Tétékás Nyúz 4403

Húsevő növények(17. oldal)

Interjú dr. Juhász Gábor neurobiológussal (8-9. oldal)

Gazdasági beszámoló(4-5. oldal)

TétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásAz ELTETTKHÖK hetilapja

2009. február 03.info: [email protected] félévfolyam 1. számhttp://nyuz.elte.hu

NyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzAz ELTE

NyúzAz ELTE

info: [email protected]: [email protected]://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.hu

NyúzAz ELTE

NyúzAz ELTETTK

NyúzTTKHÖK hetilapja

NyúzHÖK hetilapja

info: [email protected]

Nyúzinfo: [email protected]: [email protected]://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.hu

NyúzHÖK hetilapja

NyúzHÖK hetilapja

info: [email protected]

Nyúzinfo: [email protected]

HÖKHÖKHÖKHÖKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTK

XLIV. félévfolyam 3. szám 2012. február 29.

Plusz-Mínusz+-

44. félévfolyam 3. szám2012. február 29.44. félévfolyam 3. szám2012. február 29.44. félévfolyam 3. szám

Plusz-Mínusz

Polányi-díj fiatal kutatónknak

Az MTA Fizikai-kémiai Bizottság és a Polányi Mihály Kura-tórium a Kémiai Intézet munkatársának, a kutatóegyetemi projekt résztvevőjének, Czakó Gábornak ítélte az idei Fiatal Kutatói Polányi Mihály díjat. A díjat az MTA Kémiai Osztálya és a Fizikai-kémiai Bizottság ünnepi ülésén, 2012. március 14-én kettő órakor adják át az MTA Székház Kistermében. Az ülésen Czakó Gábor körülbelül negyvenöt perces előadást is tart.A díjhoz kapcsolódó méltatás szerint Czakó Gábor vegyészt közel egy évtizedes tevékenysége a molekuláris kvantumkémia, az elméleti molekulaspektroszkópia és különösen az elméleti reakciódinamika területén nemzetközileg elismert kutatóvá tette. Módszerfejlesztési eredményeinek jelentős visszhangja volt a vonatkozó tématerületeken, kimagasló eredménye a Polányi-szabályok módo-sítására tett javaslata, amelyet a Science magazin közölt 2011-ben.A Polányi Mihály (1891 - 1976) fiziko-kémikusról elnevezett díjat az MTA Kémiai Tudományok Osztálya 1994 óta ítéli oda azoknak a kémikusoknak, akik Polányi Mihály kutatási eredményei nyomán haladva jelentős eredményeket értek el a kémiai tudományok különböző területein.A díjat története során az ELTE TTK Kémiai Intézetének több kutatója és (volt) doktorandusza elnyerte már, tavaly a projektben szintén résztvevő Turányi Tamást tüntették ki a rangos elismeréssel.forrás: http://kp.elte.hu

Ha érteni akarod a világot 2012

Az ELTE Társadalomtudományi Karának dokumentumfilm feszti-válja a Toldi mozibanAz ELTE Társadalomtudományi Kara immár negyedik alkalom-mal rendezi meg dokumentumfilm fesztiválját „Ha érteni akarod a világot…” címmel 2012. március 2. és 4. között a Toldi moziban. A korábbi évekhez hasonlóan ebben az évben is a társadalmi érzékeny-

séggel bíró filmek kerülnek a középpontba. A programban tizenhat magyarországi premier, köztük két magyar dokumentumfilm ősbemutatója szerepel. A rendezvény minden programja nyilvános és ingyenes.A több mint két napon át zajló seregszemlét péntek este a Waste Land című brazil-brit film nyitja. A szombati napra válogatott filmek a nyugati társadalmakban élők válasz-tási lehetőségeinek komplexitásába nyújtanak betekintést; vasárnap a nagyteremben leginkább olyan alkotások kerülnek terítékre, amelyek rendre fajsúlyos kérdéseket fogalmaznak meg a fogyasztói társadalmakban élők felelősségével kapcsolatban, a kisterem pedig a magyar filmeké. A filmprogramokat panelbeszélgetések, a hazai filmek esetében rendezői bemutatkozók, esténként pedig zenés programok kísérik.Időpont: 2012. március 2–4.Helyszín: Toldi Mozi (1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36–38.)forrás: http://elte.hu

Harmadszor rendezik meg Kár-pát-medencei Egyetemek Kupáját

A találkozónak 2012. március 1. és 3. között az Eötvös Loránd Tudományegyetem sportcsarno-ka ad otthont. Idén a résztvevők futsalban, női röplabdában és aerobikban mérik össze tudá-sukat és ügyességüket, de lesz cheerleader-verseny is.A viadal célja az, hogy a Kár-pát-medence magyar egyeteme-in tanuló diákjainak a sporton keresztül szervezzenek közösség- és kapcsolatteremtő programokat. A tornára a hazai indulók mellett

Erdé l y bő l , a Felvidék-r ő l , Ká r-pátaljáról és Újv id ék rő l is érkeznek c s a p a t o k .

A futsal-kupa fővédnöke Nyilasi Tibor. A program csütörtökön a sorsolással kezdődik, majd pén-teken a csoportmérkőzésekre, szombaton pedig a rájátszás mér-kőzéseire, a cheerleader-versenyre és a döntőkre kerül sor.Időpont: 2012. március 1–3.Helyszín: ELTE-BEAC Sporttelep (1117 Budapest, Bogdánfy út 10.)forrás: http://elte.hu

Atomoktól a csillagokig

A k v a n t u m f o l y a d é k o k c s o d á i - a szuperfolyékony hélium címmel tart előadást Sasvári László (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék).A héliumgáz néhány kelvin hőmérsékleten csepp-folyósodik, és közönséges nyomáson egyedülálló módon folyadék állapotú marad a legalacsonyabb elérhető hőmérsékleten is. Két izotópja közül a 3He fermion, a 4He bozon, és ezért folyadék álla-potban nagyon eltérő tulajdonságokkal ren-delkeznek. A 4He folya-dék 2 K környékén szuperfolyékonnyá válik és rendkívü-li - esetenként igen látványos - jelen-ségeket mutat, amelyek jól rendszerezhetők az úgynevezett kétfolyadék-elmélet segítségével. A háttérben a kvantumfolyadékok viselkedését meghatározó elemi gerjesztések állnak. Ugyan-ebben a hőmérséklettartományban a 4He folyadék a normál Fermi-folyadékok életét éli, s csak jóval alacsonyabb hőmérsékleten, 3 mK környékén válik szuperfolyékonnyá. Ez az átalakulás szoros rokonságban áll a fémekben megfigyelhető szup-ravezetéssel. Mindemellett a He folyadék nélkü-lözhetetlen segédanyaga az alacsony hőmérsék-leteket igénylő kísérleti fizikai kutatásoknak. Helyszín: ELTE TTK Északi Tömb (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A), az Eötvös teremben (földszint 0.83 terem).Időpont: 2012. március 1. 17:00.forrás: http://atomcsill.elte.hu

Könyvtári elégedettség felmérés nyereményekkel

Mi a véleményed az ELTE könyvtárairól? Melyiket használod a leggyakrabban, milyen fejlesztésekre lenne szükség? Ezekre e a kérdésekre szeretne választ kapni az Egyetemi Könyvtári Szolgá-lat. Szánj rá 5 percet, annak érdekében, hogy a szolgáltatások színvonala az elkövetkező időszakban javulhasson. A kérdőíveket március 7-ig lehet kitölteni.

A segítség nem marad köszönet nélkül, a kérdőívet e-mail címmel kitöltők között 2 db MP3 lejátszót és egy 5000 Ft-os könyvutalványt sorsolnak ki. Aki részt kíván venni a sorsoláson, ne felejtse el a kérdőív végén megadni az e-mail címét! A nyertest e-mailben értesítik.

TétékásNyúz

Plusz-Mínusz A főszerkesztő nadrágszéle 3

TétékásNyúz XLIV. félévfolyam, III. szám. Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Dukán András Ferenc, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Fontanji Andor. Vezetőszerkesztő: Fontányi A. Tördelő: B. Andi, K. Rita. Olvasószerkesztők: kopacsorsoja. Címlap: K. Rita. Hátlap: HGR. Rovatok: Belszíni fejtés (Panni), Cooltér (Kőnig Rita), Helyvektor (HG Roland), Kritika (Fontányi A.), Lágymányosi Port-rék (Mészáros Máté), Mozizóna (Törceee), Négyeshatos (B. Andi), TTT (Spiller András, djkalo), Tudósítás (Jurecska Laura, Weyde Szandra). Honlap: http://nyuz.elte.hu. E-mail: [email protected]. Telefon: 372-2654, lapzárta után 30/806-3000. Fax: 372-2654. Lapzárta: péntek 12:00. Készült a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában 1500 példányban. A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja. A főszerkesztő elérhetőségei: [email protected]; személyesen fogadóidőben (péntek 12-14) Déli Hali (00.732).

Tartalomjegyzék

HÖK ...............................................4-6

(A TTK HÖK 2011. évi költségvetéséről;Beszámolók, fejlemények)

Sport ..................................................7

(Magyar, sok labdával, ELTE módra)

Arcok .................................................7

(Egyed László)

Lágymányosi Portrék ..................8-9

(Interjú dr. Juhász Gáborral)

Faliújság .....................................10-11

Tudósítás ...................................12-13

(Grafén;ELTE Innovációs Nap)

TTT .............................................14-15

(Különleges téli mintavétel;Húsevő növények)

Helyvektor .....................................16

(Egy hely, amely csak nevében csendes)

Kritika ............................................16

(Occam, borotva nélkül)

Cooltér ............................................17

(Budapesti Planetárium)

Négyeshatos ...................................17

(A táska)

Belszíni fejtés ..................................18

Mozizóna ........................................19

(A némafilmes;Dragedy)

KikeletKedves olvasóink! Ismét szerda van, és immáron a

Nyúz legújabb félévfolyamának harmadik darabját tart-hatjátok a kezetekben. Talán kissé elhamarkodott lenne egyértelműen kijelenteni, de suttogva esetleg még meg-állhatná a helyét: itt a tavasz. Igaz, ebből sok mindent nem vehettünk még észre, hiszen az előadásokat ugyanúgy megtartják, ráadásul a beadandókat is ugyanúgy számon kérik, de itt-ott már csírába szökkent újra az élet. Lelkes kacsacsapat totyog végig esténként a két épület közötti lapályon, zajongásukkal megtöltve a városi csendet, meg-megállva, vígan dagonyázva a visszamaradt pocsolyákban.

A megújulás szele természetesen minket is utolért, a kezdeti változtatgatásokhoz ezen a héten újabbak társultak, az újság honlapján (nyuz.elte.hu) már nem csak a legújabb számok elektronikus változata található meg, de ugyanitt már elérhető a teljes előző félévfolyam anyaga is azok számára, akik kedvüket lelik a böngészgetésben. A weboldal folyamatos fejlesztés illetve külalak-módosítás alatt áll, amíg kitart a lendületünk, sorra töltjük majd fel a régebbinél régebbi lapszámokat.

Mindezt azonban nem adhatjuk „ingyen”, de nem kell megijednetek, csak a véleményetekre vagyunk kíváncsiak. Ugyan az előző számban már említet-tem, most ismét felhívnám a figyelmeteket a Facebook oldalunkra, ahol egy felmérést indítottunk útjára, amellyel az egyes rovatok népszerűségét szándé-kozzuk mérni. Sajnos eddig túl kevés voks érkezett ahhoz, hogy hosszútávú következtetéseket vonhassunk le belőlük, így újra megjegyezném: számít, mire szavaztok.

Azonban amíg mi a szavazatok összeszámolásával vagyunk elfoglalva, ne lankadjon a ti figyelmetek sem, az órák mellett figyeljetek a tavaszi zsongásra is, amely ugyan ma még csak szelíd döngicsélésnek tűnik, apró szúnyogok távoli zsongásának, de holnap talán már harsonák és kürtök örömkoncertjeként élitek meg azt a minden évben elénk pottyanó égi tüneményt, amelyet barátok közt is csak tavaszként emlegetünk

Fontanji Andorfőszerkesztő

[email protected]

A Tétékás Nyúz lelkes hallgatókat keres szer-kesztőségébe.

Jelentkezhetsz cikkírónak, olvasószerkesztőnek, tördelőnek, fotósnak; tapasztalat nem szükséges,

mindenre megtanítunk.Jelentkezni lehet a főszerkesztőnél levélben

illetve a fogadóórájában.


HÖK4BeszámolóA TTK HÖK 2011. évi költségvetéséről

A HÖK életében a költségvetés szabályos felhasználása kiemelt jelentőségű. Ezért elnöki beszámoló helyett mostani számunkban ezt jelentetjük meg, hagyományteremtő céllal. A hét legfontosabb HÖK-ös eseményéről a Küldöttgyűlésről (ahol a beszámoló elfogadásán kívül is számos fontos dolog történt) szintén olvashattok cikket.

