Magyar nyelv tanmenet

12. D és F osztály

Révai Miklós Gimnázium

2018-19. tanév

…………………………. ………………………….

Tanár: Wenczel Imre Igazgató: Horváth Péter

Kelt: Győrött, 2018. szeptember

1

Magyar nyelv tanmenet a 12.D és F osztály számára

Révai Miklós Gimnázium

Tanár: Wenczel Imre

Óraszám:

A tanterv által meghatározott témák, követelmények egységek

Forrás: 15002330436973.1.2.1. Magyar nyelv és irodalom 9-12.pdf

I.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Általános nyelvészeti ismeretek Órakeret4 óra

Előzetes tudás Kommunikáció, jelentéstan.A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: általános, összefoglaló ismeretek a nyelvről, a nyelv és az ember viszonyáról.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az ember elválaszthatatlan egysége. A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése). Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek.

Idegen nyelvek: nyelvtípus, kommunikáció, nyelvi tolerancia.Vizuális kultúra: a vizuális nyelv összetevői.

Kulcsfogalmak/ fogalmak: Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv.

2

II.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Pragmatikai ismeretek Órakeret7 óra

Előzetes tudás Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A nyelv működésének, a nyelvhasználatnak a megfigyelése különböző kontextusokban, különböző cél elérésére. Annak megtapasztalása, hogy az emberek hogyan képesek a nyelvi szöveg által közvetített jelentésen túl is hatni, befolyásolni partnerüket, hogyan képesek megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is végrehajtani. A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményeinek megtapasztalása. A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata.

Idegen nyelvek: idegen nyelvi kommunikáció, udvariassági formák.

Kulcsfogalmak/ fogalmak: Megnyilatkozás. Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás. Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). Deixis. Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási).

3

III.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Nyelvtörténet Órakeret8 óra

Előzetes tudás A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány alapvető kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása, nyelvjárások.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése. Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerzett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti és történelmi tanulmányokkal. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Változás és állandóság a nyelvben. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv jellemzői. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvrokonság bizonyítékainak tudományos eszközei. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténeti-nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a magyar nép vándorlásának története, nyelvemlékek, kódexek.

4

szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. A mai nyelvállapot néhány jellemzője.

Kulcsfogalmak/ fogalmak: Nyelvtípus, nyelvcsalád. Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság. Ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor. Nyelvemlék (szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány). Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó. Nyelvújítás, ortológus, neológus. Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet.

IV.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Ismeretek a nyelvről Órakeret9 óra

Előzetes tudás A tanult anyanyelvi ismeretek.A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Rendszerező képesség, önálló tanulás fejlesztése: az érettségi témaköreinek és a követelményeknek megfelelő tételvázlatok összeállítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A tanult nyelvészeti, kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, nyelvi ismeretek rendszerező áttekintése.

Történelem,társadalmi és állampolgári ismeretek; etika; filozófia; idegen nyelvek: a nyelvről, a nyelvhasználatról szerzett ismeretek.

Kulcsfogalmak/ fogalmak: Nyelv, beszéd, kommunikáció, szöveg, nyelvi szint, retorika, stílus, jelentés, nyelv és társadalom, magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás.

5

Óra-szám

Tananyag MEG-JEGYZÉS

1. A tananyag elrendezése, füzetvezetés, témakörök előzetese Áttekin-tés

2. Helyesírási gyakorlat Áttekin-tés

3. Számonkérés (helyesírás) Számon-kérés

4. Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az ember elválaszthatatlan egysége.

Áttekin-tés

5. Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az ember elválaszthatatlan egysége.

Számon-kérés

6-7. A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. Áttekin-tés

8. A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. Számon-kérés

9-10.

A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése).

Áttekin-tés

11. A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése).

Számon-kérés

12. Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek.

Áttekin-tés

13. Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek.

Áttekin-tés és számon-kérés

14-15.

A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményeinek megtapasztalása.

Áttekin-tés

6

16. A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata.

Áttekin-tés

17. A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata.

A deixis

a nyelvi elemeknek az a funkciója, amellyel rámutatás- szerűen utalnak tárgyakra, személyekre vagy a szöveg egyéb vonatkozásaira, tényezőire. Többnyire a helyet (itt, ott, innen, onnan), az időt (akkoriban, ma, mesélték, utánajárok), vagy a személyt (én, mi, veletek) jelölik.

