1

2 . N a p i r e n d

" Kis gyermekem csak nézzél szerteszét éretted van itt minden, ami szép." Várnai Zseni

Tolmács-Bánk Óvoda módosított nevelési programja

Készítették: Hámori Imréné Laczkovszkiné Homolya Zsuzsa

2

Tartalomjegyzék

1.Óvodai nevelésünk alapelvei, célkitűzései 2. Nevelési feladataink, tevékenységeink

2.1.Feladataink 2.1.1. Egészséges életmód kialakítása 2.1.2. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása 2.1.3. Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

2.2. Tevékenységeink kerete 2.2 1. Tolmács

2.2.1.1. Néphagyomány-ápolás, népszokások 2.2.1.2. A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban 2.2.1.3. Óvodánk jeles napjai

2.2.2. Bánk 2.2.2.1. Néphagyomány-ápolás, népszokások 2.2.2.2. A néphagyomány-ápolás jellegzetes tartalmai 2.2.2.3. Óvodánk jeles napjai

2.3. Tevékenységeink formái 2.3.1. Játék, játékba integrált tanulás 2.3.2. Vers, mese, dramatikus játék 2.3.3. Ének, énekes játékok, zenehallgatás 2.3.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka 2.3.5. Mozgás, mozgásos játékok 2.3.6. A környezet tevékeny megszerettetése 2.3.7. Munka jellegű tevékenységek

3. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek 4. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátása 5. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 6. Ellenőrzési és értékelési rendszerünk 7. Pedagógiai munkánk ellenőrzése, értékelése

3

Óvodáink bemutatása Tolmács és Bánk Nógrád megye kistelepülése. Bánk szlovák nemzetiségű község. Óvodáink a falu közepén , csendes, nyugodt környezetben helyezkednek el. Tolmácson a jelenlegi épületben 1976-tól, Bánkon 1975-től működik az óvoda. Az osztatlan csoportokban 2-2 óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Munkájukat 1-1 dajka, 1 élelmezésvezető, 1 konyhai kisegítő és 2 szakácsnő segíti. Tolmács saját konyhával rendelkezik, Bánkon az étkeztetés beszállítással a Nőtincsi Konyháról a SÜLLŐS és SÜLLŐS Bt. által történik. Nevelési gyakorlatunk alapja a gyermekszeretet, a harmonikus, nyugodt, családias, egymásra figyelő, segítő, támogató, érzelmi biztonságot nyújtó, pozitív tulajdonságokat megerősítő óvodai élet. Fontosnak tekintjük a felnőtt és a gyermek sokszínű együttműködését, a játék elsődlegességét. A játékra alapozva szervezzük a gyermek igényeihez, életkori sajátosságaihoz igazított tevékenységeket, tapasztalatszerzéseket. Hangsúlyozzuk a nyelvhez, a környezethez, a tájhoz, az emberekhez, társakhoz való érzelmi viszony megalapozását, a családdal való együttműködést. A tolmácsi óvoda programja adaptáció. Azért választottuk Nagy Jenőné "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" című programját, mert rendszere jól illeszthető nevelési elképzeléseinkhez. A bánki óvoda sajátossága a néphagyományok, a szlovák nemzetiségi nyelv ápolása. Programunkat a többször módosított 1993. évi LXXIX. Ktv., különös tekintettel a 2003. évi LXI. törvény módosításaival, a “Nemzeti, etnikai, kisebbségi óvodai nevelés irányelve”, a 137/1996.(VIII.28) Korm. rendelet, az “Óvodai nevelés országos alapprogramja”, a Nógrád megyei Közgyűlés 1996. májusi határozata alapján készítettük el.

4

1. Óvodai nevelésünk alapelvei és célkitűzései Alapelveink

a. Egységes szemléletet vallunk programunk megvalósítását illetően a jogszabályi mutatók figyelembe vételével.

b. A gyermek személyiségének tiszteletben tartása, elfogadása, fejlesztése. c. A gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatása. d. A gyermeki jogok tiszteletben tartása. e. A gyermek mint fejlődő személyiség különleges védelme.

Céljaink

a. Gyermekeink legyenek jókedvűek, felszabadultak, kiegyensúlyozttak. b. Tudjanak örülni apró dolgoknak, legyenek fogékonyak mindenféle humorra. c. Tudjanak együtt nagyokat mókázni, kacagni, tréfálkozni, játszani. d. Erősen kötődjenek a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységekhez. e. Az élet kori és egyéni sajátosságokat szem előtt tartva, és az eltérő fejlődési ütemüket

figyelembe véve sokoldalú, harmonikus személyiségek nevelése. f. Sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés

biztosítása. g. Gyermekeink és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása.

2. Nevelési feladataink, tevékenységeink 2.1.Feladataink 2.1.1. Egészséges életmód kialakítása Célunk A gyermekek egészséges életvitel-igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése Feladataink

- A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. - A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. - A gyermek egészségének védelme, edzése. - Az egészséges életmód, a táplálkozás, az egészségmegőrzés szokásainak

alakítása. - A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos

környezet biztosítása. - Szükség esetén megfelelő mszakemberek bevonásával speciális gondozó,

prevenciós és korrekciós testi-nevelési feladatok ellátása.

