Tűz és a görög mitológia

Prométheusz a görög mitológia egyik alakja, egy titán, aki ellopta a tüzet az istenektől, hogy az embereknek adja.

Készítették: Pécsi Hajnalka, Jambrics Miklós, Bíró Melinda

Az olimpiai fáklya meggyújtásának szertartása

A fáklya meggyújtásának szertartásán, a főpapnő Héra templomának romjai között, a templom előtt, a nap sugarainak segítségével meggyújtja az olimpiai fáklyáját. Az olimpiai láng ekkor a főpapnő kezéből az első fáklyát vivő atléta kezébe vándorol, majd világkörüli útjára indul.

Első ízben a Berlini Olimpiai Játékok idején, 1936-ban, atléták stafétaként vitték a fáklyát, a lángot, a világbéke üzenetét Olümpiából az öt kontinens felé a játékok színhelyére. Azóta, minden negyedik évben, szertartásos ünnepségek keretein belül, a láng újra és újra életre

kap a szent ligetben.

Készítették: Pécsi Hajnalka, Jambrics Miklós, Bíró Melinda

Az áldozati láng

Prométheusz a görög mitológia egyik alakja, egy titán, aki ellopta a tüzet az istenektől, hogy az embereknek adja.

Az olimpiai láng múltja

Tűz és a görög mitológia

Zeusz megbízta Prométheuszt és Epimétheuszt, hogy teremtsenek lényeket, amelyek benépesítik a földet. Míg Epimétheusz megteremtette az állatokat addig Prométheusz az istenek képmására az embert. Epimétheusz viszont az összes előnyös tulajdonságot felhasználta az állatok megteremtésénél, így az embereknek már nem maradt belőle. Prométheusznak megesett a szíve teremtményein, és úgy döntött, ellopja az Olümposzól a tüzet, ami addig csak az istenek tulajdona volt. Az embereknek adta, akik ezáltal az állatok fölé emelkedhettek. Zeusz haragra gerjedt, mikor mindezt megtudta. Azért, hogy Prométheusz kiengesztelje az istenek atyját, az emberekkel állat áldozatot mutattatott be. Innen származhat az antik olimpiák áldozati állatainak Zeusz tiszteletére történő bemutatása. (Más teóriák is léteznek.) A kiengesztelés nem sikerült, így Zeusz Prométheuszt, és az embereket is megbüntette. Prométheuszt sziklához láncolva a Kaukázusi hegyére száműzte, ahol egy Ethon nevű sas minden nap a máját marcangolta, ami másnapra újra visszanőtt. Heráklész, mentette őt meg szenvedéseitől. Az embereket Zeusz úgy büntette meg, hogy megteremtette Pandórát, aki kíváncsisága miat az összes bajt rászabadította az emberiségre.

Az olimpiai játékok kialakulásának egyik teóriája

A hellén világban a halotti–, és termékenységi rítusok elengedhetetlen kelléke volt a tűz. Az istenek tiszteletére rituális szertartásokon áldozatokat mutattak be. Miközben az áldozati tűz lángolt - amelyet a halott tiszteletére gyújtottak -

megemlékeztek a halott katonai hőstetteire. Kezdetben a szertartásokon a csatajeleneteket életre – halálra eljátszották, majd később ez átalakult fegyver nélküli szimbolikus küzdelmekké. Az olimpiai játékok kialakulásának ez az egyik teóriája.

Az élisziek, Olümpia Szent Ligetében tartott vallási eredetű játékaikon, az istenek tiszteletére áldozati állatokat mutattak be. A futók, fáklyával a kezükben az oltártól stadionnyi távra helyezkedtek el, jelre Héra templomához futottak. Aki elsőként ért oda, abban a megtiszteltetésben lehetett része, hogy ő gyújthatta meg az áldozati lángot.

Készítették: Pécsi Hajnalka, Jambrics Miklós, Bíró Melinda

Tudtad, hogy…

… az olimpiai lángot Paavo Nurmi, kilencszeres olimpiai bajnok gyújtotta meg? A láng Helsinkibe repülőn, hajón érkezett. 1953 - Helsinki

… az ausztráliai karantén szabályok miatt, a Melbourne-i Olimpia lovas eseményeit Stockholmban rendezték meg? 150 lovas vitte a lángot Svédországba, az ottani megnyitó ünnepségre.1956 - Melbourne

… Yosihinori Sakai, aki Tokióban meggyújtotta a lángot, 1945. aug. 6-án született Hirosimában? Ezen a napon érte nukleáris támadás a várost. 1964 - Tokió

… … Konstantinos Kondylis volt az első fiatal sportoló, aki futott az olimpiai lánggal, amit Olympiában gyújtottak meg? 3075 futó váltotta egymást kilométerenként, míg 7 országon keresztül, 12 nap alatt eljutott a láng Berlinbe.1936 – Berlin

… 94 sífutó vitte el a lángot Oslóba? A fáklyát ekkor még nem Olympiában, hanem a síelés szülőatyjának, Sondre Nordheim lakhelyénél gyújtották meg. 1952 - Oslo

Készítették: Pécsi Hajnalka, Jambrics Miklós, Bíró Melinda

Tudtad, hogy… ...H. E. Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnöke is futott a lánggal? A lángot Antonio Rebollo, paralimpikon, nyílvessző segítségével gyújtotta meg.

