Tipográfiai alapok

Jegyzet

1-1

FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I.

A FÖLDHIVATALI ÜGYINTÉZÉS

1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET KIALAKULÁSA .... 1-3

2. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE.......... 2-5

2.1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁS KÖZPONTI SZERVEI ...................................... 2-5

2.2. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁS TERÜLETI ÉS HELYI SZERVEI......................... 2-7

3. A FÖLDHIVATALOK FELADATAI ........................................................... 3-9

3.1. AZ INGATLANÜGYI SZAKIGAZGATÁSI FELADATOK ...................................... 3-9

3.2. A KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALÁNAK FELADATAI ............................... 3-9

3.3. A JÁRÁSI FÖLDHIVATALOK FELADATAI ....................................................... 3-9

4. EGYES INGATLANÜGYI SZAKIGAZGATÁSI FELADATOK ........... 4-10

4.1. A TERMŐFÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE ................................... 4-10 4.1.1. A termőföld tulajdonjogának megszerzése ............................................... 4-10 4.1.2. A termőföldre fennálló elővásárlási jogok ............................................... 4-12

4.2. A TERMŐFÖLDEK HASZNÁLATA, A FÖLDHASZNÁLATI NYILVÁNTARTÁS .... 4-14 4.2.1. A termőföldek használata .......................................................................... 4-14 4.2.2. A földhasználati nyilvántartás .................................................................. 4-14

4.3. A TERMŐFÖLD HASZNOSÍTÁSA ÉS VÉDELME ............................................. 4-17 4.3.1. A termőföld hasznosítási kötelezettség ..................................................... 4-17 4.3.2. A művelési ág megváltoztatása ................................................................. 4-17 4.3.3. A termőföld más célú hasznosítása ........................................................... 4-18 4.3.4. A termőföld időleges más célú hasznosítása............................................. 4-19 4.3.5. Más célú hasznosítás engedély nélkül ...................................................... 4-19

4.4. A BIRTOKTAGOK KIALAKÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁSOK......................... 4-21 4.4.1. Az általános birtokrendezés ...................................................................... 4-21 4.4.2. A birtok-összevonási célú önkéntes földcsere ........................................... 4-21 4.4.3. Az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére irányuló eljárás .......... 4-22

4.5. A FÖLDÉRTÉKELÉS, FÖLDMINŐSÍTÉS ......................................................... 4-23 4.5.1. A földminősítés történeti áttekintése ......................................................... 4-23 4.5.2. A földek osztályba sorozása ...................................................................... 4-24 4.5.3. A kataszteri tiszta jövedelem ..................................................................... 4-25 4.5.4. A földminősítési adatokban bekövetkezett változások vezetése ................ 4-25

4.6. A FÖLDMÉRÉSI ÉS TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉG ....................................... 4-26

4.7. A TELEKALAKÍTÁSI ELJÁRÁS ..................................................................... 4-29

4.8. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ................................................................ 4-30 4.8.1. Az ingatlan-nyilvántartás klasszikus alapelvei ......................................... 4-30 4.8.2. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya .............................................................. 4-31 4.8.3. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma ........................................................... 4-31 4.8.4. Az ingatlan-nyilvántartás részei ............................................................... 4-32 4.8.5. Az ingatlan-nyilvántartás módja ............................................................... 4-32 4.8.6. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás ............................................................ 4-32 4.8.7. Az adatszolgáltatás ................................................................................... 4-33

dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás

1-2

5. A FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK ÉS IRODALOM, ELLENŐRZŐ

KÉRDÉSEK .......................................................................................................... 5-34

5.1. A FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK ............................................................. 5-34

5.2. A FELHASZNÁLT IRODALOM ..................................................................... 5-34

5.3. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ............................................................................ 5-35

5.4. MELLÉKLETEK ......................................................................................... 5-35

Jegyzet

1-3

1. A földügyi szakigazgatási szervezet

kialakulása

A földügyi szakigazgatási szervezet jelenlegi formája a több mint százéves állami

földmérési és földnyilvántartási intézmények, a földbirtokrendezési szervezetek és a

telekkönyvi hatóságok fokozatos összevonása útján alakult ki.

Az állami földmérési és földnyilvántartási szervezetet eredetileg az adózási célból el-

rendelt kataszteri munkálatok végrehajtására létesítették. A polgári kataszteri föld-

mérés II. József uralkodása alatt indult meg. A földmérési szervezet központi igazga-

tási teendőit 1867-ig, vagyis a kiegyezésig a bécsi kir. Pénzügyminisztérium Földmé-

rési Igazgatósága látta el. A kiegyezés után e feladat Budapestre, a Magyar Pénz-

ügyminisztériumba került, s ennek egyik ügyosztálya látta el e feladatot. Hatáskörébe

tartozott a Háromszögelési Hivatal, a felmérési felügyelőségek, a térképtárak és a

térképek sokszorosítását végző Állami Nyomda irányítása.

A földmérés helyi feladatait a földmérési felügyelőségek végezték, számuk 1856-ban

12, az első világháború végén 24 volt.

Az 1875. évi VII. törvény alapján elrendelt földadó-szabályozási munkálatokat az er-

re a célra létesített kataszteri igazgatóságok hajtották végre.

Az 1885. évi XXII. törvény léptette életbe a földadó-kataszteri munkálatokat. Az új

földadómunkálatok készítése a helyszínelő kataszteri felügyelőségek feladatait képez-

te. A földadókataszter vezetését a községi nyilvántartók (adóügyi jegyzők) és a pénz-

ügyigazgatóságoknál alkalmazott nyilvántartási biztosok látták el.

A Pénzügyminisztériumhoz tartozó felmérési szolgálati ág megnevezése "Állandó ka-

taszter", 1894-től "Országos kataszteri felmérés" volt. 1918-ban elnevezését megvál-

toztatták Állami Földmérésre.

Az első világháborút követően kilenc földmérési felügyelőség és egy térképtár maradt

az ország területén.

A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhözjuttatásáról szóló

600/1945.M.E. rendelet végrehajtását a földmívelésügyi miniszter irányítása alatt az

Országos Földbirtokrendező Tanács, a megyei földbirtokrendező tanácsok és a köz-

ségi földigénylő bizottságok, az adminisztratív lebonyolítást pedig az Országos Föld-

hivatal, valamint a megyei földhivatalok végezték.

A kormány 1950-ben az Állami Földmérési szervezetből, a földhivatalok műszaki osz-

tályaiból és a földadó-kataszteri szervezetből létrehozta az önálló Országos Földmé-

réstani Intézetet és ennek felügyelete alatt a megyei földmérési igazgatóságokat.

A Minisztertanács az Országos Földméréstani Intézetet 1952-ben - közvetlenül a fel-

ügyelete alá tartozó - Állami Földmérési és Térképészeti Hivatallá (ÁFTH) szervez-


1-4

te át, a megyei földmérési igazgatóságokból pedig megyei földmérési irodákat létesí-

tett. Ez a szervezet végezte a részleges, majd később az általános tagosítások, illetve

földrendezések földmérési és földnyilvántartási munkáit, a tanácsi földrendezőkkel

együttműködve.

A Kormány rendeletére 1954-ben újabb szervezeti változás következett be, az ÁFTH-

tól az állami földnyilvántartási irányító szervezetet a Pénzügyminisztériumba, a me-

gyei földnyilvántartási dolgozókat pedig a tanácsi szervezetbe helyezték át. A föld-

nyilvántartási apparátus 1957. január 1-jével visszakerült az ÁFTH szervezeti kere-

tébe.

Az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalt (OFTH) - a földügyi szakigazgatás

központi szervezeteként - 1967-ben állították fel a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi

Minisztériumban. Az átszervezés területi szinten is megtörtént, összevonták a megyei

földmérési és földnyilvántartási felügyelőségeket, valamint a megyei és járási taná-

csok földrendező szervezeteit, és így hozták létre a megyei és járási földhivatalokat.

A Kormány 1973. január 1-jével alakította ki az egységes ingatlan-nyilvántartást, a

telekkönyvek vezetését a járási földhivatalok vették át a járásbíróságoktól.

A megyei földhivatalok tanácsi szakigazgatási intézményként működtek, a járási

földhivatalok a járási tanács, majd a járási hivatal intézményei voltak. A járási hivata-

lok megszűnését követően a járási földhivatalok a megyei földhivatal szakigazgatási

intézményei lettek.

A földügyi szakigazgatási szervezet központi irányítását 1990-ben a mezőgazdasági

és élelmezésügyi miniszter vette át.

A földügyi szakigazgatási szervezet irányítását, a rendszerváltást követően a Föld-

művelésügyi Minisztérium, illetve 1998-tól a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési

Minisztérium, 2010-től pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium látta el. A Földmérési

és Távérzékelési Intézet a szakigazgatási feladatokat háttér intézményként segítette.

A megyei, fővárosi földhivatal az irányító minisztérium dekoncentrált szerveként, te-

rületi szakigazgatási intézményeként másodfokon járt el, míg a körzeti földhivatal a

megyei földhivatal önálló hatáskörrel rendelkező helyi szakigazgatási intézménye el-

ső fokon járt el a feladatkörébe tartozó ügyekben.

A földhivatali szervezetet 2011. január 1-jével integrálták a létrehozott megyei, fővá-

rosi kormányhivatalok szervezetébe. A megyei, fővárosi földhivatal általános jog-

utódja a megyei, fővárosi kormányhivatal.

Napjainkban már helyesebb a földügyi elnevezés helyett az ingatlanügyi szakigazga-

tási feladatok ellátásáról beszélni.

Jegyzet

1-5

2. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI

SZERVEZET FELÉPÍTÉSE

A földügyi szakigazgatási szervezet dekoncentrált jellegű szakigazgatási intézmény-

hálózat, amely a Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban: VM)

(www.vm.gov.hu) szakmai irányítása, felügyelete és ellenőrzése alá tartozik. A szer-

vezet tizenkilenc megyei és a fővárosi kormányhivatal földhivatalából, a száztizen-

nyolc járási földhivatalból, a Budapesti 1. és 2. számú földhivatalokból valamint a

Földmérési és Távérzékelési Intézetből (továbbiakban: FÖMI) áll.