A Küldöttgyűlés minden év elején elfogad egy költségvetés tervezetet, amely irányt mutat év közben. A terve-zet csak a Küldöttgyűlés engedélyével módosítható és a tavaszi félév elején az előző éves költés elfogadása is e Testü-let feladata és kizárólagos jogköre.

Az ELTE TTK HÖK Küldöttgyűlése 2012. február 21-én ellenszavazat nélkül elfogadta a 2011. évre vonatkozó költ-ségvetés beszámolóját. Alább olvashat-játok, hogy a HÖK mire mennyit költött az elmúlt évben. Ennek közzétételével új hagyományt kívánunk teremteni, mert az Önkormányzat jelenlegi vezetése kiemel-ten fontosnak tartja a Tétékás Nyúzon keresztül történő informálást.

KÖLTSÉGTÍPUSOK SZERINTILEBONTÁS:

Költségvetési sor FelhasználtRendezvények 8 566 883 FtNyomda 2 725 300 FtKépzések 2 549 637 FtIrodaköltség 1 684 414 FtTávközlés 198 408 FtPR 146 125 FtFejlesztések 0 FtÖsszeg 15 870 767 Ft

EZEK RÉSZLETES KIFEJTÉSE:

Rendezvények

A TTK HÖK az előző évekhez hasonlóan idén is a hallgatói rendezvé-nyek szervezésére költötte költségvetésé-nek jelentős részét. Ide tartoznak a TTK HÖK által szervezett vagy támogatott szórakoztató, kulturális, sport vagy tudo-mányos rendezvények: LEN, 5vös 5km, Gólyatáborok, Gólyabál, OTDK, Esély-egyenlőségi nap, Nedves Est, Madár-várta kirándulás, 4. Fiziqs-matematikus évzáró és 41. Földrajzos Nap, Falmászás támogatása, poszterállványok stb.

Az év legnagyobb rendezvénye a Lágymányosi Eötvös Napok a Lágymá-nyosi Kampusz 3 napos, ingyenes ren-

dezvénye, amelyben hagyományosan, mind szervezés terén, mind anyagilag a TTK HÖK vállalja a legnagyobb részt. A rendezvényen két nagy sátorban neves együttesek koncerteztek, továbbá kisebb sátrakban egyéb elfoglaltságokon vehet-tek részt a résztvevők, ahol a TTK HÖK-ről, szakterületekről, esélyegyenlőség-ről, külföldi csereprogramokról lehetett bővebb információkat szerezni.

2011-ben a rendezvényszervezést megnehezítő szigorúbb szabályok miatt csak ősszel tudtunk Nedves Estet szer-vezni. Sokat változott az elmúlt évekhez képest a rendezvény, ugyanis nem a Kis-pesti Uszoda, hanem a Széchenyi Gyógy-fürdő és Uszoda szolgált helyszínül.

A Gólyabálon rengeteg gólyaprog-rammal készültünk a gólyák számára. A mentorok táncoltak, sütöttek süteményt, volt Gólyaszoba, elkülönített VIP rész-leg, Nyúz Café, Bálkirály és Bálkirálynő választás, sok meglepetés és neves fellé-pők. A TTK HÖK a gólyák gólyabáli és gólyatábori részvételi díjának mérséklé-sére fordította a rendezvény költségveté-si sorának jelentős hányadát.

A KolHÖK mellett más karok ren-dezvényeit is támogattuk, amennyiben azok TTK-s hallgatókat is jelentősen érintettek.

A rendezvények alatt nem csak bulik-ra kell gondolni, hiszen ott az 5vös 5km vagy az OTDK, amelyre idén kiemelten sokat fordított az Önkormányzat.

A jubileumi XX. és XXI. 5vös 5km futóversenyeken mérhették össze gyor-saságukat a nevezők. A több mint 300 résztvevő között nem csak a Lágy-mányosi Campus tanulói és oktatói, hanem más egyetemek is képviseltették magukat. A chip-es időmérő rendszer a mihamarabbi eredményhirdetést és a pontosabb eredményeket nagyban megkönnyítette. Az őszi verseny ered-ményhirdetése a BEAC-ban volt, ahol napközben a Sportkampány zajlott.

Az OTDK-ra bekerült TTK-s hall-gatóknak nem kellett maguknak fizetni

a résztvételi díjakat. Ennek egy jelentős hányada a TTK HÖK támogatásából került kifizetésre. A „befektetés” nem volt hiábavaló, idén is az ELTE TTK volt az ország legeredményesebb kara.

Nyomda:

• Újság:A TéTéKás Nyúz a TTK HÖK min-

den szerdán 1500 példányszámban megjelenő, ingyenesen elvihető újság-ja. Mivel nagy hangsúlyt fektetünk a lap tudományos mivoltára, illetve tájékoztató szerepére, ezért minden félévben két különszám is megjelenik.

Hetilapunk egyik fő célja a hiteles és naprakész tájékoztatás. Ennek egyik fő eszköze a minden szám elején olvas-ható elnöki beszámoló, amelyben az olvasók értesülhetnek a kari Hallgatói Önkormányzat életének kiemelkedőbb eseményeiről. Az elnöki beszámoló mellett a Kari Tanács, illetve a Kül-döttgyűlés aktuális ülésén történtek lényegi beszámolóját külön cikkekben is olvashatják az érdeklődők.

A tanulmányi határidők és teendők a visszajelzések alapján nagy segítséget nyújtanak. A vizsgák szervezésének sza-bályai pedig potenciálisan az oktatói réteg felé is emlékeztetőül szolgálnak. Az ösz-töndíjakkal kapcsolatos tennivalókkal és döntésekkel foglalkozó cikkekkel külö-nösen a szoctám-időszak alatt találkoz-hatnak az olvasók. Az informatív írások jó alapul szolgálhatnak az ösztöndíjak terén történő eligazodásban.

A hetilap állandó rovatai keretében többek közt Karunk oktatóit szólítjuk meg egy-egy érdekes téma köré szerve-ződő interjú keretében. Emellett rejtvé-nyekkel, filmajánlókkal, sportajánlások-kal, korrepetálásokkal, Erasmuson részt-vevő diákjaink beszámolóival tarkítjuk az egyébként is színes újságot.

A Gólyanyúzban az elsős hallgató-kat látjuk el az egyetemi élet elkez-déséhez szorosan kapcsolódó fontos információkkal. A megjelent lapszá-mok már a http://nyuz.elte.hu honlapon is elérhetők.

• PlakátokKülönféle rendezvények plakátok-

kal való hirdetésére kisebb hangsúlyt fordítottunk, mint a korábbi évben, mindössze 70.000 forintot.

• Külügyi iránytűA Külügyi iránytű 1050 példány-

számmal jelent meg, amelyből 400 db-ot

TétékásNyúz

HÖK HÖK 5a TáTK HÖK kért, 250 db-ot pedig az IK HÖK. Az összköltsége 129.085 forint volt.

Képzések:

• TTK HÖK képzésekA TTK HÖK évente kétszer tart

vezetőképzőt a képviselőinek, tisztség-viselőinek. A szakmaiságra törekszünk, de emellett a közösségépítés is fontos szerepet játszik. A megjelenés a szakmai programokon kötelező. A szekcióülése-ken a tisztségviselőket segítő csoportok dolgozzák ki a következő féléves straté-giát, programot vagy más projektmun-kát végeznek egy tisztségviselő irányítása alatt. A vezetőképző zárásaként tesztet írtak a résztvevők és ennek függvényé-ben kértük hozzájárulásukat a TTK HÖK költségeihez. A vezetőképzők mindig is a hallgatói önkormányzat legvitatot-tabb tevékenységei közé tartoztak, de úgy érezzük, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy bármilyen problémával, kérdéssel kapcsolatban naprakészen tudjunk vála-szolni, különösen a jelenlegi változó jog-szabályi környezetben.

• Bevonó táborIgyekszünk hangsúlyt fektetni

arra, hogy új hallgatók ismerhessék meg a Hallgatói Önkormányzat műkö-dését, feladatait és ha valami felkelti érdeklődésüket, akkor be is kapcsolód-hassanak a munkába.

A TTK HÖK költségeihez való hoz-zájárulást mind a résztvevőktől, mind a szervezőktől, előadóktól kértünk. 2011-ben 165.000 forinttal támogattuk a Bevo-nó tábor résztvevőinek kiadásait.

• MentorrendszerA mentorság egy félévre szóló fel-

adatot ölel fel. A mentorok több lépcsős szűrőn esnek át. A kötelező képzéseken elmélyítik tudásukat a tanulmányi ügyek, az ösztöndíjak, a külügyi lehetőségek, a rendezvények és a sportolási lehetőségek terén. A tábor és kirándulások keretében a csapatépítésre is hangsúlyt fektetünk. A mentorok semmiféle közvetlen pénz-beli támogatást vagy hallgatói juttatást nem kapnak tevékenységükért, a táborok és a mentorrendszer egyéb költségeinek fedezését saját anyagi forrásaikból oldják meg és mivel a táborokban, képzéseken való részvétel kötelező számukra, a HÖK a szállásköltségek, illetve esetenként az utazási költségek egy részét átvállalja.

A 2011. évi költségvetésből 1.277.292 forintot fordítottunk a men-torrendszerünkre.

• HÖOK Vezetőképzők, Külügyi Veze-tőképző, EHÖK Vezetőképző

A TTK HÖK az országos vezetőkép-zőkön konstruktívan képviselteti magát. A vezetőképzőkre fordított kiadások visszafogása végett csak az aktuálisan illetékes tisztségviselők vesznek részt a képzéseken, akiken keresztül a többi terü-lettel foglalkozó képviselő, tisztségviselő is információkat szerez. A részvételi díjuk csökkentése miatt a TTK HÖK támogat-ja szállásköltségüket. A 2011-es évben megrendezésre kerülő két országos szin-tű vezetőképzőnek, továbbá a 2010. évi őszi HÖOK Vezetőképzőnek a részvételi díjainak támogatására fordított összege is a 2011-es évi költségvetésben szerepel.

A Sarlóspusztán megszervezett EHÖK Vezetőképzőn, a Külügyi Vezető-képzőn és a nyíregyházi HÖOK Vezető-képzőn is részt vettünk. A részvételi díjak csökkentése érdekében az Önkormányzat támogatást biztosított a rendezvényen megjelentek számára. Az EHÖK Vezető-képzőn többen vettek részt, mint ahány szekció volt, ám a leutazók váltották egy-mást, ezzel is csökkentve a kiadásokat.

Az összköltsége a különböző veze-tőképzőknek (a TTK HÖK-ös vezető-képzőket kivéve) 575.300 forint lett.

Irodaköltség:

A papírok, nyomtatóban lévő tonerek, faxtinták és a gépekhez szüksé-ges karbantartások elengedhetetlen hoz-zátartozói a HÖK működésének. Az év végén nagy tételben rendeltünk papírt, illetve iroda- és írószereket, amelyek kifizetésére 2011-ben vállaltunk köte-lezettséget, ám csak 2012-ben kerülnek kiszállításra és kifizetésre, ez indokolja, a 2011. évi magasabb irodaköltséget. Ezzel célunk az volt, hogy idén ne hátráltat-hassák a 2011. évhez hasonlóan a napi működést olyan tényezők, mint a papír-hiány, ami jelenlegi gazdasági helyzet-ben sajnos nagyon is reális veszély, ami nem csak a TTK HÖK-nél, hanem akár tanszékeken is előfordulhat. Ezen meg-rendeléseknek köszönhetően a 2012. évi költségvetésünkből ennek az összegnek csak harmadát-felét tervezzük fordítani.

Távközlés

A flotta megalakulása óta egyre töb-ben lépnek be az Önkormányzat tagjai közül az egymás között ingyenes háló-zatba, így a telefonszámla az utóbbi évek-hez képest csökkent, hiszen mobiltele-fon-számlákat a TTK HÖK részben sem finanszíroz. Néhány hónapban a kiemelt

munkák miatt az összeg megugrik, de igyekszünk figyelni arra, hogy így se legyen nagyon magas. A két telefon iro-dáinkban elengedhetetlenül szükséges a mindennapos ügyintézésben.

PR:

A 2010-es évből maradt 146.125 forin-tos számla, amit a 2011-es költségvetésből fizettünk ki promóciós cikkekre. 2011-ben a közbeszerzés miatt más PR termékeket nem tudtunk beszerezni.

Fejlesztések:

2011-ben a TTK HÖK ezen sorról nem tudott költeni a beszerzések orszá-gos szintű leállítása miatt. A hangfalunk sajnos nincs túl jó állapotban és a számí-tógépparkunk és szerverünk is elavult. Ezeken kívül routert és kisebb eszközö-ket szerettünk volna beszerezni.

