ELTE TTK HÖK Képviselőválasztás

(4. oldal)

Szupernovát fedeztek fel magyar csillagászok

(15. oldal)

Interjú dr. Csámpai Antallal (8-9. oldal)

TétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásAz ELTETTKHÖK hetilapja

2009. február 03.info: nyuz@elte.huXXXVIII félévfolyam 1. számhttp://nyuz.elte.hu

NyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzAz ELTE

NyúzAz ELTE

info: nyuz@elte.huinfo: nyuz@elte.huhttp://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.hu

NyúzAz ELTE

NyúzAz ELTETTK

NyúzTTKHÖK hetilapja

NyúzHÖK hetilapja

info: nyuz@elte.hu

Nyúzinfo: nyuz@elte.huinfo: nyuz@elte.huhttp://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.hu

NyúzHÖK hetilapja

NyúzHÖK hetilapja

info: nyuz@elte.hu

Nyúzinfo: nyuz@elte.hu

HÖKHÖKHÖKHÖKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTK

XLIV. félévfolyam 11. szám 2012. május 2.

4411_szurke.indd 1 2012.05.02. 9:43:13

Plusz-Mínusz A főszerkesztő nadrágszéle+-

44. félévfolyam 11. szám2012. május 2.

Plusz-Mínusz

Nincs többé ETR

Viszlát ETR, üdvözlünk Neptun, de nem érdemes leragadni a névváltásnál. Dr. Cseszregi Tamás, az ELTE Okta-tási Igazgatója is hangsúlyozta, hogy a váltás lényege nem a név, hanem a tartalom – vagy színpadiasabban az, ami mögötte van.Az egyetemvezetés célja már évek óta az, hogy a régi, elavult ETR helyett egy hatékonyabb adatstruktúrával rendelkező rendszert vezethessenek be.Ehhez sok külső tényezőnek kellett szerencsés csillagzat alatt egyesülnie, ami most végre létrejött. Egyrészt az egyetem megkapta a Neptun ingyenes licenszét, ami nyilvánvalóan kedvező gazdasági helyzetet eredményezett. Emellett pedig a közbeszerzési eljárás folyamán az illetékesek megvizsgálták a rendszer műszaki specifikációját, ami teljesen kielégíti az elvárásokat.„A tárgyalások folyamán is nyilvánvaló volt, hogy az új tanulmá-nyi rendszer bevezetése az adatkezelés, az ügyintézés és a szolgáltatások szempontjából is hatalmas előrelépés lesz. Hall-gatói szempontból rengeteg kényelmi funkció bevezetésével és bővítésekkel jár az átállás. „Számunkra az egyik legnagyobb kihívást a hallgatók megfelelő felkészítése fogja jelenteni” – kommentálta a hírt Kalina Gergely, az EHÖK elnöke.

Dr. Cseszregi Tamás sze-rint a hallgatók életét is könnyebbé teszi majd az új rendszer. Rengeteg kényelmi megoldást nyújt majd számukra, tervezik például a gyűjtőszámla bevezetését is, de nem ez lesz az egyetlen előnye. A Neptun ugyanis tartal-maz egy hallgatói elektro-nikus ügykezelői modult is. Ez karonként eltérő funkci-ókat lát majd el, de elkép-zelhető, hogy jövőre a dékáni méltányossági kér-vényedet akár éjfél előtt két perccel, otthonról, pizsa-mában is elintézheted.Mi az a gyűjtőszámla? A gyűjtőszámla egy spe-ciális folyószámla, amin a pénzed tárolódik egészen addig, amíg úgy nem dön-tesz, hogy más sorsra érde-mes. Ennek az egyenlegét a Neptun fogja számon tar-tani. Ha befizetnivalód van az egyetem felé – legyen az tan- vagy vizsgadíj, vagy bármi – azt az új tanulmá-nyi rendszeren keresztül, valós pénzmozgás nélkül intézheted majd el.forrás: http://elteonline.hu

A jelentkezők döntöttek: megéri az ELTE-n tanulni

Az ELTE-re jelentkeztek a legtöbben az egyetemek közül a 2012-es felvételi során, önköltséges képzésben is. Az egyete-mi karok népszerűségi listáját az ELTE Bölcsészettudományi Kara vezeti. Az ÁJK-ra csupán 14,4%-kal jelentkeztek keve-sebben első helyen, mint 2011-ben.A felvi.hu-n megjelent jelentkezési adatokból kitűnik, hogy az ELTE népszerűsége a korábbi évekhez képest is növeke-dett, míg tavaly a jelentkezők 10,75% jelölte meg az ELTE-t első helyen, ez az arány 2012-ben 12,1%.Az ELTE Bölcsészettudományi Kara vezeti az egyetemi karok népszerűségi listáját a felvételizők körében. A húsz legnépszerűbb kar közül négy az ELTE-hez tartozik: har-madik helyezett a PPK, hatodik a TTK, tizenhatodik a listán az ÁJK.Az idén bevezetett új felsőoktatási felvételi rendszerben különös jelentősége van annak, mennyien választják az önköltséges tanulmányokat. A jelentkezési adatok azt mutatják, a fiatalok szerint leginkább az ELTE-n éri meg önköltséget vállalni: az egyetemek közül ide jelentkeztek legtöbben erre a képzési formára, összesen 2942-en.Bár országosan lényegesen kevesebben próbálkoznak a továbbtanulással (22%-os az elmaradás a tavalyi adatokhoz képest), az ELTE-n ehhez képest csupán feleakkora a csök-kenés (11%). Az Egyetem két karán a tavalyi évhez képest alig csökkent az első helyen jelentkezők száma: az ELTE TTK-n mindössze 1,6%-os, az ELTE PPK-n 6,9%-os csökkenést regisztráltak. Az államilag finanszírozott helyek számának drasztikus mérséklése ellenére az ELTE ÁJK-ra csupán 14,4%-kal jelentkeztek kevesebben első helyen, mint 2011-ben. Ugyanakkor az ELTE jogászképzéseire 1778 jelentkezés érkezett önköltséges formában.forrás: http://www.elte.hu

2012-es online felmérés

A Diplomás Pályakövetési Rendszer keretében 2012 tavaszán ismét két online felmérés kerül egymás után lebonyolításra: a hallgatói motivációs vizsgálat és a 2007-ben, 2009-ben, illetve 2011-ben végzettek kérdőíves vizsgálata 2012. április és május folyamán történik.A hallgatói felmérésben az ELTE azon jelenlegi hallga-tói vehetnek részt, akik az adatfelvétel időpontjában az ELTE-re beiratkoztak és a félévben regisztráltak valamely alapképzésre, mesterképzésre, ezek osztott és osztatlan formáira, doktori képzésre, vagy régi típusú egyetemi vagy főiskolai képzésre, valamint az ETR-ben van e-mail címük regisztrálva.A diplomások kérdő-íves vizsgálatában azok vehetnek részt, akik 2007-ben, 2009-ben, vagy 2011-ben végeztek valamely alapképzés-ben, mesterképzésben, doktori képzésben, régi típusú egyetemi vagy főiskolai képzésben, és az ETR-ben van e-mail címük regisztrálva.Akik mindkét csoportba (végzettek és hallgatók) beletar-toznak, mind a hallgatókra, mind a vég-zettekre vonatkozó kérdőív kitöltésére invitáló levelet meg fogják kapni.A kérdőívek kitöltésével, elérhetőségével kapcsolatban az érintett hallgatók és vég-zettek az ETR-ben regisztrált e-mail címük-re kiküldött levélben kapnak tájékoztatást.Azon kérdőívet kitöltők között, akik jel-zik, hogy szeretnének ajándéksorsolásban részt venni, számos értékes nyereményt sorsolunk ki.forrás: http://www.elte.hu

A művészet integrál

„A művészet integrál!” címmel nyílt kiállítás kortárs képzőművészek – köz-tük ef Zámbó István és Wahorn András – festményeiből április 23-án az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán. A nyíregyházi Down Egyesület által szer-vezett festménykiállításon nagyrészt olyan alkotások láthatók, amelyeket a kortárs festőművészek down-szindró-más és ép gyermekekkel közösen készí-tettek a 2011-es Nemzetközi Down Világnapon, a Vígszínház karzatán. A huszonhárom közös kép mellett hét kor-társ képzőművész egy-egy saját festmé-nye is látható a tárlaton, amely először a Szimpla Kertben került kiállításra.Időpont: 2012. április 23 – május 5.Helyszín: ELTE BGGyK (1097 Budapest, Ecseri út 3. „C” épület, eme-leti folyosó)forrás: http://www.elte.hu

4411_szurke.indd 2 2012.05.02. 9:43:17

TétékásNyúz

Plusz-Mínusz A főszerkesztő nadrágszéle 3Plusz-Mínusz

TétékásNyúz XLIV. félévfolyam, XI. szám. Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Dukán András Ferenc, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Fontanji Andor. Vezetőszerkesztő: Fontányi A. Tördelő: Törceee. Olvasószerkesztők: Kopács Orsi, Lánszki Lőrinc. Rovatok: Belszíni fejtés (Panni), Cooltér (Kőnig Rita), Helyvektor (HG Roland), Kritika (Fontányi A.), Lágymányosi Portrék (Mészáros Máté), Mozizóna (Törceee), Négyeshatos (B. Andi), TTT (Spiller András, djkalo), Tudósítás (Jurecska Laura, Weyde Szandra). Honlap: http://nyuz.elte.hu. E-mail: nyuz@elte.hu. Telefon: 372-2654, lapzárta után 30/806-3000. Fax: 372-2654. Lapzárta: péntek 12:00. Készült a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában 1500 példányban. A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja. A főszerkesztő elérhetőségei: foszerkeszto@ttkhok.elte.hu; személyesen fogadóidőben (péntek 12-14) Déli Hali (00.732).

Tartalomjegyzék

HÖK ...............................................4-6

(Elnöki beszámoló;TTK HÖK Képviselőválasztás 2012;XVII. Bolyai Konferencia;Eötvös Konferencia)

Sport ..................................................7

(Túl a bringázáson)

Arcok .................................................7

(Békésy György)

Lágymányosi Portrék ..................8-9

(dr. Csámpai Antal)Alapítvány ........................................9Faliújság .....................................10-11

Tudósítás ...................................12-13

(Magyarországi hiúzok;Séta az alagútban)

TTT .............................................14-15

(Újra utazhatunk hangsebességgel?;Csillagászati távolságmérés)

Helyvektor .....................................16

(Kuplung, fék, gáz)

Kritika ............................................16

(Matematikus hangverseny)

Cooltér ............................................17

(Eltűnt jégmezők nyomában)

Négyeshatos ...................................17

(Orgonavirágzás idején)

Belszíni fejtés ..................................18

Mozizóna ........................................19

(Csatahajó;A legszebb dolog)

Újratervezés -Életképek lV.

Karfiol megszeppent arccal ült a söntésnél. Figyelni próbált, de tulajdonképpen csak a baráti bájcsevely utáni reménykedés volt az, ami miatt bevállalta ezt az eléggé hosszúra nyúló estét valahol a Mező borozó és a végtelen közt. Két társa, akik mellett ült, és akik ebből az aprócska okból kifolyólag mellette ültek, már jó szolgálatot tettek korábban szerzőnknek, s hogy most ismét visszaköszönnek, nem csak a véletlen szülemé-nye, még abban az esetben sem, ha jelen szituációban csak a valakit szóval tartani próbáló statiszta szerepét kapják is.

Tehát, hogy a tárgynál maradjunk, és hogy a leghűebben tudjuk ábrázolni hősünk lelki állapotát, történetünkről tudni kell azt is, hogy valamikor – ter-mészetesen egy valótlanul távolinak tűnő időpillanatban és egy számunkra teljesen szokatlan, soha nem látott környezetben –, egy nagy embertömegeket megmozgató sportesemény ideje alatt játszódik, amikor is a gyanútlan szemlélő úton-útfélen random emberek ovációjába ütközik, akik éppen az esedékes gólt ünneplik, akarom mondani, célba érést, azaz hogy tök mindegy, hogy mit, a hangsúly mindenképpen a városban eluralkodó hangulaton van.

Szóval, amint azt már említettem, Karfiolunk csak ült magába roskadva, tár-saira figyelve – vagyis kezdetben még teljes mértékben úgy érezte, hogy képes erre az embert kívánó műveletre, de az idő előrehaladtával és telítettségének exponenciális ütemű alakulásának következtében mindinkább ráébredt, hogy talán mégsem kellene ilyesféle habókoskodással töltenie keservesen előállított szabadidejét – és kissé megdöbbenten konstatálta: ma a legkevésbé sem érdekli az, mi is történt a nagyvilágban, hogyan rúgott labdába négykézlábra ereszkedve a Bögő parti csillag, vagy hogy miért is ujjong az a rengeteg ember körülötte egy-egy félresikerült attak után.

