72. évfolyam, Összevont szám – 2018. január–december. Megjelenik negyedévente.

Kedves Olvasó!

Egyházunknak, a Magyar Unitárius Egyház fennál-lásának 450. jubileumi évében, sokszoros hálaadássalte kintünk vissza a 2018-as esztendõre. Hálaadással agondviselõ Istennek: a megtartásért, a megmaradásért,az erõért. Mert visszaemlékezésünk megható pilla na -taiban valósággal emelkedik és ujjong a szív: milyencso dálatosak Isten dolgai! Egyházunk mennyiszer el -pusz tulhatott volna a csakugyan nagyon zord századoksorán, az idõk forgatagában és a történelem viharában,de mégis megmaradt! Mert Isten megtartotta! MertIsten megtartott bennünket! Ézsaiás prófétával szólva:„Megrepedt nádat nem tör el, a pislogó gyertya belét kinem oltja”. Gyötörtettünk, de megtartattunk. És haIsten megtartotta egyházunkat a sok megnemértés, pró-batétel és szenvedés között, akkor bizonyára a jövõbenis terve van még velünk.

Csodálatos ünnepségsorozatnak lehettünk részesei:január 13-án, Tordán, a vallásszabadság kimondásánakhelyszínén a vallásszabadság emlékmûvét avathattukfel, február 20-án a Magyar Parlament nyilvánítottajanuár 13-át a Vallásszabadság napjává és tör vénybenörökítette meg az 1568-as tordai országgyûlésnek a val-

lásszabadságról alkotott határozatát, március 9-én apar lament felsõházi termében tartottunk ünnepi konfe -ren ciát majd a Vigadóban Gála estet egy házunk 450.éves fennállásának tiszteletére.

Szegeden és Pécsen is ünnepi konferencián vettünkrészt a jeles évforduló alkalmából, ugyanakkor egyház -ke rületünk közbenjárására a Magyar Posta emlékbélye -get és díszborítékot, a Magyar Nemzeti Bank pedig egy10e Ft-os ezüst és egy 2e Ft-os színesfém emlékérmétbo csátott ki e jeles történelmi esemény emlékéül. Egy -ház kerületünk a jubileumi év alkalmából több köny vetis kiadott, hogy méltó módon emlékezzünk. Mind errőligyekeztünk tudósítani lapunkban.

Örömunkbe azonban egy ürüm is vegyül. Mert lap-számunk késve, elmaradva tudósít, a vallalt ne gyed évimegjelenés helyett összevontan jelenik meg, jóval a vál-lalt megjelenési határidők után. Ezen szeret nénk vál-toztatni. Szerkesztő kollegám szavaival élve, történelmifelelősségel tartozunk a 73. évfolyamába lépett folyóira -tunk nak, elődeink hagyományának és Olvasóinknakegyaránt, hogy leküzdve a nehézségeket, cselekedettéváltsuk erőnket és megvalósítsuk vállalásainkat. Ehhezkérünk erőt és segítséget gondviselő Istenünktől!

Kriza János

Kör

ösfő

i-Kri

esch

Ala

dár:

Tord

ai o

rszá

ggyű

lés

2 Unitárius Élet

Unitáriusok az Országházban2018. március 9.

Unitárius Élet 3

h é t k ö z n a p i e v a n g é l i u m

Kedves Testvéreim! Folyó évjanuár 13-án annak a tordai temp -lomnak a falai között ünnepelhet-tünk, ahol 450 esztendővel koráb-ban, 1568. január 13-án az or szág -gyűlés törvénybe foglalta a vallás -sza badságot. Most a világ egyik leg-grandiózusabb és leg szebb parla-menti épületében gyűl hettünk ösz -sze, ami ugyancsak a miénk, és úgy

érezzük magunkat benne, mint egy templomban. Bár1894-ben avatták föl, beleköltözött az egész törté -nelmünk. A tordai országgyűlés is bele költözött. Hiszena történelmet önkéntelenül is a jelenen keresz tül értel -mezzük, igazából nem a történelmet, hanem a jelenkor-ral való kölcsönhatását éljük át. Az Országház tele vana történelemmel és tele van a jelennel. Beval lom, vala -melyik nap eljátszadoztam a gondolattal, hogy mitörténne, ha ennek a magasztos konferenciának a kellősközepén egyszer csak besétálna a terembe DávidFerenc, a mikrofonhoz lépne, és meg osz taná velünk agon dolatait. Egy gyönyörű csoda lenne, de korántsembiztos, hogy az első percek után szürreálisnak tűnne.Mert nem tudjuk, mi hangzott el szó szerint négy és félév századdal ezelőtt a tordai országgyűlésen, de az össze -fog lalóját ismerjük. Bár itt a teremben majdnem min -den ki tudja könyv nélkül, hadd idézzem a jól ismertmon datokat: „A prédikátorok minden helyen hirdessék azevangéliumot mindenki az ő értelme szerint; és a közösségha elfogadja, jó, ha nem pedig senkit ne kényszerítsenekarra amit lelke el nem fogad; de mindenki olyan prédiká-tort tarthasson, amelyik neki tetszik. Ezért senki az elöl -járók közül, se mások a prédikátorokat ne bántsák, a val -lá sáért senkit ne szidalmazzanak, az előbbi szabályok sze -rint. Nem engedik meg senkinek, hogy a tanításért bár kitis büntessenek vagy fenyegessenek; mert a hit Isten aján -déka, ez hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.”

Kérdem én, drága felebarátaim, testvéreim, megtudnánk-e fogalmazni szebben, jobban, pontosabban ésmindenekelőtt: modernebbül ezt az üzenetet ma, 2018.március 9-én? Nem hiszem, mert nem lehet: nemesegyszerűségében tökéletes. A legnagyobb költők és alegnagyobb bölcselők mindig tisztán és egyszerűenfogalmaztak. Nem lehet szimplábban és tökéletesebbenmegfogalmazni például anya és gyermeke viszonyát,mint ahogy Petőfi tette: „és csüggtem ajkán… szótlanul…/ Mint a gyümölcs a fán.”

A törvény egyik mondata, az evangéliumi alapelv –a hit Isten ajándéka – olyan szimbolikus jeligévé vált,mely bármely keresztény vallás vagy a keresztény öku-

menizmus jelmondata lehet. De én egy másik frázist iskiemelnék: „és a közösség ha elfogadja, jó, ha nem pedigsenkit ne kényszerítsenek arra amit lelke el nem fogad”.Ebből is kiemelném, hangsúlyoznám: „amit lelke el nemfogad.” Ez a gyönyörűség már nem csak a vallásszabad-ság megfogalmazása, hanem magáé a nagybetűs Sza -bad ságé is. Igen, akkor vagy szabad, ha semmi olyatnem kényszerítenek rád, ha semmi olyat nem kelltenned, amit a lelked el nem fogad. Nem te!!! A lelked!Mert van, hogy az agyad, az elméd elfogadja, meg tu -dod magyarázni magadnak – hiszen az ember magánakmindent meg tud magyarázni, indokolni és meg tudbocsátani –, de valahol mélyen egy hang azt mondja:nem igaz, nem jó, nem jól teszed. Gyönyörű és találószavunk van erre is: lelkifurdalás. Nem azt mondjuk,hogy agyfurdalásunk vagy elmefurdalásunk van, hanemúgy fejezzük ki magunkat: lelkifurdalásunk van. Ugyan -is a lélek a döntőbíró, mert a lélek bennük az, amiisteni. Őseink, akik ott ültek a tordai országgyű lé sen,ezt jól tudták, azért fogalmaztak így.

Megnéztem, mi a szabadság definíciója a Wiki pé -dián, ami a szabad enciklopédiának nevezi magát, azaznevében is benne van a metafizikai igény. Nos, ők ígyfogalmaznak: „A szabadság a kívánt tett megvalósításá-nak lehetősége.” De hát erre kézenfekvő azt kérdez nünk:mi van, ha például meg kívánjuk szegni a tízpa ran cso -latot? Szabadság az, ha meggyilkolhatjuk fele barátun -kat, pusztán csak azért, mert a halálát kívánjuk? Eztcsak azért mondtam, hogy még jobban hang sú lyozzam,mennyire pontosan és szépen fogalmaztak a tordaiországgyűlés résztvevői. Hogy ha a szabadságról be szé -lünk, csakis az jöhet szóba, amit a lélek is elfogad. Pedignem is őket jegyzik a világ legnagyobb filozófusaiként.

Azaz, ha Dávid Ferenc, az én egyházam alapítója, avallásszabadság leglelkesebb szorgalmazója most amikrofonhoz lépne, letisztult és modern eszméketöntene tiszta szavakba, és nem szürreálisnak, hanem amagunkénak éreznénk. Hiszen a 16. század már az észszázada, ahogy Egon Friedell eszme- és kultúrtörténészfogalmaz: „Az ember hosszú idő óta először észreveszi,hogy esze van, és hogy az ész mindenható. Felfedezi, hogygondolkodó lény, ens rationale.” Az ébredő ész mindentújraértelmez, az emberi viszonyokat, a természet műkö -désének szemléletét és az Istenhez való viszonyulást is.A tulajdonképpeni reneszánsz és a reformáció is ennekaz újraértelmezésnek köszönhető, a szakításnak a misz -tikussal és az irracionálissal. Az új európai ember im -már nem vakon engedelmeskedő lény, hanem szeretnéérteni is azt, ami vele történik. A reformáció puritaniz-musa nem csak külső jegy: a gondolatok tiszta

Vallásszabadság – 1568. január 13. Torda

4 Unitárius Élet

egyszerűségét is jelenti, az olyan gondolatokat, mintamilyeneket lejegyeztek a tordai tör vényben. A hit istenajándéka, ezt addig is tudták, de az új ember ezt azajándékot föl is akarja használni. Az új ember jobbkíván lenni, mint a régi. Azt hiszem, akkor alakult ki a„segíts magadon, és az isten is megsegít” filozófiája.

Sajnos a nemes eszmének ellensúlya is van: az euró-pai újkornak sötét fejezetei is léteznek, a vallásháborúkkorszaka is ez; nem egészen egy fél évtizedre rá, hogy akicsiny Erdélyben kikiáltják a vallásszabadságot, Párizs -ban lezajlik a kereszténység történelmének egyik leg-gyalázatosabb történése, a Szent Bertalan éjszakája,ami a vallásháborúk szörnyű szimbólumává válik. Ezaz iszonyú vérengzés még jobban kinagyítja az erdélyivallásszabadság jelentőségét. Egy olyan Európában,ahol keresztény emberek – a szeretet vallásának tagjai– elképesztő aljassággal és rémisztő irracionalitássalgyilkolják egymást, a korabeli Erdély a béke és a tole -rancia szigete, ahol három nemzet és négy vallás jogaitgarantálja az alkotmány, és ahol a negyedik nemzet, aromán anyanyelvisége és írásbelisége is kibontakozhat,hiszen ez is akkortájt valósult meg. És mindez úgy-mond két pogány közt egy kis hazában, hiszen Ma gyar -ország történelmének egyik mélypontján ver gődöttakkor, alig fél évszázaddal Mohács után. Kaotikus világvolt, mégis a tordai országgyűlés tagjai tisztán és neme-sen tudtak gondolkodni.

Már említettem, hogy a történelmet a jelen szemü -vegével vizsgáljuk. Jelen korunkban is megtaláljuk azanalógiákat, azzal a különbséggel, hogy most ide-ológiák és civilizációk háborúznak egymással, s bár aztnem állíthatjuk, hogy ne lenne vallásszabadság Európá -

ban, azt sem jelenthetjük ki bizonyossággal, hogy nevolna veszélyben a kereszténységünk és szabadságunk,nemzetünk, eszmerendszerünk, hagyo mánya ink. Euró -pa megosztott, és mi, magyarok is ijesztően megosztot-tak vagyunk.

Drága Testvéreim, Felebarátaim! Ha a tordai ország -gyűlés itt zajlana a teremben, és mi a karzaton ülnénk,semmi szokatlant nem látnánk: az emberek vitatkoznak,többen fölemelik a hangjukat, bekiáltások is el hang -zanak, a szünetekben hirtelen alakuló érdekszö vetségek,konspirációk, magasztos szónoklatok, gú nyos, destruk-tív beszédek – azaz a szokásos forgató- és jegyzőkönyv.De a lényeg, hogy születik egy konszenzus, és van egyvégeredmény, mégpedig nem is akármilyen: a világ első,vallásszabadságot szorgalmazó tör vé nye, gyönyörűen,egyszerre tűpontosan és me tafizi kusan megfogalmazva.

Vajon mi képesek lennénk ugyanerre egy összmagyarvagy összeurópai országgyűlésen? Képesek lennénkviták és összecsapások után egy olyan konszenzusrajutni, ami újabb fél évezredre biztosítaná nemzeti éskeresztény identitásunk megmaradását? És meg tud -nánk ezt úgy fogalmazni, hogy 450 év múlva, ugyanen-nek az országháznak a falai között, ugyanúgy, magya rul,és ugyanannak az Istennek a hitében meg emlékezzenekróla, és értelmezzék, és azt mondják: újabb fél évezredigez legyen a követendő út, az erkölcsi paradigma? Akérdést nyitva hagyom, és Isten áldását, még inkábbirgalmát kérem mindannyiunkra.

(Elhangott az 2018. március 9-én az Országházban aval lás szabadság éve alkalmából rendezett ünnepi konfe -rencián)

Kászoni-Kövendi József

„Tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseketés hálaadásokat minden emberért; a királyokért, és min-den feljebbvalóért, hogy nyugodt és csendes életet éljünkteljes istenfélelemben és tisztességben. Ez jó és kedves ami üdvözítő Istenünk színe előtt, aki azt akarja, hogy min-den ember üdvözüljön, és az igazság ismeretére eljusson.”(1Tim 2,1-4)

Kedves Testvéreim! A vallás sza -bad ság napja alkalmával arra haj -lottam, hogy valamilyen forradal-mi, hitújító jellegű beszéddel ké -szüljek. Olyannal, mely arra buz -dít, hogy dobjuk le láncainkat,lépjünk át korlátainkat és szaba -dul junk meg a gondolati, lelkibörtönből! De hát ez csak üres fel-

szólítás, mindaddig, míg nem tudjuk és nézünk szembevalódi állapotunkkal és helyzetünkkel.

Ha a „mindenséghez mérjük” magunkat, porszemekvagyunk. Foglyai a térnek és időnek, testnek és psziché -nek. Ha Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözül -

jön mégsem egy szempillantással, varázsütésre tesziazt, hanem életet ad nekünk, annak minden küzdelmé -ben együtt.

Tekintsünk egy kicsit mélyebbre ezen a szép vasár-nap délelőtt, mikor szabad elhatározásból jöttünk elIsten házába az Ő tiszteletére összegyülekezve vallás -sza badság napján.

Január 13-ka a mi egyházunknak is születési dátuma.Tehát nem csak szabadság, mindentől és mindenkitőlszabad gondolat és hit, hanem egyházi struktúra islétrejött, vagy folytatódott ezen a napon. A Timóteus -hoz írott levél felolvasott textusában éppen azok aversek előzik meg az egyetemes üdvözülés, mint istenicél megjelenését mely szerint minden emberért, köztüka királyokért és feljebbvalókért is jó és Isten előttkedves dolog imádkozni. Másokért könyörögni min-denképpen azt jelenti, hogy ők legalább annyira fon -tosak, mint saját magunk. Könnyű elvileg ilyesmithelyesnek tartani, mert nemes elv – ám a konkrét hely -zetekben és cselekedetekben derül ki, mennyinek vanebből valódi fedezete. Amikor a magunk érdekeit vagyigazát egy hajszállal is többre becsüljük másokénál, már

Vallásszabadság – Unitarizmus – Üdvözülés

Unitárius Élet 5

elhagyjuk ezt a magas célt – s bizony ritka, aki mégsosem tett így.

Csodálkozunk, hogy az útmutatás ennyire félreért -hetetlenül mutat rá a királyokra és minden feljebbva lók -ra, hogy értük is imádkozzunk. Kálvin, a nagy refor má -tor azt tanította, amennyiben a hatalmi elöljáró Istennekvaló engedelmességünket és az üdvösséget veszélyezteti,akkor szabad, sőt kell is akaratának ellen állni. Ez nyíltszakítás volt azzal a felfogással, amelyben még az egy-ház is a világi hatalmat, a király uralmát felté telek nélkülIsten akaratából valónak s engedelmes ség re kötelezőnektekintette. Dávid Ferenc is külhoni is kolák banismerkedett meg ezzel a felfogással, a refor má ció elveiv-el és lélektanával, melyet hazahozva itthon maradékta-lanul, páratlan következetességgel gyakorlatba ültetett.Idők változásával életével és szabadságával fizetett azinnovációért és következetes kiállásáért. Ennek az 1560-as évekbeli munkának visszhangja az is, hogy Ko -csordon 1937-ben a magyar unitárius felekezet, a tiszta,egyszerű és élhető vallásosság felé fordultak egy-házközségünk alapítói. A mi hitünk máig az egyén er - kölcsi felelősségét hangsúlyozza minden „parancsra tet -tem”, vagy más külső körülményre hivatkozó ment ség - gel szemben. Milyen ellentmondásnak tűnik, de csa kisfelszínesen nézve, a szabadakarat és a felelősség el há rí -tása, holott mind az evangéliumban, mind mai éle tünk -ben a hit és a cselekedet összetartozik, minden követ -kezménnyel együtt. A mi hitünk a közösség ügyé nek te -kinti, hogy milyen prédikátor fogad, azaz milyen hit -elvek szerint kíván élni. Mert olyannyira nem mindegy...

Ha az egyén döntő módon ennyire Istennek tartozikengedelmességgel, akkor miért a parancs, hogy mégisimád kozzunk a felsőbbségért? Mindenekelőtt azért,hogy kizökkenjünk a magunk túlságosan szűkös szemé-lyes köreiből. Nagyon be tud zárkózni – s ezzel együttbe tud savanyodni az ember; úgyannyira, hogy egyál-talán ki sem lát már a maga viszonylataiból és egyéniproblémáiból. Bizonyos fokig érthető, de mégsem kívá-natos állapot. Biztosan van ismerősünk aki így él.Vegyük észre, hogy a felszólítás így szól: „Tartsatokkönyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadá-sokat minden emberért; a királyokért, és minden feljebb-valóért” – vagyis ne csak magatokért és szeretteitekért,hanem „minden emberért” imádkozzatok!

Egy társadalomról sokat elmond, hogyan viszonyula feljebbvalókhoz, kiket tekint sikeresnek és hogyan vi -szo nyul az úgynevezett gazdagokhoz. A minden em be -rért fogalmába az értük való imádkozás is bele tartozik.A textusunk csak a saját jólétet és érdekeket figyelembevevő imádság kritikája, melybe beleférnek a rokonaink,még általában azok, akik minket szeretnek (Ha azokatszerettek, akik szeretnek titeket, mi a jutalmatok? Luk6,32), ám az összes többi érdektelen és ki van zárva áhí-tatunk szentélyéből. Eléggé ingatag alap így. Sokszortalálkoztam azzal az elképzeléssel, hogy a gazdagokélete könnyű, a cégvezetőé egyszerű, az elöljáró csakpa rancsol. Ez így naiv és nem felel meg a valóságnak.A jól működő közösségekben a vezető lelkiállapota,lelkiismerete nagyban befolyásolja milyen lesz a rábí-zottak élete.

Hitünknek és szeretetünknek e „kinyitásán” túl másértelme is van a királyokért és elöljárókért imádságrabuz dításnak. Ez pedig a józan apostoli megfontolás,hogy a közrend fenntartása, a bűnözők korlátozása amindenkori felsőbbség, a hatalom dolga, amely mandá-tumát valóban Istentől kapta, s amit teljesítenie kell,hogy a közösséget az anarchiától megóvja, ne szaba dul -jon el a pokol. Pál szerint egyenesen „Isten litur-gusaként” viseli a fegyvert „a te javadra” (Róm 13,1-8),hogy a bűnözőket féken tartsa, mi pedig „csendes időketélhessünk teljes istenfélelemben és tisztességben.” Fel bo -rult értékrendű világban, ahol a bűnöző és a si keresember fogalma összemosódnak különösen fontos a lel -ki érettség és a szilárd alap, melyen Istenhez imádkoz -hatunk. Persze mindez buzdít a saját munkánkelvégzésére az ismeretek terén és az imádságbanegyaránt.

A hatalom lehet ilyen is, olyan is – és pedig retori -kájától függetlenül, hiszen hazudhat is – ezért mindiggondosan meg kell vizsgálni. Az adott uralmat nemazért kell szeretni vagy elvetni, mert megfelel ilyen vagyamolyan elfogultságunknak, netán elvakultságunknak –hanem mindig aszerint, mit cselekszik a valóságban.Ezért jó ha tudunk érzékelni lelki-szellemi valóságot.Egy nyilvánvalóan gyilkos, eszméiben is sátáni államértnem imádkozni kell, hanem tenni ellene. Gondoljunkcsak arra, a közvetlen családi tapasztalatainkbólhányan szenvedték el szeretteink közül a meghurcol -tatást, kitelepítést,kulák sorsot ...sorolhatom sokáig.Csak ennek a kis 80 éves egyházközségnek történe -tében hányan voltak, akiket meghurcoltak, börtönbezártak, mert kiálltak a szabadság értékei és az evangéli-um mellett. Az az elvrendszer, mely ellenségnek tekin-tette azokat, akik dolgosabbak voltak és előrébb jutot-tak, amely ellenségnek tekintette a szólás szabadságát,a hit gyakorlását bármely kultúrában is alkalmaztákminden alkalommal katasztrofális következménye lett.Gondoljunk az ukrajnai éhezésre, a kínai kulturális for-radalom 100 milliós áldozatára és igen, gondoljunksaját rokonainkra, honfitársainkra, akik ilyen körül mé -nyek között vesztették életüket, szabadságukat. Mégisvalahogy fenntartották az életet, a hitüket és hűségüket.Mégis megmaradtak egyházközségeink. Ó, egyáltalánnem mindegy milyen elvekhez, meggyőződéshez va -gyunk hűségesek, milyen mértékben vállaljuk felelős -ségünket. Milyen drága kincs, hogy itt szabadon hirdet -hetjük, hogy Isten azt akarja, hogy minden emberüd vözüljön!

Az apostoli intés nem is államokat vagy birodal-makat említ, hanem elöljáró személyeket, akikegyébként – a dolog természetéből fakadóan – mindigki vannak téve projekcióknak, úgy negatív, mint pozitívértelemben. E lelki, pszichés „kivetítéseket” leginkább avárakozások és remények határozzák meg, vagy aközvetlen anyagi haszon; ki, pontosan hol és mennyiretalálja meg a maga számítását. Milyen más világbalépünk, amikor ezt halljuk: „Tartsatok könyörgéseket,imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat mindenemberért; a királyokért, és minden feljebbvalóért, hogynyugodt és csendes életet éljünk teljes istenfélelemben és

6 Unitárius Élet

tisztességben. Ez jó és kedves a mi üdvözítő Istenünk színeelőtt.” Az arcátlan anyagiassággal szemben áhítat ésjámborság – igen, ezek védenek meg minket úgy a ha -szon leséstől, mint az öncélú gyűlölködéstől, a nihi liz -mus tól vagy éppen Messiás-váró társadalmi ambíciók-tól.

De hogyan? Azzal, hogy az apostol Istent „üdvözítőIstenünknek” nevezi, és az ürességet elfedő szerzés örö -me(?) helyébe magát az üdvösséget teszi. Ehhez tudnikell, hogy a bibliai „üdvösség” szó pontosabb fordításszerint megmenekülést jelent, amely konkrét szaba -dulásra utal. Olyasmire, ami vagy van, vagy nincs – har-madik változat nem létezik. A hit Istenbe vetett bizo-dalma és az ebből fakadó cselekedeteink perdöntőek,mint a deszkába kapaszkodó hajótöröttnek az, hogyrálel-e a mentőhajó vagy sem. Harmadik lehetőségnincs. Nem lehet „egy kicsit” üdvözülni, egy kicsit nem– az életünk vagy Istené vagy sem, minden következ mé -nyével együtt. Például az Exodus népe átjut a Vörös-tengeren, vagy elfogják őket a fáraó üldöző seregei; ittbizony fehér-fekete minden.

Leplezze le egyezkedő félszívű kereszténységünket,megengedhetőnek tartott kompromisszumainkat éskibúvóinkat ez a feltétel nélküli igény: az odaadás vagyteljes, vagy semmilyen. A hit dolga igen és nem, egyébverzió pedig nem lehetséges. Induló repülőre felszál-lunk, vagy sem – köztes megoldás nem kivitelezhető.Miért fontos ez? Mert az üdvösség dolgának szentkomolyságára figyelmeztet. Nem lehet halogatni, nemlehet elviccelni, és nincsenek mentségek. Az embereljátszhatja. Hoz ugyan magyarázatokat, de a megma -gyarázott rossz még nem lesz jó, csak megmagyarázottrossz. Aki kimarad a nagy vacsorából, az kimaradt anagy vacsorából, pont.

Holott Isten öröktől fogva azon van, hogy kimentsea hajótöröttet, álmai nyaralására elvigye az elfáradtat(ha már repülőgépre szálltunk vagy nem szálltunk azelőbb), és ünnepi asztalához ültesse a meghívottakat,sőt mindenkit! (Luk 14,23) Neki az a szándéka, hogyminden ember üdvözüljön, kimeneküljön a mulan dó -ság ból (Róm 8,21) – mert ez az üdvösség, az örök élet– amely „kimenekedés” az igazság megismerése révéntörténik. (Ján 16,8-11) Nincs többé önáltatás, nin -csenek mentségek. Innen nézve a szabadság, a hit- éslelkiismereti szabadság már nem hivatkozási alap anem cselekvésre, a lustaságra, az elkendőzésre, hanemleglényegesebb ajándéka Istennek, mellyel magáhozemel. Mennyire előre tekintő volt Dávid Ferenc felis-merése a vallás és lelkiismereti szabadságról...

Ez idáig az emberi dilemmáról szólt – mit tehet vala-ki, ha egyszer embernek született. De ennek a dolognakvan isteni oldala is. Az, hogy az ő jósága határtalan, éstürelme véghetetlen. (Jób 5,9; Ézs 40,28; Róm 11,33;2Pét 3,9) Üdvösség ezért számunkra azt jelenti, mintrészt venni az evangélium ügyében. Olyasmi, amit soha,semmi más nem helyettesíthet. Vannak az életnekörömei – és nincs okunk azokat tagadni vagy megvetni.Istent azonban csak ő magában találhatjuk meg!

Az élet maga sem tudja őt megidézni, pedig az életgyönyörű. Vannak az életnek szépnek cseppet sem

nevezhető mozzanatai, aztán a születés mellett mindigott a mulandóság, az igazság megcsúfolására pedig asok hazugság, hamisítás és igazságtalanság. A KezdetNélkülit hiába keressük abban, amiben keletkezés éselmúlás is rejlik: önmaga ő, elegyítetlenül és öröktőlfogva – mit akarunk mi még hozzátenni?

Hát tanuljunk néhanap „imádságokat, esedezéseket éshálaadásokat tartani minden emberért, királyokért ésminden feljebbvalóért”, hogy gyakoroljuk a magunkvilágából kitekintést, és az alázatot. De tanuljuk mind -ezt azért is, mert ők, a feljebbvalók biztosítják – hateszik – hogy élhessünk csendes időket, teljes isten-félelemben és tisztességben. Álljon itt befejezésül éserősítésül egy magyar költő (Rákos Sándor, 1921-1999)halálos ágyán, feleségének tollba mondott verse:

Zsoltár

Uram te nem csak a hívők,A hitetlenek Istene is vagy,Nyisd meg füled beszédem előtt:Születik és felnő az ember,Nem tudja, hogy van-e céljaÉletnek és halálnak,Vagy csak élünk s drámázunkÜres nézőtér előtt,Aztán eltűnünk,Kinek az utasítása,törvénye szerint?Itt a földön nyomunk sem marad,S még ha maradna is,Mit őriz meg rólunk az emlékezet,Torzítva és minden bizonnyal részrehajlón,Sorjáztatva viselt dolgainkat.Csak te tudod valójában kik és mik vagyunk,Csak a te elronthatatlan szemedIsmeri föl igazi valónkat.Te látsz be lelkünk sötét vermeibe,Te virrasztasz szándékaink fölött,Tetteinket te vigyázod – Mert ami egyszer volt változatlanul él tovább,Évmilliókig él és nem változikAz idők végezetéig.Bűneimmel együttEléd járulok hát,Bölcsességedre bízom döntésedet,Hiszen el kell döntened, hogy mit érdemlek.A pokol izzó padlatára kerüljek-e,Vagy kegyes szíved belátása szerintAz üdvözültek hűs ligetébe,S ott majd én is kiáltsam a többiekkel,Kiáltom az üdvözültek karával:Hatalmas a mi IstenünkKegyelem és büntetés Ura,Hódolat adassék neki mindörökké:Legyőzte kételyeim,Engem az örök kétkedőtMegszabadított kétségeimtől. Ámen.

Bartha Mária Zsuzsanna

Unitárius Élet 7

Méltóságosan és magasztos keretek között ünnepelte2018. január 13-án közel 1600 jelenlevő a vallásszabad-ságot a világon először kihirdető Tordai Országgyűlés450-ik évfordulóján. A megemlékezésre az 1568-as or -szág gyűlés helyszínén, Tordán, a római katolikus, azunitá rius és a református templomokban egyidejűlegkerült sor. Képviseltették magukat a Kárpát-medenceimagyar egyházak, az amerikai egyesült államokbeli ésangliai unitárius egyházi szervezetek, a román ortodoxés görög katolikus egyház, Magyarország Országgyű -lése és kormányzata, Románia kormányának egyház -ügyi államtitkársága, erdélyi és magyarországi közéleti-politikai elöljárók.

Jelen volt Kövér László, Ma gyar or szág Országgyűlé -sének elnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások mi -nisztere, Fazekas Sándor földművelés ügyi miniszter,Németh Zsolt, az Ország gyűlés külügyi bizottságánakelnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Victor Opaschiromániai egyházügyi államtitkár és sok más személyi -ség. Az erdélyi magyar történelmi egyházak főpász to -rai jelenlétükkel, valamint az általuk elmondott ünnepibeszédekkel tisztelték meg az ünnepséget. Az ünnepibeszédek sorát Kövér László házelnök zárta.

A Magyar Unitárius Egyház által meghirdetett Val -lás szabadság Éve szellemiségében zajlott rendezvényenBálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyházpüspöke elmondta: „A ma ünnepelt 450 éves tordai val-lásügyi határozat nem csak azért értékes, egyedi és ragyo-gó, mert meghaladja korát, hanem elsősorban azért, merta gondviselés jelenlétére mutat. Meggyőződésem szerintmi most elsősorban nem a történelmi múltra emlékezünk,hanem a jövőnek teszünk ígéretet, hogy az 1568. évi

határozatban felvillanó nemes szándékot, amely Jézustanításában is oly tisztán megnyilvánul, megvalósítsuk.”A püspök felszólította az ünneplő közösséget, hogyhirdessék tovább a vallásszabadság eszmeiségét.

Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgond no -kaként arra buzdította a jelenlévőket, hogy le gyenekszelídek és türelmesek, de ugyanakkor legyenek okosakis, hogy biztos talajon állhassanak, annak érdekében,hogy azt a türelmet, amit örököltek, amelyet ma ünne-pelnek, legyen, akinek tovább örökíteni. Az ünnepiesemény keretén belül Kovács István, a Magyar Uni -tárius Egyház közügyigazgatója ismertette az erdélyimagyar és szász protestáns egyházak azon előterjesz -tését, amely által felkérik Magyarország és Romániaországgyűlését, valamint az Európai Par la men tet, hogyméltassák a tordai ediktum korszak alkotó jelentőségétés január 13-át nyilvánítsák a vallás sza bad ság napjává.

Az ünnepség a vallásszabadság emlékművénekfelavatásával zárult. Liviu Mocan kolozsvári szobrász -művész alkotását és a vallásszabadság eszmeiségétGyerő Dávid egyházi főjegyző, avatási beszéd keretébenismertette. A leleplezés előtt ünnepi beszédet tartottBalog Zoltán miniszter és Németh Zsolt országgyűlésibizottsági elnök is. Az avatási ünnepség Kászoni-Kövendi József püspöki helynök áldásával zárult.

Az ünnepséget megelőző napon, január 12-énKolozsváron került sor Alan Williams zeneszerző Hídmenny és föld között című zeneművének ősbemuta tó -jára. Alan Williams kortárs zeneszerző és író. Tanul má -nyait az Edinburgh-i és manchesteri egyetemeken,valamint a budapesti Liszt Ferenc Akadémián végezte.Alkotásait világszerte ismert zenekarok játsszák, pél -

Bálint Benczédi Ferenc püspök a tordai ünnepségen(Molnár Lehel felvétele)

Kövér László házelnök (Molnár Lehel felvétele)

8 Unitárius Élet

dául a BBC Filharmonikus Zenekara, a BBC Singers, aPhilhar monia és a Psappha komolyzenei együttesek,amelyeket több rangos rádiócsatorna is közvetítetteezeket. Legújabb, The Arsonists (A gyújtogatók) címűoperá ját a BBC Philharmonic nevű zenekara rögzítette,majd a BBC Radio 3 közvetítette. A Salford-i Egyetemprofesszora, a Manchester közeli Oldham-i UnitáriusEgyházközség tagja.

A Híd menny és föld között című alkotást Körösfői-Kriesch Aladár híres festménye inspirálta, amelyen úgytűnik, mintha Dávid Ferencet a mennyből alászálló is -ten adta igazság ihleti. A kvartett megírásához továbbiinspirációt egy kínai kirándulás nyújtott. Ez alkalom-mal ismerkedett meg a Gu-Jing nevű citeraszerű hang -szerrel, amely – a helyiek szerint – három fajta zenéttud játszani: mennyeit, emberit és földit. Ez a három -féle zene ihlette ezt a darabot.

Ezúton is szeretnénk köszönetünket kifejezni minda-zoknak, akik a pénteki, kolozsvári koncert, valamint ajanuár 13-i ünnepi hálaadásunk megszervezésében éskivitelezésében segítettek. Külön kifejezzük hálánkat azerdélyi és magyarországi sajtó képviselőinek, akik hoz-zájárultak ahhoz, hogy ünnepségeink híre és üzeneteminél több személyhez eljusson. (unitarius.org)

Kászoni-Kövendi József püspöki helynök áldása, háttérben avallás szabadság leleplezett emlékműve (Molnár Lehel felvétele)

A Magyar Országgyűlés elfogadta a vallásszabadságról szóló emléktörvényt

A 2018 február 20-án tartott parlamenti ülésnapon Kövér László házelnök előterjesztésére ötpárti konszenzussalfogadta el Magyarország Országgyűlése azt a törvényt, amely egyfelől a magyar nemzet szellemi öröksége részénektekinti az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatát, másrészt a 450 évvel ezelőtti törvény kihirdetéséneknapját – január 13-át – a vallásszabadság napjává nyilvánítja. Az előterjesztést a házelnök mellett kézjegyével látta elGulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető, Szászfalvi László a KDNP frakcióvezető-helyettese, Hiller István MSZP-s, SzávaiIstván Jobbik-os és Ikotity István LMP-s képviselő.

E mai döntés előzményét képezi a Magyar Unitárius Egyház által kezdeményezett és az erdélyi református, illetve amagyar, valamint a szász evangélikus-lutheránus egyházak elöljárói által is aláírt előterjesztés, amelyet 2018. január13-án Tordán, a vallásszabadság ünnepe alkalmával adott át Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigaz-gatója Magyarország Országgyűlése, Románia Parlamentje, valamint az Európai Parlament jelenlevő képviselőinek.Az ünnepi eseményen a mintegy negyven unitárius képviselő mellett részt vettek az erdélyi magyar és szász történelmiprotestáns egyházak képviselői is. A következőkben a történelmi jelentőségű ülés jegyzőkönyvét közöljük.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés!Soron következik az 1568. évi tor-dai vallásügyi törvény jelentőségé -ről és a Vallásszabadság Napjárólszóló előterjesztés összevont vitája.A Gulyás Gergely fideszes, Szász -falvi László KDNP-s, Hiller IstvánMSZP-s, Szávay István jobbikos,Ikotity István LMP-s képviselők ésjómagam által benyújtott előterjesz -t és T/19859. számon a parlamentiinformatikai hálózaton elérhető.

Kedves Képviselőtársaim! Kö -szönt jük az Erdélyi Magyar Uni tá -

rius, az Erdélyi Magyar Refor mátus,az Erdélyi Magyar Evan gé likus-Lu - theránus, valamint az Er délyi Ágos -tai Hitvallású Szász Evan gé li kusEgy ház vezetőit és kép viselőit(Taps. – A vendégek a pá holybanfel állva köszönik meg a tap sot.),akik a 2018. év január 13-ai tordaiemlékünnepségen közösen kez de -ményezték, hogy a 450 éves tor daival lás szabadság törvé nyének jelen -tő sége örökíttessék meg a buda pestiOrszággyűlésben, vala mint a buka -resti és az Európai Par la ment ben.

Tájékoztatom önöket, hogy azelfogadott házszabálytól eltérésszerint a nyitóbeszéd és a zárszóelhangzására összesen 10 perc, akor mány képviselőjének nyilatkoza-tára 5 perc, a Törvényalkotási bi -zottság felszólalására 6 perc, eb bőla kisebbségi vélemény ismer te té sére3 perc, a képviselőcsopor tok fel-szólalására összesen 5-5 perc állrendelkezésre.

Tisztelt Országgyűlés! Megadoma szót Gulyás Gergely képviselőúrnak, aki az előterjesztő és a Fi -

Unitárius Élet 9

desz képviselőcsoportja álláspont -ját együtt kívánja ismertetni össze-sen 15 perces időkeretben.

DR. GULYÁS GERGELY (Fi -desz), a napirendi pont előadója:Kö szö nöm a szót. Igen tisztelt El -nök Úr! Főtiszteletű és Főtiszte -lendő Urak! Tisztelt Képviselőtár -saim! Hölgyeim és Uraim! „Atü re lem azok részéről, akik a vallásdol gai ban különbözőképpen éreznek,oly egybehangzó az evangéliummalés a józan ésszel, hogy szinte ször nyű -ségnek tűnik föl, ha emberek ilyentiszta fényben vakoskodnak.” JohnLocke, a modern demokra ti kus álla-mi berendezkedés egyik szellemiatyja a Levél a vallási türe lemrőlcímű művében írta ezeket a sorokat1688-ban. Locke, mint kora egyikmeg határozó gondolkodója Angliaszámára elméletben fogalmaztameg a vallási türelem és a vallássza -bad ság azon tételét, amit több mintegy évszázaddal korábban Erdély -ben, a legendákat ihlető szép ségűTordai-hasadék lábánál elhe lyez -kedő ősi város középkori temp l o má -ban az erdélyi karok és rendek mártörvényben szentesítettek.

Amióta az emberiség eszméletreébredt, keresi a lét értelmét, azt,amely a véges földi életen és önma -gán túlmutató értelmet ad a lé te -zésnek. Minden ilyen útkeresésben,különösen ha annak alapja a Szent -írás, nagyon hamar szinte törvény -szerű en egymásra talál Teremtő ésteremtett. A hit az emberiség ösztö -nös, létet és tudatot talán leginkábbmeghatározó adottsága. Ötszáz év -vel ezelőtt, a XVI. században azakkor már több mint egy évezredekeresztény Európa felbolydult, fel -fed ezőutak indultak a világ mindentájára, és felfedezőútra indult azeurópai ember a szellem és a lélekvilá gában is a humanista gondol ko -dás és a reformáció által. LutherMár ton 1517-ben megismert witten -ber gi pontjai az őszintén Istentkereső, vívódó lélek megnyilatkozá-sai voltak, amellyel a nagy reformá-tor új és szabad utat keresett a hitmegválasztásának és megélésének.A reformáció és annak különbözőágai futótűzként terjedtek Európá -ban, hamar eljutva Magyarországraés Erdélybe is.

