Tinyanov: Az irodalmi tény; Az irodalmi fejlődésről

5/11/2018 Tinyanov: Az irodalmi tény; Az irodalmi fejlődésről - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/tinyanov-az-irodalmi-teny-az-irodalmi-fejlodesrol 1/18

Kotetunk az alabbi kiadvanyok alapjan keszult :

IO. TblH5IHoa: ITpOOJleMa CTHXOTBopHoro 5I3b1Ka. CTaThH.

COBCn::KHHnacarens, Mocrcaa, 1965.

IO: TbIH5IHOB: ITYlIllUIH Iiera cOBpeMeHHH!{H.

113)].aTeJIhCTBOHaYKa". MocKBa, 1963.

IO, TblH5IHOB: ITo3TH!{a. I1CTOPH.Hnareparypsr.

l{HHO. I13)].aTeJIbCTBO"HaYKa". MocKBa, 1977.

6. 3l1xcHoaYM: 0 r rpoac. Xy,o;O}!{eCTBeHl-Ia51mrreparypa, neannrpancxoe

OT)1cnCHHe. JIeHHHrpaA, 1969.

Valogatta:

Konczol Csaba

Fordltotta ;

a Dosztojevszkij es Gogol (A parodia elmeletehez) cimu tanulmanyt

Rethy Agnes,

a tobbi szemelvenyt

Soproni Andras

terte :

ISBN 963 280 958 0

© Rethy Agnes, Soproni Andras 1981. Hungarian trans lation

Az ir odalm i teny

Mi az irodalom?

Mi a miifaj?

Minden magara valamit is ado irodalomelmeleti tankenyv okvetlenil l

e fogalmak meghatarozasaval kezdodik. Az irodalomelmelet makacsul

igyekszik versenyre kelni a matematikaval a vegletekig tomor es stati-

kus, szilard meghatarozasok felepiteseben, s kozben megfeledkezik

arrol, hogy a matematika a definici6kon alapul, az irodalomelmeletben

viszont a meghatarozas nemhogy az alapot ielentene - ellenkezoleg ;

a definicio az irodalmi teny fejlodese nyornan folytonosan valtozo ko -

velkezmeny. Definiciokat szerkeszteni egyre nehezebb, A koznyelvben

szelteben hasznalatosak az olyasfele terminusok, mint ,;sz6miiveszet"

(szlovesznoszty), "irodalom" (lityeratura), "kOlteszet" (poezija); szfik-

segesnek latszik, hogy rogzitsiik, es a definiciokat oly nagyon tisztelo

tudomany rendelkezesere bocsassuk oketo

i Harem szintrol van szo: az also - a szomfiveszet, a felsfi - a kolteszet,

Ia kozepsd 3Z iroda1om; hogy ezek miben kulonboznek egymastol, elt~g

.nehez meghatarozni,

Meg ;6, ha a regi modi szerint azt alli tiak, hogy a szomtiveszet az

egvilagon rninde.xLioott .t :n i i , . a k.olteszet pedig kep_dbm..~al6-gondOffO- .

das. Ez azert jo, mert tokeletesen nyilvanvalo, hogy egyfelal a kolteszet

nem -gondolkodas, masfe161a kepekben va16 gondolkcdas nem kolte-

szet.

5 '



Voltakeppen nem is kellene azon erolkodnunk, hogy minden koz-

keletii terminust pontosan meghatarozzunk, a tudomanyos definici6

rangjara emeliuuk, Annal is kevesbe, rnert magukkal a definiciokkal is

baj van. Probaljuk meg peldaul meghatarozni a palma mint mtifaj

fogalrnat . Minden olyan probalkozasunk, hogy egyseges, statikus de-

finiciot keszitsunk, kudarcra van itelve, Elegendo egyetlen pil lantast

vetniink az orosz irodalomra, hogy errol megbizonyosodjunk. Puskin

Ruszldn is Ludmila cimti "poemajanak" forradalrnisaga peldaul eppen

abban all, bogy ez a mG"nem poema' (ugyanez ervenyes A kauhazusi

fogolyra is); a hfiskolterneny rangiara itt egy XVIII. szazadi konnyed

"mese" aspiral, amely azonban nem szabadkozik konnyedsege miart;

a kri tika nyomban meg is erezte rendhagyovoltat. Valojaban ez a rend-

szer ve i l t dsa volt.

Ugyanigy allt a helyzet a poema egyes elemeivel kapcsolatban is.

Puskin A kaukdzusifogolyban a "hOsjellemet" peldaul kifejezetten a

kritikusok reszere krealta, a cselekmeny pedig "tour de force" volt.

A krit ika ezt megint csak ugyfagtafel, mint a rendszer megsertdset, mint

hibat, holott ez ismet a rendszer oaltasa volt . Puskin megvaltoztatta a

"hos" szerepet, de az altalanos merce a fennkolt hos volt, es a kritiku-

sok "lealacsonyitast" emlegettek. Puskin irja Vjazemszkijnek 1823.

okt6ber I5-en: "A Ciganyok1'61egy holgy megjegyezte, hogy az egesz

koltemenyben egyetlen becsiiletes ember akad, az is medve, A nehai

Rilejev azon haborgott, mire j6, hogy Aleko egy medvevel jarja a fal-

vakat, es a tetejebe penzt szed a bamesz publikumtol. Vjazemszkij is

megisrnetelte ezt a kifogast, (Rilejev arra kerr, hogy csinaljak Alek6b61

legalabb kovacsot, az rnegis osszebasonlithatatlanul nemesebb dolog

volna.) Legjobb lett volna talan, ha hivatalnokot vagy fdldesurat csi-

nalok belole, nern pedig ciganyt, Igaz, ebben az esetben nem lett volna

a poemabol semmi: rna tanto meglio (de annal jobb)."

Teroszerii eoolucio helyett ugrds, jej/odes helyett ixiltas. A miifaj

felismerhetetlen, es megis maradt ~lQ!e_valami; epp elegendlra@:ioz;

(iogy ez a ~:nem poema" szinten poema legyen. Ez az"e1egendo "pedig

nem az "alapveto", nem a "f6" miifaji jegyek kozt keresendo, hanem

a masodlagosok kozt, azok kozott, amelyek annyira maguktol ertetod-

6

nek, hogy latszolag nem is iellemzoek a miifajra, A : { . a megkii~~onbo~-

tetojegy, amelyre az adott esetben a mtifai [ellegenek megtartasahoz

'sziiksei'volt , nem mas, mint 3. D ; I . _ U ,!7l!refi2_

A "meret" eloszor is energetikai fogalom: hajlamosak vagyunk ra,

hogy "nagy formatunninak" nevezziik azt, aminek konstrualasara na-

gyobb energiat forditunk. A "nagy forma", a poema allhat viszonylag

keyes verssorbol is (lasd Puskin A kaukdzusifagaly clmfi mtivet). A ter-

belileg "nagy forma" a z energetikai "nagy forma kovetkezmeny~"

szokottlenni. De bizonyoatortenelmi idoszakokban a terbeli terjedelem

is megszabhatja a szerkezet torvenyeit, A regeny abban kulonbozik

a novellatol, hogy nagy forma. A "poema" a kozonseges "verstol"

ugyanebben. Ha nagy formarol van sz6, mindennel maskepp kell sza-

moIni, mint a kis forma eseten ; a szerkezet nagysagatol fuggoen min-

den reszlet, minden stilisztikai fogas mas funkci6t nyer, mas es mas

erovel rendelkezik, mas cs mas terhet hordoz.

Ha ez a konstrukci6s ely ervenyesul, akkor - az adott esetben - er-

venyesul a miifaj azonossaganak erzete ; de a szerkezet meg ennek az

elvnek az ervenyesii lese eseten is vegtelenul sokfele lehet; a fennkolt

poemat felvalthatia a konnyed mese, a nagyszabdsii host a prozai hos

(Puskinnal a parodikus "szemitor", "litenltor"), a fabula hatterbe

szorulhat stb.

fgy azonban vilagossa valik, hogy lehetetlen olyan statikus miifaj-

meghatarozast adni, amely a mtifai valamennyi [elenseget magaba fog-

Jalja: a mUfaj dll!dYgzesek uJ;j.an_fs;,j16.illk;mUfa' feil6des~nem egye-

nes, hanem tort vonallal j.~llem~zheto, es ez a feilcdes eppen a miifaj

"f6" vonasainsk - az eposz mint elbeszeles, a lira mint~mocion·a1is··

mfiveszet stb, _='rovasarato!:tenik. A koronkent vaIr z6 mUfa' egy3~-

nek elegendo es nelkulozhetetlen alapiat olyan "masodlagos~' ::~misok

kepezik, .amilyen peldaul a szerkezet rnerete,

De maga a milfaj se allando, mozdu1atlan rendszer ; erdekes meg-

figyelni, hogyan ingadozik a mfifaj fogalma a reszlet, a toredek esete-

ben. Egy poemareszlet felfoghato ugy is, mint egy poema reszlete,

vagyis mint poerna; de erzekelheto ugy is, mint resslet, Vagyis a tore-

dele felfoghato miifajkent is. Ez a mtifaierzet nem a befogado

7



kenye-kedvetol fugg, hanem attol, hogy az adott korszakban melyik

mtifaj uralkodik, i lletve letezik-e egyaltalan egyik vagy masik nnifaj:

a XVIII. szazadban a reszlet toredik lesz, Puskin koraban viszont

po ima. Erdekes, hogy a rnfifaj meghatarozasatol fiigg6en valtozik a mfi-

ben valamennyi stilisztikai eszkoz es fogas funkcioja is: mas az esz-

kozok funkci6ja a poemaban, es mas a reszletben.

A miifaj mint rendszer ily m6don valtozhat, A mtifaj megszuletik(a mas rendszereken beliil kepzodo kivetelekbol escsirakbol), es eppigy

eI is hal, mas rendszerek csokevenyeve valva. A sti lisztikai eszkozok

mtifaji funkci6ja sem valtozatlan.

Egy miifaj mar csak azert se foghat6 fel statikus rendszerkent, mert

magat a miifajt is a hagyomanyos miifajjal v~10osszeiitkozese nyoman

ismerjtik fel (vagyis azaltal, hogy erzekeljuk, amint a hagyomanyos

miifajt - legalabb reszlegesen - felvaltja es kiszoritja az "uj" miifaj).

A lenyeg itt az, hogy az uj jelenseg jelvdlrja a regit, elfoglalja a he-

lyet, es bar nem a regi "tovabbfejlesztese", megis a h~Iy_ebeJep..Ami-

koL~ ,vhe!y~ttesites" nero tortenik meg, a miifaj mint olyan elttinik,szethullik, --_. -. .

Ugyanez vonatkozik az "irodalomra" is. A fej16des tenye elsopor

minden merev statikus meghatarozast,

Az "alapvet6" vonasokkal operalo irodalomdefinici6k beleiitkoznek

az eleven irodalmi tenybe. Bar a szilard iradalomdefinicio szerkesztese

rengeteg nehezsegbe utkozik, barrnelyik kortarsunk meg tudja mutatni,

hogy mi az irodalmi t iny. Megmondja , hogy ez es ez a dolog nem tarto-

zik az irodalomhoz, hanem a koznapi Ie t vagy a k6lta maganeletenek

tenye, amaz ellenben igenis irodalmi teny, Idfisebb kortarsunk, aki

rnegert mar egy-ket, s6t tobb irodalmi forradalmat, meg azt is meg-

jegyzi, hogy annak idejen az egyik jelenseg nem volt irodalmi teny,

most viszont igen, vagy forditva. Foly6iratok, almanachok leteztek

mar e16ttiink is, megis csak napiainkban minosulnek sajatos "iro-

daImi alkotasnak", "irodalmi tenynek". A zaum "ertelmen tuli nyelv"

mindig letezett - a gyermeknyelvben, a szektasok stb. hasznalataban=,

de csaknapjainkban valt irodalmi tennye stb. Es megforditva :az, ami ma

irodalmi teny, holnap a mindennapi elet egyszerii tenyeve valik, el-

8

tiinik az irodalomb61. A szorejtvenyeket, betiirejtvenyeket manapsag

gyermeteg jatekoknak tartjuk, Kararnzin koraban viszont, amikor

eloszeretettel alkalmaztak a szoekitmenyeket es a [atekos stilusfogsso-

kat , ezek is irodalmi miifajok voltak, Nero csupan az irodalom hatdra,

nemcsak a periferia, a hatarvidek bizonyul cseppfolyosnak: magarol

a "centrumrol" van sz6; nem ugy all a dolog, hogy az irodalom centru-

maban halad es fejI6dik egy, a lenyeget jelent6 es tovabborokito aram-lat , es csupan a szeleken kepzodnek uj jelensegek - ellenkezoleg: eppen

ezek a bizonyos uj jelensegek foglaljak el a centrumot, ami pedig eddig

a centrum volt, kiszorul a periferiara,

E gy m ilfa j b om ld sa o s » m e gy ve gE !, h og y.[ !; k Oz po nt bd l k is zo ru l a p er i-

feriara, ugyq.@kkor ~ pe d ii ~ ; -i ro d al om m e ll f.k f!..r m ik ei bO l, az eldugott

z ug oM cf! is a m el yb Ol uijr:J_e_~§g!l.ii..,b.~lll@ltnakjel,.es!l.~_o_"!ulnaka z elob: :

b ie k h eZ ye be a c en tr um ba (ezt a [elenseget nevezi Viktor Sklovszkij az

"aImuiaj~k kanonizalasa~ak"). fgy valt bulvarrmifajja a kalandregeny,

igy valik manapsag bulvarrntifajja a lelektani regeny,

Ugyanez all az irodalmi aramlatokyaljakozasara i~.:a. harmincas-

negYvenes evel:ben a ~,puskini verseles" (vagyis nem Puskin verselese,

hanern kozkeleti i elemei) az epigonok kezere jut, elkepesztoen sivarra

lesz, vulgarizi16dik az irodalmi folyeiratok lapjain (Rozen baro,

V. Scsasztnij stb.) , s a szo szoros ertelmeben a kor bulvarverseleseve

valik, helyette pedig mas tortenelmi hagyomanyokbol es retegekbol

taplalkozo jelensegek kerulnek a kozpontba.