Kiegyensúlyozott mentális állapottal rendelkező személyiségek lévén tételez-hetünk fel ugyan pszichoszomatikusnak mondott elváltozásokat fásultságának hátterében, de mielőtt messzemenő következtetéseket vonnánk le, talán elég, ha markunkba kapunk néhány címszót Karfiol agyából és az asztalra pödörintjük. Nem kell profi kávézacc-jósnak lennünk ahhoz, hogy konklúziót tudjunk levonni a szavak eme kusza rengetegéből, amelyek mögött mindig ott terpeszkedik vise-lős kakukkmadárként a diszharmónia is: nyár, strand, egyetem, vizsga, időszak.

Most tehát, ahogy mi egyre csak távolodunk a színtől, parányi pontokként érzékelve csak az előbb még előttünk toporzékoló szereplőinket, szerencsétlen vitézünk kezébe temeti az arcát, letörli a gyöngyöző verejtékcseppeket, majd bólint egy lassút, monoton melankóliával, hiszen ezt a mozdulatot már oly sok-szor begyakorolta korábban.

Fontanji Andorfőszerkesztő

foszerkeszto@ttkhok.elte.hu

4411_szurke.indd 3 2012.05.02. 9:43:18

44. félévfolyam 11. szám2012. május 2.

HÖK HÖK4

ELTE TTK HÖK Képviselőválasztás

Szeretnél képviselő lenni? Szeret-nél segíteni a hallgatótársaidnak? Részt vennél a TTK HÖK döntéshozatalában? Vannak ötleteid, hogy lehetne jobb az egyetemi élet? Nincs más dolgod, mint jelentkezni képviselőnek, és elindulni a választásokon. De hogyan is működik ez az egész?

Ebben az évben április 24-én alakult meg a Választási Bizottság, amelynek feladata a képviselőválasztás megszer-vezése és lebonyolítása. Az első feladat a jelentkezési/jelöltállítási időszak kitű-zése volt, melynek végeredménye, hogy „Jelentkezz képviselőnek!” hirdetések jelentek meg a Nyúzban és a HÖK webol-dalán. Jelentkezési lapot az északi HALI-ban tudtok kérni, vagy le is tölthetitek a http://ttkhok.elte.hu oldalról. Ezt csak ki

kell tölteni és leadni az iroda nyitvatar-tási idejében május 8-ig! Fontos azonban megjegyezni, hogy akik ebben a félévben végeznek a tanulmányaikkal (például abszolutóriumot szereznek, lediplomáz-nak), azoknak megszűnik a jogviszonyuk az ELTE-vel, ami a megszerzett képvi-selői mandátum megszűnését is jelenti. Emiatt nekik, függetlenül attól, hogy itt tanulnak-e tovább (például. MSc-n), nem tanácsoljuk a jelentkezést.

Ha már leadtátok a jelentkezési lapo-tokat, akkor nincs más dolgotok, mint meggyőzni az embereket arról, hogy ti vagytok az ideális képviselőjelöltek. Ez azért fontos, mert a jelöltállítási időszak után beindul a szavazási időszak, amin a lehető legtöbb szavazatot kell gyűjtene-tek, hogy bekerüljetek a HÖK nem min-dennapi életébe. A szavazás akkor lesz érvényes, ha a Kar hallgatóinak legalább 25%-a leadta a voksát. Ha ez összejön, akkor összeszámoljuk a szavazatokat és

az eredményeket közzétesszük az Önkor-mányzat weboldalán.

Ahhoz, hogy bejussatok a Küldött-gyűlésbe, a szakterületi képviselőkre leadott szavazatok 15%-át kell birtokolno-tok, ellenkező esetben sajnos nem lehettek képviselők. Szakterületenként az 5 (dok-toranduszok esetén 3) legtöbb szavazatot szerző jelölt lesz képviselő. A maradék helyeket a szakterületenkénti részvételi arány alapján töltjük föl. Akik az előbb említett módok egyikén sem jutnak be, azok a képviselőtestület póttagjai lesznek.

Szóval ha leadjátok a jelentkezési lapot május 8-ig, elindultok a képviselő választáson és megszerzitek a szükséges szavazatokat, akkor a következő ciklus-ban jó eséllyel ti képviselhetitek hallga-tótársaitok érdekeit. És függetlenül attól, hogy jelentkeztek-e képviselőnek vagy nem, mindenképp SZAVAZZATOK!

Péntek AndrásVálasztási Bizottság elnök

Elnöki beszámolóNeptun-láz

A múlt hét talán a félév legsűrűbb féléve volt, akár egyetemi akár HÖK szempontból tekintjük. A legnagyobb újdonság, ami mellett senki nem mehet el észrevétlenül, hogy bejelentésre került, hogy ősztől Neptun lesz az ELTE-n is. Erről is beszámolok cikkemben, de azért előbb kezdjük kissé könnyedebb témákkal.

A hosszú hétvége miatt nehéz titeket frissen tájékoztatni, hiszen mire e cikk megjelenik, ezúttal már csütörtök lesz. Ami mégis aktuális, hogy a LEN szerve-zése április utolsó hetében se lankadt, sőt finisébe érkezett. Előző heti számunk-ban, a LEN-es cikkben félreérthetően jelent meg, ezért a pontosság kedvéért ezúttal egyértelműsítenék: természete-sen a TÁTK és a TTK HÖK mellett az IK HÖK is részt vállal a szervezésben. A programokat keressétek a plakátokon, a len.elte.hu-n és a LEN Facebook oldalán. Idén egy „flashmobot” is szervezünk, ha van kedvetek táncolni az Északi Épület előtt, akkor keressétek a részleteket a Facabookon, a „LEN Flashmob” oldalon.

Vissza a Neptunhoz! Mostanra egy-értelművé vált, hogy az ELTE még idén átáll az ETR-ről az új keretrendszerre. Ez már most is pánikszerű hangulatot ered-ményezett. A Neptunnak nincs jó híre, rengeteg problémát lehet hallani más egyetemekről. Igazából ez természetesen

nincs máshogy az ETR-rel sem. Minden tanulmányi rendszernek vannak elő-nyei és hátrányai is. Ami biztos, hogy az ELTE-n hosszú tárgyalások előzték meg az új rendszer bevezetését. Így személy szerint én azt várom, hogy az ETR összes jól működő ELTE-s fejlesztését, különö-sen a 3 lépcsős tárgyfelvételi rendszert hozni tudja a Neptun is. Erre a hírek szerint jó esélyünk van. Az EHA kód hiányozni fog, de legyen ez a legkisebb problémánk. Főleg, hogy a jelenlegi ETR a legfontosabb gátja volt az elektronikus index bevezetésének. Reméljük, hogy egy újabb lépést tettünk e felé is. A TTK HÖK igyekszik a lehető legjobban infor-málódni a Neptunnal kapcsolatos kérdé-sekben, hiszen ezek tényleg minden hall-gatót érintenek. A bevezetés november 1-je és 15-e között történik meg, addig is folyamatosan tudósítunk benneteket és várjuk véleményeiteket.

A héten megszületett az elő-terjesztés az ELTE HÖK-jei közötti,

tavalyinál 20%-kal alacsonyabb, költ-ségvetés-felosztásról, amit az EHÖK Küldöttgyűlése fog tárgyalni. Igyek-szünk, hogy ebből ti ne érezzetek semmit, legyen szó a rendezvények színvonaláról, a tájékoztatásról vagy az irodai „kiszolgálásról”. Az ösztön-díjakat ez természetesen nem érinti, hiszen azok ettől független keretekhez tartoznak. Az már biztosnak látszik viszont, hogy a TTK HÖK legjelen-tősebb kiadási tételét, a Nyúzt nem tudjuk jelen formájában fenntartani. Ezért arról is várjuk a véleményeteket (egyelőre csak e-mailben, nemsokára különböző felmérésekben is), hogy szerintetek mennyire tölti be jelenleg tájékoztató és szórakoztató funkcióját a Nyúz, fontos-e a heti megjelenés, a jelenlegi példányszám vagy akár az újság oldalainak száma, az ingyenes-ség, stb.

A képviselőválasztás is megkez-dődött, jelenleg a képviselőjelöltek jelentkezését várjuk! Ha úgy érzitek, hogy jól tudnátok a TTK HÖK legfőbb döntéshozó testületében képviselni szaktársaitokat vagy egyszerűen csak jobb irányba tudnátok terelni a TTK HÖK-öt, akkor jelentkezzetek képvi-selőnek. Jelentkezési lapot találtok az Északi HALI-ban vagy a honlapunkon.

Dukán András Ferencelnök

ELTE TTK HÖKelnok@ttkhok.elte.hu

4411_szurke.indd 4 2012.05.02. 9:43:19

TétékásNyúz

HÖK HÖK 5

Eötvös KonferenciaKedves, lelkes TTK-sok, figye-

lem! Az idei, szám szerint XIII. Eöt-vös Konferenciára szívesen foga-dunk minden kedves érdeklődőt, kiváltképp azokat, akik szeretnének bővebb információkhoz jutni a ter-mészettudományok egy-egy érde-kes, szélsőséges, meghökkentő témá-jával kapcsolatban.

A május 4. és 6. közötti hétvégén megrendezésre kerülő konferenciára a több mint kétszáz jelentkező közül a szakmai bizottságok végül kilenc-venkilencet választottak be az elő-adók közé. Szerencsére a sok szín-vonalas absztrakt miatt ez cseppet sem volt könnyű feladat. A jelent-kezések tizenhét egyetem több kará-ról és tizennyolc szakkollégiumból érkeztek. A természet-, társadalom- és humántudományokat egyaránt

felölelő tizenegy szekció mindegyi-két (kezdve a társadalomtudomá-nyoktól az informatikáig) elismert szakemberek vezetik, mint például dr. Kele Péter, prof. Probáld Ferenc, dr. Győri Róbert, Burcsi Péter vagy dr. Kozma László. A természettu-dományos előadások szerteágazó témákkal várják közönségüket, lesz szó evolúcióról, „okosító ételek-ről”, a klíma és bor összefüggésé-ről, klímaváltozásról, anorexiáról a matematikában, az interneten való kaotikus viselkedésről, távvezérlésű

robotról, egyszóval mindenről, ami tudományos szem – szájnak ingere. A rendezvény színvonalát erősítik a szombatra és vasárnapra meghívott plenáris előadók, dr. Hankiss Elemér és dr. Tamás Pál is. Természetesen a három nap alatt nem csak tudomá-nyos programokkal szolgálhatunk, az este a lazításé, így pénteken sütö-getéssel egybekötött kerti partyra, majd Open Mic felolvasó estre, szombaton snookeroktatásra (Rex Williams Snooker Club), vasárnap pedig egy közös záróbulira invitá-lunk mindenkit.

A konferencia nyitott, a szerve-zők minden érdeklődőt szeretettel várnak az Eötvös József Collegium nagyklubjába. Az előadások címét, absztraktját és pontos időpontját az ek.eotvos.elte.hu oldalon tekinthetitek meg.

Varga Nóra

A név kötelezXVII. Bolyai Konferencia

A Bolyai Kollégium, az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományos és informatikai szakkollégiuma hagyomá-nyaihoz híven idén május 5-én, immár tizenhetedik alkalommal rendezi meg a Bolyai Konferenciát, amely 2010-ben elnyerte az ELTE Év Tudományos Rendezvénye címet.

Kollégiumunk az első Bolyai Kon-ferenciát 1996-ban rendezte azzal a cél-lal, hogy lehetőséget teremtsen a hall-gatók számára eltérő kutatási területeik bemutatására. Akkor az első konferencia szervezőit az a szándék vezérelte, hogy egy olyan szakkollégiumi találkozót keltsenek életre, amelyen az ország szakkollégiu-mainak diákjai megismer-hetik egymás érdeklődési körét. A kezdeményezés nagy sikert aratott, amit évről évre bizonyít a részt-vevők magas száma és az, hogy azóta a Bolyai példá-ját más szakkollégiumok is követték olyan sikeres rendezvényekkel, mint az Eötvös Konfe-rencia és a Korányi Frigyes Tudományos Fórum.

A Bolyai Kollégium kizárólag TTK-s és IK-s hallgatókat foglal magába, ennél

fogva a konferencián bemutatott előadá-sok is főképp a természettudományok és az informatika szakterületeit fedik le, de minden évben igyekszünk szí-nesíteni a rendezvény programját. Így

például a biológia, földtu-domány, matek és fizika témakörök mellett idén is helyet kaptak egy külön szekcióban a társadalom-tudományok, az iroda-lom, illetve a művészet-történet. Az előadások időtartama tizenöt perc, amelyet minden esetben egy maximum ötperces diszkusszió követ, ezalatt a hallgatóság felteheti kérdéseit az előadónak.

