Tisztelt Operatív Értekezletpoppe/GB/koltsegvetes_2013_70.docx · Web viewAz állampapír...

1. sz. Függelék

A BME 2013. évi belső költségvetése

2013. március 25.

Tartalomjegyzék1. 2013. évi főszámok illetve a 2012. évi terv-tény összevetések...................................4

1.1. „Maradványok” az előző évről.............................................................................41.2. Fenntartói támogatás („állami költségvetési támogatás”)....................................61.3. Saját bevételek.....................................................................................................61.4. A Likviditási és tartalékalap 2012. évi tény és 2013. évi tervezett

mozgása...........................................................................................................................91.5. Pénzeszközállomány, befektetések, likviditás...................................................101.6. Ingatlanértékesítési bevételek............................................................................121.7. Hallgatói befizetések (pótdíjak).........................................................................121.8. A 2013. évi belső költségvetéssel együtt rendezendő tartozások,

korrekciók.....................................................................................................................131.9. Összefoglaló táblázatok, prognózisok, és egyéb kimutatások...........................141.10. Az elemi és belső költségvetés kapcsolódása .................................................17

2. Hallgatói alrendszer..................................................................................................222.1. Hallgatói ösztöndíjak.........................................................................................222.2. Kollégiumi alrendszer........................................................................................232.3. HDÖK-DIK támogatás.......................................................................................29

3. Testnevelési és sport alrendszer................................................................................323.1. A Testnevelési és sport alrendszer, ezen belül a Testnevelési Központ

gazdálkodása 2012-ben.................................................................................................323.2. A Testnevelési és sport alrendszer, ezen belül a Testnevelési Központ

gazdálkodási keretei 2013-ban......................................................................................34

4. Nyelvoktatás alrendszer............................................................................................36

5. Nukleáris technika alrendszer...................................................................................38

6. Nem kari létesítmény és általános alrendszerek........................................................406.1. A nem kari alrendszer személyi kifizetései........................................................416.2. A nem kari alrendszer kisköltségvetései............................................................496.3. Belső Ellenőrzési Csoport..................................................................................506.4. Rektori Kabinet..................................................................................................516.5. BME-OMIKK (Könyvtár).................................................................................536.6. Központi Tanulmányi Hivatal............................................................................566.7. Gazdasági Osztály..............................................................................................606.8. Munkaügyi Osztály............................................................................................616.9. Jogi Osztály........................................................................................................626.10. Főigazgatói Titkárság.......................................................................................636.11. Üzemeltetés Osztály.........................................................................................646.12. Beruházási és Karbantartási Osztály................................................................676.13. Telekommunikációs és Informatikai Osztály...................................................69

7. Kari alrendszer..........................................................................................................727.1. Kari alrendszer belső költségvetési támogatási összege....................................727.2. Kari létesítményköltségek kalkulációja.............................................................727.3. Kari általános költségek kalkulációja.................................................................757.4. Kari bevételek kalkulációja................................................................................847.5. Személyi állomány támogatás............................................................................857.6. Oktatási támogatás.............................................................................................86

2

7.7. Karok Kutatóegyetemi támogatása....................................................................907.8. Karonkénti belső költségvetési támogatások.....................................................91

8. Intézkedési terv a Kutatóegyetemi támogatáshoz kapcsolódóan..............................928.1. Előzmények........................................................................................................928.2. Kutatóegyetemi támogatási összeg felosztása...................................................938.3. Kutatóegyetemi támogatási összeg felhasználásának szabályai........................968.4. Kutatóegyetemi támogatással összefüggő további elhatározások......................96

Mellékletek

1. 2013. évi főszámok illetve a 2012. évi terv-tény összevetések

1.1. „Maradványok” az előző évről1

2012. évi terv 2012. évi tény 2013. évi terv

Maradványok az előző évről (megelőlegezés és függők nélkül) 13 441 978 13 660 349 9 569 320Hallgatói alrendszer maradványa 737 946 733 572 394 289Kari alrendszer maradványa 7 995 775 7 977 310 6 843 713Nukleáris technika alrendszer maradványa 306 892 306 878 313 340Nyelvoktatás alrendszer maradványa 142 253 140 417 77 539Testnevelés és sport alrendszer maradványa 66 085 66 100 75 998Nem kari általános alrendszer maradványa 401 865 403 481 216 324Nem kari létesítmény alrendszer maradványa 3 355 970 3 357 200 1 065 528Egyéb maradványok -29 298 192 986 42 247

ÁFA maradvány 0 187 082 70 451Egyéb adó és járulék maradványok -29 298 5 904 -28 204

Likviditási és Tartalékalap maradványa 464 491 482 406 540 343

1. Táblázat: Maradványok az előző évről (GMF adatok)

1 Itt is jelezzük, hogy a kötelezettségvállalással terhelt és nem terhelt maradványt nem választottuk szét. Természetesen a BME-n kötelezettségvállalással terhelt maradványokról beszélünk.

3


Maradványok az előző évről (január 1.) (EFt)Hallgatói alrendszer maradványa 737 946 733 572 394 289Kari alrendszer maradványa 7 995 775 7 977 310 6 843 713Nukleáris technika alrendszer maradványa 306 892 306 878 313 340Nyelvoktatás alrendszer maradványa 142 253 140 417 77 539Testnevelés és sport alrendszer maradványa 66 085 66 100 75 998Nem kari általános alrendszer maradványa 401 865 403 481 216 324Nem kari létesítmény alrendszer maradványa 3 355 970 3 357 200 1 065 528Egyéb maradványok -29 298 192 986 42 247

ÁFA maradvány 0 187 082 70 451Egyéb adó és járulék maradványok -29 298 5 904 -28 204

Likviditási és Tartalékalap maradványa 464 491 482 406 540 343Összesen 13 441 978 13 660 349 9 569 320

Korkedvezménybiztosítási járulék (elutalt , de nincs az NTI-re terhelve) -10 1812012. év bevételi keret és befolyt bevétel különbözete (korrigálás alatt) -37 881

Korrigált maradványok 9 521 258Bankszámla egyenleg január 1. 14 269 442 14 269 442 9 922 661

-Átutalási korrekciók -571 115 -338 163 -339 639 -Függő bevételek és kiadások év eleji egyenlege -256 349 -256 147 -87 916

Korrigált bankszámla egyenleg január 1. 13 441 979 13 675 132 9 495 106Ellenőrzés 0 14 783 -26 152

2. Táblázat: Bankszámlaegyenleg belső keretekkel való összevezetése (GMF adatok)

A „Kari alrendszer maradványa” értékének karok szerinti kibontását mutatja a következő táblázat:

2013. január 1. (Ft) Maradvány MegelőlegezésMaradvány

megelőlegezés nélkül

Építőmérnöki Kar 428 843 448 76 511 579 352 331 869

Gépészmérnöki Kar 750 191 445 200 332 485 549 858 960Építészmérnöki Kar 390 029 660 41 065 340 348 964 320

Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar 910 181 607 208 532 092 701 649 515

Villamosmérnöki és Informatikai Kar 3 258 855 043 870 425 361 2 388 429 682

Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 546 725 432 110 773 972 435 951 460

Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar 1 784 244 726 94 233 708 1 690 011 018

Természettudományi Kar 601 897 061 154 309 749 447 587 312

Egyesült Innovációs és Tudásközpont 11 556 731 88 717 512 -77 160 781

Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság 3 763 909 0 3 763 909

Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság 2 325 507 0 2 325 507

Kari alrendszer összesen 8 688 614 569 1 844 901 798 6 843 712 771

3. Táblázat: Maradványok az előző évről kari bontásban (GMF adatok)

A 2008. évi záró állapotot viszonyítási alapnak tekintve a karok 2012. évi végi megelőlegezések nélküli maradványa a 2008. évi 40 és 144%-a között szóródott.

4

4. ábra: Az egyes karok év végi megelőlegezések nélküli maradványának változása

1.2. Fenntartói támogatás („állami költségvetési támogatás”)

(E Ft) 2012 terv 2012 tény 2013 tervÁllami költségvetési támogatás (év elején)* 13 407 100 13 407 100 12 723 586Hallgatói támogatások (év elején) 3 318 581 3 318 581 3 103 793Kari - nem kari (év elején) 10 088 519 10 088 519 9 619 793

Évközi zárolások (kari - nem kari) 0 -725 119 0*Nem tartalmazza a BME-ELTE, a PÉP, az OTKA, a PPP támogatásokat, de tartalmazza a kutatóegyetemi (nem pályázati) támogatást.

5. Táblázat: Állami költségvetési támogatások

5

1.3. Saját bevételek


Saját bevételek ("intézményi bevétel") 15 869 274 18 094 770 13 318 322Hallgatói alrendszer saját bevétele (nettó) 752 728 770 318 707 260Kari alrendszer saját bevétele (nettó) 9 364 847 11 503 117 8 329 016Nukleáris technika alrendszer saját bevétele (nettó) 292 682 316 952 170 000Nyelvoktatás alrendszer saját bevétele (nettó) 236 142 207 643 164 718Testnevelés és sport alrendszer saját bevétele (nettó) 28 369 65 910 73 302Nem kari általános alrendszer saját bevétele (nettó) 199 726 350 607 324 742Nem kari létesítmény alrendszer saját bevétele (nettó) 2 057 235 1 942 186 1 325 516Egyéb bevételek 1 585 202 1 486 495 1 370 000

ÁFA bevétel 1 450 000 1 347 563 1 250 000OEP bevétel (táppénz) 135 202 138 932 120 000

Likviditási és Tartalékalap saját bevétele (nettó) 1 352 343 1 451 543 853 768Hallgatói befizetések ("pótdíjak") bevétele 386 343 322 775 150 000Befektetési tevékenység bevétele 735 000 624 026 555 968Ingatlanértékesítések bevétele 0 0 0Egyéb Likviditási és Tartalékalapba kerülő bevétel 231 000 504 742 147 800

6. Táblázat: Saját bevételek (GMF adatok)

Mindez karonkénti, részletes bontásban:Saját bevétel (EFt) 2011 tény* 2012 terv** 2012 terv*** 2012 tény 2013.**** 2013. terv

Építőmérnöki Kar (hallgatói pótdíj nélkül) 970 055 678 603 690 980 514 000 823 290Gépészmérnöki Kar (hallgatói pótdíj nélkül) 1 428 371 921 340 979 945 704 400 727 088Építészmérnöki Kar (hallgatói pótdíj nélkül) 509 115 457 837 671 714 472 000 365 510Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (hallgatói pótdíj nélkül) 1 252 379 816 302 855 170 741 500 780 361Villamosmérnöki és Informatikai Kar (hallgatói pótdíj nélkül) 4 013 440 3 212 499 3 316 391 2 500 000 2 465 096Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (hallgatói pótdíj nélkül) 1 285 563 878 859 1 031 800 531 849 678 395Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (hallgatói pótdíj nélkül) 1 113 054 1 050 000 1 726 572 870 000 1 405 317Természettudományi Kar (hallgatói pótdíj nélkül) 987 816 838 521 594 965 328 137 316 974Egyesült Innovációs és Tudásközpont*Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság 12 593 6 000 11 184 10 000 10 000Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság 0 0 0 0 0Egyetemi központi pályázatok* 1 039 613 1 416 500 1 624 396 644 971 756 985

Kutatóegyetemi pályázat (40391-230) 868 793 1 000 000 1 327 349 55 000 56 989Tehetséggondozás pályázat (42418-229) 170 820 236 500 188 029 219 971 300 572Laborműszer pályázat (43308-DH témaszám) 0 100 000 0 370 000 399 424Tudástranszfer pályázat (37539-228) 0 80 000 109 019 0 0

Kari alrendszer saját bevétele összesen 12 612 000 9 364 847 10 276 461 11 503 117 7 316 857 8 329 016

** A 2012. évi egyetemi belső költségvetésben egy összegben került megadásra.* A 2012. évi belső költségvetésben megadott számok.

*** A karok 2012. májusi, a kari költségvetésekben megadott adatai alapján. **** A Költségvetési Irányelvekben szereplő adatsor, amely az alrendszerek év végi adatszolgáltatásán alapszik .

7. Táblázat: Saját bevételek karok szerint (GMF adatok)

6

Amennyiben az egyetem államszámvitelileg támogatásként és saját bevételként könyvelt összesített bevételeit tekintjük, az alábbiakat emelhetjük ki:

Az állami támogatás összege 2004-2008 között stagnált, majd 2008-tól drasztikusan esett. Reálértékben a 2004. évinek a 71%-a, míg a 2008. évinek a 70%-a.

A saját bevétel 2011-ről 2012-re reálértéken 22%-kal csökkent, szintén reálértéken a 2004. évivel megegyező (miközben ugyanezen időtávon nominálisan 69%-kal nőtt).

A saját bevétel részaránya 2004-ben mért 44%-ról 2012-re 55%-ra nőtt. 2007-ben volt a legmagasabb az egy államilag támogatott hallgatóra számított

állami támogatás összege, amely 2007 óta reálértéken 40%-kal csökkent. Míg a korábbi években az egyetem bevételei rendszerint magasabbak voltak vagy

megegyeztek a kiadásokkal, 2012-ben a kiadások 10%-kal meghaladták a bevételeket.

(A saját bevételek 2013. évi tervezése az Elemi és belső költségvetés kapcsolódása című fejezetben kerül bemutatásra.)

8. Ábra: Az állami támogatás és a saját bevétel nominális összegeinek alakulása

9. Ábra: Az összes bevétel és az összes kiadás alakulása

7

10. Ábra: Állami támogatás változása

11. Ábra: Saját bevételek változása

12. Ábra: Egy államilag támogatott hallgatóra eső költségvetési támogatás változása

8

1.4. A Likviditási és tartalékalap 2012. évi tény és 2013. évi tervezett mozgása2


Likviditási és TartalékalapLikviditási és Tartalékalap az év elején 464 491 482 406 540 343Saját bevétel 1 352 343 1 451 543 853 768 Likviditási és Tartalékalapba való szervezeti egység befizetés (rezsi és egyéb)1 315 057 2 217 861 1 052 127 Likviditási és Tartalékalapba való ÁFA befizetés 200 000 292 873 100 000 Likviditási és Tartalékalapba való egyéb adó és járulék befizetés 35 202 31 923 3 279 -Belső költségvetés finanszírozása a L&T-ből -2 891 466 -3 936 263 -2 033 523Likviditási és Tartalékalap az év végén 475 627 540 343 515 994

13. Táblázat: Likviditási és tartalékalap belső főbb tételei (GMF adatok)

A Likviditási és Tartalékalap (LTA) alakulásának részletei: A „félmilliárdos lyuk” témakörében feltártak miatt szükséges volt a LTA 2012. év

eleji nyitó egyenlegét megnövelni a 2011. előtti, karoktól összegyűjtött, szakképzési ellenőrzések miatt esetlegesen visszautalandó tételek összegével.

A LTA saját bevételek tény adata 2012-ben jellemzően az alábbi tételeket tartalmazta:

o Hallgatói pótdíjako Befektetési tevékenység bevétele és árfolyamveszteségeo Bérkompenzációo 2011. évi normatíva elszámolásból származó +/- tételeko 2011. évi elszámolásból eredő egyszeri póttámogatáso Prémium Évek Programból eredő támogatás (2 fő után)o Nyelvoktatási egységekért járó póttámogatáso Országos Dokumentum-nyilvántartási Rendszerre kapott póttámogatás

A LTA saját bevételek 2013. terv adata az alábbi tételeket tartalmazza:o Hallgatói pótdíjak (150 M Ft)o Befektetési tevékenység bevétele (555,968 M Ft)o Bérkompenzáció (100 M Ft)o Laborműszer pályázathoz kapcsolódó önerő pályázat (37,8 M Ft)o Nem szervezeti egységekhez könyvelt függő tételek eredője (~10 M Ft)

Az LTA-ba való szervezeti egység befizetés sor 2012-ben jellemzően az alábbi tételeket tartalmazta:

o központi költségekhez való hozzájárulás a saját bevételekből („rezsi”)o a tárgyévet megelőző évből eredő tartozásoko zárolással kapcsolatos keretmozgásoko Nyelvi intézet befizetése („Félmilliárdos lyuk”)o egyéb egyszeri tételek (KSK-MAF elszámolás, Z épület területhasználati

díja, nem kari egységek befizetései) Az LTA-va való szervezeti egység befizetés 2013. évi terv adata az alábbi

tételeket tartalmazza:o központi költségekhez való hozzájárulás a saját bevételekből („rezsi”)

(839,849 M Ft)

2 Fortuna Zoltán összeállítása.

9

o A Hallgatói alrendszer területhasználati díja (47,668 M Ft)o központi pályázatok rezsifizetési kötelezettsége (79,184 M Ft)o 2012. évi hallgatói befizetések (pótdíjak) elszámolása (63,558 M Ft)o Nukleáris Technika Intézet befizetése („Félmilliárdos lyuk”) (10,181 M Ft)o 2012. évi zárolással kapcsolatos nem kari keretátadások (17,355 M Ft)

1.5. Pénzeszközállomány, befektetések, likviditás3

A BME 2012. december 31-i összesített bankszámlaegyenlege 9,923 Mrd Ft4

volt, ami ~4,3 Mrd Ft-tal alacsonyabb, mint az előző évi záró egyenleg. Figyelembe véve azt is, hogy az első negyedévben még növekedett is az egyetem pénzeszközállománya, elmondható, hogy 9 hónap alatt az egyetem pénzeszközeinek megközelítőleg 1/3-át veszítette el, ami az elmúlt nyolc évet tekintve példanélküli.

DÁTUM 2011.12.31 2012.03.31 2012.06.30 2012.09.30 2012.12.31

Előirányzat felhasználási keretszámla

642 760 818 1 027 745 947 780 598 162 891 328 323 717 225 451

Fedezetbiztosítási számla (Kármán Kollégium)

35 000 000 35 000 000 35 000 000 35 000 000 35 000 000

Fedezetbiztosítási számla (Schönherz Kollégium)

50 000 000 50 000 000 50 000 000 50 000 000 50 000 000

Fedezetbiztosítási számla (Q épület)

116 082 141 110 000 000 110 000 000 110 000 000 110 000 000

Célelszámolási forintszámla

10 897 968 0 14 250 000 14 244 510 11 228 633

Európai Uniós programok célelszámolási számlák

250 802 319 240 870 061 78 618 061 85 796 365 51 570 105

Intézményi letéti számla (DIK munkaerő-kölcsönzés, ún. idegen pénzeszköz)

500 000 500 000 500 000 500 000 500 000

Devizaszámlák (ún. idegen pénzeszköz)

772 625 148 729 644 889 750 354 224 729 914 206 583 404 669

Pénztárak 0 3 526 300 4 945 855 2 292 900 0

Összesen 1 878 668 394 2 197 287 197 1 824 266 302 1 919 076 304 1 558 928 858

Befektetett összeg 12 390 773 778 12 283 825 759 10 654 961 884 10 165 483 493 8 363 732 057

Értékpapír számlán lévő, de be nem fektetett összeg

0 0 0 0 0

Mindösszesen 14 269 442 172 14 481 112 956 12 479 228 186 12 084 559 797 9 922 660 915

14. táblázat: A BME összesített bankszámlaegyenlege adott napon 2011-2012 (Ft-ban) (GMF adatok)

3 Fortuna Zoltán és Tóth Balázs munkája.4 Ez az egyetem összes adott napi záró pénzeszköze, függetlenül attól, hogy milyen bankszámlán volt. Amikor a szervezetek kereteik terhére költenek (vagy kötelezettséget vállalnak), akkor a ~150 bankszámlánk valamelyikét terhelik meg. A befektetési számlán lévő összeg nem terhelhető, ezért ha a főszámláról elfogy a pénz, akkor elsősorban a befektetési számláról szabadítjuk fel a szükséges összeget, és helyezzük át a főszámlára, de behozhatnánk például a devizaszámlák egyenlegét is (ekkor az azon szereplő deviza összege az adott napi árfolyamon kerül átváltásra).

10

A II. negyedévtől folyamatosan csökkenő pénzeszköz állomány mellett, tekintettel a befektetési tevékenység jogszabály általi korlátozására, augusztus végén az egyetem állampapír portfoliója újrastrukturálásra került. A fő cél az volt, hogy az intézmény birtokában álló állampapírokat olyanokra cseréljük, amelyek lejárati ideje 2013-2014-re esik, biztosítva ezzel azt, hogy az egyetem ezekben is években is további kamatbevételekre tehessen szert. Mindezt természetesen úgy kellett megtenni, hogy mindig tekintettel legyünk az egyetemi várható likviditási szükségletére.

Az állampapír portfolió újrastrukturálásával a 2012-re eredetileg tervezett 735 M Ft kamatbevétel helyett csak 624 M Ft-ot realizáltunk, de így 2013-ban és 2014-ben több bevételre tehetünk szert, ahhoz képest, ahogyan azt a 2012-es költségvetésben eredetileg prognosztizáltuk. Ahogyan az alábbi táblázatban látható, 2013-ban várhatóan 557 M Ft, míg 2014-ben várhatóan 392 M Ft-nyi kamatbevételre számítunk, így összességében a befektetésekből származó, 2012 tavaszán tervezett 3 éves összbevételt, 1,335 Mrd Ft-ot, várhatóan mintegy 240 M Ft-tal tudjuk majd növelni.

Értékpapír típus 2012. 2013. 2014. 2012 - 2014Diszkontkincstárjegy 410 984 602 23 355 440 0 434 340 042Kamatozó kincstárjegy

62 820 000 0 0 62 820 000

Államkötvény 150 221 039 533 613 047 392 183 006 1 076 017 092Összesen 624 025 641 556 968 487 392 183 006 1 573 177 134

15. táblázat: A Likviditás és tartalékalapot növelő hozam állampapír befektetésekből (GMF adatok)

A befektetett összeg utolsó negyedévi 1,7 Mrd Ft-os csökkenését az októberben lejárt államkötvények okozták. Az előirányzat-felhasználási keretszámlán akkor jóváírt összeg viszont az év végére elfogyott. Ennek legfőbb oka, hogy a MÁK által november hónapban érvényesített 669,7 M Ft-nyi zárolás miatt kieső támogatásból származó egyetemi bevételkiesést az egyetem – hirtelen – a tartalékok csökkentésével kompenzálta.

A kari oldalon az egyes gazdálkodók maguk dönthettek, hogy maradványaik terhére, vagy a tényleges személyi kifizetések terhére rendezik a rájuk eső tartozást. Mivel sokan az előbbit választották, ezért a kiadások utolsó kéthavi struktúrájában ez nem hozott változást. A nem kari szervezeti egységeknél csak a személyi juttatások terhére történhetett meg az egységekre eső zárolt összeg rendezése. Ráadásul az utolsó negyedévben általában a dologi, felújítási kiadások is jelentős összegeket jelentenek.

A befektetési számla egyenlegének alakulása mellett még az egyetem főszámlájával foglalkozunk részletesebben. Az alábbi ábra az egyetem főszámlájának napi záró egyenlegét mutatja, és bejelölésre került az éves átlagos számlaegyenleg is. Ahogyan az ábrán látható, a korábbi évekkel ellentétben 2012-ben több olyan időszak is előfordult, amikor rendkívül alacsony (néhány alkalommal nulla közeli) egyenleget mutatott a BME főszámlája. Ez önmagában nem jelentett problémát, ugyanis az egyetem befektetéseinek olyan lejárati szerkezete került kialakításra, amely a kritikus időszakokat megelőzendően biztosított - éppen likviddé váló - a számlaegyenleget elfogadható szintre visszaemelő forrást. Miután az egyetem befektetési lehetősége megszűnt, saját bevételei pedig lecsökkentek, a likviditás menedzselésével át kellett

11

állni egy olyan működési szintre, amely a megváltozott környezetben is képes folyamatosan biztosítani az aktuális kiadásokhoz éppen szükséges pénzeszköz állományt. Az aktív likviditásmenedzselés alternatívája, hogy a befektetett tőkénk összegét jelentősebb mértékben csökkentjük, a főszámla egyenlegét megnöveljük. Ennek az az ára viszont, hogy kamatbevételektől esünk el, de nem kell gyorsan (esetenként kapkodva) megoldást keresni egy-egy nagyobb tétel kifizetésére.

16. Ábra: Az előirányzat felhasználási keretszámla napi záró egyenlege és annak éves átlaga, 2010-2012

1.6. Ingatlanértékesítési bevételek

Itt három ingatlanról van szó: a Gyorskocsi utcai ingatlan értékesítése mellett a Z és V2 épületek hosszú távú (húszéves) bérbeadásáról. Ezen ingatlanhasznosítások előkészítésére folyamatban van, költségvetési szempontból jelenleg ezekkel nem tervezünk.

1.7. Hallgatói befizetések (pótdíjak) 5

A Hallgatói alrendszer finanszírozási szabályait a Szenátus 2013 januári döntése megváltoztatta. Ugyanakkor a Likviditási és tartalékalapba 2012-ben hallgatói pótdíjakból tervezett és ténylegesen befolyt összeg közti különbség kétharmadát még a HDÖK-DIK viseli, egyharmada a karok 2013. évi kiosztandó BME költségvetési támogatását csökkenti.

E tétel a levezetése a következő: 2012-re tervezett összeg 386,343 M Ft volt. A 2012. év során befolyt összeg 322,785 M Ft volt. A különbség HDÖK-DIK-et érintő 2/3 része 42,372 M Ft.

5 Fortuna Zoltán munkája.

12

A különbség karokat érintő 1/3 része 21,186 M Ft az alábbiak szerinti bontásban.(Az arányosítás alapja a 2012. évi korrigált BME költségvetési támogatás.)

2012. évi korrigált

támogatás(E Ft)

Megoszlás A 2012. évi támogatást csökkentő összegek

(E Ft)Építőmérnöki Kar 890 956 445 12,2% 2 586Gépészmérnöki Kar 1 026 846 371 14,1% 2 980Építészmérnöki Kar 744 425 304 10,2% 2 160Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar 618 617 467 8,5% 1 795Villamosmérnöki és Informatikai Kar 1 577 972 648 21,6% 4 580Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 443 152 598 6,1% 1 286Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar 976 136 645 13,4% 2 833Természettudományi Kar 1 021 892 522 14,0% 2 966Összesen 7 300 000 000 100,0% 21 186

17. Táblázat: Hallgatói befizetés elmaradás kari elosztása

1.8. A 2013. évi belső költségvetéssel együtt rendezendő tartozások, korrekciók

A Költségvetési Szabályzat értelmében az egyes alrendszerek fennálló tartozásait legkésőbb a tárgyévi keretek kiosztásáig rendezni kell. Ezeket a tételeket az alábbi táblázat tartalmazza. A központi pályázatokkal kapcsolatos befizetésekről a mellékletben, a hallgatói pótdíjak befizetéséről pedig az előző alfejezetben szólunk részletesebben.

E Ft-ban ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK ÖsszHallgatói

alrendszer NTI

2012. eredeti támogatás 1. 882 407 1 026 846 743 852 618 617 1 573 250 443 153 976 137 1 035 739 7 300 0002012. újraszámolt támogatás 2. 890 956 1 026 846 744 425 618 617 1 577 973 443 153 976 137 1 021 893 7 300 0002012. elszámolás (+ befizet, - kap) 3=1-2 -8 550 0 -573 0 -4 723 0 0 13 846 0 0 02012. évi különelj., vizsgaism. díj pótbefizetés

4. 2 586 2 980 2 160 1 795 4 580 1 286 2 833 2 966 21 186 42 372

Tehetséggondozás pályázat rezsije 5. 3 313 2 540 2 039 2 264 4 460 1 491 2 043 3 905 22 053 3 004Laborműszer pályázat rezsije 6. 4 596 5 328 3 075 3 653 11 088 3 392 0 4 057 35 190 0Kutatóegyetemi pályázat rezsije 7. 1 795 1 963 1 442 1 280 3 162 1 337 1 241 1 867 14 087 0Létesítmény tartozás 2012.* 8. 0 0 0 0 0 4 850 0 0 4 850 0Korkedvezmény-biztosítási járulék 9. 10 181Összes korrekció, tartozás 10=3+…+9 3 739 12 810 8 143 8 992 18 567 12 357 6 117 26 641 97 366 45 377 10 181* A KJK-nak 2013. december 15-ig kell rendeznie létesítmény tartozását.

18. Táblázat: Még rendezendő tartozások, korrekciók (E Ft-ban)

13

1.9. Összefoglaló táblázatok, prognózisok, és egyéb kimutatások

(Megjegyzés: Az alábbi táblázatokban a 2014. évre vonatkozó prognózisok csak nagyvonalú, javarészt a 2013. évi tervszámokra építő becslések. Tekintve az állami támogatások; a felsőoktatás-finanszírozási elvek, modellek, összegek; a felsőoktatási gazdálkodást övező jogszabályok szinte folyamatos és jelentős változásait; továbbá azt, hogy – részben az előzőek miatt – a BME távlati átfogó gazdálkodási tervvel ebben a helyzetben nem tud kirukkolni; így a középtávú prognóziskészítés jelen helyzetben már kevésbé fókuszált belső költségvetési részlet.)