Amikor az irodalomtorteneszek probaltak megkonstrualni az ire-

dalorn mint "lenyeg" "szilard", "ontologikus" meghatarozasat, keny-

telenek voltak a tortenelmi valtas [elensegeit is ugy vizsgalni, mint

valami bekes orokosodesi lancolat [elensegeit, mint e "lenyeg" bekes

es tervszerfi kibontakozasat, J o l attekinthetd kep alakult ki ilyeten-

keppen ij.Lomonoszov nernze Gyerzsavint, Gyerzsavin nemze Zsu-

kovszkijt , Zsukovszkij nemze Puskint , Puskin nemze Lermontovot."

Ezek az irodalomtorteneszek egyszert ien figyelmen kivii l hagyrak

ruskin kevesse hizelgfi megjegyzeseit allitolagos elodeirdl (Gyerzsa-

Yin "bogaras alak, aki oroszul irni setudott"; Lomonoszov "kartekony

hatassal volt az irodalomra"). Figyelmen kiviil hagytak, hogy Gyer-

9



zsavin a Lomonoszoo-fele oda tagadasa reven valhatott Lomonoszov

orokoseve ; bogy Puskin ugy lett folytat6ja a XVIII. szazadi nagy for-

manak, bogy a karamzinistdk jdtikszeribOl csinalt nagy format; hogy

valamennyien eppen azert lephettek elodeik nyomdokaba, mert a t -helyeztele azok stilus at, athelyeztek azok miifajait. Figyelmen kivul

maradt, bogy ~U.~IensegJelvaljotr valami regit, es hogy minden

ilyen vdltdsJendkiviil bonyolult tartalmu ielenseg; bogy orokle~ssigrolcsupdn az iskola, az epigonizmus jelensigei eseteben lehet beszelni, de

semmikipp seaz irodalmifejlddesse] kapcsolatban, melynelefd elve a hare

is a vcilr ds . ,Teljes egeszeben figyelmen kivii l hagytak tovabba egy sor

roppant dinamikus jelenseget, melyeknek 6riasi jelentoseguk van az

irodalorn fejlodeseben, de amelyek nem a szokvanyos, rnegszokott

irodalmi anyagban realizalodnak, eppen ezert nem hagynak eleg meg-

gy6zo statikus "uyomot", s arnelyeknek konstrukcioja annyira eliit

a korabbi irodalmi ielensegektol, hogy nem illenek bele a "tan-

konyvbe", (Ilyen peldaul az "ertelmen tuli nyelv", ilyen a XIX. sza-

zadi MitcH level 61' idsi teriilete; mindezek szokatlan anyagu jelensegek;oriasi jelentoseguk van az irodalmi feilodes szempontjabol, de kihulla-

nak az irodalmi teny minden statikus meghatarozasabol.) Ez is nyilvan-

valova teszi, hogy a statikus megkozelitesi m6d helytelen,

A Iovedekrol nern lehet velemenyt mondani szine, Ize, szaga alap-

jan. A Iovedek csak dinamikaja szempontjabol ertekelheto, Ovatlansag

beszelni valamely irodalmi mii kapcsan esztetikai tulaidonsagairol

altalaban. (Tegyuk hozza: az olyan kifejezesek, mint "esztetikai ere-

nyek altalaban", "szepseg altalaban" egyre sfirtibben bukkannak fel

a legvaratlanabb iranyokbol.)

A kutato, amikor izolal egy-egy irodalmi mlivet, valojaban tavolrol se

tuQ.i~szakitani tortenelmi vonatkozasaibol, csupan egy mas kor em-

berenek rossz, tokeletlen tortenelmi apparatusaval probal kozeledni

hozza,

Az irodalmi korszak, az irodalmi Jelen korantsem holmi mozdulatlan

rendszer, ame1yet szembe lehetne all itani a mozgo, fejl6d6 torteneti

sorral,

A ielenben ugyanugy folyik a kiilonbOzo retegek es kepzodmenyek

10

t6r.!~Ife1miharca, mint a diakronikus torteneti sorban. Mas korok ern-

bereihez "h;soni6an mi is_egyenlosegjelet tesziink az " uj" es a "j6"

koze. Csakhogy vannak olyan korszakok, amikor minden k6It6 "jol"

Ir, ilyenkor viszont az a zsenialis k61t6,aki "rosszut ir.Nyekraszov kep-

telen, elfogadhatatlan formajil "rossz" versei azert voltak j6k, mert

elmozditottak egy automatizalodott verselest , mert zijak voltak. Ha

figyelmen kivul hagyiuk az evolucios mozzanatot, a mii kiesik az iro-dalombol; ami pedig az egyes stiluseszkozoket illeti, tanulmanyozhat-

juk ugyan 6ket izolaltan, de ez azzal a kockazattal jar, hogy igy elsza-

kit juk 6ket funkciojuktol, holott az zlj lwnstruhcioli..nyege lehet rigi

stiluseszkozok l l jJ a j ta ha s?f .t ld l a ta , a konstrukcidn belidi 1 1 jj el en te se - a

"statikus" vizsgilat soran viszont eppen ez vesz szem elol,

(Ez nem jelenti azt , bogy bizonyos miivek nem lehetnek "or6k erve-

nytiek". Az autornatizalodott mozzanatokat fel lehet hasznalni . Min-

den kor kierneli a mult bizonyos, a sajatjaval rokon jelensegeit, masokat

viszont figyelmen kiviil hagy. Ez azonban termeszetesen masodlagos

ielenseg, a kesz anyag ujfajta feldolgozasa. A valosagos Puskin kii lon-bozik a szirnbolistak Puskinjatol, de a szimbolistak Puskinja semrnikepp

se tevesztheto ossze Puskinnak az orosz irodalorn fejlodeseben betel-

tott jelentosegevel ; minden kor kivalogatia a neki vale anyagot, de

ezeknek az anyagoknak a felhasznalasi modja csak magst az il let6 kort

jellemzi.)

Ha elszigetelten vizsgalunk egy-egy irodalmi miivet vagy szerzot,

nern tudjuk_megragadni az alkot6 egyenisegit~~m. A : z alkotoi egyeni-

seg nem statikus rendszer : az iroda~i .s~e~elyise~ dinamikus, mint

az irodalrni korszak, amelyben es amellyel egyiitt mozog. f J . : z alkotoi

szemelyiseg nem valamifele meghatarozott formaiu zart ter, inkabb ha-

sonli thato tort vonalhoz, melyet az irodalmi korszak tordel es iranyit.

(Mellesleg, manapsag nagy divat felcserelni az "irodalmi egyeniseg"

kerdeset az "irodatmar egyenisegenek" kerdesevel, A :z irodalmi jelen-

segek feilodesenek es valtasanak kerdeset i1y medon felcserelik az

egyes jelensegek pszichologiai genezisenek kerdesevel, es az irodalom

helyett az "aIkot6 szemelyiseget" probaljak tanulmanyozni. Holott

nyilvanvalo, bogy mas kerdes az egyes jelensegek genezise, es mas a

II

I'



jelenseg [elentosege a fejlodesi folyamatban, vagyis a helye egy bizo-

nyos feilodesi sorban. Ha az alkoto egyeni pszichikurnat boncolgatjuk,

s abban keressuk a jelenseg sajatszeniseget es az irodalmi fejlodesben

betoltott szerepet - az epp annyi, mintha az orosz forradalom erede-

tenek es jelentosegenek vizsgalatakor azt aIlitanank, hogy a forradalom

a szemben 3.116felek vezereinek egyeni sajatossagai kovetkezteben

tort ki.)Hadd idezzek egy erdekes bizonyitekot arra, hogy az "alkotaslelek-

tannal" roppant 6vatosan kell banni meg a "tema" vagy "tematika"

kerdeseiben is, melyet pedig oly szlvesen szoktak a szerzo Ielkivilagabol

eredeztetni, Vjazemszkij a kovetkezoket irja A. Turgenyevnak, aki

bizonyos szemelyes elmenyeket velt felfedezni mfiveiben:

"Ha szerelmes Iennek, mint gondolod, s ha hinnek a lelek halhatat-

lansagaban, meg akkor se mondanek ilyeneket:

A lelkem nern halando,

Az eleten tul elteti a halhatatlan szerelem.

Gyakran eszrevettern peldaul, hogy amikor szivem haborog, a nyelvem

mindig elakad ; kozombds idegen elott viszont, hogy, hogy nero,

nagyon is beszedes, Diderot azt mondja: »rninek keresni a szerepI6k-

hen a szerzot? Mihen hasonlit Racine es Atalia, Moliere es TartuffeP«

Amit 0 a dramairorol mond, igaz barmilyen irora. A [0 sajatossag nem

a targyak megvalogatasa, hanem a mod: hogyan, milyen oldalrol szem-

leli a targyat, mi az, amit nem Iat meg benne - es ellenkezoleg: mi az,

amit fe1fedez benne, holott masok nem vennek eszre, Az enekest nem

a szoveg alapian kell megitelni, amelyet enekel . .. Csak nem gondolod,hogy Batyuskov ugyanaz a valosagban, mint a verseiben? Egyaltalan

n~m affele elveteg termeszet."!

A statikus izolalas egyaltalan nem segit feltarni a szerzo irodalmi

szemelyiseget, es csupan arra jo, hogy az irodalmi fejlodes es az iro-

dalmi genezis fogaImai helyebe itt is, ott is a pszichologiai genezis

fogalmait eroltessuk, I

Hogy mire vezet az ilyen statikus elkulonites, ekes pelda ra a Puskin-

12

kutatas, Puskint kiemeltek korabol es a fejl§des vonaIaQQ~,~lancolaton

kivul viz~g;iljafC~ena:szerTht fuagiifiz egesz irodalmi kort az 5 jegyeben

tanulmanyozzak). Sok irodalomtortenesz eppen ezert - es csakis

ezert - all it ja kitartoan, hogy Puskin lirajanak utolso szakasza a csucs,

esne~ hajland6 eszrevenni, hogy Puskin lirai termese ebben a szakasz-

ban eppen hogy hanyatJ!k, ugyanakkor a kolto keresi az utat mas,

a szepirodalommal hataros teri iletek fele, amilyen a foly6irat , a torte-nelem.

Sok ielentds es ertekes irodalmi jelenseg esik aldozetaul annak, hogy

fejl6deset statikus szemlelettel figyelik. Az a meddo agyu irodalom-

kritikus, aki manapsag kineveti a korai futurizmus [elensegeit, olcs6

gyozelmet arat: dinamikus [elenseget statikus szemlelettel ertekelni

annyit jelent, mintha az agyiigolyo tulajdonsagainak vizsgalatakor

figyelmen kivii l hagynank, hogy a goly6 repii l. Elofordulhat , hogy az

"agyugolyo" nagyon jol mutat, de nem repiiI, vagyis nem agyugolyo,

es lehet, hogy "esetlen" es "csunya", viszont repul, tehat agyugoly6.

Csakis a fejlOdes folgamataban Ieszunk.kepesek elemezniaairodav.,10m "definici6i~f~..is . .•Ennek so~ kideriil ma~~..J!odal~m

3!QlU.ill~jdo~§.!i..gIIi,melyek f ! / ' C Z i ! . v e t o e k n e kLe~~5dlegeseknek latszanak,

szakadatlanul valtoznak, es egyaItaIan nem je.II1!.~oe£az i rodatomra-

mint olyanra, Ilyenek a "s;6p,;-'6rtelmiben felfogott "esztetikum"

fogalmai.

Alland6nak az bizonyul, ami Iatsz6Iag magatol ertetodik: hogy

tudniillik az irodalom nyelvikonstrukcio, meIy eppen konstrukd6

rnivoltaban foghato fel, vagyis az irodalom dinamikus nyeloi konstrukcio.