Éppen ezért nagyon gyakori, hogy az ifjú kutatójelöltek, továbbá a tudományos pályára készülő felsőbbéves hallgatók nálunk adják elő TDK munkájukat. A konferencia nemcsak remek lehetőség a

vitaképesség, illetve az érveléstechnika fejlesztésére, hanem egyúttal a kapcso-lattartást és az eszmecserét is szolgálja a diákok és szakkollégiumok között. Ennek eredményeképpen szoros kapcso-latot ápolunk több külföldi intézmény-nyel, mint például a kolozsvári Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégi-ummal, ahonnan minden évben képvi-seltetik magukat a határon túli magyar diákok is.

A jelentkezések elbírálásánál nagyon fontos szempont a téma köz-érthető megfogalmazása. Ugyanis, mint az már korábban elhangzott, alap-vető célunk, hogy az eltérő kutatási területeken dolgozó hallgatók is bepil-lantást nyerjenek egymás munkájába. Továbbá a jelentkezőknek lehetőségük van arra is, hogy a poszter szekcióban mutassák be témájukat. Ennek köszön-hetően az idén huszonnyolc poszterrel várjuk az érdeklődőket, ezekről rész-letes információkat találsz a kollégium honlapján: http://www.bolyai.elte.hu.

A konferencia után olyan fakulta-tív programokkal várjuk a résztvevő-ket, mint például a felolvasóest, illet-ve a teaház. Utóbbi kitűnő lehetőség a vélemények ütköztetésére, valamint remek alkalom a leendő természettudo-mányos, bölcsész, jogász, közgazdász, orvos stb. értelmiség közeledésére.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Kovács Péter

4411_szurke.indd 5 2012.05.02. 9:43:20

44. félévfolyam 11. szám2012. május 2.

HÖK Sport & Arcok6Földrajzos Klub a Hallgatókért és a Tudományért EgyesületÚj távlatok, komolyabb érdekképviselet

A Földrajzos Klub kezdeti célja volt, hogy tagjai hallgatótársaik örömére szórakoztató összejöveteleket szervezzenek, heti rendszeres-séggel messzeföldi utazásokról szóló beszámolók kerüljenek terítékre. A népszerűség növekedésével párhuzamosan azóta a tennivalók is megszaporodtak, szükségessé vált tehát a klub kereteinek újragondo-lása. Erre került sor a közelmúltban.

Környezet tudományi Klub, Mafihe, EBiHal… mind-mind isme-rősen csengő nevek a TTK-s hallga-tók zömének. Mostantól a Földrajzos Klub is csatlakozhat a sorhoz, hiszen a végzett és tervezett tevékenysége-inek bővítésével kinőttük az eddigi kereteket, ezért volt szükség egy új, több lehetőséget magában hordozó egyesületi forma létrejöttére. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az érdekkép-viseleten kívül más feladatokra is nagyobb hangsúlyt tudjunk fektetni.

Mi is az a társadalmi szervezet? Miért van szükségünk erre? Egyál-talán mi az, amiért mostantól jobb nekünk? – csak néhány kérdés azok közül, amelyek szöget üthetnek a földrajzos és földtudós hallgatók fejébe a Földrajzos Klub a Hallga-tókért és a Tudományért Egyesület megalakulásának hallatán.

Non-profit szervezetként olyan ötletek, tervek megvalósítását vihet-jük véghez, amellyel idáig vagy nem foglalkoztak, vagy jogi akadályok-ba ütközött volna a kivitelezésük. Másfelől a források bevonására is több alternatíva kínálkozik, ugyan-is a tagdíjak és az adományok mel-lett pályázati úton is növelhetjük a megjelölt célok teljesítésére szánt összeget. Ehhez természetesen teljes átláthatóság párosul, mivel a pénz-ügyekbe – ha nem sérti valamelyik fél személyiségi jogait, illetve az egyesület gazdasági érdekeit – bár-mely tag betekintést nyerhet.

A komolyabb célkitűzések eléré-se érdekében azt a szempontot sem árt figyelembe venni, hogy milyen a megítélésünk. Egy intézménye-sült, jogi személyiséggel rendelkező szervezet tevékenységét nagyobb valószínűséggel ismerik el akár a

támogatók, akár az együttműködő partnerek, mint néhány lelkes hall-gató törekvéseit, hiszen az előbb említett felállás már magában fog-lal egy rendszert, amely működését törvények szabályozzák. Ezen kívül az oktatók és a végzett hallgatók bevonásával szeretnénk fenntartani és erősíteni a már meglévő kapcso-latokat, kialakítva ezzel egy állandó földrajzos-földtudós közösséget.

A geográfia hazai népszerűsítése végett fontosnak tartjuk a hasonló képzést nyújtó felsőoktatási intéz-ményekkel való együttműködést, emellett nemzetközi szinten sem elhanyagolható a szakmai körök-

ben való szereplésünk. Az európai geográfus szervezethez, az EGEA-hoz csatlakozva egy olyan közös-ség részesei lettünk, ahol lehetőség nyílik a szintén földrajzos érdek-lődésű külföldiek megismerésére, közös programokon, előadásokon való részvételre, valamint csereutak lebonyolítására.

A korábbi hagyományok mellett – mint például a Földrajzos Klub elő-adásainak szervezése és a Földrajzos Nap lebonyolítása – új szolgáltatá-

sokkal bővül a végzett tevékeny-ségek köre. A szervezet céljai közt szerepel a tudományos diákkörök és önképzőkörök támogatása, a szak-mai kirándulások, terepgyakorlatok kínálatának kiterjesztése, illetve a hallgatók hozzásegítése a szakmai gyakorlati helyekhez. Mindezekről az egyesületi tagok számára létre-hozott levelezőlistán értesülhetnek az érdeklődők.

A tagdíj mértéke mindössze 500 forint egy félévre, amit a Lágy-mányosi Eötvös Napokon üzeme-lő GeoSátorban is be lehet fizetni az egyesületi tájékoztató pultnál. Örömteli hírként szolgál, hogy a tag-sággal rendelkezők ingyen jöhetnek a szorgalmi időszak utolsó pénteké-re tervezett Földrajzos Napra, illet-ve a helyszínen is ki lehet váltani a tagsági kártyát. Az egyesület rendes tagjai szavazati joggal rendelkeznek a közgyűléseken, de azok, akik nem kívánnak ilyen szinten részt venni az egyesület életében, pártoló tagként is csatlakozhatnak.

A Földrajzos Klub a Hallgatókért és a Tudományért Egyesület 2012. április 20-i hatállyal kezdte meg működését.

A szervezet elnöke Váry Zsolt András, aki korábban Földrajz- és Földtudományi szakterületi koor-dinátorként igyekezett megoldást találni a hallgatók problémáira, illet-ve még színesebbé tenni a közösségi életet.

A gazdasági ügyekkel Ónodi Zsolt foglalkozik, a szervezői alel-nökséggel járó feladatokat pedig Tabajdi Péter látja el.

Az EGEA Budapest entity első-számú kapcsolattartójaként Varga Nóra viseli a külkapcsolati alelnöki címet, a kommunikációval kapcso-latos teendőket pedig Horváth Dóra végzi.

Az egyesület alapszabályban foglaltak szerinti működését Szalkai Gábor, Kurtán Gábor és Varga Erna felügyeli az Ellenőrző Bizottságban.

Ha bármi kérdésed van az egye-sülettel kapcsolatban, bátran keress bennünket e-mailben, a Földrajzos Klub előadásain, illetve a LEN ideje alatt a GeoSátorban!

Horváth DóraKommunikációs Alelnök

Földrajzos Klub a Hallgatókért és a Tudományért Egyesület

4411_szurke.indd 6 2012.05.02. 9:43:21

TétékásNyúz

HÖK Sport & Arcok 7Túl a bringázásonBringázz a munkába!

Ebben a cikkben olyan rendezvényekről, kampányokról és szer-vezetekről olvashattok, amelyeknek közük van a kerékpározáshoz. Vannak, akik kirándulásokat szerveznek, van, ahol bringás kiegészí-tőket vehettek és van, ahol a rászoruló embereken segíthettek. Csat-lakozzatok bátran, és legyetek egy (vagy több) jó közösség tagjai!

A Bringázz a munkába! kampány célja, hogy népszerűsítse a minden-napi kerékpáros közlekedést. A 2008 óta évente két alkalommal, tavasszal és ősszel megrendezett öt hetes kam-pányban alkalmanként átlagosan több mint 10 ezren bringáznak munkába. A Magyar Kerékpárosklub a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együtt-működésben szervezi a kampányt. Regisztráció után egy közlekedési nap-lóban kell vezetni a napi letekert kilo-métereket. A kampány végén a nyolc alkalmat teljesítők oklevelet kapnak és részt vehetnek egy ajándéksorsoláson.

Aktivisták tanítanak kerékpározni lelkes kezdőket és fásult járdázókat a forgalomban. Ingyenes elméleti és gyakorlati kerékpáros oktatás minden hónap második és negyedik vasár-napján 14 órakor a kék metró Arany János utcai megállójánál a Magyar Kerékpárosklub Belvárosi területi szer-vezete jóvoltából.

„ELTE KERÉKPÁROSOK BARÁTI KLUBJA, VAGYIS AZ ELTE-KER”

A klub azért jött létre, hogy a (nem csak) ELTE-s kerékpárosokat egy közösségbe tömörítsük. Szerve-zünk mindenféle programot (kirán-dulásokat, pikniket, előadásokat, beszélgetéseket) a kerékpározással kapcsolatban. Csatlakozz, ha te is szeretnél egy vidám közösség tagja lenni és értesülni a jó kis programok-ról! Bővebb infó: eltekerjunkegyutt@gmail.com vagy ELTE-Ker Facebook oldal.

„BIKEKITCHEN – SZERELD MA-GAD BRINGASZERELŐ MŰHELY”

A Bringakonyha egy „csináld magad” bringaszerelő műhely, ahol szerszámaik segítségével tapasztalt szerelők felügyelete mellett meg-szerelheted a bringádat, illetve ahol

gyűjtenek és felújítanak kerékpáro-kat az arra rászorulóknak. Honlap: http://www.bringakonyha.hu/

„BRINGÁS BOLHAPIAC MINDEN HÓNAP MÁSODIK SZOMBATJÁN”

A Szimpla Bringás bolhapiac min-den hónap második szombatján vár mindenkit hazai tervezők bringás ter-mékeivel (bicikligumiból készült öv, pólók, matricák stb.). Mindemellett használt és új biciklik, alkatrészek is beszerezhetőek a vásáron. A helyszín a Kazinczy utcában lévő Szimpla Kert.

„TEKERJ ÉS SEGÍTS! – BUDAPEST BIKE MAFFIA”

A Budapest Bike Maffia egy civil szerveződés, amelynek célja a haj-léktalan, idős, illetve azon rászoruló emberek segítése, akiknek az alap-vető élelmiszerek, illetve egyéb, az élethez nélkülözhetetlen dolgok beszerzése is gondot okoz. Az ado-mányok célbajuttatása természete-sen kerékpárral történik. Bővebben a Facebook oldalukon vagy a bázi-sukon, a Szimpla Kert Information Barban tájékozódhattok. Jelenleg a Lea Otthonban élő anyukáknak és babáknak gyűjtenek.

Szabó EszterELTE TTK kerékpáros

projektkoordinátor

Békésy GyörgyA híres biofizikus 1899. június 3-án

látta meg a napvilágot a fővárosban, Budapesten. Édesapja gazdasági dip-lomata volt, így az ő kiküldetései miatt tanulmányait Münchenben kezdte meg 1904-ben, ahova öt évig járt. Ezután egy konstantinápolyi jezsuita iskolába járt egy évig, majd Pécsett folytatta diákéveit. A középiskolai tanulmányait 1910-ben, a budapesti Werbőczy Gimnáziumban kezdte meg, majd egy év múlva Zürich-ben folytatta, és végül itt is fejezte be. 1916-ban kezdett a Berni Egyetemen vegyésze-tet tanulni, majd hét évvel később a Buda-pesti Egyetemen, Tangl Károly professzor mellett doktorált le fizikából.

1924-ben munkát kapott az akkori talán egyetlen jól felszerelt laboratóri-umban, így két év megszakítással 1948-ig az Állami Postakísérleti Állomáson dolgozott. Itt távközléssel kapcsolatos

kísérleteket végzett. Ezek a kutatások keltették fel először figyelmét a fül rész-letes működése iránt. Később, 1930-ban ő készítette el a Magyar Rádió stúdiói-nak akusztikai terveit is. Három évvel ezután a Budapesti Tudományegyetem magántanárává vált, majd 1940-ben kinevezték az egyetem Gyakorlati Fizi-kai Intézetének professzorává.