A pezsdítő hitviták korszakaegyütt járt azzal is, hogy a külön -böző egyházak saját igazukban, azész és a hit erejében nem eléggébízva, a fegyverekre és az erőre tá -masz kodva akarták a másikat le-,illetve meggyőzni. A vallásháborúkmiatt magába fordult Európát eköz -ben egyre jobban veszélyeztették aBécsig jutó oszmán hódítók. Azegymással küzdő keresztény fele -kezetek a kereszténység önvédelmiképességét veszélyeztették. A val-lásháborúktól és oszmán táma dá -soktól szenvedő Európában, amohá csi vész után elsüllyedő kö -zép kori Magyarország romjain kétbirodalom közé ékelődve találtamagát az Erdélyi Fejedelemség:egyik oldalon a Magyar Királyságotbekebelező Habsburgok, másikoldalon az Európát fenyegető osz -má nok. A bölcs erdélyi rendek,magyarok, székelyek és szászok,katolikusok, reformátusok, evan -géli kusok és unitáriusok, élükönJános Zsigmond fejedelemmel ésDávid Ferenccel, az UnitáriusEgyház alapítójával, felismerték,hogy ha egymás ellen küzdenek,akkor csak az ellenség győzhet,akkor együtt veszhet oda keresz-tyénség és magyarság. Felismerték,hogy bármely egyházhoz tartoz-zanak is, küldetésüket csak akkorteljesíthetik, ha tudatában vannakannak, hogy a keresztyén hittelsoha nem egy másik keresztyénfelekezet hite áll szemben, hanem ahitetlenség. Így érkezett el az 1568-as tordai vízkereszti országgyűlés,amely január 13-án elfogadta a val-lásügyi törvényt, szabadságot biz-tosítva ezzel a bevett vallásoknak, akatolikusoknak, a reformátusok-

nak, az evangélikusoknak és az ak -kor megalakuló unitáriusoknak.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kép -viselő társaim! A Magna Chartamellett az Aranybulla volt az egyikelső alkotmánylevél Európában,amellyel a nemesség már a XIII.század elején jogot nyert arra is,hogy szembeszegüljön az uralkodó-val, ha az megsértette az országtörvényeit. Werbőczy Tripartitumaa szokásjogok foglalatának európaijelentőségű példája. A most előt -tünk fekvő ötpárti törvényjavaslatpedig annak az 1568-as, 450 évvelezelőtt elfogadott vallás- türelmitörvénynek kíván emléket állítani,amely elsőként deklarálta a vallás -szabadságot, messze megelőzveezzel kora Európájának szellemi ésjog fejlődését, követendő példát állít-va az egész világ számára. Az erdé-lyi rendek azt üzenték Európának:az emberek gondolkodásának éshité nek tiszteletben tartása a békezáloga, amely a gyarapodás és aboldog élet előfeltétele.

Az emléktörvény műfaja nemidegen a mögöttünk hagyott lassanhárom évtized parlamentáris de -mok ráciájának gyakorlatától. Azelső szabadon választott Ország -gyűlés által elfogadott első jog -szabály az 1956-os forradalomjelen tő ségét megörökítő emlék-törvény volt, de született hasonló amillennium jelentőségéről, illetve atrianoni békediktátum 90. évfor du -ló ján a mára már a helyi közös -ségek által élettel megtöltött nem -zeti összetartozás napjáról is.

De miről is rendelkezik az 1568-as tordai vallásügyi törvény, amely -nek emléket kívánunk állítani?Tordán az erdélyi vallási türelemfeltételeit teremtették meg, ezzelpedig a jogegyenlőség egyik leg-fontosabb sarokkövét jelentő val-lásszabadságot iktatták törvénybe.A tordai országgyűlés döntésével avallásszabadság vált az egyik első,törvényben elismert szabadságjog-gá a nyugati civilizációban.

Ráadásul a jogszabály a szabadprédikálásról és prédikátor vá lasz -tásról tesz említést, ebben pedig aszólásszabadság gyökerei is fel fe -dezhetők. (15.30)

Az 1568-as törvény a szó legere-detibb értelmében forradalmi volt.

Dr. Gulyás Gergely

10 Unitárius Élet

A tordai országgyűlés után Erdély -ben nem a földesurak voltak azemberek lelkének urai, mint az1555-ös augsburgi vallásbéke után.Túllépve a Cuius regio, eius religioelvén, az erdélyi rendek szentesítet-ték, hogy az emberi lét legmélyebbés a valódi egzisztenciát leginkábbmeghatározó kérdéseiben a közös -ség feje felett senki nem dönthet.Ebben állt a tordai vallásügyi tör -vény jelentősége, mert ez a valódivallásszabadság kiindulópontja.

Az erdélyi rendek a gondolkodó,szabad akarattal rendelkező emberhitének védelmét szentesítették,amikor kimondták, az erdélyiek fejefelett az erdélyiek hitéről senki másnem dönthet. Erdély falvaiban ésvárosaiban ugyanazt a Bibliát meg -győződésük szerint taníthatták ésmagyarázhatták a különböző kon-fessziók és religiók prédikátorai. Ez-után egy településen az ég felé azegyetlen Istenre akár négy felekezettemplomának tornyai is békévelmutathattak, elismerve, hogy mind-egyikben – Reményik Sándor sza -vai val – az örök Isten beszél.

Mindehhez az is hozzátartozik,hogy a korabeli Erdélyben nemcsaka négy bevett egyház gyakorolhattaszabadon a vallását, de békében éskülönösebb atrocitások nélkül aszombatosok, zsidók, anabaptistákés ortodoxok is. Így lett a vallás -hábo rúk korában Erdély a vallásibéke szigete.

A tordai törvény azonban nemcsak a különböző felekezetekszabad működését biztosította, nemcsak arról rendelkezett, hogy –Dávid Ferenc szavaival – az ő hité -ben senki ne háborgattassék. A tor-dai vallásügyi törvény így zárul: „Ahit Isten ajándéka, ez hallásbóllészön, mely hallás Istennek igéjeáltal vagyon.” E zárómondat nemcsupán az adott kor jogalkotásánakünnepi megnyilvánulása.

A Biblia egy mondatának, arómai levél szakaszának törvénybeiktatásával nemcsak azt mondták kiaz erdélyi törvényhozók, hogy azigehallgatásból eredő hit Isten és azember személyes kapcsolata, ha -nem arról is tanúságot tettek, hogyaz állam nem lehet közömbös, nemlehet semleges a hit dolgában. Avallásszabadság az egyén számára

természetesen nemcsak a hitvallás,hanem az attól való tartózkodásszabadságát is jelenti. Az államnakazonban, hogy legyenek vállaltértékei, rendező elvei, alapvetései,amelyeket oltalmaz, amelyek mel-lett kiáll és amelyeket védelembenrészesít, szüksége van ilyen alap -elvekre. Teszi ezt az állam azért,mert ezt örökölte az ősöktől, mertez biztosít megfelelő eligazodást avilágban, és teszi azért, mert ez amegmaradás záloga.

Theodor Heuss, a második világ -háború utáni első német államfőmondta, a három domb, ahonnanEurópa elindult, az athéni Akro -polisz, a római Capitolium és a jeru -zsálemi Golgota. Európa és ben neMagyarország, a magyar nem zet tel-jes közössége a zsidó-keresztyénkul túrkörben jött létre, ebben és en -nek köszönhetően tudott fennma -rad ni.

A személyes hit ajándék éskegyelem, de a vallásból eredő kul -túra, etika és értékvilág közös örök-ségünk, amely meghatározza együt-télésünk formáit, jogsza bá lya inkat,a társadalmunkat egybefogó mér-céinket, az emberi mél tó ság keresz-tyén kultúrában gyökerező feltétlentiszteletét és védelmét. Ezért voltigaza Antall József néhai mi -niszterelnöknek, amikor úgy fo gal -mazott, hogy Európában az ateistais keresztyén.

Amikor ezt követően minden évjanuár 13-án, a tordai országgyűlés

vallásszabadságot kimondó törvé -nye elfogadásának napján megem-lékezünk majd a vallásszabadságnapjáról, akkor egyszerre hangsú -lyozzuk a szabad vallásgyakorlás,illetve a zsidó- keresztyén kultúránkvédelmének rendkívüli jelentőségét.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kép vi -se lőtársaim! A tordai vallásügyitörvény korszakosságát mutatja,hogy saját jelentőségének súlyanégy és fél évszázad után is képeskonszenzust teremteni a mára mársajnos szinte semmiben egyet nemértők között. Ahogy az unitáriusokéneklik: „Adjunk hálát mindnyájan afelettünk valónak, aki egybegyűj töttminket.”

Tisztelt Országgyűlés! Legutóbbépp a negyven- éves kommunistarémuralom idején tapasztalhattukmeg, mennyire lélek- és nemzetrom-boló, ha lábbal tiporják a vallássza -badságot. A klasszikus szabadságjo-gok közül ma is a vallás szabad ságaz egyik legfenyegetettebb szabad -ság jog, amelyet világszerte a leg -több támadás ér. Ma a keresztyén-ség a legüldözöttebb vallás avi lá gon, s az is köztudott, hogyNyugat-Európa több, nekünk időn -ként erkölcsi leckét adni szán dé -kozó országát zsidók százai hagyjákel évente félelmükben az őket érőatrocitások miatt. Mindeközbentudatosan zajlik Európa és a nyu-gati civilizáció keresztyén gyökere-inek elvágása, kultúránk átformá -lása, amelyet a tragikus európai

A páholyban erdélyi és magyarországi egyházi vezetők és képviselőkFotó: Országgyűlés Sajtóirodája/Pető Zsuzsa

Unitárius Élet 11

demográfiai helyzet és a bevándor-lás olyan mértékben erősít fel, hogya keresztyén kultúra megmaradásaválik kérdésessé a legősibb konti-nensen. Márpedig, ha elvész a ke -resz tyén kultúra, azzal együttelbukik az emberi méltóság tisz te -letén alapuló életformánk is.

Az 1568-as tordai vallásügyitörvény jelentőségéről és a vallás -szabadság napjáról szóló törvény-javaslat egységes támogatása, vala-mennyi frakció általi benyújtásareményt ad, hogy időnként mi, maigyarló utódok az erdélyi karokhozés rendekhez hasonló- an felültudunk emelkedni napi vitáinkon.Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

ELNÖK: A kormány részérőlHoppál Péter államtitkár úr kívánfelszólalni. Parancsoljon!

DR. HOPPÁL PÉTER, azEmberi Erőforrások Minisztériu -mának államtitkára: Tisztelt ElnökÚr! Tisztelt Országgyűlés! Az 1568.évi tordai vallásügyi törvényjelentőségéről és a vallásszabadságnapjáról szóló törvényjavaslatot tár-gyalja ma a tisztelt Ház. A világ -történelmi jelentőségű, a magyarokdemokratikus hagyományait és kul-turális identitását reprezentálóeseményhez méltó, kormánypárti ésellenzéki közös előterjesztők általjegyzett törvényjavaslat több mintszimbolikus gesztus. A jól ismerttény szerint 450 évvel ezelőtt, 1568.január 6-án kezdődött és január 13-án záródott Erdélyben a tordaiországgyűlés, amely kimondta teháta négy vallás, a katolikus, az evangé-likus, a református és az unitárius

vallás szabadságát és egyenjogú -ságát, és ezzel a világban elsőkénthirdette meg a vallási toleranciát, alelkiismereti alapú szabad vallás-gyakorlatot.

1054-ben a keleti és a nyugatikereszténység már kettészakadt,majd ötszáz évvel ezelőtt a reformá-ció egyházai is elszakadtak a közösnagy otthontól, de a két időpontközött a közép-európai és az euró-pai gyakorlat nem ismerte fel a val-lási türelem fontosságát. Miután arégi és az új egyházak közöttiévtizedes vallásháborúk során nyil-vánvalóvá lett, hogy egyik fél semtudja a másikat meggyőzni vagyadott esetben térdre kényszeríteni,az együttélést valamilyen formábanideje volt már rendezni. Így jöttlétre politikai kényszerűségből1555-ben az augsburgi vallásbéke,amely azzal, hogy elismerte a luthe -ránus-evangélikus vallást, előszörmondotta ki Európában, hogy anyugati kereszténységen belül nemcsak egy vallás lehetséges. A békeszerint min- den ország, tartomány,birodalmi szabad város választha-tott, hogy a két vallás közül melyi -ket akarja követni.

De választásuk megszabta ajoghatóságuk alatt élők vallási hova -tartozását is egyúttal - cuius regio,eius religio. Egy kormányzati egysé-gen belül így csak egy vallás, egyegyház létezhetett, tehát egyéniszinten a vallásszabadság joga nemérvényesült. Európa nyugati felé -ben, északi, déli vagy középsőrészein nagyjából egységes vallásitömbök alakultak ki ennek követ -keztében. Így láthatjuk Itália és aPireneusi-félsziget egységes kato-likus voltát, Skandinávia evangé-likus jellegét, a német államok or -szá gonként katolikus, evangélikusidentitását, vagy a Rajna mentireformátus többséget.

Európa keleti részén azonban avallási térkép ennél sokkal tarkábbvolt, különösen a Kárpát-meden -cében, főképpen pedig Erdélyben,ahol nemegyszer egy településenbelül is több, két vagy három fe le -kezet hívei éltek együtt. A békésegyüttélés megteremtése érdekébenitt más utat kellett járni. Az 1542óta önálló Erdélyi Fejedelemségbenaz 1550-es évekre a lakosság nagy

része a lutheri reformációhoz csat-lakozott fejedelmével János Zsig -monddal együtt. Katolikusnak csaka Székelyföld egy része, Csíkszék ésnéhány főúri család maradt meg.Az 1557-es országgyűlés törvény-ben bevett vallássá nyilvánította alutheri evangélikus vallást, és akato likusokéival azonos jogokatbiztosított számára. Amikor a ma -gyar lakosság és a fejedelem a refor-máció újabb, kálvini irányzatáhozcsatlakozott, az 1564-es tordai or -szág gyűlés bevett vallássá nyilvání-totta a kálvinizmust, a reformátusvallást is. Az erdélyi reformáció har-madik ága akkor alakult ki, amikora reformátusok egy része azunitárius vallásként az anti tri ni -tárius tanokhoz pártolt át, és udvaripapja, Dávid Ferenc hatására magaJános Zsigmond fejedelem is ígytett.

Ezek után tartották meg a szó -ban forgó 1568-as tordai ország gyű -lést – az újabb tordai ország gyű lést–, amely a lutheránus, a kálvi nis tairányzat mellett egyenjogúsítottaimmár az unitárius vallást is, és avilágban valóban elsőként meghir -dette a vallási toleranciát. A tordaitemplomban megtartott összejö ve -tel kimondta: „Midőn helyökön aprédikátorok az evangéliumot prédi -kálják, hirdessék, kiki az ő értel meszerint, és az község ha venni akarja,jó, ha nem penig senki kényszerítés-sel ne kényszerítse az ü lelke azonmeg nem nyugodván, de oly prédiká-tort tarthasson, az kinek tanítása őnéki tetszik. Ezért penig senki azprédikátorokat meg ne bánthassa, neszidalmaztassék senki az religióértsenkitől.”

Négyszázötven évvel ezelőtttehát a tordai országgyűlés négy val-lás, a katolikusság, az evangélikus -ság, a reformátusság és az unitárius -ság szabadságát és egyenjogúságátmondotta ki. Az államvallás többénem létezett; az uralkodói hatalomfölötte állt az egyházinak, de nemvolt joga többé közöttük bármilyenszempontból különbséget tenni.Nem érvényesült a területi elv sem,mindenki maga dönthette el innen -től kezdve, melyik vallást követi. Avallási türelmetlenségben izzóEuró pában Magyarország, Erdély afelekezeti béke szigete lett.

Dr. Hoppál Péter

12 Unitárius Élet

A tordai országgyűlésnek a hit -ről, mint Isten ajándékáról tett meg-fogalmazása már előlegezi ké sőb biévszázadok gondolkodását, amely anemzeti vagy politikai hovatar-tozástól függetleníti a vallást, ésemberi jogként tisztel minden hitbe-li meggyőződést. Megjegyzendő, azemberi alapjogok majd csak a XX.században kerülnek deklarálásra az1948. december 10-én elfogadottemberi jogok egyetemes nyilatkoza-tával.

Tisztelt Ház! Tisztelettel hajtunkfejet elődeink történelmi jelentő sé -gű vívmánya előtt, hogy a gyüle ke -zetek, a közösségek saját hitfelfogá-suk és szabad döntésük alapjánválasszák meg a maguk prédiká-torait, a maguk vallását. A tordaivallásügyi törvény szellemiségébőlfakadó vallási törvények alapján azortodox vallási közösségek is gyako-rolhatták vallásukat, majd még atörténelmi Magyarország időszaká -ban később szintén elnyerte bevettegyházi státuszát az ortodoxia is.Meggyőződésem, hogy a tordai or -szág gyűlés által meghirdetett elvekjárultak hozzá a zsidó feleke zet maj-dani redempciójához is. Mindezekáltal Erdély a vallásszabadság és afelekezeti türelem földjévé vált,menedéket nyújtva más országbólelüldözöttek számára is.

A vallásszabadság törvénye,felekezeti és nemzeti hovatartozá-sunktól függetlenül mindannyiunkbüszke öröksége, egyben felelőssé -günkre is ráébreszt. A közösség val-lási önrendelkezése a modern de -mokrácia egyik előzményekéntfogható fel, ami a történelmi fej -lődés során a nyugati civilizációbanáltalános elismerést nyert, és nap-jainkig a modern államberen-dezkedések alapvető ismérvénekszámít. A fentiek értelmében a tor-dai törvény által szavatolt szabadvallásgyakorlás jogát méltán tekint -hetjük a keresztény Európa egyikalapértékének. Mindezekre tekin-tettel a tordai vallásügyi törvénykiemelt jelentőségű nemzeti érték -nek minősül, amelyről az Ország -gyűlés úgy emlékezik meg, hogyjanuár 13. napját a vallásszabadságnapjának kívánja nyilvánítani.Tisztelt Képviselőtársaim! A kor-mány támogatja a törvényjavaslat

elfogadását. Köszönöm, elnök úr.(Taps.)

ELNÖK: Köszönöm államtitkárúr hozzászólását. Megjegyzem,hogy van a magyar nyelvben egykifejezés, az akadémiai húsz perc.Most be kell vezessük az államtit -kári öt percet is, ami legalább hétperc. (Dr. Hoppál Péter: Elnézéstkérek!) Beszámítjuk a túllépést aGulyás Gergely által megspóroltidőbe.

Tisztelt Országgyűlés! Most aTörvényalkotási bizottság álláspont -jának ismertetésére kerül sor, éserre felkérem Vas Imrét, a bizottságelőadóját.

DR. VAS IMRE, a Törvény al ko -tási bizottság előadója: Köszönöma szót, elnök úr. Tisztelt Ház!Tisztelt Képviselőtársaim! Ezútontájékoztatom az Ország gyű lést,hogy az elfogadott házszabályi ren -del kezésektől való eltérés értel -mében a tegnapi napon a Törvény -alkotási bizottság megtárgyalta aT/19859. számon benyújtott, az1568. évi tordai vallásügyi törvényjelentőségéről és a vallásszabadságnapjáról szóló törvényjavaslatot, ésahhoz a bizottság 26 igen szavazat-tal összegző jelentést nyújtott be.Meggyőződésem, hogy egy nemzetfennmaradásának és összetartozá -sá nak fontos záloga, hogy közöstörténelmünk legfontosabb esemé -nyei ről időről időre megemlékez-zünk, amely az előttünk fekvő tör-vényjavaslat kifejezett célja. Azemlékállítás nem feledteti el velünka nemes cselekedetet, de nemcsakaz a cél, hogy mi ne felejtsünk,

hanem hogy a felnövekvő nemze -dék se felejtsen, ismerje meg atörténéseket, a történelmünket.

Tisztelt Országgyűlés! TiszteltKépviselőtársaim! Kérem önöket,hogy adják meg támogatásukat,szavazzuk meg mindnyájan pártál-lástól függetlenül az előttünk fekvőtörvényjavaslatot. Köszönöm, hogymeghallgattak. (Taps a kormánypár-tok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Most aképviselői felszólalások következ -nek, 5-5 perces időke ret ben. Első -ként Hiller István kép vi se lő úrnak,az MSZP képviselő cso portja tagjá-nak adom meg a szót. Parancsol -jon!

DR. HILLER ISTVÁN, azMSZP képviselőcsoportja részéről:Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Asszo -nyok és Képviselő Urak! Mélyentisztelt Vendégeink! Nem egyszerű -en egy 450 évvel ezelőtti eseményreemlékszünk és azt ünnepeljük, ha -nem egy gondolkodásmódra, amelygondolkodásmód ráadásul Erdély -ben, Tordán 1568 első napjaiban,január 3-13. között nem önmagá banálló egy olyan kísérlet volt, amelyaztán valamilyen módon hamvábaholt vagy éppenséggel el porladt,esetleg eltaposták, hanem olyandologról beszélünk, tisztelt kép vi -selői a Magyar Ország gyűlés nek,amely egy sikeres megol dás volt.

Oly ritkán tudunk a magyartörténelemből kiemelni olyaneseményeket, olyan mentalitást,olyan gondolkodásmódot, amelyegyébként nem önmagában, nem -csak abban az évben, évtizedben,

Dr. Vas Imre

Dr. Hiller István

Unitárius Élet 13

hanem évszázados és valóban akorszakot tekintve is hosszú távonérvényes és sikeres megoldás. Aztkell mondjam önöknek, hogynagyszerű dolog arra gondolni,hogy azok az elődök, akik ezt adöntést ott Tordán meghozták,olyan döntést hoztak, amiből azújjáalakuló, formálódó modernEurópa meghatározó gondolkodóinemcsak merítettek, hanem építet-tek. Amikor majd két évtizedelmúltával Justus Lipsius Németal -földön először fogalmazza meg aszuverenitás tartalmát – mi kell egyállamnak ahhoz, hogy egyébkéntvalóban önálló, szuverén, másokáltal tisztelt legyen –, akkor vissza -nyúl ahhoz a döntéshez, amelyetegy erdélyi kisváros templomábanhoztak.

Amikor háromnegyed évszázadmúlva a mind a mai napig anemzetközi jog atyjaként tiszteltHugo Grotius a De jure belli acpacis című művében – a háború ésbéke jogáról; megjegyzem, min-denütt a világban, ahol színvonalasjogi oktatás folyik, ez alapmű –,ebben a Párizsban kiadott köte té -ben épít és használja mindazt a gon-dolkodást, mindazt a tartalmat,amelyet erdélyi karok és rendek1568-an megfogalmaztak.

Ezért helyesnek tartom, és énmagam és a frakciónk is csatlakozikahhoz a közösséghez, amely halljaés meghallotta az Erdélyi UnitáriusEgyház kérését és javaslatát, hogy aMagyar Országgyűlés különbözőfrakciói, egymással különböző mó -do kon vitatkozó képviselők, min-dannyian magyarok és európaiakezt az eseményt, sőt ezt a gondol -kodásmódot, sőt ezt a hosszú távonis érvényes sikeres megoldást, a val-lási tolerancia tordai ország gyű -lésen törvénybe iktatott valósá gátegyütt és közösen megvalljuk 450év távlatából.

Nyolcvan év kellett Európának,tisztelt képviselőasszonyok és kép -viselő urak, éppen nyolcvan eszten -dő, amikor egy nagy, ahogy annakidején mondták, az első világ-pusztító háborút lezáró béke 1648-ban, a vesztfáliai béke két németvárosban, Münsterben és Osnab -rück ben megköttetett. Az a béke,amely sok minden más mellett két-

ségkívül a modern Európa egyikalappillére volt. Lipsius, Grotius ésmások, nemcsak elméleti gondol -kodók, hanem a gyakorlatban ko -ráb ban egymással vitatkozó, sőtharcoló ellenfelek belátása a tordaiországgyűlés 1568-as végzését előd -jének, szellemi elöljárójának tartot-ta. Ők úgy hívták, hogy pax optimarerum, egyszerűen azt mondhat-nánk, a legmegfelelőbb béke, igazá -ból a dolgok legjobb elrendezése.

Mi most egy választási kampánytkezdtünk, tisztelt kormánypárti éstisztelt ellenzéki képviselők. Lássukbe, hogy vallási türelem és általábantürelem azok között kell, hogy létre-jöjjön, akik egyébként különbözőmódon gondolkodnak, mert akikazonos módon gondolkodnak,azok, bár nem ritka az sem, hogyott vitatkoznak, mégiscsak megálla -po dásra tudnak jutni. Az a gon dol -kodásmód, amelyet Torda meg ho -nosított a magyar és európaitör ténelemben, biztos vagyok ben -ne, hogy egyébként minket, min-dannyiunkat, különböző módongondolkodó, különböző frakciók-ban ülő magyarokat és európaiakatösszeköt. Ezért csatlakozom ésjavaslom én is, hogy együtt szavaz-zuk meg ezt a helyes törvényjavasla-tot. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm. MostSzávay István képviselő úrnakadom meg a szót, a Jobbik képvise-letében. Parancsoljon!

SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbikképviselőcsoportja részéről: Kö szö -nöm szépen a szót. Tisztelt ElnökÚr! Tisztelt Ház! Tisztelt Kép vi se -lőtársaim! Igen tisztelt Vendégeink!Egy olyan törvényjavaslat fekszikmost előttünk, amely egy, a maganemében páratlan, korát megelőzőországgyűlési végzésnek állít em lé -ket. 450 évvel ezelőtt Tordán ugyan -is az erdélyi rendek bölcsen és bé -késen úgy határoztak, hogy elejétveszik a véres, vallási alapú pol-gárháborúnak, amely már akkor isoly sok kínt és szenvedést okozottEurópa nyugati felén. Határozott,bölcs, előrelátó döntést hoztak,hiszen az oszmán és a Habsburgóriás közé szorult kicsiny ErdélyiFejedelemség a Mohácsnál elbukott

magyar államiság őrzőjeként nemengedhette meg magának, hogy val-lási csatározások színterévé váljon,meggyengüljön, sőt saját magát vé -rez tesse ki.

Sokan mondják, kisebbítenipróbálva ezzel Torda jelentőségét,hogy másképp nem is dönthettekvolna az erdélyi rendek. Ez azon-ban nem igaz. Akár kardélre ishányhatták volna egymást példáulegy eltérő evangéliumi értelmezéskapcsán 1568 januárjában. Ámakkor valószínű, hogy BáthoryIstvánt sosem választják meg erdé-lyi királynak, Bethlen Gábor nemvarázsolhatott volna tündérkertetEr délyországból és talán II. Rá -kóczi Ferenc vezérlő fejedel münksohasem született volna meg.

Tisztelt Országgyűlés! Már akortárs történetírók is tudták, hogytörténelmi jelentőségű döntésszületett. Az Ibériai-félszigeten dü -höngött a tudományos előrelépéstés a gazdasági fejlődést is akadá -lyozó inkvizíció, miközben Erdélybeáramlottak az Európa többi részénüldözött tudósok, mesteremberek ésművészek, fellendítve a kisebbikmagyar haza szellemi és gazdaságiéletét. Amikor 1572 Szent Bertalanéjszakáján Párizsban protestánsokezreit gyilkolták meg, akkor Er -délyben már kedvükre dicsérhettékaz Urat a római katolikus, azevangélikus, a református vagyéppen az unitárius atyafiak, mind eztéppen fél évszázaddal a Né met-római Birodalom lakosságánaknegyedét-felét elpusztító harminc -éves háború kirobbanása előtt.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy vé -lem, és erre képviselőtársaim is utal-

Szávay István

14 Unitárius Élet

tak már, hogy a választások előttvégletesen megosztott politikaiközhangulatban és az eddigi ha -talomgyakorlás tükrében különösenüde színfolt az, hogy egy ilyen fon -tos javaslatot konszenzussal, vala-mennyi párt támogatásával közösjavaslatként sikerül majd remé -nyeink szerint elfogadni. Hozzá kelltennünk, nem volt azért ez mindigígy. Emlékezzünk például a magyarzászló és címer napjáról, a magyarszórvány napjáról szóló határozatijavaslatokra vagy II. RákócziFerenc emléknapjára és még sorol-hatnánk, amelyek bár hasonlófontosságúak voltak, ha son lóannagy szimbolikus erővel bírtak,azokat néhányan mégis jobbnak lát-ták kisajátítani. Hogy ez most nemígy van, azért külön köszönet illetiegyébként Kövér László elnök urat.Mi a Jobbik részé ről a legfontosabbügyekben ezt a konszenzuskeresőpolitikát fogjuk folytatni, és mind-nyájunkat a jövőre vonatkoztatva iserre biztatjuk jó példaként. Énmagam egyéb ként mind apai, mindanyai ágon több évszázadra visz -szame nő leg evangélikus családbólszármazóként is különösen büszkeva gyok arra, hogy ennek a javaslat-nak az egyik előterjesztője lehetek;azt pedig sajnálom, hogy magán azünnepi istentiszteleten annak idejénnem lehettem jelen, hiszen évek ótanem léphetek be Románia terüle -tére.

Tisztelt Országgyűlés! Végülfontosnak tartom kiemelni, hogy azelőttünk fekvő javaslat megpróbáljanemzetközi térben is elhelyezni a450 évvel ezelőtt elfogadott, korátmessze megelőző és a mai közöseurópai keresztény és védendőkeresztény értékeink fontos részétmagába foglaló tordai végzést. Deha már Erdély történelmének ekiemelkedő dátumát idézzük, nefelejtsük el azt sem, hogy hasonlóanfontos lenne a nagy egyesülésszázéves évfordulójához közeledveannak az üzenetnek az eljuttatása isa nemzetközi közvéleményhez,hogy Gyulafehérvár 1918-as ígéreteia mai napig is beváltatlanok, mertmindmáig nincsen teljes szabadsá-ga Erdély magyarságának.

Igaz a tordai végzésre is mindaz,amit már a fideszes képviselő tár -

sam által is idézett erdélyi evan gé -likus költőfejedelem, ReményikSándor írt 1920 januárjában Örök -tűz című versében, érezve már akegyetlen és igazságtalan trianonidiktátum közeledtét. ReményikSándor akkor így kiáltott fel: „Egylángot adok, – én is kaptam azt /Messziről, mint egy mennyei vigaszt,/ Egy lángot, amely forraszt s össze -fűz…” Köszönöm szépen, elnök úr.(Taps.)

ELNÖK: Köszönöm. MostIkotity István következik, aki azLMP nevében mondja el beszédét.Parancsoljon, képviselő úr!

IKOTITY ISTVÁN, az LMPképviselőcsoportja részéről: Köszö -nöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház!Mélyen tisztelt Vendégeink! Vallá -sokból, hitvallásokból sokféle van,Isten azonban egy. Vallássza bad -ságból is sokféle van, számunk raazonban a tordai kiemel kedőjelentőségű.

Nemcsak azért, mert a világonelsőként itt mondták ezt ki, hanemazért is, mert a miénk, magyaroké;büszkék lehetünk erre. Gondoljunkcsak bele, milyen kor volt az! Gon -doljunk csak bele abba, hogy a koraújkor Magyarországa, a mohácsivész után néhány évtizeddel háromrészre szakadt ország, a teljes elke-seredettség társadalmilag, poli-tikailag, területileg; darabokban azország, erkölcsileg is. Gondoljunkcsak bele, az egyik átmentője alegkevésbé sem patyolattiszta JánosZsigmond édesapja! Ebben az elke-seredettségben, ebben a gyengeség-ben született egy ilyen nagyszerű

dolog, egyedülálló módon, a vilá-gon elsőként.

Miért mondom mindezt? Szeret -nék utalni arra a mondatra, ami atör vény szövegbe úgy került be,hogy én személy szerint kifogásol -tam és próbáltam elkerülni. Ezpedig az első mondat, ami szerint„Isten a történelem ura.” Ez pusztánszemantikai észrevétel a részemről.Azt gondolom, ez egy teológiai kife-jezés, jogi szövegben nincs helye.És hogy ezt elmondtam, ahogy utal-tam arra, hogy milyen kor volt ez,mennyire nehéz kor, az talán segítmegérteni azoknak is, akik ezt aközvetítést figyelik. Ahogy Pál le -velében olvashatjuk: „Isten a gyen -geségből is tud erényt kovácsolni.”Azt gondolom, itt is erről van szó.

Felemelő és megtisztelő, hogyrészese lehetek ennek az előter -jesztésnek. Nagyon köszö nöm akezdeményezőknek, köszö nömelnök úrnak is. Pártom támogatjaezt a törvényjavaslatot, és nagyonbízom benne, hogy nagyon sokakszámára világos lesz az, hogy mit isjelent ez, mekkora jelentő sé ge vanennek, hosszútávon előre mu tató ésolyan érték lesz, ami mindenkiszámára érthető. Köszönöm, elnökúr, a szót. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm. Most apártok szónokainak sorában utol-sóként Vejkey Imre képviselőúrnak, a KDNP tagjának adom mega szót. Parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE, a KDNPképviselőcsoportja részéről: TiszteltElnök Úr! Köszönöm a szót.Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő -társaim! Főtiszteletű és Főtiszte len -dő Urak! Tordán a világban első -ként már 450 évvel ezelőttmeg fogalmazták, hogy még az Is -ten ben való hitben sem minden ésmindenki egyforma, a világ és ben -ne Erdély sokszínű, amely sok szí nű -ség egymáshoz kapcsolódva támo-gatja és kiegészíti egymást, azörömhír minél teljesebb megis-merése érdekében.

Tudjuk, hogy a vallásszabad-ságért vívott harc az emberi jogo -kért folytatott sok évszázados küz -delem egyik fontos fejezete volt.Számunkra itt a XXI. században az

Ikotity István

Unitárius Élet 15

ember méltóságából következik,hogy tiszteljük és fontosnak tartjukminden ember vallásszabadságát ésmagát a közösségi vallásszabadsá-got is. A tordai vallásbéke előttazon ban ez nem így volt. A tordaival lás béke előtt nem volt sem egyé -ni, sem közösségi vallásszabadság avilágban.

Erdély azonban, példát mutatvaaz egész világnak, kimondta a fele -kezetek közötti vallásbékét. Ezóriási áttörés volt, tisztelt hölgyeimés uraim, az akkori korszellem kor-látain. Ne feledjük, a Német- rómaiBirodalomban 1555-ben megkötöttaugsburgi vallásbéke csak aztmondta ki, hogy akié a föld, azé avallás. Vagyis az alattvalóknakkövetniük kellett a fejedelem val-lását. Kiemelkedő volt tehát az azáttörés, amely kimondta a prédi ká -lás szabadságát és a lelkiismeretkényszermentességét. Kiemelkedővolt még akkor is, ha 450 év után amai fanyalgók azt mondják, hogy azerdélyi országgyűlés vallásbékétkimondó tordai határozata a val-lásszabadság jogát nem az egyénjogaként, hanem csak közösségijog- ként értelmezte. De, hölgyeimés uraim, hogyan értelmezhettevolna akkor és ott másként? Tud -niuk kell, hogy az akkori világéppen a vallásháborúk korát élte, ésezen körülmények között vált abéke szigetévé Erdély, amely állami -ságát a tordai döntés alapján a há -rom nemzet és a négy bevett fele -kezet egyenjogúságának elvéreépítette.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Atordai törvényben megfogalmazottrendelkezéseket úgy a modern de -

mok rácia előzményeinek, mint akeresztény Európa egyik alapér -tékének tekintjük, amely által a val-lásgyakorlás már nem valamifélekötelezettséget jelent a közösségszámára, hanem szabadon meg -választható és megélhető szabad -ságot.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!Európa napjainkra sajnos jelentősmértékben elveszítette keresztényhitét és értékeit, pedig néhányévtizeddel ezelőtt az Unió alapítóatyái, Adenauer, Schuman, deGasperi bátran és szívből mondták,kinyilvánították, hogy Európa vagykeresztény lesz, vagy nem lesz.Ezzel kimondták, hogy Isten ta ga -dása nem segít elkerülni a feszült-ségeket, sőt kifejezetten erősítiazokat, mert gyengíti a társadalomszöveteit, és ez egyre nagyobb bizal-matlanságot hoz, ami végül oda -vezet, hogy az európai civilizációegyre törékenyebb lesz.

Sajnos, ez valósult meg nap-jainkra azzal, hogy az Európátkívülről ért fenyegetés vákuumottalált földrészünk hitében. Már -pedig az ürességet, mint azt önöktudják, mindig betölti valami. De nefeledjék: soha nem késő válaszolniIsten szavának hívására és vissza-térni a gyökerekhez egy új, erős,keresztény Európa építése érdeké -ben, ahol a „mennyit érsz” nem apénztárcád vastagságán méretik le,hanem a lelki gazdagságodon; azona lelki gazdagságon és szabadságon,amelyet eleink Tordán 450 évvel ez-előtt oly fontosnak tartottak. Nefeledjék: mi vagyunk a reménykovásza Európában. Ne feledjék aztsem, hogy a tordai vallásügyitörvény kiemelt jelentőségű nem -zeti értékünk.

A KDNP parlamenti frakciójaezért támogatja a törvényjavaslatot,és azt is, hogy január 13-át azOrszággyűlés a vallásszabadságnap jának nyilvánítsa. Kérem, támo-gassák önök. Köszönöm megtisz -telő figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm. Azzal afeltételezéssel élve, hogy a meg-maradt csekély mértékű időt nemkívánják a frakciók kihasználni, azösszevont vitát lezárom. Tudo má -som szerint az előterjesztők nevé -

ben nem kíván senki sem zárszótmondani. Így rám házelnökkéntmár csak az a kötelezettség hárul,hogy köszönetet mondjak a törvényelőterjesztésében társult képviselők -nek és pártoknak a tör vény megal -kotásáért és hama rosan bekövetke -ző elfogadásáért.

De mindenekelőtt mindannyiunknevében köszönetet mondok erdé-lyi atyánkfiainak a kezdeményezé -sért és azért, hogy lehetővé tettékszámunkra a részvételt e történelmipillanatról való méltó megemléke -zésen a történelmi helyen. (Taps.)Természetesen nemcsak az itt meg-jelent főtiszteletű és főtisztelendőuraknak és közössé geiknek szól eza köszönet, hanem JakubinyiGyörgy excellenciás érsek úrnak éskatolikus testvé re ink nek is, akiknekegyüttműködése és támogatása le -hető vé tette a méltó megemlé kezésttörténelmünk egyik egye te mes je -len tőségű nemzeti teljesít mé nyéről.Köszön jük szé pen, Isten áldjaönöket! (Taps.)

Tisztelt Országgyűlés! Mosthatározathozatalokkal folytatjukmunkánkat.

Soron következik az 1568. évitordai vallásügyi törvény jelentő sé -géről és a vallásszabadság napjárólszóló T/19859. számú törvényja -vaslat zárószavazása. Emlékez tetemönöket, hogy a tegnapi dönté -sünknek megfelelően a tör vény -javaslatot házszabálytól eltérésseltárgyaltuk. Mivel az előterjesz tés -hez összegző módosító javaslatnem érkezett, most a törvényja vas -lat benyújtott szövegé ről határo -zunk. (16.10)

Kérdezem a tisztelt Ország -gyűlést, elfogadja-e a T/19859. szá -mú előterjesztést. Kérem, szavaz-zanak!

(Szavazás. – Taps az eredménymegjelenésekor.)

Megállapítom, hogy a Ház 142igen szavazattal, egyhangúlag fogad-ta el a tordai vallásügyi törvényrőlszóló emléktörvényt.

