás, könyvtárhasználat, hivatkozások, stb.)

Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:- A szakdolgozat műfaja. Értekezés, esszé, irodalmiság- Témaválasztás, érdeklődés,kutatási cél- Forráskutatás, anyaggyűjtés,könyvtárhasználat, jegyzetelés, keresés a világhálón- Vázlatkészítés, szövegépítés,címadás- Hivatkozások, bibliográfia, függelék- A kutatás és közlésetikája. Plágium. A dolgozat megvédése


Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Gondolat, Budapest, 1991.Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris, 1997.Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Bp. 1996.


Egyéb tudnivalók:


Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Szakdolgozatíró szeminárium II. Dr. Pecasz Ziszisz Dr. Pecasz Ziszisz


Thesis Writing Seminar II. Kedd: 10-122. 13. 3. 13.



gyakorlat gyakorlati jegy 10 2 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:A szakdolgozat megírásának technikai és etikai követelményei (témaválasztás, forráskutatás, könyvtárhasználat, hivatkozások, stb.)

Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:- A szakdolgozat műfaja. Értekezés, esszé, irodalmiság- Témaválasztás, érdeklődés,kutatási cél- Forráskutatás, anyaggyűjtés,könyvtárhasználat, jegyzetelés, keresés a világhálón. - Vázlatkészítés, szövegépítés,címadás- Hivatkozások, bibliográfia, függelék- A kutatás és közlésetikája. Plágium. A dolgozat megvédése

Jegy szerzésének feltételei:Beadandó dolgozatFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Gondolat, Budapest, 1991.Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris, 1997.Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Bp. 1996.


-


Neptun kód: BTSCN602Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Jogszociológia Dr. Havasi Virág Dr. Havasi Virág

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Sociology of Law Kedd: 12-14




Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:1. A jog szociológiai fogalma2. A jog társadalmi funkciói (konfliktus-oldás, integrálás, elnyomás)3. Jog a rendszerelméletekben4. Jog a szerepelméletekben5. Jog a csereelméletekben és a játékelméletekben6. A jogtudat (jogelfogadás, jogismeret, jogkövetés, joggal kapcsolatos attitüdök)7. A jogérvényesítés kikényszerítése, a jog segítségül hívása és hatékonysága8. Emberi jogok és kötelességek9. Jog a posztmodern társadalomban10. A jogszociológia kutatási módszerei11. Romani Kris12. Az iszlám jog alapjai 13. Afrika joga14. India joga15. Japán és kínai jogIntézménylátogatás (börtön)

Jegy szerzésének feltételei:választás szerint beadandó vagy vizsgaFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

BADÓ-LOSS-SZILÁGYI-ZOMBOR: Bevezetés a jogszociológiába. BÍBOR kiadó, Miskolc, 2002BADÓ-LOSS: Betekintés a jogrendszerek világába. NYITOTT Könyv Kiadó, Budapest, 2003



Neptun kód: BTSCL602Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Jogszociológia Dr. Havasi Virág Dr. Havasi Virág

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Sociology of Law 02. 20. 14-19

02. 27. 14-19




Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:1. A jog szociológiai fogalma2. A jog társadalmi funkciói (konfliktus-oldás, integrálás, elnyomás)3. Jog a rendszerelméletekben4. Jog a szerepelméletekben5. Jog a csereelméletekben és a játékelméletekben6. A jogtudat (jogelfogadás, jogismeret, jogkövetés, joggal kapcsolatos attitüdök)7. A jogérvényesítés kikényszerítése, a jog segítségül hívása és hatékonysága8. Emberi jogok és kötelességek9. Jog a posztmodern társadalomban10. A jogszociológia kutatási módszerei11. Romani Kris12. Az iszlám jog alapjai 13. Afrika joga14. India joga15. Japán és kínai jogIntézménylátogatás (börtön)

Jegy szerzésének feltételei:választás szerint beadandó vagy vizsgaFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:BADÓ-LOSS-SZILÁGYI-ZOMBOR: Bevezetés a jogszociológiába. BÍBOR kiadó, Miskolc, 2002BADÓ-LOSS: Betekintés a jogrendszerek világába. NYITOTT Könyv Kiadó, Budapest, 2003