5

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

- A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek.

- A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. - Zsebkendőjüket önállóan használják. - Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a

kancsóból. - Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Készségszinten használják az

evőeszközöket. Étkezés közben halkan beszélgetnek. - Teljesen önállóan öltöznek, a ruhákukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik,

bekötik. - Ruhájukat esztétikusan, összehajtva a helyére teszik. - Környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. - Ügyelnek saját küllemükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés.

2.1.2.Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Célunk Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása, a közösségen belül, a csoport normái alapján. Ápoljuk és fejlesztjük a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat. Segítjük a kisebbségi identitás tudat kialakulását, belsővé válását. Feladataink

- Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes családias légkör megteremtése, a beszoktatástól az óvodáskor végéig.

- A gyermek- gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása.

- Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő, és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

- Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra.

- A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásszabályainak betartása.Egymást megkérik a szabályok betartására.

6

- A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együttéreznek a közösség tagjaival. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben.

- Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek. - Érdeklődnek társaik, barátiak iránt. A csoportba érkező vendégeket szeretettel

fogadják. Óvodán kívül, ha találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. - Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit. - Ismerik saját képességüket, tudják értékeiket, de azt is meg tudják fogalmazni,

melyek a hiányosságaik. - Érvényesítik kezdeményezőkészségüket. Kinyilvánítják tartósabb

érdeklődésüket. - Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Éretté válnak az iskolába

lépésre. 2.1.3. Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Célunk Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kiváncsiságára mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. Feladataink

- A megismerő tevékenységek során minél több problémahelyzet teremtése. - Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása. - Igyekezzünk úgy kielégíteni kíváncsiságukat, érdeklődésüket, hogy

mindeközben mélyüljön figyelmük, gazdagodjon képzelőerejük, csiszolódjon emlékezetük, fejlődjön gondolkodásuk.

- A kialakított szeretetteljes, biztonságos érzelmi-baráti kapcsolat megoldja a gyermekek nyelvét, jó táptalaj a beszédkedv kalakításához.

- A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése.

- Az értelmi képességek(észlelés, érzékelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

- A gyermekek nyitott érdeklődésükkel készen állnak az iskolába lépésre. - A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. - Érzékelésük, észlelésük tovább differenciálódik. - Megjelenik a szándékos bevésés és felidézés. - Megjelenik a szándékos figyelem. Fokozatosan nő a tartalma és terjedelme. - Kialakulóban van az elemi-fogalmi gondolkodás. - Érthetően, folyamatosan beszél. Gondolatait, érzelmeit mások számára érthető

formában fejezi ki. - Végighallgatja és megérti mások beszédét.

7

2.2. Tevékenységeink kerete 2.2.1. TOLMÁCS 2.2.1.1 Néphagyomány ápolás, népszokások Az évszakhoz kapcsolódó ünnepek és a jeles napok jelentik a néphagyomány-népszokások ápolását. Nevelőmunkánk fontos része az ünnepek sajátos hangulata, a hozzákötődő hagyományok, szokások felelevenítése. A néphagyományok ápolása, a szokások kialakítása erősítik a gyökereket, megsokszorozzák a gyermekek kötődését a múlthoz, szülőkhöz, rokonokhoz, szülőföldhöz. Az óvoda természetes közege kell hogy legyen a néphagyományőrzésnek. Feladatunk községünk hagyományainak, szokásainak, kulturális értékeinek gyűjtése, ápolása. 2.2.1.2. A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban

- Vers, mese, dramatikus játék(népmesék, mondókák, közmondások, találóskérdések, névcsúfolók, rigmusok, kikiáltók, csujjogatók)

- Ének, énekes játékok, zenehallgatás(mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene)

- Rajz, mintázás, kézimunka(tárgyi készítő népi játékok, fonások, szövések, sodrások, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalács sütése)

- A környezet tevékeny megszerettetése(találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások)

- Mozgás, mozgásos játékok(ügyességi és sportjátékok) 2.2.1.3. Óvodánk jeles napjai

- Mihály nap(szept.29) - Szüret(okt.15-től) - Karácsony - Farsang - Húsvét - Május 1. - Anyák napja - Gyermeknap - Pünkösd - Évzáró ünnepély

2.2.2. BÁNK

2.2.2.1. Néphagyomány-ápolás, népszokások Programunk a magyar és szlovák néphagyományőrzést, a népi kultúra ápolását az óvónő feladatának tekinti. Az óvónő teremtse meg azt a miliőt, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves része a hagyományápolás.