Dr. Vejkey Imre

16 Unitárius Élet

Mi, az Országgyûlés tagjai, azok, akik hiszünkabban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a törté -nelem menetét más forrásból igyekszünk megérteni,

– emlékezve történelmi elõdünk, az erdélyi ország-gyûlés 1568. évi, tordai vallásügyi törvényére, amely avilágon elõször foglalta törvénybe a lelkiismereti és val-lásszabadsághoz való jogot, kimondva, hogy „a hitIstennek ajándéka”;

– kiemelve, hogy az erdélyi országgyûlés a reformá-ció eszmeiségébõl fakadó törvénnyel a hitelvi sok-színûség mellett kötelezte el magát, aminek köszön-hetõen a reformáció különbözõ ágai szabadon és békésúton alakulhattak önálló egyházzá, lehetõvé téve, hogya késõbbi évtizedekben kialakulhasson a négy bevettvallás (a katolikus, a református, az evangélikus és azunitárius) felekezeti rendszere, megteremtve ezzel azeltérõ hitelvet valló emberek és közösségeik jogegyen-lõséget biztosító békés együttélésének alapvetõfeltételeit;

– elismerve, hogy a tordai törvényben foglalteszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a moderndemokrácia egyik elõzményeként is értékelhetõ, amelya történelmi fejlõdés során a nyugati civilizációbanáltalános elismerést nyert, és amelyet méltán tekint -hetünk a keresztény Európa egyik alapértékének, akövet kezõ törvényt alkotjuk:

1. § Az Országgyûlés az 1568. évi erdélyi ország-gyûlés által Tordán elfogadott vallásügyi törvényemlékét és a magyar nemzet szellemi öröksége része -ként annak jelentõségét törvényben örökíti meg.

2. § Az Országgyûlés január 13. napját a Vallássza -badság Napjává nyilvánítja.

3. § Ez a törvény a kihirdetését követõ napon léphatályba.

Általános indokolás

Az 1568. évi tordai országgyûlés vallásügyi határoza-ta: „Urunk õfelsége miképpen ennek elõtte való gyûlésibeországával közönséggel az religio dolgáról végezött,azonképpen mostan és ez jelen való gyûlésébe azonterõsíti, tudniillik, hogy midõn helyökön a prédikátorok azevangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az õ értelmeszerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penigsenki kényszerítéssel ne kényszerítse az ü lelke azon megnem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinektanítása õ néki tetszik. Ezért penig senki az superinten-densök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánt -hassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitõl, azelébbi constitutiók szerént, és nem engedtetik ezt senki -nek, hogy senki fogsággal, avagy helyébõl való priválássalfenyögessön az tanításáért, mert a hit Istennek ajándéka,ez hallásból lészön, mely hallás Istennek igéje által va -gyon.”

Az Erdélyi Fejedelemség Országgyûlése 1568. január6-13. közötti ülésszakán, Tordán elfogadott vallásügyi

törvény a világon elõször foglalta törvénybe ily módona lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot.Tisztelettel hajtunk fejet eleink történelmi jelentõségûvívmánya elõtt, amely azt hirdette, hogy a gyülekezeteksaját hitfelfogásuk és szabad döntésük alapjánválasszanak maguknak prédikátort.

A parázs hitvitáktól hangos Európában az erdélyiországgyûlés bölcs belátásán múlt, hogy a kizáró la -gosságra való törekvés, vallási egynemûség helyett ahitelvi sokszínûség mellett kötelezte el magát. A refor-máció eszmeiségébõl fakadó törvény szavatolta aprotestantizmus megerõsödését, és elfogadta másfelekezetek létét is. Ennek köszönhetõen, a reformációkülönbözõ ágai szabadon és békés úton alakulhattakönálló egyházzá, amelynek eredményeképpen a késõb-bi évtizedekben kialakulhatott a négy bevett vallás rend-szere, amelyben a katolikus, a református, az evangé-likus és az unitárius felekezet egyenlõ jogokat élvezett.A tordai vallásügyi törvény szellemiségébõl fakadókésõbbi vallásügyi törvények alapján az ortodox val-lásközösség is megtûrt felekezetnek minõsült a szó po -zi tív értelmében, gyakorlatilag szintén teljes szabadsá-got élvezve. Mindezek által Erdély a vallásszabadság ésa felekezeti türelem földjévé vált, menedéket nyújtva amás országokból elüldözötteknek is.

Az erdélyi törvényhozó testület döntése egyedülállóvolt a korabeli Európában. A vallásszabadság biz-tosítása tekintetében meghaladta az 1555. évi augsburgibéke által elõirányzott „akié a terület, azé a vallás” elvetés az Erdélyi Fejedelemség területén olyan békésfelekezetközi viszonyokat teremtett, amelyekhez hason-ló Európában csak nyolcvan esztendõvel késõbb, aharmincéves háborút 1648-ban lezáró vesztfáliai bé ke -kötés után alakulhatott ki. A tordai vallásbéke törvényemegalapozta azon korszakváltást, amely után aközösség számára a hit megvallása és annak módjatöbbé már nem világi vagy egyházi hatalmasságok általparancsolt kötelezettség, hanem a közösség általválasztható és megélhetõ szabadság lett.

A vallásszabadság törvénye – felekezeti és nemzetihovatartozástól függetlenül – mindnyájunkat büsz -keség gel tölthet el, egyben felelõsségünkre is ráébreszt.A négy és fél évszázaddal ezelõtt elfogadott törvénybibliai ihletettségû bölcsessége, belátása és békére valótörekvése ragyogó példa mindnyájunk számára. Aközösség vallási önrendelkezése a modern demokráciaegyik elõzményeként fogható fel, ami a történelmifejlõdés során a nyugati civilizációban általános elis-merést nyert és napjainkig a modern államberen-dezkedések alapvetõ ismérvének számít.

A fentiek értelmében, a tordai törvény által szavatoltszabad vallásgyakorlás jogát méltán tekinthetjük akeresztény Európa egyik alapértékének. Mindezekretekintettel a tordai vallásügyi törvény kiemelt jelen-tõségû nemzeti értéknek minõsül, amelyrõl az Ország -gyûlés úgy emlékezik meg, hogy január 13. nap ját aVallásszabadság Napjának nyilvánítja.

Az 1568. évi tordai vallásügyi törvény jelentõségérõlés a Vallásszabadság Napjáról címû 2018. évi I. törvény

Unitárius Élet 17

Sajtótájékoztató – Budapest 2018. március 7.

Március 9-én, pénteken, ünnepi konferenciával ésgálaesttel folytatódik a Vallásszabadság Éve Buda -pesten – adták hírül a Magyar Unitárius Egyház kép -viselõi a Budapesti Unitárius Egyházközség gyü le ke zetitermében megtartott sajtótájékoztatón.

Kászoni-Kövendi József, a Magyar Unitárius EgyházMagyarországi Egyházkerületének püspöki helynöke,házigazda minõségben üdvözölte a sajtó jelenlevõképviselõit, valamint azokat, akik a világháló révén vet-tek részt a találkozón, kiemelve a Nagy Ignác utcai egy-házközség jelentõségét.

Kovács István, az Egyház közügyigazgatója a 2018.jubileumi év eszmei jelentõségérõl beszélt, kifejezve,hogy az 1568. évi Erdélyi Országgyûlés vallásügyitörvénye olyan értéket képvisel, amely minden magyarember számára fontos. Pontosan ebbõl a felismerésbõlkiindulva, a Magyar Unitárius Egyház a Vallásszabad -ság Évét a testvérfelekezetekkel karöltve kívánja meg-valósítani. Ennek jegyében zajlott január 13-án, Tordánaz a hálaadó ünnepség is, amely a vallásszabadságtörvénye kihirdetésének a helyszínén kívánt megem-lékezni arról az alapvetõ értékrõl, amelynek elsõ hivat-alos törvénybeiktatása nemzetünk történelménekkiemelkedõ büszkesége. Az ünnepi hálaadó alkalomkeretében, a Magyar Unitárius Egyház kezdeményezé -sé re – mondta Kovács István – a jelenlevõ politikaielöljáróknak egy elõterjesztést nyújtottak át, amelyet azerdélyi protestáns szász és magyar egyházak képviselõiírtak alá, és amelyben azt kezdeményezik, hogyMagyarország Országgyûlése, valamint RomániaParlamentje és az Európai Parlament tekintse kiemeltjelentõségûnek a vallásszabadság törvényét, ugyanak -kor január 13-át, a törvény kihirdetésének idõpontjátnyilvánítsa a vallásszabadság napjává.

Az ünnepi elõterjesztés nyomán, február 20-án,Magyarország Országgyûlése, ötpárti konszenzussalfogadta el azt a törvénytervezetet, amely január 13-át aVallásszabadság Napjává nyilvánította. E történelmijelentõségû alkalom tudatosítása érdekében, az Egyház,március 9-én ünnepi konferenciát és gálamûsort szer -vez az Országgyûlés Felsõházi termében, majd a PestiVigadóban.

Elekes Botond, az Magyarországi Unitárius Egyház -kerület fõgondnokaként kifejezte, hogy az idei év való -ban történelmi jelentõségû, azért is, mert az UnitáriusEgyház számára ez az elsõ olyan alkalom, amikorszabadon ünnepelheti fennállásának kerek évfordulóját.A fõgondnok kiemelte a partnerségek kiépítésénekfontosságát, példázva ezt azzal, hogy e március 9-i ren-dezvény sem valósulhatna meg Magyarország Ország -gyûlésének hathatós segítsége nélkül. Ugyancsak a part-nerség jegyében emelte ki a fõgondnok azt is, hogy aMagyar Posta 2018-ban alkalmi bélyeget, a MagyarNem zeti Bank pedig õsszel két emlékérem forintot bo -csát ki.

A Vallásszabadság Éve – folytatta Elekes Botond –valódi nemzetintegrációs program, ugyanis hathatósanelõsegíti a magyarság értékeinek a tudatosítását és fel-mutatását. Egyben kiemelte azt is, hogy az UnitáriusEgyház ilyen szempontból is példát mutatott azzal,hogy a 2012-es egyházegyesítéssel megpróbálta orvosol-ni a trianoni békediktátum okozta történelmi méltány-talanságot. Ezután a konferencia és a gálaest elõadóitismertette, kiemelve, hogy az elhangzó beszédek tudo -mányos, ismeretterjesztõ, ünnepi beszédek lesznek,amelyeknek célja a történelem folyamán kiemeltenfontosnak tekintett unitárus értékek kiemelése.

Újságírói kérdésre a résztvevõk a jubileumi év továb-bi programjairól beszéltek. Kovács István közügyigaz-gató elmondta, a mostani rendezvény egyféle „kereszt-metszete” egyházunknak, hiszen az a célunk, hogylehetõleg minden unitárius közösség képviseltessemagát. Ám mindenképp látni kell azt is tette hozzá,hogy a most résztvevõ mintegy 500 unitárius csupánkis része azoknak, akik örömmel vennének részt olyanfõvárosi találkozón, ahol a határokon átívelõ egységetél hetnék meg. Egy ilyen nagyobb méretû, többezerrészt vevõs találkozóra kerül sor terveink szerint 2018õszén.

A találkozó végén a résztvevõ egyházi képviselõk kie -melték azokat a programokat, amelyek az év folyamánaz Egyház szervez. Elmondták, hogy július 7-én,Kolozsváron kerül átadásra a felújított unitárius püspö-ki ház, amely immár közmûvelõdési központként –elõadó- és kiállítótérként, a Vallásszabadság Házaként– „mutatkozik majd be” ünnepi konferencia keretében.November elején kerül megszervezésre a dévai DávidFerenc emlékzarándoklat, valamint decemberben,Kolozsváron, ünnepi zsinat keretében kerül átadásra azegyházalapító püspök, Dávid Ferencnek a teljes alakúszobra.

A Magyar Unitárius Egyház Sajtóirodája

Kászoni-Kövendi József püspöki helynök, Elekes Botondfőgondnok, Kovács István közügyigazgató a sajtótájékoztatón(Bíró Sára felvétele)

18 Unitárius Élet

Ünnepi konferencia az Országházbana vallásszabadság éve alkalmával

A Magyar Unitárius Egyház, partnerségben azOrszággyűlés Hivatalával ünnepi konferenciát szer -vezett 2018. március 9-én, az Országház Felsőházi ülés -termében.

Az emlékkonferencia újabb kiemelkedő állomása azegész éven át zajló jubileumi rendezvény so rozatnak. Azidei év kezdetén Bálint Benczédi Ferenc, a MagyarUnitárius Egyház püspöke 2018-at a vallássza badságévének nyilvánította, amely által az unitárius egyház az1568. évi Erdélyi Országgyűlés vallásügyi törvény -alkotását kívánja méltatni. A világon először ugyanisTordán nyilvánította ki az Országgyűlés a gyüle keze tekszabad lelkészválasztásának jogát. A vallássza badságévének elnevezett jubileumi év mostani konferenciájaegyben tudatosítani kívánja Magyaror szág Országgyűlé -sének február 20-án elfogadott ünnepi törvényét, amiáltal méltatta az erdélyi jogelődje 450 évvel ezelőttidöntését, kinyilvánítva, hogy a vallásszabadság kihirde-tése kiemelt nemzeti érték, január 13. pedig a vallás -szabadság napja.

A mintegy 500 résztvevős rendezvényre 340-en ér -keztek különböző erdélyi unitárius egyházközsé gek ből,akik a magyarországi unitárius egyházkerület képvise -lői vel és rangos politikai-közéleti meghívottak kal közö -sen hallgatták meg az előadásokat.

Az ünnepi konferencia áhítattal kezdődött, amelyenKászoni-Kövendi József, a Magyar Unitárius EgyházMagyarországi Egyházkerületének püspöki helynökemondott imát.

Kövér László, Magyarország Országgyűlésének el -nöke köszöntőbeszédében elmondta, amit a törté nelema magyarságtól elvett, azt a kultúra igyekezett vissza ad -ni. A magyarság idegen erők fennhatósága alá került,azonban a Kárpát-medencében megtartó ajándékot ka -pott Európától, a reformációt, de adta is cserébe a val -lás szabadságot.

Ezután Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetőminiszter köszöntőjében kifejtette, a tordai vallássza -badság alakítója volt a sajátos európai életformának,amely nem csak hordozta, hanem formálta azt, amitma úgy hívunk: európaiság.

Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügy -igazgatója köszöntőbeszédében elmondta, hogy február20-án Torda szellemisége költözött be az Országházba.A tordai szellemi kincs 450 év után méltó helyérekerült, s fokozatosan közkinccsé válik.

A konferencia keretében négy előadásra került sor.Horn Ildikó, az ELTE Középkori és Kora Újkori

Magyar Történeti Tanszékének tanszékvezetője Az1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatánakjelentősége, eszmeisége és történelmi korviszonyai cím-mel tartott előadást. Az előadó elmondta, hogy a vallásitürelem elve az erdélyi fejedelmek hűségesküjénekvisszatérő mozzanata volt, s ezáltal bizonyítható, hogyez eszme a korabeli erdélyi gondolkodás meghatározó,szerves részét képezte.

Az Országház Felsőházi ülésterme 2018. március 9-én(Bíró Sára felvétele)

Kászoni-Kövendi József püspöki helynök(Bíró Sára felvétele)

Az egyházkerület képviselői az ülésteremben 2018. március 9-én(Bíró Sára felvétele)

Unitárius Élet 19

Barabássy Sándor egyházkerületi felügyelőgondnok – Pesti Vigadó(Földházi Árpád felvétele)

Közönség – Pesti Vigadó(Földházi Árpád felvétele)

Kovács Sándor, a kolozsvári Protestáns TeológiaiIntézet Unitárius Kara egyháztörténelem tanszékénekoktatója Az Unitárius Egyház a magyar nemzet, a műve -lő dés és az oktatás szolgálatában címmel tartott előa -dást. Az egyetemi oktató előadásában olyan sze mélyi -ségek élettörténetén keresztül emelte ki az unitáriusegy ház közszolgálati szerepét, akiket méltatlanul fele -dett el az utókor, de akik közösségmegtartó és -építőszol gá latukkal elévülhetetlen érdemeket szereztek.

Rácz Norbert Zsolt, a Kolozsvár-Belvárosi UnitáriusEgyházközség lelkésze A vallásszabadság a tordai val-lásügyi törvénytől a 21. századig című előadásában kife-jtette, a szabad vallásválasztás eszméje hosszú történel-mi fejlődésen ment át. Ebben a fejlődési folyamatbanviszont minden kétséget kizáró módon az 1568-as tor-dai törvény korát megelőző mérföldkő.

Czire Szabolcs, a kolozsvári Protestáns TeológiaiIntézet Unitárius Kara bibliai tanszékének oktatója Ama gyar unitárius hitelvek sajátosságai című előadásábannégy témakörben mutatta be az unitárius vallás alap ve -

tő hitelveit. Az előadó szerint az unitáriusok vi szo nya akereszténységhez olyan, mint a székelyek viszo nya amagyarsághoz. Azonosak, de mégis másak.

Az előadások után Elekes Botond Áron, a MagyarUnitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületénekfőgondnoka, a konferencia levezető elnökeként össze -gez te az elhangzottakat.

A konferencia végén Csete Árpád, az Unitárius Lel -készek Országos Szövetségének az elnöke osztotta meggondolatait a jelenlevőkkel, majd Bálint BenczédiFerenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke Isten áldá -sát kérte a jelenlevőkre. A konferencia a magyar és aszékely himnusz eléneklésével zárult. A kötött programután állófogadásra került sor az Országházban.

A jubileumi ünnepség a Pesti Vigadóban ünnepigála műsorral folytatódott, amelyet Fülöp Júliának, azegyház programszervezőjének, illetve Barabássy Sán -dor egyházkerületi felügyelőgondnoknak a beszéde nyi-tott meg. Magyar régizenei és népzenei ihletésű műsortadott elő Bognár Szilvia, Bodrogi Éva, Kónya István,Szalai Péter, majd Berecz András ének- és mesemondószórakoztatta közönségét Berecz István, KomáromiMár ton, Dövényi Gergely és Kalász Márton közre mű -ködésével. Az estet Soltész Miklós magyarországi egy-házügyi államtitkár és Kovács István közügyigazgatósza vai zárták.

A jubielumi ünnepségen Elekes Botond főgondnokfelhívására a viharkárt szenvedett pestszentlőrinci uni -tá rius templom tornyának felújításásra rendezett gyűj -té sen mint egy 1,4 millió forint gyűlt össze. A Pest szent -lő rin ci Uni tá rius Egyházközség vezetősége ez úton ishá lásan kö szö ni meg az adakozóknak az összegyűltado mányt!

A március 9-i budapesti ünnepségek főtámogatói:Magyarország Kormánya, az Országgyűlés Hivatala,valamint az Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége.

A Magyar Unitárius Egyház Sajtóosztálya

Elekes Botond főgondnok a konferencia levezető elnöke(Bíró Sára felvétele)

20 Unitárius Élet

A következőkben Elekes Attila André grafikusmûvésza bemutató ünnepségen 2018. május 13-án el hang zottbeszédét közöljük.

Tisztelt ünnepi gyülekezet! Ritkán adatik meg egyalkotó életében, hogy felkérésre, egymástól eltérõ idõsí -kokban alkothasson közel azonos témákban. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára kibo -csátott alkalmi bélyegblokkom és 1956 cigány hõsei rõlmegjelent 10 bélyeges kisívem megtervezése után,melyet alig egy hónapja mutattunk be a nagyközönség -nek, hasonló, a sorstól kapott kegyes állapotnak élemmeg azt is, hogy a 2007-ben megjelent, az 1557-es tor-dai országgyûlés emlékére kiadott bélyeget követõen ezalkalommal az 1568-as események 450. évfordulójáramegjelentetett alkalmi bélyeg mûvészi megkompo ná lá -sá val is személyemet bízta meg a Magyar Posta.

Ez utóbbi két bélyeg történelmi folytonosságáról éshis tóriai hátterérõl szeretnék pár nélkülözhetetlen ada-tot megosztani önökkel.

Az okiratilag kimutatható tordai országgyûlések szá -ma 127 (ezen felül vannak olyanok, melyeket a hagyo -mány õriz, de pillanatnyilag nincs rá tárgyi bizonyíték),de így is kiemelhetõ az a tény, hogy ez a szám messzemeghaladja a bármelyik más erdélyi városban tartott or -szág gyûlések számát.

A tordai gyûlések többsége csak az Erdélyi Feje de -lemség országgyûléseinek számítottak, mivel az itt tar-

tott gyûlések nagy része az ország három részre sza-kadásának idején zajlottak le.

Vallástörténeti szempontból a két legjelentõsebb az1557-es és az 1568-as országgyûlések.

Az 1557-es tordai országgyûlés a fiatal János Zsig -mond erdélyi fejedelem vezetésével június 1-jén ki mond -ja, hogy „mindenki olyan hitben éljen, amilyenben akar,ha ezt a más vallásúak háborgatása nélkül teszi”, ezzelmeg tette az elsõ lépést a vallásszabadság felé, legalizálvaa lutheránus vallást. Ezt a gondolatot az 1560-as évekdié tái tovább vitték. Mint említettem, 2007-ben a Ma -gyar Posta emlékbélyeget bocsájtott ki az 1557-es tordaior szággyûlés 450. évfordulójának emlékére, a sze rény -ségem által megál mo dott képi világgal.

A mai ünnepi esemény is egy 450-ik évfordulórólemlékezik. Talán a leghíresebb, az 1568-as tordai or -szág gyûlésrõl. Ezen hirdették ki – Európában elsõként– a vallásszabadságot, amely biztosította a recepta reli-gio-k, azaz az ismertebb vallások, a katolikus, a luthe -ránus, a református és az unitárius vallások szabadgyakorlását és terjesztését. Ezzel a törvénnyel alakult kiErdély alkotmányában a három törvényes nemzet mel-lett a négy törvényesen bevett vallásnak nemcsak egy-házjogi, hanem politikai és közjogi rendszere is. Ettõlaz idõponttól kezdve Erdély alkotmánya a háromtörvényes nemzet és a négy bevett vallás egyenjogúságá-nak elvein épült fel és fejlõdött tovább.

Bélyegkiadás az 1568-as tordai országgyûlés emlékére

A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyház ke -rületének nevében Kászoni-Kövendi József püspöki hely -nök és Elekes Botond fõgondnok az 1568. évi tordai or -szág gyûlés egyházügyi határozatának és a Ma gyar Uni -tári us Egyház megalakulásának a 450. évfor dulója alkal -mából azzal a javaslattal fordult a Ma gyar Posta Zrt.-hez,hogy a Magyar Posta 2018-ban bocsásson ki emlék -bélyeget, amely méltó módon megörökíti e jubi leu miévfordulót.

A Magyar Posta a kérést támogatva alkalmi bélyegkiadásával emlékezett meg az 1568. évi tordai ország gyû -lés által elfogadott vallásügyi törvény kihirdetésének 450.évfordulójáról. A 200 000 példányban megjelentetett al -kal mi bélyeg Elekes Attila André grafikusmû vész terveiszerint a Pénzjegynyomdában készült. A kiadvány 2018.május 2-án jelent meg, és ettõl az idõ pont tól kezdvekapható az elsõnapi postákon, a Fila pos tán, továbbámegrendelhetõ a Magyar Posta internetes áruházából is.

A bélyegen Körösfõi-Kriesch Aladár: Dávid Ferencbeszéde az 1568-as tordai országgyûlésen címû olajfest-ményének reprodukciója látható. Az elsõ napi borí té kot aBudapesti Unitárius Egyházközösség Nagy Ignác utcaitemplomának szószéke, valamint alnyomaton az 1568. évitordai országgyûlés vallásügyi határozatának részletedíszíti. Az alkalmi bélyegzõn a Magyar Unitárius Egyházcímere található.

Az alkalmi bélyeg és az elsõ napi boríték ünnepélyesbemutatójára 2018. május 13-án került sor a BudapestiUnitárius Egyházközség gyülekezeti termében. Az ün nepieseményen Elekes Botond fõgondnok köszöntõje és abélyeget méltató mondatait követõen egy erdélyi népdalthallhattunk Benedekffy Katalin operaéne kes tolmá csolá -sá ban, majd Elekes Attila André gra fi kus mû vész, a bélyegés díszboríték tervezõje tartott elõ adást.

Az emlékbélyeg az első napi borítékon

Unitárius Élet 21

Az eseményhez kapcsolódó bélyegképen KörösfõiKriesch Aladár festménye látható A vallásszabadság ki -hi rdetése témafelirattal és a „Dávid Ferenc beszéde az1568-as tordai országgyûlésen” festmény címfeliratával.A kompozíció alsó részén a Magyarország felirat mel-lett a névérték látható, stílszerûen 450 Ft-os értékjelzés-sel.

Körõsfõi-Kriesch Aladár 1863-ban született Budán.Mintarajziskolai tanulmányait Pesten végezte, aholSzékely Bertalan és Lotz Károly voltak a mesterei. Eztkövetõen Münchenben és Velencében, majd 1892-benRómában volt ösztöndíjas. 1896-ban, a tordai ország-gyûlési festményének pesti bemutatóját követõen rövidideig a párizsi Julian Akadémiát látogatta. Hazatéréseután 1897-tõl 1902-ig az épülõ Országház dekorációsmunkálataiban mûködött közre. 1901-ben Gödöllõnmega lapította a gödöllõi mûvésztelepet. Korai klasszi -kus festõiskolai lenyomatokat viselõ korszakát követõ -en legnagyobb érdeme mégiscsak a magyar szecessziómeg honosítása, a magyar kézmûves- és népi hímzésimotí vumok átmentése és integrálása a korabeli szecesz -sziós képi világba.

Nagy történelmi témájú festményei mellett, mint aII. Rákóczi György halála, Eger ostroma és az aktuálistordai országgyûlés, számos freskója látható az Or szág -gyûlés Vadásztermében, a marosvásárhelyi Kul túr pa lo -tá ban, a Velencei Magyar állandó kiállítási csar nokbanés a budapesti Zeneakadémia elõcsarnokában. Ez utób-bi, a Mûvészet forrása címû faliképe látható a 2013-banmegjelent évfordulós bélyegen.

Alkotója az egyik, – és itt engedjenek meg némirészre haj lást – az egyik legkifejezõbb korai magyar imp -resszi onista festménynek. Az 1910-ben készült Halot -tak napja olajfestménye a Magyar Nemzeti Galériábanlátható.

Essék néhány szó az ünnepi bélyegen látható fest-mény létrejöttérõl, történelmi múltjáról is. A honfog -lalás 1000 éves évfordulójára hirdetett pályázatot a ma -gyar állam a vármegyék, városok számára. Téma kéntolyan helyi történelmi nevezetességet, kiemelkedõeseményt jelöltek meg, amely az utókor számára fönn-maradó mûvészi értékkel bír. A lehetõségeket elemezveTorda-Aranyos vármegye, illetve Torda város vezetõsége1894 õszén arra jutott, hogy „bármiképpen lapozgatjukis a történelem könyvét, az indítványunkban megjelölteseménynél kiválóbbra – mint amely a lelkiismeretiszabadság declarálása – utalni nem tudunk”. A várositanács a választott téma történelmi körülményei és hite-les forrásai iránt érdeklõdve, a kolozsvári unitárius püs -pökségtõl és az egyházi képviselõtanácstól kért a meg -festendõ történelmi eseménnyel kapcsolatos adatokat.1894 novemberében azokat meg is kapták. Ezt követõ -en a tordai képviselõ-testület a budapesti Képzõmûvé -szeti Társulattól kért tanácsot, kire bízzák a nagy felada-tot, a festmény elkészítését. A társulat az akkor 32 éves,már ismert festõmûvészt, Kriesch Aladárt ajánlotta.Kriesch Budán született, de rokonai éltek Kolozsváronés Tövisen, sokszor megfordult Erdélyben. Egy rokonilátogatás alkalmával a tövisi családtagok elvitték õtdiódi birtokukra. A festõnek annyira megtetszett a nyu-

godt környezet, hogy az ottani csûrben rendezte bemûhelyét. Itt készült el késõbb a tordaiak által megren-delt festmény is.

Kriesch Tordára utazott a helyszínt tanulmányozni.A fõtéri impozáns gótikus templom falsíkját látva arragondolt, hogy nem táblaképet, hanem freskót festene,de errõl a megrendelõket nem tudta meggyõzni. A fest-mény vázlatával 1895 tavaszára készült el, mellyelszinte azonnal és egybehangzóan elnyerte a közönségés a megrendelõk tetszését.

Ezután a festõ Tordán és Kolozsváron modellek,történelmi díszletek után nézett. Kolozsváron korabeliöltözeteket varratott, és még a városi szegényházba isellátogatott, ahol talált is egy „jó arcú” öreget. DávidFerencrõl nem maradt fenn semmilyen hiteles történel-mi ábrázolás. A vázlatot a Képzõmûvészeti Tanácsnakis bemutatták, majd Kriesch Diódra ment, hogy a „pom-pás csûr atelierjében” megfesse a tablót.

Másfél évtizeddel a mû elkészülte után a festõ felké -ré sre így írta le a képen látható történelmi jelenetet: „Azunitárius vallásnak elsõ papját s egyben mártírját is –Dávid Ferencet – látjuk a kép közepén. Balra tõle,emelkedettebb trónszéken a fejedelem, mellette a kétunokaöccse: Báthory István (a fejedelemtõl balra) ésBáthory Kristóf (jobbra). Mögötte áll az olasz BlandrataGyörgy, a fejedelemnek meghitt tanácsadója. Sokat há -nya tott ember, aki legutóbb Lengyelországból került azerdélyi udvarhoz, és az unitáriusokéhoz hasonló tanokathozott magával külföldrõl. Báthory István és Csáky kan-cellár mögött állnak a szász rendek. Dávid Ferenc mögöttbalra Csáky Mihály, a kancellár, aki nem vett nagyonrészt a vallásos dolgokban, jobbról Heltai Gáspár, aminta Bibliát forgatja, s egy másik papnak mintegy igazoljaDávid Ferenc mondását. Elõbbre a padsorok között egykatolikus barát, aki megdöbben a hallottakon és MéliuszPéter debreceni prédikátor, aki szintén bizonyos kétkedés-sel fogadja a szónokló szavait. Mögötte, a templom kórusaalatt a székely rendek, fönn a kórusban az asszonyok, elölpedig a padok között egynéhány magyar rend, kikneknevei nem fontosak.”

A kép a XIX. század végének festészeti sajátossá-gaival, a barokkos fény-árnyék hatásra alapozva jelenítimeg témáját. Az 1896-os budapesti kiállításon kiváló

Elekes Attila André grafikusművész, bélyegtervező

22 Unitárius Élet

fogadtatásban részesült. 1896 tavaszán mutatták be azakkoriban épült budapesti új Mûcsarnok elsõ ter-mében. Tordára csak 1898-ban érkezett meg. 1920-banGyallay Domokos így írt róla: „… a kép a városháza köz-gyûlési termét díszítené, ha állandóan le nem volna füg-gönyözve. De igen bölcsen lefüggönyözték, mert a pipafüstpusztulással fenyegette.”

A második világháború után a festmény átkerült atordai hajdani fejedelmi házba, a mai városi történelmimúzeumba, ahol jelenleg is megtekinthetõ. A tizenkétnégyzetméteres kompozíciót 1979-ben, Dávid Ferenchalálának 400. évfordulójára restaurálták.

A díszborítékon, mely tematikailag kapcsolódik abélyegképhez, de motívumában és témakifejezésébenmégis eltér, a Budapesti Unitárius Egyházközség NagyIgnác utcai templomának szószéke látható. És itt en -ged tessék meg pár történelmi tényadat az impozánsépü letrõl, melyben ünnepi bélyegbemutatónkat tartjuk.

1882-ben írásban fordult a budapesti unitárius egy-házközség presbitériuma nevében Hajós János gond-nok és Derzsi Károly lelkész Budapest Fõváros vezetõi-hez, hogy adományozzanak egy telket, amely alkalmaslenne egy újonnan építendõ templom számára. ATanács a pesti oldalon kijelölte az Alkotmány utca ésKoháry utca sarkán levõ 600 négyszögöles területet. ALipótváros külsõ része volt ez a terület, mely késõbbjelentõs palotákkal épült be, mint a Törvényszék, aFöldmûvelési Minisztérium, a Kereskedelmi Akadé -mia, és nem utolsósorban a Steindl Imre által tervezettOr szágház. Az Egyházközség méltó és alkalmas építõ -mû vészt keresett és talált Pecz Samu mûegyetemi tanárés ismert építész személyében, aki hamarosan el iskészített egy neogótikus stílusú, nagyszabású épületter-vet, mely impozáns homlokzattal és bejárattal nézett azAlkotmány utcára. A lelkes gyülekezet mindeközbenazonban feleszmélt, hogy a hittestvérek példátlan ésönfeláldozó adakozása ellenére az elõteremtett összegnem elégséges a szükséges anyagi alapokhoz. Az egy-házközség felhagyott azzal a tervével, hogy csupán tem-plomot és paplakot építtessen, ehelyett – az akkor mármásutt is gyakorolt megoldáshoz folyamodva – olyan,arányaiban nagy házat terveztetett, melyben különtemp lom és paplak is helyett kapott, de emellett jöve -del mezõ bérház gyanánt is szolgált.

A Fõvárostól megkapott engedélyek birtokában1889. április végén fogtak hozzá Pecz Samu módosítottterve alapján az építéshez, és 1890. október 26-ára atemplom felszentelését is kitûzhették.

Miután az építõmûvész a fõvárosban többféle temp -lomépületet is tervezett, tanulmányokat végzett a külön-féle liturgiai eljárások terén. A liturgia fõkövetel mé nyeitt a prédikáció és az úrvacsoraosztás. Ezek érdekébenszükségessé váltak bizonyos építészeti átrendezések. Aszószéket a megszokott erdélyi oldalbeépítésesmegoldások helyett úgy kellett elhelyezni, hogy a híveka prédikációt teljes mértékben követni tudják, az úrasz-talát pedig körülvehessék. A prédikációt hallani, alelkészt pedig látni kell. Ezért kellett a szószéket és azúrasztalát a központba helyezni. Építé szetileg ezért acentrális elrendezést tartotta ideálisnak. Az egyhajóstemplom sokszögû lezáródással végzõdik. Itt áll aszószék és elõtte az úrasztala, falaiba pedig öt, gótikusívelésû színes ablak került. Szemben vele, a hosszhajómásik végében, az utcai homokzat felõl az org-onakarzat épült, a nagyméretû színes ablakkal és arozettával. A templom berendezése Pecz Samu terveialapján történt. A szószék, az úrasztala, a padsorok ésa karzat asztalos munkáit Thék Endre végezte. Az orgo -naházat Ruprecht Károly, az orgonát Dangel Antal ésfiai készítették, Aradon. A templom mellett az impo -záns épületben mûködik jelenleg a Magyarországi Uni -tárius Egyházkerület központi hivatala is.

A borítékon látható kép Hajdú József fotómûvészkiváló munkásságának lenyomata. A fotográfia mellet,alnyomatszerûen az 1568. évi tordai országgyûlés val-lásügyi törvénye jegyzõkönyvi részletének reprodukció-ja látható. Az eredeti példányt a Romániai OrszágosLevéltár Nagyszebeni Igazgatósága õrzi. Az alkalmidísz borítékot stilizált neogótikus bordûrminta zárja lemindkét oldalon.

Az unitárius egyház megalapításának emléket állítódíszboríték és az ünnepi bélyeg az unitárius egyházcímerét ábrázoló alkalmi bélyegzõvel és a Magyar Postaelsõnapi bélyegzésével válik teljessé és egyben a múltelõtti tisztelgéssé és értékmegõrzõvé az utókor számárais. Nagy örömömre és elismerésemre szolgálna, ha a ajelenkor tetszésének is megfelelne. Köszönöm szívesfigyelmüket!

Elekes Attila André és Benedekffy Katalin dedikálnak

Unitárius Élet 23

Ülésezett a Magyar Unitárius Egyház Fõtanácsa

A Magyar Unitárius Egyház legfőbb döntéshozó ésfelügyelő hatósága, a Főtanács 2018. július 6-án Ko lozs -váron ülésezett.

Az összesen 120 tagú, világi és lelkészi képviselőkbőlálló Főtanács ülése pénteken 10 órakor a kolozsváribelvárosi unitárius templomban istentisztelettel kez -dődött, amelyen Rácz Norbert Zsolt kolozsvár-belvárosilelkész mondott imát és egyházi beszédet.

Az istentisztelet után a Főtanács a János ZsigmondUnitárius Kollégium Felvinczi György dísztermébenkezdte el munkálatait. A határozatképesség megálla pí -tása és a tárgysorozat elfogadása után Susan Frederick-Gray, az Amerikai Unitárius Univerzalista Egyházelnöke köszöntötte a jelenlevőket, majd sor került atisztségüket, illetve hivatalukat újonnan átvett szemé-lyek ünnepélyes eskütételére. Ezután a Főtanács meg -emlékezett a közelmúltban elhunytakról, majd tisztelet-beli címek odaítéléséről döntött.

Az egyházszervezeti határozathozatal rendjén aFőtanács jóváhagyta a Brassó-Óvárosi Unitárius Egy -ház község kérését nevének megváltoztatására, és elfo-gadta a Nyárád szentlászlói Unitárius Egyházközség ésa Nyomáti Uni tárius Egyházközség egyházszervezetijel le gének módosítását társegyházközséggé.

Az ülés gerincét az elmúlt év egyházkormányzatimunkáját összegző jelentések értékelése képezte. Ígyszerre napirendre kerültek a következő jelentések:főtisztségviselők (püspök, főgondnokok, főjegyző, kö -zügy igazgató, püspöki helynök) jelentése, a FőhatóságiHivatal és Püspöki Hivatal jelentése, az egyház tanin-tézeteinek (Protestáns Teológiai Intézet UnitáriusKara, kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium,székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium)jelentése, valamint a Nyugdíjintézet és az egyháztár-sadalmi szervezetek (Unitárius Lelkészek OrszágosSzövetsége, Unitárius Nők Országos Szövetsége,Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, GondviselésSegélyszervezet) tevékenységi beszámolói. A Főtanács

a felsorolt jelentésekben foglaltakat az előterjesztésekés a Főtanácsi Bizottság szakvéleménye alapján megvi-tatta, majd egyenként elfogadta.

A 17 órakor kezdődő ünnepi gála alkalmával üd vöz -lőbeszédet mondtak a nemzetközi unitárius közösségekés szervezetek képviselői: Inga Brandes, az UnitáriusUniverzalisták Nemzetközi Tanácsának (ICUU)elnöke, Roger Bertschausen, az Unitárius Uni verzalistaTestvéregyházközségi Tanács (UUPCC) ügyvezetőigazgatója, Eric Cherry, az Unitárius Univer zalistaSzövetség nemzetközi ügyekért felelős vezetője, va la -mint Wytske Dijkstra, a Vallásszabadság Nemzet köziEgyesülete (IARF) elnöke.

A gálán a Főtanács elismerő oklevélben részesítetteés méltatta a kiemelkedő egyházszolgálati teljesít-ményeket: a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközséga hitélet és misszió területén végzett tevékenységéért, akolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium, va la -mint a székelykeresztúri Berde Mózes Gimnáziummunkaközösségének oktatási és nevelési tevékenysé gé -ért, Török István esperes a fogarasi szórványközösségfejlesztésében, illetve a Petőfi Sándor Program mento -rá lásában kifejtett tevékenységéért, a Gondviselés Se -gély szervezet háromszéki és Brassó megyei fiókszer ve -zete munkatársi közössége a szerteágazó és példaadósze retetszolgálati tevékenységéért részesült kitüntetés-ben.

A Főtanács köszöntötte a nemrégiben nyugdíjba vo -nult egyházi alkalmazottakat, a kerek évfordulót ün nep -lő egyházi személyeket, valamint a pályakezdő lelkésze -ket. Szintén a gálán került sor az egyházi be széd pá lyá -zat eredményhirdetésére.

A főtanácsi vacsora keretében a Berde-serleggel tar-tott hagyományos pohárköszöntőt ez alkalommalDemeter Zoltán főtanácsi képviselő, a Háromszék-Fel -ső fehéri Unitárius Egyházkör felügyelő gondnokamondta.