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:-Egyéb tudnivalók:-

Neptun kód: BTSCN607Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Orientációs tárgy IV. (Devianciaszociológia) Gyukits György Gyukits György

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Orientational Subject IV. (Deviant Behavior) szerda: 10-12

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:A deviáns magatartásformák ismerete már önmagában is elengedhetetlen a szociológus hallgatók számára, de számos más tantárgy esetében is fontos e témakör ismerete, mint például az egészségszociológia, oktatásszociológia esetében is.


gyakorlat gyakorlati jegy 2 4 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:A hallgatók megismerkedhetnek a deviancia társadalomelméleti alapjaival és azt egyes deviáns magatartásformák szociológiai jellemzőivel, továbbá a magyarországi deviáns magatartásformák elterjedésével, az ellenük folyó küzdelemmel.Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:

1. A deviancia és a társadalmi beilleszkedési zavarok kifejezések jelentése. A deviáns magatartásformák különféle szemléletmódjai: pszichológiai, szociológiai, antropológiai.2. Társadalomelmélet a devianciáról. Modern társadalom és deviancia.3. A devianciák társadalmi percepciója – a deviancia társadalmi konstrukciója.4. Klasszikus deviancia elméletek: Durkheim, Merton elméleteinek példáján. 5. Az alkoholizmus és a pszichiátriai megbetegedések főbb típusai és e jelenségek társadalmi háttere.6. Öngyilkosság. Öngyilkossági kísérlet, és társadalmi hátterük. Öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet a tizenévesek körében.7. Kábítószer fogyasztási szokások. Kábítószer fogyasztás társadalmi háttere. Kábítószer fogyasztás az iskolás korú népesség körében. 8. Homoszexualitás: betegség vagy deviancia. Homoszexualitás a különböző társadalmakban. Homoszexualitás a modern társadalomban.9. Bűnözés. Fiatalkorú bűnelkövetés szociális faktorai.10. A deviáns magatartásformák statisztikai elemzésének problémái. A deviáns magatartásformák a statisztikai adatok tükrében.11. A deviáns magatartásformák magyarországi elterjedése. Deviáns magatartásformák elterjedése az Észak-magyarországi régióban.12. A deviáns magatartásformák tárgykörében végzett főbb hazai kutatások.13-14. Deviáns magatartásformák visszaszorításának lehetőségei Magyarországon. A devianciák megfékezésére szolgáló intézményrendszerek.15. Összefoglalás.

Jegy szerzésének feltételei:Kollokvium: két kérdésre kell írásban válaszolni, az egyik esszé a másik rövid teszt szerű egy fogalomra kérdez rá. A vizsga anyagát a kötelező irdalom és az órai anyag képezi.Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:PIKÓ Bettina (szerk.): A deviáns magatartás szociológiai alapjai. JATE PRESS, Szeged, 2002.Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:1. Devianciák (Szerk.: Rácz József), Új Mandátum, Budapest 20012. Devianciák (Szerk.: Bíró Judit) Új Mandátum, Budapest, 1998


Neptun kód: BTSCL607Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Orientációs tárgy IV. (Devianciaszociológia) Gyukits György Gyukits György


Orientational Subject IV. (Deviant Behavior)

02. 13. 14-1903. 06. 9-14

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:A deviáns magatartásformák ismerete már önmagában is elengedhetetlen a szociológus hallgatók számára, de számos más tantárgy esetében is fontos e témakör ismerete, mint például az egészségszociológia, oktatásszociológia esetében is.


