TurizmusfejlesztéSi KoncepcióK

Komplex fejlesztési politikák

Raffay ZoltánFőiskolai docens

Dunaújvárosi Fő[email protected]

Turizmusfejlesztési koncepciók

A turisztikai ágazatok „jéghegye”

turisztikai ágazat

idegenforgalmi gazdaság

”

Forrás: Bakucz, M.

A turizmus gazdasági hatásaiNemzetközi turizmusból származó bevétel milliárd amerikai dollárban

1990 1995 1999 2001 2002 2003

Európa 143 213 233 226 240 282

Világ 263 407 456 459 474 514

Forrás: WTO, 2002

A turizmus szerepe a nemzetgazdaságban, EU 15-ök

Tagországok Turizmus súlya a GDP százalékában

Ausztria 9,5

Belgium 4*

Dánia 3,67

Finnország 2,39

Franciaország 7

Németország 8

Görögország 8*

Írország 4,9

Olaszország n.a.

Hollandia 2,5

Portugália 8*

Nagy-Britannia 2,8-3,9

Spanyolország 12,1

Svédország 2,55

Forrás: Európai Statisztikai Hivatal, 2002* becsült adat

A legnépszerűbb célországok

Legnépszerűbb célországok

Turisták száma* 2003-ban (millió)

1. Franciaország 75,0

2. Spanyolország 52,5

3. Egyesült Államok 40,4

4. Olaszország 39,6

5. Kína 33,0

6. Egyesült Királyság 24,8

7. Ausztria 19,1

8. Mexikó 18,7

9. Németország 18,4

10. Kanada 17,5

Nemzetközi turisztikai bevételek

2003-ban (milliárd USD)

1. Egyesült Államok 65,1

2. Spanyolország 41,7

3. Franciaország 36,6

4. Olaszország 31,3

5. Németország 23,0

6. Egyesült Királyság 19,4

7. Kína 17,4

8. Ausztria 13,6

9. Törökország 13,2

10. Görögország 10,7

A turizmus gazdasági hatásai Magyarországon

A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat termelési kapcsolatokon keresztüli termelés-bővítő hatása átlag feletti, a 25 nemzetgazdasági ágat felsoroló rangsorban a nyolcadik helyen található. Ezen turisztikai ágazatok hazai terméke iránti egységnyi kereslet a termelési beszállítói kapcsolatokon keresztül összesen 1,96 egység, a keletkezett bér- és felhalmozási jövedelmek elköltését is figyelembe véve pedig már 2,96 egység termelést indukál, miközben 5,78-szoros közvetlen és közvetett foglalkoztatás-növelési hatást generál

Ezen ágazatok relatíve kiemelkedő gazdaságélénkítő hatással rendelkeznek, azonban nemzetgazdaságon belüli alacsony súlyuk következtében az itt végbemenő bővülés a teljes nemzetgazdasági növekedés csak kis részét alkotja

A turizmus gazdasági hatásai Magyarországon

2002-ben Magyarországon Statisztikai értelemben vett turizmus szektor: (szálláshely-

szolgáltatás és vendéglátás ágazat munkahelyi és közétkeztetést nélkül) a nemzetgazdaságban megtermelt bruttó hozzáadott érték 1,22-1,59%-át adta. Itt foglalkoztatottak aránya 2,8% összes alkalmazotton belül

A teljes közvetlen turizmus szektor (a turistákkal „közvetlen" kapcsolatba kerülő más vállalkozások teljesítményeit is beleértve) adta a nemzetgazdasági hozzáadott érték 3,58-4,66%-át. Az itt foglalkoztatottak nemzetgazdaság egészén belüli aránya 7,1% volt

A teljes közvetlen és közvetett turizmus szektor (mely a teljes közvetlen turizmus szektorral kapcsolatban lévő, ahhoz beszállító tevékenységgel hozzájáruló teljesítményeket is magában foglalja) a magyar nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 6,73-8,76%-át tette ki. Az itteni foglalkoztatás mértéke 328 ezer fő, az alkalmazotti létszám 12%-a volt

A magyar turizmus alapadatai2002 2003

Makrogazdasági mutatók

Turizmus devizaegyenlegeforrás: MNB

1 629 millió euró 1 241 millió euró

Teljes közvetlen és közvetett turizmus szektor:

GDP-ből való részesedésforrás: GKI kutatás: A turizmus nemzetgazdasági

szerepe6,73 - 8,76%

Ágazatban foglalkoztatottak száma:forrás: GKI kutatás: A turizmus…

328 ezer fő 331 ezer fő

Arány a foglalkoztatásban:forrás: GKI kutatás: A turizmus…

12% 12%

Közvetlen és közvetett foglalkoztatási multiplikátor:

forrás: GKI kutatás: A turizmus…

5,78 5,78

Az ágazat államháztartási befizetése 200 milliárd Ft

A turizmus gazdasági hatásai - összefoglalás Multiplikátor hatás: a turisták jövedelme által a gazdaságban

jelentkező tovagyűrűző hatás, amely újabb kiadásokat és jövedelmeket gerjeszt;

Magasabb árszínvonal: a szezonális idegenforgalmi desztinációkban a szezonban emelkednek az árak, hogy szektorban dolgozók (akár) egész éves jövedelmüket megtermelhessék;

Foglalkoztatási hatás: az idegenforgalom fejlődése erőteljes munkahelyteremtő hatással jár, annak minden pozitív (munkahelyek számának bővülése, munkanélküliség csökkentése, újabb csoportok munkaerőpiaci integrációjának elősegítése) és negatív hatásával (rosszul fizettet munkahelyek, a munkaerő-elszívás miatt más ágazatokban jelentkező munkaerő-hiány stb.);

Központi bevételek és kiadások: a turizmus fejlődése jelentős bevétel-növekedést eredményezhet a központi államháztartás és a helyi önkormányzatok számára. Tény azonban, hogy a turizmus fejlesztésének sok esetben előfeltétele komoly állami beruházások megtörténte, elsősorban az infrastruktúra területén;

Gazdasági szerkezetváltás: pozitív hatás szerkezeti problémákkal küzdő rurális térségekben és kisebb mértékben hanyatló ipari vagy városi térségekben is, segítség a gazdaság több lábra állásában (ugyanakkor egy terület egyoldalú függése a turizmustól sérülékennyé teheti annak gazdasági-társadalmi alapjait)

A turizmus társadalmi-kulturális hatásai

Turizmus társadalmi hatásai: mily módon járul hozzá a turizmus az élet minőségében, a munkamegosztásban, az értékrendszerekben, az egyéni viselkedésben, a családi kapcsolatokban, a közösség szerveződésében, a közösségi életstílusban, a biztonságban, az erkölcsi elvekben, a kreativitás kifejeződésében és a hagyományos szertartásokban végbement változásokhoz

Turizmus társadalomra gyakorolt hatásai

Népességre gyakorolt hatások

–Népességszám változása–Időszakos foglalkoztatottak ki- vagy beáramlása–Szezonális (szabadidős) lakosok jelenléte–Egyének és családok áttelepülése/áttelepítése–Kor, nem, faj, etnikum szerinti megoszlás megváltozása–Népesség urbanizációja

Munkaerőpiac átalakulása

–Új munkahelyek létrejötte–Szezonális munkahelyek növekedése–Gazdasági ágak diverzifikációja–Fokozott gazdasági egyenlőtlenségek–Változás a kisebbségi csoportok munkalehetőségeiben–Foglalkozási lehetőségek megváltozása

Közösség jellemzőinek, szerkezetének átalakulása

–Új társadalmi osztályok megjelenése–A közösség gazdasági orientációjának változása–Hétvégi (rekreációs) lakosok jelenléte–Konfliktus a kívülről érkezettekkel–Politikai, társadalmi, vallási, erkölcsi értékrendszerek átalakulása–Vallási különbségek kialakulása a közösségben–Változás a közösség infrastruktúrájában–Földtulajdonhoz jutás és földtulajdon feletti rendelkezés megváltozása

Turizmus társadalomra gyakorolt hatásai

Hatások egyéni és családi szinten

–Napi életviteli és mozgási szokások felborulása–Családszerkezet megváltozása–Társadalmi hálózatok felbomlása–Közegészséggel és közbiztonsággal kapcsolatos vélemények megváltozása–Változás a szabadidő-eltöltés lehetőségeiben–Fogyasztási szokások átalakulása

Hatások a természeti, kulturális erőforrásokra

–Erőforrások fokozott védelme–Erőforrások tönkretétele, megkárosítása–Zsúfoltság, túlterheltség, szennyezés–Kultúra kommercializálódása–Hagyományok, szokások átalakulása

Gyakori tévhitek és tévedések a turizmussal kapcsolatban

A turizmus nem csodaszer A turizmushoz nem ért mindenki, tanulni kell Csapatjáték Nem csak pozitív oldala van: társadalmi,

környezeti és kisebb mértékben gazdasági kockázatai is vannak

Vonzerő nélkül nem megy Amit én vonzónak hiszek, azt nem biztos,

hogy a turista is

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia

2005. augusztus Emberközpontú és hosszútávon

jövedelmező fejlődés („Lehetőség és felelősség”)

