torteneti szemle - midra.uni-miskolc.hu

4
torteneti szemle BUDAPEST - GYOR MISKOLC A TARTALOMBOL Alapelvek a neoabszolutizmus valtoperes gyakorlataban Hatalmi felsegjelvenyek Az 1947-es ellenzeki partok utodpartjai a forradalom es a szabadsagharc idejen Az I. vilaghaboru hatasa es kovetkezmenyei a magyar igazsagugyi imperiumra A virilizmus bevezetese es a cegek virilis joganak megftelese Szegeden Ausztria hadianyag-szallitasai az NSZK reszere - A semlegesseg es az allamszerzodes egy specialis szempontbol Allami jelenlet a felsobb oktatasban: a kezdetek Jubileum - ELTE375 Az ELTE Allam- es Jogtudomanyi Kara, valamint Tortenettudomanyi Kara az elso egyetemi ertesfto tukreben (1954-1955) Pdzmdny Peter

Transcript of torteneti szemle - midra.uni-miskolc.hu

Page 1: torteneti szemle - midra.uni-miskolc.hu

torteneti szemleBUDAPEST - GYOR • MISKOLC

A TARTALOMBOL

Alapelvek a neoabszolutizmusvaltoperes gyakorlataban

Hatalmi felsegjelvenyek

Az 1947-es ellenzeki partokutodpartjai a forradalom es a

szabadsagharc idejen

Az I. vilaghaboru hatasa eskovetkezmenyei a magyar

igazsagugyi imperiumra

A virilizmus bevezetesees a cegek virilis joganak

megftelese Szegeden

Ausztria hadianyag-szallitasaiaz NSZK reszere -

A semlegesseg es azallamszerzodes egy specialis

szempontbol

Allami jelenleta felsobb oktatasban: a kezdetek

Jubileum - ELTE 375

Az ELTE Allam- es JogtudomanyiKara, valamint Tortenettudomanyi

Kara az elso egyetemi ertesftotukreben (1954-1955) Pdzmdny Peter

Page 2: torteneti szemle - midra.uni-miskolc.hu

TARTALOM

TANULMANYOKBABJAK Ildiko: Alapelvek a neoabszolutizmus valtoperes gyakorlataban 1BODINE BELIZNAI Kinga: Hatalmi felsegjelvenyek 5IZSAK Lajos: Az 1947-es ellenzeki partok utodpartjai a forradalom es a rendszervaltas idejen 19NANASI Laszlo: Az I. vilaghaboru hatasa es kovetkezmenyei a magyar igazsagiigyi imperiumra 27VARGA Norbert: A virilizmus bevezetese es a cegek virilis joganak megitelese Szegeden . . 43

MUHELYMARUZSA Zoltan: Ausztria hadianyag-szallitasai az NSZK reszere. A semlegesseg es az allamszerzodes egy specialis szempontbol . 47RIGO KINGA: Allami jelenlet a felsobb oktatasban: a kezdetek 52

JUBILEUM - ELTE 375FOGLEIN Gizella: Az ELTE Allam- es Jogtudomanyi Kara, Tortenettudomanyi Kara, valamint az Egyetemi konyvtar az elso egyetemi

ertesito tukreben (1954-1955) (1954-1955) 55KONYVEKROL

Szmes kepek egy 375 eves univerzitas tortenetebol - Konyvek az ELTE, illetve a BTK torteneterol - GOSZTONYI Gergely 61Nagymonografia Ausztria allamszervezeterol (1918-1955) - Szabo Istvan monografiajarol - KAJTAR Istvan 64Fontos konyv a fovarosi onkormanyzat torteneterol - Schweitzer Gabor konyverol - STIPTA Istvan 65Magyar jogtorteneszek tanulmanykotete a 75 eves Werner Ogris tiszteletere - SOMOGYI Magdolna 66Both Odon magyar alkotmany- es jogtorteneti tanulmanyai - DEAK Zoltan 68A francia teriileti igazgatasi egysegek fejlodestortenete - A poitiers-i egyetem tanulmanykotete - KISS Bernadett 70

SZEMLEBarna Attila PhD-ertekezesenek nyilvanos vitaja - MOHACSI Barbara 72Beszamolo Pandula Attila habilitacios eloadasarol - KEPESSY Irnre 73Muhelyvita a parlamentarizmusrol es a dualizmus korarol az ELTE AJK-n - KEPES Gyorgy 74Jogtorteneti alapintezmenyek es jogi kulturtorteneti hatteriik - Nemzetkozi konferencia a Pecsi Tudomanyegyetemen