A szakadatlan dinamika kovetelmenye valtja ki a feilodest, minthogy

minden dinamikus rendszer okvetleniil autornatizalodik, ugyanakkordialektikusan kirajzo16dik az ovevel ellentetes konstrukcios elv is.2

Az irodalmi alkotas specifikuma a konstruktiv tenyezo alkalmazasa

az anyagra, az anyag "megformalasa" (vagyis lenyegeben deforms-

lasa), Minden mii kiegyensulyozatlan rendszer, ahol a konstruktiv te-

nyezo nem old6dik. fel az anyagban, a kettd nem "fedi egymast",

hanem excentrikus kapcsolatban all, a konstruktiv teny~z_o'atiit az

anyagon.

I 3



Ugyanakkor magatol ertetddik, hogy az "anyag" egyaltalan nem

ellentettje a "formanak", maga is "formai", minthogy a konstrukcion

kiviiI nem letezhet, A konstrukci6t61 vale elszakitasi kiserletek olyas-

fajta eredmenyre vezetnek, mint a Potyebnya-fele elmelet: X pont

(az idea), amely fele a kcp torekszik, nyilvanvaloan tobb kep fokusza

lehet, es ez a legkulonbozobb speeifikus konstrukci6kat kepes be-

gyiijteni. Az anyag a forma alarendelt eleme a meghatarozo konstruk-

cios elemek reven.A

., :~_ ,

lIyen lsi:i~~..Di1frnk:tiY.Jin_y.ezO'~~~!fbJ1!._atilmus, b tag ertelem-

ben felfogott anyag~ig a. szemalg_ikai csoporiok\sora: a prozaban a

konstruktiv tenyez6t; szem;~tikai csopor tosi ias (a szuzse) kepezi, az

anyagot pedig a szo ritmikus elemei - tagabb ertelembe veve,

Minden konstrukcios ely bizonyos konkret kapcsolatokat teremt e

konstrukcios sorokon belul, esvalarnilyenkapcsolatba hozza a konstruk-

tiv tenyezot az alarendelt tenyezokkel, (Megjegyezziik, hogy a konst-

rukci6s elvek ki:izetartozik a konstrukcio rendelteteset, illetve felhasz-

nalasat figyelembe vev6 sajatos beallftoltsag is. Egy egyszerii pelda:

a szonoki beszed, sot a szonoki l ira konstrukci6s elvehez tartozhat

a kimondas beallttattsdga stb.)

(Ily m6don mig a "konstruktiv tenyezo" es az "anyag" bizonyos

konstrukciok eseteben allando fogalcm, a konstrukci6s elv allandoan

valtozo, bonyolult, fejlod6 fogalom. Az ,;uj forma" lenyege az ilj konst-

rukci6s_ dv.,--vagyis a kon§truJmy_te~)rez6 e~ .az aI<iI"endelttenyezok- az anyag - kapcsolatanak ujfajta felhasznalasa, A konstruktiv tenye-

zonek es az aiiyag ko1csi:inhatasanak szuksegkeppen szunteleniil val-

toznia, mozognia kell, at kell alakulnia, hogy dinamikus legyen.

Ha egy mas kor - mar autcmatizalodott=- mtivet konnyeden, mar

kialakult apperceptiv kepessegtmk terhevel probaljuk megkozeliteni,

e16fordulhat, hogy nem eredeti konstrukcios elvet pillantunk meg

benne, hanem csupan elhalt kozombos kapcsolatokat, melyeket atszi-

nez apperceptiv szemuvegunk. Holott a kortars mindig dinamikajuk-

ban erzekeli ezeket a kapcsolatokat, egymasra hatasokat; nem valasztja

el a "metrumot" a "sz6kincst61", viszont mindig tisztaban van kap-

csolatuk ujdonsagaval. Ez az ujdonsagerzet - a fejlodes felismerese,

14

A forma ®l<!1Jlizmusanak egyik torvenye: a konstrukci6s elves az

3E.:yag~?_l:_~o~~~z~nyabana)egnazyobb ugrasra, -;-l(!gp..agyObbvalto- .~asra van sziikseg.

Puskin p€ld~ul egyes kotott strofaju verseiben iireshelyeket aIkaimaz.

(Ezek nem "kihagyfisok", mivel a verssorok az adott esefben konstruk-

cios okok?61 maradnak ki, sot akadnak olyan tires heIyek - peldaulaz Anyegmben -, melyek nem helyettesitenek semmifele sZi:iveget.)

Ugyanez a helyzet Annyenszkijnel, Majakovszkijnitl (Errol).

Nern szunet van itt, hanem nyelvi anyag nelkuli verssor: szemanti-

kaja tetszoleges, "barmP'; ennek kovetKezte]Jen kidomborodik a konst-

ruktiv tenyezd, a metrurn, es szerepe kiemelodik,

A ~onstrukci6 itt nulla ~y_elvianyagon jelenik meg,Jlyen szeles ha-

tarok k6zt mozog az anyag a szo mfiveszeteben ; megengedhetok a leg-

tagabb hezagok, szakadekok, mert asszeforraszt;a oket a konstruktiv

tenyezo, Az anyag folotti ativeIesek, sot a nulJa anyag csupan alahuzza

a konstruktiv tenyezo erejet.

Az irodalmi fejlOdes elemzese soran a ki:ivetkezo fokozatokra buk-

kanunk: 1. az automatizil6dott konstrukci6s elvvel szemben kialakul

egy vele dialektikusan ellentetes konstrukcios elv; 2. az elvet alkalmaz-

zak - a konstrukci6s ely keresi legkonnyebb alkalmazasat; 3. kiterjed

a ielensegek tomegenek tulnyomo tobbsegere ; 4. automatizaI6dikyes

ellentetes konstrukcios elveket valt ki.

A kozponti, uralkod6 aramlatok bomlasanak korszakaban kirajzol6dik '

egy dialektikusan uj konstrukci6s ely. A nagy formak automatizaI6dasa

fokozza a kis forrnak ielentcseget (es megforditva), a szoarabeszkkent,

szemantikai ciradakent hasznalt kep automatizal6dasa kierneli a targy

alta! motivalt kep jelentoseget (es megforditva).

De ne gondoljuk, hogy azuj arsmlat, a valtas ugy pattan e]o mintMinerva Jupiter fejebol, '

Sz6 sines errol. .A z evolucios valtas fonros tenyet bonyolult folya-mat elozi meg.

MindenekelOtt fokozatosan ·kirajzolOdik azellentej:es konstrukci6s

ely. A z uj_koIl_.st:_ukciosly "v eletle n" er ed menye k e s ~ J v d l ~ ~ ~ ' ~ . k _ i v e t ~ ~lek ,_hi_bdk_nyo~~21 ~jzol~aiKk1~rgy p(!ld~ul a - ii s [ ~~ ~ (a liraban a

15I,

I



szonett ,a negysorosok) uralma eseten ilyen "veIetlen" eredmeny lehet

a szonettek, negysorosok stb. ciklussa egyesitese.

Amikor aztan a kis forma automatizalodik, ez a veletlen eredmeny

polgarjogot nyer, a ciklus mint olyan ettol fogva saiatos konstrukci6nak

minosul, vagyis kialakul a nagy forma.

tgy peldaul August Schlegel Petrarca szonettjeit fragmentumokb61

aB6 lirai regenynek nevezte; Heine - a Buch der Lieder es mas, "kiskoltemenyekbol" a1I6ciklusok kis formainak k5ltoje - az egyik legfobb

konstrukd6s mozzanatnak az egyes{ tes, az osszekapcsolas mozzanatat

tekinti, es olyan gyujtemenyeket, lirai regenyeket hoz letre, me1yekben

minden kis vers egy-egy fejezet szerepet jatssza.

Es megforditva: a nagy forma egyik .,veletlen" eredmenye lehet a be-

fejezetlenseg, a reszletszertiseg stiluseszkozkent, konstrukci6s mod-

szerkent val6 felfogasa - ez viszont egyenest elvezet a kis formakhoz.

De ezt a "befejezetlenseget", ezt a "reszletszeruseget" egy darabig

termeszetesen hibanak, a rendszer megsertesenek tekintik, csak akkor

fog a rendszerhez viszonyitott hiba uj konstrukcios elvkent kirajzo-lodni, amikor maga a rendszer mar automatlzalodott.

Voltakeppen mindaz, ami a normativ poetika szemszogebol torzu-

his, "hiba", "pontatlansag", potencialisan uj konstrukci6s ely lehet

(Bye; peldaul a nyelvi pongyolasagok es "hibak" felhasznalasa a sze-

mantikai fordulat rnegvalositasara a futuristaknal)."

A konstrukci6s elv fejlodese soran alkalmazasi teruletet keres maga-

nak. Kulonleges korulmenyekre van szukseg ahhoz, hogy valamely

konstrukci6s elv gyakorlati alkalmazasa megva16suljon. A leheto leg-

konnyebb feltetelekre van sztikseg,

I gy a ll a helyzet manapsag peldaul az orosz kalandregennyel, A cse-lekmenyes regeny elve a cselekmeny nelkuli elbeszeles es kisregeny

elvenek dialektikus tagadasakent bukkant fel ; de ezt a konstrukci6s

elvet meg nem alkalmaztak megfeleloen, egyelore meg kiilf6Idi anyag-

ban valosul meg; ahhoz pedig, hogy osszeolvadhasson az orosz anyag-

gal, bizonyos sajatos korulrnenyekre van szukseg ; ez az egyestiles ko-

rantsem egyszerti ; a cselekmeny es a stilus osszeh:mgol6dasa bizonyos

16

kiilonleges feltetelek kozt megy vegbe, es eppen itt a titok nyitja. Ha

ezek a feltetelek hianyoznak, a jelenseg probalkozas marad csupan.

Mine! "rafinaltabb", minel szokatlanabb valarnely jelenseg, annal

oilagosabban rajzol6dik ki az uj konstrukci6s elv.

; - - " ' h mfiveszet a kosnapi lit teruleten tahil ilyen jelensegeket, A koznapi

\ letben hemzsegnek a kulonfele intellektualis tevekenysegek kezdetle-

ges elemei, A koznapi let tartalrnaz kezdetleges tudomanyt, kezdetlegesmiiveszetet es technikat, s a kifejlett tudomanytol, mtiveszettol, techni-

kM61az alkalmazas modjaban kulonbozik. A "koznapok esztetikuma"

eppen ezert - a rmiveszetnek benne betoltott funkcionalis szerepet

tekintve - valami mas, mint a miiveszet, bar a ielensegek formajat

tekintve vannak erintkezesi pontjaik. Az ugyanazon [elensegekre alkal-

mazott megkozelitesi m6dok kii lonbsege lehetove teszi a jelensegek

elkuloniteset, eppen ezert a "kOznapi esztetikum" formal is kiilonboz-

nek a mtiveszetetol. De mihelyt a miiveszetben hasznalatos kozponti

f6 konstrukci6s elv eler egy bizonyos fejlodesi stadiumot, az uj konstruk-

cios ely "uj", friss, "idegen" jelensegeket kezd keresni maganak, Ezeknern Iehetnek a bomlo konstrukcios elvvel kapcsolatos regi, megszokott

ielensegek.

Az uj konstrukci6s ely ratelepul a koznapi let hozza kozel aH6friss

jelensegeire._j

Mondok egy peldat.

A XVIII. szazad elso feleben a levelezes kortilbelul ugyanazt ielen-

tette, ' Inintamirilemreg-a-mn-iafuurifia is: 1dzar6lag a koznapi let

ielensege volt. A level nem vegyiilt bele az irodalornba, A levelirok

sokat kolcsonoztek ugyari-azirodilmi proza stilusabol, de maguk a le-

velek tavol alltak az irodalorntol. Feliegyzesek, elismervenyek, kerve-nyek, barati tajekoztatasok stb. voltak.

Az i rodalom terfi leten a kolteszet uralkodott; ezen belul a "magas"

mfifajoke volt a vezet6 szerep. Nem akadt olyan res, amelyen keresztul

a level bejuthatott volna az irodalmi tenyekkoze.1)_e.azJJril_lk9~6 ar_a~-

lat kimeriilt ; a pr6za es a fiatalabb mufajok iranti erdeklfideskiszorj-

totta a fennkolt 6ddt.

Az 6da - az uralkod6 mtifa] - kezd lesiil lyedni a "kOpenyes versek'__._- .

.,,-, \(;;n'{v'~t;1 e\ """" \ .

(~ :~A .~ .t~ 17



(a JJkopenyes" kerelmezok altal aj:indeJ.ml felkinalt versek) koze -

vagyis a koznapi letbe, Dialektikusan kezd kibontakozni az uj sramlat

konstrukcios elve.A XVIII. szazad "grandiozarjanak" fO elve a kolt6i sz6 vakito

erzelmi hatasu, szonoki funkci6ja volt. Lomonoszov kolt6i kepei vala-

mely dolog"nem illo", idegen kornyezetbe vale atvitelenek elvere

epiiltek ; a "tavoli ideak frigyenek" elve torvenyesitette az egymastoltavoli [elentesii szavak osszekapcso]asat; a k6ltoi kep szemantikai "to-

rest" jelentett , nem "vizualis kepet" (emellett eI6terbe kerult a szavak

akusztikus osszeka pcsolasanak elve).