gyakorlat gyakorlati jegy 10 4 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:A hallgatók megismerkedhetnek a deviancia társadalomelméleti alapjaival és azt egyes deviáns magatartásformák szociológiai jellemzőivel, továbbá a magyarországi deviáns magatartásformák elterjedésével, az ellenük folyó küzdelemmel.Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:1. A deviancia és a társadalmi beilleszkedési zavarok kifejezések jelentése. A deviáns magatartásformák különféle szemléletmódjai: pszichológiai, szociológiai, antropológiai.2. Társadalomelmélet a devianciáról. Modern társadalom és deviancia.3. A devianciák társadalmi percepciója – a deviancia társadalmi konstrukciója.4. Klasszikus deviancia elméletek: Durkheim, Merton elméleteinek példáján. 5. Az alkoholizmus és a pszichiátriai megbetegedések főbb típusai és e jelenségek társadalmi háttere.6. Öngyilkosság. Öngyilkossági kísérlet, és társadalmi hátterük. Öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet a tizenévesek körében.7. Kábítószer fogyasztási szokások. Kábítószer fogyasztás társadalmi háttere. Kábítószer fogyasztás az iskolás korú népesség körében. 8. Homoszexualitás: betegség vagy deviancia. Homoszexualitás a különböző társadalmakban. Homoszexualitás a modern társadalomban.9. Bűnözés. Fiatalkorú bűnelkövetés szociális faktorai.10. A deviáns magatartásformák statisztikai elemzésének problémái. A deviáns magatartásformák a statisztikai adatok tükrében.11. A deviáns magatartásformák magyarországi elterjedése. Deviáns magatartásformák elterjedése az Észak-magyarországi régióban.12. A deviáns magatartásformák tárgykörében végzett főbb hazai kutatások.13-14. Deviáns magatartásformák visszaszorításának lehetőségei Magyarországon. A devianciák megfékezésére szolgáló intézményrendszerek.15. Összefoglalás.

Jegy szerzésének feltételei:Kollokvium: két kérdésre kell írásban válaszolni, az egyik esszé a másik rövid teszt szerű egy fogalomra kérdez rá. A vizsga anyagát a kötelező irdalom és az órai anyag képezi.Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

PIKÓ Bettina (szerk.): A deviáns magatartás szociológiai alapjai. JATE PRESS, Szeged, 2002.


1.RÁCZ József (szerk.): Devianciák ÚJ MANDÁTUM, Budapest 20012. BÍRÓ Judit (szerk.): Devianciák ÚJ MANDÁTUM, Budapest, 1998


Neptun kód: BTSCN601Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Egészségszociológia Gyukits György Gyukits György

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Sociology of Health and Illnesses szerda: 12-14

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:A magyarországi népesség egészségi állapota katasztrofális, és ennek számos olyan továbbgyűrűző hatása lehet, amely számos más szociális dimenziókra hatást gyakorol, mint például a nyugdíjrendszer. Ezért a szociológus hallgatók számára a népesség egészségi állapotával kapcsolatos ismeretek alapvető fontosságúak.


előadás kollokvium 2 2 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:A kurzus során a hallgatók megismerik az egészségi állapot és szociális helyzet kapcsolatát, különös tekintettel a betegségek szociális mintázatára: a nők, az etnikai csoportok (romák) a szegények, stb. egészségi állapotának szociális dimenzióira. Továbbá megismerkednek az orvos beteg kapcsolat, az orvoshoz fordulás, a betegmagatartás szociális és kulturális dimenzióival. Az egészségügyi rendszer ismertetése során is elsősorban a szociális dimenziók kerülnek előtérbe, mint például az egészségügyi rendszer és a társadalmi egyenlőtlenségek viszonya.

Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:1. Az egészségszociológia fogalma, főbb területei, kapcsolódása más tudományterületekhez, orvosi antropológia, orvosi pszichológia. Az orvosi szociológia elméleti paradigmái.2. Az egészségi állapot mérése.3. A népesség egészségi állapotát jellemző főbb mutatók: születéskor várható átlagos élettartam csecsemőhalandóság.4. A betegségek társadalmi mintázata: korcsoportok, nemek közötti különbség5. A betegségek társadalmi mintázata: etnikai csoportok (romák)6. A betegségek társadalmi mintázata: társadalmi egyenlőtlenségek7. Betegségmodellek8.Megküzdés a betegséggel9. Orvos-beteg kapcsolat, orvoshoz fordulás szociális háttere10. Az egészségügyi ellátás típusai.11. Piaci és állami egészségügyi rendszer.13. Társadalmi egyenlőtlenségek és az egészségügyi ellátás14. Összefoglalás