Maradvány / Túlköltés:

Látszólag az ELTE TTK HÖK 15.870.767 forintot költött, túllépve a 15.221.980 forintos keretet. Ennek oka, hogy a többi kari HÖK-kel közös pro-jektek (Külügyi iránytű, TTK-BGGYK mentor-seniorrendszer, LEN) bizonyos része a TTK HÖK által került kiegyen-lítésre (hiszen akár nyomda, akár szál-lásköltségek esetében az egy főre jutó költség csökken nagyobb megrende-lés esetén), ezt az érintett HÖK-ök a saját keretük felénk történt átadásával rendezték/rendezik. Ezek az összegek azonban nem kerültek feltüntetésre ebben a költségvetésben.

Köszönjük az évközi sok érdeklő-dő megkeresést, amit kaptunk tőletek a költségeinkkel kapcsolatban. Bár-milyen kérdést, észrevételt javaslatot szívesen várunk, hiszen a tavasszal el kell fogadnunk a 2012-es költségveté-sünket, amit szeretnénk ezúttal is az összes hallgatót leginkább szolgáló módon elkölteni. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy az itt is olvasható költségvetés az ösztöndíjaktól teljesen független.

(Amit még fontos tudnotok a HÖK történéseiről: a Facebookon és info-levélben is kiküldött hallgatói felmé-résre továbbra is várjuk reakcióitokat, a bevonó-tábor felhívása pedig a közép-ső faliújságon található.)

Ivancsó Veronika(gazdasági elnökhelyettes)

és Dukán András Ferenc(elnök)

ELTE TTK HÖK


HÖK6KüldöttgyűlésBeszámolók, fejlemények

2012. február 21-én került sor a TTK Hallgatói Önkormányza-tának Küldöttgyűlésére, amelyen napirendi pontként szerepel-tek az Önkormányzat tisztségviselőinek beszámolói, a személyi kérdések, az Alapszabály-módosítás, a 2011-es költségvetés beszámolójának tárgyalása, illetve egyéb, kisebb horderejű bejelentések.

Kedden hat órakor vette kezdetét a Küldöttgyűlés, amelynek első felében a tisztségviselők által már korábban elké-szített és előzetesen kiküldött beszá-molókról volt szó, amelyekben számot vetettek az idei évben végzett tevékeny-ségükről. A TTK Hallgatói Önkormány-zatának elnöke, Dukán András Ferenc beszámolójában kitért arra, hogy elfoga-dásra került az új felsőoktatási törvény, amelynek végső változata több olyan módosítást is tartalmaz, amely az eddi-gi változatokban nem szerepelt. Ezek pedig kedveznek a hallgatóknak, így nekünk, TTK-soknak is.

A szervező elnökhelyettes, László Dávid beszámolt a Nyílt Nap sikeréré-ről, ahol rekordmennyiségű, közel 1300 érdeklődő jelent meg.

A tanulmányi elnökhelyettes, Árenedás Péter tájékoztatta a Küldötte-ket egy új projektről, amely magában foglalja a Tanulmányi Osztály honlap-jának megújítását, illetve a megnöveke-dett igény miatt egy angol nyelvű tan-tervi háló elkészítését, amely nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy a külföldi hallgatók egyszerűbben tájékozódhas-sanak.

Ezt követte a gazdasági elnökhe-lyettes, Ivancsó Veronika beszámoló-ja: elvégzett feladatai mellett sikerként említette a Tétékás Nyúz folyamatos, heti rendszerességgel való megjelenését, mivel a gazdasági körülmények jócskán megnehezítették ennek kivitelezését.

Az esélyegyenlőségi biztos, Tóth Róza beszámolt a fogyatékkal élők spor-tolási szokásait felmérő kérdőív elké-szüléséről.

A Nyúz előző főszerkesztője, Gansperger Gábor tájékoztatott az újság tudományos különszámának sikeréről, valamint a rovatvezetők és a szerkesztőség tagjainak átrendeződésé-ről. Az új főszerkesztő, Fontanji Andor pedig beszámolójában megemlítette egyebek mellett azt is, hogy az újság

már elektronikus formában is megtalál-ható az interneten.

A sportbiztos, Földes Zsuzsanna beszámolója az őszi 5vös 5km szerve-zéséről szólt, kitért a rendezvény nép-szerűségére és a helyszínen tesztelhető Nike cipőkre is.

Sándor Máté kollégiumi biztos tájé-koztatójában elmondta, részt vett több KolHÖK ülésen, ahol a Küldöttgyűlés főigazgatót választott, dr. Seifert Tibor tanár úr programját támogatva.

A külügyi biztos, Hamow Kamirán Áron beszámolt a december 6-i Partner-egyetemi Börzéről, a januári Erasmus pályázás előkészítéséről, ezen belül a február 15-én tartott Lágymányosi Erasmus napról, ami nagyon sikeres-nek bizonyult, hiszen az egész Eötvös terem megtelt érdeklődőkkel a délutáni tájékoztató előadáson.

A tudományos biztos, Szakács Dávid szintén ecsetelte a Nyúzos tudo-mányos különszám megjelenésének hallgatói fogadtatását, a tudományos ösztöndíj kiírásának megújítását, vala-mint az EHÖK kérésére megkezdett korábbi éves TDK statisztikák össze-gyűjtését.

Ezek után került napirendre az informatikus beszámolója, aki írásában kitért arra, hogy a Karhoz tartozó egyes honlapok frissítése mellett az egyéb, karbantartással kapcsolatos feladatait is sikeresen ellátta.

A titkár elmondta, hogy az utol-só Küldöttgyűlés óta eltelt időben sem tétlenkedett, a jegyzőkönyvek vezetése mellett a parkolási igénylések megrefor-málását is célul tűzte ki.

A mentorkoordinátor azon kívül, hogy részt vett a Nyílt Napon is, elké-szítette és kitöltette az idei MMGV-t, valamint összesítette az ezen kapott eredményeket.

Az Alapítványtól kapott beszámoló ugyan határidőn túl érkezett meg, de az elnök taglalta benne a TÁMOP pályá-

zaton elnyert támogatás fejlesztésekbe röténő invesztálásának részleteit.

A szakterületi koordinátorok és az Ellenőrző Bizottság szintén beszámol-tak december óta végzett tevékenysé-gükről. Kérdés hozzájuk nem érkezett.

Végül a küldöttek szavaztak a több, mint húsz beérkezett beszámolóról, ame-lyeket – egy kivételével – elfogadtak.

A következő néhány percben a lekö-szönő tisztségviselők munkáját köszönte meg az elnök. Kard Anna mentorkoor-dinátor, Váry Zsolt földrajz- és földtu-dományi szakterületi koordinátor, Kiss Boglárka környezettudományi szakterü-leti koordinátor, Ölbei Márton, az Ellen-őrző Bizottság tagja, Sík Zsuzsanna Bri-gitta biológia szakterületi koordinátor, Hamow Kamirán Áron külügyi biztos és Ferdinandy Bence fizika szakterületi koordinátor mondott le az eddig betöl-tött tisztségéről.

Ezután következtek a személyi kérdések. A Küldöttgyűlés az Ellenőr-ző Bizottság két megüresedett helyére választott tagokat. Sík Zsuzsanna Bri-gitta és Fedor Flóra Zsófia pályáztak a posztokra. Távollétükben egy kérdés érkezett az Ellenőrző Bizottsághoz a jelöltek felkészültségéről. A többfordulós szavazás eredményeként az első helyre Fedor Flóra, a másodikra pedig Sík Zsu-zsanna Brigitta került megválasztásra.

A külügyi biztosi tisztségre Koczúr Szilvia pályázott, aki pályázatát azzal egészítette ki, hogy szeretné szorosabbra fűzni a kapcsolatot a külügyi mentor-rendszerrel.

Ezt követte a biológia szakterületi koordinátorválasztás. A posztra Kovács Fanni nyújtott be pályázatot, amelyet a Küldöttgyűlés elfogadott. Fizika szak-területi koordinátornak a gyűlés Béni Kornélt választotta, földrajz- és földtu-dományi szakterületi koordinátornak pedig Molnár Zsoltot szavazta meg.

Ezt követően az Alapszabály már korábban is napirendre tűzött, de részle-tesen csak most tárgyalt apróbb módosí-tásaira került sor.

A 2011-es költségvetési beszámo-ló kitért a különböző tevékenységek és rendezvények költségeire, amelyekről külön beszámolót olvashattok az előző oldalon.

A küldöttgyűlés végül 21:45-kor fejeződött be, miután a résztvevők megállapodtak abban is, hogy a következő gyűlésre március 13-án kerítenek sort.

Ádám Johanna

TétékásNyúz

HÖK Sport & Arcok 7

Egyed LászlóFolytatva Egyetemünk labirintusá-

nak bejárását, most a Déli Tömb 7.206-os számú terméhez barangolunk, amelynek névadója nem más, mint a Természettu-dományi Kar egykori dékánja, Egyed László. A neves geofizikus 1914. február 14-én látta meg a napvilágot Fogarason, a mai Románia területén fekvő Brassó megyében.

A Budapesti Tudományegyetemen matematika-fizika szakos tanári, illetve matematikából doktori oklevelet szer-zett. Ezután munkásságát a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) geo-fizikai osztályán kezdte meg 1940-ben, és 1950-ig dolgozott itt. Ennek feltehető oka az volt, hogy a távozását megelőző évben megbízták a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem geofizikai tanszéké-nek megszervezésével. Két évvel később ugyanitt docens lett, 1956-ban pedig már

tanszékvezető egyetemi tanárként műkö-dött. Ugyanebben az évben jelent meg A Föld fizikája című könyve.

Matematikusként főleg a halmazel-mélet foglalkoztatta. Geofizikusi pályája olyan kísérletekkel indult, amelyeknek célja a gravitációs és a földmágneses mérések eredményeinek korszerű érté-kelése volt. Tanulmányaiban 1953-tól elsősorban a Föld tágulására vonatko-zó elméletét ismertette. Ennek mértékét évenkénti 1 milliméterre tette – ennek megfelelően a kambrium óta 500 kilomé-tert tágult bolygónk. A vélt értéket több, egymástól független méréssel is bizonyí-totta. A gravitációs állandó csökkenésére vonatkozó elméletéről szintén számotte-vően sok konferencián beszámolt.

Számos hazai tudományos előrelé-pés köszönhető e kiváló geofizikusnak. Létrehozta az új, korszerű szeizmológi-ai obszervatóriumok hálózatát, irányí-tásával megindultak a magyarországi

paleomágneses kutatások, továbbá a gra-vitációs állandó újabb meghatározására irányuló vizsgálatok is.

Tudományos munkássága által nagy elismerést és hírnevet szerzett. Beválasz-tották a Nemzetközi Űrkutatási Bizottság, a COSPAR héttagú elnökségébe; az Űrku-tatási Kormánybizottságba; a Nemzetkö-zi Geodéziai és Geofizikai Unió magyar bizottságának titkára is volt, valamint több nemzetközi geofizikai társaságban és szervezetben is aktívan tevékenyke-dett. Itthon pedig a Magyar Geofizikusok Egyesületének egyik alapítója és társel-nöke volt, továbbá 1960-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja lett. 1957-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

A kiemelkedő tudású professzor 1970. július 11-én távozott az élők sorából. Sírja a budapesti Farkasréti temetőben található.

Solymosi Emőke

A mi sportunkMagyar, sok labdával, ELTE módra

A 90-es évek közepén járunk, a helyszín pedig egy monumen-tális építmény nem is olyan távol, a mai Kockán túl, amit szünte-lenül sportcipők csoszogása, pattogó labdák zaja és szurkolók éles sikongatása zeng be. Természetesen a BEAC csarnokáról van szó, amely ekkortájt ihletett meg egy maroknyi magyar csapatot, hogy létrehozzon valami újat és igazán pörgőset, az ötlabdát.

Az alapötletet igen hamar a meg-valósítás követte. 1996-ban már ker-gethettük is a labdát az első ötlabda bajnokságon itt, a BEAC-on. Igen, ez a sport igazán a miénk, a receptje pedig pofonegyszerű. Szükségünk van hozzá öt népszerű és egy helyszí-nen lebonyolítható labdajátékra – ez jelenleg a tollaslabda, a streetball, a teremfoci, a röplabda és a pingpong –, valamint három tagból álló lelkes csa-patokra, természetesen egy csipetnyi labdaérzékkel fűszerezve. Ha ez kész, kezdődhet a játék, amelyben a csapa-tok összes tagja mind az öt sportban megméretteti magát, a végeredmény pedig az öt játék eredményéből tevő-dik össze. A változatosság adott, a sportok sorrendje véletlenszerű, az egyetlen biztos és megkerülhetetlen pont pedig a gömb formájú tárgy, amelyre minden szem fókuszál. Ez pedig nem más, mint a labda.