Forrás: Wikipédia

Áttekin-tés

18. Kulcsfogalmak magyarázatai. Megnyilatkozás. Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás. Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció).

A lokúciós aktus maga a megnyilatkozás kimondása, leírása. Pl. „Hideg van.”

Az illokúciós aktus a megnyilatkozó szándékát közvetíti a befogadónak. Ez lehet kérés, óhajtás, felszólítás, kijelentés.

A perlokúciós aktus azt jelenti, hogy az elhangzott üzenet mit vált ki a hallgatójából. (Pl. segít, vagy felháborodik…)

Áttekin-tés

19. Kulcsfogalmak magyarázatai. Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási).

(Együttműködési alapelvAmikor beszélgetünk, akkor ideális esetben nem összefüggéstelen mondatok, kijelentések egymásutánját produkáljuk, hiszen ez nem lenne észszerű, ha így lenne. Kijelentéseink éppen ezért bizonyos mértékig együttes erőfeszítés következményei, amelyekben a résztvevők bizonyos fokig közös célt vagy célokat látnak, beszélgetésük meghatároz egy közösen elfogadott irányt. Ez lehet kezdettől rögzített (például azzal, hogy valaki felvet egy megvitatandó kiinduló kérdést), vagy kialakulhat a társalgás folyamán is; ezen belül lehet, hogy meghatározott, de lehet határozatlan is, amely meglehetősen nagy teret biztosít a résztvevők számára (általában csevegések esetében). Grice abból indult ki, hogy a mindennapi kommunikációnk során a társalgásaink többnyire akadálytalanul folynak, ilyenformán feltételezhető, hogy a felek észrevétlenül is figyelnek egymásra a társalgások folyamán. Ezt nevezte Grice az együttműködés alapelvének. Az, hogy van ilyen elvárásunk a partnerrel szemben, akkor jár következményekkel igazán, amikor akarva vagy akaratlanul megszegjük ezt a láthatatlan együttműködést. Ez az együttműködés

Áttekin-tés

7

nagyobbrészt ösztönösen működik.)

Paul Grice (Grájsz) maximái

Mennyiség

Azaz: éppen annyi információt kell közölni, amennyit a helyzet megkövetel.

Légy informatív!

1. Hozzájárulásod legyen a kívánt mértékben informatív!2. Hozzájárulásod ne legyen informatívabb, mint amennyire szükséges!

A második szabály megítélése némiképp eltérő, hiszen a túlzott informativitás leginkább idővesztegetés valamelyik fél részéről. Ennek azonban ellentmondhat, hogy zavarokat okozhat a társalgás menetében, hiszen elterelheti a beszélgetést az eredeti témáról. Mindemellett közvetve félrevezetheti a hallgatóságot, akik nagyobb jelentőséget tulajdoníthatnak a felesleges információknak. – Bármelyik érvelést fogadjuk el, a második maxima hatását alapvetően a relevanciára vonatkozó maxima is biztosíthatja.

Minőség

Azaz: őszinte legyen a beszélő.

Mondj igazat!

1. Ne mondj olyasmit, amiről úgy hiszed, hamis vagy helytelen!2. Ne mondj olyasmit, amire nézve nincs megfelelő alapod, evidenciád!

Relevancia

Azaz: a beszélő a tárgynál maradjon.

Légy releváns!

1. Hozzászólásod kapcsolódjon a vita tárgyához!2. Hozzászólásod járuljon hozzá a probléma megoldásához!

A relevancia maximája esetében gondot okozhat, hogy a relevanciának milyen különböző típusai, fókuszai lehetnek, illetve hogyan tolódhatnak el a társalgás során, miképpen változik legitimen a beszélgetés témája.

Mód

Légy világos és érthető!

1. Kerüld a kifejezés homályosságát!2. Kerüld a kétértelműséget!

8

3. Légy tömör (kerüld a szükségtelen bőbeszédűséget)!4. Légy rendezett!

Együttes megvalósulásuk

Nyilvánvaló, hogy a különböző maximák követése eltérő fontosságú, valamely maxima betartását alapvetően fontosabbnak ítéljük, mint másokét. Enyhébben bíráljuk azt a személyt, aki csupán bőbeszédű, és a mennyiség maximáját sérti meg, mint azt, aki megjegyzését hamisnak hiszi, ezzel a minőség maximáját megsértve. A Grice által megfogalmazott maximák lényege nem csupán abban áll, hogy az együttműködési alapelvnek megfelelően a beszélők ezeket a szabályokat betartsák, hanem kihasználásukra helyezi a hangsúlyt.