Jegy szerzésének feltételei:Kollokvium: két kérdésre kell írásban válaszolni, az egyik esszé a másik rövid tesztszerű egy fogalomra kérdez rá. A vizsga anyagát a kötelező irdalom és az órai anyag képezi.Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

SZÁNTÓ Zsuzsa. – SUSÁNSZKI Éva. : Orvosi Szociológia. SEMMELWEIS Kiadó, Budapest. 2005.


ARMSTRONG, D.: Az orvosi szociológia alapjai. SEMMELWEIS Kiadó, Budaest, 1995.HELMAN, C.G.: Kultúra, egészség és betegség. MELÁSIA Kiadó, Budapest, bármelyik kiadás.


Neptun kód: BTSCL601Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Egészségszociológia Gyukits György Gyukits György


Sociology of Health and Illnesses 03. 20. 9-19

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:A magyarországi népesség egészségi állapota katasztrofális, és ennek számos olyan továbbgyűrűző hatása lehet, amely számos más szociális dimenziókra hatást gyakorol, mint például a nyugdíjrendszer. Ezért a szociológus hallgatók számára a népesség egészségi állapotával kapcsolatos ismeretek alapvető fontosságúak.


előadás kollokvium 10 2 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:A kurzus során a hallgatók megismerik az egészségi állapot és szociális helyzet kapcsolatát, különös tekintettel a betegségek szociális mintázatára: a nők, az etnikai csoportok (romák) a szegények, stb. egészségi állapotának szociális dimenzióira. Továbbá megismerkednek az orvos beteg kapcsolat, az orvoshoz fordulás, a betegmagatartás szociális és kulturális dimenzióival. Az egészségügyi rendszer ismertetése során is elsősorban a szociális dimenziók kerülnek előtérbe, mint például az egészségügyi rendszer és a társadalmi egyenlőtlenségek viszonya. Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:1. Az egészségszociológia fogalma, főbb területei, kapcsolódása más tudományterületekhez, orvosi antropológia, orvosi pszichológia. Az orvosi szociológia elméleti paradigmái.2. Az egészségi állapot mérése.3. A népesség egészségi állapotát jellemző főbb mutatók: születéskor várható átlagos élettartam csecsemőhalandóság…4. A betegségek társadalmi mintázata: korcsoportok, nemek közötti különbség5. A betegségek társadalmi mintázata: etnikai csoportok (romák)6. A betegségek társadalmi mintázata: társadalmi egyenlőtlenségek7. Betegségmodellek8.Megküzdés a betegséggel9. Orvos-beteg kapcsolat, orvoshoz fordulás szociális háttere10. Az egészségügyi ellátás típusai.11. Piaci és állami egészségügyi rendszer.13. Társadalmi egyenlőtlenségek és az egészségügyi ellátás14. ÖsszefoglalásJegy szerzésének feltételei:Kollokvium: két kérdésre kell írásban válaszolni, az egyik esszé a másik rövid teszt szerű egy fogalomra kérdez rá. A vizsga anyagát a kötelező irdalom és az órai anyag képezi.Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

SZÁNTÓ Zsuzsa. – SUSÁNSZKI Éva. : Orvosi Szociológia. SEMMELWEIS Kiadó, Budapest. 2005.


ARMSTRONG, D.: Az orvosi szociológia alapjai. SEMMELWEIS Kiadó, Budaest, 1995.HELMAN, C.G.: Kultúra, egészség és betegség. MELÁSIA Kiadó, Budapest, bármelyik kiadás.