A bajnokságot ma is minden fél-évben megrendezik, a BEAC csarno-kát esténként színes mezekbe öltözött, számos esetben mosolyfakasztó név-vel büszkélkedő csapatok töltik meg és dobják, rúgják, ütik a labdát fáradha-tatlanul, egészen a hajnali órákig. Ezt teszik sokan közülünk, ELTE-sek közül is, ám nekünk nem csupán élesben van lehetőségünk labdaérzékünk fitogtatá-sára, hanem egyetemi keretek között, sportösztöndíjas szervezésű edzéseken is, ahol a már sokat emlegetett csarnok falai között képezhetjük erőnket és lab-dabűvölő tudásunkat. Az edzés a már ismertetett recepthez hasonló, amely-ben sport sportot és pálya pályát követ, a focikapu ostroma után jöhet a ping-pongasztal meghódítása vagy fordítva, a sorrend itt sem lényeges, csupán a játék és a változatosság öröme számít.

Igaz, egy külső szemlélő számára bizonyára nem természetszerű egyik

sport után belevágni a másikba, majd a következőbe, egyszerre von-zódni mindegyik játékhoz, lerakni a tollasütőt és hasonló lelkesedéssel futni a focikapu felé, ezután pedig egészen másféle stratégiával küz-deni a röplabdapályán. Míg egyik esetben egyéni tudásunkra kell hagyatkoznunk, a másik csapatszel-lemet, összjátékot kíván. Különféle mozgásforma, más és más taktika, különböző mértékű intenzitás jel-lemzi ezeket a labdajátékokat. De ötlabdásaink pontosan ezért szeretik ezt a sportot. Fiatalos, változatos, lendületes és nem utolsósorban a miénk.

Ha valaki csatlakozni szeretne hozzánk és akár versenyszerűen, akár csupán a játék öröméért kipró-bálná az ötlabdát, írjon nekem az [email protected] e-mail címre!

Ács Veronika


Lágymányosi Portrék8Kérdések és válaszokInterjú dr. Juhász Gáborral

Mostanság igen sokat hallhattátok, hogy friss diplomás hallgatók áramlanak kifelé az országból. De vajon meg is találják külföldön azt, amit kerestek? Valamint van-e esély arra, hogy visszatérjenek kis országunkba valamikor? Ezekre a kérdésekre kerestem és kaptam meg a választ minap dr. Juhász Gábortól, a TTK Proteomikai csoportjának vezetőjétől.

Kérem, mondjon pár szót pályájának indulásáról és eddigi kutatásairól!

1970-ben kezdtem dolgozni az ELTE Összehasonlító Élettani Tanszé-kén elektrofiziológiai területen. Az MTA Pszichológiai Intézetének állásában voltam. Először 1975-ben jutottam ki a UCI-ra, Irvine-ba, és azóta a dél-kalifor-niai tudományos élet képviselőivel is szoros kapcsolatban állok. Mindvégig egyetlen kérdés érdekelt: hogyan műkö-dik az agy? Számos irányból próbáltam előrejutni a kérdésben: multielektródos elektrofiziológiával, mikrodialízissel, kémiai mikroszenzorok alkalmazásá-val, manapság pedig a proteomikai és genomikai technológiák segítségével igyekeztem az agyműködés jobb megér-tésének irányába haladni.

Szerencsés vagyok, mert olyan kutatók mellett dolgozhattam, mint M. Verzeano, a reverberációs körök elméle-tének egyik úttörője, M. Jouvet, a REM alvás leírója, R Galambos, aki a dene-vérek ultrahangos rendszerének felfe-dezésével vált ismertté, de ehhez a glia szerepének vizsgálata is hozzájjárult, D. Hubel Nobel-díjas látáskutató, G. Edelmann Nobel-díjas immunológus és agykutató, V. Crunelli, thalamus kutató, akivel 25 éve publikálunk együtt, T. Bárt-fai, a Nobel bizottság egyetlen magyar származású tagja.

Nem tudtam volna hozzájuk eljut-ni, ha a 60-as 70-es évek hazai kutatási és oktatási szakembereitől nem kapok az akkori világszínvonalhoz igen köze-li útravalót. Megtanultam, hogy sem a pozíciók, sem a karrier csábításai nem tudják helyettesíteni az elementáris embe-ri kíváncsiságot és érdeklődést az új és ismeretlen dolgok iránt. Megtanultam, hogy a metodikai jártasság és sokszínű-ség nélkül az ember csak egy ötlethal-maz. Tudom, hogy az igazi kutató nem a meglévő metodikákhoz keres kérdést, hanem a kérdéshez metodikát. Azt is hamar beláthattam, hogy a kutatástech-

nológiai innovációt folyamtosan kell csi-nálni hiszen másként lemaradunk, maga a szürkeállomány kevés. Okos ember sok van a világban, de kevés, aki meg is tudja mérni azt, amiről álmodik.

Kutatócsoportunk egy MTA revízi-ónak esett áldozatul 2006-ban. Az SZTE segítségével sikerült csak fennmaradnunk

az ELTE-n. Jelenleg sem látjuk biztosan a jövőnket, annak ellenére, hogy teljesít-ményünk az utóbbi öt évben meredeken nőtt, készül már a huszadik PhD védés anyaga a laborban, az egyetlen olyan hazai proteomikai labor vagyunk, ami rendszeresen publikál rendszerbiológiai cikkeket, Pro Scientia díjas és számtalan TDK helyezett hallgatónk volt és van.

Jelenleg azon fáradozunk, hogy a pennsylvaniai egyetem kutatóival közö-sen beállítsuk és elindítsuk a „single cell transcriptomics” projektünket, amelyben a sejten belül végezzük a reverz transz-kripciót, majd – a kiemelt cDNS-t sejten-ként szekvenálva – az egyes fontos agyi sejttípusok transzkriptómjában új gyógy-szercélpontokat keressünk. Egy hasonló munkában már kiderült, hogy a sejteken több mint négyszázféle receptor van a feltételezett húszfélével szemben.

Idővel minden kutatónak el kell dön-tenie, hogy a tudománypolitika vagy a laboratórium felé orientálódik-e inkább.

Én a labort választottam és nem bántam meg. Egyetlen célom maradt, hogy az a rendszerbiológiai, proteomikai agykutató iskola, amit létrehoztunk munkatársaim-mal itt az ELTE-n túléljen (engem is), ne szóródjanak szét az eszközök és embe-rek a közeli jövőben, hiszen ez az irány kiemelt terület az EU és az USA kutatá-si pályázataiban, valamint a személyre szabott terápia egyik megalapozója. Még bízom ennek sikerében.

Ön többször is járt, dolgozott és tanított külföldön. Valóban olyan nagymértékű lehető-ségek rejlenek a külföldi munkákban?

Engedje meg, hogy egy kicsit meg-kerüljem a válaszadást, ugyanis ahhoz, hogy mi, magyar kutatók, illetve önök, magyar hallgatók megértsék, mi vár önökre külföldön, ahhoz először át kel-lene látniuk, hogy a világ milyen termé-szettudományos rendszert épített ki az elmúlt húsz évben.

A biológiai kutatás ma már egy iparszerű tevékenység. Például ennek keretében a személyre szabott medicina igényei miatt egy olyan szakmai bioló-gus gárda felállítására van ma szükség, ami kapocsként működik az orvosok és a genomikai-proteomikai felfedezések között. Az említett országokban már több mint egy évtizeddel ezelőtt olyan techni-kákat dobtak piacra, amelyeket az orvos-társadalom magától nem tudott volna megérteni és használni. A két legnagyobb amerikai kutatásszervező és -ellenőrző szervezet, az FDA és az NIH létrehozott, és az EU 2010-ben a tagországoknak ajánlotta, hogy 2020-ra Európa minden országának szüksége lesz egy olyan intéz-ményre, ahol ilyen szakmai képzés folyik, mivel enélkül a lakosság nem fog tudni részesülni az úgynevezett személyre sza-bott gyógyszerekből. Csak egy példa: ha egy citosztatikumot csak egy bizonyos génállományú csoportnak lehet beadni, akkor ezeket az embereket csak úgy tud-juk kiszűrni a populációból, ha ismerjük a génadatokat. Ez pedig tipikusan nem orvosi feladat, hanem molekuláris rend-szerbiológiai kérdés, ami azonnal felveti a személyiségi jogok kérdését, mivel egy ember génadatai sem lehetnek gyógy-szergyárak számára nyilvánosak. Tehát látható, hogy egy olyan komplex kérdés-sel állunk szemben, amelyhez nélkülöz-hetetlenek a magasan kvalifikált biológus és vegyész szakemberek. Ma külföldön ilyen képzettségű fiatalokat szívesen lát-nak magasan kvalifikált állásokba, hiszen épp egy orvosbiológiai szemléleti átala-

TétékásNyúz

Lágymányosi Portrék Lágymányosi Portrék 9kulás folyik. Persze sok más területen is helye van a vendégmunkásoknak, de saj-nos ilyen munkaerőt egyre inkább az ala-csonyabban kvalifikált helyekre keresnek. Azt azonban látni kell, hogy a fiatalok piacképessége nagyban függ az oktatás jelenlegi minőségétől.

Miben látja a magyar oktatás hibáit és milyen alternatívákat javasolna?

Azt kell belátni a mai magyar felső-oktatásban, hogy például egy most vég-ző biológust a 30 évvel későbbi Magyar-országnak termeljük, mivel addigra fut fel a pályája. Rossz hozzáállás, ha csak a mai igényeket nézzük, ugyanis nem egy olyan jövőképbe helyezi el az állam és az oktatás a biológusokat, ami nekik és az államnak is jó lesz, hanem egy olyanba, amelyben ma van oktatá-si kapacitásunk. Több barátom is van a Harvardon és más vezető amerikai egyetemeken, és az ő véleményüket is ismerve mondhatom, hogy a kikerülő magyarok szakmai ismeretei – de nem a szellemi képességük – sokszor elmarad-nak az ott elvártaktól. Mi még mindig a 80-as évek munkapiaci felfogásában élünk, miközben a külföld már rég fel-gyorsult és átalakult.

Tény, hogy azokban az években én és kollegáim bármelyik országot céloz-tuk meg, úgymond a legjobb helyeket tudtuk megkapni, de ez főleg annak volt köszönhető, hogy összesen 30 biológust oktattak az egyetemen. Mi következik ebből? Hogy a tanárok nem szenvedtek időhiányban, nem kellett felesleges tömegoktatással foglalkozni-uk és így sokkal több idő maradt arra, amiről szólnia kéne egy természettudo-mányos képzésnek, ezek pedig a gya-korlatok. Hadd hozzak még egy példát! A nálunk sokszor negatív kritikával ille-tett skandináv oktatási modellben tanu-ló diákság közül néhány hallgató hoz-zám is jár gyakorlatra, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy nincs olyan eszköz a laborokban, amelyiket ne ismernének kívülről-belülről és ne tudnák kezelni tökéletesen.

Ezzel természetesen nem azt állí-tom, hogy ők annyival okosabbak len-nének nálunk. Távolról sem. A különb-ség annyi, hogy míg nálunk egy bioló-gus a képzése során a jelenkor vezető technológiáival és ennek gyakorlati oktatásával csak a BSc képzés utolsó évében találkozik, ha egyáltalán talál-kozik, addig a norvég hallgatók a teljes alapképzésük idejét gyakorlati készsé-

gek fejlesztésével és elsajátításával töl-tik, és technikusi oklevéllel távoznak a BSc után. A másik nagy hibája a magyar biológusképzésnek, hogy míg például az én korosztályomnak rendkívül ala-pos matematikai és fizikai ismereteket is el kellett sajátítania, addig önöknél ez a fajta oktatás háttérbe szorult. Ter-mészetesen nem kerülhetjük ki a pénz kérdését sem. Valóban több egyetemen is jártam és tanítottam külföldön, és a pénzek elosztása teljesen más alapokon történik, mint hazánkban.

Tehát mondhatjuk, hogy a pénz az egyik fő akadálya az itthoni képzés fejlesztésének?

Nem teljes mértékben csak a pénz. Valóban nagyon sok forrás hiányzik a kutatásokból, mind a természettudomá-nyos mind más területeken. Azonban úgy gondolom, hogy nem a pénz hiá-nya a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a pénz nem mindig a teljesítmé-nyek és hasznosság szerint van elosztva, hanem egy kutatószabadságszerű álca mögé bujtatott szertelen szabadosság és a nagy, irreális beígérések hozzák a pénzt a kutatónak.