A z erzelmek (a "grandi6zus"em6ci6k)hol novekedtek, hoi csokken-

tek (e celbol "pihenok", "pian6k", fakobb helyek voltak kozbe-

iktatva).Ezzel kapcsolatos a XVIII. szszadi fennkolt irodalom allegorizmusa

es antipszichologizmusa.A szonoki oda a Gyerzsavin-We oda iranyaba fejl6dik, amelyben

a grandiozitas a "magas" es "alacsony" szavak osszekapcsolasabol fa-

kad ; megjelennek a szatirikus vers komikus elemeit tartalmaz6 adak.

A grandiozus lira Karamzin koraban bomlik fel. A szonoki stilus

helyett most a romanc.ji da_!_~eszzert kulonleges [elentosegre. A sze-

mantikai toresen alapulo kolt6i kep auromatizalcdasa felkelti az erdek-

IOdest a kozeli asszociaciokon alapulo koltoi kepek irant.

Eloterbe kerul a kis forma, az erzelrni rezdiiles. A z allegoriat fel-

valtj; a ps~[chologizmus. 19y rugaszkodnak e1 dialektikus medon az tIj

konstrukd6s elvek a regiektol.De alkalmazasukhoz a Iegattetsz6bb, a legkezelhetobb ielensegekre

van szukseg - ezek pedig a koznapi letben lelhetok fel ,

A szalonok, a csevego "bajos holgyek", az albumok divatba hozzak

a kis formakat, a "csecsebec~eket": a "dalok", negysorosok, rondos,

akrosztichonok, szoreitvenyek, rimjatekok fontos irodalmi jelensegge

valnak.

Es vegtil itt a levil ..

. I tt , a levelekben sikerult fOlfedezni a legkezelhet6bb, a leghajleko-

nyabb es legnelkiilozhetetlenebb jelensegeket ..melyek roppant erovel

18

lenditet tek elore az uj konstrukci6s elvek fejlodeset: az elhallgatasok ..

a to redekesseg , a celzasok, a level "csalactias" sZinezete, t is f o rm a i a

olyan apr6~$o~. ~s s t il i sz t ik a i e s zkozdk beveiet~~~t viitotta k i , melyekelleE.!etesek a XVIII. szazad "gra.~di~~u~',:",:sz~ozeive1. E z az anyag,

melyre oly nagy szukseg volt, az irodalmon kivul, a koznapi Ietben

Ietezett, Innen emelkedett a level a k2t_napi_1et_dokumenrumanak.

rangiarol.az.lrcdalom.centrurnaba •.Ka r amz in levelei elObbre mutatnak,mint a regi, kanonizalt szonoki stilus ban irott kiserletei, es egyenest

elvezetnek az Egy cross utazo leveleihez, ahol az utilevel mii ja j ja valt,

A level az uj s ti lu se s zk o z o k m i if a ji i g az o la s a , m i if a ji o s sz e fo g la l o ia lett.

Lasd Karamzin eloszavat:

"A sti lus tarkasaga, egyenetlensege annak kove tk ezmenye , bogy az

utazo lelkere a legkulonbozobb targyak hatottak; R e m bekes oraiban, .

nem dolgoz6szojJajjl,..csendjeben m a Ie elmenyeit, hane_!l1_ottes ugy,

ahol.es ahogy m~~o!t~nte!s-, utkozben, cedulakra, ceruzaval. S~k be~·~;

a le ny eg te le nc aa .a pr csa g - b eism e re m ... de hat m i e r t ne lehetn~ az-

utaz6nak megbocsatani nehany [elentektelen reszletet? Az ember uti-ruhaban, vandorbottal kezeben, tarisznyaval a v:il1an nem koteles 6va-

tos valasztekossaggal beszelni, mint valami udvaronc hasonszorti udva-

roncok koreben, vagy mint valami hispan parokas professzor a magas

katedran. "

E,!pellett persze tovabb ela.koznapi level-is. De nemcsak azok a m u -faiok kerulnek az irodalom kozeppontjaba, am"eJyeket a nyomtaras

szentesitet t~ hanem a koznapi level is, mely tele van versbetetekkel,

trefakkal, tortenetekkel. Ez a level m a r nem "tajekoztatas", es nem

"elismerveny".

A level, mely korabban egyszerii dokumentum volt, most irodalmitennye valik, .-

Kararr;;~ frju k ove tfii - A . Turgenyev, Pjotr Vjazemszkij - tovabb

folytatjak a koznapi level szakadatlan fejleszteset, A leveleket mar nem

csupan a cimz_c;tte_k_oly'~s~@:;leveleket a _ valaszle;tlben ug y biraljak,

ugy elemzik, mint irodaImi alkotasokat, A k!l.l:a~inileytLtipJlsa_-·~eiy

versbetetes.mozaik, v.arntian f9Ldulatokkaljs Iekerekiterr_t,anulsaggal-

sokaig fennmarad. (Vo. Puskin elso Ieveleit Vjazemszkiihez ~sV. Pt ;~~

19



kinhoz.) De a levelstilus fejlodik. ~evelben.:.~ezdett61 fogva szerepet

kapott az intim barati trefa, a trefas parafrazis, a parodia, a ~~fo16dasJ

: L f ~ I Z ~ ; 9 ~ b a~~Ttette r o i i ¥ a . Ez ~ _ m u f a ' !!ltim, nem irodalmi jelleget

volt hivatva ~rze '- '~l t" ' t l ! i .Ebbe az iranybfL_l1_~lacl.!_o_yabba level fejl6-

deseJ~;;~-1~ci6ja A. Turgenye';' - Vj~m~zki; es kiilonosen Puskin ke-

ze n d~ma.r ..mas . .YQ 'p ';j.o~ .__. - .

Blttint,' szamtizetett a rnodorossag, a k o ~ i l l t r a s ; ; a fejlodes a durvaegyszeriiseg f e l e ' taFt_~P~skinnat ebben kozreiatszott az archaistak

hat~s~s, akik az , ,6si egyszertiseg" mellett tortek landzsat a karamzi-

nistak esztet izalasaval szemben). Ez mar n~m a dokumel~tum, a hir-

adas, az (!lisme_r_~ ksgO~9_Qs~gyszer(ise~"y"olt, hanem egy_uionnan

felfedezert irodalmi egyszerf iseg. A mfifaj mfivelfii tovabbra is hang-

suIyazill az L r o c I l i m o n kivlliiseget, az intimitast, de erre a szandekolt

durvasagot, az intim tragarkodast, a durva erotikat hasznaltak.

Ugyanakkor az i ~ ! y _§_~~~~n . i r .94: : IYni.mhifQjkeot fogjak fel a le-

velet; ezeket az Irasokat felolvassak, terjesztik, Vjazernszkij nek szande-

k a o a n· a l lt orosz manue l de style epistolaire-t irni, Puskin piszkozatokatIr igenytelen maganleveleihez, Gondosan.aigyel Ievelstllusara, 6vja

egy~zer(Iseget,. nehogy visszaterjen a karamzinistak modorossagahoz.

("Adieu, cselcsap herceg es cselcsap hercegne, Latod, mar arru se futja

az egyszerfisegembol, hogy levelet irjak." Vjazemszkijnek, 1826.)

A tarsalgas nyelve tulnyomoreszt a francia volt, de Puskin megmossa

fivere fejet (1822. januar 24-ileveleben), amiert az ugy kcveri leveleiben

a franciat az orosszal, mint moszkvai kuziniuk,

I1y m6don a l?vil, bar.egyfe151maganjeUegii, nem irodalmi jelenseg

yol_!,masfeldl epp ezert lehetett rendkiviili jelentosegii irodalmi teny.

Ebb51 ~almi te~yb61 fejlodott ki az "irodalmi levclezes" kanoni-zaltmlifi lja,-de a levelezes a maga t iszta formajaban is rnegmaradt

irodalm] tenyne~.

Nem nehez talalni olyan irodalmi korszakokar, amikor a level , be-

toltven irodalmi szerepet, ujra visszahullik a koznapi letbe, tobbe nem

avatkozik bele az irodalornba, a koznapi let tenye, dokumentum, el-

ismerveny lesz. De rnegfelelo feltetelek kozott a koznapi let tenye isrnet

irodalmi tennye valtozik,

20

Erdemes megjegyezni, hogyaz irodalom szilard definicioianak meg-

al~ot?!>.?n.aradozo irodalomtorteneszek es-irodalomelmelet-Irok figyel-

met teljesen elkeriilte ez a koznapi Ietb61 hol felbukkano, hoI ugyanoda

visszasiiIlyed6 hatalmas jelentdsegii irodalmi teny, Puskin leveleit egye-

lore csupan adatforraskent meg Iegfeljebb haI6szobatitkok nyomozasa-

hoz hasznaljak, Vjazemszkij, A. Turgenyev, Batyuskov Ieveleit m eg

senki sern tanulmanyozta irodalmi tenykent.sA vizsgalt eserben (Karamzin) a level bizonyos kiilonleges konstruk-

cios eszkozok igazolasaul szolgalt=- a koznapi letb61 vett fr iss, "nem

kesz" tal'gy jobban megfelelt az tij konstrukci6s elvnek, mint barrnilyen

"kesz" irodalmi targy.

De Iehetseges a koznapi let targyainak masfajta irodalmasirasa, a koz-

napi let tenye maskepp is atvaltozhat irodalmi tennye, .

t ~z ~gy meghatdroeott terideten il'vinyre jut6 konstrukcios elv igyek-

~szzk minel seelesebb korben elterjedni, . .

Ezt a jelenseget a konstrukcios elv"imperializmusanak" nevezhet-

juk. Ez az "imperializmus" arninel na obb teruletrneghoditasara ira-nYUJii..!pxe_kyeso~..megfigyelheto bar~ely - f ro i l t ;n; pelda erre a jdz6

altalanositasa, amelyre Veszelovszkii hivta fel a figyelmet: ha rna a kol-

t6knel van "arany nap", "arany haj", akkor holnap Iesz "arany eg-

bolt", "arany fold", sot "arany ver" is. H312nlo !fI?-Y~.J:]raIom1'a [u-

tot!__Sze.rkeze~agy miifaj koyelese,Petda ra a ritmikus proza terjedese-

nek egybeesese azokkal az idoszakokkal, melyekben a kolteszet tulstily-

ban van a prozaval szemben. A szabad vers fejlcdese bizonyitja, hogy

a ritmus konstruktiv jelentosege epp eleg melyen tudatosult ahhoz,

hogy a ielensegek lehet6 legszelesebb korere igyekezzen kiterjeszkedni.

A k.Q1.1~4'\lkcj6~lv Igyekszik.atlepni, megszokott hatarait, rnivel haa Ip~gszokott jelensegek koren beliil ql.f!rfld,gyorsan automatizalodik.

Ezzel magyarazhato a MItok temavaltcztatasa is.

Hadd emHtsek egy peldat. H.citt~.H toresre, a disszonanciara epiti

kolteszetet. A z utolsc.sozban.megtori a z. egesz vers egyenes vonalat

(pointe) ; a kOlto~kepet a kontraszt elve szerint.epitLA szerelem terna-

jM is epp ebbol a szemszogbol dolgozza fel, Gotschal l igy ir : "Heine

a »szentx es»vulgaris: szerelem e kontrasztjat a vegsokig vitte: mar-mar

21



az a veszely fenyegetett, hogy a mfi kihullik a kolteszetbol, A tema va-

riaci6i vegiil mar nem hatottak, az orok onguny a cirkuszi bohocot

juttatta eszunkbe. A humor kenytelen volt u ; teruletet keresni mags-

nak, kiKellett lepnie a sszerelerne sztik korebol, es azallamot, az irodal-

mat, a mfiveszetet , az objektiv vilagot kellet t temaul valasztania.""

A konstrukci6s elv terjeszkedese soran vegul at akar ja torni a mar

megh6ditott, specifikusan irodalmi szfera hatarait , es vegezetul a koz-napl let szferijaba jut. Peldaul amikor a pr6za konstrukci6s elve,

a s s ii zs e n a l a p u/ 6 dinamika f6 konstrukci6s elvve valtozik, rnaximalis

kifeilodesre torekszik, akkor szuzsevel rendelkezokent kezdik felfogni

azokat a miiveket is, amelyeknek csupan minimalis mesejiil~van, s arne-

Iyekben a szuzse nem fabulaban bontakozik ki, (Va. V. Sklovszkij:

A "Tristram Shandy"; hasonlo ielenseg a szabad vers, mely eltavolo-

dott a szokasos verselesi rendszertol, es eppen ezaltal nangsulyosabba

teszi magat a verselest.)