- FALUS Orsolya 75Az ELTE 375. jubileumi evenek iinnepi esemenyei - E. L 77Jubileumi konferencia a nagyszombati egyetemen - KEPESSY Imre 84A jogi kar professzorai es a hazai jogtudomany - Kiallitas az ELTE Allam- es Jogtudomanyi Kar elocsarnokaban - E. L 85Unnep a Konyvtarban - Kiallitas az Egyetemi Konyvtar alapitasanak 450. evfordulqjara - DOMANICZKY Endre 87Megemlekezes Bonis Gyorgy halalanak 25. evfordulqjarol - K. 1 88YOU MAJT WIN 2 - Tanszeki tanulmanyi verseny - GOSZTONYI Gergely 89Nem grof - KOZARI Monika 91

E szamunk szerzoi. . . . , , , , . , , . . , , , , . , , , . . . , . . . . . . . , . , . . , . , 92

Magyar Tudomanyos Akademia - Eotvos Lorand Tudomanyegyetem Jogtorteneti Kutatocsoport

A dmlapon:Pazmany Peter, panaszi, SJ

(Nagyvarad, 1570. oktober 4. - Pozsony, 1637. marcius 19.): primas-ersek, biboros.1616. aprilistol turoci prepost, szeptembertol esztergomi ersek, 1629. novembertol biboros. A trienti zsinat utani ellenreformacio

es a magyar katolikus megujulas vezeralakja. Nagyszombatban (1619) es Becsben papnevelo intezetet (1623, Pazmaneum),Nagyszombatban magyar tudomanyegyetemet (1635, bolcseleti es teologiai karral), Pozsonyban jezsuita kollegiumot es gimnaziu-mot, Ersekujvart es Kormocbanyan ferences kolostort alapftott. - 1921. junius 13. es 1950. szeptember. 15. kozott nevet viselte a

budapesti kir. m. tudomanyegyetem, 1983 ota a budapesti Hittudomanyi Akademia. A Pazmany Peter Katolikus Egyetem nevadoja.

torteneti szemleNemzetkozi szerkesztobizottsag:

Dr. Wilhelm Brauneder (Bees), Dr. Izsak Lajos (a szerkesztobizottsag elnoke), Dr. Peeter Jarvelaid (Tallinn),Dr. Giinter Jerouschek (Jena), Dr. Srdan Sarkic (Ujvidek), Dr. Kurt Seelmann (Bazel), Dr. Erik Stenpien (Kassa)

Szerkesztoseg: Dr. Mathe Gabor, Dr. Mezey Barna, Dr. Revesz T. Mihaly, Dr. Stipta IstvanSzerkeszto: Elesztos Laszlo (e-mail: [email protected])

Szerkesztoseg cime: 1053 Budapest, Egyetem ter 1-3. II. em. 211. Tel./Fax: 411-6518

ISSN 0237-7284Kiadja az Eotvos Lorand Tudomanyegyetem Magyar Allam- es Jogtorteneti Tanszeke, a Karoli Caspar Reformatus Egyetem Jogtorteneti-

Jogelmfleti Intezete, a Szechenyi Istvan Egyetem Jogtorteneti Tanszeke es a Miskolci Egyetem Jogtorteneti TanszekeFelelos kiado: Dr. Mezey Barna

Nyomda: GB Kft. 2000 Szentendre, Patriarka u. 7.

Page 3: torteneti szemle - midra.uni-miskolc.hu

torteneti szemle

Jegyzetek.1 Igy pi. Zollner, Erick: Ausztria tortenete (Budapest, 2000); Braune-

der. Wilhelm: Osztrdk alkotmdnytdne.net napjainkig (Pecs, 1994)2 Ezt jelzik az alabbi munkak: Az dllamfo jogdlldsa a Weimari Koz-

tdrsasdgban (Budapest, 2000); Nemet alkotmdnyfejlodes 1806-

1945. (Budapest, 2002)3 Ez a szerzo altal citalt muvek szamaban is nyilvanvalo.4 365 §-t talalunk, 2188 jegyzetet.5 Mintegy 220 tetel

A z ELTE Bibli-otheca luridi-ca sorozatanak

jubilans, 50. koteteSchweitzer Gaborkimagaslo eredmeny-nyel megvedett PhD-ertekezesenek atdol-gozott valtozata. Aszerzo szep kiallitasiies konyveszetileg ismagas szmvonaliimuveben az eddig el-hanyagolt budapestikozigazgatdsi jog ketvilaghaboru kozottitortenetevel foglal-kozik. Hangsulyozni kell: a kb'nyv iroja a kozigazgatasijogtortenet, es nem a nepszerubb, lazabb tudomanyoskonturokkal biro kozigazgatas-tortenet fontos reszleteitkutatta es tette kozze. Koztorteneszeinknek folyama-tosan bizonygatjuk, hogy ez a temakor komoly allam-es jogtudomanyi ismereteket feltetelez, es tudomanyosmelysegben csak ezzel a specialis szakertelemmel tar-hato fel. A szerzo kivaloan alkalmas erre a feladatra,hiszen jogaszkent megfelelo szakmai jartassagot szer-zett a vonatkozo torvenyek, egyeb jogi normak auten-tikus ertelmezeseben, es azok koze tartozik, akik kelloidot szannak az elsodleges forrasok feltarasara.