Már évek óta léteznek olyan sta-tisztikák, amelyek az oktatók publi-kálási gyakoriságát és szakmai sike-rességét mérik. Ezeket kellene alapul venni, meghatározni a társadalmilag fontos célokat és ezek alapján pénzt és állásokat, vagy legalább pályázati lehetőségeket biztosítani a leginkább eredményes tanároknak és tanszékek-nek. Félre ne értsék, nem azt akarom ezzel kijelenteni, hogy bármelyik tan-szék vagy kutatócsoport eleve a témá-ja miatt felesleges lenne. Egy nagyon jó példa talán ennek megértésre a stockholmi. Ott három körbe osztják a kutatókat. A legbelső körbe tartoznak azok, akik a legértékesebb, legnívósabb munkát végzik, ezeket az embereket az egyetem 100%-ban támogatja és fenntartja. A következő körben szintén fontos, de az intézmény szemszögéből nézve kevésbé fontos, gyakran az ipar-hoz fűződő munkát végző kutatók fog-lalnak helyet, akiket már csak két évig támogat az egyetem, ha nincs pályázati forrásuk. Végül a legkülső körön olyan kutatókat találunk, akik jó kapcsola-tokkal és jó ötletekkel rendelkeznek, de csak szerződésekkel kapcsolódnak az egyetemhez. Egy adott kutató bármi-kor átkerülhet a teljesítménye alapján az egyik körből a másikba, végül el is vesztheti az állását szakmai okokból.

Sajnos fontos különbség van a magyar kutatók mentalitása és a külföl-di vezető kutatóhelyek között. Ugyanis míg például Kaliforniában bármilyen éles szakmai kritikát elmondhatok, leg-feljebb később megyünk el ebédelni, de a kollégám meghív a hétvégére, addig itthon ebből sértődés és sokszor egzisz-tenciális problémák születnek. Ez a fajta személyes érzékenység nem jó, mert egyrészt érzéketlenné teszi az embere-ket más véleménye iránt, másrészt vak-ká teszi a saját gondolataikkal szemben.

Összegezve azt tudom mondani, hogy minden munkakörben és ez külö-nösen igaz a tudományos területekre, determinálja az adott ember képzettsé-gét az, hogy milyen szellemi környezet veszi körül. Ha ez egy csúcstechnikával felszerelt labort és a legmagasabban képzett munkatársakat jelenti, akkor egyértelmű, hogy az a hallgató sokkal értékesebb tudás birtokába jut, mint aki 3 éven keresztül csak a 20 évvel ezelőt-ti tananyagokat tanulja, a pénz csak ezután következik a sorban.

Mindezen problémákra ön szerint mi lenne a legjobb megoldás?

A megoldás a még fellelhető, való-di tudományos iskolák minden áron való támogatása és újak kiépítése lenne. Egész egyszerűen olyan tudásközponto-kat kellene létrehozni, amelyekben kizá-rólagosan teljesítmény alapon történne a kutatók és a dolgozók kiválogatása.

Tudja, a szavazati demokrácia nagyon szép és hasznos eszme, de nem alkalmas a szavazásos rendszer sem-milyen csúcsszintű tevékenység kiala-kítására, mert ebben az esetben nem a többséget kitevő átlagról van szó, hanem a kisebbségben lévő elitről, őket kell kiemelni és támogatni. Ezt a köze-pesek soha nem fogják maguktól meg-szavazni. Amíg a valós teljesítmény és hasznosság nem lesz elsődleges ténye-ző, nagy különbségek lesznek a hazai és a külföldi intézetek között. Gon-doljunk bele: semmilyen felmérésben sincs magyar egyetem az első százban a világon, de ott kéne hogy legyen. Azt hiszem, csak azért érdemes dolgozni, hogy benne legyünk az első százban. A 400. helyért nem, ez nem lehet cél. Ha ezt elérnénk, a hallgatóinknak is köny-nyebb lenne a munkaerőpiacon, nekünk meg a nagy lapokban volna könnyebb közölni a cikkeinket.

Mészáros Máté[email protected]

MASZATEbben a félévben is részt vehettek ingyenes matek korrepetáláson, amelyet felsőbbéves matekosok tar-tanak a Matematika Szakterületi Csoport szervezé-sében. Ha úgy érzed, hogy segítségre van szükséged, gyere el bátran a MASZAT-ra!

Időpontok:Hétfő 10-12Szerda 16-18Csütörtök 10-12Péntek 12-14

Kérünk titeket, hogy lehetőleg előre jelezzétek a [email protected] e-mail címen, hogy az adott alkalomra milyen témából van kérdésetek, vala-mint lehetőség szerint csatoljatok feladatokat, feladatsort is!Helyszín: az Északi Tömb régi dohányzója, a Földgömb mellett.Bővebb infókat a http://matszacs.elte.hu oldalon talál-hattok a MASZAT menüpont alatt.Várunk szeretettel!

Matematika Szakterületi CsoportMASZAT Csapat

[email protected]

Érdekel mit csinál a TTK HÖK?Szeretnél többet tenni hallgatótársaidért?Kíváncsi vagy hogyan működik az Egyetem?Gyere el a TTK HÖK bevonótáborába március 9-11-én.A tábor költségeihez 3000 Ft hozzájárulást kérünk minden résztvevőtől.További részletek és jelentkezés az Északi Haliban (É 0.75) vagy [email protected] címen.

FILMDÉLUTÁN a Környezettudományi Klub szervezésében!

A HÜLYESÉG KORA„A film 2055-ben egy pusztulásra ítélt világban játszódik. „Miért nem mentettük meg otthonunkat, a Földet, ameddig még lehetett?” - teszi fel a kérdést a főszereplő, egy idős történész, a számára már archív, 2008-as filmfelvételeket nézegetése közben.”Egy film az olajlobbiról, a jelenlegi gazdaságpolitikai helyzetfenntarthatatlanságáról. Ajánlott TTK-soknak és minden más hallgatónak, aki szertne egy kicsit is betekinteni a mai világunk működésébe!A film levetítését követően megbeszéljük a látottatak. Bögrét hozzatok! A filmdélutánon résztvevőknek tea és pattogatott kukorica biztosított!IDŐPONT: 2012. március 7. 17:45-19:30HELYSZÍN: ELTE Lágymányosi Campus Északi tömb 0.100A terem


Tudósítás12A jövő anyagaGrafén

Múlt héten Dobrik Gergely tartott előadást egy nemrégiben felfedezett anyagról, amely rendkívül jó elektromos vezetőké-pessége és hihetetlen mechanikai tulajdonságai miatt akár maga lehet a jövő.

Biztosan hallott már mindenki a Nokia Morph névre hallgató, átlát-szó, érintőképernyős mobiltelefon-járól, amelyet akár csuklópántként is viselhetünk. Gyönyörű dizájn és nemes egyszerűség jellemzi, de vajon miből fogják elkészíteni?

A VÁLASZ: GRAFÉNBŐL.

Először is el kell tudnunk kép-zelni, milyen mérettartományról is beszélünk. A grafént a méter mil-liárd részeként kell elképzelni. Az anyag ugyanis a szén egyatomnyi rétege, ezért is annyira érdekes.

ELŐÁLLÍTÁS

A grafén egyik legegyszerűbb elő-állítási módja, ha egy ceruza hegyét a cellux ragadós végére rakjuk, majd a celluxot összeragasztjuk, és széthúz-zuk. Ha ezt a műveletet sokszor ismé-teljük egymás után, eljutunk odáig, hogy már nincs több réteg egymáson, eljutunk az egyatomnyi réteghez, ez lesz maga a grafén. Ugyan ez a legol-csóbb előállítási mód, de nagyon jó mechanikai és vezetési tulajdonságai miatt az ipar is lecsapott a grafénra, és lássuk be, ipari mennyiségben cellux-szal előállítani bármit is, elég bonyo-dalmas és hosszú munka lenne.

A grafén észrevételéhez nem kell elektronmikroszkóp, elég ha megfe-lelő színű hordozót választunk, és akkor könnyedén észrevehetővé válik szabad szemmel is. Így még egysze-rűbb a gyártása és még kívánatosabb lesz az ipar számára. Ez szintén hoz-zájárult a grafén fellendüléséhez. A tudósok (alternatív megoldásként) újabb és újabb előállítási módszere-ket fejlesztettek ki. Az egyik ilyen a szilícium-karbidra növesztés. Ekkor egy kristálykemencébe szilícium-karbidot raknak, amelyből melegítés hatására kipárolog a szilícium és kar-bamid marad vissza. Mikor a szilíci-

um elpárolgott, lehűtik a rendszert. a visszamaradt szén kikristályoso-dik és grafén kezd el nőni. Nem ez a legtökéletesebb eljárás, hiszen elég drága, ráadásul a növesztett grafén nagymértékben kötődik a szilícium-karbidhoz.

CVD

A CVD, magyar nevén kémiai lerakás egy másik módszer a grafén növesztésére. Ekkor egy kvarc cső-ből szívják ki a benne lévő gázt, majd valamilyen fémet helyeznek a térbe, ami lehet nikkel, vas, poló-nium vagy akár réz is, és az egész rendszert 1000 fokra hevítik. Ezek után szén tartalmú gázt (általában metánt) vezetnek a csőbe, és ekkor a fém felületén elkezd grafén nőni. Ez a módszer gyors és viszonylag olcsó. A lemez nagyságának csak a „növesztő” fém nagysága szab határt, illetve az, hogy milyen soká-ig hagyják megfelelő hőmérsékleten a rendszert. Így akár egy 75 centi-méteres grafénlemezt is elő tudnak állítani.

MIRE JÓ?

Grafénlemezből lehet készíteni például érintőképernyőt vagy bizo-nyos alkatrészeket LCD kijelzőkbe.

Ezeket eddig általában fém-oxidok-ból készítették, de a készletek vége-sek. Egyes becslések szerint ez talán hamarabb fogy el, mint a kőolaj.

A napelemek vezető rétegét is el lehet belőle készíteni, ami így ráadásul hajlékony is lesz, ugyanis a grafén nem szakad el és nem is sérülékeny. Készíthetők belőle még szenzorok, hiszen a grafén elektro-mos vezetőképessége megváltozik, ha valamilyen anyaggal érintke-zésbe lép, és ezt a változást jelezni lehet. Ebből meg tudnánk mondani, milyen anyaggal érintkezett a szen-zorunk. Ezenkívül szakítószilárd-ságának és mechanikai vezetésének köszönhetően kompozitok, kerámi-ák alapanyagaként is szolgálhat.

GRAPHENE INSIDE

Legfontosabb alkalmazását a nanoelektronikában találjuk meg. A mai elektronikai eszközök mind a szilíciumra épülnek, ami eddig meg-felelt az elvárásoknak. Csakhogy a technika fejlődik, egyre kisebb esz-közöket készítenek, amelyek ugyan-azt tudják, mint nagyobb társaik vagy akár még többet. A procesz-szorok fejlődése miatt az adott terü-letre lerakható tranzisztorok száma folyamatosan duplázódni fog, így egyre kisebb és kisebb tranzisztorra lesz szükségünk. Előbb vagy utóbb a szilicium nem lesz alkalmas arra, hogy ellássa feladatát, nem fognak tudni atomi méreteket előállítani belőle.

A grafén nemcsak hogy nagyon apró, de az IBM által előállított grafén processzor frekvenciája igen nagy, 100GHz-es. Ehhez tudni kell, hogy a mai hétköznapi komputerek 3-4 GHz-esek. Éppen ezért a jövőben ennek az anyagnak a segítségével sokszorosára nőhet a kommunikáció sebessége. Én mindenesetre biztos nagyon foguk örülni, ha egy szüli-napi ajándékomon meglátom a fel-iratot: Graphene Inside.

A grafén története még csak most kezdődött el. Nagyjából ott tart, mint a Wright fivérek első repü-lése, amikor a repülőgép leváltotta a hajót. A teljes áttörésre azért még várni kell, de sokkal kevesebbet, mint gondolnánk.

[email protected]

TétékásNyúz

Tudósítás Tudósítás 13Gazellák az inkubátorbanELTE Innovációs Nap

Az ELTE Pályázati és Innovációs Központja (PIK) 2012-ben is megtartotta az Innovációs Napot, amelyre három szekcióban került sor. Elsőként a kormányzati szféra képviseltette magát, majd inno-vációval foglalkozó cégek és alapítványok mutatkoztak be. Átadták az ELTE Innovatív Kutatója díjat, valamint kihirdették az ELTE Hallgatói Ötletpályázat eredményeit, végezetül pedig bemutatkozott az ELTE PIK.

„Az ELTE Innovációs Napja az elmúlt hat év folyamán országos ren-dezvénnyé nőtte ki magát. A válság és a K+F források apadása mellett töretle-nül hirdetjük a tudás hasznosulásának fontosságát, s bízunk abban, hogy a bemutatott jó példákkal, sikerekkel még tudunk lelkesíteni, szemléletmód váltásra ösztökélni” – hangsúlyozta Antoni Györgyi, a Pályázati és Inno-vációs Központ igazgatója.