8

A népszokások többsége az évszakhoz kapcsolódó ünnepkörök, és az egyházi ünnephez fűződik. Nevelőmunkánk fontos része az ünnepek sajátos hangulata, a hozzákötődő magyar és szlovák hagyományok, szokások felelevenítése. Az ünnepek, szokások keretet adnak munkánknak. A gyerekek megszokják, hogy a jeles napok ismétlődnek és hogy mindennek meg van a maga ideje. A várakozás, a készülődés fokozza az ünnepekhez fűződő érzelmeket, belső tartást ad, s ezáltal teljesedik ki gyermekeink személyisége. Feladatunknak tartjuk lakóhelyünk szokásainak, hagyományainak, kulturális értékeinek összegyűjtését, megőrzését és továbbadását a jövő számára. Arra törekszünk, hogy a néphagyományokon, illetve a gyerekeken keresztül szorosabb, mélyebb kapcsolat alakuljon ki a szülőkkel. A közös készülődés a családok bevonásával fokozza a gyermekek örömérzetét. A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban: Vers, mese, dramatikus játék:

(Népmesék, mondókák, közmondások, találós kérdések) Ének, énekes játékok, zenehallgatás:

(Mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene) Rajz, mintázás, kézimunka:

(Tárgykészítő népi játékok, szövés, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalács sütés) A környezet tevékeny megszerettetése:

(Találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások) Mozgás, mozgásos játékok:

(Ügyességi és sportjátékok)

2.2.2.2. A néphagyomány-ápolás jellegzetes tartalmai Nevelőmunkánk fontos részei az ünnepek sajátos hangulata, a hozzákötődő hagyományok, szokások felelevenítése. A készülődés fokozza az ünnepekhez fűződő érzelmeket. A gyűjtött kincsek természetes anyagok motiválják a gyereket és cselekvésre késztetik. A mindennapok tevékenységébe jól beilleszkedik a játékeszköz készítése. Közben alkalom nyílik a beszélgetésre, magyar és szlovák népmesék, mondókák, dalok felidézésére. A séták, kirándulások jó lehetőséget adnak a természet, a környezet megszerettetésére. A környezet szépsége alakítja vizuális látásmódjukat. A népi kultúra tárgyai a gyermek érzelmein át beépülnek a gyermek ízlésvilágába. A jeles napok megünneplésével színesebbek lesznek a hétköznapok. A névnapok közül azok váltak jeles nappá, amelyhez történelmi események, természeti megfigyelések és bizonyos munkafolyamatok kapcsolódnak.

9

A gyerekek a tevékenység során megismerik a közös alkotás örömeit, a múlt értékeit. Érzelmileg gazdaggá, értelmileg fogékonnyá válik. Alapozódik benne a környezet és a haza iránti szeretet érzése. 2.2.2.3. Óvodánk jeles napjai

− Szüret ( szeptember végén) − Búcsú (október végén) − Advent (nov.30.utáni első vasárnaptól a 4.vasárnapig) − Karácsony (december 24-25-26) − Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) − Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) − Május elseje − Anyák napja − Pünkösd (a Húsvét utáni 50. napon) − Gyermeknap − Évzáró − Nemzetiségi találkozó

Szüret (szeptembervégén) A kisebbek megismernek néhány őszi gyümölcsöt (alma, szőlő, dió) és bekapcsolódnak a szőlő szemezésébe, mustkészítésbe. Megismernek néhány verset, éneket az őszi gyümölcsökről. A nagyobbak szüreten vesznek részt, ahol bekapcsolódnak a szőlőszedésbe és a préselésbe. Megismernek verseket, mondókákat a szőlőről és a szüretről. Tudnak népi játékokat, énekeket, mindkét nyelven. Készítenek a termésekből egyszerű hangszereket (diópengető) csutkamuzsika. Búcsú Jeles nagy a falu életében a búcsú, melyet október utolsó vasárnapján tartanak. A családok vendégségbe hívják távolabbi rokonaikat. Megérkezik a körhinta, céllövölde, kirakodós játékvásár, vásárosok kínálják portékáikat. Beszélgetünk a gyerekekkel az ünnep élményeiről. Vendégséget rendezünk az óvodában is. Sütünk, főzünk, vendégségbe hívjuk a csoporttársakat. Vendégvárással kapcsolatos játékot, dalt, mondókákat kezdeményezünk szlovák nyelven is. Advent (nov.30.utáni első vasárnaptól a 4. vasárnapig) Borbála nap (december 4.) Miklós nap (december 6.)