Hat évvel később a füllel kapcsolatos kutatásainak folytatása végett a tudós a svédországi Karolinska Intézetbe uta-zott. Felfedezte és megmutatta, hogy a belsőfül csigájában lévő alaphártya ugyanúgy feszítetlen, ahogyan a közép-fület határoló dobhártya is. Ezzel azt is bebizonyította, hogy a hangmagasság érzékelése nem történhet az alaphártya rezgésének rezonanciájával. Továbbá azt is kimondta, hogy ez a bizonyos hullám csak az inger szerepét tölti be a hangér-zetet közvetítő idegsejtek működésében, amelyhez az energiát elektrokémiai for-

rások szolgáltatják a csigában. Az emberi hallószervvel kapcsolatos kutatásainak túlnyomó részét Magyarországon végez-te az 1930-as évektől az 1940-es évek első feléig terjedő időszakban. Így 1961-ben a neves kutató elnyerte az orvosi Nobel-díjat „a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért”.

1947-ben az Egyesült Államokba utazott, ahol az elkövetkező 19 évben a Harvardon dolgozott. Itt kiszélesítette kutatási területét: foglalkozott a látás-sal és általában minden érzékelés közös tulajdonságaival, például az úgynevezett oldalirányú gátlást is tanulmányozta. Laboratóriumának leégése után, 1966-ban elfogadta a Hawaii Egyetem meghívását, majd élete további éveiben ott tanított.

A híres magyar biofizikus 1972. júni-us 13-án, a hawaii Honoluluban tért örök nyugalomra.

Solymosi Emőke

4411_szurke.indd 7 2012.05.02. 9:43:21

44. félévfolyam 11. szám2012. május 2.

Lágymányosi Portrék Lágymányosi Portrék & Alapítvány8

Először is engedje meg, hogy magam és a Tétékás Nyúz nevében is gratuláljak a doktori címéhez! Kérem, meséljen pár szó-ban pályájának indulásáról!

Akkor kezdjük az elején! Középis-kolai tanulmányaimat a csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumban végeztem, majd egy év katonai szolgálat után felvételt nyertem a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre. Az első év elvég-zése után sikeresen át tudtam kerülni ide, az Eötvös Loránd Tudományegye-temre, ahol is vegyészi tanulmányaimat folytattam. 1983-ban államvizsgáztam a Szerves Kémiai tanszéken, ahol Kör-mendy Károly tudományos főmun-katárs volt a témavezetőm. Tulajdon-képpen az akkor elkezdett témát mind a mai napig művelem és tanítom is, persze azóta kiegészült a friss kutatási ismeretekkel. Ez a téma a heterociklusos vegyületek kémiája, amely egy igen tág téma, hiszen kezdve a gyógyszeripartól, a növényvédőszereken át egészen az élelmiszeradalékokig mindenhol előfor-dulnak. 1983-ban a Tudományos Minő-sítő Bizottság ösztöndíjasa lettem, de a munkámat továbbra is a szerves kémia terén folytattam. Hat évvel később tet-tem le a kisdoktori disszertációmat, ami elsőre sikerült is. 1995-ben belső szerkezeti változtatások miatt átkerül-tem az Általános és Szervetlen Kémi-ai tanszékre, ahol azóta is dolgozom. Tehát egy kis ambivalencia van bennem, mivel szerves kémikusként látom el a szervetlen kémiai kutató és tanár mun-káját. Azonban ez nem lehetetlen, sőt!

Az 1999-2000-es években kezdtem el a heterociklusok mellett az NMR spektroszkópiával is foglalkozni, és ezt a tudományágat azóta is folytatom, nemcsak a saját, hanem más kutatási területekre is kiterjesztve. Sohár Pál tanár úrral, aki bevezetett ennek a tech-nikának a rejtelmeibe, azóta is közös óráim vannak, valamint egy igen érde-kes téma, a ferrocének vizsgálata is ezzel

a módszerrel valósult meg az utóbbi években. Mondhatom, hogy mára ez a téma vált a fő kutatási profilommá, olyannyira, hogy az elmúlt években hat PhD hallgató is végzett nálam ebben a témában, és szép számú szakdolgozó is érdeklődik e terület iránt.

Az oktatás terén végzett munkám kezdete 1986-ra nyúlik vissza, ugyanis akkor kezdtem tanítani a szerves kémiai szemináriumokon. Később szerves kémi-ai előadásokat, majd NMR gyakorlatokat tartottam, utóbbi mind a mai napig a feladataim egyike. A szerves vonal mel-lett a Szerkezeti kémia nevű kurzust is én tartottam és tanítom is mind a mai napig, amely során gyakorlati módszereket és azok alkalmazását tanítom. A szakma csúcsán, a doktori iskolában oktatott tárgy áll a legközelebb a szívemhez, ha mondhatok ilyet, ez pedig A vázátrende-ződések a heterociklusos kémiában, ami egy vérbeli szerves kémiai téma, és nagyon nagy örömmel tanítom ezt is mind a mai napig.

Mi volt az a téma, amelyért a mostani nagydoktori elismerését kapta?

Egyrészt a heterociklusos kémia, egész pontosan a kén- és hidrogéntar-talmú heterociklusos vegyületek, vala-mint a már említett ferrocének és azok szerkezeti kémiája. Elég széles tárgy-körben dolgoztam, a szerkezeten kívül kvantumkémiai és modellezési területe-ket is belevettem a munkámba.

Ön szerint mi lenne az a módszer vagy újítás, amivel újra vonzóvá és sokak által választott szakmává válna a természettudo-mányos életpálya?

Nem egyszerű a válasz a kérdésére. Szerintem ennek a népszerűsítési folya-matnak már a középiskolában el kellene kezdődnie, hogy mire érettségi, illetve pályaválasztás elé kerül a diák, megle-gyen benne a természettudományok

iránti szerelem. Igen, szerelem, mert úgy gondolom, hogy ma csak az tudja ezt a pályát a maga pénzügyi hátrányaival és meg nem becsültségével együtt elfogadni és művelni, aki szerelmes a szakmájába és a tudományába. Sajnos a közeljövő-ben nagyfokú változást nem várhatunk – és én sem várok – az anyagi juttatások terén, de aki erre a vonalra adja a fejét, az számol ezzel, és aki megtalálja az igazi szépségét ezeknek a tárgyaknak – fizika, kémia, biológia –, az nem csak kutatni, de tanítani is szívesen fogja majd. Talán a legjobb megoldásként olyan tanárok példamutatását tudnám említeni, akikre felnézhet a diák, és akitől nem csak a szak-mát és a tudást, hanem annak szeretét, és az az iránti alázatot is megtanulhatja. Én azonban bizakodó vagyok, és remé-lem, hogy önöknek és az eljövendő gene-rációknak már nem csak az intellektuá-lis javak miatt lesz érdemes ezt a pályát választani. Tanácsként mindenképpen azt mondanám a diákságnak, hogy ne adják fel az egyetem második-harmadik éve alatt, hanem fejezzék be, amit elkezdtek, tegyenek PhD fokozatot és akkor akár külföldön is szép pályát futhatnak be.

Ön szerint is a külföld jelenti az egyik megoldást az elhelyezkedésre?

Szeretném azt hinni, vagy inkább annak a pártján állok, hogy csak rövid-távon jelentsen a külföld megoldást, tehát hogy ne véglegesen hagyják el hazánkat a kiművelt fők. Hiszen nekem mint tanárnak nagy büszkeség az, hogy az általam oktatott diákból sikeres kuta-tó és tanár válik a szemem láttára.

Azonban be kell látnunk, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a for-rások és a felvehető emberek létszáma igen szűk korlátok között mozog. Több nagy hazai cég is arra kényszerült, hogy szűkítse vagy teljesen feloszlas-sa a kutatói csoportját, mivel nem volt kompetenciája arra, hogy tisztességes bért fizessen nekik. Erre külföldön

Újabb tanárunk az MTA doktoraDr. Csámpai Antallal beszélgettünk

Nagy büszkeséggel jelenthetem, kedves olvasóink, hogy igen, újabb tanárunk kapta meg eme nívós kitüntetést, amelynek elnye-rése nem kis munkával jár. Dr. Csámpai Antal egyszerre szerves és szervetlen kémikusként van jelen az egyetem életében és az okta-tásban. Pályájáról, oktatási elveiről és elképzeléseiről kérdeztem.

4411_szurke.indd 8 2012.05.02. 9:43:22

TétékásNyúz

Lágymányosi Portrék Lágymányosi Portrék & Alapítvány 9sokkal kisebb esélyt látok: akár az EU más országaiban, akár a tengerentúlon nézünk körbe, láthatjuk, hogy a ter-mészettudományos végzettséggel ren-delkező szakemberek nagyfokú pénz-ügyi és társadalmi megbecsültségnek örvendenek. A hangsúlyt most inkább a második pontra tenném, mivel úgy gondolom, hogy itthon is sokkal több hallgató választaná például a tanári szakmát, ha emberileg többre becsülnék ezt a pályát annál, mint ahol most van.

Egyszerre kutató és tanár is. Melyik áll közelebb önhöz?

Őszintén szólva a leglelkesebb akkor vagyok, ha olyan diákok ülnek az óráimon, akiknek látom a szemében a csillogást, vagyis azt a fajta vonzódást és érdeklődést a tárgy iránt, ami nélkül nem lehet igazán jó kutató senki. Szá-momra annál szebb élmény nincs, mint mikor a vizsgán a hallgató beszédéből látom, hogy megértette a tananyagot és vissza is tudja adni azt, mivel nekem ez a legfontosabb visszajelzés arról, hogy mennyire érthetően és követhe-tően tanítottam őket. Egy-egy gyen-gébb vizsganap után nekem is rossz a hangulatom, és azon gondolkodom, hogy mit tehettem volna még annak érdekében, hogy máskor jobb eredmé-nyek születhessenek. Sokféle tárgyat oktatok, és ha megengedik, vannak olyan tárgyak, amelyekre különösen

érzékeny vagyok, ezeket talán nagyobb elvárásokkal is tanítom.

A kutatás egy teljesen más terü-let. Míg mondjuk száz hallgatóból egy jó vizsganapon 60-70 sikeres vizsgát tesz, addig a kutatási ötletekből sok-szor jó, ha tízből kettő-három sikerül és meg is tudjuk valósítani. Ezekből a sikerekből tudunk erőt nyerni, hogy folytassuk a munkánkat. Sok esetben a kutatási téren szerzett új ismerete-imet ültetem át az oktatás területére, és éppen ezért mondhatom azt, hogy a legjobb kombináció, ha a tárgy okta-tója egyben az adott téma kutatója is. Úgy veszem észre, hogy a diákoknak is sokkal élvezetesebb és érdekesebb az

előadás, ha úgymond első kézből kap-ják az információt, attól aki lehet, hogy tegnap ellenőrizte a laborban azt, amit aznap tanít nekik. Ugyan én tanítok szervetlen kémia tantárgyakat, mivel

megtanultam őket, de sokkal nagyobb erőbedobással és átéléssel tudom átad-ni a hallgatóságnak a szerves kémiai, illetve heterociklusos kémiával kapcso-latos ismereteket.

Kérem, meséljen pár szóban az egyete-mi életén kívüli tevékenységeiről!

Az első, amit megemlítenék, az a történelem, pontosabban a történelmi témájú könyvek olvasgatása. Sajnos a munkám mellett manapság egyre keve-sebb időm jut erre. Kamaszkoromban igen nagy könyvmoly voltam, heti rend-szerességgel olvastam ki könyveket. A másik hobbim az utazások és a kirán-dulás, valamint az úszás, azonban az utóbbi két évben ez is visszaszorult az éle-temben. Szintén kölyökkoromban voltam a futball szerelmese, aminek a szeretete máig megmaradt, de mára már inkább csak a TV közvetítésekre korlátozódik.

A könyvek azonban megvárnak, és ha több időm lesz, akkor bizto-san vissza fogok térni az olvasáshoz. A harmadik és egyben legújabb időtöl-tésem a borászkodás, amit tényleg csak az utóbbi években kezdtem el. Ezen a téren mind a kémiai, mind a földműve-lési tapasztalataimnak hasznát veszem, és mondhatom, hogy az utóbbi évek-ben már egészen finom és jó minőségű borok kerültek ki a kezeim alól.