Az első szekciót dr. Antos Lász-ló nyitotta meg. Különböző korok különböző hívószavairól ejtett szót, amelyek ugyan sokszor hangzato-sak, viszont tartalommal nem min-dig telnek meg. Nem így van ez az innovációval, amely mára az egyik legjelentősebb céllá vált az európai régióban is, és nem csak az öreg kontinens sajátja - Amerika és Ázsia több országával is éles versenyben áll -, így az EU kiemelt figyelemmel kezeli eme szó mögötti rejlő lehető-ségek sokaságát.

A további előadók (dr. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisz-térium államtitkára; Kardon Béla, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főosztályvezetője; Dányi Gábor, innovációs és informatikai elnökhe-lyettes) szintén kiemelték az inno-váció jelentőségét, valamint azt, hogy Magyarországnak 2020-ra el kell érnie az Uniós átlagot a K+F ráfordítások terén. Az innovációnak nemcsak a nagy cégeknél kell meg-jelenni, hanem a kis- és középvállal-kozásoknál is, ezek ugyanis motorjai lehetnek a gazdaságnak, valamint munkahelyeket teremtenek nemcsak kutatók, hanem további munkavál-lalók számára is. Ezeket nevezték gazelláknak – a metafora feltehető-leg a mozgékonyságra utal, valamint arra, hogy a gazellák is nagy cso-portokban, nem pedig magányosan élnek. Az inkubátor ezzel szemben a kormányzat szerepét jelképezi, ahogy kiemelten foglalkozik a KKV-vel (mikro-, kis- és középvállalko-zás), az egyetemekkel és a kutatóin-tézetekkel. Szó esett még a pályázati rendszer átszerveződéséről, egysze-rűsödéséről: úgy alakították ki, hogy csak rendelkezésre álló forrásokra pályázhassanak a pályázók, és így ne keletkezzen hiány a megfelelő

minisztériumi tárcánál. A szekció végén dr. Görözdi-Nagy Eszter, a Széchenyi Programiroda ügyveze-tő igazgatója tartott előadást az Új Széchenyi Tervről és arról az iro-dahálózatról, amelyet azért alakí-tottak ki, hogy a terv keretei között megjelenő pályázatok által sikeresen nyerhessék el a kormányzati és Uni-ós forrásokat.

A második szekcióban – ame-lyet dr. Keszei Ernő, az ELTE tudo-mányos, kutatási és innovációs rektorhelyettese vezetett fel – a fel-sőoktatással való együttműködésről és az együttműködő szervezetekről volt szó, illetve ezek mutatkoztak be. Dr. Slezsák István a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit kft. képviseletében tartott előadást arról, mi mindennel rendel-kezhetünk, ugyanis a kft. az állam tulajdonában van és így mindany-nyian kutathatunk az állam beren-dezéseivel. Dr. Hamar János, az MFKK Feltalálói és Kutató Központ kapcsolattartója elmondta, hogy a Központ a versenyszféra és az álla-mi szféra elemei között segít létre-hozni kapcsolatokat és az így meg-valósuló együttműködéseket segíti. Szerintem Gergely László tartotta a legpraktikusabb és egyszersmind a

legrövidebb előadást is. Ő a Puskás Tivadar Közalapítványtól érkezett, amely szintén kooperációval és segít-ségnyújtással foglalkozik – állami felkérésre. Emellett biztonságtechni-kai segítséget is nyújt vállalkozások részére. A szekcióban Turi Ferenc, a Capitol Consulting Group igazga-tója tartott még előadást, amelyben arról számolt be, hogy más külföldi egyetemeken, ahol kisebb az állami támogatás vagy több forrásra volna szükség, hogyan oldják meg ezen hiányok pótlását.

Ennek a blokknak a végén került sor az ELTE Innovatív Kutatója díj átadására, amit idén dr. Pál Gábor biokémikus érdemelt ki a fehérjék evolúciós létrehozása terén elért eredményeiért. Pál Gábor munkás-sága jó példa lehet az ELTE hallgató-inak és oktatóinak egyaránt, hiszen nemcsak kutatásban kiváló, hanem az ehhez szükséges menedzsment-ben is, ugyanis több másik pályáza-tot is sikerült elnyernie és így továb-bi forrásokhoz juttatta a kutatásait. Ezenkívül 2010-ben megkapta a Kar Kiváló Oktatója díjat, ami jól rep-rezentálja azt, hogy hallgatóival is ügyesen bánik az oktató. Ez utóbbira az is bizonyíték, hogy hallgatói több-ször nyertek országos TDK versenyt is.

Sor került még az ELTE Hallga-tói Ötletpályázat eredményhirdeté-sére és dr. Brenner Koloman, a BTK stratégiai ügyek dékánhelyettesének előadására is.

A harmadik szekcióban végül a díjat átadó Antoni Györgyi köszöntöt-te a hallgatóságot az ELTE PIK nevé-ben, Árendás Csaba a MISZ (Magyar Innovációs Szövetség) nevében, majd ismét Antoni Györgyi beszélt az ELTE TTI szolgáltatásairól.

Törceee


Természet-Tudomány-Technika14Mit rejt a jég?Különleges téli mintavételek

A Vosztok-tó közel húszmillió éve érintetlen vizéből orosz kuta-tóknak február első napjaiban sikerült mintát venniük. Teljesítmé-nyük azért is figyelemreméltó, mert az Antarktiszon található tavat több ezer méter vastag jégpáncél borítja. Közben hazai szakemberek is léket vágtak a Balaton jegébe, hogy a vízminőséget és a tó jég alatti működését tanulmányozzák.

AZ ANTARKTISZI VOSZTOK-TÓ

A Vosztok az Antarktisz jege alatt található édesvizű tó, amely-nek vizét körülbelül négyezer méter vastagságú jég fedi. Szeizmikus elemzésekből valószínűsítik, hogy a tó medencéje két részre tagolódik, amelynek vízminőségi jellemzői és mikrobiológiai összetétele is eltérő lehet. A tó mintegy 5400 m3 vizet tartalmaz, így a Déli-sark jégpáncélja alatt megbúvó 150 másik társával együtt feltehetőleg kiérdemlik a Föld legnagyobb édesvíz készlete címet. Sőt a Bajkál és a Tanganyika után a Vosztok a világ legmélyebb tava (1200 méter ). A tó -3°C-os vizét a ránehezedő jég nyomása és a geoter-mikus hő akadályozza meg abban, hogy megfagyjon.

A Vosztokból való vízvételre a kutatók speciális mintavételi mód-szert dolgoztak ki: a vastag jégréteg-ben először egy mechanikus fúróval haladtak lefelé, majd a tó felszínét 20-30 méternyire megközelítve – az Antarktiszon már jól bevált olvasz-tásos hőfúróval – egészen a tó felszí-néig hatoltak a jégben. Az így létre-jött 13 centiméter átmérőjű furatban 50-100 méter magasságig emelke-dett a víz, amely ott mindjárt meg is fagyott. Az így kialakult jégoszlopot mintázva a kutatók már hozzájutot-tak a tó vizéhez. A mintavételezés nagy odafigyelést igényel, hiszen a tó életközössége igen sérülékeny: az itt élő fajok teljes sötétséghez és magas oldott oxigén koncentráció-hoz szoktak.

ŐSI IDŐK VIZE KERÜLTFELSZÍNRE

A mikrobiológusok nagy izga-lommal várják a mintát, mert úgy vélik, abban olyan baktériumokat

is megtalálhatnak, amelyek a tudo-mány számára eddig ismeretlenek. Az első eredmények a tó vizére vonatkozóan még nem tartalmaznak információt, de a megfúrt jégoszlop-ról annyit már tudni lehet, hogy a felsőbb rétegekben 250 sejtet talál-tak milliliterenként, ez az adat 1000 méteres mélységben 100 alá csök-kent. 1500 és 3500 méter környékén jelentősebb ugrás következik be a mikroorganizmusok egy milliliter-re eső számában, ebben a mélység-ben 400-as értéket kaptak a kutatók. A vízben élő mikroorganizmusok

tanulmányozásán túl a célok között szerepel e különleges tó üledékének vizsgálata is, amelyet egy miniatűr tengeralattjáró lebocsátásával való-sítanának meg.

A mintavételezés körülményei egyébként nemcsak a Vosztok-tó különleges elhelyezkedése és a ben-ne élő fajok miatt extrémek, hiszen az ezzel foglalkozó kutatók számára az időjárás viszontagságainak leküz-dése is kihívást jelent. Az itt uralko-dó szélsőséges hőmérsékleti viszo-nyokat jól jellemzi például az a tény, hogy ebben a térségben mérték az eddigi legalacsonyabb hőmérsékle-tet a Földön, -89°C-ot. Az antarktiszi nyár épp a Vosztok mintázása idején ért véget, s a hirtelen zorddá váló

hőmérséklet megnehezítette példá-ul a kutatók külvilággal való rádiós kommunikációját is.

A Vosztok-tó tanulmányozására alkalmazott módszerek túlmutatnak a földi körülmények között létező, jég alatti állóvizek kutatásának lehe-tőségén: a Jupiter Europa vagy a Sza-turnusz Enceladus nevű holdjainak felszín alatti óceánjainál bevethe-tők lesznek. A Vosztok-tóból vett jégminta részletes elemzése pedig közelebb vihet minket a globális klí-maváltozás dinamikájának megér-téséhez is.

A BALATON TÉLI ÉLETE

A tavak téli kutatása Európában is rendkívüli kihívás, igaz, itt nem a vastag jégpáncél, hanem épp annak hiánya okoz fejfájást a tudósoknak, hiszen biztonságos jégvastagság hiá-nyában nehezen közelíthetők meg a mérési pontok.

A téli Balaton életének tanulmá-nyozása volt a célja annak a vizsgá-latnak, amelyet az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatói végeztek. „A közel hét éve kezdődött kutatása-ink azt bizonyítják, hogy a Balaton jege alatt mikroszkopikus lények élnek és, a tévhittel szemben, télen sem alszanak. A parányi organiz-musok tél elején jelennek meg a tóban és márciusra tűnnek el a víz-ből” – mondja Somogyi Boglárka, az Intézet tudományos munkatársa. A vizsgálatokhoz egy magyar fejlesz-tésű eszközt, a digitális holografikus mikroszkópot (DHM) használták, amely automatikusan képes megta-lálni a vízben élő mikroszkopikus élőlényeket, majd alakfelismerő program segítségével azonosítja, végül megszámlálja őket.

Jurecska Laura

TétékásNyúz

Természet-Tudomány-Technika Természet-Tudomány-Technika 15FehérjeturmixHúsevő növények

A fejlődéstörténeti rendszerezés – idegen szóval filogenetikus taxonómia – tudományának célja, hogy az élőlényeket magasabb, illetve alacsonyabb rendű kategóriákba sorolja be a törzsfejlődés során kialakult rokonsági kapcsolatok alapján. Bizonyos tulajdon-ságok megléte ugyanis rokonságra enged következtetni, azonban a rovaremésztő képességre ez nem igaz.

A fehérjeemésztés több különbö-ző rendbe tartozó családnál (például a harmatfűfélék, a szarracénfűfélék, vagy a rencefélék) is megjelent egy-mástól függetlenül. Ennek megfelelően maga a kivitelezés is rendkívül sokféle. A részletes ismertetés előtt fontos, hogy feltegyük magunkban a kérdést: miért van szüksége bizonyos növényeknek arra, hogy rovarokat zsákmányoljon?

Az élővilág egyik jellemzője az, hogy az állatok heterotróf, a növények pedig autotróf szervezetek. Előbbi azt jelenti, hogy saját szervezetük felépíté-séhez más szervezetek által létrehozott szerves építőelemeket használnak fel. A növények ezzel szemben szervetlen elemekből állítanak elő szerves vegyü-leteket. Egy hétköznapi példával élve: egy búzaszál képes arra, hogy a talaj-ból vasat vegyen fel ionos formában, ezzel szemben egy pocok vagy egy elefánt az életfunkcióihoz szükséges vasat úgy szerzi meg, hogy növénye-ket fogyaszt, azokat megemészti és a növény szerves makromolekuláiban tárolt vasat hasznosítja.