2.1. A földügyi szakigazgatás központi szervei

A vidékfejlesztési miniszter (továbbiakban: miniszter) a Kormány többek közt az

ingatlan-nyilvántartásért, térképészetért és földügyért felelős tagja, e felelőssége kö-

rében kodifikációs kötelezettsége van, ennek keretében előkészít jogszabályokat (tör-

vényeket, kormányrendeleteket)

- (az ingatlan-nyilvántartás vezetéséről, rendszeréről és az abból történő adat-

szolgáltatásról,

- a földmérésről, térképészetről és a távérzékelésről, valamint – az érintett minisz-

tériumokkal együttműködve – az államhatárral kapcsolatos nemzetközi kötele-

zettségek teljesítéséről,

- a földminősítési rendszerről, a földtulajdoni, földhasználati és földhasznosítási

előírások érvényesüléséről, a földforgalom szabályozásáról, a földvédelemről, a

talajvédelemről, valamint a földhitel rendszeréről, valamint

- a földügyi informatikai rendszerről),

és miniszteri rendeleteket ad ki e tárgykörben, felhatalmazás alapján.

A miniszter a fenti körben való felelőssége keretében a földügyi szakigazgatási szer-

vezet útján

- gondoskodik az ingatlan-nyilvántartás vezetéséről, rendszeréről és az abból tör-

ténő adatszolgáltatásról,

- gondoskodik a földminősítési rendszerről, a földtulajdoni, földhasználati és föld-

hasznosítási előírások érvényesüléséről, a földforgalom szabályozásáról, a föld-

védelemről, valamint a földhitel rendszeréről,

- gondoskodik a polgári célú állami földmérési, térképészeti (geodéziai, kataszteri,

topográfiai, kartográfiai) és a távérzékelési feladatokról,

- gondoskodik a térinformatikai rendszerek kialakításáról, és működteti a földügyi

információs rendszert,

http://www.vm.gov.hu/


1-6

- biztosítja a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterrel közösen az államhatár

felmérését, megjelölését, a határjelek felújítását és karbantartását, az államhatár-

ral kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítését.

A miniszter a földügyért való felelőssége keretében felel a termőföld védelméért és a

talajvédelemért, (e körben

- meghatározza a termőföld takarékos felhasználása érdekében a földvédelmi és

talajvédelmi követelményeket, és ellenőrzi azok megtartását,

- gondoskodik a termőföld mennyiségének és minőségének védelméről, valamint a

külön jogszabályokban meghatározott védelmi követelmények érvényesítéséről,

- ellenőrzi a termőföld termőképességének megőrzését, javítását szolgáló tevé-

kenységeket, ideértve a rekultiváció, a talajvédelem, a talajjavítás, a talajvízház-

tartás-szabályozás, valamint a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás

feladatait).

A miniszter szakmai irányítást gyakorol a földhivatalok felett és irányítja a FÖMI-t.

A VM Földügyi és Térinformatikai Főosztálya segíti a minisztert feladatai ellátá-

sában, felelős az ágazatot érintő

kodifikációs teendők ellátásáért,

koordinációs tevékenység kifejtéséért,

közhatalmi aktus kibocsátásért (engedélyezés),

EU és nemzetközi kapcsolatokért,

funkcionális feladatok ellátásáért így különösen:

a földhivatalok szakmai irányításáért, felügyeletéért, ellenőrzéséért,

a FÖMI irányításáért, felügyeletéért, ellenőrzéséért.

A Főosztály szervezete Ingatlan-nyilvántartási, Földmérési és Térinformatikai, vala-

mint Földvédelmi és Földhasználati Osztályokra tagozódik. A minisztérium szerve-

zetén belül a Főosztály tevékenységét a jogi és igazgatási helyettes államtitkár fel-

ügyeli.

A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) (www.fomi.hu) központi hivatal,

amelyet az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter (jelenleg a vidékfejlesztési mi-

niszter) irányít, jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési

szerv. A Kormány a FÖMI-t a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerve-

zetként jelölte ki. Az intézetet a miniszter által kinevezett főigazgató vezeti. A fő-

igazgató Szervezeti és Működési Szabályzatban állapítja meg az intézet szervezetét,

működését, részletes feladatait.

A FÖMI 1988-ban alakult meg a Földmérési és Távérzékelési Intézet és a Földügyi

és Térképészeti Hivatal Gépi Adatfeldolgozó Központja jogutódjaként.

A FÖMI központi földmérési és térinformatikai szervezetként ellátja a téradat-

infrastruktúrák működtetését lehetővé tévő térbeli alapadatkörök (állami alapadatok)

gyűjtését, feldolgozását, tárolását, fejlesztését és szolgáltatását. A fenti feladatok ke-

retében fenntartja, fejleszti és szolgáltatja:

http://www.fomi.hu/

Jegyzet

1-7

- a geodéziai vonatkoztatási rendszereket és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatáso-

kat,

- az EOTR szerinti állami térképi adatbázisokat, domborzatmodelleket,

földrajzinév adatbázist, közigazgatási határ adatbázist és a geoportál működé-

sét,

- az állami földmérési és térképészeti tevékenység központi feladatait: államhatár-

ügyi, geodéziai munkákat, állami alapadatok előállításának ütemezését, készítte-

tését, állami átvételét, minőségbiztosítási és szakfelügyeleti feladatok ellátását.

Ellátja az ingatlanügyi és földügyi igazgatás országos szintű adatainak feldolgozását,

információs rendszereinek fejlesztését és irányítását, továbbá a vonatkozó ingatlan-

ügyi és földügyi adatok szolgáltatását.

Működteti a földhivatali információs rendszert az un. TakarNet rendszert,

www.takarnet.hu.

A FÖMI hazai és EU-s feladatok végrehajtásával megbízott intézményként ellátja a

mezőgazdasági földterületek egyedi azonosításával (MEPAR), a szőlőültetvények tér-

informatikai nyilvántartásával (VINGIS) kapcsolatos távérzékelési feladatokat. Gon-

doskodik a földfelszín mezőgazdasági, vidékfejlesztési, környezetgazdálkodási, kör-

nyezetvédelmi és felszínborítási szempontú távérzékeléses megfigyeléséről, elemzésé-

ről, ellenőrzéséről. Integrálja a szakigazgatás eszközrendszerébe a távérzékelés terü-

letén megjelent legújabb eredményeket.

A FÖMI törekszik a földmérési, távérzékelési és térinformatikai kutatások, fejleszté-

sek országos összhangjának biztosítására. Ellátja az országos egységet és korszerű

megoldásokat igénylő feladatokat, melyeken belül:

- szakmai szabályzatokat és jogszabály előkészítést végez,

- ellátja a korszerű információtechnológiai módszerek és szakmai ismeretek át-

adását a közép- és felsőfokú szakoktatás, valamint a posztgraduális képzés szá-

mára,

- szakterületi könyvtárat üzemeltet,

- nemzetközi szakmai szervezetekben képviseli az országot.

2.2. A földügyi szakigazgatás területi és helyi szervei

A földügyi szakigazgatási feladatokat a földhivatali szervezet

(www.foldhivatal.hu) látja el:

első fokon a járási földhivatalok és kirendeltségek,

másodfokon a megyei kormányhivatal földhivatala, a fővárosban: fővárosi kor-

mányhivatal földhivatala (továbbiakban: kormányhivatal földhivatala).

A kormányhivatal földhivatala illetékessége a megye, illetve a főváros területére, a

járási földhivatal illetékessége a 149/2012. (XII.28.) VM rendeletben meghatározott

településekre terjed ki.

http://www.takarnet.hu/

http://www.mepar.hu/

http://www.vingis.hu/

http://www.foldhivatal.hu/


1-8

A kormányhivatal földhivatala a kormányhivatal ágazati – ingatlanügyi – szak-

igazgatási szerve. A kormányhivatal földhivatala, mint a kormányhivatal szervezeti

egysége a jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja. A kormányhi-

vatal földhivatala szakmai irányítási, törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési ha-

tásköröket, mint szakmai irányító szerv vezetője, a miniszter látja el.

A kormánymegbízott nevezi ki és menti fel a kormányhivatal földhivatala vezetőjét

és gyakorolja a munkáltatói jogokat. A vezető minisztériumi főosztályvezetői besoro-

lású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő. A miniszter egyetértése szük-

séges a vezető kinevezéséhez, felmentéséhez.

A kormányhivatal földhivatala önálló költségvetéssel nem rendelkezik, a kormányhi-

vatal törzshivatala és a szakigazgatási szervek képeznek egy költségvetési szervet. A

kormányhivatalok gazdálkodását kormányrendelet szabályozza.

A kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatát a közigazgatás szervezéséért

felelős miniszter (jelenleg a közigazgatási és igazságügyi miniszter) normatív utasí-

tásban adja ki. A kormányhivatal földhivatala szervezetére, működésére vonatkozó

szabályokat a kormányhivatal szabályzata tartalmazza, e tekintetben a miniszternek

véleményezési jogköre van. A kormányhivatal földhivatala ügyrendben szabályozza a

szervezet és működés további kérdéseit. A megyei kormányhivatalok földhivatalai-

ban belső szervezeti egységként ingatlan-nyilvántartási, földügyi, földmérési és mű-

ködést támogató osztályokat alakítottak ki.

A járási földhivatal a járási hivatal (Budapesten a kerületi hivatal) önálló feladat- és

hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége. A kormányhivatal földhivatalának vezető-

je gyakorolja a járási földhivatal vezetője felett a kinevezési, felmentési és munkálta-

tói jogkört. A hivatalvezető nevezi ki a földhivatali kirendeltség vezetőjét, valamint a

földhivatal valamennyi munkatársát, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogkört

A járási földhivatal nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban a járási földhivatal

vezetője vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézője jár el, a hivatalvezető

és a kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintéző a közigazgatási hatósági eljárás-

ban nem utasítható.

A járási földhivatalokban osztályokat alakítottak ki az eredményesebb munkavégzés

érdekében.

A fővárosi földhivatali szervezet Budapest főváros különleges helyzetének felel meg,

korábban az elsőfokú földhivatali feladatokat valamennyi kerületre kiterjedő illeté-

kességgel egy szervezet látta el, jelenleg kettő földhivatal: a Budapesti 1. és a Buda-

pesti 2. számú földhivatal működik a fővárosban. A fővárosban másodfokon a fővá-

rosi kormányhivatal földhivatala jár el.

Jegyzet

1-9

3. A FÖLDHIVATALOK FELADATAI

3.1. Az ingatlanügyi szakigazgatási feladatok

A földhivatali szervezet első sorban az alábbi ingatlanügyi szakigazgatási feladatokat

látják el:

a földtulajdon,

a földhasználat,

a földhasználati nyilvántartás,

a földvédelem,

a földértékelés, földminősítés,

az ingatlan-nyilvántartás,

a földmérés és térképészet,

a telekalakítás

külön jogszabályokban meghatározott hatósági feladatait.