Mészáros Mátéportre@nyuz.elte.hu

Ajánld fel adód 1%-át!Az ELTE TTK Hallgatói Alapítvány

számára is kifejezetten fontosak ezek a felajánlások, amelyek a szervezet éle-tében két fontos szerepet töltenek be. Az anyagi támogatásnak köszönhetően megvalósuló programokon felül jó fok-mérője annak, hogy mennyien ismerik és mennyien ismerik el a munkánkat és tartják támogathatónak céljainkat.

Alapító okiratunkban számos cél-kitűzés van megfogalmazva, amely az idén 21 éves Alapítvány számára kije-löli küldetését. A számos non-profit tevékenység közül kiemelném a TTK-s civil szervezeteket összefogó szakmai programunkat, amelynek keretein belül a szervezetek működését és mun-káját tesszük hatékonyabbá. Terveink szerint pályázati támogatások bevo-násával ezt országos szintre emeljük az idei évben.

Támogatjuk a hallgatói önkor-mányzatiságot, valamint kiemelten fontosnak tartjuk a környezettudatos gondolkodás terjesztését is. Ennek keretein belül bevezettük az ELTE Lágymányosi Campusán a szelektív hulladékgyűjtést a Környezettudomá-nyi Klub közreműködésével, emellett középiskolás diákok számára tartot-tunk előadásokat, készítettünk kiad-ványokat a környezettudatos gondol-kodásról. Ezek mellett az Alapítvány szerteágazó közhasznú tevékenysége kiterjed az egyetem hallgatóinak kép-viseletére, szakmai továbbképzésére, közösségi rendezvények szervezésé-re és támogatására, az egyetem iránt érdeklődő középiskolások érettségi-felkészítésére, kutatási projektek veze-tésére és koordinálására.

Jelen pillanatban a Karral közösen, konzorciális partnerként igyekszünk a TÁMOP 4.1.2. keretében e-learning

keretrendszert bevezetni, valamint elhelyezni az ELTE-t a világ vezető egyetemeit tömörítő OCW rendszer-ben. Ez országosan is egyedülálló fej-lesztés. Ahogyan a TTK Tanulmányi Osztály honlapját fejlesztettük, úgy ezzel párhuzamosan napjaink megfe-lelő színvonalára kívánjuk fejleszteni a kar és intézetek weboldalát is.

Az idei évben hatalmas változá-sok történtek az Alapítvány életében, amelyek reményeink szerint még hatékonyabbá és sikeresebbé teszik működését. Ebben te is segítségünkre lehetsz. Amennyiben nem éltél még adód 1%-ának felajánlásával más civil szervezeteknek, úgy tedd azt meg szá-munkra, ha támogathatónak és hasz-nosnak érzed tevékenységünket!

Adataink: ELTE TTK Hallgatói Alapítvány, adószám: 19652595-2-42.

Az ELTE TTK Hallgatói Alapítvány csapata

4411_szurke.indd 9 2012.05.02. 9:43:23

Ha a megjelenés előtti napok-ban kíváncsiak vagytok arra, hogy szerdán mit olvashat-tok, ha szeretnétek kulissza-titkokhoz jutni, vagy ha rend-szeresen játszanátok velünk értékes tárgynyereményekért, akkor lájkoljatok minket a h t t p : / / f a c e b o o k . c o m /tetekasnyuz oldalon!

Ebben a félévben újra m

eg-

jelenik a Tétékás Nyúz kultu-

rális m

elléklete, a

Kultúrnyúz.

Küldjetek ír

ásokat, v

erseket május

11-ig, bármily

en kategóriában, ha

publikáln

i szeretnétek őket kari

lapunk hasá

bjain!

4411_szurke.indd 10 2012.05.02. 9:43:25

4411_szurke.indd 11 2012.05.02. 9:43:27

44. félévfolyam 11. szám2012. május 2.

Tudósítás Tudósítás12Magyarországi hiúzokA WWF fajvédő programjáról

Európa utolsó nagymacskájának – régebbi megnevezése szerint „párducának” – igen sanyarúvá vált a sorsa. A vadászati módszerek tökéletesedtek, és a lőfegyverek, csapóvasak, valamint mérgek hatá-sos alkalmazása oda vezetett, hogy a hiúz szinte teljesen kipusztult először Nyugat-Európából, majd a Kárpát-medence, illetve az Erdős-Kárpátok területéről.

Magyarországon a század elején ejtet-ték el az utolsó példányokat, azonban a történelmi időkben a hiúz prémjének viselése főúri kiváltságnak számított. Az állat felbukkanása a Kárpátok magyaror-szági területein, vagyis az Északi-közép-hegységben annak köszönhető, hogy a vadászat korlátozása miatt a szlová-kiai állomány néhány egyede távolab-bi területekre is elmerészkedett. A hiúz magyarországi megtelepedését sajnos a róla kialakult tévhitek igen negatívan befolyásolják. Vadászata azonban illegá-lis, mivel természetvédelmi jogszabályok értelmében fokozottan védett állatként van nyilvántartva, természetvédelmi érté-ke 250.000 Ft.

A hiúz (Lynx lynx) gyors és rendkí-vül hatékony ragadozó, tartja kordában az erdei növényevők elszaporodását. A vadászó hiúzok nélkül azok száma ugyanis könnyen gyorsuló növekedés-nek indulna, eredménye pedig a növény-zet szinte teljes lecsupaszítása lenne, ami nemcsak az erdők felújulását gátolná, de a lágyszárú növényzet és az azon élő álla-tok létfeltételeit is csökkentené. A hiúzok vadászatukkal hozzájárulnak a vadállo-mány jobb egészségi állapotának fenn-tartásához is, ebben nagy hasznukra van egyrészt testfelépítésük (izmos, hosszú lábaik, amelyek közül a hátsók kissé hosz-szabbak), ami biztosítja gyors, rendkívül ügyes mozgásukat, és segíti a hatalmas ugrások végrehajtásában, másrészt pedig tömött szőrzetű, éles karmokkal teli, erős mancsaik, amelyekkel zsákmányukat könnyedén ejtik el és amiktől járásuk nesztelen, valamint télen a mély hóban a nagy felületű tappancsok megakadá-lyozzák az állat elsüppedését. Jellegzetes pofaszakálla a hallásban segíti, mivel a legapróbb neszeket is felerősíti.

Legismertebb és legszembetűnőbb ismertetőjegyei az erős, sörényszerű nyakszőrzet, a sűrű bundázat és a hosz-szú, fekete fülpamacsok. A kifejlett állat testhossza egy méter körül van, amihez

nagyjából húsz centiméteres, bojtos farok járul. Magasságuk általában hatvanöt-het-ven centiméter közötti. A nőstény hiúz tíz hetes vemhesség után két-három kölyköt hoz a világra, amelyeket két éves korukig nevel. Bundájának színezete és pettyezett-sége tájanként és egyedenként változó, a legfoltosabb a Kárpátokban élő és nálunk is előforduló változat. A hiúz élőhelyei elsősorban a vadakban, búvóhelyekben gazdag középhegységi erdőségek, szik-lás, görgeteges hegyoldalak. Rendkívül óvatos és félénk állat. A többi macskafé-léhez hasonlóan leginkább éjjel aktív, és a nappalt zavartalan pihenőhelyén tölti a lehetőleg sűrűbb erdőrészekben, szikla-üregekben vagy hasadékokban.

A hiúz mindig is hozzátartozott középhegységeink változatos élővi-lágához. Ismételt megtelepedése azt jelzi, hogy még maradtak vadregé-nyes, természetközeli erdőségeink. Az Északi-középhegység természeti szépségeinek hírneve, idegenforgalmi vonzereje közismert, amelyet a hiúz megjelenése csak tovább növel. Nyu-gat-Európa egyes területeire mestersé-gesen telepítették vissza a hiúzt, igen nagy költségekkel. Egy természetes visszatelepülés, a költségmentességen felül az állomány jövője szempontjából is sokkal kedvezőbb lehet.

Nálunk azonban sajnos nem talál-hatók a hiúz számára elengedhetetlen nagyobb kiterjedésű „vadonok”, ahol a gazdálkodás és a turizmus zavaró hatá-saitól védett helyzetben lennének.

A WWF Magyarország korábbi, a nagyragadozók megismerését, megis-mertetését célzó programjai után elsősor-ban a megfelelő élőhelyek létrehozásán keresztül segít a hiúz visszahonosításá-ban. A program célja, hogy Magyaror-szágon a hiúzok számára megfelelő nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőterületeket teremthessenek. A nagymacska visszatér-tével ugyanis nemcsak egy, hanem akár sok száz olyan erdei állat- és növényfaj helyzete javulhat, amelyek a természetes állapotú erdőhöz kötődnek.

A program munkatársai jelenleg az Aggteleki Nemzeti Park kutatóival együttműködve tevékenykednek akik évek óta figyelemmel kísérik a hiúz hazai jelenlétét. A megfelelő nyomkövető esz-közök beszerzése az egyik legfontosabb célkitűzésük, mivel a hagyományos nyomkeresés csak télen teszi lehetővé a hiúz megfigyelését. Rádiótelemetriás nyakörvek, hőkamerák és mozgásérzé-kelő kamerák nagyban segítenék a mun-kájukat. Néhány egyed megjelölése azért is lenne fontos, mert a hiúzra irányuló orvvadászatot felderíthetővé tenné, ami hozzájárulhatna eme törvényszegő tevé-kenység visszaszorulásához és a faj sza-porulatához. A hiúz hasznossága mel-lett szól továbbá, hogy – a tévhitekkel ellentétben – nem terjeszti a veszettséget, sőt a rókák, kóbor kutyák és macskák rendszeres vadászatával épphogy csök-kenteni tudja a betegség terjedésének lehetőségét. Haszonállat-zsákmányolása jelentéktelen, főleg mióta erősen vissza-szorult hazánkban a külterjes állattartás. A fajvédő program munkatársai kieme-lik: „Szeretnénk elérni, hogy a hiúzra mindenki úgy gondoljon, mint a termé-szetes erdők szívesen látott lakójára, és nem mint vad- és háziállatpusztító közel-lenségre”. A WWF Magyarország reméli, hogy az egyre nagyobb nyilvánosság által sikeresen rá tudja irányítani a figyelmet a faj védelmének fontosságára.

Michael Kay

4411_szurke.indd 12 2012.05.02. 9:43:29

TétékásNyúz

Tudósítás Tudósítás 13Séta az alagútbanNanométer méretű aeroszol részecskékkeletkezése és hatásai

A levegőben különböző méretű, szilárd és folyékony részecskék találhatók. Legnagyobb részecskeszám-koncentrációban azok van-nak, amelyek átmérője száz nanométernél kisebb, ezeket ultrafinom aeroszol részecskéknek nevezzük. Fontos éghajlati hatásaik és egész-ségügyi többletkockázatuk miatt az elmúlt években a tudományos kutatások tárgyává váltak. Míg az üvegházgázok a Föld melegedését okozzák, addig az aeroszolok összesített hatása hűlést eredményez.

A jelenség részletei kevéssé ismer-tek, így tisztázásuk komoly tudományos kihívást jelent a kutatók számára. Múlt héten az ELTE Anyagfizikai Tanszék és a TTK Nagyműszeres Kari Műszer Cent-rum közös szemináriumán Salma Imre, a Kémia Intézet egyetemi tanára tartott elő-adást az ultrafinom aeroszol részecskék keletkezéséről és jelentőségéről.

A légkörben szuszpendált szilárd és cseppfolyós részecskék közvetlenül kölcsönhatásba lépnek a napsugárzással, és jelentős mennyiségű energiát szórnak vissza az űrbe. Másrészt kondenzációs magvakként lehetővé teszik a felhőcsep-pek kialakulását, ezáltal közvetett módon szintén hozzájárulnak a napsugárzás visszaveréséhez az űrbe. Tengeri, tiszta levegőkörnyezetben egy hajómotor pél-dául viszonylag sok aeroszol részecskét emittál, amelyekre vízgőz kondenzá-lódhat túltelítettség kialakulása esetén. A részecskék nagy száma miatt a ren-delkezésre álló vízgőz sokkal több, de kisebb méretű felhőcseppet eredményez. Az ilyen felhők jobban visszaverik a nap-sugárzást, vagyis fehérebbek, és tartóz-kodási idejük, tehát hatásuk is hosszabb.

Ezek a nanorészecskék az emberi egészségre is fokozott kockázatot jelente-nek. Az emberi szervezet ugyanis legin-kább a tüdőn keresztül van kapcsolatban a levegővel. Míg a bőr felülete legfeljebb 2 m2, addig a légzőszervek felülete akár a 100–150 m2-t is elérheti. Viszonylag tiszta levegőben nem a részecskék tömegkon-centrációja, inkább azok száma és mérete kapcsolatos az egészségünkre kifejtett hatásukkal. Kis fizikai aktivitás mellett, például ha ülünk, és csak olvasunk, vagy semmi különösebb testmozgást nem vég-zünk, akkor egy nap alatt átlagosan 20 m3 levegőt lélegzünk be. Budapest belvárosá-ban ez azt jelenti, hogy nagyjából 100 mil-liárd ultrafinom részecske jut a tüdőnkbe.