(unitarius.org)

Főtanácsi ülés a Felvinczi György dísztermében (Fotó: Bíró Sára) Főtanácsi istentisztelet (Fotó: Bíró Sára)

24 Unitárius Élet

Megnyitotta kapuit a Vallásszabadság Háza

Az idei év kezdetén Bálint Benczédi Ferenc, a Ma -gyar Unitárius Egyház püspöke 2018-at a vallásszabad-ság évének nyilvánította, amelynek során az unitáriusegyház az 1568. évi Erdélyi Országgyűlés vallásügyitörvényalkotását kívánja méltatni. A világon előszörugyanis Tordán nyilvánította ki azországgyűlés a gyülekezetek szabadlelkészválasztásának jogát. A jubi -leumi év egyik kiemelt fontosságúeseménye volt a Val lás szabadságHázának július 7-ei felavatása.

Idén az egyház kiemelt fontosságúfejlesztési terve volt az egykori püs -pöki rezidenciaként szolgáló közép-kori ingatlan felújítása és közösségi célokat szolgálóintézménnyé való átalakítása. A patinás épületben létre-hozott új intézmény rendeltetése, hogy közösségi szín-helyként, valláskutató központként és egyházi mú ze -um ként segítse hivatásukban az egyházakat és szolgáljaa vallásszabadság eszméjét.

Az avatóünnepség a kolozsvár-belvárosi unitáriustemplomban kezdődött délelőtt 11 órától Bálint Ben -czédi Ferenc püspök ünnepi istentiszteletével. Az isten-tisztelet során a püspök rámutatott arra, hogy Kolozs -vár szívében egy olyan ház felújítását sikerültelvégezni, amelyre az elmúlt évtizedek alatt kétszer iskimondták a halálos ítéletet. Bálint Benczédi Ferenczáró gondolataiban megosztotta azon reményét, hogy„az épület a vallásszabadságnak nem csak háza, hanemotthona lesz”.

Az istentisztelet követően elhangzott Farkas Emődfőgondnok köszöntése, aki úgy fogalmazott, hogy „aház muzeális része legyen a múltba nézés és a tisztelgéselődeink emléke előtt. A benne megvalósuló közösségiszándékunk pedig legyen jövőbe tekintés, jelentsen bíz-tatást és alázatot jövőbeli életünk menetére.”

A Vallásszabadság Házának eszmei jelentőségéről ésrendeltetéséről Gyerő Dávid főjegyző beszélt, aki el -

mond ta, hogy a volt püspöki lakból „magántér helyettközösségi intézmény lesz, amelynek célja a lelkiismeretiés vallásszabadság mai erősítése”.

Furu Árpád építőmérnök, műemlékvédelmi szakmér -nök a restaurálás tükrében mutatta be a ház mű vé szet -

történeti értékeit. Kiemelte, hogy „aművészet törté neti kutatás és a helyre -állítások felszínre hozták Kolozs vártalán legérdekesebb gótikus kapualját.Már a kutatás kez de tén meglepetés-nek számított, hogy a kapualj keletioldalán található épületrész XV. száza-di építésekor há rom szintes, emeleteskőépület volt”.

Üdvözlőbeszédet mondott Kató Béla, az Erdélyi Re -formátus Egyházkerület püspöke, aki úgy fogalmazott:„csak remélni merem, hogy a Román Parlament is rövi -desen január 13-át a vallássza badság napjává nyilvá nít ja,hiszen ez az alapja ma is a békés egymás melletti élés nek”.

Az egybegyűlteket köszöntötte Susan Frederick-Gray, az unitárius univerzalisták elnöke, aki igen nagyörömmel fogadta a meghívást és elmondta, hogy nap-jainkban ez az új intézmény fontosabb, mint valaha:„legyen ez a központ olyan hely, ahol a vallásszabadságmodern összetettségét mérlegelik és kutatják. Legyen ezegy olyan hely, ahol az emberek megtanulják értékelni,sőt szeretni a vallási élet és a hitelvek különbségeit.”

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédében rámuta-tott arra, hogy „az egykori püspöki palota új funkciótkapott. Nem az egyházi elöljáró költözik be a felújításután, hanem az erdélyi magyarok. Nem az egyházi hata -lom reprezentációját szolgálja, hanem a közösségét”.

A Magyar Kormány nevében Soltész Miklós, az egy-házi kapcsolatokért felelős államtitkár felszólalásábanhangot adott annak a reményének, hogy az Erdélybenegyütt élő felekezetek 450 év múlva is szolgálni fogjáka közösséget, hogy a kereszténység és eszméi fennma -radnak.

A Vallásszabadság Házának bejárata (Fotó: Bíró Sára) Kovács István köszöntőbeszéde (Fotó: Bíró Sára)

„az épület a vallássza - bad ság nak nem csakháza, hanem otthonalesz”.

Unitárius Élet 25

Négyszázötven évvel Torda utánFejezetek az unitárius egyház kora-újkori történetébõl – konferencia Szegeden

Románia vallásügyi államtitkára, Victor Opaschiköszöntője zárta a templomban zajló eseményeket, akielmondta, hogy bízik abban, hogy a felavatott Vallás -sza badság Háza a vallási és lelkiismereti szabadságot, atoleranciát fogja majd hirdetni.

Az avatóünnepség folytatásaként a meghívottakközösen vonultak át a Vallásszabadság Háza udvarába.Köszöntőbeszédet mondott Kovács István, az egy-házunk közügyigazgatója, aki kiemelte, hogy „ebben ajubileumi évben ugyanezzel az eredeteket kereső gondos -sággal szeretnénk feltárni és felmutatni a négy és félévszázad elfalazásai és vakolatai alól egy másik remekbeszabott építményt, egy szellemi állagút, éspedig a vallás -sza badság törvényét, amelyet a maga egyedülálló erdélyiboltíveivel bölcs építőmesterek ég és föld közé emeltek.”

Az ünnepélyen Oláh Emese Kolozsvár alpolgár mes -tere is felszólalt, aki hangsúlyozta a tolerancia fon tos -ságát és azt, hogy a Vallásszabadság Háza Erdély egyiklegkiemelkedőbb szellemi központja lesz. BrendusRéka, a magyar Nemzetpolitikai Államtitkár ság főosz -tály vezetője beszédében kiemelte, hogy „ez a ház egyikeazoknak a nyomoknak, amelyek méltó módon illeszked-nek az 1568-ban Tordán elindult történelmi folyamatba.Ez a ház a neve szerint is mindannyiunk számára aTordai országgyűlés méltó emlékhelyeként nyitja megkapuit.”

Az ünnepi köszöntéseket követően a jelen lévőtestvérfelekezetek szellemi vezetői áldást kértek azépületre. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyház kerü -let püspök áldása így szólt: „Atya, Fiú, Szentlélek, teljesSzent háromság, egy, örök, igaz Isten. Áldja meg és szen -tel je meg ezt a hajlékot.” Pr. Protos. Benedict Vesa azOrto dox Egyház képviseletében is áldást kért a házraromán nyelven: „Imádkozunk a mindenség Istenéhez,hogy formálja ezt a házat mindenki otthonává.” SchwartzRóbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnökének imájaeképpen hangzott: „Kérem Istenünk áldását mindaz -okra, akik gondozni fogják, látogatni fogják és hasznát

fogják venni ennek a gyönyörű épületnek, amely remélem,hogy Kolozsvár egyik ékessége lesz.” Adorjáni DezsőZoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházpüspöke áldásában megfogalmazta, hogy „szóljon eszent helyen mindig Isten élő igéje, a vigasztalás, areménység, az új élet szava.” Jakab Gábor pápai káplánimája a következőképpen hangzott: „Áldja meg az Istenmagát a szakszerűen újjávarázsolt épületet, és áldja megazokat is, akik a jövőben itt majd a lelki és szellemikultúra továbbadását, vagyis a művelődés szent ügyét szol-gálni fogják.” Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitári -us Egyház püspöke zárásként így fogalmazott: „E házmindannyiunk számára a békének, a tiszteletnek, atürelemnek áldott háza legyen. Ámen.”

Az áldáskérést követően Bálint Benczédi Ferenc,Soltész Miklós és Victor Opaschi elvágták a Vallássza -bad ság Háza kapuján elhelyezett szalagot. Az ünnepiese mény állófogadással zárult, majd az érdeklődőkmeg tekinthették a kívülről és belülről is a restaurált voltpüspöki rezidenciát.

unitarius.org

Az ünnepélyes szalagátvágás (Fotó: Bíró Sára)

A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egy -házkerülete és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsé -szettudományi Kar Magyar Irodalmi Tanszéke 2018.október 16-án Négyszázötven évvel Torda után, Fejeze -tek az unitárius egyház kora-újkori történetéből címmeltudo mányos konferenciát rendeztek Szegeden a Ma -gyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizott -ság Székházában.

A konferencián az Unitárius Egyház magyarországiés erdélyi képviselői mellett nagy számban vettek részta szegedi és pécsi egyetem kutatói és hallgatói is. Öröm -

mel jöttek az eseményre a társegyházak (református ésevangélikus) képviselői is. A konferenciát látható mé -dia érdeklődés kísérte, jelen volt a Duna TV, Szeged TV,valamint néhány napilap tudósítója is.

A konferenciát Bálint Benczédi Ferenc püspök úr nyi-totta meg, majd ezt követően az elhangzó előa dásokatElekes Botond főgondnok ajánlotta néhány gondolattala szépszámú hallgatóság figyel mébe.

Az alábbi előadások hangzottak el:

26 Unitárius Élet

Torda és Csíksomlyó; javaslat a kölcsönös mítoszta-lanításra – dr. Balázs Mihály egyetemi tanár (SZTEBTK Szeged)

Dávid Ferenc és a kerek kő – mítosz vagy valóság – dr.Kovács Sándor teológiai tanár (PTI Kolozs vár)

A tolerancia elmélete és gyakorlata a XVII. századiantitrinitárius közösségekben – dr. Keserű Gizella tud.kutató (SZTE BTK Szeged)

„Ahol szitok és átok uralkodik, ott Isten lelke sem la -kozik” A vallási tolerancia kérdése Válaszúti György PécsiDisputájában – dr. Varga Réka tanársegéd (SZTE BTKSzeged)

Bogáti Fazekas Miklós zsoltárai – dr. Etlinger Mihálytud. kutató (PTE BTK Pécs)

Bogáti Fazekas Miklós Apokalipszis kommentárja –dr.Túri Tamás adjunktus

XVII. századi unitárius énekeskönyveink - ThordaiJános nótajelzései – dr. Hevesi Andrea Ig. h. (Városi ésMegyei Könyvtár Szeged)

A munka első magyar költője a Szovjetúnióban? Nyo -mo zás Szentmártoni Bodó János dialogizmusa után –Molnár Dávid docens (SZTE BTK Szeged)

A programban meghirdetett Hoffman Gizellaelőadása sajnos az előadó betegsége miatt elmaradt.

Az előadásokat követően a hallgatóság együtt átvo -nult „A reformáció emléke az unitárius dokumentumoktükrében” című kiállítás megtekintésére. A konferenciavégén Kászoni-Kövendi József püspöki helynök a kon-ferenciát záró szavaiban megköszönte a színvona laselőadásokat és a hallgatóság részvételét. A konfe renciátállófogadás zárta.

Dr. Kiss Tibor

Pillanatkép a konferenciáról (Fotó: Bíró Sára) Pillanatkép a konferenciáról (Fotó: Bíró Sára)

450 éves az Unitárius Egyház – emlékérme kibocsátás– az egyetlen magyar alapítású egyház tiszteletére –

A Magyar Nemzeti Bank „450 éves az unitárius egy-ház” megnevezéssel 10 000 forint névértékû ezüst és2 000 forint névértékû színesfém emlékérmét bocsátottki 2018. november 12-én az egyetlen magyar alapításúegy ház 450 éves fennállásának alkalmából, valamint avallásszabadságot hirdetõ tordai országgyûlés emlé kére.

Az emlékérme kibocsátási ünnepségére a MagyarNemzeti Bank és a Magyar Unitárius Egyház közösszervezésében került sor a Nagy Ignác utcai templomosingatlanunk gyülekezeti termében.

Elekes Botond fõgondnok köszöntõje után Kászoni-Kövendi József püspöki helynök beszéde és áldásakövetkezett. Ezt követõen Szeniczey Gergõ a MagyarNemzeti Bank ügyvezetõ igazgatója hivatalosan is kibo -csá totta és bemutatta az érméket.

Az érmék elsõ tiszteletpéldányainak átnyújtása után,Kászoni-Kövendi József püspöki helynök körbevezette

a vendégeket a Nagy Ignác utcai templomban. Az ün -nep ség állófogadással zárult.

A „450 éves az unitárius egyház” megnevezésû emlék -érmék hazánk törvényes fizetõeszközei, de nem forgal-mi célokat szolgálnak, elsõdleges szerepük a meg em -lékezés, a tisztelgés a Tordán elfogadott törvény elõtt,amely a világtörténelem során elõször határozta meg amodern demokrácia egyik alapértékét, a szabad vallás-gyakorlás jogát, és tette lehetõvé többek között az egyet -len magyar alapítású egyház intézményesülését is. Azezüst és a színesfém változat azonos érmeképpel ren-delkezik, csak értékjelzésükben térnek el.

Az emlékérmék elõoldalának letisztult képét a 18.században készült Bölöni psalterium, a kéziratos unitá -rius énekeskönyvek egyik ritkaságszámba menõ pél dá -nya ihlette. Az emlékérme kötelezõ kellékei az énekes -

Unitárius Élet 27

könyvben használt betûtípussal jelennek meg: a 10 000illetve a 2 000 forint értékjelzés, a Magyarország felirat,melynek kezdõbetûje az énekeskönyv egyik iniciáléjátidézi, római számokkal jelölve a 2018-as verési évszám,valamint a BP. verdejel. Az emlékérmén megjelenõ dí -szí tõsávot a psalterium egyik fejlécének díszítõmo tí -vuma ihlette. A díszítõmotívum alatt látható az emlék -érmét tervezõ Bitó Balázs ötvösmûvész mesterjegye.

Az unitárius egyház visszanyúl a Bibliához, mint for -rás hoz, amit az érme hátlapja is tükröz. A hátlap köz -ponti motívumaként a Magyar Unitárius Egyház címe -re jelenik meg, mely kõsziklán álló galambot, körülöttea farkába harapó kígyót ábrázol, utalva a bibliai idézet -re „legyetek tehát okosak, mint a kígyók és szelídek, minta galambok.” (Mt 10,16b)

A címer fölött az EGY AZ ISTEN félkörirat olvas -ható, amely az unitárius templomok, templomtornyokjellegzetes felirata, alatta pedig az 1568. évi tordaiországgyûlés vallásügyi törvényében is elõforduló szent -írási igehely (Ef 2,8) A HIT ISTEN AJÁNDÉKA sze -re pel. Felsõ félköriratban kiemelve jelenik meg a 450ÉVES AZ UNITÁRIUS EGYHÁZ felirat, mely egybenutal az emlékérme kibocsátásának alkalmára is. A

központi motívum két oldalán, bal oldalon a vallássza -badságot törvénybe iktató tordai országgyûlés és az uni -tárius egyház megalakulásának évszáma, 1568, jobboldalon az emlékérme kibocsátási éve, 2018 szerepel.

Mindkét emlékérme átmérõje 38,61 mm, széle recé -zett. A 10 000 Ft névértékû emlékérme 925 ‰ finom-ságú ezüstbõl, míg a 2000 Ft névértékû színesfém vál-tozat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetébõl készül. Azemlékérmék ezúttal is korlátozott példányszámbanjelennek meg: 5-5000 darab verhetõ a 31,46 grammsúlyú ezüst érmébõl tükörfényes (proof) kivitelben,valamint a 30,8 gramm súlyú színesfém érmébõl,selyemfényes (BU) kivitelben.

Az emlékérmék értékközvetítõ, ismeretterjesztõszere pének minél szélesebb körû betöltését elõsegíten -dõ, a „450 éves az unitárius egyház” megnevezésû ezüstemlékérme a kibocsátást követõ három hónapig, a szí-nesfém emlékérme egy évig névértéken vásárolhatómeg 2018. november 12-tõl a Magyar Pénzverõ Zrt. ér -me boltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.), illetve avál lalat honlapján üzemeltetett webáruházban (https://www.penzvero.hu/).

Elekes Botond főgondnokköszöntő gondolatai2018-ban a magyar unitárius közösség egyházunk

fennállásának 450. évét ünnepli. Ez az esztendő szá-munkra nem csak azért fontos, mert MagyarországOrszággyűlésének jogelődje, a tordai országgyűléskereken 450 évvel ezelőtt fogadta el európai mércévelis kiemelkedő jelentőségű, korát meghaladó szellemi -ségű vallási törvényét. Azért is fontos, mert egyházunkfennállása óta először tudunk mi, Magyarországon ésErdélyben élő unitáriusok együtt és szabadon, szabadországokban, saját akaratunk és elképzeléseink szerintemlékezni múltunkra, számba venni jelenünket ésmegtervezni jövőnket.

Volt idő, amikor mi, unitáriusok sokkal többenvoltunk a Kárpát-medencében. Bízunk benne, hogytöbben is leszünk, mint manapság. Sorsunk úgy alakult,hogy a történelmi egyházak közül mi vagyunk alegkisebb protestáns közösség.

Ebben az esztendőben, amit, azt hiszem, joggalnevezhetek az unitárius anno mirabilis-nek, azt gondo-

ltuk, meg kell mutatnunk a külvilágnak, hogy tulaj-donképpen kik vagyunk mi, unitáriusok. Ahhoz, hogytörekvéseink sikerrel járjanak, szem előtt kellett tarta-nunk Máté számunkra kedves intelmét, amely így szól„legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint agalambok”.

Okosnak és szelídnek lenni azt jelenti, hogy szövet-ségeseket kell találnunk céljaink, álmaink közös meg -való sításához. Azt gondolom, hogy Magyarországon2018-ban ez nekünk sikerült.

Közel egy évvel ezelőtt levelet írtam Dr. MatolcsiGyörgynek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének, ami -ben javaslatot tettem unitárius emlékérme kiadására.

Felmerülhet a kérdés, mi köze az unitárius egyház-nak, egyáltalán az egyháznak a pénzhez, egy érméhezvagy egy emlékérméhez. Mi köze a tanításnak mindeh -hez? Kétségtelen tény, hogy egyházi szertartásainküzenetei nem a materiális javakra fókuszolnak, több-nyire a perselypénz kerül szóba, vasárnaponként aztszámolja a pénztáros.

Szeretnék mindenkit megnyugtatni, akiben ez akérdés felmerült. Megnéztem, mi van a Bibliában. Nos:a pénz kifejezésnek 147, a dénárnak 5, az adópénznek

28 Unitárius Élet

2 megjelenítése van a könyvek könyvében. Több ezerév vel ezelőtt a legbölcsebbek is foglalkoztak vele,beszéltek róla, és a helyén tudták kezelni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Bár minden kérésünkilyen rövid idő alatt megoldódna, mint az előbbi. Napo -

kon belül megérkezett a Ma gyar Nemzeti Bank egyet ér -tő válasza, az év elején elkezdtük a munkát, így jutot-tunk el a mai naphoz. Azt gondolom, hogy a Ma gyarNem zeti Bank azzal, hogy a mai napon kibocsátja azunitárius emlék érmeket, páratlan szolgálatot tesz azunitárius értékek népszerűsítésében. Magyar országonés a nagyvilágban egyaránt. Hála és köszönet érte!

Engedjék meg, hogy külön is köszönetet mondjakBöröcz Szilviának, az MNB elkötelezett és segítőkészmunkatársának, aki nélkül álmaink nem valósulhattakvolna meg. Gratulálok az emlékérme tervezőjének, BitóBalázs művésznek, aki érzékenyen megjelenítette azunitárius ethosz puritán egyszerűségét.

Hálásan köszönöm dr. Kovács Sándornak, a kolozs -vári Protestáns Teológiai Intézet unitárius kara docen-sének szakértői munkáját, amivel az év folyamán kon-textusba helyezte az alkotói folyamatot.

(Elhangzott 2018. november 12-én, Budapesten a Bu da -pesti Unitárius Egyházközség gyülekezeti termében az uni -tárius emlékérmék forgalomba hozatalának ünnepsé gén.)

Szeniczey Gergő a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójaés Elekes Botond főgondnok

A nagykárolyi és a nyíregyházi unitárius szórvá -nyokba kétnapos ünnepséggel tisztelegtünk a vallássza -badság első törvénybe iktatásának 450. évfordulójáról,meg emlékezve az 1568. évi Tordán tartott ország gyű -lés ről.

Jelképes és gyönyörű helyszínen lelt otthonra a ren-dezvény első, nagykárolyi szakasza, mégpedig a Ká ro -lyi-kastélyban. Az egykori főúri lak konferenciatermé -ben a nagykárolyi unitárius szórványgyülekezet szer ve -zé sében került sor felemelő ünnepünkre.

Az ünnepségre meghívott előadóink dr. Szent-IványiIlona: 450 év a hit- és lelkiismereti szabadság tükrében ésdr. Ajtay-Horváth Magda: John Paget, az erdélyi unitári -

us lord címen elhangzott tartalmas, színvonalaselőadásaikat hálás szívvel köszönjük.

Bartha Mária Zsuzsánna Kocsord és a hozzá tartozószórványok unitárius lelkésze köszöntötte a szépszámú(kb.100 fő) egybegyűltet. A köszöntő után Kovács Jenő,Nagykároly polgármestere, a Nagykárolyi Re for má tusEgyházmegye főgondnoka üdvözlőbeszédjében kitért anapjainkban tapasztalható hitéletre, illetve annak hiá -nyára. Érzése szerint még inkább kellene törekedniük akeresztény egyházaknak arra, hogy megszólítsák azembereket. Ez úton is köszönjük a polgármester úrnaka gyönyörű helyszín biztosítását ünnepségünk méltólebonyolításához.

Jubileumi ünneplésNagykárolyban és Nyíregyházán

A nagykárolyi ünnepség részvevői Bartha M. Zsuzsánna lelkész köszönti a résztvevőket (Nagykároly)

Unitárius Élet 29

– Isten áldjon minden jelenlévőt! – köszöntött azunitárius szokásnak megfelelően dr. Barabássy Sándor,a Magyarországi Unitárius Egyház felügyelő gondnoka.Köszöntőjében a hagyományok ápolásárának fon tos -ságát hangsúlyozta. Ennek jegyében örül annak –mondta –, hogy Nagykárolyban ilyen méltó helyszíntbiztosítottak a rendezvénynek. És örül annak, folytatta,hogy még működik a keresztény felekezetek közöttitiszteletadás, példaként említve, hogy a tordai évfordu -lós ünnepségen az akkori négy bevett felekezet kép vi -selőin túl a görög katolikusok és az ortodoxok isképviseltették magukat.

Egy folyamat része volt az, hogy Dávid Ferenckezdeményezésére az 1568-as tordai országgyűlésen ki -mond ták a vallásszabadságot – helyezte ok-okozatiösszefüggésbe a történéseket dr. Szent-Iványi Ilonaelőadásában. A hit- és lelkiismereti szabadság mindany -nyiunk közös kincse, melyet egyetlen felekezet, közös -ség sem sajátíthat ki a magáénak, hiszen ez ad teretértékeink és segíti keresztény hitünk megélését.

Dr. Ajtay-Horváth Magda egy méltatlanul kevésséismert angol úrról, John Paget-ről beszélt. A vagyonosfér fiú Erdélybe költözött szerelmét követve, részt vettaz 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban,Angliában sikeres könyvet írt Magyarországról, de pél -dá ul mintagazdaságot hozott létre Erdélyben. Ezekmellett hithű unitárius volt, a hitélet támogatója.

A vallásszabadság szellemében ökumenikus kerek -asztal beszélgetést tartottunk. Megtisztelt részvételévelIlyés Csaba nagykárolyi római katolikus főesperes,plébános aki a felvetésre reagálva elmondta, hogy atörténelmi egyházak például a legutóbbi romániai nép-szavazás alkalmával sem tudták a napjaink kommuniká-ciós eszközeit hatékonyan használni saját igazukelmondásához. Tolnay István református esperes isamel lett érvelt, hogy a hagyományos gondolkodás, a ke -resz tényi értékeket el kell juttatni minél többekhez.Vadas Krisztián görög katolikus parókus a felekezetikülönbözőségek kapcsán úgy foglalt állást, hogy kétség -telenül léteznek eltérések, de nagyon sok a közös vonásis, mert közösek a keresztény alapok.

Zárszóként elhangzott, hogy az ökumenikus hozzá -állás a jövőbevezető út, hiszen fontos, hogy a keresz -

tény felekezetek tudjanak ügyelni és odafigyelni egy -más ra. Az közösen elmondott imát Koppándi ZoltánAttila dévai unitárus lelkész vezette. Ezt követőenKoppándi Júlia unitárius lelkész megnyitotta az uni tá -rius egyház múltját és jelenét feldolgozó tárlatot.

Zárásként a nagykárolyi Carmina Renascentia régi -ze ne együttes szolgált az alkalomhoz illő muzsikával:Bogáti Fazakas Miklós 16. századi zsoltárfeldolgozásaitadták elő. Az ünnepi alkalmat állófogadás zárta.

Nyíregyházán november 14.- én szerdán 15. órátólkerült sor jubileumi ünnepségünkre a NyíregyházaMegyeháza dísztermében. Megtisztelt jelenlétével ésköszöntésével dr. Seszták Oszkár a Szabolcs SzatmárBereg megyei közgyűlés elnöke. Az előadásokat szinténdr. Szent- Iványi Ilona és dr. Ajtay Horváth Magda tar-tották.

Az előadások után a résztvevők között meghitt han -gu latú eszmecsere alakult ki. Az ünnepség zenei előa dá -sa során Csekk-Fekete Zalán konfirmandusunk ma rim -ba játékát Lizákné Tirpák Éva tanárnő kísért zongorán.Ünnepségünk szeretetvendégséggel zárult.

Bartha Mária Zsuzsánna

Dr. Barabássy Sándor üdvözli a résztvevőket (Nyíregyháza)

A jubileumi ünnepség meghívója

Pillanatkép a konferenciáról (Nagykároly)

30 Unitárius Élet

Emlékezés a Pécsi Disputára– Pécs, 2018. november 17. –

A Magyar Unitárius Egyház az idén ünnepli fennál-lásának 450-ik évfordulóját. Ebben a jubileumi évben aMagyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyház ke rü -lete és a Dél-dunántúli Unitárius Szórvány egy házköz -ség konferenciát szer vezett „Emlékezés az 1588-as PécsiDisputára” címmel.

A Pécsi Disputa fontossága unitárius szempontbólaz, hogy a gyakorlatban igazolta az 1568. évi tordaiországgyűlési törvény realitását. Válaszúti György pécsiunitárius lelkész és Skaricza Máté ráckevei reformátusprédikátor hitvitája azt igazolja, hogy az egyházaknaklehet egymás nézeteit tisztelve együtt élni, hogy néze -tei ket nem egymást minősítve, hanem egymást megbe -csülve is meg tudják vitatni.

A konferencia három helyszínen zajlott.

A Mindenszentek templomában 1 órás ünnepélyrekerült sor. Ez a templom a XII. században épült, a törökmegszállás idején pedig az egyetlen istentiszteleti hely -szín volt a keresztény felekezetek számára. Itt zajlott ötna pon keresztül 1588-ban a Pécsi Disputa, melynekanyagát Válaszúti György örökítette meg. E tettével nem -zetközi viszonylatban is fontos, egyik legértékesebb iro-dalmi értékünk megalkotója lett. A templom falán lát -ható az az emléktábla, amelyet 25 évvel ezelőtt avattakfel. Itt megjegyezhetjük azt is, hogy a pécsi unitáriusszel lemi központ tagja volt két éven keresztül BogátiFazekas Miklós is, neves zsoltáríró, költő, unitáriuslelkész.

Berecz Tibor házigazda (Pécsi Egyházmegye ifjúságireferense) és dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselő(a konferencia védnöke) köszöntője után Csonta István(a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola egyháztörté -nésze), Némethné Hesz Márta református lelkésznő,Ócsai Zoltán (a Pécsi Evangélikus Egyházközség lelké -sze), Gyerő Dávid (a Magyar Unitárius Egyház főjegy -ző je) mondtak ünnepi beszédet.

A tartalmas ünnepi beszédek egymás nézeteinek atiszteletben tartására és megbecsülésére, adott esetbena vita fontosságára hívták fel a figyelmet. Beszéltek azössze tartozásról, a vallási toleranciára hívták fel a fi -gyel met és örömüket fejezték ki, hogy Pécs 430 évvelezelőtt egy olyan városnak számított, ahol lehetőségvolt a hitvita megrendezésére, ahol a város lakossága isolyan közeget alkotott, akik számára fontos volt egyilyen vita.

Dr. Kovács Szilárd (Pécsi Székesegyház orgonistája)orgonajátékát követően a református, evangélikus ésunitárius egyházak képviselői koszorúkat helyeztek elaz emléktáblánál. A koszorúzás a Himnusz eléneklésé -vel zárult.

A következő helyszín a Pécsi Evangélikus Egyház -község közösségi terme volt, ahol kávézást követőenÓcsai Zoltán evangélikus lelkész és Kászoni-KövendiJózsef unitárius püspöki helynök köszöntőjét hallhat-tuk. Ezek után következtek az előadások.

Dr. Varga Szabolcs (MTA BTK Budapest), dr.Balázs Mihály (SZTE BTK Szeged) a Disputa történel-mi aspektusaira helyezték a hangsúlyt.

A két előadás után kávészünet következett. A szünet-ben a konferencián résztvevők a „Baranyai reformációtörténetei” című kiállítást nézhették meg. Ez a kiállítás2017-ben a Pécsi Csorba Győző Könyvtár szervezésé -ben valósult meg.

A szünet után dr. Molnár Dávid (SZTE BTK Sze -ged), Varga Réka (SZTE BTK Szeged), dr. Pap Balázs(PTE BTK Pécs) főleg irodalmi szempontból világítot-tak rá a Pécsi Disputára.

A résztvevők összességében egy igen átfogó képetkaptak a kérdéskörről. A hangulat ünnepélyes volt, azelőadások pedig színvonalasak.

Az előadók több alkalommal is felhívták a figyelmet,hogy a Válaszúti György által ránk hagyott szöveg értel -me zése a latin beszúrások, illetve a betűhű közlés foly -

Kászoni-Kövendi József püspöki helynök (Fotó: Orbók Szilárd) Pillanatkép dr. Balázs Mihály előadásáról (Fotó: Orbók Szilárd)

Unitárius Élet 31

Közös imádság az Ünnepi Zsinaton (Fotó: Bíró Sára) Kászoni-Kövendi József püspöki helynök (Fotó: Bíró Sára)

tán körülményesen olvasható, újabb kiadásra lenneszükség. Hozzászólásában Elekes Botond főgondnokelmondta azt, hogy az újabb kiadás gondolatát támo-gatja, sőt már neki is fogott annak szervezéséhez.

Az előadások után állófogadás követ kezett, ahollehe tőség nyílt kötetlen beszélgetésre. Az állófogadást

követően pedig a Pécsi Evangélikus Egyházközségtemp lomában „Minden időben” címmel felekezeti éneke -ket hallhattunk a XVI századból. Joób Emese (ének,koboz), Bolya Mátyás (koboz, citera), Szitha Miklós(ütőhangszerek) felejthetetlen koncertje zárta a konfe -ren ciát, mely összességében mintegy 6 órán keresztültartott.

Máté Ernő

Pillanatkép előadás közben (Fotó: Orbók Szilárd) Szitha Miklós, Joób Emese és Bolya Mátyás (Fotó: Orbók Szilárd)

Ünnepi Zsinat Kolozsváron2018. december 8-án zajlott a Magyar Unitárius Egy -

ház jubileumi évének zárórendezvénye, az ünnepizsina ti ülés.

A kolozsvári belvárosi unitárius templomban zajlóünnepi zsinati ülés Kovács István közügyigazgató áhí-tatával kezdődött, amelyet a Zsinat hivatalos megala ku -lása követett. Elsőként Bálint Benczédi Ferenc püspök,majd Farkas Emőd főgondnok üdvözölte az egybegyűl -teket.

A zsinati ülés ünnepi megemlékezéssel folytatódott,melynek keretében Székely Kinga Réka előadó-tanácsos

tartott előadást Unitárius eszmetörténeti áttekintéscímmel. Kovács István közügyigazgató összegezte azelmúlt év kiemelkedő eseményeit.

A Zsinat ünnepi nyilatkozatot fogadott el az ErdélyiOrszággyűlés 1568. évi vallásügyi törvényalkotásánakés a Magyar Unitárius Egyház fennállásának 450. évfor-dulója alkalmából. Ezt követően Buzogány-CsomaIstván lelkész adott elő alkalmi dalaiból.

A zsinati ülés üdvözlőbeszédekkel folytatódott.Farkas Emőd főgondnok után a következő meghívottakmondtak köszöntőbeszédet: a testvérfelekezetek közül

32 Unitárius Élet

Forró László lelkészi főjegyző, a KirályhágómellékiReformátus Egyházkerület püspökhelyettese, GaalGyörgy irodalomtörténész és helytörténész, SógorCsaba európai parlamenti képviselő, Szilágyi Zsolt, azErdélyi Magyar Néppárt elnöke és Mezei János, aMagyar Polgári Párt elnöke köszöntötték az egybegyűl -teket. Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyibizottságának elnöke levélben üdvözölte a Zsinatot.

A köszöntőbeszédek után az egyházi főhatóságrészéről díszokleveleket és jubileumi emlékérméket ad -tak át a vallásszabadság éve megszervezésében kiemel -ke dő szerepet betöltött partnereknek. A jubileumi emlékérmét Elekes Botond Áron, a Magyar UnitáriusEgyház Magyarországi Egyházkerülete főgondnokának

kezde ményezésére a Magyar Nemzeti Bank 2018.november 12-én bocsátotta ki 450 éves az unitárius egy-ház megnevezéssel.

Ezt követően a székelykeresztúri Berde Mózes Unitá -rius Gimnázium kórusa a Lelkes zenekar közreműkö -désével zsoltárokat és karácsonyi dalokat adott elő.

A szünetet követően ünnepi istentiszteletre és úrva -cso ra osztásra került sor. Az istentiszteleten BálintBenczédi Ferenc püspök imája után Gyerő Dávid fő jegy -ző végezte a szószéki szolgálatot. Az úrvacsorai beszé -det Kászoni-Kövendi József püspöki helynök mond ta.A zsinati ülést Boros János főgondnok zárta be.

A Magyar Unitárius Egyház Sajtóosztálya

A Magyar Unitárius Egyház Zsinatának ünnepi nyilatkozata az 1568. évi tordai országgyűlésés az egyház fennállásának négyszázötvenedik évfordulóján

„Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten igéje által.” (Róm 10,17)„Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek

egymást. Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.” (Jn 13,34–35)

A Magyar Unitárius Egyház Zsinata Isten iránti hálával ünnepli az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyitörvényalkotásának jubileumi évfordulóját, valamint az egyház fennállásának négy és fél évszázadát.

Az Erdélyi Országgyűlés 1568. január 6–13. között törvénybe foglalta a lelkiismereti és vallásszabadsághozvaló jogot, szabad igehirdetést és lelkészválasztást biztosítva a gyülekezeteknek. A törvény eszmei alapja a refor-máció szellemisége. Az Országgyűlés a politikai megfontolások elé helyezett teológiai indoklásával e határozatotegyedülállóvá tette a korabeli Európában: „Ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, mert a hit Istennekajándéka.” (Részlet az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi törvényéből.)

Az 1568. évi vallásügyi törvény a felekezetek együttélésének feltételeit biztosította, s ezáltal Erdély a vallás sza -badság földjévé vált, menedéket nyújtva a korabeli Európa más országaiból hitük miatt elüldözötteknek is. Atörvény eszmei alapvetéséhez Dávid Ferenc és munkatársai számottevően hozzájárultak, az elfogadása és gya -korlatba ültetése főként János Zsigmond fejedelem bölcs belátásának és toleráns viszonyulásának kö szön hető.

Az Úr 2018. esztendejét egyházunk a vallásszabadság évének nyilvánította. A jubileumi év során ünnepsé -gek kel, kiadványokkal, kiállításokkal és más eseményekkel emlékeztünk a történelmi jelentőségű törvényalkotás-ra és a négyszázötven éves egyházi múltunkra. Örömmel tölt el bennünket, hogy az egyetemes egyházi ünnepsé -gek mellett gyülekezeteink, az egyházkörök, tanintézeteink és egyháztársadalmi szervezeteink is mél tó ság teljesemlékünnepségeket szerveztek és értékes kezdeményezéseket valósítottak meg. Örvendünk, hogy a jubileumiévben Torda főterén felavathattuk a vallásszabadság emlékművét, Kolozsváron pedig a közösség szolgálatábaállíthattuk a felújított egykori püspöki rezidenciát, amelyben Vallásszabadság Háza névvel új egyházi intézménykezdte el működését.

A tordai országgyűlés örökségét az erdélyi magyar és szász protestáns testvéregyházaink is közös értéknektekintik. Magyarország Országgyűlésének ezúton is köszönjük a 2018. február 20-án egyhangúlag elfogadottemléktörvényt (2018. évi I. törvény – az 1568. évi tordai vallásügyi törvény jelentőségéről és a VallásszabadságNapjáról), amellyel a tordai vallásügyi törvény korszakalkotó jelentőségét méltatta és január 13-át a vallássza -badság napjává nyilvánította. Reméljük, eljön az idő, amikor Románia Parlamentje, valamint az Európai Par la -ment hasonló módon értékeli ezt a szellemi örökséget.

A jubileumi év végén a mindenható Istenbe vetett hittel és reménnyel tekintünk a jövőre, bízva abban, hogygond viselő Atyánk bölcsességgel ajándékoz meg hivatásunk betöltéséhez. Keresztény hitünk és magyar unitáriush agyományaink alapján állva Isten szeretetét és igazságát kívánjuk megélni, így követve Jézus tanítását és pél -dáját.

A megtartó isteni gondviselésért érzett hála, az egyházi múltunk öröksége iránti alázat és elődeink kö zös -ségszolgálatának megbecsülése egyaránt arra köteleznek, hogy hűek maradjunk a vallás- és lelkiismereti szabad-ság eszméjéhez, egyházunkhoz és nemzetünkhöz.

Isten áldása kísérje egyházunk mindenkori hivatásbetöltését és az ezért munkálkodók életét!

Kolozsvár, 2018. december 8.A Magyar Unitárius Egyház Zsinata

Unitárius Élet 33

a k i k e l õ t t ü n k j á r t a k

Ha áttekintjük az Unitárius Életfolyóirat eddig megjelent hetvenévfolyamát, azt láthatjuk, hogy a 16-17. századi antitrinitárius személyi -ségek közül elsősorban SzervétMihály, János Zsigmond fejedelem,Giorgio Blandrata, Fausto Socino,Heltai Gáspár és Enyedi Györgyéletműve kapott nyilvánosságot.Mostani cikkünkben ezért – kie -melkedő jelentőségüket elismer ve –nem velük, hanem az unitarizmushőskorának „napszámosaival”; Dá -vid Ferenc eszméinek korai terjesz -tőivel, a nagy reformátor és egy-házalapító püspök munkatársaivalfoglalkozunk. Nem fontossági, ha -nem alfabetikus sorrendben.

Alvinczi GyörgyBudapesti, Nagy Ignác utcai egy-

házközpontunk félemeletén emlék-tábla hirdeti Alvinczi György, az1574-ben kivégzett unitáriusprédikátor hősiességét és vértanú -ságát. Nehéz rekonstruálni, milyenesemények láncolata vezetett elodá ig, hogy hitvitázó reformátusellenfelei halálra ítélték és a világihatóságokkal kivégeztették. E bar-bár cselekedet mindenesetre még azországot megszállás alatt tartótörök hadsereg vezetőit, így a budaibeglerbéget is megdöbbentette.