Előfordulhat, hogy egy társalgás során a maximák „ütköznek” egymással, mert a beszélő nem tudja egy időben követni az összeset.

Számos más maxima (esztétikai, szociális vagy erkölcsi természetűek) is felfedezhető társalgásainkban, mint például „Légy udvarias!”.

20. A dolgozat előkészítése, összefoglalás. Összefoglalás

21. Dolgozatírás Számonkérés

22. Változás és állandóság a nyelvben. Nyelvcsaládok. Áttekin-tés

9

(Tankönyv oldalának képe)Az indoeurópai nyelvek családfája földrajzi elrendezés szerint mellékletben! *

Áttekin-tés

23-24.

Nyelvtípusok. A magyar nyelv jellemzői.

A nyelvtípusok alaktani szempontból: izoláló, agglutináló, flektáló, inkorporáló nyelvek.

Az izoláló vagy elszigetelő nyelvek olyan nyelvek, amelyek a nyelvtani viszonyítást a mondatban önálló morfémákkal, azaz egymástól elszigetelt szavakkal, segédszavakkal és a szórenddel fejezik ki. Az elszigetelő nyelvek ellentétei a ragozó nyelvek. Izoláló nyelv például a kínai, de egyre inkább e típus felé húz az angol nyelv is. További példák még a vietnámi, és a Dél-Ázsiában beszélt nyelvek többsége.

Áttekin-tés

10

Egyes izoláló nyelvek további jellegzetessége lehet a tonális hangsúly, vagyis egy-egy szó különböző hanglejtéssel való ejtése jelentés-megkülönböztető szerepű lehet. Például a kínai nyelvben ötféle szóhanglejtést találunk.

Az izoláló nyelvek egyben analitikus nyelvek is.

****Az agglutináló nyelv a nyelvek egyik alaptípusa a flektáló, izoláló és inkorporáló nyelvek mellett. Wilhelm von Humboldt és August Wilhelm Schlegel tipológiája szerint a szintetikus nyelvek egyik típusa. Az agglutináló (szó szerint: „ragasztó”, értelem szerint: ragozó) nyelv a szavak jelentését elsősorban a szóalakok megváltoztatásával állítja elő úgy, hogy azokhoz toldalékokat kapcsol. A név a latin agglutino, agglutinare igéből származik.

Számunkra legismertebb példája nyelvünk, a magyar nyelv.Agglutináló nyelvnek számít a magyar nyelven kívül például:

a sumer nyelv, a finnugor nyelvcsalád több nyelve, az altáji nyelvcsalád nyelvei, pl. török, azeri, mongol, türkmén, a szuahéli és rokonai, a bantu nyelvek, a japán nyelv, a koreai nyelv, a kaukázusi nyelvcsalád nyelvei, pl. grúz, abház, csecsen.********

A flektáló, hajlító vagy fúziós nyelvek azok a szintetikus nyelvek, amelyek a nyelvtani viszonyokat a szóalakok megváltoztatásával (flexióval) – ragozással, szóképzéssel, illetve a szótő változtatásával – képesek kifejezni.

Szemben az agglutináló nyelvekkel, ahol az egyes viszonyokat kifejező morfémák egymás után, jól elkülöníthetően helyezkednek el (pl. magyar: egész|ség|ünk|re), és többnyire külön meg lehet feleltetni őket az egyes jelentéselemeknek, a flektáló nyelvekben csak korlátozott számú toldalék járulhat a

11

szótőhöz, amelyek sokszor egybeolvadnak vele, nem bonthatóak fel további elemekre, és egyidejűleg több nyelvtani jelentést kódolnak (erre utal a fúziós nyelv megnevezés is). A spanyol canto – ’énekelek’ – igealak -o ragja például kifejezi egyben a kijelentő módot, jelen időt, egyes szám első személyt, valamint a folyamatos aspektust.

A flektáló nyelvek tipikus példái az indoeurópai, valamint különösképpen az afroázsiai (régebben: sémi–hámi) nyelvek.