3.2. A kormányhivatal földhivatalának feladatai

A megyei kormányhivatal földhivatalai szakmailag irányítják, felügyelik és ellen-

őrzik a járási földhivatalok munkáját, közvetítenek a hivatalok és a VM, valamint a

FÖMI közötti adatforgalomban. Másodfokú hatósági jogkört gyakorolnak. Felügye-

lik a földbirtokpolitikai tevékenységet, szolgáltatják a földügyi szakigazgatással kap-

csolatos statisztikákat. Felügyelik, műszakilag támogatják és koordinálják a járási

földhivatalok ingatlan-nyilvántartási és földmérési, térképészeti tevékenységét. El-

végzik az új felmérésekkel, térképfelújítással, az ingatlan-nyilvántartás átalakításával,

birtokrendezések előkészítésével kapcsolatos feladatokat.

3.3. A járási földhivatalok feladatai

A járási földhivatalok vezetik az ingatlan-nyilvántartást, a földhasználati nyilvántar-

tást és a földmérési alaptérképet, karbantartják a kapcsolódó adattartalmat és archi-

válják azokat, ellátják a földtulajdon, földhasználat, földvédelem, földértékelés,

földminősítés, telekalakítás elsőfokú feladatait, szolgáltatják az ingatlan-

nyilvántartási, földhasználati nyilvántartási, földmérési, térképészeti adatokat. A járá-

si földhivatalokban működnek az ingatlan-nyilvántartás decentrális számítógépes

rendszerei.

Jelen tananyagnak nem feladata a földügyi szakigazgatási feladatok részletes taglalá-

sa, ezért a továbbiakban csupán az egyes fontosabb feladatcsoportok áttekintését vé-

gezzük el.

A továbbiakban a földhivatalok megnevezésénél az ingatlanügyi hatóságok elne-

vezést is használjuk.


1-10

4. EGYES INGATLANÜGYI SZAKIGAZGATÁSI

FELADATOK

4.1. A termőföld tulajdonjogának megszerzése

A termőföld a mező- és erdőgazdasági termelés alapvető, mással nem pótolható,

folytonosan megújítható természeti erőforrása, elsősorban pedig az a földrészlet,

amelyet külterületen valamely művelési ágban (szántó, kert, szőlő, gyümölcsös, rét,

legelő, erdő, fásított terület, nádas, halastó) tartanak nyilván.

4.1.1. A termőföld tulajdonjogának megszerzése

A termőföld tulajdonjogának megszerzését a termőföldről szóló 1994. évi LV. tör-

vény (továbbiakban: Ftv.) általában korlátozott mértékben (birtokmaximum) teszi le-

hetővé, egyes jogalanyokat (jogi személyek, külföldiek) pedig kizár a szerzés lehető-

ségéből. A korlátozás és kizárás indoka alapvetően az, hogy hazánkban a termőföld

piaca nem alakult ki, teljes mértékben. Az átmeneti időszakban a korlátozás és a til-

tás hiányában egyesek a termőföld tulajdonjogát monopolizálhatnák, és ez torz bir-

tokszerkezet kialakulását eredményezhetné.

A termőföld megszerzése szempontjából bármely tulajdonos-változást eredményező

jogi tény tulajdonszerzésnek tekinthető, kivéve:

a törvényes öröklést,

az elbirtoklást,

a ráépítést,

a kisajátítást,

a kárpótlási célú árverést,

ez azt jelenti, hogy minden, nem említett jogcímű tulajdonszerzés esetében a törvényi

korlátozások alkalmazandók.

Termőföld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerző-

désben a felek termőföld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötele-

zettséget, és a) a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepart-

nernek már a tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy b) a

cserepartnerek egyikének bejelentett lakóhelye azon a településen van, amely telepü-

lés közigazgatási területén fekszik a csere címén általa megszerzendő földrészlet.

Termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén csak közeli hozzátartozók [Ptk. 685.

§ b) pont], közalapítvány, önkormányzat, egyházi jogi személy és a Magyar Állam

javára, valamint a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltétele-

ként lehet átruházni.

Jegyzet

1-11

A belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti

meg, hogy tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 AK értékű ter-

mőföld legyen.

A belföldi magánszemély nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha az annak

fekvése szerinti településen az ő és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulaj-

donában lévő termőföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a te-

lepülés összes termőföld területének egynegyedét vagy az ezer hektárt.

A termőföld területébe az alrészletként nyilvántartott művelés alól kivett föld (például

a mocsár) területét is bele kell számítani. Nem kell beszámítani a legfeljebb

6000 m2-rel kialakított tanya területén lévő termőföldet.

A magánszemély a törvény hatálybalépésekor (1994. július 27.) már meglévő termő-

földjének tulajdonjogát legfeljebb annak területnagyságát és AK értékét meg nem ha-

ladó területnagyságú és AK értékű termőföldre cserélheti. Ez a szabály a terület-

nagyság és AK érték együttes figyelembe vételét írja elő, nem vagylagosságot és ak-

kor alkalmazható, ha a meglévő termőföld területi mértéke és AK értéke a birtokma-

ximum felett van.

A magánszemély a már meglévő termőföld kisajátítása esetén a kisajátítási kártala-

nítás összegéből tetszés szerinti mértékű termőföldet vásárolhat.

A magánszemély a már meglévő, de közös tulajdonban álló termőföldjének közös tu-

lajdonát a szerzési korlátozásra tekintet nélkül megszüntetheti. A közös tulajdon

megszüntetés bármely módja esetén alkalmazható, természetbeni megosztás, illetve a

tulajdonostárs által történő megvásárlás esetén is. A tulajdonostársak körén kívül ál-

ló személy azonban akkor sem szerezhet a birtokmaximum felett, ha az ügylet közös

tulajdon megszüntetéséhez kapcsolódik.

A törvény főszabályként nem teszi lehetővé a jogi személyek és jogi személyiséggel

nem rendelkező más szervezetek részére termőföld tulajdonjogának megszerzését.

Kiemelendő, hogy a gazdasági társaságok apportként (nem vagyoni hozzájárulás)

sem szerezhetnek termőföldet.

Korlátozás nélkül szerezhetnek tulajdonjogot

a Magyar Állam (Nemzeti Földalap),

az önkormányzatok,

a közalapítványok.

Az egyházi jog személyek korlátlanul szerezhetnek termőföldet, de csak az alábbi

jogcímeken:

végintézkedés (végrendelet, öröklési szerződés, halálesetre szóló

ajándékozás),

ajándékozás (ajándékozási szerződés),

tartás vagy gondozás (tartási, gondozási szerződés) alapján

szerezhetik meg termőföld tulajdonjogát, de például adás-vétellel nem.


1-12

A jelzálog-hitelintézet az 1997. évi XXX. törvényben foglalt korlátozásokkal és át-

meneti időtartamra szerezhet termőföldet.

A külföldi magánszemély és jogi személy termőföldet és védett természeti terület tu-

lajdonjogát nem szerezheti meg, csak a legfeljebb 6000 m2 területtel kialakított tanya

tulajdonjogát.

Kivételesen, a belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok szerint szerezhetnek

termőföldet az Európai Unió azon tagállami állampolgárai, aki önálló vállalkozó me-

zőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve

folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékeny-

séget.

A tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzési feltételeket egyrészt hatósági igazolá-

sokkal kell bizonyítania, másrészt – a jövőre nézve vállalt kötelezettségeket – teljes

bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozattal kell vállalnia.

A földhivatali szervezet feladata a termőföld tulajdonszerzésének ellenőrzése.

A termőföldet szerző félnek a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemben nyilatkoznia

kell arról, hogy tulajdonszerzése nem ütközik szerzési korlátozásba. A nyilatkozat

valóságtartalmát az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartás alapján ellenőriz-

heti.

A tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis: tehát ha a törvényben

meghatározott tulajdonszerzési korlátozásba ütköző módon, vagy a megengedett

szerzési mértéket meghaladóan termőföld vagy védett természeti terület tulajdonjo-

gának megszerzésére kerülne sor, az ingatlanügyi hatóság az okirat nyilvánvaló ér-

vénytelensége miatt a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet elutasítja.

Az ingatlanügyi hatóság az eljárást ingatlan-nyilvántartási eljárás keretében folytatja

le, az eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A termőföld tulajdonjogára vonatkozó szerződés vagy szerződési kikötés semmissé-

gének megállapítása iránt az ügyész pert indíthat.

4.1.2. A termőföldre fennálló elővásárlási jogok

A termőföld vagy tanya eladása esetén elővásárlási jog illet meg egyes személyeket

illetve szervezeteket, az alábbi sorrendben:

- a Magyar Államot, a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;

- a helyben lakó haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt;

- a helyben lakó szomszédot;

- a helyben lakót;

Jegyzet

1-13

- haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt.

Az egyes meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásá-

nak joga elsősorban a családi gazdálkodókat, majd őket követően a nyilvántartási

számmal rendelkező őstermelőket, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozókat illeti

meg.

Az elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók közötti adásvétel esetén, a

mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló ter-

mőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a

törvény hatálybalépéséig (1994. július 27.) zártkertinek minősült.

A tulajdonostársak közötti adásvétel esetén csak a Magyar Államot megillető elővá-

sárlási jog áll fenn.

A termőföld vagy tanya eladása esetén, ha a földtörvény, valamint a Polgári Tör-

vénykönyv (Ptk.) alapján törvényes elővásárlási jog áll fenn, a termőföld, tanya tu-

lajdonosának az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot az ingatlan fekvése szerint ille-

tékes település önkormányzati hivatalában kifüggesztendő hirdetmény útján kell az

elővásárlásra jogosultakkal közölnie. A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek el-

adása esetén a törvény elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit a Nemzeti Föld-

alapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A termőföldre fennálló elővásárlási jogok érvényesülését is a földhivatali szervezet

ellenőrzi, a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése során, az ingat-

lan-nyilvántartási eljárás keretében.


1-14

4.2. A termőföldek használata,

A földhasználati nyilvántartás

4.2.1. A termőföldek használata

A termőföldek használata a termőföld, és a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló

belterületi föld

haszonélvezeti jogon,

használat jogán,

telki szolgalmi jogon,

földhasználati jogon,

haszonbérleti szerződésen,

feles bérleti szerződésen,

részes művelési megállapodáson,

szívességi használaton

alapuló használatát jelenti.