Alvinczi György életéről szintesemmit sem tudunk. Egyes forrásokszerint Brassóban tanult, majdKolozsvárott iskolaigazgató volt, deez nem nyert bizonyítást. Az vi -szont könnyen elképzelhető, hogy a

Basilius István vezette antitrini tári -us hittérítőkkel érkezett Erdélyből amai Magyarország területére, hogyaztán a Dél-Dunántúlon, Pécskörnyékén terjessze az unitáriustanokat. Az 1570-es évek elején lettNagyharsány – a Villányi-hegységdéli lejtőjén, Siklóstól keletre talál-ható falu – unitárius lelkésze,prédikátora. Emléktábláját 2004novemberében Rázmány Csabaakkori magyarországi püspök ésKászoni József lelkész avatta fel. Atáblán az alábbi szöveg olvasható:„Alvinczi György, hitéért 1574-benmártíromságot szenvedett unitáriusprédikátor halála 430. évfordulójánkegyelettel állíttatta a MagyarországiUnitárius Egyház. Emlékeztetőül a

hithűség és a vallási tolerancia min-denkori megtartására.” AlvincziGyörgy vértanúságáról, halálánaktörténelmi-politikai következmé -nyei ről szól Benedek Szabolcs:Cson katorony című drá mája, amely2010-ben jelent meg nyomtatásban.

De mi is történt 1574-ben Nagy -harsányban? Zoványi Jenő egy ház -történész összefoglalása szerint „ahelvét irányúak Veresmarti Illésnek,ek kor már püspöküknek vezetésealatt jelentek meg a nagyharsányi vi -tán, s a jelek szerint szép számmalvehet tek részt, míg az antitrinitáriu-sok oldaláról a helybeli lelkészen,Alvin czi Györgyön kívül egyedül azamazoktól elpártolt Tolnai AmbrusLukács siklósi lelkész volt jelen. Ezekketten valami külső kényszer alatt áll-hattak, mert másképpen aligha men -tek volna belé egy olyan vitat ko zás ba,amelyben nemcsak hogy jóval többenvoltak ellenfeleik, ha nem a dö ntő -bírákat is ezek so rából nevezték ki.”

Basilius István1525 körül született, és Luther

városában, Wittenbergben végezteegye temi tanulmányait, majd Ko -lozsvárra hazatérve segédtanító -ként, később iskolaigazgatókéntműködött. 1562-ben segédlelkész,majd 1566-ban Kolozsvár lelkészelett, s a feljegyzések szerint már eb -ben az időben alapvetően uni táriustanokat terjesztett. Basilius Istvánkésőbb missziós körútra indult,amelynek során felkereste Belé -nyest, Békést, Hódmező vá sár helyt,Makót, Szegedet, Te mes várt, Csa -ná dot, Simándot, és unitá rius egy -ház községeket alapított. Az 1570-esévek közepétől – a dávidferenciradikális reformációval szemben –a Blandrata-féle mérsékeltebb szár -nyat képviselte. Az 1580-as évek benismét bejárta az alföldi egyház -községeket. 1592 körül hunyt el.

Dávid Ferenc elfelejtett szövetségesei és követõi

Rovatunkban ezúttal – az elmúlt években kialakult gyakorlattól eltérően –nem a 19-20. századi magyarországi unitarizmus jeles személyiségeivel fog -lalkozunk. Az erdélyi vallásszabadság 450 évének tiszteletére egyházalapítópüspökünk, Dávid Ferenc néhány olyan közeli szövetségesét, követőjét mu -tatjuk be, akikről a felekezeti nyilvánosság is csaknem teljesen megfeledkezett.Horn Ildikó, Balázs Mihály, Kovács Sándor tudományos munkái mellettszekunder (irodalom- és művelődéstörténeti) források nyújtottak segítséget aportrévázlatok megrajzolásához.

Alvinczi György emléktáblája Budapesten,a Nagy Ignác utcai egyházi központ féleme -le tén

34 Unitárius Élet

Basilius Istvánnak két, nyom ta -tás ban megjelent munkájá ról tu -dunk; mindkettő 1568-ra datálható.A Pókai Jakabnak ajánlott első kö -tet címe (modern átírásban): Egy -néhány kérdések a keresztényi igazhitről. A Bekes Gáspárnak ajánlottmásodik (nyilvánvalóan unitáriusszellemiségű) könyv címe: Az apos-toli credónak rövid magyarázata.Basilius István és harcostársainakmagyar nyelvű írásairól KlaniczayTibor irodalomtörténész így véle ke -dett: „A traktátusnak, a vitairatnak,a prédikációnak, a reformáció teoló-giai értekezéseinek, noha a nyelviszépség, az esztétikailag fegyelmezettmondatszerkesztés, általában a stílusművészibb megformálása iránt nemsok fogékonyságot árultak el, mégis amagyar irodalmi próza megszületéseszempontjából megvan a maguk je -len tősége. Övék volt az úttörés ér de -me. Nem fordított, hanem eredetifogal mazványokban indult meg ama gyar beszélt nyelv írásban valórögzítése, irodalmi nyelvvé formálása.A reformáció legkiválóbb írói, Heltaiés Bornemisza is ezekben a műfajok -ban fejlesztették ki kiforrottabb stí -lusukat, s jutottak el szépprózai kísér-letekig.”

Karádi PálA tordai országgyűlést, a val-

lásszabadság kihirdetését követőévben, 1569-ben két unitárius szelle -miségű nyomda működött Erdély -ben: Heltai Gáspáré Kolozsvárottés Karádi Pálé Abrudbányán. De kiis volt Karádi Pál? A radikális refor-máció híve, Dávid Ferenc szövet-ségese, szenvedélyes hitvitázó, majd1580 után az Erdélytől elszakadtalföldi unitárius egyházközségekpüspöke. Mindezek ismeretébenmeglepő, hogy a művelődéstör té -neti és teológiai irodalom alig-aligfoglalkozik vele.

Karádi 1523 körül született a maiMagyarország területén, valószínű -leg Somogy vagy Fejér megyében.Szapolyai János özvegyének népeskíséretével kerülhetett Erdélybe,majd az 1560-as évek közepétőlJános Zsigmond fejedelem és Dá -vid Ferenc szűkebb köréhez tarto-zott. Nagyváradon és Gyulafehér vá -ron hitvitákon vett részt, ezutánAb rud bányára költözött, majd Ba si -

li us Istvánnal együtt alföldi misszi óskörútra ment. 1570 után Simán donés Temesváron élt, ahol – Ab rud -bányához hasonlóan – va ló szí nűlegugyancsak felállította nyomdáját,bár ebből az időszakból nem marad-tak fenn kiadványai. Dávid Ferenchalála után Erdély ben az egyháza-lapítónk eszméit megtagadó, őt elá -ruló Hunyadi Demetert választot-ták püspökké; ekkor az alföldiegy házközségek az önállósulás mel-lett döntöttek, s vezetőjükké emel -ték a korban, tudásban és tekintély-ben is társai fölé emelkedő Karádit.Kelemen Miklós lelkész-egyház tör -ténész szerint püspökké választásátaz is segíthette, hogy a dél-ma -gyarországi egyházak török uralomalatt álltak, Karádi pedig abban avárosban (Temesváron) szolgált lel -készként, amely a kormányzó beg -ler bégnek volt székhelye.

Karádi Pál 1569-ben, abrudbá -nyai nyomdájában – amely sokkalszerényebb felszereléssel működött,mint Heltai Gáspár műhelye és kia -dója – megjelentette a ComoediaBalassi Menyhárt árultatásáról cí -mű politikai gúnyiratot. Ennekszerzője ismeretlen – nem kizárt,hogy az előszó és néhány fejezetKarádi munkája. Tíz évvel később –a 19. századi bibliográfus-irodalom -tör ténész, Szinnyei József megfo-galmazása szerint – „a Krisztus imá -dását ellenző Dávid Ferenczelítél tetése után egy hosszú, epés le -velet írt a mérsékeltebb irányú uni -táriusok főbb embereihez, amelybenkimutatja, hogy Dávid Ferencz vesze -delmének fúrója-faragója Blan dra ta

volt, a hamis vádakat ő formálta,indította, folytatta, a fejedelemnek őárulta el.” 1580-ban Karádi kom-mentárt fűzött a Jelené sek könyvé -hez, ami – Szász János lelkész sza -va ival – „az alföldi unitarizmushit világának kiváló gyűjte ménye.”

Palaeologus JakabDávid Ferenc egyik legszorosabb

szö vetségese – profán kifejezéssel:ta nácsadója – volt a görög szárma -zású Palaeologus Jakab. A kalandoséletű író-teológus csupán háromévet töltött Erdélyben, de eszme -rend szere, gondolkodásmódja azuni táriusokra és a szombatosokra isnagy hatást gyakorolt.

Jacobus Palaeologus egy égei-ten-geri szigeten született, és magát a bi -zánci császárok leszármazottjánaktartotta, de ez nem bizonyít ható.Fiatalon belépett a domini kánusrendbe, és Itália különböző váro-saiban (Genova, Ferrara, Bologna)élt és tanult. Nézetei már az 1550-es évek végén kivívták az inkvizícióharagját: ügyét a tridenti zsinat istöbbször tárgyalta, de pártfogóielérték, hogy szabadlábon véde -kezzen, később pedig megszökött.1562-től egy évtizeden át Prágábanés Krakkóban tartózkodott, majd1572 tavaszán érkezett Erdélybe,ahol Kolozsvárott, majd a későbbszombatossá lett Gerendi Jánosvendégeként, egy vidéki birtokonélt. Az unitárius krónikás, Gál Ke -le men szerint „ő inspirálta DávidFerencet végső teológiai nézetére, ésvállalta Dávid Ferenc igazságánakkimutatását.” Egyházalapító püspö -künk kel az 1570-es évek elejétőlleve lezett, többször személyesen istalálkoztak, s később ő szerkesztettea Dávid ártatlanságát bizonyító,Defensio Francisci Davidis (DávidFerenc védelme) című vitairatot.1575 után újra Lengyelországban,majd Morvaországban élt, ahol le -tar tóztatták. 1582-től egy rómaibör tönben raboskodott, ahol végülmeggyilkolták.

Palaeologus írásairól az 1950-esé ve kig szinte semmit nem tudott atör ténelem és az irodalomtudo -mány. Műveinek kéziratos máso-latait a kolozsvári Unitárius Kollé -gium könyvtárában őrzik, de a nagyterjedelmű, latin nyelvű munkákat

Karádi Pál kiadványa: Comoedia BalassiMeny hárt című árultatásáról (Abrudbánya,1569)

Unitárius Élet 35

18. századi egyháztörténészünk,Uzoni Fosztó István óta senki semolvasta végig. Pirnát Antal iro da -lom történész 1955-ös romániai ta -nul mányútján nagy meglepetésselfedezte fel a lappangó életművet, sta lán ez indította el Palaeologusnemzetközi reneszánszát. Monog rá -fiák, tanulmányok jelentek meg ró -la, s a legtöbb művét modern kri-tikai kiadásban hozzáférhetővétették. Ezekből kiderül, hogyPalaeo logus következetesen képvi -sel te a radikális reformáció eszméit:Jézus mindennemű istenségét ésimádását tagadta, elvetette az ere -den dő bűn dogmáját, és a bibliaikönyvek közül csak a prófétai ira-tokat tartotta Istentől sugalmazott -nak. A vallási tolerancia hívekénttöbbször kifejtette, hogy a hárommonoteista vallás (keresztény, zsidó,iszlám) teljesen egyenértékű. Hu ma -nis ta dialógusait – pl. Tizen két napikeresztény hitoktatás (1574), Sko -lasztikus vita (1575) – gyakran öt -vözte regényes, már-már me se szerűelemekkel. Gazdag fan tá ziája azokszámára is lebilincse lően ér de kesséteszi Palaeologus műveit, akik val-lási-teológiai nézeteivel nem vagycsak részben tudnak azonosulni.

Sommer JánosAz erdélyi antitrinitárius mozga-

lom szellemi-ideológiai hátterénekmegteremtésében nagy érdemeketszerzett a német származású, fiata -lon elhunyt Sommer János (1540–1574). Az unitárius krónikások kö -zül Borbély István és Gál Kelemen,az irodalomtörténészek közül Hor -váth János emlékezett meg róla, deéletművének igazán alapos feltér ké -pezése még várat magára.

Amit biztosan tudunk: Sommera szászországi Pirnában született, afrank furti egyetemen szerzett ala-pos, szerteágazó humanista művelt -séget, majd 1561-ben a vallási-kul-turális reformokkal kísérletezőJa cobus Heraclides moldvai vajdaszolgálatába állt, s így került Kelet-Európába. A vajda bukása után Er -délybe menekült: Brassóban, Besz -tercén, végül Kolozsvárott élt, aholaz unitárius iskola lektora lett, ésminden hitvitán, nyilvános alkal -mon a Dávid Ferenc által képviseltradikális reformáció mellett foglalt

állást. Teológiai és filozófiai mun -kák, vitairatok mellett megírtaHeraclides vajda életrajzát, emlék -be szé det készített János Zsigmondfe jedelem halálára, német és latinnyel vű énekei, alkalmi versei is ma -gas színvonalúak. 1574-ben, fel te he -tően pestis következtében hunyt el.

Ismét Klaniczay Tibort idézzük,aki irodalomtörténetében így foglal-ta össze Sommer tanainak lényegét:„Míg az erdélyi antitrinitarizmus töb -bi képviselője számára valamely val-lási tétel helyes voltának úgy szólvánkizárólagos kritériuma, hogy az aBibliában expressis verbis benne van-e, addig Sommer szerint ezzel egyen -lő súllyal esik latba, hogy az adotttétel logikailag mennyire elfogad-ható. Első teológiai műve, az Explica -tio világosan kifejti, hogy úgynevezetthittitkok nincsenek: ami irracionális,az nem is lehet igaz. A má sik lénye -ges új megállapítása pedig az, hogy aSzentháromság-dogma a platóniidea-tanból származik (…) Sommeraz Erdélyben működött antitrini -tárius szerzők közül a legraciona -lisztikusabb, legfelvilágosultabb szel -le mű. Számára szinte minden vallásidogma lényegében közömbös; taláncsak Isten létét és Jézus isteni külde-tését tekintette vitán felül állónak. Abiblia tekintélyét nem vonta kétségbe,de benne humanisztikus, morális ta -ní tások gyűjteményét, s egy mindenmiszticizmust nélkülöző racionalistavallásfilozófia alapokmányát látta; abiblia tagadhatatlan misztikus, irra -ci onális elemeit pedig csupán meta fo -ráknak tekintette (…) Szerinte a bib -lia értelmezése tudo má nyos feladat,amely nem tekinthető lezártnak, vég -le ges megoldása nem zedékek mun - ká ját igényli. Így saját álláspont ját islegfeljebb jobbnak tekinti a ko rábbi -ak nál, de so hasem cáfolhatatlan, ö -rök igazságnak.”

Tolnai Ambrus LukácsTolnai Ambrus Lukács dunántúli

unitárius lelkész-prédikátor nemvolt hős, de nem is volt áruló. Amígte hette, szolgálta a dávidferenci esz -mé ket, majd élete alkonyán – ami -kor a körülmények végképp ked ve -zőt lenné váltak – visszatért akál vi nisták közé, ahonnan egykorér ke zett. Tolnai a magyarországirefor máció történetének érdekes

epi zód szereplője, akiről eddig e -gyet len feltáró jellegű publikációsem jelent meg.

Tolnai Ambrus Lukács részletesélet rajzi adatai nem állnak rendel -ke zésünkre, de az bizonyosnak tű -nik, hogy – Basilius Istvánnal, Al -vin czi Györggyel és másokkalellen tétben – nem Erdélyből érke -zett a mai Magyarország területére,hanem valahol a Dél-Dunántúlonszületett. Fiatalon kálvinista volt,majd Dávid Ferenc tanításait kezd -te követni, és Pécsett unitáriusprédikátornak tanult. Lelkészi szol-gálatát Laskón – az Eszéktől észak -ra, ma Horvátország területén talál-ható baranyai faluban – kezdte,majd Siklósra került. 1574-ben,Nagyharsányban Alvinczi Györgymellett ő képviselte az unitáriusokatazon a tragikus végű hitvitán, ame-lyen a reformátusok – VeresmartiIllés püspök kegyetlen döntése nyo -mán – mindkettőjüket halálra ítél -ték. Ekkor – mint Zoványi Jenő egy-háztörténész írja – „a különben semvértanúk fájából faragott Tolnai vala-hogy meg tudott szökni Pécsre, ahon-nan sehogy sem sikerült őt alkalmibíráinak kezökbe keríteni.”

Tolnai Ambrus Lukács később aFejér megye nyugati részén talál-ható Polgárdiban (a magyarországiunitarizmus későbbi fontos köz -pont jában), majd a Pest megyeiRác kevén teljesített lelkészi szol-gálatot. Életének további alakulá -sára két személy volt döntő hatás-sal: Csesz neky Mihály főnemes ésvégvári vitéz, illetve Skaricza Mátéreformátus teológus. Amikor Tolnaiújabb hitvitákban vett részt, s ezérta katolikusok és a reformátusok isüldözni kezdték, a török ellenévtizedeken át harcoló Csesznekygróf volt az, aki földesúri védelmetnyújtott az antitrinitárius prédiká-tornak, aki nek így nem esett bán-tódása. Élete alkonyán Tolnaihosszadalmas írásos hitvitát folyta-tott az ugyancsak Ráckevén mű -ködő Skaricza Máté val, aki nem -csak lelkész, hanem kiváló költő,énekszerző és tehetséges rajzoló isvolt. Szigeti Jenő a Confessio címűreformátus folyóiratban azt írtaSkariczáról, hogy „minden vallásképviselőjéhez nyílt szív vel közeledett.Az övétől eltérő vi lág nézeti, teológiai

36 Unitárius Élet

nézetek nem szab tak határt human-ista megisme résvágyának.” Talánmegnyerő egyé niségével is mag-yarázható, hogy Skaricza végülrábeszélte Tolnait: térjen vissza areformátusok közé. Dávid Ferencegykori követője így élete végén újraelfogadta Jézus és a Szentlélekistenségét.

Trombitás JánosKi hinné, hogy egy iskolázatlan,

de vagyonos nagymarosi adószedőés kereskedő – utazásai során meg -is merkedve az antitrinitárius tanok -kal – személyesen felkeresi DávidFerencet, könyveket kér tőle, majdaz unitárius eszme lelkes terjesztőjelesz az egész Észak-Dunántúlon?Pedig Trombitás Jánossal pontosanez történt – még saját „udvari” lel -készt is foglalkoztatott, CsapóGyörgy személyében.

A Selmecbányáról Nagymarosrakerült, feleségével nyolc gyermeketnevelő Trombitás János (1540előtt–1592) üzleti útjai során az or -szágot megszálló török hadseregvezetőivel és a bécsi udvari méltósá-gokkal is jó viszonyba került, széleskapcsolatrendszert épített ki. JánosZsigmond fejedelem halála után azunitárius Bekes Gáspár politikaitörekvéseit támogatta, majd Alvin -czi György kivégzése után a budaibeglerbégnél elérte, hogy Veres -marti Illés református püspököt éstársait perbe fogják. Teológiai felké -szültségét jelzi, hogy hitvitába bo -csát kozott Huszár Gál reformátuspüspökkel, a Heidelbergi Kátéfordítójával. Később a bécsi udvar –Palaeologus Jakab után nyomozva– megtudta, hogy Trombitás uni -tárius, ezért hazaárulással és isten -ká romlással vádolták. Ekkor a tö rö -köktől kért segítséget, elhagytaNagymarost, és az 1580-as évekbenIsztambulban is többször megfor-dult. Élete utolsó éveiről nincs in -for mációnk.

Amikor 1575 februárjában Szo -koli Musztafa beglerbég Budárarendelte és megvádolta az AlvincziGyörgyöt halálra ítélő kálvinistákat,a pasa udvarában tartott bíróságitárgyaláson az unitáriusokat Jász -berényi György pécsi lelkész mel-lett Trombitás János és titkára, alelkész-prédikátorként is működő

Csapó György képviselte. Trom -bitásék halált vagy súlyos börtön-büntetést szorgalmaztak, de Veres -martiék végül „megúszták” 800tallér pénzbüntetéssel. A budai hit -vitáról és perről háromszáz évig –Kanyaró Ferenc egyháztörténészUnitáriusok Magyarországon címűkönyvének megjelenéséig (1891) –semmit sem tudott az utókor. Végül1986-ban, német levéltári forrásbóla beglerbég ítéletének teljes szövegeis előkerült, így ebből idézünk: „AMindenható Isten világi hatóságnak– sem császárnak, sem basának, semmásoknak – nem adott hatalmat ar -ra, hogy a hitet irányítsák, mert aztaz Isten maga egyedül kor má nyozza.Aki a Szentháromságot ismeri el, azmaradjon annál, aki viszont nemismeri el, maradjon a maga hitében.Ezért megparan csolom nektek, hogyvalamennyi felekezet nyugodt legyen,és sem szavakkal, sem cselekedettelegyik a másikat ne bántsa.” Különösfelismerés, hogy a török beglerbégminden szava egybecseng a tordaiországgyűlés szellemével, a vallásitü relem eszméjével.

Válaszuti GyörgyVálaszuti György antitrinitárius

prédikátor nevét az irodalom tör -ténészek jobban ismerik, mint mi,unitáriusok. Pedig korai egyház tör -té netünkben is fontos szerepet ját-szott az egykori pécsi lelkész, jeleshitvitázó, a Pécsi disputa (1588)író ja, a Debreceni disputa (1572)fel tételezett szerzője.

Válaszuti életéről nagyon kevesettudunk, de az biztos, hogy – Basi liusIstvánnal, Alvinczi Györggyel ésmásokkal együtt – Erdélyből ér ke -zett, hogy Dávid Ferenc tanait a Du -nántúlon hirdesse. Hogy mikor tólélt a mai Magyarország te rü letén,arról megoszlanak a vélemé nyek:Horváth János iro da lom tör té nészszerint már 1572-ben felbukkantBaranyában, Szász János lelkész-egyháztörténész viszont úgy vélte,pécsi működése csak 1588 körülkezdődött. Egyes források szerintVálaszutinak köszönhető, hogy abudai beglerbég nem büntette megsúlyosabban az Alvinczi Györgyötkegyetlenül kivégeztető VeresmartiIllés református püspököt. Válaszutiugyanis levelet írt Budára, amelyben

kifejtette: a baranyai antitrinitáriu-sok nem kívánják Veresmartiék föl -di megbüntetését, hanem Istenrebíz zák azt.

1572-ben keletkezett a Debrecenidisputa című szatirikus dráma,amely nek szerzője feltehetőenVálaszuti György, s ezért az iroda -lom történet a darabot gyakran Vála -szuti komédia néven emlegeti. Adarab ban megelevenedik Dávid Fe -renc és Méliusz Juhász Péter,Sommer János és Giorgio Bland rataGyörgy A történet szerint a várat-lanul Debrecenbe érkező uni tá ri u -sok vitára kényszerítik az erősza kos -nak látszó, de valójában megrémültkálvinistákat, és a temp lomban ren-dezett dispután le is győ zik Méliusztés társait. A reformátusokat Válasz -uti „új pápistáknak” nevezi – ezzel isutalva arra, hogy a reformátusokolykor sajnos ugyanazokat a módsz-ereket alkal maz ták az antitrinitáriu-sokkal szem ben, mint a katolikusok.

A fikciós műfajú Debreceni dis-putával szemben a tizenhat évvelkésőbb keletkezett Pécsi disputaalap ja egy valóságosan lezajlott hit -vita, amelyet Válaszuti az előző szél-jegyzetemben méltatott huma nistareformátorral, Skaricza Máté valfolytatott Pécsett. A szépirodalmiigényességgel szer kesz tett em lék irat -ból kitűnik, hogy Skaricza maga-tartásában nyoma sem volt Veres -mar tiék vallási türelmetlenségének:előre megegyeztek a másik fél sért -hetet lenségében, s egymást „uram-nak” szólították. Szász János meg -fogal mazása sze rint „a Pécsi disputaaz 1568. évi tordai or szág gyű léshezragaszkodó és a lelkiismereti szabad-ságot feltétlenül ér vényre juttató fel -fogásával a 16. szá zadi ma gyarszelle mi élet egyik gyöngy sze mévévált.”

Dr. Retkes Attila

A Pécsi disputa emléktáblája – Pécs, Min -den szentek temploma (Tettye utca 14.)

Unitárius Élet 37

Dr. Rezi Elek professzor kitüntetése

Május 5-én Zákonyi Botond, Magyarország bukarestinagykövete a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgáritagozat kitüntetését adta át Rezi Elek professzornak, aKo lozsvári Protestáns Teológiai Intézet jelenlegi rek-torhelyettesének, volt rektorának közösségépítő és intéz -ményfejlesztő munkájáért.

Az alábbiakban Elekes Botond főgondnok kitün-tetésre való ajánlását, illetve Dr. Kovács Sándor teoló-giai tanár laudációját közöljük.

Dr. Rezi Elek egyetemi tanulmányait a KolozsváriProtestáns Teológiai Intézet Unitárius Karán végezte1974–1978 között, ahol lelkészi oklevelet szerzett.Gyakorló segédlelkészként a kolozsvári belvárosi egy -ház községben, majd rendes lelkészként az A ra nyos -menti bágyoni egyházközségben szolgált (1980-1986).Lelkészi szolgálata főbb ismérvei a vallási, kulturális ésnemzeti identitás megőrzése, gaz da gítása, valamint azegyüvé tartozás tudatának az erő sí té se volt a kommu-nista hatalom ateista, nem zet sorvasztó veszélyei kö ze -pette.

Sikeresen felvételizett a Kolozsvári Protestáns Teo -lógiai Intézet doktori iskolájába, szakterülete az uni tá -ri us rendszeres teológia volt. 1985-ben a Sharp Hun ga -ri an Scholarship kutató ösztöndíjasaként a Man ches -teri Egyetem (Egyesült Királyság) Unitárius TeológiaiFakultásán (Unitarian College Manchester) tanulta ésvégzett kutatói munkát.

1986-ban elnyerte a Kolozsvári Protestáns TeológiaiIntézet unitárius rendszeres teológiai tanszékének azállását. 1990. április 24–én Summa cum laude minő sí -téssel megvédte doktori disszertációját, aminek témája:Az erdélyi unitárius teológia a 19. század második és a20. század első felében, különös tekintettel Ferencz Józsefunitárius püspök munkásságára. Miközben az egyete-men az oktatói követelményeknek eleget tett, a tudo -

má nyos fokozatok megszerzésében folyamatosan ha -ladt előre, jelenleg egyetemi tanári fokozattal rendel -kezik. 2012. június 28-án habilitációs doktori vizsgáttett a Debreceni Református Hittudományi EgyetemenDoktori Iskolájában.

A teológiai tudományosság művelése érdekében kö -zel száz hazai és nemzetközi tudományos kongresszu-son, konferencián, értekezleten vett részt és tartott elő -a dásokat. Előadásai konferencia kötetekben éste o lógiai szakfolyóiratokban jelentek meg. A kutatóimunkáját segítették az MTA Domus HungaricaScientiorum et Artium ösztöndíja (négy alkalommal),valamint a manchesteri és az oxfordi kutatói tanul-mányútjai. Tevékenyen részt vett az Erasmus+ oktatói,valamint vezetői ösztöndíjprogramjában. Publikációstevékenységének területei: önállóan megjelent kötetek,könyvfejezetek, hazai és külföldi szakfolyóiratokbanmegjelent tanulmányok, recenziók, tudományt nép sze -rűsítő és nemzettudatot erősítő írások; interjúk televí -zió, rádió és napilapok számára.

Oktatói, nevelői munkájának elismeréseként a Ko -lozsvári Protestáns Teológiai Intézet Szenátusa 2006–2010 időszakra az egyetem rektorának választotta,majd a közbizalom újabb két éves interim rektori szol-gálattal (2010–2012), illetve egy újabb rektori mandá-tummal bízta meg a 2012–2016 közötti időszakra.Összesen tíz évre terjedt a rektori szolgálata, ilyen hosz -szú rektori mandátuma ez idáig még senkinek sem volta Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet történetében.2016-tól az egyetem prorektori tisztségét tölti be. A tízéves rektori szolgálatának sok fontos megvalósításavolt, amelyek közül a legfontosabb a Ko lozs vári Pro tes -táns Teológiai Intézet jogi helyzetének a rendezése,valamint az egyetemnek és programjainak (alap- ésmagiszteri képzés) állami akkreditációja volt. Azakkreditáció megvalósítása a rektori tevé keny sé gé nekazért a legfontosabb eredménye, mert a KolozsváriProtestáns Teológiai Intézet jogi helyzete az 1989-esváltozások után a rektori szolgálata kezdetéig (2006)rendezetlen volt, az egyetem nem tartozott sem aVallás ügyi Államtitkársághoz, sem az OktatásügyiMinisztériumhoz, amelynek következményeként csak„ideiglenes működési engedéllyel” rendelkezett. Az in -tézmény az egyetemi fokozat elvesztése, a szemináriumirangra való lefokozás felé sodródott. Az egyetemet azállami elismerés megszűnése fenyegette. Rektorként si -ke resen levezette az akkreditáció megvalósításánakfolyamatát, amely nemcsak megmentette az erdélyimagyar egyetemet, hanem elindította a fejlődés útján.Erdély protestáns népének veszélybe került lelkész kép -zését sikerült törvényes jogi alapokra helyezni és elindí-tani a kibontakozás, a fejlődés útján. A KolozsváriProtestáns Teológiai Intézet a sikeres akkreditációtólkezdve – története során első alkalommal – a romániai

Zákonyi Botond nagykövet és a kitüntetettek: Markó Hajnal, Csen -des Lajos, Lucian Nastasa-Kovács és Rezi Elek(Fotó: Horváth László - Forrás: kronika.ro)

38 Unitárius Élet

Oktatásügyi Minisztérium kötelékébe tartozik és be -került az országos egyetemi oktatási hálózat, illetve azEurópai Unió egyetemi hálózatának a vérkeringésébe.Az egyetem jogi helyzetének megszilárdítása identitásá-nak is lényeget adott. Napjainkban a Kolozsvári Pro -testáns Teológiai Intézet az Erdélyi Református Egy ház -kerület, a Királyhágómelléki Református Egy ház -kerület, a Magyar Unitárius Egyház, és a Romá niaiEvangélikus-Lutheránus Egyház államilag akkreditált,magyar oktatási anyanyelvű, önálló, lelkészképzőegyeteme.

Széleskörű egyházi és közéleti megbízatásaibólérdemes kiemelni:

Az Erdélyi (napjainkban: Magyar) Unitárius Egyházfőjegyzői tisztségét töltötte be 12 éven át (1996–2008),1996-tól az Egyházi Képviselő Tanács és az Egyházi Fő -tanács tagja, a Keresztény Magvető, a Studia DoctorumTheologiae Protestantis szakfolyóiratok szerkesztőségibizottságának a tagja. Nemzetközi és a hazai megbíza-tásokat is örömmel vállalt. A University of Manchesterés a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dok-torképzésének, valamint a Harris Manchester CollegeOxford és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetdiákcseréjének a koordinátora.

Tagja a Debreceni Református HittudományiEgyetem Doktori Iskolájának, az Országos DoktoriTanács honlapján személyes adatai és kutatói céljaimegtalálhatóak.

A 2000–től a Magyar Tudományos Akadémia köz -testületi, 2007-től pedig a Magyar Tudományos Aka dé -mia Kolozsvári Fiókjának tagja.

Elekes Botond

Rezi Elek laudálása, 2018. május 4.– Főkonzulátus, Kolozsvár

Tisztelt Nagykövet úr, konzul asszony, hölgyeim ésuraim, tisztelt ünnepeltek!

A hit és cselekedet egységét valló keresztény embertisztában van azzal, hogy „Ha az Úr nem építi a házat,hiába dolgoznak azon annak építői. Ha az Úr nem őrzia várost, hiába vigyáz az őriző.” (Zsolt 127,1), és azt istudja, hogy Istené a dicsőség, az emberé a fáradságosmunka. Az unitárius etika tanítása szerint a munkanem isteni büntetés, hanem az ember kiteljesedésénekcsodálatos lehetősége, hivatásunk betöltésének napon -kénti alkalma. A lelkiismeretesen elvégzett munkátIsten áldása kíséri, és ahol áldás van, ott az élet és amegújulás jelei mutatkoznak. Unitárius kereszténykénthisszük és valljuk, és még kisgyermekeinknek is meg-tanítjuk, hogy „munkánkban Jézus a vezérem és Istena segítségem”. Kicsit zavarban vagyok, mert annakmunkásságát kell méltatnom, akitől azt tanultuk, hogyaz elvégzett munkáért Istent illeti a dicséret.

Kedves Professzor úr, az Úristen csodálatosanmunkálkodott, hálásak vagyunk, hogy az ÖrökkévalóTéged választott ki a magvetés áldott munkájára, és bársokszor elmondtad és lelkünkre kötötted, hogy„Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek

voltunk cselekedni, azt cselekedtük.” (Lk 17,10), nekemmost mégis az a feladatom, hogy eredményes mun kás -ságodért Téged dicsérjelek. A laudáció műfaja meg -követeli, hogy a méltatott személy életpályáját rövidenismertessem, érdemeit kiemeljem, és kicsit szabadkoz-zam, hogy a szűkre szabott időkeret miatt egy roppantgazdag életpálya nagyobbik fele jószerivel ismeretlenmarad.

Hatvan évvel ezelőtt a szentábrahámi családi körbennéhányan már mondogatták az Arany János-i jóslatot:„e fiúból pap lesz, akárki meglássa!”. Pap pedig csakúgy lehet az emberfia, ha tanul, ezt tette a Professzorúr is, az elemi osztályok elvégzése után a patinás szé -kely keresztúri líceumban érettségizett, majd 1974 és1978 között a Kolozsvári Protestáns Teológiai Inté zet -ben tanult és készült a szolgálatra. A kolozsvári segéd -lel készi évek után 1980-nal kezdődően az Aranyos men -ti bágyoni eklézsiában szolgált, és kérte az élet urát,hogy küldjön munkásokat az ő aratásába. 1985-ben azunitárius peregrináció hagyományait s a jól ismert köz-mondást követve – jó pap holtig tanul – angliai tanul-mányút következett, majd 1986 szeptem berétől aProtestáns Teológiai Intézet unitárius rendsze res teoló-giai tanszékén kezdte meg máig tartó áldásos munkáját.

Harminc esztendővel ezelőtt egykori elsőévesdiákként érdeklődéssel és kíváncsisággal néztem azt anyurga, fiatal édesapát, aki a sportpálya szélén lelkesendrukkolt a megkerülős csel technikáját éppen tanulókisiskolás fiának. Később magam is megtapasztaltam,hogy nemcsak a pálya széléről bűvölte a labdát, hanema pályán is, okos játékkal és jó passzokkal sokszormegszorongatta diákcsapatunkat. Rezi Elek professzornem kispályás, és ha beáll egy csapatba, akkor nemcsak a kötelező kilencven percet futja le, hanem maradereje küzdeni a hosszabbításban is. Ezt már az 1980-asévekben bizonyította, amikor legjobb volt csendesenkivárni és nem beleadni mindent a lelkészi munkába, abágyoni lelkész másként gondolkodott, építésbe kez -dett, és lett emeletes paplak akkor, amikor nem voltamerikai segély, de volt hit, összefogás és csapatszel -lem.

Az építkezést soha nem is hagyta abba a Professzorúr, rendületlenül hitt és hisz abban, hogy az unitáriushittan és erkölcstan erős várát nemzedékről nem -zedékre fel kell építeni. Lehet, hogy itt-ott leomlott egybás tya, de nyugodt szívvel állítom, nem az építő Pro -fesszor hibájából, hanem többnyire a várvédők restsé -géből. A tanítás mellett különféle közegyházi felada-tokat vállalt és látott el, 1986-tól a Keresztény Magvetőszakfolyóirat szerkesztőbizottsági tagja, 1996-tól 2008-ig az Unitárius Közlöny havilap főszerkesztője, 1996-tól2008-ig az unitárius egyház főjegyzője, az EgyháziKépviselő- és a Főtanács tagja. A közegyházi feladatokmellett több mint száz tanulmány és tíz könyv szerzője.

Gazdag munkásságának értékelése a szűkre szabottidőkeret miatt lehetetlen, ezért csak a 2006-ban kez -dődő és 2016-ig tartó rektori szolgálatáról szólok rövi-den. A Protestáns Teológiai Intézet történetében erre atíz évre valószínűleg úgy fognak emlékezni, mint amegújulás esztendeire és leghosszabb rektori szolgálat -

Unitárius Élet 39

ra. Az, hogy 2018-ban az Erdélyi Református Egy -házkerületnek, a Királyhágómelléki Református Egy -házkerületnek, a Magyar Unitárius Egyháznak és aRomániai Evangélikus-Lutheránus Egyháznak állami-lag akkreditált, magyar oktatási anyanyelvű, önállólelkészképző egyeteme van, Rezi Elek professzor fárad-hatatlan munkájának (is) köszönhető. Az Intézet jogihelyzetének rendezése és oktatási programjainak államiakkreditációja e tíz évre terjedő rektori szolgálat egyiklegbeszédesebb eredménye.

Összeszámolni is nehéz, mennyi feladatot vállalt ésteljesített nem a dicséretért, nem az elismerésért,hanem azért, mert számára a teológia és népszolgálat

elválaszthatatlanok. Legtöbbször két mérföldnyi utattett meg a kötelező egy helyett, még akkor is, ha eztegészsége sínylette meg.

Az elmondottak apró szilánkjai és jelentéktelentöredékei annak, ami az életmű mögött van, ha valakiaz unitárius elöljárók közül megérdemli ezt a magasrangú kitüntetést, akkor Rezi Elek mindenképpen.„Tiéd Uram az igazság, miénk pedig orcánk pirulása”(Dán 9,7). Azt kívánjuk, hogy az Isten adjon jó egész -séget, hosszú életet, hogy még sok nemzedéket tanít-son, írjon, de legfőképpen sok időt töltsön szeret teivelés unokájával.

Dr. Kovács Sándor

Közlemény a csíksomlyói búcsú kapcsán

A Magyar Unitárius Egyház Elnöksége üdvözli a csíksomlyói zarándoklat minden tagját, Isten áldását kérvekegyes együttlétükre és szívből jövő imádságukra. Számunkra is öröm látni a több százezres zarándokcsopor-tot, amint együtt kérik Teremtőnk segítségét nemzetünkre, hazánkra és egyházainkra. Csatlakozunk azokhoz,akik azért fohászkodnak, hogy a békesség szelleme és a szeretet tüze kovácsolja egységbe a világon élő mindenegyes embert. Bízunk abban, hogy imádságunkat meghallgatja Atyánk, aki ad elég bölcsességet gyermekeineka béke útján való járáshoz.

Az együvé tartozás gondolata e napokban két szempontból is időszerűnek és megfontolandónak tűnik.Egyfelől pünkösd ünnepére – azaz a Lélek kitöltetésének és a keresztény egyház megalakulásának atudatosítására – hangolja lelkét a keresztény világ. Az első pünkösd alkalmával létrejövő gyülekezetnekmeghatározó élménye volt az egység megtapasztalása, amely feloldott minden különbséget és válaszfalat. Ígyez első gyülekezet örököseiként nekünk is az a feladatunk, hogy az egységet megteremtő Lelket kérjükAtyánktól.

Másfelől nekünk, erdélyieknek történelmünk is tanulságos. Hiszen éppen az idén ünnepeljük 450. évfor-dulóját annak, hogy 1568-ban, Tordán az erdélyi rendek olyan törvényt fogadtak el, amely szellemiségébenévszázadokkal megelőzte az európai közgondolkodást, megteremtve azt az egyedi lehetőséget, hogy akülönböző felekezetek békében éljenek egymás mellett. A vallásszabadság törvényének köszönhetően jöhetettlétre a római katolikus, lutheránus, református és unitárius felekezetek békés együttélésének rendszere.