A legapróbb részecskék képesek eljutni egészen a léghólyagokig. A részecskék nagy arányát szerencsére kilélegezzük, de kisebb részük lerakódik a tüdő mélyebb részeiben. A léghólyagokban a legfonto-sabb tisztítást a falósejtek végzik. Sajnos ezek nem képesek ilyen nagy mennyi-ségű idegen anyag eltávolítására: nincs annyi takarítónk, mint szemetünk. Az el nem takarított nanorészecskék átjuthat-nak a sejtfalon, bejuthatnak a véráramba, végül akár a központi idegrendszert is elérhetik. A városokban a nanoméretű részecskék jelentős része kormot tartal-maz, amely a légzési mozgások miatt a bordák mentén fekete sávok formájában kiülepszik a tüdőben.

Az ultrafinom részecskék fő forrása a magas hőmérsékletű, közvetlen emisszió, amelyet városokban a gépjárműforgalom

(különösen a dízelmotorok), a fűtés, tüze-lés, valamint az ipari tevékenység okoz. A nanotechnológia bizonyos termékei és eszközei – mint például a lézernyom-tatók, amelyekben nanométer méretű festékszemcsék találhatók – zárt terek-ben szintén jelentős emissziós forrásá válhatnak. Nanorészecskék természetes módon légköri nukleációval keletkeznek. Ez egy elsőrendű fázisátmenet, amely során homogén, gáznemű fázisban gázok fotokémiai reakcióival (hidroxil-gyökkel) olyan termékek jönnek létre, amelyek

képesek lesznek gócokat kialakítani, vagy kedvező esetben folyadék vagy szilárd fázist, tehát aeroszol részecské-ket létrehozni nagy számban, amelyek megnőve a fent említett felhő-konden-zációs magvakként szolgálhatnak. A nukleációhoz túltelítettség szükséges. A légköri nukleációban kén-dioxid (pon-tosabban a belőle keletkező kénsavgőz), vízgőz és ammónia, valamint illékony szerves vegyületek fontos szerepet ját-szanak. Ha a folyamatot a méreteloszlás időváltozásával szemléltetjük, akkor úgy-nevezett banángörbét kapunk eredmé-nyül. Egy ilyen budapesti folyamatot az ábrán szemléltetünk. A nukleációs elmé-letek egyik gondja az, hogy a gócban lévő molekulák száma túl kicsi a szigorú ter-modinamikai tárgyaláshoz, ugyanakkor a molekulák száma túl nagy a kvantum-kémiai megközelítéshez.

A nanorészecskék mérése elektro-mos mozgékonyságuk alapján valósít-ható meg. A nagyobb részecskék min-tavételezésére használt aerodinamikai elveket teljesen el lehet felejteni, hiszen a nanorészecskék szinte makromole-kulák, amelyek követik a légáramokat. A Kémiai Intézetben lévő célműszer (DMPS, differential mobility particle sizer) a 6–1000 nanométer tartományban méri a részecskék méreteloszlását tízper-ces időfelbontással. A méretszeparáció a részecskék természetes elektromos töltése alapján zajlik, majd a különvá-lasztott részecskék számát egy konden-

zációs részecskeszámlálóval határozzák meg. A mérések alapján Budapest szélén 3–4 ezer, az ELTE Lágymányosi Campu-sán 10 ezer, a Rákóczi úti utcakanyonban 22 ezer, míg a Várhegy-alagútban 134 ezer darab utrafinom aeroszol részecske van a levegőben cm3-enként a napi átlagot tekintve. Az alagúton átsétál-va olyan aeroszol expozíciónak vagyunk kitéve, amelyet másfél órás belvárosi séta alkalmával kapnánk.

Szanditudositas@nyuz.elte.hu

4411_szurke.indd 13 2012.05.02. 9:43:29

44. félévfolyam 11. szám2012. május 2.

Természet-Tudomány-Technika Természet-Tudomány-Technika14Újra utazhatunk hangsebességgel?Szuperszonikus tömegközlekedés

A hangsebességgel történő repülés majd három évtizedig igazi luxusélménynek számított, amelyet csak kevesen próbálhattak ki, mielőtt végleg nyugdíjazták. Több éves kihagyás után most újra felcsillan a remény arra, hogy mindenki számára elérhető legyen a szuperszonikus tömegközlekedés.

A Concorde (a latin concordia, egység szóból) 1976-os megjelenése a légi közlekedésben történelmi mérföld-kőnek számított, ugyanis lényegesen lerövidítette az utazási időt. Sebessége elérte a 2500 km/h-t, tehát a hangsebes-ség kétszeresét, így például egy Lon-don – New York járat röpke három óra alatt átszelte az Atlanti-óceánt. Sajnos a repülőgép előállítása és üzemelteté-se korántsem volt gazdaságos, hiszen éppen ehhez kapcsolható az úgyneve-zett „Concorde-effektus”, ami azt az emberi viselkedést jelenti, amikor csak azért ragaszkodunk valamihez (például egy vállalkozáshoz), mert már rengeteg pénzt, időt és energiát öltünk bele.

Mielőtt az első gép elkészült vol-na, az elemzők már felismerték, hogy a program pénzügyi szempontból veszteséges lesz. Egyre több bizonyíték mutatott arra, hogy a projekt költségei sosem térülnek meg – többek között a kis befogadóképesség (100 fő), és a nagy üzemanyag igény miatt –, ennek ellenére közel három évtizeden keresz-tül dotálták az összesen 20 db legyártott Concorde veszteséges működését, míg végül biztonsági problémákra hivat-kozva végleg leállt a támogatás. 2000. július 25-én az Air France Flight 4590-es járatának tragédiája – amelyben 113 ember vesztette életét – nem tervezési hiba miatt történt, de végleg eloszlat-ta a Concorde további fejlesztésével kapcsolatos reményeket. Végül a repü-lőgépet 27 éves pályafutását követően 2003. október 24-én, a New York JFK – London Heathrow útja után végleg nyugdíjazták.

A Concorde forgalomból történő kivonása azonban nem jelenti azt, hogy végleg le kellene mondanunk a hangse-bességgel történő utazás lehetőségéről. Ugyanis a repülőgép egy továbbfej-lesztett, új generációján azóta számos csoport dolgozik. Legfrissebb a Massa-chusettsi Műszaki Egyetem kutatóinak koncepciója, amely sikerrel kiküszöböl-

het több, épp a Concorde visszavonu-lásához vezető problémát. Qiqi Wang, az MIT repülési és űrrepülési mérnöke szerint a megoldás alapjait tekintve egé-szen egyszerű: egy szárnypár helyett kettőre van szükség. Wang kollégájával, Rui Hu-val és a Stanford Egyetem mér-nök professzorával, Antony Jamesonnal közösen egy számítógépes modellen keresztül mutatták be, hogy szuperszo-nikus utazósebességen egy kétfedelű valójában jóval kisebb légellenállást kelt, mint egy hagyományos repülőgép.

Az alacsonyabb légellenállás azt eredményezi, hogy a repülőgépnek kevesebb üzemanyagra van szüksége és kisebb a hangrobbanás is. Hangrob-banásnak a szuperszonikus gépektől

a felszín felé terjedő lökéshullámokat nevezzük. Olyan, mintha egy ágyú-dördülést hallanánk, ami annyira kel-lemetlen, hogy szárazföld fölött nem is engedélyezték a szuperszonikus repülést. Wang megoldása az egymás fölött elhelyezkedő szárnyakkal éppen ezt küszöbölhetné ki, ugyanis kiiktat-ná a lökéshullámokat, amelyek az igen kellemetlen, fülsiketítő robajlásért fele-lősek. Az eredeti biplán, azaz kétfedelű szuperszonikus koncepció egy német mérnök, Adolf Busemann nevéhez fűződik, aki az 1950-es években állt elő terveivel. Normál esetben, ahogy egy hagyományos sugárhajtású gép kezdi megközelíteni a hangsebességet, a leve-gő elkezd összesűrűsödni a gép előtt és mögött. Ahogy a repülő eléri és átlépi a

hangsebességet, a légnyomás hirtelen növekedése két hatalmas lökéshullámot kelt, ami a gép mindkét végén kilövell, létrehozva a hangrobbanást. A jelenség roppant figyelemre méltó, de maradan-dó halláskárosodásokat okozhat egy közelben tartózkodónak. Busemann szerint a biplán kialakítás előnye, hogy a szárnyvégek a két oldalon egymás felé mutatva háromszög alakzatot vesznek fel, így kiiktatják egymás lökéshullá-mait. A német mérnök tervének szép-séghibája a felhajtóerőnél jelentkezik, a két szárny ugyanis túl szűk csatornát biztosít a levegő átáramlásához, és a szuperszonikus sebességhez közeledve gyakorlatilag „eltömődik”, rendkívül nagy légellenállást okozva. Tehát ami hangsebességen és afelett csodálatosan működik, az alkalmatlan magának a hangsebességnek az eléréséhez.

A probléma megoldásához Wang, Hu és Jameson megalkotott egy számí-tógépes modellt Busemann kétfedelűje teljesítményének különböző sebessé-geken történő szimulálásához. Adott sebességen a modell meghatározta az optimális szárnyformát a légellenállás minimalizálásához. A kutatók ezután a tucatnyi különböző sebességből szár-mazó eredményeket 700 szárnykonfigu-rációval vetették össze, hogy megkapják a szárnyak optimális alakját. Rájöttek, hogy a szárnyak belső felszínének lesi-mításával szélesebb csatornát biztosít-hatnak az átáramló levegőnek, illetve azt is felfedezték, hogy a felső szárny felső élének és az alsó szárny alsó élé-nek kiemelésével a szimulált repülőgép feleakkora légellenállással képes szu-perszonikus sebességen repülni, mint a Concorde tudott. Wang szerint ez a teljesítmény kevesebb mint felére csök-kentené a gép üzemanyagszükségletét.

A csapat következő lépése egy háromdimenziós modell elkészítése, hogy letesztelhessék a repülést befo-lyásoló egyéb tényezőket is. Míg az MIT kutatói egy optimális kialakítás elérésén dolgoznak, egy japán csoport mozgó alkatrészekkel ért el előrelépé-seket Busemann kétfedelű koncepciójá-nál, vagyis a szárnyak alakot változtat-nak a különböző sebességeknél. Wang szerint egyre több ötlet lát napvilágot, amelyek Busemann terveinek tökélete-sítésére irányulnak, és drámai fejlődést, valamint az elkövetkező években talán áttörést is eredményezhetnek ezen a területen.

Micheal Kay

4411_szurke.indd 14 2012.05.02. 9:43:30

TétékásNyúz

Természet-Tudomány-Technika Természet-Tudomány-Technika 15Csillagászati távolságmérésSzupernóvát fedeztek fel magyar csillagászok

A Földtől körülbelül 2 milliárd fényévre, egy távoli galaxisban lévő szupernóvát azonosítottak a Magyar Tudományos Akadémia kutatói. A program egyik munkatársa szerint valószínűsíthető, hogy ez az egyik leghalványabb szupernóva, amelyet valaha is felfedeztek egy viszonylag kis távcsővel.

Mi is az a szupernóva? Egy csil-lag fejlődésének végén bekövetkező katasztrofális robbanás, amelynek során rövid idő alatt annyi energia szabadul fel, hogy a csillag napokon át fényesebb lehet mint az őt tartalmazó galaxis összfényessége. Ami a robba-nás után visszamarad, az általában egy neutroncsillag vagy esetenként fekete lyuk. A neutroncsillagok nagy meny-nyiségű szabad neutront tartalmazó maradványcsillagok. A fekete lyuk olyan objektum, amelynek a felszíné-re vonatkoztatott szökési sebessége eléri vagy meghaladja a fénysebesség értékét. A fekete lyukak létezése mind elméletileg, mind csillagászati megfi-gyelésekkel jól alátámasztott. A lyuk elnevezés alatt nem a szokásos érte-lemben vett lyukat kell érteni, inkább a világűr egy részét, ami mindent elnyel, és ahonnan semmi nem tud visszatérni. A fekete lyuk sokak sze-rint új univerzumok vagy dimenziók szülőhelye, az elméletileg lehetséges időutazás, vagy a fénynél gyorsabb utazás eszköze lehet. Mások szerint végtelen energiaforrás, ami a gala-xisban mindenhol rendelkezésre áll. Egy érdekes kutatás szerint a világ-egyetem életének korai szakaszából, a galaxisok kialakulásának időszakából visszamaradt közepes méretű fekete lyukak százai csavaroghatnak a Tej-útrendszerben.