4.2.2. A földhasználati nyilvántartás

A földhivatalok a termőföldek használatáról önálló és közhiteles földhasználati nyil-

vántartást vezetnek.

A termőföldről szóló törvény 2000. január 1-jétől hatályos módosítása írta elő, hogy

a földhivatal az illetékességi területéhez tartozó termőföldekről, valamint a mező-

vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról önálló föld-

használati nyilvántartást vezet. A földhasználati nyilvántartás részletes szabályait

kormányrendelet tartalmazza. A termőföldről szóló törvény módosítását a földhasz-

nálati viszonyok hazánkban akkor áttekinthetetlen volta tette szükségessé, ugyanis

nem volt olyan hiteles nyilvántartás, amely a termőföldek használati viszonyait rögzí-

tette volna.

A földhasználati nyilvántartás alapvető rendeltetése: a földhasználati viszonyok köz-

hiteles nyilvántartása és adatszolgáltatás egyes ügyekhez, így főleg az agrártámogatá-

sokkal kapcsolatosan.

Az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területéhez tartozó termőföldek, valamint a

mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról a közhi-

teles ingatlan-nyilvántartás adataira épülő, de attól elkülönülő, önálló nyilvántartást

vezet.

A földhasználati nyilvántartás tartalmazza

a) a földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatait;

Jegyzet

1-15

b) a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek magánszemély földhasználójának

természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát, a személyi

azonosítóját,

c) a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek gazdálkodó szervezet földhasználó-

jának megnevezését, székhelyét (telephelyét), a statisztikai azonosítóját, a

cégjegyzékszámot;

d) a használat jogcímét;

e) a használat időtartamát, a határozott időre kötött földhasználati szerződés ese-

tén

Aki termőföldet használ, köteles a használatot annak megkezdésétől számított har-

minc napon belül az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenté-

si adatlapon (meghatározott formanyomtatványon) - bejelenteni. Ha a használó nem a

tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, a bejelentési

adatlapot a földhasználó mellett a tulajdonosnak, illetve a haszonélvezőnek is alá kell

írnia.

Zártkert esetében a bejelentési kötelezettség csak azt terheli, aki haszonélvezeti jogá-

nál fogva, vagy a tulajdonossal, illetve a haszonélvezővel való megállapodás alapján

használja a zártkertet.

A földhasználati nyilvántartással kapcsolatos nyomtatványok (bejelentési lap, válto-

zás bejelentés, törlés, adatszolgáltatás iránti kérelem) az alábbi honlapról elérhetők:

http://www.foldhivatal.hu/content/view/23/27/

A bejelentési kötelezettség vonatkozik:

a saját tulajdonú föld használatára,

a családi földhasználatra, szívességi földhasználatra, azaz a vele közös háztartás-

ban élő személy, közeli hozzátartozója tulajdonában lévő föld használatára,

a szerződésen alapuló – haszonélvezet, haszonbérlet, részes művelés, feles bérlet –

földhasználatra.

Ha a földhasználat olyan szerződés alapján keletkezett, amelyet jogszabály alapján

kötelező írásba foglalni, a bejelentéséhez elegendő a szerződés egy eredeti példányát

vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát benyújtani.

A földhasználó a bejelentéssel egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy termőföld

használata a törvényben foglalt korlátozásokat nem sérti.

A földhasználó a használatban bekövetkezett változásokat 30 napon belül köteles az

ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni. A földhasználó a földhasználat megszűnését is

köteles bejelenteni.

A bejelentést elmulasztó földhasználót az ingatlanügyi hatóság bírsággal sújtja, ami-

nek mértéke a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének ezerszerese,

azzal, hogy nem lehet kevesebb a behajtható köztartozás minimális összegénél. A

meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás. A bírság az ingatlan-

ügyi hatóságot illeti meg.



1-16

A földhivatal minden földhasználó nevére földhasználati lapot nyit, és a hivatal mű-

ködési területén az általa használt valamennyi termőföldet feltünteti. A földhivatal a

nyilvántartásba vételről a bejelentési lap záradékolt másolata, illetve a szerződés zá-

radékolt eredeti példánya megküldésével értesíti a földhasználót. Ha a földhasználat

nem szerződésen alapul, a használatba adó tulajdonos is értesítést kap, jogai biztosí-

tása érdekében.

A földhivatal ellenőrzi a földhaszonbérletre és az előhaszonbérleti jogra vonatkozó

jogi szabályozásban foglaltak érvényesülését, a haszonbérlet időtartamára és a ha-

szonbérelhető terület nagyságára vonatkozó törvényi előírásokba ütköző szerződés

vagy szerződési kikötés semmis és ez esetben a földhivatal megtagadja a nyilvántar-

tásba történő bejegyzést.

Az ingatlanügyi hatóság a földhasználati nyilvántartásba vételre, a tartalmában bekö-

vetkezett változások átvezetésére irányuló eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és

szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.)

előírásai szerint folytatja le és hoz döntést. Az eljárás lefolytatásáért igazgatási szol-

gáltatási díjat nem kell fizetni.

Az ingatlanügyi hatóság az általa vezetett földhasználati nyilvántartásból díjfizetés

ellenében papír alapon vagy elektronikus úton földhasználati lapot szolgáltat.

A földhasználati nyilvántartásból díjmentes az adatszolgáltatás:

a) a hatóság megkeresésére, annak hivatalból indított eljárásához,

b) a közérdekű bejelentés és panasz elbírálásához,

c) bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, közjegyző és bírósági végrehajtó részé-

re jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához.

Jegyzet

1-17

4.3. A termőföld hasznosítása és védelme

A termőföld hasznosítása és védelme körébe tartozó rendelkezések azoknak a szabá-

lyoknak az összességét jelentik, amelyek a meglévő termőföld állomány óvását cé-

lozzák és a termőföldek mennyiségének csökkenését hivatottak az ésszerű határokon

belül megakadályozni, illetőleg korlátozni.

4.3.1. A termőföld hasznosítási kötelezettség

A földhasználó (a tulajdonos, illetve a földet más jogcímen használó személy) - vá-

lasztása szerint - köteles a termőföldet a művelési ágának megfelelően termeléssel

hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani

(ugarolni).

A művelési ágnak megfelelő hasznosítás azt jelenti, hogy a termőföldet az adott mű-

velési ágnak megfelelő módon, az adott művelési ág sajátosságainak megfelelő agro-

technikai és más eljárással kell hasznosítani.

A termőföld hasznosítása fontos nemzetgazdasági érdek, a kötelezettség teljesítését a

földhivatal rendszeresen ellenőrzi. A hasznosítási kötelezettség elmulasztása esetén a

földhivatal földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót.

A termőföld más célú használatának engedélyezése sem jelenti azt, hogy a földhasz-

nálót többé nem terhelik kötelezettségek. Abban az esetben, ha a termőföldnek a más

célú hasznosítását engedélyezték, a földhasználó a föld engedélyezett célú felhaszná-

lásáig is köteles az általános hasznosítási kötelezettségét - átmenetileg – teljesíteni

(ideiglenes hasznosítás).

Ha a termőföld engedélyezett más célú hasznosítása megvalósult, a használó válto-

zatlanul köteles a termőföldnek most már nem minősülő földön a növényzet gondozá-

sát rendszeresen elvégezni feltéve, hogy ez a föld más célú hasznosításának megfelelő

terület-felhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza (mellékhasznosítás).

A más célú hasznosítás megszüntetése után a használó köteles a területet mező- vagy

erdőgazdasági művelésre alkalmassá tenni, és annak hasznosításáról gondoskodni

(újrahasznosítás).

A földhivatal földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót a fenti különleges haszno-

sítási kötelezettségek (ideiglenes, mellék-, újrahasznosítás) elmulasztása esetén.

4.3.2. A művelési ág megváltoztatása


1-18

A művelési ág megváltoztatása főszabály szerint előzetes engedélyhez nincs kötve,

ez a tulajdonos, illetve a földhasználó döntési jogkörébe tartozik. A termőföld műve-

lési ágának megváltoztatását utólag be kell jelenteni a földhivatalnak. Erre a tényle-

ges állapottal egyező ingatlan-nyilvántartás miatt van szükség. A bejelentés elmu-

lasztása esetén az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót,

amelynek mértéke 10.000,- Ft.

A természetvédelmi oltalom alatt álló termőföld művelési ágának megváltoztatásá-

hoz a természetvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni, s az engedélyt a művelé-

si ág megváltoztatásának földhivatalhoz történő bejelentése alkalmával csatolni kell.

Az ilyen termőföld művelési ágának az előirt engedély nélküli vagy az engedélytől

eltérő megváltoztatása esetén a földhasználó köteles a területet az ingatlan-

nyilvántartás szerinti művelési ágba visszaállítani, és az előirt földvédelmi bírságot

megfizetni.

4.3.3. A termőföld más célú hasznosítása

A termőföld más célú hasznosításának minősül:

- a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés,

amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná

válik;

- termőföld belterületbe vonása;

- az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya

alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki léte-

sítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele.

Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen - első-

sorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni.

A szőlő, a gyümölcsös, az öntözésre berendezett és meliorált terület, valamint az át-

lagosnál jobb minőségű termőföld, csak különösen indokolt esetben - helyhez kötött

beruházás céljára - vehető igénybe. A hulladéklerakó telepek céljára, a környezetvé-

delmi követelmények betartása mellett mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy

gyenge minőségű területet kell kijelölni.

Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlá-

tozni.

A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet.

A termőföld más célú hasznosítását a területileg illetékes földhivatal engedélyezi.

A termőföld más célú hasznosítását jelentő belterületbe vonást kizárólag a termőföld

fekvése szerint illetékes helyi önkormányzat képviselőtestülete kezdeményezheti, a

Jegyzet

1-19

területfelhasználási célt tartalmazó – képviselő-testületi döntés, valamint a település-

szerkezeti terv kivonata alapján.

Beruházás elhelyezésének kérelmezése esetén - a helyhez kötött beruházás és a hófo-

gó erdősáv kivételével - az elhelyezés céljára alkalmas több helyet kell megjelölni.

A földhivatal a más célú hasznosítás engedélyezéséről helyszíni vizsgálat alapján

dönt, illetőleg előterjesztést tesz az engedélyezésre jogosult megyei földhivatalhoz.

Az engedélyező földhivatal az igénybe vevőt - indokolt esetben - a termőföld meg-

óvásához szükséges munkák elvégzésére kötelezheti.