2012. évi terv 2012. évi tény 2013. évi terv 2014. évi terv

Támogatások, bevételek és maradványok 42 718 352 45 162 220 35 611 228 32 224 870Maradványok az előző évről (megelőlegezés és függők nélkül) 13 441 978 13 660 349 9 569 320 6 182 962

Hallgatói alrendszer maradványa 737 946 733 572 394 289 200 000Kari alrendszer maradványa 7 995 775 7 977 310 6 843 713 5 000 000Nukleáris technika alrendszer maradványa 306 892 306 878 313 340 200 000Nyelvoktatás alrendszer maradványa 142 253 140 417 77 539 40 000Testnevelés és sport alrendszer maradványa 66 085 66 100 75 998 40 000Nem kari általános alrendszer maradványa 401 865 403 481 216 324 28 000Nem kari létesítmény alrendszer maradványa 3 355 970 3 357 200 1 065 528 120 000Egyéb maradványok -29 298 192 986 42 247 38 968Likviditási és Tartalékalap maradványa 464 491 482 406 540 343 515 994

Fenntartói támogatás ("állami költségvetési támogatás") 13 407 100 13 407 100 12 723 586 12 723 586Saját bevételek ("intézményi bevétel") 15 869 274 18 094 770 13 318 322 13 318 322

Hallgatói alrendszer saját bevétele (nettó) 752 728 770 318 707 260 707 260Kari alrendszer saját bevétele (nettó) 9 364 847 11 503 117 8 329 016 8 329 016Nukleáris technika alrendszer saját bevétele (nettó) 292 682 316 952 170 000 170 000Nyelvoktatás alrendszer saját bevétele (nettó) 236 142 207 643 164 718 164 718Testnevelés és sport alrendszer saját bevétele (nettó) 28 369 65 910 73 302 73 302Nem kari általános alrendszer saját bevétele (nettó) 199 726 350 607 324 742 324 742Nem kari létesítmény alrendszer saját bevétele (nettó) 2 057 235 1 942 186 1 325 516 1 325 516Egyéb bevételek 1 585 202 1 486 495 1 370 000 1 370 000Likviditási és Tartalékalap saját bevétele (nettó) 1 352 343 1 451 543 853 768 853 768

19. Táblázat: Bevételek tervei és tényei (E Ft)

14


Kiadások és maradványok 42 718 351 45 162 533 35 611 228 32 224 870Kiadások alrendszerenként 32 276 084 35 593 212 29 428 266 27 910 342

Fenntartói támogatás visszafizetés 0 725 119 0 0Hallgatói alrendszer (ösztöndíjak és kollégiumi támogatás) 4 359 467 4 753 828 3 909 565 3 765 276

Belső költségvetési támogatás 3 653 508 3 718 235 3 107 393 3 107 393Saját bevétel (nettó) 752 728 770 318 707 260 707 260Maradványcsökkenés 0 339 283 194 289 50 000 -Likviditási és Tartalékalapba befizetés (rezsi és egyéb) -46 769 -74 008 -99 377 -99 377

Kari alrendszer 15 528 362 18 348 838 15 749 041 15 396 114Belső költségvetési támogatás 7 300 000 7 300 000 6 400 000 6 400 000Saját bevétel (nettó) 9 364 847 11 503 117 8 329 016 8 329 016Maradványcsökkenés 0 1 133 597 1 843 713 1 500 000 -Likviditási és Tartalékalapba befizetés (rezsi és egyéb) -1 136 485 -1 587 875 -823 687 -832 902

Nukleáris technika alrendszer 406 414 413 034 378 559 322 000Belső költségvetési támogatás 143 000 143 000 119 000 119 000Saját bevétel (nettó) 292 682 316 952 170 000 170 000Maradványcsökkenés 0 -6 463 113 340 50 000 -Likviditási és Tartalékalapba befizetés (rezsi és egyéb) -29 268 -40 455 -23 781 -17 000

Nyelvoktatás alrendszer 382 528 391 940 339 079 308 246Belső költségvetési támogatás 170 000 167 261 150 000 150 000Saját bevétel (nettó) 236 142 207 643 164 718 164 718Maradványcsökkenés 0 62 878 37 539 10 000 -Likviditási és Tartalékalapba befizetés (rezsi és egyéb) -23 614 -45 843 -13 177 -16 472

Testnevelés és sport alrendszer 100 532 121 040 163 436 135 972Belső költségvetési támogatás 75 000 75 000 60 000 60 000Saját bevétel (nettó) 28 369 65 910 73 302 73 302Maradványcsökkenés 0 -9 898 35 998 10 000 -Likviditási és Tartalékalapba befizetés (rezsi és egyéb) -2 837 -9 972 -5 864 -7 330

Nem kari általános alrendszer 2 418 367 2 326 140 1 958 149 1 797 825Belső költségvetési támogatás 1 875 615 1 903 698 1 474 006 1 474 006Saját bevétel (nettó) 199 726 350 607 324 742 324 742Maradványcsökkenés 359 296 187 157 188 324 28 000 -Likviditási és Tartalékalapba befizetés (rezsi és egyéb) -16 270 -115 322 -28 923 -28 923

Nem kari létesítmény alrendszer 7 730 414 7 200 835 5 660 436 4 834 908Belső költségvetési támogatás 3 081 442 3 311 363 3 446 710 3 446 710Saját bevétel (nettó) 2 057 235 1 942 186 1 325 516 1 325 516Maradványcsökkenés 2 651 551 2 291 672 945 528 120 000 -Likviditási és Tartalékalapba befizetés (rezsi és egyéb) -59 814 -344 386 -57 318 -57 318

Egyéb kiadások 1 350 000 1 312 438 1 270 000 1 350 000 ÁFA bevizetés (NAV felé) 900 000 833 783 850 000 950 000ÁFA hozzáadás az ÁFÁ-s témaszámok nettó kiadásaihoz 350 000 337 538 300 000 300 000Táppénz fizetés (OEP forrásból) 100 000 141 117 120 000 100 000

Likviditási és tartalékalap 0 0 0 0Belső költségvetési támogatás (negatív) -2 891 466 -3 936 263 -2 033 523 -2 033 523Saját bevétel (nettó) 1 352 343 1 451 543 853 768 853 768 Likviditási és Tartalékalapba való szervezeti egység befizetés (rezsi és egyéb)1 315 057 2 217 861 1 052 127 1 059 321 Likviditási és Tartalékalapba való ÁFA befizetés 200 000 292 873 100 000 50 000 Likviditási és Tartalékalapba való egyéb adó és járulék befizetés 35 202 31 923 3 279 0Maradványcsökkenés (L&T csökkenése) -11 136 -57 937 24 349 70 434

Maradványok a következő évre (megelőlegezés és függő nélkül) 10 442 267 9 569 320 6 182 962 4 314 528Hallgatói alrendszer maradványa a következő évre 737 946 394 289 200 000 150 000Kari alrendszer maradványa a következő évre 7 995 775 6 843 713 5 000 000 3 500 000Nukleáris technika alrendszer maradványa a következő évre 306 892 313 340 200 000 150 000Nyelvoktatás alrendszer maradványa a következő évre 142 253 77 539 40 000 30 000Testnevelés és sport alrendszer maradványa a következő évre 66 085 75 998 40 000 30 000Nem kari általános alrendszer maradványa 42 569 216 324 28 000 0Nem kari létesítmény alrendszer maradványa 704 419 1 065 528 120 000 0Egyéb maradványok -29 298 42 247 38 968 8 968

ÁFA maradvány az év végén 0 70 451 70 451 20 451Egyéb adó és járulék maradványok -29 298 -28 204 -31 483 -11 483

Likviditási és Tartalékalap (év végén) 475 627 540 343 515 994 445 560

20. Táblázat: Kiadások tervei és tényei (E Ft)

15


Függő tételek

Függő bevételek év eleji állománya 290 008 289 807 87 952 87 052 -Előző éves függő bevételek átirányítása tárgyévi saját bevételnek -240 009 -260 214 -60 900 -200 000

Hallgatói alrendszerbe 0 936 500 0Kari alrendszerbe 210 009 233 868 50 000 170 000Nukleáris technika alrendszerbe 0 3 150 0 0Nyelvoktatás alrendszerbe 0 136 0 0Testnevelés és sport alrendszerbe 0 0 0 0Nem kari általános alrendszerbe 0 479 0 0Nem kari létesítmény alrendszerbe 0 1 199 400 0Egyéb bevételekhez máshová (pl. ÁFA) 0 0 0 0Likviditási és Tartalékalapba 30 000 20 446 10 000 30 000

Függő bevétel ("gazdátlan", tárgyév során "ragadt benn" vagy utalták vissza) 200 000 58 359 60 000 200 000Függő bevételek év végi állománya 249 999 87 952 87 052 87 052

Függő kiadások év eleji állománya 33 660 33 660 36 46 -Előző éves függő kiadások tárgyév során szervezeti egységre terhelése -33 660 -33 643 -30 -20 000

Hallgatói alrendszerre 0 0 0 0Kari alrendszerre 33 660 31 597 30 20 000Nukleáris technika alrendszerre 0 0 0 0Nyelvoktatás alrendszerre 0 0 0 0Testnevelés és sport alrendszerre 0 0 0 0Nem kari általános alrendszerre 0 2 013 0 0Nem kari létesítmény alrendszerre 0 0 0 0Egyéb bevételekre máshová (pl. ÁFA) 0 0 0 0Likviditási és Tartalékalapra 0 33 0 0

Függő kiadás (tárgyév során "ragadt benn" vagy utaltuk vissza) 30 000 19 40 30 000Függő kiadások év végi állománya 30 000 36 46 10 046

Függő bevételek és kiadások év eleji egyenlege 256 349 256 147 87 916 87 006Függő bevételek és kiadások év eleji egyenlege a saját bevételbe rakások után50 000 29 576 27 046 -92 994

Függő ("gazdátlan") bevételek és kiadások év végi egyenlege 220 000 87 916 87 006 77 006

Függő maradvány változása -36 349 -168 231 -910 -10 000Pénzforgalmilag is jelentkező változás 170 000 58 340 59 960 170 000Csak belső átrendeződés (tárgyévnél csak év eleji maradványok rendeződnek át)-206 349 -226 571 -60 870 -180 000

21. Táblázat: Függő tételek (E Ft) (GMF adatok)


ÁFAÁFA maradvány (az év elején) 0 187 082 70 451 70 451ÁFA bevétel 1 450 000 1 347 563 1 250 000 1 250 000 -ÁFA bevizetés (NAV felé) -900 000 -833 783 -850 000 -950 000 -ÁFA hozzáadás az ÁFÁ-s témaszámok nettó kiadásaihoz -350 000 -337 538 -300 000 -300 000 -Likviditási és Tartalékalapba való ÁFA befizetés -200 000 -292 873 -100 000 -50 000ÁFA maradvány (az év végén) (kalkulált) 0 70 451 70 451 20 451ÁFA maradvány (az év végén) (táblázat) 0 70 451 70 451 20 451

Eltérés 0 0 0 0

ÁFA bevétel 1 450 000 1 347 563 1 250 000 1 250 000ÁFA maradványcsökkenés 0 116 631 0 50 000 -ÁFA a Likviditási és Tartalékalapba -200 000 -292 873 -100 000 -50 000 -ÁFA bevizetés (NAV felé) -900000 -833783 -850000 -950000 -ÁFA hozzáadás az ÁFÁ-s témaszámok nettó kiadásaihoz -350000 -337538 -300000 -300000

Eltérés 0 0 0 0

22. Táblázat: ÁFA egyenlegek (E Ft) (GMF adatok)

16


Egyéb adók és járulékok (illetményelőleggel)Egyéb adó és járulék maradványok (év elején) -29 298 5 904 -28 204 -31 483OEP bevétel (táppénz) 135 202 138 932 120 000 120 000 -Táppénz kifizetés (OEP forrásból) -100 000 -141 117 -120 000 -100 000 -Likviditási és Tartalékalapba való egyéb adó és járulék befizetés -35 202 -31 923 -3 279 0Egyéb adó és járulék maradványok (év végén) (kalkulált) -29 298 -28 204 -31 483 -11 483Egyéb adó és járulék maradványok (év végén) (táblázat) -29 298 -28 204 -31 483 -11 483

Eltérés 0 0 0 0

OEP bevétel (táppénz) 135 202 138 932 120 000 120 000Adó és egyéb járulék maradványcsökkenés 0 34 108 3 279 -20 000 -Táppénz kifizetés (OEP forrásból) -100 000 -141 117 -120 000 -100 000 -Likviditási és Tartalékalapba való egyéb adó és járulék befizetés -35 202 -31 923 -3 279 0

Eltérés 0 0 0 0

23. Táblázat: Egyéb adók és járulékok egyenlege (E Ft) (GMF adatok)

1.10. Az elemi és belső költségvetés kapcsolódása 6 7

A költségvetés készítés során megkülönböztetett költségvetésfajtákat (belső költségvetés, kincstári költségvetés, elemi költségvetés) és azok kapcsolódási pontjait a Költségvetési Szabályzat I. szakasza részletesen tartalmazza. Az alábbiakban áttekintjük a 2012. évi belső költségvetési beszámoló és az elemi költségvetési beszámoló, illetve a 2013. évi belső költségvetés és az elemi költségvetés kapcsolódási pontjait.

A 2012. évi záró pénzeszköz állomány és mérleg szerinti tartalék

Míg az elemi költségvetési beszámolóban a zárás részeként többek között levezetésre kerül az egyetem mérleg szerinti tartaléka (maradványa), addig a belső költségvetés keretében megtörténik a záró bankszámlaállomány belső tulajdonosokhoz rendelése. Tehát a belső költségvetési beszámolóban különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy az esetleges év közben keletkezett fiktív kereteket még idejekorán „nyakoncsípjük”, valós fedezettel megszűntessük, és levezessük azt, hogy minden kiadás és bevétel mellett, minden, a bankszámlán év végén található forintnak legyen „belső tulajdonosa”, melyből a tulajdonosok - jelentkezve a témaszámaikon található keretigénnyel mint költési igénnyel - maradéktalanul kielégíthetők. A keretmaradvány és a bankszámlaegyenleg egyezőségét az 1.1-es fejezetben vezettük le. Az alábbi táblázatban a bankszámlaegyenlegből a beszámoló mérleg szerinti tartalékát (maradványát) vezetjük le.

6 Fortuna Zoltán munkája.7 A 2012. évi belső költségvetés részletesen tartalmazta az elemi és belső költségvetés kapcsolódására vonatkozó elvi, szakmai problémákat.

17

Az egyetem záró pénzeszközállománya és tartaléka 2010.12.31 2011.12.31 2012.12.311. Pénzkészlet ( MÁK szlák egyenlegei ) 2 884 231 945 1 878 668 394 1 558 928 858

- Előirányzat felhasználási keretszámla 1 571 579 070 642 760 818 717 225 451 - Fedezetbiztosítási számla (Q épület) 104 901 539 110 000 000 110 000 000 - Fedezetbiztosítási számla (Kármán Kollégium) 35 000 000 35 000 000 35 000 000 - Fedezetbiztosítási számla (Schönherz Kollégium) 50 000 000 50 000 000 50 000 000 - Célelszámolási forintszámla 10 897 968 10 897 968 11 228 633 - Európai Uniós programok célelszámolási számla (Kutatóegyetem) 519 748 650 83 842 183 7 358 906 - Európai Uniós programok célelszámolási számla (Tehetséggondozás) 0 166 960 136 35 707 939

- Európai Uniós programok célelszámolási számla (EIA - Külföldi hallgatók létszámbővítésének feltételei) 0 0 805 902 - Európai Uniós programok célelszámolási számla (EIA - Harmadik országbeli hallgatók beilleszkedésének elősegítése) 0 0 7 697 358

- Építtetői fedezetbiztosítás számla ("CH" ép. felújítása) 0 6 082 141 0 - Devizaszámlák (ún. idegen pénzeszköz) 591 604 718 772 625 148 583 404 669 - Letéti számla (DIK munkaerőkölcsönzés, ún. idegen pénzeszköz) 500 000 500 000 500 000

2. Befektetett pénzeszközök állománya 11 885 280 100 12 390 773 778 8 363 732 0573. Záró pénzeszközállomány összesen (keretmaradvánnyal összevezetendő, (3=1+2)) 14 769 512 045 14 269 442 172 9 922 660 9154. Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások 88 118 123 97 825 301 66 265 9505. Függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek 1 883 154 462 1 672 432 685 778 197 0866. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye 621 550 995 1 017 096 971 2 034 235 3757. Helyesbített pénzmaradvány (7=3+4-5-6) 12 352 924 711 11 677 737 817 7 176 494 4048. Idegen pénzeszközök (lásd 1. blokk) 592 104 718 773 125 148 583 904 6699. A beszámoló mérleg szerinti tartaléka 12 382 370 988 11 921 709 640 8 626 825 110

24. Táblázat: Mérleg szerinti tartalék levezetése (GMF adatok) (Ft)

A 2013. évi belső költségvetés és az elemi költségvetés kapcsolata

A 2013. évi belső költségvetést és az elemi költségvetést a következő sarokszámokon keresztül hasonlítjuk össze: költségvetési támogatás, saját bevétel, nyitó bankszámlaegyenleg.

E Ft 2013. évi elemi költségvetéseredeti előirányzata

Szenátus által jóváhagyott2013. évi terv

Nyitó maradvány 0 9 569 320Költségvetési támogatás 12 153 700 12 723 586Bruttó saját bevétel 15 159 800 13 318 322Összesen 27 313 500 35 611 228

25. Táblázat: Belső költségvetés és az elemi költségvetés kapcsolata – kiinduló adatok

Nyitó maradvány

Az elemi költségvetés kizárólag a tárgyévi állami támogatás és a tárgyévi saját bevétel összegével állítja szembe az egyetem működési és felhalmozási jellegű kiadásait. Ugyanakkor a belső költségvetésünkben nem tudunk eltekinteni attól, hogy az egyetem jelentős záró pénzeszközállománnyal is rendelkezik.8 Az állami támogatás és a saját bevételek jelentős csökkenése mellett, ez a maradvány biztosítja az egyetem működőképességét. A belső költségvetésben forrás oldalon figyelembe vett nyitó maradvány összegének (9.569.320 e Ft) a szervezeti egységek keretmaradványaival valamint a záró bankszámlaegyenleggel való kapcsolatát - ahogyan már utaltunk rá - az 1.1. fejezetben vezettük le.

8 Ennek alakulását az 1.5. fejezetben mutattuk be.

18

Költségvetési támogatás

Az egyetem elemi költségvetése 2013. február 26-án került véglegesítésre a Magyar Államkincstár Költségvetés Gazdálkodási Rendszerében. Az egyetem 2013. február 18-án kapott tájékoztatást arról, hogy mint kutatóegyetemi minősítéssel rendelkező intézményt a fenntartó 569.886 e Ft támogatásban részesíti. A támogatás lehívásának feltétele a támogatás felhasználására vonatkozó intézkedési terv mihamarabbi elkészítése és annak fenntartó általi elfogadása.9 A fenntartót tájékoztattuk arról, hogy a kiválósági támogatás felhasználására vonatkozó intézkedési tervet jelen költségvetés részeként kívánjuk elkészíteni és a Szenátus által elfogadtatni. Ezért az egyetem belső költségvetése a költségvetési támogatás eredeti előirányzatának és a kiválósági támogatásnak az összegét tartalmazza, mint költségvetési támogatás (12.723.586 e Ft). Tehát az előző táblázatban a költségvetési támogatás összegében mutatkozó különbség ebből adódik.

Bruttó saját bevétel, a bevételek tervezése

A 2013. évi elemi költségvetés tervezéséhez a bruttó saját bevétel tervezett összegét 2012. május 17-én kellett megküldeni a fenntartó számára. Meg kell jegyezzük, hogy már a korábbi években szokásos nyár közepén történt adatszolgáltatásokkal is problémánk volt. A BME egy erősen saját bevétel orientált felsőoktatási intézmény, 2004 óta a saját bevételek összes bevételen belüli aránya 43%-ról 55%-ra nőtt, ráadásul úgy, hogy 2011-ről 2012-re, ismert okok miatt, jelentős saját bevétel csökkenés volt tapasztalható, valamint az intézmény a 2011. évi rá eső elvonás összegéből 250 M Ft-ot saját bevétel befizetésével teljesítette. A saját bevételeken belül jelentős súlyt képviselnek a piacról származó bevételek, és úgy tudjuk, hogy az állami felsőoktatási intézmények közül a BME az egyedüli, amely vállalkozási tevékenységet számol el. Ezeknek a piaci bevételeknek a becslése igencsak nehézkes, ugyanis függ a gazdaság teljesítőképességétől. Másrészt egyes saját bevételként könyvelt, kvázi állami bevételek, továbbá egyes egyéb, állami szabályozástól függő saját bevételek alakulása is nehezen jelezhető előre. Ezért a korábbi nyári adatközlés, is óriási pontatlanságokat viselt magán, amit a korábbi évekre vonatkozó terv-tény összevetések nagyon jól mutatnak. 2013-ra vonatkozóan, a saját bevételeket már nem az előző év nyár közepén, hanem már május közepén meg kellett adni. Az erősen saját bevétel orientált BME esetében jó becslést adni ekkor nagyon nehéz. Ugyanakkor látva működési környezetünk változásait a 2012. évi tervhez képest már 2012 májusában 1,5 Mrd Ft-tal alacsonyabb 2013. évi saját bevételt jeleztünk a fenntartónak.

Az egyetemi felső vezetés számára a decentralizált gazdálkodás keretében a féléves és a III. negyedéves vezetői jelentésekben részletes tájékoztatást adunk a saját bevételek várható alakulásáról. A szervezeti egységeknek a tárgyévet megelőző év novemberében és a tárgyévi költségvetés készítésekor (februárban) részletes saját bevételi tervet kell készíteniük. A belső költségvetés logikájának megfelelően a kari saját bevételeknek csak az általános költségekhez való hozzájárulásként levont összege (egyes oktatási jellegű bevételekre 8%+6%, egyéb saját bevételekre 8%) kerül be az egyetemi „nagy kalapba” és kerül visszaosztásra a szervezeti egységekre. Ezért nagyon fontos, hogy a saját bevételek konzervatív módon kerüljenek tervezésre, hiszen a bevételek indokolatlan túltervezése magasabb költségvetésben szétosztható

9 A kiválósági támogatás felhasználására vonatkozó intézkedési tervet a 8. számú fejezet tartalmazza.

19

összegeket „generálhat”, és amennyiben végül ezek mégsem állnának rendelkezésre, úgy belső hiány alakulhatna ki.

A saját bevételeket az elemi költségvetésben szerepeltetett főszám meghagyása mellett, az alábbiak szerint újraterveztük:

Saját bevétel pénzforgalmi szemléletben2013. terv

(E Ft) Megjegyezések

Hallgatói alrendszer saját bevétele (nettó) 1 007 260

Kollégiumok Osztály 585 760 Tételes bevételi terv készült a nem kari szervezeti egységekkel azonos kisköltségvetési tervezési sémában.

Diákközpont 421 500 A kari szervezeti egységekkel azonos, tevékenység-csoportra bontott saját bevételi tervet készítettek.

Kari alrendszer saját bevétele (nettó) 8 329 016Tevékenység-csoport szintű saját bevételi terv készült karonként. Az 1.3. fejezetben látható módon, ide került besorolásra a három központi pályázat várható saját bevételi is.

Nukleáris technika alrendszer saját bevétele (nettó) 170 000Nyelvoktatás alrendszer saját bevétele (nettó) 164 718Testnevelés és sport alrendszer saját bevétele (nettó) 73 302Nem kari általános alrendszer saját bevétele (nettó) 324 742

Rektori Kabinet (11) 130Tételes bevételi tervet készítettek a nem kari szervezeti egységek eseténben évek óta alkalmazott kisköltségvetési tervezési sémában.

Belső Ellenőrzési Csoport (38) 0

Központi Tanulmányi Hivatal (21) 258 845

BME-OMIKK (13) 65 562

GMF Főigazgatói Titkárság (410, 414) 0GMF Jogi Osztály (409, 413, 445) 0

GMF Gazdasági Osztály (402) 100

GMF Munkaügyi Osztály (444) 105

Nem kari létesítmény alrendszer saját bevétele (nettó) 1 325 516

GMF Beruházási és Karbantartási Osztály (405) 630

GMF Telekommunikációs és Informatikai Osztály (561) 18 404

GMF Üzemeltetési Osztály (406) 1 306 482

Tételes bevételi tervet készítettek a nem kari szervezeti egységek eseténben évek óta alkalmazott kisköltségvetési tervezési sémában. Tartalmazza a Q épület PPP póttámogatás összegét (648.805 e Ft), amely támogatás és nem saját bevétel.

Egyéb "bevételek" 1 370 000ÁFA "bevétel" 1 250 000

OEP "bevétel" (táppénz) 120 000 Pénzforgalommal járó térítményezés, az elemi költségvetéshez leadott saját bevételi terv nem tartalmazza.

Likviditási és Tartalékalap saját bevétele (nettó) 853 768

Hallgatói befizetések ("pótdíjak") bevétele 150 000Ezen jogcímen tervezett összeg 450 M Ft, amelyből ezen a soron fixen 150M Ft jelenik a belső szabályok miatt. A 150 M Ft feletti várható összeget a Diákközpont sor tartalmazza.

Befektetési tevékenység bevétele 555 968 A lejáró állampapírok hozammutatói alapján várt fix összeg.Ingatlanértékesítések bevétele 0

Egyéb Likviditási és Tartalékalapba kerülő bevétel 147 800Az 1.4. fejezetben részletesen kifejtett módon tartalmaz 100 M Ft-nyi összegben államszámvitelileg nem saját bevételként könyvelt, a bérkompenzáció ellentételezéseként várt összeget.

Saját bevétel összesen 13 618 322

Az elemi költségvetésben megadott számmal összevethető bevétel összesen 12 749 517

Az előző sor összege csökkentve az államszámvitelileg az elemi költségvetésben nem saját bevételként tervezett összegekkel. Ezekre vonatkozó megjegyzéseket lásd az egyes fenti sorokon.

A kari szervezeti egységekkel azonos, tevékenység-csoportra bontott saját bevételi tervet készítettek.

Tételes bevételi tervet készítettek a nem kari szervezeti egységek eseténben évek óta alkalmazott kisköltségvetési tervezési sémában.



26. Táblázat: A BME 2013. évi saját bevételeinek tervezése (GMF adatok)

20

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

1 2 3 4=2+3 5 6 7=5+6 8 9 10=8+9

Hallg. pénzbeli juttatás 296 076 1 475 351 1 771 427 0 0Bursa ösztöndíj 70 000 70 000 0 0Dokt. ösztöndíj 456 000 456 000 0 0Tankönyv-jegyz,sport-kult tám. 177 072 177 072 0 0Köztársasági ösztöndíj 43 520 43 520 0 0Kollégiumi tám. 595 060 454 350 1 049 410 0 0Lakhatási tám. 408 000 408 000 0 0Miniszteri ödij (MÖB)+határon túli 19 500 19 500 0 0I. Hallg. e lőir. összesen: 891 136 3 103 793 3 994 929 0 0 0 0 0 0II. O ktatói,kut.ödíjak össz. 0 0 0 0Nem gyak.isk-óvodák 0 0 0Gyakorló isk-óvodák 0 0 0III Köznev.normatív tám össz. 0 0 0 0 0 0 0 0 0Képzési (KIFUTÓ) előir 3 148 673 4 440 287 7 588 960 0 0Ösztöndíj tám. (ÚJ BELÉPŐ) előir 2 088 944 2 945 848 5 034 792 0 0Tud, kult, fennt és fejl célú előir. 4 939 323 1 471 703 6 411 026 0 0IV. Képzés-tud-kult-fennt-fejl tám összesen 10 176 940 8 857 838 19 034 778 0 0 0 0 0 0V. Speciális programok összesen ebből: 300 000 103 469 403 469 0 0 0 0 0 0Anyanyelvi lektorok 13 969 13 969 0 0OSJER mérőrendszerek (laborok) 2 900 2 900 0 0Tűz-, vagyonvédelem 1 000 1 000 0 0

0 0 0Fogyatékossággal élők kieg 3 600 3 600 0 0

0 0 0Fiz.Diákolim.felkész. (külön int) 2 000 2 000 0 0Kutatóint. 300 000 80 000 380 000 0 0VI. PPP kieg. (önrész) tám. 88 600 88 600 0 0VII. Pályázatok + egyéb 3 791 724 3 791 724 0 0

MINDÖ SSZESEN (I-VII) 15 159 800 12 153 700 27 313 500 0 0 0 0 0 0

Működési költsv. össz. 13 913 800 11 464 200 25 378 000 0 0 0 0 0 0Személyi juttatás 5 050 240 6 827 160 11 877 400 0 0Munkaadókat terh.jár. 1 157 584 2 096 416 3 254 000 0 0Dologi kiadás 7 083 400 0 7 083 400 0 0Ellátottak 296 076 2 540 624 2 836 700 0 0Tám.ért.műk 0 0 0Egyéb műk 326 500 326 500 0 0Felhalmozási előir. 1 246 000 689 500 1 935 500 0 0 0 0 0 0Intézményi beruh. 587 900 340 500 928 400 0 0Felújítás 647 100 349 000 996 100 0 0Tám.ért.felhalm. 0 0 0Egyéb int. felh. 11 000 11 000 0 0Központi beruházás 0 0 0Kölcsönök 0 0 0

MINDÖ SSZESEN: 15 159 800 12 153 700 27 313 500 0 0 0 0 0 0

2013. Költségvetés2013. évi teljesítés

Bevétel Támogatás Ö sszesenÖ sszesen Bevétel Támogatás

2013. évi módosított előirányzatMegnevezés

2013. évi eredeti előirányzat

Bevétel Támogatás Ö sszesen

27. Táblázat: A BME 2013-as elemi (funkcionális) költségvetése (összefoglaló táblázat)

1. Határozat

A BME 2013. évi belső költségvetés sarokszámai a következők: előző évről (nem szabad) maradványként áthozott: 9.569.320 E Ft, fenntartói („állami költségvetési”) támogatás (kutatóegyetemi támogatással): 12.723.586 E Ft, saját bevételi terv: 13.318.322 E Ft-ot. Ezek definícióit, értelmezéseit, levezetéseit, továbbá a 2012. évi terv-tény összevetéseket és a 2014. évi prognózisokat a 2013. évi főszámok illetve 2012. évi terv-tény összevetések című fejezet tartalmazza.

21

2. Hallgatói alrendszer10

IFT vonatkozó része (részletek):11 „A hallgatói alrendszer a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) és a Diákközpont (DIK) támogatása mellett a hallgatói ösztöndíjakat tartalmazza, és idetartozik a kollégiumok – külön is egyensúlyt tartó – belső alrendszere is. A hallgatói alrendszer költségvetési támogatását az ösztöndíj és kollégiumi támogatás jellegű tételek mellett a fogyatékkal élő hallgatók utáni különtámogatások és az ún. HÖK-DIK támogatás adja. (…) A hallgatói alrendszer kiadási oldalán az alrendszer létesítményhasználatának a kari alrendszer szabályai szerint kalkulált költségei meg kell jelenjenek. A hallgatói juttatásokkal kapcsolatos szabályokat a Térítési és Juttatási Szabályzat rendezi. (…) A hallgatói alrendszer részeként megjelenő kollégiumi alrendszer bevételei a lakhatási támogatás állami támogatási tételei, a kollégiumi térítési díjak és az alrendszer saját bevételes tevékenységből származó bevételei, míg kiadásai a kollégiumok felújítására, karbantartására és üzemeltetésére, valamint kollégiumi férőhely bérlésre fordított összegek.”

A Hallgatói alrendszer belső költségvetési támogatásának rendszerét a Szenátus 2013. január 28-i döntésével megváltoztatta. A Költségvetési Szabályzat szerint: „A Hallgatói alrendszer költségvetési támogatását a bevételként jelentkező „Állami költségvetési támogatás” ösztöndíj és kollégiumi támogatás jellegű tételei, valamint a „HDÖK-DIK támogatás” adják, míg a kiadásként az alrendszeri létesítményhasználat költségei jelentkeznek, a bevétel és kiadások különbsége adja az alrendszer költségevetési támogatását.”

2.1. Hallgatói ösztöndíjak

A hallgatói ösztöndíjakkal kapcsolatos szabályokat a TJSZ rendezi. A 2013-as állami támogatások a következők:

10 Fortuna Zoltán összeállítása.11 A Hallgatói Önkormányzat elnevezése és rövidítése az IFT legutolsó változatának elkészítése óta, a Szenátus 2012. december 17-ei ülésén hozott határozatokkal megváltozott. Miután az Önkormányzat új elnevezése Hallgatói és Doktoranduszi Önkormányzat a HÖK-DIK támogatás HDÖK-DIK támogatásra változott.

22

Hallgatói előirányzat (E Ft) 2011. 2012. 2013.Pénzbeli juttatás 1 749 300 1 749 300 1 475 351Bursa ösztöndíj 63 000 70 000 70 000Doktorandusz ösztöndíj 337 032 398 412 456 000Tankönyv, jegyzet, sport, kulturális támogatás 178 524 178 714 177 072Köztársasági ösztöndíj 44 200 34 680 43 520Kollégiumi támogatás* 524 250 460 175 454 350Lakhatási támogatás** 408 000 408 000 408 000Határon túli + miniszteri ösztöndíj 19 000 19 300 19 500Összesen 3 323 306 3 318 581 3 103 793* A kollégiumi támogatás teljes összege a Kollégiumi alrendszerben kerül felhasználásra.** A lakhatási támogatás 30%-a (122,4 M Ft) a Hallgatói alrendszerben, 70%-a (285,6 M Ft) a Kollégiumi alrendszerben kerül felhasználásra.