Galaxisunkban a legismertebb neutroncsillag a Rák-ködben található, amely egy 1054-ben felrobbant szuper-nóva maradványa. A ködöt 1731-ben fedezte fel John Bevis brit amatőr csilla-gász, aki Uranographia Britannica nevű atlaszába is felvette. Charles Messier Bevistől függetlenül szintén felfedezte 1758. augusztus 28-án, miközben egy két héttel korábban felfedezett üstököst követett. Messier először üstökösnek nézte, de hamar rájött, hogy nincsen megfigyelhető mozgása és ködös fénye is más, mint az üstökösöké.

Mivel a szupernóvák viszonylag ritkák, ezért egyszerre számos galaxis megfigyelésére van szükség a felfede-zésükhöz. A most talált szupernóva az úgynevezett Ia típus egy különle-ges és ritka fajtájába tartozik. Ezt az alcsoportot a szokásosnál lassabb hal-ványodás jellemzi, a robbanása pedig sokkal energikusabb, mint az átlagos Ia típusú szupernóvák esetében. Ezek a szupernóvák nagyon fontosak a csillagászati távolságmérésben, mivel abszolút fényességük minden eset-ben megegyezik, így a Földről látható fényességük alapján pontosan megha-tározható a távolságuk. A szupernó-vák nagyjából annyi energiát képesek kibocsátani, amennyit a Nap egész élettartama során.

A mostani felfedezésnek ugyan inkább elvi, mintsem gyakorlati jelen-tősége van, az eredmény kitűnő pél-dája a magyar csillagászat nemzetközi beágyazottságának. A felfedezésben a Konkoly Thege Miklós Csillagá-szati Intézet és a Szegedi Tudomány-egyetem kutatói együttműködtek a megerősítő méréseket végző texasi McDonald Obszervatórium Hobby Eberly Telescope csillagászaival is.

A szupernóva felfedezését SN 2012bj jelöléssel március 25-én jelen-tette be a Nemzetközi Csillagászati Unió erre szakosodott körlevelében. A csillagászok kérésének megfelelő-en három társfelfedezőt adtak meg: Sárneczky Krisztiánt, a Lendület kuta-tócsoport tagját, Vinkó Józsefet, a Sze-gedi Tudományegyetem csillagászát és Craig Wheelert, a Texasi Egyetem professzorát.

Amióta 2010 októberében útjára indult a Piszkéstető Supernova and Trojan Asteroid, másnéven „PISTA” Survey, az MTA csillagászainak fél év alatt három szupernóvát is sikerült fel-fedezniük távoli galaxisokban.

A szupernóva-robbanást több-féle folyamat is kiválthatja. Az egyik

lehetséges oka egy, a Napnál legalább 8-szor nagyobb tömegű csillag magjá-nak katasztrofális összeomlása, amely során egy lökéshullám hatására az óriáscsillag külső rétegei ledobódnak. A másik lehetőség egy már halott csil-lag, úgynevezett fehér törpe fúziós bombaként történő felrobbanása egy társcsillagtól kapott anyag vagy egy másik fehér törpével való összeolvadá-sa következtében.

A szupernóvák kutatásának elmé-leti jelentősége abban áll, hogy rész-ben ezek a robbanások szennyezik be porral és másfajta nehezebb elemekkel a csillagközi teret, ami a Naprendszer-hez hasonló világok, a Földhöz hason-ló bolygók, végső soron az élet meg-jelenéséhez vezető út első lépésének tekinthető. Gyakorlati haszna pedig az, hogy segítségükkel a csillagászok megmérhetik a galaxisok távolságát. Ezzel a módszerrel sikerült először kimutatni a világegyetem gyorsuló tágulását, amely kutatást 2011-ben fizi-kai Nobel-díjjal jutalmaztak. A most megfigyelt szupernóva azonban rend-kívül halvány volt. Felfedezésekor a fényessége körülbelül 20,5 magnitúdó volt, ami nagyjából egy normál gyer-tya fényessége lenne Budapest–Párizs távolságából. A PISTA teljesítménye a halvány szupernóvák felfedezéseiben tükröződik: a piszkéstetői Schmidt-távcsővel összevethető méretű távcsö-vekkel ilyen halvány, vagyis ennyire távoli csillagrobbanásokat senki más nem talált még. A program a teleszkóp teljes műszeridejének mindössze pár százalékát használja, ezt figyelembe véve elismerésre méltó a hatékonyság.

Budafai Viktóriattt@nyuz.elte.hu

4411_szurke.indd 15 2012.05.02. 9:43:31

44. félévfolyam 11. szám2012. május 2.

Helyvektor & Kritika Cooltér & Négyeshatos16Kuplung, gáz, fékKocsma, szórakozóhely, kiállítóterem

Pár hete jártam a Kuplungban újra. Nem véletlenül, hiszen Boross Gábor és Szarvák Antal kiállításának megnyitójára mentem el, amely CUT CUT CUT és Antiforma címmel nyílt meg. Érdekes volt, hogy meny-nyire kiszélesedhet egy-két hely funkciója, hiszen a Kuplung is elsősor-ban romkocsma, de rendszeresen vannak partyk és most kiállítások is.

Mióta festesz?

Boross Gábor: Körülbelül a gimi elején (durván tíz éve) találtam rá teljesen véletlenül az azóta megszűnt stencilrecolution.com-ra. Nagyon meg-tetszettek az ott látott munkák, ezért elkezdtem utánajárni a dolognak, próbálgatni a technikákat.

Honnan jön az ihlet?

BG: Általában egy konkrét kép ihlet meg, amit neten vagy egyéb helyeken látok, utóbbi egyre ritkább. Ha valami nagyon megfog, elkezdek gondolkodni, hogyan tudnám fel-használni, átdolgozni a saját ízlésem szerint. Persze van, hogy egy konkrét ötletem támad, és ennek megoldásá-hoz keresek és készítek képet. Utób-bi történt például az interaktív órás kép esetében, ahol a szétszedhető és formálható kép koncepciója volt meg előbb, és ehhez kerestem olyan képet, ami jól szolgálja az ötletet.

A Kuplung egyike a kedvenc helye-imnek, hiszen a 4-6-oshoz is közel van és a Gödörtől sincs távol, így a belvá-rosban bárhonnan egyszerűen meg-közelíthető.

Az sem hátrány, hogy van dohány-zó és nem dohányzó része, így akik füstölögni akarnak sem „offolják” a helyet mint lehetséges célpontot, akik meg nem, azok most már mindig örül-hetnek, hogy nem kell minden másnap reggel büdösen ébredniük.

A költségek a lehetőségekhez mér-ten és persze attól függően, hogy a hely azért sokkal távolabb már nem lehetne a Dunától, normálisak. Hiszen sört is lehet kapni 400-500 forinttól, van kóla és koktélok is, ezek 1000-1500 forint-tól. Ez utóbbiakat így leginkább csak szoctám, hallgatói jutalom és az ösz-töndíj megérkezésének fügvényében rendelek, sőt, mivel nem vagyok nagy koktélos, ha burzsujkodni van kedvem, inkább jobb söröket iszom.

Találhattok harapnivalót is, viszont kedden és szerdán csak este 6-tól éjjel 2-ig, csütörtöktől szombatig pedig hajna-li 5-ig van nyitva a hely, így egyetem utá-ni programnak nem túl esélyes, hacsak nem vagytok bent napi 10-12 órában.

Ha valamilyen zenés megmoz-dulásra lenne igényetek, akkor főleg breakbeat vagy más ütemesebb elektro-nikusabb ritmusokkal futhattok össze a Kuplungban, a jegyárak 500-1500 forint között szoktak alakulni, ha valami nagyobb megmozdulásra nyílik esély.

Így ha csak egy laza délutánra akartok beülni egy pofa sörre vagy valamilyen dizsire dobálnátok maga-tokat, nyugodtan nézzetek szét a Kup-lung repertoárjában hiszen lehet, hogy valami olyasmire bukkantok, ami ked-vetekre van.

Törceeehelyvektor@nyuz.elte.hu

Sic itur ad astraMúlt hét szerdáján immár har-

mincegyedik alkalommal rendezték meg az ELTE TTK Mate-matikus Hangversenyét. A jeles esemény ezúttal, ötödszörre, az ELTE Dísztermében kapott helyet, amelynek befo-gadóképessége nagyság-rendekkel különbözött ugyan a kezdetekben a számára helyet biztosító színtértől, a nagyszámú nézőközönség azonban még így is zsúfolásig töl-tötte azt.

Az érdeklődés nagy-sága most sem nélkülö-zött minden alapot, hiszen a fellépők csodálatos játékukkal nem egy hallga-tót kápráztattak el. Ahogyan az lenni

szokott, olyan nagy nevek játékát hall-hattuk, idén sokadszorra, mint példá-nak okáért Freud Róbert és Laczkovich Miklós tanár urakét, akik Brahms

magyar táncai közül szemezgetve adtak elő néhányat négykezes előadásmódban, zongo-rán. Mindezek mellett elhangzott még a már-már hagyományosnak is mondható Dal szöveg nélkül című szerzemény negyedik darabja is Nagy Ilona BME-s okta-tó előadásában, de hall-hattunk F. Kreisler-féle harsonaszólót is Kertész Gábor tanár úr interpre-tálásában.

A nagy klasszikusok komolysá-got követelő felvonulása mellett az új irány képviselői is megjelentek ezen

az estén, hiszen sok arcra csalt mosolyt például a Cauchy Club Singers felet-tébb szokatlannak, de éppen ezért újszerűnek és élvezhetőnek mondható Csillagok háborúja feldolgozása, amely-ben a galaxis szinte összes szereplője feltűnt egy-egy negyedhang erejéig. Azonban ha további saját szerzemé-nyekről is szót akarunk ejteni, akkor ott volt Magyari Marcell Inkonziszten-cia névre keresztelt saját zeneműve is, amely mindenképpen kiérdemelte az érdekes jelzőt.

Feltétlenül említésre méltó szer-vezői teljesítmény volt még az est utolsó morzsája, a közel ötven embert megmozgató kórusének, amelyben az összes addig fellépő énekes egy csapat-ként képviseltette magát, különböző egyházi és egyéb dallamokat színezve a Díszterem mennyezete alá.

Fontányi A.kritika@nyuz.elte.hu

4411_szurke.indd 16 2012.05.02. 9:43:32

TétékásNyúz

Helyvektor & Kritika Cooltér & Négyeshatos 17Eltűnt jégmezők nyomábanGrönland helyzete madártávlatból

A földrajzilag Észak-Amerikához, politikailag Európához tartozó legnagyobb földi sziget átlaghőmérséklete az elmúlt évtizedekben kétszer olyan gyorsan emelkedett, mint a világ többi részén. A Jég-szakadás – a klímaváltozások hatásai Grönlandon című kiállításon jártunk a Néprajzi Múzeumban.

Hétköznapi emberek tekintete sze-geződik a látogatókra hatalmas fekete-fehér portrék formájában. A grönlandi lakosok elmesélik nekünk, hogyan is élik meg a klímaváltozás kézzel fogható következményeit.

Ilulissat város Nyugat-Grönland partjának középső részén helyezkedik el. A település közelében a világ egyik leggyorsabban mozgó gleccsere beletö-redezik a párszáz méter mély fjordba. Az Ilulissat jégfjord 2004 óta szerepel az UNESCO Világörökség listáján. Expe-díciók tömkelege térképezte fel a glecs-cser elülső visszahúzódását 1850 és 2002 között. A tárlaton szemrevételezhetjük egy műhold felvételeit, amely a legutób-bi években árnyékként követte a fjord változását. A kiállítás radarképekkel, animációkkal prezentálja a jéghatár drá-mai összeomlását. A gleccserzóna határa 1950 és 2002 között nagyjából még stabil volt. A jégréteg elvékonyodása miatt, valamint mozgásának megduplázó-dása következtében a gleccser tizenkét kilométerrel visszább húzódott. Megis-merkedhetünk a fjorddal, amelyet kele-ti végénél a világ egyik leggyorsabban mozgó gleccsere, a Jakobshavn Isbrae táplál. Ez a gleccser vezeti el a grönlandi jégtáblára hulló hó 6%-át, és közel húsz métert tesz meg egy nap alatt. A glecs-cserről évente 30 km3 jégtábla szakad le. Ha a teljes sziget jégtakarója elolvadna, az önmagában is a globális tengerszint hét méteres emelkedését idézné elő. Még ebben az évszázadban megvan az esély arra, hogy közel egy méteres emelkedés következzen be.

Érdekes látni és hallani a tapasz-talatokat, a riportalanyok beszámoló-it, leginkább azért, mert mindegyikük más-más perspektívából közelíti meg a klímaváltozást.