Manapsag ez a konstrukci6s ely is visszahull ik a koznapi let szfera-

ja~~:azjsagok es foly6iratok sok-sok eve leteznek, de mint a koz-napi let tenyei, M~naps;ig viszont fokozott erdeklodes nyilvanul meg

a~ 6. jsag, a folyoirat, az almanach mint sajatos irodalmi mu, mint

konstrukcio irant~.-

A koznapi let tenyet megeleveniti saiat konstrukcio-jellege. Mar nern

vagyunk kozombosek az ujsag vagy a foly6irat szerkesztese irant. E16-

fordulhat, hogy a foly6irat anyaga j6, megis ugy iteljuk meg, hogy

konsttukci6~e~kesztes tekinteteben rosszul sikerult, ez~rt mint foly6-

irat - gyenge. Ha nyomon kovetiuk a folyoirat fejlodeset, maid azt,

hogyan valtia fel az almanach stb., vilagossa valik, hogy ez a fejlodes

nem egyenes vonalu: a foly6irat hol a koznapi let kozombos tenyezoje,s i lyenkor a szerkesztes mozzanata nem jatszik kulonosebb szerepet,

hoI pedig irodalmi tennye novi ki magat, Azokban az idoszakokban,

amikor erdteljesen terjeszkednek az olyasfaita tenyek, mint a "tardelt

kompozicioju" elbeszeles vagy regeny, tehat amikor a szuzse szandeko-

san ossze nern fiigg6 darabokb61 epii l fel , ez a konstrukcios ely terrne-

szetszenileg atterjed a szomszedos, majd az egyre tavolibb ielense-

gekre is.

22

Meg egy figyelemremelto jelenseg, amelyen szinten kirnutathato,

hogyan terjed a t a konstrukci6s ely, amely szamara sziikke valt a t isz-

tan irodalmi anyag, a koznapi let ielensegeire, Az "irodalmi szemelyi-

segre" gondolok. -

Vannak stilusjelensegek, ame1yek utalnak a szerzoszemelyere. Csiraja-

ban megfigyelheto eza kozonseges elbeszelesben is. Peldaul a szokincs, a

s~Lnta;s.::isj_a_!:9s_sagai,e fokepp a monddt 'i~t'b~~cio;" ra-jzolata -mind,mind tobbe vagykevesbe ~~t valamit az eIbeszeils megfogbataflanj "

megis konkret egyeni vonasaibcl.Ha az elbeszeI6s kO~~£oI!.tjaban 3 i~lbe~~elo all , ha 0 maga mondja eI, akkor ezek a megfoghatatlan vena-

sok szinte tapinthatoan konkretta valnak, kirl!·zQl¢dik a szemely arcu-

l~ (termeszetesen itt saj~tos-KonKretsagrol van szo, mely tavol all·

a feStoi szernleletessegtol ; es ha pelaul megkerdeznenek bennunket,

hogyan nez ki ez az elbeszelo, valaszunk ohatatlanul szubjektiv lenne).

E stilisztikai szemely irodalmi konkretsaganak legfelso foka a neoadas,

Egy-egy szemely rnegnevezese egyszerre egesz sereg apr6 vonast

vill8n~ feI;_-3f:rfel"yek:orantsem szorltkoznak ~ nevben megadott foga-lomra. Amikor Gnyegyics a neve helyett azt Irta cikk~ ala: ,;Ojfalu-

lakoja", termeszetesen egyaltalan nem azt akarta az oIvas6 tudatara

adni, hogy Uifaluban lakik, mivel az olvasonak semmi szuksege ra,

hogy i1yesmit megtudjon.

Viszont epp a "celralansagbOI" kovetkezoen a nev mas vonasok

hordoz6ja lett: az o1vas6 kiszfirte a fogalom~61 a jellemzJ oonasohat,

azokat, amelyek valarnikeppen utalhatnak a szerzo vonasaira,.es_!'L~m-

bes~tett~ ezik~t :Ulonasokat azokkal, amelyeket aJ?JiLl.!Sb6I,z elbesze-

lessaiatossagaibcl.vagy a korabban ismert hasonlo nev~k··keszletib6t"

Iesztirt. fgy Uifalu az 6 szamara a "vegeket" jelentette, a cikk szerzoiepedig "remere" lett.

Meg kifeiezobb a keresztnev, a csaladnev, A keresztnev, a csaladnev

a koznapi eletben szamunkra azonosul viseloievel, Ha ismeretlen nevet

ernlitenek, azt valaszoljuk: "ez a nev nekem nem mond sernmit."

Al!!Q.~eszi alkotasban nincsenek semrnitmondo nevek. A rnuveszi alko-

tasbsn ~nc;-n;;k ismeretlen nevek. }~l!9~n DeV mond valarnit, A rnii-

ben elhangzo minden nev mar onmagaban szamtalan szinben iatszo

23



jel. A nev maximalisan folerdsit egy sor olyan arnyalatot, amely mellett

kozombosen megyunk el az eletben. Ez a nev: Ivan Petrovics Ivanov,

ha irodalmi hos viseli, egyaltalan nem szintelen, mivel a nev szintelen-

sege csak a koznapi let kozegeben negativ jegy, konstrukcion belul

viszont nyomban pozitiv jeggye valik.

Ezert az olyasfajta szerzoi alairasok, mint "Tyentyelcv falu lak6ja",

"A luzsnyiki oregapo", melyek latszolag egyszerfien a Iakhely (vagy

az eletkor) megnevezesere szolgalnak, nagyon is jellemzo es konkret

rnegnevezesek, megpedig nem csupan azok miatt a vonasok miatt, rne-

lyeket az "i::iregap6" vagy a "falusi lakes" szo sugall, hanem a Tyentye-

lev es a Luzsnyik nev nagy kifejezoerejenek hatasara is.

A m fivesze t i eletben rnindig letezett , esfog is Ietezni ~ _ a £ n j v int.e?-menye. A koznapi let felol tekintve az al~EQ_~~s jeUegii az anonimi-

tas i!!J~n~egevel..A jelenseg koznapi, torteneti feltetelei es okai bonyo-

Iultak, es itt most nem erdekelnek bennunket, Azokban az irodalmi

korszakokban viszont, amikor a "szerzo szemelye" eloterbe keriil,

a koznapi let e ielenseget az irodalom is felhasznalja,

A huszas evekben - innen ideztem peldaimat - az alnevek az elso

szemelyii elbeszeles stilisztikai jegyeinek izmosodasaval parhuzamosan

"tomenyebbekke" valtak, konkretizalodtak, Ez a jelenseg vezetett a

harrnincas evekben Brambeusz baro irodalmi szemelyenek megalkota-

sahoz. tgy jott letre kesobb Kozma Prutkov "szemelyisege".

A nev mint jogi teny, mint az iroszovetsegben bejegyzett vediegy,

mely elsosorban a szerzoi jog!_s f~elos.seg kerdesevelkapcsolatos, az -

iro.dal~HejI6des bizonyos kulonleges feltetelei kozott i rada lm i tennyi

valik,

Az irodalomban kulonfele retegekbe tartozo jelensegek vannak jelenegyszerre; ebben az ertelernben nem lehet szo arrol, hogy valamely

irodalmi aramlat teljes egeszeben felvalt egy masikat , A valtas mas e r -telemben megy vegbe: az uralhodo aramlatokat, uralkodo mufajokat

valtiak fel masok,

Barmilyen terebelyes es szerteagazo is az ircdalorn, barmily sok

egyeni tulajdonsag jellemzi is egyes agait, a tortenelern rneghatarozott

mederbe tereli oket: elkerulhetetlenek az olyan pillanatok, amikor

24

a latszolag vegtelernil sokszinii aramlat elsekelyesedik, es ilyenkor mas,

eleinte apro, alig eszreveheto [elensegek valtjak fel.

A "konstrukci6s ely osszeolvadasa az anyaggal", amir61 beszeltem,

vegtelemil sokfele lehet, es a legkulonbozobb forrnak oriasi tomegeben

megy vegbe, megis, minden irodalrni aramlat szamara elkeriilhetetlenul

bekovetkezik a tortenelmi altalanosodas, a Ieegyszertisodes pillanata.

Fellepnek az epigonizmus [elensegei, melyek siettetik a f6 aramlat-

ban bekovetkezo valtast, Ebben a valtasban a Iegkulonbozobb meretu,

melysegti forradalmak jatszodhatnak Ie. Vannak hazi forradalmak,

"politikai" forradalmak, vannak s u i g ene r i s "tarsadalmi" forradalmak.

Es ezek a forradalmak rendszerint attorik a voltakeppenl "irodalom"

hatarat, es meghoditjak a koznapi let teruletet is.

Az irodalmi teny e valtozo tartalmat figyelembe kell venni, valahany-

szor az " i rodaZomr61" esik sz6.

Az irodalmi teny sok osszetevojii jelenseg, e s ebben az ertelemben

az irodalom szakadatlanul fejlodo sor.

Az irodalomelmelet minden tenye konkret tenyek konkret kovetkez-

rnenye kell legyen. Nem lehet a metafizikus esztetika irodalmon kivii li

es irodalomfellerti magaslataib61 kiindulva eroszakkal "osszevalogatni"

a terminushoz a "megfelel6" jelensegeket. A terminus konkret , a defi-

nid6 fejlodik, ahogy fej16dik maga az irodalmi teny is.