A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni

ennek mértékét, a termőföld törvény határozza meg. Kivételes esetekben a járulék fe-

lét, illetve, felével megnövelt összegét kell megfizetni, kedvezményezett esetekben

pedig nem kell fizetni földvédelmi járulékot.

4.3.4. A termőföld időleges más célú hasznosítása

A termőföld más célú hasznosítására sok esetben csak időlegesen van szükség, s ezt

követően a föld ismét az eredeti állapotának megfelelően hasznosítható.

A termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az

érintett területen a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik

be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkákat akadályozzák, vagy a talajszerkezet

károsodik.

A termőföld más célú időleges hasznosítása csak meghatározott időre, egy alkalom-

mal, legfeljebb öt évre engedélyezhető. Az időlegesen más célra hasznosított termő-

földön - a határidő lejárta után - az igénybe vevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban

rögzített előző állapotot helyreállítani, és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági

termelés céljára alkalmassá tenni.

Időleges hasznosításnak kell tekinteni a villamos berendezések elhelyezését biztosító

használati jog, a vezetékjog, a vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlását,

amely a termelés folytatását, illetőleg a talajvédelmi előírások betartását nem teszi

lehetővé. Ezt a tényt a jog gyakorlásának megkezdésétől számított nyolc napon belül

a jogosult köteles a földhivatalnak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén a

földvédelmi járulékon felül, annak háromszoros összegét földvédelmi birságként

kell megfizetni.

4.3.5. Más célú hasznosítás engedély nélkül

A termőföld engedély nélküli hasznosításának minősül, ha

a más célú hasznosítás megkezdésekor, azt még nem engedélyezték,

az engedély előírásaitól eltérően hasznosítják más célra a termőföldet.


1-20

A más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába kell helyreál-

lítani, kivéve, ha az ingatlanügyi hatóság – földvédelmi szempontok mérlegelése

alapján, indokolt esetben – kérelemre a más célú hasznosítás folytatásához hozzájá-

rul. A más célú hasznosítás folytatására irányuló kérelmet az engedély nélküli más

célú hasznosítással kapcsolatos első ingatlanügyi hatósági intézkedés közlésétől szá-

mított 30 napon belül lehet előterjeszteni.

Ha a termőföld más célú hasznosításával kapcsolatban az eredeti állapot helyreállítá-

sát elrendelték vagy az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítás folytatásához

hozzájárult, földvédelmi bírságot és a termőföld időleges vagy végleges más célú

hasznosításáért földvédelmi járulékot kell fizetni.

Az eredeti állapot helyreállítását – határidő megjelölésével – az ingatlanügyi hatóság

határozattal rendeli el. A kötelezett az eredeti állapot helyreállítását köteles az ingat-

lanügyi hatóságnak bejelenteni. A bejelentés alapján az ingatlanügyi hatóság helyszí-

ni szemlét tart, a helyreállítás elfogadása esetén dönt a fizetendő földvédelmi járulék

és bírság megállapításáról.

Ha az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárult, ezzel

egyidejűleg rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és bírságról.

A földvédelmi járulék mértékét a földvédelemről szóló 2007. évi CXXIX. törvény

rendelkezései szerint kell megállapítani. A földvédelmi bírság mértéke ezekben az

esetekben főszabályként a földvédelmi járulék háromszorosa.

Az ingatlanügyi hatóság a földvédelmi eljárásokat – a művelési ág változás kivételé-

vel – a Ket. alapján folytatja le és hoz érdemi döntést. Az eljárás lefolytatásáért igaz-

gatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Jegyzet

1-21

4.4. A birtoktagok kialakítására irányuló eljárások

A termőföld tulajdoni szerkezet és birtokstruktúra kialakulásának időszakában a tu-

lajdonosok által a lehetséges különféle módokon - kárpótlási árverésen, eredeti- és

származékos részaránytulajdon kiadásával - magántulajdonba került vagy bármilyen

más polgári jogi jogcímeken szerzett földrészletek nem művelhetők meg minden

esetben gazdaságosan. A tulajdonosoknak a jog eszközeivel is segítséget kell nyújta-

ni abban, hogy a véletlenszerűen kialakult birtokszerkezetet a későbbiekben tudato-

san átalakíthassák, figyelemmel az ésszerű gazdálkodás szempontjaira.

A szétszórt külterületi földrészletek összevonására egyrészt az általános birtokrende-

zés, másrészt a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere intézménye áll rendelke-

zésre.

4.4.1. Az általános birtokrendezés

A törvény az általános birtokrendezésnek egyelőre csak a fogalmi kereteit határozza

meg. Az általános birtokrendezés lényegében a település egészére vagy annak egy ré-

szére kiterjedő polgári tagosítás lefolytatását jelenti, amelynek hazánkban is hagyo-

mányai vannak. A törvény rendelkezése szerint a tulajdonosok széttagolt külterületi

termőföldjeinek összevonásával a természeti adottságokhoz jobban igazodó termelési

feltételek, kedvezőbb üzemi méretek, az együttesen művelhető családi birtokok kiala-

kítása céljából a település területére vagy annak természetes határokkal elkülöníthe-

tő egy részére kiterjedő birtokrendezési eljárást kell lefolytatni.

Ez a polgári tagosítás rendszerint a település külterületének átrendezésével, az úthá-

lózat megváltoztatásával, vízrendezési munkálatok lefolytatásával, meliorációval, er-

dősávok telepítésével járna együtt. A települések külterületének ésszerű átrendezésé-

hez azonban egyelőre hiányoznak a szervezeti, a személyi és az anyagi feltételek.

Az általános birtokrendezésről szóló törvényjavaslat előkészítő munkálatai elkezdőd-

tek, de a Parlament még nem alkotta meg az erről szóló törvényt.

4.4.2. A birtok-összevonási célú önkéntes földcsere

A törvény határvonalat húz a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere és a polgári

jogi csere között, mivel a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere mentes a vissz-

terhes vagyonátruházási illeték alól, viszont ez nem mondható el a polgári jogi csere

esetében.

A birtok-összevonási célú önkéntes földcserének alapvető feltétele, kritériuma, hogy

a cserepartnerek egyike legalább két földrészlet tulajdonosa legyen és a csere ered-

ményeként az elcserélt földrészlet kerüljön közelebb a meglévő földhöz, illetőleg a

földek megközelítése, művelésük körülményei kedvezőbbé váljanak. A birtokösszevo-


1-22

nás nem jelenti feltétlenül azt, hogy a tulajdonos földjei közvetlenül egymás mellé ke-

rülnek.

A törvény számít arra, hogy az egyes tulajdonosok érdekeinek összehangolása sok-

szor szinte megoldhatatlan problémát jelent, ezért rendelkezik úgy, hogy több tulaj-

donos több széttagoltan fekvő termőföldjét egyidejűleg érintő önkéntes földcsere

megszervezése a földhivatalnál is kezdeményezhető.

A földhivatal közreműködését az is indokolja, hogy a földek fekvésére, elhelyezkedé-

sére, aranykorona értékére, tulajdonosára és egyéb lényeges tulajdonságaira vonat-

kozó alapvető adatot a földhivatal tárolja, s így lehetősége van a cserepartnerek ösz-

szehozására és teljes körű tájékoztatására.

4.4.3. Az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére irányuló eljárás

A termelőszövetkezeti közös földhasználatban volt termőföldek tulajdoni és haszná-

lati viszonyainak rendezésére irányuló összetett földhivatali eljárásban részt vesz az

ingatlanügyi hatóság valamennyi belső szervezeti egysége.

Jegyzet

1-23

4.5. A földértékelés, földminősítés

A földminősítés az az eljárás, amelynek során az adott művelési ágú termőföldek mi-

nőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona értéke) megállapításra ke-

rül.

A termőföldek egytől nyolcig terjedő minőségi osztályát osztályba sorozással álla-

pítják meg. Az osztályba sorozást osztályozási vidékenként (becslőjárásonként) és te-

lepülésenként kijelölt mintatérhálózat alapján kell elvégezni.

A termőföld kataszteri tiszta jövedelmét a minőségi osztály, a kataszteri tiszta jö-

vedelmi fokozat és a területnagyság figyelembevételével kell meghatározni.

A földminősítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását (mintaterek elhelyezése,

megközelítése, osztályba sorozási munkák) az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni kö-

teles. A földminősítési munkák végzéséről az ingatlan tulajdonosát (használóját) elő-

zetesen értesíteni kell. A tűrési kötelezettséget a körzeti földhivatal, szükség esetén,

határozatban rendelheti el. A földminősítést végzőnek erre való jogosultságát igazol-

nia kell.

A földminősítési munkák az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges

mértékben akadályozhatják. A földminősítési munkák során az ingatlan tulajdonosá-

nak okozott kárt a földminősítést végző szervezet köteles megtéríteni.

4.5.1. A földminősítés történeti áttekintése

Magyarországon a földek arányos megadóztatása céljából - az 1875. évi VII. t.c. rendelte el az állan-

dó kataszter elkészítését. A törvény szerint a földadó alapja a föld tiszta jövedelme. A föld tiszta jöve-

delmének a közönséges gazdálkodás mellett tartósan elérhető középtermés értékének és a gazdálkodás

rendes költségeinek különbségét vették.

A föld tiszta jövedelmének megállapítása érdekében a gazdálkodásra alkalmas földeket különböző

művelési ágakba csoportosították. Nyilvántartották a művelési ágak egyikébe sem tartozó - földadó

alá nem eső - területeket is (az épületek, udvarok, utak, vasutak, folyók, tavak, patakok, árkok).

A földek tiszta jövedelmét becslés útján állapították meg. A becslést az ország egész területén

egyidőben végezték. Az ország területét, a gazdálkodási és értékesítési viszonyok figyelembevételével,

becslőjárásokra osztották fel. Becslőjárásonként állapították meg, hogy a szokásos gazdálkodási mód

mellett, a terméseredmények, a terményárak és a gazdálkodási költségek figyelembevételével, művelé-

si áganként, az azonos minőségű földeken kataszteri holdanként mennyi átlagos tiszta jövedelem érhe-

tő el.

Ha a becslőjáráson belül valamely területen a gazdálkodási viszonyok annyira különlegesek voltak,

hogy azokat a becslőjárás többi részével azonosítani nem lehetett, az ilyen területeken a tiszta jöve-

delmet a becslőjárás többi részétől függetlenül, külön állapították meg. Ezeket a területeket osztályo-

zási vidéknek nevezték.