10

Luca nap (december 13.) Karácsony (december 24-25-26.) A kisebbek megismerkednek az advent jelképével, a koszorúval. Megfigyelik a vízbe tett ágakat és a Luca napján ültetett búzát. Almát fényesitenek és segítenek a mézeskalács sütésénél. Készítenek egyszerű fenyődíszeket, ajándékokat. tudnak néhány mondókát, verset és dalt a Mikulást és Karácsonyt várva. A nagyobbak segítséggel készítenek adventi naptári és koszorút. Megfigyelik az időjárást, igazak-e a népi jóslások? Hajtatnak Borbála-ágat (cseresznye, barack, orgona stb.) Luca napján ültetnek búzát. Mézeskalácsot sütnek, amit maguk díszítenek ki. Készítenek fenyődíszeket, asztali díszeket, és ajándékokat. Tudnak a Mikulásról és a Karácsonyról verseket, mondókákat, dalokat magyar és szlovák nyelven. Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) Télbúcsúztató népszokások A kisebbek egyszerű technikával díszítenek farsangi álarcot, szemüveget, sapkát. Tréfás meséket, verseket hallgatnak. Rövid, egyszerű dalokat, mondókákat tanulnak mindkét nyelven. Ha kedvük van, jelmezbe öltöznek, utánozzák az óvónők táncos mozdulatait. A nagyobbak farsangi dalokat, bálba hívogató mondókákat tanulnak. Segítenek feldíszíteni a csoportszobát. Álarcokat, szemüveget, sapkát különböző technikákkal díszítenek. Jelmezes zenés játék délelőtt a szülőkkel közösen. Táncolnak, versenyeznek az ügyességi játékokban. Tombolasorsolás, ahol valami apróságot nyernek. Segítenek a Kisze-báb elkészítésében. A farsang végén körbetáncolják és kicsúfolják, majd elégetik a bábot. Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét követő vasárnap) Locsolkodás, határkerülés A kisebbek locsolóverset tanulnak. Segítenek a csoportszoba feldíszítésében. A nagyobbak tavaszi ágakat gyűjtenek a határban. Mondókákat, verseket tanulnak a locsolkodáshoz. A fiúk meglocsolják a lányokat és az óvónőket. a lányok tojást festenek. Ajándékot készítenek és rejtenek el az udvaron a kisebbek számára. Élő nyulat hozunk a csoportba. Az udvaron a bokrok alján keressük a csoki nyuszit vagy tojást. Tojásfestésnél szlovák népi motívumokat használunk. Május 1 A természet virágba borulását, a tavasz érkezését ünnepeljük. Ezt a napot a vidámság, kötetlenség jellemzi. A kisebbek segítenek feldíszíteni a májusfát szalagokkal, léggömbökkel. Közösen körbejárjuk a fát, tavaszi dalokat énekelgetünk. A nagyok által készített pillangókat, sárkányokat eregetjük.

11

A nagyobbak díszeket készítenek a fára, és közösen feldíszítjük. Szlovák népdalokat, tavaszi dalokat énekelgetünk. Az óvónő irányításával sárkányt, pillangót készítenek, eregetnek. Pünkösd (Húsvét szombatját követő 50. nap) Teljes pompájával áll a tavasz, zöld ágak, virágok kísérik az ünnepet. A pünkösd megünneplésével belépünk az új évszakba, hamarosan kezdődik a nyár. A kisebbek figyelik a nagyok készülődését. Dalokat, meséket, vásári kikiáltókat hallgatnak, tanulnak meg az ünnepekhez kapcsolódva, mindkét nyelven. A nagyobbak a pünkösdölő játékhoz kapcsolódó köszöntőket, énekes játékokat, dalokat és egyszerű tánclépéseket ismernek meg. Anyák napja Ajándékkészítés anyukáknak, nagymamáknak, csoportszoba díszítése. Apró falatkák, sütemények, gyümölcssaláta készítése, vendégváráshoz. A csoportban megterített asztalokkal várjuk a vendégeket. Ünnepi köszöntő dalokkal, versekkel. Körjáték, tánc, ajándék átadása. Gyermeknap Kirándulással egybekötött sportnap. Mozgás, ügyességi és sportjátékok.

Évzáró ünnepség Az év során tanult magyar és szlovák dalok, játékok, versek bemutatása. A nagycsoportosok búcsúztatása, ajándék átadás. A gyermekek és a szülők megvendégelése apró süteménnyel, szörppel. Nemzetiségi találkozó Szlovák népviseletben részt veszünk a Nemzetiségi Találkozón. Felvonulás, dalos játék, tánccal. A művészeti csoportok műsorát hallgatva megismerkedhetünk régi népszokásokkal (népviselet, lakodalmas, hangszerek, dalok). Születés és névnapok megünneplése dalok, versek mindkét nyelven. Ajándékkészítés, vidám hangulat, örömteli együttlét.

12

2.3. Tevékenységeink formái 2.3.1. Játék, játékba integrált tanulás Célunk A belülről indított és vezérelt játéktevékenység a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok, élmények többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. Minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon a játék, s a játékba integrált tanulás. A szlovák nyelvi légkörben lehetőség nyílik valamennyi játékfajtában a nyelvi kommunikálásra. Tárgyak, játékszituációk megnevezése, gyakorlása. Szerepjáték során a mindennapi kommunikálás fejlesztése, bábozással a "bátrabb" nyelvhasználat segítése, tájnyelvi játékok felhasználása. Feladataink

- A játékhoz szükséges feltételek biztosítása. - A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások

feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált tanulás során.

- A 3-6-8 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével.