Attrakciófejlesztés („Magyar Mozaik”) Turistafogadás feltételeinek javítása

(„Élményben utazunk”) Emberi erőforrás fejlesztés („Barátságos

profizmus”) Hatékony működési rendszer kialakítása

(„Talpára áll a piramis”)

Turizmusfejlesztés regionális szinten

Közel tíz éve Dél-Dunántúl volt az első régió, amely területfejlesztési koncepciót dolgozott ki, amelyet 1999-ben követett a Dél-Dunántúl komplex fejlesztési programjának elfogadása; ebben a dokumentumban már megjelentek a turizmusfejlesztés elemei is

Azóta mind a kilenc magyar turisztikai régió készített kimondottan turizmusfejlesztési stratégiát is, amelyek legfrissebb változatai a 2006. év első felében

Magyarország idegenforgalmi régiói

Észak-Alföld turizmusfejlesztési stratégiája

Szolnoki Főiskola szakértőiVonzerő-és attrakciófejlesztés: gyógy- és wellness turizmus (egészségturizmus); üzleti és konferenciaturizmus; tiszai- (vízi) turizmus; örökségturizmus; öko- és falusi turizmus; golfturizmus.Fogadási feltételek javítása, szolgáltatásfejlesztésRégiós turisztikai marketing tevékenység fejlesztéseSzervezeti és működési feltételek javítása

Támogatott ROP projektek megoszlása az Észak-alföldi régióban, %

49%

4%

22%

17%

4%4%

Szálláshelyfejlesztés

Múzeumfejlesztés

Ökoturizmus

Kerékpáros turizmus

Horgászturizmus

Vízi turizmus

Forrás: Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR)

Észak-Magyarország turizmusfejlesztési stratégiájaRMC Regionális Marketing Centrum Kft., Miskolc

Vonzerőfejlesztés és régió-specifikus komplex termékek kialakítása: ökoturizmus; vízi és vízparti aktív turizmus; regionális vonzerővel rendelkező, egyedi kínálati elemek fejlesztése

(egészségturizmus, falusi turizmus, konferenciaturizmus, kerékpáros turizmus, régió-specifikus rendezvények);

kínálatot színesítő egyéb vonzerők fejlesztése (vadászturizmus, épített örökség turisztikai hasznosítása, gasztroturizmus, lovasturizmus).

A turistafogadás feltételeinek fenntartható fejlesztése: közlekedési infrastruktúra fejlesztése (kikötőhálózat fejlesztése, vízi útvonalak

kijelölése és fenntartása, turisztikai attrakciók megközelíthetőségének javítása, régión belüli közúthálózat fejlesztése, tiszai átkelőhelyek fejlesztése, a tömegközlekedés feltételeinek javítása stb.);

Szálláshely-fejlesztés (minőségi szálláshelyek fejlesztése, korszerűsítése, kapacitás-növelése, kempingek és nomád szálláshelyek fejlesztése, falusi szálláshelyek minőségi fejlesztése, kereskedelmi szálláshelyek arányának emelése);

vendéglátás kínálatának fejlesztése és színvonalának emelése; környezeti állapot tudatos fejlesztése (…); humán erőforrás feltételek javítása (…); marketing (…).A turizmus szervezeti és működési feltételeinek biztosítása: szervezetek és együttműködési hálózatok fejlesztése (…); információs rendszerek, telekommunikáció fejlesztése (…).

Támogatott ROP projektek megoszlása az Észak-magyarországi régióban, %

70%

3%

9%

6%

3%

6% 3%


Városmegújítás

Kulturális turizmus

Ökoturizmus


Vízi turizmus

Fürdőturizmus


Közép-Dunántúl turizmusfejlesztési stratégiájaInn-side © Tanácsadó Kft., BudapestA turizmus fejleszthetőségét befolyásoló alapvető feltételek biztosítása, felzárkózás – turisztikai

fogadókészség fejlesztése: turisztikai információs és irányító rendszer regionális fejlesztése; vendégek komfort érzetének fejlesztése; attrakció helyszínek kiegészítő szolgáltatásainak fejlesztése; turizmus fejlődését segítő infrastruktúra fejlesztése; kiránduló központok fejlesztése; rendezvények szervezése- koordináció- marketing; környezet és tájvédelem, tervezés; településkép fejlesztése.Turisztikai attrakciófejlesztés - országos és nemzetközi jelentőségű fejlesztések, nagy projektek

végrehajtása: épített örökségek hasznosítása; vízparti területek hasznosítása; nemzeti parkok, natúrparkok, természetvédelmi területek turisztikai

bemutatásának, hasznosításának fejlesztése; ipari örökségek kulturális és turisztikai hasznosítása.Horizontális célok megvalósítása: látogató központú szemlélet - szemléletváltás, - kooperációs készség - régiós

identitás tudat növelése; turisztikai szolgáltatások minőségének biztosítása, fenntartható fejlesztés; esélyegyenlőség biztosítása az ágazati foglalkoztatás területén; oktatási háttér fejlesztése; együttműködés a vidékfejlesztési célok elérésében, desztináció menedzsment

szervezetek közötti együttműködés; ifjúsági turizmus feltételeinek és működési rendszerének fejlesztése; eurorégiós együttműködés fejlesztése.