1-24

A földeket művelési ágon belül a gazdálkodás eredményére kiható természeti tényezők (talaj, dombor-

zat, éghajlat) figyelembevételével minősítették, osztályba sorozták. Minden művelési ágra egy becslő-

járáson (osztályozási vidéken) belül 8 minőségi osztály állítottak fel.

A becslőjárás (osztályozási vidék) területén minden művelési ágra és minőségi osztályra vonatkozóan

kijelöltek legalább egy területet, amely a föld minőségi osztályát, fekvését és a termelésre kiható

egyéb jellegzetes tulajdonságokat szembetűnően mutatta, Ezek a területek a járási mintaterek, ame-

lyek alapján minden községben - az ott előforduló művelési ágak és minőségi osztályok mindegyikére -

külön községi mintateret jelöltek ki.

A becslőjárás (osztályozási vidék) valamennyi művelési ágán belül a minőségi osztályokra vonatkozó-

an az 1 kat. holdra kiszámított tiszta jövedelmi összegeket - kerekítés után - tiszta jövedelmi fokoza-

tonként táblázatba foglalták.

A kataszteri tiszta jövedelem meghatározása óta a közigazgatási és agrotechnikai viszonyok jelentős

mértékben megváltoztak. Ezért a földek tiszta jövedelme is megváltozott, vagyis a földek talajának mi-

nőségét kifejező értékszám eltér a ténylegestől.

Az 1980-ban bevezetett új ökológiai földértékelési rendszer felhasználta a kataszteri tisztajövedelmen

alapuló rendszer azon elemeit, amelyek az új kialakításához megfelelő alapot biztosítanak.

A talajok alaptermékenységének mértékét 1-100-ig terjedő talajértékszámmal fejezték ki. (A genetikus

talajrendszerben az ország talajait 9 főtípusba és 40 típusba sorolták). A talajértékszámot a dombor-

zati, éghajlati és hidrológiai viszonyok tovább módosíthatták, végül a természeti tényezők összhatását,

a termőhelyi értékszám adta.

Kizárólagos használatának elrendelése azonban egyrészt a munka befejezetlensége, másrészt az öko-

nómiai tényezőkkel való kiegészítés elmaradása, főként pedig a rendszerváltással életbelépett földpri-

vatizáció végrehajtása miatt nem történt meg.

4.5.2. A földek osztályba sorozása

Az osztályba sorozás helyszíni földminősítési eljárás, egyszerű talajvizsgálat, amely-

nek során az egyes földrészletek talajának minőségi osztályát a járási, illetve községi

mintatér talajával történő összehasonlítás útján állapítják meg. Az összehasonlítás-

hoz a járási és községi mintatérjegyzék szolgál alapul, amelyben a becslőjárás, ille-

tőleg a község területén kijelölt valamennyi mintatér talajának részletes leírása meg-

található.

A mező- és erdőgazdaságilag hasznosított földek minősége a talaj természetes termő-

képessége, valamint a terméseredménye kihatással levő egyéb tulajdonságai szerint

különböző. Az azonos művelési ágban hasznosított területeket, a talajkülönbözősé-

geknek megfelelően, legfeljebb 8 minőségi osztályba lehet sorozni.

Az osztályba sorozás eredményét földminősítési térképen, valamint az ingatlan-

nyilvántartásban kell feltüntetni.

Osztályba sorozást kell végrehajtani többek között:

a település külterületére új állami földmérési alaptérkép készítésekor,

a földrészlet, alrészlet határvonalának vagy művelési ágának megváltoztatásakor,

a más célra hasznosított föld mező- vagy erdőgazdasági művelésbe vonásakor, új-

rahasznosításakor,

Jegyzet

1-25

a termőföld minőségének megváltozásakor (talajjavulás, talajromlás),

az ingatlan-nyilvántartás átalakítása esetén.

4.5.3. A kataszteri tiszta jövedelem

A kataszteri tiszta jövedelem az az aranykoronában kifejezett viszonyszám, amely az

azonos művelési ágú területek termőképessége közötti különbséget fejezi ki.

A földek talajának minőségét értékszámmal kell kifejezni. A jelenleg érvényes földmi-

nősítési rendszerben ilyen értékszám a minőségi osztály, bár ez a talaj minőségek or-

szágos összehasonlítására nem alkalmas. Az ország területe ugyanis 211 becslőjá-

rásból ("osztályozási vidék" -ből) áll és ezek mindegyikében van 1. osztályú szántó-

föld, rét. Az azonos művelési ágú és azonos minőségi osztályú földek kataszteri tiszta

jövedelme osztályozási vidékenként is lényeges eltér egymástól. Országos összeha-

sonlítást csak a tiszta jövedelem aranykorona értéke útján lehet végezni.

A hozadékkataszter lényegéből következik, hogy a természeti (talaj, domborzati, ég-

hajlat) és a közgazdasági viszonyok változásainak következtében a földek hozadéka -

tiszta jövedelme - is változik, ezért a területegységre megállapított tiszta jövedelmet

időnként felül kell vizsgálni és helyesbíteni kell. Ilyen felülvizsgálatra azonban csak

egy alkalommal, 1909-ben került sor. Azóta, de különösen a második világháború

után, elsősorban a közgazdasági viszonyok terén - a közlekedési és értékesítési, piaci

viszonyok módosulásával, egyes helyeken új városok, ipartelepek, üdülőterületek ki-

alakulásával - történt jelentős változás következtében az egyes országrészek földjei

kataszteri tiszta jövedelmében aránytalanságok keletkeztek.

A kataszteri tiszta jövedelem (aranykorona) az alapja azonban továbbra is a mező-

és erdőgazdasági területekkel kapcsolatos támogatási rendszernek, a termőföld más

célú hasznosítása esetén fizetendő földvédelmi járulék, illetve a termőföld hasznosí-

tására vonatkozó szabályok megsértése esetére rendelt földvédelmi bírság megállapí-

tásának.

4.5.4. A földminősítési adatokban bekövetkezett változások vezetése

A mintaterek megszűntetésével, új mintatér kijelölésével, földterület művelési ágával,

a föld minőségével, a földrészlet, valamint a minőségi osztály határvonalával kap-

csolatos változásokat a földminősítési térképen érvényesíteni kell, valamint a válto-

zást át kell vezetni az ingatlan-nyilvántartásban is.


1-26

4.6. A földmérési és térképészeti tevékenység

Földmérési és térképészeti tevékenységnek minősül

a) az ország területére vonatkozó földmérési, térképészeti és távérzékelési álla-

mi alapfeladatok,

b) az állami alapmunkák,

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkák,

d) az egyéb célú földmérési és térképészeti munkák

végzése;

A földmérési és térképészeti tevékenység ágazati irányítását a miniszter látja el. A

honvédelmi miniszter irányítja a katonai földmérési és térképészeti tevékenységet.

A földmérés és térképészet szolgáltatási szervezete a földhivatali szervezet, valamint

a központi földmérési szervezet, a FÖMI.

A szervezet feladatát képezi:

az állami alapfeladatok körébe tartozó földmérési és térképészeti munkák

végzése és vezetése,

az állami alapadatok, alaptérképek őrzése és kezelése,

állami alapadatok és térképek szolgáltatása,

a földmérési és térképészeti tevékenység ellenőrzése, az előírások betar-

tatása a földmérési szakfelügyelet útján.

Állami alapfeladat:

a) az állami térképi adatbázisok létesítése, fenntartása és működtetésének bizto-

sítása,

b) az állami alapadatok előállítása, karbantartása, kezelése, tárolása és szolgálta-

tása,

c) a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység,

d) a nemzetközi kötelezettségből származó földmérési, térképészeti, távérzéke-

lési és térinformatikai feladatok ellátása,

e) a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapítása, nyilvántartása, ada-

tok szolgáltatása,

f) a földmérési, térképészeti és távérzékelési tevékenység országos összhangjá-

nak biztosítása, a szakmai követelmények meghatározása és érvényesülésük

ellenőrzése,

g) a fentiekkel kapcsolatos kutatás és műszaki fejlesztés,

h) a nemzeti téradat-infrastruktúra alapjainak létrehozása és fenntartása.

Állami alapmunka az ország térképellátása érdekében végzett tevékenység, így kü-

lönösen

a) az államhatár földmérési munkái,

b) az alappont-hálózatok létesítése és fenntartása,

c) az állami térképi adatbázisok készítése és fenntartása,

d) a Földrajzinév-tár létrehozása, fenntartása, működtetése.

Jegyzet

1-27

Az állami alapadat az állami földmérési és térképészeti alapmunkák, valamint ingat-

lan-nyilvántartási és egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenység során kelet-

kezett, meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő, államilag átvett föld-

mérési és térképi adat, valamint ezek sokszorosított, kinyomtatott változata; állami

alapadat, továbbá bármelyik állami térképnek és térképi adatbázisnak vagy részleté-

nek sokszorosított vagy kinyomtatott példánya.

Az állami alapadatokat tárolni országos, illetve helyi adattárban, térképtárban kell.

Az állami alapadatok kezelését az ország egész területére a központi földmérési szer-

vezet, a helyi, területi vonatkozásban pedig a földhivatali szervezet látja el.

Az állami alapadatokba bárki betekinthet, másolatot igényelhet, a kezelő szerv díj el-

lenében szolgáltat adatokat.

Az állami térképi adatbázisok: a térképészetért felelős miniszter (vidékfejlesztési

miniszter) és a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó térképi adatbá-

zisok (az állami földmérési alaptérképi adatbázis, az állami ingatlan-nyilvántartási

térképi adatbázis, az állami topográfiai térképi adatbázisok és a honvédelmi célú tér-

képi adatbázisok) összessége;

Az állami földmérési alaptérképi adatbázis meghatározott adatok és kapcsolódó jel-

lemzők alapján létrehozott térképi adatbázis, amely állami alapadatként tartalmazza:

a) a település azonosítóját,

b) a település közigazgatási és fekvéshatárait,

c) a földrészletek határvonalát és helyrajzi számát,

d) az alrészletek határvonalát, jelét és megnevezését,

e) a dűlőnevet, utcanevet és házszámot,

f) a pincék bejáratait,

g) a művelési ágakat és azok betűjelét,

h) a minőségi osztályokat és azok megjelölését,

i) a földminősítési mintatereket,

Az állami földmérési alaptérképi adatbázis az állami ingatlan-nyilvántartási térképi

adatbázis kötelező alapja. Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis az egy-

séges ingatlan-nyilvántartás geometriai alapja.

Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kezelése, tárolása, a változások

vezetése, valamint az adatok szolgáltatása az adatbázisokat kezelő szervek (földhiva-

talok, FÖMI) feladata.