A fentiek tükrében emeljük fel szavunkat az évente visszatérő hamis legenda ellen, amely a csíksomlyóibúcsú eredetét János Zsigmond 1567-es állítólagos hittérítő hadjáratához kapcsolja. E kitalált történet fenn -tarthatatlansága számtalanszor nyert már bizonyítást. A történészek rámutattak, hogy a jelzett esztendőbenErdély első fejedelmének nem volt ilyen jellegű hadjárata, az unitárius felekezet intézményesüléséről nem lehetbeszélni 1568 előtt, ahogyan arról sem, hogy János Zsigmond ekkortájt a Dávid Ferenc által alapított egyháztagja lett volna. A tordai vallásszabadság törvényét lehetővé tevő uralkodó jellemével összeegyeztethetetlenaz, hogy ő vassal és haddal próbálta volna saját hitét másokra erőltetni.

A tudományos bizonyítékok ellenére mégis azt tapasztaljuk, hogy a Csíksomlyó felé haladó zarándokvona-tokkal párhuzamosan – mondhatjuk: menetrendszerűen – üti fel fejét a hamis legenda.

Úgy gondoljuk, hogy a csíksomlyói búcsú felbecsülhetetlen értékét nem növeli egy hamis történethez valókapcsolása, így nyomatékosan kérjük a testvéregyházaktól, a világi és egyházi elöljáróktól, a különbözőintézmények tagjaitól, valamint a sajtó képviselőitől, hogy álljanak el János Zsigmond és az unitárius felekezettörténelmileg megalapozatlan bemutatásától.

Bízunk abban, hogy a történelmi tényekre alapozva, a Szentírás és az előttünk álló ünnep tanítását szemelőtt tartva imádkozhatunk együtt nemzetünk, hazánk és felekezeteink épüléséért. Isten áldása legyen a csík-somlyói búcsú minden résztvevőjén és minden békét és egyetértést kérő ember életén!

Kolozsvár, 2018. május 18. a Magyar Unitárius Egyház Elnöksége

40 Unitárius Élet

Egyházkerületi közgyûlés 2018. május 12.

Püspöki helynöki jelentés 2017-rõl

1. Észak-Dunántúli UnitáriusSzórványegyházközség (Gyõr)

Az utóbbi két évben a szolgála-tokat Szabó Csengele lelkésznõlátta el. Egy nem könnyû kezdetután a helyzet konszolidálódott.Ez alatt értem, hogy a szinte sem-mibõl valamit lehetett kihozni. Ajogi formák és keretek lehetõségét

teremtették meg annak, hogy egy kis számú közösségelindulhasson azon az úton, amely a szervezeti elõírá-sainknak is megfeleljenek. Felállt az új vezetõség, gond-nok, presbitérium stb. Ez sem a lelkész, sem pedig azegyházi központ részérõl nem jelentett kevés feladatot.A helyzet abban a vonatkozásban változott, hogy SzabóCsengele május 1-jétõl kinevezést kapott aHódmezõvásárhelyi egyházközségbe, amely munkátrövidesen megkezdi. Utolsó lelkészi jelentését írta megés terjesztette elõ a lelkésznõ. A munka dandárjátelõkészítette, ezt a tevékenységet valakinek, valakikneka továbbiakban folytatni és végezni kell. Annak areményében, hogy közelebbrõl, értem ez alatt a peresügylezáródását, az egyházközség ismételten szebbnapokat és jövõt élhet meg.

2. Dél-Dunántúli Unitárius Szórványegyházközség(Pécs)

A lelkészi jelentésbõl kiolvasható az, amit én egy kis -sé biblikusan fogalmazva, de egyáltalán nem túlzássalelmondhatok, íme egy negyedes fejedelemség. Miregondolok? Többek között arra, hogy öt megyét sorol felMáté Ernõ arra vonatkozóan, ahonnan gyülekezeténektagjai összejárnak istentiszteletekre, illetve ennyi me -gyé ben laknak és dolgoznak. Egy vérbeli szór vány -lelkész egyszerû megnyilvánulása ezzel kapcsolatbancsak egy lehet: micsoda vadászterület, milyen ér vé nye -sü lési lehetõség megkeresni és visszahozni az el ve szet -teket, az elcsángáltakat, és integrálni egy nagyobbközös ségbe, gyülekezetbe. Természetesen figyelembevéve a lehetõségeket, az anyagiakat, azt hogy a lel készfõállású munkája mellett, no meg közügyigazgatói te vé -

kenysége mellett, mit vállalhat fel. Van egy jó székelyközmondás: a nap 24 órából áll és még ott az éjszaka.Ernõnek az a rendeltetés és sorszerûség jutott, mintJack Kerouacknak, ha nem iskolai feladatot lát el, akkoraz Úton van, folyamatosan utazik. Nos ennek a tet -ráchai (negyedes fejedelemség) két központja, de méginkább három sorolható fel: Pécs és Székes fe hérvár,részben Szekszárd, és fájdalmasan, de le kell mondanisajnos véglegesen a szebb napokat látott Polgár diról.Az utóbbi helyen már csak két lélek uni tá rius. Alelkészjelentés kitér arra, hogy az evangélikusok adnaklehetõséget az istentiszteletek megtartására. Ennekebben az országban szép hagyománya van. Örvend -hetünk annak, hogy így van. Örömmel olvastam azt,hogy a hívek egymás közötti viszonyra kitér a jelentés.A Biblia erre vonatkozóan mondja azt, hogy „jó azatyafiaknak együtt lenni...” Igen jó tehetjük hozzá, azok-nak találkozni, akik Tolnát és Baranyát, de még So -mogy, Fejér és Zala megyét is megjárják, hogy egymás-sal találkozzanak. Meglepetéssel olvastam, hogyvizi tációra eddig csak 2013. novemberében került sor.Ezen rövidesen változtatunk terveim, reményem éselképzelésem szerint.

3. Kocsordi Unitárius EgyházközségÖrömmel olvasható ki a jelentésbõl az egyház -

község(ek)ben megtartott istenszeletek magas száma,ami valamivel kevesebb száznál. Az bizakodás arravonatkozóan, hogy intenzív vallási tevékenység zajlik agyülekezetben. Egy dolog azonban aggodalmaskodásraadhat okot, ez pedig az, hogy Vásárosnaményban aszolgálatokat a tavaly õszi felfüggesztést követõen nemlehetett újraindítani. Elképzelésük, hogy majd a na -ményiak járnak rendszeresen kocsordi templomba, azcsak ábránd. Az új év elsõ heteiben kerestem meg aváros polgármesterét levélben, arra kérve, hogy biztosít-son lehetõséget arra, hogy istentiszteletet tarthassunkaz általa kijelölt helyen, ezt elutasította, mondván nemtud erre kijelölhetõ alkalmat. Természetesen itt nem áll-hatunk meg, a megoldási lehetõségeket tovább kellkeresni, megoldást találni a továbblépésre. Az ökumenévirágzásának örülni lehet, hiszen már-már olya idilliállapotokról olvashatunk, hogy kéz a kézben tudjákezeket a rendezvényeket egymás templomaiban meg -

2018. május 12-én Budapesten ülésezett a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének KépviselõTanácsa. A közgyûlésen a következõ napirendi pontok alapján zajlott:

1. Áhítat – Bartha Mária Zsuzsánna. 2. Elnöki megnyitó. 3. Beszámolók: püspöki helynöki, fõgondnoki, felü-gyelõ gondnoki, jegyzõi, közügyigazgatói; Dr. Szent-Iványi Sándor Unitárius Gyûjtemény; Unitárius Alapítvány,MUNOSZ, Gondviselés Segélyszervezet. 4. Vallásszabadság és egyházunk alapításának 450. évfordulója alkal -mából rendezett és rendezendõ ünnepségek. 5. Könyvkiadási tervek. 6. Tiszteletbeli címek adományozására javaslattétel. 7. Szervét Mihály díj odaítélésének szabályzata (Máté Ernõ közügyigazgató). 8. Lelkész utánpótlás helyzete(Kászoni-Kövendi József helynök). 9. Egyebek.

Ez alkalommal Kászoni Kövendi József püspöki helynök és Elekes Botond főgondnok beszámolóit közöljük.

Unitárius Élet 41

rendezni. A lelkész tevékenység kiterjed arra is, hogy alelkésznõ a tavalyi évben eljuthatott Kali for ni ába, majdmeglátogathatta a kanadai testvéregyház közsgét is, amiazt jelenti, hogy eleven közremûködés zajlik köztük. Azis bizakodásra ad okot, hogy az egyházközség központitámogatással ingatlantulajdont szerzett a nagy tervekelképzelések megvalósításához. Nagy bizakodással né -zünk elébe a megvalósítandó feladatoknak, ami egymerõben más fejezetet nyithat az egyházközség jövõ -jében. A lelkipásztori gondozás jó formái esketésiösszehangoló, ill. temetéseket követõ lelkipásztori gon-dozás formái min üdvözlendõ cselekedetek. A szejke-fürdõi találkozón való részvétel, no meg az azt követõkénosi zarándoklat mind pozitív hatással volt agyülekezeti tagokra. végre egy olyan hely, ahol helynökivizitáció is történt a közelmúltban: 2017. szeptem-berében.

4. Észak-magyrországi Unitárius Szórványegyház -község (Miskolc)

Ismételten egy olyan szórványgyülekezeti jelentéstolvashattam, amely több megyébõl áll: Borsod, Abaúj,Zemplén, és Heves. Ennél már csak helységnevek emel - kednek, ahonnan a gyülekezeti tagok bejárnak a miskol-ci evangélikus templom igényesen fenntartott gyü le ke -ze ti termébe istentiszteletekre. Egy újabb szór vány -terület, amelynek vannak unitáriusai, nem is kevesen, anépszámlálás szerint 200-an, akiknek a felkutatása nagygond, hiszen nincsenek címek, nevek elérhetõségek.Pedig lehetnének, mondjuk az erdélyi lelkészek révén,akik ezen tagjaikat elengedték, vagy az egyházi központrévén, akiknek szintén lehet tudomásuk némely el -csángált bárány áttelepülésérõl. De nem! És ez már las-san évtizedes feladat, közel harminc évtizede nemtudtunk elõrelépni ezen a területen sem... És ha fogynikezd a kis közösség, mint ahogy az a múlt esztendõbentörtént, azon nyomban megérzik a hiányuk, a vesz -teségük. Négy tag elvesztésérõl beszél a lelkész, akikközül az egyik az egyházközség volt gondnoka ElekesHuba, aki tragikusan korán és talán még nagyobb hirte-lenséggel távozott az élõk sorából. Így került sor gond-nokválasztásra is 2017-ben. A lelkipásztori gondozásmegannyi formáját gyakorolja Kriza János lelkész,aminek következményeként magának tud egy összetar-tozó kis gyülekezetet. Sajnos a testvérgyüle kezethiányáról olvashatunk a jelentésbõl, ami azért meglepõ,mivel a tiszteletes úr is egy világot látott ember, akineknem kerülne túl nagy fáradtságba összehozni egyet.Vizitációra utolsó alkalommal 2015 júni usában kerültsor.

5. Pestszentlõrinci Unitárius EgyházközségHa van pesti szentháromság az unitárius egy-

házközségek viszonyában, akkor minden bizonnyal aszentlélekkel azonosítható be a pestSZENTlõrinci egy-házközség. Ennek a tevékenységérõl számol be a lel -késznõ nem röviden összefoglalt jelentésében. Ez az azegyházközség, amely a legnagyobb másik kettõvel kelversenyre sok vonatkozásban, de hadd említsem ittebben a vonatkozásban az elvégzett szertartásokat. Volt

itt minden, ami esketés, keresztelés, temetés, és konfir-máció. Kiemelném azt ezek közül, hogy 11 alkalommalkerült sor pl. keresztelési szertartásra az elmúlt esz-tendõben. Az utóbbi években egyre nagyobb csoportokkonfirmálnak Lõrincen, ami igen ígéretes a jövõ szem-pontjából. Szép adatok olvashatóak aki a családláto-gatás vonatkozásában, mint ahogy a kúra pasztorálisegyéb területén is. A templomon végzett folyamatosmunkálatok elvégzése is arról tanúskodik, hogy jókezekben van a gyülekezet sorsa. Nagyobb munkálatokelvégzését tervezik az idei évben, a mi a templomtornyának teljeskörû feljavítását jelenti, de figyelemreméltóak az eddig elvégzett munkák is, akár a templombejárati ajtait, akár a gyülekezeti teremben elvég zet -tekre gondolunk. Testvéregyházközségekkel, Savannah(USA) és Korond figyelemreméltó tevékenységet foly-tat a lelkésznõ. Az elõbbibe 2016-ban látogatott el, míga 2017-ben létrejött Korondi gyülekezettel a jövõbennagy terveik vannak. Az ökumenikus tevékenysége isfigyelemreméltó a gyülekezetnek, akár a 18. kerületitevékenységét vizsgáljuk, akár pedig Budapestivonatkozásban tekintünk ki e területen. Iskolai hitok-tatói tevékenységét és annak országos koordinációját ismindannyiunk megelégedésére végzi Szent-IványiIlona. A gyülekezeti összlétszám is megközelíti a 400-at, ami ebben a vonatkozásban is a harmadik helyrerangsorolja az országos leosztásban is a Pest szent -lõrinci gyülekezetet. Az öregedõ és betegeskedõ kán-tornõ tevékenységének kiváltása zeneakadémiai növen -dékekkel jó elképzelés. Az elvégzett munka önmagáértbeszél és ígéretes, aminek folyatásához további sik-ereket kívánunk! Helynöki látogatás idõpontja 2013június, ami igencsak indokolja egy lehetõ legrövidebbidõn belüli újbóli megtartását egy következõ vizitáció-nak.

6. Füzesgyarmati Unitárius EgyházközségKicsi a bors, de erõs kezdhetném így összefoglaláso-

mat a lelkészi jelentés elolvasását követõen, és kezdemis. Arra utalva az által, hogy bár az egyik legkisebbgyülekezet a Balázsi Laci által pásztorolt Füzes -gyarmati gyülekezet, de a leghosszabb jelentést küldtebe. Nagy ívben vezeti be és zárja be a bevezetõt és azösszefoglalót, amibõl érdekes dolgokat tudunk meg:többek között olyanokat, hogy ha valaki ad BalázsiLacinak és gyülekezetének valamit, de fõleg anyagiakat,az jó, aki nem az nem jó. Sajnos, az utóbbi kategóriábatartozik az egyházkerületi központ és annak vezetõi,akik/amelyek féltékenységbõl, irigységbõl stb. nemtámogatja a gyülekezet tevékenységét. 44 év távlatból,hiszen ennyi ideje van a lelkész a pályán, sem tagadjameg magát B. L. mert kritizál, vagdalózik, sajnálkozik,és nem egy esetben rágalmaz mindazért, mert nemismerik el a „nagyok” azt a munkát és tevékenységet,amit õ és munkatársai kifejtenek a gyülekezet gondo-zásában. Ehhez a magam részérõl annyit tennék hozzá,hogy ennek ellenére, Balázsi Lászlót nem azért szeret -jük, amiért ilyen, hanem azért amilyennek õt az utóbbinégy évtized alatt megismertük, mindazért, amit azértis, annak ellenére tesz, hogy vele szemben az történik,

42 Unitárius Élet

ami. A lelkészi jelentés aprólékosan kiterjed az elmúltév megannyi munkájára vonatkozóan, amely a közéletiszerepvállalásban is figyelemreméltó. Követni is aliglehet azt a tevékenységet, munkát, amelyet magamögött tud, és amelynek eredményét anyagiakban isszellemiekben részletesen leírja a lelkészi jelentés.Örömmel olvastam ennek sorai között azt is, hogy fel-teszi önmagának és talán nekünk is a kérdést, hogyhogyan tovább augusztustól tova felé, amikor az õ meg-bízatása lejár, ki lesz az eljövendõ és hol fog lakni, mert– és itt egy újabb kemény kritikát kap az egyházvezetés– az eredeti csatornáktól eltérítettük a 6-8 millió Ft-ot,amit parókia vásárlására szánt õ maga no meg az ado -má nyozó. A lelkészi jelentésbõl megtudjuk, hogy fenn -állásának 115. évét ünnepelhette az egyházközség azelmúlt évben, amihez e helyrõl is mindannyian gra -tulálunk!

7. Bartók Béla Unitárius EgyházközségAz elõzõ jelentésnek minden vonatkozásban az

ellen téte a Bartók Béla egyházközség által összeállítottlelkészi jelentés. Szûkszavú, semmit nem enged megmagának a jelentés, ami a szószátyárságra adna okot,és nagyon figyelmesen kell olvasni a sorok között, hogyeligazodjunk abban, hogy mi is történt mondjuk a szer-tartások vonatkozása terén a gyülekezet életében.Számok szerepelnek: 45, 9, 10, 4, stb. de nevek nin -csenek a számok mögött, amibõl kiderülne a szertartás-ban részesülõk azonossága. A nyilvántartott és a köz-gyûlési tagok száma egymástól egészen eltérõ értéketmutat: 672 õszlélekszám, és ezek közül fizetõ 162.Ezen rövid kimutatást követõen azonnal taglalja ajelen tés az aranykönyvbe bejegyzett adományokat,aminek végösszege 8.600.000 Ft és nem is rossz, azon-nal követ a költségvetés és zárszámadás táblázata. ABartók Béla gyülekezetének életét ismerve azért megál-lapíthatjuk azt, hogy ennél azért sokkal több mindentörtént, sokkal több mindenre sor kerülhetett az egy-házközség életében az Úr kedves 2017. esztendejében,még akkor is, ha minderrõl sajnálatos módon a jelen-tésbõl nem olvashatunk ki semmit.

8. Hódmezõvásárhelyi Unitárius Egyház köz ségBardócz Tódor András gy. s. lelkész elsõ lelkészi

jelen tését olvashattuk a három egyházközségre,Hódvásárhely, Szeged, és Kecskemétre vonatkozóan. Alelkészi jelentés mind formai, mind pedig tartalmiszempontból követi azokat a paramétereket, amelyeketmindannyian használunk a formanyomtatványokban.Az általa végzett tevékenységet tükrözi a lelkészi jelen-tés tartalma. Természetes módon ír arról, amit tett.Nem fényezi magát és nem bosszankodik azért, amitesetleg másképp tehetett volna meg, de nem tette. Úgynyúl a számokhoz, a táblázatokhoz, hogy szinte immu-nissá válnak az ujjai alatt a számok, a betûk, a nevek. Agyülekezet 2018-as esztendõvel a változások idejéhezérkezett. Május 1-jétõl Szabó Csengele kapott kine ve -zést a gyülekezetbe, miután sikeresen megpályázta azt.Nemsokára tanúi leszünk egy õrségváltásnak, amikor akinevezett lelkésznõ érkezik a gyakorló segéd lelkész

meg újabb megbízatást kap, minden bizonnyal új mun -kájának folytatására. A változásra sokan készen állnak,beleérte a gyülekezeteket és annak vezetõit is. Egyhelyzet megoldódni látszik, miközben több megoldat-lannak. Kevés a lelkész, most hogy egy naptári éven be -lül három lelkész nyugdíjba megy. Megértjük a hely ze -tet, hogy nincs utánpótlás, de elfogadni nem tudjuk.Kö zösen kell megoldani a MUE és MUEME afelmerült helyzetet, reméljük sikeresen.

9. Debreceni Unitárius EgyházközségA legkorábban beérkezett lelkészi jelentés a Pap Gy.

Lászlóé volt az idén is, mint általában. Megnyugtatóérzés olvasni, kézben tartani azt a pár oldalt, amit a lel -kész eljuttatott hozzánk. esztétikailag is egy jól szer -kesz tett munka, ott a 450 éves logó minden oldalon,úgy ahogy azt kell, mi több illik ez alkalomból. A be ve -zetõben szerényen, visszafogottan fogalmaz a lelkész,ellentétben pl. Füzesgyarmattal, összegezni talán egyzsol tárírói mondattal lehet a tartalmat: „Dicsérjen megtéged más, ne a te szád, nyisd fel a te szemedet és meg -elégszel kenyérrel...” a lelkész jelentés tartalmaz min denolyan mellékletet, amire szüksége van egy jelentésnek:Költségvetést, jogosult tagok teljes névsorát, magát a2017-rõl szóló lelkészi jelentést, aranykönyvet, leltárt,zárszámadást, banki kimutatást, jegyzõkönyveket. Ateljes ség igényére tõr Pap Gy. László, a mindenséggelméri magát, amint azt a költõ ajánlja, és jól teszi. Ígylehet megmérettetni a mérlegen és híjával találtatni. Atartalom biztosak lehetünk mindannyian abba, hogymegegyezik az arra ráfordított munkával. Sem több semkevesebb és mindez így korrekt. Az eddigiekben nemegyszer fogalmaztam meg véleményemet azzal kapcso-latban, hogy csak sajnálni tudom azt, hogy a lelkésznekcsak egy akkora gyülekezete van, mint a debreceni,pedig jó volna, ha többre bízatott volna, mondjuk lenneegy ezer lelkes gyülekezete, amivel jól járna õ is és miis. Hátha, mégis ebbéli reményünk egyszer valóra vál-hat, válik. Köszönöm a tisztességgel elvégzett munkát!

10. Budapesti Unitárius EgyházközségLassan egy naptári éve mondom, magamnak és

másoknak, hogy amit éppenséggel elvégeztem utolsóalkalom a gyakorló lelkészi éveim munkálatai alkalmá-val. És ha igaz ez az utóbbi naptári évre vonatkozóan,mennyire igaz ez, az utóbbi hetekre vonatkozóan.Felgyorsult az idõ körülöttem, velünk, 25 év budapestilelkészi munkálatokkal kell elszámolni, nem csak a2017. év munkája kerül mérlegre, annál sokkal több: egynegyed századé. Felelõsségteljesen és remélem elegán-san fejezõdik be a még hátralévõ valamivel több, mintegy hónap. Úgy kell/kellene történnie mindennek egynagyon szép László Gyula által használt hasonlattal,mint ahogyan õsszel a falevél elválik az ágától. fújnak aszelek, esik a zápor, jön a zimankó, és ha egy földre hul-lott levelet kézbe veszünk és megvizsgáljuk annak aszárát, amivel a fa ágához csatlakozott életében, azt ameglepõ felfedezést tapasztaljuk meg, hogy az erõszak-nak, a kényszernek, a gorombaságnak semmi nyoma.Remélhetõleg sikerül ezt a mi vonatkozásunkban is

Unitárius Élet 43

elérni, ez lenne méltó az együtt töltött 24 évhez, amely-bõl napra pontosan 20 év a BUE-ban telt el. 1998-ban,június 8-án, érkezetem a gyülekezetbe a konfirmandu-saimmal mögöttem, és 2018-ban június 10-én az õkíséretében szeretnék távozni, hogy rá egy hétre kibú -csúzhassak hivatalomból.

Kászoni-Kövendi József püspöki helynök

Főgondnoki beszámoló 2017-rőlKedves Testvéreim! Az elõzõ

évek ben készített beszámolóimszer kezetét használom az idén is:be számolómat a heti, havi vagyrend szeresen visszatérõ szolgá lat -vég zésem felsorolásával és rövid is -mertetésével kezdem, majd ki térekaz elmúlt idõszak néhány jelen-tõsebb kérdésére.

Tisztségem legfontosabb feladatának egyetemes egy-házunk Magyarországi Egyház kerülete személyi fel -tételei, adminisztrációja, anyagi alapjai, fejlesztései ésintézményei átlátható, tervezett, kiszámítható, biztonsá-gos, demokratikus mûködésének biztosítását tartom.Ennek érdekében az elmúlt egy évben (is) távközlésiúton naponta, egyházi hivata lunkban személyes jelen-léttel heti minimálisan két alkalommal tehetségem ésmunkabírásom legjavát adtam. Egyházi szolgálatom azelmúlt egy évben heti átlagban 20–22 munkaórát tett ki.

Minden egyes alkalommal részt vettem (és elnököl-tem) az egyházkerület Elnöksége havonta (vagy annálgyak rabban), az Egyházkerületi Képviselõ Tanács éven -te három, illetve az egyházkerület Köz gyû lé se tavaly kétalkalommal megtartott ülésein. Továbbá je len voltam agondnok-presbiteri találkozón, illetve több alkalommalrészt vettem az egyházkerület aktuális fej lesztéseitvéleményezõ szakmai testületekben. Mind e mellettválasztott fõtisztségviselõi hivatalomból ki fo lyó lag résztvettem egyetemes egyházunk in téz mé nyeinek mun ká -jában. Ennek keretében az el múlt esz ten dõ ben háromalkalommal, amikor munkahelyi le he tõ sé ge im meg en -gedték, szabadságom terhére részt vettem az EgyháziKépviselõ Tanács (EKT) Ko lozs váron meg tar tott ülé-sein, illetve az EKT Elnök ségének munkájában.

Fõgondnoki feladatvégzésem külsõ körülményeibenaz elmúlt egy évben pozitív változás történt. A két fõál-lású adminisztratív munkatárs mellett részmun ka -idõben (megbízási szerzõdéssel) 2017 õszétõl új mun -katárs is segítségemre van. Õk hárman elsõsorban azadminisztrációs feladatokat látnak el. Egyház kerü -letünk anyagi helyzete sajnos még mindig nem teszilehetõvé további fõállású munkatárs vagy munkatársakalkalmazását. Emiatt a ’világi’ feladatok jelentõs részétaz egyházkerület választott tisztségviselõi végzik,aminek elõnyei mellett rengeteg hátránya van.

Kijelenthetõ, hogy az egyházkerület Elnökségének,mint intézményrendszerünk operatív testületének, si -

került a napi mûködés szempontjából elengedhetetlenfeladatokat ellátni, a felmerülõ problémákra megoldásttalálni, azonban több, stratégia szempontból kiemel ke -dõ fontosságú célkitûzés megvalósítására minden erõ -feszítése ellenére sem volt képes.

A 2018 tavaszi országgyûlési választások közeledté -vel a közhatalom még óvatosabb volt az intézményekegy házi fenntartásba adásával kapcsolatban. Gyakor la -ti lag szünetelnek ezek a folymatok. Emiatt az illetékesál lami szervekkel továbbra sem tudtuk lefolytatni azokata tárgyalásokat, amelyek egy közoktatási és/vagy egyszo ciális intézmény fenntartásának átvételéhez ve zet tekvol na.

A 2018. esztendõ: az unitárius anno mirabilisEbben a körben köztudott, hogy az idén egyházunk

alapításának és fennállásának 450 éves kerek évfordu -lój át ünnepli. Ahhoz, hogy az ezzel kapcsolatos el kép -zeléseinket meg tudjuk valósítani, anyagiakra van szük-ségünk. Ennek biztosítása érdekében 2017 nyara ótain tenzív meggyõzõ (lobbi) munkát végeztem, ami ered -mén nyel járt. A Kormány 1565/2017. (VIII. 28.) Korm.ha tározata a Magyar Unitárius Egyház programjainakés fejlesztéseinek támogatásával összefüggõ felada-tokról (megjelent a Magyar Közlönyben, 2017. évi 136.szám, p 19359) címû határozatban az egyház kerületkönyv kiadói programjára 9.600.000 Ft támogatást biz-tosítottak.

A Kormány 2071/2017. (XII. 28.) Korm. határozatahazai és határon túli egyházi fejlesztések támogatásáról(megjelent a Magyar Közlönyben, 2017. évi 228. szám,p 38217) címû határozatban az egyházkerület beruházá-saira 500.000.000 Ft támogatást biztosítottak.

Balog Zoltán egyházi kapcsolatokért felelõs minisz -ter úrhoz fordultam a pestszentlõrinci templomunkáltalános felújítási munkálatainak támogatása céljából.Miniszter úr méltányolta a kérésemet és 2018. április23. keltezésû levelében 7.000.000 Ft támogatás megíté -lé sérõl tájékoztatott.

A Kocsordi Unitárius Egyházközséggel együttmû -ködve az egyházkerület 2016-ban nyújtott be pályázatotegy EU-s forrásból finanszírozott pályázati kiírásra.2017 novemberében kaptuk a nagyszerû hírt, hogy az„Unitárius egyháztörténeti, kulturális és turisztikai attrak-ció fejlesztés Kocsordon” címû projektünk (Projekt azo -no sítószám: TOP-1.2.1-15-SB1-2016- 00005)107.872.300 Ft támogatásban részesült.

Az elõbbiekbõl látható, hogy pályázati szempontbólminden idõk legeredményesebb idõszakának bizonyultaz elmúlt tizenkét hónap. Az anyagi feltételek adottak,„már csak” a célkitûzéseink megvalósítása következik.

Az emlékév több (mondhatni legjelentõsebb) ünnep-ségén túl vagyunk. Azt gondolom, jelen beszámolóm-ban nem részletezem az ezekkel kapcsolatos szerepvál -la lásomat, ugyanis az év egészét kívánom majd egybenér tékelni. Két momentumra azonban mindenképp ki -térek.

Dr. Kövér László, az Országgyûlés elnöke 2015 már-ciusában fogadta egyházunk Elnökségét. A Vele folyta-tott tárgyaláson kezdeményeztem, hogy az Ország -

44 Unitárius Élet

gyûlés egyházunkkal közösen emlékezzen az 1568-astordai országgyûlés vallásügyi törvényére, hiszen a szá-munkra oly fontos jogalkotás a magyar népszuverénjogelõdje. Elnök úr már akkor felkarolta a kezde mé nye -zést és annak támogatásáról biztosított. Az idea legfon -tosabb 2018-as eredménye, hogy tudniillik az Ország -gyûlés 2018. március 2-án elfogadta a 2018. évi I.törvény az 1568. évi tordai vallásügyi törvény jelen-tõségérõl és a Vallásszabadság Napjáról címû törvényt,amiben - többek között - a január 13. napját a Vallás -szabadság napjává nyilvánította. Ezzel a jogalkotássalaz unitárius egyházunk és a magyar állam közötti vi -szony új intézményi alapokra helyezõdött. Bízombenne, hogy ebben az új viszonyrendszerben egy-házunk számára olyan lehetõségek nyílnak meg, ame-lyekkel ez idáig soha nem rendelkeztünk.

2017. õszén a Magyar Posta Zrt., illetve a MagyarNem zeti Bank illetékes vezetõinél kezdeményeztem,hogy a jubileumi év alkalmából adjanak ki az erreemlékezõ bélyeget, illetve emlékérme forintot. Mindkétkezdeményezésemet méltányolták.

A Magyar Posta Zrt. 2018. május 2-án kibocsátottaaz alább látható bélyeget és díszborítékot. Azelõkészítési folyamatban közremûködött Dr. KovácsSándor teológiai docens és Bálint Róbert tanácsos is.A bélyeget 200.000 példányban nyomtatták ki. Ez aztjelenti, hogy legalább 400.000 ember figyelmét felkeltijubileumi évfordulónkra.

A jubileumi év ritka alkalmat kínál, hogy arra, hogyegyházunk a világnak, elsõsorban más felekezetûtestvéreinknek szóló üzeneteit kidolgozza és közzétegye. Egyházkerületünk lehetõségei szerények, azon-ban jelentõs átalakításokkal a meglévõ lehetõségeinksokkal hatékonyabb kihasználtságára törekszünk.Elõkészítettük az egyházkerület honlapjának a megújí -tá sát (mind tartalmi, mind formai szempontból), azUnitárius Élet folyóiratunk tervezettebben kívánjukmegjeleníteni. Mindezektõl függetlenül azt gondolom,hogy egyházunk egésze, azon belül az egyházkerületkommunikációja továbbra is esetleges, gyakran amatõrés kevesekhez (még unitárius közösségünk többségéhezsem mindig) jut el. Stratégiai érdek, hogy ezen változ-tassunk.

Minden évben kénytelen vagyok megismételni azelõzõ jelentésemben rögzített véleményemet, ugyanisnem érzékelek pozitív elõjelû elmozdulást: ez ahelyzet/állapot mindaddig így marad, amíg a lelkészekés a világiak élcsapatának (elsõsorban egy-házközségeink presbitereire gondolok) hozzáállásaradikálisan nem változik meg. Csak sokkal többelkötelezett személy, sokkal több munkájával tudnánkstratégiai szempontból elõbbre lépni. Sem öt, sem tízember áldozatkészsége vagy akár áldozata erre nemelég. A jelek szerint a szükséges változásra az elkö vet -kezõ idõszakban nem kerül sor. Testvéreink több-ségének fogalma sincs, hogy milyen feladatokkal, prob-lémákkal, válságokkal és kihívásokkal kell azegyház kerület hivatalának és Elnökségének nap, mintnap megküzdeni. Jelen valóságunkról sajnos az is el -mond ható, hogy még egyházközségeink presbitereinek

mindegyike elõtt sem ismertek a hétköznapjaink meg -határozó létfeltételek.

A személyi jövedelemadó egyházaknak felajánlhatóún. 1%-ból, illetve az azt kiegészítõ állami támogatásból(ami a felajánlók számával egyenesen arányos) 2017-ben nominálisan az elõzõ évhez hasonló nagyságútámogatáshoz jutott az egyházkerület. A 2017. évi(2016. évre vonatkozó) bevallási gyakorlat (hogy ti. aNAV elkészíti a bevallásokat) a felajánlók visszaesésé -vel járt, nyilván nemcsak egyházunk, hanem mindenhazai bevett egyház tekintetében. Ebben a helyzetbenegyet tehetünk, hogy még nagyobb erõfeszítések áránmozgósítjuk híveinket és azokat, akik rokonszenveznekegyházunkkal és/vagy vallásunkkal. A jubileumi esz-tendõ erre a törekvésünkre is kiváló alkalom lehet(ne):még nem késõ a 450 év – 4.500 felajánló programotmeghirdetni. Többször elmondtam, hogy egy sokkal(ön)tudatosabb hozzáállással elérhetõnek tartom ajelenlegi kb. 3.200 felajánlót 4.000-4.500 fõre gyarapí-tani. Ehhez természetesen megfelelõ kampány is szük-séges (aminek egy részéhez jelenleg a testvéregyházakegy része hozzáfér a közszolgálati médiumokban, misaj nos ehhez sem).

Ebben a helyzetben nem tehettünk mást, mint továb-bi külsõ források után néztünk, újabb, eddig igénybenem vett (elsõsorban állami költségvetés források ter-hére meghirdetett) pályázati lehetõségeket tártunk fel.E téren soha nem látott sikereket értünk el. Továbbra is„csúcsra járattuk” saját bevételeinket, a templomos in -gat lanban és egyéb ingatlanjainkban található lakásain -kat minél kedvezõbb feltételek mellett igyekszünk bérbeadni.

Az elmúlt 6 évben örömmel vettük tudomásul, hogytestvéregyházaink mindegyike több épületrekonstrukci -ós programjai milliárdos nagyságrendû állami támoga -tás ban részesült. Nagyon sok egyeztetésnek, levélnek,e-mailnek, telefonhívásnak, sms-nek és baráti beszélge -tésnek köszönhetõen 2017-ben végre az egyházkerületis egy nagyobb összegû támogatásban részesült. A kor-mányhatározatban foglaltak végrehajtása még nemtörtént meg, de várhatóan a következõ hónapokbanerre is sor fog kerülni. Tekintettel arra, hogy a fél mil -liárd forint egé szen nem lesz elég egyházi központunkelkerülhetetlen rekonstrukciójára, még ebben az év benújabb támogatásért fogok a kormányhoz fordulni.

A Nagy Ignác utcai templomos ingatlanunk rekon-strukciója kiváló alkalom, hogy újra gondoljuk ésracionalizáljuk a mûemlék épület használatánakgeográfiáját. Az egyházkerület elnöksége ismertette aBudapesti Unitárius Egyházközség presbitériumával azezzel kapcsolatos elképzeléseit. Ahhoz, hogy raci o -nális, méltányos és idõtálló megoldások szülessenek, azegyházközség bölcsességére nagy szükség lesz. A rekon-strukció egyik kiemelt célkitûzése a templom és a köz-gyûjtemény akadálymentesítése. Legalább egy, de in -kább két lift felépítésében gondolkodunk. Nagyküz delem várható a mûemlékvédelmi hatóságokkal azengedélyezés folyamatában.

Azt gondolom, túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy a2017-ben megvalósuló Reformáció 500 emlékévben

Unitárius Élet 45

egyházunk gyakorlatilag nem volt tényezõ. A magy ar -országi programokon - jó esetben - meghívottként, denem megvalósító partnerként voltunk jelen. A tavalyijelentésemben a kérdésre részletesebben kitértem,megállapításaim mind igaznak bizonyultak.

Lelkészutánpótlás az egyházkerületbenLehetnek gyönyörûen felújított templomaink és

parókiáink, ha nincsenek lelkészek, akik szolgáljanakbenne, akik családjaikkal benépesítik a hajlékot,megette a fene az egészet! Egy idõ óta egyházi szol-gálatom egyik legfontosabb konklúziója, hogy a gyü le -kezet és a gyülekezeti élet sava borsa a lelkész. A lelkésznem pótolható csak más lelkésszel. 2017 nyarán nyugál-lományba vonult a hódmezõvásárhelyi gyüle kezetlelkésze, az elkövetkezõ negyed évben újabb kétgyülekezet lelkészének ér véget a szolgálata. Jelenlegkét gyülekezetnek nincs lelkésze, illetve legalább kétsajátos jogállású lelkészre lenne szüksége az egyház -kerületnek (kórházlelkész és hittantanár). Összesentehát legalább 6 új lelkész alkalmazására lenne szükségahhoz, hogy a híveink által elvártak szerint valósuljonmeg a gyülekezeti élet a templom falain belül és azonkívül. Az egyházkerület vezetõje a kialakult helyzetrõl

minden egyes adódó lehetõséget kihasználva tájékoztat-ta Bálint Benczédi Ferenc püspököt. Segítségét kértüka kialakult helyzet megoldásában. Azt gondolom, hogyaz egyházkerület Közgyûlésének is hallatnia kell a hang -ját ebben a kérdésben. Hátha így az Kolozsváron is job-ban hallható lesz. Nem szeretném félreverni a haran go -kat, de rohamosan közeledünk egy válsághely zet felé.Mindennél fontosabb a lelkészutánpótlás meg ol dása.

Végezetül az alábbiakban beszámolok egy olyankérdésrõl, ami kiemelkedik a napi mûködésünk rutin-jából.

2017 végén dr. Rezi Elek atyánkfiát felterjesztettemmagyar állami kitüntetésre. Felterjesztésemet (részben)mél tányolva 2018. május 4-én Áder János, Ma gyar or -szág köztársasági elnökének megbízásából, ZákonyiBotond, Magyarország romániai nagykövete a MagyarÉr demrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésétad ta át dr. Rezi Eleknek, a Kolozsvári Protestáns Teo -ló giai Intézet egykori rektorának, oktatói, nevelõi és tu -do mányos tevékenysége elismeréseként. A magas álla-mi kitüntetéshez Rektor úrnak ezúttal is gratulálok!

Elekes Botond fõgondnok

e g y h á z k ö z s é g e i n k é l e t é b õ l

Budapesti Unitárius Egyházközség

• 2018. január 28-án, vasárnap 10 órakor kezdődőünnepi istentiszteletünket a Kossuth Rádió élő adásbanközvetítette. Ünnepi Istentiszteletünkön egyházunk fen-nállásának 450. évfordulójára emlékeztünk. A szószékiszolgálatot Tódor Csaba székelykeresztúri lelkészvégezte. „Prédikációmban két fogalomról szeretnék mabeszélni: az identitásról, és a hatalom gyakorlásáról. Ekét fogalom összjátékában kívánom olvasni a közép-kelet-európai unitarizmus helyzetét egyházi keretek közöttifenn állásának 450.évében.” – hangzott el bevezetőjében.„Egy olyan egyházról beszélünk, amely bár bevett, elis-mert egyházként működik, de történelme során mind-végig küzdött az egyéni felfogás, a lelkiismereti szabadságés az identitás, a keretek, a forma között. Forma és tar-talom örök küzdelme az unitarizmus. A forma és a tar-talom között állandó a feszültség, és éppen ezért sebezhetőmaradt, és kisebbségi.”