A polgármesterrel készített interjú-ból kiderül, hogy sok döntéshozó politi-kus észlelte már a helyzetet, de ez első-sorban a nagyhatalmak képviselőinek lenne hasznára. Új ásvány- és olajlelő

helyek nyíltak meg, ezáltal az ország gazdaságának fellendülésében bíznak.

A halászok részben örülnek a hosz-szú ősznek, mert a vízen egyszerűbb halászni, mint kutyaszánnal a jégen. Másfelől viszont gondot jelent, hogy a halak a tenger hőmérsékletének meg-változása miatt északabbra vonulnak. A jég olvadásával új területeket lehet fel-parcellázni. A hajózási menetrend is tel-jesen átalakult, régebben ugyanis, ami-kor az öböl még befagyott, az ott dolgo-zóknak egy ideig nem volt munkájuk.

A tengeri jég elolvadásával a levegő párásabbá válik, ennek következtében nagyobb az esélye a köd kialakulásá-nak, a bizalmatlan légi közlekedésnek. A permafroszt egy része eltűnik, ennek hatására pedig a talaj megsüllyed. A Dán Meteorológiai Intézetben végzett kutatások szerint a hőmérséklet továb-bi emelkedésével a permafroszt akár három métert is csökkenhet. Tizenki-lenc riporton keresztül szembesülünk a klímaváltozás előnyeivel, de annál is inkább hátrányaival. Eltérők a néző-pontok, a megközelítések, de a lakosok többsége hiányolja a fehér hóval borított várost, főleg mikor kigyúlnak a karácso-nyi fények, hiszen az utóbbi években pocsolya van ott, ahol egykor hó volt.

Ezek az emberek meghökkentő test-közelségből látják és érzik azokat a válto-zásokat, amikkel sokan nem hajlandóak szembenézni, vagy épp fogalmuk sincs arról, ami tényleg ránk várhat.

Kőnig Ritacoolter@nyuz.elte.hu

Orgonavirágzás idejénGyakran mondják, hogy az embe-

rek teljesen közönyössé váltak. Nem érdekli őket, amit látnak, legyen szó bárkiről, esetleg olyasvalakiről, aki épp segítségre szorul az utcán: elsé-tálunk mellette, nem nézünk oda. Bedugjuk a fülhallgatót, és a saját zenénket hallgatjuk, nehogy meg-halljunk másokat. Sokan beletörődtek ebbe, de én nem. És ezek után főleg nem fogok még egy jó darabig.

Egy vasárnap este történt, a Nap már épp lement, de még nem volt teljesen sötét sem, amikor a hétvége viszontagságai miatt épp úgy adó-dott, hogy – ezen nincs mit szépíteni – sírva ültem a villamoson.

Néhány megálló után egy elsőre nem túl szimpatikus kinézetű, nagy szakállas, koszos ruhás, idősebb fér-fi, aki eddig csak a távolból figyelt engem, leült velem szembe, és egy orgonavirágot nyújtott át nekem, mondva, hogy ne pityeregjek.

Kedvesen megkérdezte, hogy szerelmi bánatról van-e szó. Mond-tam, hogy persze, meg a tanulás… Nem sikerült felkészülnöm a másna-pi beszámolóra. Erre kedvesen elma-gyarázta nekem, hogy csak nyissam ki a könyvet, és kezdjem el bambulni a gerince mentén, lapozgassam ide-oda. Ha ezt egy fél órát csinálom még este, az agyam le fogja fényké-pezni a részleteket, és megjegyzem. Ez a villámolvasás technikája. Nagy szakértelemmel magyarázta, hogy a volt felesége is már vagy tizen-öt éve ezzel a módszerrel tanul, és most még egyetemre is jár. Aztán átnyújtott nekem egy kézzel írott, kicsiny névjegykártyát (emlékszünk, a bácsi eléggé nem úgy nézett ki, mint akinek egyáltalán lakása van), amin telefonszám, honlap-, illetve egy könyvcím szerepelt. Kiderült, hogy egy lélekbúvárral van dolgom, aki könyvet írt a párkapcsolatokról, azon belül is szakterülete az elvált szülők és gyermekeik. További taná-csokkal is ellátott ezzel kapcsolat-ban, megkérdezte még párszor, hogy tud-e még tenni értem bármit, és megkért, hogy esetleg osszam meg Facebookon a honlapot, majd min-den jót kívánt, és leszállt a következő megállónál.

V. É.negyeshatos@nyuz.elte.hu

4411_szurke.indd 17 2012.05.02. 9:43:33

44. félévfolyam 11. szám2012. május 2.

Belszíni fejtés18 Mozizóna

RáadásSziasztok! Az előző szám nagy sikerére való tekintettel kaptok egy kis ráadást, és ezen a héten is választhattok háromféle

rejtvényből. A négy feladványból kettő szabadon választottnak a megfejtését várom tőletek szombat reggelig. A torpedók-nál annyi egységet fed le a csatahajó, ahányas számot az oszlop vagy a sor végén láttok. Ez alapján kéne kilogikázni, hogy melyik hajónk hol található. Van egy csatahajónk (4 egységet foglal), két cirkálónk (3 egység hosszú), három rombolónk (2 egység) és négy tengeralattjárónk (1 négyzet). A hajók elhelyezkedése lehet vízszintes, vagy függőleges, egymással azonban sem oldalukkal, sem sarkukkal nem érintkezhetnek. Az egy egységet foglaló tengeralattjárók helyét várom majd, mégpedig úgy, hogy képzeletben behelyettesítitek egy exceltáblázatba és így külditek a megfejtést (például: A1;B2;C3;D4). A sudokuknál a beszínezett négyzetben álló számot kérem a szokásos módon. A hidas játéknál a kis körök egy-egy szigetet jeleznek, a beléjük írt szám pedig a belőlük kifutó hidak számát jelenti. A szigetek közt nem húzódhat átlósan híd, csak és kizárólag párhuzamosan. Ha nem pont egy vonalban van a másik sziget, akkor ahhoz nem köthető. Minden szigetről el kell jutni bármely másik szigethez a játék végére, és a hidak nem keresztezhetik egymást. Két szigetet maximum két híd köthet össze. A színes szigetről kifutó hidakat szeretném kérni ennél a rejtvénynél. Az előző (10.) szám nyertesei Baksay Boglárka, Nagy Antal és Vörös Éva, az azt megelőző (9.) számé pedig Fórizs Nándor Zoltán, Vida István és Herman Attila. Gratulálok nekik, és mindenkinek további jó fejtegetést kívánok!

Pannirejtveny@nyuz.elte.hu

4411_szurke.indd 18 2012.05.02. 9:43:33

Belszíni fejtés Mozizóna

TétékásNyúz

19 Szikrázik az acél, pattog a rozsdaA Missouri csatahajó

Igazából el kellene dobnunk az agyunkat a Csatahajó című film-től, mert annyira jó meg hát játszik benne Rihanna meg egy másik jó csaj akinek megint nem jegyezzük meg a nevét meg ott van Liam Neeson. Mégsem tesszük.

Noha a rozsda egészen nem fog pat-togni, de minden olyan csili-vili ebben a filmben, mintha csak most bocsájtották volna a vízre az Iowa osztályú csatahajó-kat, amelyek a Battleship csatahajójának is alapot adtak.

A film nem más, mint gyenge sztorizós, gyenge, de domborodó ka- rakterek: Rihanna és Brooklyn Decker, valamint kevésbé domborodóak: Liam Neeson, utóbbit Qui-Gon Jinn-ként ismerhetjük, de persze normális alakításai is vannak, ha eltekintünk a mindig fegyelmezett és tekintélyt parancsoló karakterétől. Liam persze csak mellékszerepet tölt be, hiszen csak hype-nak kellett a filmhez, ami még így sem bír ki egy erősebb cincát. De hát a Titanic Nemzetközi Filmfesztivál film-jei után kibírunk egy ilyen klisés, CGI-től túlcsorduló UFO-s valamit, mint a Battleship. Talán kicsit olyan, mint a producerként Spielberget felvonultató Super 8, ami szintén borzasztó volt. Persze ott, ha sok CGI nem is legalább normális karakterek voltak.

A legszebb dolog?Sok embernek vannak fenntartásai

a francia művészfilmekkel szemben, de A legszebb dolog című alkotást jó szívvel ajánlom bárkinek, főleg nekik. A film egy olyan eseményről szól, ami jó esetben mindenki életében eljön egy-szer: a gyerekvállalásról. Ám nem úgy, ahogy a többi, hiteltelen, romantikus film mutatja, ez itt a valóságról szól.

Egy csendes téli estén kezdődik történetünk, ahol megismerkednek hőseink, Barbara és Nicolas. Végigkö-vethetjük ismerkedésüket, a kezdeti rózsaszín ködöt, majd az elhatáro-zást, amit a szenvedély szül, hogy gyereket vállalnak. Egy romantikus film általában ezzel ér véget, amolyan „boldogan éltek, míg meg nem hal-tak” befejezésként. Pedig ilyenkor jön csak a java, a valódi próbatétele egy kapcsolatnak.

Hősnőnk értetlenül is áll a dolog előtt, hiszen mást sem hall, mint amit a társadalom sulykol belé, hogy ennek kéne élete legboldogabb időszakának lennie. Ehhez képest reggeli rosszulléteket és tomboló hormonokat kap a benne növekedő lénytől. Mókás, amikor meghúzza a párhuzamot állapota és az Alien-filmek közt, hiszen a legtöbb anya valóban így érzi magát ilyenkor, csak sosem merik kimondani. Rémi Bezançon tehát elénk tárja a teljes valóságot a gyerekvállalásról, ami elsőre sokkolóvá teszi a filmet, ám mégis kedvessé válik szívünknek, hiszen a szomorúbb, legkevésbé sem idillikus helyzetekbe is belecsempé-szi azt a jellegzetes fanyar humort, elvéve a helyzetek komorságát. Iga-zán jó érzékkel nyúlt hozzá a témá-hoz, így hiába elgondolkodtató film, mégsem teszi borongóssá a nézőt.

Bemutatja a diplomamunkáját író egyetemista lány és a szórakozott, valamint szórakoztató videotékás srác felnőtté válásának folyamatát, a félelmeiket, a próbálkozásaikat a meg-oldás megtalálására, a gyerek miatt felborult házasélet buktatóit. A Hátra-lévő életed első napja és a Szerelem száll a szélben írója nem hazudtolja meg önmagát ezzel a filmmel. Ezenkívül az aláfestő zenék is zseniálisan vannak összeválogatva. Mindent összevetve többször is nézhető film, de egyszer mindenképpen kötelező.

Panni

UN HEUREUX ÉVENEMENT (színes, felira-tos, francia filmdráma, 2011, 107 perc).Forgatókönyv: Rémi Bezançon.Rendező: Rémi Bezançon.Szereplők: Louise Bourgoin (Barbara), Pio Marmai (Nicolas), Josiane Balasko (Claire), Thierry Frémont (Tony).Pontszám: 8/10.

Egyébként a film a Torpedó társas-játék és a Transformers groteszk elegye. Vannak benne koordináták, csatahajók és valami nagy sötét ismeretlen, ami egy-re csak lövöldöz ránk úgy, hogy nem is tudjuk, hogy mihez kezdjünk. Plusz – és most jöjjenek a transzformerszi magas-latok – értelmetlenül nagy és mozgó, nagyon mozgó elemek, részek, irgalmat-lan nagy röpködő fémkupacokon.

Az egészet megtorpedózza a gyen-ge és nyálas szerelmi sztori, ami a fiatal

és nagyon cool tengerész és a kapitány dögös lánya közt szövődik.

Háttérinfó, hogy pár hete vonták ki a forgalomból a Missourit, azt a csatahajót, ami a film alapjául szolgált, a plakáton is ennek a sziluettjével találkozhatunk. Ebből az osztályból hatot terveztek, de csak négy készült el: a USS Iowa, a USS New Jersey, a USS Missouri és a USS Wisconsin. Ezeket ma már mind kivon-ták a hadrendből.

Törceeemozizona@nyuz.elte.hu

BATTLESHIP (amerikai sci-fi akciófilm, 2012, 121 perc).Rendezte: Peter Berg.Forgatókönyv: Erich Hoeber, Jon Hoeber.Szereplő: Liam Neeson (Shane), Rihanna (Raikes), Tadanobu Asano (Nagata), Jesse Plemons (Ordy), Brooklyn Decker (Samantha), Alexander Skarsgard (Stone Hopper)Pontszám: 5/10.

4411_szurke.indd 19 2012.05.02. 9:43:34

4411_szurke.indd 20 2012.05.02. 9:43:35