A járási földhivatal az alaptérképi adatbázist és a hozzá tartozó területi adatokat bár-

mikor, hivatalból is kijavíthatja felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba ese-

tén.

Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalma kötelező alapul szolgál az

adatbázis változását eredményező állami alapadat tartalmat érintő földmérési tevé-

kenységhez, közigazgatási, bírósági vagy más hatósági eljáráshoz.


1-28

Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő változásokat a

földrészlet tulajdonosa, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, a változás bekövet-

keztétől számított harminc napon belül, az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok elő-

írásainak megfelelően köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóságnak.

Ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységek az egységes ingatlan-

nyilvántartás tartalmának változását eredményező földmérési munkák, így különö-

sen:

a) a telekalakítások földmérési munkái,

b) a kisajátítás földmérési munkái,

c) a közigazgatási határvonalak megváltoztatásának földmérési munkái,

d) a földrészleten belüli (épület, alrészlet, művelési ág) változások földmérési

munkái,

e) az egyéb önálló ingatlanok alaprajzának változásával kapcsolatos földmérési

munkák,

f) a földvédelmi, földminősítési tevékenységgel kapcsolatos földmérési mun-

kák,

g) a felmérési, térképezési és területszámítási hibák kiigazítására irányuló mun-

kák,

h) a telki szolgalmi jog, és egyéb jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez,

tények feljegyzéséhez szükséges földmérési munkák,

i) a földrészlet határainak kitűzésével kapcsolatos munka,

j) a földrészleten belüli használati megosztással kapcsolatos munka.

Egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységnek minősülnek azon, az állami

alapfeladatok és alapmunkák körébe, valamint az ingatlan-nyilvántartási célú földmé-

rési tevékenységek körébe nem tartozó, de az állami térképi adatbázisok adatain ala-

puló földmérési és térképészeti munkák, amelyek nem eredményezik az állami ingat-

lan-nyilvántartási térképi adatbázis megváltozását.

Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményező föld-

mérési és térképészeti munka minőségét ingatlanrendező földmérő minősítéssel ren-

delkező földmérő tanúsítja.

Ingatlanrendező földmérői minősítés szükséges:

a) az állami földmérési térképi adatbázis készítésének, az állami átvételi vizsgá-

lati eljárás irányításához,

b) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást

eredményező földmérési munka irányításához és minőségének tanúsításához,

c) a földrészletek elhatárolásához,

d) a változási vázrajz - ideértve az egyéb önálló ingatlanok alaprajzait - hatósági

vizsgálatához és záradékolásához,

e) a földrészlet-határvonalak kitűzési munkáinak végzéséhez,

Jegyzet

1-29

4.7. A telekalakítási eljárás

A telekalakítási eljárás kérelemre induló eljárás. A kérelem tartalma szerint a telek-

alakítási eljárás típusai a következők:

- telekalakítási engedélyezési eljárás,

- egyesített telekalakítási eljárás, amely magába foglalja a telekalakítás engedélye-

zésére és a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban

történő átvezetésére irányuló eljárást.

A telekalakítás célja lehet:

- telekcsoport újraosztása,

- telekfelosztás,

- telekegyesítés,

- telek-határrendezés.

A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelmet a miniszter által rendszeresített,

és a földhivatalok honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A telek-

alakítási eljárás megindítása iránti kérelemhez mellékelni kell a telekalakítási doku-

mentációt.

A telekalakítási eljárásban a kérelem nyomtatvány az alábbi honlapon érhető el:


Az ingatlanügyi hatóság a telekalakítási eljárásba a 338/2006. (XII.23.) Kormányren-

delet 4.számú mellékletében meghatározott szakkérdésekben a megjelölt szerveket

szakhatóságként keres meg. Így például a tervezett telekalakítás a helyi építési sza-

bályzat és szabályozási terv előírásainak megfelelősége kérdésében az első fokon el-

járó építésügyi hatóságot.

A telekalakítási eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Az ingatlanügyi hatóság a telekalakítás engedélyezéséről a Ket. előírásai szerint le-

folytatott közigazgatási hatósági eljárásban hoz érdemi döntést, határozatot.



1-30

4.8. Az ingatlan-nyilvántartás

Az ingatlan-nyilvántartás egy különleges, meghatározott jogi, igazgatási, és gazdasá-

gi célokat szolgáló, az ország minden ingatlanára kiterjedő, a földhivatali szervezet,

mint ingatlanügyi hatóságok által településenként vezetett, számítógépes feldolgozá-

sú, nyilvános és kötelező használatú állami ingatlanregiszter, amely meghatározott

körben jogkeletkeztető hatállyal bír, és amely az ingatlanokhoz kapcsolódó törvény-

ben meghatározott jogokat és tényeket közhitelesen, rangsor szerint tanúsítja.

Az ingatlan-nyilvántartás jogi céljának tekinthető, hogy biztosítsa az ingatlanokkal

kapcsolatos jogok és törvényes érdekek védelmét, az ingatlanok békés birtoklását és

használatát, megbízható alapja legyen az alkotmányos tulajdoni rendnek és a piac-

gazdaság működésének.

Az ingatlan-nyilvántartás rendszerét a Melléklet 1.számú táblázata mutatja.

4.8.1. Az ingatlan-nyilvántartás klasszikus alapelvei

Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei határozzák meg a rendszer felépítésének és mű-

ködésének főbb jellemzőit, követelményeit.

A bejegyzés elve lényegében azt jelenti, hogy az ingatlanokhoz kapcsolódó egyes do-

logi jogok, így különösen az átruházáson (adásvétel, ajándékozás) alapuló tulajdon-

jog, a szerződésen alapuló haszonélvezeti jog, telki szolgalmi jog, jelzálogjog csak az

ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek, míg a bejegyzés nélkül is

létrejövő jogok (így különösen az öröklésen, elbirtokláson alapuló tulajdonjog, az

özvegyi jog, vételi jog) fennállását pedig hitelesen tanúsítja.

A nyilvánosság elve azt biztosítja, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok-

ról, a feljegyzett tényekről és azt ott szereplő adatokról bárki tudomást szerezhessen,

ezért a tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető, bárki megtekintheti,

feljegyzést készíthet, és másolatot kérhet.

A hiteles tulajdoni lap másolatot papíralapon szolgáltatják ki, formanyomtatványon

előterjesztett kérelemre, a nyomtatvány a kormányhivatalok földhivatalai honlapjáról,

de a földhivatali portálról www.foldhivatal.hu is letölthető. A másolatért igazgatási

szolgáltatási díjat kell fizetni.

Az ingatlan-nyilvántartás elektronikus feldolgozása lehetővé teszi a FÖLDHIVATAL

ONLINE keretében az elektronikus adatszolgáltatást, ennek igénybevételéhez Ügy-

félkapu regisztráció szükséges. Az elektronikus dokumentumként szolgáltatott tulaj-

doni lap másolatok, valamint térképmásolat a www.foldhivatal.hu Földhivatali Por-

tálról érhetők el. A szolgáltatások után igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A kérelemhez kötöttség elve azt jelenti, hogy a jogok bejegyzésére és a tények fel-

jegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás első sorban az ügyfél kérelmére

vagy hatósági megkeresésre indul meg és csak az a jog jegyezhető be és tény jegyez-

hető fel, amelyet a kérelemben megjelöltek, a kérelem formanyomtatványon terjeszt-



Jegyzet

1-31

hető elő, a formanyomtatványok a kormányhivatal földhivatalai honlapjáról, de a

www.foldhivatal.hu honlapról is letölthetők. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás le-

folytatásáért ingatlanonként igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A rangsor elve azt jelenti, hogy a földhivatalhoz beérkező beadványokat (kérelmek,

megkeresések) a beérkezés időpontjának (napjának) sorrendjében intézik el. A bead-

ványokhoz minden esetben mellékelni kell a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló

okiratot, ennek hiányában az eljárás meg sem indul.

Az okirat elvéből következik, hogy az ingatlan-nyilvántartás tartalmának (adatok, jo-

gok, tények) megváltoztatásához a változást tanúsító teljes bizonyító erejű magánok-

iratok vagy közokiratok szükségesek.

A közhitelesség elve azt fejezi ki, hogy az ingatlan-nyilvántartás hitelesen tanúsítja a

bejegyzett jogokat és a feljegyzett tényeket. Ezen jogokról, tényekről vélelmezni kell,

hogy azt a személyt illetik meg, akit a nyilvántartás jogosultként feltüntet. A jóhi-

szemű jogszerző (aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez va-

lamely jogot) javára az ingatlan-nyilvántartás tartalmát akkor is helyesnek kell tekin-

teni, ha a valóságos jogi helyzet a nyilvántartástól eltér.

4.8.2. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya

Az ingatlan-nyilvántartás tárgya maga az ingatlan, az önálló ingatlan, amelyet önál-

lóan lehet birtokolni, használni, azzal rendelkezni, azaz önállóan forgalomképes, ön-

állóan lehet tárgya tulajdonjognak, helyrajzi számmal megjelölve.

Önálló ingatlan a földrészlet a földfelszíne, annak elhatárolt része, amelyre azonosak

a tulajdoni viszonyok és egyéb önálló ingatlanok az olyan építmények (épületek,

műtárgyak), amelyek tulajdoni szempontból elkülönülnek attól a földrészlettől, ame-

lyen létesültek: az önálló tulajdonú épület, a társasházi öröklakás, a szövetkezeti la-

kás és a közterületről nyíló pince.

Az ingatlan-nyilvántartás tárgyát a Melléklet 3. számú táblája ábrázolja.

4.8.3. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma

Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza:

- az ország valamennyi ingatlana adatait,

- a bejegyzett jogosultak (természetes és jogi személyek) adatait,

- az ingatlanokhoz kapcsolódó, törvény által megjelölt dologi jogokat,

- az ingatlanokhoz és jogosultakhoz fűződő, törvény által megjelölt tényeket.

Az ingatlan-nyilvántartás adatait, a bejegyezhető jogok és feljegyezhető tények körét

az oktatási segédlet Mellékletét képező 4 – 5 – 6. számú táblázatok tartalmazzák.



1-32

4.8.4. Az ingatlan-nyilvántartás részei

Az ingatlan-nyilvántartás az erre meghatározott számítógépes adathordozón rögzített,

olvasható formában megjeleníthető tulajdoni lapból, a tulajdoni lap megszűnt be-

jegyzéseinek adatbázisából, az ingatlan-nyilvántartási térképből és az okirattárból áll.