28. Táblázat: Halltatói ösztöndíjak (GMF adatok)

23

2.2. Kollégiumi alrendszer12

A Kollégiumi alrendszer kisköltségvetése a következő:

2012. terv 2012. tény 2013. terv

Bevételek mindösszesen 2 120 040 2 119 770 1 968 030Belső költségvetési támogatás 1 224 341 1 189 288 1 213 677Saját bevétel (nettó) 548 870 572 734 585 760

Saját bevétel (ÁFÁ-val) 578 870 598 698 615 760Saját bevétel ÁFA-jának befizetése 30 000 25 964 30 000

Maradvány (megelőlegezés állománya felett) 346 829 346 829 168 593 +Maradvány (megelőlegezés maradványa nélkül) 346 829 346 829 168 593 +Megelőlegezés maradaványa 0 0 0 -Megelőlegezés-állomány (az év elején) 0 0 0

Átvett keret (nem kari szervezeti egységtől) 0 1 202 0Átvett keret (más alrendszerből) 0 9 717 0

Kiadások mindösszesen 2 120 040 2 119 770 1 968 030Személyi juttatások (járulékkal) 242 000 206 362 217 348Működési, "dologi" kiadások (ÁFÁ-val) 224 260 130 820 144 260

Igénybevett szolgáltatások (postaköltséggel) 2 000 1 784 2 000Számítástechnika 5 000 1 063 5 000Irodabútor 100 000 64 711 20 000Irodaszer, nyomtatvány, tisztítószer 7 000 4 285 7 000Fénymásolás 200 70 200Telefon 4 000 1 388 4 000Belföldi utazás 0 0 0Reprezentáció 0 0 0Külföldi utazás 0 0 0Egyéb dologi kiadás 106 060 57 519 106 060

Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) 1 580 093 1 587 617 1 497 359Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) 0 15 742 13 863Átadott keret (más alrendszerbe) 0 1 516 0Rezsi és egyéb átadott keret a Likviditási- és tartalékalapba 73 687 9 120 10 200

Rezsi 6 000 9 120 10 200Egyéb a L&T-ba 67 687 0 0

Maradvány a következő évre (megelőlegezés állománya felett) 0 168 593 85 000 +Maradvány a következő évre (nem megelőlegezésből) 0 168 593 85 000 +Maradvány a következő évre (megelőlegezésből) 0 0 0 -Megelőlegezés-állomány az év végén 0 0 0

Bevétel-kiadás 0 0 0

E (Ft) Kollégiumi alrendszer

29. Táblázat: Kollégiumi alrendszer kisköltségvetése

12 Az alfejezet Rémai Zsolt aktív közreműködésével készült.

24

A Kollégiumi Alrendszer saját bevételei a következők:

Saját bevétel(adatok ezer Ft-ban)

2012. évi terv

2012. évi tény

2013. évi terv

Kollégiumi térítési díj 442 000 464 735 484 000Helyiségek bérleti díjbevétele 66 400 56 752 66 400Büfék bérleti díja 25 580 28 968 27 600Továbbszámlázott szolgáltatás 17 000 17 620 18 700Kollégiumi különjárási díj 9 000 7 951 10 000Kártérítés 8 500 6 708 7 000Nyári hasznosítás bevétel 2 000 5 922 2 000Átfutó szállásdíj 8 000 8 968 0Oklevéldíj 60 344 60Parkolási díjbevétel 300 375 0Telefontérítés 10 0 0Készletek értékesítése 20 0 0Pályázat 0 355 0Összesen 578 870 598 698 615 760

30. Táblázat: Kollégiumi alrendszer saját bevételei

A Kollégiumi alrendszer 2012. évi tervezett és tényleges bevételei

A 2012 évi belső költségvetési támogatás tényadata mintegy -35 M Ft-tal tér el a tervezettől, amelynek oka, a 2011. évi lakhatási támogatás maradvány jóváírása és a kollégiumi normatíva visszafizetése.

A saját bevételek tényszáma összességében 20 M Ft-tal magasabb a tervezettnél:

o A helyiségek bérleti díjbevétele kapcsán látható 9,6 M Ft különbözet 2013. évre áthúzódó befizetés, az összegek azóta befolytak.

o A kártérítés és kollégiumi különeljárási díjak túltervezettnek bizonyultak.

o A kollégiumi térítési díj összege az év közben (szeptember 1-től) történt díjemelés, valamint a férőhely növekedés (MTA távozása 2012 szeptemberében) következménye. Ugyanakkor a szeptembertől távozott MTA által korábban kifizetett „önköltségi díjak” hiánya a helyiségek bérleti díjbevétele összegében nem érzékelhető, mert egyéb terembérleti díjak ezt „kompenzálták”.

Az átvett keretek között a legjelentősebb tételek a Diákközponttól, a tornaterem bérleti díjak és egyes kollégiumi területek célzott felújítására vonatkozó összegek.

A Kollégiumi alrendszer működésének 2013. évre tervezett forrásai

A belső költségvetési támogatás a kollégiumi normatív támogatás, a PPP támogatás valamint a lakhatási támogatás 70%-ának összegeként az alábbiak szerint került meghatározásra:

25

o A 2013. évi kollégiumi normatív támogatás összegének (454.350 M Ft) megállapítása nem a teljes férőhelyszám alapján, hanem a be nem töltött, valamint az önköltséges hallgatók által betöltött férőhelyek figyelembevételével történt. Miután a 2012. évben is ezen elv mentén került megállapításra a normatív támogatás összege, így az osztályt visszafizetési kötelezettség várhatóan nem terheli, ugyanakkor a 2012-es év után 349,5 e Ft támogatást kell az egyetemnek pótlólag igényelnie. Meg kell azonban jegyezni azt a sajnálatos tényt, hogy a kollégiumi normatíva összege hosszabb ideje érdemben nem emelkedik.

o A lakhatási támogatás összegét (285,6 M Ft) a korábbi elveknek megfelelően (a lakhatási támogatás normatíva 70%-a) terveztük.

o A Kármán és a Schönherz kollégiumok után, a támogatási szerződés alapján járó 2013. évi PPP támogatás nagysága még nem ismert, de az előzetes tájékoztatás alapján várhatóan a 2012. évi ténykiadás 44,5%-a várható, amely a 2013. évre vonatkoztatva ez esetben mintegy 70 M Ft bevétel elmaradást okoz! Sajnos a 2010. évtől nem kapja meg a BME a PPP kollégiumok teljes éves kiadási összegének 50%-át, a támogatás százalékos értéke folyamatosan csökken, emiatt 2012. évben 54 M Ft, a 2010-2012 közötti időszakban összességében 118,1 M Ft bevételkiesés keletkezett.

Több éves tapasztalat szerint nincs meghatározó érdeklődés a kollégiumi férőhelyek nyári igénybevételére vonatkozóan. A felmérések alapján a közös zuhanyzós férőhelyekre egyáltalán nem mutatkozik igény, ugyanakkor a szobai vizesblokkokkal rendelkező Vásárhelyi Kollégium férőhelyeinek állapota azok hasznosítását nem teszi lehetővé. A PPP kollégiumokban várható az üzemeltető részéről részleges javítási munkák elvégzése, tehát összességében jelentős nyári hasznosítási bevételek nem várhatóak.

A kollégiumi alapdíjak összegének emelése 2012 szeptemberétől megtörtént, ezért a 2013. évi díjak tervezése már a megemelt összegekkel történt.

Az egyéb saját bevételek tervezését a tavalyi tényadatból kiindulva végeztük.

A Kollégiumi alrendszer 2012. évi tervezett és tényleges kiadásai

A személyi kifizetések tényadata mintegy 35,6 M Ft-tal kevesebb a tervezettnél, amelynek oka egyrészt, hogy a KÜ dolgozók személyi juttatásait a tényadat nem tartalmazza (15,5 M Ft), mert az átadott keretként szerepel. Másrészt, annak ellenére, hogy zárt alrendszerként a Kollégiumi alrendszerre nem vonatkozott a 2012. év végén a zárolás kapcsán kiadott rektori utasítás, a KO is igazodott az abban foglaltakhoz, és ennek megfelelően a dolgozók betervezett egyes alapbéren kívüli juttatásai visszatartásra kerültek.

A Kollégiumok Osztály 2012. évi betöltött álláshelyeinek száma átlagosan 87 fő, az átlagos statisztikai állományi létszám 79,5 fő volt.

2012. évben 13 fő távozott, ebből 1 fő nyugdíjas lett, aki visszakerült a BME állományába, valamint ezen felül 9 fő érkezett a Kollégiumok Osztályra. A fennmaradó 3 álláshely közül 1 nem, 2 hely pedig 2013. év elején került betöltésre.

26

A működési és dologi kiadások tényszámai rendre kisebbek a tervezetteknél, amelynek oka, hogy az év közben láthatóan romló költségvetési, pénzügyi körülmények kapcsán jelentős beszerzési korlátozások kerültek bevezetésre. Ugyanakkor az alrendszer bútor beszerzésre fordított összegeinek csak egy része látható itt, tekintettel arra, hogy egy másik része beruházásként szerepel (Martos Kollégium 100 E Ft feletti értékű szobai beépített szekrényei). Összességében a tervezett dologi kiadási összegnek 58,3%-t használta fel az alrendszer.

A külön kezelt keret tervezett és tényadata közötti eltérés a 0,5%-t sem éri el. A közüzemi díjak és a bérleményi bérleti díjak esetében túltervezés történt (az előbbi esetében az ÜZO kalkulációinak alapul vétele történik, második esetben az Euro-Ft árfolyam mozgása nehezen becsülhető), ugyanakkor a tervezettnél lényegesen nagyobb összeg került felhasználásra felújításokra, illetve beruházásokra (itt szerepel a Martos Kollégium bútorcsere költségének egy része).

A Kollégiumi alrendszer 2013. évre tervezett kiadásai

A személyi juttatások tervezése kapcsán a Kollégiumi alrendszer az egységesítési folyamat befejezését követően, 2013. évtől került összekapcsolásra a nem kari egységek személyi juttatásainak tervezési metódusával.

A külön kezelt keretek között a korábbi évek elvei alapján kerültek tervezésre a bérleményi bérleti díjak (a PPP üzemeltetés és az ELTE által üzemeltetett, Nagytétényi úti kollégiumi férőhelyeink díja), valamennyi kollégiumi épület közüzemi díjai, és az összes bevétel és kiadás különbözeteként előálló felújítási, beruházási tétel.

A kollégiumok üzemeltetési feladataiban részt vevő KÜ dolgozók személyi juttatásainak összege (13,86 M Ft) keretátadásként szerepel.13

A PPP kollégiumok esetében elkülönített fedezetbiztosítása számlával rendelkezik az egyetem, amely kötelezően előírt számlaegyenlegét a Kollégiumi alrendszer 85 M Ft-os keretösszege biztosítja, amely a kisköltségvetés maradvány során szerepel.

A Kollégiumi alrendszer külön kezelt keretei az alábbiak:

E Ft 2012. évi terv 2012. évi tény 2013. évi tervFelújítás, beruházás 238 391 310 627 202 697Bérleményi bérleti díj ELTE 18 000 18 046 18 000Bérleményi bérleti díj PPP 891 691 868 833 897 088Közüzem PPP 227 079 195 722 186 433Közüzem saját kollégiumok 204 932 194 389 193 141Összesen 1 580 093 1 587 617 1 497 359

31. Táblázat: Kollégiumi alrendszer külön kezelt kereteiE Ft

13 A keret összege a Beruházási és Karbantartási Osztály kérésének megfelelően dologi keretként kerül átadásra.

27

Vásárhelyi tűzjelző tervezés 73Baross - déli épületszárny pince szinti szigetelés tervezés 800Wigner - KEOP energetikai felújítás költségei 4 636Kármán - RACK helyiség klíma 1 149Vásárhelyi - 108-112-612 számú helyiségek felújítása 2 689Schönherz 103 terem klimatizálása 224Vásárhelyi tűzjelző kivitelezés 25 632Bercsényi részleges lift felújítás 3 039Schönherz - bejárati szélfogó tervezése 572Martos szobák felújítása kiviteli terv elkészítése 927Baross építészeti felmérési, épületvillamossági rendszer felújításának kiviteli tervei 648Wigner beléptető és videó megfigyelő rendszer kivitelezés 10 124Bercsényi - lift részleges felújítás 1 639Bercsényi - KEOP - költségek 908Martos - tetőfelújítás generáltervezői művezetés 175Martos - tetőfelújítás kivitelezés 23 695Bercsényi - kerékpártartók kivitelezése 513Schönherz - Rack klíma beszerelése 1 753Martos - melléklépcső feletti tető felújítása 1 725Vásárhelyi - nagyterem térelválasztó és ajtó felújítása 1 370Vásárhelyi - alagsori klubszoba felújítási munkái 5 190Wigner - főlépcső felújítási munkái 3 243Vásárhelyi - folyosói burkolat és fűtőtestek felújítási munkái 8 364Martos - részeleges lift felújítás 2 908Martos - belső felújítás tervezői művezetése 183Martos - közlekedő burkolatának felújítása 4 928Martos - bútor beruházás 30 684Martos - belső felújítás 121 493Wigner - udvari betonburkolat felújítása 413Wigner - sportpálya felújítás 4 607Baross - Rádiós szoba felújítása 2 910Wigner - Roller klub felújítása 4 708Wigner - udvari hulladéktároló felújítása 636KO informatikai fejlesztés 497Bercsényi - tűzjelző rendszer beüzemelése 902Wigner - Roller Klub fűtés felújítás 221Vásárhelyi - nagyterem üvegezési munkák 597Martos - klub helyiség klímaszerelés 6 537Baross - csapadékvíz-elvezetés tervezése (végszámla) 189Martos - videó megfigyelő rendszer bővítése 3 262Baross – földszinti felújítás 5 003Összesen 289 763

32. Táblázat: A Kollégiumi alrendszer KKK kereteit érintő egyes felújítási munkái

E FtBaross érintésvédelmi mérés utáni javítási munkái 107Schönherz 104-114-122 helységek elektromos munkái 142Vásárhelyi liftek tűzeseti vezérlésének kiépítése 122

28

Baross portaszoba melegburkolási munkái 143Martos – bútor beruházás 73 355Összesen 73 870

33. Táblázat: Kollégiumi alrendszer dologi keretet érintő egyes felújítási munkái

2.3. HDÖK-DIK támogatás

A Költségvetési Szabályzat szerint: „A „HDÖK-DIK támogatás” összeg a Hallgatói befizetések („pótdíjak”) bevételének következők szerint meghatározott része:

1) Hallgatói befizetések („pótdíjak”) bevételének kétharmada, de legfeljebb a 150 M Ft feletti része, amennyiben a Hallgatói befizetések („pótdíjak”) bevétele nem haladja meg a 450 M Ft-ot;

2) 300 M Ft és a Hallgatói befizetések („pótdíjak”) bevételének 450 M Ft feletti részének fele, amennyiben a Hallgatói befizetések („pótdíjak”) bevétele meghaladja a 450 M Ft-ot.

3) Az 1) és 2) pontokban rögzített összegek 2013. január 1-re értelmezettek, az összegeket az összegzett éves inflációs árindexek alapján (legalább 5 %-os szükséges korrekciós mérték esetén) évenként korrigálni kell.

A Hallgatói befizetések („pótdíjak”) ezen felüli része a Likviditási és tartalékalap saját bevétele.”

Tehát a folyamatosan beérkező hallgatói befizetésekhez jön még hozzá a 3,6 M Ft a fogyatékkal élők támogatására. Ezt csökkenti a hallgatói befizetések (pótdíjak) 2012-re tervezett és befolyt összege közötti különbség 2/3-a, ami 42,372 M Ft, továbbá a Hallgatói alrendszer létesítményköltsége 1708 egyenértékes négyzetméter alapján 47,668 M Ft, amely levezetését ld. a Kari alrendszernél.

Ki kell emelni továbbá, hogy a Költségvetési Szabályzat szerint a „HDÖK-DIK támogatás” legalább ötöde kötelezően felújításra, beruházásra fordítandó, míg a fennmaradó támogatási összeg biztosítja a HDÖK-hoz sorolt feladatok ellátását, annak Alapszabálya szerint. Az egyetemi szintű jogcímekhez tartozó keretek felhasználásáról az EHK, a kari szintű jogcímekhez tartozó keretek esetén a Kari Hallgatói Képviselet dönt.

29

A Hallgatói alrendszer támogatásának technikai jellegű kezelése

A HDÖK-DIK alrendszer finanszírozási logikájának megváltozásával eddig a Likviditási és tartalékalapba befolyó hallgatói befizetések („pótdíjak”) a HDÖK-DIK által megjelölt témaszámra kerülnek átirányításra.

Megvizsgáltuk a hallgatói befizetések („pótdíjak”) várható beérkezési intenzitását és a HDÖK-DIK alrendszer folyó kiadásainak felmerülési idejét. Ezek alapján a HDÖK-DIK alrendszer a Likviditási és tartalékalapot minimálisan megillető 150 M Ft-ot az LTA-ba történő keretátadással az alábbiak szerint fogja rendezni:

1) A tárgyévben befolyó 150 M Ft felét, azaz 75 M Ft-ot tárgyév június 30-ig.

2) A tárgyévben befolyó 150 M Ft egynegyed részét, azaz 37,5 M Ft-ot tárgyév szeptember 30-ig.

3) A tárgyévben befolyó 150 M Ft egynegyed részét, azaz 37,5 M Ft-ot tárgyév december 15-ig.

4) A hallgatói befizetésekből a tárgyévben esetlegesen befolyó 450 M Ft feletti rész felét pedig a tárgyévet követő év március 31-ig.

A 2012. évi költségvetés zárásából fakadó, a hallgatói befizetések (pótdíjak) 2012-re tervezett és befolyt összege közötti különbség 2/3-a, 42,372 M Ft 2013. március 31-ig keretátadással kerül rendezésre a LTA-ba.

Az adott évben június 30-ig kerül rendezésre a LTA-ba történő keretátadással a Hallgató alrendszer létesítményköltsége 47,668 M Ft.

34. Ábra: A hallgatói befizetések („pótdíjak”) várható beérkezési intenzitása

30

2. Határozat

a) A hallgatói előirányzat állami támogatás 3.103,793 M Ft, a fogyatékkal élők támogatása 3,6 M Ft. Ezek alapján a Hallgatói alrendszer belső költségvetési támogatási összege 2013-ban 3.107,393 M Ft.

b) A Kollégiumi alrendszer 2013. évi költségvetési kereteit a Kollégiumi alrendszer alfejezetének táblázatai foglalják össze.

c) A HDÖK-DIK létesítményhasználat költsége 2013-ban 47,668 M Ft.

d) A Hallgatói alrendszer létesítményhasználati költségeit, a Likviditási és tartalékalapot megillető hallgatói befizetéseket (pótdíjak), a 2012. évre tervezett hallgatói befizetések (pótdíjak) összegének eléréséhez szükséges összeget a HDÖK-DIK a Hallgatói alrendszer fejezetben leírtak szerinti ütemezéssel fizeti be keretátadással a Likviditási és tartalékalapba.

3. Testnevelési és sport alrendszer

Az IFT szerint: „A BME küldetésével és hagyományaival összhangban, képzési céljai elérése, a személyiségfejlesztés és az értelmiségivé válás eredményessége érdekében a testnevelés és a sport ügyét kiemelten kezeli. A BME egyetemi testneveléssel és sporttal kapcsolatos alapcélja, hogy a testmozgás mind szélesebb körben az egyetemi életforma része legyen. Ennek érdekében saját szakmai szervezeti egységet tart fent és sportlétesítményeket üzemeltet; az államilag előírt mértékű ingyenes sportolási lehetőség nyújtását – saját vagyonkezelésű sportlétesítményeiben, saját szervezeti egységének szakmai irányítása mellett – magas színvonalon látja el; üdvözli és a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja polgárainak – államilag ingyenesen biztosított sportolási mennyiség feletti, a BME keretein belül – sporttevékenységét; elismeri és hallgatói elé példaként állítja a sportban és a tanulmányokban egyaránt kiemelkedő teljesítményt nyújtókat.”

Szintén az IFT tér ki arra, hogy a távlati tervek szerint a Testnevelés és sport alrendszer a belső költségvetési támogatások felett a BME Sporttelep és BME Sportközpont használatáért, bérbevételéért fizetett díjakkal, illetve a BME-n kívülről testneveléssel vagy sporttal kapcsolatosan érkező céltámogatásokkal, szponzori támogatásokkal gazdálkodik. E bevételekből működik a Testnevelési Központ, amelynek kizárólagos kompetenciája a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatban rögzített testnevelés nyújtásának szakmai irányítása és szervezése. Az alrendszer egyéb szakmai és gazdálkodási kérdéseiben a BME Sportbizottság határozatai az irányadók. Ezekből a bevételekből kell fedezni továbbá a BME Sporttelep és a BME Sportközpont üzemeltetési, karbantartási és beruházási kiadásait, valamint a testneveléssel és sporttal kapcsolatos támogatásokat, ösztöndíjakat is.

31

3.1. A Testnevelési és sport alrendszer, ezen belül a Testnevelési Központ gazdálkodása 2012-ben

A Testnevelési és sport alrendszer gazdálkodását némileg bonyolulttá teszi, hogy az alrendszer adminisztrációját – egyéb szervezet hiányában – a Központ adja, így az alrendszer gazdálkodási adminisztrációja (praktikusan a „témaszámai”) is a Központnál vannak, igaz pontosan elválasztva az Alrendszer Központra és azon kívülre eső gazdálkodási részeit. Meg kell említeni továbbá, hogy sporttal kapcsolatos keretek a Nem kari létesítmény alrendszerében még mindig megjelennek, így elsősorban a Sporttelep közüzemi kiadásai.

Az Alrendszer 2011-ről 66,1 M Ft maradványt hozott, amiből az Alrendszer Testnevelési Központ feletti maradványa 19,8 M Ft volt.

2012-ben Testnevelési Központ az előző évek szerinti 65 M Ft-os személyi és némi működési támogatásban részesült. A 2011-ről hozott 20 M Ft-os támogatási maradványból az Alrendszer 10 M Ft-ot használhatott fel, míg a fennmaradó 10 M Ft-ból a MAFC-BME Röplabda Szakosztály ismét kapott 5 M Ft-ot (és 2 M Ft-ot a BME-MAFC Teremlabdarúgó Szakosztály, amit végül nem vett igénybe).

A Testnevelési Központ és a Testnevelés és sport alrendszer 2012. évi saját bevétele 65,91 M Ft volt.

A Testnevelési Központ saját bevétele:

K épületi teremsport szolgáltatás: 3,260 M Ft (a Sportközpont belépésével megszűnt);

MEFOB versenyrendezés: 0,506 M Ft,

A és B típusú bérletek: 18,860 M Ft (megjegyzés: itt a rezsik mellett 3,3 M Ft „közüzemi költségtérítést” vissza is kellett fizetni).

(Megjegyzés: a Testnevelési Központ keretátvétellel további támogatáshoz jutott még az EHK részéről 1,6 M Ft, a GTK részéről 3 M Ft összegekben.)

A Sporttelep 2012. évi bevételei a következőképpen alakultak:

Teniszpályák 9,412 M Ft (a Sportbizottság és a Testnevelési Központ közötti egyezség alapján, úgy, hogy a közüzemi díjak még az Üzemeltetési Osztályt 2012-ben terhelték). (2013-ra áthúzódó további 1,650 M Ft.)

Strandröplabda-pályák: 1,822 M Ft

Atlétikapálya: 4,222 M Ft.

Füves labdarúgópálya: 3 M Ft (valójában pályázati biztosíték, megjegyzendő továbbá, hogy a BEAC Labdarúgó Szakosztálya még milliós nagyságrendű összeggel tartozik. Az új pályázati kiírásra jelentkező pályázó a kaució letétele után visszalépett).

Műfüves focipályák: 14,759 M Ft. (Megjegyzés: a MAFC Villanyfényes Labdarúgó Szakosztálya – még a 2012-es használat után – 2013 elején még további 5,017 M Ft-ot utal át.)

Egyéb sportpályák bérleti díja: 1,41 M Ft

32

A Sporttelepből származó bevételek mindösszesen tehát 34,625 M Ft-ot tettek ki.

A Sportközpont 2012. évi bevétele 8,2 M Ft volt.

A fentiek szerint tehát az Alrendszer Testnevelési Központon kívüli 2012-es saját bevétele 42,825 M Ft volt.

Az Alrendszer a Testnevelési Központon felüli része tehát 19,8 M Ft maradvánnyal, 42,825 M Ft saját bevétellel, és a belső költségvetési támogatásból további 10 M Ft-tal és gazdálkodhatott 2012-ben, azaz összesen 72,625 M Ft-tal. Ezzel szemben az Alrendszer – Testnevelési Központhoz nem köthető – főbb kiadásai 2012-ben a következők voltak:

A Sporttelep munkatársainak bére járulékokkal (pályamunkások, portások) 15,185 M Ft.

A Sporttelep kisebb dologi kiadásai (teniszpályákon és a strandröplabda pályákhoz köthetőkön felül) 4,363 M Ft.

Központi költségvetési elvonás ide eső része 3 M Ft.

Saját bevételei utáni rezsifizetési kötelezettség (kb.) 3 M Ft.

A korábbi 50 M Ft-os EHK kölcsön 12,5 M Ft-os törlesztése (második részlete). (A két régi műfüves pálya „árának” 12,5 M Ft-os törlesztése 2013-ban történik.)

A 2012. évi kiadások mindösszesen tehát 38,048 M Ft-ot értek el.

Mivel a maradvány, a támogatás és a bevétel összege 72,625 volt, így az Alrendszer – a Testnevelési Központon felüli – (kalkulált, 2013-ra átvitt) maradványa 34,577 M Ft.

A 20 M Ft-os kötött felhasználású támogatás összegéből 10 M Ft került tehát a Sportbizottság témaszámára. 2012-ben 5 M Ft-ot a MAFC-BME Röplabda Szakosztály kapott támogatásként (amit nem teljes egészében aknázott ki 2012-ben). Itt év végére összesen 6,54 M Ft maradvány jelentkezett.

Az egész Alrendszer összes témaszámain 75,998 M Ft maradvány mutatkozott, amiből 6,540 M Ft az imént említett maradványrész, 34,577 M Ft az Alrendszer Testnevelési Központtól független részének maradványa, míg 34,881 M Ft a Testnevelési Központ maradványa.

3.2. A Testnevelési és sport alrendszer, ezen belül a Testnevelési Központ gazdálkodási keretei 2013-ban

2013-ban a Testnevelési Központ 60 M Ft személyi és működési támogatást kap. A Sportközpontból érkező bevételek miatt 2013-ban az alrendszer további közvetlen támogatást már nem kap, viszont 2013-ban még fennmarad az ÜZO-ra terhelt Sporttelep közüzemi kiadás (a Sportközpont közüzemi kiadásait már annak bérlője fizeti). További tartalékként továbbra is meg kell maradjon 5 M Ft, ami az Alrendszer részéről szabadon továbbra sem költhetően.

33

Az Alrendszer a Testnevelési Központ felett 2013-ra tervezett főbb saját bevétele:

Sporttelep: 25 M Ft,

Sportközpont: 25 M Ft.

A Testnevelési Központ 2013-ra tervezett főbb saját bevétele:

Bérletek: 30 M Ft (amiből a rezsi felett fedezni kell a „közüzemi többletkiadásokat”, ami mintegy 10 M Ft.)

Főbb (2012-eseken felüli) várható többletkiadások 2013-ban:

A korábbi EHK kölcsönök után 25 M Ft (szemben a 2012-es 12,5 M Ft-tal).

Sporttelep és Sportközpont fejlesztések az anyagi lehetőségek (és a Tüske-projekt következményei) szerint. (Pl.: Sporttelep beléptető rendszer kialakítása; Sporttelep parkoló kialakítása; Sportközpont orvosi diagnosztikai gépek; Sportközpont alagsori bővítés; stb.)

3. Határozat

A Testnevelés és sport alrendszer 2013. évi Belső költségvetési támogatása 60 M Ft. Egyebekben a 2013-as Belső költségvetés Testnevelési és sport alrendszer fejezetben rögzítettek az irányadók.

4. Nyelvoktatás alrendszer

Az IFT szerint: „A BME az idegennyelv oktatást kiemelten kezeli, saját szakmai szervezeti egységet tart fent, lehetőségeihez mérten támogatja a – BME keretein belüli – hallgatói idegennyelv tanulást. A nyelvoktatás alrendszer az Idegennyelvi Központ saját bevételei mellett költségvetési támogatásból gazdálkodik, utóbbi részei a nyelvi kurzusokért elszámolt díjak, a kredites oktatás támogatásai, és a nyelvoktatással kapcsolatosan közvetlenül érkező állami céltámogatások. Az alrendszer további támogatását jelenti, az Idegennyelvi Központ E és T épületi létesítményhasználata.”

A Költségvetési Szabályzat szerint (részletek): „A Nyelvoktatás alrendszer „Belső költségvetési támogatása” éves tétele a következők összegeként adódik: 1) A nyelvi kurzusoknál (jellemzően 2 és 3 pontos változatok) csoportonként – 2012-es bázisáron számolva – 500 E Ft (…); 2) Az Idegennyelvi Központ kredites tantárgyainak bevétele, amelyeknél az éves költségvetés Kari alrendszerében egy állami hallgató x kreditért járó bevétel 60%-ával kell megszorozni az Idegennyelvi Központ állami hallgatókra vonatkozó hallgató x kreditjét. 3) Az OKM anyanyelvi vendégtanárok céltámogatása a Nyelvoktatás alrendszer bevétele.”

Az alábbi táblázatban a nyelvi kurzusok számának alakulása látható (a 2012-es és a 2013-as):

34

2011/12 tanév 2012/13 tanév Összes kurzus: 205 Összes kurzus: 216

őszi félév őszi félév nyelv 2 egység 3 egység nyelv 2 egység 3 egység angol 8 27 angol 0 36 német 8 16 német 6 19 holland 0 2 holland 1 1 francia 3 9 francia 3 11 olasz 3 6 olasz 2 8 spanyol 7 7 spanyol 5 9 orosz 3 3 orosz 3 0 japán 2 0 japán 1 2 magyar 0 2 magyar 0 2 Összesen 34 72 Összesen 21 88

tavaszi félév tavaszi félév (meghirdetett) nyelv 2 egység 3 egység nyelv 2 egység 3 egység angol 0 35 angol 0 31 német 7 18 német 4 19 holland 0 2 holland 0 2 francia 3 9 francia 3 11 olasz 2 2 olasz 3 8 spanyol 5 7 spanyol 3 11 orosz 2 3 orosz 4 0 japán 2 0 japán 1 2 magyar 0 2 magyar 0 2 Összesen 21 78 Összesen 18 89

Megjegyzés: A kimutatásban nincsenek benne a 0 kredit pont értékű pre-engineering csoportok.

35. Táblázat: Nyelvi csoportok létszámának alakulása

A fenti táblázat szerint 0 kredites kurzusok száma tehát 2012/13 ősz: 109; 2012/13 tavasz (meghirdetett): 107; 2012/13 tanév összesen: 216. Ezek után – 500 EFt-os árral számolva – 108 M Ft belső költségvetési támogatás jár. A Központ által teljesített állami hallgató x kredit: 4655. Egy állami hallgató x kredit után átlagosan járó bevétel 60%-a, azaz (kb.) 9500x0,6=5700 Ft. Összesen tehát 4655 x 5700 = 26,54 M Ft. Megjegyezzük, hogy a Nyelvoktatás alrendszer a karok költségtérítéses hallgatói után is kap még támogatást, ezek szokásos őszi kari elszámolásával együtt. Itt viszont csak további 1-2 M Ft-ra (átlagosan 1,5 M Ft-ra) számíthat az alrendszer.

Összesen tehát 108+26,5+1,5=136 M Ft.

Az alrendszer – 2013-ban először – további belső költségvetési kiegészítő támogatást már nem kap (ez egyébként 2012-ben 11 M Ft volt).

Ehhez hozzáadandó az EMMI mintegy 14 M Ft-os anyanyelvi vendégtanárok különtámogatása, ezzel együtt tehát 150 M Ft a Nyelvoktatás alrendszer belső költségvetési támogatása.

4. Határozat

A Nyelvoktatás alrendszer 2013. évi Belső költségvetési támogatása 150 M Ft.

36

5. Nukleáris technika alrendszer

Vonatkozó IFT részletek: „A nukleáris technika alrendszer gazdálkodási kérdéseit tekintve lényeges az NTI-nek, mint a kari oktatási-kutatási egységekhez hasonló tevékenységet végző szervezeti egységnek, valamint mint az oktatóreaktor, mint nukleáris létesítmény üzemeltetőjének megkülönböztetése. Ezt a kettőséget a nukleáris technika alrendszer finanszírozásának is követnie kell, így egyrészről meg kell jelenjenek a kari egységeknél szokásos teljesítmény- és értékmutatók, illetve ezekhez kapcsolódó támogatási normatívák, valamint az oktatóreaktorhoz kapcsolódó külön támogatási elemek is, ennek részeként különösen és jelentősen külső források is. (…) A nukleáris technika alrendszer költségvetési támogatása a Kari alrendszer kalkulációjához igazodik – a Költségvetési Szabályzatban rögzített eltérésekkel, részben összefonódva a TTK finanszírozási paramétereivel. Az alrendszer bevétele továbbá az országos környezeti sugárzásjelző rendszer működtetésére kapott céltámogatás is.”