Támogatott ROP projektek megoszlása a Közép-dunántúli régióban, %

37%

23%

8%

8%

8%

8%

8%


Városmegújítás

Múzeumfejlesztés

Ökoturizmus

Lovasturizmus

Vízi turizmus

Fürdőturizmus


Budapest-közép-dunavidéki régió turizmusfejlesztési stratégiája

Szemrédi Turisztikai Tanácsadó , BudapestRégión belüli együttműködések, fogadóhely/desztináció irányítási

rendszerek létrehozása a turisztikai szolgáltatók és egyéb szervezetek együttműködését

szervező és irányító, leginkább egyesületi formában működő desztinációs szervezetek létrehozása és működésük támogatása

Élménylánc fejlesztés (termékfejlesztés, komplexitás és bővítés), tematikus útvonalak kiépítése (vízi-, bor- és gasztronómia utak,

lovashelyszínek, kastélytúrák, kisvasutak) Termál (élmény) gyűrű létrehozása Kerékpár úthálózat fejlesztése Szállodák férőhelyszámának bővítése az élményláncok

kiszolgálására Történelmi-kulturális (mega)rendezvények szervezése Védett területek turizmusba való bevonásaHumánerőforrás fejlesztés

Támogatott ROP projektek megoszlása a Közép-magyarországi régióban, %

46%

15%

8%

23%

8%


Ökoturizmus

Lovasturizmus


Golfturizmus


Nyugat-Dunántúl turizmusfejlesztési stratégiája

Régiófókusz Kht. Az egészségturizmus integrált fejlesztése; Az ökoturizmus feltétel- és eszközrendszerének

fokozása; Kulturális turizmus fejlesztése; Családbarát regionális desztináció fejlesztése; Ifjúsági turisztikai kínálat bővítése, minőségfejlesztése; Senior turizmus feltételrendszerének fejlesztése; A falusi turizmus minőségfejlesztése; Aktív turizmus: kerékpáros, víziturizmus fejlesztése; Bor és gasztronómia; Hivatásturizmus (MICE) fejlesztése

Támogatott ROP projektek megoszlása a Nyugat-Dunántúli régióban, %

50%

6%6%

6%

13%

6%

13%

SzálláshelyfejlesztésVárosmegújítás

MúzeumfejlesztésKulturális turizmus

ÖkoturizmusLovasturizmus



Dél-Dunántúl turizmusfejlesztési stratégiája

Gyógy-, termál és wellnessturizmus Vidéki turizmus:

falusi turizmus; vidéki aktív turizmus (lovas, kerékpáros,

horgász); bor- és gasztronómiai turizmus.

Kulturális, konferencia és rendezvény turizmus; MICE

Ökoturizmus

Támogatott ROP projektek megoszlása a Dél-dunántúli régióban, %

67%

5%

23%

5%


Kulturális turizmus

Ökoturizmus

Vízi turizmus


Dél-Alföld turizmusfejlesztési stratégiájaTermék- és vonzerőfejlesztés: régióspecifikus turisztikai imázs megteremtése, a régióra jellemző termékek minőségi

fejlesztése, védjegy- és minőségbiztosítási rendszerek bevezetése; komplex turisztikai termék- és programcsomagok kínálatának bővítése; a színvonalas szolgáltatási háttér és a változatos, komplex programkínálat feltételeinek

biztosítása; a nemzetközi trendekhez illeszkedő lehetőségek hatékony kihasználása.Egészségturizmus: jól pozícionált gyógyhelyek és wellnessközpontok kialakítása: néhány nagy fürdő

nemzetközi szintre hozása, helyi és térségi jelentőségű fürdők minőségének javítása,felzárkóztatása;

az egészségturizmushoz kapcsolódó speciális szálláslehetőségek minőségi fejlesztése, piaci indokoltság esetén további létesítmények építése;

az egészségturizmus és az egészségügy szolgáltatóinak hatékony szakmai együttműködése; balneológiai kutatóközpont létrehozása.Konferenciaturizmus: nagy befogadóképességű konferencia központok építése kiemelt turisztikai desztinációkban; ennek megfelelő üzleti profilú szálláskapacitás építése.Kulturális- és örökségturizmus nemzeti parkok turisztikai fenntartható hasznosítása, látogathatóvá tétele; lovas turizmus és falusi turizmus ökoturizmus irányában történő fejlesztése (benne minőségi

szálláshelyek kialakítása); aktív-sportturizmus kínálatának bővítése; gasztronómia és borturizmus jellegzetes, minőségi fejlesztése; nagy- és kisrendezvények támogatása; kulturális, épített örökségek turisztikai hasznosítása és védelme.