Neptun kód: BTSCN608Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Terepgyakorlat VI. Gyukits György Gyukits György


Field Work VI. szerda: 14-16

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:A szociális területen szerzett tereptapasztalatok hasznosan felhasználhatóak a szociális témájú tárgyak oktatásában.


gyakorlat gyakorlati jegy 2 3 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:A terepgyakorlat célja a kvalitatív szociológiai ismeretek terepkutatás során való gyakorlása. A terepgyakorlat alkalmával a résztvevők Miskolc egyik szociális szempontból leszakadó körzetében, illetve szociálisan hátrányos helyzetűeket ellátó intézményekben élőkkel készítenek strukturált interjúkat az ott élők szociális helyzetével kapcsolatban. Az interjúkat feldolgozzák és kutatási beszámolót készítenek. Amennyiben nincs lehetőség interjúk készítésére (ez elsősorban a szociális intézményekben fordulhat elő), akkor a tereptapasztalatokból beszámolót kell készíteni.

Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:1. Az elvégzendő kutatási feladat ismertetése.2. Interjúvázlat készítése.3. Módszertani felkészítés. (interjútechnikai ismeretek)4-12 Terepmunka 13-14. Terepmunka eredményeinek értékelése 15. Gyakorlati jegyek megajánlása.

Jegy szerzésének feltételei:3 interjú, 12 oldalas beszámoló, kiselőadás tartásaFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

-


-


Neptun kód: BTSCL608Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Terepgyakorlat VI. Gyukits György Gyukits György


Field Work VI.

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:A szociális területen szerzett tereptapasztalatok hasznosan felhasználhatóak a szociális témájú tárgyak oktatásában.


gyakorlat gyakorlati jegy 10 3 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:A terepgyakorlat célja a kvalitatív szociológiai ismeretek terepkutatás során való gyakorlása. A terepgyakorlat alkalmával a résztvevők Miskolc egyik szociális szempontból leszakadó körzetében, illetve szociálisan hátrányos helyzetűeket ellátó intézményekben élőkkel készítenek strukturált interjúkat az ott élők szociális helyzetével kapcsolatban. Az interjúkat feldolgozzák és kutatási beszámolót készítenek. Amennyiben nincs lehetőség interjúk készítésére (ez elsősorban a szociális intézményekben fordulhat elő), akkor a tereptapasztalatokból beszámolót kell készíteni.

Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:1. Az elvégzendő kutatási feladat ismertetése.2. Interjúvázlat készítése.3. Módszertani felkészítés. (interjútechnikai ismeretek)4-6 Terepmunka 8-9. Terepmunka eredményeinek értékelése 10. Gyakorlati jegyek megajánlása.

Jegy szerzésének feltételei:3 interjú, 12 oldalas beszámoló, kiselőadás tartásaFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

-Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

-

Egyéb tudnivalók:

Neptun kód: BTSCL603Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:

Politikai szociológia Dr. FurmannéDr. Pankucsi Márta

Dr. FurmannéDr. Pankucsi Márta


Sociology of Politics 02. 20. 9-1403. 13. 14-19


Az óra típusa: Beszám. kötelezettség Féléves óraszám: Kreditérték: Előfeltétel:Előadás Kollokvium 10 2Az óra rövid tartalmi ismertetése:A tárgy megismertet a politikaszociológiai alapfogalmakkal, elméletekkel és módszerekkel. Ezek segítségével elemzi a Magyarországon zajló politikai folyamatokat.Részletesen foglalkozik a politikai, valamint a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok összefüggéseivel. Elemzi a politikai irányzatokat, a politikai intézményeket. Foglalkozik a politikai kultúra, a politikai szocializáció kérdéseivel.

Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:1. A politika, mint társadalmi alrendszer2. A politikai hatalom és működési területei.3. A legitimáció.4. A totalitásrius rendszerek.5. A demokrácia.6. Társadalom és állam.7. A civil társadalom megszerveződése.8. Politikai elvek, értékek, nézetek.9. Pártok és pártrendszerek.10. Választási rendszerek.11. Rendszerváltás Magyarországon.12. A magyar társadalom érdek, érték és politikai tagoltsága.13. A magyar pártstruktúra kialakulása és változásai.14. Döntési jogkörök megoszlása az EU, az országos, a regionális és a helyi szintek között.15. Politikai szociológiai kutatási módszerek.