t _ ' , "I_Of J .. I~ _ _ • ,"" _ ___ ' _ '____ • -~_=



Az irodalmi fejlodesrol

,

I,

Borisz Eichenbaumnak

-I~ irodalomtortenet manapsag is gyarmati sorban sinylodik a kultu-

r a n ; diszciplinak kozott, Egyfel61- kulonosen Nyugaton - az indivi-

dualisztikus pszichologizmus uralja, amikor is az irodalom problema-

tikajat - jogtalanul- az alkoto lelkivilaganak vizsgalata valtja fel, az iro-

I 'Cl@inl:'Xell6de~

~~~etp'~~ig-kiszoritj a az4:odal!}lij~lense~~~ .!?enezi-

senek kerdese, Masff;!161az ir.od~almi.sor,leegyszertisito kilUzillis meg-

T~6zclit6seazt a pontot, amelyrol az irodalmi ~or!yizsgaljuk - s ~e1yet

mindig a legfontosabb vagy toyabbi tarsa~!!l!pi sorok kepeznek -tel-- - ._, _ -szakitja magatol az irodalmi.scrtok.Egy zart irodalmi sor konstrualasa

es ;-soron b~luli fejlodes vizsgalata ohatatlanul heleutkozik a szorn-

szedos kulturalis, koznapi, a sz6 tagabb ertelmeben tarsadalmi sorokba,

kovetkezeskeppen az ilyesfajta kiserlet eleve lesziikitest jelent. Az ertek-

elmelet alkalmazasa az irodalomtudomanyban azzal a veszellyel jar,

hogy a kutatas ugyan a [6, de kiilonallo ielensegek vizsgalatara szorit-

kozik, s igy az irodalomtortenet a "tabJrnokok tortenelmenek" minta-iara epul fel. A "tabornokok torrenelrnenek" yak elutasitasa felkeltette

ugyan az erdeklodest a tomegirodalom irant, de anelkul, hogy sor ke-

rtilt volna ielentosegenek es tanulrnanyozasa modszereinek vilagos elme-

leti megfogalmazasara.

Ve zezetul az irodalorntortenet kapcsolata a jelen e 16 irodalmaval5. _

- ez a tudomany szarnara elonyos es szukseges kapcsolat - nem mindig

szukseges es elonyos a fej16d6 irodalom szamara, melynek kepviseloi

26

hailamosak ra, hogy az~i!~d.£l~Qm.t:Qr~ill!g61bizo~yos_..l£adiciomilis

normak es torv~p.y~L~g.fQg~tp.lIzc~s,~J:_'l;lrj4k,es az irodalmi jelenseg

~;historiku~at" osszekeverik a ielenseg felfogasanak "historizmusaval".

Ez utobbi konfliktus kovetkezmenyekeppen sziiletett meg az a torek-

yes, mely az egyes jelensegeket es felepltesuk torvenyeit tortenelmen

kiviili aspektusb61 vizsgalja (az irodalomtortenet felszamolasa).

2. 4z i,rQ,@19mtiictenetnek, annak erdekeben, hogy vegre tudomannya

valiek, hitelessegre kell t?re~e~nie. ~eliil kell vizsgalni minden termi-

nusat, mindeneke16tt magat az"irodalqmttirtenet" terminust, Ez a ter-

minus rendkivii l szeles, kiterjed a szepirodalom anyagi tortenetere,

a sz6 mtiveszetenek tortenetere, az irasbelisegre altalaban ; ez a termi-

nus tulsagosan hivalkodo, mert "irodalomtorteneten" a priori olyan

diszciplinat ert ilnk, amely tudomanyosan kipreparalt sorkent i llesz-

kedik bele a "kult t' ir tortenetbe". De az irodalomtortenet erre egyel6re

nem tarthat igenyt,

MegjegyC?ziik, hogy ~ tortene!} kutatasok nezopontjuk.szerint leg-

alabbis ket f6 tipusra oszthat6k: az egyik az iro@a¥ui j~lensegekgenezi-

slnek kutatasa, a masik az irodalmi sor jejlodisenek, az irodalom val-"' .

tozasainak vizsgalata,

A nezoponttol fiigg a vizsgalt ielenseg ielentosege, sot jel lege: a ge-

nezis mozzanatanak, ha az irodalmi feilodesen belt il vizsgaliuk, meg-

van a maga ielentosege es saiatossaga, ami terrneszetesen mas, mint ha

magat a genezist vizsgalnank.

Tovabba: az irodalrni feilodes vagy valtozas vizsgalatanak szaki-

tania kell azokkal a naiv errekelesi elmeletekkel, amelyek a nezopontok

keveresenek eredmenyekeppen j6ttek Ietre, arnikor is az ertekeles

kriteriurnait egyik korszakbol, rendszerb61 egy masikrs viszik a t.Maganak az ertekiteletnek mentesnek kell lennie a szubjektiv szinezet-

tol, es az irodalrni ieleuseg "ertekenek" "a feilodesben betoltott jelen-

toseget es jellegzetesseget" kell tekinteni,

Ugyanez ervenyes az olyan, egyel6re ertekiteletet tartalmazo fogal-

makra is, mint "epigonizIDus", "dilettantizmus" vagy "tomegiro-

dalorn".'

A _regi. i:~~lomtOrtenet alapveto fogalma, a "hagyomany" hibas

2 7

- ' , " • > I , ,, ,

----- ------- ~ - -



absztrakcio eredmenye: egY,_b~9nyos rendszerbol kiemeltek egy vagy

tobb elemet - melyek itt egy bizonyos "szerepkort" toltottek be, m e g : ' :hatitozott· szerepet jatszottak -, esosszekapcsoltak 6ket egy masik

rendszer hasonl6 elemeivel, melyek azonban ott mas szerepkort tol-

tottek be. Igy csak, 1~~_z6Iagossz~(iigg§'~a19i.l h l ~ ·melyaek egysegc

fiktiv.

Az irodalmi ~cj!6Q.e_~_~Q_fQgalma_!Ll;.!';n~§l\!t:~!S~.l!4foa""""bagyoman y"

, - . - - _ . _ . - . -kerdese pedig egy masik dimenzioba tartozik,

3>Ahhoz, hogy ezt a fO kerdest megvizsgalhassuk, elore le kell szogez-

ntink, hogy.a: il"odalmi~~~ ~~dJ~er,_e~.~gy'~~~_~!5.!:.~~~_~:.~aga ..~irodalom.is. CsaK"-ennek az alapvet6 kikotesnek az alapjan lehet fel-

........i\

cpiteni egy olyan irodalomtudornanyt, amely nem vesz bele a kiilon-

fele jelensegek es folyamatok kaoszaba, hanem kepes tanulmanyozni

oketo A szomszedos soroknak az irodalmi feilodesben iatszott szerepe

ily m6don nemhogy elt tinne, hanem ellenkezoleg: epp igy ertheto meg

igazi jelentdseguk.

Erdemes volt e lv eg ez n ii n k a l}1~gJ.t.:.s_~lemejJ1~kl em z e se t - a.sziizse.

es stilus, a ritmus es szintaxis .yizsgaIatat a prozaban, a ritmuset es

szemantikaet stb. a versben - mert meggyozodhett iink rola, hogy ezek-

nek az elemeknek az absztrakci6ja mint munkahipotezis bizonyos hats-

rok kozt megengedheto, masutt ezek az elemek azonban]~olcsiinviszony-

ban vannak egymdssal, es kolcsonosen hatnak egymasra, A vers rirmu-

sanak, il letve a pr6za ritmusan'; ;k-t ';~clmanyozasa arra a kovetkezre-

tesre juttatott bennunket, hogy egy es ugyanazon elemnek a szerepe

a kii lonfele rendszerekben mas es mas.

A : ! - irodalmi mil mint rendszer egyes elemeinek viszonyat a tobbihez

- kovetkezeskeppen a rendszer egeszehez - az adott elem szerkezeti. _ _ . . .

fU1!kciiJfdnal~ nevezem.

A kozelebbi vizsgalat soran kiderul, hogy az ilyen funkci6 bonyolult

fogalom, Az adott elem egyidejiileg kapcsolatban all egyfelol mas mii-

vek mint rendszerek, sot mas sorok hasonlo elemeivel, masfelol az

acfutt;e~dszer tobbi elemevel (onfunkcio es k6zQSfunkci6).

Igy egy bizonyos mil sz6kincse egyideji lls&. kolcsonviszonyban all

egyfelol az irodalmi sz6kinccsel es a koznyelvi szokinccsel , masfekil

az a~ott Il!~e$.Y.e~~.{:.~~(!h~el. :?,.,t5;~t_k.SI!.llP011.e.~s,.IelyC!s.ebbeneke):

egyarant hato funkcio nem egy~!ll'anzy:

Az archaizmusok funkci6ja peldaul teljes egeszeben attol a rendszer-

tolfugg, amelyben felhasznaljak oketo Lomonoszov rendszereben pel-

daul az ugynevezett "emelkedett" szohasznalat funkciojat toltik be,

mivel ebben a rendszerben a lexikai szinezet jatssza az adott esetben

a dominalo szerepet (az archaizmusok az egyhazi nyelvhez fmodo

asszociaclok miatt keriilnek el6). Tyutcsev rendszereben az archaizmu-

sok funkci6ja mas, ezek az archaizmusok egy sor esetben absztrakt [el-

legtiek. Erdekesek azok az esetek, amikor az archaizmusok ironikus

funkci6val fordulnak elfi; peldaul "az agyuk muzsikaja" egy olyan

koltoneI, aki az olyasfele szavakat, mint a "muzsika", egeszen mas

funkci6ban hasznalia. Az onfunkcio nem dontfi, csak Iehetoseget

jelent, mintegy a feltetele a k6zQS funkci6nak. (Igy Tyutcsev elott a

XVIII-XIX. szazad folyaman mar tekintelyes parodiairodalom alakult

ki , melyben az archaizmusoknak parodisztikus funkciojuk volt.) A dontfi

az adott esetben termeszetesen az adott mG.szemantikai es intonacios

rendszere, amely lehetove teszi , hogy az adott kifejezest ne a )Jmagas",

hanem az "ironikus" nyelvhasznalattal hozzuk kapcsolatba, vagyis

amely meghatarozza funkciojat,

Helytelen eljaras kiszakitani egyes elemeket a rendszerbol, es rend-

szeren kivul, konstruktiv funkciojuktol elvalasztva osszefuggesbe

hozni mas rendszerek hasonlo soralval,

4. Lehetseges-e a mil mint rendszer ugynevezett "immanens" vizs-

galata, az irodalorn rendszerebol kiszakitva P A mil ilyen izolalt tanul-

manyozasa eppoly absztrakcio, mint a mil egyes elemeinek izolalt

vizsgalata, A kritika Ieptea-nyomon alkalmazza ezt a modszert a kor-

tars miiveszet alkotasainak vizsgalatara, de ez csak azert jarhat sikerrel,

mert a kortars mii osszefuggese a kortars irodaIommal eleve feltetele-

zetr, csak eppen ki nem mondott teny, (Idetartozik a mti osszefuggese

a szerzf mas miiveivel, osszefuggese a miifajjal stb.)

De mar a kortars irodalom vonatkozasaban is megengedhetetlen

az izolalt tanulmanyozas utja.

?g._h:.!!.4Jlmi !!nynek mint olyannak a l~t:.~e~e__;~e~k~~onboztet6

28 2 9



jfg~jtol (vagyis mas irodalmi vagy irodalmon kiviili sorokkal valo

ko!cs6;;6s viszonyatol), _!D.~~ . szllvale.J1lllkci6jat_01.fiigg.

~z.!_:1~i az ~gyik.~orban ir9~almi teny, a masikban koznyelvi, koz-

napi teny Iesz es_megforditva - megpedig attol az egesz ircdalmi rend-

szertol fiigg6en, amelyben az adott teny elcfordul.

19y peldaul Gyerzsavin barati levele a koznapi let tenye, egy Ka-

ramzin vagy Puskin korabol szarmazo barati level - ircdalmi teny,

Ugyanez vonatkozik a n_J.emQarokraes naplokra, melyek IlZ egyik iro-

dalmi rendszerbenirodalmi teny~e:k mi~6siiin<;t, a masik rendszerben

viszont ircdalmon kiviilinek.

Ha a miivet elszigetelten vizsgelius, nem lehetiink bizonyosak

benne,hogyigazatalIitunk-eszerkezeteI61,maganak a mtinek a szerke-

zeterfil.

Van itt meg egy korulmeny, ~_~~.~unkcio, vagyis egy elem viszonya

mas rendszerek es mas _sorok hasonlo elemeinek sorahoz, feltetele az

adott elem kozos funkciojanak, konstruktiv funkcioianak.

, . Ezert nem k6zomb6;, hogy elkoptatott, fako-e egy bizonyos elem

~agy sem. Mit ertiink a verseles, a metrum, a szuzse "kopottsagan",

"halvanysagan"? Mas szoval : m i! jelent egy elem "autcmatizaltsaga"?

Hadd emlitsek egy nyelveszeti j~jiegu pelctiit: amikor "eJhalvanyul"

egy jelentes kepzete, akkor a kepzetet kifejezo sz6 kapcsolatviszonyt

kifejezo szova, segedszova valtozik, Vagyis: megvaltozik a funkcioja,

Ugyanez vonatkozik barmely ircdalmi elem "a~utop1atizalodasara":

nem tiinik el, csak a funkcioja valtozik, segedfunkciova valik, Ha avers

metruma "kopott", akkor A vers mas jegyei, a mu mas elernei nyornul-

nak eloterbe, a metrum pedig masfunkciokat vesz fol.

Igy peldaul az uisagok "biikversei" kizarolag olyan elkopott banalis

metrumban irodnak, melyet a kolteszet reg levetett. Ezeket senki nem

olvasna a "kblteszettel" osszefiigged:en aII6 "ver~kent".Az elkopta-

tott metrum szerepe itt az, bogy az aktualis, keznapi, tarcaanyagot

/Jozzdkapcsolja az irodalmi sorhoz, Funkci6ja egesz mas, mint a koltoi

alkotasban volna. A metrurnnak itt segedfunkcioia van. Ugyanebbe

a [elensegcsoportba tartozik a "parodia" szerepe a "bokvers" mufaia-

ban. A parcdia irodalmilag addig eleven, ameddig maga a parodizalt

[elenseg eleven. MifeIe irodalmi jelentoseggel rendelkezhet Lennon-

tOY A Dimonjanak vagy Puskin Prdfitdjanak sokadik parcdiaia?

A "biikvers" megis Iepten-nyomon el ezzel az eszkozzel, Itt is az elobbi

jelenseggel van doIgunk: a parodianak itt segedfunkcioja van, azt a celt

szolgalja, hogy az irodalmon kivii li tenyt hozzakapcsolja az irodalmi

sorhoz,

Ha az ugynevezett cselekmenyes proza "elkopotf' ,.a fabulanak mas

a funkci6ja a miiben, mint abban az esetben, ha a "cselekmenyes"

proza az irodalmi rendszeren beli il nines "elkopva". A fabula ilyenkor

csupan az anyag kibontasanak stilusat vagy modjat motivalja,

Durvan fogalmazva: a regi regenyek termeszetleirasait, melyekrol

egy bizonyos irodalmi.rendszerben mozogva hajlamosak Iennenk azt

allitani, hogy csupan olyasfele segedszerepuk van, mint a reszek ossze-

I kapcsolasa vagy a Iassitas (kovetkezeskeppen szinte elhagyhat6k\.~gy

m.:asirodalmi rendszerben mozogva f6, dom,inill}'selemnek tarthatnank,

mert lehetseges olyan helyzet, amikor a fabula .csupan.a "statikus le-

Irasok" .kibontasanak motivalasaul, urugyetil szolgal,

5. Ugyanilyen medon lehet megkozeliteni a legnehezebb es legkevesbe

vizsgalt kerdest , az ¥Q.dalmi mtifajok kerdeset is. A regenyrol, amely

latszolag osszeftigg66vszazados belsf fejlodessel r~:n(l#kezo mtifaj,

kiderul, hogy nem egynermi, hanem valtozo, ircdalmi rendszerrol

rendszerre valtozik az anyaga, valtozik az a mod, ahogy az irodalmon

kivuli nyelvi elerneket beiktatja az irodalomba, es maguk a mfifaj jegyei

isfejl6dnek. Az "elbeszeJes", a"kisregeny" (poveszty) mufajanak a hu-

szas-negyvenes evekben - mint ez magabol a megnevezesbol is kide-

riiI - mas jegyeket tulajdonitottak, mint manapsag.? Hajlarnosak va-

gyunk r a , hogy a mtifajokat masodrendfi, kovetkezmeny jeIIegfilegy~k

alapjan, durvan szolva a terje~elmiit.~l~pja!L kulonboztessukmeg.

Az "elbeszeles", a "kisregeny", a ;,regeny" elnevezes szamunk;; a"

nyomtatott ivek mennyisegenek megnevezesevel azonos, Ez nem

annyira a mfifajok "automatizaltsagat" igazolia irodalmi rendszeriink-

ben, mint inkabb 8Zt, hogy a miifajokat nalunk mas iegyek alapjan

hatarozzak meg. A_mii nagysaga, a szoveg terjedelme nem k5zomb6s

jegy. A rei!.4s~er~Ql~~Igctelr'in'IT mr!~ ' )a tegyaitalan'~ is rudjuk .

31



IQ.~ghata! 'Q~,i, .;mivel az, amit a XIX. szazad huszas eveiben odanak

neveztek, vagy amit Fet annak mondott, nem ugyanolyan jegyek alap-

jan neveztetett annak, mint Lomonoszov idejen,

Ennek alapjan ~g~Jt~ij~!{: a_mufajQk_els.~igete!ty~g~lata, azon

m.iifajrendszertol fuggetlenul, amelyhez tartoznak, elkepzelhetetlen.

T~J~~i:ojtorterielmiregenye nem -Z:agos:;kl;'-t6;ttnelmi regenyevel ali

kolcsonviszonyban, hanem sajat kora prozajaval,

6. Szigoruan veve egyetlen irodalmi [elenseget se lehet az irodalmi je-

Iensegek kapcsolatrendszeren kivul tanulmanyozni, Nezzuk peldaul

a proza es a kolteszet kerdeset, A metrikus prozat hallgat6Iagosan pro-

zanak tekintjilk, a nern metrikus szabad verset viszont versnek, anel-

kiil hogy tudatara ebrednenk, hogy bizonyos irodalmi rendszerek

nehez helyzetbe hozhatnak benniinket. Az a helyzet, hogy a pr6za es

a kolteszet kolcsonviszonyban allnak egymassal, 5 ennek lenyege a _pr6za ts:ivei:S!uI?;kc~6i,!}~fk01cs6nos-meghatarozottsaga. (Lasd a pr6za

es"a"versteji5desenek Eichenbaum altal fe1ismert kolcsonviszonyat,

korrelaciojat.)

Volt olyan irodalmi rendszer, amelyben avers funkciojat a metrum

formalis eleme elegitette ki,

Am a pr6za differencialodik, fej16dik, es egyidejiileg fejlodik a vers is.

A viszonypar egyik tagjanak differencialodasa ma~~ utan vonja a rnasik

tag differen;iaI6dasat i~,vagy jobban rnondva osszefiiggesben all vele,

Letrejon a metrikus proza (peldaul Andrej Beli j) . Ez osszefuggesben