A tulajdoni lap három részből áll, az I. rész tartalmazza az ingatlanok adatait, a II.

rész a bejegyzett tulajdonjogot és vagyonkezelői jogot, a jogosultak adataival együtt,

míg a III. rész az ingatlanhoz kapcsolódó további jogokat és tényeket, a jogosultak

adataival együtt.

Az okirattár a bejegyzések, feljegyzések és az adatváltozások alapjául szolgáló ok-

iratokat és egyéb iratokat tartalmazza, a bejegyzési kérelmekkel és megkeresésekkel

együtt, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárásban keletkezett többi iratot, így kü-

lönösen az ingatlanügyi hatóság döntéseit (végzés, határozat).

Az ingatlan-nyilvántartási térkép az állami földmérési alaptérkép nyilvántartási pél-

dánya, amely digitális formában áll rendelkezésre. A térkép a földrészleteket ábrázol-

ja. Az egyéb önálló ingatlanok ábrázolását legalább 1:100 méretarányban elkészített

alaprajza szolgálja.

A törölt bejegyzések jegyzéke az ingatlan-nyilvántartás alapvetően fontos része, mi-

vel a közhitelesség elve megkívánja, hogy az ingatlanhoz fűződő bejegyzések lánco-

lata nyomon követhető legyen, ezért a számítógépes rendszer megőrzi, és szükség

szerint bemutatja a törölt bejegyzések tartalmát. A tulajdoni lap másolatok egyik

formája a teljes másolat, amely minden bejegyzést, a hatályos és törölt bejegyzést

egyaránt, megjelenít.

4.8.5. Az ingatlan-nyilvántartás módja

A számítógéppel kezelt ingatlan-nyilvántartásban egy település valamennyi ingatla-

nát külön-külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani, figyelemmel arra, hogy az ingat-

lan-nyilvántartás tárgyát az önálló ingatlan képezi (reálfólium elve).

Az ingatlanok területét méterrendszerben (hektár, négyzetméter) kell nyilvántartani.

A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földeket, a rendszeres földhasznosítási

módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően valamely művelési ágban

kell nyilvántartani, míg művelés alól kivett területként a mező- és erdőgazdasági mű-

velés alatt nem álló ingatlanokat, amelyek elsősorban a belterületen találhatók.

Az ingatlan-nyilvántartás módját ábrázolja a Melléklet 7. számú táblája.

4.8.6. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás közigazgatási hatósági eljárás, amelynek során az

ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartás tartalmában bekövetkezett változáso-

Jegyzet

1-33

kat kérelemre, megkeresésre az ingatlan-nyilvántartásban érvényesíti. Az eljárás le-

folytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A jogok bejegyzésének és a tények feljegyzésének alapja olyan közokirat vagy teljes

bizonyító erejű magánokirat lehet, a jogok, tények keletkezését, változását, megszű-

nését igazolja. A bejegyzéshez, feljegyzéshez, törléshez szükséges az ingatlan-

nyilvántartásba már bejegyzett jogosult bejegyzési engedélye (a vevő tulajdonjogá-

nak bejegyzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett eladó engedélye, a jelzálog-

jog bejegyzéséhez az ingatlan tulajdonosának engedélye).

A beadványokat a beérkezés napján nyilvántartásba kell venni, iktatni kell, és az ikta-

tószámot rögzíteni kell az ingatlan tulajdoni lapján, más szóval széljegyezni kell. Az

ingatlan tulajdoni lapján lévő széljegy tanúsítja, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljá-

rás megindult és a nyilvántartás tartalmában változás várható.

Az ügyben eljáró ügyintéző a kérelmet, a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot és

egyéb iratokat alaki és tartalmi szempontból megvizsgálja és összehasonlítja a tulaj-

doni lap tartalmával. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a bejegyzésnek, fel-

jegyzésnek van-e akadálya vagy sem. Az esetleges hiányosságok egy része pótolható,

ennek teljesítésére a hatóság felhívja az ügyfeleket (hiánypótlási felhívás).

Meghatározott esetekben (egyes szerződő felek nem írták alá a szerződést, nincs be-

jegyzési engedély, ügyvédi ellenjegyzésről kellene gondoskodni) nincs helye hiány-

pótlásnak, a kérelmet nyomban el kell utasítani.

Az ingatlanügyi hatóság a bejegyzés, feljegyzés teljesítéséről vagy a kérelem elutasí-

tásáról határozattal rendelkezik. A hatóság végzéssel dönt a nem érdemi kérdésekről.

A Földhivatali ügyvitel II. oktatási segédlet bemutat határozatot és végzést egyaránt.

Az ingatlanügyi hatóság döntései ellen az ügyfél rendes jogorvoslattal, fellebbezéssel

fordulhat a másodfokú ingatlanügyi hatósághoz (kormányhivatal földhivatala). A

meghozott döntése jogerős, ellene az ügyfél rendkívüli jogorvoslatként bírósági fe-

lülvizsgálatot kezdeményezhet, ha a döntés jogszabálysértő. A bíróság a keresetet ér-

demben bírálja el, a másodfokú határozatot meg is változtathatja.

4.8.7. Az adatszolgáltatás

Az ingatlan-nyilvántartás nyilvánosságából fakad, hogy az ingatlan-nyilvántartást

bárki megtekinthet, feljegyzést készíthet, másolatot kérhet. A tulajdoni laptól hiteles

és elektronikus hiteles és nem hiteles másolat adható ki. A teljes másolat valamennyi

bejegyzést, az időközben törölteket is tartalmazza, a szemle csak a fennálló bejegyzé-

sek lényeges adatait tartalmazza. A nyilvánosság elve tárgyalásakor ismertettük az

adatszolgáltatás főbb szabályait.


1-34

5. A FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK ÉS

IRODALOM, ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

5.1. A felhasznált jogszabályok

§ 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általá-

nos szabályairól,

§ 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról,

§ 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehaj-

tásáról,

§ 338/2006. (XII.23.) Kormányrendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Táv-

érzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilván-tartási

eljárás részletes szabályairól,

§ 149/2012. (XII.28.) VM. rendelet a járási földhivatalok illetékességi területé-

nek kijelöléséről,

§ 212/2010. (VII.1.) Kormányrendelet az egyes miniszterek … feladat- és hatás-

köréről,

§ 1994. évi LV. törvény a termőföldről,

§ 356/2007.(XII.23.) Kormányrendelet a földhasználati nyilvántartás részletes

szabályairól,

§ 2010. évi LXXXVII. törvény a Nemzeti Földalapról,

§ 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről,

§ 105/1999.(XII.22.) FVM rendelet a földminősítés részletes szabályairól,

§ 2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről,

§ 16/1997.(III.5.) FM rendelet az 1996. évi LXXVI. törvény végrehajtásáról,

§ 21/1997.(III.12.) FM-HM együttes rendelet az 1996. évi LXXVI. törvény egyes

rendelkezéseinek végrehajtásáról,

§ 63/1999.(VII.21.) FVM-HM-PM együttes rendelete a földmérési és térképészeti

állami adatok kezeléséről, adatszolgáltatásról és egyes igazgatási szolgáltatási

díjakról.

5.2. A felhasznált irodalom

Dr. Fenyő György - Hidvéginé dr. Erdélyi Erika - Dr. Papp Iván: Magyar in-

gatlan-nyilvántartási jog. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geoinformatikai

Kar Általános Jogi Tanszék, Székesfehérvár, 2007.

Hidvéginé dr. Erdélyi Erika: Ingatlan-nyilvántartás. NYME. Geoinformatikai

Kar, TÁMOP 2010. www.egeo.geo.info.hu

Dr. Papp Iván: Ingatlan-nyilvántartási ismeretek. Nemzeti

Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, Budapest 2013.

Dr. Papp Iván: Jogi és közigazgatási ismeretek. FVM. Vidékfejlesztési, Kép-

zési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest, 2009.

http://www.egeo.geo.info.hu/

Jegyzet

1-35

5.3. Ellenőrző kérdések

1. A földügyi szakigazgatás mely feladatok fokozatos összevonásával alakult ki?

2. Vázolja a földügyi szakigazgatás intézményrendszerét!

3. Melyek a központi szervek és feladataik?

4. Melyek a földhivatali szervezetet alkotó szervek és jellemzőik?

5. Melyek az ingatlanügyi hatósági feladatok?

6. Melyek a termőföld tulajdon megszerzésére vonatkozó főbb szabályok!

7. A termőföldek esetében kiket illet meg elővásárlási jog, milyen sorrendben?

8. A földhasználati nyilvántartásba történő bejelentési kötelezettség kikre és milyen

földterületekre terjed ki?

9. Mit jelent a termőföld hasznosításának kötelezettsége?

10. Mit jelent a termőföld más célú hasznosítása?

11. Mit jelent a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása és mi az eljárás?

12. Mi a különbség a földvédelmi járulék és bírság között?

13. Mi a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere alapvető feltétele?

14. Mi a földminősítés lényege?

15. Melyek a földmérési és térképészeti szervezet feladatai!

16. Melyek az állami alapfeladatok és alapmunkák?

17. Mi a földmérési alaptérkép és milyen alapadatokat tartalmaz?

18. Melyek a telekalakítási eljárások típusai és melyek a telekalakítás céljai?

19. Mi az ingatlan-nyilvántartás fogalma és jogi célja?

20. Melyek az ingatlan-nyilvántartás klasszikus elvei?

21. Mely ingatlanok képezik az ingatlan-nyilvántartás tárgyát?

22. Milyen részekből áll az ingatlan-nyilvántartás?

23. Melyek az ingatlan-nyilvántartás tartalmának elemei?

24. Melyek az ingatlan-nyilvántartási eljárás főbb szakaszai?

5.4. Mellékletek

1) Tábla: Az ingatlan-nyilvántartás rendszere

2) Tábla: Az ingatlan-nyilvántartás statikája

3) Tábla: Az ingatlan-nyilvántartás tárgya

4) Tábla: Az ingatlan-nyilvántartás tartalma – Adatok

5) Tábla: Az ingatlan-nyilvántartás tartalma – Jogok

6) Tábla: Az ingatlan-nyilvántartás tartalma – Tények

7) Tábla: Az ingatlan-nyilvántartás módja

8) Tábla: Az ingatlan-nyilvántartási eljárás 1. rész

9) Tábla: Az ingatlan-nyilvántartási eljárás 2. rész

Pécs, 2013. november 18.

dr. Papp Iván címzetes egyetemi docens

Tipográfiai alapok

Documents

Transcript of Tipográfiai alapok