Indoeurópai nyelvcsalád

angol – tőmagánhangzó változtatása (ablaut): to sing (’énekelni’) ~ he sang (’ő énekelt’) ~ song (’ének’); toldalékolás: I play (’játszom’) ~ he plays (’játszik’) ~ we played (’játszottunk’) ~ playing (’játszás’); szóképzés: replay (’újrajátszás’, ’ismétlés’) stb. latin – tőmagánhangzó változtatása: facio (’csinálok’) ~ feci (’csináltam’) stb.; toldalékolás: canto (’énekelek’) ~ cantas (’énekelsz’) ~ cantando (’énekelve’) stb.; szóképzés: cantio (’dal’), incantare (’elvarázsolni’) stb.; reduplikáció: do (’adok’) ~ dedi (’adtam’), stb. spanyol – tőmagánhangzó változtatása: haces (’csinálsz’) ~ hiciste (’csinálta’) ~ hecho (’megcsinált [dolog]’); toldalékolás: canto (’énekelek’) ~ cantas (’énekelsz’) ~ cánta|le (’énekelj neki’) ~ cánta|se|la (’énekeld el neki [a dalt]’) stb.; szóképzés: canto (’ének’), canción (’dal’), encanto (’báj’) stb.

Afroázsiai nyelvcsalád

arab – ablaut+toldalékolás: kitáb (’könyv’) ~ kátib (’írnok’) ~ kataba (’ő írt’), uktub (’írj’) stb. héber – ablaut+toldalékolás: kátav (’írt’) ~ kótév (’ír, író’) ~ któv (’írj’), ktúvá (’irat’) stb. arámi – ablaut+toldalékolás: n'faq (’kiment, hímnem’) ~ nefqat (’kiment, nőnem’) ~ náféq (’kimegy’), puqú (’menjetek ki’) stb.***********

12

Az inkorporáló vagy bekebelező nyelv a nyelvtipológiai osztályozás szempontjából olyan, magas fokon agglutináló nyelv, amely a nyelvtani viszonyokat és a szóképzést a szótőhöz járuló toldalékok és utóragok útján fejezi ki, ahol a toldalékok hosszú halmaza gyakran határozó- és módosítószókat is magukban foglalhat, ezzel akár teljes mondatnak megfelelő szavakat alkotva. Az inkorporáló nyelvek e tulajdonságuknál fogva egyúttal poliszintetikus, azaz magas fokon jelentéstömörítő nyelvek is (a nyelvészeti szakirodalom ezért sokszor azonos fogalomként kezeli az inkorporáló és a poliszintetikus nyelvet).

Az eszkimóban például az illujuaraalummuuttuviniugaluaqpungalittauq szó jelentése: ’de én is egyike vagyok azoknak, akik még a nagyon nagy házhoz mentek el’ (illu ’ház’, juaq ’nagy’, aaluk ’nagyon’, viniq ’ment’, punga ’én’). Ezen kívül sok észak-amerikai indián, paleo-szibériai, valamint ausztráliai nyelv ebbe a típusba tartozik.

A magyarban szintén vannak inkorporáló szerkezetek, például a látlak, amely az alapigén kívül a második személyű tárgyat foglalja magába. Hasonló szerkezetek egyes újlatin nyelvekben is megtalálhatóak: például a spanyol cantándotela ’énekelve neked azt [a dalt]’ (cantá|ndo|te|la = ’énekel|ve|neked|azt-nőnem’).

13

(Tankönyv oldalának képe)25. Nyelvünk eredete. Az uráli nyelvcsalád. (Mellékletben a rajz

**)Áttekin-tés

26. A nyelvrokonság bizonyítékai Áttekin-tés

27. Nyelvünk történetének főbb korszakai:Ősmagyar kor (896-ig)Ómagyar kor (1526-ig)

Középmagyar kor (1772-ig, a felvilágosodásig)Újmagyar kor (1920-ig)Újabb magyar kor

Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit : Magyar nyelv és kommunikáció (12.) 38. oldal!

28-29.

Nyelvtörténeti emlékeink (Nyelvemlékeink)

A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténeti-nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái.

Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit : Magyar nyelv és kommunikáció (12.) 42. oldaltól!

14

30. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. A mai nyelvállapot néhány jellemzője.

31-től

Összefoglalás, zárás, készülünk az érettségire

*

**

15

16