- A gyermekek beszédkészség fejlesztése a játékban. - Az óvodapedagógus játéksegítő metódusai, a játékirányítás feladatai.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

- A gyermekek képesek álhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen résztvenni.

- Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. - Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. - Bonyolult építményeket képesek kreálni. - Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására. - Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési

szabályok. - Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető.

2.3.2. Vers, mese, dramatikus játék Célunk A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének fejlesztése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal,. A csodákkal teli meseélmények segítségével, a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. A szlovák nyelvi légkörben lehetőség nyílik valamennyi felsorolt játékfajtákban a nyelvi kommunikálás. Tárgyak, játékszituációk megnevezése, gyakorlása. Szerepjáték során a

13

mindennapi kommunikálás fejlesztése, bábozással a "bátrabb" nyelvhasználat segítése, tájnyelvi játékok felhasználása. Feladataink

- A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása - A 3-6-8 éves korban kedvelt hagyományos formák biztosítása(mesélés,

verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok) - A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközeivel.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

- A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. - Várják, igénylik a mesehallgatást. - Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a kisebbeknek és maguk

szórakoztatására is. - Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset, és 15-20 mesét. - Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgásban megjeleníteni.

2.3.3. Ének, énekes játékok, zenehallgatás Célunk A közös éneklés, a közös énekes játék örömének megéreztetése, hogy azon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, amely megalapozhatja zenei anyanyelvüket. A kisebbségi nyelven aktív szókincset szeretnénk kialakítani a nemzetiségi mondókák, dalok segítségével. Feladataink

- A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása.

- A 3-6-8 éves korban megtervezhető hagyományos zenei tartalmak biztosítása. - A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása. - A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése, mondókákkal, gyermekdalokkal

és a zenei képességfejlesztő játékokkal. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

- A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. - Gátlások nélkül tudnak egyedül énekelni. - Élvezettel tudnak zenét hallgatni.

14

- Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. - Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. - Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.

2.3.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka Célunk A gyermekek élmény-és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér, forma, színképzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A kisebbségi tárgyi műalkotásokkal, az életmód kultúráját és szokásait tükröző tárgyi emlékek gyűjteményével közelebb visszük a gyerekeket a kisebbségi hagyományokhoz, szokásokhoz. Feladataink

- A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. - A 3-6-8 éves korban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek tartalmának,

minőségének differenciált fejlesztése. - A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

- Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. - A gyermekek alkotására jellemző, a részletező formagazdagság, a színek

variálása. Színhasználatukban érvényesítik kedvenc színeiket. - Örülnek alkotásaiknak és a közösen elkészített kompozícióiknak. - Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek. - Téralakításban, építésben közösen vesznek részt. - Rácsodálkoznak a szép látványra, gyönyörködni tudnak benne. - Értékítéletüket megfogalmazzák, az alkotásukról beszélgetni tudnak. - Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat, kellékeket.

2.3.5. Mozgás, mozgásos játékok Célunk A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formálása. A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. A szlovák mozgásos játékok, szabályjátékok kedvelt tevékenység a mindennapi folyamatban bent és a szabadban egyaránt. A játékok, eszközök és utasítások megértését várjuk el. Feladataink

15

- A 3-6-8 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása. - A különböző szervezeti formák megteremtése, a gyermekek

mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

- A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. - Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban. - Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. - Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. - Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni. - Tudnak helyben labdát vezetni. - Célba dobnak egykezes felső dobással. - Az ugrásokat talajéréskor fékezni tudja.

2.3.6. A környezet tevékeny megszerettetése Célunk A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozítív érzelmi viszonyának kialakítása, a természeti-emberi-tárgyi világ értékei iránt. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása. Törekszünk pozitív érzelmi viszony kialakítására szülőföldjükhöz, a kisebbség szokásaihoz, hagyományaikhoz, kultúrájukhoz. Évszakok változásainak megnevezése szlovákul a természetben, tapasztalás útján. A témakörök élethelyzetben való feldolgozása. A községben élő szlovákul beszélő családok látogatása, szlovák tájház megtekintése. Kisebbségi nyelven az artikulációs bázis erősítését, a szókincs és fogalomkör bővítését, a mondatalkotó készség kialakítását segítjük. Feladataink

- A 3-6-8 éves korú gyermekeknek tervezhető hagyományos és helyi témák összeállítása a környezetük értékeinek felfedezésére.

- A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése, a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során.

- A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

- A gyermekek elemi ismeretekkel rendelkeznek. Tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét.

- Tudják saját születési helyüket és idejüket. - Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak

szépségében. Felismerik a napszakokat.

16

- A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat.

- Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. - Ismerik környezetük növényeit, s azok gondozását. - Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a

közlekedési eszközöket. - A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani

mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. - Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező

névutókat(pl. alá, fölé, közé…stb.) - Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól

érthető beszéde. - Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a

magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.

- Élvezik és többször megtekintik a tapasztalatszerző séták, kirándulások, rendezvényeken készült videofelvételeket.