Kapcsolódó Költségvetési Szabályzati részek: „A személyi állomány szerinti támogatás a Kari alrendszer hasonló támogatásának mindenkori elveihez és mértékeihez illeszkedik. A Nukleáris technika alrendszerhez a Természettudományi Kar (TTK) „Állami doktorandusz” létszámának 10%-a, míg „Állami hallgatók száma” értékének 15%-a kerül. (…) Az oktatóreaktor különtámogatása 2012-es bázison 101,4 MFt, (…) A Nukleáris technika alrendszerre eső általános költség az alrendszer összes bevételének a kari alrendszer általános költség / összes bevétel arányával való szorzata. (…) A nukleáris technika alrendszer létesítményköltségeinek számítása a Kari alrendszer létesítmény költség kalkulációjával azonos, az ottani fajlagos értékek felhasználásával. (…) Az Oktatóreaktor egyenértékes területe (hozzávetőleg a 2012-es évi közüzemi fogyasztási naturália-értékek mellett, az alrendszer saját bevételeiből történő felújítás-karbantartás esetén) 700 nm. (…) Az OSJER országos környezeti sugárzásjelző rendszer működtetésére kapott EMMI céltámogatás a Nukleáris technika alrendszer külön támogatása, ezzel az alrendszer – előzőek szerinti összes bevétel mínusz általános és létesítmény költségek szerinti – támogatása emelkedik.”

A Kutatóegyetemi támogatásból a Nukleáris Technika Intézet is részesül (ld. a kari alrendszernél leírtakat).

37

Mutató FtSzemélyi állomány 31 41 587 248Doktorandusz (normázott, állami) 5,1 4 646 109Kari (normázott, állami) saját hallgatók 537 5 025 898Kari (normázott, állami) oktatott hallgatók* 5 149 49 298 179Oktatóreaktor különtámogatás** 88 888 889Összes bevétel 189 446 323Általános költségek -26 522 485Csillapítások, korrekciók*** 4 174 347Létesítmény költségek terület alapján 1 752 -48 900 278Létesítmény költségek létszám alapján 215 -9 183 536Létesítmény költségek központi tanterem alapján 23 096 -924 719

Alaptámogatás 108 089 652Kutatóegyetemi támogatás 31 7 968 847Összes támogatás 116 058 499

*Már a tavalyi 95%-ára megemelve (a visszaesést csillapítva)

**Az előző évi (101.388.889 Ft) 87,7%-a

*** Az előző évi 139,8 M Ft 77,3%-ára csillapítva

36. Táblázat: Nukleáris technika alrendszer belső költségvetésének levezetése

A Költségvetési Szabályzat szerint a Nukleáris technika alrendszer Belső költségvetési támogatás éves tételére, illetve az oktatási pontok arányváltozására a kari alrendszeren belüli mindenkori csillapítási mechanizmusok és mértékek vonatkoznak. Ilyen csillapításokra az idén szükség volt.

Az OSJER Mérőállomás 2,9 M Ft-os különtámogatása szintén az alrendszer támogatásának része, ezzel együtt a támogatás (némileg kerekítve) 119 M Ft.

5. Határozat

A Nukleáris technika alrendszer 2013. évi Belső költségvetési támogatása 119 M Ft.

38

6. Nem kari létesítmény és általános alrendszerek14

A Költségvetési Szabályzat szerint: „A Nem kari alrendszerhez a GMF, az OMIKK, a KTH, a RK és az ECS szervezeti egységek tartoznak. 1) A Nem kari általános alrendszer (általános) oldalát GMF általános nem létesítmény oldalhoz tartozó egységei (Gazdasági Osztály, Munkaügyi Osztály, Jogi Osztály és Főigazgatói Titkárság), az OMIKK, a KTH, a RK és az ECS szervezeti egységek alkotják. 2) Nem kari alrendszer (létesítmény) oldalát GMF Beruházási és Karbantartási Osztály, Üzemeltetési Osztály és Telekommunikációs és Informatikai Osztály szervezeti egységek alkotják, illetve – speciális szabályok mellett – a Kollégiumi Osztály. A Nem kari alrendszer (…) szervezeti egységekre az éves belső költségvetésekben külön-külön kisköltségvetések kell készüljenek.”

A kisköltségvetések felépítése:

Bevételek mindösszesenBelső költségvetési támogatásSaját bevétel (nettó)

Saját bevétel (ÁFÁ-val)Saját bevétel ÁFA-jának befizetése

Maradvány (megelőlegezés állománya felett) +Maradvány (megelőlegezés maradványa nélkül) +Megelőlegezés maradaványa -Megelőlegezés-állomány (az év elején)

Átvett keret (nem kari szervezeti egységtől)Átvett keret (más alrendszerből)

Kiadások mindösszesenSzemélyi juttatások (járulékkal)

Személyi rendszeresSzemélyi nem rendszeresJárulék

Működési, "dologi" kiadások (ÁFÁ-val)Igénybevett szolgáltatások (postaköltséggel)SzámítástechnikaIrodabútorIrodaszer, nyomtatvány, tisztítószerFénymásolásTelefonBelföldi utazásReprezentációKülföldi utazásEgyéb dologi kiadás

Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó)Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek)Átadott keret (más alrendszerbe)Rezsi és egyéb átadott keret a Likviditási- és tartalékalapba

RezsiEgyéb a L&T-ba

Maradvány a következő évre (megelőlegezés állománya felett) +Maradvány a következő évre (nem megelőlegezésből) +Maradvány a következő évre (megelőlegezésből) -Megelőlegezés-állomány az év végén

Bevétel-kiadás

E (Ft)

14 Fortuna Zoltán munkája.

39

37. Táblázat: Nem kari alrendszerek kisköltségvetéseinek sémája

6.1. A nem kari alrendszer személyi kifizetései

Az egyetemi összes személyi ráfordítás alakulása

Az egyetemi gazdálkodó szervezetek több mint 5700 főnek fizettek ki valamekkora összeget 2012-ben15, az összes személyi kifizetés 12,5 Mrd Ft volt, amelyet 3,3 Mrd Ft munkaadói járulék terhelt. Az elmúlt 5 évet tekintve a személyi juttatások éves összege az átlag körüli +3%-os sávban mozgott, igaz a fizetések vásárlóértéke mindeközben jelentősen csökkent. Itt is megemlítjük, hogy 2012-ben mindösszesen ~725 M Ft összegű zárolás sújtotta, amelyből 696 M Ft-ot a szervezeti egységeknek kellett befizetniük, a maradékot az LTA csökkentésével rendeztük. Az intézkedés a nem kari oldalon 123 M Ft személyi juttatás +27 M Ft járulék keret elvonást eredményezett. Minden bizonnyal a karok és egyéb alrendszerek által befizetett 546 M Ft is „tartalmazott” eredetileg személyi juttatásként kifizetni tervezett keretösszeget. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy a 2012. évre „várt” személyi kifizetések az elmúlt öt év legmagasabb (nominális) összegét eredményezték volna.

Összevetve ezt a záró bankszámlaegyenleg változásáról, valamint a kiadások növekedéséről szóló kimutatásokkal, amelyek szerint az egyetem pénzeszközállománya 2012. II-IV. negyedévben a 2012 január 1-jei szint 2/3-ra csökkent, elmondható, hogy a személyi kifizetések fedezetét 2012-ben a korábbi éveknél jelentősebb mértékben „fedezte” az egyetemi szervezetek tartaléka.

15 ~3300 fő részére összességében bruttó 1 M Ft-nál magasabb összeg került kifizetésre.

40

38. Táblázat: A BME személyi ráfordításainak változása16

A kari és nem kari személyi kifizetések összevetése

A Költségvetési Szabályzat szerint:

– „A Nem kari alrendszer szabályozásánál az „Egyenértékes havi jövedelem” az összes éves – járulékok nélküli – személyi juttatás (alapilletmény, kereset-, illetménykiegészítés, vezetői pótlék, címpótlék, egyéb pótlék, túlóra, műszakpótlék, helyettesítési díj, jutalom, étkezési jegy, természetbeni juttatás, megbízási, szerzői díj, szociális juttatások és egyéb juttatások, bérkompenzáció) 15-öd része.

– A személyi állományt (részfoglalkoztatás esetén arányosítva) három csoportba kell sorolni: o „Kiemelt munkatársi kör”, amely három alcsoportra válik szét: Az 1.

csoportba tartozók havi egyenértékes jövedelme – 2012-es bázisértéken – bruttó 600 ezer Ft és 1.200 ezer Ft között van. A 2. csoportba tartozók havi egyenértékes jövedelme – 2012-es bázisértéken – bruttó 430 és 600 ezer Ft között van. A 3. csoportba tartozók havi egyenértékes jövedelme – 2012-es bázisértéken – bruttó 260 és 430 ezer Ft között van. (Az 1., 2. és 3. csoportba tartozók átlagos jövedelme a csoportra megadott jövedelemhatárok számtani átlagát nem haladhatja meg.)

o „Nem kiemelt munkatársi kör”, akiknél a havi egyenértékes juttatás – 2012-es bázisértéken – nem éri el a 260 ezer forintot.

o „Egyéb bértömegnövelő tételek” alatt a költségvetési egyeztetések során már pontosan ismert, de a munkáltató által nem befolyásolható, vagy bázisalapon csak becsülhető kifizetéseket kell érteni, így különösen az adott évben kifizetendő jubileumi jutalom, a prémium évek program keretében kifizetendő juttatások fedezetét, valamint a munkavállalók kilépésekor fizetendő juttatások költségének a fedezetét. (A prémium évesekre kapott állami támogatás a Likviditási és tartalékalapba folyik be.)

o (…) o A személyi költségeken belül elkülönítésre kell kerüljenek az „Egyéb

bértömegnövelő tételek”, amelyek fedezetét az egyes egységek az személyi kereteiken felül kapják meg. (Felmentések esetén csak a munkavégzéssel nem terhelhető időszak kap így támogatást.)”

Az egyes személyi kifizetési formákat vizsgálva a kari és nem kari oldalon jelentős aránybeli eltérések tapasztalhatók. Megjegyezzük, hogy a zárolás hatásának köszönhetően, amikor is a „mozgó” bérelemek kerültek elvonásra, a nem kari oldalon a korábbi években mért 65%-ról 70%-ra kúszott fel az alapilletmény és a bérkompenzáció együttes összegének az aránya. A kari oldalon erre vonatkozó megállapításokat csak nagyon óvatosan tehetnénk, hiszen ott nem csak közalkalmazottak kerültek foglalkoztatásra, így például a megbízási szerződés keretében foglalkoztatott külsősök vagy a munkaszerződés keretében foglalkoztatott hallgatók nem rendelkeznek alapilletménnyel.

16 Adatok forrása az éves elemi költségvetési beszámolók vonatkozó táblázatai.

41

Juttatási forma Kar (E Ft) % Nem kar (E Ft) %

Alapilletmény+kompenzáció 5 705 772 55,8% 1 513 641 70,0%Kereset-, illetménykiegészítés 2 114 853 20,7% 193 527 9,0%Megbízási, szerzői díj (közalkalmazott és külsős együtt) 1 266 576 12,4% 21 462 1,0%

Hallgatói doktoranduszi munkadíj 310 941 3,0% 2 060 0,1%Természetbeni juttatás 307 164 3,0% 261 910 12,1%Jutalom 144 876 1,4% 5 026 0,2%Egyéb juttatás 101 529 1,0% 277 0,0%Jubileumi jutalom 82 353 0,8% 20 929 1,0%Vezetői pótlék 79 340 0,8% 14 737 0,7%Felmentés, végkielégítés, szab. megváltás, PÉP 57 268 0,6% 36 035 1,7%

Egyéb pótlék 38 787 0,4% 15 116 0,7%Címpótlék 9 473 0,1% 13 161 0,6%Szociális juttatás 6 810 0,1% 12 046 0,6%Túlóra, műszakpótlék, helyettesítési díj 2 899 0,0% 51 430 2,4%Összesen 10 228 641 100,0% 2 161 355 100,0%

39. Táblázat: Kari és nem kari személyi juttatások megoszlása17

A 2009. évi költségvetés készítésekor rögzítésre kerültek azok az elvi alapok, amelyek mentén a kari és nem kari jövedelmi adatok összevethetők. Ahogyan akkor, úgy most is a kari és nem kari havi egyenértékes jövedelmi adatokat vetjük össze úgy, hogy az első 120 nem kari kollégát mindig tízszer szerepeltetjük (azaz így 1200 nem kari adattal dolgozunk) azért, hogy így összehasonlítható legyen az 1200 kari munkatárs adataival. (Az ábrákon a kari adatok közül a legfelső húsz, míg a nem kariból a legfelső két kolléga adatait töröltük.)18

17 Nexon bérszámfejtési adatok alapján. Nem tartalmazza a Diákközpont adatait.18 A vizsgálódáshoz a Nexon bérszámfejtési adatait vettük alapul.

42

40. Ábra: Kari és nem kari „diplomás” kategóriák egyenértékes havi jövedelmeinek összevetése (Ft)

Az előző ábrák valamint az alábbi táblázatok adatainak összevetése alapján kijelenthető, hogy 2011-ről 2012-re a legjobban fizetett munkatársak havi egyenértékes jövedelmei nominálisan a kari oldalon stagnáltak, a nem kari oldalon 4%-kal csökkentek. Amennyiben tágítjuk a kört és a „diplomás” nem kari (1200 fő) és kari alkalmazottak (120 fő) körét tekintjük, akkor a karokon 1%-os, a nem karokon 4%-os nominális csökkentést látunk. 2008-ról 2012-re a kari legjobban fizetett munkatársak havi egyenértékes jövedelmei nominálisan 4%-kal csökkentek, míg a nem kari oldalon 4%-os volt a növekedés. Amennyiben tágítjuk a kört és a „diplomás” nem kari (1200 fő) és kari alkalmazottak (120 fő) körét tekintjük, akkor a karokon 2%-os, a nem karokon 4%-os nominális növekedést látunk.

43

2009/2008 2010/2009 2011/2010 2012/2011 2012/2008TOP 1-100 kari 99% 93% 103% 100% 96%TOP 1-100 nem kari 102% 107% 98% 96% 104%TOP 11-110 kari 99% 98% 105% 99% 101%TOP 11-110 nem kari 101% 107% 99% 96% 104%TOP 1-1200 kari 98% 102% 105% 99% 102%TOP 1-120 nem kari 102% 107% 99% 96% 104%TOP 21-1200 kari 97% 103% 105% 98% 104%TOP 3-120 nem kari 102% 107% 99% 96% 104%

41. Táblázat: Egyenértékes havi jövedelmek változása

A 2012. évi nem kari személyi terv-tény adatainak értékelése

A 2012-es nem kari személyi tervezési és kifizetési helyzet igen összetett volt: A korábban tervezett +5% emelés tartására az időközben kialakult

költségvetési helyzetben nem volt lehetőség. A bérkompenzáció összegével növeltük a még 2011-ben 2012-re tervezett

személyi kereteket. A létesítmény oldalon a korábbi elképzelések szerint is kisebb középtávú

szűkítés volt tervezve. Az OMIKK esetében jelentősebb személyi leépítés is indokolt volt (a Nemzeti

Kutatásnyilvántartási Rendszer megszűnése miatt). Rektori jutalom 2012-re nem volt tervezve (eltekintve a Létesítményprogram

miatt 2011-rőll visszatartott jutalmaktól). 2012-ben a prémium évesekre kapott állami támogatás már a Likviditási és

tartalékalapba folyt be, ugyanis a prémium évesek juttatásait az alrendszerek kisköltségvetései tartalmazták.

A többi egységnél nagyjából a fentiekkel harmonizáló („méltányos”) összegeket állapítottunk meg.

Mindezeket súlyosbította az év végén elrendelt zárolás, amely az akkor meghozott belső szabályok következményeként a nem kari szervezetek esetében 151,687 M Ft-nyi személyi keret Likviditási és tartalékalapba történő visszaadását rendelte el. Ez a nem kari oldalra tervezett összes személyi keretnek az 5,4%-a volt, ami átlagosan 3 heti bér elvonásának felelt meg.19

A 2012-re tervezett és „felhasznált” kiemelt személyi kvóták az alábbi táblázatban látható.

19 Az elvonás a vonatkozó szabályok értelmében magasabb mértékben sújtotta a magasabb és alacsonyabb mértékben az alacsonyabb jövedelmű kollégákat. Míg a legjobban kereső 1-2-3 kiemelt személyi kör 1 havi, addig a legalacsonyabb jövedelmű kör 1,5 heti juttatását veszítette el.

44

Engedélyezett Tényleges1. kör 2. kör 3. kör 1. kör 2. kör 3. kör

BKO 2 4 12 2 1 11TIO* 3 2 13 1 3 10ÜZO 3 1 7 1 2 4GO 2 8 18 4 4 11MO 1 4 3 1 3 4JO 1 3 6 1 1 6FT 1 0 1 1 0 1RK 2 0 5 1 1 5BECS** 0 1 2 0 2 3OMIKK 1 1 13 1 2 8KTH 3 4 12 3 1 11Összesen 19 28 92 16 20 74* Az 1. körös kvóták száma 2012. évben lezajló vezetőváltás miatt, átmenetileg 1-gyel nő. 2013-tól az 1. körös kvóták száma 2.** A szervezeti egységben vezetőváltás és az egység méretéhez képest jelentős munkaerőmozgás történt.

Táblázat: A nem kari személyi kifizetési kategória kvóták

Miután mintegy 134 M Ft-nyi „bér” zárolására került sor a nem kari oldalon 2012-ben, így a kiemelt kategóriánként tervezett és tényleges személyi kifizetések összevetésétől eltekintünk. Ugyanakkor megvizsgálva a nem kari szervezeti egységek személyi költéseit a következő szabálytalanságokat találtunk:

A TIO esetében mintegy 700 E Ft-tal túlköltésre került a személyi keret, amelynek oka az volt, hogy a zárolás hatását az egység vezetői nem mérték fel pontosan, és a lehetségesnél nagyobb kereteket adtak át LTA-ba. Ezért egyes decemberi kifizetések mögött nem maradt fedezet, amit egyedi engedéllyel a dologi keretekből pótoltak.

A MO esetében mintegy 2,1 M Ft-tal túlköltésre került a személyi keret, amelynek oka az volt, hogy az egység nem tartalékolt a rendkívüli helyzetekre, így a decemberben lényegében azonnali hatállyal kilépő emberek kilépéssel kapcsolatos juttatásaira már nem maradt fedezet. A hiány - egyedi engedéllyel - részben a dologi keretek, részben pedig a LTA terhére került pótlásra.

A GO esetében az első kiemelt kategóriába tartozók száma duplája volt az engedélyezett keretnek, 2 fő jelentősen becsúszott az 1. személyi körbe. Ezt különösen problémásnak találtuk a zárolások tükrében. Ezt a költségvetési egyeztetések során az egység vezetőjével részletesen áttekintettük.

Az OMIKK esetében 1-gyel túllépték a körös munkatársak engedélyezett létszámát, amelynek oka, hogy egy fő, aktív kari munkája után a karról kiegészítő juttatásokban részesül. Megjegyezzük, hogy a Költségvetési Szabályzat szerint a nem kari munkatársak kari oldalról történő díjazására csak speciális szabályok mellett, kivételes esetekben van lehetőség.

A 2012 novemberében elrendelt zárolás, pontosabban az azzal kapcsolatos intézkedések eredményeként a nem kari egységek a Likviditási és tartalékalapba történő keretátadással az alábbiak szerint teljesítették a rájuk kirótt zárolás összegét. A kisköltségvetések összeállításakor a nem kari szervezetek vezetőinek egyénekre bontva tételesen be kellett mutatniuk, hogy a zárolás 2013-ra áthúzódó hatásában

45

érintettek milyen tervezett juttatásaikat nem fogják megkapni, hanem azok összege a LTA-ba kerül átadásra.

Zárolás összege Zárolt összeg

2012-ben rendezett

2013-ban kerül rendezésre

Nem kari általános alrendszer 96 118 80 247 15 871GO 25 437 25 437 0MO 9 259 9 259 0JO 5 657 5 582 75FT 2 563 2 440 123KTH 18 614 18 614 0OMIKK 23 623 10 801 12 822BECS 1 543 1 220 323RK 9 422 6 894 2 528

Nem kari létesítmény alrendszer 55 569 54 141 1 428ÜZO 25 416 25 416 0BKO 18 749 18 693 56TIO 11 404 10 032 1 372

Összesen 151 687 134 388 17 299

42. Táblázat: A BME személyi ráfordításainak változása (M Ft)20

2013. évi nem kari személyi ráfordítások tervezése

A decemberi költségvetési irányelvek anyag a nem kari egységek esetében egy „minimális” illetve egy „emelt” változatban elkészített kisköltségvetési csomagot tartalmazott. 20%-os kari alrendszeri csökkenés esetén általános oldalon 15%-kal, a létesítményoldalon 18%-kal csökkentek volna a személyi keretek, egységesen 12%-os fizetési kategória-határ csökkentés mellett, míg 15%-os kari alrendszeri csökkenés esetén; az általános oldalon 12%-kal, a létesítményoldalon 15%-kal csökkentek volna a személyi keretek, egységesen 10%-os fizetési kategória-határ csökkentés mellett.

A kari alrendszer 2012-es belső költségvetési támogatási összege 7,3 Mrd Ft volt. E támogatási összeg 2013-ban a 2012-es 87,7%-a, 6,4 Mrd Ft. A kari alrendszeri csökkenés ezen mértékére a nem kari oldalon oly módon reagáltunk, hogy a korábban a „minimális” verzióban megadott személyi kiadási tételeket megnöveltük az egységek személyi jellegű maradványaival (vagy abból indokoltnak talált részösszeggel) (igaz, e növekményeket szinte kivétel nélkül felemésztik a kötelező nyugdíjazással kapcsolatos terhek, amelyeket egységenként tételesen áttekintettük minden esetben kitérve a kapcsolódó munkaszervezési problémák megoldására is).21 Ezek után a személyi keretek az általános oldalon mintegy 12%-kal, míg a létesítmény oldalon 15%-kal csökkentek.

Miközben a szervezeti egységeknek az egyes kiemelt személyi körre vonatkozó kvótái 2012-ről 2013-ra nem változnak, 2013-ra 10%-kal csökkentek, és sajnálatos módon már nem haladják meg a 2009. évi szintet.

Egyenértékes jövedelem járulék nélkül

20 Adatok forrása az éves elemi költségvetési beszámolók vonatkozó táblázatai.21 A Szenátus decemberi ülésén meghozott belső nem kari nyugdíjazási szabályokat időközben a vonatkozó állami szabályozás meghaladta.

46

(éves/15)2009. Min. Max.

1. csoport 560 0002. csoport 400 000 560 0003. csoport 240 000 400 000

2010.1. csoport 576 800 1 153 6002. csoport 412 000 576 8003. csoport 247 200 412 000




43. Táblázat: Kiemelt fizetési (egyenértékes jövedelem) sávhatárok alakulása (Ft)

Az egyes szervezeti egységek személyi keretei az alábbiak szerint alakulnak.

2013. tervTIO 159 900ÜZO 507 925BKO 327 486Nem kari létesítmény alrendszer 995 311RK 116 590OMIKK 401 125KTH 260 750BECS 26 000GO 325 005MO 119 000JOG 76 600FT 31 104Nem kari általános alrendszer 1 356 173Összesen 2 351 484

44. Táblázat: 2013-as személyi keretek (Ft)

Ahogyan korábban is írtuk, a legnagyobb gondot itt a 2014-es kilátások (az addigra már végképp elfogyó személyi maradványok), illetve a 2013. éven belüli rugalmasság jelenti. Utóbbihoz az az alapszabály is kapcsolódik, hogy úgy kell kialakítani a fentebb vázolt keretek közötti személyi kifizetési struktúrát, hogy ~6%-

47

nyi keretösszeg erejéig, 2013. november 10-e utáni döntésű, differenciált jutalomkeretet kell képezni.

A következő alfejezetekben a Költségvetési Szabályzat azon rendelkezésének teszünk eleget, miszerint az éves költségvetésekben rögzíteni kell a nem kari szervezeti egységek kis-költségvetéseinek előző éves terv- és tényadatait, valamint a tárgyévi tervadatait.

6.2. A nem kari alrendszer kisköltségvetései

A decemberi költségvetési irányelvek anyag a nem kari egységek esetében egy „minimális” illetve egy „emelt” változatban elkészített kisköltségvetési csomagot tartalmazott. Időközben a „minimális” verzióban megadott kiadási tételek csak annyiban változtak, hogy az egységek személyi jellegű maradványaival (vagy abból indokoltnak talált részösszeggel) megnövelésre kerültek az egységek 2013. évi tervezett személyi kiadási keretei, ám e növekményeket szinte kivétel nélkül felemésztik a kötelező nyugdíjazással kapcsolatos terhek. Megjegyzendő továbbá, hogy némileg növelni tudtuk a rektori hatáskörű jutalomkeretet is.

Bár a Gyorskocsi utcai ingatlan értékesítése, illetve a Z és V2 épületek (nem értékesítésből származó) hasznosítása még kiforratlan, függő ügyek, a decemberben várthoz képesti némileg jobb BME költségvetési pozíció engedte a létesítmény-beruházási keretek némi emelését.

48

6.3. Belső Ellenőrzési Csoport

A kisméretű Belső Ellenőrzési Csoport kisköltségvetése a következő:

2012. terv 2012. tény 2013. terv

Bevételek mindösszesen 33 425 33 426 26 855Belső költségvetési támogatás 32 949 32 949 24 816Saját bevétel (nettó) 0 1 0

Saját bevétel (ÁFÁ-val) 0 1 0Saját bevétel ÁFA-jának befizetése 0 0 0

Maradvány (megelőlegezés állománya felett) 476 476 2 039 +Maradvány (megelőlegezés maradványa nélkül) 476 476 2 039 +Megelőlegezés maradaványa 0 0 0 -Megelőlegezés-állomány (az év elején) 0 0 0

Átvett keret (nem kari szervezeti egységtől) 0 0 0Átvett keret (más alrendszerből) 0 0 0

Kiadások mindösszesen 33 425 33 426 26 855Személyi juttatások (járulékkal) 32 425 29 725 26 000

Személyi rendszeres 32 425 29 725 26 000Személyi nem rendszeres 0 0 0Járulék 0 0 0

Működési, "dologi" kiadások (ÁFÁ-val) 1 000 442 855Igénybevett szolgáltatások (postaköltséggel) 0 2 0Számítástechnika 200 18 250Irodabútor 0 12 0Irodaszer, nyomtatvány, tisztítószer 100 150 100Fénymásolás 0 0 0Telefon 0 0 0Belföldi utazás 0 0 0Reprezentáció 0 0 0Külföldi utazás 0 0 0Egyéb dologi kiadás 700 260 505

Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) 0 0 0Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) 0 0 0Átadott keret (más alrendszerbe) 0 0 0Rezsi és egyéb átadott keret a Likviditási- és tartalékalapba 0 1 220 0

Rezsi 0 0 0Egyéb a L&T-ba 0 1 220 0

Maradvány a következő évre (megelőlegezés állománya felett) 0 2 039 0 +Maradvány a következő évre (nem megelőlegezésből) 0 2 039 0 +Maradvány a következő évre (megelőlegezésből) 0 0 0 -Megelőlegezés-állomány az év végén 0 0 0


BECSE (Ft)

45. Táblázat: Belső Ellenőrzési Csoport kisköltségvetése

49

6.4. Rektori Kabinet

A Rektori Kabinet kisköltségvetése a következő:

2012. terv 2012. tény 2013. terv




Átvett keret (nem kari szervezeti egységtől) 0 0 0Átvett keret (más alrendszerből) 7 064 7 300 7 064



Működési, "dologi" kiadások (ÁFÁ-val) 53 850 6 886 8 670Igénybevett szolgáltatások (postaköltséggel) 700 345 700Számítástechnika 2 700 1 950 1 950Irodabútor 500 0 200Irodaszer, nyomtatvány, tisztítószer 1 430 870 950Fénymásolás 120 0 20Telefon 1 000 947 950Belföldi utazás 180 12 150Reprezentáció 0 0 0Külföldi utazás 3 500 0 0Egyéb dologi kiadás 43 720 2 762 3 750

Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) 20 902 16 600 74 299Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) 225 6 433 190Átadott keret (más alrendszerbe) 0 17 450 10 121Rezsi és egyéb átadott keret a Likviditási- és tartalékalapba 0 6 262 0




RKE (Ft)

46. Táblázat: Rektori Kabinet kisköltségvetése

50

Az egység külön kezelt kereteinek a bontása az alábbi:22

Külön kezelt keretek (adatok ezer Ft-ban) 2013. tervMagyar Rektori Konferencia tagdíj 2 498Tények és adatok kiadvány 449Kutatóegyetemi rendezvény (OMIKK-ÜZO) 2 400Értekezletek kávé/üdítő (járulékkal növelt) 2 300Nemzetközi Fizikai Diákolimpia felkészülés (TTK) 2 000ODOO projekt támogatása (ÉPK) 1 000Rektori tanácsterem szavazórendszer 3 011Magyar Mérnökakadémia támogatása (GPK) 641Rektori jutalom és tartalékkeret 60 000Összesen 74 299

47. Táblázat: A RK külön kezelt keretei (RK adatszolgáltatás) (zárójelben a keretet

fogadó, továbbiakban ügyintéző szervezet)

Megjegyezzük, hogy az egyetemi kitűntetésekhez járó emlékérmet eddig a Rektori Kabinet fizette. 2013-tól a kitűntetéssel járó díjazás mellett az emlékérem költségét is a kitűntetésre felterjesztő szervezet viseli. (3 M Ft).

22 Megjegyezzük, hogy az egység kereteit némileg átstrukturáltuk, a rektori tartalékkeret a külön kezelt keretek közé került ezért is van lényeges eltérés a 2012. terv, tény, valamint a 2013. terv keretek között.

51

6.5. BME-OMIKK (Könyvtár)

Az OMIKK kisköltségvetése a következő:

2012. terv 2012. tény 2013. terv

Bevételek mindösszesen 779 029 783 518 628 280Belső költségvetési támogatás 645 328 650 048 470 864Saját bevétel (nettó) 46 974 45 153 65 562

Saját bevétel (ÁFÁ-val) 57 496 63 155 75 562Saját bevétel ÁFA-jának befizetése 10 522 18 002 10 000

Maradvány (megelőlegezés állománya felett) 6 069 6 069 16 796 +Maradvány (megelőlegezés maradványa nélkül) 24 253 24 253 17 106 +Megelőlegezés maradaványa 14 958 14 958 0 -Megelőlegezés-állomány (az év elején) 33 142 33 142 310

Átvett keret (nem kari szervezeti egységtől) 1 189 3 171 9 050Átvett keret (más alrendszerből) 79 469 79 077 66 008


Személyi rendszeres 478 109 324 339 401 125Személyi nem rendszeres 0 35 728 0Járulék 0 97 104 0

Működési, "dologi" kiadások (ÁFÁ-val) 44 971 46 683 39 010Igénybevett szolgáltatások (postaköltséggel) 15 540 11 564 21 150Számítástechnika 8 000 10 926 3 200Irodabútor 96 38 50Irodaszer, nyomtatvány, tisztítószer 1 870 2 015 2 000Fénymásolás 295 4 40Telefon 1 230 1 214 1 600Belföldi utazás 300 205 100Reprezentáció 30 0 0Külföldi utazás 0 0 0Egyéb dologi kiadás 17 610 20 717 10 870

Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) 247 409 229 916 180 075Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) 80 354 70Átadott keret (más alrendszerbe) 160 870 0Rezsi és egyéb átadott keret a Likviditási- és tartalékalapba 8 300 31 728 8 000




OMIKKE (Ft)

48. Táblázat: BME-OMIKK (Könyvtár) kisköltségvetése

A 2012. évi költségvetési támogatás összege a prémium évesekre (PÉP), továbbá az Országos Dokumentumnyilvántartási Rendszerre kapott állami támogatásnak köszönhetően növekedett meg. 2013-től az OMIKK PÉP-ben való

52

érintettsége várhatóan megszűnik az által, hogy az érintett munkatársak kilépnek a szervezetből.