Az élőlények testének egyik leg-fontosabb építőkövei a fehérjék. Min-den fehérjében – még a legegyszerűbb glicinben is – találunk szén-, nitrogén-, oxigén- és hidrogénatomokat. A növé-nyek az önfenntartáshoz, szaporodás-hoz vagy a növekedéshez szükséges fehérjék előállításához ezeket az alap-vető elemeket magukhoz kell hogy vegyék. A nitrogént a talajból veszik fel. (Kivéve például a pillangósvirágú-ak, mint amilyen a borsó, a bab vagy a lucerna, amelyeknek gyökerén kinö-vések, úgynevezett gyökérgümők jön-nek létre. A gyökérgümőkben olyan baktériumok élnek szimbiózisban a növénnyel, amelyek képesek megköt-ni a levegőbeli nitrogént.) A talajból azonban csak akkor lehet nitrogént felvenni, ha az ott nagy mennyiségben megtalálható. A világnak számtalan

olyan pontja van, ahol ez a feltétel nem teljesül, ugyanis vagy nincs is talaj, vagy ami van, az tápanyagszegény. Az Északi-sark felé haladva vagy a magashegységeket megmászva előbb a tajga, majd a tundra növénytársu-lásaival találkozunk. Az ilyen terüle-tek jellemzően igen tápanyagszegény talajjal bírnak, aminek egyik fő oka az eleve alacsony növényi produkció, valamint az úgynevezett denitrifikáló baktériumok jelenléte. Ezek az élőlé-

nyek oxigénszükségletüket nitrátok redukálásából szerzik, ezáltal nitrogént szabadítanak fel a talajból és juttatnak a légkörbe. A denitrifikálásra mint oxi-génszerző stratégiára ott van szükség, ahol oxigénszegény (anaerob) környe-zet uralkodik – ilyen terület a láp, a vízi iszap, valamint a talaj mélyebb rétegei.

A magashegységekben és a tajga, illetve tundra vegetációjú területeken igen gyakoriak az ilyen lápok. Ezeken a tartósan vízzel borított területeken szám-talan olyan növényfaj él, amelyek úgy próbáltak meg alkalmazkodni a speciális körülményekhez – a tápanyagszegény úgynevezett oligotróf vizekhez és talajhoz –, hogy kifejlesztették a fehérjeemésztés képességét. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezek a növények csak állati szer-vezetekkel táplálkoznak. Gyökerükön keresztül továbbra is ugyanúgy felveszik a szükséges tápelemeket, de ez nem fede-zi teljes szükségletüket, ezért rászorulnak a fehérjeemésztésre.

Magyarországon az egyik legis-mertebb, virágárusoknál vagy ker-tészeteknél kapható rovaremésztő növény a Vénusz légycsapója, amely ha egy rászálló rovart érzékel, módo-sult levelének két felét összecsukja és ezzel csapdába ejti az állatot. Sokak kedvence, a kancsóka a trópusokon él. Ez a növény akár kilenc méteresre is megnőhet. Egy ekkora méretű példány kancsóiban több liternyi emésztőnedv található, amely már a kisebb emlősök számára is komoly veszélyeket rejt.

Léteznek Magyarországon is honos húsevő növények. A tőzegmohás lápok-ban élő kereklevelű harmatfű leveleit mirigyszőrök borítják, a szőrök végén pedig ragadós, harmatszerű cseppek találhatók, amelyekben emésztőenzi-mek választódnak ki. A szőrök közé ragadt rovarokra ráhajolnak a szomszé-dos szőrök, majd szép lassan rágöngyö-lődik a levéllemez is és megkezdődik az emésztés. A vízikerék egy hínárfajta, amely a Vénusz légycsapójához hason-lóan levéllemezének két felét csapja egymáshoz a másodperc törtrésze alatt. A rencefélék ugyancsak vízinövények, amelyeknek hajtásain apró hólyagsze-rű zsákocskák találhatók. A zsákocs-kákban alacsony nyomás uralkodik, tetejükön egy úgynevezett érzékszőr helyezkedik el. Ha ehhez az állat hoz-záér, felnyílik a zsák és a zsákmány a beömlő vízzel együtt belepottyan. A hízókák elsősorban lápi fajok. Magyar-országon az ezredfordulóra mind a két hazai fajtáját kipusztultnak vélték, de szerencsére a lápi hízóka Sopron kör-nyékéről ismét előkerült. Kiterült, húsos leveleit ragadós, emésztőenzim-tartal-mú réteg fedi, amelyet a levél mirigyei állítanak elő. A levélre leszálló áldozat a ragasztóanyagnak köszönhetően fog-ságba esik, a levél szélei rágöngyölőd-nek, majd megkezdődik az emésztés.

Az élővilág egyik nagy szenzáci-ója, hogy a gombáknál is kialakult a ragadozó életmód. A konídiumos és járomspórás gombák törzseibe több olyan faj is tartozik, amelyek fonalfér-geket zsákmányolnak. A fonalas testfel-építésű gombák fonalait a biológiában hifának nevezzük. A ragadozó gom-bák speciális úgynevezett fogóhifákat fejlesztenek ki, amelyekkel képesek az áldozatukra hurkolódni. Ezután fonala-ikat belenövesztik az állat testébe, majd felszívják annak testanyagait.

[email protected]


Helyvektor & Kritika16

Occam, borotvanélkül

Mivel amúgy is régen volt zenés cikk, és mert a fiú, azaz Lázár Tibor mellett Hodosi Enikő, a neo énekes-nője is felütötte a fejét mint énekes és mint dalszerző, kényszert éreztem magamba arra, hogy írjak Occamról, azaz Lázár Tiborról, aki valami varázslatot művel a hangszórók és a dobhártyánk közötti térrel.

Új lemeze, a My Rorschach a télen debütált a Trafóban egy illusztris koncerttel, amin szokatlan módon nem csak a fiatalok, hanem a 30-as, sőt még az idősebb korosztály is kép-viseltette magát. Ez nem véletlen, hiszen nem megszokott dallamokkal, szövegekkel és hangokkal találkoz-hatunk az albumon, hanem valami teljesen mással, ismeretlennel, amely

mégis ismerős. Occam – borotvájával és így egyszerűségével – belénk váj, oda, ahol megvannak ezek a dalok. Ezeket ereszti szabadon.

Az egész olyan, mintha egy álom-ban sétálnánk, amelyben végtelenül boldogok és teljesek vagyunk, olyan, mintha ráhelyezte volna az ujját a csuklónkra és így írta volna szívrit-

musunkra a hangszerelést a – mindig, mindig ilyen. Ez pedig nyílván nem lehet – de mégis így van.

Külön tetszett még a koncerten a visual – hiszen anno pont a neo miatt kedveltem meg annyira –, amely abszolút harmóniában volt a zené-vel és, ha lehet ezt mondani, kiegé-szítette azt már akkor, amikor nem volt becsukva a szemem. Egyébként a videókért Kemuri volt a felelős, árul-ta el, egy interjúban Occam.

Igaz, nem lehet feltenni ezt a produkciót egy szórakozóhelyen, de azért akadhat olyan, ahol bőven elfér. De, mint utánanéztem, jelenleg nincsenek meghirdetve koncert idő-pontok, így akik rögtön rá akartak ugrani a csalira, azoknak tovább kell vergődniük a mindennapok langyos vizében.

Tö[email protected]

Csendes LétteremEgy hely, amely csak nevében csendes

Újra a belváros szívébe kalauzollak benneteket, és ebből már sejthető néhány dolog, hiszen a város ezen részén egyre inkább egyfajta stílust képvisel a népszerű helyek felhalmozódása. Annak ellenére, hogy ez alapvetően egy negatív kritikának tűnhet és az unalom kifejezéseként értelmezhetitek, a helyzet mégsem egészen ez.

Az igazság az, hogy a sok hasonló hely, amelyek a berendezés és a kíná-lat terén is minden ízlést igyekeznek egyszerre kielégíteni a modernitás, a fiatalosság, vagy az alternatív művé-szet jegyében, voltaképpen mind tele vannak. Ebből is látszik, hogy ezek azok a helyek, amelyeket a mai közön-ség igazán kedvel. A bevezetésből nyilván rájöttetek, hogy a Csendes is egy kávézó-kocsma-étterem egyveleg, amit a tulajdonosok „létterem”-ként írnak le, tulajdonképpen egészen frap-pánsan, hiszen a lényeg, hogy bármit keresel, itt megtalálod. Innál egy kávét, amíg elintézel néhány dolgot? Beülnél egy sörre a barátaiddal? Esetleg elhív-nád a lányt egy randevúra, de nincs kéznél Németh Attila? Elmondható, hogy itt is bármilyen élethelyzetben el tudja képzelni magát az ember, és bármikor jön be, biztos, hogy minden kategóriából talál itt néhány sorstársat.

A berendezés ennek megfelelően szintén elég eklektikus: a klassziciz-mus, a szoc-reál és az úgynevezett romkocsmai stílus keveréke. Mindezt nem is olyan röviden a következőkkel lehet leírni: kristálycsillárok és ógö-rög oszlopok, gázcsövek és villany-vezetékek, régi hangfalak, illetve, a „nincs két egyforma szék” életérzés, mennyezetről lelógó biciklik és egyéb furcsaságok, firkált falak, amelyeken a díszek a játékfiguráktól és bőrön-döktől a festményekig terjednek. A helyiség alapterülete elég nagy, így mindennek bőven jut hely, amit egyébként a szinte egymást érő aszta-lokkal maximálisan ki is használnak.

Szerencsére a változatosság nem korlátozódik a berendezésre. A kíná-lat az alkoholos italok terén a legszé-lesebb, csak pálinkából hét pálinka-főző termékei között válogathatunk (650-750 Ft között/ 4 cent), ezen kívül

csapolt sörből is van hatféle, amelyek között búza- és barnasör is van (480-890 Ft/ fél liter). Természetesen, borok, rostos és szénsavas üdítők, több mint tízféle kávé (290-790 Ft) és tea is a ven-dégek rendelkezésére áll. Itt a fentebb említett klasszikus hármas funkcióból az éttermit aknázták ki legkevésbé, így elsősorban szendvicseket kínál-nak, azokból viszont egészen nagy a választék (egységesen 590 Ft-os áron). Annak ellenére, hogy a kialakítást igen egyedinek szánták, mégse lett az túlságosan, viszont maga a hely igazán hangulatos és kellemes.

Árak terén a frekventált helyszín (Astoria mellet) ellenére sem rugasz-kodtak el a földtől, így aki nem járt még itt, de a leírtak alapján kedvet kapott hozzá, biztosan nem fog csa-lódni.

HG [email protected]

TétékásNyúz

Helyvektor & Kritika Cooltér & Négyeshatos 17Mesék a csillagokbanBudapesti Planetárium

A méltatlanul elhanyagolt égi színház a Népliget szívében talál-ható, amelynek különleges szerkezete lehetőséget nyújt a szabad szemmel látható égitestek, vagyis a csillagok, a Nap, a Hold, és az öt fényes bolygó illusztrálására, mozgásuk megjelenítésére, sőt bizo-nyos keretek között még az időben is visszarepíthet minket.

A közel 1000 m2-es kupolát legelő-szőr 1977. augusztus 20-án szórták tele csillagokkal. A jegyek átvétele után egy körfolyosó fogad bennünket, ahol talál-kozhatunk Naprendszerünk bolygóinak miniatűr másaival, ismerkedhetünk az üstökösökkel, belemerülhetünk a Trifid-ködbe, a technikát kedvelők belefeled-kezhetnek Newton távcsövébe, de akár az űrrepülőgép makettek részleteiben is elveszhetnek.

A gazdag műsorkínálat ellenére a látogatók létszáma igen csekély. Mi egy lírai hangvételű előadáson vettünk részt, az éjszakai égbolt fürkészése során különféle kultúrák meséi csendültek fel a fülünkben, amikkel egykor az egész eget „benépesítették”. Az előadáson az égi térképészetet boncolgatták, hiszen a felettünk elterülő kékség térben és idő-ben remek tájékozódási alapot nyújt.

A nyolcvannyolc csillagképet még az ókori népek alkották meg – külön-böző állatokkal, mitológiai alakokkal megszemélyesítve. A Föld Nap körüli keringése miatt nem látható egyszerre az összes égitest, sőt, különböző évszakok-ban és különböző szélességi fokokon is más és más csillagcsoportokat tár elénk az éjszaka. Az alakzatokba rendeződő csillagcsoportosulások égi ábrázolása a mezopotámiai népek megfigyeléseire vezethető vissza. Az Ekliptika síkjában mozogó tizenkét állatövi csillagkép mindegyike egy külön történetet őriz.

A jól ismert Aquarius, vagyis a Víz-öntő többnyire az égi egyenlítő alatt figyelhető meg és csak egy kis sávja csú-szik át az északi félgömbre, hazánkban viszont a megfelelő időszakban teljes terjedelmében látható. Eredetére több görög monda is születet. Az egyik sze-rint Deukalión és Pürrha, a görög mitoló-gia özönvíz-történetének főszereplőivel függ össze, akik hajót építettek, és miu-tán megmenekültek Zeusz haragjától, vagyis magától az özönvíztől, újra bené-pesítették a földet, mégpedig úgy, hogy a földanya, Gaia csontjait, a köveket

maguk mögé dobálták, és a hátuk mögé hajított kavicsokból emberek lettek.