all azzal, hogy a verskepzo funkci6 a versben mas jegyekre - reszint

masodlagos, kovetkezmenyszerfi jegyekre - tev6dik at: i lyen a ritmus

mint a versegyseg jegye, a kil lonleges szintaxis, a kii lonleges sz6kincs

stb. A proza verssel ellentetes funkcioja megmarad, de a megvalosita-

sara hivatott formalis elemek masok,

Lehet, hogy a forrnak tovabbi feilddese evszazadokra rogziti avers

prozaval ellentetes funkciojat, sot kiterjeszti szembenallasukat egy

egesz sor mas jegyre is, de az is lehet, hogy megtori, lenyegtelenne

teszi ezt a funkciot, es ahogy a mai irodalomban kevesse lenyeges

a mU. fa j ok kolcsonviszonya (a masodlagos, kovetkezmeny [ellegfi jegyek

32

szerint), eppiigy bekovetkezhet egy olyan periodus, amikor lenyeg-

telenne valik, hog)' a mil versben irodott vagy prozaban.

7· A funJsQQ..es_._Uo~~31iselerr: viszonyanak fejlodese te1jesen sziiz

kutatasi terulet. Az iment arra hoztam peldat, amikor a formak fejlo-~---.--Ms~.a~ f~~~ , i . ?_ ,E~~!Ito~a~~~,}:o~~~,,~a~~v~l. Ar;,a, ho~an,: ,s~~1:hogyan valt ki egy ~~hataroza~1an.ftilili:cl01.u,fOl;m.a..uj£unkc.t6t~szam-

talan peldat lehet hozni, De vannak mas iellegu peldak is: arnikor a

funkci6 keresi a neki megf~Ielq forw..~~.

"Akt;'vetkezi( p~Idaba~ e ket mozzanat osszefonodik,

A,~uszas)Cvekben az archaistak irodalmi iranyzatandl megszuletik

az "emelkedett" verses nepi eposz funkci6ja. Az irodalom ko!cson-

'< }i s za ny a a . c ir s g ,d { l. lm~ , sg r r (J l v e r se s -~gy f o rma a l ka lma zc is c 1 tk f- ;; (i n ia :

De megfelelo formai elem nem~lj-;;;nd~ik~ze's~~~-~- ~s - ; d .~ l ~ is~~-'"megrendelese';-;i~c"~sszhangbanaz··Iic;2i;i(;;;;·::~egrendelesevel",

es a Ievegoben 16g. ~egkezdodik a formal elew.~E;j;:e!:~f.:" I\.g!'y,enyiQ,

1824-ben a s~javaso~:. a verses epopeia formai elemekent, A hit-

szolag artatlan stanza koruli vitak sz~~~c!.~_1y"e~,~~,I.!&.~~!L~fl?rmael-

kij.]L[unlcc!_o¥a.&i.lq.l~ar¥asagat,_y:isS$allgozZ~_'A : z archaistak ki~erlete

nem sikerul , Hat esztendovel kesdbb ezt a format felhasznalja Sevirjov,.--. . . . . . . - .

es Puskin, de mas funkcioban, Ez a funkd6 a negyutemfi jambikus

eposz szettorese es egy iij "alacsony" (nem "emelkedett") prozaiasitott

eposz megtererntese (A kolomnai hdzikO).

A funkei6 esa forma kapcsolata nem veletlen, Nem veletlen egy bizo-

nyos tipusu szokincs osszekapcsolodasa egy bizonyos tipusir metrum-

mal Katyenyinnel, majd husz-harminc evvel kesobb Nyekraszovnal

akinek val6szinUleg fogalma se volt Katyenyinrol,

Egy bizonyos formai elem funkcioianak valtozasa, egy formai elemiij funkcioval val6 tellrodese, a formai elem es a funkcio osszetapadasa

~i roaarmi.fejI6des fontos kerdesei, melyeknek megoldasara, vizsga-

latara :1lfegyelore nines lehetoseg.

Annyit jegyzek meg csupan, hogy az e teren folyo tovabbi kutata-

sokt61fugg az irodaJom mint sor, mint rendszer kerdesenek megoldasa.

8. Nem egeszen helyes az olyasfajta elkepzeles, mely szerint az iro-

dalmi ielensegek kolcsonviszonya iigy alakul ki, hogy a mu beekelodik

3 3

~- - - --- -~ ------



a szinkron letezf irodalmi rendszerbe, es ott funkciot "noveszt".

Maga a szakadatlanul fejlOdo szinkron rendszer fogalma - onellent-

mondas, Az _ iro_Qe!misOLtt<ndszere mindenekelott a z ir...qdg}mi . o L Q £ . . _

tartozd Junlzciak rendszere, elszakithatatian Mlcsonviszoll)2ban mas 50-- ~. , . . . . . . _ -" ..~ ~. ".

r . R k l J g . . l ~ A sorok osszetetele valtozik, de az ernberi tevekenysegek dif-

ferencial;:;ag~d.1GimdaIom' fejlodese, akarcsak a tobbi kultura-

lis sore - annak az anyagnak a specifikus [ellegebol kovetkezoleg, amely-

lyel operal >, se temp o j at, se [elleget tekintve nem egyezik azoknak a so-

roknak a fejlodesevel, amelyekkel kolcsonviszonyban all, A konstruktiv

funkci6 fejlodese gyorsan megy vegbe, ~.irodalmLfunkci6 fejlodese

\ korS:<';;,I_kI;'61orszakra torNllik, az egesz iroda~i ~ funkcioianak fej-

" !odeseh_::~,~~omsz~4.o~ §orq_khozkel?est-ivsz_azasiqkkellenek.

9 ': Annak kovetkezteben, hogy a rendszer nern valamennyi elemenek

egyenrangu k61csonhatasat jelenti, hanem feltetelezi egy elemcsoport

(a "dominans") hangsulyozasat es a tobbi elem deforrnaciojat, a mti

epp a dominans reven keriil be az irodalomba, nyeri el irodalmi funk-

ciojat, Igy peldaul az egyes verset nem valamennyi, hanem csupanbizonyos j~gyei alapian ~~ozzuk.k6Icsonviszony_ba a vers mint jelenseg

p;{adig;;;ajaval (nem pedig a prozaeval). UgyJ!_g!.,z2_ttelyzeta mufaiok

sze-;:~.!ivis~9p.yitas eseteben is. Ma a regen),tterjedelme, a szuzse fef-

lodesenek jelleg~~erint kapcsoljuk6ssze ;X regennyel", valaha vi-

szont a szerelmi bonyodalom meglete alapj~~ soroltak ebbe az osz-

talyba. ~- ~ -

Van itt meg egy, a feilodes szemponriabol igen erdekes teny, A z "el-

tereseket", "differenciit" tartalrnazo mii eppen azzal az irodalmi sorral

~_eriilk6icsonviszonyba, amelyt61 elter, igy peldaul a puskini poema

mtifajanak kerdese, mely rendkiviil elesen vetodott fel a huszas evekkritikusai kozt, eppen azert vetodott fel, mert a puskini mfifaj kern-

binalt, keverek jellegfi uj mi i f a ] volt , kesz "elnevezes" nelkul, Minel

elesebbek az elteresek vaIame1y irodalmi sortol, annal inkabb kiemeli

az adott jelenseg annak a bizonyos irodalmi rendszernek a [elleget,

amelytol elter, amelyhez kepest eltero vonasokkal rendelkezik. Igy

peldaul a szabad vers kiemelte a nem metrikus jegyek versepito kepes-

seget, Sterne regenye pedig a nem fabulds jegyek szuzsealkoto kepes-

3 4

seget (Sklovszkij). Anal6g pelda a nyelveszetbol: "a t o valtozekony-

saga arra vezet , hogy odakoncentralodik a kifejezes maximuma, es a to

kikerul a prefixumok haloiabol, amelyek nem valtoznak" 0.Vendryes:La langage, Parizs, 1921.).

10. Miben all az irodalom kolcsonviszonya a szomszedos sorokkal?

Tovabba: mik ezek a szornszedos sorok?

Kesz valaszunk van: a koznapi Ietre utalunk,

De ahhoz, hogy megvalaszolhassuk az irodalmi sorok es a koznapilet kolcsonviszonyanak kerdeset, tegyuk fel azt a kerdest: hogyan,

mikippen all kapcsolatban a l,oznopi lit az irodalcmmal? Hisz a koznapi

let sokoldalu, sokfele tartalmu jelenseg, es csak egyes oldalainak funk-

d6ja specifikus. d ko:mapi li t mindenekeldtt kOzltSuetii lete ridn all

k~lcsonviszollyban az irodalom~'"al.-E'smegfoi-diiVa:··az irodalmi sorok

ugyanfgy-auilaK kolcsonviszonyban a koznapi lettel, Az irodalmi sorok

e kapcsolata a _ k6znapi let rendszerevel a nyelo sikjan reaihaI6dik az

~odalom es a koznaPi l~t nyeloi funkci6~ :i""koz5s.' ,,'-

, Van egy szav~nk:- beallitottsag. Ez - az adott"&~fuggesben - ko-

rulbelul annyit jelent: "a szerze alkot6i szandeka." De elofordul, bogy

"nagy akarasnak nyoges a vege". Tegyuk hozza: a szerzo szandeka

csupan erjesztoanyag lehet. A sze rzo , amikor a specifikusan irodalmi

anyaggal operal, az anyagnak engedelmeskedve eltavolodik szandeka-

t61. Igy peldaul Az esz bajjal jar "emelkedett", sot - a szerzonek a

mait6I elterri szohasznalata szerint - "fennkblt" mfinek keszult,

ehe1yett "archaista" politikai pamfletkomedia lett belole. Az Anyegin

"epes" "szatirikus koltemenynek" indult (Puskin levele A. Turge-

nyevhez 1823. december t-en), de amikor Puskin a Negyedikfejezeten

dolgozik, mar azt ida: "HoI itt a szatira? Nines az Anyeginben nyoma

sem." (Puskin Ievele A . Besztuzsevhez 1825, marcius za-en.)

A" konstruktiv funkcio, az elemek miivon beluli kolcsonviszonya

azt eredmenyezi, hogy a "s~!,zo~zandeka" csupan.erjeszteanyag.Iehet,

es semmi tobb. Az "alk0t~i szabadsagz' ,optimis,taj,!<lg6, f!_rp.eIyzon-

ban negl fe1~LIDeg..a.l/.a16sagnak,es kenytelen atadni he1yet az alkotoi__ _ )2._..~.,

szuksegszenisegnek" . .

35



Az irodalmi funkcio, a mti kolcsonviszonya az irodalmi sorokkal

betet6zi a folyamatot.

Huzzuk ki a "bealli tottsag" szo jelentesenek teleologikus celra i ra -

nyulo arnyalatat, a "szandekot". Mi marad? Az irodalmi mfi (sor)

"beil li tottsaga" igy kiizlJ funkci6ja, vagyis a koznapi lethez fiiz6d6

kolcsonviszonya lesz,

Lomonoszov "odajanak" beallitottsaga, koz16 funkci6ja a sz6naklds.

A szo itt a kim'Jndr isra van beall itva. A tovabbi asszociacio a koznapilet iranyaba: sseoalaz egy palata nagy termeben. Karamzin ideiere az

ada irodalmilag "elnyutte" lett. Elhalt vagy osszesztikult az eredeti

beallitottsag je1entosege, es a mtifai mas, mar koznapi formak fele

terelodott, A koszonto es mas hasonlo [ellegii adak "kopenyes ver-

sekke", kizarolag koznapi [elensegge valtak, lSesz i rod~I_ . ! I l irmifajok

n!!:tcse~:~k.Lathatj uk , hogy !letyii~t _8ii&:,~gpi_l!;~fo-.r~Y~;$~gek,eszik

fel, A kQ~15 . . f imkGi6"a beallitottsag keresi iL,,9l\;~J!19:.fQ.r,mat,es ezt

_ ' ; ; ~ancban} trefaban, - r imjareKOKoai i : ; -ve rS jAti"kokban,rejtvenyekben

stb, talalja meg. Itt nyeri el a fejI6des b~t01!2tt, j.<.::~.I!t6seget genesis

mozzanata, bizony~~-kazmlpi k-o;lis~ farmcik, 11Wcli te . Karamzin kora-ban az ilyen k6zlesi ielcusegekhez kapcsolodo, koznapi eletbe tartozo

sor a szalon. A szalon - a koznapi let tenye - ebben az idoben irodalmi

tennye valik, Igy tapadnak a koznapi let formal az irodalrni funkciohoz.Hasonlokeppencmindigis letezett es 16tezi~ e&yfa;tassaladi, intim,

kis korben ismert sz6ha~~nalat, de bizonyos idoszakokban ez irodalmi

fu~kci6~a tesz' s z e r t . Hasonlokeppen megy vegbe az irodalomban

a ~ v e / i i f e ; ; ~ r e d m l ! i i y e k ' r 6 i Z i t e s e : Puskin verses programiainak es "for-

gat6k6nyveinek" piszkozataib61 tisztazat ertekf pr6za lesz, Ez csakis

a Z egesz so r fejlodese, a beafl{tottsag fefl6dise eseten lehetseges,

Hasonl6 pelda korunkban ket beall itottsag harcara: Majakovszkij

verseinek tomeggyiiles-beallltottsaga (,,6da") szernben [eszenyin ka-

mara jellegfi romanc-beallltottsagaval ("elegia").

II. A koz16 funkci6t figyelembe kell venni akkor is, arnikor az iroda-

lomnak- a k o z n a p i · iiciel~anyui6 f o r d l t Q ) : t e~p~""uzi6jar61van. 8z6.

Az ,;irodalirii s~e~eryiseg",a "szerzo szemelye", a "hos" az egyes kor-

szakokbanaz irodalorn koz16beallitottsagahoz tartozik, es az irodalom

fe l f iLinpul Jl );.o~njlpi_]etge. Ilyenek peldaul Byron Iirai hosei, melyek

6;'~.zef.ugg~§be;·~·iinarazi ,~~odalmi.szemelyishevel" .: azz~ -; sze-

melyiseggel, amely megelevenedett a versek olvasoi elott , es atlepett

a koznapi letbe. Ilyen volt Heine "irodalmi szemelyisege", mely tavol

allt az eletrajzilag hiteles valodi Heinetol, Az eletrajz bizonyos id6-

szakokban szobeli, apokrif irodalomnak mi1'i6siil. E z totveny'szeltien

&szefUgg -~ z adott - re~d~zer koz16·'be~lIitott;agaval: bekovetkezett

Puskin, Tolsztoj, Blok, Majakovszkij, Jeszenyin eseteben, nines vi-

szont irodalmi szemelyisege Leszkovnak, Turgenyevnek,Fetnek, Maj-

kovnak, Gurniljovnak stb., ami osszefi igg azzal , hogy az utobbiakbol

hianyzik az "irodalmi szemelyiseget" forrnalo kozl6 beallttottssg.

Az i rodalomnak a koznapi Ietbe iranyulo expanziojahoz magatol erte-

t § d 6 e i i " ' : i " k6~~~p ietben ervenyesii lf bizonyos sajatos feltetelekre van

,~ziikseg.

12. Ez tehat az irod.alQ..ll1egki:izdcl1b.i~tia:sadalmifunkcz:6Ja.".Csak a leg-

kozekbbi sorok tanulmanyozasa le~en l~hetseges a funkcio megallapi-

tasa es kutatasa. Ez csak a legkozelebbi feltetelek vizsgalaranal Iehetse-

ges, nern pedig a tavolabbi, bar megoly fontos kauzalis sorok erosza-

kos bevonassval.

Meg egy eszrevetel: a kozl5 funkci6 "teallitottsaganak" fogalma az

irodalm] sorhoz, az irod;]om rendszcrehez tai:toz'lk;neiii·iti' egyes mlf-

hoz. AL~gy~s_!l'!gye,!,).mi~J9ttbeallitottsagaszo ba-kerulne, HZ irodalrni

sorhoz k e ll k a p cw l ? .~ ; . A nagy szamok torvenye nem alkalmazhato a kis

szamokra, Ha az egyes mtiveket es szerzoket mindjart a tavoli kauzalis

sorba allitjuk, akkor nem azircdalom feilddeset, hanern az ircdalom

modifikaciojat vizsgaliuk; nem azt tanulmanyozzuk, hogyan valtozik,

fejlodik mas sorokkal kolcsdnviszonyban az ircdalcm, hanem azt,

hogyan deforrnaljak az irodalmat ri s i o r n s z e d c i s sorok. Ezt a kerdest is

erdemes tanulmanyozni, de egesz mas sikban,

Kulonosen csa l6ka az az eljaras, amely a szerzo psziclrikumanak

kozvetlen vizsgalatara epit, s arnely kozvetlen kauzalis hidat probal

verni a szerz6 kozege, koznapi lete, osztalya es a miivei kozott, Ba-

tyuskov erotikus kolteszete a ktilt6i nyelv csiszolasabol nett ki (Iasd

A kiinnyu koltiszet hatasa a nyelvre cimti beszedet), es Viazemszkij

37



tagadta, hogy e kolteszet geneziset Batyuskov pszichikumaban kellene

keresni. Polonszki], aki sose volt teoretikus, de aki mint k61to, mint

e mesterseg isrneroje megis ertett az elrnelethez, igy ir Benegyiktovrol:

"Konnyen lehet, hogy a zord termeszet: az erdok, szantofoldek ha-

tottak a gyermek, a rnajdani kolto erzekeny Ielkere, De vajon hogyan

hatottak? Nehez kerdes,es belernagyarazas nelkul senki nem fejtheti

meg. Nero mindenki s zama ra egyforma termeszet iatssza itt a foszere-

pet." Tipikus peldanak hozhatjuk fel a koltok rntiveszi valsagait, me-

lyeket nem lehet szemelyes valsagukkal megmagyarazni: ilyen valsagot

elt at Gyerzsavin, Nyekraszov, akiknel fiatal korukban az "emelkedett"

kolteszet parhuzamosanfutaz "alaesony", szatirikus kolteszettel, mig-

nem bizonyos objektiv korulmenyekkozott uj jelensegeket hozva letre,

osszeolvadnak. Vilagos, hogy itt nem individualis Ielki feltetelekrol ,

hanem objektiv feltetelekrol van sz6: az irodalmi sor funkciojanak fej-

16deserol a szomszedos tarsadalmi sorhoz viszonyitva.

13. Ezert r~vizionak kell alavetni az irodalmi fejlcdes egyik bonyolult

kerdeset, a "qatas~~~~t. Va@~k meIyJ.\:Jti.es szemelyes koznapi

h~!~2?!<'mel.:k semmikeppse t;iikroz6dne~,~z.ir.odalomban (Csaada-

jev es Puskin). Vannak hatasok, melyek modositjak, deformaliak az

i_~o~~~t?aS!_pnelki.i1hogyfejl6desiben szerepiik Ienne (Mihajlovszkii

es Gleb Uszpenszkij). A legmeglepobb az az eset, amikor kulso tenye-

z6kb61 valamilyen hatasra lehetne kovetkeztetni, holott valojaban sz6

sines ilyesmirol. Emlitettem mar Katyenyin es Nyekraszov peldajat,

A peldakat lehetne-szaporitani. A del-amerikai torzsek letrehoztak

a maguk Prometheusz-legendaiat az antik vilag hatasa nelkul, Itt a

konoergencia, az egybeeses tenyevel van dolgunk. Ezek a tenyek oly

ielentosek, hogy teljesen ertelmetlenne teszik a hatas kerdesenek pszi-

chologiai megkozeli teset, es az olyasfajta kronologikus kerdes, hogy

"ki mondta elobb", lenyegtelenne valik. A ,h~tas" akkor es oIyan

ir.§.nybaIl_mehet vegbe, amikor es amilyen iranyban ehhez megvannak