53

Az egység tervezett saját bevételei a következők:

Bruttó saját bevétel(adatok ezer Ft-ban)

2012. terv 2012. tény

2013. terv

"Átfolyó" átvett pénzeszköz más felsőoktatási intézménytől a Scifinder konzorciumi tagságra

2 026 2 500 0

Külföldi könyvtárközi kölcsönzés 10 710 9 599 10 156Olvasó szolgálat beiratkozási díj 14 150 12 019 13 225Késedelmi kamat, bírság 8 430 6 732 7 810Tudományos Művek Tára előfizetés, kiadvány értékesítés 1 840 1 732 1 710Nyomdai bérmunka 2 100 1 359 2 350Fordítási szolgáltatás 980 413 345Oktatás 0 870 6 700INIS adatbázis hozzájárulás 150 0 0Telefon térítés 160 112 130Múzeumok Éjszakája jegybevétel(2013-ban a Hőszivattyú építkezés miatt elmarad)

450 236 0

Pályázati bevételek (ODR, NKA, TÁMOP, egyéb) 16 500 13 955 33 136Összesen 57 496 49 527 75 562

49. Táblázat: BME-OMIKK (Könyvtár) saját bevételek (OMIKK adatszolgáltatás)

A más alrendszerből átvett keretek 2013. évi összege ~65 M Ft összegben a karok és egyes tanszékek könyv- és folyóirat-beszerzésekhez való hozzájárulásai.

54

Az egység külön kezelt kereteinek a bontása az alábbi:Külön kezelt keretek (adatok ezer Ft-

ban) 2012. terv 2012. tény 2013. terv Szöveges kiegészítés

Külföldi folyóirat kari rendelés (nyomtatott)

147 067 140 631 58 493 Kari keretátvételből fedezve

Külföldi folyóirat tanszéki rendelés 8 185 7 571 5 960 Tanszéki keretátvételből fedezveMagyar folyóirat rendelés 3 490 2 389 1 785

Tankönyvek, szakkönyvek beszerzése 11 600 7 438 3 150 Felerészben külső finanszírozásból: (ODR támogatásból fedezve).

Magyar Tudományok Akadémia Elektronikus Információszolgáltatás Program - Eelektronikus folyóiratok, adatbázisok, konzorciumi önrész

38 250 29 135 76 000

Az MTA EISZ program központi állami finanszírozásból működik. Az adatbázisok és folyóirat csomagok központi támogatásának mértéke 25-75-90%-os. A program biztosítja a nélkülözhetetlen szakirodalmi adatbázisokhoz (MathScinet, Reaxis, FSTA, Econlit) és teljes szövegű elektronik folyóirat csomagokhoz (Springer, JSTORE, ScienceDirect) való hozzáférést. Az EISZ programban való egyetemi részvétel fenntartása alapvető érdekünk , hiszen az általunk ráfordított összeg többszörösét (250-300 MFt) kapjuk használati értékben a támogatás révén.

EISZ Science Direct 2011. évi lemondás miatti téritési kötelezettség

18 013 16 937 0 2013-ban már az új szerződés miatt nincs fizetési kötelezettségünk.

Scifinder konzorcium (amit átvett más felsőokt. intézm. átadott) 2 026 3 406 3 175

Van némi esélye annak, hogy az Educatio Nkft.-n keresztül a korábbi TÁMOP adatbázisok (Scifinder, IEEE) előfizetésre kerülnek. Ehhez tervezünk önrészt.

Magyar Tudománys Művek Tára éves tagdíj 0 6 586 3 600

Elképzelhető, hogy az MTMT idén, az általa elnyert TÁMOP pályázat terhére visszatéríti a 2011-2012-ben már befizetett tagdíjat.

A könyvtári alapinformatikai rendszer (ALEPH) használati díja

5 664 5 102 6 604

A könyvtári kölcsönzést támogató informatikai rendszer (INTEGRA) használati díja

864 658 508

Kiadói tevékenység Periodica Polytechnica - TMT

0 732 8 700PerPol költségek 2013: postaköltség 1 500 - technikai szerkesztés: 1 000 - szoftver: 1 000 - korrektúra, egyéb 750: összesen: 4 250, TMT 4 450 - NKA pályázati forrásból

Külföldi könyvtárközi kölcsönzés 6 900 6 741 7 200 Bevételi oldalon biztosított a külföldi könyvtárközi kölcsönzésre fordított kiadás.

Igénybevett szolgáltatás INIS referátum

0 61 0 2012-től saját munkatárs végzi a szerkesztést, nincs kiadás.

Állományvédelem, restaurálás 2 650 2 022 2 600 Bevételi oldalon az NKA pályázat fedezi a költségeket.Levéltár, hagyaték vásárlás 1 810 61 1 400Alaptevékenységhez kapcsolódó egyéb kiadások

890 446 900

Összes külön kezelt keret 247 409 229 916 180 075

50. Táblázat: BME-OMIKK (Könyvtár) külön kezelt keretei (OMIKK adatszolgáltatás)

55

6.6. Központi Tanulmányi Hivatal

A KTH kisköltségvetése a következő:

2012. terv 2012. tény 2013. terv


Saját bevétel (ÁFÁ-val) 150 401 304 019 258 845Saját bevétel ÁFA-jának befizetése 0 0 0


Átvett keret (nem kari szervezeti egységtől) 0 95 0Átvett keret (más alrendszerből) 26 900 37 367 32 550



Működési, "dologi" kiadások (ÁFÁ-val) 40 125 18 296 20 600Igénybevett szolgáltatások (postaköltséggel) 13 500 8 926 10 500Számítástechnika 1 500 485 750Irodabútor 2 000 0 0Irodaszer, nyomtatvány, tisztítószer 10 000 584 1 700Fénymásolás 0 0 0Telefon 2 800 2 507 2 300Belföldi utazás 100 163 100Reprezentáció 500 404 150Külföldi utazás 0 130 300Egyéb dologi kiadás 9 725 5 097 4 800

Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) 286 898 400 328 359 605Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) 916 1 307 638Átadott keret (más alrendszerbe) 620 19 474 200Rezsi és egyéb átadott keret a Likviditási- és tartalékalapba 5 870 24 746 5 052


Maradvány a következő évre (megelőlegezés állománya felett) 42 569 131 742 28 000 +Maradvány a következő évre (nem megelőlegezésből) 42 569 131 742 28 000 +Maradvány a következő évre (megelőlegezésből) 0 0 0 -Megelőlegezés-állomány az év végén 0 0 0


KTHE (Ft)

51. Táblázat: Központi Tanulmányi Hivatal kisköltségvetése

A 2012. évi tényleges belső költségvetési támogatás mintegy 20 M Ft-tal meghaladja a tervezettet. Ennek oka, hogy a 2012. évi tervezés során az eredetileg a Hallgatói alrendszerbe allokált 19,3 M Ft-nyi miniszteri ösztöndíj valamint a határon

56

túliak támogatására egyetemre küldött állami támogatás keretösszege az év során átkerült a KTH-ba.

A 2012. évi saját bevételek növekedésének legfőbb oka az, hogy a tervezett 120 M Ft-ról 239 M Ft-ra növekedett az ERASMUS mobilitási támogatásból származó bevétel. (Döntően ez az oka a külön kezelt keretek emelkedésének is.) Szintén közrejátszott a bevételek növekedésében, hogy 2012-ben új pályázati konstrukció nyílott nemzetközi csereprogramokra (Erasmus Mundus Ewent), amelyre az egyetem 31 M Ft-ot nyert. Döntően átfutó bevételként jelentkezik, hogy az egyetemnek a Diákigazolvány kiállításából származó bevételek ~90%-át továbbutalja az Oktatási Hivatalnak.

Az egység tervezett saját bevételei a következők:

Bruttó saját bevétel (adatok ezer Ft-ban) 2012. terv

2012. tény

2013. terv

Erasmus pályázat mobilitási támogatás része 120 000 230 990 204 085Erasmus Mundus Ewent pályázat mobilitási támogatás része 0 31 069 16 2452012. évi felvételi eljárási díj 10 000 9 269 9 000Erasmus pályázat működésre felhasználható része 4 000 4 861 8 000Angol nyelvű képzés jelentkezési díja 4 000 6 808 6 000Hallgatók által fizetett szolgáltatási díjak és okmány díjak 10 000 10 652 6 000Diákigazolvány átfutó díjrésze 0 5 919 5 850Oklevél díjak (régi hallgatók) 1 000 2 126 1 500CEEPUS pályázat 600 834 945TIME TESS kurzus bevételei (nyári iskola) 0 1 643 770Diákigazolvány egyetem maradó díjrésze 801 434 450EUROPLACEMENT (végelszámolás miatt) 0 783 0Angol nyelvű képzés még be nem azonosított díja (azonosítás után karokhoz kerül)

0 1 920 0

APÁK munkaidő kedvezménye (2008-2011 visszatérülése) 0 163 0Angol nyelvű képzés tandíj visszautalás 0 -3 452 0Összesen 150 401 304 019 258 845

52. Táblázat: KTH saját bevételek (KTH adatszolgáltatás)

Az egység karoktól átvett keretei között a legjelentősebb tételek mind 2012-ben, mind 2013-ban:

a Nemzetközi Oktatási Iroda működési költségeihez való kari hozzájárulás (15 M Ft), valamint

az angol nyelven folyó képzés kapcsán felmerülő P+R tevékenység, valamint a központilag szervezett, közös rendezvények (diplomaosztó ünnepségek, évnyitó, beiratkozás és orientációs hét) kiadásainak fedezésére, a karok felé történő utólagos, tételes elszámolás mellett (5 M Ft),

a megelőlegezett ügynöki díjak megtérítése (5-8 M Ft), a PhD, DLA, Habil oklevelekhez való hozzájárulás (1,5 M Ft), a jubileumi oklevelek, aranydiplomások könyv (5 M Ft).

57

Az egység külön kezelt kereteinek a bontása az alábbi:

Külön kezelt keretek felhasználása (adatok ezer Ft-ban) 2012. terv 2012. tény 2013. terv Szöveges kiegészítés

BME Nemzetközi kapcsolatok keret (külön részletezve)

8 900 7 886 6 000

Angol nyelvű képzés (tandíj a karokra vagy visszautalás)

12 318 6 235 4 906

Díszdoktori kiadások 1 000 866 450 Az ünnepi szenátusi ülés költsége.Mobilitás/CEEPUS Pályázat (ösztöndíj) 784 723 1 240

Mobilitás/ERASMUS Pályázat (ösztöndíj) 131 000 252 647 210 000 2012. évi többletbevételből adódó többlet ösztöndíj kifizetéseként kerül felhasználásra

Mobilitás/ERASMUS MUNDUS Pályázat EWENT (ösztöndíj+képz.hozzájárulás)

0 24 622 22 657

Végzős hallgatók számára kiadandó oklevek, oklevél melléklet (Pátria Nyomda)

5 000 5 135 5 000

Phd/DLA Habil okl, jubl.okl, Aranydipl.könyv 8 500 9 442 6 500 Karok az átadásra kerülő oklevelek száma alapján térítik meg.

Ügynöki díjak térítése, külföldi hallgatók után 0 6 356 5 000

Az ügynökök által benyújtott számlák a KTH NOI által egy összegben kerülnek kifizetésre, majd az egyes karokon folyó képzésben részt vevő hallgatók arányában kerül térítésre a karok részéről.

Diákigazolványok, OH számlák kifizetése 0 6 719 5 850Miniszteri ösztöndíjmaradvány visszafizetése 1 454EHBDT támogatás 0 0 5 000 2012-ben pályázatból történt.(E)TDK támogatás 0 0 1 000 2012-ben pályázatból történt.Karok által térített hallgatói kiadások (pl. diplomaosztó) KKK-ba (utazással együtt)

5 800 4 394 5 606

Felnőttképzési Központ támogatása 6 000 6 000 5 000 Lásd. a Költségvetési Szabályzat vonatkozó részeit.Szoftverek Microsoft szerverhez (egyszeri kiadás)

3 284 3 284 0

Monitorok, szünetmentes tápegység cseréje 3 823 3 823 0Szerverek, hálózati kapcsolók bővítése 2 075 2 075 0NEPTUN üzemeltetés, szolgáltatás (SDA+megbízás)

35 814 34 807 31 842

- Support 25 908 21 662 27 280 Neptun + Poszeidon rendszer támogatása, jogszabálykövetése

- Support a két szerződés közötti időszakra 0 3 239 0 Neptun + Poszeidon rendszer támogatása, jogszabálykövetése

- Vállalkozói szerződés 1. 3 810 3 810 2 810

Külső szakértő az MGR-Neptun kapcsolat megteremtése, a kifizetésekhez szükséges interfész program elkészítése és karbantartása, a kifizetések lebonyolítása, a Diákigazolvány adminisztrálása érdekében.

- Vállalkozói szerződés 2. 3 048 3 048 590

Olyan feladatok elvégzésére kötött szerződés, amelyhez az Informatikai Csoportban nincs meg a szükséges szakértelem (pl. Exchange (levelező) szerver üzemeltetése, TMG tűzfal fürt kialakítása).

- Vállalkozói szerződés 3. 2 286 2 286 762

Eredetileg az EHK kérésére és finanszírozásában megkötött szerződés alapján dolgozó vállalkozó, aki ismeri a Neptun adattáblaszerkezetét, így az SQL lekérdezéseket szakszerűen, gyorsan meg tudja oldani. Erre a tevékenységre nincs kapacitás a KTH-ban. A lekérdezések több mint 90 százaléka az EHK részére készül.

- Vállalkozói szerződés 4. 762 762 400 KTH portál karbantartása (frissítés, fejlesztések)

- Vállalkozói szerződés 5. 0 0 0 Sportközpont óralátogatási statisztikájának automatikus visszaolvasása a Neptunba

HW + SW support díj 6 400 6 688 6 700 Meglevő HW és SW eszközeink frissítési, támogatási díja (hálózati, mentő, virtualizációs)

Szoftver licencek, egyszeri 12 150 4 532 0

Háttértárak közötti adamásolást és adatszinkront biztosító (adatbiztonságot növelő) szoftver. A 2012. évi tervtől a tényadat jelentős eltérése a háttértár bővítésének elmaradásából adódik (stop miatt), mivel ezekhez kapcsolódtak volna a szoftverek beszerzése, továbbá a BME okt.1-től megkötötte az újabb MS Campus szerződést, ami részben lefedi a KTH igényét.

Háttértár bővítés 18 600 0 18 000 Amennyiben 2013-ban sem tudjuk bővíteni a háttértár kapacitásunkat, leáll a Neptun és Poszeidon adatbázis.

Neptun webszerverek erősítése (válaszidők csökkentése az alkalmazásban)

9 600 5 294 2 500 Újabb alkalmazások (pl. ALFA) futtatása; Neptun performancia és üzembiztonság javítása

Memória bővítés 1 300 0 1 000Alkalmazások perfomanciájának növelése; növekvő számú vékonykliens kiszolgálása, 2013-ra már ennyire szóló árajánlatunk van.

Mentőrendszer továbbfejlesztése 7 450 1 694 5 300Párhuzamos (gyorsabb) mentés, ellenkező esetben szűkítenünk kell a mentett adatok körét, hogy beleférjünk a mentési ablakba (éjszakai üzemszünetbe)

Mentőkazetta 2 000 1 968 2 000 Mentett adatok tárolásáraMultifunkciós készülékek karbantartása, eszközellátása

2 100 2 388 1 600 Nyomtató-fénymásoló-fax-szkenner projekt 3. szakasza

Alkatrészek, tartozékok, javítások 3 000 2 750 5 000 2009-ben beszerzett HW eszközök garanciája 2012-ben lejárt, ezért a javításokat, cseréket alkalmanként kell fizetni

Összes külön kezelt keret 286 898 400 328 359 605

58

53. Táblázat: A KTH külön kezelt keretei (KTH adatszolgáltatás)

2013-ban a BME nemzetközi kapcsolatainak központilag fedezett kiadásai az alábbiak.

Dátum Helyszín Résztvevők Téma Költség Megjegyzés2013. február 7-10. Brüsszel Dr. Moson Péter rh. T.I.M.E. Advisory Committee ülés 200 000 Ft2013. június 6-9. Thesaloniki Dr. Moson Péter ATHENS közgyűlés 150 000 Ft

2013. szeptember PozsonyDr. Péceli Gábor rektor + később kijelölendőek

4 X TU éves felsővezetői találkozó 100 000 Ft

2013. szeptember 10-13. Isztambul KTH NTCS EAIE éves konferencia és oktatási kiállítás 350 000 Ft A kiállítási stand bérleti díját a CAMPUS Hungary program fedezi

2013. szeptember 16-20. LeuvenDvorszki László nemzetközi igazgató

SEFI megalakulásának 40. évfordulója, ünnepi közgyűlés és konferencia

400 000 Ft Az összeg tartalmazza a részvételi díjat is.

2013. október 16-20. Aachen Kijelölendő CESAER éves közgyűlés 200 000 Ft2013. október 23-27. Milánó Dr. Moson Péter T.I.M.E. Éves közgyűlés 200 000 Ft

1 600 000 Ft

nincs tagdíj

2500 EUR 750 000 Ft

Többek között részképzéseket valósít meg Európa 14 vezető műegyetemén hallgatóknak és doktoranduszoknak. A BME 2001-től tag, eddig mintegy 500 hallgatót tudtunk kiküldeni s mintegy 900-at fogadtunk.

3000 EUR 900 000 Ft

A szervezet ösztöndíjat biztosít a franciául tudó hallgatók/oktatók számára mintegy évi 10 ezer euró értékben. Emellett TEMPUS és MEDA projektek keretében diákcseréket, részképzéseket valósít meg.

nincs tagdíj

3000 EUR 900 000 Ft

Mintegy 60 kutatóegyetemet tötmörítő szervezet. Fő célja a közös érdekek megfogalmazása és képviselete pl. az EU felé. Fontos, nagy loby erejű szervezet. A régióból országonként egy egyetem lehet tag, így tagságunk megőrzése fontos. Voltunk s lehetünk újra BOARD tagok, sikeres közgyűlést is szerveztünk.

190 EUR 57 000 Ft

A szervezet célja az egyetemek nemzetközivé válásának elősegítése. Az általa szervezett eseményeken - oktatási kiállítások, vásárok - több egyetemmel összefogva, rendszeresen részt veszünk.

nincs tagdíj

1424 EUR 427 000 Ft

Az európai mérnökképzés legnagyobb hálózata. Idén ünnepli megalakulásának 40 évfodulóját. Alapító tagok vagyunk, s idén a SEFI partnerekkel egy közös EU TEMPUS pályázatot nyújtottunk be 600 ezer euró értékben a képzések informatikai hátterének fejlesztésére. A Karaink és a Hallgatói Innovációs Központ is résztvevői a projektnek.

2100 EUR 630 000 Ft

50 tagú, elsősorban a tagok közötti kétdiplomás képzéseknek ad szervezeti keretet. Emellett más akciókat is szervez: nyári iskolák, egyéves, részben távoktatásos részképzések, doktori iskolák közötti együttműködések. A 2003-ra datálható tagságunk óta mintegy 20 hallgatónk vett részt a kétdiplomás képzésben s 50 hallgatónk kapott ösztöndíjat. Pénzügyileg is előnyös, egyetlen magyar tagként a befizetésünknél lényegesen nagyobb támogatást kapunk.

3 664 000 Ft

125 000 Ft

4X1 éjszakával számolva. Ez lehet több, lehet kevesebb attól függően hány külföldi kitüntetettünk van, s hányan kérnek szállást. Idén 4 tiszt. doktorról tudunk.

75 000 Ft Idén lejár a kötelezettség, jövőre új szerződés várható.

300 000 Ft

Idénre tervezhető: Sidney Unuversity of Technology, Hong Kong University of Technology, HTW Drezda, Aachen University of Technology, Brazil Felsőoktatási Delegáció, Szaudi Felsőoktatási delegáció, vietnámi projektek... Több relációtól az angol nyelvű képzéseink számára nagyobb bevétel is várható( brazil, vietnámi) míg Sidney és Hong Kong esetében ösztöndíjas lehetőségek nyílnak. A német relációk esetében a DAAD-n keresztül történő BME-s meghívásokat kellene - legalább kis mértékben - kompenzálni.

200 000 Ft30 db könyv - "A Műegyetemtől a viághírig" - 90 000 Ft ; 4x TU ajándék a vendéhlátóknak - idén Prága - 60 000 Ft.; + Előre nem látható

700 000 Ft5 964 000 Ft

BME ajándék keret kiutazásokhoz, vendégfogadásokhoz, meghívólevelek, szerződések postai költsége (DHL)

VENDÉGFOGDÁSI KERET ÖSSZESENNEMZETKÖZI KERETEK MINDÖSSZESEN

VENDÉGFOGDÁSI KERET (14859 TÉMASZÁM)

Tiszteletbeli doktoraink szállásköltsége ( 4 fő)

Balassi Bálint Intézet - MöB Ösztöndíjas Hallgatói kollégiumi szállásdíjak: 5 fő

Egyéb vendégfogadás és hallgatói tanulmányi delegációk

Megjegyzés: 1. A fenti, tagdíjas szervezeteknek Karok nem, csak Egyetemek lehetnek a tagjai; 2. Kilépésünk - tagdíj nem fizetés - esetén a későbbi visszalépés vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon későn valósítható meg. Egyrészt, mert egy másik magyar egyetem azonnal jeletkezik a

EAIE (European Association for International Education)

iNEER/ICEE (International Network of Engineering Education and

SEFI (European Society for Engineering Education)

T.I.M.E. (Top Industrial Managers for Europe)

NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGDÍJAK ÖSSZESEN

CESAEER (Conference of European Schools of Advanced Engineering Education and Research)

KIUTAZÁSI KERET ÖSSZESEN

KIUTAZÁSI KERET (14631 TÉMASZÁM) - HUF (Euro:300 HUF; USD:230 HUF)

Megjegyzés: a kiutazásnál betervezett összegek az alábbi tételeket tartalmazzák: részvételi díj, útiköltség, napidíj+járulék, szállásköltség.NEMZETKÖZI SZERVEZETEK - TAGDÍJAK (14631 TÉMASZÁM) HUF (Euro: 300 HUF) (USD: 230 HUF)

4xTU Liga (Bécsi, Pozsonyi, Prágai, Budapesti - Műszaki Egyetemek

ATHENS (Advanced Technology Higher Education Network/Socrates)

AUF (Agence Universitaire de la Francophonie)

Central and Eastern EU Metropolitan Univ. of Techn.Coop.

54. Táblázat: A BME nemzetközi kapcsolatainak kiadásai a Központi Tanulmányi Hivatalnál

59

6.7. Gazdasági Osztály

A Gazdasági Osztály kisköltségvetése a következő:

2012. terv 2012. tény 2013. terv






Személyi rendszeres 269 933 241 336 238 104Személyi nem rendszeres 27 518 31 255 17 446Járulék 79 894 73 062 69 455

Működési, "dologi" kiadások (ÁFÁ-val) 18 709 14 405 14 670Igénybevett szolgáltatások (postaköltséggel) 1 264 606 1 300Számítástechnika 2 053 2 403 1 000Irodabútor 508 0 0Irodaszer, nyomtatvány, tisztítószer 2 269 2 729 2 000Fénymásolás 4 296 3 438 1 715Telefon 1 857 1 418 1 600Belföldi utazás 253 -169 127Reprezentáció 84 170 64Külföldi utazás 0 0 171Egyéb dologi kiadás 6 125 3 810 6 693

Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) 0 0 0Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) 0 183 0Átadott keret (más alrendszerbe) 0 0 0Rezsi és egyéb átadott keret a Likviditási- és tartalékalapba 1 928 26 909 0

Rezsi 1 928 1 472 0Egyéb a L&T-ba 0 25 437 0



GOE (Ft)

55. Táblázat: Gazdásági Osztály kisköltségvetése

60

6.8. Munkaügyi Osztály

A Munkaügyi Osztály kisköltségvetése a következő:

2012. terv 2012. tény 2013. terv

Bevételek mindösszesen 154 003 155 077 125 770Belső költségvetési támogatás 152 029 152 707 125 418Saját bevétel (nettó) 1 000 1 396 105

Saját bevétel (ÁFÁ-val) 1 000 1 405 105Saját bevétel ÁFA-jának befizetése 0 9 0

Maradvány (megelőlegezés állománya felett) 974 974 247 +Maradvány (megelőlegezés maradványa nélkül) 974 974 247 +Megelőlegezés maradaványa 0 0 0 -Megelőlegezés-állomány (az év elején) 0 0 0




Működési, "dologi" kiadások (ÁFÁ-val) 9 190 7 831 6 770Igénybevett szolgáltatások (postaköltséggel) 1 000 7 831 700Számítástechnika 1 420 0 800Irodabútor 300 0 300Irodaszer, nyomtatvány, tisztítószer 1 700 0 1 500Fénymásolás 2 920 0 1 450Telefon 500 0 450Belföldi utazás 100 0 50Reprezentáció 50 0 20Külföldi utazás 0 0 0Egyéb dologi kiadás 1 200 0 1 500

Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) 0 0 0Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) 0 72 0Átadott keret (más alrendszerbe) 0 0 0Rezsi és egyéb átadott keret a Likviditási- és tartalékalapba 0 9 260 0


Maradvány a következő évre (megelőlegezés állománya felett) 0 247 0 +Maradvány a következő évre (nem megelőlegezésből) 0 247 0 +Maradvány a következő évre (megelőlegezésből) 0 0 0 -Megelőlegezés-állomány az év végén 0 0 0


MOE (Ft)

56. Táblázat: Munkaügyi Osztály kisköltségvetése

61

6.9. Jogi Osztály

A Jogi Osztály kisköltségvetése a következő:

2012. terv 2012. tény 2013. terv

Bevételek mindösszesen 98 410 99 820 83 845Belső költségvetési támogatás 77 688 80 624 68 870Saját bevétel (nettó) 1 086 -440 0

Saját bevétel (ÁFÁ-val) 1 150 -224 0Saját bevétel ÁFA-jának befizetése 64 216 0





Működési, "dologi" kiadások (ÁFÁ-val) 9 940 2 518 5 685Igénybevett szolgáltatások (postaköltséggel) 450 401 100Számítástechnika 750 177 100Irodabútor 25 0 0Irodaszer, nyomtatvány, tisztítószer 500 333 450Fénymásolás 145 136 200Telefon 280 211 200Belföldi utazás 40 0 0Reprezentáció 0 0 0Külföldi utazás 0 0 0Egyéb dologi kiadás 7 750 1 260 4 635

Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) 2 570 56 1 560Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) 0 0 0Átadott keret (más alrendszerbe) 0 0 0Rezsi és egyéb átadott keret a Likviditási- és tartalékalapba 172 8 748 0




JOGE (Ft)

57. Táblázat: Jogi Osztály kisköltségvetése

A 2012. évi költségvetési támogatás összege a prémium évesekre (PÉP), kapott állami támogatásnak köszönhetően növekedett meg.

62

Az egység külön kezelt keretei speciális szaktudást igénylő jogi feladatokra, valamint hatósági díjakra elkülönített összegeket tartalmaznak.

63

6.10. Főigazgatói Titkárság

A Főigazgatói Titkárság kisköltségvetése a következő:

2012. terv 2012. tény 2013. terv




Átvett keret (nem kari szervezeti egységtől) 0 6 250 0Átvett keret (más alrendszerből) 0 0 0



Működési, "dologi" kiadások (ÁFÁ-val) 16 000 7 282 9 500Igénybevett szolgáltatások (postaköltséggel) 4 000 3 360 2 800Számítástechnika 1 500 776 1 000Irodabútor 500 0 200Irodaszer, nyomtatvány, tisztítószer 700 315 400Fénymásolás 2 500 982 1 200Telefon 1 200 1 115 700Belföldi utazás 100 36 100Reprezentáció 1 000 817 600Külföldi utazás 0 38 0Egyéb dologi kiadás 4 500 -157 2 500

Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) 0 0 0Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) 189 474 189 474 0Átadott keret (más alrendszerbe) 0 0 0Rezsi és egyéb átadott keret a Likviditási- és tartalékalapba 0 6 448 0




FTE (Ft)

58. Táblázat: A Főigazgatói Titkárság kisköltségvetése

64

6.11. Üzemeltetés Osztály

Az Üzemeltetési Osztály kisköltségvetése a következő:

2012. terv 2012. tény 2013. terv

Bevételek mindösszesen 3 930 173 3 911 348 3 771 161Belső költségvetési támogatás 2 055 786 2 211 710 2 188 629Saját bevétel (nettó) 1 426 400 1 255 151 1 306 482

Saját bevétel (ÁFÁ-val) 1 585 974 1 402 550 1 448 498Saját bevétel ÁFA-jának befizetése 159 574 147 399 142 016

Maradvány (megelőlegezés állománya felett) 386 340 386 335 227 632 +Maradvány (megelőlegezés maradványa nélkül) 395 922 386 335 227 632 +Megelőlegezés maradaványa 2 395 11 977 0 -Megelőlegezés-állomány (az év elején) 11 977 11 977 0

Átvett keret (nem kari szervezeti egységtől) 865 1 037 618Átvett keret (más alrendszerből) 60 782 57 115 47 800

Kiadások mindösszesen 3 930 173 3 911 348 3 771 161Személyi juttatások (járulékkal) 612 529 528 794 507 925


Működési, "dologi" kiadások (ÁFÁ-val) 42 180 15 723 22 103Igénybevett szolgáltatások (postaköltséggel) 8 000 6 434 6 600Számítástechnika 2 500 526 1 500Irodabútor 0 0 0Irodaszer, nyomtatvány, tisztítószer 5 800 822 3 500Fénymásolás 4 000 603 1 200Telefon 1 400 459 1 400Belföldi utazás 60 20 40Reprezentáció 10 10 10Külföldi utazás 0 0 0Egyéb dologi kiadás 20 409 6 849 7 853

Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) 3 093 762 3 032 626 3 050 219Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) 1 189 4 047 13 891Átadott keret (más alrendszerbe) 1 750 3 850 1 189Rezsi és egyéb átadott keret a Likviditási- és tartalékalapba 58 764 98 676 55 834

Rezsi 46 717 61 547 55 834Egyéb a L&T-ba 12 047 37 129 0

Maradvány a következő évre (megelőlegezés állománya felett) 120 000 227 632 120 000 +Maradvány a következő évre (nem megelőlegezésből) 120 000 227 632 120 000 +Maradvány a következő évre (megelőlegezésből) 0 0 0 -Megelőlegezés-állomány az év végén 0 0 0


ÜZOE (Ft)

59. Táblázat: Az Üzemeltetési Osztály kisköltségvetése

65

Az egység tervezett saját bevételei a következők:Bruttó saját bevétel (adatok ezer Ft-ban) 2012. terv 2012. tény 2013. terv

Q épület 2012. évi EMMI támogatás 704 913 548 989 648 805Helyiségek bérleti díjbevétele 166 473 149 104 151 957Ingatlan bérbeadása (Balatonfüred) 26 655 27 695 29 000Helyiségek bérleti díjbevétele (Gyermekintézmények) 26 527 26 477 27 000Éttermek bérleti díja 22 000 26 065 25 000Büfék bérleti díja 26 000 22 494 20 000Helyiségek bérleti díjbevétele (BME Humán Nonprofit Kft.) 11 043 11 043Q2 telek értékesítés 2011. évi MTA bevételi része 103 900 103 900 109 000Q1 épület földterület használati díja 83 408 76 895 80 802Továbbszámlázott áram díj (Q épület) 74 738 98 703 72 143Továbbszámlázott áram díj (bérlők: konyhák, büfék, stb.) 70 325 43 589 49 551Továbbszámlázott áram díj (Kármán Kollégium) 34 194 29 191 20 937Továbbszámlázott víz-csatorna díj 9 000 13 951 13 388Továbbszámlázott gáz térítése 5 000 8 312 6 400Továbbszámlázott távhő díj 16 000 7 591 6 000Továbbszámlázott közüzemi költségek (BME Humán Nonprofit Kft.)