Az egyik legismertebb és leglátvá-nyosabb, a világ legtöbb tájáról jól látható csillagkép az Orion, amely megmutatja az égi egyenlítő helyét. Görög vonatko-zása igen elterjedt, ám a kevésbé ismert magyar história Kaszásként emlegeti; az öv három csillaga a három kaszás. Az Oriontól délkeletre tündököl az éjszakai égbolt legfényesebb csillaga, a Szíriusz. Ennek magyar megfelelője Sánta Kata, aki étellel iparkodik az aratók nyomába, de soha nem éri őket utol, mert a kaszá-sok mindig a lába elé kapnak a kaszával – ezért is sánta.

A számomra igen kedves csodaszar-vas regével zárult a fényjáték. A mondá-ban Ménrót (Nimród) vadászó fiai, Hunor és Magor elől menekült egy csodálatos gímszarvas, hegyen-völgyön át üldözték, ami így új, letelepedésre alkalmas terület-re vezette őket. Ez a szarvasvadászat az éjszakában is kirajzolódik: a csodaszar-vas a Cassiopeia, az Auriga és a Perse-us csillagképekből áll össze és a Tejúton menekül az üldözői elől. A három vadász, Orion (Nimród) és az Ikrek (Hunor és Magor) követi az égi vadat.

A planetárium falai között részesei lehetünk annak, ahogy a csillagászat és a művészet összefonódik és valami igazán emlékezeteset alkot.

Kőnig [email protected]

A táska– Jaj, ne haragudj, bocsánat! Nem

direkt volt, nem akartam… – szólt utánam mentegetőzve a négyes-hatos villamosról leszállván a Corvin-negyed péntek esti pesti forgatagá-ban egy fiatal, fekete szövetkabátos, helyes arcú, szőkésbarna hajú, szem-üveges srác. – Nem láttam ebben a sötétben a fekete gurulós utazótás-kád, azért rúgtam bele. Bocsánat! – És csak mondta-mondta tovább, és még elrebegte vagy százszor, hogy vélet-len volt és hogy tényleg ne haragud-jak. És én tényleg nem haragudtam.

Kedves ismeretlen, az igazság az, hogy nagy sietségemben észre sem vettelek. Sem téged, sem azt, amit tettél… és először azt sem, hogy hoz-zám beszélsz. Futottam a villamos-hoz, a villamosról leszállva a metró-hoz, onnan pedig a buszhoz. Vagyis futottam volna, mert a percek villám-gyorsan pörögtek, de ő nem tágított mellőlem. Jött le velem az aluljáróba, és úgy folytatta tovább a mondókáját. – Nagyon nehéz a bőröndöd? Segít-sek levinni a lépcsőn? Úgyis arra megyek én is. – Jaj de kedves… Most mit mondjak? Vagy tényleg adjam oda egy vadidegennek az összes cuc-comat? És mi van, ha elfut vele? Ezek a gondolatok cikáztak a fejemben. Bár elfutni nehéz lett volna, már csak a bőrönd súlya miatt is, ráadásul nem is nézett ki úgy, mint aki ilyet tenne, de hát ugye sosem lehet tudni ebben a mai világban. – Köszönöm, de megy ez egyedül is – csusszant ki a számon.

Kedvesen felajánlja valaki, hogy segít, de nem, én erős, utazáshoz szo-kott vidéki-fővárosi lányként meg-birkózom a csomagom nehézségével. – Megy? Biztos? Akkor jó! További szép napot, szia! – búcsúzóul még intett egyet mosolyogva, majd felfu-tott az aluljáró lépcsőjén. – Neked is, szia! – hebegtem-habogtam, vissza-intettem neki, és nem láttam többet. Aztán lementem a mozgólépcsőhöz, előszedtem a bérletemet valahonnan a válltáskám aljáról, majd átvereked-tem magam a tömegen és az ellenőrök szigorú seregén. A metró persze pont az orrom előtt ment el, és amíg vártam a következőt, azon gondolkodtam, hogy lehet, hogy már megint elrontot-tam valamit.

B. [email protected]


Belszíni fejtés18Hídépítés

Sziasztok! Ezen a héten is új játékot hoztam nektek, ez pedig egy hídépítős játék. A kis körök egy-egy szigetet jeleznek, a beléjük írt szám pedig a belőlük kifutó hidak számát jelenti. A szigetek közt átlósan nem húzódhat híd, csak fel, le, jobbra vagy balra húzhattok egy-egy vonalat a hidak szimbolizálására. Két szigetet nem köthet össze kettőnél több híd. Csak és kizárólag a feladvány oldalaival párhuzamosan egymás mellett lévő szigetek lehetnek összeköttetésben. Hogy lássátok pontosan, miként is kéne kinéznie a dolognak, egy megoldott rejtvényt is közöl-tünk. Nem adok nehéz feladványokat, cserébe viszont két megfejtést várok tőletek. Ne ijedjetek meg a nagyobbtól, ezt teljesen csak annak kell kitöltenie, aki kedvét leli a játékban, a megfejtést ennek a széléről fogom kérdezni. A megfejtés a sötétebb szigetről kiinduló hidak helyzete és számuk lenne, ahogy azt a szemléltető példán is láthatjuk.Élvezetteli fejtegetést kívánok! Az előző szám nyertesei: Horváth Anna, Dávid Gyula és Kis László! Gratulálunk nektek, csokijaitokat az Északi Haliban tudjátok átvenni.

Panni [email protected]

Mondok egy!Küldjetek mondok egyet a [email protected] ha viszont szeretnétek látni a Tétékás Nyúz hasábjain.

Felhívás!Lakótársat vagy kiadó albér-letet keresel? Esetleg hasz-nált könyveiden szeretnél túladni? Hirdess a Nyúzban! A részletekről további fel-v i l á g o s í t á s t k a p h a t s z a [email protected] címen.

Belszíni fejtés Mozizóna

TétékásNyúz

19 Vissza a hőskorbaA némafilmes

Azt kell mondanom, hogy én mindig viszolyogtam a régi filmek-től, sosem sikerült végignéznem egyben a Casablancát és az ehhez hasonló klasszikusokat – pedig ezekben még szöveg is volt.

A bajom az volt velük, hogy nem tudták fenntartani az érdeklődésemet, hiszen a mai filmek már annyira tele vannak zenével, kameramozgásokkal és effektekkel, hogy egyszerűen, még ha a sztori érdekes is lenne, a szemünk és az agyunk mást kíván, így könnyen belefáradunk a filmbe és egyszerűen otthagyjuk – kinyomjuk, kisétálunk a moziból vagy visszavisszük a tékába a filmet.

A némafilmes azonban más. Nem tudom, miért, lehet, hogy csak a sokk miatt volt, de valahogy teljesen magával ragadott. Igaz, akadnak túl romantikus részek, amelyek néhol meghaladták a rendszerem képessé-geit, ami emiatt majdnem túlterhelt-té vált. Azonban ezektől eltekintve egy egészen izgalmas, mozgalmas, ugyanakkor csöndes művel van dol-gunk. Azonban senki ne számítson egy Hukkle-ra, hiszen Pálfi György filmje – nem a Hulk – is némafilm, vagyis inkább zajfilm, de a kettőnek egészen más a célja. A némafilmes egy férfi és egy nő történetét meséli

el, akik úgymond egymás reciprokai, hiszen míg az alatt a 100 perc alatt, amíg a film tart, a férfi karrierje össze-omlik, addig a nőé felfelé ível. Az ő kettőségük kelti fel és tartja fenn az érdeklődésünket – no meg persze azok a trükkök, amelyek csak meg-vannak ebben a filmben is, nem hiá-ba, most most van.

A film a narratíván keresztül mesél, és nincs szükség arra, hogy azonosuljunk bármelyik vicces, sze-xi, szegény, gazdag vagy épp csú-nya karakterrel. Egyszerre tehetjük magunkévá George Valentin és Peppy Miller életútját is. Így akkor is köny-nyen bele tudjuk képzelni magunkat egy karakter helyzetébe, ha jelen-leg éppen negatív pályán vagyunk, de akkor is ha éppenséggel „a high way”-en száguldunk előre.

A rendező, Hazanavicius ott-honosan mozog a témában, hiszen 2006-os filmje, az OSS 117 is hasonló közegben játszódik, mint a mostani, csak annak még folytatást is sikerült eszkábálni. Így aki kedvet kapott a

hasonló stílusú filmekhez, nem kell random belevetnie magát a 20-as 30-as évek FF néma filmjeibe, elég csak a rendező kézipoggyászában kotorásznia az Orient-expresszen, mikor az kimegy a toalettre.

A némafilmes szerintem azért lehet sikeres, mert felismerésre sarkallja a nézőt, hogy ezekben a válságokban tobzódó időkben, amikor a BKV-nál csak a jegyárak változnak, akkor néz-zen kicsit vissza a romantikus múlt-ba. Ezt ismerte fel talán – tudatosan vagy tudat alatt – Hazanavicius, vagy ezért szólt nagyobbat a The Artist az OSS 117-nél és ezért zsebeli be sorra a díjakat.

A film valószínűleg pont azért marad majd meg jobban az emlékeze-tünkben, mert híján van a robbanós-CGI-s „mondanivalóknak”, és sokkal inkább az örök filmkészítési techni-kákra és húzásokra alapoz. Így csak az ne nézze meg, aki amúgy is csak enni ment volna be a moziba.

Törceee

THE ARTIST (francia, fekete-fehér némafilm, 2011, 100 perc).Rendezte: Michel Hazanavicius.Forgatókönyv: Michel Hazanavicius.Szereplők: Jean Dujardin (George Valentin), Bérénice Bejo (Peppy Miller), John Goodman (Al Zimmer), James Cromwell (Clifton), Missi Pyle (Constance), Penelope Ann Miller (Doris), Bitsie Tulloch (Norma).Pontszám: 8/10.

DragedyA film a The Artist mellett szá-

mos díjat bezsebelt már, és egészen biztos, hogy a Golden Globeról is fog hozni párat, a kérdés csupán az, hogy a számos jelölés közül melyik film melyiket fogja bezsebelni. Nem véletlen, hogy ezt a két filmet vettük a héten górcső alá, hiszen mindkettő Oscar-várományos, és míg a másik igen nagy hype-ot kapott minden téren, addig ez – talán stílusa miatt is – valamelyest a háttérbe szorult.

Pont emiatt kicsit nehéz is írni a történetről. Matt Kinget (George Clooney) utoléri a keserűség: felesé-ge egy baleset után kómába esik, így egyedül marad két tinédzser lányá-val, akik közül a nagyobbik még csak most kezd fiúzni, tehát a helyzet korántsem rózsás. A slusszpoént csak azért lövöm le, mert ez a trailerből is

kiderül – amit egyébként a Facebook oldalunkon is lecsekkolhattok. A nagyobbik lányból, Alexandrából, egy duzzogása során csattan ki a titok: anyja megcsalta a férjét.

Így az Utódok – a nem kevés vic-ces húzás mellett – valódi drámákat is tartogat amellett, hogy Mattnek meg kell birkóznia a nyakába szakadó felelősséggel, vagyis lányai nevelte-tésével, egy rámaradt erdőséggel és a népes rokonsággal.

A film negatívuma a rendező. Ha elgondolkodunk azon, hogy ked-venc rendezőink – ugye van kedvenc rendezőnk? – ugyanazt a témát dol-gozzák-e fel újra és újra, akkor, ha nem is mindenkinél, de a válasz álta-lában ugyanaz: igen. Ez most sincs másképp, Payne is azon a vonalon mozog, amin korábbi filmjeinél (Kerülőutak vagy a Schmidt története). Képi világában mindenképpen és a

színészek instruálásban is érezhető valamennyire ez a markáns rendezői vér. Ki így, ki úgy nyomja rá saját bélyegét a filmjeire – Tarantino pél-dául nem rendez filmet női lábak nélkül. De ha ettől eltekintünk, és már miért ne tekintenénk el – főleg ha nem is figyelünk oda ilyesmik-re –, akkor tényleg nem csalódha-tunk ebben a filmben, ahogy a The Artistban sem.

Tö[email protected]

THE DESCENDANTS (amerikai filmdráma, 115 perc, 2011).Rendezte: Alexander Payne.Írta: Kaui Hart Hemmings.Forgatókönyv: Alexander Payne, Nat Faxon, Jim Rash.Szereplők: George Clooney (Matt King), Shailene Woodley (Alexandra King), Amara Miller (Scottie King).Pontszám: 7/10.

Tétékás Nyúz 4403

Documents

Transcript of Tétékás Nyúz 4403