Jegy szerzésének feltételei:Aláírás megléte, valamint sikeres vizsga a kötelező irodalomként megadott tananyag és az előadásokon elhangzottak alapján.Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:KÉRI László (szerk.): Societas Politica (Fejezetek a politikai szociológia köréből.) BÍBOR Kiadó, Miskolc. 2001. GALLAI Sándor - TÖRÖK Gábor: Politika és politikatudomány, AULA Kiadó, Bp. 2003.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:ENYEDI Zsolt – KÖRÖSÉNYI András: Pártok és pártrendszerek, OSIRIS, Budapest 2004.POKOL Béla: Politikaelmélet, SZÁZADVÉG Kiadó, Budapest 2006.Beszélő politika: A diszkurzív politikatudomány teoretikus környezete. Budapest: JÓSZÖVEG MŰHELY Kiadó, 2000. ...GALLAI Sándor-TÖRÖK Gábor (szerk.): Politika és politikatudomány. AULA kiadó, 2005. BAYER József: A politikatudomány alapjai. NAPVILÁG Kiadó, Bp. 1999. BIBÓ István: Válogatott tanulmányok, MAGVETŐ Kiadó, 1986.


Neptun kód: BTSCN603Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:

Politikai szociológia Dr. FurmannéDr. Pankucsi Márta

Dr. FurmannéDr. Pankucsi Márta

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Sociology of Politics csütörtök 10-12Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

Az óra típusa: Beszám. kötelezettség Heti óraszám: Kreditérték: Előfeltétel:Előadás Kollokvium 2 2Az óra rövid tartalmi ismertetése:A tárgy megismertet a politikaszociológiai alapfogalmakkal, elméletekkel és módszerekkel. Ezek segítségével elemzi a Magyarországon zajló politikai folyamatokat.Részletesen foglalkozik a politikai, valamint a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok összefüggéseivel. Elemzi a politikai irányzatokat, a politikai intézményeket. Foglalkozik a politikai kultúra, a politikai szocializáció kérdéseivel.Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:

1. A politika, mint társadalmi alrendszer2. A politikai hatalom és működési területei.3. A legitimáció.4. A totalitásrius rendszerek.5. A demokrácia.6. Társadalom és állam.7. A civil társadalom megszerveződése.8. Politikai elvek, értékek, nézetek.9. Pártok és pártrendszerek.10. Választási rendszerek.11. Rendszerváltás Magyarországon.12. A magyar társadalom érdek, érték és politikai tagoltsága.13. A magyar pártstruktúra kialakulása és változásai.14. Döntési jogkörök megoszlása az EU, az országos, a regionális és a helyi szintek között.15. Politikai szociológiai kutatási módszerek.

Jegy szerzésének feltételei:Aláírás megléte, valamint sikeres vizsga a kötelező irodalomként megadott tananyag és az előadásokon elhangzottak alapján.Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:KÉRI László (szerk.): Societas Politica (Fejezetek a politikai szociológia köréből.) Bíbor Kiadó, Miskolc. 2001. GALLAI Sándor - TÖRÖK Gábor: Politika és politikatudomány, Aula Kiadó, Bp. 2003.Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:ENYEDI Zsolt – KÖRÖSÉNYI András: Pártok és pártrendszerek, OSIRIS, Budapest 2004.POKOL Béla: Politikaelmélet, SZÁZADVÉG Kiadó, Budapest 2006.Beszélő politika: A diszkurzív politikatudomány teoretikus környezete. Budapest: JÓSZÖVEG MŰHELY Kiadó, 2000.GALLAI Sándor-TÖRÖK Gábor (szerk.): Politika és politikatudomány. AULA kiadó, 2005. BAYER József: A politikatudomány alapjai. NAPVILÁG Kiadó, Bp. 1999. BIBÓ István: Válogatott tanulmányok, MAGVETŐ Kiadó, 1986.