~~~.rrii felte~~lek~A hatas kepes ra, hogy - a funkci6k egybeesese

eseten - formai elemeket adjon a miivesznek a funkcio kifejlesztesehez

es rogzfi:esehez. Ha ez a "hatas" nines, az anal6g funkei6 nelkule is

vezethet analog formai elemekhez,

14 . Ideje, hogy szemiigyre vegyuk az irodalomtortenetben hasznalatos

Iegf9..!2~e:_minus, a "ha~~liny:..:.ker,de!iet. Ha megallapodunk abban,

hogy a fej16dis a-ren~e_:_~~j~,~?~_t_~l~s6nyjsz<:)llyaban bekovetkezo

v;!l.19.?,as~_:vagY1s-a·rUnkc16kces..formai.,elemek.valtQzasa, akkor a fej16-

<;le§nem mas, mint a _~endszerek "v;ilt;lS,q?'.E v:~taso~. hoI la~~.y.Qb,

h,?.!lr.grasszeril j~IJS"ggelk.Qvl;!tkeznekbe.nem feltetelezik a formai ele-

mek birtelen es teljes megujulasat es kicserelodeset.feltetelezik viszont

aJormai el~~t~jJ! f~1! .~,c!djat. Eppen ezert az irodalmi jelensegeket~.funkciok szerint, E,err;tpedig csupan a forrnak sz~rint kell ,egY12~v~):p.i.

A ktil6nfele funkcionalis rendszerek Iatszolag tokeletesen kulonbozo

ielensegei funkcio tekinteteben rokonok lehetnek es megforditva.

A kerdest elhornalyositia az a teny, hogy minden irodalmi iranyzat fej-

lodese egy bizonyos periodusaban tamaszt keres a korabbi rendszerek-

ben - ez az, arnit "hagyomanynak" lehet nevezni,

fgy meglehet, hogy Puskin prozajanak funkci6i kozelebb allnak

ToIsztoj prozajanak funkei6ihoz, mint Puskin verseinek funkci6i a har-

mincas evekbeli Puskin-epigonok es Majkov verseinek funkci6ihoz.

15. Osszefoglalasul : az irodalom_(e.il6des'cnek .tanulmanyozasa .csakakkOl:-ieh~tseges, ha azirodalmat sor~ent, rendszerkent kezeljuk, mely

kolcsonviszonyban, korrelacioban all m~~ li;-eolatok1al, rendszerek-

kel, s amelyet arnazok meghataroznak. A vizsgalatnak a konstrukcios

fynkeiot¢ll az irodalmi funkci6 fele, az h-od;r~i fu~kci6t61 a ko;16

funkcio f~le kell haladnia, A vizsgalatnak tiszthnia"kell a funke'i6k es

forrnak kolcsonhatasat, Afejlodes vizsgruatanMaz irodalmi so1't61'akb'-'

zelebbi, nem pedig a tavolabbiSQ"rok feit( ~ell haladnia, meg ha az

utobbiak fontosabbak is. I?zai~~~,~.q~.1?-_Slgyagadnank a f6 tarsadalmi

tenyezfik dorninans jelentoseget, hanem ellenkezoleg : csakis igy sike-

rulhet ezt az irodalom.fej lodesine!~ kerdesen behil is relies melysegbenmegvilagitani. A f6 tarsadalmi tenyezok kozvetlen "hatasanak" f~l-

tetelezese viszont az irodalomJej lOdise.nek vizsgalatat az irodalmi mfi-

vek modifikacio janal«, deformaciojanak vizsgalataval helyettesiti.

Tinyanov: Az irodalmi tény; Az irodalmi fejlődésről

Documents

Transcript of Tinyanov: Az irodalmi tény; Az irodalmi fejlődésről