Ünnepi istentiszteletünkön közreműködött egy-házközségünk énekkara, műsorukon Bárdos: Zeng aharang című kórusműve, illetve unitárius énekeink fel-dolgozásai szerepeltek egyházközségünk kántoránakátiratában illetve vezényletével.

• Február 10-én, szombaton délután farsangi mulat-ságot tartottunk gyülekezeti termünkben. Idén a leg ki -seb bek jelmezes bemutatkozása után a rend kívül jó han -gulatú esten standard táncokat tanul hat tunk. A szer -vezésért köszönet illeti Jancsik Mártát és Pál Ágotát.

• Február 18-án, vasárnap istentiszteletünk utánCzire Alpár fotókiállításának megnyitójára került sorgyülekezeti termünkben Évgyűrűk szorításában címmel.Czire Alpár évente több alkalommal mutatkozik beegyéni vagy csoportos kiállításokon. „Képeim nagyrészén az ember áll központi helyen, még akkor is, hacsak egy tárgy, vagy az élettér utal az ember jelenlétére.Minden elkapott és kiragadott pillanat, minden fényképegy lefektetett küszöb az idő folyosóján, amelyet átlépünkaz expozíció pillanatában.” – vallja. Számára a fotográfiatömör valóság, a maga eredendő és eleven szépségévelés mulandóságával. Ezért mondhat egy jó kép többetez er szónál, mert a dolgok lényegét sűrítve tárja elénk,sajátos jelrendszerben. Énlakán készült képeinek címeiis elgondolkodtatóak: Sokadik tavasz, Varázstalanítottvi lág, Fehér krajcár – mintha ezek a szavak is egy-egytör ténet, egy-egy élet esszanciái lennének.

46 Unitárius Élet

• Március 17-én, szombaton délután 17 órától kerültmegrendezésre az immár hagyományos Közös utakon– Ifjúsági Istentisztelet az Országos Dávid FerencIfjúsági Egylet központi csapatának előadásában. Azest címe: Lámpásaink – Mindannyian külön utakonjárunk, mindannyian keressük a belső csendet, Istent. Deezen az úton nem kell egyedül lennünk, társak segítségé -vel, közösen megtalálhatjuk az Istenhez vezető utat.

• Március 18-án, vasárnapi istentiszteletünkön u -gyan csak az ODFIE előadásában 1848. március 15-reem lékező műsorunkat hallgathattuk meg. A szószékiszolgálat alkalmával imát mondott Ilkei Lóránd II. évesteológiai hallgató, prédikált Magyari Zita IV. éves teoló-giai hallgató. „Aki utánam akar járni, az tagadja meg ön -ma gát” – idézte a Szentírásból. „Amíg valamilyen kény -szer motiválja cselekedeteinket, nem lehetünk szaba dok.De ha Isten kezébe tesszük le életünket, megtalálhat juk anyugalmat, az igaz szabadságot.” Istentisztele tünk utánszeretetvendégségre került sor gyülekezeti termünkben.

• Március 24-én, szombaton délután került meg ren -de zésre húsvétváró családi napunk gyülekezeti ter münk -ben. Ez alkalommal immár hagyományosan hí mestojást készítettünk, illetve különböző kézműves fog lal -kozásokkal, illetve nagy sikert aratott tojáskeresésselvárták a családokat a szervezők. 17 órától egyház köz -ségünk gitárzenekara Tokos Zoltán vezetésével adotthúsvétváró koncertet az alkalomra érkezett népes kö -zön ségnek.

• Március 25-én, virágvasárnap ünnepi istentisz te le -tünk után Ligeti Zsuzsa grafika-tárlatának megnyi tó já -ra, illetve „Egyperceseit” tartalmazó kötetének bemuta -tójára került sor gyülekezeti termünkben. Ligeti Zsuzsagyermekkora óta rajzol. Tanárként kézműves osztálytszervezett, majd nyugdíjba vonulása után már csakgrafikákkal foglalkozik, kialakította az „egypercesek”műfaját, elmondása szerint ki sem mozdul otthonrólpapír és toll nélkül. „Mindent lerajzolok a pillanatélménye alapján. Rajzok készülnek városokban, falvak-ban, hegyekben, sízés közben, éttermekben, hangver se -nyen…” A kiállítást Harka Ágnes festőművész nyitottameg, zongorán közreműködött Mészáros Nóra. A tár-lat má jus végéig volt megtekinthető gyülekezeti ter-münkben.

• Március 30-án, 18 órától nagypénteki áhítatot tar-tottunk gyülekezeti termünkben, ahol Jézus szenvedés -tör ténete, az Unitárius Passió hangzott el egyházközsé -günk kórusa és vendégszólisták tolmácsolásában.

• Április 1-én, húsvétvasárnap 9 órakor és 11 órakor,illetve április 2-án, húsvéthétfőn 11 órától ünnepi isten-tiszteletet tartottunk, ahol az Úr asztalát megterítettük,s a rá emlékeztető jegyeket: a kenyeret és a bort elhe -lyez tük.

• Április 25-én délután Szent György napi koncertrevártuk az érdeklődőket. Érték+Őrző Estünkre elfogadtaa meghívást Varga Zoltán Liszt díjas kürtművész, a Ze -ne akadémia tanára, aki Beethoven kürtszonátáját adtaelő. Az este közreműködött még Völner Eszter opera -énekes, Csucsi Ildikó fuvolaművész, Hotzi Mátyás, aZeneakadémia gordonka szakos hallgatója. A kon-certen zongorán kísért Mészáros Nóra és Tálos Vivien.

• Május 6-án, vasárnap istentiszteletünkön vasár-napi iskolás gyermekeink rövid műsorral köszöntöttékaz édesanyákat. Az istentiszteletet követően közgyűlésttartottunk.

• Május 20-án, pünkösdvasárnap 9 órakor és 11órakor, illetve május 21-én, pünkösdhétfőn 11 órától úr -va csoraosztással egybekötött ünnepi istentiszteletet tar-tottunk. Az istentiszteleteken Kászoni-Kövendi Józsefpüspöki helynök szolgált. Vasárnap 11 órakor dr. CzireSzabolcs lelkész-teológiai tanár végzett szolgálatot ésmondott úrvacsorára ágendát.

Czire Alpár és Kászoni-Kövendi József

Anyák napi műsor a templomban

Az egyházközség gitárzenekara Tokos Zoltán vezetésével

Unitárius Élet 47

• Június 1-2. között konfirmandusainkkal a festőiszép ségű Magyarkúton konfirmációs felkészítőt tartot-tunk.

• Június 2-án, szombaton 12 órától hagyo má nya ink -hoz híven nyárköszöntő istentiszteletet tartottunk Ma -gyar kúton egyházközségünk Fenyőliget Vendég há zá -nak kertjében.

• Június 3-án, vasárnapi istentiszteletünk után dr.Mayer Péter fotóművész Az Afroamerikaiak VizuálisGazdagsága – fotókiállításának megnyitójára került sorgyülekezeti termünkben. Ezen a vasárnapon – idén mármásodik alkalommal, hagyományt teremtve – egy talál -ko zóra hívtuk mindazokat, akik 10 illetve 20 éve kon-firmáltak egyházközségünkben.

• Június 10-én, vasárnap 11 órától konfirmációi ün -nepi istentiszteletet tartottunk, ahol idén 7 kon firman -dus tett vallást hitéről, majd vett először úrva cso rát.

• Június 17-én vasárnap 17 órától a Kászoni-Köven -di József lelkész kibúcsúzása alkalmából ünnepi isten-tiszteletet tartottunk, melyen gyülekezetünk elöljárói,egyházkerületünk vezetése és lelkészei köszöntöttéklelkészünket, aki 24 évig szolgálta gyülekezetünket. Azünnepi istentiszteletünkön közreműködött BucsiAnnamária operaénekes, Csucsi Ildikó fuvolaművész,egyházközségünk Kamarakórusa illetve Sass Emmazongorán. Az istentiszteletről az MTVA felvételeketkészített a Kossuth Rádió Egy az Isten – unitárius félóracímű műsorához. A szeptember 7-i adás illetve egyébunitárius műsoraink az interneten megtalálhatók.

• Június 25-30. között unitárius ifjúsági tábort szer -vez tünk Magyarkúton 17 gyermek részvételével. A tá -bor szervezéséért és lebonyolításáért köszönet illetiJancsik Márta hitoktatónkat, Jancsik Dórát illetve egy -ház községünk kántorát.

• Július 1-től Kászoni-Kövendi József püspökihelynök Kriza János miskolci lelkészt nevezte ki beszol-gáló lelkésznek egyházközségünkbe.

• Július 15-től szeptember 2-ig egyházközségünkbenNagy Zsuzsanna Erasmus ösztöndíjas kolozsvári uni tá -ri us teológiai hallgató teljesített legátusi szolgálatot.Köszönjük az itt töltött idő alatt végzett lelkiismeretes,oda adó munkáját.

• Július 29-én, – a július 22-i közgyűlés határozat -kép telensége miatt – megismételt közgyűlést tartottunktemp lomunkban, melynek döntése alapján az egyház -köz ség meghívással fogja betölteni a megüresedett lel -készi állást.

• Szeptember 10-től egyházközségünk lelkészihivatalában köszönthetjük ismét Postásné Balázs Ildi -kót, aki szerdán, csütörtökön és vasárnap lát el irodaiszol gálatot. Egyházközségünk lelkészi hivatala így aszokott rendben hétfőtől csütörtökig 9-13 óra közöttilletve vasárnap 10-13 óráig tart nyitva.

• Szeptember 15-én, szombaton immár ötödik alka-lommal vett részt egyházközségünk az Ars Sacra feszti -vál programsorozatában. A Nyitott Templomok Nap -ján idén már déltől vártuk a hozzánk betérőket: 13

Konfirmáció után a templom bejáratánál

Beke Ágnes, Kárpáti Szilvia, Vámos Marcell

Kászoni-Kövendi József lelkész kibúcsúzó istentisztelete

Magyarkúti gyermektábor

48 Unitárius Élet

óra kor a „Lipótvárosi séta” keretében érkezett egy né -pes csoport templomunkba, majd 17 órakor hagyo -mányos ismeretterjesztő körsétára vártuk az érdek lő dő -ket. Muszka Ibolya majd Kászoni József vezetésével amegújult Könyvtár és Levéltárat, a gyülekezeti termünk -ben lévő tárlatunkat és természetesen templomunkattekinthették meg a hozzánk betérők. 18 órakor kezdődőkoncertünkön Bach Goldberg variációja csendült fel aBudapesti Vonósok szólistáinak (Beke Ágnes, KárpátiSzilvia, Vámos Marcell) előadásában, Beke Ágnes tar-talmas és egyben szórakoztató műismertetésével. Este20 órától hagyományainknak megfelelően tánc há zattartottunk templomos ingatlanunk udvarán. MuzsikáltVizeli Bálint és bandája. Ezúton köszönjük minden -kinek, aki a színvonalas és nagy sikert aratott ren-dezvény szervezésében, lebonyolításában közre mű kö -dött, illetve adományaival segítette létrejöttét.

• 2018. szeptember 29-én, szombaton nyárbúcsúzta -tó gyülekezeti találkozóra került sor Magyarkúton, egy-házi ingatlanunkban, a Fenyőliget Vendégházban. Mára reggeli óráktól vártuk vendégeinket: közös főzésre ke -rült sor, majd szokásoknak megfelelően 12 órától isten-tiszteletet tartottunk. Az ebéd elfogyasztása után egy jóhangulatú kirándulásra is sor került. Az istentisz te letenKriza János beszolgáló lelkész végzett szolgálatot.

• Szeptember 30-án, vasárnap 11 órakor hálaadó ün -nepi istentiszteletre került sor, ahol az Úr asztalát meg -terítettük, arra a Jézus életére és halálára em lé kez tetőjegyeket, a kenyeret és a bort elhelyezzük. Isten tisz te le -tünkön a szószéki szolgálatot Bardócz Tódor Andrásvégez te.

• Október 6-án a Magyar Unitárius Nők OrszágosSzövetségének találkozójára és közgyűlésére került sora Bartók Béla Egyházközségben. Az alkalmon a meg-nyitó és az áhítat után Horn Ildikó és Bartha MáriaZsuzsánna előadásait hallgathattuk meg. Az alkalmonközreműködött egyházközségünk kibővített kama-rakórusa, a Budapesti Unitárius Kamarakórus is.

• Október 21-én, vasárnap istentiszteletünkön meg -em lékeztünk 1956 őszének áldozatairól, majd gyü le -kezeti termünkben Retkes Attila előadására került sorUnitáriusok Budapesten - Egy erdélyi történelmi egy-ház a főváros vallási életében (1869-1949) címmel. Azelőadás után megkoszorúztuk a templomos ingatla-nunk udvarán található emlékművet, ahol beszédetmondott Dr. Barabássy Sándor presbiter, egyház ke rü -le ti felügyelő gondnok.

• November 1-én, csütörtökön 18 órakor halottaknapi emlék-istentiszteletet tartottunk templomunkban.Prédikált: Kászoni-Kövendi József.

• A Magyar Unitárius Egyház idén is megszerveztea dévai zarándoklatot, melyre idén november 10-én,szombaton került sor. Egyházközségünkből 21-en, ifjak,fiatalok és felnőttek indultunk útnak a jubileumi XXI.Dávid Ferenc emlékzarándoklatra. 2018. november 10-én hajnalban indultunk a Nagy Ignác utcai templo-munktól és több óra utazás után megérkeztünk Dévára.A hosszú utazás után megújult erővel másztuk meg avár-hoz vezető, meredek és kacskaringós ösvényt. Fenta várban mintegy 2200 zarándok testvérünkkel közösen

imádkoztunk és énekeltünk, megélve az összetartozásáhítatában a hit közös-ségé formáló erejét. A rendez -vény végén meghatottan gyújtottuk meg gyertyáinkat éshelyez-tük el koszorúnkat egyházalapítónk emlék-táblájánál. Az ünnepség végén megtekintettük a helyimúzeumban az unitárius reformációt és az unitáriusegyházat bemutató ismertetőt, melyet alulírott rövidelőadása követett az unitárius egyháztörténelemjelentősebb eseményeiről. A zarándoklat után elfoglal-tuk szállásunkat a dévai Szent Ferenc Alapítványvendégházában, az ízletes vacsorát éjszakába nyúlóközös beszélgetés követte. Másnap reggel részt vettünka Dévai Unitárius Egyházközségben tartott isten-tiszteleten. Az istentisztelet után ellátogattunk Vaj da -hunyad várához, magyar történelmünk fontos emlék -helyéhez, felidézve a Hunyadi nemzetség tör ténetét. Avár megtekintése után visszatértünk Dévára és az ebédelfo gyasztása után fáradtan, de felejthetetlen élmé -nyekkel gazdagodva indultunk haza. Ez úton is köszön-jük a támogatást, mely lehetővé tette a zarándokútonvaló rész vételünket. (Kriza János)

• November 18-án, vasárnap Dávid Ferenc ünnepiistentiszteletet tartunk, melyen nagy sikerrel köz re mű -ködtek Jancsik Márta vezetésével egyházközségünk va -sár napi iskolás gyermekei is: ünnepi műsorral örven-deztetve meg gyülekezetünket.

• December 2-án, advent 1 vasárnapján 10 órától ha -gyo mányainkhoz híven adventi családi napot tartottunkgyülekezeti termünkben, ahol mézes puszedlit sütöt-

Déván

Sztankovics Béla és Tokos Zoltán

Unitárius Élet 49

tünk illetve adventi koszorút készíthettek min-dazok, akik ellátogattak hozzánk. Az egyház -községünk hívei ből alakult Budapesti Uni táriusKamarakórus a Bartók Béla Egyházközségadventi istentiszteletén szolgált ünnepi mű so -rával.

• December 9-én, advent 2. vasárnapjánisten tisz teletünk keretében rövid koncertre ke -rült sor. Bach és Vivaldi népszerű verseny műveicsendültek föl Mé száros Nóra zongor aművészilletve Sztankovics Béla és Tokos Zoltán gitár -művész tolmácsolásában. Köz re mű ködött azÁdám Jenő Kamarazene kar, vezé nyelt Szent -máry Kálmán.

• December 16-án, advent 3. vasárnapjánistentisz teletünkön, a szószéki szolgálatot Kriza Jánosvégezte, majd a Budapesti Unitárius Kamarakórusadott nagy si kerű ünnepi koncertet. Szólót énekeltBucsi Anna mária operaénekes. Istentiszteletünk után aSigmund Júlia szervezésében a BUE Nőszövetségevendégelte meg a gyülekezet tagjait.

A Budapesti Unitárius Egyházközség vezetőségénekés ifjúsági egyletének meghívására 2018. december 14-16. között a Kolozsvári Unitárius Egyházközség ifjúságiegyletének 24 tagú csoportja látogatott egyház köz sé -günk be. A meghívás célja a két ifjúsági egylet közöttikapcsolatteremtés elősegítése, az unitárius értékekközös felfedezése, a fiatalok közötti barátságok elmé-lyítése. Fontosnak tartottuk ezt a találkozást, hiszen egy-házunk fennállásának 450. évfordulójának megünnep -lése egyben unitárius kapcsolataink kiteljesítését isje len ti, a közös hit megélésének összetartó egységében.A kolozsvári csoport pénteken este érkezett meg, ígypén tekre már nem tudtunk közös programot szervezni,de így lehetőség nyílt az utazás fáradalmainak kipi-henésére. Szombaton reggel a két csapat a kollégiumnáltalálkozott és innen indultunk közös városnézésre. Ahótakaró fehér lepelbe borította a várost, de ez sem„riasztotta” vissza a városnézőket, hogy meglátogassákBudapest nevezetességeit. A Hő sök tere, Vajdahunyadvárának meglátogatása után megmelegedtünk a Széche -nyi fürdő bejárati csar no kában, majd a budai vár és aHalászbástya „bejárása” következett.Kicsit átázva, átfáz-va érkeztünk vissza a Nagy Ignác utcába, ahol melegebéd várt. Délután a Csodák palotájába látogattunk,ami nagyszerű alkalmat biztosított a közös játékra és„csodálkozásra”. Este a vacsora után késő éjfélig is mer -kedési estet tartottunk, beszélgettünk, csapat já té kokatjátszottunk. Másnap reggel a Parlamentet épü le tét láto-gattuk meg és jártuk be, megnéztük a Szent Koronát,vezetőnk megismertette velünk az épület „titkait” éstörténetét. Va sár nap 11 órától a Nagy Ignác utcai temp -lomunkban részt vettünk az istentiszteleten, ezt köve -tően a karácsonyi vásárba látogattunk. A közös ebédetután kolozs vári testvéreink hazaindultak és azzal aközös reménnyel váltunk el, hogy a találkozásnak folyta -tása kö vet kezik. Ez úton is köszönjük a támogatást melylehe tőséget adott a nagyszerű alkalom megvalósítására,valamint gyülekezeti tagjaink önzetlen segítségét a ven -dégfogadás lebonyolításában. (Kriza János)

• December 23-án, advent 4. vasárnapján 11 órakoristentiszteletünkön, a szószéki szolgálatot Kriza Jánosvégezte, majd istentiszteletünk keretében köszöntöttük18. életévüket betöltött ifjainkat. Az istentisztelet utánközös ebédre került sor a fiatalokkal és szüleikkel atanács teremben. Ez úton is köszönjük Pál Ágotának éscsaládjának a rendezvény szervezésében nyújtott segít-ségét.

Délután 16 órától kerül megrende zés re Karácsonyfa-ünnepünk. Nagy örömünkre újra zsúfolásig megtelttemplomunk, ahol a gyermekek előad ták mindazt, ami -vel erre az alkalomra készültek.

• December 24-én, hétfőn 16 órától Szentesti áhítat -ra kerül sor, ahol Nagy Zsuzsanna vezetésével feli déz -tük Jézus születéstörténetét bibliai versek és karácsonyidallamok segítségével.

• December 25-én, kedden 9 és 11 órakor, illetve 26-án, kedden 11 órakor karácsonyi ünnepi istentiszteletrekerült sor templomunkban, ahol az Úr asztalát meg -terítettük, s a rá emlékeztető jegyeket: a kenyeret és abort elhelyeztük. Prédikált Kriza János, Kászoni-Kö -ven di József illetve Nagy Zsuzsanna és Bardócz TódorAndrás.

• December 30-án, vasárnap óesztendei ünnepi is -ten tiszteleten búcsúztatjuk az évet, a szószéki szolgála-tot Kriza János végezte.

Öszeállította: Mészáros Nóra énekvezér

A kolozsvári vendégeink

Karácsonyfa-ünnep a templomban

50 Unitárius Élet

Bartók Béla Unitárius Egyházközség

• 2018. március 25-én, virágvasárnap a délelőttiistentiszteletünk keretében avattuk fel a 450. jubileumiévforduló tiszteletére készített emlékzászlót, melyetPécsi L. Dániel jelképtervező készített és tettük ki a házhomlokzatára. Közreműködött Dinnyés József daltulaj -donos. Az istentiszteletet szeretetvendégség követte agyülekezeti termünkben.

• Egyházközségünk 2018-ban is csatlakozott az ArsSacra szakrális fesztivál programjaihoz. A fesztiválkeretén belül került sor szeptember 22-én templo-munkban Bartók című magyar dokumentumfilmmegtekintésére. Bartók Béla fia, Bartók Péter, aki SiposJózsef rendező segítségével emlékezik édesapjára afilmben. A vetítés után a Bartók családról és a filmkészítéséről a közönség bevonásával beszélget GergelyFelicián, a fesztivál mentora Sipos József rendezővel.

• Szeptember 23-án előadással egybekötött isten-tiszteletet tartunk templomunk 90 éves fennállása alkal -mából. A szolgálatot Léta Sándor lelkész végezte, a„Tekints az égre és lásd meg!” (Jób 35,5) textus alapján,ami egyben a rendezvénysorozat mottója is volt.

A Hőgyes Endre utca 3 szám alatti lakóház hátsótraktusába az 1928-ban épített unitárius templomról,Mi Templomunk címmel tartottak ismertető előadást ahomoródalmási származású ifj. Gothárd Zsigmondlányai: Gothárd Erzsébet és Zsuzsánna, akik maguk isépítészek lettek. Az előadók sorát Jakab Csaba, erdélyiszármazású építész gazdagította.

• Advent első vasárnapján, 2018. december 2-án, aszó széki szolgálatot dr. Ferenczi Enikő lelkésznő vé gez -te és fellépett a Budapesti Unitárius Kamara kó rus, Mé -szá ros Nóra karmester vezetésével.

• 2018. október 6-án került sor templomunkbanMUNOSZ konferenciára és közgyűlésre.

A találkozó tematikailag „nekünk drága kis” egyhá -zunk 450. születésnapjához kapcsolódott. Már a mottójais, „Szabad Lélek, szabad Ember, szabad Nő”, erre utalt,

és „Szabadságunk” alcímmel jelent meg ünnepi viseletbeöltöztetett egyleti kiadványunk, a Flóra-füzetek sorozat,negyedik kiadványa. Előadóink szintén ezt a témát tár-gyalták más-más vetületben. Horn Ildikó történész a ve -gyes felekezetű házasságban élő nők szabad vagy tiltottvallásgyakorlását mutatta be a maga komplexitásában aleg magasabb szakmai igényességgel a XVI-XVII. századiErdélyben. Bartha Mária-Zsuzsánna lelkész pedig a sza -bad ság akarásának és az akarat szabadságának dialek -tikáját bontotta ki igen szellemesen, élvezetesen sokhétköznapi példa felsorakoztatásával. Léta Sándor lel -készünk az aradi vértanuk emléknapjához kapcsolódva aszabadságharcban elesett vagy bukása után kivégzetthősök özvegyeiről emlékezett meg. Szombatfalvi Etelkanegyedéves teológushallgató pedig Magdalénáról, a sza -bad nőről, énekelt csodaszép hangján. Az erre az alka-lomra összeállt és remélhetőleg továbbra is együtt maradóBudapesti Unitárius Kama ra kórus énekeskönyvünknéhány evangéliumi szabadságot magasztaló darabjátadta elő Mészáros Nóra kántor vezényletével és feldolgo-zásában. És ha mindez még nem lett volna elég, mindenregisztrált résztvevő szabadságot jelképező fehér színű, pil-langó formájú kitűzőkkel jelezhette összetartozását. Nagysúlyt fektettünk arra, hogy minél inkább kitágítsuk azok-nak a körét, akikkel együtt ünnepelhetjük meg évestalálkozóinkat. Sikerült is magunk köré gyűjteni a ma -gyar országiakon kívül Erdély és most először Partium(Nagykároly) képviselőit, az idősebbeken kívül a fiatalgeneráció néhány tagját, az unitáriusok mellett más fele -kezetű barátainkat, nemcsak nőket, hanem szelle mi -ségükhöz vonzódó férfiakat is.

És hát persze nem feledkeztünk meg a résztvevők szívesvendéglátásáról sem. A finom ebédet elsősorban LétaErikának és Szabóné Pintér Nórának köszönhettük, aházi süteményeket pedig több ügyes asszonytársunknak.

Rendezvényünk kitűnő hangulatáért, szeretetteljeslégköréért, szellemi színvonaláért, példás szervezettségé -ért, technikai hátteréért köszönettel tartozunk, Gondvi se -

Dinnyés József daltulajdonos, az úrasztalán a jubileumi zászló Ars Sacra – Sipos József rendező és Gergely Felicián gondnok

Unitárius Élet 51

lőnk után, egész fogadó és előadó csapatunknak, vala -mint nyitott lelkű, hálás vendégeinknek.

Isten áldja közösségünket! Találkozzunk jövőre is!(Chehadé-Boér Judit)

• 2018. december 8-án, 16:00 órai kezdettel IfjúságiIstentiszteletet tartott Lőrinczi Eszter másodéves teoló-giai hallgató, melyet kötetlen beszélgetés és közös va -csora követett a gyülekezeti termünkben.

Léta Sándor

A MUNOSz Konferencia és Közgyűlés résztvevői a Hőgyes Endre utcai unitárius templom udvarán

Nőegyletünk fájlalta, hogy egyéb kötelezettségeimiatt nem tudta magát képviseltetni a 2016-os kocsordiMUNOSZ konferencián, és azt tervezte, hogy adandóalkalommal ellátogat ebbe a szatmári egyházközségbe,egyben régiós, határokon átívelő, szórványgyülekezetiközpontba, melynek élén jelenleg Bartha Mária Zsu -zsán na lelkésznő szolgál.

Ez az alkalom két év múlva már el is jött, így hatnőből, egy férfiból és egy kamaszfiúból álló lelkes kiscsapatunk 2018 április 14-én szombat délelőtt észak-keletnek vette az irányt. Két vezetőnk, Gyuri és Zsóka,beprogramozták a GPS-s, és csak követniük kellettannak utasításait. Így megy ez manapság, és a mármátészalkáig kiépített autópályán is gyorsabb, bizton-ságosabb a közlekedés, mint a nem is olyan távoli múlt-ban. Ezt legjobban én magam tanúsíthatom, mintennek a vidéknek a szülötte, aki innen 15 km-re, Fehér -gyar maton, éltem 19 éves koromig, gimnáziumba Máté -szal kán, egyetemre a közeli Hajdúságban jártam,később pedig ide tértem vissza szüleim és rokonaimmeg látogatására. Akkoriban Pestről ide „lejönni” többs -zö ri átszállással a döcögő, füstös vonatokon, zsúfolt,levegőtlen buszokon vagy a gödrös-agyagos, alig kiépí -tett és rosszul karbantartott, utakon zötykölődő sze -mély autókon, eltartott 6-7 óráig is. Mintha a világ vé gé -re, az „Isten háta mögé” igyekeztünk volna. Most, az „Atibátyó” családias vendéglőjében elköltött ízletes ebédközbeiktatásával, kb. négy és fél óra alatt, visszafelépedig bő három óra alatt, tettük meg a 345 kilométert.

Ahova pedig a fővárosi szürke betonrengetegből, atülekedő. mogorva emberáradatból megérkeztünk, azegy istenáldotta bukolikus paradicsomnak tűnt szá-munkra, tele szebbnél szebb virágokkal és mosolygós-nál mosolygósabb lakosokkal. Az alatt a meg kö zelítő -

leg 24 óra alatt, amit ott töltöttünk, feltöltekeztünk frisslevegővel, Isten és ember teremtette szépségekkel,megrakodtunk új ismeretekkel, benyomásokkal, él mé -nyek kel. A lelkésznő maga egy tüneményes jelenség.Ahogy farmerben, piros tunikában tárt karokkal elénksiet, arcán ragyogó mosollyal, olyan mintha a hátamögött ékeskedő népi műemlék templomból lépettvolna elő, pedig ő is éppen most érkezett autóval aszomszéd országbeli Nagykárolyból férjével és háromfiúgyermekükkel. Az ő családi otthonuk, rokonságukott van, ez itt csak a bázis „munkahelye”, ahonnanrend szeresen átjár Igét hirdetni, gyülekezetet építeniNyíregyházára, de a Partiumban is teljesít szolgálatot.Ezt az ingázást az „átkosban” nem lehetett volna meg -te nni a határok zártsága miatt. Elődei, Nyitrai Levente,Bajor János, Végh Mihály, dr. Abrudbányai Jánoskénytelenek voltak elhagyni szülőföldjüket, hogy ittszolgáljanak. Nem látszik fáradtnak sem most, sempedig a későbbiekben, mikor egyszerre kell ellátnia avendéglátó háziasszonynak, a fiait regulázó anyának, aférjét dédelgető feleségnek, a nőszövetségi főzőbrigádösszehangolójának, a templom szakszerű bemutatójá-nak, a helység idegenvezetőjének, az istentiszteletetvégző lelkésznek valamint a hiányzó énekvezérnek aszerepét. Lehet, hogy a távozásunk után némi pihe -nésre lett volna szüksége, de ahogy kitettük a lábunkat,máris kezdődtek az előkészületek az újabb vendégfoga -dásra. Egyik hűséges gyülekezeti tagjuk unokájának 10.születésnapját akarták megünnepelni együtt. Gon dol -nak az utánpótlásra is, amely nélkül nincsen jövő. Akocsordi gyülekezetben hagyománya van a családielköteleződésnek generációról generációra. Különkiemelném a Jakab famíliát, amelyik a jelenlegi gond-nokot adja. Hagyományos az is, ahogy étkezés előtt

Kocsordon jártunk

52 Unitárius Élet

dalos áhítatot mondanak. Tőlük tanultuk és továbbadjuk ezt a kedves, kis módosítással több keresztényfelekezet által is használt, kínáló versikét: Az asztalterítve immár minden kész. / Gazdagon terített az atyaikéz. / Jóságát lássátok és ízleljétek, / Mit Ő adott, hálásszívvel vegyétek!

Egyébként nagy a jövés-menés náluk, sokan felkere-sik belföldről, külföldről ezt a vonzó egyházközséget.Vonzerejét, a családias fogadtatáson túl, a 2006-banpályázati pénzből és sok-sok segítséggel felújított külön-leges műemlék templom tovább fokozza. Nemcsak ahívek, hanem a szépszámú turista is gyönyörködveszemléli a 104 aranyosmenti virágmotívumokkal, haúgy tetszik mandalákkal, díszített kazettás mennye ze -tet. Hátha még megtudják, mint mi most, hogy ké szí tő -jük az ide elsőnek kinevezett kezdő lelkész, KerekiGábor, volt. Utódai szintén kitűntek, teológiai felké -szült ségük, ékesszólásuk mellett, kézügyessé gük kel,szer vezőkészségükkel, sokféle egyéb tehetségükkel,melyeket szűkebb és tágabb környezetük javára használ-tak, mutatva ezzel, hogy az unitárius lelkiség és szelle -miség nem korlátozódik a vallás dolgaira, hanem átfog-ja az élet minden területét.

A kocsordiak példáján keresztül jól érzékelhetőpéldául a választás szabadságához való ragaszkodás.Maga az egyházközség ugyanis úgy jött létre 1938-ban,hogy a református hívek egy része lelkiismereti okokbólnem fogadta el a település földesurának, gróf TiszaLajosnak, a jelöltjét a lelkészi pozícióra, és inkább más,szabadelvűbb felekezetet keresett magának. Össze fo gás -sal templomot építettek, papot kértek a kolozsváripüspökségtől, és az egyházszakadást is vállalva, elindul-tak a saját külön küzdelmes útjukon, melyen azóta isren dületlenül haladnak. Ezt a ritka merészséget foglaltaversbe Budaházi István , a Kelet-Magyarországi Sza bad -el vű Protestáns Kör tagja: Széttörve már a félelem-bi -lincs. / Grófi szó, csendőrszurony itt már / csak a gyávákökör fogatú szégyene. / Álomsújtásos döbbenet. / A lélekformált itt új / fadómot, s a hit új emberek / büszke arcátsugarazza, / akár a nap a kifaragott / kaput, melyről szí -nes virágok / harsognak, énekelnek. / Felhangzik kris -tály-hangú / orgona, s már hömpölyög / bátran az énekaz igaz ajkakról. / „Minden örömért, fényért, / gyötrőmeg ve tésért.” / A meggyötörtek igazságáért, akik mertek

/ „építeni az öröm rajongó templomát, / s kaput kitárnimin den kín előtt, / készen a tettre.” (Széttörve már, Ko -csord 1938.) (Lelkésznő megjegyzése: „Jó vers, csak saj -nos azóta sincs orgonánk”)

Másik vonzó jellegzetessége a kocsordiaknak, amitmi magunk is tapasztaltunk, hogy képesek, felekezeti,világnézeti vagy karakterbeli különbségeiket félretéve,együtt munkálkodni, és segíteni egymást terveik meg-valósításában. Az egész község hozzájárult példáuladományokkal és önkéntes munkával a leégett reformá-tus templom újjáépítéséhez és az unitárius templomfelújításához. Ünnepi vagy egyéb alkalmakkor szívesenvesznek részt ökumenikus istentiszteleteken, vagyfelváltva látogatják egymás templomait. A helybéli bap-tistákkal szintén kitűnő kapcsolatokat ápolnak. Ko csor -di sétánk során mindenütt barátságos, segítőkészemberekkel találkoztunk. A csapatunk három tagjátházába fogadó, mindnyájunknak fejedelmi reggelitkészítő Elvira, református létére, az unitárius nőegyletegyik legaktívabb oszlopa, de saját egyházközségéhezsem lett hűtlen. Róla egyébként kiderült, hogy ugyanab -ba a szalkai gimnáziumba jártunk, csak ő akkor kezdte,amikor én befejeztem. Hálás szeretettel em lé kez tünkmeg az innen bejáró, júnói alkatú, égő vö rös hajú Bözsinéniről, áldott emlékű franciatanár nőm ről, vásottdiákok könnyű prédájáról, aki elindított szakmai pályá-mon.

Látogatásunk legfelemelőbb pillanatait a vasárnapdélelőtti istentisztelet alatt és után éltük meg. Zsuzsa a„Szívemet hozzád emelem” című énekünkkel indított,és erre építette fel a beszédét. Ennek lényegét én úgyérzékeltem, hogy saját értékeink, saját belülről megélthitünk bátor felvállalására ösztönzött, segítségül híva aköltő József Attilát is („Az én vezérem bensőmbőlvezérel”). Még akkor is, ha a vallásos vagy egyéb erköl -csi elköteleződést valami szégyellni, titkolni való dolog-nak tartja a „normális” emberek többsége. „Azok szé-gyenkezzenek, akik hitetlenül élnek”, – énekeltük tovább,és lelkünkbe lassan bátorság költözött. Újabb lehet-séges magyarázatot kaptunk a címerünkben találhatóuroborosz kígyóra, ami jelentheti többek között azt abiztonságos, ám rugalmas és átjárható, védő határt,amin belül maradva megőrizzük a saját integritásunkat,azon kívül rekedve viszont ellenséges, romboló közegbe

Vendégségben Kocsordon A kocsordi templomban

Unitárius Élet 53

kerülhetünk. Mindnyájunknak van egy Fentiek általkijelölt helye a világban, ahol a legharmonikusabbankibontakoztathatja egyéni képességeit mások javára. Ittépítheti leghatékonyabban Isten Országát, itt érezhetima gát a legboldogabbnak.

A lélekerősítő prédikáció végén szót kapott kis csa -pa tunk is, hogy hálás köszönetet mondhasson ven dég -lá tóinak, és átadhassa nekik szerény de sok szeretettelké szí tett személyes ajándékait. Zsófi kiadványokkal,Éva a 450 éve lezajlott tordai országgyűlést ábrázolóké pes lappal, Jutka gyöngyfüzérrel, jómagam Flóra-fü -zetekkel kedveskedtem nekik, majd selyemrózsáinkatrátűztük az ő ruhájukra. Cserébe évfordulós falinaptár-jukból kaptunk egy-egy példányt. Zárásként rázendítet-tünk a lassan már hagyományos „Jöjj, énekelj velem”című amerikai univerzalista dalocskára, nem felejtve kia negyedik, általunk hozzácsatolt, versszakot sem, melyközös imádkozásra szólít. Magamban tovább énekel-tem a nők fohászát tartalmazó ötödiket is: Add édes

Istenünk, / terjedjen szellemünk, / viruljon nemzetünk, /teljes Ember legyünk! / A Nők kara hív, / test, lélek és aszív. / Tebenned bízunk, bízunk, / Tenéked hálát adunk.

Utána elkészítettük a csoportos képeket templomonbelül és kívül. Igaz, még nem indultunk haza, mert kissétát tettünk a környéken, és jóízűen elfogyasztottuk afogadó nőtársaink és férfi segítőik által elénk rakottételeket, italokat, de a fő fogást, a lelki táplálékot, mára templomban megkaptuk.

Kedves kocsordi nőtestvérek, jó volt Veletek. Gaz da -godtunk általatok. Isten áldja és sokáig tartsa 80.születésnapját ünneplő gyülekezeteteket. Viszontlátás -ra nálunk Budapesten a Bartók Béla Egyházközségtemplomában és gyülekezeti termében október 6-án, aMUNOSZ konferencián.

Szeretettel hív és vár Benneteket a Perczelné KozmaFlóra Nőegylet látogató csapata: Erika, Éva, Judit,Jutka, Zsófi, Zsóka.

Chehadé-Boér Judit

Pestszentlõrinci Unitárius Egyházközség

Lõrinci és korondi unitáriusok testvérkapcsolataKorond ismert erdélyi magyar község, Hargita me -

gyé ben, a Sóvidék legismertebb települése. Idegen for -galmi központ, neves a népmûvészete, a fazekassága.

A falu nagy része 1568-ban, a magyar protestánsReformáció idején unitáriussá lett, késõbb újból meg -erõsödtek a katolikusok, így az unitáriusok az 1700-asévek elején saját templomot építettek.

A Pestszentlõrinci Unitárius Egyházközség delegá-ciója 2017 augusztusában Székelyudvarhelyre kirándultés részt vett a Kárpát-medencei Unitárius Találkozón.Hazafele jövet megálltak a vasárnapi istentiszteletre Ko -rond on. A pestszentlõrinci lelkészasszony és a korondilelkész házaspár Lázár Levente és Demeter Erika márrég óta jó kapcsolatokat ápoltak. A 2017. nyári talál -

kozón a lelkészek és a jelen lévõ presbiterek korondifelvetésre úgy határoztak, hogy testvéregyházközségikapcsolatot hoznak létre. Erre kiváló alkalom volt a2018-as esztendõ, melynek során az Unitárius Egyházfennállásának 450. évfordulóját ünnepelte.

2018. június 16-18 között a korondi unitáriusok 25fõs csoportja látogatott el Pestszentlõrincre Lázár Le -ven te és Demeter Erika lelkész házaspár vezetésével.