A szerzoi temavalasztas masik jellegzetessege - szo-kasos toposszal elve - a helytorteneti kozelites. Ennektermeszetesen vannak kockazatai, hiszen a kutatoi moz-gaster korlatozottabb, az elemzes tematikai es foldrajzihorizontja szukebb, a vizsgalt folyamatok esetlegeseb-bek, a helyi esemenyek nem feltetleniil tiikrozik az or-szagos tendenciakat. A szerzo - allaspontom szerint -mar akkor jol dontott, amikor ,,valosag kozeli" PhD-targykort valasztott, es ,,csupan" torvenyhatosagi szin-tu elemzest vallalt. A feldolgozas is kovetkezetes, hi-szen a konyv a fovarosi onkormanyzati intezmenyektortenetet sajat kozegeben vizsgalja, nem vetiti visszaaz orszagos tendenciakat, a helyi kozigazgatas tenyle-ges folyamatait koveti nyomon.

A mu bemutatja a fovarost egysegesito 1872:36. tor-venyt, es reszletezi ennek a torvenyhatosagi bizottsagravonatkozo szabalyait. Ezt kovetoen ismerteti a fovarositorvenyhatosagi bizottsag 1920. evi ujjaalakitasat, az1924. es 1930. evi helyhatosagi testiileti reformok tor-venyi hatteret. A feldolgozas kozeppontjaban az1930:18. tc. megalkotasanak folyamata, a torvenyter-

Fontos konyva fovarosi onkormanyzattorteneterol

Schweitzer Gabor:

Az onkormanyzat szine es fonakja. A fovarosi torveny-hatosagi bizottsag torvenyi szabalyozasa 1920-1930kozott

Bibliotheca luridica. Az ELTE Allam- es Jogtudomanyi Kartudomanyos kiadvanyai. Publicationes Cathedrarum 50.

ISBN 978 963 2362 4 58 - L'Harmattan Kiado, Budapest,2010, 280 p.

vezet dogmatikai elemzese, tovabba kepviselohazi esfelsohazi vitaja all. A konyvet magas szmvonalon meg-irt - a Horthy-korszak kozjogi termeszetenek megitele-set arnyalo - osszegzes zarja.

Mar az ertekezes elbiralasakor pozitivan ertekeltiik afeldolgozas alapossagat. A kiadas alapjakent szolgalodisszertacio sem csupan hosszas alkotofolyamat ered-menye, hanem olyan mimka volt, amelynek reszered-menyeit a szakmai kozvelemeny korabban megismer-hette, es velemenyezhette. A nyolc targybeli tanul-many, es a jol sikeriilt munkahelyi vita ismertte tette aszerzo Budapest-torteneti munkassagat. SchweitzerGabor ertekezese es tovabbfejlesztett jelen muve azadott temakor legteljesebb szintezise, eddigi egyetlentudomanyos b'sszegzese.

A szerzo az archivalt forrasok es a jogi normak elem-zese reven meggyozoen bizonyitja a konzervativ ido-szak "onkormanyzat-ellenes torekveseit, zavarodottcentralizmusat es egyes tarsadalmi retegekkel szembe-ni markans ellenszenvet. A konyv jol peldazza azt a ko-rabeli (de gyakorta ujjaeledo) kormanyparti torekvestis, amellyel a kozigazgatast a politika szolgalataba kf-vantak kenyszerfteni.

A konyv kiilonleges erteke, hogy alkotqja a targybe-li primer forrasokat dolgozta fel. A leveltari anyagokmellett kello szerepet kapott a politikai publicisztika, ahirlapirodalom relevans - es kiegyensiilyozott modonszelektalt - forraskore. A feldolgozas peldaado mod-szertani jellegzetessege, hogy a szerzo figyelme kiter-jed a gyakorlat, a jogi ervenyesiiles szintjere is. A mufeldolgozasi technikajat tekintve komplex, a kivanatosmertekben vegyiti az elemzo, a kommentalo es illuszt-ralo irasmodot.