561 561

Parkolási díjbevétel 32 000 13 903 20 000Q épület parkoló 8 000 4 621 5 500NSK Tüskecsarnok 0 27 062 5 197Egyéb bevétel (mosatás, forgalom utáni jutalék, stb) 3 000 2 386 2 200Pályázati dokumentáció értékesítése és bérleti szerződéssel kapcsolatos óvadék

1 500 5 403 1 500

Felesleges készlet, selejt értékesítése 200 344 200Egyetemi dolgozók magáncélú telefon beszélgetése 300 163 178Egyetemi szolgálati lakásban lakók lakbére 60 81 60Gépek, berendezések bérbeadásának bevétele 200 39 30Beléptetőkártya bevételei 30 24 30Biztosítási kártérítés 0 4 464 0Kötbér, bírság, késedelmi kamat 0 101 0Szolgáltató Kft. végelszámolás 11 977 0 0Munkavédelmi felkészítő nap a BME oktatói számára 0 2 000 0Összes nettó saját bevétel 1 426 400 1 255 151 1 306 482Bevételi ÁFA 159 574 147 399 142 016Összesen 1 585 974 1 402 550 1 448 498

60. Táblázat: ÜZO saját bevételek (ÜZO adatszolgáltatás)

Ahogyan azt az évközi vezetői jelentésekben is jeleztük az Üzemeltetési Osztály saját bevételei között jelentős terv-tény eltérés állapítható meg a Q épület minisztériumi támogatás tekintetében. (A terv-tény összeg különbözetére az egység év közben költségvetési póttámogatást kapott.) Az egyetem 2012-ben egy hónappal több díjat fizetett ki a Q épület után, mint amennyihez minisztériumi támogatást kapott. 2013-ban pedig egy hónappal több támogatást fog kapni az egyetem, mint amennyi kiadást vállalnia kell. Ugyanakkor igaz, hogy a minisztériumi támogatás szintje nem éri a szerződésben vállalt szintet. Itt is megjegyezzük, hogy a mindenkori kormányzat által alkalmazott ütemezési rendszerben az egyetem jellemzően az ősz végéig kénytelen előfinanszírozni a PPP kiadások kormányzat által vállalt részét. (Megemlítendő viszont, hogy az idei BME fenntartói támogatásban nevesítettek egy 88,6 M Ft-os PPP kiegészítő támogatás tételt.)

Az egység átvett keretei továbbra is döntően a karok helyiségbérleti díjait tartalmazzák.

66

Az egység külön kezelt kereteinek a bontása az alábbi:Külön kezelt keret felhasználása 2012.

terv2012. tény

2013. terv

Q épület üzemeltetése (árfolyam kockázat!) 1 346 613 1 371 735 1 425 083Energia, közüzem 1 254 352 1 188 536 1 170 000Q épület villamosenergia továbbszámlázása 94 917 98 703 91 621Biztonságszervezési feladatok ellátása 70 000 65 109 64 408Informatika épület üzemeltetési költsége 70 000 63 530 64 000Szemétszállítás 40 000 36 228 38 321Vagyonbiztosítás és közbeszerzési felelősségbiztosítás 23 000 23 623 29 772Villamosenergia (Kármán Kollégium külön tervezve) 43 427 29 191 26 590Beléptető rendszer upgrade 0 0 20 000Foglalkozás egészségügyi feladatok ellátása (bérbeadáson felül) 18 111 18 111 18 110Terület gondnokság (tisztítógépek, külterületi feladatok, tisztítószerek) 20 500 15 382 18 000Bogdánffy Sporttelep 16 432 16 968 14 014Nagytakarítás, rovar- és rágcsálóírtás 11 000 8 877 10 000Rendészet, portaszolgálat működtetése 12 000 22 799 10 000Érdekképviseleti Iroda költségek (keret összege bérrel együtt!) 10 000 966 9 000Rendezvényszervezési csoport keretében vállalt feladatok ellátása 18 000 10 081 8 000Gyermekintézmények - ellátás fejkvóta támogatás 10 500 10 793 8 000NSK Tüskecsarnok 0 27 062 6 600Tűzvédelmi eszközök karbantartása 8 310 6 067 6 000Szállítási (autók) és raktározási feladatok 6 500 6 662 5 000Kertészet (növények gondozása, pótlása, virág dekoráció, hóeltekarítás) 8 000 8 861 4 000Érdekképviseleti Iroda (FDSz, KKDSz segély keret) 2 600 1 324 2 000Ingatlan eladásával kapcsolatos hirdetési költségek 1 000 460 1 000Postaszolgálat 600 658 700Egyetemi belső logisztikai fejlesztés (DCS spec konténer) 2 000 0 0Egyetem konferencia szolgáltatás szinvonalának növelése 5 000 0 0Pénzeszköz átadás ÁHT-n kívül - Magyar Mérnök Akadémia 900 900 0Összesen 3 093 762 3 032 626 3 050 219

61. Táblázat: Az ÜZO külön kezelt keretei (ÜZO adatszolgáltatás)23

23 Az Érdekképviseleti Iroda támogatásának mértéke a szakszervezetekkel kötött megállapodás alapján az adott évi műegyetemi költségvetés „állami költségvetési támogatás” soron szereplő összeg kétharmad ezreléke, millió forintra felfelé kerekítve. Az egyetem a tárgyévre vonatkozóan akkora segély keret rendelkezésre bocsájtását vállalta, amekkora összegben az szakszervezeteket a tárgyévet megelőző évben ténylegesen kifizettek.

Jogcímek 2012. terv 2012. tény 2013. terv1. Működési keret

Személyi kiadások az ÜZO kisköltségvetésének személyi ráfordítások során 2671147Személyi kiadások az ÜZO kisköltségvetésének átadott keret során 2933446Dologi kidások az ÜZO kisköltségvétésének KKK során 965 6242012. évi terület használat 3 357 500Összes kiadás 9 927 717

2012. évi maradvány 72 2832. Segély keret

Segély KKDSZ 143 000Segély FDSZ 1 181 200

2 000 000

9 000

Érdekképviseleti Iroda 2012. évi költségvetés elszámolása

10 000 000

2 600 000

67

6.12. Beruházási és Karbantartási Osztály

A Beruházási és Karbantartási Osztály kisköltségvetése a következő:

2012. terv 2012. tény 2013. terv

Bevételek mindösszesen 4 442 934 4 502 643 1 814 824Belső költségvetési támogatás 773 992 773 992 1 004 817Saját bevétel (nettó) 620 835 673 039 630

Saját bevétel (ÁFÁ-val) 620 835 673 039 630Saját bevétel ÁFA-jának befizetése 0 0 0

Maradvány (megelőlegezés állománya felett) 2 938 107 2 938 107 770 514 +Maradvány (megelőlegezés maradványa nélkül) 2 959 100 2 959 100 770 514 +Megelőlegezés maradaványa 2 617 2 617 0 -Megelőlegezés-állomány (az év elején) 23 610 23 610 0

Átvett keret (nem kari szervezeti egységtől) 0 1 472 5 000Átvett keret (más alrendszerből) 110 000 116 033 33 863

Kiadások mindösszesen 4 442 934 4 502 643 1 814 824Személyi juttatások (járulékkal) 391 536 366 140 327 486


Működési, "dologi" kiadások (ÁFÁ-val) 15 740 16 260 14 166Igénybevett szolgáltatások (postaköltséggel) 1 500 1 752 1 500Számítástechnika 2 000 1 131 1 000Irodabútor 500 0 0Irodaszer, nyomtatvány, tisztítószer 1 100 1 094 1 000Fénymásolás 1 500 1 924 1 500Telefon 1 500 2 545 1 500Belföldi utazás 100 25 0Reprezentáció 0 0 0Külföldi utazás 0 0 0Egyéb dologi kiadás 7 540 7 789 7 666

Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) 2 915 411 2 521 230 1 342 696Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) 0 814 420Átadott keret (más alrendszerbe) 535 828 592 894 130 000Rezsi és egyéb átadott keret a Likviditási- és tartalékalapba 0 234 791 56


Maradvány a következő évre (megelőlegezés állománya felett) 584 419 770 514 0 +Maradvány a következő évre (nem megelőlegezésből) 584 419 770 514 0 +Maradvány a következő évre (megelőlegezésből) 0 0 0 -Megelőlegezés-állomány az év végén 0 0 0


BKOE (Ft)

62. Táblázat: A Beruházási és Karbantartási Osztály kisköltségvetése

A BKO költségvetési támogatása csak látszólag nőtt 2013-ban. Ennek oka, hogy a korábbi években a létesítményprogram évek között átlapoló hatása miatt, az egység jelentős maradványt cipelt. A program kifutásával a maradványok is

68

kifutottak, amelyek helyére, hangsúlyozzuk, hogy a szükséges mértéknél jelentősen kisebb mértékben, költségvetési támogatás lépett.

Az egység jellemzően nem rendelkezik saját bevétellel, ugyanakkor saját bevételei között 2012-ben megtalálhatók voltak a KEOP pályázati bevételek és a Hauszmann utcai ingatlan eladásából származó utolsó részlet is.


Külön kezelt keretek felhasználása(adatok ezer Ft-ban)

2012. terv

2012. tény

2013. terv

Beruházási külön kezelt keret 2011-ről 2012-re áthúzódó programok 1 611 156 1 568 467 0

Beruházási külön kezelt keret 2012. évi új, de 2013-ra áthúzódó programok 550 000 407 468 183 258

Beruházási külön kezelt keret tárgyévi CH biztosítási összegre 239 919 245 578 378 422

Karbantartási keret 350 000 366 416 401 0162013-ban kifizetésre kerülő új munkák (alul részletezve) 200 000 0 380 000Az előzőekből a Keretátadás soron szerepelt -66 699Összesen 2 951 075 2 521 230 1 342 696

63. Táblázat: A BKO külön kezelt keretei (BKO adatszolgáltatás)

2013 évben kifizetésre kerülő új munkák 2013. tervKözponti épület szellőzés kiszolgáló hálózat (gőzleállás) 38 643Aud-max szellőző átalakítás (gőzleállás) 40 825MM-MG torony lapostető attika felújítás 13 157KEOP tervezések ("J" és "K" épület) 10 000"I" épület csőcsere 10 000"K" épület folyosó világítás 10 000Energetikai programok (min. +50% kari önerővel) 20 000Középső campus csőalagút 15 000"K" épület északi homlokzat veszélytelenítése 20 000"K" épület esővíz elvezető csatorna felújítása 20 000É-i terület gerinc és öntöző rendszer 24 000"F" épület csatorna alapvezetékek cseréje (I. ütem) 10 000Balatonboglár Dózsa Gy. u. 110. csatorna rákötés 3 000"K" épület csatorna kivezetések (I. ütem) 15 000Campus tervezések/értékbecslések/egyéb 10 375Sportközpont (+egyéb hozzájárulások) 40 000Kari egyéb programok (min. +100% kari önerővel) 50 000"K" épület III. emeleti fűtés 7 500"E" épület belső esővíz elvezetés 15 000"Mt" épület körüli esővíz elvezető csatorna 7 500Összesen 380 000

64. Táblázat: A BKO 2013. évben kifizetésre kerülő új munkái (BKO adatszolgáltatás)

Az egység 2013-ra tervezett keretátadásai között szerepel további 130 M Ft-nyi összeg a kari létesítményprogramokhoz való hozzájárulásként.

69

6.13. Telekommunikációs és Informatikai Osztály

A Telekommunikációs és Informatikai Osztály kisköltségvetése a következő:

2012. terv 2012. tény 2013. terv


Saját bevétel (ÁFÁ-val) 10 000 15 502 20 294Saját bevétel ÁFA-jának befizetése 0 1 504 1 890


Átvett keret (nem kari szervezeti egységtől) 189 830 190 683 541Átvett keret (más alrendszerből) 1 407 40 974 120 000



Működési, "dologi" kiadások (ÁFÁ-val) 10 500 2 292 4 250Igénybevett szolgáltatások (postaköltséggel) 1 500 1 255 700Számítástechnika 5 800 224 2 000Irodabútor 0 0 0Irodaszer, nyomtatvány, tisztítószer 800 443 400Fénymásolás 500 239 250Telefon 1 400 52 700Belföldi utazás 500 65 200Reprezentáció 0 0 0Külföldi utazás 0 0 0Egyéb dologi kiadás 0 14 0

Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) 277 599 335 786 295 441Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) 0 24 0Átadott keret (más alrendszerbe) 0 462 0Rezsi és egyéb átadott keret a Likviditási- és tartalékalapba 1 050 10 919 0

Rezsi 1 050 887 0Egyéb a L&T-ba 0 10 032 0



TIOE (Ft)

65. Táblázat: A Telekommunikációs és Informatikai Osztály kisköltségvetése

Az egység kisköltségvetésében apró strukturális változás található. Eddig nettó módon, a keretátvételek és kifizetések eredőjeként szerepelt az egység költségvetésében az egyetemi telefonszolgáltatás működtetése. Az idéntől ez a bevételek és kiadások között is bruttó módon szerepel. Azaz az átvett keretek, az

70

MGR alapinfrastruktúra fejlesztésre történő 40 M Ft-nyi keretátvétel mellett, tartalmazzák az egyetemi telefonköltségek megtérítésére átvenni tervezett 80 M Ft-ot is. A Szenátus 2012. decemberi döntése alapján megemelésre kerülnek idéntől a telefonálás térítési díjai.24 Az egység külön kezelt keretei is külön soron tartalmazzák az egyetemi telefonközpont működtetésének költségeit.


Külön kezelt keretek felhasználása(adatok ezer Ft-ban) 2012. terv 2012. tény 2013. terv

Egyetemi előfizetések 68 957 57 307 57 450HBONE internet szolgáltatás 8 500 8 122 8 500HBONE behívási díj 650 494 600T-COM kábel bérlet 3 271 1 711 3 400Invetel, GTS vonalszolg. (nemzetközi, belföldi) 1 690 1 800 1 900NMHH frekvencia bérlet 716 721 800Poszeidon rendszer kiadásai 500 187 250Intézményi szoftver liszenszek (Oracle adatbáziskezelő rendszer, VírusBuster, LotusNotes, SYMANTEC spamszűrő)

23 630 11 851 20 000

Lejáró szoftver liszenszek 30 000 32 421 22 000Egyetemi célú szerverek karbantartása 5 662 4 137 8 000

Tűzoltó rendszer és klíma karbantartás (R.III.em.gépterem) 2 000 1 884 2 000Szünetmentes táplálás karbantartás 1 500 236 1 000Gépterem kockázati javításai 2 162 2 017 5 000

Egyetemi informatikai hálózat 15 400 12 395 7 000Kábel rendszer meghibásodások, bővítések 5 000 2 085 2 000Aktív hálózati eszközök (javítás, bővítés, upgrade) 10 000 9 990 5 000Tanácsadási szolgáltatások 400 320 0

Telefonközpont 2 000 1 803 75 000Számlázó rendszer adatvédelem 1 000 1 094 1 000Szünetmentes , klíma karbantartás 1 000 709 1 000Egyetemi telefonköltség (kiadás) 73 000

Hallgatói Számítógép Központ 5 000 4 609 2 000Számítástechnikai eszközök javítása 3 000 2 532 2 000Általános javítási költségek 2 000 2 077 0

Előre nem látható kritikus meghibásodások 10 000 9 980 7 000Egyéb feladatokra 15 000 0 0

Blade szerver R.ép-be 5 000 0 0Mentő egység a központi szerver erőforrásokhoz 10 000 0 0

Elektronikus dokumentumkezelés 3 000 0 0MGR alap 152 580 221 144 83 401MGR extra 0 24 410 55 590Összes külön kezelt keret 277 599 335 785 295 441

66. Táblázat: A TIO külön kezelt keretei (TIO adatszolgáltatás)

24 Már a 2012. decemberi irányelvek anyag is tartalmazta, hogy 2013-ra vagy későbbre felmerült, hogy kidolgozásra kerül a szervezeti egységek által a központi gépteremben elhelyezett szerverek, szolgáltatások TIO általi üzemeltetésének („hosztolás”) díjszabási rendszere.

71

6. Határozata) A Nem kari általános és a Nem kari létesítmény alrendszerek átfogó

szervezeti egység illetve GMF osztály (és Főigazgatói Titkárság) szintű 2013. évi gazdálkodási terveket (kisköltségvetéseket) a Nem kari létesítmény és általános alrendszerek című fejezetének vonatkozó táblázatai és szöveges előírásai adják.

b) Az a) pont szerint gazdálkodási tervek (kisköltségvetések) betartásáért a BECS, az OMIKK, a KTH és a RK vezetője, valamint a főigazgató és a gazdasági főigazgató-helyettes felügyelete mellett a GMF GO, JO és MO vezetői; továbbá a főigazgató és a műszaki főigazgató-helyettes felügyelete mellett a GMF BKO, ÜZO és TIO vezetői felelősek.

c) A 2013. évi Nem kari általános alrendszer belső költségvetési támogatása 1 474 006 E Ft.

d) A 2012. évi Nem kari létesítmény alrendszer Belső költségvetési támogatása 3 446 710 E Ft.

a.

72

7. Kari alrendszer

„A BME 2013-2014-es gazdálkodásának főbb irányai” 2012. decemberi szenátusi anyag kari alrendszerhez kapcsolódó határozatai így szólnak: „Ha a kari alrendszeri támogatáscsökkenés 15% és 20% közötti, akkor a kari alrendszeri támogatás felosztása (Költségvetési Szabályzat 56. §) x%-os csillapítás mellett történik, ahol x%=(20%-kari alrendszer csökkenés %); Ha a kari alrendszeri támogatáscsökkenés kisebb mint 15%, akkor x=5%.”

A tényszámok ismeretében – a kutatóegyetemi támogatással együtt tekintve – az x=5%, azaz az 5%-os sávhatárok alapváltozat lép életbe. További már rögzített szabályok szerint: „A 2013. évi belső költségvetés részeként el kell készíteni a kari alrendszer 2014-től érvényes belső elosztási szabályrendszerét, továbbá az ezt közvetlenül érintő egyéb részek szabályozását is (saját bevétel, megelőlegezések stb.). Amennyiben (…) (az előző) pont szerint x% nagyobb mint nulla, az ehhez tartozó alapszámítást már a 2014-es elvek szerinti futtatással kell meghatározni (ésszerű adatgyűjtési, számítási pontosságra törekvés mellett).” Azaz végül praktikusan már 2013-ra „éles” kari alrendszeri belső költségvetés születik.

7.1. Kari alrendszer belső költségvetési támogatási összege

A kari alrendszer 2012-es belső költségvetési támogatási összege 7,3 Mrd Ft volt. E támogatási összeg 2013-ban a 2012-es 87,7%-a, 6,4 Mrd Ft. Ebből a kari alrendszerre eső 2013. évi Kutatóegyetemi támogatás pontosan 390.901.034 Ft, míg az Alrendszer további „alaptámogatás” 6.009.098.966 Ft. Az alábbiakban előbb ez utóbbi levezetéséről van szó, majd később a Kutatóegyetemi rész felosztásáról, majd ezek összegzéséről.

7.2. Kari létesítményköltségek kalkulációja

A Költségvetési Szabályzat szerint: “A „Kari létesítmény költségek” kalkulációjához a Nem kari létesítmény alrendszer nem saját bevételből történő kiadásai (kalkulálva: „Kiadás” mínusz a „Saját bevétel”) tételét kell csökkenteni a „Kari általános költségek” kalkulációjánál, illetve más alrendszereken belül elszámolt létesítményekhez kapcsolódó tételekkel, illetve módosítani a nagyobb létesítményprogramok lökésszerű pénzmozgásai okozta tranziensek hatásaival.”

A kari alrendszer létesítményköltsége kalkulációjának alapadatát tehát a Nem kari létesítmény alrendszer összes éves költsége adja. Ebből levonjuk az itt keletkező saját bevételeket, hiszen ezek nem a kari létesítményhasználat miatt fellépő költségeket fedezik. Levonjuk továbbá a más alrendszerek részéről történő

73

létesítményhasználat költségeit is. Ezt korrigáljuk létesítményprogramok lökésszerű pénzmozgásai okozta tranziensek hatásaival, így végül az Alrendszerre eső összes létesítményköltség mintegy 4,016 Mrd Ft-ra adódik. (Ezzel egyébként az egy egyenértékes nm-re eső nominális költségek 5 %-kal csökkentek.)

Az így kapott összeget – a létszám szerinti részen kívül – az egyenértékes területek alapján kell felosztani. A kari területek és a tantermek összes egyenértékes területének az 1/3-át kellett venni ahhoz, hogy a „Kari létesítmény költségek terület alapján” tétel és a „Kari létesítmény költségek központi tanterem alapján” tétel együttese és a „Kari létesítmény költségek létszám alapján” tétel aránya 75%-25% legyen.

Mindezek után az egyetemi létesítményköltségek felosztása a következő:

e. nm e. nm % E FtFajlagosok (EFt/e.nm)

Nem kari létesítmény alrendszer (saját bevételen felül) 4 334 920 Létesítményprogram korrekció 180 000 Létesítményköltség 4 514 920

Nukleáris technika alrendszer 1 752 1,1% 48 900 27,92 Hallgatói alrendszer 1 708 1,1% 47 672 27,92 Kari területek szerinti 93 893 58,1% 2 621 151 27,92 Kari központi tantermek szerinti 14 003 8,7% 390 905 27,92 Létszám szerinti 35 965 22,2% 1 004 019 27,92 Testnevelés és sport alrendszer 2 783 1,7% 77 678 27,92 Nyelvoktatás alrendszer 1 473 0,9% 41 121 27,92 Nem kari általános alrendszer 10 154 6,3% 283 474 27,92

Összes 161 731 100,0% 4 514 920 27,92 Nem kari létesítmény alrendszer 8 324

67. Táblázat: Egyetemi létesítményköltségek felosztása

A számítás menete ezután a következő:

A „Kari létesítmény költségek létszám alapján” tételt

o a karok alkalmazotti létszámainak 2,25-szerese, illetve

o az egyes karok által oktatott egyenértékes hallgatói létszámok

összege arányában kell az egyes karokra vetíteni;

A „Kari létesítmény költségek terület alapján” tételt

o a karok egyenértékes területe

arányában kell az egyes karokra vetíteni;

A „Kari létesítmény költségek tanterem alapján” tételt

o a karok központi tanterem foglalása

arányában kell az egyes karokra vetíteni.

A fentieket tekintve 2013-ra két kisebb változás érdemel említést:

A létszám alapú vetítésnél (a „közterületeknél”) kikerült a normatívával súlyozott hallgatók elem – leginkább a megváltozott rendszerben adódó számítási nehézségek miatt.

74

A VBK CH épületi – még a kari konvergencia-programra visszanyúló – egyedi elszámolása megszűnt, illetve átkerült az időközben megváltozott megközelítésekkel harmonizálóbb státuszba (ezzel egyébként a CH VBK-ra eső részének elszámolt egyenértékes területe számottevően nőtt).

A prioritásos tantermek hiányának kompenzálására kialakított szabály szerint: „Azon karok, amelyek az „Egyenértékes kari hallgatói létszámuk” 300-zal osztott (és kerekített) értékénél kevesebb foglalási prioritásos (kisebb, 100 fő alatti) tanteremmel rendelkeznek, minden hiányzó prioritásos termük után 20 egyenértékes négyzetmétert levonhatnak kari területükből.”

Az alábbi táblázatban a kari létesítmény költségek főbb csoportok szerinti, majd karok közötti megoszlása látható:

Kari létesítményköltségek (E Ft) 4 016 075 Kari létesítmény költségek terület alapján 2 621 151 Kari létesítmény költségek központi tanterem alapján 390 905 Kari létesítmény költségek létszám alapján 1 004 019

68. Táblázat: Kari létesítményköltségek felosztása (EFt)

75

Kar

ok

Lét

esítm

ény

költs

égek

terü

let

alap

ján

Lét

esítm

ény

költs

égek

léts

zám

al

apjá

n

Lét

esítm

ény

költs

égek

köz

pont

i ta

nter

em a

lapj

án

Építő 9 796 2 245 513 794Gépész 14 639 3 312 1 177 502Építész 7 679 1 968 447 670Vegyész 9 534 1 854 310 355Villamos 26 841 5 311 3 415 748Közlekedés 9 076 1 574 736 067Gazdaság 10 417 4 651 1 257 337Természet 5 911 2 565 1 904 868Összesen 93 893 23 480 9 763 342

Építő 10,4% 9,6% 5,3%Gépész 15,6% 14,1% 12,1%Építész 8,2% 8,4% 4,6%Vegyész 10,2% 7,9% 3,2%Villamos 28,6% 22,6% 35,0%Közlekedés 9,7% 6,7% 7,5%Gazdaság 11,1% 19,8% 12,9%Természet 6,3% 10,9% 19,5%Összesen 100,0% 100,0% 100,0%

Építő -273 466 977 -96 015 022 -20 571 312Gépész -408 669 122 -141 615 297 -47 144 906Építész -214 368 626 -84 140 112 -17 923 836Vegyész -266 162 978 -79 297 420 -12 426 010Villamos -749 306 731 -227 092 226 -136 759 917Közlekedés -253 359 931 -67 296 349 -29 470 690Gazdaság -290 810 206 -198 864 330 -50 341 307Természet -165 006 614 -109 698 038 -76 267 217Összesen -2 621 151 185 -1 004 018 793 -390 905 196

27 916 42 761 40,0

69. Táblázat: Létesítményköltségek karok szerint (Ft)

7.3. Kari általános költségek kalkulációja

A kari általános kérdésköre összeforr a saját bevételek általános költségekhez való hozzájárulási („rezsi”) kérdésével. Mivel ezekkel kapcsolatosan idén több változás is van, e kérdéskörnek itt most részletesebb a tárgyalása.

76

Előbb néhány elvi jellegű részt érdemes tisztázni. Egyrészt az alapelv továbbra is az, hogy mindenkinek meg kell térítenie azt a költséget, amit okoz. Ez nemcsak, hogy „igazságos” megközelítés, még a leginkább ösztönző is, hiszen nem vezet olyan tevékenységek űzéséhez, amik BME-szinten veszteségesek, illetve nem hagynak fel emiatt olyannal, ami amúgy nyereséges lenne. Ugyanez az elv másként megfogalmazva: a cél az, hogy ne legyenek kereszttámogatások olyan módon sem, hogy az egyes tevékenységek költségeit más tevékenységekre akasztjuk rá. Megint másként fogalmazva: az egyetemen belüli költség-hozzájárulások csak az okozott költségekre kell, hogy reflektáljanak, így pl. ezek kirovásának nem lehet alapja a bevétel „története”, vagy az illető szervezet „gazdagsága/szegénysége”.25

Vannak esetek, amikor (itt a karok közötti elosztás esetére koncentrálva) egy-egy költségelem tevékenységhez rendelése egyértelmű, pl. a személyi kifizetések, vagy a felhasznált anyagok, berendezések esetén. Vannak viszont olyanok is, amikor egy adott tevékenységhez kapcsolódó költség nem egyértelmű, pl. az egyetemi szintű igazgatási és adminisztrációs költségek esetén. Ilyenkor kénytelen-kelletlen valamilyen vetítési alapra építjük a költségek tevékenységekre vetítését.

Bennragadt egyetemi fogalomkörünkben a „rezsi” fogalom sajátos értelmezésű használata, ami némileg zavarja a kapcsolatos vitákat. A „rezsi” az intézmény fenntartási költségeinek elvont fogalma. Nem lenne helytelen, ha a létesítményköltségekhez való hozzájárulást is rezsi-hozzájárulásnak hívnánk (a nm-t pedig vetítési alapnak), és persze az állami (költségvetési) támogatásból levont általános költségekhez való hozzájárulás is lehetne egyszerűen „rezsi-hozzájárulás”. A rezsi, pontosabban a rezsi-hozzájárulás, viszont semmiképpen sem valamiféle transzferálás, „adó” (miközben részben ilyesmi szerepe lehetett a BME-n az ezredforduló táján, és sok karon is hasonló szerepet tölt, töltött a „kari rezsi” be). A következőkben tehát inkább használjuk az állami (költségvetési) támogatás elosztásánál használt „általános költségekhez való hozzájárulást”, már csak azért is, mert a létesítményköltségekhez való hozzájárulás kérdését ettől függetlenül kezeljük.

Az általános költségekhez soroljuk a GMF Gazdasági Osztály, GMF Munkaügyi Osztály, GMF Jogi Osztály, a GMF Főigazgatói Titkárság (mindezek együtt: GMF általános része), a Rektori Kabinet, a Belső Ellenőrzési Csoport, az OMIKK és a KTH szervezeti egységek működési költségeit. Ide tartozik továbbá a nyelvoktatás, a testnevelés és sport, a részben (ennek különtámogatás részében) a nukleáris technika alrendszerek kiadása is.

Ezek költségeinek felosztásakor kénytelenek vagyunk egyszerűsíteni. A részben új megközelítés az, hogy az általános költségeket két csoportra választjuk el: oktatással szorosabban összefüggők és egyéb (nem csak az oktatással összefüggők).

Oktatással összefüggők: KTH, nyelvoktatás, testnevelés és sport, nukleáris technika alrendszer többlettámogatása.

Nem csak az oktatással összefüggők: GMF általános része, Rektori Kabinet, Belső Ellenőrzési Csoport, OMIKK.

Mindezek után:

Az első csoport összes költségét az állami támogatásként érkező (azaz lényegében oktatási) bevétel, valamint az alap, mester, osztatlan és doktori (vagy ezekkel

25 Ha van ilyen jellegű transzferálási szándék, akkor az célszerűen és transzparensen valamilyen támogatás, és nem bujtatott költségátvállalás.

77

egyenértékű) képzésekhez kapcsolódó saját bevétel (tandíjak, önköltségi és egyéb díjak stb.) arányában kell megtéríteni.

A második csoport összes költségét az összes bevétel (az előző csoporthoz tartozók is) arányában kell megtéríteni.

Így évről évre változhatnak az általános költségekhez való hozzájárulási százalékok (a „rezsiszorzó mértékek”), részint az általános költségek két csoportjának éves összes (tervezett) kiadásának alakulásával, részint pedig az egyes csoportokhoz (tervezett) éves bevételi összegek szerint. Úgy tűnik viszont, hogy amennyiben egész számra kerekített %-os mértékeket használunk, ezek stabilitás messze nem kisebb, mint a vonatkozó mértékek elmúlt évtizedes változásai.