Támogatott ROP projektek megoszlása a Dél-alföldi régióban, %

58%

13%

9%

4%

4%

4%

4%4%


Városmegújítás

Múzeumfejlesztés

Ökoturizmus

Lovasturizmus


Horgászturizmus

Vízi turizmus


Balaton régió turizmusfejlesztési stratégiájaLT Consorg Kft., Balatonfüred

Fő stratégiai cél: a balatoni turizmus új fejlődési szakaszának megindítása A turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) működő modelljének

megteremtése A versenyképesség erősítése A gazdasági hatékonyság javításaFejlesztési prioritások: a Balatoni TDM modell létrehozása; a turizmus korszerű működési rendszerének kialakítása; a szűk keresztmetszetek felszámolása; új turisztikai termékek kifejlesztése (pl. a kerékpárút körgyűrű déli parton még

hiányzó önálló pályaszakaszainak kiépítése, a körgyűrűhöz szervezhető túraútvonalak kijelölése és szükség esetén pótlólagos kerékpárút építése stb.).

További prioritások a turizmus „külső" feltételeit illetően: a víz stabilitása és a környezet védelme; a megközelíthetőség javítása; az egyéb infrastrukturális hiányosságok megszüntetése; a lakossági szolgáltatások magas színvonala; jó közbiztonság; a BKÜ jövőképének kialakítása és regionális besorolásának rendezése

Tisza-tó régió turizmusfejlesztési stratégiájaAquaprofit ZRt.

Vonzerőfejlesztés és régió-specifikus komplex termékek kialakítása Ökoturizmus Vízi és vízparti aktív turizmus Regionális vonzerővel rendelkező kínálati elemek fejlesztése Kínálatot színesítő egyéb vonzerők fejlesztéseA turistafogadás feltételeinek fenntartható fejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Szálláshelyek fejlesztése Vendéglátás kínálatának fejlesztése és színvonalának emelése Környezeti állapot tudatos fejlesztéseA turizmus szervezeti és működési feltételeinek biztosítása Humán erőforrás feltételek javítása Marketing Szervezetek és együttműködési hálózatok fejlesztése Információs rendszerek, telekommunikáció fejlesztése

Turisztikai projektötletek - összefoglalás

projektek viszonylagos egyhangúsága (támogatott projekteké)

kreativitás hiánya (nincs például ipari örökség, amely a stratégiai elképzelések közt is csak a Közép-Dunántúlon köszön vissza, vagy tematikus útvonalak kiépítése, amit a Közép-magyarországi régió idegenforgalmi stratégiája is megemlített)

állatkert-fejlesztés például nem volt, holott a rendszer elméletileg lehetőséget adott erre

regionális fejlesztési ügynökségek bizonytalan esetekben a „mindent szabad, ami nem tilos”, míg a VÁTI a „minden tilos, ami nem (leírtan) szabad” elvét követte

feltételeknek való alibi-megfelelés

Turizmusfejlesztés a kistérségekben és a településeken

Kistérségi és helyi szinten a települési önkormányzatok, a civil szervezetek a helyi lakosság és a turisztikai vállalkozások az idegenforgalom fejlesztésének legfontosabb szereplői. Mellettük szót kell ejteni a Tourinform-irodák hálózatáról, amelyeket jellemzően a települési önkormányzatok üzemeltetnek, de szakmai felügyeletüket a Magyar Turizmus Zrt. Látja el Jelenleg Magyarország több mint 150 településén működik Tourinform iroda, amelyek a vendégek szálláshelyekről, vendéglátásról, programokról, közlekedésről történő tájékoztatásán túlmenően az idegenforgalom helyi szintű fejlesztésében (vonzerőfeltárás, koncepciók és programok kidolgozása) is szerepet vállalhatna

Turisztikai régiók és Tourinform-irodák Magyarországon

TurizmusfejlesztéSi KoncepcióK

Entertainment & Humor

Transcript of TurizmusfejlesztéSi KoncepcióK