65

Page 4: torteneti szemle - midra.uni-miskolc.hu

torteneti szemle

A tudomanyos kb'vetkeztetesek megalapozottsagatnezve eloszor a forrasok mennyiseget kell emllteni. Azezer folotti hivatkozas onmagaert beszel, a konyvhozfelhasznalt monografikus feldolgozasok, kezikonyvek,szaktanulmanyok biztos alapot adnak a tudomanyosszintu kb'vetkeztetesre. Helyeslem, hogy a szerzo a ku-tatas megalapozottsaga es a tudomanyos biztonsag ige-nyenek megfelelo mertekben, korrekt modon hasznaltaa leveltari forrasokat. Fontosnak velem, hogy Schweit-zer Gabor - pontos intezmeny- es jogtorteneti ismere-tek birtokaban - teljes szakmai biztonsaggal ertelmeziaz altalanos torteneti es politologiai jellegu muveket.Ez a sajatossag onmagaban megkeriilhetetlenne teszi amuvet.

A konyv belso aranyai jok, a szerzo helyes mertek-ben foglalja b'ssze az orszagos es a fovarosi kbzigazga-tas folyamatait. Korabban emlitettem, hogy az erteke-zes szerzoje az ertekezes targyaban nyolc komoly ta-nulmanyt irt, de a konyv nem ezek osszeszerkesztettvaltozata, hanem feszes belso aranyokat tarto, onallomunka. A mu tartalmi, szerkezeti es terjedelmi szem-pontbol - az osszehasonlito modszer altal is megkivant- egyensulyban van.

A konyv olvasmanyos, jo stilusban kesziilt, egyrendkiviil muvelt szerzo produktuma. Hivatkozasirendszere korrekt, a jegyzetek alapjan minden idezettbibliografiai egyseg visszakeresheto, ellenorizheto. He-lyeselheto a forras- es irodalomjegyzek tagolasa, a tu-domanyos muvek osszegzo elkiilonitese es az alkalma-zott roviditesi technika is.

Schweitzer Gabor fontos konyvet irt a ket vilagha-boru kozotti fovarosi kozigazgatasrol. A kivalasztottevtized (1920-1930) a budapesti torvenyhatosagi bi-zottsag reformjanak bekes korszaka, a nemzeti-konzer-vativ ideologia zajtalan ervenyesitesenek periodusavolt. Nagy sziikseg lenne a kutatas idobeli kiterjeszte-sere, a kovetkezo masfel evtized markansabb, az 6n-kormanyzati mozgasteret jelentosen csokkento tor-venyhozasi es kormanyzati donteseinek feldolgozasara.Remeljlik, hogy a szerzo vallalja ezt a feladatot is.

Stipta Istvan

Magyar jogtorteneszektanulmanykotete

Werner Ogris tiszteletere

Das Wesen der Rechtsgeschichte.Werner Ogris zum 75. Geburtstag

Herausgeber: Gabor Mathe - Barna Mezey

ISBN 978 963 693 121 6- Gondolat Verlag, Budapest, 2010, 140 p.

E lso kezbevetelkoraz olvaso nem isgondolna, hogy egy

ilyen szereny terjedelmukonyvben milyen melytartalom rejtozik. A ketszerkeszto, Dr. MatheGabor es Dr. Mezey Bar-na a bevezetoben ismer-teti a megjelenes apropo-jat, miszerint egy buda-pesti talalkozqjukon Dr.Werner Ogrisszal elenkeszmecseret folytattak ajogtortenetrol es annakiovoierol. E talalkozo so-

a&saaai*' **

66

ran jott az otlet, hogy a hazai jogtortenesz muhelyek fe-lelosei tisztelgo kotettel koszontsek Ogris professzort75. sztiletesnapja alkalmabol.

Werner Ogris az osztrak es nemet jogtortenet kiemel-kedo alakja. Szamos (tobbek kozott a tokioi, a kansasi)egyetem vendegprofesszora, 2005-ben a pozsonyi fois-kola jogtudomanyi karanak dekanja is volt. Tagja azosztrak, a szasz es a Holland Kiralyi Tudomanyos Aka-demianak, tiszteletbeli doktor tobb egyetemen. A pro-fesszor meghatarozo szerepet jatszott a magyar-osztrakakademiai kapcsolatok kiepiteseben, hosszu ideje szak-mai tamogatoja es erdemi segitoje a magyar jogtortenetmuveloinek. Kimagaslo tudomanyos tevekenysege, azeuropai jogtortenetben betoltott szerepe vitathatatlan.

A tisztelgo mu nyolc szerzoje azonos temakorben, demas-mas megvilagitasban szolt a jogtortenet lenyegerol,

multjarol, jovojerol esaz osztrak-magyar jog-torteneti kapcsolatok-rol. A tanulmanyoksokretuek, de egyazoniranyba mutatnak: ajoghistoria a jogi okta-tas szempontjabol elen-gedhetetlen disciplina, sminden jogasz szamarafeltetleniil sziikseges is-meretkor.

Az elso tanulmany-ban Dr. Balogh Ele-mer, alkotmanybiro, aSzegedi Tudomany-egyetem tanara irta le

DAS WESENDER

RECHTSGESCHICHT1

Werner Ogris~.tmt 7?. (iefwt-Mg