2013-ra vonatkozóan az alábbi nagyvonalú számítások születtek, amik alapján az általános költségekhez való hozzájárulás (a „saját bevétel rezsi”) általános mértéke (a mai 10%-kal szemben) a bevétel 8%-ára csökken. Amennyiben alap, mester, osztatlan és doktori képzésekkel kapcsolatos saját bevételről van szó, erre a bevételre a csak az oktatással kapcsolatos általános költségekből még további rész is esik, ami az ilyen saját bevételeknél 14%-os összes értéket ad majd (szemben az előbbi 8%-kal, illetve a korábbi 10%-kal). Fontos elvi részlet, hogy az állami támogatásként kapott és a saját bevételként realizált oktatási jellegű bevételeinknek így egységes az általános költségekhez való hozzájárulás mértéke (a bevétel 14%-a).26

Általános költségek (E Ft) Összesen Oktatási jellegű EgyébTestnevelés és sport alrendszer 60 000 60 000 Testnevelés és sport alrendszer létesítménye 40 000 40 000 Nyelvoktatás alrendszer 136 000 136 000 Nyelvoktatás alrendszer létesítménye 41 121 41 121 Nukleáris technika alrendszer (különtámogatása) 100 000 100 000 Nem kari általános alrendszer saját bevételen felül 1 633 407 300 000 1 333 407 Nem kari alrendszer általános rész létesítménye 283 474 51 645 231 829

Összesen 2 294 002 728 766 1 565 236

26 Mi változna tehát? A gyakorlat oldaláról a változás egyszerű: A saját bevételek eddigi homogén csoportjából kiemelésre kerülnek az oktatáshoz szorosan köthető saját bevételek. Ezzel együtt a minden bevételt (legyen az állami vagy saját) arányosan terhelő általános költségek összege csökken (az oktatáshoz szorosan kötődők levonása miatt), ami miatt csökken az általános költségekhez való hozzájárulási mérték (a „rezsiszorzó”). Az oktatáshoz kapcsolódó általános költségek csak az oktatással kapcsolatos bevételekre vetülnek egységesen (legyenek e bevételek államiak vagy sajátok), ami az ilyen jellegű saját bevételek „rezsiszorzóját” megemeli. Mindezen hatásokra együttesen épül rá az általános költségek 2012-ről 2013-ra történő jelentősebb leépítése is. Az elvi oldalt tekintve a változás lényegesebb: Az eddigieknél tudatosabban, világosabb elvek szerint adjuk meg az éves általános költségekhez való hozzájárulási rátákat. Az érintett nem kari egységek „kisköltségvetéseiből” levezethető az általános költségek éves összege, ezen belül külön tételként az oktatási tevékenységhez szorosabban kapcsolódók összege. Az állami támogatási mértékkel és a saját bevételi prognózisokkal nagyjából ismert az is, hogy ezeket milyen bevételi tömegekre kell ezeket arányosítani, ami nagyjából megadja a reális %-os mértékeket is. Mindeközben ügyelve arra is, hogy az egyes bevételekre azonos %-os mértékek essenek függetlenül attól, hogy állami költségvetési vagy saját bevételről van szó. (Az a különbség, ami az általános költségek tényleges éves költsége és a %-os szorzókkal „begyűjtött” tényleges éves összeg között kialakul, részben a nem kari egységek maradványain, részben a Likviditási és tartalékalap változásán keresztül csapódik le, kerül át a következő évre. Természetesen a cél az, hogy számottevő ilyen eltérések ne legyenek, azaz minél jobban eltaláljuk az éppen megfelelő %-os hozzájárulási mértéket.) Összességében: Az új rendszer az eddiginél sokkal akkurátusabban ügyel arra, hogy a saját bevételi „rezsimértékeken” keresztül ne kerüljenek a belső elosztási rendszerbe bujtatott kereszttámogatások.

78

70. Táblázat: Általános költségek (2013. évi) becslése, elválasztva az oktatáshoz kapcsolódókat az egyebektől (E Ft)

Bevételek (2013, rezsiköteles, becslés) (E Ft) Összesen Oktatási jellegű állami

Oktatási jellegű saját

Egyéb saját

Hallgatói alrendszer 100 000 100 000 Kari alrendszer 19 430 000 11 400 000 930 000 7 100 000 Nukleáris technika alrendszer 255 000 100 000 5 000 150 000 Nyelvoktatás alrendszer 155 000 5 000 150 000 Testnevelés és sport alrendszer 60 000 60 000

Összesen 20 000 000 11 500 000 940 000 7 560 000

71. Táblázat: Általános költségek hozzájárulások kalkulációjához kapcsolódó (2013. évi) bevételi becslése (E Ft)

Általános költség hozzájárulások (2013, becslés) (E Ft) Összesen Oktatási jellegű Egyéb

Oktatási jellegű állami (8%+6%) 1 610 000 690 000 920 000 Oktatási jellegű saját (8%+6%) 131 600 56 400 75 200 Egyéb saját (8%) 604 800 604 800

Összesen 2 346 400 746 400 1 600 000

72. Táblázat: Általános költségekhez való (2013. évi) hozzájárulások becslése 8%-os és 14%-os kulcsok mellett (E Ft)

A fenti nagyvonalú kalkuláció jól mutatja, hogy a 8%-os és 14%-os mértékek jó közelítéssel reálisak (egész számú szomszédjaiknál reálisabbak) az általános költségekhez való átlagos hozzájárulási mértékekként.

Megjegyezzük, hogy a fentiekkel várhatóan jobban a „helyére kerül” a különböző forrásokból az oktatáshoz köthetően érkező bevételekből való igazságos közteherviselés kérdése is, egyben 20%-kal csökken a saját bevételeket terhelő egyetemi szintű elvonás.27

A fent vázolt új rendszer egyúttal a „Kari általános költségeknek” is egy részben új megközelítését hozza: „A „Kari általános költségek” az alap, mester, osztatlan és doktori (vagy ezekkel egyenértékű) képzésekhez köthető (rezsiköteles) saját bevételekhez kapcsolódó általános költség hozzájárulási mérték szerint a „Kari létesítményköltségek” és a „Kari támogatások” tételekből kalkulált érték (úgy, hogy az itt említett saját bevételi elvonási mértékkel azonos mértékű általános költség hozzájárulást kelljen fizetni a „Kari bevételek”-ből).” (Megjegyezzük, hogy a Kutatóegyetemi támogatási rész után nem kalkuláltunk általános költség hozzájárulást.)

A fentiek alapján:

27 Megemlítjük továbbá, hogy bár kari belügynek tekintett, a fentiek szerint éppúgy indokolt a kari szintű „rezsi” is (hiszen vannak kari szinten jelentkező általános, sőt létesítményköltségek is), és ezeknél is törekedni kellene a költségek reális megtéríttetésére. Másrészt lehet, hogy valami a karok közötti elosztást tekintve „nagy átlagban” reális, azonban a kari szinten már jobban elválasztható ügyeket tekintve már nem az. A kari szintű általános költségekhez való hozzájárulás rendszere, egyébként az oktatással kapcsolatos állami bevételek is figyelembe véve, éppenséggel ezeket az eseteket is megpróbálhatja kezelni.

79

Kari alrendszer E Ft

Kari támogatás (E Ft) 6 400 000 Kutatóegyetemi támogatás (kari alrendszerre eső része) 390 901 Kari alrendszer alaptámogatása (kutatóegyetemi nélkül) 6 009 099

Kari létesítményköltségek (E Ft) 4 016 075 Kari általános költségek (E Ft) 1 632 005

73. Táblázat: Általános költségek (Kutatóegyetemi támogatási rész nélkül kalkulált) levezetése (E Ft)

A kari alrendszeri csillapítások rendszere több ponton is változik ugyan, de javarészben csak a 2014-es költségvetéstől életbe lépve (azaz most, 2013-ra még a régi változatot megtartva). Tovább bonyolítja ennek kalkulációját a Kutatóegyetemi támogatás, ami bár a Kari alrendszer bevétele, de a csillapításokat ennek figyelembevétele nélkül számítjuk (így a Kutatóegyetemi támogatásból a csillapításoktól függetlenül minden kar – külön kalkuláció szerint, ld. még később – részesedik).

A változtatások alapelvei a következők voltak:

A csillapításokkal az általános törekvés az, hogy a lökésszerű hatásoktól védjenek ugyan, de azért a rendszer kellően kényszerítő is maradjon. Részben egyfajta karok közötti biztosítási rendszernek is tekinthető.

Továbbra is iránymutató a végső plusz-mínusz 5%-os korlát (amiből az következik, hogy egy kar (a többi karhoz mérten) négy év alatt maximum 19% csökkenést illetve maximum 22% növekedést élhet meg).

Az iránymutató 5-5%-os értéket csökkenteni kell, amennyiben az összes kari támogatási mérték drasztikusan leesik, növelni, ha drasztikusan emelkedik. (Egyéb körülmények, így például a kari reakcióképesség változása – pl. egy kötelező bértábla-emelés esetén –, az adott évre vonatkozó átmeneti szabályozással kezelhetők.)

Az iránymutató 5-5%-os érték kiszámításakor figyelembe kell venni a költségtérítéses (önköltséges) alap-, mester, osztatlan (illetve egyetemi vagy főiskolai) képzésekkel kapcsolatos (saját) bevételeket is. (Illetőleg egyedi, átmeneti szabályozással egyéb, az állami költségvetési támogatáshoz hasonló támogatásokat, saját bevételeket.)

Az algoritmus-változásra vonatkozó külön csillapítási szabály – tekintve, hogy a többi szabály is elegendő lehet, illetve ennek számtalan elvi és számítási nehézsége, vitatható pontja lehet – kerüljön törlésre.

Az oktatási pontokat külön is csillapítani kell, mert a legnagyobb hatások itt jelentkeztek, jelentkeznek, és egy-két kar oktatási pontoknál mutatott hirtelen elmozdulása e „torta” belső arányrendszerét túlzóan felboríthatja.

Kari csillapítási szabályok 2014-től érvényesen:

Oktatási pontok csillapítása: „Azon karok esetén, amelyeknél a „Kari (normázott, állami) oktatott hallgatók” és az azonos módon, de a költségtérítéses hallgatókra

80

számolt ”Kari (normázott, költségtérítéses) oktatott hallgatók” összegéből képzett mutató karok közötti arányszáma az előző évi tényleges és csillapított átlagának karok közötti arányszámához képest 4%-nál nagyobb mértékben csökken, vagy 6%-nál nagyobb mértékben nő, a „Kari (normázott, állami) oktatott hallgatók” tárgyévi értéküket mindaddig korrigálni kell, míg az eltérés le nem csökken e megadott szintekre.”

Kari támogatási végeredmény csillapítása:

o „Amennyiben egy kar előző éves (esetleges későbbi korrekciók utáni) „Belső költségvetési támogatása” – figyelembe véve az egyéb kiegészítő támogatásokat, a jelen Szabályzat egyéb kar-specifikus szabályainak hatásait, valamint együtt számolva a kar (államival azonos módon számolt) ”Kari (normázott, költségtérítéses) oktatott hallgatók” mutató alapján kalkulált bevétellel – az előző évihez képest az összes kar együttes változásához képest plusz vagy mínusz 5%-nál jobban megváltozik, azt e határértékekig (…) korrigálni kell.”

o „Az (előző) szerinti plusz vagy mínusz 5%-os mértéket 0,5-0,5 %-ponttal csökkenteni kell az összes kar együttes változása minden -10% feletti % csökkenésnél (egészen a 0-0%-ig) (pl. -15% kari együttes csökkenés estén a plusz-mínusz 5%, plusz-mínusz 2,5%-ra csökken); míg 0,5-0,5 %-ponttal növelni kell minden 10% feletti % emelkedésnél (egészen a 10%-10%-ig)(pl. +15% kari együttes emelkedés estén a plusz-mínusz 5%, plusz-mínusz 7,5%-ra nő).”

(Meg kell jegyezni, hogy csillapítási elemnek kell tekinteni a „kari saját” hallgatók számításánál megjelenő elmúlt három éves átlagra vonatkozó szabályt; az oktatási pontok normatíva-változásának lépcsőzetességére vonatkozó szabályt; és részben a személyi állomány „sapkázásra” vonatkozó szabályt is.)

Kari csillapítási szabályok 2013-ban:

Oktatási pontok csillapítása: „Azon karok esetén, amelyeknél a „Kari (normázott, állami) oktatott hallgatók” és az azonos módon, de a költségtérítéses hallgatókra számolt ”Kari (normázott, költségtérítéses) oktatott hallgatók” összegéből képzett mutató karok közötti arányszáma az előző évi tényleges és csillapított átlagának karok közötti arányszámához képest 45%-nál nagyobb mértékben csökken, vagy 68%-nál nagyobb mértékben nő, a „Kari (normázott, állami) oktatott hallgatók” tárgyévi értéküket mindaddig korrigálni kell, míg az eltérés le nem csökken e megadott szintekre.”

Kari támogatási végeredmény csillapítása:

o „Amennyiben egy kar előző éves (esetleges későbbi korrekciók utáni) „Belső költségvetési támogatása” – figyelembe véve az egyéb kiegészítő támogatásokat, a jelen Szabályzat egyéb kar-specifikus szabályainak hatásait, valamint együtt számolva a kar (államival azonos módon számolt) ”Kari (normázott, költségtérítéses) oktatott hallgatók” mutató alapján kalkulált bevétellel – az előző évihez képest az összes kar együttes változásához képest plusz vagy mínusz 5%-nál jobban megváltozik, azt e határértékekig (…) korrigálni kell.”

81

o „Az (előző) szerinti plusz vagy mínusz 5%-os mértéket 0,5-0,5 %-ponttal csökkenteni kell az összes kar együttes változása minden -10% feletti % csökkenésnél (egészen a 0-0%-ig) (pl. -15% kari együttes csökkenés estén a plusz-mínusz 5%, plusz-mínusz 2,5%-ra csökken); míg 0,5-0,5 %-ponttal növelni kell miden 10% feletti % emelkedésnél (egészen a 10%-10%-ig) (pl. +15% kari együttes emelkedés estén a plusz-mínusz 5%, plusz-mínusz 7,5%-ra nő).”

(Meg kell jegyezni, hogy 2013-ban az oktatási pontok normatíva-változásának lépcsőzetességére vonatkozó szabály és a személyi állomány – 130%-os – „sapkázásra” vonatkozó szabály sem kerül érvényesítésre.)

Mindezek után a 2013. évi – az oktatási pontok „csillapításán” túlmenő – kari alrendszeri csillapítások a következők:

CsillapításokKar Építő Gépész Építész Vegyész Villamos Közlekedés Gazdaság Természet Csillapítások

Építő 11 001 080 -261 635 6 105 589 0 -11 414 307 10 964 036 0 16 394 762Gépész 0 -86 370 110 -382 145 8 917 868 0 -16 671 822 16 014 152 0 -78 492 057Építész 0 8 953 279 2 223 321 4 969 061 0 -9 289 586 8 923 130 0 15 779 206Vegyész 0 9 610 865 -228 572 -51 519 178 0 -9 971 872 9 578 502 0 -42 530 255Villamos 0 24 272 539 -577 265 13 471 236 -25 184 276 24 190 807 0 36 173 042Közlekedés 0 5 902 736 -140 383 3 276 013 0 100 161 749 5 882 860 0 115 082 975Gazdaság 0 15 041 279 -357 721 8 347 895 0 -15 606 266 -87 102 799 0 -79 677 612Természet 0 11 588 333 -275 601 6 431 514 0 -12 023 620 11 549 312 17 269 939Összesen 0 0 0 0 0 0 0 0 0

74. Táblázat: Kari csillapítások adatai (Ft)

Amennyiben kivesszük az oktatási pontok kalkulációja során megjelenő csillapítást is, a következő csillapítási táblázatot kapjuk:

Kar Építő Gépész Építész Vegyész Villamos Közlekedés Gazdaság Természet CsillapításokÉpítő 11 925 742 -129 032 6 631 023 0 -10 922 835 11 856 721 0 19 361 619Gépész 0 -94 613 332 -191 179 9 824 772 0 -16 183 680 17 567 360 0 -83 596 059Építész 0 9 798 659 1 108 841 5 448 310 0 -8 974 632 9 741 949 0 17 123 128Vegyész 0 10 565 283 -114 312 -56 557 678 0 -9 676 786 10 504 136 0 -45 279 357Villamos 0 26 688 222 -288 756 14 839 347 -24 443 850 26 533 761 0 43 328 724Közlekedés 0 6 489 127 -70 210 3 608 124 0 96 896 995 6 451 570 0 113 375 605Gazdaság 0 16 543 863 -178 998 9 198 819 0 -15 152 590 -95 184 997 0 -84 773 904Természet 0 12 602 436 -136 354 7 007 283 0 -11 542 622 12 529 499 20 460 243Összesen 0 0 0 0 0 0 0 0 0

75. Táblázat: Kari csillapítások oktatási ponton keresztüli csillapítás hatása nélkül (Ft)

A csillapítások értékelésénél egy-egy kar esetén két számot érdemes nézni: a kar sor-oszlop metszésénél látható érték az adott karra önmagában vett csillapítási érték; az utolsó oszlop pedig a csillapítások összes hatása utáni érték, amivel végül módosításra kerül az adott kar támogatása. (Attól, hogy egy kar önmagában nem csillapított, még a többi csillapítás áttételes hatásaként mégiscsak „kap” vagy „ad”.) A trendeket tekintve fontos az előző évi csillapítások figyelembevétele is, így a tavalyi (oktatási pontoknál megjelenő csillapítással együtt tekintett) táblázatot is bemutatjuk:

82

Kar Építő Gépész Építész Vegyész Villamos Közlekedés Gazdaság Természet CsillapításokÉpítő 5 641 442 -249 772 9 565 126 0 -12 427 666 14 208 535 0 16 737 664Gépész 0 -42 854 789 -326 730 12 512 241 0 -16 256 760 18 586 333 0 -28 339 704Építész 0 4 659 281 2 017 820 7 899 862 0 -10 264 042 11 734 866 0 16 047 788Vegyész 0 4 547 531 -201 340 -77 462 615 0 -10 017 863 11 453 411 0 -71 680 877Villamos 0 11 815 147 -523 111 20 032 711 -26 027 869 29 757 630 0 35 054 508Közlekedés 0 2 977 737 -131 838 5 048 786 0 104 102 867 7 499 729 0 119 497 282Gazdaság 0 7 143 373 -316 270 12 111 666 0 -15 736 306 -108 529 108 0 -105 326 645Természet 0 6 070 278 -268 759 10 292 223 0 -13 372 361 15 288 604 18 009 986Összesen 0 0 0 0 0 0 0 0 0

76. Táblázat: Tavalyi kari csillapítások oktatási ponton keresztüli csillapítás hatása nélkül (Ft)

A fenti két táblázatból a kari elmozdulási trendek már jobban látszanak:

A GPK távolodott a felső sávhatártól, azaz pozitív irányú elmozdulást mutat.

A VBK és GTK lefelé mozdult, még felülről csillapítottak, de már jóval kisebb mértékben.

A többi kar relatív pozíciója érdemben nem változott.

Fontos a csillapítások kari támogatásokhoz mért aránya is. Itt három jól elkülönülő kari kategóriáról beszélhetünk jelenleg:

A három felülről csillapított kar nagyjából azonos arányban csillapított: VBK -8,3%, GPK -7,9%, GTK -7,8%. Ezt együtt tekintve e karok elmozdulási trendjeivel (és ezek itt most nem részletezett mögöttes okaival is) mindez hozzávetőlegesen azt jelenti, hogy a GPK és VBK várhatóan két évig még a sávhatár tetején lesz, míg a GTK (tekintve oktatási mennyiségének várható jelentősebb visszaesését) talán már jövőre sem.

Az ÉMK, ÉPK, VIK és TTK 1,9-2,4% közötti (pozitív) támogatásarányos csillapítású (aminek oka egyébként leginkább az előző három kar jelentősebb lefelé csillapítása). Ez a négy kar főként aktuális oktatási mennyiségének ingadozásaitól függően mozdul majd el. (A mögöttes adatok azt mutatják, hogy az ÉMK és ÉPK a visszaesés elkerüléséhez növelni lenne kénytelen saját hallgatói létszámát.)

A KJK (KSK) messze kilóg a sorból, itt a támogatás 32%-a érkezik csillapításból. Ebben az esetben tehát már nem az egyes évek közötti ingadozások csillapításáról beszélhetünk, hanem jelentős mértékű kari különtámogatásról. Összevetve a hasonló profilú GPK-val, a KJK-n mintegy 40%-kal magasabb támogatási egységek mellett (egy személyi állomány pont támogatás, egy hallgató x kredit stb.) működhet 2013-ban. A költségvetési számokat tekintve a KJK esetén legalább 10% létesítménycsökkentés és 20%-os (oktatott és saját) hallgatói létszámemelkedés kell ahhoz, hogy a Kar a további 10% támogatáscsökkenés mellett (azaz kb. két év múlva) ugyanakkor egységnyi támogatások mellett működjön, mint a többi kar.

Mindezek után a karok szerint megoszlást – a kari bevételek alapján kalkulálva, illetve a csillapítások, korrekciók tételei után (ld. még később is) – a következő táblázat foglalja össze:

83

Kar

ok

Álta

láno

s kö

ltség

ek

Csi

llapí

táso

k,

korr

ekci

ók

Építő -175 264 583 16 394 762Gépész -255 992 754 -78 492 057Építész -142 639 878 15 779 206Vegyész -153 116 261 -42 530 255Villamos -386 699 906 36 173 042Közlekedés -94 039 911 115 082 975Gazdaság -239 631 337 -79 677 612Természet -184 620 464 17 269 939Összesen -1 632 005 092 0

77. Táblázat: Általános költségek és csillapítások karok szerint (Ft)

7.4. Kari bevételek kalkulációja

A „Karok összes bevétele” a „Kiadások (költségvetési támogatásokhoz kapcsolódó)” Kari alrendszer tételének, a „Kari létesítmény költségek” tételnek és a „Kari általános költségek” tételnek az összege, azaz

Kari alrendszer E Ft

Kari bevételek (Kutatóegyetemi támogatás nélkül) (E Ft) 11 657 179 Kari támogatás (E Ft) 6 400 000

Kutatóegyetemi támogatás (kari alrendszerre eső része) 390 901 Kari alrendszer alaptámogatása (kutatóegyetemi nélkül) 6 009 099

Kari létesítményköltségek (E Ft) 4 016 075 Kari létesítmény költségek terület alapján 2 621 151 Kari létesítmény költségek központi tanterem alapján 390 905 Kari létesítmény költségek létszám alapján 1 004 019

Kari általános költségek (E Ft) 1 632 005

78. Táblázat: (Kutatóegyetemi támogatás nélküli) „Kari bevételek” levezetése (E Ft)

7.5. Személyi állomány támogatás

Korábban ennek összes súlya 33% volt (alkalmazotti létszám 4,0%, oktatói-kutatói létszám 15,0%; minősített oktatói létszám 7,0%; tudományos pontok 7,0%), az

84

oktatási mennyiséghez kapcsolt némi „sapkázással” és számos egyéb részletszabállyal.

Amennyiben a felsőoktatás-finanszírozás mai logikáját, várható alakulását nézzük, akár e teljes belső támogatási elem is megszüntethető lett volna. Ugyanerre juthatnánk a fel-felvetett „elvárt saját bevétel” logikája mentén is, hiszen ezt követve az egyre magasabban jegyzett egyetemi kollégáktól egyre inkább elvárható lenne, hogy saját (és társaik) személyi kifizetéseinek fedezetét előteremtsék. Ezzel a megközelítéssel a személyi állomány korábbi belső támogatási rendszere éppen ellentétes logikájú. Felvetődhet továbbá egyszerűen azt is, hogy ilyen hirtelen pénzszűke esetén a jelenleg közvetlenül pénzt nem hozó, jobbára a korábbi teljesítményt díjazó elemek már „luxusszámba” mennek, így nem tartható tovább, hogy a „puszta létért” is belső támogatást osszunk.

Lehet érvelni persze a személyi támogatás megtartása mellett is. Részben olyan alapon, hogy ez ugyan most éppen kikerült az állami finanszírozási képletből, de ez olyan ésszerűtlennek látszik, hogy számíthatunk arra, hogy ez előbb-utóbb visszakerül majd oda. Lehet ez továbbá a minőségi oktatás, esetleg a nagyobb személyi költségű oktatás belső támogatásának valamilyen indikátora is. (A legfontosabb hivatkozási alapnak viszont a kutatóegyetemi támogatás látszik, hiszen ennek célja, odaítélésének alapja részben biztosan a BME kiemelkedő személyi állománya. Ezt viszont külön, azaz nem az itt tárgyalt algoritmus szerint osztjuk el, ld. még később.)

Az egész létjogosultságával kapcsolatos pro és kontra érvek mellett egyéb, a rendszer kisebb korrekciójával kapcsolatos motívumok is a felszínre kerültek. Ebből három részlet kiemelhető. Egyrészt az, hogy az eddigi rendszerünk nagyon jelentősen honorálta a tudományos fokozatszerzést, aminek hatásaként a PhD-val, DLA-val rendelkezők száma, aránya jelentősen nőtt is. Félő viszont, hogy túlontúl elkényelmesedik ez a mai 30-as, 40-es korosztály, ráadásul a szigorodó nyugdíjazási szabályok miatt a másik oldalról vészesen fogy a PhD/DLA-nál magasabb fokozattal rendelkezők száma. A másik (néhány év után most újra előkerült) felvetés a személyi állomány támogatás elosztásánál valamilyen tudománymetriai megközelítésre építene inkább. Ennek kezdeményezésekor rögtön előkerül viszont a tudományterületi/-ági eltérések problémája is, majd emiatt az, hogy mégiscsak területenként-áganként differenciált kritériumrendszerre lenne ehhez szükség. Ez azonban valójában már létezik: a doktori iskolák eltérő PhD/DLA és habilitációs szabályain keresztül, azaz értelmesebbnek látszik inkább ebbe kapaszkodni (vagy ha kell, inkább ezt korrigálni). Harmadrészt említést érdemel az a kormányzati irány is, miszerint a tudomány, a tudományos teljesítmény támogatása tekintetében már nem az egyetemek jelentik a fő elosztási csatornát (sőt, már szinte semmilyet), hanem az MTA és a különböző pályázati alapok (és az egyetemek csak ezeken keresztül). Ennek következménye, hogy a tudományos előmenetel elért eredményekre építő személyi támogatása (másként: input-finanszírozása) az eddigieknél sokkal súlyosabban az MTA címekhez kötött díjazásokra, míg a pillanatnyi vagy jövőbeli várt teljesítmények díjazása (másként: output-finanszírozása) a pályázati rendszerre tolódott át.

A fenti sok-sok szempont kompromisszumaként alakult ki a következő személyi állomány támogatási váz: Maradjon meg a személyi állomány támogatás, de összes mértékét tekintve jelentősen szűkített formában. A „sima létszám” elemek (alkalmazott, oktató-kutató) szűnjenek meg, míg a tudományos fokozatokra építők (minősített oktató, tudományos pontok) maradjanak meg, de a PhD/DLA-ról való

85

továbblépést és az oktatási/sajátbevételes teljesítményt jobban motiváló változatban. Az itt most nem kalkulált Kutatóegyetemi támogatáson felül jelentkezzen, de mivel az oktatási bevételekből kell ezekre átcsoportosítani, részben ennek differenciált elosztását jelentik, az oktatási teljesítményhez erőteljes(ebb)en kötődjön ennek kari maximális mértéke (a Kutatóegyetemi támogatást nem tekintve végül az oktatási arány 130%-a felett már nem járna kari személyi állomány támogatás, igaz, ez a szabály csak 2014-től lép életbe).

A részleteket tekintve fontos kérdés volt a tudományos fokozatok és az MTA címek kezelése. Kétségtelen, hogy az MTA doktori cím jellemzően magasabb szintet jelent, mint a habilitáció tudományos fokozat, azonban a kettő között lényeges különbség, hogy míg az utóbbit tisztán az egyetem kell finanszírozza (egyébként külön állami támogatás nélkül), addig az előbbi az MTA-n keresztül már kap az állami költségvetésből havi 90 EFt tiszteletdíjat (ez járulékkal és az általános költségekhez kapcsolódó hozzájárulással emelve mintegy évi másfél milliós „kari támogatással” egyenértékű). Szintén vitán felül áll, hogy ezeknél jóval magasabb tudományos elismertséget jelentenek az akadémiai levelező és rendes tagsági címek, viszont ezek szintén az MTA-n keresztül kapnak állami költségvetési támogatást, havi 354 és 455 ezer Ft-os tiszteletdíjanként (amik járulékkal és az általános költségekhez kapcsolódó hozzájárulással emelve mintegy évi 6 illetve 8 milliós „kari támogatással” egyenértékűek). Nehéz tehát e kérdésben „igazságosnak” és a jelenlegi hazai állami finanszírozási logikával harmonizálónak lennünk.

Végül a személyi állomány támogatási rendszer alapja a következő:

PhD esetén 45 éves korig (DLA esetleg 50 éves korig) 2 pont; utána docens/tanár esetén 65, különben 62 éves korig 1. Habilitáció esetén 65 éves korig 3 pont, utána egyetemi tanár esetén 70 éves korig 1,5 pont. Akadémiai doktori cím esetén az előzőekhez +1 pont, akadémia levelező vagy rendes tag cím esetén +2 pont.

A nem teljes állásúak esetén az arányosított pont fele jár. Az MTA címmel rendelkező, BME-n működő MTA Kutatócsoport alkalmazottak

(amennyiben a BME-vel nincs munkaviszonyuk) legmagasabb MTA címei után a BME alkalmazottak utáni azonos támogatás fele jár.

Az oktatási mennyiséghez kapcsolt „sapka” 130%-os. A részletszabályok tekintetében a korábbi szabályok maradtak az irányadók. A (Kutatóegyetemi támogatás nélküli) „Kari bevételek” 17,5%-át osztjuk el így

(az eddigi 33%-kal szemben). (A Kutatóegyetemi támogatás – ld. később – nagyjából további 3%-ot jelentő mértéke ezt 20%-ra emeli.)

86

7.6. Oktatási támogatás

Az oktatási teljesítmény támogatási rendszere – mint eddig is – háromszeletű: doktorandusz, saját hallgató, oktatott hallgató. Ezekre összesen 82,5% bevétel jut (a korábbi 67%-kal szemben). A doktori képzési támogatás nélkül tekintve a kari alrendszeri belső elosztás tehát 20%-80% alapú annyiból, hogy az oktatásihoz pontosan 80%-os rész tartozik.

A doktoranduszi változott a legkevésbé, megmaradt a 2,5%-os súlya, ami (a műszaki doktoranduszi normát tekintve) a reálisnak tűnő 1 millió Ft-os normát jelent így. (Az éves adatok kimutatása az EHBDT vonatkozó irányelveit, számítási módját tükrözi.) Itt említendő meg, hogy a Doktorjelölti Ösztöndíj mint kötelező költségvetési elem megszűnne, de mint „intézmény” nem. Továbbra is megmaradna viszont annyi költségvetési szerepe, hogy az Doktorjelölti Ösztöndíjas múlttal rendelkező friss (oktatónak-kutatónak) belépők úgy tekintendők, mintha már az előző évben is itt dolgoztak volna.

Az oktatott hallgatók pontrendszerének számítása több részletet tekintve is változik:

A választható tárgyak esetén is jár a 33%-nyi pont az „anyakarnak”.

A kötelező tárgyak esetén nem a GTK tárgyainak esetén van 67-33%-os „beoktató”-„anya” osztozkodás, hanem általános szabályként az összes olyan esetben, amikor a beoktatott tantárgyhoz kapcsolható képzési terület normája számottevően (25%-nál nagyobb mértékben) kisebb mint az „anyaszaké”.

2013-ban képzési a normák, a normaarányok megragadása jelentkezett új problémaként. Ennek megoldásaként – tekintettel persze a minisztériumi normaszámítással kapcsolatos információkra – egy új normarendszer, illetve ennek jövőbeli módosítási elvei kerülnek rögzítésre.

o „A szakhoz tartozó normatívák a következők: „műszaki alap” 600 EFt; „műszaki mester” 950 EFt; „műszaki osztatlan” 750 EFt; „társadalomtudományi alap” 400 EFt; „társadalomtudományi mester” 700 EFt; „társadalomtudományi osztatlan” 500 EFt. Az (hagyományos, ötéves) egyetemi képzések normája az osztatlannal, a (hagyományos, hároméves) főiskolai képzések normatívája az alapszakokéval azonos.”

o „Az egyes szakok előző éves normatíváit az azokhoz kapcsolódó jogszabályi (állami finanszírozási) szabályok változásaira reflektálva, 50 EFt-os egységekkel, és egyik évről a másikra maximum egy egységgel kell korrigálni.”

Kritikus kérdés volt idén továbbá a fentebb már említett 0,67-0,33 arány is. Ez megmaradna, de részben más indokkal, levezetéssel:

o „A más kar szakjára történő átoktatás esetén a nem kötelező vagy nem kötelezően választható tantárgyaknál, valamint a kötelező vagy kötelezően választható tantárgyaknál akkor, ha a hallgató képzésének normaszorzója legalább 25%-kal magasabb az átoktatás tantárgyához

87

(tantárgyblokkjához) kapcsolható azonos képzési szintű szak normaszorzójánál, a beoktató kar tantárgya esetén 0,67-es súlyszorzót kell alkalmazni, míg a tantárgy hallgatója szakjának kara 0,33 súlyszorzó szerinti oktatási pont részt kap.”