Neptun kód: BTSCN607Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Orientációs tárgy IV. (Intercultural Communication and Media Studies) Dr. Urbán Anna/

Dr. Colin Swatridge Dr. Urbán Anna

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Orientational Subject IV. (Intercultural Communication and Media Studies) csütörtök: 14-16



gyakorlat gyakorlati jegy 2 4 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:The seminar is concentrating on the relationship between cultures and media; cultures’ influence on perception; how we can develop our intercultural sensitivity. Students will compare the media of different nations and cultures.Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:Cultures’ influence on perceptionRelationship between cultures and mediaHow we can develop our intercultural sensitivityMedia discourseReading of Visual TextsReading of Cultural Texts Jegy szerzésének feltételei:Active participation int he seminars, presentationFontosabb kötelező irodalom jegyzéke:BENNET, M , 1993. A Developmental Model of Intercultural Sensitivity, Yarmoth, ME. Intercultural PressJANDT, F. 2006. An Introduction to Intercultural Communication, Identities in a Global Community. London, SageURBÁN, A. 2007. Intercultural Communication Studies . Miskolci EgyetemFontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:Articles from Hungarian, English, German and French or other newspapers respectively on the students nationality Egyéb tudnivalók:-

Neptun kód: BTSCN607-01Az óra címe: Oktató: Tárgyjegyző:Orientációs tárgy IV. (Médiaetika) Zsolt Péter Zsolt Péter

Az óra címe angol nyelven: Az óra időpontja:Orientational Subject IV. (Media Ethics) csütörtök: 16-18



gyakorlat gyakorlati jegy 2 4 -Az óra rövid tartalmi ismertetése:Magyar és nemzetközi médiaetikai esetek feldolgozása történik a kurzus soránAz óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:

1. Objektivitásra törekvés elhanyagolása (elfogultság, sztori-kerekítési „kényszer”, szándékos manipuláció stb. miatt)

2. Kiegyensúlyozottság problémái (túlzott kiegyensúlyozás unalmától a kiegyensúlyozottság teljes hiányáig)

3. A szenzációhajhászás következtében előálló etikai problémák (sztárok meghurcolása, magánemberekkel szembeni médiabűnök)

4. Jogi történetek méltatlan kezelése (ártatlanság vélelméről való megfeledkezés, áldozat meghurcolása)

5. Etnikumok megjelenítése, feszültség szítása, szexizmus, pc-beszéd problémái6. Különböző kvíz-, és show-műsorok etikai problémái7. Tényfeltáró műsorok problémái (pl. manipulatív kamerahasználat, álcázott újságíró stb.)8. Hírműsorok által okozott problémák (pl. agresszió ábrázolása)9. Reklámetikai esetek (sértő, agresszív, obszcén reklámok, etikátlan piaci verseny, burkolt reklámok,

termékelhelyezés)10. Az újságírói szabadság megtartása politikai kampányidőszakban

Jegy szerzésének feltételei:Egy szabadon választott eset leírása vagy prezentálása, etikai konfliktus feltárása, kvantitatív és kvalitatív tartalomelemzési technikák alkalmazása.Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:ZSOLT Péter: Médiaetika 2000, Bp-Vác Eu-Synergon, mellékletFontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:Klaus Krippendorff: A tartalomelemzés... BALASSA, 1995. Elemzési technikák 117-128.lEarl BABBIE: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, BALASSA 1996 339-356.l.Egyéb tudnivalók:A házi dolgozatnak az alábbi kérdésekre kell választ adni:1. Az eset ismertetése2. A különböző médiumok közötti eltérő tájékoztatás kimutatása:

- Melyik lap (médium) hányszor foglalkozott az üggyel?- Melyik lapban szerepelt az ügyről értékterhelt megállapítás és hányszor?- Melyik irányba tolta el a médium az eset megítélését?- A befolyásoláshoz milyen eszközöket használt föl?- Mi volt az esetben a médiaetikai probléma?

I

UTOLSÓ FIRSSÍTÉS: 2010szociologiaszak.uni-miskolc.hu/segedanyagok/... · Web viewDr. Hidas...

Documents

Transcript of UTOLSÓ FIRSSÍTÉS: 2010szociologiaszak.uni-miskolc.hu/segedanyagok/... · Web viewDr. Hidas...