2.3.7. Munka jellegű tevékenységek Célunk A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. Szlovák nyelven a tevékenységek megnevezése, utasítások megértésére törekszünk. Dalolva felhívás a munkára, szlovák versikék, rigmusok mondogatása, pl. sütés, rendrakás, kerti munka közben. Feladataink A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása 3-6-8 éves korban. A fejlődés várható erdménye az óvodáskor végén

- A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. - Örülnek, ha a kötelességüket teljesítik. - Önállóan, igényesen végzik a munkát. - Szívesen vállalkoznak egyéni megbizatások elvégzésére. - Szívesen közreműködnek a növények-állatok gondozásában.

Mindezen nevelési feladatok, tevékenységek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének elősegítését.

17

3. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek Céljaink A nevelési tényezők összahangolása, a gyermek eredményes nevelése, a fejlődő személyiség veszélyeztetettségének megelőzése érdekében. A hátrányos helyzetű gyermekek védelmének elősegítése, a jogi garanciák, a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek biztosításával. Szülői kötelezettségek betartása, a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek ellátása a tankötelezettség teljesítése során. Feladataink A család és az óvoda együttműködésének elősegítése annak érdekében, hogy a gyermek helyes irányban történő nevelését biztosítsuk, nagyobb hangsúlyt helyezve a gyermekek differenciált fejlesztésére, a gyermekek fejlődésének kibontakoztatására. Különös törődéssel támogatjuk a nevelésben nehézségekkel küzdő családokat és a fejlődésben gátolt gyermekeket, és megtámogatjuk a rászoruló gyermekek személyiségének fejlődését a lemaradás területei szerint. Nagy figyelmet kell fordítanunk a gyermekek személyiségét károsan befolyásoló tényezőkre. Meg kell ismernünk a gyermek és a szülők problémáit, törekednünk kell a gyermekeket ért ártalmak kiküszöbölésére a környezettanulmány megszervezésével a szülők jogainak és kötelességeinek ismertetésével. A megelőzés elve alapján-elsősorban pedagógiai eszközökkel, gyermekközpontú szemlélettel-fellépünk a gyermekek kirívó közösségi magatartása, erőszakos cselekedetei ellen. A gyermekeket és környezetüket igyekszünk sokoldalúan megismerni és az információk tükrében korrekt módon kezelni. Törekszünk, hogy az óvoda és a család összehangolt nevelő tevékenységgel, megértő türelemmel küzdje le a személyiség fejlődését károsító zavarokat és ártalmakat segítő szakemberek együttműködésével, a gyermeki jogok érvényesítésével és védelmével. A megvalósítás stratégiája óvodánkban A nevelés a család kiemelkedő funkciója, ezért segítjük szakmai ismereteinkkel a gyermek családon belüli gondozását, nevelését, testi és szellemi fejlődését egyéni beszélgetésekkel, családlátogatások alkalmával. Felelős: vezető-, csoportvezető óvónők Az óvodába kerülő gyermek megfigyelését, megismerését kiemelkedő feladatunknak tekintjük a káros hatások megelőzése érdekében. Felelős:csoportvezető óvónők Egyéni nyilvántartást vezetünk a kedvezőtlen körülmények között élő, szociális segítségre szoruló, nevelési rendellenességekkel küzdő gyermekekről. Felelős:vezetők Biztosítjuk a rászoruló gyermekek számára a szükségleteiknek, igényeiknek, megfelelő differenciált fejlesztő tevékenységeket, mozgást, beszéd és értelmi téren egyaránt. Felelős:csoportvezető óvónők Arra törekszünk, hogy minél alaposabban, különféle nevelési szituációkban megismerjük a fejlődő gyermek személyiségét. Ezen kívül szülői értekezleten, családlátogatásokon megismerjük a gyermek szüleit, családtagjait, szociokulturális helyzetét. A hátrányos helyzet

18

és a veszélyeztettség prevenciója, korrekciója és az okok megszüntetése érdekében az óvó-védő szociális-nevelő személyiségfejlesztő funkciónk nagy hangsúlyt kap. Felelős:csoportvezető óvónők Különös odafigyelés a gyermekjóléti gondozásban részesülő gyermekekre. Felelős:csoportvezető óvónők Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekkel való speciális foglalkozás, segítségnyújtás, segítő együttműködés a szülőkkel Felelős:vezető Együttműködő kapcsolatot tartunk:

- a gyermekorvossal és a védőnőkkel - az önkormányzat jegyzőjével - a Gyermekvédelmi Szolgálattal - Nevelési Tanácsadóval - Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs Bizottsággal

Módszerek: Adatgyűjtés - kérdőívek: veszélyeztetett gyermekekről

- hátrányos helyzetű gyermekekről - megfigyelés alatt álló gyermekekrők(családi körülményeket felmérő kérdőív,

az egész óvodára kiterjedő statisztikai felmérés) - családlátogatások, személyes beszélgetések - környezetfelmérés, információgyűjtés, környezettanulmány készítése Megelőzés fontosságának hangsúlyozása

- Nagycsoportos óvodások számára beiktatjuk a játéktevékenységbe a "Dohányzás megelőző program"-ot.