A kari saját hallgatók figyelembevétele új megközelítésű. Az újdonság lényege a következő:

A kari felvett (állami) hallgatók után (hároméves átlagot tekintve, 180 kredites, 6 féléves szakot alapul véve) hallgatónként +10 normákkal súlyozott (!) hallgató x kredit saját kari támogatás járjon, de csak a 70% feletti felvételi pontszámú hallgatók esetén.

Az (állami hallgatóként abszolutóriumot szerzett) kari végzett (diplomát szerzett) hallgatók után (három éves átlagot tekintve, 180 kredites, 6 féléves szakot alapul véve) hallgatónként +20 normákkal súlyozott (!) hallgató x kredit járjon kari támogatásként.

Kiemelést érdemel, hogy a 180 kredites, 6 féléves szakokra való arányosítás miatt a normaszorzó mellett megjelenik a „félévszorzó” is, így minden egyes szakon az összes (normával súlyozott) kredit azonos arányát kapja meg az „anyakar” (azonos diplomázási arány esetén).

Az itt megjelenő új megközelítés jelentős előnyeként említhető meg:

A kérdéskör egyszerű, az egyetemi polgárok számára is könnyen érthető kezeléséről van szó.

Egyúttal ad valamiféle választ arra a kérdésre is, hogy milyen jutalom/büntetés jár azzal, ha valaki jobb/rosszabb képességű hallgatókat tud a BME-re vonzani. (Azaz ezzel valamiféle választ adunk a 70%-os felvételi pontszám alatti-feletti kérdésre is.)

Reflektál a lemorzsolódásokkal kapcsolatos problémákra, az egyes karokat folyamatosan szembesíti a felvett/végzett arányokkal, ráadásul díjazza azt, ha a felvettek közül minél többen (időben, azaz még állami támogatottként) végeznek is.

A három éves átlagok miatt valamilyen szintű beépített csillapítást is jelent. Az átoktatási szorzókkal variáló megoldásokkal szembeni előnye, hogy egy adott

kar nem jár jobban vagy rosszabbul attól függően, hogy a szokásos (az átlag alatti) költségű oktatási részeket maga végzi vagy beoktatásként fogadja azt. Feltételezzük, hogy egy-egy képzésnél vannak alacsonyabb és magasabb költségű oktatási mozzanatok, ezek finanszírozására az „anyakarnak” többleteket juttatunk, amit saját kari oktatását tekintve tetszőlegesen árnyalt belső rendszer szerint oszthat el. (Feltételezzük viszont, hogy a beoktatás soha nem kiemelten magas költségű oktatási mozzanat.)

Világossá teszi, hogy a beoktató kar adott díjszabás mellett oktat, olyan mellett, mint a szokványos (nem kiemelten drága) kari oktatások is. Innentől elvárható, hogy ennek megfelelő szolgáltatást is nyújtson, legyen az az oktatási csoportméretekkel, az oktatók kvalifikáltságával, a konzultációkkal, a buktatási arányokkal stb-vel megragadható. Az „anyakarok” tehát szabott áron kell megvegyenek beoktatást, viszont ehhez az árhoz illeszkedő elvárásokkal is léphetnek fel.

88

Mivel az „oktatott” és a „saját” mutatók is normázott hallgató x kredit alapúak, így arányukat úgy kell megadni, hogy a kétféleképpen támogatott egységnyi hallgató x kredit azonos „árfolyamú” legyen. Ehhez idén 72% és 8% „jött ki”.

Az idén hosszan megvitatott „beoktató” – „anyakar” kérdéskörrel kapcsolatos fentiekben vázolt költségvetési megoldások együttes hatását az alábbi példa szemlélteti (mivel a szabályok képzéshossztól függetlenül azonos arányokat adnak, így a példa mindegyik szak esetére irányadó %-os értékeket ad meg):

Nézzünk egy példát! A képzés 180 kredites, a felvett kreditek száma 210. 100 főt vesznek fel, akiknek a fele végez nagyjából egyenletes lemorzsolódás mellett. Ekkor az első évben 7000 kreditet vesznek fel, majd 5250-et, végül 3500-at. Összesen tehát 15750 a felvett kredit. Legyen a (mintatanterv szerinti) beoktatási arány 20%-os, azaz a 210 felvett kreditet tekintve 42 felvett kredit, ami mind az első évben legyen, és ennek fele legyen 0,67-es szorzós. Ekkor az első évben összesen 100x21=2100 „normál” és 100x21x0,67=1400 „0,67-es” a beoktatott kredit, azaz összesen 3500. Az anyakar további 1000 kreditet kap felvételkor, és ugyancsak 1000-et végzéskor, összesen tehát további 2000-et. A teljes képzés elszámolásakor tehát összesen 15750+2000=17750 kreditet számolnak el. Ebből az anyakar kap 17750-3500=14250-et, miközben ténylegesen csak 15750-4200=11550 kreditet oktat. A kari saját kreditek tehát 14250/11550=1,234, azaz több mint 23%-os többlet mellett oktathatók átlagosan. Másként közelítve: Ha a képzés teljes második fele a költségesebb saját kari oktatás, akkor az itt születő összesen 2625+3500=6125 kreditre lehet a teljes 700+2000 többletkreditet elosztani, ami már 44%-os (átlagos) többletet jelent. Ha a képzés utolsó éve a kiemelten költséges, akkor a többlet 77%. Ha a képzés harmada költségesebb, de egyenletes elosztással, akkor 5250 saját kari kreditre esik a többlet, ekkor ez több mint 51%-os többlet. Természetesen tekinthető az is, hogy e többletek nem teljes egészében a magasabb költségű saját kari oktatásra tevődnek rá, hanem a saját hallgatókkal kapcsolatos egyéb kari költségekre is. Tekintve viszont, hogy nagyságrendben 100 MFt-os "átlagkari" többlettámogatásról van itt szó, ebből csak töredék eshet a saját (és nem az oktatott) hallgatók miatt fellépő többletköltségekre (talán ennek a tizede) (ami persze a korábbi saját kari oktatásra eső %-os többletértékeket csökkenti, de csak kismértékben). A belső költségvetésben ekkor az „oktatott” – „saját” megoszlás 15750 – 2000, azaz a megoszlásuk kb. 11-89%.

Az új rendszer szerint a saját kari kreditek (átlagosan!) tehát több mint 20%-kal több támogatást kapnak; amennyiben egy-egy szak egyharmadát tekintjük „drágább” (és saját kari) képzési résznek, akkor ezekre (ismét átlagosan) több mint 50%-kal több támogatás esik.

2013-ra a „saját” súlya (más kalkuláció mellett, és most már normával súlyozva) 6,5%-ról 8%-ra emelkedik, azaz ennek súlya 23,1%-kal nő. Az „oktatott” súlya (ennek részeként több saját kari 33% átadott ponttal) 58%-ról 72,5%-ra emelkedik, azaz ennek súlya 20%-kal nő. A kettő aránya kevesebb mint 11%-89%-ra nőtt, de tekintve az „oktatott” részben megnövelt „anyakari kedvezményt” is, az elmozdulás már közelebb van a 15%-85%-hoz.

A Költségvetési Szabályzatban pontosításra került a költségtérítéses átoktatás elszámolási alapösszege is, így ez azonos azzal, mintha a költségtérítéses oktatás államilag támogatott formában történt volna.

89

A fentiek szerint módosított Költségvetési Szabályzat szerinti – több itt külön nem kiemelt – kalkulációs szabály szerint elvégzett számítások után az egyes karokra eső bevételek a következően alakultak:

Kar

ok

Szem

élyi

állo

mán

y

Dok

tora

ndus

z (n

orm

ázot

t, ál

lam

i)

Kar

i (no

rmáz

ott,

álla

mi)

sajá

t ha

llgat

ók

Kar

i (no

rmáz

ott,

álla

mi)

okta

tott

ha

llgat

ók

Kar

ok ö

ssze

s be

véte

l

17,5% 2,5% 8,0% 72,0% 100,0%Építő 214 41,0 11 527 85 514Gépész 182 39,0 18 978 143 122Építész 152 33,0 8 427 73 627Vegyész 160 47,0 10 335 77 088Villamos 341 68,0 26 772 207 877Közlekedés 94 26,0 6 740 47 877Gazdaság 146 20,0 13 756 142 906Természet 226 45,9 3 041 98 575Összesen 1 513 320 99 576 876 585

Építő 14,1% 12,8% 11,6% 9,8% 10,7%Gépész 12,0% 12,2% 19,1% 16,3% 15,7%Építész 10,0% 10,3% 8,5% 8,4% 8,7%Vegyész 10,6% 14,7% 10,4% 8,8% 9,4%Villamos 22,5% 21,3% 26,89% 23,7% 23,7%Közlekedés 6,2% 8,1% 6,8% 5,5% 5,8%Gazdaság 9,6% 6,3% 13,8% 16,3% 14,7%Természet 14,9% 14,3% 3,1% 11,2% 11,3%Összesen 100% 100% 100% 100% 100,0%

Építő 287 802 660 37 351 074 107 952 016 818 784 125 1 251 889 876Gépész 244 882 885 35 529 071 177 737 538 1 370 370 174 1 828 519 668Építész 204 899 318 30 063 060 78 923 392 704 970 502 1 018 856 272Vegyész 215 974 014 42 817 085 96 791 910 738 104 565 1 093 687 575Villamos 459 069 221 61 948 123 250 735 155 1 990 389 688 2 762 142 187Közlekedés 126 491 318 23 686 047 63 125 672 458 410 611 671 713 649Gazdaság 196 303 742 18 220 036 128 828 567 1 368 300 060 1 711 652 405Természet 304 583 208 41 814 983 28 480 088 943 839 321 1 318 717 600Összesen 2 040 006 366 291 429 481 932 574 339 8 393 169 047 11 657 179 232

1 348 022 911 002 9 365 9 575

79. Táblázat: (Kutatóegyetemi támogatás nélküli) Bevételek karok szerint (Ft)

7.7. Karok Kutatóegyetemi támogatása

A Kutatóegyetemi támogatás (ld. részletesen az Intézkedési terv a Kutatóegyetemi támogatáshoz kapcsolódóan című fejezetben) személyi jellegű kifizetésekre is költhető részéből (398,9 M Ft) a Karok mintegy 390,9 M Ft-tal (míg a Nukleáris Technika Intézetet nagyjából 8 M Ft-tal) részesednek.

90

Ennek elosztási a kari személyi állomány támogatási pontrendszer szerinti, azaz:

Kar

Kut

atóe

gyet

emi

tám

ogat

ás

Építő 55 148 042Gépész 46 923 860Építész 39 262 306Vegyész 41 384 413Villamos 87 965 722Közlekedés 24 237 957Gazdaság 37 615 243Természet 58 363 490Összesen 390 901 034

80. Táblázat: Kutatóegyetemi támogatás karokra eső részének elosztása (Ft)

7.8. Karonkénti belső költségvetési támogatások

A fentiek alapján az egyes karok belső költségvetési támogatását a Kutatóegyetemi támogatás feletti „alaptámogatás” algoritmusszerűen kalkulált támogatási rész és a Kutatóegyetemi támogatási rész összege adja:

Kar 2013 alap 2013 KE 2013 összes 2013 alap %

2012 (újraszámolt)

2012% 2013 alap / 2012

2014 KE / 2012

2013 összes / 2012

Építő 702 966 745 55 148 042 758 114 787 11,7% 890 956 445 12,2% 78,9% 6,2% 85,1%Gépész 896 605 533 46 923 860 943 529 393 14,9% 1 026 846 371 14,1% 87,3% 4,6% 91,9%Építész 575 563 026 39 262 306 614 825 332 9,6% 744 425 304 10,2% 77,3% 5,3% 82,6%Vegyész 540 154 652 41 384 413 581 539 065 9,0% 618 617 467 8,5% 87,3% 6,7% 94,0%Villamos 1 298 456 449 87 965 722 1 386 422 171 21,6% 1 577 972 648 21,6% 82,3% 5,6% 87,9%Közlekedés 342 629 742 24 237 957 366 867 700 5,7% 443 152 598 6,1% 77,3% 5,5% 82,8%Gazdaság 852 327 614 37 615 243 889 942 857 14,2% 976 136 645 13,4% 87,3% 3,9% 91,2%Természet 800 395 206 58 363 490 858 758 696 13,3% 1 021 892 522 14,0% 78,3% 5,7% 84,0%Összesen 6 009 098 966 390 901 034 6 400 000 000 100,0% 7 300 000 000 100,0% 82,3% 5,4% 87,7%

81. Táblázat: 2013. évi belső költségvetési támogatás karok szerint (Ft)

7. Határozat

A Kari alrendszer 2013-as Belső költségvetés támogatása 6,4 Mrd Ft, aminek 6,009 Mrd Ft „alap” és 0,391 Mrd Ft „kutatóegyetemi” támogatásokra válik szét. Ezek karok közötti felosztását, illetve ezek levezetéseit Kari alrendszer című fejezet táblázatai és szövege tartalmazza.

91

8. Intézkedési terv a Kutatóegyetemi támogatáshoz kapcsolódóan

8.1. Előzmények

2013. február 12-én kelt 7629-4/2013/TUDPOL iktatószámú levelében az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszter arról tájékoztatta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, hogy a Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. Törvény 10. §-ának megfelelően és a Nemzeti kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés szerinti hatáskörében eljárva a BME-t kutatóegyetem minősítésben részesíti a 2013-2016. évi időszakra vonatkozóan.

Az egyetem Miniszter úr ugyanezen napon kelt levélből kapott tájékoztatást arról is, hogy a Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. Törvény 10. §-ának és 84/C §-ának megfelelően, valamint a Nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet 30. § (3) - (6) bekezdése alapján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, mint kutatóegyetem minősítéssel rendelkező intézmény, 2013-ban 569.886 E Ft támogatásban részesül.

A támogatás lehívását támogatási szerződés megkötése előzi meg, amely megkötésének feltétele, hogy az intézmény által elkészített intézkedési tervet a Miniszter úr jóváhagyja. Az intézkedési tervhez csatolni szükséges a jelenlegi és a 2013/2014-es tanév végéig (költségvetési évben gondolkodva: 2014 végéig) terjedő időszakra vonatkozó pénzügyi helyzetéről, kilátásairól szóló értékelést is.

Egyebekben célszerű a szabályok tételes idézése:

„Az intézkedési tervben ezen megkötések mellett tervezhető minden, az alábbi jogcímekhez sorolható intézményi aktivitást támogató tevékenység:

a) oktatás: az emberi erőforrások mennyiségének és képzettségi szintjének növelése;

b) független kutatás-fejlesztés: a tudás és a megértés előmozdítása, ideértve az együttműködésen alapuló kutatás-fejlesztést, beleértve a kutatóhelyek fenntartását, működtetését;

c) a kutatási eredmények terjesztése;d) a technológiaátadásra irányuló tevékenységek, amennyiben e

tevékenységek belső természetűek és a belőlük származó összes bevételt az érintett kutatóhelyek elsődleges tevékenységeibe fektetik be ismét;

e) az oktatói és kutatói kiválóság elismerése és javadalmazása;f) nemzetközi kapcsolatépítést és államközi megállapodás alapján külföldi

hallgatók fogadását szolgáló szervezetfejlesztés.

A támogatási összegnek együttesen legfeljebb 70%-a fordítható bérköltség, személyi jellegű kiadások és azoknak a munkaadót terhelő járulékainak és a szociális

92

hozzájárulási adó összegének a fedezésére. A támogatási összeg legalább 30%-a dologi kiadásaik fedezetéül szolgált.

A fejezeti kezelésű előirányzat 2013-ban felhalmozási célú kiadásokat, beruházást nem támogat.”

8.2. Kutatóegyetemi támogatási összeg felosztása

A 2013. évi 569,886 M Ft 70%-ánál, pontosan 398,9 M Ft-nál többet bérköltség, személyi jellegű kiadások és azoknak a munkaadót terhelő járulékainak és a szociális hozzájárulási adó összegének fedezésére nem fordítunk. Ezt a személyi jellegű kiadásokra maximálisan fordítható összeget a karok (beleértve a Nukleáris Technika Intézetet, de nem beleértve az Idegennyelvi Központot és a Testnevelési Központot) között osztjuk szét az alábbi részletes szabályok szerinti pontrendszer alapján:

1. Figyelembe vett kari közalkalmazottak:

1.1. Oktatók: egyetemi tanár, egyetemi docens, egyetemi adjunktus, egyetemi tanársegéd.

1.2. Kutatók: kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó, tudományos főmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos segédmunkatárs.

2. Alkalmazott pontrendszer:

2.1. A legmagasabb tudományos fokozatot tekintve PhD (illetve tudományok kandidátusa) esetén 45, DLA esetén 50 éves korig 2 pont; utána egyetemi tanár, egyetemi docens, kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó és tudományos főmunkatárs esetén 65, különben 62 éves korig 1 pont.

2.2. A legmagasabb tudományos fokozatot tekintve habilitáció esetén 65 éves korig 3 pont, utána egyetemi tanár, kutatóprofesszor és tudományos tanácsadó esetén 70 éves korig 1,5 pont.

2.3. Az előzőek szerinti korhatárok alatt, akadémiai doktori legmagasabb MTA cím esetén további +1 pont, akadémia levelező vagy rendes tag legmagasabb MTA cím esetén további +2 pont.

3. Egyéb szabályok:

3.1. Az egyetemi tanárokat habilitáltaknak kell tekinteni akkor is, ha nem habilitáltak.

3.2. A Kossuth-díjat az MTA doktora címként kell figyelembe venni.

3.3. A nem teljes állásúak esetén az arányosított pont fele jár.

3.4. Az MTA címmel rendelkező, BME-n működő MTA Kutatócsoport alkalmazottak (amennyiben a BME-vel nincs munkaviszonyuk) legmagasabb MTA címei után a BME alkalmazottak utáni azonos támogatás fele jár.

3.5. Egy adott munkatárs maximum egy teljes állásnyival vehető figyelembe.

93

3.6. Pont csak olyan közalkalmazott után jár, aki az előző évi belső költségvetésben oktató, kutató, mestertanár, mérnöktanár, műszaki/gazdasági tanár, nyelvtanár, testnevelőtanár vagy kollégiumi nevelőtanár kategóriában szerepelt; vagy (az előzőek valamelyikével kiegészítve) (az előző évben) legalább 9 hónapig BME Doktorjelölti Ösztöndíjban részesült (vagy nappali tagozatos aktív doktorandusz volt); vagy az előző évben valamelyik BME-n működő Akadémiai Kutatócsoport teljes állású kutatója volt.

3.7. Pont csak azok után jár, akik finanszírozási szempontú nyilatkozatuk szerint (legalább az előző év október 1-től a tárgyév október 1-ig) első helyen a BME-t jelölték meg (kivéve, ha az érintett alkalmazott nyugdíjazásra került, illetve elhunyt).

3.8. A pontszámításnál a 2013. február 1-jén fennálló alkalmazási állapot a mérvadó.

A fenti pontrendszer alapján:

Kar

Kut

atóe

gyet

emi

tám

ogat

ás

Építő 55 148 042Gépész 46 923 860Építész 39 262 306Vegyész 41 384 413Villamos 87 965 722Közlekedés 24 237 957Gazdaság 37 615 243Természet 58 363 490NTI 7 968 847Összesen 398 869 881

82. Táblázat: A 2013. évi Kutatóegyetemi támogatás személyi jellegű részére is fordítható összeg felosztása

A 2013. évi 569,886 M Ft 30%-át, pontosan 170,986 M Ft-ot – a vonatkozó részletszabályok szerint – nem személyi jellegű kiadásokra fordítjuk. Ennek (némi többlettel tervezett) célirányai és célösszegei a következők:

94

Kutatóegyetemi támogatás főbb nem személyi jellegű felhasználási tételei

E Ft Szöveges kiegészítés

Folyóiratok beszerzése 35 000 Magyar és idegen nyelvű legfontosabb folyóiratoknak, közlönyöknek, napi-heti lapoknak az előfizetése. Az OMIKK kisköltségvetésében (és a kari alrendszerben) kerül megtervezésre.

Magyar Tudományok Akadémia Elektronikus Információszolgáltatás Program - Elektronikus folyóiratok, adatbázisok, konzorciumi önrész

76 000 Az MTA EISZ program részben központi állami finanszírozásból működik. A program biztosítja a nélkülözhetetlen szakirodalmi adatbázisokhoz (például: MathScinet, Reaxis, FSTA, Econlit) és teljes szövegű elektronikus folyóirat csomagokhoz (például: Springer, JSTORE, ScienceDirect) való hozzáférést. Az OMIKK kisköltségvetésében kerül megtervezésre.

Magyar Tudományos Művek Tára éves tagdíj

3 600 Az MTMT intézményi önrészének fizetése. Az OMIKK kisköltségvetésében kerül megtervezésre.

A könyvtári alapinformatikai rendszer (ALEPH) használati díja

7 000 Az OMIKK kisköltségvetésében kerül megtervezésre.

A könyvtári kölcsönzést támogató informatikai rendszer (INTEGRA) használati díja

500 Az OMIKK kisköltségvetésében kerül megtervezésre.

Könyvtári kiadói tevékenység, könyvtárközi kölcsönzés, állományvédelem

10 000 Az OMIKK kisköltségvetésében kerül megtervezésre.

Egyetemi központi nemzetközi kapcsolatok 10 000 Kiutazási keret, vendégfogadási keret, nemzetközi szervezeti tagdíjak. Részletes terv rendelkezésre áll. A KTH kisköltségvetésében (és a kari alrendszerben) kerül megtervezésre.

Külföldi hallgatók szervezésével kapcsolatos ügynöki díjak

5 000 A KTH kisköltségvetésében (és a kari alrendszerben) kerül megtervezésre.

Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács működési költségei (dologi kiadások)

4 000 A KTH kisköltségvetésében kerül megtervezésre.

Egyetemi Tudományos Diákköri Konferencia támogatása

1 000 A KTH kisköltségvetésében kerül megtervezésre.

Kutatóegyetemi rendezvény dologi kiadásai 2 400 A RK kisköltségvetésében kerül megtervezésre.Egyéb egyetemi rendezvények dologi kiadásai

6 000 Az ÜZO kisköltségvetésében (és a kari alrendszerben) kerül megtervezésre.

Szoftver licencek 35 000 A TIO kisköltségvetésében kerül megtervezésre.Konferencia részvételek 10 000 A kari alrendszerben kerül megtervezésre.Oktatói továbbképzés 15 000 A kari alrendszerben kerül megtervezésre.Adatvásárlás (kutatási célú) 6 000 A kari alrendszerben kerül megtervezésre.Kutatóhely fenntartása, üzemeltetése 40 000 A BKO-ÜZO kisköltségvetésében (és a kari

alrendszerben) kerül megtervezésre.Hallgatói/oktatási informatikai rendszer 15 000 A TIO kisköltségvetésében kerül megtervezésre.A Műegyetemi Gazdálkodási Rendszer célirányú fejlesztései

15 000 A TIO kisköltségvetésében kerül megtervezésre.

Összesen 296 500

Megjegyzések: 1) Becsült tételekről van szó, a Kutatóegyetemi támogatás elszámolásakor hozzávetőlegesen ezen tételek (elhagyással, kiegészítéssel, csökkentéssel) kerülnek allokálásra; 2) A BME belüli belső elszámolások miatt a fenti tételek szerinti kiadások a jelzettekhez képest más szervezeti egységeknél is megjelenhetnek.

83. Táblázat: A 2013. évi Kutatóegyetemi támogatás személyi jellegű kifizetésre nem fordítható részének felosztása

95

8.3. Kutatóegyetemi támogatási összeg felhasználásának szabályai

A Kutatóegyetemi támogatási összeg felhasználására alapvetően a BME gazdálkodással kapcsolatos belső szabályzataiban foglaltak az irányadók. Az ettől való esetleges eltéréseket, e tételek kezelésének, kimutatásának, az ezekről való beszámolás speciális szabályait szükség esetén a 2013. évi Kutatóegyetemi támogatás felhasználásával kapcsolatos szabályokról szóló Rektori Utasítás tartalmazza.

8.4. Kutatóegyetemi támogatással összefüggő további elhatározások

A 2013. évi Kutatóegyetemi támogatásra tekintettel, a BME Intézményfejlesztési Tervben rögzítettekhez is illeszkedve:

a. A támogatás személyi jellegű kifizetésekre is fordítható részéből támogatást kapó szervezeti egységeink kiemelt fontosságú feladatként kezelik az emberi erőforrásaik minőségi fejlesztését, az oktatói-kutatói kiválóság elismerését, a kutatás-fejlesztés, a tudás és a megértés előmozdítását. Együttműködésen alapuló kutatás-fejlesztésekre, kutatóhelyeik fenntartására törekednek, kutatási eredményeiket terjesztik, a nemzetközi kapcsolatteremtésben, külföldi hallgatók képzésében aktívak.

b. A Központi Tanulmányi Hivatal, az OMIKK és a Telekommunikációs és Informatikai Osztály a fentiekhez elsősorban (külföldi) hallgató adminisztrációs és képzés-menedzselési, szakfolyóirati és informatikai jellegű „infrastruktúrával” járul hozzá.

c. Átalakítjuk és hatékonyabbá tesszük a Központi Tanulmányi Hivatal szervezeti keretei alá tartozó, a nemzetközi csereprogramokkal, a külföldi hallgatók fogadásával és oktatásszervezésével foglalkozó szervezeti egységeinket.

d. A Rektori Kabinet, az Üzemeltetési Osztály és az OMIKK aktív szerepet vállal a kutatási eredmények terjesztésében.

e. Belső elszámolási rendszerünk alakításánál továbbra is őrködünk a felett, hogy a technológiaátadásra, kutatásra irányuló tevékenységeink bevételeiből csak a hozzájuk kapcsolódó kiadásokat, költségeket kelljen fedezni, így az ezekből való kereszttámogatások elkerülésével e bevételek továbbra is kutatóhelyeink elsődleges tevékenységébe fektethetők be.

8. Határozat

A 2013. évi Kutatóegyetemi támogatással kapcsolatos, az Intézkedési terv a Kutatóegyetemi támogatáshoz kapcsolódóan című alfejezetben leírt Intézkedési tervet a Szenátus elfogadja.

96

Mellékletek

97

1. Melléklet: Összefoglalók az egyetemi szintű TÁMOP és KMOP pályázatokról28

A 2012. évi belső költségvetés részletesen szabályozta a központi pályázatokkal kapcsolatos elszámolási elveket, a költségvetés melléklete pedig az egyes pályázatok összefoglaló táblázatait. Most a projektmenedzserekkel arra kértük, hogy aktualizálják az egyes karok központi pályázatokban való „részesedésének” arányait. Ez alapvetően meghatározza az egyes karoknak a pályázatra eső rezsifizetési kötelezettségből való részesedését. Tájékoztatásuk alapján a karok projektekből való részesedésének aránya nem változott az elmúlt időszakban, ugyanakkor a projektek végelszámolását követően az alábbi táblázatokban szereplő arányok még változhatnak. Ebben az esetben a karok által rendezett önerő és rezsi összegét tekintve még kisebb módosítások lehetségesek.

A karok központi pályázatokból eredő rezsifizetési kötelezettségét is tartalmazza a korábbiakban már összefoglalt, belső tartozásokra vonatkozó táblázat.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0002„Kutatóegyetem projekt”

Ft-ban A projekt tervezett

összköltségéből a karra eső számított

összeg

Tervezett és rendezett

önerő (5%)*

Tervezett összes kari

kifizetés

Tervezett összes rezsi

(5%)**

90%-os költési szinten

már rendezett "rezsi"

2013-ban rendezendő

rezsi

ÉMK 386 665 220 19 333 261 323 535 859 17 946 609 16 151 948 1 794 661GPK 422 830 540 21 141 527 353 796 606 19 625 179 17 662 661 1 962 518ÉPK 310 656 720 15 532 836 259 936 988 14 418 765 12 976 889 1 441 877VBK 275 841 460 13 792 073 230 805 876 12 802 855 11 522 570 1 280 286VIK 681 339 640 34 066 982 570 099 920 31 623 574 28 461 217 3 162 357KJK 288 094 780 14 404 739 241 058 638 13 371 578 12 034 420 1 337 158GTK 267 322 480 13 366 124 223 677 752 12 407 457 11 166 711 1 240 746TTK 402 243 040 20 112 152 336 570 358 18 669 635 16 802 672 1 866 964Közös ktg-ek

277 831 046 0

Összesen

3 034 993 880 151 749 694 2 817 313 043 140 865 652 126 779 087

14 086 565

* Amennyiben a projekt tervezett összköltségéből a végelszámolást követően az adott karra eső számított összeg nem változik, akkor nem változik a már rendezett önerő mértéke sem. Amennyiben változik a karra eső összeg, akkor az arányváltozásoknak megfelelően egyes karok befizetnek, mások pedig a befizetésekből visszakapnak.** A Költségvetési Szabályzat alapján ez a projekt a kari kifizetések után rezsizik. A közös költségek a kari kifizetések arányban kerültek felosztása a karok között, növelve a rezsi alapját.

28 Fortuna Zoltán összeállítása.

98

TÁMOP-4.2.2.B-10/1-2010-0009„Új tehetséggondozó programok és kutatások a Műegyetem tudományos

műhelyeiben”

Támogatás Rezsibefizetés* 2012- ben rendezett rezsi


rezsiÉMK 60 000 000 8 717 945 5 405 126 3 312 819GPK 46 000 000 6 683 757 4 143 929 2 539 828ÉPK 36 921 000 5 364 587 3 326 044 2 038 543VBK 41 001 000 5 957 407 3 693 592 2 263 815VIK 80 772 400 11 736 155 7 276 416 4 459 739KJK 27 000 000 3 923 075 2 432 307 1 490 769GTK 37 000 000 5 376 066 3 333 161 2 042 905TTK 70 726 300 10 276 466 6 371 409 3 905 057HÖK-DIK 54 415 635 7 906 541 4 902 055 3 004 486Összesen 453 836 335 65 942 000 40 884 039 25 057 960* Összes támogatás: 659,42 M Ft (tartalék nélkül), összes rezsibefizetés 10%: 65,942 M Ft

KMOP-4.2.1/B-10-2011-0011„Laborfejlesztés a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen”

A projekt elszámolható összes ktg-e*

Támogatás (85%)**

Önrész (15%)

Kari részesedés

Rezsi összesen (10%)

2012-ben rendezett

rezsi


rezsi

ÉMK 61 447 464 52 230 344 9 217 120 13,1% 5 223 034 627 034 4 596 001GPK 71 233 890 60 548 806 10 685 083 15,1% 6 054 881 727 016 5 327 865ÉPK 41 121 810 34 953 538 6 168 271 8,7% 3 495 354 419 869 3 075 485VBK 48 838 030 41 512 326 7 325 705 10,4% 4 151 233 498 525 3 652 707VIK 148 254 945 126 016 703 22 238 242 31,5% 12 601 670 1 513 578 11 088 093KJK 45 356 321 38 552 873 6 803 448 9,6% 3 855 287 462 828 3 392 459GTK 0 0 0 0,0% 0 0 0TTK 54 248 794 46 111 475 8 137 319 11,5% 4 611 148 553 839 4 057 308Összesen 470 501 253 399 926 065 70 575 188 100,0% 39 992 607 4 802 689 35 189 917* 2012. 09. 19-i hatállyal módosításra került a Támogatási Szerződés: az ÁFA növekedésre (25%-ról 27%-ra) kaptunk kompenzációt, ezzel a projekt elszámolható költsége 463,5 M Ft-ról 470,5 M Ft-ra nőtt, ezért nőtt a támogatás és a rezsi összege is, ami ezért kismértékben eltér a 2012. évi belső költségvetésben szereplő összegtől.** Eszközbeszerzés és általános ktg-ek támogatása.

99

Tisztelt Operatív Értekezletpoppe/GB/koltsegvetes_2013_70.docx · Web viewAz állampapír...

Documents

Transcript of Tisztelt Operatív Értekezletpoppe/GB/koltsegvetes_2013_70.docx · Web viewAz állampapír...