Az elsõ nap a két gyülekezet presbiterei, hívei is mer -ked tek össze. Június 17-én az ünnepi istentiszteleten Lá -zár Levente lelkész szolgálatával, majd ünnepi mûsorralés köszöntõkkel ünnepelték együtt a korondiak és apestszentlõrinciek egyházunk megalapításának 450.évfordulóját. Ebbõl az alkalom a lõrinci templom külsõfalára elhelyeztek egy nagy méretû molinót „450 éves az

A testvérkapcsolat kezdetén Lázár Levente korondi lelkész (elöl kö -zé pen), Bíró Lajos korondi gondnok (jobb oldalon)

Toronyszentelési ünnepség

54 Unitárius Élet

Unitárius Egyház” felirattal, a korondi hívek pedig a 450év tiszteletére bögréket és egy szép zászlót adtak át. Azünnepséget szeretetvendégség és kötetlen együttlét kö -vette. Másnap budapesti városnézésen és dunai hajózá-son vettek részt a testvérek.

A testvérgyülekezeti kapcsolat jó alkalom arra, hogyhiterõsítõ alkalmak során a hívek jobban megismerjékegy mást, a gyülekezeti tagok barátságokat kössenek.Ez zel is az egyetemes magyar keresztény értékeketkívánják erõsíteni.

Az újjáépített pestszentlõrinci templomtorony szen-telése, 2018. november 18.

2017 év végén súlyos vihar kár érte a lõrinci unitáriustemp lomtornyot. A szakmai felmérés után kiderült,hogy annyira elkorhadtak a régi fa elemek, hogy újjákell építeni a toronysisakot.

Az elõzetes mérnöki becslés szerint is komoly pénzü-gyi tétel volt a költségvetés. Egyházunk gyûjtést indította hazai és az erdélyi unitárius gyülekezetekben.Valamint Elekes Botond fõgondnok külön kérvénybenkereste meg Balog Zoltán EMMI minisztert, a gyü le -

kezet lelkésze pedig a 18. kerületi Önkormány zat hozfordult segítségért.

A támogatások és az egyházi gyûjtés eredményekép-pen a költség nagy része összegyûlt, így 2018 nyaránelin dultak a munkálatok Szász János mérnök test vé -rünk irányítása és felügyelete mellett. A toronysisak tel-jesen újjáépült a régi tervek alapján. A munkálatokat akivitelezõ 2018 szeptemberében be is fejezte.

A 450 éves évforduló alkalmából nagyszabású ün -nepség keretében történt meg a torony szentelése, 2018.november 18-án, melyen a szószéki szolgálatot BalogZoltán, volt EMMI miniszter, református lelkész vé gez -te, aki a 450 év alkalmából köszöntötte a híveket. Azünnepségen Ughy Attila kerületi polgármester és ElekesBotond fõgondnok köszöntötte az egybegyûlteket. A to -rony szentelési szertartást Kászoni-Kövendi József püs -pöki helynök végezte. Az ünnepi istentiszteletet fo ga -dás, szeretetvendégség követte.

Hálát adunk a Mindenhatónak, hogy megsegítette alõrinci unitáriusokat és újjáépülhetett a toronysisak.Köszönjük mindazoknak, akik adományaikkal, imáik -kal segítették a felújítást.

Dr. Szent-Iványi Ilona

Debreceni Unitárius Egyházközség

Választás és döntésDr. Mihalkó Zoltán befogadó beszéde2018. január 21.

„A férfi szívében mélységek vize a döntés, de az okosember a felszínre hozza.” (Péld 20,5)

Kedves Atyámfiai, szeretett Testvéreim! Soha nemkérdeztem, de sejtettem, hogy már régóta a védett kor-ban sétált új testvérünk, kedves Mihalkó úr (a további -ak ban tegezem), amikor elszánta magát a nagy lépésre.Türelmesen kivárta az alkalmat, s szinte azt hihetnénk,hogy valóban mélyre tehetõ a férfiszív döntése, amitalán soha felszínre nem kerül. Igen ám, de eljött a pilla -nat és nem is akármikor, hanem éppen választott egyhá -za 450. évfordulóján, amikor eldöntötte, hogy elénktárja döntését, a világ tudomására hozza, leírja, közzé -teszi, hogy hátralevõ életét a mindeneket teremtõ ésfen ntartó Istennel és a benne hívõ embertársaival akar-ja végig járni kéz a kézben.

A mai alkalomra a Példabeszédek Könyvébõl válasz-tottam szentleckét, s amint már érzékeltettem Test vé -rünk döntése körül keringenek gondolataim. Kö ze lebb -rõl a választás, vagyis a döntés, valamint a felszínreho zás, azaz kinyilvánítás köré gyülekeznek gondola ta -im. Többek között a következõképpen imádkozik egyikhelyen (119. Zsolt 27) a zsoltáríró: „Értesd meg velemdöntéseid útját, s én odaadón fürkészem csodáidat.”

Vagyis Dávid, a hittel teljes bizakodó arról énekel, hogyarra van szüksége Isten csodáinak további fürkészé sé -hez, hogy megismerje döntéseit. De hát ne kapkodjakössze-vissza, mert ebben az esetben szem elõl tévesz -tem a mai alkalom célját. Van egy atyánkfia, aki döntésthozott, ezt közölte velünk, s mint befogadók ész re ve -szünk néhány azonos mozzanatot életében, mint amielõfordult annak idején a miénkben is, amikor valaki -nek a segítségére szorultunk, hogy mondaná már megnekünk, melyik a helyes irány, vagy helyes-e az általunkvá lasztott útvonal? Sejtettük a nagy igazságot, hogy a -kár milyen „utat is választasz magadnak, mindig lesznek,akik azt fogják mondani, tévedsz. Mindig lesznek majdolyan nehézségek, hogy azt fogod hinni, talán csakugyana kritikusoknak van igazuk. Az út kiválasztása és kö ve -tése a végsõkig mindig nagy bátorságot kíván.” (RalphWaldo Emerson).

A férfi szívében mélységek vize a döntés – olvastama szentleckében. Milyen büszkék vagyunk korabeli dön-téseinkre, melyekben nem kértük ki senki véleményétés nem igényeltünk semmilyen áldást rájuk. Akkorvoltunk karakánok, ha soha nem is kérkedtünk ezekkela megvalósításainkkal, hanem úgy hasznosítottuk,éltünk velük, hogy a lehetõ legtöbbet kamatoztassa csa -ládunk és közösségünk életében. Valóban mélyre kerülta döntés, melyrõl úgy vélekedtünk, hogy nem is leszszükség soha arra, hogy bárki felkavarjon ilyen mélyvizeket. Nálam sokkal szebben fogalmazza meg ezt

Unitárius Élet 55

Pilinszky János, a költõ: „Az ember millimétert se moz-dulhat ki a világ törvényeinek hullámverésébõl. Senkineksincs módjában kitörni térbõl és idõbõl. Közös hullámemel és ejt: mindannyian engedelmesek vagyunk. Deszívünk számára adott a választás, hogy jobbak vagyrosszabbak legyünk a világnál, melynek részei vagyunk.Ez módunkban áll. Hogy kegyetlenebbek legyünk vagyirgalmasabbak a változatlan és megváltoztathatatlanegésznél.” És a férfiszív nem hánykolódott, vergõdött ahullámok között, hanem együtt hullámzott a világ hul-lámverésével. Úgy gondolom, hogy nem is volt fájdal-mas hozzácsapódás néhány éles szirthez, csupán azingás, vagy ingadozás hozta meg végérvényesen a dön-tést: joga van az embernek hinni egy Teremtõben, akire,ha úgy tetszik éppen a székelyek figyeltek fel 450 évvelezelõtt. Aztán felbuggyant a döntés. Partra kívánkozottegy 21. századi csoda, melyben új tettek mezéjére lépettaz elhatározás.

Kérdezem ugyan, de nem várok hangos választ, hogyszámoltál-e kedves testvérem tetted következményeivel?Mert, ahogy Antoine de Saint-Exupéry hangsúlyozza:a „bátorság nem a beszédben van. Hanem a választás-ban.” Minket ugyanis nem sok szeretettel és jó indulat-tal vesznek körül keresztény testvéreink azért, mertszigorúan betartjuk Jézus egy Isten hitét, és hogy nemkövetjük a szentek és más elöljárók külön meggyõzõdé-seit. Számunkra mindennél fontosabb egyéni tapaszta-latunk és elsõdleges kapocs a személyes hitünk.Semmilyen kényszerítõ hiedelmeket, vagy rítust nemkell elfogadnunk és megtartanunk azért, hogyüdvözüljünk, miközben mások kárhozását kérjük. Istenmindenkivel szemben szeretõ Atya, aki eldöntötte,hogy mély vizekbe vet bennünket és megfelelõ idõbenletisztítja bennünk a gondolatokat, felébreszt és szánk-ba adja a szót. Valahogy így: „Nincs veszteség ajándéknélkül, nincs nyereség lemondás nélkül. A választásainkis ezt példázzák. Ha valami mellett döntünk, másnak bú -csút intünk. A lényeg, hogy megõrizzük az ambícióinkat,a kíváncsiságunkat, hogy töretlen vágyat érezzünk a világmegismerésére, mert akkor értelmet nyer ez a kettõsség.”(Hegedűs D. Géza).

Kedves Atyámfiai, Testvéreim! Egyházam a szabadvallásgyakorlat 450. esztendejét üli és az idén ennekjegyében történnek megemlékezéseink. Nem kell senki -

nek sem csodálkoznia, tehát, hogy Mihalkó testvérünkelkötelezõdése alkalmával is többször szóba kerül ez atény. Határozott véleményünk van azokról, akikneknincs mivel és mégis folyamatosan kérkednek, hát, aki -nek valóban van, az miért ne dicsekedne vele? Tegyükcsak szívünkre a kezünket – és most ismét legyenekelnézõk velünk szemben a hölgyek, hogy nagyon hím-nemûre sikerült a beszédem, viszont nem kell sokáigkutakodnunk emlékeink között, míg rátalálunk egymélyen altatott, vagyis a Példabeszédek írója szerintvizek mélységébe zárult döntésre. Továbbra is kérdés,hogy általános szemmel figyelve, vagy Isten ítéleteiközé sorolva milyen elbírálás, értékelés alá esik ez a régiálláspont? Ha továbbra is megáll a helyesség és valódi -ság alapján, akkor akár maradhatna továbbra is, hogyaludja meghatározatlan idõre szóló álmát. Amennyibenvan benne valamilyen rejtett igazság, netán a kör nye zet -nek, társadalomnak, egyháznak szóló üzenet, akkoreljött az ideje a cselekvésnek és engedni kell, hogy fel-színre törjön az okos elgondolás. A gondolkodó a kö -vet kezõképpen nyilatkozik: „Az emberek nagysága nema gazdagságban vagy a hatalomban rejlik, hanem ajellemben és a jóságban. Minden ember ugyanúgy ember,mint a többi, minden embernek vannak hibái és hiá nyos -ságai, de születésétõl fogva mindenkiben rengeteg jóság isvan. S ha az ember arra törekedne, hogy inkább felszínrehozza a jóságot, mint elfojtsa magában, s a szegényembereknek megadná azt az érzést, hogy õk is emberek,ehhez nem csak pénzre vagy vagyonra van szükség, mertebbõl nincs mindenkinek elajándékozni valója.” (AnneFrank).

Gondolom, egyikõtök sem csodálkozik mindazon,amit elõsorolok hozzánk csatlakozni vágyó test vé rünk -kel kapcsolatosan. Abban ugyanis nem egyeztünk megkorábban, hogy mit mondhatunk egymásról és nem fag-gattuk egymást titkolt ügyeinkrõl sem. Úgy érezzük,hogy ez nem tartozik ránk, még kevésbé a közösségre,melynek tagja lesz hamarosan. Sokkal lényegesebb vi -szont mindaz, amit mondunk arról a közösségrõl, vagyha úgy tetszik egyházról, melynek tagjai vagyunknéhányan születésünk óta, mások pedig késõbbrõl. Mígsokan vallásos felfogásukat egyedülállónak és egyedülüdvözítõnek tartják, mi nagyon óvatosan bánunk ezzelés a hasonló nyilatkozatokkal. Az a meggyõzõdésünk

Dr. Mihalkó Zoltán és Pap Gy. László lelkész A „befogadó” gyülekezet jelen levő tagjai

56 Unitárius Élet

ugyanis, hogy nem „választanunk kell, hanem megnyu-godnunk, nem választani a helyes és helytelen között,hanem megnyugodni, hogy nincs ránk bízva semmi, felfog-ni, hogy egyetlen nagy gondolatrendszer helyessége sem azigazságán múlik, mert nincs mihez hozzámérni, hanemszépségén, és ez a szépség váltja ki a hitet, hogy e szépség:helyes.” (Krasznahorkai László). Értitek tehát a szép-séget az emberi szívben, mely sokáig mélyen, szintetitkon tartja a döntést, és ami aztán egyik pillanatról amásikra a felszínre kívánkozik? Sokszor nincs is szükségkülönösebb magyarázatra, hogy miért kíván ko zik afényre, máskor viszont pontos és lényegre törõ érvelésevan arra, hogy végre cselekvésre kész a helyes gondol -kodás.

Kedves Testvérem! Légy üdvözölve közöttünk! Énvallom többek között, hogy a „szabadságot az adja meg,amikor felismerem, hogy lehetõségeim vannak. Mondjuk

ha zudni magamnak, vagy nem. Felismerem, hogy semmisincs rám kényszerítve. Én döntök. Ez a szabadság.”(Csernus Imre). Úgy tapasztaltam találkozásaink so rán,hogy hajthatatlan és tántoríthatatlan vagy meggyõ zõ -désedben, aminek most nyilvánosságot is adtál. Én csakhelyeslem a döntésed, melyet alapfokon tisztelek, és arrakérem a gondviselõ Istent, hogy segítsen meg téged ésgyõzzön meg lépésed, döntésed helyességérõl minélhamarabb. Tegye ezt azért, hogy ne kelljen mély re rak -nod ismét ezt a szépséget, melyet megtaláltál, ezt aszabadságot, melyet követtél és melyrõl minden bi -zonnyal sokat fogsz hallani ebben a közegben, a migyülekezeti életünkben. Ne bánd meg soha a döntésedés segítsen téged Isten, hogy közkinccsé tedd egyénimeggyõzõdésed Isten dicsõségére és mindnyájunkboldogságára. Ámen.

Pap Gy. László

Fekete Hunor és Fekete Kincső Az ünnepség utáni asztalközösség

A debreceni unitárius egyházközség vezetősége úgydöntött, hogy egyházközségünkben is meg ün nepjükegyházunk fennállásának 450. esztendejét méltó em -léket állítva a jubileumi évnek. E ha tározat lassan meg-valósítássá alakult, amikor megszületett az ünnepi prog -ram. Akkor még annak ismeretében voltunk, hogypályázati pénzből sikerül megrendeznünk az ünnepélyt,viszont ez az álmunk lassan más alkalomra helyeződöttát.

Miután annak megfelelően elterveztük a rend ez -vényünket, időben meghívtuk erdélyi vendégeinket éstermészetesen meg volt a rendezvény időpontja is, arratörekedtünk, hogy előteremtsük a megfelelő anyagi for-rást. Ebben elsődleges segítségére volt az egyház -községnek az EJKE közhasznú társaság, mely többnyi -re gondoskodott a teljes pénzkeretről és támogatott arendezvény további kivitelezésében, mint pl. a ven -dégek étkeztetésében.

A rendezvényt Fekete Levente nagyajtai lelkészimájával kezdtük, melyet Csíki András gondnokköszöntése követett. Kardos József nagyváradi lelkész

előadása következett: Erdély és Európa a 16. századbanmajd Pap Gy. László lelkész tartott előadást DávidFerenc alakja címmel. A harmadik előadást FeketeLevente nagyajtai lelkész tartotta a Gondviselésről, melygyö nyörűen beleilleszkedett a legfőbb hitelveink témá-ba.

A szünetekben citerazenét és népdalokat hallhattunkFekete Kincső és testvére Hunor előadásában szívünk-lelkünk gyönyörűségére.

Kiemeljük, hogy a 450 éves évforduló alkalmávaltemp lomunk bejáratánál elhelyeztünk az alkalomnakmeg felelő emléktáblát, illetve a cinteremben KörösfőiKriesch Aladár A tordai országgyűlés – A vallás sza -badság kihirdetése kép reprodukcióját.

Nem mellékes, hogy a jól végzett ünneplés meg ér -demelt egy asztalközösséget, ahol jól éreztük ma gunkata nagyváradi és erdélyi testvéreinkkel.

Köszönet még egyszer mindenkinek, aki segített arendezvény lebonyolításában. Isten éltesse sokáig azegyházunkat!

Egyházunk fennállásának 450. esztendejének megünneplése

Unitárius Élet 57

Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség

Egy kedves versidézettel kezdem: „A jó Isten megszen-teli / A kezdetet s a véget; / Szívünk virággal lesz teli, /Ha az ő napja éltet. / De bármi épül, hasztalan, / Csakmú ló percnek épül; / És el fog tűnni nyomtalan / Isten ál -dása nélkül.” Útmutatásnak való vers!

Isten megáldotta az év végi ünnepeinket, tervezettren dezvényeinket. A lelkes adventi készülődés meghoz-ta a szép ünnepet. Szentestén ismét megtelt a kis temp -lom. Távolból is hazajöttek az elszármazottak, hoztáka gyerekeket, unokákat, dédunokákat. A honlapunkrafeltett képösszeállítás és videó megörökítette az él -ményt. A városi TV is felvette és 4-szer műsorára istűzte. Gyermekeink a lelkes szereplésért megkapták azangyaltól (itt Jézuskától) a csomagot. A hűséges és ki -tartó hittanosok pénzjutalmat is kaptak az UnitáriusAlapítvány pályadíjából. A Zoltán Csaba alelnök ve zet -te Gondviselés Segélyszervezet ismét gyűjtést rendezetta fővárosban (Zita lányunk is ott volt már második éve)szép sikerrel. A mi gyülekezetünk 15 doboz, kb. 10 kg-os, több ezer forint értékű ajándékcsomagot kapott.

Ökumenikus szeretetünk jeléül hármat átadtunk areformátus testvéreknek, a többit pedig a több gyer-meket nevelő és rászoruló családoknak és egyedül élők -nek osztottuk szét. Szintén a Gondviselés Segély szer -ve zettől pályázat útján nyert 95 ezer forintotszét osztottuk a rászorulóknak az év végi tüzelő, gáz- ésvillanyszámlák kifizetésének támogatására.

Az ünnepi úrvacsoraosztáson templomunkban, ahelyi Hajnal István Idősek Otthonában és Gyulán, aPándy Kálmán Megyei Tagkórház ökumenikus kápol-nájában a lehetetlen időjárás ellenére 42 személy éltúrvacsorával (az otthonban és kápolnában több volt amás vallású, mint az unitárius). Élményt adó és sokgondolatot, érzelmet előcsalogató volt az erdélyies szil-veszter éjszakai istentisztelet. Az „átforduláskor” nemcsak arra gondoltunk, hogy 2018 jubileuma a 450 éveszületett unitárius egyháznak, hanem a lelkészházaspár

életének is mérföldköve. De bíztunk abban, hogy „a jóIsten megszenteli a kezdetet s a véget” minden vonat ko -zásban Isten áldása lesz az emlékév rendez vé nyein, agyülekezet életén és a mi életünkön is. Hinni akarjukaz ünneplés és változások közepette is, hogy az elvetettmag jó földbe hullott mind a 450 évvel ezelőtti, mindpedig a mi közel 30 éves magvetésünk során.

A közelgő január 13-i ünnepségre a megyei lapElőretolt Helyőrség című művelődési és kulturális mel-lékletében összeállítást közöltem az egyházunkszületéséről, a vallásszabadságról. 14-én mi is megem-lékeztünk az 1568-as vízkereszti országgyűlésen a lelki-ismereti és vallásszabadság törvényének kihirdetéséről.

Január 20-án utolsó útjára kísértük és eltemettükBarta Jánosné sz. Futó Gizellát, aki 81 évet élt. Gyü le -ke zetünk 1990-es újjászületése óta hűséges hívünk volt,haláláig presbiter, évekig gondnokfeleség és zászlóanya.Erdélyi kiránduláson is volt családtagjaival. Élete utol-só részében lányánál, Ráckevén lakott. Pihenjen csen -de sen, a rokonoknak vigasztalódást!

Most az egyetemes imahét tavaszias időjárással fo ga -dott, amit 22-28. között tartottunk a szokásos módon,ökumenikus istentiszteletekkel egymás templomábanés híveivel. Most is autóval hoztuk-vittük a híveinket. Akezdő és befejező vasárnapokon mindenik felekezet asaját templomában imádkozott, de hétközben jártukegy más gyülekezeteit. A szószéki szolgálat mellett mű -sor ral is szerepeltünk, mindenhol agapéval zártuk azesteket. Feleségemmel Dévaványán is szolgáltunk areformátus templomban és énekeltünk is.

Február 16-án szerződést kötöttem a Magyar Nem -zeti levéltár Békésmegyei Levéltárával, hogy a gyü le ke -zet és személyes anyagaimból kölcsönadunk a me gyeilevéltárnak a Reformáció 500 rendezvények foly ta -tásaként néhány olyan anyagot, ami mutatja többévszázados jelenlétünket itt az Alföldön egy országoskiállításhoz. Ezeket 2019. január 31-ig Gyulán a Petőfi

Angyalok és királyok –Karácsonyfaünnepély Úrvacsoraosztás húsvétkor

58 Unitárius Élet

tér 3. szám alatt a megyei levéltárban lehetett megte kin -teni (Aranyosrákosi Székely Sándor: Az unitária vallástörténetei Erdélyben, 1839; Simén Domokos: Szenttörténetek unitárius iskolák használatára, 1864;Emlékkönyv a Füzesgyarmati Unitárius EgyházközségMegalakulásának emlékére, 1903; Demján Ilona fest-ménye a füzesgyarmati unitárius templomról). A kiál-lítás anyagai egyházunk 450 éves történelmét is doku-mentálják.

Február közepén egy farsangi megemlékezést tartot-tunk. Február 25-én istentiszteletet tartottunk aKommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából.Aznap délután farsangi istentiszteletet tartottunkGyulán, az ökumenikus kápolnában.

A hónap végén megkötöttük a szerződést egy deb -receni vállalkozóval, aki elkészíti a már megtervezett„DÁVID FERENC PIHENŐ 1568-2018” kispark épít-ményeit, amire 1 millió forintot nyertünk az EMMI-től,és aminek alapozási munkálatait az ősszel elkészítet-tük.

Március 4-én, az istentiszteleten köszöntöttük aNőnap alkalmából nőtestvéreinket.

Március 12-én fórumon vettem részt az iskolában aszülőknek tartott tájékoztatón a hittanos évre való bei -rat kozással kapcsolatosan. Toboroztuk a gyerekeket aziskolai hitoktatásra.

Március 15-én ünnepeltük az 1848-49-es forradalomés szabadságharc 170. évfordulóját.

A nagyböjt után, Virágvasárnapján emlékeztünkJézus jeruzsálemi bevonulásához. A nagyböjt idején pró -báltuk, és Nagypénteken előadtuk, immár 44. alka lom -mal a Péterffy Gyula-féle unitárius Passiót. Tavasz várólelkülettel érkeztünk a Húsvét ünnepére, amikor a bevettszokás szerint három helyen osztottunk úrvacs orát.

Farsangi és nagyböjti időszakunkban számos alka-lommal terveztük és beszéltünk mind a gyülekezet,mind pedig a lelkészházaspár jövőjéről. De közbenlegtöbbször a jubileumi év tennivalóiról tárgyaltunk. Azökumenikus együttműködés eredményeként megkap-tuk református testvéreinktől azt a hatalmas méretű,zászlószerű „banner”-t, ami ott lengett minden reformá-tus templomon, tornyon, imaházon a Reformáció 500évében. Ezt ki fogjuk helyezni a mi templomtornyunkraazzal a kis „kiigazítással”, hogy szerepelni fog rajta az

„Egy az Isten” jelszavunk (takarva a Reformáció 500éve-feliratot) és a magyar unitárius egyház (takarva are for mátus-t). A szép bibliai idézet marad: „Ha Isten ve -lünk, kicsoda ellenünk?” Egész évben, a jubileumi évlezárásáig ott fog lenni templomunkon, hirdetve azt,hogy 450 év óta mi is a keresztény-keresztyén egyházakmagyar családjába tartozunk. Minden tervünkre,álmunkra Isten áldását és a jó emberek támogatásátkérjük és várjuk. Versidézettel kezdtük, azzal is foly-tatjuk, mégpedig Ady Endre halhatatlan soraival:„Szent elgondolás: volt egy Jézus, / Ki Krisztus volt éslehetett / És szerette az embereket. / …Járj köztünk, drágaIsten-ember, / Tavasz van, nőnek a gazok, / S kevesek azigaz igazok!”

2018. július 8-án, vasárnap délelőtt 11 került sor egy -ház községünk rendezésében a hagyományos AlföldiUnitárius Búcsúra. Ez az év az Unitárius Egyház jubi -leumi éve, 1568. január 13-án, az erdélyi tordai or szág -gyűlésen született meg a Magyar Unitárius Egyház a lel -ki ismereti és vallásszabadság törvényének ki hir de -tésével. Ezt az alkalmat is e világtörténelmi jelen tő ségűeseménynek szenteltük.

Az ünnepség díszvendége Lezsák Sándor volt, azOrszággyűlés újonnan megválasztott alelnöke, akiimmár negyedszer vesz részt ünnepeinken. Ez alkalom-mal is ünnepi beszéddel köszöntötte a megjelenteket.

Az ünnepi alkalommal három konfirmandusunk tettbizonyságot hitéről. Ifjú és felnőtt szavalók, énekesekszerepeltek alkalomhoz illő műsorral.

Az ünnepségen részt vettek a megyei és városivezetők, valamint a testvérfelekezetek vezetői és hívei,akik üdvözlő beszédekkel járultak hozzá ünnep-ségünkhöz.

Incze László, a Csánki Dezső Helytörténeti Egye -sület alelnöke előadást tartott a 450 éves unitárius egy-ház történelméről. Az ő segítségével készült el az amajd félszáz darabból álló képkiállítás is, amellyelbemutattuk a 450 év legjellemzőbb történéseit, vala -mint egyházi és világi nagyjainkat.

A templom melletti szoborparknál felavattuk a fedettkerti pihenőt és ökumenikus megáldással leplezünk le.Az ünnepség szeretetvendégséggel zárult.

Balázsi László

Az alföldi búcsú templomi gyülekezete Konfirmálás Füzesgyarmaton

Unitárius Élet 59

Hódmezõvásárhelyi Unitárius Egyházközség

A Hódmezővásárhelyi Unitárius Egyházközség, aSzegedi leányegyházközséggel, a Duna – Tisza KöziUnitárius Szórványegyházközséggel karöltve, úgyhatározott, hogy az Unitárius Egyház 450. évfordulójaalkalmából kirándulást szervez a Dévai Emlék za rán -dok latra.

24- en indultunk útra, hogy több száz km megtételeután részt vehessünk, az zarándoklaton, ahol tisz te le -tünket tehettük első püspökünk emlékcellá já ban. AHajnali órákban indultunk, ne tévesszen meg senkit, akedvünk felhőtelnül jó volt. Örültünk a közös kirán-dulásnak, a találkozásnak.

Autóbuszunk szinte utolsóként futott be a Dévai vár -hegy lábaihoz. Az ott összegyűlő hatalmas tömeg min-dannyiunkat meglepett. A napsütéses, vidám novem-beri idő könnyű és kellemes séta ígéretét adta, s azegyre duzzadó tömeg soraiba mi is igyekeztünk helyetkapni. A 30 perces séta után, a felújítás alatt vár falaiközé igyekeztük bepréselni magunkat, hogy ne csakhalljunk, lássunk is. Sajnos nem mindenkinek sike rültezt a célt elérni. Az ünnepség, rendhagyó módon azOdfie és az unitárius teológiai hallgatók várjátékával

kezdődött, majd ezt követte Péterfi Ágnes és CsécsMárton igazán felemelő szolgálata. A köszöntő be szé -dek után elhelyeztük az emlékezés virágait, a börtön-cellába elhelyezett emlékoszlop köré, és a gyertyafényeivel megvilágított kis cellában adtunk hálát te -remtő Atyánknak, azért az emberért, aki életét szen-telte a hiért, s azért, hogy világot gyújtson a kor elméibeés az emberek lelkébe. Hogy közelebb hozza Istent azemberekhez.

Meglátogattunk a Dévai Unitárius Egyházközséget,egy kis sütemény és tea elfogyasztása után, pedig újra„talpunk alatt” tudhattuk a kilómétereket.

Mindannyian kiváncsisággal indultunk neki aZarándoklatnak, de a közösségi élmény feltöltő érzésemellé, a lelkünk is gazdagabb lett. Magyarországon élőunitárius emberként mindig erőt ad egy nagyobbszabású rendezvény, ahol tudatosíthatjuk, hogy nemvagyunk egyedül. Mindezért hálásak vagyunk nem csakaz élmények megélése közben, de a mindennapok aprómozzanatai között is.

Szabó Csengele

A börtöncella az emléktáblávalZarándokok Déva várában

Belépés a várkapunÚton a várba

60 Unitárius Élet

Kocsordi Unitárius Egyházközség

Egyházközségünk mindennapjait keretbe foglalják,strukturálják az istentiszteletek, ünnepek. Kocsordonminden vasárnap és ünnepnap, valamint a szórványok-ban ha vonta egy alkalommal elérhető az unitárius szer-tartás.

Az újesztendei istentiszteletet követően megünne-peltük a vallásszabadság napját az istentisztelet kereteiközött, január 14.-én. Ezt követte az évente megrende -zett hiterősítő istentisztelet sorozat, mely alkal mak kalegymás temp lomában közösen vettünk részt a hétköz -nap délutáni istentiszteleti alkalmakon január 28-31között. Illesse köszönet az egyházközség tagjait, akikszép számban, hűségesen minden alkalommal képvi -selték az unitáriusokat a minden alkalommal teltházasestéken. Szolgálatot végzett Takács Zoltán baptista,Szalai Kont és Szalainé Gacsályi Dóra reformátusvalamint Bartha Mária-Zsuzsánna unitárius lelkészek.

A Nagykároly-Kertváros Református EgyházközségHázasság Hete alkalmából meghívott szószéki szolgálatelvégzésére, melyet nagy szeretettel végeztem.

Részt vettünk egyházkerületi rendezvényeinken: alelkészi értekezleten február 24-én illetve a Gondnok-Pres biteri találkozón Budapesten március 3.-án.

Nagy ünnep volt számunkra a kocsordi kül dött -ségnek, hogy részt vehettünk a Parlamentben és a PestiVigadóban megrendezett konferencián és ünnepségena Vallásszabadság törvényének kihirdetése alkalmábólmárcius 9-én. Felemelő volt együtt lenni, ilyen nagyszámban hittestvéreinkkel és a tartalmas előadásokonlelkileg feltöltődni.

Vasárnap március 11-én sor került az egyház köz -ségünk éves rendes közgyűlésére, melyen elfogadásrakerült a lelkész éves jelentése.

Jeles események, melyek minden évben ismétlődnekAnyák napja, Dávid Ferenc emlékünnep. nemzeti ünne -

peink augusztus 20-a és október 23-a megünnepléseörömteli alkalom közös istentiszteletek alatt a baptista,református és unitárius templomainkban.

Egyházközség számára fontos a testvérkapcsolatokápolása. Ez alkalommal a Live Oak UU Fellowshiprészéről, Kaliforniából Jay Roller és Warren Kennellátogatott meg egyházközségünket. A Kénosi UnitáriusEgyházközséggel testvérkapcsolatot alakítottunk ki kétéve, mely alkalomból a kocsordi hívek meglátogatták akénosiakat, illetve fogadha tunk a kénosi egyházközségkirándulóit temp lo munk ban és tanácstermünkben.Örömmel számolhatok be a rendszeres és tartalmas,mindannyiunkat gazdagító unitárius lelki épülésrőlmely e testvérkapcsolatban gyökerezik.

A 2018. évben sikerült nyertes pályázatunk azUnitárius egyháztörténeti, kulturális és turisztikaiattrakció fejlesztés Kocsordon című projektünknek ahatósági és az építési engedélyeket megszerezni, ezzelzöld utat kapott a beruházás.

Rendszeresen részt veszünk az Országos Nő szö -vetség által rendezett találkozókon. Egyházközségünketis meglátogatták a Perczelné Kozma Flóra Nőszövetségtagjai Budapestről. Nagyszerű alkalom volt ez a kap -csolódásra, egymás megismerésére, a szorosabb együtt -mű ködés kialakítására. Tartalmasan telt el az április 14.hétvége mindannyiunk számára.

Kiemelkedik az események sorából a szór vá nya ink -ban megrendezett konferencia, Nyíregyházán illetveNagykárolyban november 13-14-én, melyről részletesbeszámolót olvashatunk az Unitárius Élet kiadványunk -ban.

A 2018 év méltó befejezése volt a karácsonyi ünnep-körben megtartott istentiszteletek és ünnepségek.

Bartha Mária-Zsuzsánna

A kénosi testvérgyülekezet látogatása KocsordonA kocsordi testvérgyülekezet látogatása Kénosban

Unitárius Élet 61

A felavatott Orbán Balázs szobor DombóváronMáté Ernő lelkész

Augusztus 20-án avatták fel Dombóváron a legna -gyobb székelynek tartott Orbán Balázs unitárius vallásúíró-történész-etnográfus-publicista mellszobrát, amitVarga Gábor helyi szobrász-keramikusművész készített.Az alkotás talap za tának gerendáit a székelyudvarhelyipolgár mes ter segítségével az erdélyi város környékénlévő erdők ből sze rezte be a település önkormányzata.

Az osz lo pok egy üvegkalitkát ölelnek körbe, melybenegy olyan tölgyfaágacska van, amit Orbán Balázs szej -ke fürdői sírjáról hoztak.

Máté Ernő pécsi unitárius lelkész a Szent Lászlópark ban tartott ünnepség keretében mondta el szobor -avató beszédét.

Szórványegházközségünk kis gyülekezetnek számít,de erős önazonosságtudattal rendelkezik. Ezt mi sembizonyítja jobban, mint az, hogy híveink rendszeresenel járnak istentiszteleteinkre és szertartásainkra na -gyobb távolságokról is: Egerszalók, Eger, Gyöngyös,Ka zinc barcika, Noszvaj, Sárospatak, Tiszaújváros, stb..

2018-ban részt vettünk a központi jubileumi ünnep-ségeken, július 28-án tartottuk hagyományos szabadtériistentisztelettel egybekötött gyülekezeti találkozónkatBekénypusztán és két növendékünk konfirmált: KrizaAnna és József Levente. Köszönjük gondviselő Iste -nünknek, hogy megtartott bennünket! (Kriza János)

Észak-magyarországi Unitárius Szórványegyházközség

Dél-dunántúli Unitárius Szórványegyházközség

Konfirmációi eskütétel MiskolconGyülekezeti találkozó és szabadtéri istentisztelet Bekénypusztán

62 Unitárius Élet

Válogatás Farkas Wellmann Éva: Parancsolatokcímû verseskötetébõl

„ne legyenek néked idegen isteneid”

Létezésben egyszer

Az Úr vagyok én, a te istened,alakban százszor, létezésben egyszer,

ha rám ismersz, örökké egy leszek,egy a sokakkal s minden istenekkel.

Hogy szeretlek, nem véletlen szeretlek.

A szolgaságnak házából kihozlak.De hiúság vagy magadnak és nekem:

hogy én lakhassak minden templomodban.

Lassan belaklak. Szándékod leszek,féltő főbérlője a gyönge testnek;

leszek az ok, hogy úr magad lehessfélelmeden. S maradj meg alperesnek.

„a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd”

Nevem hiába

Az én nevem ne vedd. Hiába lenne.Nevem a szádon nem terem meg engem.

Nevem a szádon nem lehetne fegyver.Nevem a porban is több értelmet nyer.

Nem én vagyok hibás, hogy nincsen érved,

s csak arra futja: bárcsak érne véget,nem én azért, hogyha már volt halálod,

nem én azért, ha nevem nem találod.

A világ időnap előtt eltemet,de sose érj rá engemet okolni,

szűkmarkún s habozva mérd a lelkedet:

elcsábítja ezernyi ócska holmi,és ízekre szednek. Én felmentelek:

nem a te dolgod mindezt megtorolni.

„ne tégy a te felebarátod ellen hamistanúbizonyságot”

Amit embertársadról szólnál

Minduntalan folyik a földönegymás sorsának tárgyalása –

s míg szavaim egymásba öltöm,új felszínt ölt a képek mása.

Az eredetit mint keresd meg,

mikor szinte mindegyik árnykép?Hamis érvek egymásnak esnek,

csak bár egy halvány pászmát látnék!

A szavaidra jól vigyázzál,azok oldanak, kötnek bármit,

mint keresztfonással a nádszál,puha szövésben erős kárpit.

Amit embertársadról szólnál,

mondd, mintha magadról beszélnél,mondataiba végzést pólyál

mind, aki van vagy nincs eszénél.

Almáskertedben ezer áspis,azt suttogják mind, hogy szeretnek,

majd megvádolnak téged s mást is,perköltség jár csak a feleknek.

…

Mit rád adott a földi ittlét,

gyűretlenül s mielőbb vedd le.Esetleges, ki merre, mit lép –

ne válaszolj a gyűlöletre.

Unitárius Élet 63

Kászoni-Kövendi József lelkész kibúcsúzó istentisztelete

Kászoni-Kövendi József unitárius lelkész 2018. június 17-én búcsúzott ki a Budapesti Unitárius Egyházközségszó székéről, 41 év szolgálat után nyugdíjba vonult. 1977-ben kezdte meg lelkészi szolgálatát Erdélyben, Bözöd kő -ris patak-Bözödújfalun. Az itteni három, majd a Homoródszentmártonban eltöltött tizennégy éves szolgálat utánnyert kinevezést 1994. május 1-től a budapesti Hőgyes Endre utcai gyülekezet élére. 1998. június 1-től lett a NagyIgnác utcai, belvárosi gyülekezet lelkésze. 2012. október 27-én a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egy ház -ke rülete püspöki helynökévé választották. Ez úton is megköszönjük szolgálatát és kívánunk neki jó egész séget,boldogságot családja és szeretett unokája körében, Isten áldása kísérje életét! (Fotók: Hajdú József)

A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének kiadványa. Megjelenik negyedévente.Alapítási év: 1947. HUISSN 01331271. Szerkesztõbizottság: Kriza János fõszerkesztõ.

Szerkesztõk: Bartha Mária Zsuzsánna, Retkes Attila, Szász Adrienne, Farkas Wellmann Éva.Lapterv, tördelés: Kriza János. Szerkesztõség címe: 1055 Budapest. Nagy Ignác u. 2-4.

Telefon/fax: 311-2801; unitariuselet@gmail.com; Index: 25 842.Terjesztõ, felelõs kiadó: Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete. Elõfizetés: mue@unitarius.hu; Éves előfizetés ára: 3.600 Ft.A lapszámok interneten elérhetõk a tudastar.unitarius.hu oldalon. Adományokat szívesen fogadunk. Bankszámlaszám: 11713005-20011631.

Nyomda: ROSVIG Reklámügynökség. 3529 Miskolc, Szilágyi Dezső u. 28.Kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapban közölt írások nem tükrözik feltétlenül a szerkesztõség álláspontját.

KönyvajánlóAz unitárius egyház fennállásának 450. évfordulója alkalmából a Magyar Uni tári -us Egy ház Magyarországi Egyházkerülete megjelentette „A vallásszabadságéve”könyvsorozatot. A könyvek megvásárolhatóak az egyházkerületi központban,illetve a lelkészi hivatalokban.

Balázs Ferenc:Mesék

Bölöni Farkas Sándor:Útazás Észak Amerikában

Balázs Ferenc:Örökmécses lángja

füstöt nem eresztVálogatott versek

Hevesi Andrea:A 17. századi unitárius

gyülekezeti énekCD melléklettel

Tódor Csaba:Szimbólum, rítus

drámaAngliai és erdélyi

unitárius temetésekről

Kászoni József:Megvan az idejea megőrzésnek

Farkas Wellmann Éva:ParancsolatokCD melléklettel