1992 - Barcelona

… Stéphane Préfontaine és Sandra Henderson, két fiatal kanadai gyújtották meg az olimpiai lángot? Egyik francia, másik angol nyelven beszél. A modern technika vívmányaként, lézersugárral továbbították a lángot Európába.

1976 --- Montreal

… az Olimpiák történetében először, az Athéni Olimpián járt a fáklya, a világ összes kontinensén?

Görögországból indulva, bejárva a Földet, érkezett meg Athénba. Nikolaos Kaklamanakis, olimpikon szörföző gyújtotta meg az olimpiai lángot.

2004 - Athén

… 2000-ben már a víz alatt is haladt az olimpiai láng? Cathy Freeman ausztrál atléta, a vízen sétált át, hogy meggyújtsa a stadionban a fáklyát.

2000 - Sydney

… Atlantában Muhammad Ali, a legendás olimpiai bajnok bokszoló, remegő kézzel gyújtotta meg a lángot?

1996 - Atlanta

Készítették: Pécsi Hajnalka, Jambrics Miklós, Bíró Melinda

A NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK FÁKLYÁI

Sydney 2000

Az olimpiai láng útja 2008-as Pekingi játékok előtt

Peking 2008

Berlin 1936

London 1948

Athén 2004

Sydney 2000

Atlanta 1996

Barcelona 1992

Szöul 1988

Los Angeles 1984

Moszkva 1980

Montreal 1976 München

1972Mexikóváros

1968

Tokió 1964

Róma 1960

Melbourne 1956

Helsinki 1952

Készítették: Pécsi Hajnalka, Jambrics Miklós, Bíró Melinda

A pekingi fáklya és a Láng Útja

A fáklya piros markolatú, ezüstözött felületen piros kínai mintákkal díszített keskeny henger alumíniumból készült, 72 cm magas és 985 gramm súlyú..

Olümpia – Athén (Görögország) – Peking (Kína) – Almaty (Kazahsztán) – Isztambul (Törökország) – Szentpétervár (Oroszország) – London (Nagy Britannia) – Párizs (Franciaország) – San Francisco (USA) – Buenos Aires (Argentína) – Dar es Salaam (Tanzánia) – Muscat (Omán) – Islamabad (Pakisztán) – Mumbai (India) – Bankok (Thaiföld) – Kuala Lumpur (Malaysia) – Jakarta (Indonézia) – Camberra (Ausztrália) – Nagano (Japán) – Seoul (Észak Korea) – Pyongyang (Dél Korea) – Ho Chi Minh Város (Vietnám) – Taipei (Tajvan) – Hong Kong – Macau – Guangzhou – Shanghai – Nanjing – Wuhan – Lhasza – Ürümgi –

Harbin – Shenyang – Oingdao – Oinhuangdao – Tianjin – Peking (Kína)

137 ezer kilométernyi úton, öt kontinens húsz városának érintésével viszik majd a jövő évi XXIX. nyári olimpiai játékok lángját.

Az összesen 130 napos - ebből 90 nap kínai területen, 113 megállóval - a "Harmónia útjának" nevezett ceremónia a tervek szerint érinti majd a világ legmagasabb hegyét, a Mt. Everestet (május valamelyik hegymászásra alkalmas napján), illetve Kína legszebb és legnevezetesebb pontjait is, köztük például a tibeti autonóm terület fővárosát Lhaszát, miként az agyagkatonák városát, Xiant is. 

Pekinget 2001. július 13-án választották meg az olimpia házigazdájának a NOB 112. ülésén, Moszkvában. Itt Peking megelőzte Torontót, Párizst, Isztambult és Oszakát. Korábban további öt város nyújtott be pályázatot a NOB-nak, de a 2000. évi előszavazáson nem kerültek a legjobbak közé: Bankok, Kairó, Havanna, Kuala Lumpur és Sevilla.Peking korábban már pályázott a 2000. évi nyári olimpiai játékok megrendezésére, de Sydneyvel szemben alulmaradt.

A láng útja a 2008-asParalimpiára

A TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK FÁKLYÁI

Oslo 1952

Torino 2006

Salt Lake City 2002

Nagano 1998

Lillehammer 1994

Albertville 1992

Calgary 1988

Sarajevo 1984

Lake Placid 1980

Innsbruck 1976

Készítette: Pécsi Hajnalka és Jambrics Miklós

Sapporo 1972

Grenoble 1968

Innsbruck 1964

Squaw Valley 1960

Cortina d’Ampezzo

1956