- Szülői értekezletek alkalmával felhívjuk a szülők figyelmét a megelőzés fontosságára.

4. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátása Céljaink

- A másságot elfogadó környezet megteremtése. - A sajátos nevelési igényű gyermekek személyiségének harmonikus fejlesztése. - Sajátos fejlesztő eszközök, feltételek biztosítása.

19

Feladataink

- A kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybevételével a sajátos nevelési igényű gyermekek megtámogatása differenciált nevelése integráltan nevelve.

- A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását a hátrányok csökkentése érdekében biztosítjuk, a fogyatékosság típusának megfelelő végzettséggel rendelkező szakember bevonásával.

A sajátos fejlesztési elveink A gyermekek fejlesztése a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szűrővizsgálata, és szakvéleménye alapján a szülők kérésére, egyéni vizsgálat alapján, a szülők kérésére, az óvónők és Nevelési Tanácsadó javaslatára, a szülők beleegyezésével történik. A szülőket mindig megilleti a korrekt tájékoztatás a gyermek állapotáról és a fejlesztő állomásokról. Megismerjük a szülők csoporttal szemben támasztott igényeit, figyelembe vesszük a család életkörülményeit. A szülő mindig partner, a központban az anya-gyermek kapcsolat erősítése áll. Alapozunk a tudatosan épített játékos tanulási helyzetekre, amennyiben a gyermek spontaneitása is sérült. Gyermekközpontú szemlélettel a szocializáció megtámogatása. Önképzéssel, továbbképzéssel, szemléletváltás, a sajátos nevelési igény tolerálása. Fontos szempont a kis lépések elvének követése, valamint a kiszámíthatóság és folyamatosság biztosítása. 5. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái,

továbbfejlesztésének lehetőségei Óvodánk kapcsolatrendszere Óvoda-család A családdal történő nyílt, őszinte együttműködés csak a kölcsönös bizalom talaján valósulhat meg. A kapcsolattartás formái:

- Beiratás: az első személyes kapcsolat felvétele - Családlátogatások: családi nevelési szokások megismerése - Szülői értekezletek - Egyéni beszélgetések - Nyílt napok - Közös ünnepélyek - Közös kirándulások - Kulturális rendezvények, közös programok: gyermeknap, gyermekműsorok,

sportvetélkedők, ügyességi játékok

20

Óvoda-iskola Ismerkedjünk meg egymás pedagógiai programjával, kölcsönösen érdeklődjünk egymás iránt, nevelési céljainkat, elképzeléseinket igyekezzünk megismerni, megérteni. Célunk közös, gyermekeink minél zökkenőmentesebben kezdjék meg az iskolát. Az együttműködés formái:

- Kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés - Nevelési értekezletek - Tanévnyitó, tanévzáró értekezletek - Szakmai tanácskozások, megbeszélések - Szülői értekezleten való részvétel - Gyermekek látogatása az iskolában - Közös rendezvények, játékok, ünnepek(gyermeknap, karácsony…stb.)

További lehetőségeink

- Munkadélutánok - Családok születésnapi-névnapi programjaiban való részvétel meghívás alapján

Óvodánk egyéb kapcsolatai Fenntartóval: kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések intézményvezető, tagintézmény-vezető beszámolója intézményvezető mint önkormányzati képviselő, részese a képviselő testületi üléseknek, így közvetlen az információáramlás. Közművelődési intézmények: gyermekműsorok könyvtárlátogatások Egészségügyi szervekkel: (védőnő, orvos, fogorvos) alkalmankénti eset megbeszélése tájékoztató előadások szervezése a szülőknek évente orvosi vizsgálat a csoportban tanköteles korú gyermekek részére iskolaalkalmassági vizsgálat(látás, hallásvizsgálat) fogászati szűrés 6. Ellenőrzési és értékelési rendszerünk Óvodánk írásos dokumentumai

- Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja - Módosított nevelési program

21

- Az óvoda éves terve - Aktuális szervezési feladatok tervezése - A helyi program aktuális kiemelt feladatai - Elemző, értékelő, koordináló tevékenységek tervezése - A csoport látogatásának tervezete - Romhány és Térsége Óvodaszövetség alapító okiratában foglaltak szerint

bekapcsolódunk a térség óvodáinak munkájába. A gyermekcsoport nevelési tevékenységi programja

- Éves terv - Csoportnapló

Egyéni fejlesztés dokumentuma

- Személyiségnapló Felvételi mulasztási napló (pontos naprakész adatkezelés és nyilvántartás) 7. Pedagógiai munkánk ellenőrzése, értékelése A pedagógiai munkánk ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés célja a pedagógiai tevékenység segítése, fejlesztése. Területei:

- dokumentumok ellenőrzése, elemzése - a nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése - a fejlesztő tevékenység ellenőrzése, értékelése, elemzése. Különös figyelmet

fordítunk a szociálisan hátrányos gyermekekre. - Helyi programunk pedagógiai gyakorlatának, a megvalósulás folyamatának

folyamatos ellenőrzése Az ellenőrzés, értékelés a módszertani szabadság biztosításával, az óvónői attitűd figyelembe vételével, a Belső Ellenőrzési Szabályzat alapján történik. A pedagógiai gyakorlat ellenőrzésének szintjei:

- a gyermekek fejlettségének értékelése - az óvónők pedagógiai tevékenységének értékelése

A gyermekcsoport fejlettségének értékelése az egyéni megfigyelések eredményeinek és az egyéni munkák áttekintése után közös megbeszéléssel történik. Mivel a gyermekek megfigyelési adatait folyamatosan gyűjtjük az óvodai évek alatt, ezért az összehasonlítás azonnali eredményt mutat. A fejlettségi mutatók ismeretében a gyakorlati munka megfigyelése egészíti ki az óvónői pedagógiai gyakorlat ellenőrzését és értékelését. A szakmai konroll segítségével folyamatosan megőrizzük módszertani innovációs képességünket. Az ellenőrzés, értékelés szempontjait az éves terv tartalmazza. Év végén

22

értékeljük pedagógiai tevékenységünket, a gyermekek fejlettségét, ez kiegészül egy összegző vezetői értékeléssel. Az óvodai nevelés átfogó komplex folyamatában kiemelt jelentőségű a gyermekek iskolakészültsége, a nagycsoportos korú gyermekek fokozotabb ellenőrzése, értékelése. A gyermekeink fejlődésének ellenőrzése, értékelése Pedagógiai munkánk tervezésében fontosnak tartjuk az egyéni, differenciált nevelési-fejlesztési eljárásokat, amelyek segítik a nevelési folyamatok egymásra épülését, és biztosítják a rugalmas, gyermekekhez való igazodást. A csoport nevelési- fejlesztési programja a gyermekek érési üteméhez, igényeihez, életteréhez igazodik, a feladatok, tevékenységek egymásra épülnek. A tervezett tevékenységek rugalmasan változtathatók az aktualitásnak, a gyermekek igényeinek, a napi élethelyzeteknek megfelelően. A gyermekek optimálisan fejlődjenek önmagukhoz képest. A gyermekeket folyamatosan figyeljük, követjük fejlődési ütemüket, jelezzük a lemaradásokat és az egyénhez kötődő feladatokat. Az egyéni fejlődés dokumentuma Személyiséglap A gyermekek megfigyelésének szempontjai alapján vezetett egyéni fejlődési dokumentumot folyamatosan ellenőrizzük. A csoport év végi értékelése határozza meg a következő nevelési év kiemelt feladatait. A nevelési programunk ellenőrzése, értékelése A módosított programunk beválásának, megvalósításának értékelésében nevelőtestületünk valamennyi tagja részt vesz. A program bevezetése előtt a feltételrendszer elemző vizsgálata A bevezetést követő első nevelési év végén a program komplex értékelése: óvodánk értékrendje szerint milyen eredményeket, hiányosságokat tapasztalunk. Hogyan jelennek meg a nevelő-fejlesztő tartalmak a csoport tevékenységében? Milyen irányba befolyásolta programunk a nevelőtestületi egységet? Mit mutatnak a szülők visszajelzései? A kimenet oldaláról 3 évenként vizsgáljuk a nevelési folyamatot, értékeljük sikereinket, kudarcainkat a visszajelzések és saját tapasztalataink alapján. Értékelésben törekszünk a hatékonyság, minőségjavítás, önképzés, továbbképzés tudatos fejlesztésére.

23

Érvényességi nyilatkozat

A módosított nevelési program érvényességi ideje: A nevelőtestület határozata alapján: 2013. augusztus 31.

A módosított nevelési program módosításának indokai:

Ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol, és a nevelőtestület azt elfogadja.

24

A módosított nevelési program elfogadása és jóváhagyása

A Tolmács-Bánk Óvoda Szülői Szervezete a módosított nevelési programot 2008. november 26-i ülésén véleményezte elfogadásra javasolta. Kelt: Tolmács, 2008. november 26. ………………………….. SZ.M.K.elnöke Kelt: Bánk,2008. november 26. ………………………….. SZ.M.K.elnöke A Tolmács-Bánk Óvoda nevelőtestülete a módosított nevelési programot 2008. november 26-i ülésén elfogadta. Kelt: Tolmács, 2008. november 26. ……………………………. intézményvezető Kelt: Bánk, 2008. november 26. ……………………………. tagintézmény-vezető A Tolmács-Bánk Óvoda módosított nevelési programját Tolmács Község Önkormányzatának Képviselőtestülete……………………..-i ülésén jóváhagyta. Kelt:……………………….. …………………………… polgármester A Tolmács-Bánk Óvoda módosított nevelési programját Bánk Község Önkormányzatának Képviselőtestülete……………………..-i ülésén jóváhagyta. Kelt:……………………….. …………………………… polgármester